Pest-budai látképek a tizenkilencedik századból

Átírás

1 S E E N G E R E R V I N: Pest-budai látképek a tizenkilencedik századból Budapest

2 TARTALOM I. Történeti bevezetés II. A bevezetés német / angol fordítása III. Irodalom és rövidítések IV. Katalógus V. A felsorolt veduták áttekintése VI. Művésznévmutató VII. Képtáblák 2

3 I..TÖRTÉNETI BEVEZETÉS Budapest városkép-ikonográfiai corpusának második része azoknak a városképábrázolásoknak (továbbiakban: vedutáknak) katalógusát és a jelentősebb veduták reprodukcióit tartalmazza, amelyek akár önállóan, akár illusztrációként 1800 és 1870 között készültek vagy jelentek meg. A corpus helytörténeti forrás különösen egyes épületekre, kisebb városképi egységekre ( utcák, terek) vonatkoztatva ábrázolási dokumentáció. Nem tartalmazza a corpus az alkalmazott -nak tekinthető ábrázolásokat, mint például iparművészeti objektumok díszítéseit, vagy ilyen természetű önálló műveket. Előbbi kategóriára közismert példa az es évek tányér-, csésze- és pohárdíszítései, amelyek egyébként is veduták festett transzponálásai, tehát új elemeket nem tartalmaznak; az önálló művek közé sorolhatók a szalmából, hajból sőt darából készült látképek amelyek legfeljebb ízlésnélküli kuriózumok minden történeti nem is szólva művészi érték nélkül. Utóbbi csoportban egyetlen kivételt kell említenünk: Szentpéteri Józsefnek a pesti lövölde évi megnyitására készült emlékplakettjét. Jellegüknél fogva ezek nem tartozhatnak a veduták közé. Az 1800., illetve évnek mint időhatárnak megállapítása alapjául egy-egy városfejlődési fázis kezdete szolgált: 1800 körül ugyanis a feudális Pest kapitalizálódik, a barokk és copf építőstílust a polgárság klasszicizmusa váltja fel, ezek mellett a társadalmi változások és városképi vetülete mellett 1809-ben kezdi meg működését a pesti Szépítőbizottmány (Verschönerungscommission), amelynek elgondolásai szerint épül a Lipótváros, Pest látképeinek a Belváros mellett legszembetűnőbb eleme. Pest arculata alapvetően mind jellegében, mind terjedelmében megváltozik, ez a változás magától értetődően tartalomban, ábrázolásmódban egyaránt a vedutákon is megnyilvánul. A tartalmi változás mellett az ábrázolásmód változására részletesebben nem térünk ki, mert a pestbudai látképek első kötetével ( Rózsa György: Budapest régi látképei. Bp.,1963, 2. kiadás: 1999) összevetve az eltérés amúgy is nyilvánvaló, összefoglalóan csak annyival jellemezzük ezt, hogy amíg az 1870 körüli évekig a vedutákat nagy általánosságban sommás szerkesztésmód, addig ettől kezdve optikailag és helyrajzilag realisztikus ábrázolásmód jellemzi. A záró időpont (1870) megállapítása: az 1860-as évektől kezdve politikai, gazdasági tényezők hatásaként Pest Budával ellentétben rohamos fejlődésnek indul, a kereskedelem, közlekedés, általában pedig Pest és csökkentebb mértékben Buda életének is a fejlődése a közigazgatás számára szükségessé teszi, hogy a két város kapcsolatát mind szorosabbá téve végülis az évi XXXI. törvénycikkben megvalósuljon az egyesítés. Az egyesülés többéves folyamatának igen jelentős mozzanata volt a Közmunkatanácsnak az évi X. törvénycikkel történt létesítése. Amíg az egyesítés lényegében közigazgatási aktus volt, közvetlen városképi hatás nélkül, addig a Közmunkatanács éppen hivatásánál fogva elsődlegesen hatott a városkép alakulására, ebből következően pedig a vedutákra mint e hatás vizuális rögzítésére. A Közmunkatanács a Szépítőbizottmány örökösének, szerepe folytatójának tekinthető, ezért létesítésének éve látszott alkalmasnak, sőt indokoltnak, hogy a közölt ikonográfiai anyag záróéve legyen. Ezeken a várostörténeti megfontolásokon kívül ábrázolás-stilisztikai és gyűjtési szempontok is indokolták 1870-nek mint záróévnek megállapítását. A klasszicizmus, de még a romantika korának városkép-ábrázolási hűségre törekvésétől eltérően mindinkább szaporodnak azok az alkotások, amelyekre elsősorban a festőiségre törekvés jellemző, ez pedig sok esetben nem szolgálja a város- illetőleg ezen belül helytörténet számára elengedhetetlen topográfiai hitelességet. 3

4 Külön kell szólnunk a fényképezés korabeli elterjedéséről, illetőleg arról, hogy a fényképezés 0iparszerű tömegtermelése a grafikai ábrázolásokat úgyszólván teljesen háttérbe szorította. A fényképpel még az aránylag gyorsan előállítható és szinte korlátlan példányszámban sokszorosítható litográfia sem volt képes lépést tartani. Ez a körülmény okozta azt, hogy a fent említett kizáró okokat szükségképpen a fényképekre is ki kellett terjesztenünk, ami ugyan igen sajnálatos, de szükséges eljárás volt. Amíg ugyanis az 1800 és 1870 közötti grafikára, a kézi- és sokszorosított grafika terén egyaránt, a festészetre még inkább alkalmazhattuk a teljességre törekvés követelményét, addig ez a fényképek esetében egyszerűen gyűjtési képtelenség. Sem az 1800-as kezdő, sem pedig az 1870-es záróév nem jelenthet naptári értelemben vett pontos időhatárt, hanem a városkép ábrázolt állapotát illetően néhány évnyi hibával kell számolnunk. Korszakunkra vonatkoztatva ez a latitüd nem több két vagy három évnél, ennek azonban gyakorlatilag alig van jelentősége. A corpus két fő részre oszlik: a már említett és gyakorlati jelentőségénél fogva elsőrendű katalógusra és az ezt megelőző történeti részre, amely tulajdonképpen a katalógus függvénye, magyarázata. A katalógus a város látképeit tipológiai csoportokban tárgyalja, amely tipológiai csoportok alapja a néző- (felvételi) pont azonossága. Amint az időhatároknál sem értelmezhettük az éveket naptári pontossággal, úgy a nézőpontok sem jelenthetnek mértani egybeesést. A tipológiai bemutatással a városkép alakulása szembetűnőbb, plasztikusabb, mint a mereven történeti sorrend szerinti felsorolással. A tipusokon ( családok ) belül azonban lehetőleg ragaszkodtunk az időrendhez, amennyiben ilyen időrend valamilyen indicium (megjelenési év, városképelem) alapján egyértelműen megállapítható. A katalógus felépítésében Pest-Buda összlátképeit ( Buda, Pest, Margitsziget, Duna, Gellérthegy, Lánchíd) a kisebb egységek, végül egyes objektumok követik. A használhatóság érdekében célszerű volt a nagybudapesti kerületbeosztás (1950) alapulvétele annak ellenére, hogy ez a beosztás nem követi, sőt figyelembe sem veszi az egyes városrészek történeti kialakulását. Jellemző példa: a Viziváros az I. és II. kerület között oszlik meg, holott egységes település. Ebben az esetben tehát elválasztás történt. Ellenkező eljárásra, összevonásra példa az V. kerület, ahol a középkori, tehát legrégibb települést a merőben eltérő szerkezetű, legkésőbbi városrésszel, a Lipótvárossal egyesítették. A közigazgatási kerületek szerinti csoportosítás révén viszont könnyű megtalálni azokat az ábrázolásokat, amelyekre akár a történész-kutatónak, akár a műemlék-helyreállító szakembernek, vagy általában bármely érdeklődőnek szüksége lehet. Egy-egy épületcím alatt az illető épületnek a corpus időhatárain belüli összes ábrázolásai együtt találhatók, a corpusnak a történeti forrásértékén túl tehát ez a gyakorlati jelentősége. A katalógust szerkezetileg, de nem jelentőségében megelőzi a történeti rész. Ez négy fejezetre osztva vázolja a város és ettől függően a városkép alakulását, de csupán abból a szempontból: mennyiben tükrözik a városkép-ábrázolások, tehát a veduták, a város tényleges képét, megrajzolva az ábrázolás-történeti hátteret. Természetes, hogy ettől mind a veduták története, mind elemzése, város- és művészettörténeti értékelése egyaránt elválaszthatatlan, de csak addig a mértékig, ameddig a corpus amúgyis nagy terjedelme ezt megengedi. A négy fejezet az 1800 és 1870 közötti hét évtizednek az ábrázolások szempontjából jelentős városalakulás négy szakaszának felel meg. Az egyes fejezetek a várostörténeti vázlatot követően először a jelentősebb vedutákat tárgyalják, majd a kisebb városképi egységeket ábrázoló lapokat (terek, utcák, épületek), esetleg olyan esemény- és életképeket, amelyek értékesek lehetnek (árvízképek stb.). Látképsorozatokat, képcsoportokat közvetlenül a veduták után mutatunk be. 4

5 I Pest városképe A tizennyolcadik század utolsó évtizedeiben Pest Magyarország gazdaságilag legjelentősebb városává fejlődött. A kereskedelem a vásárok számára új területet követelt, amit azonban a városfalak közé zárt Belváros, de a századvégre meglehetősen beépült Teréz-, József- és Ferenc-külváros sem adhatott. Városközeli szabad térség csupán az északi városfal előtt volt ben ezen a vidéken házhelyeket jelölnek ki, a területet rendezik és kialakítják a hatalmas Újvásár- (Erzsébet) teret. A rendezés alapja Schilson János kamarai adminisztrátor terve 1, amelyet Pollenzig József rézmetszetéről és a hozzá tartozó rövid szövegmagyarázatból ismerünk. 2 A rendezési terv által érintett terület a mai Lipótvárosnak a Deák Ferenc illetőleg Arany János utca, valamint a Dunapart illetőleg Bajcsy Zsilinszky út közötti része. A terv a Belváros és a külvárosok utcahálózatától eltérően derékszögű utcarendszert javasol. E terület súlypontja, a Vásártér majdnem négyzet alakú. A Schilsonterv meghagyja a fennálló régebbi épületeket mint pl. a Sóraktárt és természetesen a csupán néhány évvel korábban épült ún. Újépületet (Neugebäude). Egyébként is mint címéből kitűnik, a terv az Újépület és Váci-kapu közötti terület rendezését célozza. A veduták szempontjából érdekes eleme ennek a tervrajznak, hogy feltünteti azokat a löszhalmokat, amelyeket már Mikoviny Sámuel látképének előteréből ismerünk. Tizenhat évvel a Schilson-terv megjelenése után a pestvárosi Tanács megbízza Hild János építőmestert egy szabályozási terv elkészítésével. 3 Hild a Schilson-tervet némiképp módosítja és kibővíti, amennyiben a telkeket a mai Markó utca vonaláig jelöli ki, nyugaton pedig megtervezi a Dunasort, ami ma az Apáczai Csere János utca keleti oldalának felel meg. Hild tervén már a Rakpiac (Roosevelt tér) is megjelenik, bár jóval kisebb területre méretezve, mint ahogyan az később megvalósult. A tér északi határa a mai Mérleg utca, déli határa pedig a mai József Attila utca. Hild tervének utcahálózatát részben az Újépület fekvése, részben pedig a mai Alkotmány utcától északra a Duna vonala határozza meg. Az új külváros tehát Schilson János és Hild János tervei alapján alakul, a városi tanács pedig 1790 IV.12.-i ülésén Lipótvárosnak nevezi el. 4 Az ig alakuló Szépítőbizottmány működését 1808 decemberében kezdte meg és a Lipótvárosra vonatkoztatva Hild János tervének elgondolását fogadta el. A Schilson-terv megalkotásától a Szépítőbizottmány működésének megindulásáig eltelt két évtized folyamán kezdődik Pest átalakulása a feudalizmus barokk városából az új, polgári társadalom nagyvárosává, amelynek építészeti stílusa a barokk ellenhatásaként már a klasszicizmus. Pest barokk jellegének megszűnése azonban nemcsak az új stílus térhódításának a következménye, hanem annak is, hogy a városképből fokozatosan tűntek el a barokkal oly jól harmonizáló középkori városkép-elemek, mint a városfalak és városkapuk. Pest kapuit 1800 körül egymás után lebontották, 5 a falak azonban részben megmaradtak, amennyiben ott, ahol nem bontották le, az eléjük épült házak hátsó falaként továbbra is fennmaradtak, amint ezt néhány belvárosi háznál ma is világosan látjuk. Mind a városfallal, mind a kapukkal kapcsolatosak a rondellák, amelyek közül az utolsót, az úgynevezett Színház-rondellát 1815-ben bontották le. 6 1 Pásztor M.: A százötvenéves Lipótváros. Bp., Stat. Közl. 93. kötet, 4. sz Csillag 51. sz. 3 Pásztor M.: i. m Schmall L.: Adalékok Budapest székes főváros történetéhez. 2. kötet. Bp., Gárdonyi A.: A pesti városfal. História II (1929) 4-5. sz. Pest-budai emléklapok 1. sk. 6 Színészeti Lexikon, Bp.,

6 Korszakunk átmeneti jellegű. A barokk mellett, amit főként a templomok, a Városháza, az Invaliduspalota és néhány magánház képvisel, megjelenik a copfstílus oly jelentős épületekkel, mint a Görög templom, az Angol királynő-szálló, a teréz- és józsefvárosi plébániatemplom, a Curia. Utóbbival szinte egyidejűek a Leyrer J. kiadásában megjelent Die Stadt Pesth c. levélgyűjtemény illusztrációiról ismert klasszicista épületek, köztük a Festetich-palota a Fűvészkertben (1803). E korszak második évtizedének folyamán épül a Szén-piacon (ma Deák Ferenc tér) az evangélikusok temploma. 7 2.Pesti veduták A századfordulótól 1808-ig Pest városkép-ábrázolási forrásai szinte kizárólag céhlegények pesti tartózkodását igazoló és a város képével illusztrált bizonyítványok, népszerű nevükön céhlevelek. Természetesen ugyanez vonatkozik Budára is. Ezek elsődleges célja nem a városkép bemutatása, hanem a céh székhelyének ábrázolása, illetőleg ennek révén a céhlevél díszítése. Ennek megfelelően különösebb művészi igény nélkül készültek. Amíg a barokk-kori céhleveleken, többnyire Binder János Fülöptől, igen szép, valóban művészi keretdíszeket találunk, addig 1800 után ezek is leegyszerűsödnek. Ami a céhlevélillusztrációk forrásértékét illeti, a városkép egészét lényegében a valóságnak megfelelően tükrözik, még ha egyes épületekre nézve nem is fogadhatjuk el őket hiteleseknek. A barokk jellegű, soktornyos Belváros mellett már világosan látjuk az Újépület és a Dunapart közötti terület fokozatos beépülését; feltűnik az új vásártér, egyelőre még a céhlevél-illusztrációk a Schilson-terv nyomán a Váci kapu helyétől Észak felé terjedő Lipótváros alakulását tükrözik. A városkép átmeneti jellegének megfelelően a céhlevelek rajzmodora, keretdíszítése is változó formákat mutat. A tiszta rokokó mellett feltűnnek a copfstílusnak hol a rokokóhoz, hol a klasszicizmushoz közelebb álló díszítőelemei. A várost északnyugat felől felvéve a budai várhegy közepe tájáról látjuk. A céhleveleken ez a típus állandósult, a staffázsalakok kisebb változtatásával. A XVIII. század céhlevelein ezzel ellentétben a látkép nézőpontja délebbre esik, Pestet tehát délnyugat felől látjuk. A céhlevelek, illetőleg illusztrációik mesterei ekkor még az előző korszakban is sűrűn szereplő Binder J. F., mellette Mayer Ágoston, Tischler Antal rézmetszők. (1. kép) A céhlevél-látképek csoportja mellett néhány veduta Pestet frontális nézetben mutatja a Várkert felől, vagy a királyi palota feletti madártávlati pontból. Előbbinek mestere Rauschmann János, akinek rajzát Blaschke János metszette rézbe 8, a másik látképet Prixner Gottfried rézmetsző készítette a már említett Leyrer-féle könyvecske számára, amelyben még nyolc Prixner-metszet jelent meg, részben azóta már eltűnt pesti klasszicista épületeket ábrázolva, ezek között az Illés-kutat, Pest legjobb vizű kútját Buda városképe Ebben a korszakban Buda lényegében még a középkori alapokon épült barokk város képét mutatja / 1785 között azonban Pesttel ellentétben a budai városképen bizonyos fokú negatív jellegű változásnak vagyunk tanúi, ez különösen a Várhegy képén feltűnő. II. József rendeletére ugyanis több szerzetes rendet feloszlattak, kolostoraikat templomaikkal együtt világi célokra vették igénybe, a templomokat lebontották, ezáltal a budai városkép 7 Schoen A.: A pesti Deák-téri evangélikus templom. Bp., KM lt. sz Die Stadt Pesth und ihre Gegend in Briefen von einem Fremde. Herausgegeben von Joseph Leyrer, Pesth

7 jellemző elemei tűntek el. Nemcsak barokk, hanem középkori városkép-elemek is hiányoznak ettől az időtől kezdve. Lebontották a vár erődrendszeréhez tartozó rondellák közül az Ybl Miklós tér helyén állott hatalmas Vizi-rondellát, a mai Lánchíd utca déli végénél épült Halászkaput és ennek bástyáját, valamint Buda utolsó török imaházát az egykori Musztafa pasa-dzsámit az úgynevezett Salétromos mecsetet a mai Fő utca és Kacsa utca sarkánál. Amíg tehát Pest városképe a XVIII. század végén csak középkori eredetű városképi elemeket veszített, majd copf és klasszicista elemekkel gazdagodott, addig Buda városképe a barokk éveiben a korhoz képest az 1780-as évek folyamán visszafejlődik, amíg csak a század utolsó éveiben a Várhegy nyugati lejtőjénél a Krisztrinaváros fokozatosan ki nem alakul. A pesti Szépítőbizottmány hatásköre Budára nem terjedt ki, a pesti városfejlődésnek 1808 / 1809-es korszakhatára tehát Buda viszonylatában nem lenne indokolt. A pest-budai városfejlődést tárgyaló szöveg egysége érdekében azonban célszerű, hogy Buda számára ne alkalmazzunk esetleg erőszakoltan másféle korszakbeosztást, annál kevésbé, mivel Pesté a vezérszólam, budai vedutákat pedig amúgyis csak az 1810-es évektől találunk nagyobb számban. 4. Budai veduták Az 1800-as évek legelejére datálhatjuk a Történelmi Képcsarnokban őrzött vízfestményt, amely Pestet kelet felől ábrázolva a háttérben Budát is mutatja. A Budától távol eső nézőpont következtében azonban ezen a festményen részletes ábrázolásról nem beszélhetünk. Mestere ismeretlen. 10 A pesti vedutákkal kapcsolatban már említett Leyrer-féle levelek illusztrációi között Prixner egyik lapja a ferencvárosi part mentén horgonyzó hajómalmok felől ábrázolja Budát. 11 Szorosan ezt követi Blaschke János szinte azonos című rézmetszete is. Mindkét veduta kis méretű, ábrázolásmódja vázlatos. 12 A céhleveleket még a XVIII. században készült rézlemezekről nyomják, csupán az évszámokat pestiesen szólva az évszámok második számjegyét változtatják meg. Igy pl. a céhlevél-űrlap keltezésének 17.-es számát a lemezen 18-ra változtatják. Új céhlevélrézlemezek és fametszet-dúcok majd 1815 körül készülnek.(2. kép) II Érdekes ékes kép, mely a komoly ősz hajú hajdant S a víg jelent vásznadon egybeszövöd, Ott fejedelmi Budát, a polgár Pestet emitten Abban régi dicsőnk, ebben egy ifjú világ. S mégis testvérek? Vérek visszhangzik az echó S a tetemes Gellért rá Buda-Pest -et üvölt. 13 Garay János eme sorai tömören foglalják egybe és fejezik ki e három évtizedes korszak várostörténetének lényegét. A konzervatív, hivatalnokváros jellegű Budát és az élénk kereskedelmű és haladó szellemű Pestet a reformkorban, amelynek súlypontja a Lipótváros. 10 MTKcs kat. sz. T Ansicht von den Schiffmühlen, KM lt. sz Ansicht der Städte Ofen und Pest von den Schiffmühlen. KM lt. sz Budapesti Antológia. Szerk. Rubinyi M.- Szoboszlay F. Bp., é. n. ( ?) 7

8 1. Pest városképe Pestet ekkoriban túlnyomó részben a Gellérthegyről vagy a Vár felől ábrázolták. Ebből adódott, hogy a veduták legszemebetűnőbb eleme a pesti Dunapart volt, amely az as évek folyamán dél-észak irányában fokozatosan épült ki. Ekkor létesült a Dunasor a Vigadó kivételével, 1826/1838 között pedig Hild József a Rakpiac palotáit építi fel ben a Vigadó is megépült. 15 Pestváros belterületén 1812-ben készül el a Német színház, 16 egy évvel később a színház mellett megnyílt a Magyar király -szálló ben a lipótvárosi plébániatemplomot 18 szentelik fel, amely majd az évi ostromban elpusztul, 1830/ 1834 közott épül a Ludoviceum, ig a Nemzeti Színház, 20 amelyet 1840-ig Pesti Magyar színháznak neveztek. Megnyitása évében fognak a Nemzeti Múzeum építéséhez, 21 amely az 1838-tól épülő Vármegyeházával 22 a következő korszak elején készül el. Számos magánpalota épült, amelyeknek képeit láthatták a Vasquez-térképsorozat keretképeiként. Pest klasszicista városképe tehát a korszak végére úgyszólván teljesen kialakult. 2. Buda városképe Az előző korszakhoz képest Buda városképe több lényeges ponton módosul ig épül a Gellérthegy tetején az új csillagvizsgáló, 23 közvetlenül mellette pedig ben készült el a csillagászok lakóháza. 24 A barokk korból megmaradt városkép-elemek közül eltűnt a tabáni plébániatemplom toronysisakja, ez az 1810 szeptemberében kitört tűzvészben pusztult el. A királyi palota pedig 1830-ban veszti el Mária Terézia korbeli alakját, amikor a gellérthegyi új obszervatórium megépítésével a budavári palota csillagvizsgáló tornya fölöslegessé vált és lebontották. 25 Ezzel együtt a nyugati kupolát is eltávolították és a palotát egyszerű nyeregtetővel látták el. Óbudán folyamán felépül a klasszicista zsinagóga, 26 amely tekintélyes tömegével a barokk plébániatemplom szomszédságában az óbudai városkép igen jelentős eleme. Kollár István tusfestése (1812) szinte fotografikus hűségű képét adja Óbuda és környékének.(3. kép) 3. Pest-budai veduták A kettős várost bemutató együttes veduták ebben a korszakban keletkeznek nagyobb számban, a Budát vagy Pestet külön bemutató látképek száma viszont az előző korszakéhoz képest viszonylag kevesebb. Az eddig követett módszer, amellyel a két várost külön-külön bemutató ábrázolásokat külön-külön is tárgyaltuk, itt már célszerűtlen lenne és három 14 Rokken F.: A Ferenc József- tér. TBM II Bierbauer V.: A régi pesti Vigadó építéstörténete. TBM III Fővárosunk 12. l. 10. sz 17 Fővárosunk 13. l. 11. sz. 18 Zádor-Rados Zádor-Rados Zádor-Rados Zádor-Rados Fővárosunk sz. 23 Kelényi B. O.: A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló Intézetei. Bp., Kelényi B. O. i. m Feldmann s Wegweiser durch Pest und Ofen und deren Umgebungen. 3. Auflage. Pest, Fővárosunk 14. l. 23. sz. 8

9 kategória megalkotását tenné szükségessé, ti. budai, pesti, és pest-budai vedutákét, ami az időrendet, ennélfogva a városfejlődés folyamatos ábrázolását zavarná. A katalógusrész tipológiai felépítése amúgyis külön mutatja be egyes városrészek, illetőleg Buda és Pest önálló ábrázolásait. A veduták sorát Franz Jaschke lavírozott tollrajza nyitja meg, amelyen a pesti Dunapartot a hajóhídtól dél felé, a tabáni partról felvéve láthatjuk. 27 Ezen a rajzon két képelemnek van különös jelentősége: a befejezés előtt álló Német színháznak és a mai Régiposta utcában az Apáczai Csere János utcánál 1815-ig állott Színház rondellának. Ez a képelem a rondellának eddig ismert és megbízhatónak tekinthető egyetlen ábrázolása. Céhleveleken, amint fentebb láttuk, a rondella ugyan többször is szerepel, de talán két céhlevél sincs, amelyen azonos alakban láthatnánk. A tollrajz keletkezési idejét a Német színház építésének ábrázolt állapota és a tabáni templom toronysisakjának barokk alakja alapján állapítottuk meg. A színházat 1808-ban kezdik építeni, a toronysisak IX. 5.-én elpusztul, a rajzot tehát legkorábban 1809 őszére, legkésőbben 1810 szeptember 4. -re datálhatjuk. Az attribuálás alapja a bécsi Nationalbibliothekban lévő azonos témájú Jaschke-rajz és egyéb stíluskritikai tényezők voltak. (4. kép) Petrich András az osztrák, orosz és porosz fejedelmek évi budai látogatása alkalmával rendezett kivilágítást örökíti meg a Történelmi Képcsarnokban őrzött vízfestményén 28, amelyen a Gellérthegyet, Tabánt és Várhegyet északkeleti nézetből látjuk. A hajóhídtól északra pontonok horgonyoznak, ezeken helyezték el a latin üdvözlő szöveg egyes világító betűit. A kéktónusú aquarell első sorban hangulatkép, várostörténeti értéke a kivilágítás illusztrálásán kivül az, hogy a kép bal előterében a művész az ún. repülőhidat is megfestette. Körülbelül egy évvel későbbi egy Silber nevű, közelebbről nem ismeretes festőnek vagy rajzolónak nagyobb méretű vízfestménye a Kiscelli Múzeumban, nézőpontja az épülőfélben lévő pesti Vigadó alapfalainál van. Silber innen vette fel a Gellérthegyet és Várhegyet, nagyjából Petrich előbb említett vedutájához hasonlóan. A különösebb művészi értéket nélkülöző látkép annyiban érdekes a Vár száraz, de pontos rajzán kívül, hogy világosan mutatja: a Vigadó telkén a Pollack Mihály terve szerint épült Vigadó előtt semmiféle más épület nem állott, legalábbis ezekben az években, a Silber-veduta előterében ábrázolt alapfalak az 1809-ben abbamaradt és csak 1832-ben folytatódott Vigadóépítkezésé, Petrich alább tárgyalandó látképén illetőleg az ennek nyomán készült ábrázolásokon a kérdéses helyen látható palota nem más, mint Joh. Aman tervezett, de meg nem épült Redoutja. A kép legkésőbb 1816-ból való, a csillagda mellett ugyanis az 1817-ben épült lakóház még nem szerepel 29 (5. kép). Richard Bright angol utazó 1816-ban Magyarországra látogat. Útleírása Travels from Vienna through lower Hungary címen 1818-ban jelent meg, egyik acélmetszetű illusztrációja Pest-Budát a Gellérthegy tetejéről felvéve mutatja be. Ezzel az 1817-re datált látképpel indul meg a XVII. század (Hallart vedutái után) újból a Gellérthegyről felvett veduták hosszú sora. A látkép városábrázolása elnagyolt, értéke inkább festői előadásmódjában rejlik. Jelzése a könyv többi illusztrációjához hasonlóan R. B., ami mögött csakis a szerzőt tételezhetjük fel annál is inkább, mert az erősen felhős égbolt és az éles fényhatások tükrözik Brightnak ugyanilyen hangulatú leírását, amelyben élénk színekkel mondja el a hegy tetején átélt rövid zivatart. E látkép keletkezési éve (1817) acélmetszet viszonylatában igen korai időpont KM lt. sz A leltár bejegyzése szerint Állítólag Theodor Alfonz műve, de ilyen nevű művészt nem ismerünk. 28 MTKcs kat. sz. T KM lt. sz Bright, Rich..: Travel s from Vienna through lover Hungary Edinburgh, p

10 Nemcsak e korszak vedutái, hanem az összes pestbudai és budapesti vedutái sorában egyik legjelentékenyebb az a rézkarc, amelyet Petrich András rajzáról Richter Antal Fülöp 1818-ban készített. Ez a rendkivül finoman maratott karc Bright acélmetszetéhez hasonlóan, de tőle függetlenül a gellérthegyi csillagda mellől ábrázolja Pest-Budát, előtérben egy előkelő társasággal, amelynek Schoen Arnold megállapítása szerint Pasquich János, a csillagvizsgáló igazgatója távcsövön mutatja a testvérvárosokat. Ettől a csoporttól balra egy hintó ajtaján AP betűket olvashatunk, ami nem más, mint a művész, Andreas Petrich, monogramja. Petrich vedutája a Szépítési Bizottság városrendező működése óta első összefoglaló ábrázolása Budának, Pestnek és a Wurm utcáig terjedő dunaparti házsornak 1818-ban. 31 (6. kép) Petrich műkedvelő tájfestő volt és műszaki tiszt, akinek vedutája finom rajzával és színezésével, helyes perspektívájával nemcsak a korszak egyik legkedveltebb látképe, hanem már csak előnyös nézőpontja miatt is igen nagyszámú variáns őse. A variánsok között talán legelterjedtebb az Artaria-cég kiadásában néhány évvel később megjelent lap. Petrich eredeti festményét nem ismerjük, de bizonyos, hogy a művész alpesi tájképeihez hasonlóan ez is gouache-ecsetrajz volt, amelyet azután Richter Antal Fülöp rézkarcáról Schmid János budai rézmetsző és kőnyomdász harminc példányban sokszorosított. A példányokat színezve adták ki. Az Illésházy István számára készült példányon kívül, amelyet mint láttuk, maga Petrich színezett, a Kiscelli Múzeum még egy példányt őriz, ezt Nyitray Teréz színezte és jelezte is. 32 Ezen a példányon a hintó ajtaján az AP monogram nem szerepel és ez a körülmény szintén amellett szól, hogy Illésházy számára a karcot maga Petrich András színezte. A Silber-vedutához igen hasonló egy Fide nevü egyébként ismeretlen festőtől származó veduta, ezen is a Gellérthegyet és Várhegyet látjuk a hajóhíd pesti hídfője közelében ábrázolva. Az 1819-re datált olajfestmény különösebb festői kvalitásokat nem mutat, de kedves primitívsége mellett hangulatos képet ad a dunaparti életről, emellett igen részletező rajzával helytörténeti hitelességű. 33 (7. kép) 1811 / 1817 között megjelent céhleveleken az előző korszakhoz hasonlóan külön látjuk Budát, illetőleg Pestet. Amíg azonban akkor Pestet északnyugat felől vették fel, addig most a céhlevelek frontális nézetben ábrázolják a várost. Budára ugyanez vonatkozik. Wilt I. fametszetű céhlevelének budai látképe még Binder J. Fülöpnek 1780 körüli típusán alapul és bár 1815-ben jelent meg, a keretdísze is még rokokó stílusú. 34 (2. kép) Mintha talán ez is Buda lassúbb fejlődését bizonyítaná. Prixner Gottfried rézmetszetű céhlevele 1816-ból, már új, reálisabb látképet ad a Várhegyről és a Tabánról 35 Egy évvel későbbi Prixner pesti céhlevél-vedutája, amelynek előterében az 1817-ben felépült csillagvizsgáló-lakóházat látjuk, a pesti Belvárosból pedig eltűnt az 1815-ben lebontott Színház-rondella. 36 A Prixner-vedutát (1816) veszi és dolgozza át Rennernek legkorábban 1817-ben készült, de 1822-ben kiadott céhlevele 37, amelynek nemcsak városképi hűsége, de művészi színvonala sem éri el Prixnerét. A budai halász-céhlevél ismeretlen rézmetszője a Várhegy rajzában szorosan Rennert követi átvéve annak topográfiai hibáit, de a rajzot a Rózsadombbal bővíti. 38 A céhleveleken ábrázolt városkép Buda esetében általában a Tabántól az Országút-városrészig 31 KM lt. sz Címe: Pesth-Ofen. Nördliche Ansicht in Meridian von d. St Gerhardsberger Sternwarte zu Ofen. 32 KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz

11 bezárólag, a pestieken 1800 körül az Újépülettől a ferencárosi katonai kórházig bezárólag, az 1810-es években az Újépület déli oldalától a Szerb-templomig terjed körüli évekből származik a Kiscelli Múzeum hat lavírozott ceruzarajzból álló látképsorozata 39, amely különböző pontokról felvéve ábrázolja Budát és Pestet, illetőleg a két város részeit. A Múzeum leltára szerint a rajzokat Höchle Nep. János készítette ben Brudern József báró pesti műgyűjtő és mecénás megbízta Markó Károlyt, hogy Buda és Pest környékének egy-egy szebb részletét örökítse meg. 40. Ebből a sorozatból egyetlen olajfestmény reprodukciója ismert, de ennek is kétes a helyrajzi hitelessége. A festmény a Gyűjtő c. folyóirat katalógusa 41 szerint Óbudát ábrázolja a Margitsziget felől, de a kép rongált állapota, illetőleg ennek következtében a reprodukciója nem alkalmas arra, hogy a kép tárgyát pontosan meghatározzuk. Egyetlen képelem nincs a festményen, amelyet egyértelműen Óbudával lehetne kapcsolatba hozni. Sajnos nem tudjuk, Markó Károly milyen mértékben tett vagy tehetett eleget Brudern megbízásának. Ugyanebben az évben jelenik meg Schams Ferenc széleskörü történeti felkészültséggel megírt leírása Pest városáról. 42 Ennek a könyvnek egyik rézmetszetű melléklete Blaschke Ferenctől Pest látképe északnyugat felől, a budai partról felvéve. Ha ennek a látképnek rajzmodora nem is, a felvételi pontja bizonyos mértékig emlékeztet a céhlevelekére. Schams Pest -jét egy évvel később, 1822-ben Buda városát tárgyaló műve követi, előbbinél nagyobb terjedelemben, bővebb leírásokkal. 43 Ennek a monográfiának egyik melléklete Rauschmann János ecsetrajzáról Jacob Alt kőrajzú vedutája, Buda a pesti hajóhídfő felől. A megbízható veduta eredeti példánya 1932 óta a Kiscelli Múzeumban van. 44 A Petrich- Artaria -típusba tartozik Jacob Hyrtl bécsi rézmetszőnek 1832-ben naptárillusztrációként kiadott vedutája, 45 J. A. Schlosser kiadásában megjelent kőnyomatú 46 és a Barth kiadású rézmetszet. 47 Mindezek a veduták az Artaria -féle lapon alapulnak, sőt még mutatis mutandis az 1838-as árvízképek között is nyomát találjuk a prototípusnak. Franz Jaschke bécsi festő számos külföldi útja során Pest-Budára is ellátogat. Utazásai közben fest, karcokat készít. Pest-budai tartózkodásáról öt vízfestménye tanúskodik. A nagyjából azonos méretű aquarellek 1824 és 1825-ben készültek; egyik közülük Budát a pesti part felől a Rauschmann - J. Alt vedutához hasonlóan, 48 a másik a Várat a Festősziget felől, 49 (8. kép) egy lap pedig Óbudát a Margitszigetről ábrázolja. 50 Két további lap margitszigeti részleteket mutat be, köztük a nádor nyaralóját. 51 A Festősziget felől avárat bemutató veduta alapján készült egy kőnyomat, ennnek érdekessége a csillagvizsgáló-torony bontás közbeni állapota, aminek alapján 1830 körüli időre datálható a litográfia. 52 Ugyancsak ezekből az évekből való a Herzinger-aquarell, ez Wonsidler rajza alapján dunai látképet ad a Gellérthegy alatti útról észak felé felvéve. A lapot Riedl műkereskedő adta ki. 53 A Történelmi Képcsarnokban őrzött példány a látképet még csupán rézkarc állapotában 39 KM lt sz Pogány Gáborné A Gyűjtő, II (1913) 6.,7.,8. sz. illusztrációja. 42 Schams, F.: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt in Ungern. Pest, Schams, F.. Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern Ofen KM lt. sz KM lt. sz MTKcs kat. sz. Képcs. VII. 47 MTKcs kat. sz KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz

12 mutatja, akvatinta nélkül. 54 Annak ellenére, hogy a Wonsidler-veduta nem éri el Petrich színvonalát, mégis több változatnak lett őse, mint amaz (9. kép). Ismeretlen művésznek ben egy rézkarcsorozata jelent meg Tomala Ferdinánd kiadásában. Nyolc lapról van tudomásunk, illetőleg ennyit őriz a Kiscelli Múzeum metszetgyűjteménye. A rézkarcok a Várat Pest felől (10. kép), a Gellérthegyet ugyancsak a pesti Dunapartról, a Szervita-teret, a Színház-teret, Orczy báró üvegházát, a városligeti Dróthidat, a margitszigeti kikötő vidékét, a Ferenchalmot ábrázolják.a Gemeinnützige Blätter 1827-es évfolyamában megjelent értesítés csupán a négy első lapot említi. 55 Feltehetjük, hogy nyolcnál több nem is jelent meg. 56 A Tomala-sorozat mesterét kutatva két művész jöhetne szóba: Hofbauer János és Franz Jaschke. Hofbauer ugyancsak 1827-ben a Kőbánya és Hatvani vonal ( ma Baross tér) között épült próbavasút megnyitása alkalmából nagyobb méretű rajzot készített, amelyet Gurk Ede aquatintára dolgozott át. A finomrajzú lap hátterében látjuk Pestet, mögötte a Várheggyel és távolabb a budai hegyekkel. 57 Ugyanő 1831-ben a Rózsadombról rajzolta meg Pest-Budát előtérben szüreti jelenettel, e kép festését azonban nem fejezte be 58 (11. kép). Jaschketől a már ismertetett ötlapos vízfestménysorozatot ismerjük 1824 / 1825-ből. Ha mármost a Tomala-sorozatot mind a Hofbauer- mind a Jaschke-vedutákkal vetjük össze, valószínűbbnek tűnik, hogy a sorozat mestere Hofbauer János. Erre mutat a staffázsalakok és a növényzet rajzának hasonlósága és a rajzok egyező, finom, kissé száraz vonalvezetése. Hofbauer szerzőségét Jaschkeé ellenében az is valószínűsíti, hogy Jaschke gyakori utazásai folyamán nem tartózkodott hosszabb ideig Pest-Budán. Hofbauer mellett szól végül is a Tomala-sorozat és a kőbányai próbavasút rajzának egyidejűsége. Ugyanebben az évben (1827) a felvidéki Szentgyörgyi János a királyi palotáról különösebb művészi érték nélküli képet fest a pesti Dunapart felől, előtérben hajóból kirakodás jeleneteivel. 59 Ugyanő két évvel később a Gellérthegy keleti lejtőjéről megfesti Pest-Budát ugyanabban a bágyadtszínű modorban, de némiképp biztosabb rajzzal, mint a királyi palotát. 60 A napoleoni háborúk után Európa-szerte fellendül az utazási kedv, utakat építenek, a meglévőket javítják, fejlesztik a közlekedést, mindezek nyomán pedig számos útleírás jelenik meg, külföldet bemutató illusztrált művek igyekeznek azoknak kíváncsiságát kielégíteni, akik művelődési igényük kielégítése végett körülményeik miatt nem utazhatnak. Nyugateurópa utazóit különösen a romantikus Kelet vonzotta. Ez a jelenség az 1810-es évektől kibontakozó, de csíráiban már a XVIII. század közepén kimutatható romantikának a vetülete. A keletre utazók előszerettel hajóztak a Dunán a Balkánra. Az útirajzok mellett földrajzi ismeretterjesztő művek is jelentek meg, ezek sorába tartozik az 1820-as évek közepe táján kiadott Europäisches Panorama, amely Wonsidler dunai látképének egy rézkarcú változatát mellékelte illusztrációként MTKcs kat. sz Gemeinnützige Blätter 1827, XXXI, 241m A sorozat magyar címe: Buda és Pesth városoknak s környékeinek tekinteteik Hozzá kaptsolt leírással kiadá Tomala Ferdinánd Pesthen é. n. A 2-7. sz. lapokról lásd Csillag sz 56 KM lt. sz. a sorozat lapszámainak sorrendjében: ; /1; /3.; ; ; ; ; KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz Oehlinger, Jos.: Europäisches Panorama. Zwanzig Ansichten und Beschreibungen der vorzüglichsten Hauptund Residenrzstädte in Europa. 2. Band. Caschau, mellett Ofen und Pest. 12

13 A dunamenti városokról készült albumok sorából kiemelkedik a Zwey hundert vier und sechzig Donau-Ansichten (hosszú címe miatt általában Donau-Ansichten rövidített címen ismeretes.) A művet négy haránt-folio kötetben Adolf Kunike litográfus adta ki Bécsben. 62 (1826) A Duna forrása és Belgrád közötti folyamszakasz vedutáit Jacob Alt rajzolta le és A. Kunike litografálta, a Belgrád és Fekete tenger közötti városok rajzait maga Kunike készítette. A rajzok 1820 / 1826 között folyamatosan készültek, köztük öt lapon találkozunk budai, pesti, illetőleg margitszigeti tárgyúakkal: a CXLIV. sz. Óbudát, a következő lapon a margitszigeti ferences-templom romját, a CXLVI. sz. lap Budát és Pestet a ferencvárosi part felől ábrázolja, az utána következő pedig Óbudát Kiscellel, végül az utolsó lapon a pesti Dunapartot látjuk északnyugati nézetben. A pest-budai tárgyú lapokat tartalmazó kötet 1824-ben jelent meg. Néhány lapot nagy példányszámban variálva adtak ki. A 148. sz. vedutát Wicksteed 1834-ben némi staffázsváltozattal olajban festi meg. 63 (12. kép) Az 1830-as években a szárazföldi és vizi közlekedés fejlődésével párhuzamosan az útirajzirodalom is bővült. Pestbudai szempontból a dunai hajózás megindulása rendkívül jelentős esemény. Mind több és több külföldi főként angol utazó keresi fel Pestet és Budát akár rövidebb-hosszabb itt-tartózkodás céljából, akár átutazóban a Balkán vagy Kisázsia felé. Ezek az útirajzok gyakran mellékelnek pesti vagy budai látkép-illusztrációkat. Pest klasszicista város arculata ekkor már nagyrészt kialakult és az egységes stílusú városképet általában megcsodálják. John Paget 1835-ben Pesten jártában így ír: hajtassunk végig a rakparton. Figyeld meg ezt az első három vagy négy házat és mondd, ha ismersz magánépületet, amely ezeknél ragyogóbb vagy jobb stílusban épült Ezekkel az épületekkel szemben tervezik az új hidat a Duna felett. 64 A Rakpiacról és a Nákó-palotáról van tehát szó, amely utóbbinak tengelyében épül majd 1839-től a Lánchíd. Michael Quin 1836 őszén utazott át Pesten és ő is a modern stílus -ban épült palotákat említi útleírásának elején. Quin művének mind eredeti angol 65 mind francianyelvű kiadásához 66 Jacob Alt Donau-Ansichten -jének nyomán litografált vedutákat mellékeltek a kiadók. Julia Pardoe évi konstantinápolyi útján látogatja meg Pestet, ahová 1839-ben visszatér. Ezúttal hosszabb időt tölt Pesten és 1840-ben megjelent The City of the Magyar című könyvében többek között így ír: Különös, mély nyugalom honol Buda felett, egy neme a néma királyi méltóságnak. A gondolat önkéntelenül vissza-vissza száll a múltba, miközben az ember a meredek magaslatokra megy fölfelé De csak a hidon kell átmenned, hogy a jelen, a tevékeny, a becsvágyó, az életerős jelen táruljon a szemed elé minden olyan friss, olyan tiszta, olyannyira a növekvő életet tükröző, hogy szükségszerű, hogy Buda igényeivel szemben egykor Pest legyen majd fővárosa annak az országnak, mely máris halálosan mély álmából ébredező óriáshoz hasonlít. 67 Buda és Pestnek ebben a romantikusan plasztikus szembeállításában mintegy visszhangzanak a kortárs Garaynak e fejezet élén olvasható gondolatai. 62 Zwey hundert und sechzig Donau-Ansichten nach dem Laufe des Donaustromes von seinem Ursprunge bis zu seinem Ausflusse in das schwarze Meer herausgegeben von Adolf Kunike Wien [Nebehay- Wagner 336. sz.] 63 KM lt. sz Trencsényi-Waldapfel Quin, Michael J.: A Steam Voyage down the Danube Vol. I. London Pest looks extremely well from the Danube. It is for he most part built in a modern style of architecture; several of the public edifices, and even the private mansions are spelendid. 66 Quin, Michel J.: Voyage sur le Danube, de Pest à Routcouk, par navire à vapeur Tome premier, Paris MDCCCXXXVI. 67 Trencsényi-Waldapfel

14 George Hering Sketches on the Danube in Hungary and Transylvania címen ban egy folio-albumot 68 jelentet meg, amelyben a címtől eltérően nemcsak dunai képeket közöl, hanem felvidéki várakat és városokat is ábrázol, sőt az aggteleki cseppkőbarlangot is bemutatja. A tájképeken kívül néprajzi érdekességű ábrázolásokat is találunk az albumban. Hering Széchenyi Istvánnak ajánlotta művét és jellemző az ajánlásnak az a mondata, amelyben Széchenyinek kedveskedve azt írja, hogy amíg azelőtt az európai utazó számára Magyarország szinte tilos terület volt, addig most a (dunai) gőzhajóút olyan könnyű mint egy utazás a Themzén. Hering albumának 26 lapja közül egyetlen pest-budai tárgyút találunk, egy dunai látképet a vizivárosi partról felvéve. A pesti városkép hitelességéhez szó férhet, úgyszintén a part mellett horgonyzó bárka méreteihez is, de mindezekért kárpótol a rajz finomsága, amelyen az angol festők atmoszférikus hatásokat művészien ábrázoló modorát még így, a kőnyomaton is érezzük. 69 Az 1830-as évek folyamán Adolf Kunike Donau Ansichten -jét kisebb formátumú két változatban is kiadják. Egyik változat Malerische Donaureise vom Ursprunge bis Belgrad címen Mansfeld kiadásában jelenik meg 1833-ban, 70 ennek IV. részében a 7. és 8. lapon találunk egy-egy pestbudai vedutát, a másik kiadásváltozatot Förster jelenteti meg év megjelölése nélkül ugyan, de még a harmincas években, Die Donau vom Ursprunge bis Belgrad 71 címen. Mindkét újabb kiadás az eredeti Alt-Kunike-albumnak két-két azonos képét dolgozza át és ezek az átdolgozások a sokkal kisebb mérettől eltekintve az eredetitől csak lényegtelen vonásokban térnek el. Szentgyörgyi János, akivel 1827-ben, majd 1829-ben festett vedutái kapcsán már találkoztunk, az 1830-as években két vedutát fest ból való a korábbi, ez a mester pestbudai négy vedutája között egyúttal a legjobban is sikerült. Nézőpontja a gellérthegynaphegyi nyereg közelében van, ahol ekkoriban még szőlő termett. Innen láthatjuk balra a már klasszicista modorban átépült királyi palotát, a jobboldali háttérben pedig Pestet. 72 Ennek a szignált és datált vedutának vízfestésű vázlata is fennmaradt. 73 Az 1827-ben kiadott Tomala-féle rézkarcsorozat szerzőségével kapcsolatban említett Hofbauer Jánosnak 1831-re datált vedutáján Budát és Pestet a Rózsadomb felől látjuk. Amint említettük, Hofbauer a rajznak csak az előterét és a égboltot színezte illetőleg festette, a középrészt talán szándékosan nem színezte, nehogy a hajszálfinom rajzot elmossa. A kép ceruza-rajza szinte fénykép-pontosságú (11. kép). Szentgyörgyi János legkésőbbi vedutája majdnem azonos az évivel, csupán az előtérbe állított, de oda egyáltalán nem illő staffázsalak-pár és az időközben elkészült pesti Vigadó jelentenek új képelemeket. A Gellérthegy alatti úton haladó hintó is újra szerepel ezen a későbbi vedután, amely sem nem szignált, sem nem datált, de az előbbi, szinte azonos festménnyel egybevetve Szentgyörgyi szerzősége kétségtelen, a kép keletkezési ideje pedig a Vigadó elkészülte (1831) és a Lánchíd építési munkáinak amelyeknek a képen semmi nyomuk megkezdése (1839) közötti időre, tehát az 1835 körüli évekre tehető. 74 Ugyancsak 68 Hering, Geo.: Sketches on the Danube in Hungary and Transylvania. London 1838 Dedication: Hitherto, Hungary has been almost forbidden ground for the European traveller with the Steam Boat on the Danube it becomes almost as easy a Tourt on the Thames [Nebehay-Wagner 247. sz.] 69 Az albumnak a címlapot is számítva a 6. illusztrációja. 70 Malerische Donaureise vom Ursprunge bis Belgrad. - Nach der Natur gezeichnet von J. Alt in IV Abtheilungen I. Abtheilung. (1833) Nebehay-Wagner 24. sz. 71 Die Donau vom Ursprunge bis Belgrad. Neue Auflage der malerischen Donaureise. Wien é. n. Nebehay- Wagner 25. sz. 72 Az egri Dobó István Múzeum letéte a KM-ban. 73 KM lt. sz KM lt. sz

15 1835-re kell datálnunk egy látkép-párt is, amely a Gellérthegy alatti útról Wonsidler nyomán, illetőleg a Bomba- (Batthyány) tér felől mutatja Pest-Budát. 75 A két kőnyomatú vedutát Weissenberg Ignác rajztanár készítette, aki Teschenből származva bécsi, majd pozsonyi működés után Pesten telepedett meg. Ennek a két vedutának sem a történeti, sem pedig művészi értéke nem jelentős, amíg azonban a testvérvárosokat dél felől ábrázoló rajza Wonsidler alapján másodlagos, addig a Bomba-tér felőli látkép elsődleges, amit két évvel később Vasquez átdolgozásában látunk viszont. Feltűnő, hogy Weissenberg rajztanár létére mennyire tökéletlen távlatot rajzol, holott az egyik vedutánál legalábbis, rendelkezésére állhatott Wonsidler sokkal helyesebb perspektívájú felvétele. Paur Miksa Félix, aki Bajorországból származva 1832-től Pesten Pollack Mihálynál, majd Hild Józsefnél rajzolóként működött, 1837-ben nagyméretű rajzon örökíti meg a Rakpiacot a dél felől csatlakozó Dunasorral. 76 A rajzot Bergmann litografálja és adja ki Münchenben. (13. kép) Ugyanebben az évben keletkezett azonos épületrajzzal ennek a lapnak egy változata, amelyen a Rakpiac staffázsalakjai az előbbitől eltérő módon szerepelnek. 77 Paurnak ez a vedutája, amelyet a Dunasor épületeinek erős kisebbítése révén elért mély perspektívája jellemez, számos kisebb méretű változatban jelent meg. De ezek csakhamar megszűnnek, ugyanis 1839-ben már megkezdik a Lánchíd építését, ami Paur rajzának előterét alapvetően megváltoztatja. Paur egyébként évi vedutáját megelőzően már készített egy litográfiát a Dunasornak a Nákó-palota és a Belvárosi templom közötti szakaszáról a Fillértár évfolyama számára, 78 utóbbinak két variánsa ismeretes. 79 A négykötetes Művészeti Lexikon (Paur címszó alatt) Paurnak egy Pest-Buda közötti állandó hídnak építésére vonatkozó tervét is említi. 80 A városkép általános fejlődését tükröző veduták mellett a város kisebb egységeit bemutató ábrázolások utóbbiak szempontjából ugyanakkora, ha nem nagyobb jelentőségűek, mivel egy nagyobb látószögű képen természetszerűen kevesebb részletet lehet reprodukálni. Ilyenfajta kisebb egységek a terek, házak, amelyeknek ábrázolásai R. Alt, L. Rohbock és követőik révén válnak gyakorivá. Az 1814-ben megnyílt Magyar király -szálló hirdetésének fejlécén a szálló rézmetszetű képét látjuk Prixnertől, 81 az 1820-as években pedig Perlaszka Domokos készíti el a Váci utcában volt Nádor -szálló hirdetését, amelynek eddig csupán a rézlemeze van meg, egykorú levonata nem bukkant fel. A lemez a Kiscelli Múzeumban van. 82 (14. kép) Ugyancsak Perlaszkától való Schwindt Károly rajza nyomán a Vadászkürt - szálloda prospektusa is, szintén az 1820-as évekből. 83 A Magyar király 1835-ben vagy kevéssel utóbb újra megjelentet egy hirdetést ezúttal háromrészes képszalag formájában. 84 A szállodai hirdetések közé tartoznak még a Tigris és az Angol királynő illusztrált prospektusai is. Ezek a szálloda-reklámok igen csekély példányszámban maradtak fenn. Szálloda-hirdetések illusztrációin kívül egyes épületeket ábrázolnak a képcsoportok. A képcsoportoknak két fajtáját különböztethetjük meg. 1./ Veduták keretképei. 2./ Albumok, könyvillusztrációk. Az előbbi csoportba tartozik Strohmeyer Antal 1835-ben megjelent 75 KM lt. sz és KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz Fillértár mindennemű közhasznú ismeretek terjesztésére Pozsonyban. A 13. sz. mellékleteként jelent meg. 79 KM lt. sz és Lanfr sz. 80 Művészeti Lexikon, I. köt KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz. 146, 84 KM lt. sz

16 térképe 14 keretképpel, Pest akkoriban jelentős épületeiről. 85 Ofen und Pest von der Josef Bastey in Ofen címmel említi Schoen Arnold azt a pest-budai vedutát, amelyet 12 buda- és pestkörnyéki látkép övez, szerzője Fr. Faltus. A Csillag-gyűjteményben említett litográfia előttem ismeretlen. Megjelenési ideje 1835 körül? 86 A Petrich-Artaria-vedutát dolgozza át Schlosser azon a vedután, amelyet pest-budai tájrészletekkel vesz körül. A keretképek F. Barth bécsi kiadónál megjelent látképek egyszerű átvételei, azok hibáival együtt. Megjelenési idejét az 1830-as évekre tehetjük ben készült, de csak egy évvel később jelent meg Vasquez P. Károlynak négy lapból álló térképsorozata, a térképek körül szintén a pest-budai nevezetesebb épületek kőmetszetű ábrázolásaival. 88 A négy térképet összesen hetvenhat keretkép övezi, közöttük néhány tájkép, sőt Budának és Pestnek egy-egy Mátyás-kori, illetőleg XVII. századi látképének átdolgozása. Két térkép felett a pesti Dunapartot a Paur veduta alapján látjuk reprodukálva, néhány keretkép pedig valamivel korábbi veduták nyomán készült. Így viszontlátjuk a Wonsidler és Weissenberg látképeket is. A sorozat térképeinek rajzolója minden bizonnyal maga a kiadó, Vasquez ugyanis műszaki tiszt volt, így kartográfusként is működhetett. Vasquez működését valószínűsiti az ajánlás, amelyben Zichy Ferraris Emanuelnek a Buda és Pest című művet mély tisztelettel ajánlja a szerző Gróf Vasquez Pinos Károly. Kevésbé azonosíthatjuk Vasquezzel a keretképek rajzolóját, akiben több joggal azt az egyébként ismeretlen rajzolót gyaníthatjuk, aki a sorozat két előzéklapja közül az egyiknek alján lévő keretdíszítő látképen (Rakpiac) Fr. Weiss -sel szignálta magát. A név előtt olvasható Entw[orfen] u[nd] Gest[ochen] rövidítések nyíltan utalnak arra, hogy a dús címlapdíszítést is Weiss tervezte és metszette kőbe a második előzéklappal együtt, amelyben romantikusan gotizáló ikerablakon át látjuk Budát és Pestet. A négylapos térképsorozat a két előzéklappal együtt kékszínű papírborítékban jelent meg Buda és Pest Szabad Királyi Varossainak Tájleierása [!] Topographie der königl[ich] ungarischen freyen Städte Ofen und Pesth von Carl Graf Vasquez címen. Tervrajz és veduta együttesét képviselik a koszakunkat lezáró évtized folyamán igen nagy számban kiadott Lánchíd-tervek. Ezek ugyanis a tervezett hidat környezetével együtt ábrázolják, mégpedig északi nézetben, vagy a budai, illetőleg pesti hídfő közeléből. Az északi nézet William Tierney Clark 1837 november 10-én keltezett első függőhíd-tervén alapul. 89 A tervezett híddal kapcsolatos látkép nézőpontja a Duna középvonalától némileg keletre, a hídtól pedig északra esik, a mai Roosevelt-tér északi határának megfelelő vonalban. A kép baloldalán a Rakpiac az Ullmann-palotától délre ( az északi szomszéd Wieser-ház ekkor még nem épült fel), a háttér közepén a Gellérthegy, jobboldalon a Várhegy déli része a királyi palotával és Szertárral. Ez a tervrajz számos egykorú és későbbi variánsnak volt az alapja: A W. T. Clark-féle tervről a Paur-rajz nyomán 1830-ban egy acélmetszet készült, ez szinte másolata Clark tervének ben C. Mahlknecht némileg megváltoztatta a környezetet és ugyancsak acélmetszetben reprodukálja a Clark-tervet. 91 (15. kép) Ezeken kívül pedig váltóűrlapok, levélpapír-fejlécek, kottacímlapok ismétlik az első Lánchíd-tervet még a későbbi évek folyamán is, amikor pedig már újabb módosított hídterv jelent meg, sőt a híd elkészülte után is vissza-visszatér az első tervváltozat a későbbi variánsokkal együtt. 85 Csillag 127. sz. 86 Csillag 112. sz. 87 KM lt. sz Selyemre nyomtatva.. 88 KM lt. sz. 3583/ A tervrajznak csak fénnyomatú reprodukcióját ismerem. Megjelent Zelovich Kornél A budapesti lánchíd. Bp mellékleteként. 90 KM lt. sz KM lt. sz

17 Schwindt Károly egy 1837-ben megjelent pest-budai Wegweiser 92 számára megrajzolja a pesti Vigadót a hajóhídfő felől, és a Rakpiacot a Nákó- és Lloyd-palota (akkor még Kereskedelmi Csarnok) között. Utóbbi ábrázolás rokon a Vasquez-sorozattal kapcsolatban említett keretdíszítő ( Fr. Weiss-el jelzett) ábrázolással. Schwindt rajzainak acélmetszetű változatait C. L. Frommel szignálta. Ugyanebben az útikalauzban jelent meg egy tabáni látkép a mai Ferdinánd-kapu alól felvéve durch W. Creuzbauer in Carlsruhe jelzéssel. Ennek az útikalauznak illusztrációi Creuzbauer karlsruhei műintézetében készültek, Frommel pedig 1824-ben Henry Winkles angol acélmetszővel közös műtermet nyitott ugyancsak Karlsruheban. A Schwindt-Frommel és Frommel-Winkles-kapcsolat alapján valószínű, hogy azoknak az útikalauzoknak illusztrációit amelyeket Winkles az évi Vezéd 93 és Feldmann Wegweiser - ének évi 94 és későbbi kiadásai számára metszett acélba, ugyancsak Schwindt Károly rajzolta. A földrajzi ismereteket terjesztő művek sorában között három részben jelenik meg a Panorama der Oesterreichischen Monarchie, oder malerisch-romantisches Denkbuch der schönsten und merkwürdigsten Donau-Ansichten. 95 Ez a rövidített cím a teljes címnek csupán a fele! A köteteket számos acélmetszet díszíti nagyészt Th. Endertől készített rajzok alapján, amelyeket angol acélmetszők sokszorosítottak. Az 1838-ban kiadott első részben pest-budai tárgyú három vedutát találunk (Várhegy, Pest a Várhegy felől, Rakpiac ), ezek néhány évvel később a Pittoreskes Souvenir an die schönsten Ansichten der Donau in Ungarn von Theben bis Golumbacz című tizenkilenclapos acélmetszet-sorozatban a Panorama -hoz hasonlóan ugyancsak Hartleben K. Adolf kiadásában jelentek meg újra. 96 Csupán a viszonylagos teljesség érdekében említjük e korszak látképei sorában Jacob Alt, Krauss és I. Raffalt egy-egy festményét. J. Alt kisméretű vízfestménye Budát ábrázolja a Gellérthegy alatti Dunapartról észak felé tekintve, de nem Wonsidler nyomán. 97 Nem valószínű, hogy ez a veduta sokszorosítva is megjelent volna, Alt ugyanis a kép előterében ábrázolt tabán-dunaparti házsor színezését nem fejezte be, 1851-ben pedig nagyjából ugyanebből a nézőpontból J. Bermann Malerische Donaureise -jéhez teljesen új látképet fest. F. Krauss J. Altnak 1824-ben rajzolt és A. Kunike kőnyomatában megjelent vedutájára emlékeztetően festi Budát és Pestet a soroksári országútról felvéve. 98 Raffalt olajfestményén a Várat nyugat felől látjuk, előtérben a Kis Svábhegy és Sashegy közötti vidékkel. A kép érdekessége a Kis Svábhegy déli lejtője mögötti nézőpont, ahonnan szinte soha nem ábrázolták a várost. 99 (16. kép). 92 Gemälde von Pesth und Ofen mit ihren Umgebungen. Ein Wegweiser für Einheimische und Fremde. Pesth, Buda-Pest, a magyarok fővárosa vagyis ezen testvér-városban létező minden nevezetességek és látni méltó dolgok leírása. Vezéd vidékiek és benszülöttek számára. Pest, Feldmann, G. L.: Pesth und Ofen. Neuester und vollständiger Wegweiser durch beide Städte und ihre Umgebungen. Für Fremde und Einheimische Leipzig und Pesth, Zweite, ganz umgearbeitete Auflage von Dr. Joh. Christ. Seiz Pest, Dritte Auflage von Johann Christian Seiz Pest, Mindhárom kiadás azonos illusztrációkkal. 95 Panorama der Oesterreichischen Monarchie, oder malerisch-romantisches Denkbuch, der Gletscher, Hochgebirge, Alpenseen udn Wasserfälle, bedeutender Städte mit ihren Kathedralen, Pallästen und altertümlichen Bauwerken, berühmter Badeörter, Schlösser, Burgen und Ruinen, so wie der interessantesten Donau-Ansichten. Mit Stahlstichen nach eigends zu diesem Werke aufgenommenen Originalzeichnungen. Pesth und Leipzig Band I. 256 /257 Ofen, 288 /290 Pesth vom ofner Festungsberge gesehen, 296/297 Pesth. Der Ausladungsplatz. Nebehay-Wagner 814. sz. (szerinte az I. kötet megjelent 1838-ban) 96 Pittoreskes Souvenir an die schönsten Ansichten der Donau in Ungarn von Theben bis Golumbacz, nebst einigen der interessantesten gegenden dieses Königreichs. In 19 englischen Stahlstichen nach Zeichnungen von R. Alt, Thomas Ender und C. Klette Pest,é. n. (1840 körül) [Nebehay-Wagner 43. sz.] 97 SzM lt. sz KM lt. sz Ansicht von Pest und Ofen. 99 KM lt. sz. 1116*. Perspective von Pest und Ofen. 17

18 Franz Barth bécsi kiadónál az 1830-as években egy rézmetszet sorozat jelenik meg, 100 ennek néhány lapján mindössze hét lapon pest-budai részletek láthatók: Margitsziget, Festetich-pavilon a Fűvészkertben, Lipótmező, Hárshegyi úti Vadászkastély, a zugligeti Remete -villa, Kamaraerdő, Városliget. Az ismeretlen rézmetsző, aki talán azonos a kiadóval, a felsorolt részleteket igen kezdetleges módon ábrázolta, egyedüli érdeme hogy az illető témákról nagyon kevés, vagy éppen semmiféle egyéb ábrázolás nem ismeretes. A Remeté -t és az ún. Vadászkastély -t (ez egyébként a Szép Juhásznéra vonatkozó téves címfelirattal jelent meg) csak ebben a sorozatrészben találjuk, illetőleg a már említett Schlosser-veduta keretképei között mint kisebbméretű másolatok szerepelnek. A Barthsorozat magas lapszámozása alapján nyilvánvaló, hogy nagyobb terjedelmű kiadványról van szó, amelynek csupán elenyésző hányada pest-budai helyi vonatkozású től számos változatban jelenik meg a Pesti Magyar Színház terve, amelynek a tervezett, de meg nem valósult szobrászati díszítését is feltüntetik. A színház tervei többnyire folyóirat- 101 és szinházi zsebkönyv-mellékletként jelennek meg től, a színház elkészülte és megnyitásának idejétől az ábrázolások természetesen a valóságnak megfelelő, tehát a plasztikai díszítés nélküli állapotot tükrözik (17. kép). Naptármellékletek közlik a Színházon kívül a Ludoviceum képét, 103 az 1838-as árvizet valamint egyéb, ha nem is látképjellegű tárgyakat, mint például a Ferenc császár gőzöst, a Vigadó termeit stb. Négylapos sorozat illusztrálja az évi pesti első lóversenyt. A sorozat kőmetszésű lapjait Prestel Ferdinánd felvételei alapján J. B. Clarot rajzolta. A sokszorosítást Schmid János nyomdája végezte. A sorozaton egyes futamok mozzanatait láthatjuk, háttérben a versenypálya tribünjeivel. 104 (18. kép) Az évi árvíz ábrázolásai Az 1838 március között Pesten és Budán romboló és pusztító árvíz számos nagyobbrészt sajnos csekély művészi értékű ábrázolásra adott alkalmat. Ezeket az ábrázolásokat jellegüknél fogva két csoportra oszthatjuk: 1. Árvízképekre. 2. Árvízjelenetekre. Árvízképek azok az ábrázolások, amelyeknek elsődleges célja a város egészét (pl. Reichert), 105 vagy egyes részeit ( pl. Schwindt-Perlaszka) 106 elöntő árvíz bemutatása, az árvízzel kapcsolatos jelenetek, mit pl. mentés, házbeomlás stb. pedig másodlagosak vagy stafázsjellegűek. Árvízjelenetek ellentétben az árvízképekkel azok az ábrázolások, amelyeknél az árvízzel kapcsolatos események, genreszerű jelenetek elsődlegesek és a környezet, háttér bemutatása csak másodsorban jelentős. Az árvízjelenetek hitelessége ennélfogva csekély, sok 100 No. 71. Ansicht der königl. Haupt Städte Ofen umd Pest in Nieder-Ungarn. MKCs kat. sz No. 73. Am Auwinkel bey Pesth. KM lt. sz No. 74. Ansicht der schönen Schäferin bey Pesth. (Téves megnevezés, helyesen a II. Hárshegyi út 5. sz. alatti épület.) KM lt. sz No. 76. Ansicht des zu Festetitsch bey Pesth. KM. lt. sz No. 77. Ansicht des Leopold s Feld bey Pesth. KM lt. sz des Kammerwaldes bey Pesth. MTKcs. kat. sz Megállapíthatatlan lapszám: Ansicht der Palatin-Insel bey Pesth. KM lt. sz No. 78? Ansicht des Stadtwäldchens bey Pesth. KM lt. sz Fillértár Második évi folyamat, sz. 400/ Budai nemzeti játékszíni zsebkönyv 1837re kiadta Gillyén Sándor Pesten 103 Közhasznu Honni Vezér gazdasági, házi s tiszti kalendárium köz esztendőre Pesten. Kőmetszetű melléklet: Ludovicea Első magyar nemzeti katona-nevelő intézet. Azonos ábra: Ludovicea. Erste Militär Academie im Königreich Ungarn KM lt. sz KM lt. sz KM lt. sz /

19 esetben meg éppen semmi. Céljuk a rémségek, legtöbb esetben túlhangsúlyozott, színpadias (pl. Ranftlnál) bemutatása. Az árvízképek csoportjában mind az ábrázolás hitelességével, mind művészi színvonalával első helyet érdemel a Schwindt Károly rajzairól készült Perlaszka Domokosféle aquatintasorozat. A négylapos sorozat színezve jelent meg. Bemutatja a Színház-teret (19. kép), a Városház-piacot, a zajló Dunát végül már a víz viszahúzódásának napján, március 16- án, a Széna-piacot. Ezzel a sorozattal hitelességénél fogva, de művészi színvonalánál fogva is egyenértékű egy látkép-pár a Színház-térről és a Rózsa-térről (20. kép), amely Klette Károly rajzán alapul, majd Schwindt Károly dolgozott ki, végül a párizsi Hürlimann kiadásában jelent meg, ugyancsak színezve. Mindkét lap aquatinta. 107 Trentsensky kőnyomdai műintézete Sechs Unglücks-Szenen aus den Tagen der Uiberschwemmung von Ofen und Pest vom 13. Bis 18. März 1838 címen kiadott sorozatának lapjait Schoen Arnold szerint egy BM vagy MB monogramista litografálta. 108 Az a képelem, amelyen e feltevés alapul, ha nem zárja is ki, de egyértelműen nem igazolja egy monogramista szerzőségét. A jelzett két betű, egy M tetején fekvő B a sorozat 5. lapjának előterében hányódó bölcső oldalán látszik és lehet ugyan monog*ram, de éppenúgy díszítmény is. A sorozat minden egyes lapjához magyarázó szöveg tartozik; nem áll a Schwindt-Perlaszka-sorozat színvonalán, Barabás Miklós szerzőségét már csak ezért is ki kell zárnunk. A rajzokat valószínűleg Trentsensky rajzolta és litografálta is. Klette Károly rajzairól készültek Georg Scheth kőnyomatai, amelyek X. Bildliche Darstellungen sammt Beschreibung als Gedenk-Blätter der am 13.,14.,15. und 16. März 1838 stattgefundenen, furchtbaren und nie erlebten Überschwemmung beyder königlichen freyen Nachbarstädte Ofen und Pest. bőbeszédű címmel sorozatként jelentek meg Tomala Fedinánd kiadásában. 109 A sorozat címlapján Klette Károly mellett Adam Brenner bécsi akadémiai festő is szerepel mint társszerző és a címlap rajzolója, elfogadhatjuk azonban Horváth Henrik nézetét eszerint Brenner társszerzősége csak névleges az egyes lapokon ugyanis neve sehol sem szerepel, működése pedig csupán a címlapra és arra az emléklapra szorítkozott, amely e sorozatban megjelent. Ez az emléklap Pest-Buda lakosságának háláját fejezi ki azok iránt, akik adományaikkal segítettek az árvízkárosultakon. Az allegorikus ábrázolás hátterében egy pesti részlet képzeletbeli rajzát látjuk, mögötte a Várat és a Gellérthegyet. Az alapgondolat Tomala Ferdinándé, a rajz Adam Brennertől és Klette Károlytól származik, a litográfia pedig J. Lanzedellytől. A sorozatnak ezt a lapját Horváth nem említi, pedig csak ezzel együtt tízlapos a sorozat. Az egyes képek lipót-, teréz-, józsef- és ferencvárosi részleteket mutatnak be, egyik lap pedig a mai Vörösvári utat, háttérben Kiscellel. Négy fametszetű árvízképünk (Színház-tér, Szénapiac, Józsefvárosi templom, Nagymező utca) ismeretes Franz Collartól 110. Rendkívül ritka példány Strasser kőnyomatú árvízképe a Rókus-kórházzal és kápolnával, jobboldalon pedig a Szt. Miklós-szobor fülkéjével, amelyről ez eddig egyetlen ábrázolásunk. 111 Kaszás István sebészmester Gyár-utcai árvízképének hátterében a Király-utcai Valero-selyemgyárat látjuk. Kaszás képe olajfestmény, amelyről kőnyomatú másolat is készült. 112 A kép egyébként átmenet az árvízkép és -jelenet között. A festmény a Budai Lövölde tulajdona volt és a II. világháború alatt sajnos elpusztult (21. kép). 107 KM lt sz és KM lt. sz /1-6. Az esetleges monogramista szerzőségét illetően lásd Csillag KM lt. sz / A címlappal együtt 3320 /1-11. Vö. Horváth H KM lt. sz , , 3614., Collár F.-ről lásd Gemeinnützige Blätter, I Horváth H KM lt. sz KM lt. sz Horváth H

20 Barabás Miklós egyetlen árvízképpel szerepel, ez a rendkívül finom, kisméretű aquarell szorosan véve nem is árvízkép, hanem az árvíz következtében feltörő talajvíztől alapjaiban megrongált, majd bedőlt Derra-házat ábrázolja. 113 Az árvízképek számos olyan városrészletet vagy épületet mutatnak be, amlyeket egyébként más alkalommal nem ábrázoltak. Ha pl. a Színház-térről az árvíz előtt és után is több ábrázolás készült, a Józsefváros, Terézváros, Ferencváros utcáit alig vagy egyáltalán nem örökítették meg. A Rózsa-térről az előbb említett Klette-Hürlimann-aquatintán kívül csak sokkal későbbi fényképek maradtak fenn, bár ez a tér a Belváros talán legharmonikusabb tere volt a vele szervesen egybetartozó Sebestyén térrel együtt. Mindkettő 1900 táján beépült. Az árvízképek eme pozitív értéke mellett sajnos igen nagy részük mind a helyrajzi hiteleséget, mind a művészi színvonalat nélkülözi. Több árvízkép régebbi típusokat ismétel (pl. Artaria nyomán) a városképbe komponálva az árvizet. Egyes lapok teljesen eltorzítják a város látképét: egyik metszeten a Várhegy mögött, a Krisztinavárosban is árvizet látunk, amelyből a Várhegy szigetként emelkedik ki. Másik képen a rajzoló Pest-Budát tükörképben ábrázolta, a két part között óriás arányú gőzhajóval. Ezek a primitív és hatásvadászó ábrázolások vezetnek át az 2. árvizjelenetekhez. Ezek legtöbb esetben grand guignolszerüen túlozzák el a kétségtelenül tragikus eseményeket és helyzeteket. Így látunk a Duna jégtábláin még a folyam közepén is bútorokat, nyugodtan alvó kisgyerekeket és más lehetetlen szituációkat. Különösen kedvelt volt a fuldoklók bemutatása. Amíg az árvízképek csoportjának végén említett képek ilyenfajta elemei ott staffázsalakok voltak még akkor is, ha mint a Schwindt- Perlaszka sorozat esetében magas személyiség (jelen esetben István főherceg ) mentési tevékenységét illusztrálják, addig itt, az árvízjelenetek csoportjában az ábrázolásnak elsődleges témái. Ezekkel a megindító és hatásvadászó jelenetekkel akarták a lapok kelendőségét fokozni. Tekintsük enyhítő körülménynek, hogy a kiadók az árusításból befolyt összegeket többnyire az árvízkárosultak javára fordították. A szörnyű árvízjelenetektől jólesően elütőek Forray Iván vízfestésű árvíz-genrejelenetei. Ezek a kisméretű akvarellek a mentést szinte karikatúraszerűen mutatják be. Egyik képen egy agarat engednek le az ablakból a mentőcsónakba, másikon cilinderes urak csónakáznak. Forray ábrázolásai helyrajzilag megállapíthatatlanok, tulajdonképpen biedermeier hangulatképek. 114 Annál romantikusabb, sőt színpadias az a jelenet, amelyet Mathias Ranftl bécsi művész festett meg. Az olajfestmény előterében tutajszerű deszkaszerkezetet látunk, ami ugyan méreteinél fogva erre alkalmatlan, mégis egyelőre nyolc személyt tart, de még kettőt készülne befogadni, ezenkívül kutya, madárkalitka egészíti ki a népes családot. E kép hátterében kéttornyú templom látszik talán a józsefvárosi plébániatemplom. Ranftl ezt a jelenetet három változatban is megfestette. Egyik példány a Szépművészeti Múzeumban, másik a Kiscelli Múzeumban, a harmadik pedig Horváth Henriknek az árvíz centenáriumára megjelent emlékkönyv számára írt tanulmánya szerint magántulajdonban volt. Egy 1857-ben készült másolat Horváth szerint H. B. J. monogrammal jelzett, ez 1938-ban lappangott. 115 (22. kép) B. J. Schmelzer drezdai festő Wesselényi Miklós életéről egy vízfestmény-sorozatot készített, ennek egyik lapja csupán céljával, nem pedig tárgyával kapcsolódik a pest-budai árvízhez. A kép hátterében ugyanis Firenzét ismerhetjük fel. Különös, hogy Horváth Henrik az árvíz-emlékkönyvben megjelent tanulmányában a hátteret mondja irreális -nak, holott éppen az előtér irreális, mind az ábrázolt cselekménynél, mind a háttérhez való kapcsolatánál fogva KM lt. sz Horváth H KM lt. sz. nélkül. - Horvát H Bibliográfiával. 115 KM lt. sz Horváth H KM lt. sz Horváth H