Buskó András Buskóné Szatai Marianna RALLY POLSKA VI. Rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Buskó András Buskóné Szatai Marianna RALLY POLSKA 2014. VI. Rész"

Átírás

1 Buskó András Buskóné Szatai Marianna RALLY POLSKA 2014 VI. Rész 1

2 2

3 9. nap július 20. Koziegłowy Lubliniec - Stare Olesno Kluczbork Wołczyn - Wierzbica Górna Namysłów Grodków Jędrzejów Biechów Rysiowice Kopice Niemodlin Węgry Koziegłowy Koziegłowy város a Sziléziai vajdaságban, a myszkówi járásban, a városias nagyközség székhelye ig két nagyközség: Koziegłowy és a Rudnik Wielki nagyközségek székhelye között a város közigazgatásilag a Częstochowai vajdasághoz tartozott között városi jogú, majd től újra város. Területe 26,71 km². lakosainak száma 2481 fő. A város neve A település neve letinizált formáját, Kozyeglowy valamint Cozyeglowy alakban között említi Jan Długosz a Liber beneficiorum dioecesis Cracoviensis c. művében. A város neve a földrajzi nevekből képzett személynevek csoportjához tartozik, amelyből a Długosz által említett Jan Koziegłowski neve is származik, mint a település birtokosa. A település története A várost a középkorban szabályos alapterületen alapították, amelynek közelében a XIV. században falazott vár épült. A Siewierzi Hercegség (lengyelül: Księstwo Siewierskie, lat. Ducatus Severiensis) keretében 1519-ig a helyi báróság ( Baronat Koziegłowski ) székhelyéül szolgált, és a Lis család (helyi ágának) birtokában volt ben IV. Krisztián lovag Krystyn IV herbu Lis eladta a várost a várral és a környező birtokokkal Jan Konarski herbu Abdank ( ) siewierzi herceg, krakkói püspöknek. Ettől az időtől fogva a város és a vár a Siewierzi Hercegség keretében a hercegi javakhoz tartozott egészen a XVIII. századig ben a Siewierzi Hercegség formálisan a Köztársasághoz került április 27-én Stanisław August Poniatowski király megerősítette a város a krakkói püspökök által kiadott korábbi privilégiumait ben Koziegłowy Poroszországhoz került ben a Varsói Herséghez tartozott ben Koziegłowy az orosz táborban elvesztette városi jogait. Az I. világháború idején, között Koziegłowyt a porosz csapatok szállták meg, utánaz újjászületett II. Köztársaság részelett szeptemberétől Koziegłowy német megszállás alá került, ebben az időben, 1942-ben a németek közel 200 helyi zsidót az Auschwitz koncentrációs táborba szállítottak január 20-án Koziegłowyt a szovjet csapatok foglalták el ben visszanyerte városi jogait. Műemlékei Koziegłowy városháza o Szent Mária Magdolna és Isten Testetemplom (Kościół św. Marii Magdaleny i Bożego Ciała w Koziegłowach) Koziegłowy műemlék templomának szentélye 1470-ben gótikus stílusban épült ben fa hajó épült hozzá, amelyet 1679-ben falazott barokk hajóra váltottak fel. A templom melletti plébánia 1802-ből való. A templom egyhajós építmény, 12 m hosszú, 9 m széles ls 8,90 m magas szentéllyel. A szentély mellett sekrestye épült, a hajónál meg a Kawieckiek XVIII. századból való Szent Szaniszló sírkápolnája, amelyet Stanisław Kawiecki királyi titkár, Koziegłowy és Siewierz előljárója alapított. A tetőzet zsindelyfedésű, meredek. 3

4 Szent Mária Magdolna-templom A templomhajóhoz négyzet alaprajzú barokk torony épült, egykor órával. Belső felszerelése főleg barokk ban véletlenül feltárták a templomban lévő 27 gótikus freskót, amely a lengyel későgótikus falfestés egyik legteljesebb fennmaradt passió ciklusa. A freskók fekete kontúrral készültek, melyeket színekkel töltöttek ki (kék, barna, vörös, zöld). A feltárási és restaurálási munkálatok ig tartottak, a további konzerválási munkálatokat között végezték. o A Szentlálek templom (Kościół św. Ducha (szpitalny) A templom a XVII. század második felében barokk stílusban épült a Kaweckiek megbízásából óta műemléki védelem alatt áll. A hajlék a XVII. és század második feléből és a XIX. századból való, 1972-től műemlékileg védett. o A plébánia (plebania) 1802-ből való, ben műemléki védelem alá helyezték. o A XIX. század első feléből való lakóház (Rynek 4), 1972-ől védett. o Máriaviták kápolnája a XX. század elejéről, a gniazdówi plébániához tartozik. o A történelmi belváros szerkezete 1953 óta műemlékileg védett. Freskók a szentélyben A templomban találhatók az istenanya és Keresztelő Szent János gótikus szobrai, az 1694-ből való Istenanya oltár, Aleksander Denis 1616-ból való síremléke, Stanisław Kawecki 1673-ból való síremléke és az 1470 körüli évekból való gótikus festés. A város jelképei a kecskefejek a Főtéren o A Lis család XIV. századi lovagvárának maradványai a terepszinten A korábbi térképeken még fellelhető várrom végül a 60-as években teljesen eltűnt. A Jura területén lévő más várakkal ellentétben nem magaslaton épült. A régészek a vár területén kincseket találtak 107 Jagelló-kori dénárt, számos kelléket és mindenapi használati tárgyakat a középkorból. A templom szentélye A vár elhelyezkedése A megerősítés első vonala a fa palánk a párkánnyal az itt folyó patak mellett található, a másik gyűrű alakú fal szádfalakkal és kövekkel volt megerősítve. 4

5 A XIV. század végén a vár és a város I. Krisztián Krystyn I herbu Lis sądeci várnagy birtoka volt. Valószínűleg ő építtette át az itt létező erődítményt falazott várrá. Utódait nevezték Koziegłowskiaknak ben Jan Długosz első ízben tesz említést a várról. Krisztián katonai segítséget kapott a királytól a gyakori sziléziai hadjáratok során. I. Krisztián Krystyn z Kozichgłów, Kristin, Koziegłowski, Krzczon z Krzczonowa herbu Lis, ( 1437) a Koziegłowyban állt falazott vár építtettője, a Lis nemzetség leghíresebb képviselője volt. A vár kinézetének rekonstrukciója 1650-ből Zygmunt Lis szerint Forrás: Zamki i inne warownie Wyżyny Krakowsko-Częstochowskiej, Jolanta Fidura A vár, amely 9x9 m-es kaputoronyból és 2,4 m vastag falakból, lakóépületből, kisebb udvarból valamint körítőfalakból állt, 50x25 m méretű négyszög alakú volt. A bejárat a mocsáron épített töltésen vezetett keresztül. A vár előtt gazdasági terület volt, szintén várfalakkal és várárokkal körülvéve. Jelenleg helyén ingoványos mező terül el, a mocsár közelében pedig a częstochowai út. Csak a várárok és a falmaradványok gyenge rajzolata vehető ki. A - vár, B - árok, C gyűrű alakú fal, D - árok, E - fal, F gazdasági terület, G régészeti lelőhely A vár története A vár alaprajza Nincs egyetértés arról, hogy ki és mikor építtette az eredeti palánkvárat Koziegłowyban a XIII. században. Talán Mściwój bydgoszczi sztaroszta és krakkói alkamarás vagy Mikołaj herbu Lis krakkói vajda. A falazott vár a XIV. század végén épült. Ez volt a Lengyel Királyság legnyugatabbra fekvő őrtornya, és fekvése a Krakkóból Lelówba és Opoléba itt vezető jelentős kereskedelmi útnak volt köszönhető. A Koziegłowskiak Lis (Róka) címere Krarrierjének idején néhány állást is betöltött: királyi fővadász, bydgoszczi sztaroszta és sądeci várnagy, de a betöltött állásainál fontosabbak voltak baráti kapcsolatai Jagelló Ulászló királlyal. Amikor trónra lépett, Krisztián állandóan a királyi udvarban tartózkodott. 30 éven keresztül több mint 100 királyi dokumentumot látott el kézjegyével. Első ízben 1383-ban, Anjou Lajos magyar király halála után vonta magára a figyelmet. I. (Nagy) Lajos (lengyelül Ludwik Węgierski/Wielki/Andegaweński azaz Magyar Lajos, Nagy Lajos, Anjou Lajos) (Visegrád, március 5. Nagyszombat, szeptember 10.) Magyarország ( ) és Lengyelország ( ) Anjou-házi királya volt. A király halála után Hedviget támogatta és részt vett a Hedvig oldalán álló Nałęczek és a Luxemburgi zsigmondot támogató Grzymalitok közötti harcokban ban Jagelló harseregében harcolt Opolei László (Władysław Opolczyk) ellen ben, a grunwaldi csatában vált híressé, amikor a maga által kiállított 42. zászlóljat vezette ben sanoki várnagy, sądeci sztaroszta, majd 1430-ban várnagy ban a várban tartózkodott Jagelló Ulászló lengyel király ben a vár Jan Koziegłowski birtokába volt ben Koziegłowski privilégiumot adott a város lakóinak valamint szabályozta a várnál végzett munkákat ben a várat a környékével együtt Jan Konarski püspök vásárolta meg és ettől kezdve a krakkói püpökök birtoka volt. 5

6 1548-ban Samuel Maciejowski püspök följegyzései szerint a várat már néhány évvel korábban elhagyták és romosodni kezdett. Megpróbálták újjáépíteni azt. Az újjáépítés azonban nem sikerült, mert az 1598-as dokumentumok szerint teljes egészében rom volt ben a svédek útban Krakkó felé ágyúkkal szétlőtték a várromot. Néhány napot át Stanisław Kawecki sztaroszta védekezett benne, azoban el kellett hagynia azt és Siewierzbe vonult vissza ben a cári hatóságok utasítására a várfalakat a Gniazdówba vezető út építéséhez használták fel. A következő évek során a környékbeli lakosok a vár maradványait saját házaik építéséhez használták fel között a régészek befejezték a vár elbontását. Állítólag a falakat végig elbontották és az összes régészeti leletet Częstochowába szállították (ahol a múzeumban láthatók). A munkálatok idején csak egy épület maradványaira bukkantak a nyugati részben. Lubliniec Lubliniec (śl. Lublynec, lat. Lobin, ném. Lublinitz, Loben. lengyel tört. Lublin Śląski) város a sziléziai vajdaságban, a lublinieci járás székhelye. A Lublinica és a Mała Panwia folyóknál fekszik, a történelmi Felső-Sziléziában. A lublinieci föld fő gazdasági, turisztikai, kulturális, oktatási és ipari központja. A Sziléziai vajdaság északi részének második legnagyobb városa Częstochowa után. Szilézia legrégebbi városainak egyike, az Opolei-síkság (Równina Opolska) fő városa. Jelenleg vegyipari, textilipari, könnyűipari, cipőipari, villamosgép-, fa-, építőanyag és élelmiszeripari központ (PVC padló és nemszőtt kelmék). Fekvése évi adatok szerint Lubliniec közel 89,8 km² kiterjedésű területének 20%-a mezőgazdasági művelésű, 70%-a erdőterület. Szomszédos nagyközségek: Kochanowice, Koszęcin, Krupski Młyn, Pawonków, Tworóg. A háború utántól kezdve a város a Katowicei vajdasághoz tartozott. Az 1975-ös közigazgatási reform után a járási város rangját elvesztő Lubliniec a Częstochowai vajdaság része lett januárjában a következő közigazgatási felosztást követően visszanyerte járási jogú város rangját és Lubliniec a Sziléziai vajdasághoz került. Természeti környezet Lubliniec éves középhőmérséklete 8,0-8,3 C között ingadozik. Az éves csapadék mennyisége jelentős mértékben mm között változik. A vegetációs időszak kb. 220 nap. A városon keresztül folyó vizek: Lublinica, Mała Panew, Leśnica, Rokitnica, Potok Steblowski, Potok Droniowicki valamint Wilczarnia. A város területén lévő állóvizek: Tavak: Staw Posmyk, Staw Kokotek I, Staw Kokotek II, Staw Wiłkowicki, Staw Fabryczny, Staw Młyński, Staw Zyśka, Staw Leśny, Staw Piegża, Staw Nowy, Staw Kęplik, Staw Czarny, Staw Karciaki Árterület: Zalew Droniowicki Vízgyűjtő: Zbiornik Steblów Természet Útépítés Lubliniecben december 31-i adatok szerint a város lakosainak száma fő volt. Alapításának éve 1272, a városi jogokat 1300-ban nyerte el január 1-jei adatok szerint területe 89,36 km², tengerszint feletti magassága 260 m. Lubliniec környékén terülnek el a Lengyelország legnagyobb erdőkomplexumaihoz tartozó Lublinieci erdők (Lasy Lublinieckie). Egészen Opole, Bytom, Zawiercie valamint Częstochowa határáig nyúlnak. Lubliniec közelében található az 1998-ban alakult Park Krajobrazowy Lasy nad Górną Liswartą. 6

7 A Tájvédelmi Park kiterjedése Lubliniec területén található természeti emlékek felsorolása: Juharfa (Rynek Główny), Nyugati tuja (Thuja occidentalis) csoportja, 15 tő (Cmentarz Żydowski), Közönséges tiszafa v. tiszafenyő (Taxus baccata) a Pszichiátriai Intézet területén. Közönséges bükk, avagy európai bükk (Fagus sylvatica) (ul. Sobieskiego), kocsányos tölgy (Quercus robur) (pl. Sienkiewicza), kislevelű hárs (Tilia cordata) (ul. Sokoła). Kocsányos tölgy (Quercus robur) (Lublinieci Erdészet 338 d osztálya), egy másik Kocsányos tölgy a Pszichiátriai Intézet területén. Biotitos gránit (ul. K. Miarki). A város elnevezése Az alsó-sziléziai Lubin (ném. Lüben) példájához hasonlóan Lubliniec neve a lengyel "lubić" (szeretni) szóból származik, ami valamely pozitív emberi érzést jelöl "lubienia czegoś" = vminek a szeretete. Heinrich Adamy német nyelvész és történész a Sziléziában lévő települések neveivel kapcsolatban 1888-ban, Wrocławban kiadott művében a város eredeti nevét Lubliniec vagy "Lobyn" formában adja meg, melynek fordítása "Lustort" vagy lengyelül "Pożądana, ulubiona miejscowość" = kedvelt, szeretett helység. A név germanizált változata elvesztve eredeti jelentését kezdetben Loben, majd Lublinitz lett. A Liber fundationis episcopatus Vratislaviensis (lengyelül: Księdze uposażeń biskupstwa wrocławskiego = a wrocławi püspökség bevétel jegyzéke) latin nyelvű dokumentumban között a települést Lublin vagy Lublyn néven említik ben a latin nyelvű Statuta Synodalia Episcoporum Wratislaviensium szabályzatban a települést latinizált formában, Lobin néven említik. Opolei Boleszló szeptember 1-én kelt latin nyelvű középkori dokumentumában a várost Lubin néven említik ben lengyelül, Lubliniec néven említik ben lengyel nyelven, Lubliniec néven említik a II. Frigyes által a többi sziléziai város lakosai részére kiadott rendeletgyűjteményében. Lublinice lengyel nevet illetve annak germanizált formáját, Lublinitz nevet említi 1896-ban Konstanty Damrot (ném. Constantin Damroth) ps. Czesław Lubiński (*Lubliniec, szeptember 13.- Pilchowice, Gliwice k., március 5.) katolikus pap, költő, író és felső-sziléziai aktivista. A Lubin történelmi lengyel nevet is említik, mely alatt 1310-ben és 1423-ban is nevezték, és ban Lobin is valamint az ólengyel Lublinicz változat fordul elő 1517-ben. A Lubliniec néven említi Józef Lompa sziléziai író az 1847-ben, Głogówekben kiadott Krótki rys jeografii Szląska dla nauki początkowej c. földrajkönyvében. A XIX. és XX. század fordulóján megjelent Lengyel Királyság geográfiai szótára a város lengyel nevét, Lubliniec valamint a régebbi Lubie és a német nevét, Lublinitz egyaránt felsorolja. A szláv hangzása miatt a III. Birodalom náci közigazgatása 1941-ben a Lublinitz germanizált német nevet teljes egéwzében új német Loben névre cserélte. A város története Lubliniecet valószínűleg 1272-ben, a Wrocławból Krakkóba vezető kereskedelmi út mellett Opolei László, lengyelül Władysław opolski (*1225 k /82.) herceg alapította ben kezdődött a városháza valamint a Szent Miklós-templom építése. A magdeburgi jogon alapított Lubliniec város 1300-ban kapta meg városi privilégiumait, ugyanakkor Csehország fennhatósága alatt állt. A XV. század elején Jagelló Ulászló király hadai foglalták el, a város birtokosa II. Spytko fia, III. Spytko Spytko z Melsztyna (* május 6.) bieczi várnagy, akinek Magyar Erzsébet (Elżbieta Węgierska) volt a felesége ig számos privilégiumot adományozott neki Jan II Dobry herceg (*1460 k.- Raciborz, március 27.): céh privilégiumok (új céhek alakultak), raktározási jog, sörfőzés joga. A XIV. századtól a lublinieci járás székhelye, ugyanakkor a legnagyobb az opolei hercegségben ben a település lengyel neve az alábbi verstöredékben szerepel: Leży pobliż Lublińca; czasu dzisiejszego. Jest pod pana Andrzeja władzą Kochcickiego. Te trzy porząd od dołu na tejże to rzece. (Bruskowska a plaplińską i pusta) kuźnice. Są w dystrykcie lublińskim na koszeckim gruncie" említi Walenty Roździeński (*Roździeń, Szopienice-Burowiec, Katowice, 1560 k.- u.o ) lengyelkohász, hámor tuajdonos, hut vezető és költő a sziléziai kohóiparról szóló "Officina ferraria abo Huta i warstat z kuźniami szlachetnego dzieła żelaznego c. ólengyel költeményében. 7

8 1655-ben az itteni várban található rövid ideig a Jasna Górából (Częstochowa) a svéd ostrom idején ideszállított Matka Boska Jasnogórska ikon. Az 1742-es harmadik sziléziai hadjárat következtében Lubliniec Szilézia többségével együtt a habsburg Birodalomtól Poroszországhoz került ben a lublinieci birtokok tulajdonosa Franciszek Grotowski volt, aki a városban megalapította az Instytut Franciszka Grotowskiego elnevezésű intézetet, melynek célja az árva gyarmekek oltalma volt, és végrendeletében ennek fenntartására iratta saját birtokrészét. A XIX. században a városban lengyelül publikálta saját művét a felső-sziléziai aktivista, költő és újságíró Józef Lompa, aki 1874-ban adta ki itt többek között a Pielgrzyma w Lubopolu c. művét, aki 1844-ben járt Lubliniecben március 20-án zajlott le a Felső-Sziléziai népszavazás Lubliniec járásban. A többség Németország mellett szavazott. A III. sziléziai felkelés idején Lubliniecet a felkelők foglalták el. Végül az angol hatóságok Lubliniecet a Lengyel Államnak adták át, annak elenére, hogy magában a városban a lakosság 88 %-a (2580 fő 351 ellenében) a Németországhoz való csatlakozás mellett szavazott (a járás része Dobrodzieńnel együtt Németországhoz került). A II. világháború első napjaiban, 1939 szeptemberének elején a hitleri csapatok foglalták el. A II. világháború idején a városi pszichiátriai kórház területén 194 gyermeket és több 5-17 év közötti fiatalt gyilkoltak meg barbiturán injekció befecskendezésével. Lubliniec 1945-től ismét Lengyelországhoz tartozik. Építészet és urbanisztika A város központjában találhatók Lubliniec legrégebbi kerületei: Stare Miasto, Śródmieście (főleg turisztikai, kereskedelmi és szolgáltató funkcióval), Wesoła, Biała Kolonia (lakó funkciók). Körülötte új lakótelepek fejlődtek északon a legnagyobb lakótelepek Tysiąclecie, Wojska Polskiego, ZHP, nyugaton Delicje, Manhatan, Wieniewskiego, keleten Niegolewskich, Robotnicze, Powstańców Śląskich, délen Stalmacha, Stara Kolonia. Az ipar főleg a város északi, északkeleti és keleti részében (Steblów, Kopce) összpontosul, valamint a vasútállomás környékén (Śródmieście). A családi házas, ún. ikerházas telepek: Wymyślacz, Dziuba, Wiłkowice, Droniowiczki, Steblów Nowy, Steblów Stary. A Wymyślacz- Dziubowe kerület előtti nyugati elkerülő út környékén lévő ikerházak a lakótelepek közé ékelődnek. A rekreációs területek a tavak: Posmyk, Kokotek I, Kokotek II, Piegrza, a Dronowicki-tó valamint a Grunwaldi park környékén alakultak ki. A város turisztikai és szálloda bázisa nem csak a Belvárosban (Śródmieście) találhatók, de a déli kerületekben is: Kokotek, Posmyk, Leśnica és Pusta Kuźnica. Műemlékek és turisztikai látványosságok o Lubliniec vára (Zamek w Lublińcu) A vár első említése a XIV. századból való, a Kochcicki család székhelyeként 1587-ben épült át. Az építményt az évi tűzvész után barokk stílusban felújították. Jelenleg luxusszálló található benne. A lublinieci vár jelenleg luxusszálló A vár leírása A mai szép vár egykor az opolei hercegséghez tartozó erődítmény volt. Bár később elvesztette védelmi jellegét, palota jellegű rezidenciális építmény maradt, ami két név alatt maradt fenn az emlékezetben. A várat az opolei hercegek parancsára építették, akik akkoriban a lublinieci föld birtokosai voltak, és az évszázadok során átalakult és kézről kézre járt. 8

9 A vár valószínűleg a XIV. századból való. Noha az eredeti építményt még korábban építették. Jelenlegi saját kinézetét a XVI. század első felében, a XVII. és XVIII. században végzett nagy átépítéseknek és a XX. század végén végzett restaurálásnak köszönheti. A vár téglából falazott, vakolt. Lublinieci vár Fryderyk Bernard Wernher, Topografia Śląska Forrás: A vár története A hagyomány szerint Lubliniec várost Opolei László, lengyelül Władysław opolski (*1225 k /82.) herceg alapította, aki az itteni vár építtetője is volt. Ennek időpontja Igazság szerint a vár első írásos említése csak 100 évvel későbbről, 1379-ből való. Akkoriban Opuliai vagy Oppelni László (lengyelül Władysław Opolczyk; 1327 körül május 8.) birtoka volt. A herceg Lengyelország elleni politikája miatt ellentétbe került Jagelló Ulászló királlyal. A herceg földjére 1396-ban fegyveres hadjárat indult Spytko z Melsztyna krakkói vajda vezetése alatt. Enenk során elesett: Gorzów, Olesno, Strzelce valamint Lubliniec. A hadjárat alatti érdemeiért az Opolei lászlótól elvett födleket a vajda haszonbérbe kapta ben Spytko leánya, Jadwiga Lubliniecet hozományként niemodlini Bernardnak adta. Utód nélküli halála után a város az opolei hercegség birtoka lett ban Lubliniec a környező falvakkal együtt Jan Kochcicki zálogbirtoka lett, tizenegy évvel később meg megvásárolta. A territórium állami állapotú státusznál kisebb kormányzatot kapott. Az új hercegi tulajdonos, akkoriban még végvárat saját székhelyévé tette és átépítette azt. Sajnos a források teljes hiánya miatt a rezidencia külsejét nem lehet rekonstruálni. Lubliniec 1629-ig a Kochcicki család birtokában volt, amikor Andrzej gróf tizenhároméves háborúban a Habsburg-ellenes koalacióban való részvétele miatt elkobozták azt ben az új birtokos Andrzej Cellary (vel Cellari) lett. Az évi nagy tűzvész során a vár is elpusztult. Az újjáépítés idején, amikor a régi falakat is felhasználták, alakult ki a jelenlegi palota épülettömbjének jelentős része. Az építmény barokk külsejű. A Cellary családhoz tartozott ig ben Lubliniec következő tulajdonosa a de Garnier család lett. Az ő uralkodásuk idejéről származik az első fennmaradt metszet is a palotáról, melyet Fryderyk Wernher készített tól a lublinieci vár gyakran kézről kézre járt és több éven keresztül lakatlan maradt. Pontosan 1784-ben Franciszek Grotkowski szerezte meg és újra családi székhely lett. A Következő átépítés során az épület új, klasszicista homlokzatot kapott. A következő évek nem voltak kedvezőek a vár számára ban elmegyógyintézetté alakították át, amely 1975-ig működött. Ettőlkezdve a palota üresen állt és romosodni kezdett. Ez a helyzet 1999-ben megváltozott, amikor megalakult a Zamek Lubliniecki alapítvány. Ez abból a célból alakult, hogy a műemléket visszaadják a város közösségének és a turistáknak. Magán befektetőknek köszönhetően a várban luxus szálloda-konfrencia központ alakult. Ünnepélyes megnyitására 2010-ben került sor ben a lublinieci várban látták vendégül Bronisław Komorowskit, a Lengyel Köztársaság elnökét. Az alapos felújítás után a vár újra elbűvöli a vendégeit, ahogy egykor fénykorában. Nem csak a szép külső architektúrát lehet megtekinteni, de a stílusos belsőt is, melyben luxusszállót és éttermet rendeztek be, de melyben csodás bálterem, modern konferencia háttér, bár, biliárdasztal, játszótér valamint gazdag könyvtár is található, Keresztes Szent Terézia Benedikta, Edith Stein (latinul: Sancta Teresia Benedicta a Cruce; született: Edith Stein (Wrocław, október 12. Auschwitz, augusztus 9.) zsidó származású német filozófus, kármelita apáca, katolikus szent (Európa társvédőszentje, az árvák és a mártírok védőszentje) értékes hazafias műveivel. A műemlék boltozat elemei összekapcsolva a modern felszereléssel mind a hétvégi pihenésnek, mind pedig a felejthetetlen rendezvényeknek kiváló lehetőséget nyújt. A hotel ajánlatában, ahogy az egykori lengyel nemesek jellegzetes elfoglaltsága, a lovaglás és vadászat valamint a modern időtöltés, a paintball, tenisz, golf is szerepel. 9

10 Műemlék templomok o Szent Miklós-templom (Kościół rzymskokatolicki św. Mikołaja) a műemléki védelem alatt álló templom között épült. o Kostka Szent Szaniszló temploma (Kościół rzymskokatolicki pw. św. Stanisława Kostki w Lublińcu) A város legnagyobb templomainak egyike, közvetlenül az Oblátus Atyák kolostora mellett, melyben a XX század 50-es éveiig kisszeminárium (Niższe Seminarium Duchowne) működött. A templom a kolostorparkban fekszik, melyben a Fatimai Istenanya barlangja is található. A templom kettő, alsó és felső részből áll: a felső részében található a nagytemplom, ugyanakkor az alsó részében a Fatimai Istenanya-kápolna. A kisszeminárium épületében jelenleg, a templomnál található az Edith Stein Iskolaegyüttes Zespół Szkół im. św. Edyty Stein is. o Szent Anna-templom (Kościół pod wezwaniem św. Anny w Lublińcu) A temlpom 1653-ban épült, Andrzej Cellari adományából, 1754-ben átépítették és felújították, végül között kismértékben átalakították. Keletelt templom, boronafalas szerkezetű, háromoldalú szentélyzáródású, négyszögletes, boronafalú sekrestyéje van (egykor gerendavázas). Zsindelyfedésű, kis tornyocskával a lélekharang számára, nyolcoldalú felülvilágítóval. Barokk felszerelése van. A Szent Anna fatemplom A templom a Sziléziai vajdaság Fa építészet Útonala mellett található. o Szent Edith Stein-templom (Kościół św. Edyty Stein) új templom templom a Steblów kerületben. o Szent Kereszt Feltalálása-templom (Kościół Podwyższenia Krzyża Świętego) A Szent Kereszt Feltalálása-templom (Kościół rzymskokatolicki pod wezwaniem Podwyższenia Krzyża Świętego w Lublińcu) a város központjában található, Lubliniec legrégebbi templomainak egyike. A Szent Kereszt-templom alapítója opolei János herceg volt ben építették január 9-én a templom mellett kórházat létesítettek, ugyanazon név alatt ben a templomot alaposan felújították, 1929-ben meg átépítették és helyőrségi templommá változtatták október 21-én a Katowicei Püspök rendelete alapján megalkapították a Szent Kereszt Feltalálása Plébániát. A városban további templomok (bł. Piotr Jerzy Frassati katonai templom, Legszentebb Szűz Mária Királynő temploma, Istenanya Szanktuáriuma) és kápolnák (Kaplica św. Boromeusza, Kaplica św. Józefa, Kaplica na Droniowiczkach, Kaplica na Pustej Kuźnicy) találhatók. A városban evangélikus plébánia is működik. Épülete műemléki védelem alatt áll. További műemlékek A város műemlékei közé tartoznak a Fő Piactéren (Rynek Główny) és a Kis Piactéren (Mały Rynek) álló lakóházak. Érdekes látnivalók a II. János Pál pápáról készült graffitik. A városban két műemlékileg védett víztorony található: ul. Kochcicka, ul. Dworcowa. A vasútállomáson található a körfűtőház a fordítókoronggal. A II. világháború idejéből 4 óvóhely maradt fenn, melyeket a Lengyel Hadsereg épített. Műemléki védelem alatt áll a csillagvizsgáló is. A pszichiátriai intézet és elmegyógyintézet területén lévő épületek is védettek. Az egykori szeszfőzde (ul. Oświęcimska) ipari emlék. Középületek: Lubliniec középületei közé tartozik a Városháza (Urząd Miejski), a Járási Előljáróság (Starostwo Powiatowe), az Adóhivatal (Urząd Skarbowy), a Főposta stb. Lubliniecben működik a Zespół Szkół KSW im. św. Edyty Stein iskolaegyüttes és az I Liceum Ogólnokształcące im. A. Mickiewicza. Emlékművek A városban számos emlékmű található: A Hősi emlékművön (Pomnik ku czci Pamięci Poległych za Polskość Ziemi Śląskiej w Lublińcu) kívül a Lengyel Hadsereg Katonáinak Emlékműve a katonai temetőben található (ul. Stalmacha). A 74 Felső-Sziléziai Gyalogos Ezred (GPP) emlékműve a Grunwaldi és a Sobieski és a 74 GPP utcák kereszteződésében található. Emlékművet kapott św. Edyta Stein (Mały Rynek), Nepomuki Szent János (Rynek Główny), bł. Jan Cebuli (Park Klasztorny), św. Eugeniusz de Mazenod ( ) (Park Klasztorny). A Zsidó emlékmű (Pomnik Żydowski) az egykori zsidó temetőben található. 10

11 A Sziléziai Felkelők Emlékműve (Cmentarz Wojskowy ul. Stalmacha), az Armia Krajowa emlékmű (pl. Golasia) valamint a Lublinieci Föld 1922-ben Lengyeloszághoz csatolásának emlékműve további látnivalókat nyújtanak (ul. Króla J. III Sobieskiego). Emléktáblák A főpályaudvaron (pl. Niepodległości) található a Lubliniec Wrocław Mikołajów vasútvonal megnyitásának emléktáblája. A Járási Előljáróság épületén (ul. Paderewskiego) Józef Piłsudski marsall lublinieci látogatásának emláktáblája látható. A katonai temetőben (ul. Stalmacha) a április 10-i szmolenszki légi katasztrófa áldozatainak emléktávlája található. A Szent Edyta Stein-templom falán (ul. Oleska) a Katyńban és Miednojéban meggyilkolt lublinieci rendőrök emléktáblája van elhelyezve. Emléktábla van annak a háznak a falán (ul. św. Edyty Stein), melyben św. Edyta Stein nagyszülei laktak. Emléktábla található a zsidó temetőben is. Emléktábla van a św. Edyta Stein Katolikus Iskolában, a katolikus óvoda ajtaja körül, ott, ahol egykor Józef Cebula atya lakott. Az Adam Mickiewicz Gimnázium egykori tanárai és tanulóinak emléktáblája, akik a II. világháború idején elestek vagy megölték őket. (ul. Sobieskiego 22, Liceum Ogólnokształcące nr 1 im. Adama Mickiewicza) Konrad Mańka cserkész és a lublinieci cserkészet szervezőjének emléktáblája, akit a hitleristák július 15-én gyilkoltak meg. A táblát azon az épületen helyezték el, ahol között lakott és működött (ul. Damrota 11). Parkok és városi zöldfelületek A Városi parkban amfiteátrum és más építmények találhatók. A városban Mini Zoo, Sífelvonó, go-kart pálya működik. A városbn található a Park Grunwaldzki, a Park Klasztorny (az Oblátus Atyák kolostoránál), a Park im. Sikorskiego valamint a Skwer Steinów. Ezen kívül a város területén találhatü még néhány kisebb tér és park. Vallási közösségek A város területén működő katolikus plébániák a gliwicei egyházkerülethez tartnak. A XIII. század első felében, Lubliniecben felépült a Szent Miklóstemplom. Lubliniecben található a częstochowai evangélikus plébánia fíliája. Itt működik a Pünkösdi Egyház Skała Gyülekezete. Lubliniecben más felekezetek is működnek: Hetednapi Adventista Egyház, Evangélikus Egyház, a Jehova Tanúinak 3 gyülekezete van: Migowy, Wschód és Zachód. Lubliniecben alakult meg a Towarzystwo im. E. Stein, 2008-ban az Apostoli Főváros Dekrétuma alapján św. Edyta Stein a város védőszentje lett. Lubliniec a Speciális Katonai Egyházkerület székhelye is. Kultúra és szórakozás Lubliniec kulturális és szórakozási lehetőségekben igen gazdag város. A városban számos bemutatót, rendezvényt és fesztivált tartanak, melyek között lengyel illetve nemzetközi jellegűek is vannak. A város szülötte: Konstanty Damrot (ném. Constantin Damroth) ps. Czesław Lubiński (*Lubliniec, szeptember 13.- Pilchowice, Gliwice k., március 5.) katolikus pap, költő, író és felső-sziléziai aktivista. Konstanty Damrot Konstanty Damrot és Karolina z domu Jüttner fiaként többgyerekes paraszti családban született Lubliniecben. Taníttatásáról rokona, ks. Juliusz Jüttner gondoskodott, aki a Paradyżban lévő katolikus tanítók szemináriumánál működő ávaházban helyezte el őt (a helység neve jelenleg: Gościkowo). Damrot 1862-ben, az opoli gimnáziumban érettségizett. Ezt követően a Wrocławi Egyetem Filozófia Szakán tanult. Tanulmányai idején aktív tagja volt a Wrocławi Egyetem által alapított és között működő Towarzystwo Literacko- Słowiańskie szláv irodalmi társaságnak, valamint a Felső-Sziléziaiak Körének (Koło Górnoślązaków), amely Felső-Sziléziai Lengyelek Tárasaságává (Towarzystwo Polskich Górnoślązaków) alakult át. 11

12 1864-ben a Teológiai Tanszékre ment át, azonban hamarosan besorozták a hadseregbe és részt vett a dán-porosz háborúba ben pappá szentlték, és átvette az opolei vikáriátust ben a pomerániai Kościerzynába került, ahol 13 éven át a Katolikus Tanárképző Szeminárium igazgatója volt ben tért vissza Felső-Sziléziába, ahol z Opolei Tanárképző Szeminárium igazgatójaként dolgozott. Tevékeny tagja volt a Philomatia Opolei Értelmiségi Szövetségnek (Związek Opolskiej Inteligencji). Idősebb Karol Miarka (*Pielgrzymowice, október 22.- Cieszyn, augusztus 15.) felsősziléziai társadalmi aktivista, tanár, író, újságíró és nyomdász barátja volt. Konstanty Damrot 1891-ben nyugdíjba vonult és Pilchowicében lakott, ahol meghalt. Konstanty Damrot Czesław Lubiński álnév alatt publikálta műveit, melynek köszönhetően kiváltotta a porosz hatalom üldözését ban, Gdańskban kiadott Szkice z ziemi i historii Prus Królewskich a Porosz Királyság történetének és földjének leírása című műve a hatalom haragját váltotta ki, amely nem tudva a szerző azonosságát megállapítani, a kiadót börtönözte be a protestáns egyház kigúnyolásáért,a kormányzóság megsértéséért valamint a faji gyűlölet kiváltásáért valamint az összes kinyomtatott könyvet elkobozták. Damrot költeményei kalendáriumokban és folyóiratokban jelentek meg: Chat (Párbeszéd), Dziennik Chicagoski és a Pielgrzym (Zarándok). A lengyel nemzeti himnusz dallamára énekelt népszerű Długo nasz Śląsk ukochany... patrióta dal illetve a Bismarck ellenes Przemoc i prawo frázis szerzője volt. Kluczbork felé Stare Olesnot érintettük. Stare Olesno Stare Olesno (ném. Alt Rosenberg) az Opolei vajdaságban, Olesno nagyközségben fekvő falu között a település közigazgatásilag a Częstochowai vajdasághoz tartozott. Lakosainak száma 478 fő volt. A település november 12- én kapta lengyel nevét, Stare Olesno. o Kościół św. Marii Magdaleny w Starym Oleśnie (ulicy Kluczborska) A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint a település műemléke a fából készült Szent Mária Magdolna-templom, 1680-ból (ulica Kluczborska). A műemléki védelem alatt álló fatemplom az olesnoi járás legrégebbi templomainak egyike. Az Opolei vajdaság szakrális Fa Építészet Útvonalán található, és az Opolei Szilézia 70 régi, fa templomainak egyike. A templomot 1680-ban az olesnoi Ágoston-rendi atyák építették ig Stare Olesno, Gronowice és Ciarka falvakat az Ágoston-rendi atyák szolgálaták től Stare Olesno a szomszédos falvakkal együtt önálló plébánia lett. Szent Mária Magdolna-templom A templom között és 1959-ben alaposan megújult. Keletelt, boronafalú fatemplom, oszlopos szerkezetű toronnyal. Szentélye egyenes fallal zárul. Tetőzetét zsindely fedi. A templom belsejében található az Istenanya XVII. századi képe valamint a keresztút népies jellegű stációi a XIX. századból. 12

13 Kluczbork Stare Olesno után, a Poznańba vezető 11. számú országos közlekedési főútvonalról, Namysłów irányába vezető 42. számú úton Kluczborkot (ném. Kreuzburg) érintettük. A város és nagyközség az Opolei vajdaság északkeleti részében, a Kluczborki járásban fekszik március 31-i adatok szerint lakosa volt. A várost 1253-ban alapították ben nyerte el városi jogait. A város területe 12,359 km². Tengerszint feletti magassága m. A város neve Kluczbork térképe A város neve között Henryk z Wierzbna püspök idején, latin nyelven írt Liber fundationis episcopatus Vratislaviensis (lengyelül: Księga uposażeń biskupstwa wrocławskiego) a wrocławi püspökség elletmány könyve a települést latinizált formában, Crewczburg néven említi. Ez a krónika olyan falvakat is felsorol, amelyek a városiasodás során beolvadtak a városba és annak kerületeit alkotják, mint pl. Nova Curia ben más sziléziai városok mellett Kluczborek néven szerepel II. Frigyes által Szilézia lakói számára kiadott lengyel nyelvű rendeletgyűjteményében, 1945-ben is ezt a nevet használták hivatalosan. A lengyel Kluzborek és a német Kreutzburg szerepel a Józef Lompa 1847-ben, Głogówekben kiadott "Krótki rys jeografii Szląska dla nauki początkowej" c. földrajzkönyvében. Földrajz Kluczbork a Sziléziai-alföld (Nizina Śląska) északkeleti peremén fekszik, a Sziléziai-fennsík határán, az Odera jobbparti mellékfolyója, a Stobrawa mellett, annak felső folyásánál. A Stobrawa kisebb vízfolyás, és annak völgye még keskeny és kevésbé mély. A település műholdas képe A város történelmileg Alsó-Sziléziához tartozott (egykor az alsó-szilziai hercegségben feküdt), azonban jelenleg inkább a felső-sziléziai Opoléval van kapcsolata (a XIX. században a Kreuzburg névhez gyakran hozzáfűzték, hogy O.S - Oberschlesien). A városban néhány vízgyűjtő található megkülönböztethető a Staw Kościuszki (egykor Millera) valamint a városi parkban lévő tó. Nemrégen adták át az újonnan létesített víztározót, amely az egykori kavicsbánya területét borítja. Területe közel 60 hektár. A víztározó a Stobrawafolyó völgyében található a Kluczbork nagyközséghez csatolt Ligota Górna falu magasságában. Klimatikus viszonyok Az éves középhőmérséklet +7,8 C és +8 C között változik. A legmelegebb hónap a július, C közötti középhőmérséklettel, a leghidegebb meg a január -1,5 és 2,2 C közötti középhőmérséklettel. A vegetációs időszak 220 nap. Az évi csapadékmennyiség megközelíti a mm-t, a nyári időszakban 260 mm. A város története A város alapítása a vörös keresztet viselő kereszteslovagokkal van kapcsolatban, akik valószínűleg a palesztinai keresztes hadjárat idején alakultak, ahol a muzulmánokkal folytatot harcok során a zarándokok áldozatul estek, innen gyakran gyakran Szent János szuverén ispotályos rendnek is nevezték azt. A keresztesek III. Henrik wrocławi hercegtől ban német jogon városalapításra kaptak engedélyt, ahol már vásár terület létezett, melyet 1252-ben már Cruceburch néven említettek. Amikor azonban néhány falut alapítottak a környéken, melyek nem válhattak várossá, IV. Henrik, más néven Törvényes Henrik (lengyelül: Henryk IV Probus (Prawy)), ( június 23.), között wrocławi herceg, között krakkói herceg saját oltalma alatt összegyűjtve Kluczborkot, ben kiállította a városalapítási privilégiumot. 13

14 Kluczbork madártávlatból 1274-től kezdődött a politikai története tól Kluczbork a głogówi hercegséghez tartozott, től az oleśnicaihoz tartozott, 1323-tól a legnicaibrzegi hercegséghez tartozott, között zálogként Nagy Kázmér lengyel királynál volt. A huszita háború idején a várost a husziták foglalták el Dobek Puchała lengyel lovag vezetése alatt. Kluczborkot a későbbiek során újból többször zálogba adták vagy eladták tól egészen a brzegi Piast-ág kihalásáig a brzegi hercegség birtokában volt, akik a cseh korona hűbéresei voltak, és akik a protestáns vallás hívei lévén, fokozatosan bevezették azt földjükön. A harmincéves háború idején ( ) a város lehanyatlon, hiszen a várost az ekkor átvonuló hadseregek többször kifosztották. Kluczbork között menedéket nyújtott a Lengyelországból menekült lengyel testvéreknek, lengyel ariánusoknak (szociniánusok), amely kora újkori lengyel litván vallási irányzat volt, amelynek tagjai tagadták a Szentháromságot, elutasították a gyermekkori keresztelést, és a szabad gondolkodáshoz való abszolút jogot vallották. Ez volt az egyetlen vallási irányzat, amelyet név szerint is kizártak az 1573-as varsói konföderáció hatálya alól ban a lengyel testvéreket kiűzték a Rzeczpospolita területéről. A lengyel testvérek 1663-ban és 1668-ban két zsinatot is tartottak itt. Kiváló képviselőjük volt itt azu Erdélyben is ismert Krzysztof Crell-Spinowski (Spinovius) (Raków, december 12.), ariánus teológus. Ebben az időben a várost Kluzbork, Krucibork néven említették. Jerzy IV Wilhelm, németül Georg Wilhelm I (*Oława, szeptember 29.- Brzeg, november 21.), az utolsó legnicai-brzegi herceg halála utána Kluczbork I. Lipót uralma alá került. I. Lipót (németül Leopold) (Bécs, június 9. Bécs, május 5.); a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, III. Ferdinánd császárnak és Mária Anna spanyol infánsnőnek, (III. Fülöp spanyol király leányának) harmadik gyermeke, között magyar király, között cseh király, között (VI. Lipót néven) Ausztria uralkodó főhercege, között I. Lipót néven német király, között német-római császár volt. Kluczbork 1740 után az egész Sziléziával együtt Poroszországhoz került Kluzborek név alatt. Megkezdődött a német kultúra uralmának időszaka Nagy Frigyes kolonizálásának valamint a porosz hatósági intézkedéseknek következtében, az ún. kulturkampf idején ban a Kluczbork járási székhely lett. A XIX. század első felében megkezdődött a szilárd burkolatú út és a vasút építése, melynek köszönhetően Kluczbork fontos vasúti csomópont lett az Opolei kormányzóság északi részében, melyhez 1820-ban csatolták. Ugyanakkor fejlődött az általános és középfokú oktatás a XVI/XVII századi hagyományokhoz kapcsolódva, amikor a városi iskolák Byczynában és Kluczborkban Sziléziára nagy hatással voltak ban megnyílt az evangélium tanárképző szeminárium, melyben mind lengyel, mind pedig német nyelven egyaránt tanítottak, 1860-ban megkezdte a tanítást a városi középiskola, amely 1873-ban humán gimnáziummá alakult át, és ben új iskolaépületbe költözött. A városban egyaránt éltek evangélikusok, katolikusok és zsidók. Művelődési és karítatív társaságok egyaránt működtek ban felépült a városi kórház, 1867-ben a városi gázművek, ban megalakult a "Betania" evangélikus-lutheránus gyógyegyesület, 1891-ben felépült a posta épülete, 1895-ben a bíróság épülettömbje. Működött a helyi elmegyógyintézet is. A XIX. század végén és a XIX. század elején a mezőgazdasági jellegű városban megindult az ipari fejlődés, mert megalakult a sörgyár, a nyomda, a fonoda, a cukorgyár, a téglagyár, a korszerű vágóhíd, a bútorgyár és a fémfeldolgozó üzem között kiépült a vízvezeték hálózat és a csatornázás, jóval később megépült a villamos művek a Stobrawa mellett es összeírás szerint a városban személy lakott, ebből 836 lengyel, ugyanakkor a németek száma fő volt. Az első világháború után a Wołczynt, Byczynát és a nagyközség falvait magába foglaló járással együtt határmenti terület lett, hiszen tízegynéhány kilométerre a várostól vezetett a Német Birodalom és Lengyelország határa. Felső-Szilézia októberi felosztása után a kluczborki járás teljes egészében a német államhoz került, és ott is maradt egészen január 20-ig, amikor a város a Szovjet Hadsereg I. Ukrán frontja foglalta el. 14

15 Hivatalosan a lengyel hatóságok Kluczborkot az egész Opolei Sziléziával együtt március 18- án vették át. A többségben lévő német lakosságot kitelepítették. A járások évi megszüntetése után egyúttal nagyközség lett. A város között közigazgatásilag az opolei vajdasághoz tartozott január 1-től újra járási székhely, 4 nagyköséget foglal magába: Kluczbork, Byczyna, Wołczyn és Lasowice Wielkie. Egyházi közigazgatás szempontjából a római katolikus egyház az opolei egyházmegyéhez tartozik, egyházkerületi székhely, és Opole, Nysa és Raciborz mellyett a négy lelkészi terület egyike. Az evangélikus Egyház székhelye a Szent Megváltó Plébánia, amely a katowicei egyházmegyéhez tartozik. Műemlékek A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint a teljes óváros műemléki védelem alatt áll. o Plébániatemplom (kościół par. pw. Matki Bożej Wspomożenia Wiernych) Kluczbork történetének legrégebbi temploma az 1298-ban épült Szentháromság fatemplom volt. A városfalakon túl, az ún. Lengyel Külvárosban (Przedmieście Polskie) épült ban a protestánsok vették át, 1708-ban a katolikusok kezére került vissza. A jelenlegi templom között épült (ul. Skłodowskiej 8). o Megváltó Krisztus evangélikus templom (kościół ewangelicki pw. Chrystusa Zbawiciela) Az 1298-ban épült fatemplom helyén álló gótikus templom a város legértékesebb műemléke. A XIV. században épült és a XVIII. században átépült templom az evangélikus egyház birtokában van. o A temetőkápolna a XIX. század első feléből való. o Erzsébet-rendiek kolostora Nagy múltjuk van az először aacheni, majd önálló sziléziai és lengyel alapítású Erzsébet-rendeknek. A hat tartományi központ szervezésével (Nysa, Wrocław, Poznań, Katowice, Torun, Warszawa) létrejött rend kolostora, ob. Dom Sióstr św. Józefa, (ul. Klasztorna 3) 1903-ból való. Erzsébet-rendiek kolostora o További műemlékek és látnivalók Az szeptemberi hadjárat katonáinak tömegsírja a plébániatemetőben van. Henryk Dubiel sziléziai felkelő sírja is itt található. A Szovjet Hadsereg katonai temetője az Opolska utcában van. Szép sétát tehetünk a városi parkban, a XV/XVI századi védőfalak maradványai a Zamkowa utcában húzódnak. A Krakkói kapu XV. századi tornya (wieża bramy Krakowskiej ), között készült víztorony. Megváltó Krisztus evangélikus templom Az evangélikus plébánia (ul. Gdacjusza 3) a XVIII. és XIX. századból való. Krakkói kapu tornya 15

16 A reneszánsz-barokk városháza együttese a XVIII. századból való, a XIX. században átépült. A barokk városháza A városban szép lakóházak és épületek sorakoznak a XIX-XX századból. A börtön épülete az ul. Katowicka 4 alatt laálható. A városi iskola épületegyüttese (ul. Mickiewicza 10) között épült, között átépült. Magába foglalja a gimnázium épületét az oldalszárnyakkal és az aulával, a melléképületeket. A malom adminisztrációs épülete (ul. Młyńska 8) 1907-ből való. A Humán Gimnázium épülete, és a felnőttotatási iskoal együttese (ul. Skłodowskiej 13) között épült, a tornaterem a XIX. századból való. A kórházegyüttesben található közigazgatási és lakóépületek (ul. Skłodowskiej 25) XIX. és XX. századiak. A szegényház (zakład dla ubogich, ul. Zamkowa 8 (d. 15 Grudnia) 1776-ból és 1819-ből való. A múzeum épülete (ul. Zamkowa 10) XV-XIX század között épült, között átépült. A Múzeum épülete Kluczborkban A városban zsinagóga, zsidó temető maradványa és pénzverde is található. Közlekedés o Közúti közlekedés Kluczbork jelentős közúti csomópont. Itt fut össze: A Bytom - Lubliniec - Kluczbork - Ostrów Wielkopolski - Poznań - Kołobrzeg közötti 11. számú országos főútvonal, A Namysłów - Kluczbork - Praszka - Radomsko - Starachowice közötti 42. számú országos főútvonal valmint A Złoczew - Wieluń - Kluczbork - Opole Racibórz közötti 45. számú országos főútvonal. Kluczborkot elkerüli a 11. számú országos főútvonal és tervezett a 45. sz. elkerülő út építése. A korszerű úthálózatnak köszönhetően Kluczbork belvárosát kényelmesen megkerültük. Vasúti közlekedés A városban vasútállomás található. Kluczbork vasúti csomópont is. A városon vezet keresztül a Kalety - Lubliniec Kluczbork - Oleśnica Wrocław Mikołajów közötti 143. számú vasútvonal, illetve a Kluczbork Poznań Główny közötti 272. számú, a Kłodnica Kluczbork közötti 175. számú valamint a Jełowa - Kluczbork közötti 293. számú vasútvonal. Gazdaság Kluczbok jelentős gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatóipari központ. Legnagyobb cégei a Fabryka Maszyn i Urządzeń "FAMAK", PV "PREFABET - Kluczbork" S.A., WAGREM sp. z o.o. Kluczbork. A városban új, korszerű hulladéklerakó üzemel. Új szennyvíztisztító is épült, az egész várost csatornázták. Oktatás A városban 5 általános iskola, 5 gimnázium és számos középiskola működik. Sport A városi park számos sportolási lehetőséget biztosít. A városban fedett uszoda, teniszpályák valamint tornatermek találhatók. Szintén a parkban található a városi stadion, melyben furball meccseket rendeznek. Kluczborkban 1910-ben alakult a klub FC National Kreuzburg tól jelenleg a MKS Kluczbork sport klub működik. A városban karate klub is működik: Kluczborski Klub Karate, melynek oktatója Krzysztof Neugebauer. Edző: Andrzej Olech. Zene: Kluczbork a Lengyel Reggae Fővárosa ben, Kluczborkban alakult a Bakshish együttes. 16

17 Kluczborkkal kapcsolatos személyek: A város szülöttei: Jan z Kluczborka Jan z Kluczborka Kluczborki János (*Kluczbork, 1370 k.- Wrocław, k.) lengyel filozófus, teológus volt. A kluczborki plébániai iskola befejezése után, a prágai Károly Egyetemen (lat. Universitas Carolina Pragensis, cseh. Univerzita Karlova v Praze) kezdte meg tanulmányait, ahol 1389-ben baccalaureus fokozatot szerzett az Artium (Turomány) Szakon, 1397-ben meg artium magisterré, a szabad művészetek mesterévé lépette elő Jan z Ziębic (Ioannes de Monsterberg, Johannes Otto von Münsterberg) (*Ziębice (ném. Münsterberg, cs. Minstrberk), Szilézia, 1350 k.- Lipcse, március 24.) filozófus, teológus. Jan z Kluczborka között teológiát hallgatott a Krakkói Egyetemen. Az első promoveált doktorok egyike volt. Részt vett a Jagelló Könyvtár (Biblioteka Jagiellońska) létrehozásában, erre a célra átadta saját manuscriptumait (kézirat) ban elhagyta Krakkót és Kluczborkba ment, ahol ösztöndíjat alapított a legtehetségesebb, leendő tanulók számára. Utána Wrocławba ment, az Ágoston-rendi kolostorba, ahol élete végéig tartózkodott. Jan z Kluczborka kézirataiban elítélte a keresztesek túlkapásait és elégedettségét fejezte ki Lengyelország sikereiért ben előadást tartott Jagelló Ulászló király sikerérről és a grunwaldi győzelemről. Jan z Kluczborka számos teológiai mű szerzője is volt. Adam Gdacjusz Adam Gdacjusz (Adam Gdacius, Gdak), ún. Śląskim Rejem = Sziléziai Rej (*Kluczbork, 1609 vagy u.o április 7. vagy szeptember 18.) lengyel vallási író, hitszónok, lutheránus lelkész, protestns tanítások szerzője volt. Valószínűleg Brzegbe és Wrocławba járt iskolába ban a toruńi gimnáziumba iratkozott be. Egy évvel később (1634) már kántorként és tanárként dolgozott a Szepességben ben az elblągi gimnáziumban tanult, majd innen Vilniusba ment, ahol újra kántor lett, ezúttal az evangélikus iskolában, majd annak rektora. Onnan visszatérve, 1641-től diakónus volt Kluczborkban. Szorosan összefonódott kluczborkkal, ahol 1644-től az első diakónus, majd plébános lett (1646) és senior lett. Brzegben, Wrocławban és Toruńban tanult, majd többek között a bártfai iskola rektora lett ben vette feleségül Tomasz Scopius Ludwigsdorf Nagodowice (Biadacz) lelkészének leányát, Mariannát. Gustav Freytag Gustav Freytag (Kluczbork, július 13.- Wiesbaden, április 30.) német regényíró és dramaturg Sziléziában, Kluczborkban (az akkori Kreuzburg) született. Kezdetben Boroszlóban a német irodalom tanára volt és 1848-tól Lipcsében a Grenzbotent szerkesztette. Első drámai alkotása a Brautfahrt oder Kunz v. der Rosen vígjáték volt (Berlin, 1845), amely finom megfigyelő tehetséget és eleven érzéket árul el. Megírta a Die Valentine (1847) c. művét, majd ezek után egymásután szinrekerültek: Graf Waldemar (1847); Der Gelehrte, és a Die Journalisten c. komédiát (1853), az akkori német társadalom érdekes képét. Műveit szellem, meleg érzés és emberismeret jellemzi, amellett virtuóz meseszövéssel és gazdag részletezéssel élénkíti darabjait. Finom humora és mély pszichológiája szintén sehol sem hagyja el. Írt azonkivül számos történeti és dramaturgiai tanulmányt, de igazi művészi egyénisége regényeiben mutatkozik leginkább ben adta ki első regényét, a háromkötetes Soll und Haben c. művet (Lipcse, kiad., magyarul Kalmár és báró. Téli könyvtár, Pest, 1856), amellyel a legnagyobb hatást érte el, s amely állandó emléket biztosít számára a német irodalomban. A regény egy Odera menti kisvárosban, Ostramban játszódik, amely egész Lengyelországig ismert a gimnáziumáról és a mézeskalácsáról. Itt élt évekkel ezelőtt Wohlfart, aki rajongott a királyért, szerette embertársait. A mű a porosz kapitalizmus lengyel- és zsidóellenességének védelmével telített. Tendenciája az, hogy a kereskedelmi polgárságot elébe tegye minden más iránynak és osztálynak. 17

18 Történelmi tanulmányainak gyümölcseként született meg a Bilder aus der deutschen Vergangenheit c. mű (5 kötet, ). Egy másik szociális regénye Die verlorene Handschrift (Lipcse, ig 14 kiad.), melyben a tudományos világot elébe teszi az udvari embereknek. Mindkét regényével a legelső német írók sorába lépett. Egyik nagyobb munkája a Die Ahnen c. történelmi regény, amely egy német nemzetség történetét mutatja be a történelem előtti időktől napjainkig. I. kötet tartalma: Az ősök I. Ingo und Ingraban - Ingo és Ingraban Das Heft der Zaunkönige. Gustav Freytag írt azonkivül több kisebb művelődéstörténeti novellát és regényt is között a "Die Grenzboten" c. folyóirat szerkesztője volt, amely a Németország egyesítését propagáló porosz lap volt. Kurt Daluege háborús bűnös Kurt Daluege vagy Dalüge (Kreuzburg, szeptember 15.-Prága, október 24.) hitlerista háborús bűnös, német rendőrfőparancsnok volt. Önkéntesként lépett be a német hadseregbe és főhadnagyként harcolt az I. világháborúban. A háború után befejezte tanulmányait és egy ideig mérnökként dolgozott ben a Rossbach szabadcsapatban harcolt től az Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, röviden: NSDAP) tagja (nr NSDAP 31981), majd belépett a SA Sturmabteilung rohamosztagába március 22-én, Berlinben megalapította az SA első osztályát, és SA- Gruppenführer rangban annak parancsnoka lett tól, amikor az SA-ból az Schutzstaffebe (magyarul: Védőosztag, röviden SS) ment át, Heinrich Luitpold Himmler (München, október május 23.) közvetlen munkatársa lett között Kelet-Németország SS (SS- Gruppe Ost) parancsnoka volt augusztus 30- án az ő csapatai verték le az SA Walter Stennes SA- Gruppenführer által vezetett berlini lázadását. Ez volt az SA követeléseinek leverésére az SS erőszakos fellépésének első példája ben Kurt Daluege a porosz Landtag követe lett tól, mint SS-Gruppenführer a porosz Belügyminisztérium Rendőri osztályának vezetője, majd a porosz rendőrség parancsnoka, a Reichstag képviselője volt. Ez a formáció ettől kezdve a náci politika engedelmes végrehajtója lett ben aktív résztvevője volt a hosszú kések éjszakájának. A hosszú kések éjszakája (németül: Nacht der langen Messer, német nyelvterületen Röhm- Putsch vagy Kolibri művelet ) az NSDAP által június 30-a és július 2-a közt végrehajtott politikai gyilkosságok sorozata. Az akció során meggyilkolták a náci párt baloldali, strasserista frakciójának vezető alakjait, a névadójukkal, Gregor Strasserrel együtt, valamint közismert náciellenes konzervatív ellenfeleket (köztük a korábbi kancellárt, Kurt von Schleichert és Gustav Ritter von Kahrt, aki leverte Hitler sörpuccsát 1923-ban). A meggyilkoltak között sokan voltak tagjai a paramilitáris SA-nak, a barnaingeseknek. Adolf Hitler az SA és vezetője, Ernst Röhm ellen fordult, mert tartott az SA függetlenségétől, és az SA-nak az utcai harcokban edződött tagjait politikai hatalmára már veszélyesnek tartotta. Másrészt meg akarta nyugtatni Németország hivatalos hadseregének, a Reichswehrnek a vezetőit is, akik szintén félve figyelték az SA növekvő befolyását és egyben meg is vetették azt különösen Röhm törekvését, amely a Reichswehrnek az SA-ba való beolvasztását szorgalmazta a saját vezetése alatt. Hitler arra is felhasználta e tisztogatást, hogy megtámadja vagy megsemmisítse új rendszerének kritikusait, különösen azokat, akik lojálisak voltak Franz von Papen kancellárhelyetteshez, és végezetül kiváló alkalom volt ez számára a régi ellenségeivel való végleges leszámolásra is. A tisztogatásoknak legalább 85 halálos áldozata volt, de összességében számuk elérhette a százas nagyságrendet is. A név szerint ismert nyolcvanöt áldozat közül csak ötven került ki az SA soraiból. Néhány becslés 150 és 200 közötti meggyilkoltról szól, és több mint ezer ismert ellenzékit is letartóztattak. A gyilkosságok nagy részét az SS és a Gestapo, a rezsim titkosrendőrsége hajtotta végre. Ez a tisztogatás meghozta és biztosította Hitler számára a Reichswehr támogatását, mivel a német bíróságok is demonstrálták a rezsim iránti hűségüket, így a kormány könnyedén és gyorsan félre tudta söpörni az ítélet nélküli kivégzések évszázados tilalmát. Ernst Röhm (jobbra) Heinrich Himmler (középen) és Kurt Daluege (balra) társaságában augusztus 18

19 Kurt Daluege akkoriban a SA-Gruppe Berlin- Brandenburg, Mitte, Grenzmark, Pommern és Schlesien osztályait vezette. A Minisztertanács november 20-i ülésén javaslat születzett többek között Kurt Daluege német rendőrtábornok részére Magyar Érdemkereszt II. osztálya a csillaggal kitüntetés adományozására (Külügyminisztérium). Miután Himmlert 1936 júniusában kinevezték a teljes német rendőrség főnökének, ismét átalakult a rendőrségi struktúra, amely némileg egységesítette a viszonyokat. Két főhivatalt jött létre, amelyek egyesítették a korábbi hivatalokat. A Biztonsági Rendőrség Főhivatal (Hauptamt Sicherheitspolizei) Reinhard Heydrich vezetésével összefogta a Heinrich Müller vezetése alá került Gestapo-t (Politikai Rendőrségi Hivatala), a Werner Best vezetése alatt álló Elhárító Rendőrséget, valamint az Arthur Nebe által irányított Bűnügyi Rendőrséget (Bűnügyi Rendőrségi Hivatal), s emellett Werner Best vezette az Igazgatási és Jogi Hivatalt között a német Közrendészeti Főhivatal (Ordnungspolizei Orpo) Kurt Daluege irányítása alá került, amely a védőrendőrséget (rendőri végrehajtás), a közlekedési rendőrséget, a csendőrséget, a települési rendőrséget, pályaudvari rendőrséget, közigazgatási rendészetet, tűzoltóságot stb. egyesítette. Ebben az időszakban a rendőrséget az SS alá rendelték. Kurt Daluege volt ebben az időben Himmler után a második legbefolyásosabb személy az SS soraiban október 1-én minden tartomány politikai rendőrsége felvette a Gestapo elnevezést, vertikálisan alárendelt szervei (Stapo-Stellen, Stapo-Leitstellen) mindenhol egységesültek. Oberstgrupperführer Kurt Daluege 1942-ben Daluege megkapta az újonnan bevezetett SS-Oberstgruppenführer (und Generaloberst der Polizei) rendfokozatot és Reinhard Heydrich halála után a Cseh-Morva Protektorátus (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) kormányzója ( ), majd 1945 májusáig Wilhelm Frick dr. (1877. március október 16.) kormányzó mellett a Protektorátus helyettes vezetője lett. Felelős az június 10-i lidicei mészárlásért. Bár 1945-ös tárgyalásán, amiért elrendelte Lidice elpusztítását, Karl- Hermann Frankot ítélték el, és ezt követően az áldozatok családtagjainak jelenlétében nyilvánosan kivégezték, az eredeti ötlet Horst Böhmétől, a Kladno ipari városában székelő cseh- és morvaországi SD-vezetőtől származott. A mészárlásra a cseh partizánok által (Jan Kubiš és Jozef Gabčík) május 28-án, Reinhard Heydrich német helytartó ellen elkövetett merénylet megtorlásaként került sor. A merénylet miatt a német rögtönítélő bíróságok 1357 cseh férfit és nőt ítéltek halálra. Kurt Daluege 1944 áprilisától SS- Obergruppenführer. A háború után a britek elfogják, Csehszlovákiában bíróság elé állítják, halálra ítélik és október 24-én kivégzik. Konrad Jażdżewski Konrad Jażdżewski (*Kluczbork, november 23.- Łódź, április 21.) lengyel régész, a Łódźi Egyetem régész professzora. Heinz Piontek Heinz Piontek (Kluczbork, november 15.- Rotthalmünster, október 26.) német költő, prózaíró, kritikus, rádiójáték szerző, fordító és kiadó. Leszek Dawid Leszek Dawid március 6-án, Kluczborkban született. Lengyel filmrendező és forgatókönyvíró. A Łódźi Filmművészeti Főiskola Państwowa Wyższa Szkoła Filmowa, Telewizyjna i Teatralna im. Leona Schillera (PWSFTviT, eredeti neve: Państwowa Wyższa Szkoła Filmowa) Film- és Tévérendezői Szakán végzett. Radosław Krzyżowski Radosław Krzyżowski lengyel színművész egy évvel később, január 30-án született Kluczborkban. Sławomir Puchała lengyel zenész, dobos 1976-ban, Tomasz Garbowski lengyel politikus, a Szejm képviselője és futballbíró 1979-ben, Andrzej Buła lengyel politikus, tanár, a Szejm követe 1965-ben, Joachim Mencel jazz zongorista 1966-ban született Kluczborkban. Mariusz Urbanek író, újságíró október 18-án, Krapkowicében született, a Kluczborki Liceumban tanult, majd a Wrocławi Egyetem Jogi Karán végzett. Aleksandra Naumik Sandøy Aleksandra Naumik (Alex, Alexandra Naumik Sandøy, Vilnius, augusztus 12.-Oslo, szeptember 17.) lengyel-norvég énekesnő, az Alex csoport vokalistája között Kluczborkban lakott és ott is temették el. 19

20 Edyta Górniak énekesnő Edyta Górniak (Ziębice, november 14. ) lengyel énekesnő a kluczborki "Pszczółek" kertészeti és méhészeti technikumba járt. Nagyon ismert Németországban, Ausztriában és Svájcban. Gyermekkora óta az énekléssel foglalkozik. A nyilvánosság előtt először 1989-ben tűnt fel 16 évesen a Lengyel Televízió (TVP) egyik tehetségkutató műsorában, amit Sam Brown slágerével a Stop című dallal meg is nyert ben részt vett az Opolei Lengyel Dalfesztiválon, ami már komolyabb elismerést jelentett. A következő 3 évben az egyik legnépszerűbb és legtöbbet előadott lengyel musicalnek, a Metronak volt az egyik szereplője.1993-ban megnyerte a Baltikumi Dalversenyt ben ő volt az első lengyel énekes, aki az Eurovíziós Dalfesztiválon részt vett. Második lett a To nie ja (Ez nem én vagyok) című dalával, ennek a dalnak köszönhetően lett Edyta az egyik legnépszerűbb lengyel énekesnő. Még ez évben leszerződött az EMI Music Polandnál, ahol elkészítette első lemezét, Dotyk (Érintés) címmel. Az albumból 5 millió darab kelt el a lengyel piacon, emellett a Jestem kobietą (Nő vagyok) című dala is máig az egyik legnépszerűbb dala lett. Edyta Górniak énekesnő Waldemar Sobota (sz.: Ozimek, 1987) lengyel középpályás labdarúgó, között a kluczborki MKS Kluczbork labdarúgó klubban játszott, szerepelt a FC St. Pauli csapatában és lengyel válogatott is volt. Német állampolgársággal is rendelkezik. Krzysztof Neugebauer karatézó Krzysztof Neugebauer 6 DAN (*Kluczbork, november 23. ) lengyel karatézó, a lengyel karate történetében az első érem nyertese (1991, Trevizo, Olaszország III. hely) és első világbajnoki aranyérem (1992, Montreal, Kanada. I. hely kumite) Krzysztof Neugebauer többszörös lengyel bajnok, Lengyelország Hagyományos Karate Bajnokságának ötszörös győztese (2001, 2002, 2003, 2005, 2007). Az Európa Bajnokság kilencszeres érmese és hatszoros világbajnoksági érmes a hagyományos karatéban. Háromszor elnyerte a Világkupát (2001, 2003, 2005), amely a hagyomány karate legnagyobb presztizsű címe ben a Világkupa II. helyezettje volt. Krzysztof Neugebauer karatézó 1992-ben Krzysztof Neugebauer a "Przegląd Sportowy" ( Sportszemle ) szavazásán Lengyelország legjobb sportolói közül a hatodik helyet szerezte meg. Wołczyn Wołczyn (ném. Konstadt) város az Opolei vajdaságban, a kluczborki járásban, a Wołczyn nagyközség székhelye. A XIII. században alapították, a városi jogokat 1261-ben nyerte el január 31-i adatok szerint területe 7,36 km². Tengerszint feletti magassága: 170 m december 31-i adatok szerint a város lakossága 6031 fő volt. Fekvése Wołczyn a Sziléziai-alföldön (Nizina Śląska) fekszik. Wołczyn Város és Nagyközség táblája 20

katalog 14/06/2005 14:38 Page 1 KARKONOSZE Zbigniew Kulik Sport és Turisztika Múzeum Karpacz, Alsó-Szilézia Lengyelország

katalog 14/06/2005 14:38 Page 1 KARKONOSZE Zbigniew Kulik Sport és Turisztika Múzeum Karpacz, Alsó-Szilézia Lengyelország katalog 14/06/2005 14:38 Page 1 KARKONOSZE F O T Ó K Zbigniew Kulik Sport és Turisztika Múzeum Karpacz, Alsó-Szilézia Lengyelország katalog 14/06/2005 14:38 Page 2 katalog 14/06/2005 14:38 Page 3 2 4 3

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar ZSOMBOLYA Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi

Részletesebben

Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója

Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója I. negyedév 2003. január 29. A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör új tagokat köszönthetett. 2003. február 26. Kiállítás nyílt a Csekovszky

Részletesebben

OPOLEI VAJDASÁG (Województwo Opolskie)

OPOLEI VAJDASÁG (Województwo Opolskie) OPOLEI VAJDASÁG (Województwo Opolskie) Az Opolei Vajdaság a 16 lengyel vajdaság egyike. Csehországgal határos. Történelmi műemlékekben gazdag, jelentős terület. A vajdaság terültén Opole, Brzeg, Paczków,

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Idegenként a saját országomban A Visztula-művelet

Idegenként a saját országomban A Visztula-művelet Idegenként a saját országomban A Visztula-művelet Magdalena Wiśnioch Warszawskie Centrum Innowacji Edukacyjno-Społecznych i Szkoleń XXVI Liceum Ogólnokształcące w Warszawie Lengyelország A forrás Emilian

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

MELLÉKLETEK Magyargencs.

MELLÉKLETEK Magyargencs. MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

Kézdivásárhely. Ahol jól érzed magad

Kézdivásárhely. Ahol jól érzed magad Kézdivásárhely Ahol jól érzed magad 2010 Várostörténet Kézdivásárhely a felső-háromszéki medence legjelentősebb települése. A Torja területéhez tartozó vásáros helyből nőtte ki magát, ezért az első írásos

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

I2010IjúliusIaugusztusI

I2010IjúliusIaugusztusI I2010IjúliusIaugusztusI 06.28. 07.21. Nyári, intenzív nyelvtanfolyam kezdőknek engyel Intézet Bp., VI. Nagymező u. 15. 07.16-ig engyelországból jöttünk! Fiatal lengyelek Budapesten fotókiállítás engyel

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Természeti adottságok

Természeti adottságok Földrajzi fekvése Téglást az ész.47 42 és a kh. 21 40 földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel 1/5 Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel A XVIII. kerület két fő településből: Pestszentlőrincből és Pestszentimréből

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

A vesztfáliai béke SZKA_210_15

A vesztfáliai béke SZKA_210_15 A vesztfáliai béke SZKA_210_15 TANULÓI A VESZTFÁLIAI BÉKE 10. ÉVFOLYAM 173 15/1 ORSZÁGKÁRTYÁK Lengyelország Lengyelország Lengyelország Hollandia Portugália Hollandia Erdély Hollandia Csehország Hollandia

Részletesebben

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában 2003. Január 18.: részvétel a Lengyel Bálon (Bal Polonii) Hűvösvölgyi Vigadóban. Január 29. Új tagok köszöntése a Magyar-Lengyel Baráti Körben. Február 15. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat választása

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Marosvásárhely Segesvár

Marosvásárhely Segesvár 1 MAROS MEGYE Maros megye Közép-Románia északi részén fekszik, felülete 6.696 km² (az ország összfelületének 2,8%-át teszi ki). Lakossága 584.089 fős, ebből 309.192 városokban él. A Kárpát-medencében elterülő

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Program: 1. nap: április 10., csütörtök. 7.00 Indulás Budapestről (Hősök tere, Műcsarnok melletti parkoló) Utazás autópályán Prágába

Program: 1. nap: április 10., csütörtök. 7.00 Indulás Budapestről (Hősök tere, Műcsarnok melletti parkoló) Utazás autópályán Prágába Program: 1. nap: április 10., csütörtök 7.00 Indulás Budapestről (Hősök tere, Műcsarnok melletti parkoló) Utazás autópályán Prágába 14.00 Ondrejovi Obszervatórium megtekintése Csehország legnagyobb csillagászati

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG Województwo kujawsko-pomorskie

KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG Województwo kujawsko-pomorskie KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG Województwo kujawsko-pomorskie Kujávia lengyel történelmi országrész a felső Noteć, Gopło és a Visztula között. Lengyelül Kujawy, németül Kujawien. Jelenleg a kujáviaipomerániai

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

2005. 81-82. kép: Lui bűvész a Magyar-Lengyel Baráti Körben

2005. 81-82. kép: Lui bűvész a Magyar-Lengyel Baráti Körben 2005. 2005. január 15. Országos Lengyel Polonia Fórum. Az Országos lengyel Kisebbségi önkormányzat POLONIA FÓRUMÁ-t az OLKÖ székházában rendezték. Az 1. napirendben a kisebbségi és a kisebbségi választási

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

Bálint Kirizsán Imola A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY

Bálint Kirizsán Imola A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY dr. SzabóTARTÓSZERKEZETI Bálint Kirizsán Imola A BÖGÖZI REFORMÁTUS TEMPLOM KÉRDÉSEI A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY Az Árpád-kori Kaplony nemzetségből származó Károlyi dinasztia egyike a legrégibb ősi A

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

CSEPEL TÖRTÉNETE. Összeállította: Cser Károlyné

CSEPEL TÖRTÉNETE. Összeállította: Cser Károlyné CSEPEL TÖRTÉNETE Összeállította: Cser Károlyné 2012 Jelen füzet kiadását Csepel 300 éves évfordulója alkalmából Budapest Csepel Önkormányzata támogatta CSEPEL TÖRTÉNETE Rövid segédanyag a Nagycsaládosok

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 Margat, vagy al-marqab arabul Qalaat al-marqab ( قلع ة المرق ب, a Megfigyelőhely ) a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvárai közé tartozik. A Szent János Ispotályos (Johannita)

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők. Astrid Kostelniková tanulmánya alapján

Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők. Astrid Kostelniková tanulmánya alapján Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők Astrid Kostelniková tanulmánya alapján Szeretettel köszöntöm a kedves megjelent vendégeket. Astrid Kostelniková üdvözletét is hozom, aki

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. TOTÓ

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben