2005. február. Karcpoétika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2005. február. Karcpoétika"

Átírás

1 2005. február Alkotói pályázatok 4., 5., 12. oldal Virtuális séta a Mûvészetek Palotájában 6-7. oldal Váci Mihály - A biblikus költõ 8-9. oldal A gótika vonzásában Marcali Kiss Melitta festészetérõl 13. oldal Jazzdorádó a Cserfõhegyen oldal Karcpoétika S a mi legfõbb baj, gyakran okos és becsületes emberek is felûlegesen itélnek kicsiségnek látszó dolgok felett, de minden felûlegesség mellett itéletöket egész határozottsággal szokták kimondani. (Részlet Vörösmarty Mihály: A magyar hadseregrõl Petõfihez címû írásából)

2 Csatorna és tér A lap indításakor megfogalmazott vállalásaink mit sem változtak. Egyik fõ célunk, hogy - a MAKtárat kiadó Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány (MAK) alapító okiratában leírtaknak megfelelve - segítsük a magyar irodalom, képzõmûvészet, iparmûvészet, ipari tervezõmûvészet, fotómûvészet és zenei alkotómûvészet területén született alkotások megismertetését, terjesztését. Célunk, hogy csatornát nyissunk, teret biztosítsunk. Csatornát az alkotókat érintõ információk áramlásához, teret közös ügyeink megvitatásához, értékek megjelenítéséhez. Szándékaink szerint a kiadvány a mûvészetértõ, mûvészetpártoló közönséghez és az alkotókhoz is eljut. A közönség kulturális, közmûvelõdési és szakirányú oktatási intézményekben juthat hozzá. Az alkotók számára külön, az itt közölt felhívásban részletezett lehetõséget is kínálunk. Kíváncsiak vagyunk. Kíváncsiak a kultúra történéseire, eseményeire, és mindenre, ami az alkotókat érinti. A nagyközönség és az alkotók véleményére, javaslataira pedig különösen kíváncsiak vagyunk. Megtiszteltetésnek tekintjük, ha megosztják velünk ezeket, nagy örömmel adunk teret reflexiók, vélemények kifejtésére, elméleti munkák megjelenítésére. Természetesen készséggel közöljük alkotók, kulturális-mûvészeti közösségek, intézmények, szervezetek információit is. a fõszerkesztõ A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány havilapja Megjelenik: példányban Kiadja: a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány elelõs kiadó: Dr. Nagy István, a kuratórium elnöke õszerkesztõ: Gazdik István Szerkesztõ: Nemes Attila Szerkesztõségi titkár: Gömöri Bea Szerkesztõség: 1055 Budapest, Báthori u.10. Telefon: 06-1/ ax: 06-1/ Tördelés, nyomdai elõkészítés: Octopus Bt., Illés Zoltán MAK NKÖM évi finanszírozási megállapodás módosítása Az elõzõ számban a MAK nyugdíjszabályzata kapcsán jeleztük, hogy a szabályzat kormányelõterjesztés részét képezi. Ezáltal válna lehetõvé, hogy az 1998-ig a szabályzatban szereplõ méltányossági, Az alkotóház felújítási és korszerûsítési munkáira mûszaki tervdokumentáció 1999 áprilisában készült. A tervek alapján megvalósult a tetõfelújítás, a hõközpont felújítása, mely az olajtüzelésrõl a gázüzemre való átállást is jelentette. Elkészült a konyhaüzem felújítása és korszerûsítése, továbbá a konyha és az újonnan létesítendõ fürdõszobákat kiszolgáló szellõzõ gépház. A rekonstrukció a vendégszobák felújításával folytatható. A jelenlegi árakon 200 millió forintra becsült felújítást egy kivitelezési ütemben forrás hiányában a közalapítvány nem tudja elvégezni. Lehetõséget az ütemekre bontott felújítás elvégzésében látjuk. Az ütemhatárok az anyagi lehetõségek függvényében alakultak ki. A évre 60 millió t. ráfordítási lehetõséget remélve, meg lehet valósítani az épület északi szárnyának felújítását, amely a pincétõl a padlásig tartalmazná az épületrész tejes Pályázati felhívás 2 özvegyi és rokkantási nyugdíj megállapításra kerülhessen. Az elmúlt idõszakban döntés e kérdésben nem született, de a MAK Kuratóriuma a NKÖM jóváhagyásával azok lehetõség A Szigligeti Alkotóház rekonstrukciója építészeti gépészeti, elektromos stb. felújítását és korszerûsítését. A program tervdokumentációjának elkészítésére a kuratórium felhatalmazta az igazgatót, valamint felkérte a kivitelezéshez szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatására. A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány a 15/1995.(XII.29.) MKM rendeletben foglalt hatáskörében eljárva pályázatot hirdet az alábbi mûteremlakás bérletére: Kõszeg, Zrínyi u. 8. fszt. 2. sz. (167 m 2, melybõl mûterem 64 m 2 ) A mûteremlakás elõzetes egytetés után megtekinthetõ: március 4-én de óra, valamint március 7-én du óra között. A pályázatok beadásának határideje: március 25. Postacím:Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány 1054 Budapest, Báthori u 10. II. em. A pályázat részletes feltételeit tartalmazó ûrlap beszerezhetõ a helyszínen a mûteremlakás megtekintésekor, vagy a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány titkárságán (1054 Budapest, Báthori u. 10. II. em.). elhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a pályázathoz kötelezõen csatolni kell a mûvész részletes szakmai önéletrajzát, eddigi munkásságát áttekintõ, legfeljebb 4-5 oldalas sokszorosított dokumentációt vagy nyomdai úton elõállított katalógust, valamint a mûterem használata során megvalósítani kívánt munkatervet. Ennek hiányában a pályázat érvénytelen. A pályázatok elbírálására elõreláthatólag április végéig kerül sor, melynek eredményérõl a pályázókat személyesen értesítjük. Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány Kuratóriuma szerinti támogatásáról döntött, akik az említett jogcímen nyugdíjszerû ellátásban nem részesülhetnek. Ennek keretében részesült 16 fõ özvegyi és árvasági segélyben t értékben, 27 fõ rokkantsági segélyben, t értékben és 177 fõ nyugdíj-kiegészítõ segélyben t értékben. Mindez összesen: 220 fõt érintett, t értékben. A kedvezményezettek nevében is köszönjük a NKÖM egyetértését, amellyel a finanszírozási megállapodás módosításához hozzájárult. MAKtár-információ Tisztelt Olvasók! Kedves Mûvészek! A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány Kuratóriuma december 11-én döntött arról, hogy az Alapítói Okiratának 5. pontjában meghatározott feladata (létrejött mûalkotások megismertetése) ellátása érdekében havi rendszerességgel összmûvészeti kulturális fórumot teremt. Ezt a feladatot a MAKtár folyóirattal kívánja ellátni. A MAKtár Szerkesztõsége ezúton kéri elsõsorban azokat a mûvészeket, akik érdeklõdnek lapunk további számai iránt, s szeretnék, ha ingyenes folyóiratunk postai úton rendszeresen eljutna otthonukba, hogy az alábbi elérhetõségeinken jelezzék ezt az igényüket! Postai úton: Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány 1363 Bp., Pf 22 Személyesen: 1054 Budapest, Báthori u. 10. II/204. (Gömöri Bea, szerkesztõségi titkár) Telefonon: (06-1) axon: (06-1) en: Az ingyenesség feltétele, hogy a mûvész tagja legyen valamely mûvészeti szervezetnek (társaságnak, egyesületnek, céhnek, alapítványnak). a szerkesztõség

3 2005. február A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány évi tevékenységérõl ÚÚj év kezdetén az emberek általában számadást végeznek. Szeretnék megtartani azt, ami a közelmúltban jó volt, s változtatni szeretnének azon, amire nem a legbüszkébbek. Vannak akik ígéreteket tesznek, vannak akik csak belsõ, csöndes áttekintést végeznek, de a legtöbben teszik azt ami következik. A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány is teszi ami következik. Igen aktív idõszakot élünk, tekintettel arra, hogy elszámolási kötelezettségünknek most tettünk eleget az alapító és támogató minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) felé. Elkészítjük a következõ év tervét, módosítjuk szabályzatainkat, stb., ám mindezek igénylik azt is, hogy egyben értékeljük az elmúlt évben végzett tevékenységünket is. 3 Nõtt az alkotóházakkal kapcsolatos határozatok száma A közalapítvány döntést hozó szerve a kuratórium, amely nyolc tagból áll. A kurátorok ebben az évben mintegy másfél milliárd forintról döntöttek, igaz, ebbõl több mint egy milliárd forintot fordítottak nyugdíjak folyósítására évben a havi nyugdíjfolyósítás - mely átlagosan 1860 fõt jelentett - mellett 84 fõ részére történt új nyugdíj megállapítás ben a közalapítvány két nyugdíjszabályzat tervezetet is készített. Az egyik a már egyeztetett, jelenleg is használatban lévõ nyugdíjszabályzat módosítása, amelynek elfogadását a minisztériumi kormányelõterjesztés sürgõssége indokolt, a másik egy kiterjesztõ hatályú nyugdíjszabályzat elkészítése, amely azt a célt tûzte ki, hogy elismert mûvész Magyarországon ellátás nélkül ne maradjon ben a közalapítvány forrásai - a Nyugdíjszabályzat módosításának elmaradása miatt - lehetõvé tették rokkantak, özvegyek és alacsony nyugdíjasok segélyezését. A 105/2004. (VIII.24.) sz. MAK határozat végrehajtására novemberben a MAK felhívást jelentetett meg, a segélyre jelentkezés lehetõségének meghirdetésére. A beérkezett kérelmek alapján, valamint a nyilvántartásunkból összeállított lista alapján a kuratórium 220 fõ részére összesen ezer forint támogatást határozott meg. Ennek konkrét ügymenetét, a kiértesítést és a folyósítást a munkaszervezet biztosította. A nyugdíjakon kívül 226 határozat született, ami azt jelenti, hogy átlagosan 20 kuratóriumi elõterjesztésrõl kellett egy ülésen döntést hozni. A közlapítvány mûködtetésével, valamint költségvetésével kapcsolatban született a határozatok közül kisebb hányadot képeznek a költségvetés elkészítését és a minisztériummal történõ elszámolást érintõ határozatok; feladat szempontjából nagyon munkaigényes, nagy odafigyelést követelõ feladatokról van szó. Év elején elkészítettük az elõzõ évben kapott állami támogatás felhasználásáról szóló elszámolást, és közremûködtünk a MAK és a NKÖM között létrejött éves finanszírozási szerzõdés összeállításában. Nem a látványos, de a közalapítvány életében fontos feladatok közé tartozik az év elsõ harmadában a pénzügyi elszámolások zárása, majd az éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítõ mellékletek, közhasznúsági jelentés stb.) elkészítése. Mindeközben biztosítani kell a közalapítvány likviditását, ami január hónapban nagy nehézséget okozott a finanszírozási megállapodás megkötésének elhúzódása miatt év közben (június 30-ig) elszámoltunk a minisztérium felé 135 millió forint felhasználásával, ezzel egyúttal biztosítottuk, hogy egyes tevékenységekre fordítható összeg felhasználásának határideje meghosszabbításra kerüljön. A közalapítvány szabad pénzeszközeit az állam által garantált értékpapírba helyeztük el, amely külön döntést nem igényelt, de a napi feladatok része, mint ahogy része a közalapítvány igazgatóságának mûködtetése is ben a jogszabályok változása miatt (az üvegzseb törvény rendelkezéseinek történõ megfelelés) nõtt az alkotóházakkal kapcsolatban hozott határozatok száma. A közalapítvány szoros üzemeltetésû alkotóházai közé visszakerült a zsennyei és a balatonföldvári alkotóház is. Az alkotóházak mûködtetésének kérdésében a kuratórium szándéka a hatékonyabb kihasználás lehetõségének vizsgálata. Az erre a feladatra létrehozott bizottság megvizsgálta a beutalások rendszerét, a térítési díjakat stb. Javaslatát megküldte a MAOE-nak mint mûvészeti szervezetnek véleményezésre. A bizottság tovább folytatja munkáját, tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben elõrelépésnek kell történnie - a minisztériumban történõ egyeztetést is figyelembe véve ben több felújítási program is folyamatban volt. Ennek keretében a leginkább kiemelendõ, hogy a közalapítvány pályázott és 13,9 millió forintot nyert az NKA mûemlékházakra kiírt pályázatán a Szentendre õ tér 20. alatt mûemléképület tetõszerkezetének felújítására. A munkálatok az év során be is fejezõdtek, a Mûemlékfelügyelõség a kivitelezést igen kedvezõen minõsítette. A kuratórium döntött a Kecskeméti Mûkerti Alkotóház konyhájának HACCP rendszernek megfelelõ korszerûsítésérõl, a hódmezõvásárhelyi alkotóház tetõ és homlokzat-felújítási munkáinak elvégzésérõl, valamint sikeresen valósult meg a galyatetõi alkotóház tetõ-cseréje és a balatonföldvári alkotóház faszerkezetének cseréje is. Több kisebb, de az alkotóházak életében fontos javítási munka elvégzésérõl, felszerelés biztosításáról is döntés született. elújításra került a Duna Galéria elektromos hálózata, új képet kapott ezáltal a kiállító tér is. Több határozat született arról is, hogy jelentõsebb felújításokhoz kezdõdjenek meg a tervezési munkálatok, ezáltal biztosítva, hogy a Közalapítvány pályázatokon tudjon részt venni, tevékenységéhez más forrásokat bevonni ban döntött a Kuratórium arról, hogy saját ingatlanán, a XIII. kerület Reitter erenc u 131. szám alatt mûteremházat kíván létrehozni. Ehhez állami forrás is biztosításra került, így 2004-ben több határozat vonatkozik arra, hogy e feladatra tervpályázatot kellett kiírni. A közalapítvány létrehozta a bíráló bizottságot és biztosította a szükséges fedezetet. A közbeszerzési eljárás folyamatban van, várhatóan 2005 júniusában zárul, a szükséges ügyintézést a munkaszervezet bonyolítja. Eddig 30 dokumentáció került megvásárlásra. A gazdálkodó szervezetek (Képcsarnok, Akadémia Nyomda, Art Export,) közül kiemelkedõ súllyal a Képcsarnok mûködtetése szerepelt a határozatokban, tekintettel arra, hogy a Képcsarnok taggyûlése egyúttal a kuratórium ülése ben sok elõterjesztés foglalkozott az Akadémia Nyomda helyzetével is. A vállalkozásokkal kapcsolatos határozatok elsõsorban a mérlegek és az üzleti beszámolók, eredmény-elszámolások elfogadásával foglalkozik dönt az osztalék kérdésében és felhatalmazást ad a taggyûlésen való részvételre. ( olytatás a 4. oldalon.)

4 Üzenet a Képcsarnokból Tisztelt Mûvészek, Kedves Kollégák! Az elmúlt év második felétõl közvetlen résztvevõje lettem a Képcsarnok Kft. munkájának. Korábban csak mint szobrász álltam kapcsolatban ezzel a galériahálózattal, s szemtanúja voltam az elmúlt évek sajátos hanyatlásának is. Érthetetlennek tartottam azokat az intézkedéseket, melyeket a korábbi vezetõk tettek. Sajnos a Képcsarnok nevének nemhogy javult, csak romlott az akusztikája. urcsa volt nekem persze az is, hogy a mûvészek, szinte kivétel nélkül, A-tól Z-ig ugyan hosszabb-rövidebb ideig kapcsolatban álltak a képcsarnoki galériákkal, mégis sajátos módon nyilatkoztak errõl magánbeszélgetéseikben. A Képcsariról divat volt fanyalogva szólni, miközben saját munkájukkal maguk a mûvészek, saját maguk alakították a színvonalat olyanná, amilyen lett. Valamennyien tudjuk, hogy a '90-es években megnyitott magángalériák sem oldották meg a kortárs mûvészek gondjait, s ezek komoly konkurenciát a mai napig sem jelentenek a Képcsarnok országos hálózata számára. Ez a mai napig páratlan. Reméljük, szisztematikus és korrekt munkával elérjük, hogy a Képcsarnok kortárs mûvészeink számára, mindenki megelégedésére széles és bõvülõ lehetõséget nyújtson. Az elõzõ hónapokban több, sikeres kiállítást rendeztünk. Hatalmas érdeklõdés mellett, jelentõs eszmei és anyagi sikerrel mutattuk be a Mednyánszky Teremben Gross Arnold korábbi és újabb mûveit. A tárlatot Jakupcsek Gabriella nyitotta meg, akit a Képcsarnok arcának és kommunikációs szakemberének remélünk megnyerni. Nagyon sikeres volt a pécsi Csendélet Pályázat is. Karácsony elõtt nyílt meg -szintén a Mednyánszky Teremben- Egyházmûvészeti Tárlatunk. Ennek kiemelkedõ eredménye, hogy az értékesítésen túl a kiállító mûvészek közül többen egyházi megrendeléseket is kaptak. Megteremtettük a részletvásárlás és a képcsarnoki ajándékutalvány vásárlás lehetõségét. Mûvészkollégáim rövidesen megkapják a Csokonai Vitéz Mihály Év kapcsán kiírt pályázatunk invitációját (A pályázati kiírást itt is közreadjuk!) és benyújthatják mûveiket a József Attila évforduló alkalmából meghirdetett pályázatunkra is. Valamennyi mûfaj képviselõjének ihletett munkáját várjuk erre a két kiemelkedõ alkalomra. Természetesen azt is szeretnénk, hogy kvalitásos mûveik a mûkereskedelmi értékesítés kritériumainak megfeleljenek. Galériáink jó évet zártak, s ezt továbbra is csak az Önök, a Mûvészek jól értékesíthetõ alkotásaival folytathatjuk. A Képcsarnok a kortárs magyar mûvészek mûkereskedelmi galériája. A tulajdonosi jogokat a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány gyakorolja, minden ezzel ellenkezõ állítás valótlan, így tehát a Képcsarnok a MIÉNK. A mûvészekkel a kölcsönös bizalom reményében tovább folytatjuk a személyes kapcsolat felvételét, mûterem- és kiállításlátogatással szeretnénk megkeresni az együttmûködõ mûvészeket. Az elmúlt hónapokban sok-sok mûvészt kerestem meg személyesen vagy telefonon. Valamennyien, kivétel nélkül ígéretet tettek a további együttmûködésre, vagy készséggel vállalták az új mûvészek is új mûvek bemutatását. Kiállítási lehetõséget is ajánlunk országos galériahálózatunkban minden mûfaj képviselõjének. És ami nagyon fontos: változatlanul várjuk a fiatal, pályakezdõ alkotókat is. Kligl Sándor szobrászmûvész, mûvészeti tanácsadó 4 Pályázati felhívás A Csokonai Vitéz Mihály Év és a József Attila évforduló alkalmából a Képcsarnok Kft. pályázati felhívással fordul a kortárs magyar képzõ- és iparmûvészekhez, hogy ihletett mûveikkel tegyék emlékezetessé ezt a két fontos eseményt. Valamennyi mûfajban várjuk alkotásaikat. A festmények, rajzok, grafikák és kétdimenziós vegyestechnikák esetében a gyakran alkalmazott méreteken túl a hosszabb oldal maximum 120 cm-es legyen. A szobrászat és az iparmûvészet világába tartozó mûveknél a legkisebb ékszerektõl az érmeken át a kisplasztikáig a maximális méret 80 cm lehet. Magas színvonalú, mûkereskedelmi értékesítésre szánt alkotásaikat várjuk. A különbözõ mûfajokban a zsûri által kiválasztott elsõ helyezett mûveket a Képcsarnok megvásárolja. A zsûri a mûvek árát a mûvésszel egyeztetve állapítja meg. A pályázat beadási határideje: május 5. Az anyagot a 1203 Budapest, Bíró Mihály u. 3. sz. alatti zsûritermébe várjuk. A kiválogatott két tematikus anyagból kiállítást rendezünk két különbözõ galériánkban. A kiállításokhoz megfelelõ publicitást biztosítunk. A megvásárolt mûvek alkotóinak nevét a Képcsarnok és a MAOE honlapján szerepeltetjük. Vas Imre kereskedelmi vezetõ ( olytatás a 3. oldalról.) A munkaszervezet segítette, hogy a közalapítvány érdekeltségébe tartozó vállalkozásoknál a tulajdonosi érdekek minél jobban érvényesüljenek. Mûteremlakás Bizottsági ülés az év folyamán 4 alkalommal volt, a kuratórium a bizottság által javasolt 30 határozati javaslatot módosítás nélkül elfogadta, tehát figyelembe vette a mûvészek által delegált Mûteremlakás Bizottság javaslatait. A mûteremlakásokkal kapcsolatos 30 határozat megoszlása szerint a mûteremlakás megvásárlására irányuló kérelem elutasítását, bérlõ- vagy bérlõtársi kijelölést, pályázat kiírására tett javaslatot tartalmaz. A kuratórium korábbi elvi állásfoglalásának megfelelõen - amely a mûteremlakás állomány megõrzését tûzte ki célul ben sem járult hozzá egyetlen mûteremlakás eladásához sem. Ezzel szemben kiemelt jelentõségû, hogy az üresen álló önkormányzati tulajdonban lévõ lakások esetében a kuratórium kezdeményezte, hogy a munkaszervezet vizsgálja meg a lakások megvásárlásának lehetõségét. Ennek érdekében több önkormányzattal kezdeményeztünk tárgyalásokat, az ügyek folyamatban vannak, s a kuratórium minden egyedi esetrõl külön dönt. Az egyéb kuratóriumi döntések közül kiemelendõ, hogy 2004-ben a saját források növelése és a több éve passzív vagyontárgyként kezelt mûtárgykészlet értékesítése elkezdõdött. A kuratóriumi határozatok alapján készült a mûkincsállomány értékbecslése, és értékesítése. A Le Club Kft.-vel kötött helységbérleti Kligl Sándor mûvészeti tanácsadó A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány évi tevékenységérõl szerzõdést a kuratórium - szerzõdésszegõ bérlõi magatartás miatt - azonnali hatállyal felmondta. Az egyéb kérdésekkel foglalkozó határozatok közé tartoznak még a munkaszervezet által hatékonysági tanulmányok készíttetése, logo pályázat és azok lebonyolítása stb ben döntött a kuratórium arról is, hogy MAK-tár címmel havi rendszerességgel megjelenõ folyóiratot indít az Alapító Okirat 3.5 pontjában meghatározott feladatainak kiszélesítése érdekében. E pont szerint a közalapítvány feladata "a létrejött mûalkotások megismertetése érdekében kiállítási, értékesítési lehetõségek megteremtése, mûvészeti kezdeményezések támogatása, fiatal mûvészek szervezett segítése. Mint ahogy a közalapítvány galériákat üzemeltet, alkotóházakban biztosítja új mûvek megszületését, a Képcsarnokon keresztül értékesítését, egy önálló, más megjelenési lehetõséget igénylõ mûvész csoport megismertetésére ad lehetõséget a folyóirat. A évi kuratóriumi határozatok áttekintése lehetõséget adott arra, hogy egyben a teljes közalapítvány tevékenységét értékeljük ben sok lehetõség került kihasználásra. Ebben az évben mûvészekkel való közvetlen kapcsolattartásunk fejlesztésében kell fejlõdni és ki kell használni azt a lehetõséget, hogy a kultúra támogatásának egy speciális formáját adja a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány. Asztalosné Zupcsán Erika igazgató

5 2005. február A Nemzeti Kulturális Alapprogram szakmai kollégiumainak pályázataiból A Szépirodalmi Szakmai Kollégium az alábbi témákban hirdet pályázatot: 1. Klasszikus irodalmi örökségünk kritikai kiadására. A kollégium azokat a kiadványokat tekinti kritikai kiadásnak, amelyek megfelelnek a MTA Textológiai Bizottsága által 2004-ben összeállított kritikai kiadások szabályzatában foglaltaknak. Az MTA Textológiai Bizottsága által ajánlott kritikai kiadások az elbírálásnál elõnyt élveznek. Pályázatot könyvkiadók nyújthatnak be a december 31-ig megjelentetett kiadványokra. Elõnyben részesülnek azok a könyvkiadók, amelyek nem elõször vállalkoznak kritikai kiadások megjelentetésére. 2. Magyar szépirodalmi mûvek megjelentetésének támogatására. Pályázatot könyvkiadók, ill. olyan szervezetek nyújthatnak be, amelyek alapító okiratában a kiadói tevékenység fel van tüntetve. Elõnyben részesülnek azok a könyvkiadók, melyeknek a szépirodalom a fõ profiljuk. Pályázni magyar szépirodalmi mûvek, azokkal foglalkozó tanulmány- és esszékötetetek, valamint gyermek- és ifjúsági munkák június 30-ig történõ megjelentetésére lehet. A pályázatok március 22-ig beérkezõen nyújthatóak be. A Képzõmûvészeti Szakmai Kollégium pályázatot hirdet a január május 31. közötti idõszakra a kortárs magyar képzõmûvészet alábbi témakörökben benyújtott pályázatai támogatására: 1. Csoportos és egyéni kiállítások megvalósítására, valamint a kapcsolódó kiadványok megjelentetésére. 2. Képzõmûvészeti alkotótelepek, alkotómûhelyek és szimpóziumok szakmai programjainak megvalósítására, valamint fotón, videón, vagy CD-n történõ dokumentálására, illetve honlap készítésére. 3. Országos képzõmûvészeti nagyrendezvények (biennálék, triennálék), valamint nemzetközi képzõmûvészeti rendezvények megvalósítására, dokumentálására, illetve külföldi kiállításokon történõ részvételre. A pályázatok március 17-ig beérkezõen nyújthatóak be. Az Építõmûvészeti Szakmai Kollégium pályázatot hirdet a március március 31. közötti idõszakra a magyar építõmûvészet eredményeinek és értékeinek széleskörû megismertetésére, a kortárs magyar építészettel kapcsolatos kutatásokra és a magyar építõmûvészet szakmai programjainak és eseményeinek támogatására. A kollégium kiemelt figyelmet fordít a magyar építészet jelenének és múltjának kutatására, elemzésére. 2. Alkotói támogatásra. Kutatásra: Az építészek helyzetét, körülményeit, társadalmi szerepét vizsgáló tudományos igényû kutatására, a magyar építõmûvészet jelenének és közelmúltjának kutatására, magyar építészek életrajzának megírására. Kézirat megírásra: Új összefüggéseket felszínre hozó építészetelméleti írások létrehozására, építészeti kritikai tanulmányok megírására, a felsõfokú építészeti oktatás színvonalának emelését szolgáló szakirodalom elkészítésére, építészeti környezetkultúra alap-, és középfokú oktatásához magas színvonalú segédanyag elkészítésére, a magyar építõmûvészet meghatározó értékeinek feltárására, bemutatására. 3. Építészeti értékek, kutatási eredmények megismertetését célzó kiadványok, szakkönyvek megjelentetésére hagyományos formában, digitális adathordozón, illetve interneten. 4. Hazai és nemzetközi építészeti konferenciák, rendezvények, kiállítások támogatására. 5. Építészek, építésztanárok vezetésével Magyarországon vagy külföldön tartandó mesterkurzusok, szakmai továbbképzések támogatására 6. A magyar építõmûvészet nemzetközi szakmai szervezetekben való jelenlétének biztosítására. A pályázatok 2005.március 7-ig beérkezõen nyújthatóak be. Terjedelmi okokból nem a teljes kiírásokat adjuk közre. A részletes pályázati kiírások megtekinthetõk, a 5 szükséges adatlap letölthetõ az NKA honlapjáról (www.nka.hu), továbbá személyesen beszerezhetõ az NKA Igazgatóságán és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ügyfélszolgálati irodáján (1077 Budapest, Wesselényi u ). Az adatlap postai úton is igényelhetõ - bélyeggel ellátott A/4-es válaszboríték mellékelésével - az NKA Igazgatóságától. A pályázatokkal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatósága ügyfélszolgálatától kérhetõ (tel.: /141-es mellék). Ügyfélfogadási idõ: hétfõtõl csütörtökig 9-15 óráig, pénteken 9-12 óráig. NKA-információ Összefogással Belsõ-Erzsébetváros rehabilitációjáért Példaértékû lehet az együttmûködés Az NKÖM, az Óvás civil szervezet és a VII. kerületi önkormányzat összefogott a negyed értékeinek megõrzése érdekében. A nemzeti kulturális örökség minisztere kezdeményezésére tárgyalássorozat kezdõdött Belsõ- Erzsébetváros rehabilitációjáról. A partneri kapcsolatok alapján olyan összefogás körvonalai rajzolódnak ki a negyed értékeinek megõrzésében, amely a késõbbiekben példaértékû lehet hasonló fejlesztések megvalósításában. A negyed 2004-ben történt ideiglenes mûemléki védetté nyilvánításakor a szakmai és civil szervezetek mellett a város lakói is aktívan részt vettek a városrész mûemlékvédelmérõl, felújításának eddigi menetérõl, illetve a viszszafordíthatatlan folyamatokat elindító bontási munkálatok felfüggesztésérõl kialakult vitában. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kezdeményezett újabb megbeszéléseken résztvevõ õpolgármesteri Hivatal, Kapualj a Király utca 25-ben Erzsébetvárosi Önkormányzat és az Óvás Egyesület képviselõi az elmúlt idõszakban áttekintették a negyed kulturális örökségének védelmével összefüggõ eddigi intézkedéseket és szabályozási kereteket. Ezen megbeszélések eredményeként született meg a tárgyaló felek együttes javaslata, mely szerint közösen egy olyan rehabilitációs modellt alakítanak ki, amelyben a kulturális hagyományok és az építészeti szakhatósági feladatok együttes kezelésére tesznek kísérletet, különös tekintettel a belsõerzsébetvárosi negyed fejlesztésére. A modellmunkálatok elsõ eredménye, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által felmért és állandó mûemléki védelemre javasolt 51 épületrõl az államigazgatási egyeztetést követõen miniszteri rendeletet adnak ki. NKÖM-információ

6 Ünnepi hangversennyel adják át a nagyközönségnek Virtuális séta a Mûvészetek Palotájában Március 14-én, ünnepi nyitó hangversennyel adják át a nagyközönségnek a Mûvészetek Palotáját. A Nemzeti Színház mellett lévõ épületegyüttes 31 milliárd forintból valósult meg. Az épületnek - a mûvészeti ágak együttes jelenlétét megfogalmazó alapkoncepciónak megfelelõen - lesznek állandó lakói: a Ludwig Múzeum, a Nemzeti ilharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, valamint a Nemzeti Táncszínház. Ugyanakkor a közös tetõ alatti terek, például a keleti harmadban elhelyezkedõ épületrészben található, közel ötszáz személyes színházterem, a több mint 1800 férõhelyes, korszerû Nemzeti Hangversenyterem és más, reprezentatív multifunkcionális helyiségek a magyar kulturális és gazdasági élet valamennyi szereplõje számára nyitva állnak. A házban az itt otthonos fõ mûfajok - a zene, a tánc és a képzõmûvészet - nemzetközi élmezõnyének tagjai, világsztárok mellett a feltörekvõ tehetségek is bemutatkozási lehetõséget kapnak. Meghívásuk, szerzõdtetésük, bemutatásuk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a ház üzemeltetésére, programjainak összehangolására létrehozott Mûvészetek Palotája Kft. feladata. A ház megjelenése - a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda munkája -, a kivitelezés magas minõsége és a XXI. századi technikai háttér a legmagasabb színvonalú és igen nagyméretû produkciók befogadását is lehetõvé teszi. Mindennek köszönhetõen Közép-Európa egyik legszínesebb, legpezsgõbb életû kulturális és társadalmi központja mûködhet a Duna partján. A Mûvészetek Palotájának látványos épülettömbje több mint négyzetméter alapterületen áll a Lágymányosi híd pesti hídfõjénél, a Nemzeti Színház szomszédságában. A ház teljes belsõ alapterülete négyzetméter: ha ugyanabban a pillanatban minden részét megtöltené a publikum, egy közepes lélekszámú falu teljes lakossága, mintegy 4500 személy lehetne jelen benne. A közös tetõ és az ugyancsak közös, impozáns elõcsarnok a három fõ egység, a Ludwig Múzeum, a Nemzeti Hangversenyterem és a magas akusztikai igényeknek is megfelelõ színházterem, a esztivál Színház, valamint ezek kiszolgálórészei mellett egész napos programlehetõséget kínáló, a közönség számára rendelkezésre álló helyszíneket foglal egybe: büféket, éttermet, kávéházat, internetkávézót, csodálatos panorámateraszokat, ajándék- és könyvesboltokat. Nemzeti Hangversenyterem A legmagasabb akusztikai elvárásoknak is megfelelõ adottságaival a Nemzeti Hangversenyterem a világ vezetõ koncerttermeivel kívánja felvenni a versenyt. Erre az teremt lehetõséget, hogy a terem világszínvonalú akusztikai minõségét az amerikai ARTEC akusztikus tervezõcég és annak vezetõje, Russell Johnson neve garantálja. A közel négyzetméter bruttó alapterületû épületrész ad otthont a Nemzeti ilharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatárnak, de a koncertteremben vendégzenekarok és kórusok is fellépnek majd, kapcsolódó stúdióiban pedig audio- és videofelvételek készíthetõk. A Nemzeti Hangversenyterem az épület szívében foglal helyet, és jellegzetes - shoebox - formája határozza meg a tömb építészeti karakterét. A terem 25 méter magas, 25 méter széles és 52 méter hosszú - méreteivel templomhajókat idéz. Teljes befogadóképessége 1699 fõ (ebbõl 136 állóhely), és további 190 pódiumülést is ki lehet alakítani. Az ülések száma az elõadandó mû követelményeitõl függõen változtatható. A nyitott hangversenytérben elhelyezkedõ 6 zenekari pódium mérete - mozgatható bõvítményei révén - háromféle lehet, és szükség szerint zenekari árok kialakítását is lehetõvé teszi. A terem jelentõs eleme a koncertpódium felett elhelyezkedõ, a nézõtér fölé is benyúló hangvetõ ernyõ, amelynek mozgatható szárnyai vannak, emelkedni, süllyedni és forogni is tud, s a különleges fényhatásokhoz a lámpákat, valamint hangfelvételekhez a mikrofonrendszert, filmvetítésekhez pedig a vásznat és a hangszórótömböket is ebbõl lehet kiengedni. Ugyancsak a változtatható akusztikát szolgálják a pódium és az oldalfalak mentén elhelyezkedõ zengõkamrák, melyek nagyméretû ajtók mozgatásával a koncertterem térfogatát, és ezáltal az utórezgési idõt is módosítják. A koncertteremben található szerkezettel a 18 méteres mozgástartomány térmagassága számítógépes vezérléssel szabályozható - ez szintén az akusztikát befolyásolja. A 40 acélsodrony kötéllel felfüggesztett

7 2005. február canopy súlya 70 tonna. A szerkezet önállóan mozgatható 5 részbõl áll, és egészében az álmennyezet alá kerül. A hangstúdióként is funkcionáló koncertterem teljesen körbefüggönyözhetõ, az utózengési idõ 1 másodperc alá csökkenthetõ. Ha a belsõ teret körülvevõ 84 zengõkamra ajtajait kinyitják, helyenként akár négy másodperccel szólhat az utózengés - tehát nagyon különbözõ apparátusú zenemûvek számára is ideális akusztikai viszonyok teremthetõk meg. A beépítésre kerülõ számos színház- és világítástechnikai, hang- és kommunikációs rendszer, a speciális technológiák ugyancsak a minõségi hangzást szolgálják - természetes, illetve elektronikus módon. A koncertterem orgonáját a magyar Pécsi Orgonaépítõ Kft. és a német Mühleisen cégek közösen alkotják meg. A beállításokat a próbaüzem után is az akusztikai terveket készítõ Russell Johnson vezette ARTEC iroda munkatársai végzik. A bejárati elõcsarnok elosztó, orientáló térként fontos funkcionális szerepet lát el, s a közönség számára lehetõséget nyújt a jegypénztárak, a ruhatárak és a mosdók megközelítésére. Az elõcsarnoki szintek közötti összeköttetést nagyszabású lépcsõk, mozgólépcsõk és felvonók biztosítják. Az elõcsarnokból a koncertterem felé haladva két oldalt az arab világból ismert, csipkés kidolgozású paravánokkal Musharabot alakítottak ki - természetesen az épület stílusához igazodó felfogásban. Ebben a közlekedõrészben egyedileg tervezett, sötét tónusú ülõbútorok várják a szünetben, illetve az elõadás elõtt a koncertre látogatókat. A Musharabból továbbhaladva a falakon ún. hang- és fénycsapdák találhatók (egyedileg tervezett, sötét árnyalatú, hangszigetelõ subaszõnyeg-borítás). A koncertterembe lépõket világos juharfa burkolat és Jovánovics György színes térplasztikái fogadják, amelyeket a mûvész Russell Johnsonnal együttmûködve készített el, így azok nemcsak díszítik a nézõteret, hanem a kifogástalan hangzásminõséghez is hozzájárulnak. A közös elõcsarnokból nyíló koncertterem és annak kiszolgálóterei mögött helyezkedik el az üzemi szárny, amely hét szinten öltözõket, társas- és gyakorlótereket, irodákat, fogadó-, tárolóés technikai helyiségeket foglal magába. Itt található a kórus-összpróbaterem, valamint a zenekari nagypróbaterem. Az összes zenekari és kórusszólam külön próbatermet kap, a sztáröltözõkhöz pedig szólista-próbatermek kapcsolódnak. Ludwig Múzeum Az épületegyüttes Duna-partra nézõ részében elhelyezkedõ Ludwig Múzeum térkialakításában a célszerûség, az áttekinthetõség és a funkcionális rugalmasság volt a legfontosabb törekvés. A múzeumtechnikai tervezés olyan nemzetközi szaktekintélyek munkája, mint az osztrák-magyar CCC+Bogner és az angol Lord Consulting cégek. Az épületbe érkezõket az elõcsarnokban könyvesbolt, recepció és kávézó várja a földszinten, valamint ezen a szinten találhatók a múzeum mûhelyei és raktárai, amelyek kialakításuk révén a mûtárgyak korszerû tárolása mellett a katalógusok és kiadványok számára is helyet biztosítanak. Az elsõ emelet az idõszaki tárlatok helyszíne, és ugyanitt található a ház elõadó-, valamint rendezvényterme is, amelyben fóliával bevont, henger alakú, különbözõ színekben pompázó hat világítótest biztosítja az ideális fényt. A második és harmadik kiállítószinten az állandó kiállítások tekinthetõk meg. A harmadik szint különlegessége, hogy tereit természetes fény világítja meg. A múzeumi rész funkcionális lehetõségeit nemcsak a természetes és a mesterséges fények ideális aránya adja, hanem a terek változtathatósága is. A Ludwig Múzeum termeiben ún. világítómennyezeteket alakítottak ki: egy álmennyezet alá sík fóliát helyeztek el, amely a teljes felületen szórja fényt. Ez a speciális világítástechnika különbözõ fényeffektek létrehozására alkalmas. A kiállítóterekhez kapcsolódóan interaktív bemutatótermek mellett könyvtár is helyet kapott. A kis látogatókat gyermekfoglalkoztató is várja. esztivál Színház A Mûvészetek Palotájának keleti harmadát elfoglaló épületrész alapterülete meghaladja a négyzetmétert. A 452 férõhelyes, szintén a legkorszerûbb technikával rendelkezõ színházterem akusztikai kialakításának köszönhetõen prózai elõadások mellett alkalmas komolyzenei koncertek, kamaraoperák, dzsesszmûsorok befogadására és nemzetközi táncprodukciók, de akár divatbemutatók meghívására is. Méreteivel és mûszaki adottságaival a világ élvonalába tartozik a 750 négyzetméteres színpad, amely oldalszínpaddal, vetítésre alkalmas 7 hátsó színpaddal és a díszletezést szolgáló felsõ gépészettel rendelkezik. A színpadtechnikát a korszerûen megtervezett színpadi hatásvilágítás is erõsíti. A színházterem mennyezete nyitható, különlegessége a mobil színpadnyílás, amelynek mérete - az aktuális produkció igénye szerint - 12 és 18 méter között változtatható. A színpad borovi fenyõbõl készült, nézõtere a Nemzeti Hangversenytereméhez hasonlóan chilei cseresznyefából, a parketták és a hajópadló pedig tölgy- és akácfából. A színházterem nézõtéri részében Ambrus Sándor szobrászmûvész diófából készült mûalkotásai töltik be a hagyományos akusztikai burkolat szerepét. A minden igényt kielégítõ hang- és videotechnika ebben a teremben is professzionális hang- és képrögzítést tesz lehetõvé. A létesítményben magas színvonalú étterem, bár, valamint könyvtár és médiatárral rendelkezõ archívum, valamint civil szervezetek irodái is helyet kapnak. forrás: muveszetekpalotaja.hu

8 Váci Mihály - a biblikus költõ (Részlet a szerzõ 2004 decemberében, a költõ születésének 80. évfordulójára megjelent könyvébõl.) április 16-án a Kossuth Rádió déli hírmûsorának végén közölte a bemondó: Elhunyt Váci Mihály - Kossuth-díjas költõ, országgyûlési képviselõ, az Új Írás szerkesztõje - Hanoiban, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság fõvárosában, ahol egy magyar kulturális delegáció tagjaként tartózkodott. A hír megdöbbentett. A halál - amelyrõl a betegségek, fizikai szenvedések közepette nemegyszer írta: sóvárgom - idegenben érte utol. Távozásával több nemzedék maradt árva. Mert Vácinak, ahogy nemrég egy irodalmi esten elhangzott, nagy szíve volt. Belefértek nemcsak sorsosai, a barázdákban botladozók, az élet asztalától eltaszítottak - testi-lelki megalázottságban, szenvedések infernóiban is reménykedve bolyongók, azaz a jézusi értelemben vett boldog lelki szegények -, akikért tollat ragadott elõször is, hanem a szellemi küzdõtársak és a másként gondolkodók, s az új korszak nyiladozó lelkû fiataljai is. Utóbbiak közé tartoztam akkortájt gimnazistaként magam is. Nemzedékem Váciban a bátor hangú lírikust, a kemény tollú kritikust tisztelte, azt, aki az igazságosztónak ígért új világ eszméinek (szocializmus) eltorzulását, az elvtársak elõnyökért elkövetett árulását látva (lásd késõbb: gulyáskommunizmus) belsõ meghasonlásokon ment át, és nem szûnt meg az ellentmondásokat ostorozni, s meg-megújuló erõvel hinni abban, hogy a világ körülötte megváltoztatható. Ha jó húsz esztendõvel ezelõtt körkérdéssel fordultunk volna az olvasók legszélesebb rétegeihez, beleértve azokat is, akik verseket csak a kultúrházak irodalmi estjein hallanak, és megkérdeztük volna, kit ismernek és szeretnek legjobban a korabeli magyar költõk közül - a válaszolók túlnyomó többsége Váci Mihályt nevezte volna meg - írja Hegedüs Géza magyar irodalmi arcképcsarnokában. Aligha túlzás, ha úgy gondoljuk, hogy a hatvanas évek dereka és a nyolcvanas éve eleje között Váci Mihály volt a legnépszerûbb, dobogóról legtöbbet szavalt költõ - folytatja -, akinek költeményeirõl a legtöbben érezték úgy, hogy az õ érzelmeiket, vágyaikat fejezi ki... Ízig-vérig szociális költõ volt, a közösség szószólója, lírai publicista, aki közben a szelíd és érzelmesen átélt magánéletnek, szerelemnek, hétköznapi perceknek finom poétája is tudott lenni. De hangja kritikussá, haragossá, ha kellett harsogva vádlóvá vált, ha szembenézett a közösséget fenyegetõ bûnnel, hanyagsággal, közömbösséggel. Politikai kérdésekben talán legszókimondóbb volt kortársai között. Váci rendületlenül hitt abban, hogy képes az ember az eszme (szocializmus) tisztaságához visszatérni. Az eszme tisztaságához?! Ez a szókapcsolat talán sokakban megbotránkozást kelt ma, mondván: lehetséges hinni még a szocializmus eszméjében a kommunista évtizedek megnyomorító tapasztalatai után? Váci Mihály a 60-as években még hitt benne, hogy gyarlóságain felül tud emelkedni az ember, s meg tudja teremteni azt az igazságos közösségi létformát, amelyet ígértek a bibliai majd a politikai próféták, amelyrõl hitték a népek a történelem szakadékaiban bukdácsolva is, hogy eljön majd valahol, valamikor. Költészetének tanulmányozása során azonban joggal merülhet fel az olvasóban: abban a szocializmusban hitt Váci, amelyet Marx-Engels-Lenin meghirdetett, osztályharccal, egyházüldözéssel, politikai diszkriminációkkal, s amely azután a gyakorlatban lelki-szellemi és politikai-gazdasági korrupcióval, a múlt, a vallás erõszakos eltörlésének szándékával társult, vagy abban a szocializmusban hitt (értsd: közösségiségben), amelyet gyermekkorában a bibliai szegénység környezetében testvéri szeretetként, összefogásként, a terhek hordozásában egymást segítõ kezek-szívek ölelésében megélt, s amelyben reménykedett, hogy majd társadalmi szintûvé tágul, abban a közösségiségben, amelyet az igazságosság, a jóság, a békesség jellemez, amelyrõl a Könyvek Könyvébõl olvasott fel a pap az istentiszteleten, s amelyrõl prédikáltak hajdan a próféták?! Mi, akik megéltük a szocializmus alkonyát és bukását, s már felülrõl, az idõ távolából tudunk az eltelt évtizedekre tekinteni, rájöhettünk arra, hogy a marxizmus alapeszméi ravasz módon tulajdonképpen - bár gyenge plagizációban - sok tekintetben evangéliumi értékeket próbáltak a munkásosztály új bibliájaként a köztudatba vinni, és ezzel azután sok jó szándékú embert sikerült is megtéveszteni. Arról a szocializmusról tanítottak például az iskolákban, amelyben - mint az evilági országon túli Isten Országában - megvalósul a tökéletes, személyválogatás nélküli egyenlõség, az örök béke, amely azután idõvel feleslegessé teszi a hadsereg, a rendõrség, a börtönök, sõt az állam fenntartását, mivel társadalmi önigazgatásba, egyfajta paradicsomi létbe nõ át majd. Váci nem az osztályharcos szocializmusról álmodott, hanem arról, amelyet a szeretet, a közösségiség, a szelídség, a szolgálat, az ember ember általi megbecsülése éltet, amelyben sorsosai a szegénység évszázados kínjával, keservével megvertek méltó felemelkedése bekövetkezhet. 8 Váci egész költészetén végigvonul e felfedezett biblikus párhuzam, a szocializmusnak nevezett eszme és a jézusi tanítások között (lásd például Miránk hasonlíts, kommunizmus! címû versében). De látta azt is hamarosan, hogy kivitelezésében hogyan prostituálódik, hogyan zuhan önzõ mell-veregetõsdibe, enyhébbdurvább diktatúrába a rendszer. Hogy a meghirdetett elvek miként fordulnak ki önmagukból, válnak önmaguk kioltójává a bort iszik és vizet prédikál napi gyakorlatában. Hogy az eszme korifeusai miként válnak az eszme farizeusaivá, sõt egyenesen az elvek vállalásában elbotlott péteri haddá (lásd hasonló címû versében). Milyen elvek elferdülésére gondolt Váci? Olyanokra, mint egyenlõség, egyenjogúság, vagy a ma oly gyakran emlegetett esélyegyenlõség, amelyben megszûnik az uralkodás, s az ember ember általi leigázása és megkülönböztetése, s létrejön az osztály nélküli társadalom, amilyenrõl Szent Pál apostol galatákhoz írt levelében olvasunk ( Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nõ, mert ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban ), illetve Szent Máté apostol evangéliumában ( Tudjátok, hogy azok, akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok pedig önkényüket éreztetik velük. Köztetek azonban ne így legyen, hanem, aki nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, és aki elsõ akar lenni, legyen a cselédetek ). Amelyrõl Petõfi írta a közismert kánaáni képet: Ha majd a bõség kosarából / Mindenki egyaránt vehet.... Váci evangélikus öröksége folytán is tudta: testvériség (felebarátiság), közösségi áldozatvállalás nélkül nem képzelhetõ el az igazságos teherhordozás, a javak igazságos elosztásának gyakorlata. Csak úgy válthatod meg a világot - ha õk tartanak téged jónak! (Õk, vagyis az ország kisemmizettjei) - olvasta fejére a rendszer bürokratikus keretembereinek. (Miránk hasonlíts, kommunizmus!) Váci bibliai szegénységbõl érkezett, és egész életében súlyos kereszteket hordott, s mint a próféták, hitte, hogy küldetése van népéhez, hogy az eszmét bemocskolók, az eszme árnyékában békésen megbújva élõsködõk, sõt a nyíltan zsarnokoskodók is jó útra téríthetõk. Hogy a jóra összeesküvõk képesek visszahívni az elbitangoltakat. De nem puskatussal, nem parancsuralmi módon képzelte el ezt, hanem szép és igaz szóval, jó példával, szõkén, szelíden, mint a szél. Hitt benne, a versek, az irodalmi estek ereje, a szellemi-lelki találkozások képesek rávezetni a tévelygõket és rossz irányba haladókat is a helyes útra: ( Bal. Jobb? Bal, jobb! Út van! Cél van! Ököl a szív - Mennek a katonák) Költészetének varázsát épp ez a mérhetetlen jézusias szelídség adja, amely elvet minden erõszakot. Részlet Hû lázadás címû versébõl: Hû lázadást vezetek ellened / uralkodó idõ - ki láthatatlan / vívsz mivelünk. - Én hû ellenfeled / leszek, -- nem fegyverhordozó a hadban // Páncéljaid levetném mind, külön. / Ne védekezz: - ölelni légy erõsebb. / Támadva gyõzni néked mi öröm? / Kit mások védenek meg - az a gyõztes...

9 2005. február Verseibõl tanúságtevõ élete tárul elénk. Az az élet, amely számára szolgálat volt az emberibb, igazságosabb, értelmesebb világért, a társadalom peremén élõk felemeléséért. A hatalom, amely az ideológia lángnyelvû szónokát szerette volna látni benne, s használni akarta volna a politikai pódiumokon is, kezdettõl ellenállásába ütközött. Váci pártonkívüli kemény kritikusa maradt mindig a rezsimnek, s a ma is igazságtalanul a szemére vetett udvari tollnok szerepét nem vállalta. Ezért elõfordult, hogy lelkébe tapostak, és országgyûlési képviselõként is nemegyszer kigúnyolták hazafias felháborodását, naivnak degradálták hadakozásait a parlamentben. Mert hát hogy is lehetett volna a rezsim osztályharcos költõje az az ember, ki a szocializmus diadalmas vörös csillaga alatt a futóhomokban küszködõkrõl, a hatszáz forintos nyugdíjon tengõdõkrõl énekelt, aki kitakarta a szegénységet és lerántotta a leplet az elvek eltorzulásáról, az elvtársak egyiptomi húsosfazekak melletti megelégedettségérõl. A damaszkuszi mélységeket megjárt költõ sorsa nyilvánvaló: elõbb-utóbb különbözõ nagyságú, keresztfákon ér véget. Ez lett Váci Mihály sorsa is. Még amikor egy ország ifjúsága tekintette verseit zászlónak a jobb jövõ irányába, még amikor a hivatalos irodalom is fejet kellett hajtson népszerûsége elõtt József Attila-, majd Kossuth-díjjal, a szocialista realista kritikusok csak költõcske Mihály-ként írtak róla, kinevetve, kicsúfolva, lemosolyogva kézzelfogható célokért, kultúráért, iskolákért vívott harcait a bebetonozott jelszavaktól hangos paternalista mûvészeti agórán. *** Budán, középiskolás koromban ünnepélyes alkalmak voltak azok a boldogult író-olvasó találkozók a eneketlen-tó melletti eszpresszóban, melyeken kortárs költõk sorában több alkalommal is Vácival és halálig hû barátjával, Garai Gáborral (akit ma szintén nem szokás irodalmi berkekben emlegetni) találkozhattunk diáktársaimmal, új verseiket hallgathattuk Berek Kati, Bodor Tibor, Keres Emil elõadásában, s eszmét cserélhettünk erkölcsrõl, filozófiáról, irodalomról. De felejthetetlenek azok a találkozások is, mikor - a Villányi úton élõ költõ - az iskolába jövetmenet megállított minket egy-egy szóra, egy kis beszélgetésre, egy-két cirógató, pallérozó jó tanácsra, vagy csupán kíváncsi volt véleményünkre. Tiszteltük költõi magatartását, ami akkoriban rendhagyónak számított. Nem fenyegetett, s nem hívott véres leszámolásra a múlttal. Verse bíztatás volt a belsõ megújulásra. Egyszer azt mondta egy író-olvasó találkozón: Az a feladatunk, hogy elõször is magunkat javítsuk ki, hogy az elromlott ember számára újra fontos legyen a másik ember, s ha majd sokan törekednek erre, a világ is jobb lesz és igazságosabb körülöttünk. Tiszta és jó címû versében ezt így fogalmazta meg: A lobogás a fontos..., a szemben égõ szándék, a sugárzó öröm..., / hogy mindenki külön öleljen magához! / És érezzék egy kézfogásról rólad, / hogy jót akarsz, és te is tiszta jó vagy; / s egy tekintetük elhitesse véled: / - szép dologért élsz - és érdemes élned! Költõi és emberi ars poeticáját számomra Szelíden, mint a szél címû verse fog-lalja össze legplasztikusabban. Részlet a versbõl: Szõkén, szelíden, mint a szél; / nem lehetett sebezni engem: / ki bántott - azt vállon öleltem, / értve-szánva úgy megszerettem / hogy állt ott megszégyenítetten / és szálltam én sebezhetetlen / - fényt tükrözök csak, sár nem ér... A rendszerváltás hajnalán, amikor egy egyházi szervezõdésû posztgraduális képzés végén szakdolgozatot kellett írnom, nagyon tudatosan fordultam ifjúságom meghatározó példaképe, Váci Mihály felé. Verseiben ugyanis már korábban a biblikumnak olyan kincsestárát fedeztem fel, amit kötelességemnek éreztem feltárni. Mintegy felhíva ezáltal is a figyelmet arra a Váci Mihályra, akinek verseiben idõtálló erkölcsi erõforrásra bukkanhatunk, ha figyelmesen, elõítéletek nélkül olvassuk sorait. E szakdolgozatból az eltelt évtized során egy folyamatosan terebélyesedõ irodalmi tanulmány kerekedett ki, melybõl idõközben publikáltam is már részleteket munkahelyemen, a veszprémi Naplóban. Nagy öröm számomra, hogy most - egy alapvetõen más, de mégis ugyanazokkal a problémákkal terhes - társadalmi szituációban (a kapitalizálódó társadalom kereszténynek nem nevezhetõ közegében) megpróbálhatom bemutatni azt a Váci Mihályt, aki a nincstelenek, a tébécé és a petróleumlámpás szegénység világából érkezett, akit szocialista költõként jegyzett az irodalomtörténet egykor, de aki elsõsorban humanista és érzõ ember volt. Gyökereiben az õsök hitét, szellemi-lelki örökségét hordozó igazi néptanító, akinek költészetén át- meg átsugárzik a Szentírás szellemisége. Tanulmányommal természetesen nem szándékozom Vácit besorolni úgymond a keresztény költõk közé, ha egyáltalán van ilyen kategória, s azt sem állítom róla, hogy tántoríthatatlanul hitt Istenben. Bevallottan Adyrajongó volt - s mint az verseibõl sugárzik -, õ is a hiszek hitetlenül Istenben ragaszkodó reménységével élt. Ezért úgy gondolom, nem tévedek nagyot, ha feltételezem, hogy Váci keresõ-kételkedõ ember volt, mint sokan a magyar irodalomban. Nem vallásos költészet az övé, de biblikus elemekkel, evangéliumi szellemiséggel átitatott lírája a szakrális mûvészettel mutat rokonságot. Én vallom Rónay Lászlóval együtt, hogy profán alkotásokban is üzenhet a Teremtõ, néha hatásosabban és felrázóbban is, mint a 'szakrális' jellegûekben. Cs. Varga István szerint: Szakrális mûvészet lehetséges akkor is, ha egy szó sincs az alkotásban Istenrõl, ha a mû az ember végtelenre, vagyis Istenre nyitott világát érinti... Vagy ahogy Romano Guardini, a teológus vallja: A mûvészi alkotás a tökéletesség utáni A szegénység, a szelídség és a szolgálat költõje - Váci Mihály biblikus költészete - tanulmánykötet és antológia - Budapest Megjelent a Magyarországi Evangélikus Egyház, Budapest õváros XI. Kerületi Önkormányzata, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság támogatásával. Ára: 1000 t Megrendelhetõ: Toldi Éva Herend, Pipacs u. 9/4. 9 vágyból fakad. A tökéletesség számunkra nem létezik, mégis az ember tömérdek csalódása után is úgy véli, hogy léteznie kellene. Benne éri el ugyanis a létezõ teljes igazságát és valóságát... Minden mûalkotásban feltárul valami ebbõl a tökéletességbõl. Az ember nem ismeri természetét, de belsejében érzi ígéretét. (Lásd: Váci Valami nincs sehol címû versében) Váci versei nem hitbuzgalmi jellegûek, hanem esztétikai rangú irodalmi alkotások, melyekben az Újszövetségi Szentírás világ- és emberszemlélete, életmagatartás-eszménye, a Mária-tisztelet motívumköre rajzolódik ki egyfajta sajátos profán költõi liturgiában. Nem véletlen hát, hogy egyházi berkekben is kezdik felfedezni õt, s gondolatai nemegyszer beépülnek a templomi prédikációkba is. Manapság sokan idejétmúltnak tartják a 60- as, 70-es évek költészetét (csak elvétve emlegetik Nagy Lászlót, Illyés Gyulát is, még kevésbé Simon Istvánt, Garai Gábort), s vannak, akiket az irodalmi közélet egyszerûen leírt, agyonhallgat. Váci Mihály közéjük tartozik. odor András Simon Istvánról írott és a Somogy folyóirat évi 5. számában posztumusz megjelent tanulmányában így vélekedik errõl: Kérdezem most már a közvéleményt máról holnapra elévülhet-e korábban sokat emlegetett, dicsért irodalomszervezõként is méltatott költõtársunk mûve, ha monográfia közel húsz éve nem jelent meg róla, ha új szövegkiadások, tanulmányok, cikkek, még szavalóversenyek se próbálják életre kelteni egykori népszerûségét, ha vele együtt nem divatosak, kényelmetlenek már azok a lírikusok is, akik 'a sokaság fiának' (utalás Váci versére) nevezve magukat nem restellték szociális igazságot hirdetõ elõdeiket, sem azt, hogy a 'szélsõ házakból' az õ nyomukon indultak el világhódító tágas utakra? Az igazi alkotók tulajdonképpeni érdemét, mûködésükre visszatekintve, szerencsére nem a piaci forgalom kihívása, napi statisztikája, 'top listája' dönti el. Váci Mihály - vallom ben tragikusan megszakadt életével, költészetével ma is jelen van közöttünk. Iskolai és községi-városi ünnepélyeken is gyakran felhangzanak örökzöld versei diákajkakon (a Még nem elég!, a Jegenye - fényben, a Te bolond, a Kelet felõl...). Tehát mondhatjuk akár: Ifjú szívekben él még ma is. Bár kötetei 1984 óta újrakiadást nem értek meg, s halálának 30. évfordulóján el sem hangzott neve a nyilvánosság elõtt, gondolatai, figyelmeztetései aktualitásukból mit sem veszítettek. (Nagy öröm, hogy 2000-ben Ladányi András Élj tiszta tüzeidben címû interjúkötetével megkezdte Váci ébresztgetését a ráerõszakolt Csipkerózsika-álomból. Tavaly pedig Váci, Garai Gábor, Simon István verseibõl egy kis lírai antológiát állított össze és rendezett sajtó alá Baranyi erenc költõ, mûfordító.) Idén, születésének 80. jubileumán illõ volna, hogy méltóképpen idézzük meg munkásságát, hogy korunkhoz is szóló örök értékû gondolatait, bibliai szimbolikájú üzeneteit az emlékezés zászlajára írva magasba emeljük. Ez a rendhagyó, s elsõ olvasásra talán meghökkentõ tanulmány ehhez szeretne hozzájárulni, Vácinak egy eddig még fel nem fedezett arcát bemutatni. Toldi Éva

10 Kollektív, kortárs képzõmûvészeti bemutató Síkplasztikák a Vigadó Galériában A A Vigadó Galéria új, ideiglenes helyszínén a évi estészet Napjához kapcsolódó kiállítások között elsõként nyílt meg a Síkplasztikák címû kollektív, kortárs képzõmûvészeti bemutató. Már a kiállítás elõkészületei során tudatosulhatott, hogy szinte mûvészettörténeti fontosságú esemény részesei leszünk, hiszen valószínûleg ez a második Síkplasztika címû és koncepciójú kiállítás Magyarországon. Az elsõt 1997-ben a Magyar estõk Társasága nevében Kováts Albert szervezte, kiállítóhely pedig az Újpest Galéria volt, s hét év elteltével ezt követi a mostani újabb alkalom. Ez a második kiállítás is azonban feltéteti e sorok írójával a kérdést, hogy nem önellentmondó-e a kiállítás címét adó terminus technicus. Síkplasztika. Különös szó, melyet, ha értelmezünk, feszültségek keletkeznek. A szó összetétel elsõ része a sík-ot jelöli meg, amely köztudottan egy két dimenziójú, nem térbeli jellegzetességre utal. A szó összetétel második darabja pedig a plasztika szó, amely viszont görög eredetû kifejezés, s a szobrászat elnevezése és eredetileg mintázást, formázást jelentett. Ha szobrászat, akkor pedig, nincs mese: háromdimenziós az ügy. Nomármost hogy fér össze a két fogalom, mely együtt, egyszerre, sõt egy szó összetételben utal egy újfajta mûtárgyra? Hát valahogy úgy pl. - s most szándékosan keresek egy nagyon õsi, régi mûtárgy analógiát -, hogy a szobrászat körébõl ismerjük a dombormû kategóriáját, a relief-ét, amit úgy definiálunk, hogy a sík felületbõl kiemelkedõ vagy a felületbe vájt plasztikai alkotás, amelyen belül egyébként ismeretes a lapos, a féldombormû és a magas. Viszont a dombormûnél is meghatározó a síkhoz is közelítõ jellegzetesség. Önellentmondónak tûnik a síkplasztika kifejezés, contradictio in adjecto-nak, amely olyan állítást jelent, amely magában hordja egyben cáfolatát is, s mégis érezzük, tudjuk, tapasztaljuk, hogy lehet ilyen mûtárgy, még egy kifejezéssel élve a hegel-i retorika területérõl, mert lehetséges a megszûntetve megõrzés jelensége. Ráadásul itt valóban nem dombormûvek keletkeznek a szó hagyományos értelmében, hiszen azok jellemzõen egy anyagúak (bronz, fa, agyag), homogén anyagszerkezetûek, itt viszont épp az matériák változatossága a feltûnõ, ahol bronzzal, agyaggal nem találkozunk E tárgyaknál tehát meg is szûnik a kép, a kétdimenziós karakter, de egyben azért - legalábbis a mûvek többségénél - meg is marad. S mivel a kiállítók mind festõk, még azt is hozzá tehetjük, igen: mennyiségileg hatványozódik a vágy a térbe való kilépésre (mely címszóként fogalmazódott meg Kováts Albert 1997-es elõszavában, hiszen annak címe ez volt: Kilépni a térbe ). Persze, ha már valaki egy olajképet fest, az is lépés a harmadik dimenzió felé, hiszen a festék-felület, a faktúra eleve térbeliséget hoz létre, ám mégis itt másról van szó, hiszen az alkotók zöme nem egyfajta anyagot alkalmaz, hanem éppen elindul az assemblage felé. Summa summárum: jó ez a vágy a kilépésre, melynek során rengeteg féle mûtárgy keletkezik, s melynek során a gyakorlatban már érezzük, észleljük, hogy van, létezik ez a mûtárgy-típus. Persze létezett már korábban is, igaz harci terepet a XX. század elsõ évtizedeinek forrongó nyugat-európai izmusai biztosítottak, melyek indulhattak a dadaizmustól, keresztül mehettek az object trouvé (talált tárgy) törekvésein és eljuthattak az assemblage-ig (sokféle anyagból összeszerelt, összeállított mûtárgy). A talált tárgyak, a melléktermékek, a tárgy töredékek lehetõséget adtak egy szinte gátlás nélküli mûvészeti folyamathoz, megnyilvánulásokhoz, melyek lényege egyfajta protestálás, dezilluzionizmus és erõs nonkonformizmus volt. Nos, az ezen a kiállításon látható mûtárgyak azért is különlegesek, mert noha alkotóik több esetben nem meg-szokott, nem közhely-szerû matériákat alkalmaznak, s ebbõl következõen e mûvek újszerûek, mégis alap-hangulatukban nem romboló hatásokra törekszenek, nem cinikusak, nem igyekeznek a mûvészet fogalmát újszerû technikai eszköztáruk okán sárba tiporni. E tárgyak nem anarchista gesztusok, hanem igényes újra értelmezések, melyek többségét átlengi egy filozofikus, meditativ gondolatiság, s melynek talán legtöbbször megjelenõ forrása egyfajta historikus szemlélet és vonzalom, amely a múltból emeli ki rekvizítumait. A huszonegy mûvész huszonkét mûtárgya között találunk olyan alkotókat, akik teljes következetességgel korábbi önmaguk kontinuitását jelzik itt is. Van aki a síkplasztikát inkább a sík felé értelmezi, s van, aki inkább a tér irányába. Ide tartozik Paizs László és Barabás 10 Márton tárgya, melyeket szinte egyértelmûen plasztikának is aposztrofálhatunk. Paizs megszokott materiális tömörségéban adja mondandóját (hasáb alakú mûanyag öntvényébe bele rejtett fekete alakzataival), Barabás pedig szinte légies konstrukcióval ragadja meg az örvény jellegzetességeit. Tán az elmúlt évek legkövetkezetesebb síkplasztika (assemblage) mûvésze Birkás István, aki most is, fehér képével jelzi vonzalmait (pl. a fa anyagokhoz), nosztalgiáit, vágyait ugyanakkor expressis verbis festõi eszközökkel jeleníti meg. Ha persze következetesség, akkor Bakonyi Mihály-t sem sorolhatjuk hátra, hiszen közismertek sajátos doboz-képei, melyekben olyan történelmi élményeket tud rendkívül egyénien vizualizálni pl. játék elemek alkalmazásával, melyeket más csak egészen eltérõ jelrendszerrel, tárgyrendszerrel képes kifejezni. olyamatosságot és megszakítottságot is együttesen érezni Szathmáry József és Dréher János kompozícióin. Mindketten a hozzájuk közel álló képszerkezetet teszik át egy más materiális közegbe, Dréher szervesebb közelséggel, Szathmáry tárgy-gyûjtó attitûddel, s mindketten a rájuk jellemzõ szürke-fehéret kedvelõ szín tónusokkal, mégis: érezni tárgyaik innovatív erejét. Hogy milyen átfedések lehetségesek a kortárs mûvészetben, azt Kováts Albert és Török Gábor bizonyítja, akiknek munkái illeszkedhetnének egy úgynevezett papírmûvészeti kiállításhoz is lévén, hogy munkáik papír-alapanyagúak, de ugyanakkor persze térbe is kilépõ síkplasztikák, melyen belül Kováts azzal ad szín hangulatot, hogy a keze ügyébe kerülõ kartonok között válogat, alakít, hoz létre mûvészi struktúrát, Török viszont festõi eszközöket is használ. S ide sorolhatjuk Kovács Péter Balázs képét is, akinek szintén jellemzõ anyaga a papír, a karton, aki azonban egészen különös konstrukciót hoz létre, szintén érzékeny színezésével, strukturális mûfelépítésével. S ha már szín, van, aki ugyan nem megszokott anyagokat alkalmaz, de színeiben nagyon is önmagát adja, s ilyen pl. Tácsik János eleven, erõs munkájával, de ide sorolható Szily Géza zöldekben erõs tárgya, ami nagyon Õ kolorisztikájában, viszont meghökkentõ anyag jelenik meg pl. cserép-

11 2005. február fragmentumaival, melyeket szintén megfest, átfest. óth Ernõ munkája is szerves része lehet életmûvének, a nyom-mûvész most drámai repeszével szinte felel Bakonyi Mihály munkájára, ugyanakkor elvontabb régiókba is emel minket. Bráda Tibort is ugyan kifejezetten festõként tartjuk számon, ám tudjuk róla, hogy milyen jelentõs murális mûvész is õ, épp üveg ablakok készítésével is, így nem lehet véletlen, hogy e kiállítás egyik legdekoratívabb darabjával emel minket a szivárványon keresztül a mennybe, épp üveg-alapú munkájával. Sajátos folyamatosság Sipos Endre két tárgya, aki ismert és hozzá közel álló szín effektusaival köríti egyéni, személyes drámaiságot sugalló object-jeit. Ismert festõi gyakorlatától viszont eltér Mayer Berta, Vágó Magda és Végh András. Mayer Berta egy valaha általa is ûzött mûfaj, technika maradványaiból (zománcok) építi meg (össze) érzékeny, finom esztétikájú, szín harmóniájú mûvét, Vágó ezúttal konkrétabb, mint képeiben, Végh Andrásban pedig tovább munkál a közelmúltbéli római ösztöndíj inspiráló idõszaka. Kicsit konceptes is, ám színben eleven alap rétegekre építi, helyezi rá személyes régészeti leleteit. Nagyon eredetien választott Kéri Ádám, aki egy 1977-ben, még svédországi ösztöndíja során készített mûvét állítja ki. Munkája bizonyítja, hogy a jó mûtárgy bizony szellemében (és technikájában) nem avul, s az eltelt huszonhét év nem tett rosszat a mûnek, ha már az alkotó most már más úton is jár. A kiállítás egyik legfilozofikusabb mûve M. Novák Andrásé. Iróniája épp a közelmúlt világméretû katasztrófájára asszociálva is megmutatja, hogy szinte szó szerint, mire is kell, kellene alapoznunk (életünket, létezésünket). S a végére hagytam két, különös, éppenhogy-csak síklasztikát. Míg azzal kezdtem, hogy Barabás és Paizs tárgyai kifejezetten plasztikák, akkor Polgár Csaba és Záborszky Gábor munkái kép-kompozíciók. Mindkettõben persze ott a tériség. Polgár elemeli egymástól a két síkot, mely más-más vászon alapanyagra készült két mû egységben (igen finom hangsúlyú szép munka), Záborszkynál pedig szinte minimal-artos Szent erenc élménnyel van dolgunk, ahol arany felüle-tének faktúrája szin-te plasztikai erõvé nemesül. A Síkplasztikák címû kiállítás valósága során tehát minden ellentmondás megszelídül, feloldódik. Ha van elõzmény, a logika szerint premissza, s ez a síkplasztika fogalma, akkor szép mûvészi szillogizmusokkal juthatunk el ahhoz, hogy zárótételünk, konklúziónk az legyen: a síkplasztika -ezek a mûvek - kreativitást mutatnak, intellektualitást, kutató kedvet és alkalmazó készséget, bátorságot és Uram bocsá : vágyakat (mélyen bent lévõ vágyakat, azok kiélését ) és játékosságot. Ha mindez szintetizálódik, akkor bizony jó tárgyakból megszületett jó kiállítás lesz, mint ez a mostani. A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány, a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete és a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány közös fenntartásában mûködõ Vigadó Galéria e kiállítása október 7-e és 17-e között volt látható a kiállítóhely ideiglenes helyszínén, a Bp.VI. Vörösmarty utca 47/a szám alatt. Megrendezéséhez alkalmat a Magyar estészet Napja rendezvénysorozata adott, melyet ez évben harmadszor szerveztek meg igen sok és jelentõs fõvárosi és vidéki kiállítóhelyen október 16-a és 18-a között, Szent Lukács napjához igazodóan, aki a hagyomány szerint a festõk védõ szentje eledy Balázs 11 iatal Mûvészek Klubja Azok a 80-as évek A KogArt Ház épülete az Andrássy úton a 60-as évektõl a 90-es évek elsõ feléig adott otthont a iatal Mûvészek Klubjának, az MK-nak, mások szerint a ikának. A március 15-ig látható csoportos képzõmûvészeti kiállítás erre a különleges, kultúrtörténeti jelentõségû mûhelyre próbálja ráirányítani a figyelmet. A kiállításhoz - a klub valamikori atmoszféráját idézve - koncertek, performance-ok és beszélgetéssorozatok is kapcsolódnak. Az MK története eddig nem került feldolgozásra, holott nagyon aktuális lenne a 70-es, 80-as évek kulturális örökségének feltárása. A klub lassan egy évtizede, hogy bezárta kapuit és ezzel legendás közössége - közönsége is feloszlott. Dokumentációja szétszóródott és a szemtanúk-tagok emlékeit ma már csak egyfajta oral history, szájhagyomány õrzi. Pedig fontos hagyományról van szó, amit érdemes megismertetni és dialógus tárgyává tenni. A remények szerint a most megnyíló kiállítás új megvilágításba helyezi a legendás iatal Mûvészek Klubját. Az MK története több mint három évtized - a 60-as évektõl 1997-ig - 30 év képzõmûvészeti, irodalmi, zenei fejleményeit fedi le. Ez a korszak egyetlen kiállítással nem dolgozható fel a teljesség igényével. Ezért hosszas mérlegelés után a mostani kiállítás a iatal Mûvészek Klubjának a 80-as években történt mûvészeti eseményeit idézi meg. Teszi azért is, mert a 80-as évek, mint a rendszerváltást közvetlenül megelõzõ idõszak, a régióban egyedülállóan liberális szellemi közeggel bírt. A puha diktatúra korábban nem látott dinamizmust és pezsgést engedett minden kortárs mûvészeti ágban. Ennek következtében az elmúlt 15 év kortárs mûvészeti jelenségei, struktúrái erõsen összefüggenek a 80-as években kialakult erõviszonyokkal. A Kogart Pódium elõadásain is, a kiállítás két hónapja alatt, az MK szellemének megidézése a cél. Olyan elõadókat hívnak meg mind zenei, mind filmes és irodalmi területrõl, akik az MK-ban legendás szerepléseikkel írták be magukat a köztudatba. Kiállító mûvészek: Barabás Márton, Bernáth(y) Sándor, Böröcz András, Bukta Imre, Chesslay György, Ducki Kristóf, ef Zámbó István, El Kazovszkij, Elekes Károly, Erdély Miklós, e Lugossy László, ehér László, Gaál József, Gábor Áron, Haraszty István, Hegedûs 2 László, Herendi Péter, Károlyi Zsigmond, Kelemen Károly, Kemény György, Kopasz Tamás, Kozma György, Kõnig rigyes, Lengyel András, Lévay Jenõ, Lois Viktor, Lugossy Lugo László, Méhes Lóránd, Móder Rezsõ, Nyári István, Orosz István, Orosz Péter, Pácser Attila, Pócs Péter, Prutkay Péter, Regõs Imre, Révész László László, Samu Géza, Swierkiewicz Róbert, Szilágyi Lenke, Szirtes János, Szkárosi Endre, Szurcsik József, Várady Róbert, Varga Amár László, Varga Géza erenc, Varkoly László, Vetõ János, Visnyei Ilona, Wahorn András. forrás:kultport.hu

12 Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása az Ernst Múzeumban Március 6-ig látható az Ernst Múzeumban azon fiatal képzõmûvészek kiállítása, akik 2005-ben Derkovits Gyula képzõmûvészeti ösztöndíjban részesülnek. Az ösztöndíj idén immár 50. éve segíti a fiatal képzõmûvészeket. A Derkovits Gyula képzõmûvészeti ösztöndíjat 1955-ben hozta létre az akkori kulturális kormányzat, fõként azzal a céllal, hogy anyagi forrást teremtsen a munka és pénzhiányban élõ mûvészeknek. Az elsõ, Darvas József miniszter által aláírt pályázati felhívást augusztus 31-én hozták nyilvánosságra. Az ösztöndíj elnyerésének alapvetõ szempontjai azóta is változatlanok; eszerint minden 35. életévét még be nem töltött képzõ és iparmûvész pályázhat, aki a fõiskola - most már egyetem - elvégzése után önálló mûvészi tevékenységet tud felmutatni. Az ösztöndíj egy meghatározott havi összeggel jár, idõtartama egy év, amely további két alkalommal megismételhetõ, ha a szakmai kuratórium nem dönt másképp. Célja a fiatal alkotómûvészek pályakezdésének, szakmai fejlõdésének támogatása, a felsõoktatás rendszerébõl kikerült, de még szellemi szabadfoglalkozású egzisztenciát nem teremtett fiatalok pályán maradásának, szakmai elõmenetelének ösztönzése. Az ösztöndíj értéke 1955-tõl egészen 1982-ig havi 3000 forint volt, amely ugyan az ötvenes években egy átlagfizetés többszöröse volt, de a hetvenes évek végén már semmire sem volt elegendõ. Az ösztöndíj jelenleg havi forinttal jár. Az érdeklõdõk március 2-án este hat órakor a Szinyei Mûvész-Mûgyûjtõ Klub keretében ismerkedhetnek meg a jelenlegi ösztöndíjasokkal, akikkel Csáji Attila és Zielinski Tibor beszélget. Néhány jelentõsebb mûvész, aki az ötven év folyamán Derkovits Gyula ösztöndíjban részesült: Csernus Tibor (1955), Konok Tamás (1957), Kondor Béla (1957), Sváby Lajos (1963), Klimó Károly (1965), Szabados Árpád (1970), Tölg-Molnár Zoltán (1971), Banga erenc (1974), Váli Dezsõ (1977), El Kazovszkij (1980), Bukta Imre (1981), Vojnich Erzsébet (1982), Szirtes János (1984), Roskó Gábor (1985), Ádám Zoltán (1986), Bernát András (1987), Kicsiny Balázs (1988), Köves Éva (1989), Várnagy Tibor (1999), Németh Ágnes (1993) Derkovits-ösztöndíjasok 2005-ben: I. évfolyam Baglyas Erika, Baditz Gyula, Lendvai Ádám, Erõs Apolka, Ménasági Péter, Horváth Kinga, Galbovy Attila - Péli Barna, Huszár Andrea, Iski Kocsis Tibor, Lõrincz Tamás. II. évfolyam Benczúr Emese képzõmûvész, Berentz Péter grafikusmûvész, Erõs Ágost Koppány szobrászmûvész, arkas Zsófia szobrászmûvész, Juhász Dóra festõmûvész, Keserue Zsolt képzõmûvész, Kõvári Attila festõmûvész, Miksa Bálint festõmûvész, Nyári Zsolt szobrászmûvész, Vásárhelyi Zsolt képzõmûvész. III. évfolyam Csurka Eszter szobrászmûvész, Hetesi Attila festõmûvész, Knyihár Amarilla festõmûvész, Kotormán Norbert szobrászmûvész, Lukács József szobrászmûvész, Nagy Ottó képzõmûvész, Nyilas Márta festõmûvész, Páll Tibor Krisztián festõmûvész, Raffai Réka festõmûvész, Varga Tünde festõmûvész, Ötvös Zoltán festõmûvész. Gedõ Ilka emlékkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában Gedõ Ilka ( ) a közelmúlt magyar mûvészetének egyik legizgalmasabb alakja. Egyéni, szuverén, nemzetközileg elismert mûvészete, alkotásainak egyedülálló, finom színvilága a felfedezés erejével hat a szemlélõre. Mûvészete sokrétû és sokirányú. Rajzai, grafikái sajátos világot idéznek az önábrázolás sokoldalúságától a gettó világának rettenetéig. ordította Goethe színtanát és erre alapítva építette fel finom, érzékeny színvilágát. Gedõ Ilka a huszadik századi magyar mûvészet egyik legjelentõsebb, egyben legkevésbé ismert mûvésze. Bár fiatal kora óta szoros kapcsolata volt kortárs képzõmûvészekkel, József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából az EURORA Közhasznú Kulturális Alapítvány és a XEROX Magyarország fotópályázatot hirdet. A legjobb alkotásokból a szervezõk kiállítást rendeznek a Magyar Sajtó Házában. A megnyitóra április 3-án kerül sor. Hogyan fogalmazható újra fénnyel József Attila verseinek üzenete? A szervezõk olyan egyedi alkotásokat várnak, amelyek verssoroktól, gondolatoktól inspirálva mutatják be, hogy az alkotót mi és mennyiben érintette meg József Attila szellemiségébõl. A József Attila életét és költészetét meghatározó állandó útkeresés, a bizonytalanságból fakadó otthontalanság és szeretethiány éppoly fojtogató most, mint hetven-nyolcvan évvel ezelõtt volt. Milyen reményekkel indul útnak az ember, s végül hova jut a mindennapjait A Budapesti Mûvelõdési Központ és a Magyar otómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége pályázatot hirdet Magyarországon élõ egyénileg vagy fotóklubban, szakkörben alkotó fotósok számára. A diapályázat témája kötetlen. Jelentkezni személyenként 5 db 5x5 cm-es üvegezett keretû diafelvétellel lehet. Nevezési díj 300 t/fõ. A nevezéseket két példányban kitöltött nevezési lapon fogadják, amelyhez csatolni kell a befizetésrõl szóló igazolószelvényt vagy annak másolatát. Nevezési lap és csekk igényelhetõ: Budapesti Mûvelõdési Központ 1119 Budapest, Etele út 55. Tel.: , , MA OSZ 1011 Budapest, Corvin tér 8. Gyõri Lajos, tel: , Kührner László, tel: Személyes átadás és befizetés: március 17-én óráig a Budapesti Mûvelõdési Központban (1119 Budapest, Etele 12 mûvészettörténészekkel, írókkal és filozófusokkal, egyetemes értékû életmûve mégis társtalan - írja Hajdu István a mûvészrõl szóló monográfiájában. A tárlat 120 festményt és mintegy 100 grafikát mutat be a gazdag életmûbõl. A kiállítást két kiadvány kíséri: egy kisebb méretû katalógus Hajdu István bevezetõjével, képekkel és mûtárgyjegyzékkel, valamint a nemrég megjelent monográfia dokumentumokkal, és a festményeknek a mûvész fia által készített oeuvre katalógusával. Az emlékkiállítás március 31-ig tekinthetõ meg a Magyar Nemzeti Galériában. forrás: nemzetigaleria.hu Rózsakert zöld háttérrel (1981) Születésnapomra kitöltõ küzdelem után? Ezek napjaink és József Attila kérdései is, melyekre most képekben keressük a választ. A pályázat témája az alkotó József Attilához való viszonyának, valamely verssorának, a költõ örökségének, valamint szellemiségének kreatív bemutatása a fotómûvészet eszközeivel. A fotókat digitális, nyomdai felhasználásra alkalmas formában (minimum 800x600 képpont felbontással) lehet benyújtani. Egy pályázó legfeljebb öt képpel nevezhet. A pályamûveket szakmai zsûri bírálja el. A pályamunkák beküldési határideje március 10. További információ: (PRESS&IN ORM Public Relations) öldváry Mónika, Telefonszám: 1/ , 54, IX. Országos Diapályázat út 55. Postai küldemény esetén a pályázati anyag beérkezési határideje: március 17. A diákat visszaküldésre alkalmas és megfelelõ védelmet biztosító csomagolásban kell beküldeni. A beérkezett pályamûveket 3 tagú zsûri bírálja el. A zsûrizés idõpontja: március 22., óra. A zsûrizés nyilvános. A zsûrizés eredményét a nevezési lap egyik példányának visszaküldésével jelezzük. Díjazás: A meghirdetõk 5 db egyéni díjat, 1 db különdíjat (MA OSZ plakett) ajánlanak fel. Bemutató és díjkiosztás: április 2., óra. A zsûrizés és a bemutató helyszíne a Budapesti Mûvelõdési Központ. A zsûrizett anyagot négy hónapig a MA OSZ fotóklubjai között bemutatás céljából vándoroltatják a pályázat kiírói. További információk kérhetõk: BMK Mûvészeti Osztály Telefon: , , , fax: , forrás:

13 2005. február Ravenna Harangszó A reggel A gótika vonzásában Marcali Kiss Melitta festészetérõl Marcali Kiss Melitta festményei láttán Rakovszky Zsuzsa: Párbeszéd az idõrõl címû versének vallomásos sorai jutnak eszembe: ami a napvilágnál idegen, /ott vár rád a sötétben, öröktõl ismerõsen. / Kinn habzik, elforr az idõ, de benn / valami nem bír megváltozni mégsem / soha. A vénkor udvara felett / a gyermekkor holdja mind fényesebb, / nincs is jelen, csak múlt álöltözetben: / soha nem gyógyul be a régi seb Bizonyára azért juttatják képei eszembe a részben ismertetett verset, mert Marcali Kiss Melitta is vallomásos mûvész. Nem feledkezik csupán a jelen történéseibe, együtt él mindazzal, ami a múltat jelenti, légyen szó a történelem bármely szövetérõl. Persze választ is magának régmúlt korokat, melyeket filozófiai, festészeti meggondolásból megidéz, hogy rámutasson velük a jelenre. Kifejezõ számára az antik mellett a gótikus mûvészet, melyet Aquinói Szent Tamás a világos megfogalmazással, a teljességgel és az összhanggal jellemez. Van azonban e gótikához való kapcsolódásnak más példázata is. Ez pedig a XII - XIII. század európai társadalmaiban keresendõ. Az akkor létrejövõ városokban, a polgárság, a távolsági kereskedelem kialakulásában. Említhetem a nemzetállamok, a lovagi kultúra létrejöttét, melyet az életszeretet és a vallásosság egyaránt jellemez. Vagyis eleven, változtatásokra és változásokra kész korszak jelenik meg elõttünk. És nem csupán a társadalmak újulnak meg, a mûvészet is. A festészetben kifejezést nyer a lágyság, a finom vonalvezetés, ritmikus mozgás, hûség a természethez. A vallásos irodalom mellett, mely elsõsorban Assisi Szent erencet juttatja eszünkbe, vagy kétszáz évvel késõbb rancois Villon-t láttatja az élet teljes valóságával Marcali Kiss Melitta Angyali üdvözlet, Pieta, Zöld gótika, Ravenna, a Medici-kápolna vagy az Élet-öröm címû festményei az említett gondolatoknak újbóli megfogalmazásai a XXI. század kezdetén. Vagyis, ahogy Rakovszky írja: A múltnak sosincs vége. A jelen / - az is a múlt, álöltözetben. Marcali Kiss Melitta idõ faggatásai közben járja Európát. Utazásait átszövi a valósággal való szembesülés. Hazahozza mûtermébe a tenger színeit, a világvárosok utjain az elébe jövõ ember képét, épületek titkokkal teli belsõ tereinek hangulatát, fák, növények illatát, mindazt amit felmutatásra érdemesnek lát. Vallja: az örökké érvényes emberi tulajdonságok, érzések és kapcsolatok foglalkoztatják. Csodálja a már-már szétesõ, de élni akaró olajfákat. Vonzza az állandóság, mely hite szerint rendet teremt az ember lelkében. Nem véletlen, hogy a harmóniára törekvésében festõi gesztusai feloldódnak az idõtlenséget sugárzó képeken. Sejtelmességgel átitatott szépség sugárzik aktjairól. Nem az erotikáról beszélteti képeit, hanem a természet és az ember kapcsolatáról. estõi ecsetjével mintha úgy írna, mint lágy szél a tengerparti homokba, tovalebegõ falevelek színe rögzülne az áttetszõ levegõbe. A kalligrafikussággal, sejtelmességgel megjelenített képei érzékletesek, erõt sugárzóak. Úgy szólítanak meg bennünket, mint letisztult fogalmakkal a tõmondatok. Marcali Kiss Melitta festményei semmiképpen sem nevezhetõk régi értelemben vett táblaképeknek. Nem archaizál, s kerül minden didaktikusságot. De menti, ami gyérülõ bennünk. Büki Attila Manó Medici-kápolna Requiem Genesis Caracalla fürdõi Szeptember

14 Szemelvények Mezey Katalin és Vasy Géza elõadásából Az irodalmi folyóiratok helyzetérõl A 2003-as Tokaji Írótáborban az irodalmi folyóiratok helyzete volt a téma, alig egy évvel késõbb, 2004 májusában pedig Ócsára hívták az irodalmi folyóiratok szerkesztõit a Duna-part irodalmi, kulturális és társadalmi folyóirat készítõi. A tanácskozás Büki Attila költõ kezdeményezésére, az Ócsai Kulturális Napok keretében jött létre. A Duna-part 2004/3. számában adta közre a találkozón elhangzott elõadások, korreferátumok szerkesztett változatát. Most ezekbõl vett szemelvényekkel próbálunk képeket felvillantani az irodalmi folyóiratok helyzetérõl, illetve ennél többrõl, mert ahogy Vasy Géza tanár úr a tanácskozáson elmondta: Ha valaki ma - vagy bármikor - az irodalmi folyóiratok helyzetérõl kíván beszélni, akkor elkerülhetetlenül az irodalom helyzetérõl is szól, s ha a magyar irodalom helyzetérõl van szó, akkoraz a magyar kultúra egészét is érinti, még tágabban pedig az országét is. Ezeken a szinteken oda-vissza lehet és kell is járni, nem illene soha egyik elemét sem elfeledni. Mezey Katalin költõ: A rendszerváltozás folyamán az irodalmi élet és a hozzá tartozó intézményrendszer összedõlt, azt kell mondanom, hogy hál' istennek. Helyet adott egy cenzúra nélküli intézményrendszer kialakulásának, kiépülésének, amely intézményrendszer immár 15 éves múlttal rendelkezik. A szabadság ebben a 15 évben mindannyiunk vitathatatlan élménye és nagy nyeresége volt. Ezek az évek akár biztosíthatták volna is a magyar irodalom felvirágzását. Azért mondom mindezt feltételes módban, mert mindannyian tudjuk, nem így lett. Az anyagi eszközök hiánya, a gazdasági nehézségek teremtettek ismét kényszerhelyzetet. Ami ebben a másfél évtizedben mégis létrejött, az, hogy úgy mondjam egy a saját vérével táplálkozó intézményrendszer: azoknak az embereknek a feltétlen odaadását, elkötelezettségét igényli, akik létrehozták, akik ma is éltetik, mûködtetik, és akik a kortárs magyar irodalomnak un. hordozórakétái. Idézõjelben használom ezt a kifejezést, mert a hordozórakéta lendületet, erõt sugalló fogalom, ez az intézményrendszer pedig - akár a könyvkiadókat, akár a folyóirat-kiadókat nézem -, lehetetlen helyzetben, vergõdve, egyik napról a másikra él. Ha merünk egy kicsit elõre tekinteni, az az érzésünk, hogy már nem sokáig: adósságoktól oly mértékig elnehezült, hogy mindannyian érzékeljük, az egyre hátrányosabb gazdasági viszonyok közt ez így már nem sokáig folytatható. Az Európai Unió országaiban minden kisebb és közepes nyelvterülettel rendelkezõ országban az elmúlt 20 évben egy átgondolt, komoly anyagi eszközökkel ellátott támogatási rendszer jött létre az anyanyelvi kultúra fennmaradása érdekében. Az anyanyelvi kultúrában a szépirodalom az elsõszámú szereplõ. Íróikról életpálya-modell létrehozásával gondoskodnak az olyan országok, mint Hollandia, Belgium, Svédország, Norvégia, Dánia, és persze innország is, de ebben nem képez kivételt a jóval szegényebb Spanyolország vagy Portugália sem, hogy Írországot ne is említsem, amely a kultúrának nyújtott támogatás tekintetében élenjár. Körültekintõ építkezéssel teremtették meg a kortárs irodalom és a klasszikus irodalom létfeltételeit. Azért teszik ezt, mert érzékelik a nyelvi uniformizálódás veszélyes tendenciáját, amit az angol-amerikai kultúra vagy inkább civilizáció hatalmi helyzete hoz magával. ( ) A nyelvi imperializmus veszélyét érzi az Európai Unió minden kis vagy közepes nyelvterületû országa, és ezért hozták létre, azt az életpálya-modellt, amely az alkotó munkát, az abból való megélhetést méltó szinten biztosítja a kezdõ írónak éppúgy, mint az idõsebb generációk tagjának, ha megjelenõ mûveibõl nincs kellõ bevétele (pl. a költõknek). Ösztöndíjat nyújtanak számukra nem egy évre, nem két évre, és korhatár nélkül. A kortárs irodalmi A mai magyar szépirodalmi folyóiratok és könyvkiadók egyik bizonytalan és elégtelen pályázattól a másikig vergõdve olyan állami feladatot látnak el, amit az Európai Unió más országaiban komoly költségvetési támogatással végeznek megbecsült társaik. 14 mûveknek kellõ publicitást biztosítanak, felvásárolják azokat a közkönyvtárak számára, és állami költségvetésbõl finanszírozott mûfordítási alapítványt mûködtetnek. ( ) A mai magyar szépirodalmi folyóiratok és könyvkiadók egyik bizonytalan és elégtelen pályázattól a másikig vergõdve olyan állami feladatot látnak el, amit az Európai Unió más országaiban komoly költségvetési támogatással végeznek megbecsült társaik. A saját nemzetük, saját kultúrájuk és anyanyelvük sorsa iránt felelõsséggel elkötelezett politikusoktól nem idegen az a belátás, hogy akkor marad meg egy ország szuverenitása, ha megõrzi anyanyelvét, ha anyanyelvi kultúrája, irodalma nem múzeumi tárgy, hanem élõ, a hagyományokat megõrzõ, a közösséget összetartó és megörökítõ érték, amelynek élõ alkotói vannak, kell, hogy legyenek. ( ) Tehát aki átgondolja a modern nemzeti közösségek, a mai társadalmak helyzetét, az rájön arra, hogy az anyanyelvi írásbeliség és olvasáskultúra támogatása végsõ soron egy állam fennmaradásának alapkérdései közé tartozik. Ha nincs anyanyelvi kultúra, ha egy közösség tagjai már nem olvasnak és nem írnak az anyanyelvükön, ha nem õrzik, és nem dokumentálják, nem tudatosítják, mondjuk Európában, mondjuk az egész világon, a saját kultúrájuk fontosságát, országuk történeti létét, akkor nagy valószínûséggel elõbb-utóbb elvesztik identitásuk alapját, és beleolvadnak pl. az Európai Egyesült Államokba, más nyelvek, más kultúrák vazallusává, gyarmatává lesznek: eltûnnek, felolvadnak egy uniformizált világkultúra generálszószában. Tehát ezért értek egyet avval, amit már Krúdy Gyula is tudott, hangsúlyoztam, de még egyszer hangsúlyozom: amikor mindenki szegény volt Magyarországon, még mindig akadt egy mindenkinél szegényebb ember. Ez pedig nem volt más, mint a magyar író, akinek még az sem jutott osztályrészül, hogy sorsáról rendelettel gondoskodjanak. Nem mi találtuk ki, nem ma született a gondolat, hogy igenis kormányzati-parlamenti törvénnyel, rendelettel kell gondoskodni a magyar irodalom sorsáról. Már Krúdy is végzetesnek látta, hogy a korabeli rendeletek, törvények nem gondoskodtak róla. Persze, hogy ennek költségvetési következményei is kell, hogy legyenek. Az írásbeliség, az anyanyelvi kultúra, az olvasáskultúra életben tartása, illetve az ehhez szükséges feltételrendszer létrehozása a kormányzati döntéshozók és a magyar parlament kötelessége. Sajnos, távol vagyunk még a megvalósulástól, de az irodalmi törvény szükségességének gondolata azért felfelhangzik napjainkban. Azt hiszem, hogy minél tudatosabban hangoztatjuk, annál több az esélye annak,

15 2005. február hogy valamikor valóra válik. Én biztos nem fogom megérni, de vannak körünkben fiatalok is, õk remélhetõleg megérik. Vasy Géza irodalomtörténész: Vagy hat éve hívjuk a kultúrával foglalkozó minisztériumot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának. Aligha állok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a mi nemzeti kulturális örökségünk legnagyobb tömbje, legnagyobb százaléka nem más, mint a magyar irodalom. Nem azért gondolom ezt, mert irodalmár vagyok, hanem azért, mert körülnézek ezer év összes értékében. És sajnos azt kell mondanom, hogy pártoktól, kormányoktól, miniszterektõl függetlenül ez a minisztérium a magyar irodalmat puszta szavakban is csak ritkán tekinti fontos értéknek, legfontosabbnak pedig még véletlenül sem tartja. Ez ügyben viszont már feltûnõen árulkodóak a számok. Mindenki nagyon pontosan tudja, hogy a magyar filmmûvészetre, a színházakra, az egyetlen fõvárosi operaházra sokkal nagyobb összegeket fordít a magyar állam, mint az irodalomra. Nagyon helyes, s tudható, hogy így sem elegendõ ez a támogatás. Ám engedtessék meg egy szemléletes példa. Ha például az operaház éves támogatásának a felét megkaphatná az irodalom, akkor minden valamirevaló író szinte minden évben ösztöndíjat kaphatna vagy tisztes honoráriumot új könyvére. Ez persze abszurd álomnak mutatkozik, pedig csak évi hárommilliárd forintról lenne szó. Mindenki tudja, hogy irodalmunk legfõbb támogatója a Nemzeti Kulturális Alap. Ennek van egy tíztagú Szépirodalmi Kuratóriuma, amelynek negyedik, utolsó éve tagja vagyok magam is. Két éve került hozzánk a szépirodalmi folyóiratok támogatása is, amely addig egy másik kuratórium feladata volt végén, az új évre szóló pályázatra 85 hazai és határon túli lap pályázott, és 66 kapott támogatást, összesen 231,5 millió forintot. Ez nagyságrendileg azonos volt az elõzõ évivel. Elég gyakran lehet hallani írók, szerkesztõk és hivatalnokok körében is, hogy túl sokan vagyunk. Túl sok az író, túl sok a folyóirat, a megjelenést igénylõ könyvkézirat. ( ) Annyi ember tud már irodalmi igénnyel, elfogadható színvonalon írni, hogy erre azt mondja a társadalom egy része: erre már nincsen szükség, ez elfogadhatatlan, felesleges. Én azonban egyáltalán nem tartom akkora bajnak, hogy ennyi író van. Gondnak gond, de nem baj, a gondok pedig jóakarattal kezelhetõek lehetnek. Nyilván azért van ennyi folyóirat, mert ilyen sok az író. Maga az irodalmi élet igényli a sok folyóiratot. Számosan leírták már az utóbbi években, hogy 1990 óta irodalmunk legfõbb megjelenési, létezési formája a folyóirat nyarán, a Tokaji Írótáborban éppen irodalmi folyóirataink helyzete volt a téma, és ott is elhangzott olyan javaslat, mely szerint elég volna körülbelül húsz folyóirat a magyar irodalom számára, és akkor nyilván sokkal több támogatás jutna egy-egy lapra, akkor azok sokkal több honoráriumot tudnának fizetni, és így nem az irodalmi tömegtermelés, hanem a minõségi lehetne a meghatározó. Utánaszámoltam, hogy a tavalyi 231 millió forint miként került felosztásra. A megítélt összeg szerint sorrendbe állítva a folyóiratokat, az elsõ tíz majdnem a felét kapta meg a teljes keretnek. Az elsõ huszonöt folyóirat a háromnegyedét. Ha tehát azt mondanánk, hogy a többinek, azaz 41 lapnak nem kell támogatást adni, akkor is csak egy kevéske morzsával jutott volna több az elsõ 25 folyóiratnak. A többi viszont meghalt volna. Ez senkinek sem lett volna jó. Sem a versenyhelyzetnek, sem azoknak az íróknak, akik ily módon kiszorulnának a nyilvánosságból. Ellenem vethetõ, hogy ezek nem a legjelentõsebb alkotók. Ám ki képes eldönteni egy folytonosan újabb és Csakis mi magyarok vagyunk azok, akiknek nélkülözhetetlenül fontos a magyar nyelv, tehát a jövõjéért is minket terhel a felelõsség. Ha mi nem õrizzük, ápoljuk, gazdagítjuk ezt a nyelvet, akkor másra sem számíthatunk. újabb nemzedékeket, alkotókat és mûveket bemutatni kész irodalmi életben, hogy ki és mi az igazán jelentõs? S ki sejtheti elõre, hogy a szürkébbnek mutatkozó tehetség mikor válik képessé valami rendkívülire? Az irodalmi tehetség nincs feltétlenül életkorhoz kötve. Vannak, akik érett életkorban hoznak létre klasszikus értéket. ( ) Mégis, a nyomorúságos helyzet ellenére is szüksége van a magyar kultúrának, a magyar nyelvnek ezer és még több íróra, szüksége van határon innen és túl akár száz szépirodalmi-kulturális folyóiratra. Szükség van olyanokra, amelyek az egész magyar nyelvterületet meg tudják célozni, olyanokra, amelyek az országon belül tudnak közérdeklõdést kelteni, de azokra is múlhatatlanul szükség van, amelyek egy régió érdeklõdését kelthetik inkább csak fel. Tudjuk, hogy a régióknak is sokféle szintje van. Nálunk hagyományosan a megyék szintje a legismertebb és legfontosabb, de még azoknál szûkebb szintek is élhetnek sajátos irodalmi életet. ( ) Nem tudjuk, azt hiszem, nem tudhatja senki sem közülünk, hogy miként fog alakulni a magyar nyelvnek és a magyar irodalomnak a jövõje történelmi távlatban, az Európai Unióban. Van, aki máris komolyan aggódik, van, aki igen derûs. Egy azonban bizonyos. Csakis mi magyarok vagyunk azok, akiknek nélkülözhetetlenül fontos a magyar nyelv, tehát a jövõjéért is minket terhel a felelõsség. Ha mi nem õrizzük, ápoljuk, gazdagítjuk ezt a nyelvet, akkor másra sem számíthatunk. Ezer és ezer mai Kazinczy erencre van szükség, és szavaikra figyelõ millió és millió polgárra. S a nagyon megfogyatkozott társadalmi rang, erkölcsi elismerés visszaperlésére. No és elhallgathatatlanul: nagyobb anyagi támogatásra is. Úgy látszik, mintha a szakpolitika kezdené belátni, hogy valami érdemlegeset kellene tenni az irodalommal, de nem képes önmagát sem megszervezni ez ügyben. A politikusok egészét, a képviselõházat pedig amúgy sem érdekli a mûvészetek helyzete. Gyakorlatilag nincsenek is mûvészek a képviselõk között, még Mikszáth Kálmán módjára, kormánypárti mamelukként sem ben még több író, mûvész, alkotó értelmiségi volt képviselõ, most ez valamiért természetellenesnek mutatkozik. Így azonban az érdekérvényesítés elvi lehetõsége is megszûnõben van. Pedig nagyon sokat lehetne segíteni, egészen kis összegekkel is. Például a folyóiratok ügyében. ( ) A nyugati államokban, különösen a kisebb lélekszámú népeknél következetesen támogatják az olvasáskultúrát, a könyvtárakat, a kortárs irodalmat. Ha Magyarországon ezer könyvtárnak, városi, középiskolai, felsõoktatási intézményi könyvtárnak mondjuk folyóiratot az állam elõfizetne, ez éves és országos szinten, fölfelé kerekítve mintegy 40 millió forintot jelentene. Nem többet. És havonta tízezer lapszám kerülhetne az olvasók kezébe. Ez fõként az oktatási intézményekben lenne kulcsfontosságú, hiszen a kortárs irodalom olvasójává a középiskolákban és a felsõoktatási diákévekben válhat leginkább valaki. ( ) Énnekem szakmám a modern magyar irodalommal való foglalkozás, és körülbelül húsz folyóiratnak veszem kézbe minden számát, de végigolvasásukra már nincs elegendõ idõm. A többiekkel alkalomszerûen találkozom. Gondoljunk akkor egy középiskolai tanárra. Õ miként juthat hozzá a számára kívánatos, szükséges információkhoz? Ha volna egy olyan havilap, mint a hetvenes-nyolcvanas években a Látóhatár, s ilyenné lehetne a Szépirodalmi igyelõt fejleszteni, akkor ott láthatná az érdeklõdõ az ajánlásokat, a kiemelt közleményeket, a bibliográfiát, utána tudna nézni mindennek. A folyóiratoknak természetesen nemcsak önmaguk népszerûsítése a feladatuk, hanem az egész magyar irodalomé. 15

16 Az improvizáció alkotás színpadon, közönség elõtt Jazzdorádó Cserfõhegyen A jazzhez mindenképpen kell egyfajta fanatizmus, mert üzletnek nem üzlet. Nem hiszem, hogy egy jazz-zenészt meg lehetne azzal gyanúsítani, hogy a megélhetése miatt játszik. Talán azért is van ez, mert a jazz nem a tömegkultúra része. A jazzben az elõadó egyben zeneszerzõ is, az improvizáció pedig nem más mint alkotás a színpadon, közönség elõtt. Ez egyrészt elképesztõen izgalmas, másrészt a jazz-fílinget nem lehet szavakba önteni - vallja Tiborcz Iván, Nagykanizsa mellett élõ jazz-szaxofonos, zongorista, zene- és angol tanár, lótenyésztõ és kocsmáros. - Mikor dõlt el, hogy zenész leszel? - A családunkban - négyen vagyunk testvérek, abból három fiú zenész lett - nem volt kérdés, hogy zenélni tanul-e az ember. Beírattak a zeneiskolába és menni kellett. Ez nekem nagyon nem tetszett. A fordulópont akkor volt, amikor rövid budapesti kitérõ után visszakerültem Nagykanizsára gimnáziumba. Budapest után nagyon unalmas volt nekem a város, s akkor jöttem rá, hogy valamit kezdenem kell magammal. Vagy nekiállok kegyetlenül tanulni és ember lesz belõlem - nem voltam igazán jó tanuló - vagy nekiállok zenélni, s még a tanulást is megúszom. A bátyám is unszolt, hiszen õ akkor már a jazz tanszéken volt, bõgõsként. Õ beszélt rá a szaxofonra, mert szerinte a fúvósoknak van jövõje. Ennek hatására beiratkoztam a zeneiskolába. Ha jól emlékszem két hét alatt sikerült az elsõ évet elvégeznem klarinétból, hála annak, hogy korábban már tanultam zenét. Az elsõ év alatt hat évet végeztem el. Rengeteget gyakoroltam akkoriban. Drága osztályfõnökömnek, Lehota Jánosnak köszönhetem, hogy két gimnáziumi osztályt sikerült elvégeznem. Õ szólt a többi tanárnak, hogy úgyis zenész lesz belõlem, ne erõltessék a dolgokat. Amikor már annyi erõt éreztem magamban, ismét felmentem Budapestre, és felvételiztem a jazz tanszékre. Persze megrökönyödve nézték, hogy nincs érettségim, de mondtam, hogy most végeztem a másodikat így nem is lehet még. Azzal a feltétellel vettek fel, hogy be kellett iratkoznom a dolgozók gimnáziumába. A tanszéken tanulni nekem akkoriban életcélnak tûnt, ezért is volt csalódás, hogy pont a szaxofon tanárral nem voltam - nem csak én - megelégedve. De sokat lehetett tanulni például Gonda Jánostól. Ezután mentem ki Amerikába. A fõ ok, az volt, hogy nagyon ki akartam jutni a jazz hazájába. Annyira be volt zárva itt mindenki, s a zenészek helyzete is ilyen volt, hogy hiába szereztek fellépési lehetõséget külföldön, egyszerûen adminisztratív, politikai okokból nem lehetett kijutni. Vasfüggöny volt, és mûködött. - Amerikába már végzett zenészként mentél? - Én nem végeztem. A jazz tanszakra jártam egy évig, aztán onnan távoztam Amerikába. Ennek egyik oka szakmai volt. Ki akartam menni a jazz hazájába. A másik pedig politikai. Nagyon elegem volt az akkori viszonyokból. Olyannyira, hogy -utólag belegondolva - még azok a dolgok sem tetszettek, amik egyébként jók voltak. Gyakorlatilag mindent utáltam, ami ehhez az országhoz volt köthetõ. Görögországban mosogattam, majd zongoráztam politikai menekültként úgy fél évig, amig az amerikai letelepedési engedélyre vártam. - Úgy tudom a barátaid közt is vannak még olyanok, akik nem végezték el a zenemûvészetit. - Nálunk nagyon sokan nem végeztek. Tony Lakatos sem, Babos Gyula sem. Persze nagyon sok jó zenész ki is kényszerült az országból. Általában õk is a zene miatt mentek ki. - A szaxofon nem számított vízumnak a jazz hazájába? - Amerikában nem keresték a zenészeket, hiszen ott Mississippit lehet velük rekeszteni. - Mind szakmai, mind emberi szempontból érdekelne, hogy mit tapasztaltál a jazz hazájában, illetve mit hoztál magaddal haza? - Az elsõ tíz hónapban vendéglátóztam egy tánczenekar tagjaként, amit 18 évesen még nagyon lealjasítónak tekintettem. Ma már nem tekintem annak. Akkor, ifjú idealistaként teljesen megvetettem azokat a zenészeket, akik elmentek vendéglátózni. De rákényszerültem. Aztán anyagilag egy kicsit megerõsödve bejártam az országot, hogy találjak egy olyan klubot, ahol talán magasabb szinten lehet játszani. - Észak, dél? - A dél nem igazán táptalaja a jazznek. Ha valaki jó jazzt akar hallani Amerikában, akkor a keleti partra, északra, Chicagóba, esetleg Kaliforniába kell mennie. New Orleansban a helyzet az, hogy ott a jazz, már inkább csak szuvenír, ahogy nálunk Szentendre. Visszatérve... Végül aztán Buffaloban, New York államban sikerült megtalálnom a Colored Musicians Club-ot, amit 1928-ban alapítottak. énykorában játszott ott Nat King Cole, Billy Holliday. ekete klub volt. Itt lettem a zenekar állandó szaxofonosa. Utólag visszagondolva három ok volt, ami miatt sikerülhetett ott játszanom. Egyik ok a fiatal korom. A másik az volt, hogy számukra meglepõ módon Magyarországról érkezve játszottam a zenéjüket. A harmadik ok szerintem az volt, hogy nem voltam amerikai. Egy amerikai fehérnek ez jóval nehezebben sikerült volna. Rhoda Scott - Jazzland Helyben vagyunk! - A Klubban kiktõl tanultál? - Ott a zenei agy egy Lou Hacney nevû bõgõs volt, aki az ötvenes-hatvanas években Dizzy Gillespievel turnézott. Õ bármelyik számot, bármilyen tempóban elõ tudta adni. Akkora keze volt, mint egy asztal. Amikor kevesebben voltak a klubban, még az erõsítõt sem hozta ki, mert egyszerûen úgy szólt a bõgõ a keze alatt, hogy nem volt szükség kierõsítésre. Akusztikusan játszottunk. Azt a rutint, hogy kiáll az ember a színpadra és tudja, hogy mit csinál, nem ijed meg, azt ott szereztem meg. - Mesterekrõl már beszéltél. Kik voltak a példaképeid? Olyanokra gondolok, akik akkor is azok voltak, s máig annak tartod õket. - Természetesen az elsõ, akit meg kell egy szaxofonosnak említenie, az Charlie Parker. Nem lehet kihagyni. A mai napig hallgatom, és nagyon szeretem. Nagyon hamar megérintett, még itt Nagykanizsán gimnazista koromban. A bátyám hozott tõle lemezt Svédországból. Itt Magyarországon nagyon nehezen lehetett hozzájutni ilyesmihez. A hetvenes évek végén egyetlen hely volt az országban, ahol amerikai jazz lemezeket lehetett venni, a Múzeum körúton egy antikvárium. Õrült összegekbe került. Egy normál lemez hetven, a jazz pedig kétszáz - kétszázötven forint volt. Édesapám halála után árvaellátást kaptam, s amikor az megérkezett elsõ utam az antikváriumba vezetett. - Hogyan lehetne megfogalmazni az improvizáció lényegét? Annak az izgalma talán, hogy maga a zenész sem tudja, hogy a következõ néhány hang után mi fog következni? - Az improvizáció tanulható. Szakmailag, objektíve tanulható. A tizes-huszas években, amikor indult a jazz Amerikában jó hallással bárki lehetett jazz-zenész. A modern jazzben ez a helyzet megváltozott. Annyit kell gyakorlatilag tudni, mint egy zeneszerzõnek. A tehetség természetesen feltétel, de nem elegendõ. Az improvizációt nem mindig kapja el az ember, nem lesz annyira jó a produkció, de ha valaki elég profi egy bizonyos szint alatt nem tud teljesíteni. Mert megvan az a bizonyos szakmai háttérképzettség, rutin. - Az élõk közül, kik azok, akiket sokra tartasz? - Nagyon sok ilyen van. Megemlíteném Keith Jarrettet, nem csak zongoristaként, hanem mint zenészt, elõadót. Talán õ az, akit a huszadik században totálisan, mint zenész nagyon nagyra tartok. De többen is vannak, például Dexter Gordon, vagy Branford Marsallis. A magyarok közül Snétberger erencet mondanám, aki még az osztálytársam is volt, és aki úgy gitározik, hogy azon én sírni tudok, valamint Dresch Mihályt, akit nem csak mint szaxofonost tudnék említeni, hiszen olyan hihetetlen erõ árad belõle. Õk mindenképpen világszinvonalúak. De hosszan sorolhatnám még a neveket.

17 2005. február - Mûfajilag a jazzbõl mit érzel magadhoz közelállónak? - Az úgynevezett mainstreamet. Tehát a bebop, hard bop, mindenképpen a modern jazz. Szeretem a különleges dolgokat. Például a világzenét. Bár nem tartom jazznek, de jazzfesztiválokon is egyre többet hallani. Óriási jazz zenészek is készítenek olyan produkciókat, amiket nem nevezhetünk egyértelmûen jazznek. Jarrett szólóprodukciói jó példák, de azokat tényleg nem jazzként hallgatom. Aztán Jan Garbereket is említhetném. - Megvalósult álmok? esztiválok? Kikkel sikerült együtt játszanod? - Buffaloban Dizzy Gillespie-vel játszottam egy jamseisson keretében. Nagy élmény volt Egri Jánossal együtt muzsikálni. De Magyarországon stabil zenekart nagyon nehéz összeállítani. - A lókötõk? - Ez nagyon nagy dolog. Van egy nagyon fiatal tanítványom Gayer Mátyás, aki 13 éves. Két éve tanítom, nem zongorázni, mert soha nem hangszert tanítok, hanem jazz elméletet és improvizációs technikákat. Itt a kocsmában most lett egy zongora, ami azért is jó, mert most már a tanítványok járnak hozzám, s nem fordítva. Van egy bõgõs tanítványom is arkas Norbert, valamint még egy-egy zongorista és szaxofonos. Amikor éreztem, hogy már haladnak, úgy gondoltam, hogy a vendégek elõtt is játszhatnak együtt hétvégenként. A Lókötõk : Gayer Mátyás, arkas Norbert, Tiborcz Iván - Mennyire tudnak errõl itt Nagykanizsán, hiszen Cserfõ-hegy távol esik a várostól. - Hála Istennek a Jazzland fesztivált ismerik. A kocsmát pedig még be akarom fejezni, alig két éve indult, de tavasszal egy stabil házizenekart akarok elindítani. Zongora, bõgõ, dob formációt. Olyan szintre akarom megcsinálni, hogy szólistákat tudjunk meghívni. A hely annyit nem termel, hogy nagy zenekarokat meg tudjunk hívni, de egy-egy szólistára valót reményeink szerint igen. - Mennyire tartod befogadó helynek Nagykanizsát, mint klasszikus vidéki középvárost? - A helyzet mindenhol elég nehéz. A hetvenes években itt egy jazz-koncert idején kõ-kövön nem maradt. Annak idején az ország megmozdult egy nagykanizsai jazz-fesztiválért. Hátizsákkal jöttek Miskolcról, Debrecenbõl. - A versmondók mellett a jazz volt a kultúra húzó ágazata Nagykanizsán? - Talán azért, mert a jazznek volt egyfajta politikai töltete. Aki jazzt hallgatott, az valamennyire kifejezte ellenzékiségét, hiszen a jazz a szabadságról szól, s az az akkori idõkben pont nem volt. Lengyelországban is hasonló volt a helyzet. A rendszerváltás után ez a politikai töltete a jazznek megszûnt. Akik, akkor jártak koncertekre ma már apák, nagyapák, s nehéz kimozdítani az embereket otthonról, s nem csak a jazzel, egyébként is. Ma már szinte minden fotelból elérhetõ. - Mit lehet, vagy kellene tenni, hogy a jazz, vagy más igényesebb mûfajok, termékenyebb talajra találhassanak? - Gonda Jánosnak hála, hogy most már van az országban néhány alap és középfokú jazzoktató intézmény. Mint mindenben a probléma megoldásának gyökere, szerintem a jazz esetében is az oktatás. Ha lenne tanerõ és a zeneiskolások egy része tanulhatna jazzt, az már nagy húzóerõ lehetne. A mai fiataloknak már fogalmuk sincs a jazzrõl. A tanítványom meséli, hogy teljesen ufónak nézik, amikor elmondja, hogy jazzt tanul. Ennek kapcsán meg lehet említeni azt a már-már sematikus gondolatot, ami persze tökéletesen igaz, hogy a Média nem foglalkozik a mûfajjal. A Bartók rádióban 2-3 naponta éjjel van néhány mûsor, de ez kevés. Amerikában egy ezres város elképzelhetetlen éjjel -nappal sugárzó jazzrádió nélkül. - A pénz, az üzlet vagy a nagyszámú közönség van elõbb, ami aztán az üzletet is vonzza? - Nem tudom mi van elõbb. Mindenek elõtt jazz zenészek kellenek. Nagyon kevesen akarják ezt tanulni, hiszen meglehetõsen kilátástalan a helyzet. Az ma Magyarországon luxus, hogy valaki egy jól felépített egzisztenciát építsen ki, úgy, hogy csak jazzt játszik. A mûfaj nagyjai is tanítanak, zenét írnak, adott esetben hakniznak. A hakni ebben a szakmában persze nem pejoratív szó, hiszen azt jelenti, hogy elmegyünk, és jazzt játszunk. Ez jó is. Egy kis klubban nagyon jó produkciókat lehet csinálni. - Az országban hány a Lókötõhöz hasonló jazz kocsma mûködik? - Pontosan nem tudom, de nagyon kevés. Még a hetvenes évekhez képest is kevés, arról nem beszélve, hogy a meglévõk közül több olyan van, ami csak a tényleg tehetõs emberek számára elérhetõ. Olyan klubról, ahol a zenész a tulajdonos, nem is nagyon tudok. Ez nem jelenti azt, hogy nincs jazz élet. Például Kelemen Endréék nagyon régóta csinálják Szekszárdon. - Jártál Amerikában, nagy zenészekkel játszottál együtt, van egy saját fesztiválod, egy saját tulajdonú jazz klubod, feleséged, gyermekeid, gyönyörû környezetben élsz Nagykanizsa mellett Cserfõ hegyen. Mennyire érzed magad boldog, vagy elégedett embernek? Van-e valami, amit még feltétlenül el akarsz érni? - Már Amerikában terveztem, hogy jó lenne kiköltözni a természetbe, lovakat tartani, zenélni. Amerikában kevés pénzzel ez lehetetlen. Magyarországon épp ellenkezõleg. Itt minimál költségvetésbõl sikerült felépíteni mindezt. Külföldi, nyugat-európai, amerikai barátaim, amikor itt járnak valamiféle mágnásnak néznek, mert ez számukra elképesztõ. A kocsma neve egyébként azért Lókötõ, mert van egy lovas egyesületünk, s itt valóban ki lehet kötni a lovakat, ez egy lovas megállóhely. Ezért van kolomp a kocsma bejáratánál. Ha valaki elég kitartóan kolompol, elõbb utóbb én vagy a feleségem kijövünk, s lehet fogyasztani. - A kérdésre visszatérve, révbe értél-e? - Igen-igen. urcsa módon egy zenésznek alapkövetelménye, hogy menjen, nagyvárosokban éljen. Egy idõ után már vártam erre, hogy valami végleges helyen letelepedjek. Ez a harminchetedik hely, ahol lakom. A könyveimet például már harminchatszor pakoltam össze, már vágytam arra, hogy mégegyszer ne kelljen õket dobozba raknom. Hozzáteszem, nem vagyok remete típus. Szeretem a társaságot, az embereket, a bulikat, a zenét, a zenekarokat. A fesztivál sem egy üzleti ötlet volt 17 részemrõl. Arra gondoltam, hogy én hozom ide a zenészeket, zenekarokat. Nagyon nagy dolognak érzem, hogy ez sikerült. Most már Európából is több zenekar keresi a fesztivált. Arra nagyon Babos Gyula és Dresch Dudás Mihály Jazzland 1999 figyelek, hogy a fellépõ zenekarok valamennyire tükrözzék az én ízlésemet is. Természetesen minden évben vannak engedmények. Ez nem a színvonalra vonatkozik, hanem a mûfajában könynyedebb dolgokra. Ilyen volt a Hot Jazz Band, vagy tavaly a Budapest Ragtime Band. De alapvetõen ragaszkodom az elképzeléseimhez. Végül is a boldogság egyfajta filozófiai kérdés, ilyen szempontból úgy érzem, hogy tényleg megtaláltam magamat, s ha veszek egy könyvet, azt már nem kell bedobozolnom. - Ha már a filozófiai kérdéseket említetted. Véleményed szerint mi a zene? Mi a jazz? - A zene szerintem egyfajta õsi emberi, ösztönös, belsõ kényszer. És ez nagyon jól van így. Az õskortól létezik. Bár a civilizáció nem használ sem a zenének, sem a zenei érzéknek. Valahogy úgy tûnik, hogy minél közelebb áll egy nép a természethez, annál fejlettebb a zenei érzéke. Nagyon jó lenne, ha a mai szülõk úgy éreznék, hogy a gyermeknek meg kell adni a lehetõséget ahhoz, hogy zenéljenek. Nem azért, hogy zenészek legyenek, hanem azért, hogy a zene örömét minél több ember megérezze. A barokk korban, de Mozart idejében is az improvizáció szerves része volt a zenei létnek. Nem volt zenész, aki ne tudott volna improvizálni. A 19. században ez megváltozott. Mindent elõ akartak írni, a hangot, a hangerõt, szinte mindent. A barokk zenében még nem voltak elõadási jelzések, a zenészre volt mindez bízva. Bár az igazán nagyok ekkor is improvizáltak. Egyik kedvencem a nagy magyar zeneszerzõ Liszt erenc, akinek ma is fellelhetõek plakátjai, ahol szerepel egy darab, majd egy fantázia, megint egy darab és megint egy fantázia. A fantázia pedig nem volt más, mint improvizáció. A huszadik században ez azonban már szinte teljesen eltûnt. És akkor jött a jazz! Sokan azt mondják, hogy a jazz a feketék zenéje. Szerintem nem, hiszen nem is Afrikában alakult ki. A jazzhez szükség volt az afro - amerikaiakra, akik hozták a ritmust, az õsi elõadásmódot, de ezt teljesen európai harmóniaformákkal és hangszerekkel. Ha belegondolok a rockzene sem ilyen lenne a jazz nélkül. - Ars poetica? - Talán az lehetne, hogy ez a fajta nyomulás, ami ma Magyarországon van, nagyon messze nem vezet. Elképesztõ mértékben váltunk fogyasztóvá. De talán ez egész nyugati civilizációról elmondható. Talán jobb lenne, ha az egyszerûbb életet minél több ember megtalálná. elismernék, hogy sokkal kevesebb kell ahhoz, hogy jó értelembe véve civilizáltan éljenek. Nemecz

18 Illyés Gyuláról három tételben Magasban I. enn, egészen fenn, esztendõk százát számláló magyar szellemi csúcsok, európai horizontok magasában, a világirodalom égboltozatán - próbálom befogni oromzatát, keresem közelét: milyen gonddal és szívvel élt, él, virraszt felettünk, keresem tegnapi érzülettel, nyomra érdemes követéssel, mai hódolattal, mit sem törõdve a bozótos suttogással, a kicsinylõ, megürült szavak zápo-rával, egyedül a hozzá kaptató hegyi út érdekel, a sorsvállaló ember és mûvész, aki indulásától visszamélyült frissülettel zengette anyanyelvét, folyókkal-fákkal rokon, nehéz sóhajtású, földzihálású versekben sistergett elõ: Egy költõ szól itten népének nevében! Kérdezetlenül bár / De õ tudja, szava a szél alatt hajló kalászok élõ zsinatjából szakadt, / Egy elnyugvó zsellér falu lehébe nyujtja kezét és úgy / esküszik hulltodra, bitor / Elnyoma-tás! - Tüze, úgy érzi, a földbõl futott fel / szárnyasult szivébe., ugyanez a tûz gyújtotta föl a Sarjúrendek-et is, a férfias bánat és önvád füstölgésével, a százados szegénység krónikása a Három öreg-ben, írásra írás, valahánya, izgató híradás, gyötrelmeibe fulladt mezõk felsajgása, köztük a legsajdítóbb a nemzet alatti pusztai élet, a Puszták népének lelkiismeret ébresztõ sikolya, a Párizsból hazaszólító sikoly; a szülõföld drámai rétegfelvétele, a folytatott perlekedés, egyre alkutlanabbul énekelt és perelt, perelt nemzetéért, a fogyatkozó magyarságért, a fuldokló életekért, a sokasuló néma kínra, az elszakított mezõk sóhajára, az omló gondokra embermód a felelet; amit mond, a történelemmel szemben mondja, hûségét, szótartó tényeit úgy emeli maga, s nemzete elé, hogy a hangtalanok is visszanyerjék reményüket, cselekvésre váltható hitüket, mert hát mire való a szerszámló kéz, a szerszámló gondolat, ha nem arra, hogy formáljuk vele a magunk idejét, formáljuk megtartó erõvé, mennyi, de mennyi szerszámoltató gondolat, magunkra ébresztõ mû!, vers, esszé, regény, dráma, naplójegyzet, töredékes sorolásuk is kápráztató, még töredékesebb felemlítésük nélkül nem ünnep az ünnep, az Illyés-emlékezés: Petõfi Sándor, Hunok Párisban, Malom a Séden, Kegyenc, Tiszták, Hajszálgyökerek, Ingyen lakoma, ekete-fehér, Kháron ladikján, Különös testamentum, Szellem és erõszak, Konok kikelet, megrendítõ költeményei: Nem menekülhetsz, Egy mondat a zsarnokságról, Bartók, Koszorú, mondom, lélektartásul, mindenkori eligazodásul, hogy a nép-nemzet-magyarság hármassága hármasságom maradhasson, vele együtt mondom: Az a jó nemzet, amelyben jól érzem magam. Ahol szívesen adok és fogadok el parolát, ahol minden honfitársamat velem egyenrangúnak ismernek el amely nem azzal erõs, hogy lökni, hanem vonzani tud, igazodom megszívlelendõ (interjús) tanácsához: merjünk itthon európainak lenni!, igazodom s bévült, közeledve a felismerhetetlen Európához, nyomban kiigazítom: merjünk 18 magyarok lenni merjünk fiaivá nõni - a haza törmelékesen is haza és fényeltethetõen magyar!, Illyés szerinti, csikaszoktól-hollóktól ûzetett álom, Babits látleletében: megérdemelte volna, hogy kevésbé érzéketlen és értetlen korba szülessen, jelen látásomban: megérdemelné, hogy érzõ és értõ korban élje csillagzó életét! II. A csillagnézés után óhatatlanul is azt kívánja az olvasói tekintet, hogy közelebbrõl, egészen közelrõl keressem közelét, mûvészarcát emberi arcára vetítsem, kettõzetében felmutassam a hûségesek hûségesét, minden szavábantettében felelõsséget érzõ, s viselõ írástudót, aki a hazavivõ utat haláláig szent útnak tartotta, odahagyottel sosem hagyott közösségét, akárhova sodorta sorsa, szív-melegben tartotta, vitte magával munka-keresõben, Bouéba, vitte kalandos ifjúsága fõvárosába, Párizsba (nem kerülhetem meg, hogy a legfájdítóbb mû, a Puszták népe elõzményeire ne utaljak megint), hogy aztán a távolság szomjúságában, s a más csapásokat keresõ francia valóságirodalom ösztökélésére, napnap nagyobbodással hódítsa õt vissza a szülõföld; a sivárságra ítélt pusztai tájék, az eladdig megvallatlan, lázításul kibeszélt zsellérsor, amely vádirattá forrósult, a forrósult beszédre hivatal és kortárs magyar író egyaránt felkapta a fejét, leghevesebben a hason-törekvésû Kodolányi János, aki élményeivel azonos Illyés- mûben haragvó gondolataira talál választ, hiszen tolltársként õ is a népélet szószólója, a ma-gyarság pusztulását szeretné megállítani, Számomra, aki ismerem a dunántúli puszták népnek életét, sokkal meglepõbb a nemismerésnek ez a mértéke, mint maga az az élet, melyet Illyés könyve feltár. Hát lehetséges, hogy az a társadalmi osztály, mely államalkotónak nevezi magát - és joggal! -, nem látja, nem érti, és nem ismeri a tulajdon szolgáinak életét? - kérdezi világgá, s nemcsak kérdezi, kíméletlenül sorjázza, valójában kinek is íródott a néma sorsok gyûjteménye, eljut-e a felsõbb osztály fülébe, ha igen, szükségét érzik-e, hogy értük nyúljanak, kisegítsék õket létalatti létükbõl? - csoda-e, hogy a környes vidék szülötte, Babits Mihály a Puszták népe olvastán szinte ismeretlenül, a felfedezés izgalmával olvas saját szülõföldjérõl? - és csoda-e, hogy napjainkban sem hagyja nyugodni a gondvállaló embert, mert megint csak nagy-nagy szükség van a gondvállaló-virrasztó számadókra, mint amilyen Görömbei András irodalomtörténész is, távlatos tanulmánya újdonságában és erõhatásában szemlézi Illyés morajló mûvét, világítja meg fejezeteit, az író láttató erejû szemléletmódját, emel ki mondatokat a korabeli reflexiókból, köztük külön nyomatékkal

19 2005. február Cs. Szabó Lászlóét: Amíg százezrek úgy élnek, ahogy Illyés elrettentõ például megörökítette, a magyar nemzet is halálosan gyönge - üt mai valóságunkra a fenti idézet, üt, mert úgy tetszik, semminek sem múlik el oly könnyen az ideje, ha visszatérõ számban gyarapszik az alul- és peremre szorultak tömege, tartozhatunk többszörösen is Európához, nemzetünk vergõdõ nemzet marad, kilá-tása újabb pokoli víziót ígér, semmi egyebet, bizonyos vagyok abban, hogy aki idõrõl idõre belelapoz, nem bánja meg, különösen azok nem, akik hasonló mélységbõl érkeztek, de mélytudatukban egyszer sem kristályosodott ki, hogy honnét érkeztek, milyen bensõ gazdagságot hoztak magukkal, további küzdelmeihez mekkora támasztékul szolgál a jussul kapott erkölcsi világ III. Lépjünk, amekkorát csak Illyés léphetett gondolattársításaiban, ugorjuk át sokszor és sok formában elemzett költészetét, dokumentumregényeit, drámáit, s idõzzünk el esszéinél; történelmi kutakodásainál - más korban, más parancsolatú idõben, sõt; szigorúbb tekintetû viszonyok közt papírra vetett vitacikkei-nél, másképp fogalmazva: idõzzünk el megmegújuló bátorságánál; Illyés továbbõrzött hûségénél, emlékezzünk csak Európa- szerte nagy visszhangot kiváltó, sokáig betiltott Szellem és erõszak könyvecskéjére (benne a párisi L' Express szerkesztõjével folytatott beszélgetésére), az itthon is támadott írásaira: a Válasz Herdernek és Adynak esszéjére, Az elpuskázott tartományra, s más langyosságot felverõ, sorsnyomás alól elõsistergõ szóváltásaira, apró intelmek ide, nagyobb haragvások oda, mondta a magáét, mondta, ami vállára nehezült, ami a szétszóratott magyarság szívét nyomta, századjára is mondta, mondta, figyelmeztetett a türelmetlenség, a sovinizmus, a faji gyûlölet, az elkülönülés veszélyeire, az igazi változásokat messzi késlekedésében látta, annál kísértetiesebbnek Erdély sorsát, amely évszázadokon át a magyar civilizáció és irodalom szülõföldje volt, amely-nek egyetlen kisebbségnek szánt egyetemét bezárták, ezekben a sötétlõ napokban, feltehetõen egyre többet gondolt a herderi jóslatokra, aki közel kétszáz évvel elõtte néhány száz esztendõnél többet jóindulattal sem jövendölt a mások közé ékelt magyaroknak, mindemellett Ady látomásaitól sem tudott szabadulni, más pillanataiban mi mással nyugtatgatta volna magát, minthogy: Ady nemzedéke fölött sem volt könyörületesebb az ég. Még kevésbé az utána következõ nemzedék fölött, melyekre az õ jóslatainak beteljesedése zúdult. Szembe mertünk valaha nézni ezekkel a beteljesedésekkel is? Tudjuk, hogy a könyvek, cikkek, viszszaemlékezések ígynevezte diadalmas forradalom alatt, mely az õ gondolatait is immár gyõztesnek hirdette, Ady bénulásos szája újra és újra ezt a szót akarta érthetõen kimondani: Erdély. Mert olyan sötétet még õ sem jósolt, mint amit haldokló tekintetével látott. S nemcsak népe egén ; földjén is, attól kezdve számolni lehetett és kellett a diadalmas forradalom minden következményével, minden hordalékával, átrendezõ viharaival, pontosan látta a városba tömörülés; a talajvesztettség lélekroncsoló hatását, akár a magam eligazodására, akár interjúkérdésként (mi a rossz közérzet oka?) kérdettem, osztott-gondú volt a válasz: Nemzeti tudatunk fogyatékos, a közösségi kötelékek szemmel láthatóan fellazultak, a hazához tartozni nemrég még ajándék volt a léleknek, összeforrasztó ajándék, a tömegnyomás inkább a prés szerepét tölti be, semmint a nemzeti keret tágítását, Illyés hangsúlyai minden nyilatkozattal súlyosbodtak, ebbõl a szellemi tartásból jottányit sem engedett, ezért válhatott József-hegyi háza zarándokhellyé, külhoni barátai, honi szövetségesei és tanítványai számára Kárpát-medencei elségterületté, 19 ahonnét nemes útjukra, õrposztjukra igazíthatók a szavak, ahonnét megmaradásukra bátoríthatók a szívek, a kezek, a szemek, ahonnét (legalább lélekben) visszaköltöztethetõk a csonkolt mezõk, fenyveseikkel a hegyek, nem volt, s ma sincs az a kitakart ideg-végzõdés, amely ne várta volna, ne várná a tudattisztító ébresztést, hazakeresõ hajszálereink finomítását-erõsítését, hogy amit magunkba szívtunk, ami táplál, ami - akár dacos ellenállással-, segít kigyógyulni görcseinkbõl, kisebbítéseinkkel torzított lelki nyavalyáinkból, segít, hogy az átkos indázások közt is ölelkezõ nemzetté válhassunk, apadásaink mögül a legkiszolgáltatottabbak; a mai mélyet élõk is elõragyogjanak, hogy velük és általuk a sokat emlegetett nemzet (talán utolsó próbálkozásként), megvethesse lábát, talpra állhasson, esetleg túllépjen a semmítõszándékú évezredkezdeten! Tamás Menyhért

20 Gaál József képzõmûvész kiállítása Álomban létezõ II. Gaál Józsefnek átjárása van álom és valóság, e világ és túlvilág, tudati és tudatalatti szféra között, mintha észre sem venné, mikor halad át - Hölderlin szavával élve - a könnyû kötésû hídon. Írországi kiállításának címe is - Álomban létezõ - ezt az áttûnést sugallja, a megfoghatatlan álom és a felfoghatatlan létezés látszólagos ellentéte nála összeolvadni látszik. Mûvészetével a kollektív emberi szellemet idézi meg, mintha minden mítoszok elõdjét, az õsmítoszt keresné, mert a- hogy õ maga mondja: A tudatalatti s a tudat feletti, a tudatos és a tudattalan a mûvészetben szétválaszthatatlan. Az ihlet éteri és ösztönös egyszerre, esendõség és tökéletesség, alászállás és felemelkedés. Gaál festményei a jungi értelemben vett belsõ képek, a secundum naturam akaratlagos elõhívásai. A mûvész egyre mélyebbre hatol önmagában, vásznai ennek az önfeltárásnak, az önmagába hatolásnak a stációi. Mûvészete az önnön énjét kitapogató ember szellemi kalandja. Gaál József mûvészetében gyakran találjuk nyomát a pogány és keresztény hagyományoknak, de a mûvész mindig újabb és újabb maga teremtette maszkokat ölt magára, hogy megidézze, vagy éppen elriassza a démonokat. Énekét hallgatva, képeit, szobrait nézve, az embernek sokszor az az érzése, hogy az a bizonyos könynyû kötésû híd, valójában egy-egy mû, melynek elkészültével a mûvész visszatér az evilágba, hogy aztán újra nekivágjon annak a bizonyos útnak, amit alkotásnak nevezünk. A Godot Galéria Álomban létezõ II. címû kiállításának anyaga a Kiscelli Múzeumban és a Cork Vision Centreben kiállított tíz nagy méretû vászonkép aurájában született. Egy részük megelõzte a nagy sorozatot, letapogatható bennük a mûvészi stíluskeresés minden szépsége és feszültsége, másik részük a megnyitó utáni talán egy kicsit felszabadultabb, de már új utat fürkészõ lelkiállapotban született, a vonatúton Cork és Dublin között vagy éppen a repülõn hazafelé. Nagy T. Katalin Nyitva: március 12-ig keddtõl péntekig 10 és 18, szombaton 10 és 13 óra között. (cím: 1075 Budapest, Madách út 8., Tel./fax: (+36 1) , / Magyar Irodalmi Díj február 17-én este a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Tolnai Ottó Költõ disznózsírból címû könyvéért átvette Göncz Árpádtól, a Magyarország Európában Alapítvány elnökétõl a évi Magyar Irodalmi Díjat. A Kalligram Kiadó gondozásában tavaly karácsonyra megjelent kötetben Parti Nagy Lajos beszélget a palicsi költõvel. Az ötmillió forinttal járó rangos elismerést a korábbi években Esterházy Péter (Harmonia Caelestis), Bodor Ádám, Balla Zsófia (A börtön szaga), Szilágyi István (Hollóidõ), Rakovszky Zsuzsa (A kígyó árnyéka) és Parti Nagy Lajos (grafitnesz) kapták meg. orrás: terasz.hu Nádas Alexandra tárlatával nyílik a kiállítási évad ebruár 23-tól, a Mednyánszky Galériában látható a Képcsarnok idei kiállítási évadjának nyitó eseménye, Nádas Alexandra tárlata. Nádas Alexandra, a kortárs európai képzõmûvészet egyik kiemelkedõ, fiatal tehetsége. A Magyar Képzõmûvészeti Egyetemen szerzett diplomát 2001-ben. Mûveivel a nagyközönség elsõ, ban megrendezett önálló kiállítása óta több alkalommal találkozhatott önálló és csoportos kiállításokon. A grafikusként végezett mûvész grafikái és táblaképei a hazai és nemzetközi tárlatokon elsõ bemutatkozása óta egyaránt sikert aratnak. Alkotásait fellelhetjük neves magyar és külföldi magán- és közgyûjteményekben. A fiatal alkotót - akit a Barcsay Jenõ nevét viselõ, fiatal képzõmûvészeket támogató alapítvány már kétszer talált méltónak a mester nevét viselõ díj elnyerésére - azonban nem csak képzõmûvészeti munkáiról ismerhetjük. Árnyalatnyitány címmel, a Kráter Mûhely gondozásában 2000-ben megjelent elsõ önálló verseskötete, melyet a mûvész saját grafikáival illusztrált. A kötet a vizuális élményen túl katartikus élményt hoz az olvasó számára. A költõ-mûvészt kiadója így méltatja: a koraközépkor misztikusai óta alig-alig élt közöttünk ilyen zsoltáros lelkû költõ Nádas Alexandra korai képein kopott belvárosi bérházak, elhagyott belsõ udvarok, csigalépcsõk, finoman megmunkált kovácsoltvas korlátok, félreesõ padok, hosszú árnyékok, rácsos ablakok teremtettek sajátos hangulatú világot. Mintha titkokat keresett volna. Újra és újra, 20 más és más kontextusban bontogatta ezeket sokak számára hétköznapinak tûnõ, de - mint az a mûvekbõl kiderül - gyakran rettentõ mélységeket adó motívumokat. Késõbb gúzsba kötött bábok ülnek a ladikokban, kietlen tópartokon súlyos misztériumokról mesélve. A szemlélõdõ meleg, földszínekkel megfestett tájat lát. Az alkotó a színek és a végletekig egyszerûsödött formák segítségével ébreszt ebben a sajátos térben egyszerre lírai és drámai hatásokat. Aztán lassan eltûntek a vészterhes mumifikált alakok a képekrõl, megmaradtak az üres lélekvesztõk a barna csöndben. Mûvészetébe új elemként épülnek be a franciaországi élmények, a képeken megjelenõ házak, a templomok tornyai, mind a provence-i tájat idézik. A végtelenbe lebegõ motívumok között szövegtöredékek bukkannak fel, melyek talán egy rég letûnt, a kortárs szemlélõnek misztikusnak ható civilizáció üzeneteit hordozzák. A mostani, a Mednyánszky Galériában megrendezésre kerülõ önálló kiállítás anyagának jelentõs részét a közelmúltban, a kecskeméti mûvésztelepen készült alkotások adják, de az új munkák mellett megtekinthetõek és megvásárolhatóak Nádas Alexandra korábbi, pályáját jelentõsen befolyásoló, azt meghatározó alkotások is. A kiállítás megtekinthetõ február 23-tól március 23-ig, munkanapokon 10-tõl 18 óráig, szombatonként 11-tõl 12-ig. Kéz Ágnes Képcsarnok Kft. Nádas Alexandra: Provence-i emlék

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Multikultúra a Duna-parton

Multikultúra a Duna-parton Bemutatjuk a Mûvészetek Palotáját Multikultúra a Duna-parton Nagyszabású ünnepségen, 2005. március 14-én adták át az ország legnagyobb kulturális létesítményét, a Mûvészetek Palotáját. Az épület Zoboki

Részletesebben

C1J N Y. lit p---- Dr. Kovács Ferenc. rr ~\ ~ REGYHÁZA. NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE

C1J N Y. lit p---- Dr. Kovács Ferenc. rr ~\ ~ REGYHÁZA. NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Ügyiratszám: KULT-50-1 /2015. Ügyintéző : Doka Diána ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez Képzőművészeti Ösztöndíjak meghirdetésére lit p---- Dr. Kovács Ferenc polgármester alpolgármester /" 2 ---:>~~_"L.~ ----~.>--

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A támogatás formája: működési támogatásnak nem minősülő vissza nem térítendő támogatás.

ELŐTERJESZTÉS. A támogatás formája: működési támogatásnak nem minősülő vissza nem térítendő támogatás. Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési osztály Az előterjesztést megtárgyalta: Pénzügyi

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS Velencéért Közalapítvány pályázatot hirdet civil szervezetek támogatására

PÁLYÁZATI KIÍRÁS Velencéért Közalapítvány pályázatot hirdet civil szervezetek támogatására PÁLYÁZATI KIÍRÁS Velencéért Közalapítvány pályázatot hirdet civil szervezetek támogatására Jelen pályázati kiírás részét képezi a Pályázati Adatlap, amely letölthető www.velence.hu oldalon, vagy átvehető

Részletesebben

2012. évi pályázati kiírás

2012. évi pályázati kiírás 2012. évi pályázati kiírás a létavértesi civil szervezetek részére 1. Pályázat célja: a helyi programok bővítése, színesítése, tartalmasabbá tétele Az alábbi témakörökben lehet pályázni: A.) Település

Részletesebben

Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat Polgármester SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY a Képviselő-testület 2012. november 15-i ülésére

Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat Polgármester SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY a Képviselő-testület 2012. november 15-i ülésére Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat Polgármester SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY a Képviselő-testület 2012. november 15-i ülésére Tárgy: Pályázati kiírás a társasházas és szövetkezeti lakóépületek felújításának

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja NEA szabályozása A NEA működését a 5/ 2012 (II.16) KIM rendelet

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat a következő témakörben tud pályázni:

Abony Város Önkormányzat a következő témakörben tud pályázni: Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési osztály Az előterjesztést megtárgyalta: Valamennyi

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS

REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS Fiatal képzőművészek számára Pályázati kategória kódja: REB-15-MŰV Meghirdetés dátuma: 2015. április 3. Magyarország Kormánya a 2013. október 29-én megjelent,

Részletesebben

Polgármester JAVASLAT. a közoktatási intézmények felújításáról szóló KMOP-2007-4.6.1.-es pályázaton való részvételre

Polgármester JAVASLAT. a közoktatási intézmények felújításáról szóló KMOP-2007-4.6.1.-es pályázaton való részvételre BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA Polgármester JAVASLAT a közoktatási intézmények felújításáról szóló KMOP-2007-4.6.1.-es pályázaton való részvételre Készítette: Vukovich Zoltán irodavezető Kovács

Részletesebben

KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ EGYHÁZI- ÉS CIVIL SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA

KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ EGYHÁZI- ÉS CIVIL SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA SÁROSPATAK ÖNKORMÁNYZATA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS (TERVEZET) KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ EGYHÁZI- ÉS CIVIL SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA SÁROSPATAK, 2010 Készítette: Hajdu Imre tanácsnok, a Kulturális Bizottság

Részletesebben

P Á L Y Á Z A T I K I Í R Á S

P Á L Y Á Z A T I K I Í R Á S P Á L Y Á Z A T I K I Í R Á S BELVÁROS- LIPÓTVÁROS BUDAPEST FŐVÁROS V. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL társasházak és szövetkezeti formában működő lakóépületek részére adható támogatás elnyerésére 2012. Belváros-Lipótváros

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A KözösALAPON program pályázatot hirdet közösségi alapítványok létrehozásának támogatására

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A KözösALAPON program pályázatot hirdet közösségi alapítványok létrehozásának támogatására PÁLYÁZATI FELHÍVÁS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A KözösALAPON program pályázatot hirdet közösségi alapítványok létrehozásának támogatására Jelen felhívás célja, hogy segítséget nyújtson a Szándéknyilatkozatok (pályázatok)

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

L51 számú előterjesztés

L51 számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere L51 számú előterjesztés I. Tartalmi összefoglaló Előterjeszt és a Humánszolgáltatási Bizottság részére a Kőbánya kolturális életének 2015.

Részletesebben

Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. 3100 Salgótarján, Kassai sor 54. Iktatószám: 411/2010. J a v a s l a t

Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. 3100 Salgótarján, Kassai sor 54. Iktatószám: 411/2010. J a v a s l a t Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. 3100 Salgótarján, Kassai sor 54. Iktatószám: 411/2010. J a v a s l a t a Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. KEOP-3.3.0. sz. pályázat keretében A Tarjáni Gyermektábor

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft

Pályázati úton elnyert támogatások: 30 247 e Ft A FÉSZEK MŰVÉSZKLUB BESZÁMOLÓJA a 2011. évi közhasznú tevékenységéről Összművészeti központként egyesületünk közhasznú tevékenysége változatlanul a kulturális, művészeti programok szervezése és bonyolítása,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Nem költségvetési szervek támogatására pályázat Iktatószám 981/2014.

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám Kedves Klaszter Tagok! Továbbra is korlátozott a pályázati lehetőségek száma, de a friss lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk Önöket. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy

Részletesebben

Magyar Tolkien Társaság Alapítva 2002-ben

Magyar Tolkien Társaság Alapítva 2002-ben Tündék Törpök Emberek A Magyar Tolkien Társaság 2014. január 4-én J. R. R. Tolkien, a XX. század egyik legnagyobb írója, az utolérhetetlen mítoszteremtő és nyelvész életműve előtt tisztelegve, 122. születésnapja

Részletesebben

Iparművészeti Múzeum Rekonstrukciója és értéknövelő tervezése Budapest, IX. kerület, Üllői út 33-37.

Iparművészeti Múzeum Rekonstrukciója és értéknövelő tervezése Budapest, IX. kerület, Üllői út 33-37. Iparművészeti Múzeum Rekonstrukciója és értéknövelő tervezése Budapest, IX. kerület, Üllői út 33-37. 2012. Országos tervpályázat: megvétel Tervezők: munkatárs: Szakági tervezők: Dobai János DLA Bálint

Részletesebben

Záró rendelkezések. Dr. Rónaszéki László jegyző

Záró rendelkezések. Dr. Rónaszéki László jegyző Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. ker. Önkormányzatának 36/2007. (X. 19.) sz. rendelete az egyházak, a társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok támogatására elkülönített előirányzat

Részletesebben

A fogyatékossággal élõ emberekért Média és Mûvészeti Ideiglenes Szakmai Kollégium pályázati felhívása 979

A fogyatékossággal élõ emberekért Média és Mûvészeti Ideiglenes Szakmai Kollégium pályázati felhívása 979 978 NKA HÍRLEVÉL TARTALOMJEGYZÉK A fogyatékossággal élõ emberekért Média és Mûvészeti Ideiglenes Szakmai Kollégium pályázati felhívása 979 A fogyatékossággal élõ emberekért Média és Mûvészeti Ideiglenes

Részletesebben

Előterjesztés. - a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz

Előterjesztés. - a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz NyíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. E-MAil: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: SZOC-9438-118/2014. Ügyintéző: dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági

Részletesebben

REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS

REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS Kárpát-medencei fotópályázat Pályázati kategória kódja: REB-15-FOTO Meghirdetés dátuma: 2015. április 3. Magyarország Kormánya a 2013. október 29-én megjelent,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Az Artisjus Zenei Alapítvány PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA. Könnyűzenei egyedi projekttámogatás tárgyú pályázatra

Az Artisjus Zenei Alapítvány PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA. Könnyűzenei egyedi projekttámogatás tárgyú pályázatra Az Artisjus Zenei Alapítvány PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Könnyűzenei egyedi projekttámogatás tárgyú pályázatra I. Alapvető információk 1) Pályázati kiírás célja A jelen pályázati kiírás célja, hogy vissza nem

Részletesebben

16. napirendi pont Előterjesztés a 3611/2 hrsz-ú (Rábasömjén, Ölbői utca) ingatlanra vonatkozó eladási ajánlatról. Mellékletek:

16. napirendi pont Előterjesztés a 3611/2 hrsz-ú (Rábasömjén, Ölbői utca) ingatlanra vonatkozó eladási ajánlatról. Mellékletek: 16. napirendi pont Előterjesztés a 3611/2 hrsz-ú (Rábasömjén, Ölbői utca) ingatlanra vonatkozó eladási ajánlatról Mellékletek: 20. napirendi pont A helyi építészeti értékek támogatására vonatkozó pályázatok

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. november 7. napján tartandó testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. november 7. napján tartandó testületi ülésére ELŐTERJESZTÉS Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. november 7. napján tartandó testületi ülésére Tárgy: Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1. szám és 732 hrsz. polgármesteri hivatal

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a 2014. évi civil keretre Előterjesztő:

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27.

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Szakmai beszámoló Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával (pályázati azonosító:

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

Pályázati felhívás. Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále. I. Hagyományos grafika kategória II. Kísérleti grafika kategória

Pályázati felhívás. Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále. I. Hagyományos grafika kategória II. Kísérleti grafika kategória Pályázati felhívás Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále A székelyföldi megyék tanácsai, Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja és a Kovászna

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Az NKA Bizottságának 2/2004. (V. 24.) számú határozata 803. Az NKA Bizottságának 3/2004. (V. 24.) számú határozata 804

TARTALOMJEGYZÉK. Az NKA Bizottságának 2/2004. (V. 24.) számú határozata 803. Az NKA Bizottságának 3/2004. (V. 24.) számú határozata 804 802 NKA HÍRLEVÉL TARTALOMJEGYZÉK Az NKA Bizottságának 2/2004. (V. 24.) számú határozata 803 Az NKA Bizottságának 3/2004. (V. 24.) számú határozata 804 Az NKA Bizottságának 4/2004. (V. 24.) számú határozata

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 54/2015. (III.26.) határozata

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj a 2015-ös évre. A pályázat célja... 2. Pályázásra jogosultak... 2. Tudományterület, kategória...

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj a 2015-ös évre. A pályázat célja... 2. Pályázásra jogosultak... 2. Tudományterület, kategória... NEMZETKÖZI IGAZGATÓSÁG MAGYAR ÖSZTÖNDÍJ BIZOTTSÁG PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj a 2015-ös évre Tartalom A pályázat célja... 2 Pályázásra jogosultak... 2 Tudományterület, kategória...

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) ; a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) ; a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 5. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez önkormányzati tulajdonú

Részletesebben

KISOKOS. A-tól Z-ig. céges és egyéb rendezvényekhez, családi eseményekhez. www.barcikaart.hu

KISOKOS. A-tól Z-ig. céges és egyéb rendezvényekhez, családi eseményekhez. www.barcikaart.hu KISOKOS céges és egyéb rendezvényekhez, családi eseményekhez A-tól Z-ig www.barcikaart.hu 2 KISOKOS MEZEY ISTVÁN MŰVÉSZETI KÖZPONT Többfunkciós rendezvényterem Az impozáns, közművelődési, művészeti funkciókat

Részletesebben

Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung 7100 Szekszárd, Rákóczi Str. 69-71.

Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung 7100 Szekszárd, Rákóczi Str. 69-71. Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung 7100 Szekszárd, Rákóczi Str. 69-71. ELŐTERJESZTÉS a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015.

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (II.09.) rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról.

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (II.09.) rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról. Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (II.09.) rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Preambulum Tahitótfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közművelődési,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A felhívás meghirdetésekor rendelkezésre álló keretösszeg a 2015. évben 1.000.000 Ft.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A felhívás meghirdetésekor rendelkezésre álló keretösszeg a 2015. évben 1.000.000 Ft. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Homlokzat-felújítás támogatására, a Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013 (III.28.) önkormányzati rendelete alapján 1. A pályázat célja Nyírbátor Város településképének

Részletesebben

A pályázat célja A kiemelkedő színvonalú teljesítmények szakmai elismerése.

A pályázat célja A kiemelkedő színvonalú teljesítmények szakmai elismerése. ALUTA NÍVÓDÍJ 2010 A pályázat kiírója Az ALUTA (Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület) hagyományainak megfelelően nyilvános pályázatot hirdet a tevékenységének célkitűzéseiben megfogalmazott szakmai elvárásoknak

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 3-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 3-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 176/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 3-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: A Musical Varázs Alapítvány és

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Polgármester Tárgy: Jelentés lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Tisztelt Képviselő-testület! A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az alábbiakat jelentem: Folyószámla-hitelkeret módosítása

Részletesebben

A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása

A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének a Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíjról

Részletesebben

2013 Budapest Jazz Club. 2014. tavasz-nyár

2013 Budapest Jazz Club. 2014. tavasz-nyár 2013 Budapest Jazz Club 2014. tavasz-nyár MAGUNKRÓL A Budapest Jazz Club egyedi atmoszférájának, csúcsminőségű technikai felszereltségének és több mint ötéves tapasztalatának köszönhetően izgalmas színfoltja

Részletesebben

K I V O N A T az Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottság 2012. április 17-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T az Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottság 2012. április 17-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottsága K I V O N A T az Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottság 2012. április 17-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből

Részletesebben

l C0. számú előterjesztés

l C0. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere l C0. számú előterjesztés Előterjesztés a Humánszolgáltatási Bizottság részére a gyógyászatisegédeszköz-támogatásról szóló pályázati felhívásról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 4. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM MINŐSÉG és TELJESÍTMÉNY ALAPJÁN DIFFERENCIÁLÓ JÖVEDELEMELOSZTÁSI

Részletesebben

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai 1/2012. (I.13.) SZKT határozat 4 igen, 0 nem és 0 fő tartózkodott A Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat Képviselő-testülete jegyzőkönyv

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

TULAJDONOSI, ELIDEGENITÉSI ÉS LAKÁS BIZOTTSÁGA valamint a V ÁROSFEJLESZTÉSI, MŰEMLÉKVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGA

TULAJDONOSI, ELIDEGENITÉSI ÉS LAKÁS BIZOTTSÁGA valamint a V ÁROSFEJLESZTÉSI, MŰEMLÉKVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGA BELVÁROS-LIPÓTVÁROS BUDAPEST FÖV ÁROS V. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL társasházak és szövetkezeti formában működő lakóépületek részére adható támogatás elnyerésére V. kerület Önkormányzat Képviselő Belváros-Lipótváros,

Részletesebben

JÖVŐNK KÖTELEZETTSÉGEI A JELEN LEHETŐSÉGEI KEDVEZMÉNYES KOLLEKTÍV STANDMEGJELENÉSI AJÁNLAT A CONSTRUMA / RENEO 2014-RE

JÖVŐNK KÖTELEZETTSÉGEI A JELEN LEHETŐSÉGEI KEDVEZMÉNYES KOLLEKTÍV STANDMEGJELENÉSI AJÁNLAT A CONSTRUMA / RENEO 2014-RE KEDVEZMÉNYES KOLLEKTÍV STANDMEGJELENÉSI AJÁNLAT A CONSTRUMA / RENEO 2014-RE CONSTRUMA / RENEO 2014 A HUNGEXPO Zrt. szakmai partnereként ismét kedvező megjelenési lehetőséget kínálunk a 2014 évi CONSTRUMA

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. február. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. február. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - MNOÖ által fenntartott iskolák igazgatói állásainak kiírása - Magyarországi Német Pedagógiai Intézet igazgatói állásának kiírása 2. PARTNERINTÉZMÉNYEK

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Beszámoló az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. I. A Polgármester átruházott hatáskörben az alábbi döntéseket hozta:

Beszámoló az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. I. A Polgármester átruházott hatáskörben az alábbi döntéseket hozta: IV-76/4593/2013. sz. határozat 1. melléklet Beszámoló az átruházott hatáskörök gyakorlásáról I. A Polgármester átruházott hatáskörben az alábbi döntéseket hozta: Humán Főosztály Ápolási díj: Összesen 294

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Cím: Sürgősségi előterjesztés a CÉDE, TEUT, valamint a KEOP-5.3.0/A pályázatokról. Gazdasági Bizottság

Cím: Sürgősségi előterjesztés a CÉDE, TEUT, valamint a KEOP-5.3.0/A pályázatokról. Gazdasági Bizottság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 61596/2009. Cím: Sürgősségi előterjesztés a CÉDE, TEUT, valamint a KEOP-5.3.0/A pályázatokról Előterjesztő: Dr. Fodor Tamás

Részletesebben

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap LXVII. Nemzeti Kulturális Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVII. Nemzeti Kulturális Alap EMMI kultúráért felelős miniszter Nemzeti Kulturális

Részletesebben

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában Magyar Vidékakadémia második sorozata Konferencia a helyi termékekről Mórahalom, 2011. február 24. A Magyar Kézműves Remek cím szerepe

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Retextil termékfejlesztői pályázat Kreatív termékötlet-pályázat textil újrahasznosítás témában Pályázni olyan termékötletekkel

Részletesebben

2013. ÉVI MUNKATERVE

2013. ÉVI MUNKATERVE NAGYMAROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 222/2012. (XI. 26.) számú határozatával elfogadott 2013. ÉVI MUNKATERVE Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. évi munkatervét az

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/3/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. március 25-i ülésére Tárgy: A könyvtár szakmai eszközfejlesztésére,

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 47/2007. (VIII. 31.) rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 47/2007. (VIII. 31.) rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2007. (VIII. 31.) rendelete 1 a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendelet módosításáról Óbuda-Békásmegyer

Részletesebben

Film Up! Érdekes a kutatásod? Fontosnak tartod, hogy ezt mások is megismerjék? Készíts filmet!

Film Up! Érdekes a kutatásod? Fontosnak tartod, hogy ezt mások is megismerjék? Készíts filmet! Film Up! Érdekes a kutatásod? Fontosnak tartod, hogy ezt mások is megismerjék? Készíts filmet! Filmpályázati felhívás PhD- és MSc/MA-hallgatók számára Az ELTE Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központja

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsághoz

ELŐTERJESZTÉS. - az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsághoz Ügyintéző: Béda Zsuzsa Ügyiratszám: 31.899/2012.IX NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA HUMÁN FŐOSZTÁLY OKTATÁSI KULTURÁLIS ÉS SPORT 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Telefon: (42) 524-565

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. október 22-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. október 22-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. október 22-i ülésére Tárgy: Karácsonyi fénydekorációs eszközök beszerzése Az előterjesztést készítette: Előterjesztő:

Részletesebben

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai 1/2015. (II.25.) SZKT határozat 3 igen, 0 nem és 0 fő tartózkodott A Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat Képviselő-testülete ülésének jegyzőkönyv

Részletesebben

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása NTP-EFP-14 A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetés az

Részletesebben

Szabályzat a Zita Királyné Közalapítvány tanulmányi ösztöndíja elnyeréséhez

Szabályzat a Zita Királyné Közalapítvány tanulmányi ösztöndíja elnyeréséhez Szabályzat a Zita Királyné Közalapítvány tanulmányi ösztöndíja elnyeréséhez A Zita Királyné Közalapítvány pályázata keretében a Marcali vagy Somogyzsitfa középfokú intézményeiben érettségizett és egyetemen

Részletesebben

a) szociális ellátás alanyainak életminőség-javítását célzó programok, akciók

a) szociális ellátás alanyainak életminőség-javítását célzó programok, akciók 1 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS szociális és egészségügyi keretre Hatvan Város Önkormányzata pályázatot hirdet a hatvani civil szervezetek támogatásáról szóló 15/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelet alapján, a Hatvan

Részletesebben

J E L E N T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

J E L E N T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Zirc Város Polgármestere 8420 Zirc, Március 15. tér 1. J E L E N T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról A lejárt határidejű

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2014. november 14. Születésnapi rendezvény Fazekas Lajos fazekas népi iparművész,

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A PETŐFI SZÜLŐHÁZ MÚZEUMI ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY

A PETŐFI SZÜLŐHÁZ MÚZEUMI ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY A PETŐFI SZÜLŐHÁZ MÚZEUMI ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE a 2004. évről Jelen közhasznúsági jelentést az alapítvány 2005. május 24-i kuratóriumi ülésén a kuratórium elfogadta, és a felügyelő

Részletesebben

Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása

Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása 7. számú melléklet a 2009. évi. törvényhez Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási

Részletesebben

451. számú előterjesztés

451. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 451. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a védett építészeti értékek megőrzésének

Részletesebben

Információk: Ponácz Ferenc igazgatóhelyettes, tel.: 22/ 506-162 Titkárság, tel.: 22/ 506-472. web: www.telekiblanka.hu. e-mail: budai@telekiblanka.

Információk: Ponácz Ferenc igazgatóhelyettes, tel.: 22/ 506-162 Titkárság, tel.: 22/ 506-472. web: www.telekiblanka.hu. e-mail: budai@telekiblanka. Kedves Szülők! Köszönjük érdeklődésüket iskolánk hat évfolyamos gimnáziumi képzése iránt. E tájékoztató honlapunkon történő megjelentetésével is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Önök minél több információhoz

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben