Jogi ismeretek. Az alkotmányjog, az államigazgatási jog. A jog kialakulása, a jogfejlődés meghatározói, jogi alapfogalmak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jogi ismeretek. Az alkotmányjog, az államigazgatási jog. A jog kialakulása, a jogfejlődés meghatározói, jogi alapfogalmak"

Átírás

1 Jogi ismeretek Az alkotmányjog, az államigazgatási jog A jog kialakulása, a jogfejlődés meghatározói, jogi alapfogalmak A múltban a spontán kialakuló, formálódó szokások, magatartásformák idővel szokásjoggá váltak. Már az ősközösségi társadalomban voltak olyan íratlan szabályok, amelyek az ősember magatartását befolyásolták. Ezeket a szabályokat szokásoknak nevezzük. A szokások kialakítása nem volt tudatos, ugyanis spontán folyamat eredményeként alakultak ki. Másik jellemzője, hogy betartásuk az egyénen múlott, azokat a közösség nem kényszeríttette ki. A rabszolgatartó társadalomban ezeknek a szokásoknak nagy része elhalt. A megmaradt szokások érvényesülését már nem bízták az egyénre, hanem kikényszeríttették. A társadalmi forma megváltozását túlélő magatartási szabályokat szokásjognak nevezzük. Ezeknek a betartása már nem önkéntes akaratelhatározáson múlott. Egy új társadalmi formáció megjelenése egyszersmind azt is jelenti, hogy az új társadalmi viszonyok - új élethelyzetek - egész tömege jelenik meg. A követendő magatartást meg kell határozni, azaz tudatosan szabályozni kell, tehát szükségessé vált a jogalkotás. Ezt a munkát már az állam végzi el. A jog az állammal egyidejűleg keletkezett. A hatalom birtokosai nem bíztak abban, hogy érdekeik érvényesülését, a hatalom megtartását a régi szokásjogok önkéntes vállalásával biztosíthatják. Ezért a társadalmi berendezkedést olyan magatartási szabályokkal igyekeztek megóvni, amelyek feltétlen betartását az erőszak eszközeivel biztosították, agyaz e magatartási szabályok követését kikényszeríttették. Ezek a magatartási szabályok a jogszabályok. A jog feladata tehát a hatalom mindenkori birtokosainak érdekvédelme: ha kell, ezt akár kényszereszközökkel is biztosítják Az államalakulat fejlődésével a jog is változik, fejlődik Ez a változása azonban nem spontán folyamatok, hanem meghatározott állami szervek tudatos tevékenységének eredménye. A magyar állami szervek működésük, feladataik végrehajtása során olyan magatartási szabályokat alakítanak ki és bocsátanak közre, amelyek vagy általános érvényűek, vagy egyediek. Közülük az általános érvényűek a szabályozó jellegű aktusok (ténykedés, eljárás), normatívák (szabályozók). Ezek egy része csak az állami szervekre, más része pedig az állam területén lévő természetes és jogi személyekre, valamint a bárhol tartózkodó magyar állampolgárokra is kötelező magatartási szabályokat állapít meg. Ha az általános érvényű normatív aktusok mindenkire vonatkoznak, jogszabályoknak nevezzük őket, ha csak az állami szervekre, akkor csak az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek. A jog olyan állami úton kikényszeríthető magatartási szabályok összességét jelenti, amely mindig az adott társadalmi viszonyok védelmét szolgálja. A jogforrás arra a kérdésre ad választ, hogy az egyes szervek milyen formában alkothatnak jogszabályt. Ez lehet belső és külső jogforrás. A belső jogforrás fogalmi körébe azok a szervek tartoznak, amelyek jogszabály alkotásra felhatalmazást kaptak (pl. országgyűlés, kormány). A külső jogforrás az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben kötelező ereje megtestesül (pl. törvény, kormányrendelet). Ezt a tudatos, szervezett tevékenységet nevezzük jogalkotásnak. Napjainkban az Alkotmány határozza meg azoknak az állami szerveknek a körét, amelyek jogalkotásra jogosultak. Jogrendszerünkben elsődlegesen az Alkotmány, valamint a jogalkotásról szóló, többszörösen módosított évi XI. törvény jelöli ki, hogy milyen keretek között és feltételek mellett végezhetnek az egyes állami szervek jogalkotó tevékenységet. A Magyar Köztársaságban jogalkotásra jogosult: az országgyűlés, a kormány, a miniszterelnök és a miniszter. Az általuk hozott jogszabályok különféle megjelenési formáit nevezzük jogforrásnak. Közöttük a különbség az általuk szabályozott társadalmi viszonyok jellegéből következik. A törvénnyel a legfelsőbb államhatalmi szerv, az Országgyűlés a különösen jelentős társadalmi viszonyokat, az egész társadalmat érintő kérdéseket szabályozza. Például: a társadalmi rendet, a gazdasági rendet, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit. 1

2 A törvények közül kiemelkedik az Alkotmány. A magyar jogalkotás ismeri az ún. alkotmányerejű törvény fogalmát is. Ezt ugyanúgy kell létrehozni, mint az alkotmányt (kétharmados többség az országgyűlésben). Az alkotmányerejű törvény tárgykörei: a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályozás, az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági rendjének meghatározása; egyes állami szervek (Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék) szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megállapítása; a köztársasági elnök tiszteletdíjának és kedvezményeinek szabályozása; a fegyveres erőkre, a rendőrségre és az állambiztonságra vonatkozó szabályok meghozatala; a Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról, ezek használatáról szóló szabályok megállapítása. A törvényt évszámmal, római számmal és tv. rövidítéssel jelöljük. Például: évi XX. tv. A kormányrendeletet a kormányzati gazdaságirányító tevékenység körében adják ki: sorszámmal, évszámmal és Korm. rövidítéssel jelöljük. Például: 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet A miniszterelnöki és a miniszteri rendelettel az adott minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó kérdéseket szabályozzák. Ez az állampolgárokra, valamely szervre, szervezetre nézve jogokat vagy kötelezettségeket jelent. A miniszteri rendelettel azonos szintű a miniszterelnöki rendelet. A miniszterelnöki és a miniszteri rendeletet sorszámmal, évszámmal és a minisztérium (ha két vagy több minisztérium együttes rendeletéről van szó, akkor a minisztériumok) nevének rövidítése jelzi. Például: (XI. 5). MKM rendelet 33/1997. (XI. 5.) PM rendelet 2/1998. (IX. 4.) ME-HVM együttes rendelet Ha a jogforrások jelzése keltezést is tartalmaz, ez az időpont a jogszabályt kihirdető Magyar Közlöny megjelenésének napja. A kihirdetés napjától beszélünk jogszabályról. (Ti. a kihirdetésig csak jogszabálytervezet létezik.) Ellenőrző kérdések 1. Határozza meg a jog fogalmát! 2. Milyen kérdésekre ad választ a jogforrás? 3. Melyek a jogalkotásra jogosult szenek? 4. Milyen viszonyokat szabályoznak törvénnyel? 5. Melyek az alkotmányerejű törvény jogkörei? 6. Hogyan jelölik az egyes jogforrásokat? A jogszabály fogalma, hierarchiája és érvényessége Az értelmező szótár szerint a jogszabály meghatározása: A jogszabály állami kényszerrel érvényesített társadalmi szabály, parancs, amely megszabja, hogy a társadalmi rend területein milyen magatartást kell tanúsítanunk, hogy cselekvésünk helyes legyen. Az alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az államhatalom valamennyi szervére és az állam minden polgárára egyaránt kötelezőek. A jog és az állam egymást feltételezi, ugyanakkor kölcsönhatásban vannak. A jogot állami szervek 2

3 alkotják és azok is érvényesítik. Ugyanakkor a jogalkotás menetét, módját a jog határozza meg. A kölcsönhatás másik oldala: az adott jogállamban a jogszabályok határozzák meg, hogy mit tehetnek az állami szervek. Ezen alapul a jogállamiság lényege, amely valójában az állam, ezen belül a közigazgatás szoros joghoz kötése. Az államnak közigazgatási eszközökkel a gazdálkodásba csak akkor van beavatkozási lehetősége, ha azt a jogszabályok megengedik. Az állampolgár csak a jogszabályokban megállapított kötelezettségeknek tartozik alávetni magát. A jogállamban a jogszabályokat állami szervek hozzák. Tevékenységük, működésük, a törvényekhez és a rendeletekhez kötött. Intézkedéseik, határozataik bíróság előtt megtámadhatók, ha törvényellenesek. Az állami szervek rendszerén belül az egyes szervek egymáshoz való viszonyát jogszabályok, mindenekelőtt az Alkotmány határozza meg. Az állami szervek jogalkotói hatáskörűek. Az általuk hozott jogszabályok hierarchiájának legdöntőbb ismérve az, hogy a magasabb szinten álló jogszabállyal az alacsonyabb szintű jogszabály tartalmilag ellentétes nem lehet. Mert ha az lenne, akkor jogelméletileg nem létezőnek minősül. Jogrendszerünkben az Alkotmány, valamint a jogalkotásról szóló törvény tételesen és körülhatároltan kijelöli, hogy milyen keretek között és feltételek mellett végezhetik az egyes állami szervek jogalkotói tevékenységüket. A jogforrási hierarchia élén az Országgyűlés által alkotott törvény áll. A törvények között és a jogrendben az alkotmánytörvény elsődlegességet élvez. Az Alkotmány az írott jog legfelsőbb jogszabálya. Ez az állami berendezkedésre, az állami szervek hatáskörére, működésére vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza. Az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, valamint az emberi jogok alapszabályait ugyancsak az Alkotmányban találjuk. Az Országgyűlés egyébként bármely kérdésben hozhat törvényt, mivel e legfelsőbb államhatalmi szerv az állami szuverenitás (önállóság) legfőbb hordozója. A jogforrási hierarchia következő szintjét a kormányrendelet képviseli. Emellett a Kormány jogosult határozatok meghozatalára is. A rendelet és a határozat a hatályos törvénnyel nem lehet ellentétes. A jogfonásokat a Kormány mint az államigazgatás legfőbb szerve határozza meg. Erre az Alkotmány és a törvények adnak felhatalmazást. A következő hierarchikus szint a miniszteri rendelet. Ezzel esik egy megítélés alá a miniszterelnöki rendelet. E jogfonások a törvénnyel, kormányrendelettel és határozattal nem lehetnek ellentétesek. A miniszter csak olyan tárgykörben alkothat rendeletet, amelyre törvény vagy kormányrendelet felhatalmazta. A hierarchiában a legalacsonyabb szintű jogfonás a helyi képviselő-testület rendelete, illetőleg az önkormányzati rendelet. Ez természetesen harmonizál a magasabb szintű jogszabállyal. A képviselő-testület a helyi viszonyok rendezésére és végrehajtására adhatja ki az önkormányzati rendeletet. Erre a törvény hatalmazza fel. Megjegyezzük, hogy a nemzetközi egyezmények ugyancsak jogforrásnak minősülnek. Mikor érvényes egy jogszabály? Ha azt a kibocsátására jogosult szerv, az adott jogszabály meghozatalára előírt eljárási szabályok betartásával hozta, és azt a törvényes előírásoknak megfelelő helyen és módon kihirdették. A mindenki számára kötelező jogszabályokat (Alkotmány és más törvények, kormányrendelet, miniszteri rendelet) a Magyar Közlönyben mint a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában kell közzétenni. Az érvényes jogszabály hatálya lehet időbeli, területi és személyi hatályú. Az időbeli hatály a jogszabály alkalmazásának kezdő és befejező időpontja. A kezdő időpont általában a kihirdetés napja. A végső időpontról a jogalkotó rendelkezik. Az időbeli hatály addig áll fenn, amíg azt a jogalkotó nem helyezi hatályon kívül, vagy nem alkot ugyanabban a tárgykörben új jogszabályt. A jogszabály a hatályba lépése előtti időre visszaható hatályú csak akkor lehet, ha a jogalanyok körére kedvezőbb jogokat és/vagy enyhébb kötelezettségeket állapít meg. A területi hatály: a jogszabály meghatározott földrajzi területen alkalmazható. A területi hatály az ország területére és az ott élő és ott tartózkodó minden jogalanyra kiterjed. Bizonyos jogszabályok csak az államterület meghatározott részén alkalmazhatók. Az önkormányzati képviselő-testület csak a működési területén állapíthat meg jogot és kötelezettséget. A személvi hatály: a jogalanyok azon köre, akikre a jogok és a kötelezettségek vonatkoznak. A jogszabályok minden esetben határozottan és egyértelműen rendelkeznek arról, hogy külföldre is érvényesek-e. Ha a jogszabály a jogalanyokra vonatkozó megszorítást nem tartalmaz, akkor az az egész ország lakosságára kötelező erejű. Ez azt jelenti, hogy az állam területén élő és itt tartózkodó nem magyar állampolgárságú személyekre is kötelező. 3

4 Ellenőrző kérdések 1. Határozza meg a jogszabály fogalmát! 2. Mi a jogszabályok hierarchiája? 3. Mikor érvényes egy jogszabály? A Magyar Köztársaság Alkotmánya, annak jelentősége, szerkezete Az alkotmány az államhatalom gyakorlásának szabályait, az állam és a társadalom kapcsolatának alapját összefoglaló törvény. A modern alkotmányok kialakulása a polgári átalakulás időszakában ment végbe. Az alapvető közjogi szabályok egységes kódexbe (törvénykönyvbe) foglalására már az angol polgári átalakulás időszakában kísérleteztek, de az USA-ban (1787) és Franciaországban (1791) valósították meg először az állami berendezkedésre, az állami szervek létrejöttére, azok egymáshoz való viszonyára, továbbá az alapvető emberi jogokra vonatkozó szabályok egyetlen törvényben való egységesítését. Angliában ún. íratlan vagy történeti alkotmány formálódott ki. Ez a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok összessége. Az államhatalom gyakorlatának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozza. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak 1949-ig. Ezt hívták ezeréves alkotmánynak. A kartális alkotmány? (írott alkotmányt) alaptörvénynek tekintik amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy az alkotmányozó nemzetgyűlés, vagy a legfelsőbb képviseleti szerv fogadja el (esetleg népszavazás erősíti meg). Elfogadásának és megváltoztatásának feltételei is sajátosak, eltérnek a törvények elfogadásának és módosításának szabályaitól. Napjainkban az államok többségének kanális alkotmánya, alaptörvénye van. A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) az alkotmányjog legfőbb jogforrása. Az Alkotmány alaptörvény, melyet az Országgyűlés alkot meg. Megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az alkotmánytörvény elsődlegességet élvez minden egyéb törvénnyel szemben. Az Alkotmány olyan alaptörvény, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Ebből következik, hogy más törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok céljaikban, rendelkezéseikben hozzá igazodnak. Az egész jogrendszert áthatja. Az államszervezet és a jogrendszer a benne rögzített szabályoknak és a jogi garanciákat hordozó alapelveknek megfelelően építhető ki. Például a következő területeken: a parlamenti demokrácia követelményeinek megfelelően, folyamatosan működik az Országgyűlés, az állam élén az egyszemélyi államfő áll, az Országgyűlésnek felelős Kormány intézményi feltételei, feltételei garantáltak (szavatoltak, biztosítottak); működnek a modern jogállamokat jellemző intézmények: az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék; Magyarország gazdaságát a piacgazdaság határozza meg; a vállalkozás joga s a gazdasági verseny szabadsága. elismerése és támogatása garantált; az állam elismeri és kinyilvánítja a tulajdonhoz való jogot; alkotmányosan rögzített, hogy a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Az Alkotmány megadja a törvényalkotás fő irányait, tételesen rögzíti azokat a jogalkotási tárgyköröket, amelyek csak törvényben szabályozhatók (pl. az Alkotmánybíróság szervezetének és működésének kérdései). Rendelkezéseinek a jogrendszer egésze szempontjából is fontos a szerepe, mert jogalkotói hatáskörrel ruházta fel az Országgyűlést, a Kormányt, a miniszterelnököt, a minisztereket és a helyi önkormányzatokat. Az Alkotmány szerkezete fejezetekre tagolt. Az egyes fejezetek tartalmukban jól elkülönülnek egymástól, de együttesen adják azokat a közjogi feltételeket és garanciákat, amelyek a parlamentáris demokrácia, illetőleg a stabil (szilárd, nem változó) kormányzati működést biztosítják. Az Alkotmány fejezetei és azok szabályozási tárgykörei a következők: I. fejezet: Általános rendelkezések 11. fejezet: Az Országgyűlés 111. fejezet: A köztársasági elnök IV. fejezet: Az Alkotmánybíróság V. fejezet: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa VI. fejezet: Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank VII. fejezet: A Kormány 4

5 VIII. fejezet: A fegyveres erők és a rendőrség IX. fejezet: A helyi önkormányzatok XX fejezet: A bírói szervezet XI. fejezet: Az ügyészség XB. fejezet: Alapvető jogok és kötelezettségek XIII. fejezet: A választások alapelvei XIV. fejezet: A Magyar Köztársaság Tóvárosa és nemzeti jelképei XV. fejezet: Záró rendelkezések Az Alkotmány kimondja azt is, hogy a törvényi szinten szabályozandó jogalkotási tárgykörök milyen eljárási rend betartásával alkothatók meg. A jelentősebb törvények elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Az Országgyűlés a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával is hozhat törvényt. Alapvető állampolgári jogok és kötelességek a Magyar Köztársaságban Minden embernek veleszületett joga az élet és emberi méltóságának tudata. Ettől senki sem fosztható meg önkényesen. Mindenkinek joga a szabadság és a személyi biztonság. Szabadságától csak a törvényben meghatározott okokból és eljárás alapján fosztható meg. Minden ember jogképes, a bíróság előtt mindenki egyenlő. Mindenkinek joga, hogy az ellene emelt vádat, jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. A törvényekben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - a törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani. Mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A Magyar Köztársaságban az egyházak az államtól elválasztva működnek. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát, és biztosítja annak szabad gyakorlását. Mindenkinek joga, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. A Magyar Köztársaság megadja a menedékjogot azoknak a külföldi állampolgároknak, akiket hazájukban faji, vallási, nemzeti, nyelvi vagy politikai okokból üldöznek. A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát. Minden gyermeknek joga van családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodósra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők. A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani. A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és választó legyen. A Magyar Köztársaság megkülönböztetés nélkül biztosítja a területén tartózkodó személyek emberi, illetőleg állampolgári jogait. Mindenkinek joga van a munkához, a munka és foglalkozás szabad megválasztásához. 5

6 A Magyar Köztársaságban élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az állampolgár joga a szociális biztonság: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátás. Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. A haza védelme a Magyar Köztárság minden állampolgárának kötelessége. A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Minden állampolgár köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. A szülők, gondviselők kötelesek gondoskodni kiskorú gyermekük taníttatásáról. Az alapvető jogok megsértése, továbbá a kötelességek teljesítésének elmulasztása miatti kifogások bíróság előtt orvosolhatók. Ellenőrző kérdések 1. Miért nevezzük az Alkotmányt alaptörvénynek? 2. Milyen fejezetekből áll az Alkotmányunk? 3. Milyen alapvető állampolgári jogokat ismer? 4. Milyen alapvető állampolgári kötelességeket ismer? Az állami szervek rendszere Az állami szervek tagozódása az egyes szervek által ellátott funkciók, feladatok, azaz a munkamegosztás alapján állapítható meg: az államhatalmi szervek: - országos szinten az Országgyűlés, - helyi szinten az önkormányzatok képviselő-testületei; (E szervek tagjait a lakosság szabadon választja. Tagjai tevékenységüket a köz érdekében végzik. Munkájukról választóiknak beszámolnak.); az államigazgatási (közigazgatási)szervek: - országos szinten a kormány, a minisztériumok, - helyi szinten a jegyző (főjegyző) által vezetett képviselő-testületi hivatal. (Köz)igazgatási feladatait kormányrendelet vagy magasabb szintű jogszabály alapján látja el. Jogalkotói jogkörük nincs, de helyi rendeleteket hozhatnak.); - valamint (a megyékben, a fővárosban) a közigazgatási hivatal. (Élén a hivatal vezetője áll. Irányítója a Belügyminisztérium (belügyminiszter), jogkörét jogszabályok határozzák meg.); az igazságszolgáltatás szervei: - a bíróságok, - az ügyészségek; Egyéb állami szervek: Az Országgyűlés Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve, a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét, irányát és feltételeit. A jogkörébe tartozik: törvények hozása, az államháztartás mérlegének megállapítása, a központi költségvetés és annak végrehajtásáról szóló beszámoló jóváhagyása, a Kormány programjának elfogadása, 6

7 nemzetközi szerződések megkötése, döntés a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, az Alkotmánybíróság tagjainak, az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztása, mindazok a feladatok, amelyeket az Alkotmány hatáskörébe utal. Az Országgyűlés tevékenységének jellemző vonása, hogy bármely állami feladattal kapcsolatban véleményt nyilváníthat, határozatot hozhat, törvényekkel irányíthatja az állami szervek munkáját. A helyi önkormányzatok Az önkormányzatok demokratikus formában és módban a helyi ügyeket intézik. Önállóságuk anyagilag, szervezetileg, jogilag törvényben biztosított. A helyi önkormányzáshoz való jog a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak, illetve a kisebbségek közösségét illeti meg. A felsorolt helységekben és közigazgatási egységekben a választópolgárok képviselőtestületet (a megyékben megyei önkormányzatot, másutt települési önkormányzatot) választanak. A helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat, a települési önkormányzat kiegészítő állami támogatásra jogosult, ha önhibáján kívül hátrányos helyzetbe kerül, szabadon társulhat más helyi önkormányzattal. a megyei önkormányzatok és a települési önkormányzatok nincsenek függőségi viszonyban, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését az önkormányzatoktól elválasztott állami szerv, a közigazgatási hivatal végzi. Önkormányzati döntést képviselő-testülete, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Önállóságának legfőbb garanciája, hogy döntéseit az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróságok vizsgálják felül. A helyi önkormányzatok jogi személyek. A települési önkormányzatnak és a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat és hatáskörei lehetnek. A települési önkormányzat A települési önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Kizárólagos hatáskörébe tartozik különösen: a rendeletalkotás, szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, a helyi népszavazás kiírása, a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselőtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, intézmény alapítása, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről és mindaz, amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. A megyei önkormányzat Köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. A törvény feladatává teheti olyan közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész területére kiterjed. Rendeletet alkothat, és a megyében népszavazást rendelhet el. Feladatait és hatáskörét a megyei közgyűlés látja el. 7

8 A fővárosi önkormányzat Azokat a feladatokat és hatásköröket gyakorolja, amelyek a főváros egészét vagy nagy részét érintik. A főváros képviselő-testülete a rendeleteket alkotó fővárosi közgyűlés. A főváros önkormányzati rendszerének részletes szabályait külön törvény tartalmazza. Államigazgatási (közigazgatási) szervek Az állam igazgatási (közigazgatási)szervek tagozódása az ellátott funkciók, azaz a munkamegosztás alapján: országos szinten - a Kormány, - a minisztériumok; helyi szinten - a (fő)polgármester, - a (fő)jegyző - a képviselő-testületi hivatal. Fő funkciójuk az állami munka gyakorlatának szervezése és irányítása. Végrehajtják a képviseleti szervek által hozott rendelkezéseket. Feladatuk az operatív munka (gyors ügyvitel, intézkedés). Igazságszolgáltatási (bírói) tevékenységet nem láthatnak el. (Csak szabálysértési eljárásban szabhatnak ki büntetést és hozhatnak intézkedéseket.) Országos szervek A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Feladat- és jogköre: védi az alkotmányos rendet, és biztosítja az állampolgárok jogait, felügyeli és ellenőrzi a törvények végrehajtását, irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket, a belügyminiszter közreműködésével a közigazgatási hivatal útján biztosítja az önkormányzatok tevékenysége törvényességének ellenőrzését, a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a törvény hatáskörébe utal. Rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. Rendeleteit és azok hatályba lépésének idejét a hivatalos lapban (a Magyar Közlönyben) kihirdeti, megjelenteti. Működéséért az Országgyűlésnek felelős, és annak meghatározott rendszerességgel köteles beszámolni a végzett munkáról. A miniszterelnök gondoskodik a Kormány rendeleteinek, határozatainak végrehajtásáról. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladatokat. A miniszterelnök és a Kormány tagjai rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban a törvénnyel, vagy a Kormány rendeleteivel és határozataival nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban meghirdetik. A Kormány tagjai tevékenységükről a Kormánynak és az Országgyűlésnek kötelesek beszámolni. Helyi szervek Helyi önkormányzati szinten az államigazgatási feladatokat a polgármester (főpolgármester) látja el. Feladatot csak kormányrendelet vagy magasabb szintű jogszabály állapíthat meg. Államigazgatási feladatait, hatásköreit az általa irányított hivatal közreműködésével végzi. E hivatal - amelyet jegyző/főjegyző vezet - ügyintézői tevékenységét a képviselő-testület csak ellenőrizheti, irányítási jogai nincsenek. A közigazgatási hivatal megyei szintű. Az államigazgatási szerv törvényességi felügyeletét látja el: bizonyos ügyekben mint elsőfokú hatóság, valamint jogorvoslati ügyekben dönt, 8

9 összehangolja a saját hivatala és a megye területén működő más államigazgatási szervek tevékenységét. Bíróságok Funkciójuk az igazságszolgáltatás. Függetlenek, csak a törvényeknek vannak alárendelve. Legfőbb feladatuk: védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, a közigazgatási határozatokat törvényességi szempontból ellenőrzik. A Legfelsőbb Bíróság - mint a legfőbb bírói szerv - elvileg irányítja az összes bíróság működését és ítélkezését. Irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek. Ügyészségek Az ügyészi szervezet feladatai: gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, gondoskodik az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő minden cselekmény üldözéséről, felügyeli a büntetés-végrehajtás törvényességét, a törvényesség védelmében fellép a törvénysértések ellen. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. Egyéb állami szervek Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: a jogszabályok, valamint az állami irányítás alkotmányellenességének utólagos -vizsgálata; a jogszabályok, valamint az állami irányítás nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata; az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása; eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény hatáskörébe utal. Alkotmánybírósági eljárást (a törvényben meghatározott feltételekkel) bárki kezdeményezhet. Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt az Alkotmánybírósághoz kell előterjeszteni. Az Alkotmánybíróság által kért adatokat mindenki köteles rendelkezésére bocsátani. Határozata megfellebbezhetetlen, mindenkire kötelező. Az Alkotmánybírósági eljárás illeték- és költségmentes. Határozatait a Magyar Közlönyben közzéteszik. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi gazdasági ellenőrző szerveként jött létre, és csak az Országgyűlésnek, valamint a törvényeknek van alárendelve. Pénzügyi gazdasági kérdésekben általános ellenőrzési hatáskörrel bír. Ellenőrzést végezhet mindenütt, ahol állami pénzt kezelnek és felhasználnak. Hatáskörébe és feladatai közé tartozik például az államháztartás gazdálkodásának felügyelete. Ellenőrzi a költségvetést, hogy egyetlen kiadási tételét se lépjék túl, és hogy átcsoportosításra ne kerüljön sor. Kontrollálja (ellenőrzi) a központi költségvetésből gazdálkodó intézményeket, valamint a központi költségvetésből juttatott támogatás felhasználását az önkormányzatoknál, az alapítványoknál, társadalmi és egyéb szervezeteknél. Közben figyelemmel kíséri az állami számviteli rend betartását. Ellenőrzi: a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartással való hitelkapcsolatait, a bankjegy- és érmekibocsátásra vonatkozó adatait, a Társadalombiztosítási Alap kezelését és felhasználását, külön törvény alapján a pártok gazdálkodását, a részükre juttatott támogatások felhasználását. A Számvevőszék elnökből, elnökhelyettesekből, vezetőkből, számvevőkből, ügyviteli és kisegítő személyzetből áll. Az elnököt és helyetteseit az Országgyűlés választja meg. A vezetők megbízatása 12 évre szól, és újra választhatók. Ellenőrző kérdések 1. Melyek az államhatalmi szervek? 2. Mi tartozik az Országgyűlés feladatkörébe? 3. Hogyan működnek a helyi önkormányzatok? 4. Mi tartozik a megyei önkormányzat feladatkörébe? 9

10 5. Mi a feladata a fővárosi önkormányzatnak? 6. Melyek az államigazgatási (közigazgatási) szervek? 7. Mi tartozik a Kormány feladatkörébe? 8. Hogyan működnek a helyi önkormányzati hivatalok? 9. Mi tartozik a közigazgatási hivatalok feladatkörébe? 10. Mi a feladata a bíróságoknak és az ügyészségeknek? 11. Mi tartozik az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék hatáskörébe? Az államigazgatási eljárás (közigazgatási eljárás) (A közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályokat az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi 1. törvény szabályozza. Az államigazgatási eljárás elnevezés ugyanis azért változott közigazgatási eljárásra, mert a törvényben szabályozott eljárás szabályai az önkormányzatok megalakulása óta az önkormányzati hatóságok [pl. a jegyző] eljárására is vonatkozik. Ez utóbbiak eljárása pedig nem tekinthető - szoros értelemben - államigazgatási eljárásnak. Ezért a továbbiakban a közigazgatási eljárás kifejezés mindkettőre vonatkozik.) A közigazgatási szerveknek, a hatósági jogalkalmazás során végzett tevékenységét közigazgatási eljárásnak nevezzük. Ebben az eljárásban a résztvevők (szerv és ügyfél) egymással nem mellérendeltségi, hanem függőségi viszonyban vannak. A felek közül az eljáró közigazgatási szerv pozíciója a meghatározó (döntést hozhat, döntései kikényszeríthetők). Ezért hangsúlyos a másik oldal (az ügyfél) védelme a hatóságok esetleges önkényeskedésével szemben. Ezt a célt szolgálja a közigazgatási eljárás magas szintű jogi - törvényi - szabályozása. Ez azoknak a szabályoknak az összessége, amelyeket a cselekvés (tevékenység), illetőleg az ügyintézés során alkalmaznak. A közigazgatási eljárás alanyai az államigazgatási szerv, az ügyfél és a közreműködők (tanú, szakértő, tolmács). A közigazgatási eljárás egyik alanya szükségképpen mindig a közigazgatási szerv, mert fogalkalmazói hatáskörrel csak az e célból létrehozott közigazgatási szerveket ruházzák fel. Ügyfél nélkül nincs közigazgatási ügy. Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy egyéb más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szenet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Magánszemélynek a természetes személyek minősülnek, beleértve a méhmagzatot is. Jogi személv a jogilag meghatározott és megengedett cél szolgálatára rendelt olyan szervezet, amely államilag elismert szervezeti szabályzat vagy alapszabály alapján működik, elkülönített vagyona van, és jogi cselekményeiért önálló vagyoni felelősséggel tartozik. A közigazgatási ügy A közigazgatási eljárás tárgya: a közigazgatási ügy. Közigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben az közigazgatási szem az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg. adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. A szervek sokfajta ügyben járnak el és intézkednek. E tevékenységekre mindig jellemző: az ügy egyedi (konkrét) volta, az ügy fél léte az eljárásban, a közigazgatási szerv működésének hatalmi jellege. Ha a felsoroltak közül valamelyik hiányzik, nem beszélhetünk közigazgatási ügyről. A közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg, amelyben meghatározzák az ügyben első fokon eljáró szervet. A hatáskör megmutatja, hogy egy adott ügyben milyen fajta és milyen szintű közigazgatási szerv jogosult és köteles eljárni. Hatáskör, illetékesség A közigazgatási szervezetek rendszerében a munkamegosztás érvényesül két fő elv alapján: ágazati és területi megosztás szerint. Az ágazati munkamegosztás a hatáskörök, a területi megosztás az illetékesség fogalmában valósul meg. A hatáskör és az illetékesség minden közigazgatási szerv létének és működésének alapvető feltétele. 10

11 A hatáskör Az ágazati munkamegosztás tárgyuk alapján osztja meg a feladatokat, az ügyeket a közigazgatási szervek között, s alakítja ki a különböző (építésügyi, oktatásügyi, kereskedelmi, ipari) igazgatási ágazatokat. Az ágazatokon belül szintenként a munkamegosztás elvének érvényesítésével osztódnak a feladatok. Így megkülönböztetünk: központi, területi és helyi közigazgatási szerveket. A hatáskör tehát a közigazgatási szervek közötti ágazati és szintenkénti munkamegosztást és az adott ügyben a jogosultságot jelenti. A közigazgatási eljárásban minden szerv csak azon a fokon járhat el, amelyet részére a jogszabály megállapított. Az illetékesség Az illetékesség szabja meg a konkrét (a tárgykör szerinti) ügyek elosztását az azonos hatáskörű szervek között. Azaz meghatározza, hogy az adott ügyben melyik jogosult és köteles eljárni. Más megfogalmazásban tehát az illetékesség az azonos hatáskörű szervek területi munkamegosztását szabályozza úgy, hogy a hatáskört valamely területre (pénzügyi, humánpolitikai stb. osztály) korlátozza. Az illetékesség jogosultságot jelent a hatáskör gyakorlására. Illetékességi eljárásra jogosult: az a közigazgatási szerv, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye van, ingatlanra vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv, amelynek területén az ingatlan található, engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják. Magánszemély az elsőfokú eljárásra irányuló kérelmét a hatáskörrel bíró illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt haladéktalanul átteszi az eljárás lefolytatására jogosult szervhez. E kedvezmény csakis a magánszemélyeket illeti meg, a jogi vagy más nem magánszemélyek tehát nem élhetnek vele. A fellebbezési eljárásban az a felettes szerv illetékes, amelynek területén az alsóbb fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye van. A közigazgatási eljárás szakaszai A közigazgatási eljárás több szakaszból áll. Az első szakasz a kérelem benyújtásától a hatóság határozatának (elsőfokú határozat) meghozataláig tart. Ezt a szakaszt nevezzük alapeljárásnak. Ha az ügyfél sérelmesnek tartja a határozatot, vagy egyéb okból nem ért egyet azzal, jogorvoslati kérelemmel fordulhat a felettes szervhez. A második szakasz a jogorvoslati kérelem elbírálásáig és a másodfokú határozat meghozataláig tart. Ezt a szakaszt nevezzük jogorvoslati eljárásnak. A harmadik szakaszban hajtják végre a jogerős határozatot. Ezt nevezzük végrehajtási eljárásnak. Az elsőfokú eljárás az eljárás megindításával kezdődik, a tényállás tisztázásával és a tárgyalással folytatódik, majd a határozat meghozatalával fejeződik be. Az alapeljárás körültekintő lefolytatásával és a megalapozott, meggyőzően indokolt határozat hozatalával elejét vehetjük a jogorvoslati ügymenetnek vagy más felülvizsgálati eljárásnak. Az elsőfokú eljárás az ügyfél kérelmére, hivatalból és a felettes szerv utasítására indítható meg. Az eljárás megindításával eljárási jogviszony jön létre az ügyfél és az eljáró szerv között. Tehát ettől kezdve illetik meg az eljárási jogok és terhelik kötelezettségek az eljárás alanyait. Az ügyfél kérelmét szóban vagy írásban terjesztheti elő a közigazgatási szervhez. 11

12 A szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet vesznek fel. Írásbeli kérelemnek minősül a távirati úton, telexen vagy telefaxon előterjesztett kérelem is. Jogszabály azt is előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtsa be. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket is. Ez szükséges az eljáró szerv számára, hogy megalapozott határozatot hozhasson. Ha az eljárás megindításakor vagy az eljárás folyamán hatásköri vagy illetékességi hiányt állapítanak meg, az iratokat haladéktalanul át kell tenni az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervhez, s erről egyidejűleg értesíteni kell az ügyfelet. A közigazgatási szerv hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén is köteles azonban minden olyan intézkedést megtenni ideiglenes intézkedésként, amelynek elmaradása esetén a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Erről az ügyfelet és az ügyben hatáskörrel bíró illetékes másik szervet értesítenie kell, mert helyette intézkedett. A tényállás tisztázása A tényállás nem más, mint a döntéshez szükséges, jogilag értékelhető tények összessége. Megállapítása, illetőleg tisztázása az előfeltétele minden döntésnek. Az ezzel kapcsolatos eljárási cselekmények megtétele az eljáró szerv kötelessége és feladata. A tárgyalás A közigazgatási szerv akkor tart tárgyalást, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához szükséges az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatása. Tehát az eljáró szervnek nem minden esetben kell tárgyalást tartania. Az eljárás megszüntetése Az ügyfél a kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően bármikor visszavonhatja. A hivatalból indított vagy folytatott eljárást is megszüntetik akkor, ha a megindításra vagy folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn. Az eljáró szerv határozata A közigazgatási szerv mind az ügyben, mind az eljárás során jelentkező kérdésekben határozatot hoz. A határozat tehát nem más, mint az eljáró szerv döntése. Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított 30 napon belül kell meghozni. Ez az általános elintézési határidő. Tartalma alapján az érdemi határozat lehet: teljes határozat, amelyben az ügy minden kérdését eldöntik, részhatározat, amely az ügyben eldöntendő kérdéseknek csak egy részére terjed ki, kiegészítő határozat, amely az előbbi határozatok hiányosságait pótolja. Alakja szerint a határozat lehet: alakszerű határozat, mely négy fő részből áll: bevezető, rendelkező, indokolási és tárórészből, egyszerű határozat, amelynek nincs indokolási része; ilyen határozatot akkor hoz az eljáró szerv, ha a kérelemnek helyt ad, nem alakszerű határozat, ez megjelenhet: - jegyzőkönyvi záradékként, - a jegyzőkönyvben foglalt határozatként, - az ügyiraton feljegyzett határozatként és - formanyomtatványba foglalt határozatként. A hozott határozatot főszabály szerint tértivevényes kézbesítéssel közlik az érdekelt személyekkel. A kézhezvétel napja egyben a határozat közlésének, kihirdetésének napja is. A fellebbezés A közigazgatási eljárásban az alapvető jogorvoslati eszköz a fellebbezés. Ezzel az erre jogosult az általa sérelmesnek tartott elsőfokú határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását kérheti a közléstől számított 15 napon belül. A fellebbezés joga nem korlátozott, indokolása sem kötelező. Elegendő, ha a fellebbező közli a hatósággal, hogy a határozatot sérelmesnek tartja. Fellebbezés csak az elsőfokú érdemi határozattal szemben 12

13 lehetséges. A fellebbezést annál a közigazgatási szervnél kell bejelenteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezést az első fokon eljáró szerv a keletkezett ügyiratokkal együtt - a fellebbezési határidő leteltétől számított - 8 napon belül felterjeszti a felettes szervhez, ha nem vonja vissza határozatát. A fellebbezésről a felettes közigazgatási szerv határoz. Ennek eredményeként helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisíti a megtámadott határozatot. A fellebbezésre jogosult le is mondhat fellebbezési jogáról, vagy a fellebbezési kérelmét vissza is vonhatja. Ekkor az elsőfokú határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válik. A felügyeleti intézkedés A jogszabálysértést hivatalból orvosolják, tehát nem az ügyfél kérelmére. A felügyeleti (felettes) szerv saját elhatározásától függően intézkedhet, ha szabálysértést tapasztalt az eljárásban. Nem élhet felügyeleti jogával az ügyfél érdeksérelme alapján. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A határozat bírósági felülvizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha a közigazgatási eljárásban az ügyfél kimerítette jogát, vagy ha a fellebbezés kizárt. A közigazgatási szervek határozatait tehát a bíróság felülvizsgálhatja. A végrehajtás A végrehajtási eljárás a harmadik szakasza a közigazgatási eljárásnak. A gyakorlatban azonban - ha nem kerül sor jogorvoslati eljárásra - az eljárás második szakasza is lehet. Ha a határozat kötelezettséget ír elő, és azt a kötelezett önként teljesíti, akkor az eljárás lezárul. Ellenkező esetben viszont ún. végrehajtási eljárásban a hatóság kényszerítő eszközökkel é1. Rászorítja a kötelezettet a jogtisztelő magatartásra, vagy az ő költségére mással teljesítteti. A végrehajtási eljárás két szakaszra tagolódik: a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására. A hatóság hivatalból vagy kérelemre az eljárást megindítja, és meghatározza a végrehajtás módját. Az elrendelés általában annak a közigazgatási szervnek a hatáskörébe tartozik, amely az ügyben az elsőfokú határozatot hozta, de jogszabály ettől eltérően is intézkedhet. A végrehajtási határozat megfellebbezhetetlen. A végrehajtás felfüggesztése kétféle jogcímen lehetséges: egyrészt jogi szempontból (amikor a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható), másrészt méltányosságból (betegség vagy egyebek miatt). Ellenőrző kérdések 1. Mi a közigazgatási eljárás? 2. Kik (mik) a közigazgatási eljárás alanyai? 3. Mi a közigazgatási eljárás tárgya? 4. Mi a hatáskör? 5. Határozza meg az illetékesség fogalmát! 6. Milyen közigazgatási eljárásokat különböztetünk meg? 7. Hogyan indulhat el az elsőfokú eljárás? 8. Mi a szerepe a fellebbezésnek a közigazgatási eljárásban? 9. Mi a felügyeleti intézkedés? 10. Mikor következik be a végrehajtás? A polgári jog A polgári jog fogalma, jellemzői, tartalma, alanyai, tárgya A polgári jog a magyar jogrendszer egyik ága. Szabályait a polgári törvénykönyvről szóló, többszörösen módosított évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk., illetőleg a törvény) tartalmazza. A Ptk a vagyoni 13

14 viszonyok egységes kódexe (törvénykönyve), amely a magánszemélyek, a jogi személyek és más jogalanyok legfontosabb polgári jogi viszonyait, személyi és vagyoni jogait szabályozza. A vagyoni viszonyokból a szabályozás következtében polgári jogi jogviszony lesz. Vannak alanyai, hiszen bizonyos személyek között áll fenn, és van tárgya, amire ez a kapcsolat irányul. A jogviszony alanyait a jogviszony tárgyával kapcsolatban alanyi jogok illetik meg és jogi kötelezettségek terhelik. Ez képezi a polgári jogi jogviszony tartalmát, és azt jelenti, hogy a jogviszony egyik pólusán álló személy, a jogosult, meghatározott magatartást követelhet a jogviszony másik pólusán álló személytől, a kötetezettől. A jogosult és a kötelezett személye rendszerint nem válik élesen külön. Ugyanaz a fél lehet egyik szempontból jogosult, másik szempontból kötelezett, vagyis a feleket az alanyi jogok mellett egyidejűleg jogi kötelezettségek is terhelik. A polgári jog alanyai. Az ember mint jogalany, az emberjog- és cselekvőképessége A jogalanyok egyik csoportját a természetes személyek, azaz az emberek jelentik. Az, embernek polgári jogi szempontból jellemzője a jogképesség és a cselekvőképesség. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül minden embert korlátozás nélkül egyenlően megillet. A jogképességről érvényesen lemondani nem lehet. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdődően megilleti. (A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni. Ezzel szemben azonban bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja egyébként a határidőbe beleszámít.) A jogképesség általában a halállal szűnik meg. Az embernek mint jogalanynak a jogképesség mellett jellemzője a cselekvőképesség is. Ez a polgári jog alanyai körében kizárólag az emberre vonatkozik. A cselekvőképesség a jogképességtől eltérő tartalmú jogi fogalom. A jogképesség életkortól függetlenül minden embert megillet. Ezzel szemben a cselekvőképesség csak az értelmes, elhatározásra képes ember jellemzője, aki teljes tudata (értelme, belátási képessége) birtokában cselekszik, és cselekedeteinek jogi következményeit képes előre látni. A cselekvőképesség szempontjából az emberek három csoportba sorolhatók: teljes cselekvőképesek, korlátozottan cselekvőképesek, cselekvőképtelenek. Teljesen cselekvőképes az a személy, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki. Az ilyen személy szerződést köthet, vagy tehet más jognyilatkozatot. Cselekvőképes az a 18. életévét betöltött nagykorú, aki nem áll cselekvőképességét érintő gondnokság hatálya alatt, és aki ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel bír. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. Valamint az a nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondokság alá helyezett. Az ilyen személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, elmebeli állapota, szellemi fogyatékossága vagy valamilyen kóros szenvedély (pl. alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás) miatt cselekvőképessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatainak érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése, illetve utólagos jóváhagyása szükséges. Az ilyen személy azonban maga rendelkezhet a munkával szerzett keresményével. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, és aki olyan állapotban van, hogy az ügyei vitelére képtelen (pl. ittas, balesetet szenvedett). A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője jár el. Az állam mint jogalany A jogalanyok között sajátos helyet foglal el az állam. Az állam, mint az ember, szintén jogképes. Ez kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek A törvény szerint az állam közvetlenül akkor lép polgári jogviszonyba, ha az a vagyontárgy, amelyre a jogviszony vonatkozik, az államot illeti. Az állam esetében a jogképesség korlátozásáról vagy kizárásáról nem lehet szó. A jogi személyek A jogi személy az embereknek meghatározott célból alakult szervezete, közössége, amelyet az állami szervek jogszabály alapján elismernek. Olyan állandó szervezet, amely a tagok változása esetén is változatlan marad. A jogi személlyé minősített szervezetnek a tagok vagyonától elkülönített vagyona az alapvető feltétele annak, hogy a polgári jogviszonyban önálló jogalanyként cselekvően részt vehessen. Elkülönített vagyonával ugyanis helyt kell állnia vállalt kötelezettségeiért. A jogi személy szervezetének ügyintéző szerve a működési cél 14

15 alapján kidolgozza, megformálja (megfogalmazza), a képviselő szerve pedig kifejezi a jogi személy akaratát. E kettős funkciót ugyanaz a szerv (személy) is elláthatja. E szervezet jogszabály, alapszabály, társasági szerződés, alapító okirat, szervezeti szabályzat és önkormányzati szabályzat alapján működik. A jogképességet (pl. tevékenységet) jogszabály korlátozhatja vagy megtilthatja. Összefoglalva: jogi személy létrejöhet alapító határozattal vagy okirattal. A létesítésről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban kötelező meghatározni a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és képviselőjét. A jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti. A jogi személy csak akkor jön létre, ha a bejegyzés megtörtént. Aláírásra a jogi személy képviselője (pl. az igazgató) jogosult. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két, képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Ettől jogszabály eltérően rendelkezhet. A jogi személy megszűnhet jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján, esetleg önkéntes elhatározásból. A megszűnés bekövetkezhet felszámolással vagy anélkül. Ellenőrző kérdések 1. Határozza meg a polgári jog fogalmát! 2. Kik lehetnek a polgári jogviszony alanyai? 3. Mi jellemzi az ember jogképességét? 4. Ki lehet cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen? 5. Határozza meg a jogi személy jellemzőit! A tulajdonjog jellemzői A tulajdonjogviszony tárgya A tulajdonjogviszony tárgya az a dolog, amit a jogviszony alanyai, a tulajdonosok birtokolnak, és amellyel kapcsolatban jogaik, kötelezettségeik vannak. A tulajdonjogviszony tárgya mindig valamilyen létező dolog. A dolog fizikailag létező olyan valóság, amely a tulajdonjog tárgya lehet. A dolgokat többféleképpen csoportosítjuk, lehetnek forgalomképesek, korlátozottan forgalomképesek és forgalomképtelenek. A forgalomképes dolgok szabadon átruházhatók (eladhatók). A korlátozottan forgalomképes dolgok (robbanóanyag méreg, lőfegyver stb.) csak úgy kerülhetnek át egyik személy tulajdonából egy másikéba, ha ehhez megvan a szükséges engedély. A forgalomképtelen dolgok a gazdasági forgalomból ki vannak zárva, ezeket eladni-venni nem lehet. (Például a föld méhének kincseit, a folyóvizek, az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítményeket.) A tulajdonjogi dolgok lehetnek: ingatlanok (földterület, ház), ingóságok (gépek, felszerelések, bútorzat, ruhaneműk, ékszerek stb.), helyettesíthető dolgok (azok a dolgok, amelyeket mérték vagy szám szerint tartanak nyilván, pl. mezőgazdasági termék), nem helyettesíthető dolgok a kifejezetten egyedi dolgok (pl. festmény, szobor). A tulajdonjogviszony tartalma azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek az összessége, amelyek a jogviszony alanyait (tulajdonosait) a jogviszony tárgyával kapcsolatban megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok: 15

16 a birtoklás joga és a birtokvédelemre vonatkozó jog (a dolog a tulajdonos birtokában van), a használat és a hasznok szedésének joga (a tulajdonos a tulajdonát használhatja, szaporíthatja, rendelkezik a dologból származó termékek és termények fölött), a rendelkezési jog (a tulajdonos birtokával további polgári jogviszonyokat létesíthet, illetőleg a tulajdonviszonyt megszüntetheti). A tulajdonos keltelezettségei a következők: a közterhek viselése (p1. adó, illeték), kárveszély viselése, szükséghelyzetben á dolog igénybevételének, felhasználásának eltűrése vagy az okozott kár viselése, az ingatlan időleges használatának vagy a tulajdonjog egyéb korlátozásának eltűrése. A tulajdonjog és elemei A tulajdon minden társadalom gazdasági berendezkedésének az alapja. A társadalmi életben betöltött szerepe miatt elsőrendű fontosságú. Nemcsak a polgári jog legfontosabb intézménye, hanem az egészjogrendszer alapintézménye. Az Alkotmány a köztulajdon- és a magántulajdon formákat szentesíti. Azt is tartalmazza, hogy a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A tulajdonjog megszerzése Mindazokat az eseteket jelenti, amikor bizonyos dolog (ingatlan stb.) valakinek vagy valaminek a birtokába kerül. A tulajdonjog megszerezhető: eredeti módon, ha a dolog nem volt korábban valakinek vagy valaminek a tulajdonában (pl. házat épít); származékos módon, ha a dolognak (ingatlan stb.) már korábban tulajdonosa volt (pl. házat vesz valakitől). A tulajdonjog megszerzésekor jelentősége van: a szerzés jogcímének (jogcím =jogi cél a tulajdonjog megszerzése), a szerzés módjának (jogi tény, eljárás, melynek eredménye a tulajdonjog megszerzése, átruházása). Ha például a tulajdonjog adásvételi szerződéssel cserél gazdát, maga az adásvételi szerződés a jogcím (a vevő a tulajdonjogot adásvétel jogcímén szerzi meg). A szerzés módja az eladónak az a ténykedése, amellyel a vevőnek a tulajdont átadja. A tulajdonjogot a vevő megszerezheti átadással, ingatlan adásvételekor viszont az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés a szerzési mód. A tulajdonjog megszerzésekor a jogi hatások szempontjából szerepet játszik a jóhiszeműség, valamint a rosszhiszeműség. Jóhiszemű az a személy, aki becsületesen, tisztességesen jár el, aki nem tudott, nem tudhatott olyan tényekről és körülményekről, amelyek ismeretében másképpen járt volna el, nem tett volna bizonyos jognyilatkozatot. Ellenkező esetben rosszhiszeműséggel állunk szemben. A tulajdonjog megszerzésének fontosabb esetei Tulajdonszerzés átruházással: átruházáson az adásvételt, a cserét és az ajándékozást értjük. Csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. Ez az ún. származékos szerzésmód. Ehhez az átruházási szerződés vagy más jogcím mellett a dolog átadása is szükséges. Ez megvalósulhat a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog (a tulajdon) az átruházott (ajándékozott) tulajdonába került. A polgári jog ismeri a nem tulajdonostól való tulajdonszerzést is. Ez azt jelenti, hogy átadható tulajdonjog akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Például: kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha az átruházó nem volt tulajdonos, 16

17 megszerzi a dolog tulajdonjogát az, aki jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg a dolgot, akire azt a tulajdonos bízta, pénz vagy bemutatóra szóló értékpapír átruházása szintén tulajdonjogváltást eredményez, akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján: aki a tulajdont hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, a korábbi tulajdonos személyétől függetlenül tulajdonossá válik. A hatósági határozat, illetőleg az árverés jogerőre emelkedése időpontjában válik hitelessé a tulajdonjogszerzés. Ezzel az előző tulajdonos tulajdonjoga megszűnt. Az ingatlan tulajdonjogát árveréssel csak akkor lehet megszerezni, ha korábbi tulajdonosa eladósodott. Tulajdonszerzés elbirtoklással: mind ingó, mind pedig ingatlan dologra kiterjedhet. Nem lehet elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amelyet bűncselekménnyel, erőszakos vagy alattomos úton szereztek meg. Ezeket az eseteket kivéve elbirtoklás útján az szerzi meg a dolog tulajdonjogát, aki azt sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja (eredeti tulajdonszerzés). Az elbirtoklási időt megszakítja ha a tulajdonos a birtokost a dolog átadására írásban felszólítja, vagy ez iránt keresetet indít, ha a tulajdonos a dologgal rendelkezik (pl. eladja), ha a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni a tulajdonjogot a birtokos javára. Tulajdonszerzés találással: ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot akkor, ha mindent megtett, amit a jogszabály előír a tulajdonos megkeresésére, és ha a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. Ezek a szabályok nem vonatkoznak arra az esetre, amikor a találó a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási társaság szállítóeszközén (pl. vonaton, repülőgépen, villamoson) találta. Az így talált dolgot az érintett hivatal, szerv három hónapig őrizni köteles, azt követően pedig értékesítheti. A tulajdonos a találást követő egy éven belül a dolog, illetve a vételár kiadását követelheti. A közös tulajdon szerzése: a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. A tulajdonostársakat a tulajdonjog általában olyan hányadok szerint (olyan arányban) illeti meg, ahogyan a szerzés jogcíméül szolgáló szerződésben a felek meghatározták. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, de e joggyakorlat nem sértheti a tulajdonostársak érdekeit. A közös tulajdonban lévő dologból származó haszon a társakat a tulajdoni hányaduk arányában illet meg. Ilyen arányban terheli őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos kiadások, valamint más kötelezettségek. Ez az arány az irányadó a dologban beállott kárviselésben is. Ha a dolgot (tulajdont) a tulajdonostársak hasznosítani kívánják, akkor e kérdésben szótöbbséggel határozhatnak. Minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A törvény ugyanakkor meghatároz olyan eseteket is, amikor a tulajdonostársak egyhangú szavazatára van szükség. Ezek: az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléshez, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások kérdésében. Mindegyik tulajdonostárs saját tulajdoni hányadával szabadon rendelkezhet (például eladhatja, elajándékozhatja). Ez azonban korlátozott jogosultság. Ugyanis a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. A tulajdon használati joga Ennek a kifejezésnek az a tartalma, hogy valamely dolgot (ingó és ingatlan tulajdont) nem a tulajdonos hasinál, hanem valaki más, mégpedig ellenérték nélkül. (Ne tévesszük össze a bérleti joggal, mert ez esetben a bérlő a használat fejében megegyezés szerinti ellenértéket, bérleti díjat fizet.) A tulajdonjog mellett önállósult használati jogot szolgalomnak nevezzük. Ez tehát olyan jogviszony, amelynek alapján a jogosult valamely tulajdon hasznát évezheti. Ilyen például a földhasználati jog. Ennek lényege, hogy a földhasználati jog és a tulajdonjog elválik egymástól. A használatra jogosult élvezi a hasznot, és viseli a fenntartás terheit. Könnyen lehet, hogy saját életünkben is gyakorlattá válik a haszonélvezet joga. Egy rövid meghatározás segít bennünket az értelmezésben. Ez olyan jog, mely szerint a jogosult más személy ingó 17

18 vagy ingatlan tulajdonát birtokában tarthatja, használhatja és hasznát szedheti, de a jogviszony megszűnésével állagának sérelme nélkül vissza kell adnia. A haszonélvezeti jog korlátozott időre, legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. E jog keletkezhet szerződés alapján, jogszabályon alapulóan és bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján. Az ingatlan haszonélvezetét természetesen be kell jegyezni az ingatlan nyilvántartásba. A haszonélvezeti jog más személyre nem ruházható át. Viszont gyakorlását másnak átengedheti, azaz másnak birtokba, használatba adhatja. A használat joga szerint a használatra jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznát szedheti. E jog gyakorlása másnak nem engedhető át. Minden egyéb kérdésben a haszonélvezet szabályait alkalmazzák. A telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát (p1. szomszéd) meghatározott terjedelemben használhatja. Követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa magatartásával ne akadályozza őt ingatlana használatában. A telki szolgalom keletkezhet: szerződéssel, jogszabálynál fogva és bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján. Telki szolgalom alapítható: átjárásra, vízellátásra, vízelvezetésre, vezetékoszlopok áthelyezésére, pince létesítésére, épület megtámasztására és a jogosult számára egyéb hasznos célra. Például, ha egy földterület nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a telki szolgalom jogosultja földjén átjárjon. Ennek során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni. A telki szolgalom megszűnik akkor, ha a jogosult erről lemond, vagy ha tíz éven át nem gyakorolta jogát, noha ez módjában állt. Megszűnik akkor is, ha eltűrte, hogy jogában akadályozzák, vagy ha a szolgalom tárgya (pl. kiszáradt az ivóvíz ellátását biztosító kút) megsemmisült. Ellenőrző kérdések 1. Mi a tulajdonjog tárgya? Melyek ezek? 2. Melyek a tulajdonos jogai és kötelességei? 3. Mi a tulajdonjog? 4. Sorolja fel a tulajdonjog megszerzésének lehetőségeit! 5. Ismertesse a közös tulajdon fogalmát! 6. Milyen használati jogokat ismer? A kártérítés szabályai a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint A kártérítés általános szabályai A polgári jogi felelősség általános szabálya: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt, tehát vétlen volt. A polgárjogi felelősség kiterjed: A jogellenes magatartásra. E magatartás értelme az, hogy minden vagyoni károkozás jogellenes - ha az egyéb feltételek is adottak - ez kártérítésre, követelésre ad alapot. Vannak azonban olyan esetek, amelyekben a törvény a jogellenességet kizárja. Például jogos védelem, végszükség, jogszabályi felhatalmazás (pl. kisajátítás) vagy a károsult beleegyezése (pl. műtét) esetén. A károkozásra. A bekövetkezett kár miatt elmaradt a haszon. A kár az az érték, amellyel a károsult meglevő vagyona a károkozás következtében csökkent. Ide soroljuk pl. a vagyontárgyak elpusztulását vagy megrongálódását baleset következtében, a munkaképesség csökkenését, de mindazokat az indokolt kiadásokat is, amelyek a károsodás csökkentése vagy megszüntetése érdekében keletkeztek. Vagy például, ha rágalmazással valaki másnak a,,hitelét rontja, becsületét sérti, ezzel egzisztenciáját (érvényesülését) a társadalmi (üzleti) életben károsítja. A károkozás esetei szinte megszámlálhatatlanok. Ezt mutatja a gyakorlat, a valóság. Okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között. Ez azt jelenti, hogy a kár megtérítésének kötelezettsége csak azt terheli, akinek a kár előidézésében szerepe volt. Ez az úgynevezett vétkes személy. A vétkesség megállapításában azt kell bizonyítania a károsultnak, hogy jogellenes magatartásból fakadóan meghatározott kárt szenvedett. Ha ezt bebizonyította, akkor a károkozónak kell bizonyítania - ha tudja -, hogy ő a károkozásban vétlen volt, vagyis úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A vétkesség lehet szándékos és gondatlanságból eredő. Mindegy, hogy a kár hogyan következett be, mert a kártérítési felelősség a kár okozóját terheli. A kártérítés mindkét esetben ugyanolyan mértékben követelhető. Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, azaz a károsult bármelyik károkozótól követelheti kárának megtérítését. A károkozók közötti felelősség pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. Ha a felróhatóság arányát nem lehet megállapítani, akkor a kár őket egyenlő arányban terheli. A polgári jogi felelősség körében a Ptk. a károsultra is ró kötelezettséget. Ez az ún. kárenyhítési kötelezettség: a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben az 18

19 elvárható. A kárnak az a része nem terheli a károkozókat, amely a károsult kötelezettségmulasztásából eredt. Vannak speciális esetek is: belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességgel rendelkező személy károkozása, alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása. épületről lehulló tárgy által okozott kár, állattartók felelőssége. A speciális esetek legtöbbjére az a jellemző, hogy a polgári jogi felelősség nem vagy nemcsak azt terheli, aki a kárt közvetlenül okozta, hanem egy másik személyt is Ennek részletezését a Ptk. tartalmazza. A vétkesség megállapításának kérdésében és mértékében, valamint a kártérítéssel kapcsolatban és sok egyéb kérdésben is a Polgári törvénykönyv igazít el bennünket. Mindezekben az esetekben közvetlenül a jogi személy (pl. részvénytársaság, szervezeteket) felelős az alkalmazottja vagy tagja által okozott károkért. A kártérítési felelősség módja, a kártérítés mértéke A polgári jogi felelősség célja, hogy megelőzze hasonló esetekben újabb jogsértések elkövetését. Ezért a jog a károsultnak az okozott kárral egyenértékű jóvátételt nyújt. A jóvátétel kötelezettsége alapján a károkozó mindenekelőtt az eredeti állapot helyreállítására köteles. (Ebbe a körbe tartozik pl. a megsérült dolog kijavítása, a természetbeni kárpótlás.) Ha az eredeti állapot helyreállítása bármilyen okból nem lehetséges, akkor az okozott kár mértékének megfelelő a pénzben kárpótlás. A bíróság azonban kivételes méltánylást érdemlő esetekben a pénzösszeget mérsékelheti. A kártérítés egyébként egyösszegű, de bizonyos esetekben (pl. ha valaki a baleset folytán tartós munkaképesség-csökkenést szenved) járadékszerű is lehet. Ha a kár mértéke - akár csak részben - pontosan nem számítható ki, a bíróság ún. általános kártérítést állapíthat meg olyan összegben, amely alkalmas a károsult teljes anyagi kárpótlására. A kártérítés elvileg a kár bekövetkezésekor nyomban esedékessé válik, a kártérítésre kötelezett a károkozás időpontjától számított törvényes kamat megfizetésére is köteles. Ellenőrző kérdések 1. Mit értünk jogellenes magatartáson? 2. Ismertesse a vétkesség fogalmát! 3. Ki felelős az alkalmazott által másnak okozott kárért? 4. Mi a célja a polgári jogi felelősségnek, és miképpen rendelkezik a jog a kártérítésről? A kötelmi jog fogalma, az ajánlati kötöttség a szerződéskötés A kötelem fogalma A kötelem meghatározott személyek között fennálló relatív (viszonylagos) szerkezetű jogviszony, amelynek alapján valaki valamilyen vagyoni értékű szolgáltatásra kötelezett. Ezt a teljesítést a jogosult követelheti. A legfontosabb kötelemkeletkeztető tények a következők: a szerződés, a szerződésen kívüli jogellenes károkozás, a jogalap nélküli gazdagodás. A leggyakrabban előforduló tény a szerződés. Akkor tölti be rendeltetését, ha a kötelezett teljesít. E kötelem teljesítését vagyoni szankciók (büntető rendelkezések, pl. kártérítés, késedelmi kamat, késedelmi kötbér) biztosítják. A kötelezettnek a tartozásáért helyt kell állnia. Ez a helytállás az egész vagyonával való felelősséget jelenti. A szerződés létrejöttéhez annyi egybehangzó nyilatkozat szükséges, ahány személy a szerződésben félként részt vesz. Az esetek többségében két fél köt szerződést, ezért létrejöttéhez két egybehangzó akaratnyilatkozatra van szükség. Az akaratnyilatkozat a szerződés leglényegesebb eleme. A szerződésben részt vevő alanyokat együttesen feleknek hívjuk. Az akaratnyilatkozat a következőképpen fejezhető ki: az egyik fél szerződéskötési akaratnyilatkozatot tesz szóban (együttesen jelenlévő felek között, telefonon), írásban (levél, távirat), ráutaló magatartással (pénz bedobása valamilyen árucikket árusító automatába). A másik fél ezt az ajánlatot elfogadja. Szerződést a felsorolt lehetőségek bármelyikével lehet kötni. Ez az úgynevezett formátlanság szabálya. 19

20 Bizonyos feltételek teljesítését viszont előírhatja jogszabály vagy a felek megállapodása. A szerződés létrejöttéhez a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Ugyanakkor nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. A szerződés megkötése során az együttműködési kötelezettségre és egymás jogos érdekeire figyelemmel kell lenniük. A törvény kötelezően előírja, hogy egymást a szerződéskötést megelőzően is tájékoztassák a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Ha nem tudnak megállapodni, de szerződéskötésre kötelezettek, akkor velük a bíróság kötteti meg. Abban az esetben, ha a szerződéskötésre kötelezett fél (felek) bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene, akkor a bíróság nem kényszenti ki a szerződéskötést. Megállapodhatnak abban is, hogy későbbi időpontban kötnek egymással szerződést. Ezt előszerződésnek hívjuk. Ennek alapján a felek kötelesek a végleges szerződést megkötni. Ennek elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja, és tartalmát megállapíthatja. Az ajánlat olyan szerződést keletkeztető nyilatkozat, amelynek jogi összefüggései is vannak. Az ajánlattevő egy bizonyos ideig állni köteles az ajánlatát, azaz egyoldalúan nem léphet vissza. Az ajánlati kötöttség azonban nem a végtelenségig tart. Ennek idejét az ajánlatot tevő maga határozza meg. Távollévőnek (pl. levélben, telexen) tett ajánlat kötöttségi ideje lejár, ha a válasz a várható időn belül nem érkezett meg. Ha az ajánlat és az elfogadás egybehangzó, akkor a szerződés létrejön. Kivéve, amikor a valamilyen ok miatt érvénytelen. A szerződés a jelenlévők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Vannak olyan szerződések, amelyek létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges. Ennek megtörténtéig a szerződést a felek nem köthetik meg, de nyilatkozatuk köti őket. A szerződés tartalma A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. Joguk van ahhoz, hogy a vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérjenek (feltéve, ha ezt jogszabály nem tiltja). Azonban egyéni érdekeiket a társadalom érdekei rovására nem érvényesíthetik. Tehát nem köthetnek olyan érvényes szerződést, amely jogszabály által tiltott következménnyel járna. A szerződés érvénytelensége A törvény ezt a következőképpen rögzíti: semmis (érvénytelen) az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy csak fizikailag teljesíthető szerződéseket kössenek, mert csak ezek részesülhetnek jogi védelemben. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. Érvénytelen akkor is, ha az egyik fél a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki. Ez az ún. uzsorás szerződés. A megtámadhatóság A megtámadható szerződés érvénytelensége attól függ, hogy az arra jogosult személy megtámadja-e. A megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Mikor támadható meg a szerződés? Ha megkötésekor az egyik fél lényeges tévedésben volt, és ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette (felfedhette) volna. Valamely körülményt illetően tudatosan megtévesztette az egyik fél a másikat. Ha valamelyik felet fenyegetéssel bírták rá a megkötésére. Például hogy őt vagy hozzátartozóit jogellenesen személyi vagy vagyoni természetű hátrány éri, ha ellenáll. Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között (anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné) a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség. Az érvénytelenség legáltalánosabb jogkövetkezménye - akár semmisségről, akár megtámadhatóságról van szó - az eredeti állapot helyreállítása, azaz a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása. A szerződés teljesítése A szerződés akkor tölti be rendeltetését, ha teljesítik. A felek a teljesítésben kötelesek az együttműködésben. Szabály, hogy a kötelezettnek a lakóhelye, illetőleg székhelye a teljesítés helye. Ha azonban a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, székhelyétől különböző helyre kell küldeni, és azt a teljesítés helyeként a szerződésben nem kötik ki, akkor a szállításról a jogosult gondoskodik. Ha a kötelezett a szolgáltatást saját szállítóeszközével küldi el a jogosultnak, a teljesítés helye annak lakóhelye, illetőleg székhelye. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződésében a teljesítés helye a jogosult székhelye vagy az 20

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati Rendelete A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalva) Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 8. (5) bekezdésében

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

KÓNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2014. (XI.19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZOCIÁLIS CÉLÚ TŰZIFA TÁMOGATÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL

KÓNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2014. (XI.19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZOCIÁLIS CÉLÚ TŰZIFA TÁMOGATÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL KÓNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2014. (XI.19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZOCIÁLIS CÉLÚ TŰZIFA TÁMOGATÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL Kóny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

KENGYEL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól KENGYEL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Kengyel Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

Boda Község Önkormányzata képviselő-testületének 1./2015. (01.19). önkormányzati rendelete. a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Boda Község Önkormányzata képviselő-testületének 1./2015. (01.19). önkormányzati rendelete. a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Boda Község Önkormányzata képviselő-testületének 1./2015. (01.19). önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Boda Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a 2013. évben a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifa vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásból

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/180-6/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. május 29-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére ÖCS KÖZS ÉG ÖNK ORM ÁNY ZA TA P O L G Á R M E S T E R 8292 Öcs, Béke utca 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/2-12/2013. Készítette: Farkasné Barka Andrea Tárgy: Szociális célú tűzifa juttatásáról

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (...) önkormányzati rendelete az újpesti

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Szám: 02/102-13/2014. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata 181/2014.(XII.11.) sz. önk. határozat melléklete Tárnoki Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mű ködési Szabályzata Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő -testülete (a továbbiakban: alapító) Magyarország

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 9/2005. (v.18.), az 1/2009. (I.30.) és a 11/2011. (III.25.) sz. rendeletekkel módosítva!) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az

Részletesebben

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján Illetékbélyeg helye 3.000,- Ft (az illetékbélyeget ide kell felragasztani) BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2)

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Biztosítások.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére I. BEVEZETÉS A Biztositasok.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: Alkusz) a tevékenységére,

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról (Egységes szerkezetben a 26/2008.(III.20.)* esztergomi ör. rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről

Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton község Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

Központi Egészségügyi Ügyeleti Szolgálatot Fenntartó Társulást létrehozó mikro-körzeti megállapodás jóváhagyásáról

Központi Egészségügyi Ügyeleti Szolgálatot Fenntartó Társulást létrehozó mikro-körzeti megállapodás jóváhagyásáról ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezető rész Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések

A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések Tartalom Joghatóság Hatáskör (hatósági jogkör) Hatáskör-elvonás és átruházás Illetékeség Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálat áttétel Ideiglenes intézkedés

Részletesebben

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gönyű Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról ás átvételéről Cserszegtomaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/942-1/2013/I. Üi.: Juhászné Kérdő E. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ RENDELETTERVEZET Tárgy: Államháztartáson kívüli forrás

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések

VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

Terézvárosi Önkormányzat Óvodája Budapest, VI. Munkácsy Mihály u. 10.

Terézvárosi Önkormányzat Óvodája Budapest, VI. Munkácsy Mihály u. 10. B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Önkormányzat Óvodája Budapest, VI. Munkácsy Mihály u. 10. Egységes szerkezetbe foglalt módosított

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 14/2015.(V.27.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról Módosított

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben