A trichinellosis hazánkban *

Átírás

1 A trichinellosis hazánkban * Dr. NEMESÉRI László Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest Az emberiség számára oly veszélyes zooanthroponosis, a trichi nellosis- a világ számos országában még manapság is előfordul, ennélfogva továbbra is fontos közegészségügyi és állategészségügyi problémát okoz. Hazánkban az emberi trichinellosis nem tartozik a gyakori parazitás betegségek közé, sporadikusan, különösen az utóbbi években azonban egyre gyakrabban diagnosztizálják. Az 1891-ben leirt első hazai emberi trichinellosis-.járvány óta eltelt 60 év folyamán, tehát 1950-ig hazánkban 9 járványeset során összesen 114 személy betegedett meg és 9 halt meg trichinellosisban. Az utóbbi 20 évben ( ) viszont a trichinellás megbetegedések száma jelentősen megnövekedett, ugyanis 45 járványesetben 422 személy lett beteg és 9 halt meg. A trichinellosis gyakoribbá válása az utóbbi években megítélésem szerint csak látszólagos. Valószínű, hogy hazánkban ez a betegség a korábbi években is gyakoribb volt, a nem megfelelő diagnosztikai eljárások folytán, különösen a sporadikus esetekben azonban nem ismerték fel. Végeredményben a hazánkban eddig diagnosztizált 54 járvány folyamán összesen 536 ember betegedett meg és 18 (3,3 fi) halt meg trichinellosisban. (lásd a táblázatot! ) *A wroclawi II.Nemzetközi Trichinellosis-Konferencián június 28-án elhangzott előadás alapján.

2 Kimutatás a Magyarországon megállapított emberi trichinellosisokról List of Human Trichinellosis Outbreaks in Hungary Év Hely Megbetegedés Halálozás Year Locality No of Patients Deaths 1891 Diósgyőr Kolozsvár Enying Kispest Kispest Kispest Ercsi Szentgál Gödöllő Urkut Urkut Salgótarján Debrecen Debrecen Bagamér Váraszó Putnok Debrecen Vérteskozma Debrecen Ózd Eger Salgótarján Mátranovák Sirok Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Ózd Hortobágy-Budape st I960 Debrecen Szakoly 2 7 I960 Debrecen 4 I960 Nagyléta 3 I960 Sztálinváros I960 Kazincbarcika Debrecen Noszvaj Nyíregyháza Hajdúböszörmény Budapest Cserépfalu 5

3 Êv Hely Megbetegedés Halálozás Year Locality No of Patients Deaths 1965 Nyíregyháza Kisvárda-Dunaujváros Kisvárda-Budapest Egerbocs Lónya Lőrinci-Csecse Tornaszentjakah Tiszakerecseny 6 A legnagyobb kiterjedésű hazai járvány 1964-ben volt, melynek során 116 személy betegedett meg és 3 meghalt. Egy pesterzsébet i lakos 1963 decemberében sertést (anyakocát) vásárolt egy Budapest IX. kerületi lakostól februárban a sertést kényszervágták, és a hus nagy részét kolbásznak dolgozták fel. A füstölt kolbászt ezután árusitani kezdték. A kolbász fogyasztása után néhány nap múlva több személy betegedett meg hasmenés, rosszullét, láz kíséretében. Az orvosok influenzára gyanakodtak, és a betegeket a László Kórházba utalták. A korházban a betegek a szokásos kivizsgálás alatt álltak, majd a magas eosinophilia nyomán parazitás betegség gyanúja is felmerült. A betegekből származó vérmintákat mikroprecipitációs eljárással megvizsgálva pozitiv eredményt kaptam. A betegek által fogyasztani kezdett kolbászból származó mintákban nagy számban ( l g húsban ) izom-trichinellát mutattam ki. A trichinellosis diagnózisa tehát beigazolódott. A sertés fertőződése a szövettani vizsgálat szerint két hónapnál régebben történt, tehát még az előző tulajdonosnál. Mint kiderült, e tulajdonos a sertést az Aszódi uti szeméttelepen tartotta; valószinü, hogy az állat i t t fertőződött a szemétbe került trichinellás hulladék elfogyasztása utján. Az eddigiek során élőkben diagnosztizált megbetegedésekről volt szó. A trichinellosis elterjedtségéről valamely országban további tájékoztatást nyújt az emberi hullák izomzatának a t r i - chinella-lárvák kimutatása céljából végzett vizsgálata. Több

4 szerző" (GENERSICH 1891, 1894; MAKARA és HARY 1940; JENEY és BI RO 1953; NEMESÉRI 1955) által hazánkban eddig mesterséges e- mésztési eljárással megvizsgált 1141 emberi hullából származó rekeszizom közül 18 (1,5 fi) bizonyult kis fokban fertőzöttnek. E vizsgálatok eredményei is azt mutatják, hogy a lakosság lappangó trichinellás fertőzöttsége nem tartozik hazánkban a r i t kaságok közé. A házi- és a vadon élő állatok trichinellás fertőzöttségéről az alábbi adatokkal rendelkezünk. Hazánkban legnagyobb jelentősége a sertesáliomány fertőzőttségének van, mivel a gyakori sertéskolbász-fogyasztás jelenti nálunk a legnagyobb veszélyt a lakosság trichinellákkal való fertőződésében. A XIX. század végén Szászországba exportált un. bakonyi sertésekben a trichinelloszkópia során meglehetősen gyakran találtak trichinellákat. Igy pl ben a Szászországban megvizsgált bakonyi sertések 0,024 fi-a. volt trichinellás ben Ausztriában két, Magyarországról exportált sertésben találtak trichinellákat. Ezzel szemben a téliszalámi gyártására felhasznált sertésekben az 1922 óta folytatott hazai vizsgálatok negativ eredményt adtak óta a közfogyasztásra levágott sertéseknek a vágóhidakon történő kötelező trichinella-vizsgálata során évenként néhány esetben észlelnek fertőzött állatot. A kutyák és a macskák fertőzöttsége a Hajdú-Bihar megyei enzootiás területen 2 fioa volt. Legmagasabb hazánkban a rókák trichinellás fertőzöttsége, átlagosan 5 fi-oa, az enzootiás területeken természetesen magasabb. A vaddisznók fertőzöttsége kb. 0,5-1 fi-oa. A vadonélő rovarevők és rágcsálók fertőzöttsége az eddigi vizsgálatok szerint rendkívül alacsonynak tekinthető. Az eddig észlelt hazai járványokból arra lehet következtetni, hogy hazánkban a trichinellosis szempontjából 5 enzootiás terület van. 1. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye a legfertőzöttebb, ahol az eddigi 18 járványeset során 188 személy betegedett meg. 2. A Mátra és a Bükk vidéke (Heves,Nógrád és Borsod megye), ahol 16 járványesetben 106 személy betegedett meg. 3. A Bakony és Vértes vidéke (Veszprém és Eejér megye), ahol 7 jár-

5 A Magyarországon megállapított 54 emberi trichinellosis-eset földrajzi elhelyezkedése Geographical Distribution of 54 Endemic Outbreaks of Human Trichinellosis in Hungary

6 vány során 82 személy l e t t beteg. Említésre méltó Nagy-Budapest területe is, ahol a különböző helyről származó trichinellás sertéshúsok fogyasztása után ismételten megállapítottuk a betegséget, (lásd a térképet!) Az emberi megbetegedések forrása a legtöbb esetben télen házivágás utján levágott sertés húsából,illetve lőtt vaddisznó húsából készitett nyers kolbásztöltelék, i l l. füstölt kolbász volt. Több megbetegedés alkalmával a háziasszonyok a sertéshús konyhai feldolgozása (pl.vagdalthus készitése) folyamán a nyers darált, fűszerezett húsból kóstolgattak és igy történt a fertőződés. A megbetegedések általában családi jellegűek voltak, és nagyrészt falun fordultak elő. A betegek legnagyobb részében jellegzetes tünetekben nyilvánult meg a trichinellosis. A bántalom diagnosztizálására átlagosan a fertőzéstől számitott 4-6 hét múlva került sor. A betegség kimutatására igen alkalmas volt a betegek vérsavójával elvégzett mikroprecipitációs próba. A sertések fertőződésének kivizsgálása során megállapítottuk, hogy a trichinellás sertések tulajdonosainak foglalkozása igen gyakran erdész, vadőr, mezőőr, vadász volt, kiknek éppen foglalkozásuknál fogva alkalmuk nyilott arra, hogy sertéseikkel az elejtett vadon élő emlősök, főként rókák és vaddisznók húsát megetessék. Ennek lehetősége annál is inkább fennáll, minthogy hazánkban a vadászok, erdészek, stb. évente kb rókát, egyéb szőrmés ragadozót, 4000 borzot, 1000 vadmacskát, kóborkutyát, kóbormacskát ejtenek el. Az a régi felfogás, hogy a patkány a trichinellák legfőbb terjesztője, ma már egyre inkább háttérbe szorul. Az eddig diagnosztizált trichinella-járványokból, valamint a trichinellosis elterjedtségére vonatkozó hazai vizsgálatokból végeredményben megállapítható, hogy a fertőzöttség gyakoribb nálunk, mint általában gondolják, ezért feltétlenül szükséges a trichinellosis-prevenció kérdésével foglalkozni. A prevenció rendszabályait valamely országban a sertések és egyéb trichinella-hordozó állatok fertőzőttségének mértéke, továbbá a nem hőkezelt hus és húskészítmények fogyasztásának elterjedtsége

7 szabja meg. Ha a házi-és vadon élő állatokban lappang a trichinella-fertőzöttség, továbbá a lakosság körében gyakori a nyers bus és húskészítmények fogyasztása, akkor a köz- és magánfogyasztásra levágott sertések, továbbá a lőtt vaddisznók hatósági trichinella-vizsgálata indokolt. Hazánkban a 21/1953.M. T. sz. rendelet előírta a közfogyasztásra levágott sertések húsának kötelező trichinella-vizsgálatát. A vágóhidak trichinoszkóppal való felszerelése, a vizsgálók kiképzése megtörtént, úgyhogy 1962 óta a közfogyasztásra levágott évente kb. 2,5 millió sertés húsát a vágóhidakon 35 trichinella-vizsgáló laboratóriumban 130 technikus állatorvosi felügyelet mellett vizsgálja meg. A házivágás utján levágott évente mintegy 3 millió sertés trichinella-vizsgálata azonban ma sem kötelező. Hazánkban tehát, de azokban az országokban is - különösen a kelet-európai államokban - ahol még ma is gyakori a házivágás és az ilymódon levágott sertések vizsgálata nem kötelező, a magánvágás utján levágott sertések jelentik a legnagyobb veszélyt a lakosság trichinellákkal való fertőzésében. Ez a veszély annál is inkább fennáll, mivel a lakosság a házivágás alkalmával levágott sertések húsának mintegy negyed részét kolbásznak szokta feldolgozni, és a kolbászt olyan, nyers füstölt állapotban fogyasztja, amelyben a trichinellák még fertőzőképes állapotban maradnak. A házivágás alkalmával kóstolót szoktak a rokonoknak, barátoknak küldeni, és azok a saját sertéseik vágásakor azt v i szonozzák, ilymódon egy-egy sertésből több család ki lehet téve a fertőzésnek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a házivágásra kerülő sertések háztáji gazdaságokból származnak, ahol pedig az állatok fertőződésére sok lehetőség nyilik, hiszen pl. a legelőre kijáró, eleséget kereső állatok kóborlásuk közben könnyen hozzájuthatnak trichinellás hullákhoz, eltekintve attól, hogy egyes helyeken szokásos a sertéseket különféle állatok hulláival etetni. Ezzel szemben a közfogyasztásra levágott sertések nagy része állami hizlaldákból, állami gazdaságokból, termelőszövetkezetekből ered, ahol sokkal kisebb a lehetősége a serté-.sek fertőződésének.

8 Ismeretes, hogy -30 C hőmérsékleten egy napig tartott húsban a trichinella-lárvák biztosan elpusztulnak; a trichinellosis-prevenció azonban magánvágás esetén a sertéshús fagyasztása, vagy pedig a húsnak röntgen- i l l. gamma-sugarakkal való kezelése révén természetesen lehetetlen. A sertés-házivágás megszüntetését hazánkban nem tervezik, továbbá nem várható a háztáji gazdaságokban a tartási és a higiénikus viszonyok gyors javulása sem, éppen ezért egyetlen lehetőségként marad a házivágás utján levágott sertések húsának mikroszkópos megvizsgálása az emberi fertőződés megakadályozása céljából. A házivágás utján évente levágott kb. 3 millió sertés trichinella-vizsgálatának elvégzésére ez idő szerint nem áll rendelkezésre megfelelő intézményhálózat. Nehézséget jelent, hogy a házivágás ideje jórészt december-január hónapokra esik, ezért viszonylag rövid idő alatt sok mintát kellene megvizsgálni. A vágóhidak e vizsgálatok elvégzésére többek között azért sem képesek, mert a magánvágások arra az időszakra esnek, amikor a vágóhidakon is a legnagyobb a forgalom, továbbá a vágóhídi t r i - chinella-vizsgáló létszám és felszerelés csak a közfogyasztásra levágott sertések vizsgálatára elegendő. További problémát jelent a lakosság közömbössége, a falutól messzefekvő, elszórt tanyák esetén a téli közlekedési nehézség is. Speciális hazai viszonyaink eddig nem tették lehetővé, hogy a sertés-házivágás állategészségügyi ellenőrzése országosan bevezettessék. Mindazonáltal az a körülmény, hogy három parazitózisnak, éspedig a trichinellosisnak, az echinococcosisnak, a cysticercosisnak eredetét - eltekintve most az egyéb betegségektől - a házivágásokban kell keresnünk, indokolttá teszi, hogy azok állategészségügyi ellenőrzését hazánkban is elrendeljék. Az állategészségügyi irányitásnak szándékában áll a távolabbi jövőben, a feltételek megteremtésétől függően a házi sertésvágások kötelező husvizsgálatának bevezetése. Addig sem nézhető azonban tétlenül esetleges ujabb járványok keletkezése, hanem módot kell találni a magánvágás utján levágott sertések húsának mikroszkópos vizsgálatára, egyelőre csak a trichinello-

9 als szempontjából enzootiás területeken, majd később fokozatosan az egész országban. Állategészségügyi igazgatásunk ennek tudatában az elmúlt években 340 trichinella-vizsgáló mikroszkópot bocsátott a gyakorló állatorvosok rendelkezésére, elsősorban a fertőzöttnek ismert területeken. Á jövőben ezek számát növelni fogják. A 'Trichinella spiralis biológiájának, terjedési módjának ismeretében tisztában vagyunk az emberi trichinellosis felszámolásának módozataival. A közfogyasztásra és a házivágás utján levágott sertések, valamint a vadászok által lőtt vaddisznók t r i chinella-vizsgálata bár igen fontos, de egyoldalú, passziv intézkedés, ezért nem elégedhetünk meg csak a trichinelloszkópiával, hanem minden lehetséges módon meg kell akadályozni, hogy a vadon élő emlősökből a trichinellák átterjedjenek az ember kultur- és gazdasági körében élő állatokba. A trichinellosis állatról emberre átterjedő betegség, tehát az ellene való küzdelemben, a megelőzésben az állatorvosok és az orvosok szoros együttműködése szükséges.- Az állategészségügyi és a közegészségügyi hatóságok által kiadott rendszabályok bevezetése és következetes végrehajtása utján lehet esak eredményesen küzdeni e betegség ellen. A vadon élő emlősök, házi húsevők, rágcsálók' hulláit elégetés vagy elásás utján meg kell semmisiteni, hogy azok ne szolgálhassanak táplálékul más állatok számára. Az erdészeknek, vadőröknek, vadászoknak, gyepmestereknek, - és azokon a vidékeken, ahol ez szokásos, a lakosságnak - rendeletileg meg kell t i l t a n i, hogy az elejtett állatok nyers húsát állataikkal megetessék. Fontos a lakosság széles körű felvilágosítása - a propagandamunka koncentrálása az enzootiás területekre - a rádió, televizió, a sajtó, plakátok és röplapok utján arra vonatkozóan, hogy a levágott sertések húsát a trichinellák előfordulása szempontjából minden esetben vizsgáltassák meg, nyers hust, i l l. húskészítményt lehetőleg ne fogyasszanak, a vágóhídi és háztartási hushulladékot csak ártalmatlanná tett állapotban használják fel állati eleségként. Ezekkel a rendszabályokkal nagymértékben elősegíthetjük a t r i -

10 chinellosis csökkenését és hozzájárulhatunk az emberiség számára oly veszélyes betegség fokozatos megszűnéséhez. ö s s z e f o g l a l - á s Â szerző áttekintést ad a trichinellosis magyarországi jelentőségéről. Az 1891 óta Magyarországon észlelt összesen 54 járványeset folyamán 536 ember betegedett meg és 18 (3,3 fi) halt meg trichinellosisban. (Röviden ismerteti az 1964-es legnagyobb járványt.) A Magyarországon eddig több szerző által vizsgált, összesen 1141 emberi hullából származó rekeszizom közül 18 (1,5 fi) bizonyult kis fokban fertőzöttnek. A sertés trichinel lás fertőzöttségéről 1891 óta vannak adatok: egyrészt az itthon levágott, másrészt a régebben exportált sertésekben többször mutattak ki trichinella-lárvákat. A statisztikai adatok szerint a hazai sertésállomány trichinellás fertőzöttsége alacsony. A trichinellák természetes gazdái és terjesztői Magyarországon is a vadon élő emlősök, elsősorban a rókák. A róka trichinellás fertőzöttsége átlagosan 5 fi-oa t a vaddisznóé 0,5-1 fi-oa. A kutya és a macska fertőzöttsége a Hajdú-Bihar megyei enzootiás területen 2 fi-oa volt. Az emberi megbetegedések forrása a legtöbb esetben a téli házivágás utján levágott sertés, ritkábban lőtt vaddisznó húsából készült kolbász. A sertés fertőződése legtöbbször vadon élő emlősök, főként rókák hulláinak felfalása utján következik be óta bevezettük a közfogyasztásra levágott sertések húsának kötelező trichinella-vizsgálatát. Az évente levágott kb. 2,5 millió sertés húsát 35 trichinella-vizsgáló laboratóriumban 130 technikus vizsgálja meg. A házivágás utján levágott évente kb. 3 millió sertés vizsgálata azonban nem kötelező. A lakosság fertőződésének a veszélye tehát továbbra is fennáll, annál is inkább, mivel a házivágás alkalmával levágott sertések húsának kb. negyed részét kolbásznak szokták feldolgozni, és azt olyan állapotban fogyasztják, melyben a trichinellák fertőzőképesek

11 maradnak. Az állategészségügyi igazgatás arra törekszik, hogy egyelőre az enzootiásnak ismert területen a házilag levágott sertések húsát is megvizsgálják, ezért az elmúlt években 340 mikroszkópot bocsátott e célra a gyakorló állatorvosok rendelkezésére. A szerző végezetül a trichinellosis elleni védekezés egyéb rendszabályait ismerteti, amelyek a sertésnek a vadon élő emlősöktől való fertőződését vannak hivatva megelőzni. NEMESÉRI, L.; Trichinellosis in Hungary The author discusses trichinellosis in Hungary. During the 54 epidemic cases observed since 1891, 536 individuals have been infected, and 18 (3,3 per cent) died of trichinellosis. The severest epizootic (1964) is treated in detail. Of the 1141 diaphragms taken from human corpses and examined by several workers 18 (1,5 per cent) proved to have minor infections. Information on the trichinellous infection of the pig has beeravailable since 1891: since then Trichinella larvae have been repeatedly demonstrated both in animals slaughtered at home and formerly in those exported. According to statistics, the t r i chinellous infection of the Hungarian pig stock is low. The natural hosts and vectors of the Trichinellae are wild mammalian species, primarily the fox. This is the case in Hungary also. Generally 5 per cent of foxes have trichinellous infection, and 0,5 per cent of wild boars. Two per cent of dogs and cats in the enzootic area of Comitat Haj du-bihar were infected. The source of human infection is, in most cases, sausages prepared from the meat of pigs slaughtered on the farm ~,nd only rarely from wild boars shot in the country. Infection of pigs occurs mainly by their devouring the carrion of wild mammals, particularly that of the fox. Since 1962, inspection for trichinellosis of pork slaughtered for public consumption or export, has been obligatory: 130

12 technicians of 35 laboratories established for this purpose examine the meat of about 2.5 million pigs slaughtered annually. However, nearly 3 million pigs slaughtered on the farm are still exempt from this statute. Hence the danger of infection of the populace still exists, and the more so as about onequarter of the pork meat obtained by this means is processed into sausages that are consumed in a state which leaves the infectivity of the Trichinellae unimpaired. Veterinary control measures seek to ensure the inspection of meat from pigs slaughtered on the farm in enzootic areas; for this purpose 340 microscopes have been made available in recent years to veterinary surgeons in the country. Finally, the author discusses further measures taken against trichinellosis,aimed at preventing infection of domestic pigs by wild mammals. I r o d a l o m 1. GENERSICH, A.: Adatok a trichinosis kortanához. - Orvosi Hetilap, GENERSICH, A.: A trichina-infectio Kolozsvárt. - Orvosi Hetilap, JENEÏ, E. - BIRÓ, Zs.: Személyes közlés MAKARA, Gy. - HÁRY, M.: A Trichinella spiralis gyakorisága. - Népegészségügy, NEMESÉRI, L.: A trichinellózis mint világprobléma; a trichinellózis jelentősége Magyarországon. - MTA V. Orvosi Tud. Oszt. Közi., Érkezett: Dr. NEMESÉRI L. Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest, XIV., Tábornok u. 2.