Többcélú épület energiafelhasználásának csökkentése. Szakdolgozat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Többcélú épület energiafelhasználásának csökkentése. Szakdolgozat"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke Többcélú épület energiafelhasználásának csökkentése Szakdolgozat Energetikai mérnöki alapszak (Bsc) Gépészeti Szakirány Készítette: Kozaróczy Péter I1WE94 Miskolc 2012

2 Összefoglalás A szakdolgozat egy többcélú épület energiafelhasználásának vizsgálatával, energia hatékonyságának javításával foglalkozik, kiemelt figyelmet fordítva egy energia-hatékony szellőző rendszer megtervezésére. A dolgozat az elméleti háttér és az ide vonatkozó jogszabályok bemutatásával kezdődik, majd áttekinti az ember komfort érzetét befolyásoló tényezőket. Bemutatja az épület energetikai vizsgálatához elengedhetetlen geometriai és egyéb jellemzőket, úgy mint jellemző méretek, tájolás, nyílászáró- és határoló szerkezetek méretei és rétegterve valamint az épület gépészeti és villamos rendszerei. Az épület energetikai vizsgálatát a hatályos jogszabályoknak megfelelően a határoló- és nyílászáró szerkezetek elemzésével kezdtem, majd az épület jellegének megállapítása után a rá vonatkozó követelményértékek meghatározásával folytattam az épület geometriai méretei alapján számított A/V viszony függvényében. Az épület egészére vonatkozó számítások során meghatároztam a direkt sugárzási nyereséget a fűtési idényre valamint az egyensúlyi hőmérséklet különbség számításhoz, a nyári hőterhelést és az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjét. Ezen értékek felhasználásával kiszámoltam a fűtés éves nettó hőenergia igényét. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése után a primer energia igények, majd az épület összesített energetikai jellemzőjének kiszámítása következett. Az épület energetikai jellemzőjének birtokában meghatároztam az épület energetikai minőség szerinti besorolását. A hiányosságok feltárása után az épület energia igényének csökkentése következett először passzív, majd aktív elemek beépítésével. A szellőzőrendszer vizsgálata során első lépésként az emberek komfort igényének figyelembevételével kiszámoltam a helyiségenként szükséges légmennyiséget. Ennek ismeretében kiválasztottam a szükséges légkezelőt és légtechnikai elemeket, majd méreteztem a légtechnikai rendszert. A dolgozat befejezéseként elvégeztem a beépített hőszigetelő elemek és szellőző rendszer hatékonyságának ellenőrzését az energetikai vizsgálat megismétlésével. Megállapítható, hogy a javasolt intézkedések hatására az épület energia felhasználása jelentősen javult, így üzemeltetése gazdaságosabbá vált.

3 Summary My thesis deals with the examination of a multi-purpose building's energy use, making its energy efficiency better, paying more attention to the planning of an energy efficient airing system. My thesis starts with the introduction of the theoretical background and the relevant laws, then it overviews the factors which are influencing a man's comfort feeling. I am going to demonstrate those geometrical and other features that are essential for the energetic examination of a building like characteristic size, the siting, its layer plan, and the size of doors and windows and bordering structures, moreover, the building's engineering and electrical system. According to operative laws, I have started the building's energetical examination with the review of bordering and doors and windows structures, then after determining the building's character I continued with the definition of the concerning thresholds values which had been calculated after the building's geometrical sizes' A/V quotient. While making calculations in relation with the building as a whole, I defined the direct radiation profit for the heating period and also for the calculating of the steady-state temperature difference, furthermore, I also defined the summer heat load and the building's specific heat loss factor. Using these values, I have calculated the net annual heat energy demand of heating. After checking the risk of summer overheating, there followed the definition of all the energetical features and primary energy needs of the building. Owing the building's energetical feature, I have done its energetical quality classification. After discovering the defects, the next step was to decrease the building's energy need, with the help of using passive elements first, then active ones. During the examination of the airing system, paying attention to the people's comfort demands, I have determined the air quantity needed per room. Being aware of these, I have chosen the necessary air-machine and air-technical elements, then I have sized the air-technical system. As a close of my thesis, I have checked the efficiency of the built-in heat insulation elements and the airing system by repeating the energetic test. It can be stated that as a result of the suggested measures the building's energy use had decreased notably, in this way its operation has become more economical.

4 Tartalomjegyzék Bevezetés Épületek mint energetikai egységek Hőközlés alapesetei Hővezetés síkfalban Hőátvitel egyrétegű síkfalban Hőátvitel többrétegű síkfalban Hőszállítás Hősugárzás Komfortelmélet Hőérzet Az emberi test hőtermelése Az emberi test hőleadása Az ember CO2 kibocsátása Akusztikai komfort Komfort terek kívánt állapotának biztosítása Jogszabályi háttér /2006. (V. 24.) TNM rendelet Összesített energetikai jellemző Vizsgálandó épület bemutatása A szerkezetek rétegrendjének bemutatása Vizsgálati kategória Gépészeti berendezések bemutatása Épület energetikai vizsgálata Követelményértékek meghatározása A határoló- és nyílászáró szerkezetekre vonatkozó követelmények A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények Az épület egészére vonatkozó számítások A fűtés éves nettó hőenergia igénye A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése Primer energia igények meghatározása Az épület összesített energetikai jellemzője Szellőzés Az épület szellőzésének vizsgálata Légcsatornák áramlási ellenállásának maghatározása Szellőző rendszer méretezése Az épület szellőző rendszerének ellenőrzése Ellenőrzés Követelményértékek meghatározása A határoló- és nyílászáró szerkezetekre vonatkozó követelmények A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények Az épület egészére vonatkozó számítások A fűtés éves nettó hőenergia igénye A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése Primer energia igények meghatározása Az épület összesített energetikai jellemzője

5 6. Összegzés...59 Köszönetnyilvánítás...60 Irodalomjegyzék...61 Függelék...62 Mellékletek: M1. Melléklet: Energetikai minőségtanúsítvány a meglévő állapotról M2. Melléklet: Energetikai minőségtanúsítvány a tervezett állapotról M3. Melléklet: Energetikai minőségtanúsítvány a szellőzéssel tervezett állapotról M4. Melléklet: Az épület szellőző rendszere, A3 méretben (rajzszám: GSZ-1) M5. Melléklet: A szellőző rendszer sematikus ábrája, A4 méretben (rajzszám: GSZ-2) 2

6 Bevezetés A lakótér fűtésének igénye egyidős az emberi civilizációval. Az ősember már jóval a lakóépületek megjelenése előtt fűtötte barlangját, így védve magát a zord időjárástól. A rómaiak időszámításunk kezdete előtt fűtötték lakóépületeiket, s a második évezred közepén a törökök is fürdőket építettek a termálvíz forrásokra. Az első egyszerű építmények még csak védelmi funkciót töltöttek be. Általában egy helyiséggel rendelkeztek, melynek fűtése nem okozott nagyobb gondot. Az építészet, szerkezetépítés tudományának fejlődésével egyre nagyobb és tagoltabb épületeket emeltek, melyek már átgondolt, összetett fűtési rendszereket igényeltek. A társadalmi szokások változásával a közösségek találkozásának helye a szabadból átkerült az épületek falai közé. Az épületek funkciójának változása magával hozta az épületekkel szemben támasztott igény változását is. Előtérbe került a komfort. Az ideális hőmérsékleten túl a kellemes páratartalom és bőséges friss levegő utánpótlás is elengedhetetlenné vált a jó közérzethez. A XIX. században az ipari forradalom jelentős fejlődést hozott a fűtéstechnika fejlődésében is. Az egyre összetettebb fűtési rendszerek üzemeltetése már megfelelő szaktudást igényelt, mely a tudomány fejlődéséhez is hozzájárult. Az egyedi fűtésű, különálló kályhákat és kandallókat hamarosan felváltották a gőz és víz rendszerű központi, majd a gázzal üzemelő fűtőtestek. A szakaszos üzemelésű fűtőtesteket felváltották a folyamatos és egyenletes szabályozású fűtési rendszerek. A fűtött terek egyre komfortosabbá váltak, de a növekvő igények növekvő energia felhasználást és károsanyag-kibocsátást vontak maguk után. A Föld népessége rohamosan nő, az erőforrások viszont korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A jövőnk kulcsa, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az energia felhasználása és megújulása között. A készleteink csökkenése a fosszilis tüzelőanyagaink felhasználásának mérséklésére és egyben az alternatívát jelentő megújuló energia nagyobb mértékű kiaknázására ösztönöz. A korszerű építőanyagok ma már lehetővé teszik az alacsony energia igényű passzív házak építését is. Így közös érdekünk - megfelelő szabályozás mellett - épületeink energia éhségének csökkentése. 3

7 1. Épületek mint energetikai egységek 1.1. Hőközlés alapesetei A műszaki gyakorlatban nagy jelentőségük van a hőközlés különböző formáinak. A hő áramlása, a hőközlés mindig hőmérséklet különbség hatására jön létre és a tapasztalatok szerint a magasabb hőmérsékletű hely felől áramlik az alacsonyabb hőmérsékletű hely felé. A hőközlésnek két formáját különböztetjük meg, az anyaghoz kötött hőközlést (hővezetés és hőszállítás) és az anyagtól független hősugárzás. A hőenergia térbeli terjedése összetett folyamat, amely három alapesetre bontható: Hővezetés során a hőcsere a test egymással közvetlenül érintkező részecskéi között megy végbe, a hő részecskéről részecskére vándorol. A hővezetési folyamat molekuláris mértékben zajlik le, s az anyag halmazállapotától függően különböző sebességű molekulák ütközése révén, vagy longitudinális rezgések, vagy elektronmozgás formájában megy végbe. Szilárd testek belsejében ez a hőátviteli forma a jellemző. Hőszállítás vagy más néven konvekció (konvektív hőközlés) a test anyagi részecskéinek elmozdulásával (áramlásával) kapcsolatos ezért csak folyékony és gáznemű közegeknél fordulhat elő. Ennél a folyamatnál az áramló közeg kis részei szállítják az energiát, amelyek a molekuláris méreteknél nagyságrenddel nagyobbak. Mivel az áramló közegben is vannak hőmérséklet különbségek, ez a hőszállítás mindig hővezetéssel kapcsolatos. Az energiát szállító közeg rendszerint szilárd testnek (falnak) adja át a hőt vagy onnan veszi fel. Ezt a folyamatot szokás konvektív hőátadásnak nevezni. Hősugárzás esetében az energiát kibocsátó testről a hő sugárzó energia, elektromágneses hullámok formájában terjed a térben és amikor egy másik test felületére érkezik, ott az energia ismét hővé alakul. A hősugárzás formájában történő energiaközléshez nem szükséges, hogy a teret valamiféle anyag töltse ki. A folyamat vákuumban is végbemegy. A szobahőmérsékletű tárgyak esetében a hősugárzás mértéke sok esetben a többi hőátviteli módhoz képest elhanyagolható, de a hőmérséklet növekedésével egyre jelentősebbé válik. [1] 4

8 A hőközlés különböző fajtái rendszerint együttesen fordulnak elő. Azt az összetett folyamatot, amikor a hő egy hőhordozó közegből (folyadék, gáz) szilárd falon keresztül egy másik, hőfelvevő közegbe adódik át, hőátadásnak nevezzük. Ekkor a hővezetés, hőszállítás, és a 100 -nál magasabb hőmérsékleti tartományban a hősugárzás együttes megvalósulása melletti összetett folyamat megy végbe Hővezetés síkfalban A hővezetés folyamatát a Fourier tapasztalati törvény írja le, mely szerint, egy sík falban (egydimenziós esetben) a hőáram merőleges a fal síkjára, a csökkenő hőmérséklet felé mutat, és arányos a hőmérséklet-változás falra merőleges irányú hely szerinti deriváltjával: alakban írható fel, ahol: Q [W ] W λ [ m K ] A [m 2 ] T (x,τ) Q= λ A T x, a hőáram, az A felületen időegységenként átáramlott energia, a hővezetési tényező, az adott test anyagjellemzője, a hővezető keresztmetszet (falfelület), a hőmérséklet, amely egydimenziós esetben a falra merőleges helykoordináta és az idő függvénye. A hőáram és a keresztmetszet hányadosa f q = Q A [ W a hőáramsűrűség, azaz a m 2] felületegységre jutó hőáram. Az f q hőáram bevezetésével a Fourier törvény: f q = λ dt dx. 5

9 ábra Hővezetés síkfalban Hőátvitel egyrétegű síkfalban Amikor egy szilárd fal két ismert állandó hőmérsékletű közeget (T K1,T K2 ) választ el, a melegebb közegből a hidegebb felé Q hőáram jön létre. A melegebb oldalon a közeg és a fal között hőátadás, a falban hővezetés, a hidegebb közeg és a fal között ismét hőátadás jön létre. A hőterjedésnek ezt az együttes folyamatát hőátadásnak vagy hőátbocsátásnak nevezzük. A (T K1 T K2 ) hőmérséklet különbség három részre bontható, (T K1 T K2 )=(T K1 T f1 )+ (T f1 T f2 )+ (T f2 T K2 ), egy melegebb közeg oldali konvektív hőlépcsőre, egy vezetési hőlépcsőre, egy hidegebb oldali konvektív hőlépcsőre, amelyeket a következő egyenletek írnak le: Q A 1 α 1 =T K1 T f1, Q A L λ =T f1 T f2, 6

10 Q A 1 α 2 =T f2 T K ábra Hőátvitel egyrétegű falban Összevonás után a következő képletet kapjuk: ahol: Q 1 A ( 1 L α 1 λ 1 α 2 ) =T T K1 K2, L [m] Az R = 1 A ( 1 L α 1 λ 1 α 2 ) a fal vastagsága. bevezetésével pedig: Q R=T K1 T K2. Ebből a hőáram a következőképpen fejezhető ki: Q= T K1 T K2 R A T f1,t f2 falhőmérsékletek, stacionárius állapotban a falban kialakuló T (x ) hőmérséklet eloszlás függvény a következő összefüggésből határozható meg: 7.

11 T f1 =T K1 Q A 1 α 1, Hőátvitel többrétegű síkfalban T f2 =T K2 + Q A 1 α 2, T (x )=T f1 Q A x λ. A falak leggyakrabban többrétegűek. A fal egyes rétegeinek jelölésére vezessük be az i indexet ábra Hőátvitel többrétegű falban A (T K1 T K2 ) hőmérséklet-különbség: (T K1 T K2 )=(T K1 T f1 )+ (T 1,1 T 1,2 )+ (T 2,1 T 2,2 )+ (T 3,1 T 3,2 )+ (T f2 T K2 ) egy melegebb közeg oldali konvektív hőlépcsőre, három vezetési hőlépcsőre, egy hidegebb közeg oldali hőlépcsőre bontható, amelyeket az alábbi egyenletek írnak le: 8

12 Összevonás után az alábbi képletet kapjuk: Q A 1 α 1 =T K1 T f1, Q A L 1 λ 1 =T 1,1 T 1,2, Q A L 2 λ 2 =T 2,1 T 2,2, Q A L 3 λ 3 =T 3,1 T 3,2, Q A 1 α 2 =T f2 T K2. Q 1 A ( 1 L 1 L 2 L 3 1 α 1 λ 1 λ 2 λ 3 α 2 ) =T T K1 K2. Az R = 1 A ( 1 α 1 L 1 λ 1 L 2 λ 2 L 3 λ 3 1 α 2) =T K1 T K2 bevezetésével a következő képlethez jutunk: Q R=T K1 T K2. Ebből a hőáram a következőképpen fejezhető ki: Q= T K1 T K2 R A T f1,t f2 falhőmérsékletek,a T 1,1,T 2,2 felületi hőmérsékletek az alábbi képletekből számolhatók. T f1 =T K1 Q A 1 α 1, T f2 =T K2 + Q A 1 α 2, T 1,2 =T 1,1 Q A L 1 λ 1, T 2,2 =T 2,1 Q A L 2 λ 2,. 9

13 Ezek ismeretében a stacionárius állapotban az egyes rétegekben kialakuló T (x ) hőmérséklet eloszlás függvény a következő összefüggésből határozható meg: T (x )=T 1,1 Q A x λ 1,ha 0 x L 1, T (x )=T 2,1 Q A x L 1 λ 2,ha L 1 x L 2, T (x )=T 3,1 Q A x L 1 L 2 λ 3,ha L 2 x L 3. Az R hővezetési ellenállás helyett gyakran az U hőátbocsátási tényezőt használjuk. E két hőtani mennyiség között az alábbi összefüggés teremt kapcsolatot: tehát U = 1 A R, U = 1 n 1 α 1 + i =1 L i λ i + 1 α 2. Az előbbieket összefoglalva az épület fűtési hőigénye a következő összefüggéssel számítható: ahol: W U j [ m 2 K ] n Q F = U j A j (t i t e ), j =1 az egyes felületek hőátbocsátási tényezője, A j [m 2 ] az egyes felületek, t i [ ] a mértékadó belső hőmérséklet, t e [ ] a mértékadó külső hőmérséklet. Az épület hőszükségletének számításánál, az MSZ szabványsorozat szerint a mértékadó külső hőmérsékletként -15 -t, a tervezett belső hőmérsékletként átlagosan +20 -t veszünk figyelembe. A mértékadó belső hőmérséklet az épület funkciójától 10

14 függően változhat. A mértékadó külső hőmérséklet az épület földrajzi elhelyezkedésétől függően változhat, az adott éghajlati viszonyoknak megfelelően. [2] 1.3. Hőszállítás Hőáramlás (konvekció) felület és áramló gáz vagy folyadék között: ahol: W α [ m 2 K ] A [m 2 ] Δ t [ ] Q=α A Δt, konvektív hőátadási tényező, hőátadó felület, hőmérséklet különbség. Szabad konvekció: a sebesség kizárólag a felhajtó erőtől függ (hőmérséklet-különbség okozta sűrűség különbség miatti nyomáskülönbség). Kényszer konvekció: kényszerített áramlás szivattyú, keverő, stb. segítségével. [3] 1.4. Hősugárzás Egy test felületére beérkező sugárzás részben visszaverődik, részbe a testbe hatol. A visszaverődés lehet tükrös visszaverődés, amikor a beérkező sugárzás ugyan olyan szög alatt verődik vissza, és lehet diffúz is, amikor a felület a beeső sugárzást szétszórja. Az első esetben a felületet tükrözőnek, a másodikban mattnak szokás nevezni. A beérkező sugárzás vissza nem vert részét a test részben elnyeli, abszorbeálja, részben átereszti. Ha a beérkező sugárzás intenzitását 1-gyel jelöljük, akkor ahol: r +a+τ=1, r a τ a beérkező sugárzás visszavert része, a beérkező sugárzás abszorbeált része, a beérkező sugárzás áteresztett hányada. 11

15 Szilárd test energia kibocsátása: Q=ε C f A T 4, ahol: ε C f =5, T [K ] W m 2 K 4 a sugárzó test emisszióképessége, abszolút fekete test sugárzási együtthatója, a sugárzó test felszíni hőmérséklete. Két párhuzamos felület között létrejövő sugárzásos hőcsere mértéke: ahol: Q=C [T T 2 ], C = A 1 1 C 1 + A 1 A 2 ( 1 C C f ), C f =5, W m 2 K 4 W C 1 és C 2 [ m 2 K ] 4 abszolút fekete test sugárzási együtthatója, felületek sugárzási együtthatója (anyagjellemző), A 1 és A 2 [m 2 ] sugárzó felületek. [4] 1.5. Komfortelmélet A hőszükséglet számításnál figyelembe vett belső légállapot értékek meghatározásánál, a vonatkozó hőtechnikai szabványban előírt értékeket vesszük figyelembe. Ezen értékek meghatározásának az alapja a komfortelmélet, ami egy viszonylag új keletű tudomány. Ezek a mértékadó számok, olyan statisztikai méréseken alapulnak, ahol azt vizsgálták, hogy egy adott légállapotú belső térben a bent tartózkodóknak a megelégedettsége milyen körülmények között a maximális. A hatékony hőszigetelés és fokozott légzárású nyílászárók alkalmazása következtében az épületek hővesztesége és friss levegő utánpótlása nagy mértékben lecsökkent. A beépített berendezések és az épületben tartózkodó emberek hőtermelése és légcseréje már nem 12

16 elhanyagolható, jelentős mértékben befolyásolja a hőérzetet. Például egy irodaházban az előírt megvilágítás biztosításához hagyományos fénycsöves lámpatestek esetén 15 W hővé alakuló villamos teljesítményre van szükség az alapterület egy négyzetméterére vetítve. A komfortelmélet szakirodalma szerint a mi éghajlati viszonyaink között az emberek életük százalékát zárt terekben töltik dolgozva, szórakozva, pihenve. A komfortelmélet eredeti célja azoknak az objektív és szubjektív feltételeknek a meghatározása, amelyek mellett az egyes emberek vagy embercsoportok tevékenységüknek megfelelő kellemes körülmények között, jó közérzettel élik végig mindennapjaikat. Az elégedettség határaihoz tartozó fizikai jellemzőket a komfortelmélet szakemberei határozzák meg. A komfortelméletnek kezdettől kiinduló témája volt az emberi szervezetben lezajló oxidációs folyamatok energetikai hatásának számszerűsítése. Az elmúlt években, az épületenergetikai auditálás és a passzív házak idején ez a vizsgálat új értelmet nyert, a korábbiaknál pontosabb megfogalmazásokra és számértékekre van szükség. A komfortelmélet az elmúlt negyven évben rohamosan fejlődött és át is alakult. Ehhez elég szemügyre venni a tudomány központi személyét, a dán Povl Ole Fangert. A harminc évvel ezelőtti művei formai és tartalmi szempontból is jelentősen különböznek az újabb keletűektől. A komfort elmélet kiemelkedő magyar kutatója Dr. Bánhidi László Hőérzet A zárt térben tartózkodó ember esetén alkalmazzák a komfortérzet szubjektív fogalmát. Az ezt befolyásoló, közvetlenül ható tényezők a hőmérséklet nedvesség légmozgás zaj és megvilágítás. Ide sorolják még a mérsékeltebb hatású, ám élettani szempontból igen jelentős ritkább vagy időszakos napsugárzást illetve ionizációt és rezgéseket. A hőkörnyezettel kapcsolatos 13

17 tényezőket a szakirodalom hőérzeti tényezőknek nevezi. A szubjektív érzés kialakulását alapvetően hat paraméter befolyásolja: a levegő hőmérséklete, a hőmérséklet térbeli és időbeli eloszlása illetve változása, a levegő relatív nedvességtartalma, a levegőben lévő vízgőz parciális nyomása, a levegő sebessége illetve a sebességeloszlás a térben, a környező felületek közepes sugárzási hőmérséklete, az emberi test hőtermelése, hőleadása, hőszabályozása, a ruházat hőszigetelő képessége, a párolgást befolyásoló hatása. A hat paraméter közül az első négy egyszerű, hagyományos, jól mérhető fizikai jellemző, az utolsó kettő az emberi szervezet alkalmazkodóképességével függ össze. [5] Az emberi test hőtermelése Általánosan elterjedt a munkák intenzitás szerinti osztályozása, és ezek szerint három kategóriát különböztetünk meg: a) Könnyű munkának nevezik azokat a tevékenységeket, amelyek során a teljes oxigénfogyasztás a nyugalmi állapot fogyasztásának kétszeresét nem haladja meg, tehát a 0,5 l/min, 175 W értéknél kisebb, ide sorolhatók az ülő foglalkozások, b) Közepes nehézségű munka esetén az oxigénfogyasztás a nyugalmi érték 2-4-szerese, tehát 0,5-1,0 l/min, illetve az időegységre jutó teljes energiafogyasztás W, amelyből az izommunka teljesítményszükséglete 88 W. Ide sorolhatók a nem gépesített házimunkák, kézműipari tevékenységek stb. c) Nehéz munka esetén a teljes oxigénfogyasztás a nyugalmi érték 4-8- szorosa, tehát 1-2 l/min. Az időegységre jutó teljes energiafogyasztás W, melyből levonva az alapanyagcsere-értéket, W értéket kapunk. Ide sorolható a nehézipari és mezőgazdasági munkák legnagyobb része. Az emberi testben végbemenő oxidációs folyamat során keletkező ún. metabolikus hő Fanger (1982) elmélete szerint két részből tevődik össze: a külső mechanikai munkából (W) és a belső hőszükségletből (H). [5] 14

18 Az emberi test hőleadása Az emberi test a benne fejlődő hőt négy módon tudja leadni: sugárzással, konvekcióval, vezetéssel, párolgással. A műszaki gyakorlatban, illetve a számítások során a komfortparaméterek tartományában az összes hőleadásnak: a sugárzásos hőleadás 42-44%-a, a konvekciós hőleadás 32-35%-a, a párolgásos hőleadás 21-26%-a. [5] Az ember CO 2 kibocsátása Az élőlényeg így az ember is az életfunkciójuk fenntartásához oxigént szívnak be, az a szervezetükben beépítésre kerül és CO 2 -t bocsátanak ki. A kilégzéssel egyidejűleg pára is kerül a levegőbe. A légcsere mértéke az ember tevékenységének függvénye és szoros összefüggésben van az előző fejezetben taglalt hő- és nedvesség leadással, hiszen a fokozott légcserét igénylő tevékenység intenzívebb belső oxidációs folyamatokkal, ezáltal nagyobb hőtermeléssel jár, ami maga után vonja az élőlények belső hőszabályozásának beindítását, a fokozott verejtékezést. Felnőtt ember átlagos CO 2 termelése 0,02 m 3 /h. [5] Akusztikai komfort A szellőzéstechnikai rendszereket komfort tekintetében akkor minősítjük megfelelőnek, ha azok tartózkodási zónáikban a mikroklíma az emberből a kellemes közérzetet váltja ki. Mint ismeretes, a kellemes közérzet több összetevő eredőjeként alakul ki. Az egyik ilyen összetevő: a tartózkodási zóna akusztikai megítélése. A zárt terekben, illetve a helyiségek tartózkodási zónáiban jelenlévő hanghullámok eredetük szerint kétfélék 15

19 lehetnek, vagy valamilyen belső hangforrásokból származnak, (pl. emberi beszéd, számítógép hűtőventilátora, elektroakusztikai berendezés, stb., de ide sorolhatjuk a helyi gépészeti berendezéseket is és minden olyan eszközt, melyek a benntartózkodók tevékenységével kapcsolatosak), vagy valamilyen külső zajforrásból származó olyan hanghullámok, melyek az épülethatároló falszerkezetein keresztül, illetve a gépészeti csővezetékeken át érkeznek a belső térbe (pl. a közlekedésből vagy éppen a klímaberendezés kültéri egységéből érkező hanghullámok, stb.) Nyilvánvaló, hogy méretezés nélkül a tartózkodási zóna akusztikai megfelelősége véletlenszerűen alakul. Éppen ezért, műszaki ajánlások és a vonatkozó szabványok előírják, a helyiségek akusztikai követelményeit (MSZ szabványsorozat) illetve, a különböző gépészeti rendszerek (légtechnikai, fűtéstechnikai, stb.) vagy épülethatároló elemek zajtechnikai méretezését (MSZ , illetve MSZ szabványsorozat). [5] 1.6. Komfort terek kívánt állapotának biztosítása Az előző fejezetek alapján megállapítható, hogy az emberi tartózkodási terekben a kellemes komfort tér kialakításához két fő dologra van szükség: a belső hőmérséklet kívánt értéken tartására, légmegújításra. A két folyamat történhet külön-külön vagy a kettő kombinációjával. Korábban, amikor a nyílászárók fokozott légzárására nem volt igény, általános terekben a légmegújítást biztosította a természetes filtráció és az időszakos szellőztetés. Nagy tömegeket befogadó, ezáltal nagy szellőző levegő igényű terekben gyakori, hogy a hőbevitel nagy részét a szellőző levegővel biztosítják. Mivel ugyan olyan hőátvitel szellőzéssel a légmegújítás mértékéhez képest lényegesen nagyobb szellőző levegő igényt jelent, ez ma már energia pazarlásnak számít. (A nagyobb szellőző levegő mennyiség nagyobb ventilátorokat, nagyobb teljesítményű kalorifereket jelent.) A nagy mennyiségű levegő huzatmentes vezetése is problémát jelent és minél nagyobb a légtechnikai rendszer, a zaj mértéke is nagyobb lehet. 16

20 A korszerű megoldás: külön berendezéssel megoldani a hőmérséklet, és külön a légmegújítás biztosítását olyan szabályozással, hogy a kétfajta berendezés egymásra való hatását is figyelembe vegye Jogszabályi háttér A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal élén álló tárca nélküli miniszter adta ki májusának végén, mely az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szól. A rendeletben leírtakat től induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. Sok kérdés azonban a rendelet megjelenése után is megválaszolatlan maradt. Ilyenek többek között a tanúsítást végzők köre, az energiatanúsítvány végső formája. Ezekre vonatkozó előírásokat a 176/2008. (VI. 30.) Kormány rendelet tartalmazza, mely az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról rendelkezik. A 264/2008. (XI. 6.) Kormány rendelet kazánok és hőtermelő berendezések időszakos energetikai felülvizsgálatának előírásait tartalmazza, de a szellőztető- és klímarendszerek felülvizsgálati előírásai is szerepelnek a dokumentumban. E rendelet elsősorban azon épületek hőfejlesztő és klímaberendezéseire vonatkozik, amelyek a 7/2006. (V. 24.) TNM és a 176/2008. (VI. 30.) Kormány rendelet hatálya alá tartoznak /2006. (V. 24.) TNM rendelet A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. a rendelet hatályával foglalkozik. Az energetikai követelmények tekintetében a rendelet hatálya kiterjed valamennyi a) olyan új épületre, amelyben az előírt belső hőmérséklet a november március 15. közötti időszakban legalább 100 napon, legalább napi 8 órán át 16 vagy annál magasabb, fűtött térfogata legalább 150m 3, és létesítésére illetve b) olyan meglévő épületre, amelyben az előírt belső hőmérséklet a november március 15. közötti időszakban legalább 100 napon, legalább napi 8 órán át 16 vagy annál magasabb, fűtött alapterülete 1000m 2 -nél nagyobb, és lényeges felújítására az építési engedély iránti kérelmet a rendeletben megadott időpontot követően adták be. 17

21 A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet más szabályozási iratok szóhasználatával élve egyszerűen szokványos használatú épületeket említ. Nem terjed ki a rendelet hatálya a) az 50 m 2 -nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre, b) a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre, c) hitéleti célra használt épületre, d) a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen létesített építményre, e) a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre, f) az ipari épületre, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb mint 20 W/m 3, vagy a fűtési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki, g) a sátorszerkezetre, h) a sajátos építményfajtákra, illetve annak tervezésére. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2. értelmezi a rendeletben szereplő fogalmakat. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 3. szerint: 1) Az épületet úgy kell megtervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek a rendelet 1. mellékletében foglaltaknak. 2) Az épület energetikai jellemzőjét a tervező döntése szerint a) a rendelet 2. mellékletében meghatározott, részletes vagy egyszerűsített módszer egyikével, a rendelet 3. melléklete szerinti adatok figyelembevételével, vagy b) az a) pontban meghatározott módszerrel egyenértékű, nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel kell meghatározni. 3) Az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást az épület egészére kell elvégezni. 18

22 4) Az épület energetikai megfelelősége egyes zónákra vagy egyes helyiségekre elvégzett számítások eredményeinek összegezésével is igazolható. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 4. leírja, hogy az összesített energetikai jellemző követelményértékét a rendelet 1. melléklete szerinti rendeltetésétől függően kell megállapítani. Az épületek összesített energetikai jellemzőjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszerű használati módja függvényében a rendelet 1. mellékletének III. pontjában megadott értéket. Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezekre eltérő az előírt követelményérték, akkor a tervezés során azokat a méretezési alapadatokat és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt kell figyelembe venni, amely a) az épület legnagyobb térfogatú rendeltetési egységének funkciójából következik (jellemző funkció), vagy b) térfogatarányosan a különböző rendeltetési egységek funkciójából következik.. Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezek között van olyan, amelyre nincs az összesített energetikai jellemzőre követelmény, akkor a) az épület egészére a fajlagos hőveszteség-tényezőre és ezzel együtt az egyes határolószerkezetekre vonatkozó követelményeket kell kielégíteni a rendelet 1. melléklete szerint, és b) az épületnek arra a részére kell értelmezni a méretezési alapadatokat és alkalmazni az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt, a felület-térfogat arány megállapítása mellett, amelyre a funkció szerinti követelmény adott. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. az 1000 m 2 -nél nagyobb épületekre vonatkozóan tartalmaz előírásokat az alternatív energiaforrások alkalmazhatósági vizsgálatára. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. az 1000 m 2 -nél nagyobb épületek jelentős korszerűsítésekor betartandó műszaki gazdasági megvalósításra tartalmaz előírásokat. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet részét képezi 4 db melléklet is. Az 1. melléklet a követelményértékeket tartalmazza. A 2. rendelet a számítási módszert mutatja be. A jelölések és a számítás során használt fogalmakat és tervezési adatokat a 3. mellékletben foglalták össze. A 4. melléklet az 1000 m 2 -nél nagyobb hasznos alapterületű épületek 19

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Épületrész (lakás): Megrendelő: Tanúsító: Gali András Az épület(rész) fajlagos primer energiafogyasztása: 293.5 kwh/m 2

Részletesebben

A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról

A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 3.sz Melléklet Követelményértékek 1 1. A határoló-és

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Épületrész (lakás): Megrendelő: Többlakásos lakóház (zártsorú) Hrsz.: III. emeleti lakás Tulajdoni lapszám: III. em. Tanúsító:

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Minta Project 6500 Baja Minta u 42 HRSZ: 456/456 Gipsz Jakab 6500 Baja Minta u 42 Tanúsító: Épületgépész Szakmérnök

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Épületrész (lakás): 1. em. 12. lakás Megrendelő: Tanúsító: Vértesy Mónika TÉ-01-63747 Az épület(rész) fajlagos primer energiafogyasztása:

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h) pontjában

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület Megrendelő Tanúsító Helység... utca 1. (HRSZ...) X.Y. A Dom-Haus Kft energetikai szakértője Az épület(rész) fajlagos primer

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő . Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Tanúsító: Konceptum bérház FEP-Konceptum Kft 1116. Budapest, Vasvirágsor 72. Az épület(rész) fajlagos primer

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Társasházi lakás Épületrész (lakás): Megrendelő: A lakás a társasház szélső lakása, közvetlenül csatlakozik a mellette

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: 29 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ ÉS ÜZLET VERESEGYHÁZ, SZENT ISTVÁN TÉR (HRSZ:8520.) Megrendelő: L&H STNE KFT. 3561 FELSŐZSOLCA KAZINCZY

Részletesebben

EQ - Energy Quality Kft. 1 6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 8. 2010.02.16. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 13. 2cb7f611-3b4bc73d-8090e87c-adcc63cb

EQ - Energy Quality Kft. 1 6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 8. 2010.02.16. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 13. 2cb7f611-3b4bc73d-8090e87c-adcc63cb EQ - Energy Quality Kft. 1 A nyári felmelegedés olyan mértékű, hogy gépi hűtést igényel. Határoló szerkezetek: Szerkezet megnevezés tájolás Hajlásszög [ ] U [W/m 2 K] A [m 2 ] Ψ [W/mK] L [m] A ü [m 2 ]

Részletesebben

Épületenergetikai számítás 1

Épületenergetikai számítás 1 Épületenergetikai számítás 1 Szerkezet típusok: Aljzat hidegpadló padló (talajra fektetett ISO 13370) Rétegtervi hőátbosátási tényező: 0.24 W/m 2 K 0.50 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 772 kg/m 2 Fajlagos hőtároló

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: TÁRSASHÁZ HRSZ: Épületrész (lakás): Megrendelő: Tanúsító: LETFUSZ KÁROLY OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK MK-13-9467 G-T-13-9467 ENt-Sz-13-9467

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Többlakásos lakóház (zártsorú) Épületrész (lakás): Hrsz.: III. emeleti lakás Tulajdoni lapszám: Megrendelő: em. Tanúsító:

Részletesebben

Készítette az FHB. Készült Budapesten, 2012. Február 21-én.

Készítette az FHB. Készült Budapesten, 2012. Február 21-én. Készítette az FHB. Készült Budapesten, 2012. Február 21-én. Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Tanúsító: 1000 Budapest, Minta tér 1. Minta Péter

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő ENEREN Energetikai Tanúsító és Épületdiagnosztikai Kft. 6400 Kiskunhalas Nemzetőr u 10. Tanúsító: Török András Levente ENTSZ-03-0678 Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: TÁRSASHÁZ h Épületrész (lakás): Megrendelő: Tanúsító: Szabóné Somfai Beáta okl. építőmérnök MÉK É2 130292 SZÉSZ8 130292

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: TÁRSASHÁZ 1032 Épületrész (lakás): Megrendelő: Tanúsító: Szabóné Somfai Beáta okl. építőmérnök MÉK É2 130292 SZÉSZ8 130292

Részletesebben

Szerkezet típusok: Épületenergetikai számítás 1. Ablak 100/150 ablak (külső, fa és PVC)

Szerkezet típusok: Épületenergetikai számítás 1. Ablak 100/150 ablak (külső, fa és PVC) Épületenergetikai számítás 1 Szerkezet típusok: Ablak 100/150 ablak (külső, fa és PVC) 1.0 m 1.5 m 1.60 W/m 2 K Ablak 100/70 ablak (külső, fa és PVC) 1.0 m 0.7 m 1.60 W/m 2 K Ablak 150/150 ablak (külső,

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Családi ház Törökbálint Balassi Bálint u. 4424 HRSZ Megrendelő: Fenyvesi Attila Tanúsító: Scholtz Gábor okleveles építészmérnök

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Művelődési ház Nagyközség önkormányzat Kál 335 Kák Szent István tér 2. Tanúsító: Vereb János 3368. Boconád,

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület Uszoda, Kál, Rózsa út 8. Megrendelő Kál Nagyközség Önkormányzat, 3350. Kál, Szent István tér 2. Tanúsító Vereb János, 3368.

Részletesebben

EQ - Energy Quality Kft. 1 6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 8. 2010.03.10. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 13. 52ed41db-16fd15ce-da7f79cd-fdbd6937

EQ - Energy Quality Kft. 1 6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 8. 2010.03.10. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 13. 52ed41db-16fd15ce-da7f79cd-fdbd6937 EQ - Energy Quality Kft. 1 A nyári felmelegedés elfogadható mértékű. Szerkezet típusok: Ablak 100/150 1.0 m 2.60 W/m 2 K Ablak 100/70 1.0 m 0.7 m 2.50 W/m 2 K Ablak 150/150 2.60 W/m 2 K Ablak 60/60 0.6

Részletesebben

Épület rendeltetése Belső tervezési hőmérséklet 20 Külső tervezési hőmérséklet -15. Dátum 2010.01.10. Homlokzat 2 (dél)

Épület rendeltetése Belső tervezési hőmérséklet 20 Külső tervezési hőmérséklet -15. Dátum 2010.01.10. Homlokzat 2 (dél) Alapadatok Azonosító adatok lakóépület Épület rendeltetése Belső tervezési hőmérséklet 20 Külső tervezési hőmérséklet -15 Azonosító (pl. cím) vályogház-m Dátum 2010.01.10 Geometriai adatok (m 2 -ben) Belső

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány 2. R [m 2 K/W]

Energetikai minőségtanúsítvány 2. R [m 2 K/W] Energetikai minőségtanúsítvány 2 Szerkezet típusok: 01_Külső falszerkezet külső fal 2.8 m étegtervi hőátbosátási tényező: 0.64 W/m 2 K 0.45 W/m 2 K A rétegtervi hőátbosátási tényező NEM MEGFELELŐ! 0.64

Részletesebben

Szerkezet típusok: Energetikai minőségtanúsítvány 2. homlokzati fal

Szerkezet típusok: Energetikai minőségtanúsítvány 2. homlokzati fal Energetikai minőségtanúsítvány 2 Szerkezet típusok: homlokzati fal külső fal 2.7 m tervi hőátbocsátási tényező: 0.32 W/m 2 K 0.45 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező megfelelő. Hőátbocsátási tényezőt

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Több funkciós családi ház Épületrész (lakás): É46,26024 K20,15986 Megrendelő: Tanúsító: Nagy Péter 01-13110 Az épület(rész)

Részletesebben

A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról

A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 2. sz. Melléklet Tervezési adatok 1 1. Éghajlati adatok

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Tanúsító: MEGLÉVŐ ÁLLAPOT Kovács Pál és Társa Kft. +36-1-388-9793 (munkaidőben) +36-20-565-8778 (munkaidőben)

Részletesebben

HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY

HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY ÖSSZESÍTŐ LAP HET000609 Épület (önálló rendeltetési egység) Rendeltetés: Lakó és szállásjellegű Alapterület: 585 m 2 Cím: 25 Fót Szent Benedek park 365 HRSZ: 4560/37 Megrendelő

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: 2x32 LakásosTársasházi 4026 Debrecen Damjanich utca 20. Hrsz: 10691/3 Épületrész (lakás): 2x32 LakásosTársasházi 4026 Debrecen

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Tanúsító: A szociális szolgáltató központ közösségi épülete. Kák Nagyközség Önkormányzata. 335. Kál, Szent

Részletesebben

www.nemesvallalkozas.hu MINTA TANÚSÍTVÁNY

www.nemesvallalkozas.hu MINTA TANÚSÍTVÁNY Energetikai tanúsítvány-... 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Földszint, tetőtér, pince szabadonálló családi ház Cím:... Hrsz.:... Építés éve: 1984-85 Megrendelő:...... Tanúsító: Nemes

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Három lakásos lakóépület Megvalósítás helyszíne: 9700 Szombathely Eper utca 4 hrsz:14923 Megrendelő: Plikáta Kft. 9011

Részletesebben

ÉPÜLETEK HŐTECHNIKAI ELŐÍRÁSAI ENERGETIKAI MUTATÓK

ÉPÜLETEK HŐTECHNIKAI ELŐÍRÁSAI ENERGETIKAI MUTATÓK ÉPÜLETEK HŐTECHNIKAI ELŐÍRÁSAI ENERGETIKAI MUTATÓK Dr. Fülöp László főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar fulopl@pmmf.hu Épületek energiatakarékossági követelménye 1.Tervezési

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő MEVAPLAN TEAM Kft. 1113 Bp, Diószegi út 37. C/136. iroda@mevap.hu Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Tanúsító: Varga Balázs 1222 Budapest, Liszt

Részletesebben

Magyarországon gon is

Magyarországon gon is Energiatakarékos kos üvegezés Lehetőségek, buktatók, k, trendek Épületek energiatanúsítása sa 2009-től Magyarországon gon is 7/2006 TNM és s 176/2008 Kormány rendelet Sólyomi PéterP ÉMI Kht. Épületszerkezeti

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energekai minőségtanúsítvány Energekai minőségtanúsítvány összesítő Éület Megrenelő Tanúsító Lakás 8 Veszrém, Kalmár tér. IV.. hrsz. 89/8/A/ Zelenák Arián 8 Veszrém, Kalmár tér. IV.. Kazinczy Gyöngyvér

Részletesebben

Energetikai Tanúsítvány

Energetikai Tanúsítvány Energetikai Tanúsítvány Épület: Több lakásos lakóépület felső szinti lakása Postaím szerinti bejárat Az ingatlan íme: 1112 Budapest GPS koordinátái:. Minta uta É.sz.: Hrsz: Minta/B K.h.: Megrendelő: Név/égnév:

Részletesebben

Földszintes L- alaprajzú könnyűszerkezetes családi ház, talajon fekvő padlóval és fűtetlen padlással.

Földszintes L- alaprajzú könnyűszerkezetes családi ház, talajon fekvő padlóval és fűtetlen padlással. Családi ház tervezési példa Földszintes L- alaprajzú könnyűszerkezetes családi ház, talajon fekvő padlóval és fűtetlen padlással. 1. ábra A családi ház alaprajza Családi ház egyszerűsített módszerrel 1.

Részletesebben

HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY

HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY ÖSSZESÍTŐ LAP HET-4798 Épület (önálló rendeltetési egység) Rendeltetés: Lakó- és szállásjellegű Alapterület: 944 m 2 Cím: 113 Budapest 1. ker. Döbrentei utca 13 HRSZ: 6261//A

Részletesebben

Szerkezet típusok: Épületenergetikai számítás 1. Épület: Társasház Pécs, Málomi út HRSZ.: 19916/50. Megrendel:

Szerkezet típusok: Épületenergetikai számítás 1. Épület: Társasház Pécs, Málomi út HRSZ.: 19916/50. Megrendel: Épületenergetikai számítás 1 Épület: Megrendel: Tervez: Társasház Pécs, Málomi út HRSZ.: 19916/50 CASALINEA Kft. 7621 Pécs, Jókai utca 13. Jermás Krisztián G-T/02-0951 Pécs, Csikor K. u. 19. Dátum: 2008.

Részletesebben

Az új épületenergetikai szabályozás Baumann Mihály

Az új épületenergetikai szabályozás Baumann Mihály Az új épületenergetikai szabályozás Baumann Mihály ügyvezető BAUSOFT Pécsvárad Kft. Mi az, amit a Direktíva előír? Új szabályozás (számítási módszer és követelményrendszer) Felújításokra is kiterjedő követelményrendszer

Részletesebben

Épületenergetikai számítás 1

Épületenergetikai számítás 1 Épületenergetikai számítás 1 Épület: ORIGO CENTER vegyes rendeltetésű épület bővítése 1139, Budapest, Röppentyű u 5 Hrsz:219 Tervező: Reliplan HVAC Kft Dátum: 215415 Épületenergetikai számítás 2 Szerkezet

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energekai minőségtanúsítvány Energekai minőségtanúsítvány összesítő Éület Megrenelő Tanúsító EGYLAKÁSOS CSALÁDIHÁZ Buaest Minta utca. Minta Megrenelő Buaest Minta utca. Nagy István Atla, éülenergekai szakértő

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Tanúsító: Családi ház Rákóczi körút 20. Kistarcsa 2143 hrsz: 1173 Székely Levente és neje Rákóczi körút 20.

Részletesebben

Á HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY V A T I ÖSSZESÍTŐ LAP H E T -

Á HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY V A T I ÖSSZESÍTŐ LAP H E T - Á HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY V A T I ÖSSZESÍTŐ LAP H E T - Épület (önálló rendeltetési egység) Rendeltetés: Lakó- és szállásjellegü Alapterület: 129,2 m2 Cím: 5000 Szolnok Zrínyi utca 17. HRSZ: 1156

Részletesebben

Meglévő családi ház tanúsítása

Meglévő családi ház tanúsítása Meglévő családi ház tanúsítása 1. ábra A családi ház terve és a megvalósult épület fényképei 1 Adatok Egyszintes, alápincézetlen, magastetős, padlásteres, szabadon álló családi ház (Mór). Bruttó beépített

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2), bekezdésének h) pontjában

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról

39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet Hatályos: 2021.01.02-39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról Az épített környezet

Részletesebben

Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Épületenergetika és Épületgépészeti Tanszék 2013.11.06. Középület állomány típusépületei Középületek elemzése Állami és önkormányzati

Részletesebben

Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben)

Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben) Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben) (-) (-) (+) (+) (+/-) (+) Épületek hővesztesége Filtrációs hőveszteség: szabályozatlan szellőztetésből, tőmítetlenségekből származó légcsere Transzmissziós

Részletesebben

Fajlagos hőveszteségtényező. q m [W/m 3 K]

Fajlagos hőveszteségtényező. q m [W/m 3 K] MHK adatbázis 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (C) 1992-2006 Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet Közlönyállapot, hatályos: 2006.05.29-tól

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet Közlönyállapot, hatályos: 2006.05.29-tól MHK adatbázis 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (C) 1992-2006 Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Az épületenergetikai tanúsítói vizsgák anyaga. 1. Számpéldák

Az épületenergetikai tanúsítói vizsgák anyaga. 1. Számpéldák Az épületenergetikai tanúsítói vizsgák anyaga 1. Számpéldák A kidolgozandó 2-4 számpélda az épületenergetikai tanúsítás 4 fő területére vonatkozik, mely példákból kettőt mutatunk be. A csoport Épületfizika

Részletesebben

Építmények energetikai követelményei

Építmények energetikai követelményei Építmények energetikai követelményei Szikra Csaba Építészmérnöki Kar Padlók hőelnyelése Hőelnyelési tényező Kategóri riák: meleg félmeleg hideg Egyréteg tegű padló,, vagy egyréteg tegűnek tekinthető padló

Részletesebben

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatály: 2016.I.1. 2017.XII.31. A jelek a bekezdések múltbeli és

Részletesebben

A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy.

A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy. KOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Épületgépészeti é ti Tanszék I. Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy.

Részletesebben

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM r e n d e l e t e az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Épületenergetikai számítások

Épületenergetikai számítások Épületenergetikai számítások A számításokat az EPBD előírásaival összhangban lévő 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet [1] előírásai szerint végeztük el. Az alkalmazásra magyarországon kerül sor, illetve amennyiben

Részletesebben

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005.

Részletesebben

Épületenergetikai tanúsítás

Épületenergetikai tanúsítás Moviád- Energy Kft 1152 Budapest, Nyaraló u 7. Tel: 06 30 2572-402 Email: moviadkft@gmail.com Épületenergetikai tanúsítás A 2030 Érd, Bajcsy- Zsilinszky út 100 hrsz.: 9062 sz. alatti ingatlanról 2014.04.05

Részletesebben

Amit a Direktívával kapcsolatban tudni érdemes. Tanúsítási példák társasház

Amit a Direktívával kapcsolatban tudni érdemes. Tanúsítási példák társasház Amit a Direktívával kapcsolatban tudni érdemes Tanúsítási példák társasház Meglévő társasház egyszerűsített módszerrel Három szintes, alápincézett, lapostetős, szabadon álló hatlakásos társasház Amit a

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA, ENERGIATANÚSÍTÁS ÉS AUDITÁLÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON

AZ ÉPÜLETEK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA, ENERGIATANÚSÍTÁS ÉS AUDITÁLÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON AZ ÉPÜLETEK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA, ENERGIATANÚSÍTÁS ÉS AUDITÁLÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Dr. Tóth Péter egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék 2009. 04. 14. Épületek energiafelhasználása

Részletesebben

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM r e n d e l e t e az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Sportcsarnok 6090 Szabdszállás Szent Erzsébet tér 5. Hrsz: 1/3 Megrendelő: Kunszentmiklós Városi Önkormányzat 6090 Kunszentmiklós,

Részletesebben

A szükségesnek ítélt, de hiányzó adatokat keresse ki könyvekben, segédletekben, rendeletekben, vagy vegye fel legjobb tudása szerint.

A szükségesnek ítélt, de hiányzó adatokat keresse ki könyvekben, segédletekben, rendeletekben, vagy vegye fel legjobb tudása szerint. MESZ, Energetikai alapismeretek Feladatok Árvai Zita KGFNUK részére A szükségesnek ítélt, de hiányzó adatokat keresse ki könyvekben, segédletekben, rendeletekben, vagy vegye fel legjobb tudása szerint.

Részletesebben

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai

Részletesebben

Épületenergetikai tanúsítás

Épületenergetikai tanúsítás Moviád- Energy Kft 1152 Budapest, Nyaraló u 7. Tel: 06 30 2572-402 Email: moviadkft@gmail.com Épületenergetikai tanúsítás A 2083 Solymár, Sport utca 38 hrsz.: 1504/9; 1504/10 sz. alatti ingatlanról 2014.04.01.

Részletesebben

Épületenergetika. Az energetikai számítás és tanúsítás speciális kérdései Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK

Épületenergetika. Az energetikai számítás és tanúsítás speciális kérdései Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületenergetika Az energetikai számítás és tanúsítás speciális kérdései Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületrész vagy lakás tanúsítása 7/2006 TNM rendelet: Nincs egyértelmű előírás Minden szövegkörnyezetben:

Részletesebben

HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY ÖSSZESÍTŐ LAP. Megrendelő. Megjegyzés

HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY ÖSSZESÍTŐ LAP. Megrendelő. Megjegyzés HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY ÖSSZESÍTŐ LAP HET 0 0 0 9 6 0 7 Épület (önálló rendeltetési egység) Megrendelő Rendeltetés: Lakó és szállásjellegű Alapterület: 33 m Cím: 065 Budapest Révay utca 8. III/9/A

Részletesebben

A gyakorlat célja az időben állandósult hővezetési folyamatok analitikus számítási módszereinek megismerése;

A gyakorlat célja az időben állandósult hővezetési folyamatok analitikus számítási módszereinek megismerése; A gyakorlat célja az időben állandósult hővezetési folyamatok analitikus számítási módszereinek megismerése; a hőellenállás mint modellezést és számítást segítő alkalmazásának elsajátítása; a különböző

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 19584 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 127. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A Miniszterelnökséget vezető miniszter 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Sportcsarnok 6090 Szabdszállás Szent Erzsébet tér 5. Hrsz: 1/3 Megrendelő: Kunszentmiklós Városi Önkormányzat 6090 Kunszentmiklós,

Részletesebben

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározása

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározása Épületgépészet 2 Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározása Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu 2015. ÉPÍTMÉNYEK

Részletesebben

2. ábra Déli homlokzat

2. ábra Déli homlokzat Többlakásos lakóépület tanúsítása Három szintes, alápincézett, lapostetős, szabadon álló hatlakásos társasház. 1. ábra Földszinti és emeleti alaprajzok 2. ábra Déli homlokzat 1 Adatok Bruttó beépített

Részletesebben

Tanúsítás, azonosítás, felújítás Épületgépészet

Tanúsítás, azonosítás, felújítás Épületgépészet Tanúsítás, azonosítás, felújítás Épületgépészet Dr. Magyar Zoltán PTE PMMK Épületgépészeti p Tanszék zmagyar@invitel.hu 2008. április 4. Tartalom Bevezetés Belső környezet Épületgépészet - tanúsítás Épületgépészet

Részletesebben

Fajlagos hőveszteségtényező ellenőrzése

Fajlagos hőveszteségtényező ellenőrzése ajlagos hőveszteségtényező ellenőrzése Ellenőrizze, hogy az alábbi adatokkal rendelkező lakóépület megfelel-e a fajlagos hőveszteségtényező követelményének! (egyszerűsített számítás sugárzási nyereségek

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAMOK Épületfizika Komfortelmélet

TANTÁRGYI PROGRAMOK Épületfizika Komfortelmélet TANTÁRGYI PROGRAMOK 5.1. Tantárgyak megnevezése: Épületfizika Számonkérés módjai: otthoni feladatok, kollokvium A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal egyrészt az épületek szerkezeteinek azon fizikai

Részletesebben

Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft

Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Rendelet írja elő a tanúsítást 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Új épületeknél már kötelező

Részletesebben

54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus Épületgépészeti technikus

54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus Épületgépészeti technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A... rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról

A... rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról A... rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 1. sz. Melléklet Számítási módszerek 1 1. Általános

Részletesebben

épületfizikai jellemzői

épületfizikai jellemzői Könnyűbetonok épületfizikai jellemzői és s alkalmazásuk a magastető szigetelésében Sólyomi PéterP ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, 2009. november 24. HŐSZIGETELŐ ANYAGOK Az általános gyakorlat szerint hőszigetelő

Részletesebben

Iparosított technológiájú épületek felújításának értékelése a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet alapján

Iparosított technológiájú épületek felújításának értékelése a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet alapján Iparosított technológiájú épületek felújításának értékelése a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet alapján Dr. Fülöp László főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar fulopl@pmmf.hu Előzmények

Részletesebben

BAUSFT. Pécsvárad Kft. 7720 Pécsvárad, Pécsi út 49. Tel/Fax: 72/465-266 http://www.bausoft.hu. WinWatt. Fűtéstechnikai Programcsomag.

BAUSFT. Pécsvárad Kft. 7720 Pécsvárad, Pécsi út 49. Tel/Fax: 72/465-266 http://www.bausoft.hu. WinWatt. Fűtéstechnikai Programcsomag. BAUSFT Pécsvárad Kft. 7720 Pécsvárad, Pécsi út 49. Tel/Fax: 72/465-266 http://www.bausoft.hu WinWatt Fűtéstechnikai Programcsomag Épületenergetika Szerzők: dr. Baumann József okl. villamosmérnök 2360 Gyál,

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról E 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Hatályos: 2012.08.28-2013.01.08 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.

Részletesebben

Zöld Beruházási Rendszer Környezetvédelmi-energetikai számítás (ZBR EH 09-3. verzió)

Zöld Beruházási Rendszer Környezetvédelmi-energetikai számítás (ZBR EH 09-3. verzió) Zöld Beruházási Rendszer Környezetvédelmi-energetikai számítás (ZBR EH 9-3. verzió) Kitöltési útmutató Felhívjuk figyelmét, hogy a kitöltési útmutató számos olyan információt tartalmaz, mely a többi lapból

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Részletesebben