3.1 Bevezetés, a felhasználó követelményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3.1 Bevezetés, a felhasználó követelményei"

Átírás

1 Ebben a fejezetben a közút világításával kapcsolatos követelményeket a közút használójának szempontjából vizsgáljuk. Az első részben még sem számszerű világítástechnikai előírásokat, sem megoldási javaslatokat nem teszünk, csak az igényeket soroljuk fel, melyeket a következő részben megpróbálunk a fotometria és színmérés nyelvére lefordítani, hogy a kézikönyv más fejezeteiben tárgyalt, a közvilágítás tervezésével kapcsolatos előírások, érthetőkké váljanak. 3.1 Bevezetés, a felhasználó követelményei A közút használóit két nagy csoportba sorolhatjuk: gyalogosok és járművezetők. A két csoportnak a világítással szemben támasztott követelményeit egymástól elkülönítve fogjuk tárgyalni annak ellenére, hogy sok esetben a két csoport ugyanazon útszakaszt használja. A két csoport követelményei különbözőek, sőt egymásnak ellentmondóak is lehetnek. Az adott közvilágítás tervezésekor minden esetben el kell dönteni, hogy az adott helyen mely csoport világítási követelményei a fontosabbak, és esetleg milyen más szabályozással kell arról gondoskodni, hogy a másik csoportot se érje veszélyesen hátrányos hatás A gyalogos látási igényei A közút világításának tervezésekor a gyalogos szempontjait is két csoportban tárgyalhatjuk: más a követelmény, ha a gyalogos egy fő- vagy mellékúton lakásához vagy munkahelyéhez siet, vagy egy sétáló, esetleg bevásárló utcában igényli, hogy a környezetében lévő személyekkel vagy tárgyakkal ismerkedjék. Az első esetben a gyalogos igénye egyrészt, hogy a gyalogjárón és az úttesten (ha azon a zebránál, vagy másutt át kell kelnie, vagy ha gyalogjáró hiányában azt kell használnia) az esetleges akadályokat meglássa, másrészt (a mai közbiztonsági körülmények között) a közutat használó embertársa szándékait időben felismerje. Ehhez a gyalogjárón kellő megvilágítást, a jó útburkolat és az esetleges úthibák között kellő láthatóságot kell biztosítani ahhoz, hogy azok jól felismerhetők legyenek. Ugyanakkor a világítás ne kápráztassa, mert esetleges rontó káprázás nagyon megnövelné a hasznos megvilágítás igényét ahhoz, hogy az úthibák észlelhetők legyenek. A második követelmény a közutat használó további személyek arckifejezésének időben történő felismerése. Ehhez a járókelő fejmagasságában megfelelő vertikális megvilágítást kell biztosítani, ez nyilván részben ellentmond az előző követelménynek, a kápráztatás elkerülésének. Kiutat a gondos, több irányból történő megvilágítás, a fénnyel történő modellezés és annak fél-cilindrikus megvilágítással való leírása mutathat. A fő követelmények mennyiségi leírását tehát a megvilágítás/fénysűrűség 1 nagysága adja, minőségi jellemzőit pedig a fény megfelelő irányítása, és a fényszín jelenti. Ezek mellett az alkalmazott fényforrás kiválasztását a helyesen megfogalmazott jó fényhasznosítás szabja meg 2. 1 A vonatkozó szabvány az utat jellemzően használó csoportok (útkategória) függvényében nagyobb fényigény esetén fénysűrűség értéket, kisebb igény esetén megvilágítás értéket ír elő. 2 A jól megfogalmazott fényhasznosítás alatt azt értjük, hogy az éjszakai látás körülményei között a fényhasznosítást újra kell fogalmazni, mint ahogy arra a 3.4. fejezetben ki fogunk térni. Közvilágítási kézikönyv 33

2 A bevásárló és sétáló utcákban az előbbiekhez hozzájárul a jó színlátási igény. Itt a másik járókelőnek nem csupán az arckifejezését szeretnénk jól kivenni, de esetleg az is érdekel, hogy milyen színű ruhát visel. Sok esetben a közvilágítást kiegészíti az üzletekből kiáramló kirakatvilágítás. Ennek a közvilágítással harmóniában kell lennie. Nem szabad a közvilágításra pl. kisnyomású (monokromatikus) nátriumlámpát használni és annak fényét a kirakatvilágításra használt fehér fényt adó nagynyomású fémhalogénlámpa fényével keverni A járművezető igénye A gépjárműforgalomhoz szükséges világítást általában a gépjármű saját fényszórója biztosítja, ezt segíti elsősorban beépített környezetben a közúthoz kötött világítás. Kézikönyvünkben azonban csak az utóbbival foglalkozunk, hiszen jól világított közutakon a gépkocsi tompított fényszórója által biztosított fény a járulékos. Városi környezetben kiegészítő jelentőségű, elsősorban arra szolgál, hogy a gépkocsit a közút többi használója gyorsan felismerje. Jelen kézikönyvben a látási követelmények szempontjából más járművek kérdésével külön nem foglalkozunk, mert ezeket ha pl. a kerékpáros kénytelen az útpályát a gépkocsival megosztani a járművezető igényei lefedik. Tervezés szempontjából pl. a kerékpáros számára a kerékpárutak világítása néhány, a gyalogos igényeit meghaladó igényt vet fel, mert a kerékpár gyorsabban közlekedik, mint a gyalogos, és ezért az akadály gyors felismeréséhez nagyobb megvilágításra van szüksége. Miként azt majd a következő fejezetekben látni fogjuk, az akadályok felismerési sebességét a látási körülmények befolyásolják. Gyorsabb felismeréshez jobb világításra van szükség, és ezt a jobb világítást nagyobb fénysűrűséggel, megfelelő fényeloszlás és fényszín biztosításával érhetjük el. A gépkocsi vezetőjének a közúton való haladás során gépkocsiját a megfelelő haladási sávban kell tartania, az úttesten lévő esetleges akadályokat idejekorán meg kell látnia, egyértelműen fel kell ismernie, hogy az úttest szélén megjelenik-e egy személy vagy állat, aki illetve amely néhány másodperc múlva az úttesten akadályt okozhat, az út szélén (fölött, mellett stb.) elhelyezett jelzőtáblákat, útjelzéseket fel kell ismernie és értelmeznie kell. Ugyanakkor a közvilágításnak el kell kerülnie a járművezető kápráztatását. A közvilágítás fotometriai követelményeit az előbbieknek megfelelően a látás nyelvére a következő kérdések megválaszolásával fordíthatjuk le: milyen hatással van a látómezőben felbukkanó jel fénysűrűsége valamilyen emberi válaszreakció kiváltásának válaszidejére (reakciósebesség), hogyan függ össze a kontrasztérzékenység a háttér fénysűrűségével, mi szükséges a részletek felismeréséhez foveálisan (előre tekintve) és parafoveálisan (az út vonalától oldalt, pl. az útjelző táblára tekintve), milyen mindezek fénysűrűség, kontraszt és fény-szín igénye. Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre akár csak megközelítő választ tudjunk adni, át kell tekintenünk a látási információ feldolgozását a szemünket érő ingertől az agyi megértésig. 3.2 A jel útja a tárgytól az agyig Az ember a környezetéből jövő információ túlnyomó többségét szemén keresztül kapja. A közúton közlekedők számára fontos, hogy a környezetből a szükséges és elégséges információt megkapják, azt feldolgozzák, hasznosítsák. Az információ megjelenítését úgy kell megvalósítani, hogy azt a megfigyelő könnyen, torzítások, információvesztés nélkül tudja észlelni. Ehhez a közvilágítás tervezőnek ismernie kell látószervünk tulajdonságait, és annak figyelembe vételével kell a közvilágítási berendezést megterveznie. A látószerv a szemből az idegpályákból az agyból áll. A fényingertől a fény-észleletig tartó úton végigkövetve az egyes látószervrészek működését a következő főbb csoportosítást tehetjük: a szem leképező mechanizmusa; a retinán elhelyezkedő, látható sugárzást ingerületté alakító, sejtcsoportok (csapok és pálcikák) mechanizmusa; a csap és pálcika mechanizmust az agy felé továbbító ingerek kialakulása, még a retina szintjén; az idegpályák mechanizmusa a retina és az agy látás-feldolgozó területei között; végül az agyi feldolgozás, amelynek során kialakul a látott tárgy mentális képe, hozzárendelődik forma-, mozgás-, szín-információ; asszociációk alakulnak ki már ismert jelenségekkel. A vizuális információ feldolgozásának egyre magasabb szintjeiről ismereteink egyre gyérebbek, bár napjainkban az agykutatás szinte naponta újabb részleteket tár fel. Ezek ismertetése azonban már messze túlmegy e kézikönyv keretein A szem leképező mechanizmusa Az emberi szem kb. 24 mm átmérőjű közelítőleg gömb alakú páros szerv, szerkezetét a 3.1 ábra szemlélteti. Az emberi szem védetten helyezkedik el a koponya csontosszemüregében. Külső védelmét biztosítja a szemhéj és a szempillák. A szem külső rétege az ínhártya, amely elöl a szaruhártyában (cornea) folytatódik, hátul a látóidegek bevezetése szakítja meg. Az ínhártya belső oldalán található az érhártya, ebben ágaznak el az ínhártyán át a 3.1. ábra Az emberi szem felépítése. szembe behatoló erek, amelyek a retinát látják el tápanyagokkal. Az ínhártya sötét festékanyagát a fényképezőgép belsejének fekete festéséhez hasonlíthatjuk, szerepe is ennek megfelelő. Az érhártya szaruhártya felé eső részének megvastagodása a sugártest (az ábrán külön nem tüntettük fel, egyes részeit mutatjuk be). A sugártestről ered a szivárványhártya, ennek nyílása a pupilla. Itt lép be a sugárzás a szembe. A pupilla a fényképezőgép rekesznyílásához hasonlít, reflexszerűen a pupilla nyílás változásával alkalmazkodik szemünk a fénymennyiség változásához (átmérője 2-8 mm 34 Közvilágítási kézikönyv Közvilágítási kézikönyv 35

3 között változik, így a külvilág 1:sokmillió nagyságrendű fénysűrűség változásainak hatását csak tört részben tudja áthidalni, itt az idegi feldolgozásnak nagy szerep jut.) Az ínhártya belső oldalát borítja az érhártya, ez táplálja a kezdeti jel feldolgozást végző retinát. A retinán helyezkednek el az érzékelők (csapok és pálcikák), amelyek a szembejutó sugárzást ingerületté alakítják. Ugyancsak itt találhatók a bipoláris, az amakrin stb. sejtek és végül a ganglion sejtek is, ezek együttesen dolgozzák fel primer módon az ingerületet és juttatják el az idegpályák segítségével, elektromos impulzus-sorozatok formájában, az agyba. Az idegpályák a látóidegfőnél (vakfolt) lépnek ki a szemből. A szem fénytörő közegei a szaruhártya, az elülső csarnokban elhelyezkedő csarnokvíz és a szemlencse. Ezek közül a szaruhártya a legfontosabb leképező elem. A csarnokvíz szerepe a szaruhártya táplálása, mivel abban nincsenek erek. A szemlencse kristálytiszta, rugalmas anyagú bikonvex lencse, domborúságának változtatásával fókuszálja a különböző távolságban lévő tárgyak képét a retinára. A domborítást a sugárizmok biztosítják. Ezzel a szem lencserendszerének eredő fókusztávolságát szabályozzák. A lencse törő képességét az f - fókusztávolság (m) reciprokával jellemezzük. A szemlencse nem tökéletes lencse, törésmutatója a különböző hullámhosszúságokra más és más. Ezt nevezzük kromatikus aberrációnak. Ha egyidejűleg nézünk fehér/fekete, vagy zöld színű tárgyat és kék és/vagy vörös tárgyat, szemünk a fehér (vagy zöld) tárgyra fókuszál élesen és a rövidebb hullámhosszúságú, kék fényt jobban töri, ezért a kék térrész képe a retina elé esik, a szem tehát mintegy rövidlátó -ként viselkedik ezen képrészletre vonatkozóan. A hosszú hullámhosszúságú vörös fény ezzel szemben a retina mögé esik, azaz szemünk távollátó -ként viselkedik. Ezekből következik, hogy a megfigyelő a vörös tárgyat szubjektíven közelebbinek érzi, mint az ugyanolyan messze lévő kéket. Ennek a közúti jelzések megfigyelhetőségében lehet jelentősége. A szemlencse nem csak színi korrekció szempontjából nem tökéletes (nem akromát), hanem geometriai leképezés szempontjából sem. A szemlencsén tengelyközelben, a szemtengely irányából beeső sugarak a külvilág képét a foveára képezik le. A lencse ún. szférikus aberrációja következtében a tengelytől távolabb, a lencse szélén áthaladó sugarak nem a foveára képződnek le, s ezért nagy pupilla átmérő esetében (sötét környezethez akkomodált állapotban) kevésbé éles kép vetül a retinára, mint jó megvilágítás esetén, amikor a pupilla beszűkül és a lencse széle már nem vesz részt a leképezésben. Az éleslátáshoz a szemlencse görbületét kell, hogy a sugárizmok (belső szem-izmok) változtassák. Ez a jelenség az akkomodáció. Két szemmel látásnál a két szemtengelyt is állítani kell, úgy, hogy a két szemmel létrehozott kép fedésbe kerüljön. A szem éleslátásra állításához idő kell, az izommunka pedig fáradáshoz vezethet. Ugyanakkor a szem végez apró mozgásokat, ami nagyon fontos, mert csak akkor látunk, ha a retinán a kép időben állandóan változik. Az olyan feladatok, ahol gyakran kell az akkomodálási távolságot változtatni ilyen az autóvezetés is fárasztóak. A látásélesség meghatározása a járművezetői alkalmasság egyik fontos eleme. Magyarországon ehhez a Kettesy féle látásélesség vizsgáló táblát használják 3. A látásélesség függ a világítási viszonyoktól és a vizsgálandó jel kontrasztjától. A kont- 3 6 m távolságból mutatva a jó látásélességű személy 9 egyre csökkenő betűméretet ismer fel hibátlanul. Ez a 6/6-s látásélesség. A pl. 6/18 szám azt jelenti, hogy azt a sort látja az illető élesen, amit az ép szemű 18 m-ről. rasztot pl. a jel és háttér fénysűrűségével a következő formában írhatjuk le: K= L -L t h = DL L h L h ahol L t a tárgy, L h a háttér fénysűrűsége. Az éppen észlelhető kontraszt határértékére jó közelítésben érvényes a Weber Fechner törvény azaz DL/L = konst 4. Az a legkisebb kontraszt, amit még meg tudunk különböztetni függ az adaptációs fénysűrűségtől, a jel méretétől, attól, hogy akromatikus (fekete-szürke-fehér) jeleket, vagy színes jeleket vizsgálunk stb. Szokásos a kontraszt reciprokát kontraszt érzékenységnek nevezni, és a különböző külső feltételek függvényében az éppen megkülönböztethető kontrasztérzékenységet, mint a jelenség jellegzetes mennyiségét tárgyalni. Jellegzetes különbség adódik az akromatikus és kromatikus kontraszt határérzékenység között a jelméret függvényében. Ezt a jelenséget általában szinuszosan változó fénysűrűségű jelekkel szokás vizsgálni. A 3.2. ábrán kromatikus és akromatikus kontrasztérzékenység függéseket szemléltetünk a jelsűrűség (térfrekencia) függvényében. Az ábra szerint az akromatikus jelek esetében az éppen megkülönböztethető kontraszt 2-3 körül a legjobb, míg színes jelek esetén szemünk aluláteresztő szűrőként viselkedik ábra Kromatikus (színes) és akromatikus kontraszt határérzékenységi függvény (contrast sensitivity funcition, CSF) változása a szinuszosan változó fénysűrűségű rács esetén a látott rácsvonal frekvencia függvényében. Villogó fények észlelhetősége nagyobb, mint az állandóké. A szemlencse rugalmassága az ember élete során csökken. Míg gyermekkorban a 15 cm 20 cm távoli tárgyakat is élesen látjuk, ez a közelpont az életkor előre haladtával távolodik, már nem elég hosszú az ember karja, hogy jól tudjon apró betűs írást olvasni. A távolpont az egészséges szemű ember esetén az életkorral nem változik, és a végtelenben van. Ez a gépkocsivezetésben ezért kisebb problémát jelent, bár itt is szükség van a műszerfal felismerésére és a távolba látásra gyakorlatilag egy időben. Ezért idős korban gépkocsivezetéshez bi- vagy multifokális szemüveg lencsékre van szükség. A szem másik jelentős mozgása az adaptációhoz kapcsolódik, a pupilla változását is két izomcsoport végzi. A pupilla szűkülése, azaz a nagyobb megvilágítás, fénysűrűség, esetén a látásélesség (két pont megkülönböztethetősége) növekszik, kivéve, ha a nagyobb fénysűrűséget egy kápráztató forrás okozza. Az adaptációnál fontos megjegyezni, hogy a világosról sötétre adaptálás ideje lényegesen nagyobb, mint fordított esetben, lásd 3.3. és 3.4. ábra. Ennek is jelentős szerepe van a közvilágítás tervezésében pl. az átmeneti szakaszok hosszának meghatározásánál, alagút bemenő szakasza világításának tervezésekor. Meg kell jegyezni, hogy az adaptáció nagyobb részét neurális mechanizmusok hozzák létre. 4 A Weber-Fechner törvény a látás tekintetében első közelítés, pontosabb függvénykapcsolat a köbgyökös. 36 Közvilágítási kézikönyv Közvilágítási kézikönyv 37

4 3.3. ábra A pupilla átmérő változásának ideje sötét világos adaptáció esetén A fény ingerület átalakítás mechanizmusa 3.5. ábra A retina sematikus keresztmetszete. A szem optikai rendszere a külvilág képét a retinára vetíti. A retina sematikus keresztmetszetét a 3.5. ábra szemlélteti. Itt a fényinger hatására fényérzet keletkezik, amely ideg ingerületek közvetítésével jut el az agyba, ahol a fényészlelet alakul ki. A retina érzékelői a csapok és pálcikák, amelyek eloszlása nem egyenletes, és amelyek az optikai sugárzást ideg ingerületté alakítják át. A színvak 5 pálcikák zömmel periferiálisan helyezkednek el, a színes látást is lehetővé tevő csapok a retina legérzékenyebb területén, a foveában, és annak közelében találhatók nagy számban. A pálcikák és csapok retinán való eloszlását a 3.6. ábra mutatja. Ha egy élénk színű tárgyat a fejünk mögül a látótérbe hozunk, előbb csak az alakját látjuk (perifériálisan), csak mintegy ra a szemtengelyünktől ismerjük fel a színét. Ezért fontos, hogy a közlekedési 3.4. ábra A pupilla átmérő változásának ideje világos - sötét adaptáció esetén ábra Pálcikák és csapok eloszlása a retinán. 5 A színvak alatt azt értjük, hogy pl. holdfényben, amikor csak a pálcikák működnek, a testek formáját ki tudjuk venni, de azok színét nem, amit a sötétben minden tehén fekete formában szoktak hétköznapi nyelvre lefordítani. jelzőtáblaformák különbözőek legyenek. Pl. háromszög, nyolcszög, négyzet vagy kör, amelyek jelentése egyértelmű. Az éleslátás a retina kis területére, a foveára korlátozódik. A foveában csak csapokat találunk, a foveától távolodva a csapok sűrűsége rohamosan csökken, a pálcikák száma pedig nő. Ez utóbbiból mintegy 120 millió van; a csapok száma kb. 6 millió, ezek a bennük lévő pigment alapján három csoportba sorolhatók, melyek a látható színképtartomány különböző részére érzékenyek; ennek következtében érzékelik a színeket; a látóidegek száma alig több mint egy millió. Ebből következik, hogy nem minden egyes pálcika és csap ingerületét továbbítja egymástól függetlenül a látóidegköteg az agy felé. Az elsődleges feldolgozás tehát a retina szintjén történik. A pálcikák egyfajta fotopigmense a kékeszöld tartományban rendelkezik legnagyobb fényelnyeléssel. A háromféle csappigmens a látható színkép hosszúhullámú, közepes hullámhosszúságú, illetve rövid hullámhosszúságú tartományában rendelkezik nagy elnyeléssel. A háromféle csap színképi érzékenységét a 3.7. ábra szemlélteti. Az L és M csapok színképi érzékenysége erősen átlapol, ezért használjuk napjainkban az angol rövidítéseket Long- (hosszú), Medium- (közepes) és Short- (rövid) wavelength (hullámhossz) érzékenységű csap megnevezésre, a régebbi vörös-, zöld- és kék-érzékenység helyett ábra A háromféle csap színképi érzékenysége Ingerek előfeldolgozása a retina szintjén A pálcikákban a rhodopszin nevű látóbíbor nyeli el a sugárzást, ennek hatására rhodopszin egy módosulata jön létre, aminek következtében a sejt membránján megváltozik a potenciál. Ezt a változást érzékeli a bipoláris és amakrin sejtek hálózata, a horizontális sejtek segítségével szembekapcsolja azt a környezetből érkező ingerrel és végzi el a receptor mező jelének elő-feldolgozását. Itt a retina szintjén a jelfeldolgozás utolsó lépcsője a ganglion sejtek munkája, amelyek kimenő jele már nem az ingerlés hatásával arányos; hanem az ingerlés erősségétől függő sűrűségű ideg-impulzus sorozat, az ún. tüzelési gyakoriság. A ganglion sejtekből továbbvezetett ingerületek a vizuális jelfeldolgozás szempontjából három fontos csoportba oszthatók: Az elsődleges idegpálya a magnocelluláris, amelyen gyors jeltovábbítással akromatikus információ áramlik, amely elsősorban tárgyaknak a látótérben való megjelenéséről, azok határáról, éleiről ad felvilágosítást az agynak. A jel színképi érzékenysége hasonlít a fotometriában szokásos V(l) görbe színképéhez, és valószínűleg az L- és M- csapok jeléből összegződik. 38 Közvilágítási kézikönyv Közvilágítási kézikönyv 39

5 A sötétben látás (V ( 3.8. ábra l) és a világosban látás (V(l), valamint annak két változata: az átlagos szem színképi érzékenységét jobban közelítő VM(l) és a nagyobb látószögeknél érvényes V10(l) görbe. A pálcikák színképi érzékenységét, a V (l) görbét, a szabványos világosban látás V(l) görbét, valamint az utóbbi, a látásfiziológiában használatos pontosabb V M (l) görbét, valamint a nagyobb látószögek esetén a látást jobban leíró V 10 (l) görbét a 3.8. ábra szemlélteti. A másik két idegpálya jelei nagyon leegyszerűsítve a következők: A parvocelluláris idegpályákon az L és M csapok által keltett ingerület különbségi jele továbbítódik, így ez mintegy a vörös-zöld ellenszínpárhoz kapcsolható információt közvetít. A harmadik idegcsoport, a koniocelluláris, az L és M csapokból származó ingerületet mintegy szembekapcsolja az S csapokból származó ingerülettel és ezzel ezen az idegpályán a sárga kék ellen-színpárnak megfelelő jelek jutnak el az agyhoz. A parvocelluláris idegrostok finom részletek feldolgozását teszik lehetővé, ezek hozzájárulnak a részletdús látáshoz. A világosban (fotopos) látás körülményei között a pálcikák jele csak a periferiális, a nézési iránytól távoleső területeken jelentős, a környezet fénysűrűségének csökkenésével azonban a csapok érzékenysége már nem elegendő a jó látás feltételeinek biztosításához, s ekkor a pálcikák szolgáltatta információ fokozatosan részt vesz a látásban; ekkor jutunk a mezopos látás tartományába, mellyel a következő alfejezetben foglalkozunk. A látás szempontjából lényeges, hogy az érzékelő sejtek nem egyenként juttatják el jelüket az agynak, hanem a retinán kisebb nagyobb területekről gyűjtik az információt, és pl. a magnocelluláris idegpályák esetén is a ténylegesen továbbított információ a központi terület és az azt körülvevő gyűrűszerű területről jövő jel különbsége. Hasonló a helyzet a másik két idegpálya esetén (majd az agy látókérgében is hasonló szerveződést lehet látni, legföljebb egyes idegsejtek nem a központ/környezet jelre tüzelnek, hanem a jel valamilyen irányítottságára szólalnak meg). A fovea középső részén minden egyes csap jelét, a környezetében lévő csapokkal szembekapcsolva, külön ganglion sejt axonja továbbítja az agy felé, ugyanakkor a perifériálisan, oldalt elhelyezkedő érzékelő sejtek nagy számából először összegződik a jel, mielőtt továbbítódna az agy felé Az idegpályák mechanizmusa a retina és az agy látás-feldolgozó területei között A két szem felöl érkező idegrostok a chiasma opticumban (kereszteződés) csak részben kereszteződnek: mindkét szem retinájának bal oldaláról jövő idegrostok a bal agyféltekébe jutnak, a retina jobb feléről érkezők a jobb agyféltekébe. A kereszteződött idegrostok innen az ikertestekhez jutnak, amelyekben további jel feldolgozás történik. Jelenlegi tudásunk szerint az ikertestekben tükröződik a jel elindulási helye. Jól megkülönböztethető sejtstruktúrákat találunk itt: a parvo- és koniocelluláris rétegeket, amelyeknek a szín információ továbbításában van szerepük, és a magnocelluláris rétegeket, amelyeknek elsősorban a mozgás és forma érzékelésben van részük. Mindezen sejt struktúrák a retinában lévő ganglion sejtek egy egy jól meghatározható csoportjától kapják a jelüket Az agyi feldolgozás Az ikertestekben az oda befutó idegköteg rostjainak nagy része átkapcsolódik a látókisugárzás rostjaira, amelyek továbbítják a jelet az agy látókérgéhez. A jel első feldolgozása során értelmezzük a színeket, a képet az agy idegsejtjeinek szövedéke bontja élekre; vonalakra; formákra, tónusokra. A kép végső feldolgozása az agykéregben (cortex) történik. A cortex működésének feltárása napjaink kutatásának központi kérdése. 3.3 A mezopos látás alapfogalmai Az előző alfejezetben bemutattuk, hogy világosban látás körülményei között agyunk elsősorban a csapok által nyújtott jeleket dolgozza fel. Ahogy a környezet fénysűrűsége csökken, fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapnak a pálcikák a fényérzet kialakításában. Ez az átmenet a néhány cd m -2 alatt válik érezhetővé, a szem színképi érzékenysége a fotopos látásért felelős érzékenységi görbéhez képest a rövidebb hullámhosszak felé tolódik el (lásd 3.8. ábra). Ezen a helyen az észlelés kialakulásának egy jellegzetességével kell még foglalkoznunk: Miként azt a és alfejezetekben kifejtettük, mozgások feldolgozása a magnocelluláris idegpályák közvetítésével történik, ezek gyorsabb reakciót tesznek lehetővé, mint a parvo- és koniocelluláris idegpályákon továbbított információ. A magnocelluláris rendszer színképi érzékenységét jól közelíti a spektrális fényhasznosítási (láthatósági) V(l) görbe. Ezzel szemben a látótérben megjelenő felületek világosságát és színességét mindhárom csatorna jele befolyásolja, így pl. a közlekedésben ugyancsak fontos alakfelismerés, vagy világosság kontrasztküszöb 6 színképi érzékenységi görbéje a világosra adaptált szem számára is három színképi maximummal rendelkezik. Ezt a kettősséget a mezopos látás tartományában is megfigyelhetjük, azzal súlyosbítva, hogy nem csak a háromfajta idegpályán továbbított jel játszik szerepet az észlelet kialakulásában, hanem ehhez járul a fénysűrűség csökkenésével növekvő mértékben a pálcikák szolgáltatta jel is, amelyről egyszerűség kedvéért azt képzeljük el, hogy a magnocelluláris idegpálya jeléhez adódik hozzá (ugyanakkor a csatorna sebességek eltérőek, a tényleges kialakuló kép bonyolultabb). Ezeknek megfelelően a mezopos látás tanulmányozása során különbséget kell tennünk, hogy valamilyen jel felbukkanását kívánjuk-e detektálni (pl. gépkocsival közlekedve valakinek vagy valaminek hirtelen a gépkocsi elé ugrását kell érzékelnünk), vagy a környezetben esetlegesen periferiálisan látott személy vagy tárgy részleteire vagyunk kíváncsiak (mint pl. ha az út szélén álló személyről azt kell eldönteni, hogy az útra szeretne lelépni, és a zebrán számára az áthaladást a járművezetőnek biztosítania kell, vagy már fellépett a járdára és elfelé indul a közúttól). Míg az első esetben (mozgás detektálása) arra 6 Azon minimális világosság járulék, mellyel a tárgynak a háttértől eltérő világosságúnak kell lennie ahhoz, hogy felismerhető legyen. 40 Közvilágítási kézikönyv Közvilágítási kézikönyv 41

6 számíthatunk, hogy a mezopos láthatósági függvényt a fotopos és szkotopos láthatósági görbéből tehetjük össze, a második esetben, melynek jellegzetes példája az akromatikus kontraszt határérzékenység) a szín-csatornák jele is hozzá fog járulni az érzékelési színkép kialakításához. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a foveában nincsenek pálcikák, ezért abban az irányban, ahová éppen tekintünk, még kis fénysűrűségek esetén is a fotopos V(l) görbe határozza meg a színképi érzékenységünket. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a pálcikáknak a látáshoz való hozzájárulása fénysűrűség függő, s így az adaptációs szinttől fog függeni a színképi érzékenység. Mindezek alapján érthető, hogy napjainkban sincs a mezopos tartományra egységesen elfogadott fotometriai rendszer, noha már 80 évvel ezelőtt elfogadták a világosban látásra érvényes színképi érzékenység görbéjét, a V(l) görbét [1] (bár tudjuk, hogy modern fényforrásaink helyes leírásához ez is megújításra szorul), és a szkotopos látás V (l) görbéjét is több mint 50 éve fogadta el a CIE [2]. Jelenleg is dolgozik egy CIE bizottság azon, hogy egységes mezopos fotometriai rendszert szabványosítson. A következőkben a CIE TC 1-58 Visual performance in the mesopic range technikai bizottság októberében készült 5. jelentéstervezete alapján ismertetjük a mezopos fotometria alapelemeit. A bizottság abból indult ki, hogy a közúton való közlekedés számára a gyors felismerés a leglényegesebb, és ezért a magnocelluláris idegpályák jelét kell elsősorban figyelembe venni. Miként a fejezetben említettük a magnocelluláris csatorna színképi érzékenysége, fotopos látás körülményei között, jól leírható a V(l) görbével. (A bizottság előtt még két változat fekszik, a továbbiakban a nagyobb valószínűséggel elfogadásra kerülő változatot ismertetjük. A két változat közötti különbség csupán az, hogy a mezopos és fotopos fotometria közötti átmenet 5 cd m -2 -nél vagy 10 cd m -2 -nél legyen-e). A mezopos látás számára a színképi érzékenység szabványos görbéjét V mes (l) a V(l) és a V (l) görbékből kívánták létrehozni: V mes (l)=[mv(l)+(1-m)v'(l)]m(m), 3.1 ahol M(m) normalizáló függvény, hogy a V mes (l) függvény maximuma 1 legyen. ha L mes 5,0 cd m -2, akkor m = 1 ha L mes 0,005 cd m -2, akkor m = 0 A mezopos fénysűrűséget és az m együtthatót iteratív számítással lehet meghatározni: Kiinduló érték: m 0 =0,5, és L mes,0 -ként a fotopos fénysűrűséget választjuk. Az n-1-dik lépésből az n-dik lépésbe a L mes,n = m (n-1) L p +(1-m (n-1) )L s V'(l k ) 3.2 m (n-1) +(1-m (n-1) V'(l k ) és m n =a+blog 10 (L mes,n ) ahol 0 mn 1, 3.3 egyenletek segítségével jutunk, melyekben L p a fotopos, L s a szkotopos fénysűrűség, V (l k ) = 683/1699, és l k = 555 nm. A két paraméter értéke: a = 0,7670, b= 0,3334. n az iterációs lépés A fényforrások mezopos hatékonyságát szokás az L s /L p (sokszor S/P-vel jelölt) szkotopos/fotopos fénysűrűséggel jellemezni. Néhány közvilágításban használatos fényforrás L mes értékeit a 3.9. ábrán tüntettük fel. Az ábra tanulsága szerint mezopos tartományban a fehérfényű fényforrások esetén kisebb fénysűrűség is elegendő ugyanazon érzet Mezopos fénysűrűség, cd.m eléréséhez. Ezt az angol szabvány tételesen is megfogalmazza. Az előzőekben vázolt mezopos fénysűrűség értékeléssel két gond van: egyrészt csak reakcióidő méréseket vettek figyelembe. (Noha pl. az út szélén megjelenő gyalogos részletes felismerésénél a kontrasztérzékenység is fontos összetevő.) Másrészt a reakcióidő mérések is monokromatikus fénnyel történtek, és kérdéses, hogy szabad-e folytonos vagy sávos színképű fényforrás esetén az egyes monokromatikus komponensek összegével számolni. (Már a fotopos tartományban is, ha nem fénysűrűségre, hanem világosságra vagyunk kíváncsiak, akkor a monokromatikus sugárzások összegével való számítás ami a jelenlegi fotometria kiinduló előfeltétele nem vezet helyes eredményre). Napjainkban magyar kutatóhelyen folyó vizsgálatok is igyekeznek olyan modellt kidolgozni, amely ezen kérdésekre is választ ad [3]. 3.4 Kápráztatás Fotopos fénysűrűség, cd.m ábra A mezopos fénysűrűség a fotopos függvényében kis- és nagynyomású Na-lámpa (LPS és HPS)), melegfehér (WW) és DayLight (természetesfehér) (DL) fémhalogén lámpa esetén. A közvilágítás minőségi követelménye továbbá, hogy a rendszer lehetőleg ne kápráztasson, ill. a kápráztató hatás maradjon korlátok között. Ha látóterünkben az átlagosnál sokkal nagyobb fénysűrűségű tárgy van, pl. fényforrás, akkor az látásunkat károsan befolyásolhatja. A káros hatást a terminológiai szabvány[9] rontó és a zavaró káprázás fogalmával írja le: Rontó káprázás: (A ma érvényes szabványok szerint) olyan káprázás, amely rontja a tárgyak látását anélkül, hogy szükségképpen kényelmetlenséget okozna. Zavaró káprázás: Olyan káprázás, mely kényelmetlenséget okoz anélkül, hogy szükségképen rontaná a tárgy látását. A rontó káprázás jelenségét legegyszerűbben a ábra alapján érthetjük meg: legyen a kápráztató forrás fényerőssége a megfigyelő irányában I g, a távolság a megfigyelő és a kápráztató forrás között d, és a nézési irány és a kápráztató forrás iránya közti szög θ. A szem síkjában a kápráztató forrás által létrehozott megvilágítás: Eg= Ig cosθ 3.4 d 2 Ez a szemet érő járulékos megvilágítás a szem optikai közegében részben szóródik és hatásában megnöveli a háttér fénysűrűséget, az ún. fátyolfénysűrűséget kelti, s ezzel csökkenti látótérben lévő tárgyak kontrasztját. (A fátyolfénysűrűség rontja a kontrasztot.) A rontó káprázás leírásánál figyelembe kell venni a szem optikai közegeinek LPS HPS MH-WW MH-DL 42 Közvilágítási kézikönyv Közvilágítási kézikönyv 43

7 fényszórását, mely az életkor előrehaladtával nő, de pl. azt is, hogy a megfigyelő szivárványhártyájának milyen a színe, mivel pl. a világoskék szivárványhártya fényáteresztése nagyobb, mint a sötétbarna szivárványhártyáé. A káprázási forrás és a nézés iránya közti szög hatása sem olyan egyszerű, ábra A kápráztatás létrejötte. mint azt a 3.4 képletben mutattuk, mert pl. a szemlélő homlokcsontja adott szög fölött már árnyékol, igen kis szögeknél pedig más hatások is fellépnek stb. A gyakorlatban a fátyolfénysűrűség (L veil, fátyol angolul veil) és a megfigyelő szemének síkjában mért E g hányadosra a CIE általános rontó káprázási egyenlete használható: [ Lveil ]= 10 +[ 5 + 0,1p A ] [1+( )4 ]+0,0025p 3.5 E g θ 3 θ 2 θ 62,5 ahol 0,1 < θ < 100 p a szem szivárványhártyájának színétől függő érték: p = 0,5 barna szem, 1 átlagos kék szem és 1,2 a nagyon világos kék szem esetén. A a megfigyelő életkora években[4]. A zavaró káprázás nem a szem optikai leképező rendszerében való fényszórástól függ, sokkal inkább az agyi folyamatokban keresendő a magyarázata. A zavaró káprázás számításokat empirikus képletek alapján végzik. Belsőtéri munkahelyek esetében, Magyarországon a DIN alapján régebben ún Söllner határérték görbéket használták[5], manapság a nemzetközi trendhez alkalmazkodva az UGR (Unified Glare Rating) használatát írja elő a nemzeti szabvány is: UGR=8log [ 0,25 L2 w ] 3.6 L b p 2 ahol L b a háttér fénysűrűség (cd m -2 ), ω a megfigyelő helyzetéből az egyes a látótérben lévő világító testek térszöge (sr), p a Guth-féle pozíció index, mely lényegileg az adott fényforrásnak a nézési iránytól való szögével arányos, lásd[6]. Belsőtéren a keletkező fátyolfénysűrűség elhanyagolható az adaptációs fénysűrűséghez képest. Ezzel szemben már mezopos látásnál is összemérhetőek. Éppen ezért a közvilágításban a belsőtérrel ellentétben nem a zavaró káprázás megakadályozása a cél, hanem a rontó káprázásé[7]. Ezt a küszöbérték növekménnyel (TI) lehet számítani.: TI= 650 MF0,8 L v 3.7 L av 0,8 ahol L av környezet átlagos fénysűrűsége, L v az egyenértékű fátyolfénysűrűség: n E k L v = k=1 Θ 2 k és MF avulási tényező; E k a k. lámpatest által létrehozott megvilágítás (lx) a megfigyelő szemmagasságában a nézési irányra merőleges síkban; Θ k a nézési irány és a megfigyelőt a k. lámpatest középpontjával összekötő egyenes közötti szög (fokban) Azt a lámpatestet, amelyik esetében Θk nagyobb mint 20 nem kell figyelembe venni a számítás során. A nem közvilágítási szabadtéri berendezések esetén az európai szabvány (magyar nemzeti szabvány)[8] ugyancsak a rontó káprázás korlátozására ad előírást, de a közvilágítástól kicsit eltérő módon: L vl GR=27+24 lg10( ) 3.9 0,9 L ve ahol L vl a világítási berendezés okozta eredő fátyolfénysűrűség. Az eredő fátyolfénysűrűség az egyes lámpatestek által létrehozott fátyolfénysűrűségek összege: L v =10( E eye ) 3.10 Θ 2 E eye a szem helyén mért megvilágítás L ve a környezet egyenértékű fátyolfénysűrűsége: L ve =0,035 ρe hav 3.11 p azzal a feltétellel, hogy a környezet reflexiója teljesen diffúz, ρ átlagos reflexiós tényező, E hav a terület átlagos horizontális megvilágítása. A zavaró káprázás kutatása napjainkban ismét aktuálissá vált, nem annyira a közút rögzített világítási rendszerei miatt, mint inkább a gépkocsi fényszórókban terjedő modern fényforrások (fémhalogénlámpák és világító diódák) esetleges nagyobb kápráztatása miatt. 3.5 A gyalogos látási igényének kielégítése, fél-cilindrikus megvilágítás A közutak világításának fontos részét képezi a gyalogos forgalom számára a megfelelő, kellemes látási feltételek biztosítása. Míg a járművezető számára fontos, hogy az útburkolaton felismerje az akadályokat, és ehhez a burkolatról visszavert fénysűrűség, esetleg a burkolatra merőlegesen elhelyezett kisméretű tárgy (szabványosan 20 cm 20 cm) fénysűrűsége szükséges, addig a gyalogost azon kívül, hogy lássa, hová fog lépni az is érdekli, hogy a többi gyalogos hogyan látszik, milyen indulattal közeledik feléje. Ehhez az alak és arc felismerése fontos. Ezt több irányból történő megvilágítással érhetjük el, mely az ún. modellező megvilágítást biztosítja. A megvilágításmérőink szabványosan egy síkra beeső megvilágítást mérnek. Az útburkolat esetén ez általában a horizontális síkban mért megvilágítás (vízszintes útburkolatnál). Legegyszerűbb lenne az alakfelismerés számára az átlagos emberi fejmagasságban a 44 Közvilágítási kézikönyv Közvilágítási kézikönyv 45

8 vertikális megvilágítást mérni. Ez azonban önmagában nem elegendő, mert ha a fényt az arc csak egyetlen irányból kapja, akkor mély árnyékok keletkezhetnek, s ez rossz felismeréshez vezet. Kezdetben az E z cilindrikus megvilágítás fogalmának bevezetésével kísérleteztek. A cilindrikus megvilágítás egy infinitezimálisan kis sugarú henger palástját minden irányból érő megvilágítás. Definíciója ennek megfelelően[9]: E z = 1 LsinedW π 4psr ahol dω az adott ponton átmenő elemi sugárnyalábnak a térszöge, L a sugársűrűség az adott pontban, ε az elemi sugárnyalábnak a megadott (más előírás hiányában függőleges) iránnyal bezárt szöge. Szemléletesebb a Handbuch für Beleuchtung[10] definíciója, mely a vertikális megvilágításból vezeti le a cilindrikus megvilágítást: E z = 1 E v (ϕ)dϕ 2π 2prad ahol E v a vertikális megvilágítás ϕ a henger tengelyére merőleges síkban mért szög. Mivel cilindrikus megvilágításmérő nem közkeletű, a gyakorlatban négy egymásra merőleges irányban mért vertikális megvilágítás átlagértékeként szokták közelíteni: Ez E +E +E +E v1 v2 v3 v4 4 Kísérletek azt mutatták, hogy a megfigyelt személy mögötti féltérből érkező fénynek csak nagyon kis szerepe van abban, hogy az arcvonásokat fel lehessen ismerni, ezért a szemlélő és a megfigyelt tárgyat összekötő egyenes irányától ±90 -os tartományra definiálták a félcilindrikus megvilágítást [11]: p/2 E zh = 1 E -p/2 v (ϕ)dϕ p A félcilindrikus megvilágítás fogalmát jobban megérthetjük, ha a 3.11 ábrát szemügyre vesszük. A kis diffúz anyagból készült henger hátsó fele fényt át nem eresztő bevonatot kapott. A függőleges irányítottságú tengely tengelyvonalában kell elképzelnünk a körkörösen minden irányban azonos érzékenységű detektort, melyet pl. a tengely irányától szöggel, és a hátlapnak a félhenger működő irányába mutató normálisával e szöget bezáró dw nyílásszögű sugár ér. A vertikális megvilágítás az e szög szinuszával arányosan fog változni, a szög szerint pedig ábra A félcilindrikus megvilágítás koordinátái. az első félsíkra integráljuk a beérkező fényt. Ha egy közvilágítási elrendezésben gondolkodunk, úgy belátható, hogy a fényforrás alatt a félcilindrikus megvilágítás értéke nulla, majd attól távolodva egy ideig nő, mert a vertikális megvilágítás számításához a felfogó felület nő, majd a távolságtörvény miatt (a lámpatest fényeloszlásának függvényének figyelembevételével) ismét csökken. 3.6 Következmények A jó világítás a gyakorlatban a világítás mennyiségi és minőségi jellemzőinek megfelelő megválasztását és kivitelezését jelenti, amiben a szabványok nyújtanak segítséget. A világítás mennyiségi jellemzője a megvilágítás/fénysűrűség értéke, míg minőségi jellemző a káprázás mentesség, az egyenletesség, a színészlelettel kapcsolatos tényezők, mint színvisszaadás, színhőmérséklet. A gyalogos és járművezető számára is az előbbiekben felsorolt jellemzők a fontosak. Különbség a mennyiségi jellemzők nagyságában ill. a minőségi jellemzők fontossági sorrendjében van. A gyalogos számára kisebb megvilágítás is elegendő lehet, hiszen sebessége is kisebb, az alkalmazkodáshoz így nagyobb idő áll rendelkezésre. A jó világítás a gyalogos számára: megfelelő horizontális megvilágítás ill. fénysűrűség különbség a járó felületen (járda, úttest) az akadály felismeréshez, megfelelő félcilindrikus megvilágítás a gyalogos társak arcfelismeréséhez, megfelelő színvisszaadás a környezet komfortos felismeréséhez, a világítási berendezés kápráztatás mentessége (ehhez megfelelő fénypontmagasság, megfelelően ernyőzött lámpatestek szükségesek), megfelelő térbeli egyenletesség, azaz ne legyenek sötét ill. túl világos foltok a járófelületen. A jó világítás a gépjárművezető részére: megfelelő horizontális megvilágítás ill. fénysűrűség különbség az úttesten az akadály felismeréshez, a világítási berendezés kápráztatás mentessége (ehhez megfelelő fénypontmagasság, megfelelően ernyőzött, lámpatestek szükségesek), fontos, hogy a szembejövő jármű fényszórója se kápráztasson, árnyékmentesség, pontosabban ne legyenek zavaró árnyékok, amelyek az akadály felismerést nehezítik. Irodalom 1 CIE Compte Rendu, p. 67 (1924). 2 CIE Compte Rendu, Vol. 3, Table II, pp (1951). 3 Fekete J, Várady G, Sik-Lányi C, Schanda J: Autófényszórók spektrális teljesítményeloszlásának optimalizálása, Világítástechnikai Évkönyv ,HU ISSN CIE Collection on Glare CIE equations for disability glare, CIE 146: MSZ 6240 Belsőtéri világítás. 6 CIE Discomfort glare in the interior working environment, CIE MSZ EN Útvilágítás. 46 Közvilágítási kézikönyv Közvilágítási kézikönyv 47

9 8 MSZ EN :2007 Munkahelyi világítás 2. rész Szabadtéri munkahelyek. 9 MSZ : Fénytechnikai terminológia; A sugárzás alapfogalmai, menynyiségei és egységei. 10 Schweizerische Lichttechnische Gesellschaft: Handbuch für Beleuchtung, 5. Auflage, SLG-ecomed-Fachverlag Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság: Methods of characterizing illuminance meters and luminance meters. CIE Publ. 69(1987). 48 Közvilágítási kézikönyv

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 1.Budapesti Műszaki Egyetem; 2 Pannon Egyetem 1 Áttekintés A fotometria két rendszere: Vizuális teljesítmény alapú Világosság egyenértékű fénysűrűség alapú

Részletesebben

Alapfogalmak folytatás

Alapfogalmak folytatás Alapfogalmak folytatás Színek Szem Számítási eljárások Fényforrások 2014.10.14. OMKTI 1 Ismétlés Alapok: Mi a fény? A gyakorlati világítás technika alap mennyisége? Φ K m 0 Φ e ( ) V ( ) d; lm Fényáram,

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés tartalom Fotometriai ismétlés Fénysűrűség Színmérés Sugárzáseloszlások Lambert (reflektáló) felület egyenletesen

Részletesebben

Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2012. március 19. A hallás fizikája 1 Látószervünk működése

Részletesebben

Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan?

Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan? Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan? Molnár Károly Zsolt Óbudai Egyetem KVK MTI molnar.karoly@kvk.uni-obuda.hu Tematika Alapfogalmak A világítás célja A jó világítás követelményei Fényforrások fajtái

Részletesebben

Káprázás -számítási eljárások BME - VIK

Káprázás -számítási eljárások BME - VIK Káprázás -számítási eljárások 2014.04.07. BME - VIK 1 Ismétlés: mi a káprázás? Hatása szerint: Rontó (disabilityglare, physiologische Blendung) Zavaró(discomfortglare, psychologischeblendung) Keletkezése

Részletesebben

Szem, látás. 4.ea BME - VIK

Szem, látás. 4.ea BME - VIK Szem, látás 4.ea 2013.03.03. BME - VIK 1 2013.03.03. BME - VIK 2 Látószervünk működése bemenő optikai rendszer fiziológiai - biológiai jelfeldolgozás agyi mechanizmusok: pszichológiai jelfeldolgozás környezetből

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés

VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés tartalom Fotometriai ismétlés Fénysűrűség Színmérés Sugárzáseloszlások Lambert (reflektáló) felület egyenletesen

Részletesebben

VÍZUÁLIS OPTIKA. A színlátás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018

VÍZUÁLIS OPTIKA. A színlátás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018 VÍZUÁLIS OPTIKA A színlátás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018 A színlátás Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Nagyító képalkotása Látszólagos, egyenes állású nagyított kép Nagyítás: k = - 25 cm (tisztánlátás) 1 f N 1 t k t 1 0,25 0,25 1 t 1 t 0,25 f 0,25 Seres István 2 http://fft.szie.hu

Részletesebben

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar. Félévi követelmények és útmutató a VILÁGÍTÁSTECHNIKA.

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar. Félévi követelmények és útmutató a VILÁGÍTÁSTECHNIKA. Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Félévi követelmények és útmutató a VILÁGÍTÁSTECHNIKA tárgyból Villamosmérnök szak, Villamos energetika szakirány Távoktatási tagozat

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás

LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Az emberi szem felépítése Az emberi szem legfontosabb részei Az emberi

Részletesebben

Számítási eljárások 2.

Számítási eljárások 2. Számítási eljárások 2. Tervezési tényező, Szabadtér ( reflexió mentes terek) 2014.04.14. BME -VIK 1 Tervezési tényező: p = E E 0 = m Avulási tényező: 1 MF E 0 =kezdeti érték E m =karbantartási érték MF=RSFM*LLMF*LMF*LSF

Részletesebben

Szilárdtest fényforrások alkalmazása a közvilágításban, látásfizikai alapok

Szilárdtest fényforrások alkalmazása a közvilágításban, látásfizikai alapok Mivel világítsunk? Szilárdtest fényforrások alkalmazása Dr. Schanda János professzor emeritusz Rövid összefoglalás A közvilágításban jelenleg alkalmazható szilárdtest fényforrások rövid áttekintése után

Részletesebben

Közvilágítás látás a közúton

Közvilágítás látás a közúton Közvilágítás látás a közúton Némethné Dr. Vidovszky Ágnes 1 Dr. Schanda János 2 1 Nemzeti Közlekedési Hatóság, Budapest 2 Pannon Egyetem, Veszprém 1 Áttekintés Bevezetés Útvilágítás közvilágítás látási

Részletesebben

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten sr A 2 r (szteradián = sr) i r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)

Részletesebben

Orvosi Fizika. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Orvosi Fizika. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika Az érzékszervek biofizikája: a látás Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2015. november 30. Látószervünk működése (fizikai alapok)

Részletesebben

Szem, látás. 4.ea 2015.12.07. BME - VIK

Szem, látás. 4.ea 2015.12.07. BME - VIK Szem, látás 4.ea 2015.12.07. BME - VIK 1 Látószervünk működése bemenő optikai rendszer fiziológiai - biológiai jelfeldolgozás agyi mechanizmusok: pszichológiai jelfeldolgozás környezetből származó fény-inger,

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú

Részletesebben

Nagy János. PROLUX Kft ügyvezető Világítástechnikai Társaság elnöke

Nagy János. PROLUX Kft ügyvezető Világítástechnikai Társaság elnöke Nagy János PROLUX Kft ügyvezető Világítástechnikai Társaság elnöke Világítási célra felhasznált energia A világon 3% Villamos energia 19% Villamos energia a háztartásban: 15% Az iparban: változó, technológia

Részletesebben

I. Szín és észlelet Tartalom

I. Szín és észlelet Tartalom I. Szín és észlelet Tartalom I. Szín és észlelet... 1 1. Színes látás: a látórendszer felépítése és működése, a szem és részei (a retina felépítése, csapocskák, neurális hálózat a retinában); a jel útja

Részletesebben

Dr. Nagy Balázs Vince D428

Dr. Nagy Balázs Vince D428 Műszaki Optika 2. előadás Dr. Nagy Balázs Vince D428 nagyb@mogi.bme.hu Izzólámpa és fénycső 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 350 400 450 500 550 600 650 700 750 2 Fényforrások csoportosítása Fényforrások

Részletesebben

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok

Részletesebben

10/8/ dpr. n 21 = n n' r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke Október 2.

10/8/ dpr. n 21 = n n' r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke Október 2. 10/8/12 Néhány szó a fényről 400-800 nm 300-850nm BÓDIS Emőke 2012. Október 2. Az elektromágneses spektrum A teljes spektrum pusztán 1/70-ed részét látjuk! A szem vázlatos szerkezete Optikai leképezés

Részletesebben

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés:

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés: Váz Látásnyelvemlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig Dr Kovács Gyula gkovacs@cogsci.bme.hu Tereprendezés A látópálya: retina V1 A vizuális rendszer funkcionális organizációja: receptív mezők. http://cogsci.bme.hu/~ktkuser/jegyzetek/latas_nyelv_emlekezet/

Részletesebben

11/23/11. n 21 = n n r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke november 22.

11/23/11. n 21 = n n r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke november 22. 11/23/11 Néhány szó a fényről 400-800 nm 300-850nm BÓDIS Emőke 2011. november 22. A szem vázlatos szerkezete Az elektromágneses spektrum A teljes spektrum pusztán 1/70-ed részét látjuk! Távolsági alkalmazkodás:

Részletesebben

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár i r Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten A sr (szteradián = sr) 2 r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)

Részletesebben

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+ A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani sötétben kivilágított hálóval, vonalakkal, ütőkkel és labdával? A szem törőközegei

Részletesebben

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István OPTIKA Gömbtükrök képalkotása, Dr. Seres István Tükrök http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/feny/fy_ft11.htm Seres István 2 http://fft.szie.hu Gömbtükrök Domború tükör képalkotása Jellegzetes sugármenetek

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA. A szem; a színes látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

LÁTÁS FIZIOLÓGIA. A szem; a színes látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem; a színes látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

OPTIKA. Szín. Dr. Seres István

OPTIKA. Szín. Dr. Seres István OPTIKA Szín Dr. Seres István Additív színrendszer Seres István 2 http://fft.szie.hu RGB (vagy 24 Bit Color): Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256-256-256 féle árnyalatából áll össze, összesen 16 millió

Részletesebben

II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 11. Világítástechnika Hunyadi Sándor

II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 11. Világítástechnika Hunyadi Sándor A 2015. LVII-es energiahatékonysági törvényben meghatározott auditori és energetikai szakreferens vizsga felkészítő anyaga II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 11. Világítástechnika

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A 2. rész tartalma: A látás 3 fázisa: inger, érzet, észlelet A látás pigment-folyamatai

Részletesebben

VÍZUÁLIS OPTIKA. A szem és a látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018

VÍZUÁLIS OPTIKA. A szem és a látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018 VÍZUÁLIS OPTIKA A szem és a látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018 Az emberi szem Az emberi szem felépítése Az emberi szem akárcsak a legtöbb

Részletesebben

3. Látás érzékelés. 3.1 A szem optikája

3. Látás érzékelés. 3.1 A szem optikája 3. Látás észlelet Miként azt már a Bevezetésben is említettük, az ember a környezetéből jövő információ túlnyomó többségét szeme közvetítésével kapja. Az informatikus számára fontos, hogy a látószervünk

Részletesebben

Tervezés I. Belsőtér BME-VIK 1

Tervezés I. Belsőtér BME-VIK 1 Tervezés I. Belsőtér 2013.03.25. BME-VIK 1 Tervezés 1. Ami kimaradt a lámpatestekből 2. Tervezési alapok 3. Létesítési előírások 4. Számítási elvek 1. Belsőtér 2. Külsőtér 3. Gépi számítások Bárány Péter

Részletesebben

5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz

5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz 5. Gyakorlat 36A-2 Ahogyan a 5. ábrán látható, egy fénysugár 5 o beesési szöggel esik síktükörre és a 3 m távolságban levő skálára verődik vissza. Milyen messzire mozdul el a fényfolt, ha a tükröt 2 o

Részletesebben

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés

Részletesebben

A Planck-eloszlásokról és a fényforrások ekvivalens színhőmérséklet -eiről Erbeszkorn Lajos

A Planck-eloszlásokról és a fényforrások ekvivalens színhőmérséklet -eiről Erbeszkorn Lajos A Planck-eloszlásokról és a fényforrások ekvivalens színhőmérséklet -eiről Erbeszkorn Lajos VTT Szeminárium, Budapest, 2017-10-10 Bevezetés Néhány szó a fényről A fényforrások csoportosítása Az emberi

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Színek, szem működése. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Színek, szem működése. Dr. Seres István OPTIKA Színek, szem működése Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu Színrendszerek: Additív színrendszer Seres István 3 http://fft.szie.hu

Részletesebben

Beszámoló a CIE TC 3-50 munkájáról. N. Vidovszky Ágnes NKH-BME VIK

Beszámoló a CIE TC 3-50 munkájáról. N. Vidovszky Ágnes NKH-BME VIK Beszámoló a CIE TC 3-50 munkájáról N. Vidovszky Ágnes NKH-BME VIK 1 Áttekinté s Bevezetés, a CIE munkamódszere TC 3-50 megalakulása, programja A LED-kkel kapcsolatos felvetései Továbblépés 2 A CIE felépítése

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar. Világítástechnika. Mesterséges világítás. Szabó Gergely

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar. Világítástechnika. Mesterséges világítás. Szabó Gergely Építészmérnöki Kar Világítástechnika Mesterséges világítás Szabó Gergely Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Világítástechnika Mesterséges világítás 2 1 Felkészülést segítő szakirodalom: Majoros

Részletesebben

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és annak tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és annak tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és annak tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak tartalom A fény tulajdonságai, alapfogalmak Kapcsolódó mennyiségek Fotometriai bevezető Világítási szituációk Miért

Részletesebben

Megoldás: feladat adataival végeredménynek 0,46 cm-t kapunk.

Megoldás: feladat adataival végeredménynek 0,46 cm-t kapunk. 37 B-5 Fénynyaláb sík üveglapra 40 -os szöget bezáró irányból érkezik. Az üveg 1,5 cm vastag és törésmutatója. Az üveglap másik oldalán megjelenő fénynyaláb párhuzamos a beeső fénynyalábbal, de oldalirányban

Részletesebben

18. Útburkolati jelek

18. Útburkolati jelek 18. Útburkolati jelek (1) Az útburkolati jelek: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos az útkereszteződésnél szaggatott vonal; b) 146 terelővonal: hosszirányú egy vagy [olyan útszakaszon,

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1689/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: GE Hungary Kft. Technológia-Budapest, Fotometria Laboratórium 1044 Budapest,

Részletesebben

A szem optikája. I. Célkitűzés: II. Elméleti összefoglalás: A. Optikai lencsék

A szem optikája. I. Célkitűzés: II. Elméleti összefoglalás: A. Optikai lencsék A szem optikája I. Célkitűzés: Ismertetjük a geometriai optika alapjait, a lencsék képalkotási tulajdonságait. Meghatározzuk szemüveglencsék törőerősségét. Az orvosi gyakorlatban optikai lencsékkel a mikroszkópos

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1) . Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol

Részletesebben

EmEx Hungary Kft. 1031 Budapest Rozália út 10. Tel.: 454-0045 Fax: 454-0050 E-mail: emex@emex.hu www.emex.hu

EmEx Hungary Kft. 1031 Budapest Rozália út 10. Tel.: 454-0045 Fax: 454-0050 E-mail: emex@emex.hu www.emex.hu EmEx Hungary Kft. 1031 Budapest Rozália út 10. Tel.: 454-0045 Fax: 454-0050 E-mail: emex@emex.hu www.emex.hu Védelmi célok Biztonsági világítás A hely biztonságos elhagyása Antipánik világítás Csökkenteni

Részletesebben

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés

Részletesebben

A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata

A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata 1 A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata 6 Az áramlatsűrűség (forgalomsűrűség) a követési távolsággal ad egyértelmű összefüggést: a sűrűség reciprok értéke a(z) (átlagos) követési távolság.

Részletesebben

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Részletesebben

Vizuális komfort. Filetóth Levente PhD. Vizuális komfort

Vizuális komfort. Filetóth Levente PhD. Vizuális komfort VIZUÁLIS KOMFORT 1 Vizuális komfort Filetóth Levente PhD E-mail: levente@filetoth.eu Vizuális komfort Tudati megelégedés a látással kapcsolatban: a vizuális komfort mértéke a megelégedettséget tükrözi.

Részletesebben

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv). Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1689/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A GE Hungary Kft. Technológia-Budapest, Fotometria Laboratórium (1044 Budapest, Váci út 77.) akkreditált területe: I. Az

Részletesebben

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses

Részletesebben

Vizuális illúziók. Gátlás Kontraszt illúziók III. Kontraszt illúziók - Gátlás. A vizuális feldolgozásért felelős területek

Vizuális illúziók. Gátlás Kontraszt illúziók III. Kontraszt illúziók - Gátlás. A vizuális feldolgozásért felelős területek Vizuális illúziók III. Kontraszt illúziók - Gátlás BME Kognitív Tudományi Tanszék Németh Kornél (knemeth@cogsci.bme.hu) A vizuális feldolgozásért felelős területek Mi és Hol pályák (Mishkin & Ungleider,

Részletesebben

Világítástechnika a környezettudatosság tükrében. Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar

Világítástechnika a környezettudatosság tükrében. Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Világítástechnika a környezettudatosság tükrében 2015 Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A világítástechnika és a környezet A világítás környezetterhelése ENERGIAFELHASZNÁLÁS FÉNYSZENNYEZÉS

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelmény alapján.

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelmény alapján. A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelmény alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 725 01 Látszerész és fotócikk-kereskedő

Részletesebben

Látás. Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti tartományt érzékeli, ez a látható elektromágneses tartomány.

Látás. Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti tartományt érzékeli, ez a látható elektromágneses tartomány. Látás FIZIKAI ALAPOK Elektromágneses spektrum A teljes elektromágneses spektrum: ~10 14 m (kozmikus sugárzás) ~10 6 m (rádióhullámok) hullámhossz tartományba esik Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? 3. Mit nevezünk fényforrásnak? 4. Mi a legjelentősebb

Részletesebben

OPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István

OPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István Ma sok mindenre fény derül! / alapjai/ Dr. Seres István Legkisebb idő Fermat elve A fény a legrövidebb idejű pályán mozog. I. következmény: A fény a homogén közegben egyenes vonalban terjed t s c minimális,

Részletesebben

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Világítástechnika. Némethné Vidovszky Ágnes dr. Elérhetőségem:

Világítástechnika. Némethné Vidovszky Ágnes dr. Elérhetőségem: Világítástechnika Némethné Vidovszky Ágnes dr. Elérhetőségem: nemethne.vidovszky.agnes@nkh.gov.hu +36 70 455 75 02 2015.11.04. OMKTI 1 Féléves tudnivalók Tananyag: könyv, mérési segédlet, szabványok, szakirodalom

Részletesebben

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról

A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról 1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.

Részletesebben

Abszorpciós spektroszkópia

Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses

Részletesebben

A fehér fény és a közvilágítás

A fehér fény és a közvilágítás VILÁGÍTÁSTECHNIKA 85 Tisztelt Olvasók! A közelmúltban a következõ cikk irodalomjegyzékében is felsorolt több dolgozat foglalkozott a fehér fény kérdésével a közvilágítási alkalmazások kapcsán. Meg kívánjuk

Részletesebben

12. ea Tervezés. Speciális világítások, tartalék világítások, vezérlés, BME VIK MSC

12. ea Tervezés. Speciális világítások, tartalék világítások, vezérlés, BME VIK MSC 12. ea Tervezés Speciális világítások, tartalék világítások, vezérlés, 2014.05.05. BME VIK MSC 1 Technológia Épített tér (belső vagy külső) kiszolgálása feladata Vizuális komfort megteremtés Világítás

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

Látás Nyelv - Emlékezet.   ETE47A001/2016_17_1/ Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2016_17_1/ A látás alapjai Általános elv AGY Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya Kéregalatti

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra . Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától

Részletesebben

1. ábra. 24B-19 feladat

1. ábra. 24B-19 feladat . gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,

Részletesebben

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ) Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok

Részletesebben

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra 4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra

Részletesebben

Alkony után a biztonságos járművezetés

Alkony után a biztonságos járművezetés Fény Autófényszórók spektrális teljesítmény-eloszlásának Fekete Judit, Várady Géza, Sík-Lányi Cecilia, Schanda János Rövid kivonat Az emberi látás éjszakai működése igen összetett jelenség, a megfelelő

Részletesebben

9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv

9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv 9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 008. 11. 1. Leadás dátuma: 008. 11. 19. 1 1. A mérési összeállítás A méréseket speciális szögmérő eszközzel

Részletesebben

17. Diffúzió vizsgálata

17. Diffúzió vizsgálata Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.11.24. A beadás dátuma: 2011.12.04. A mérés száma és címe: 17. Diffúzió vizsgálata A mérést végezte: Németh Gergely Értékelés: Elméleti háttér Mi is

Részletesebben

Láthatósági kérdések

Láthatósági kérdések Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok

Részletesebben

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10.. Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)

Részletesebben

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb LÁTÁS Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb hullámok az ultraibolya, a 800 nm-nél hosszabbak az

Részletesebben

11. Előadás Gradiens törésmutatójú közeg II.

11. Előadás Gradiens törésmutatójú közeg II. 11. Előadás Gradiens törésmutatójú közeg II. A következőkben két különleges, gradiens törésmutatójú lencsével fogunk foglalkozni, az úgynevezett Luneburg-féle lencsékkel. Annak is két típusával: a Maxwell-féle

Részletesebben

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás 25. Képalkotás 1. Ha egy gyujtolencse fókusztávolsága f és a tárgy távolsága a lencsétol t, akkor t és f viszonyától függ, hogy milyen kép keletkezik. Jellemezd a keletkezo képet a) t > 2 f, b) f < t

Részletesebben