Az EMKE évi közgyűlése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az EMKE évi közgyűlése"

Átírás

1 Az EMKE évi közgyűlése Mentőövet kell nyújtani a szórványmagyarságnak Pusztakamaráson létesüljön Sütő András Művelődési Központ egyebek mellett ez az elképzelés is elhangzott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) áprilisi közgyűlésén. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében lezajlott eseményen Kötő József országos elnökségi tag terjesztette elő az intézményalapítást szorgalmazó felhívást. Az indoklás szerint egy népközösség életrevalósága ( ) nem tagjainak számától vagy a birtokában levő gazdasági javak mennyiségétől, hanem nemzeti öntudatának egységétől, tisztaságától és feszítő erejétől függ. Napjainkban erdélyi magyar közösségünk talpon maradásának egyik központi kérdése a szórvány életképességének biztosítása, éppen ezért az EMKE elnöksége szorgalmazza, hogy az erdélyi magyarság önerőből hozza létre az író szülőfalujában a róla elnevezett központot. Tulajdonképpen a Sütő-szülőház megvásárlásáról, illetve az elszállásoláshoz, étkeztetéshez, vagy akár sátoros táboroztatáshoz szükséges kiegészítések létrehozásáról van szó ahhoz, hogy alkalomadtán gyermek-, ifjúsági, illetve felnőtt csoportok részvételével irodalmi eseményeket, tudományos ülésszakokat, miegyebeket lehessen szervezni ecsetelte Kötő József. Mint közölte, Sütő András szülőházának és a hozzá tartozó földingatlan vételára 7000 euró, nem olyan nagy összeg, amelyet közadakozásból ne lehetne előteremteni. A Pusztakamarással kapcsolatos elképzelés felettébb szükséges és hasznos voltát dúcolta alá az az abrudbányai példa, amelyet Gábor Ferenc helyi református lelkész ecsetelt. A 2007-ben Kopenecz Loránd gyógyszerész elnökletével alapított abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület alelnöki tisztét betöltő lelkész elmondta, hogy a hunyadi tájakra látogatók tulajdonképpen ún. katasztrófaturizmus részesei, miután a térségben sajnálatos a magyar épített örökség templomok, lelkészi parókiák, házak stb. pusztulása. Példaként említette, hogy a verespataki unitárius templomról az unitárius egyháznak 1986-ban kénytelen volt lemondani a városi tanács javára, amelynek viszont nem áll érdekében az azóta só- és bútorraktárként is használt barokk hajlék megmentése. Azóta a templom tetőzete beszakadt. Ugyancsak Verespatakon az udvarháznak is beillő református parókia épülete menthetetlenné vált, miután még 2005-ben beomlott a tetőzete. A patinás ingatlan eredetileg nem parókiának épült, azt a református egyház vásárolta meg lelkészi lakásnak. Verespatakon azonban 1910 óta nincs állandó református lelkész részletezte Gábor Ferenc, hozzátéve, hogy a sanyarú anyagi körülmények között, csak a református egyház tulajdonát képező abrudbányai Apafi-házban tudtak eddig egy-két szobát rendbe tenni, különben nem sikerült nagy lépéseket tenni az épített örökség megmentésében. Ami viszont az épített örökség terén nem sikerült, bejött szellemi, közösségszervezési téren. Tudniillik 2008-ban a helyi református egyházközség, a Magyar Kulturális Egyesület, valamint a Fehér megyei RMDSZ összefogásával Abrudbányán Szent István-napi ünnepséget szerveztek, a hagyományos farsangi mulatságok és adventi ünnepségek mellett 2010 óta évente megszervezik az abrudbányai Magyar Közösség Napját. Ezeken a napokon a magyar mellett román és szász daloknak és táncoknak is tapsolhat a közönség. Újabban fakultatív magyar nyelvoktatást is sikerült indítaniuk a városban, Abrudbányán ugyanis nincs magyar nyelvű osztály, a városban élő főnyi magyarság teljes egészében vegyes házasságban él mondotta Gábor Ferenc. A szórványmagyarság ön- és közművelődési munkájának támogatását szorgalmazta az EMKE elnöke, Dáné Tibor Kálmán is. Szavai szerint munkájuk igen nehéz, az anyagi források szűkösek, emiatt az elmúlt esztendőben az egyesület nehéz időszakot élt át, a működéshez szükséges források legnagyobb részét az RMDSZ főtitkársága jóvoltából sikerült előteremteniük. A közgyűlésnek ünnepi pillanatai is voltak. A hagyományokhoz híven, idén is kiosztották az erdélyi Oscar-díjnak is nevezett EMKE-díjakat. Tizenhárom díjat osztottak ki olyan személyiségeknek, akiket az előterjesztők érdemesnek találtak az erdélyi magyar kulturális életben játszott szerepük elismerésére. Összeállításunkban a díjazottakról elhangzott méltatások is olvashatók. Benkő Levente A pusztakamarási Sütő András Művelődési Központ létrehozása érdekében az EMKE Országos Elnöksége felkéri az erdélyi magyar közösség minden egyes tagját, hogy adományával erejéhez mérten járuljon hozzá az író szülőházának megvásárlásához szükséges pénzalap összegyűjtéséhez. Az EMKE adományokat fogad el minden helyi fiókszervezeténél, valamint az e célra létrehozott alábbi bankszámlán: Societatea Maghiara de Cultura din Transilvania RO39 BTRL RONC RT ; RO02 BTRL HUFC RT ; RO86 BTRL EURC RT Az EMKE elnöksége kéri, hogy a támogatási összeget a következő megjegyzéssel utalják: Donaţie pentru Casa Memorială Sütő András. Az adományokról rendeltetésszerű, elszámoltatható felhasználásáról külön bizottság gondoskodik. 3

2 *EMKE-díjak 2013 * EMKE-díjak 2013 * EMKE-díjak* Kitüntetettek: SPECTATOR-díj Karácsonyi Zsigmond (Marosvásárhely); KACSÓ ANDRÁS-díj Györfi Erzsébet (Csíkszereda); BÁNYAI JÁNOSdíj Szőcs Levente (Gyergyószentmiklós); KUN KOCSÁRD-díj Bencze Mihály (Brassó); NAGY ISTVÁN-díj Tóth Guttman Emese (Kolozsvár); BÁNFFY MIKLÓS-díj Rekita Rozália és Jancsó Miklós (Kolozsvár); KOVÁCS GYÖRGY-díj Pálffy Tibor (Sepsiszentgyörgy); POÓR LILI-díj Panek Kati (Kolozsvár); SZOLNAY SÁNDOR-díj Székely Géza (Kolozsvár); MONOKI ISTVÁN-díj Emődi András (Nagyvárad); KŐVÁRY LÁSZLÓ-díj Szekernyés János (Temesvár); GRÓF MIKÓ IMRE-díj Flóriska Attila (Kolozsvár). Életmű-díjban részesült post mortem Csép Sándor író, szerkesztő (Kolozsvár). (A fényképeket Tóth Orsolya készítette.) Csép Sándor Él e t m ű -díj (post mortem). A díjat Albert Júlia vette át. (www.erdon.ro) Karácsonyi Zsigmond Sp e c ta t o r -díj 4 Györfi Erzsébet Ka c s ó An d r á s -díj Szőcs Levente Bá n ya i Já n o s -díj Bencze Mihály Ku n Ko c s á r d-díj

3 Tóth Guttman Emese Na g y Is t v á n-díj Rekita Rozália és Jancsó Miklós Bá n f f y Mi k l ó s-díj Pálffy Tibor Ko v á c s Gy ö r g y-díj Panek Kati Po ó r Li l i-díj Székely Géza Sz o l n a y Sá n d o r -díj Emődi András Mo n o k i Is t v á n-díj Szekernyés János Kő v á r y Lá s z l ó-díj Flóriska Attila Gr ó f Mi k ó Im r e -díj 5

4 6 EMKE-LaudÁciók Karácsonyi Zsigmond. Az erdélyi magyar művelődéstörténet, benne a sajtó- illetve médiatörténet figyelmeztet: a különböző műfajokban, műformákban született teljesítmények mellett milyen fontos a szervezés sokszor hálátlan munkáját vállaló emberek jelenléte, kitartása. Talán fölösleges az emlékeinkben ma is velünk élők neveit sorolni, hiszen gyakran emlegetjük őket, amikor a megtartó, vagy éppen újítást hozó intézmények kerülnek szóba. A Spectator-díj 2013-as kitüntetettje, a fotósként indult, a marosvásárhelyi írott sajtóban már három évtizede jelen lévő, a Népújság című napilapban fokozatosan előtérbe került, 2012 februárjától a főszerkesztői funkciót betöltő Karácsonyi Zsigmond a szervező emberek közé tartozik. A díjra történt jelölésekor mégsem a vásárhelyi napilapnál érvényesült szerepvállalása került előtérbe, hanem a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, egyszerűbben a MÚRE köreiben eltöltött éppen két évtizedére kellett felfigyelni. Karácsonyi 1993-ban lett a MÚRE szervezeti keretében területi elnök, majd a szociális bizottság elnöke től az országos vezetőségben ügyvezető, 2010-től pedig elnöki tisztséget tölt be. Egy újságíró és főszerkesztő elfoglaltságát fölösleges magyarázni, ám aki emellett a szakmai szövetségben is vezető szerepet vállal és azt nem egyszerűen megtisztelő címként fogadja el, hanem átérezve a felelősséget, folyamatosan műhely jellegű tanácskozásokat szervez; ha valaki a kötelező reprezentáción, protokollon túl elsőrendű feladatának tudja a nemzetközi kapcsolatok építését, országon belül pedig a román újságíró-szervezetekkel való egyeztetést, az bizonyára megérdemli az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elismerését. Címszószerűen említhetjük itt a Spectator Alapítványt, a kéthavonta megjelentetett, Karácsonyi által szerkesztett, Romániai Magyar Sajtó című kiadványt, vagy a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának létrejöttét mindegyikben a most kitüntetett munkáját. És ami nem címszó, ami a legfontosabb: megosztott médiavilágunkban a normalitás melletti kiállás, a megosztás ellensúlyozásának kísérlete. Ehhez kívánunk további erőt Karácsonyi Zsigának. KÁNTOR LAJOS Gy ö r f i Er z s é b e t. Az erdélyi magyar táncházmozgalom Erzsikéje szeptember 23-án született abban a csíki faluban, ahol amint az egykori verselő mondja, s annak nyomán Erzsike is énekelte: Ezerhétszázhatvannégy év január hó virradóra / De sok ártatlan székely vér Madéfalván hullt a hóba. Abban a környezetben született, ahol Bartók Béla 1907-ben felfedezte, hogy a magyar népdal ősrétege pentaton jellegű, ahol eszmélésekor a folklór még az emberek mindennapjainak lételeme volt. Szüleinek csíkmadarasi lakodalmán, 1957-ben a lakodalmi menet élén hegedű-kontra-kávásgardon összetételű zenekar muzsikált a fennmaradt fénykép tanúsága szerint. Erzsike kisiskolás korától hegedülni tanult Szentes Szilvesztertől, aki népdalokra is tanította. Különleges hangi adottságai már akkor kitűntek, hiszen a templomi kórusban 5-6. osztályos korában szólista (Passio-szolgáló) volt től a ma Márton Áron nevét viselő csíkszeredai gimnáziumba került óvónőképző szakra. A korabeli fiatalság akkori zenei irányzataitól megérintve beat-rock-pop együttesben énekelt, sikerrel adta elő például Koncz Zsuzsa dalait. Ugyanakkor az Imets Dénes vezette madrigálkórusnak is tagja és szólistája volt, ahol Kodály Zoltán, Bartók Béla, Birtalan József népdalfeldolgozásain keresztül tovább szélesedett népzenei látóköre. Barbat Teréz tanár magyar irodalmi összeállításaihoz Bartók gyűjtéséből énekelt népdalokat. Ugyancsak az ő óráin ismerte meg az akkor Magyarországon is teljesen új szemléletet hozó Sebő-együttes első hanglemezét, még az erdélyi táncházak és táncház-zenekarok megjelenése előtti időszakban Hajdú Zoltánnal táncházat szerveztek a gimnáziumban, ahol a Sebő-lemez szolgáltatta a talpalávalót, a lemezről tanult népdalokat pedig gitárkísérettel adták elő. Az 1976 őszén alakult csíkszeredai Barozdaegyüttes a következő év elején fedezte fel Erzsikét, akit örökös tagjává fogadott. A Barozdában ismerkedett meg a magyar népzene archaikusabb rétegeivel, a hagyományos előadásmóddal, hangfelvételekkel és a helyszíni népzene- és néptánc-gyűjtés élményével. Részese lett az első csíkszeredai táncház létrehozásának, több másik székelyföldi táncház beindításának. Gyakori szereplője a televízió Kaláka műsorainak, a székelyudvarhelyi és kolozsvári táncház-találkozóknak. A barozdás és kalákás gyűjtőutakon kívül Kallós Zoltánnal a mezőségi Székre és Visába is eljutott, Kristály Lajossal pedig Csíkszentdomokoson gyűjtött. A felcsíki táncokat a csíkkarcfalvi Ágoston István furulyástól és feleségétől, a gyimesi táncokat gyimesi lakodalomban tanulta meg. A táncházakban akkoriban mindenhol elterjedt mezőségi és kalotaszegi táncokat is olyan kolozsvári táncházas fiataloktól tanulta, akik otthonról hozták magukkal: a mérai Tötszegi Andrástól, a mezőkeszüi Deák Mártontól és a magyarszováti származású Papp István Gázsától. Így a táncházakban nemcsak éneket, hanem táncot is tanított Hajdú Zoltánnal és Rangyák Józseffel. Stílusos énekét több korabeli rádió- és tévéfelvétel, jó néhány hanglemez őrzi, nemcsak a Barozdaegyüttessel, hanem a Bodzafa és Ördögszekér táncház-zenekarokkal is. Később, 1991-ben a felvidéki származású népdalénekes, Szvorák Katalin Jelenti magát Jézus című nagylemezén is közreműködött. E látványos tevékenység mögött a háttérben is fontos munkát végzett ban a csíkszentmártoni iskola tanáraként táncházat szervezett a felső tagozatosok számára. A nyolcvanas években csíkszeredai óvodákban óvónő, illetve óvodaigazgató volt,

5 ahol nagy hangsúlyt fektetett a népi gyermekjátékok, a népdalok és a néptáncok elsajátítására. Különböző kézműves és egyéb gyakorlati tevékenységek alatt a háttérben mindig népzene szólt, amely így szinte észrevétlenül vált a gyermekek kultúrájának részévé. Tevékenységének egy másik vonulatát a régizene interpretációja képezi ban egy Ex libris kiállítás alkalmából Miklóssy Vári Vilmos csíkszeredai muzeológus arra kérte a Barozda-együttest, hogy működjön közre a megnyitón, de ne népzenével, hanem a Kájoni kódex dallamaival. A következő évben, Kájoni születésének 350. évfordulóján, Erzsike már a csíkszeredai Mikó-vár udvarán koncertezett a régizenét játszó Barozdával, s ebből pattant ki a Csíkszeredai Régizene Fesztivál ötlete, amelynek keretében 1980-tól a fesztiválsorozat 1986-os betiltásáig igen gazdag repertoárt énekelt végig a műzenei párhuzamokkal rendelkező népdaloktól Balassi Bálint énekelt versein keresztül a Carmina Buranáig ben az Esztergomi Históriások elnevezésű magyarországi fesztiválon és bíborosi rezidencián is hallhatták énekét. A Barozda-együttessel egy görögországi és egy törökországi turnén is részt vett és 2007 között a bajorországi Landauban élt, ahol eleinte szintén óvónőként, tanítónőként, majd az utolsó öt évben az Ifjúsági Központ vezetőjeként tevékenykedett. A Barozda 1986-os betiltása után a Svédországba letelepedett zenésztársaival többször fellépett Nyugat-Európában, de időszakosan itthon is, például 1994-ben a romániai magyar televíziózás 25. évfordulóján az Ördögszekér-együttessel. A kilencvenes években gyakori meghívottja volt a magyarországi Jánosi együttesnek, amellyel Norvégiában és Izlandon is vendégszerepelt. Ekkortól napjainkig az erdélyi táncház-mozgalom és a Barozdaegyüttes különböző évfordulós koncertjein mindig nagy sikerrel lépett fel, különösen Csíkszeredában, amelynek közönsége a távozás ellenére mindig a magáénak érezte a Barozdát és vele együtt Györfi Erzsikét. Így nem véletlen, hogy Erzsike 2008-ban családjával végleg visszatért Csíkszeredába, ahol azóta is többször szerepel a Barozdával, a nemzetközi rangúvá emelkedett Régizene Fesztiválon is, s amikor éppen nincs ilyen nagy rendezvény, Elekes Emőkével egy szál lant kíséretével szolgálja ugyanazt az ügyet, amelyért egykor Kájoni János és Domokos Pál Péter dolgozott ugyanazon a tájon. Hangját, hangvételét, stílushű előadásmódját messze földön számon tartják a szakemberek, nem véletlen, hogy 2011-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszékére is meghívták tömbkurzust tartani a mai fiatal népdalénekesek számára. Ez alkalommal a Fonó Budai Zeneházban is nagy sikerrel koncertezett a Barozdaegyüttessel. Kívánom, hogy még számos esztendőkig hallhassuk a messzi múltból a jövőbe hangzó dalait. PÁVAI ISTVÁN Sz ő c s Le v e n t e. Szaktudást a Kolozsvári Tudományegyetemen között szerzett első nemzedék (Györffy István, Viski Károly, Szendrey Zsigmond, Solymossy Sándor, Romulus Vuia) alapvetően meghatározta a magyar néprajztudomány intézményesítését (múzeumok, tanszékek, akadémiai szintézisek). A második, 1940 és 1948 között felnőtt korosztálynak (Faragó József, Nagy Olga) jelentős szerepe volt a romániai néprajzi intézetek szakmai kereteinek kitöltésében, a néprajzi kutatások folytonosságának a kommunizmus mostoha körülményei közötti biztosításában ben Kolozsvárt harmadszor indult újra a néprajzoktatás, előbb kétszakos, majd egyszakos képzési formában ig mintegy 250-en szereztek néprajz (vagy nyelv és irodalom és néprajz) szakos oklevelet, mintegy félszázan mesteri oklevelet, több mint 15-en doktori címet. Ez a nemzedék beépült a romániai magyar társadalomba, szaktudás és szakmai elhivatottság birtokában lépett az előző generáció eltűnt képviselőinek helyébe. Jelen van az oktatásban, a médiában, valamint olyan szakmai intézetekben, mint az akadémiai és a minisztériumi kutatóintézetek, a megyei és a helyi néprajzi és honismereti múzeumok. Néhányan közülük külföldön álltak szakmai pályára. Ennek a fiatal szakember gárdának tagja az a Szőcs Levente, akinek szakmai pályájáról szólnak az alábbi elismerő szavak ban született Gyergyócsomafalván ben jelentkezett a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének magyar néprajz szakára, ahol ban szerzett alapképesítést, 2004-ben mesteri címet. Tanulmányi ideje egybeesett a Kriza János Néprajzi Társaság és a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék által közösen kiadott Lenyomatok. Fiatalok a népi kultúráról tanulmánykötet-sorozat megjelenésével, amely sorozatban, s az ezzel egyidőben zajlott konferenciákon a tanulás és a kutatási terep, a tanári irányítás és az önmagát keresés mezsgyéjén álló korosztály lépett a szakmai nyilvánosság elé. Szakmai felkészülését megszakítatlanul folytatva iratkozott be a Hungarológiai Tudományok Doktori Iskolájába. Kutatási témája a tanszék írásantropológiai és élettörténet-kutatásainak keretébe illeszkedett. A disszertációt 20. századi gyergyói népi önéletrajzok. A népi önéletírás funkciói címmel írta és védte meg 2009-ben. Az öt gyergyói emlékiratíró életművét elemző monográfia 2012-ben látott napvilágot a Kriza Könyvek 37. köteteként. A kritika Szőcs Levente munkájának szakszerűségét, az európai kortárs kutatásokhoz való felzárkózását, átfogó voltát és modellértékét hangsúlyozta. Én magam is, aki irányítóként közelről követhettem elkészültét, ez alkalommal is elismeréssel nyilatkozom róla ban Szőcs Levente visszatért szülőföldjére, 2007-ig a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium magyartanáraként dolgozott től a tanári munkával párhuzamosan, majd kizárólagosan a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum néprajzos muzeológusa. A múzeum névadójának 7

6 8 örökébe lépve végzi legjobb tudása és meggyőződése szerint azt, amit munkaköre elvár tőle: a múzeum- és a rendezvényszervezést, a tudománynépszerűsítést, a terepmunkát és a feldolgozást. Muzeológusi ténykedésének első jelentős eredménye a Gyergyó ünneplőben című néprajzi alapkiállítás elkészítése volt, amit hasonló vállalkozások követtek. Szőcs Levente és kortársai szakmai pályán való jelenléte remélhetőleg megújítja, korszerűsíti azt a képet, amely a köztudatban él a népi kultúráról és a népi kultúra kutatásának szemléletéről, s remélhetőleg biztos támpontot képez abban a nem problémátlan örökségesítési folyamatban, amely Európában és tájainkon a népi kultúra újraértelmezését, revitalizálódását indította el. A Bányai János nevét viselő díj átadásakor eredményeiért, felelősségvállalásáért, megfontolt kutatói habitusáért illesse ma elismerés Szőcs Leventét. Üdvözlöm azt a szűkebb gyergyói munkaközösséget és tágabb székelyföldi és erdélyi szakmai közeget, amely befogadta őt, követi és támogatja munkáját. És köszöntöm az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet, amely 2013-ban a tudós geológus és muzeológus nevét viselő díjat Szőcs Leventének ítélte oda. KESZEG VILMOS Be n c z e Mi h á l y. Mottó: Rezdülj végig, / a végestől a végtelenségig, / tudatos, ésszerű varázs : / mert csak az igaz, ami végtelen, / minden véges: megalkuvás. (Szilágyi Domokos) Hálás feladatot kaptam az EMKE elnökségétől, laudáljam barátomat, a matematikus-költő, oktatásszervező, művelődési szakembert. Gyorsan éltem napjaink könyvtárpótló elektronikájával és beütöttem a google-ba a nevet, mindössze 0,17 másodperc alatt 237 ezer címszó jelent meg. Még szerencse, hogy egy hónapja kaptam a megbízatást, így az egy este megírt 40 oldalból volt időm naponta egy-egy lapot mondatba sűríteni, néhány felsorolásra összefoglaló szavakat találni, távirati stílusban visszaadni azt a szellemiséget, amit Erdély-szerte Bencze Misi néven ismernek. Csernátfaluban született, otthon, majd a csaknem otthoni Hosszúfalu gimnáziumában tanult, ezután a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem matematika szakán volt hallgató, ahol Maurer Gyula professzorral került közelebbi szakmai kapcsolatba. Matematikusi oklevéllel otthon és otthona környékén tevékenykedik. Matematikafeladatokat szerkeszt, lapokat alapít, verseket ír, jeles személyek életét tanulmányozza és publikálja decemberében megszervezte az első erdélyi Rubik-kockát forgatók bajnokságát, de hamar leintették, hiszen ez magyar gondolkodó fiatalok találkozója lett. Nem csüggedt, tovább szervezett, nyüzsgött ben alakította meg a jogilag hivatalosan bejegyzett Wildt József Tudományos Társaságot. Ez a társaság középiskolások és egyetemi hallgatók szakmai támogatásával foglalkozik, számos diáklapot jelentetve meg. Néhány cím ezekből, messze elmaradva a teljességtől: Visszhang (magazin), Szimfónia, Szemfog (irodalmi lap), Galaxis, Pegazus, Üzenet, Erdélyi Bumeráng (vicclap), Erdélyi Matematikai Lapok, Vadrózsák (irodalmi lap). A Wildt József Tudományos Társaság diákkonferenciákat, diáktudományos köröket és versenyeket szervez évente többször is ban, Brassóban megalapította a hivatalosan bejegyzett Fulgur Kiadót, aminek célja magyar könyvek kiadása. Másfél évtized alatt több tucat könyvet jelentetett meg, számos folyóirat szerkesztését, megjelentetését vállalta. Egyik legnagyobb érdeme, hogy 1990-ben megalapította az Erdélyi Magyar Matematikaversenyt ami azóta párhuzamosan zajlik a román matematikai versenyekkel, majd 1992-ben Oláh György felvidéki matematikatanárral a Magyar Nemzetközi Matematikaversenyt. Ezt a versenyt idén márciusban rendezték meg 22. alkalommal, ezúttal Győrben. Bencze Mihály verseket (is) ír, matematikapéldák százait alkotja, szervez, rendez, elnököl, ha kell, javító tanár, köszöntő beszédet tart, vitatkozik, érvel igaza mellett, okleveleket gyárt és névsorokat pontosít. Egyik írásában olvastam, hogy szerinte a matematika nem más, mint az irodalom, zene, művészet, vallás, ezotéria tudományos versbefoglalása egy különleges isteni nyelven, minimális jelrendszerrel. Lélekvándorlás, Pogány Madonna verseskötetei, Tótpál Dániel irodalmi munkásságáról írt tanulmánya, Zajzoni Rab István összegyűjtött írások című, Magdó Jánossal közösen megjelentetett kiadványa csak töredékei helytörténeti kutatásainak. Bencze Mihály született európai és lokálpatrióta, 2005-ben megalapította a Zajzoni Rab István-díjat, amit minden évben kiosztanak azoknak a személyeknek, akik Hétfalu művelődési, oktatási, szellemi, gazdasági életében kimagaslóan tevékenykednek, életművükkel hozzájárulnak nemzeti közösségünk, értékeink gyarapításához és népszerűsítéséhez. Leánya, Ünige, és két fia, Nimród és Mikolt apjuk szellemében él és dolgozik, a középső éppen a kolozsvári Protestáns Teológián utolsó éves evangélikus pap-jelölt. Ki is, mi is Bencze Mihály? Matematikus, aki alkotó és szervező, irodalmár, aki verseket és tanulmányokat ír, művelődésszervező, aki rendez, kitüntet és társakat állít maga mellé. Tegyek kérdőjelet az utolsó mondat végére? Vagy foglaljam egy szóba, felkiáltójellel, hogy fáradhatatlan erdélyi ember! Mert a 20. század végén is kellettek és ma is kellenek szimbólumok, ma nem börtönáldozatok, mint korábbi legnagyobbjaink, hanem hétköznap és vasárnap is nyüzsgő, rágódó, de cselekvő csöngettyűzők, harangozók, szívós cselekvők. Böjthe Csabák, akik az elesetteket segítik, Kallós Zoltánok, akik nem hagyják elveszni írott és íratlan értékeinket, Bencze Misik, akik a kiemelkedő képességű diákoknak nyitnak kaput Európa és a tudományos nagyvilág felé.

7 Szilágyi Domokos-mottóval kezdtem, az ő soraival is végzem ezt a laudációt: Az ünnep, az ünnep halandó. Csak a hétköznap maradandó. Misi kollégám ezt a kitüntetést (is) otthon egy polcra helyezi a többi mellé, mert mi mást tehetne, s a mai (halandó) ünnepet követően ismét a (maradandó) hétköznapokba veti magát. Figyelj, fáradhatatlan barátom, a Kárpát-medencében, közelebb Erdélyben vannak még megoldatlan számtan- és nemmatek feladatok! Közülük legalább n+1 rád vár! MATEKOVITS MIHÁLY Tó t h Gu t t m a n Em e s e. Még ma is emlékszem arra a pillanatra, amikor Guttman Mihály, a Kolozsvári Rádióban beharangozta a 2001-es tordaszentlászlói kórustalálkozó meglepetését: azt, hogy egy csecsemőkórus is bemutatkozik, a magyarfenesi vegyes kar. A csecsemők természetesen csak dalosokként voltak kicsik, valójában komoly felnőtt társaság mutatkozott be nagy sikerrel, és énekel azóta is együtt. Az újdonsült együttes irányítására nem véletlenül kérték fel Tóth Guttman Emese karnagyot. Hiszen ő akkor már tíz éve részt vállalt a tordaszentlászlói énekkar tevékenységéből is, így belülről, egyszerű dalosként is megismerhette a kalotaszegi települések életét, énekkarait, kultúrájukat, igényeiket. Tapasztalhatta azt is, melyek a kihívások, mi az, amit tenni kell azért, hogy szívesen énekeljenek a dalosok és lehetőleg minél több helyen megforduljanak, s ekként a magyar kóruskultúra általuk más vidékre is eljusson. Amúgy az énekkar gyermekkorától része volt életének: a kolozsvári zeneiskola kitűnő leánykarában, édesapja, Guttman Mihály keze alatt, de énekelt ifjúsági kórusban, a zeneakadémián, tanárként a kolozsvári szakszervezeti énekkarban, az Euterpé régizene-kórusban, édesanyja keze alatt a piarista kórusban. Ezek voltak azok a gyökerek, amelyek arra késztették, hogy bár nagy feladatnak érezte, eleget tegyen a felkérésnek és elvállalja a magyarfenesi vegyes kar vezetését és segítsen újraindítani a kóruséneklést egy olyan helységben, amelyben egykor nagy hagyománya volt a dalos mozgalomnak. A csecsemők időközben felnőttek, az énekkar az évek során valódi közösséggé kovácsolódott. S hogy ezt miből lehet érezni? Mindenekelőtt abból, hogy tudatosították a próbákon való részvétel fontosságát, azt, hogy ha egyetlen tag is hiányzik, azt az egész énekkar megérzi, meg azt is, hogy a családhoz hasonlóan, örömben, gyászban is összetartoztak: a kórus házasságkötésekre, keresztelőkre is hivatalos volt, de a családtagok vagy azok rokonai elvesztésekor, az énekkar is dalosai mellett állott. A kórus a legtevékenyebbek közé tartozik: rendszeres közreműködője nemzeti ünnepeinknek, de az évek során énekelve felfedezték a világot is, sokfelé sikerült eljutniuk: magyar szórványvidékekre, Szabadkára, Nagybecskerekre, Felvidékre, Magyarországon több helységgel is sikerült testvérkapcsolatokat kialakítani (Szomolya, Nagyatád, Vésztő, Nagylózs), s jogosan lehetnek büszkék arra, hogy Belgiumba is eljutottak. A magyarfenesi kórus vezetésével párhuzamosan hatodik éve a Kolozsvári Magyar Pedagógusok kórusának is tagja, itt egy dalostársát idézve tenorina, mivel pillanatnyilag ebben a szólamban van szükség az erősítésre. A kórusvezetés mellett a Romániai Magyar Dalosszövetség sok éve életformát diktál számára: hiszen 2002-ben őt választották a szövetség elnökévé. Ezt a feladatot családi örökségként kapta és folytatja: a családban a lehetőségekhez mérten a közügyet is mindig felvállalták, ma is ezt teszik. A dalosszövetség vezetése sokrétű munka, amelyben szinte soha nincs megállás. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az elnökség inkább szolgálatot jelent, hiszen ez a munka állandó szervezéssel jár, mindig ki kell találni valamit, elő kell készíteni, fel kell térképezni, hol működnek jól a kórusok, hol kell vagy lehet újraéleszteni a dalos tevékenységet, vagy hol van szükség a biztatásra. Örömmel támogatják azokat az együtteseket, amelyek tudnak lelkesedni, de azokat sem mellőzik, amelyeknek éppen bátorításra van szükségük. Ebben a folyamatban nincs megállás, és jószerével nem elég az összes hétvége ezekre a tevékenységekre: az egyik még jóformán véget sem ér, már meg kell kezdeni a következő esemény szervezését. Ezek közül megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak a Magyar Kultúra Napja megünneplésének Kolozsváron, újabban a szórványban is, valamint az Ifjúsági Énekkarok Kodály Zoltán szellemét idéző hangversenyének. Tóth Guttman Emese ma már ebben a munkában is veterán, legfőbb segítsége pedig elsősorban édesapja, a szövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály, aki szerényen, háttérből mutat irányt a dalos tevékenységnek. Ez a munka a tudás mellett szeretetteljes hozzáállást is feltételez, s bár a szabadidejében végzi, nem érzi fárasztónak, sem lemondásnak, hanem inkább szükséglet ez számára, élvezet, szórakozással egybekötött hobbi, ami nélkül talán már nem is tudna élni novemberében, Brassóban Jagamas Jánosdíjjal tüntették ki. S bár elsősorban dalos ténykedésről szóltam, az ének mellett Tóth Guttman Emese életének gyermekkora óta a hangszer, pontosabban a hangszerek is részét jelentették. Zongoratanári pályája kezdettől nyugdíjaztatásáig a Horea úti, a jelenlegi Augustin Bena, vagy ahogyan mondani szoktuk, a kicsi zeneiskolához kapcsolódott. A Gheorghe Dima Zeneakadémiát, az akkori konzit 1976-ban végezte: abban az évben, évfolyamelsőként, ahogyan az akkoriban szokásos volt, kihelyezéssel foglalta el itt a zongoratanári állást. Ez még nem lezárt fejezet, hiszen, bár az elmúlt év őszétől hivatalosan nyugdíjas, még vannak végzős növendékei, s óraadó tanárként még dolgozik. A zongora azonban nem az egyedüli hangszer, amellyel foglalatoskodott: bár nem volt kötelező, ötödikes korában a brácsa is a kezébe került, a 9

8 10 hangszerrel a híres Lebeda Gyula irányításával ismerkedett, így utóbb brácsázott a szakszervezeti zenekarban, a zeneiskolában sok éven át éppen a brácsaosztályt korrepetálta, s pár évig az iskola zenekarát is vezette, s a kamarazene-oktatásból is részt vállalt. A brácsa mellett fontos volt számára az orgona is, amelynek hangzása mindig elbűvölte, s mindig álma volt, hogy megszólaltassa. Ez egyetemista korában valósult meg Benedek Kálmán irányításával. Magánúton tanult, hiszen a hetvenes években egyházi hangszernek minősítették, így a konzervatóriumban nem működhetett orgona szak ban jelentkezett a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi orgonaversenyre, s ez tanári pályája folyamán végig meghatározó volt, hiszen csak az tudja, mit jelent egy-egy gyermeket versenyre küldeni, aki maga is végigjárta ezt az utat. S bár a kicsi zeneiskola elsősorban zeneszeretetre nevel, mégis a tanár mindenkori büszkesége, ha egy-egy tehetségesebb diákja versenyekre nevez be, vagy a Sigismund Toduţă Zeneközépiskolában folytatja tanulmányait. Hangszertudását a Babeş Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán is hasznosítja, ahol óraadó tanárként orgonát és zongorát tanít, részt vett továbbá az Instrumentor egyesület alapításában (2010), amelynek elnöke. Az egyre erőteljesebben virtuális elemekre épülő világunkban, amelyben másodpercek töredéke alatt osztjuk meg százakban számolható ismeretlen ismerőseinkkel életünk történéseit, nemegyszer szinte megfeledkezünk arról, hogy személyes kapcsolatainkra is időt kell szánnunk, ezeket is ápolni, óvni kell. A Romániai Magyar Dalosszövetség nem egyszeri, grandiózus eseményekben gondolkodik, hanem a folyamatos munkában, találkozásokban, kapcsolatok alakításában, ünnepeinken való részvételben, s természetesen a magyar kórusirodalom megszólaltatásában. Ezekért próbál tenni nap mint nap Tóth Guttman Emese is. BENKŐ JUDIT Re k i ta Ro z á l i a és Ja n c s ó Mi k l ó s. A minap vetítették Kolozsvárt a Griff, a Dámvad és a Varjú című dokumentumfilmet, amely Bánffy Miklós, Kemény János és Kós Károly személyiségét idézte meg. Milyen jegyek kapcsolták össze transzszilván kultúránk eme alkotóit, hogy egységes üzenetet hordozó film kupolája alá kerültek? Mindhárman hittek abban, hogy régiónkban az erdélyi magyar közösség külön entitást képez, rendelkezik a népcsoport megtartásához szükséges gazdasági és kulturális konszolidáció igényelte kreativitással, és képes önszerveződő alapon létrehozni az ezt működtető intézményrendszert, akár egy többségi hatalom tiltásai közepette is. Ezt az erőt hívták transzszilván lelkiségnek. Ez a lelkiség az erdélyi psziché, ahogyan Kós Károly nevezte létrehozta a maga sajátos szellemkörét s a működtetéséhez nélkülözhetetlen intézményrendszert. Hármójuk közül Bánffy Miklós volt az önszerveződés bajnoka. Ő alkotta meg azt az önszerveződő, öneltartó kisebbségi mintát, amely megéltetett egy kultúrát, s amelynek történelmi kisugárzása és átvétele ma is a talpon maradás próbaköve. Mi sem természetesebb tehát, hogy egy egyesület, amely ezt az örökséget próbálja továbbéltetni, egyik díját Bánffy Miklósról nevezte el. Azok részéről viszont, akik ezt a transzszilván szellemiséget önkéntesen akarják megéltetni, az már hősi vállalás. Bánffy Miklós-díjunkkal az idén egy színészházaspárt, Rekita Rozáliát és Jancsó Miklóst kívánjuk kitüntetni. Miért gondolt e két előadóművészre a bíráló bizottság? Mert az erdélyi magyar közösségnek tudatába kell vésni a transzszilván lét parancsolatait, s gondolom, nincs senki a teremben ülők közül, akik ne vettek volna részt olyan rendezvényen, ahol ne találkoztak volna a díjra javasolt művészekkel, amint meggyőző hévvel, tehetségükből fakadó szuggesztivitással, az előadott mű minden szépségét érzékeltetve vésték a jelenlevők tudatába az erdélyi költészet nagy prófétáinak létértelmező gondolatait, a közösségi talpon maradás etikai és gyakorlati útmutatásait. Engedjenek meg egy személyes vallomást. Tudtam, hogy a kisebbségi közérzetet csodálatos módon önti versbe Áprily Lajos: Az irisórai szarvas című versében. De valahogy nem vált személyessé bennem a költemény. Aztán hallottam megszólalni az itt megjelent művészek egyikétől. Ahogyan érzékeltette a rabságban sínylődő nemes vad képét, a méltatlan sorsba került nemes vad közérzetét, amíg büszke származására ébred s levetkőzi a borjúnak nőtt fel borjak között magatartást, s a vers befejező szakaszaiban úgy adott elő egy természeti képet, hogy az a szabadság himnuszává vált: De nyárutón, mikor a kék havasról omlott a köd s leszállt az ősz vele, beláthatatlan ködruhás magasból szarvasbőgés búgott a völgybe le. S akkor párát zihált remegve szája, idegen lett palánkos otthona, idegen lett testvére, mostohája s ködbe hördült, mint az orgona. Azóta is, ha kapaszkodót kell keresnem döntéseimhez, felcsendül bennem ez a két szakasz a mellettem álló előadó hangján. Ugyanígy kitüntetettjeinknek köszönhetem másik transzszilvanista hőskölteményünk, Áprily Tetőn című versének személyes élménnyé válását is. A havas a jelképes értelmű erdélyi táj, amely az erdélyi humánum megtestesítője, a költemény záró szakaszainak himnikus szavai megértették velem erdélyi identitásunk lényegét. Az előadóművészeket nehéz méltatni. Sorold fel az általuk előadott versek, művek címét? Mi érzékelhető egy ilyen listából művészetükből, közösségi sorsvállaló szándékaikból? Nem sokat. De biztos vagyok benne, a személyes élményemként felemlített történetekhez hasonló számtalan emléket hordoz a teremben ülők mindegyike művészetükkel kapcsolatban. Ily módon már egy olyan hivatás gyakor-

9 lásáról szólhatunk, amely előtt főt kell hajtanunk. Előadóművészeink repertoárjának gerincét az erdélyi költészet remekei teszik ki. Ez azt jelenti, hogy teljességgel azonosultak a magyar irodalom eme sajátos fejezetének eszmeiségével és hangvételével, s ezzel összhangban sajátos előadói stílust alakítottak ki. Előadóművészetük külön fejezete az a mód, ahogy minden költeményhez megfelelő légkört teremtenek, ahogy a szüneteket tartják, és ritmusváltásokkal színezik, ahogyan a crescendók lépcsőfokait végigjárják mindezek valamennyi alkalommal kiváltják a közvetlenül ható élményt. Méltó folytatói az erdélyi magyar versmondó művészek sorának, György Dénes, Tessitori Nóra, Kovács György, Balogh Éva, Illyés Kinga, Varga Vilmos, Boér Ferenc neve merül fel emlékeimből, s legújabb élményem Bogdán Zsolt. Gondolom, a fentiekből egyértelműen kiderül: méltó kezekbe kerül 2013-ban a Bánffy-díj. KÖTŐ JÓZSEF Pá l f f y Ti b o r. A Pálffy Tiborral (Hobóval) való megismerkedésem egybeesik a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház létrejöttével ben állami támogatással lehetőségem adódott egy profi színházi intézmény létrehozására, az ősfigurás társulat kibővítésére. Versenyvizsgát hirdettünk, amelyre Pálffy is jelentkezett. Rendkívül hosszú haja, igazi rocker megjelenése első pillanattól megragadta a figyelmemet. Reménykedtem, hogy tehetséges is Rögtön kiderült, hogy hihetetlenül jól bánik a testével, és átlagon felül képes figyelni a megoldandó feladatra. Kíváncsiságának, alázatának köszönhetően pár év alatt kimagasló mozgáskultúrával és expresszivitással rendelkező színésszé vált. A kritika tanácstalanul állt vele szemben, mert eszközei, sőt egész lénye nem illett bele az akkori, a marosvásárhelyi főiskola által hitelesített színészképletbe. Mai szóhasználattal élve a többi figurás színészhez hasonlóan alternatívnak számított. Annak ellenére, hogy alakítása, felizzó színpadi jelenléte nagyon korán, már a Kazimir és Karoline, az Alkésztisz, vagy Don Juan főszereplőjeként zavarba ejtette a nézőket, több évnek is el kellett telnie ahhoz, hogy Pálffy Tibor színészi zsenialitását a színházi szakma tudomásul vegye. A határon túli magyar színházak kisvárdai seregszemléjét hosszú ideig négy megfejthetetlen jelenség uralta: Bogdán Zsolt, Trill Zsolt, Nagy Pál és Pálffy Tibor. Folyamatosan dacolva az értetlenséggel és sokszor az elutasítással is, rendkívüli kitartásának, elhivatottságának köszönhetően végül megtört a jég, és a számos fesztiváldíj után megkapta a Jászai Mari-díjat is. Jelen pillanatban az összmagyar színjátszás egyik kiemelkedő, összetéveszthetetlen figurájának számít. Kiváló mozgás-, beszéd- és improvizációs készsége mellett sajátos humorérzékét szeretném különösképpen kiemelni. Az ő humora ugyanis nem anekdotikus. A groteszkhez való érzékének köszönhetően, a helyzeteket és karaktereket a legváratlanabb pillanatban feje tetejére állítva, a közönséget ellenállhatatlan nevetésre készteti. Egészen eredeti módon, leggyakrabban a gesztusokból, testtartásokból kiindulva képes felfedezni az adott szerep mélységét. Zavarba ejtő könnyedséggel tudja elegyíteni a tragikumot a komikummal, olyan összetett színészi jelenlétet hozva létre, amellyel csak a legnagyobbak rendelkeznek. Nagyon sok kimagasló alakítását lehetne felsorolni: a Kazimir és Karoline Kazimir szerepe, a Don Juan címszerepe, az Alkésztiszből Admétosz szerepe, vagy a Háromszék Táncegyüttessel közös produkcióként létrehozott Vérnász című előadásban Leonardo szerepe az első időszakból. Azután az Otelló címszerepe, a Nők iskolája Amolphe szerepe, az Ilja próféta címszerepe, a Csoda című előadásunk Bakk Lukács szerepe, az Yvonne, burgundi hercegnő Kamarás-alakítása, A nyugati világ bajnokának főszerepe vagy a Mizantróp főszerepe mindmind rendkívül izgalmas, kiváló alakítás. Legutóbb A fösvény címszerepében sikerült újra meglepnie mindenkit. Pálffy Tiborral 23 éve dolgozom együtt. Valamikor Gyergyószentmiklóson kezdtük, és jó ideje Sepsiszentgyörgyön folytatjuk. Közös történetünkben felbukkantak más helyszínek is, mint például Szabadka, Budapest vagy Ploieşti, de bátran állíthatom, hogy mindketten hűséges, hazatérő típusok vagyunk. Színpadon legutóbb tegnap este a Tamási Áron Színházban, a Hamlet próbáján találkoztunk. Claudius szerepét osztottam rá. Egy ideje számunkra új, kitaposatlan ösvény nyomára bukkantunk. Pont úgy, mint annak idején az első találkozásainkkor, rendkívüli kíváncsisággal, éhséggel tapadok rá minden hangszínére, mozdulatára, nehogy elszalasszam azokat a számára is váratlan színeket, amelyekkel mindannyiunkat folyamatosan meglep, és amelyek a darab mai megértéséhez számomra a kulcsot jelenthetik. Hobo, Pálffy Tibor kimagasló színész, igazi nagy művészember. Örülök, hogy méltónak találták az EMKE Kovács György-díjára, és annak is, hogy engem ért a megtiszteltetés, hogy bemutathassam őt a díjátadó ünnepségen. BOCSÁRDI LÁSZLÓ Panek Kati. Amikor színészek munkájáról beszélve az emlékezetes alakítás köznapi fordulatával élünk, talán föl sem tűnik előttünk, hogy bizony a színházi lényeget érintjük. Emlékezetes alakítás: mi más volna ez, mint a valóságossá válás pillanatának kitörölhetetlen lenyomata a néző emlékezetében, az a villanás, amikor a színház a maga teljes valójában föltárta előttünk elképesztő, semmihez nem hasonlító erejét. De talán még ennél is többről van szó, hiszen nem egyszerűen a tudatunkkal emlékezünk azokra a nagy valóság-pillanatokra, hanem egész testünkkel, olykor tehát egészen váratlanul megjelenik előttünk egy jelenet, fölhangzik egy rep- 11

10 12 lika, fölragyog egy színpadi kép és máris jobban értjük azt a mindennapi szituációt, amibe éppen belecsöppentünk. Mi másért volna fontos amikor fontos! a színészet, mint ezekért a valóság-föltáró momentumokért, ezekért az erős realitás-dózisokért, amivel, ha szerencsések vagyunk, szembetalálhatjuk magunkat, és attól kezdve mindegyre csak erre az ismeretre vágyunk...! Panek Kati személyében olyan színésszel van dolgunk, aki nagyon sokféle hangon tud megszólalni, miközben talán a legmagasabb pontra az a jellegzetesen kelet-európai abszurd fíling színészi megformálása juttatta, amely a kolozsvári társulatot ismertté tette egész Európában. A kopasz énekesnő (1992) című, Tompa Gábor rendezte előadásban nyújtott alakítására gondolunk, Mrs. Martinként ugyanis arra a figurára talált rá, amely a lehető legteljesebben fejezte ki és tulajdonképpen összegezte mindazt, ami velünk történt a 89-es politikai fordulatig és utána még sokáig. Panek Kati Mrs. Martinjét a szenvedélyes semmitmondás, a végletes kiüresedettség, valamint a saját gondolat teljes hiánya formálta mindannyiunk számára felismerhető figurává, ez az emberkép ugyanis nem valaki másra mutatott rá, aki tőlünk idegen volna, hanem éppenhogy ránk, a nézőkre, akiket a szabadsághiány megfosztott a helyes önismerettől és az alkotó cselekvésbe vetett hittől. A kolozsvári Mrs. Martin kivételes színházi pillanat, és két évtized távlatából egyre jobban látszik, hogy színháztörténeti toposz is egyszersmind. Nem a semmiből jött persze, Panek Kati Harag György iskoláját is kijárta, és bizony szerencsésnek mondhatja magát az, aki Harag önelemző, költői-realista színházában vált alkotóművésszé. A Mrs. Martin-figura mellett emlékeztetnünk kell még két, hasonló regiszterben fölépített szerepre, amelyek Panek Kati portréját teszik teljessé: Jacques mama és Tache Farfuridi. Mindkét szerep különleges ritmusérzékről, a figura-alkotás mély szakmai ismeretéről és nem utolsósorban a Panek Katira olyannyira jellegzetes humorról szól. Van viszont még egy alakítás, amely nézetünk szerint a legjelentősebbek mellett áll, és a szó fentebbi értelmében emlékezetes számunkra: Sárbogárdi Jolánra gondolunk, erre a magát operettekbe álmodó vasúti jegypénztárosra. Parti Nagy Lajos Ibusárjában (1996) Panek Kati jóval túllép egy vígjátéki figura könnyű kézzel történő fölrakásánál, ez az egyszerre szánalmas és szeretni való főszereplő az ő értelmezésében az operettbe menekülés hazug hagyományát is fölmutatja előttünk, az önmagunkkal való szembenézés állandó és heroikus elodázását tudniillik addig a pontig, amíg maga az operettgiccs válik életünk egyetlen valóságává. Panek Kati színészi pályájáról szólva viszont nem elegendő az emlékezetes alakítások szóbahozása, beszélnünk kell a nagyon jelentős próbafolyamatokról is, azokról az időszakokról, amikor valóban elmélyült keresés vezetett el a szerep és az előadás végső formájáig. Panek Kati ugyanis kiváló alkotótárs, humora és intelligenciája a próbákat mindig komollyá és téttel bíróvá tudja varázsolni, ami nélkül jelentős előadás aligha születhet. A közös munka öröme az élő színház lelke valójában, és ha valaki, akkor Panek Kati a lehető legmélyebben tudja ezt. Sokféle forrása lehet ennek a tudásnak, mi magunk viszont az autentikus népi kultúra iránti kivételes érzékenységéből eredeztetjük, hiszen amikor Panek Kati énekel, akkor az egész valójával teszi, ugyanúgy ahogyan a színházat is műveli, sokunk örömére. Az európai abszurd színésznője mikor máskor vehetné át a Poór Lili-díjat, mint az abszurd színház legnagyobbja, Samuel Beckett születésnapján? Kedves Kati, a magam és a Kolozsvári Magyar Színház társulata nevében szívből gratulálok a díjhoz! VISKY ANDRÁS Sz é k e ly Gé z a. Grafikus, festő, költő, művészetpedagógus, művészetszervező, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete kolozsvári csoportjának elnöke, az Apáczai-tárlatok kurátora ha bűn lenne a tehetséghalmozás, Székely Géza akár életfogytiglanit is kaphatna. De Justitia felkent papjai megkegyelmeztek neki, saját magától viszont nem szabadulhat. Így hát a penitenciát, az alkotás, a többrendbeli és folyamatos alkotás kínját-gyönyörét egy életen keresztül viselnie kell, és viseli is büszkén, emelt fővel. Életműve is ennek a jegyében sikeredett olyannyira átfogóvá és összetetté, amilyennel nem sokan büszkélkedhetnek. S hogy eme sokrétű adottság közül melyiké a vezető szerep? Minőségi szempontok alapján nehéz lenne dönteni, így hát maradjunk az időrendieknél: kezdetben volt ugyanis a képi beszéd, az elsőség tehát a képzőművészt illeti. A festőt, grafikust, aki bevallása szerint gyermekkora óta egyfolytában alkot és egyfolytában tanul. Attól, akitől érdemes. Hatodikos gimnazista volt, amikor édesapja elvitte a jeles művészpedagógus Kosztándi Jenőhöz, akitől aztán útja a marosvásárhelyi Képzőművészeti Szakközépiskolába vezetett, ahol Bordi András, Nagy Pál, Hunyadi László, Molnár Dénes, a kolozsvári főiskolán pedig Feszt László vértezte fel a művészi profilját megalapozó ismeretekkel. De korunk nagy mesterei mellett tanult a mezopotámiaiaktól, görögöktől, rómaiaktól. Sőt, a legősibb barlangrajzok és gyermekrajzok spontaneitásából is. Ez utóbbi késztette önvizsgálatra és visszapillantásra, annak a spontánul őszinte stádiumnak az újrafelfedezésére, amely egész munkásságának meghatározó tényezőjévé válhatott. Mert és tudott önmaga lenni. Igaz, volt is miből merítenie. Hiszen emberileg, művészileg is fölöttébb komplex, határozott egyéniség, domináns alkat. Ilyenek alkotásai is. Uralják a sima papírfelületet és uralják a néző tekintetét. Vonzanak, felkavarnak, gondolkodóba ejtenek, gyönyörködtetnek. Színvonalas szín-vonal vallomások arról, amit érzünk, észlelünk és tapasztalunk a világnak ezen a parányi, de számunkra legbecsesebb szigetén, Erdélyben. Nem a bezárkózás, a köldöknézés, hanem az

11 önmagunkba vetett hit erejéből fakadó őszinte kitárulkozás szándékával készülnek alkotásai. Székely Géza ugyanis erőteljesen benne él a mában, az erdélyiben és az európaiban is. Érzékenyen reagál a modern kor művészeti kihívásaira, de olyanformán, hogy azokat sikeresen ötvözi a helyi sajátosságokkal. Azt is mondhatnám: zsigereiben hordozza mindazt, amit biztos útravalóként székely őseitől kapott. Némelyek úgy elmennek önmaguk mellett, hogy még vissza sem köszönnek ötlik fel bennem otthoni, csernátoni ízekkel fűszerezett, néhány évvel ezelőtti megjegyzése. De hogy őt magát ilyen veszély sohasem fenyegette, az biztos. A maga stílusa olyan, hogy abból élete végéig meríthet jegyezte meg egykor főiskolai mestere, a művészként, pedagógusként egyaránt kimagasló Feszt László. S Székely Géza maximálisan ki is aknázza sajátos stílusát, amely mintha önmagát gerjesztené tovább. A megtartva továbblépés módszerével élve alakítja, fejleszti sajátos formavilágát, variálja, kombinálja kifejezőeszközeit, csillogtatja meg rajzkészségét és színérzékét a legkülönfélébb technikák alkalmazásával. Rézkarcok, monotípiák, linómetszetek, akvarellek, pasztellek és olajképek árulkodnak alkotójuk irodalmi, zenei, néprajzi, mitológiai jártasságáról, emberismeretéről, lélekábrázoló képességéről. Meditálásra való hajlama, a dolgok eredetét, kölcsönhatását, belső logikáját firtató magatartása megóvta a túltechnikázott, öncélú grafika felszínesen látványos megoldásaitól. Az alapvető képzőművészeti elemek játszanak meghatározó szerepet művészi eszköztárában. A vonal, a folt, a ritmus párharcának, az elemek szüntelen küzdelmének képi megfogalmazása természetszerűleg drámai hangulatot szül, amit csak fokoz a művész tudatalattijában felgyülemlett s alkotás közben felszínre törő feszültség. A fegyelmezett, pontos szerkesztés és a magával ragadó művészi spontaneitás sajátos elegyéből születnek egyedi képritmusai. Maximális fegyelem és játékosság, egymást megtámasztó, egymásba hajló vagy éppenséggel egymással perlekedő, egymást keresztező, tépő, szaggató vonalak, egymásnak feszülő alakzatok olvadnak tökéletes harmóniába, vezetnek el Székely Géza feszültséggel teli, gyakorta súlyos gondolatoktól sem mentes, de ugyanakkor gyöngéd érzelmekkel is telített művészi világába. Mintha az álmok különleges logikája öltene testet az asszociációs lehetőségek kimeríthetetlen tárházából is táplálkozó munkáiban, melyeknek sajátos eredője korunk értelmi-érzelmi térképe: a sorskérdések művészi vetülete. Grafikáival, festményeivel csak versei vehetik fel a versenyt, amelyek tömören fogalmazott nyelvi bravúrokba öntik azt az érzelmi-szellemi gazdagságot, amely Székely Géza sajátja. Mindehhez pedig hozzájárul a művész pedagógiai, szervezői, kurátori képessége, amely tanítványai látványos egyéni teljesítményeiben, valamint művészpedagógusaink igényes és látványos kiállításainak megszámlálhatatlan sokaságában öltött testet. Íme tehát azok az érdemek, amelyek Székely Gézát sokszorosan feljogosítják az EMKE megtisztelő Szolnay Sándor-díjára. NÉMETH JÚLIA Em ő d i An d r á s. Azért vagyunk a világon, hogy valahol könyvtárosok legyünk benne. (Tamási röhögő négere után szabadon.) Az erdélyi könyvtárosok pályaképe halmozottan azt mutatja, hogy a jó könyvtáros nem a könyvtáros-képző egyetem iskolapadjaiban születik. Oda valami több kell, és Emődi András jelesen hordozza ezt a többletet. Őt is, mint sok mást, nem a könyvtárosi diploma tette a könyvek és a könyvtárügy elkötelezettjévé. Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán szerzett történelem földrajz szakos tanári oklevelet, majd rövid ideig az oktatásban, aztán egy restaurátor műhelyben dolgozott és 2012 között teljesedett ki az előbb említett többlet a nagyváradi római katolikus püspökség műemlék könyvtárában és levéltárában végzett munkája során. Értékmentő és feltáró munkája révén a térség legjelentősebb régi könyvállományának az összegyűjtését, rendezését és feldolgozását végezte el a legjobb szakmai szabványok alapján. Ezzel párhuzamban az egyházmegye teljes régi könyves hagyatékát ( század) és az államosítási hullámok után hátra maradt levéltártöredékeket vette számba és dolgozta fel részlegesen. Ugyanezt a munkát szakmai csapattal kiegészülve a szatmári egyházmegyében is elvégezte 2005 és 2008 között. A könyvtári munka mellett rendszeres levéltári kutatásokat folytatott az egyházmegye, Nagyvárad és Bihar századi történetének több fejezetét érintve, könyvtár-, nyomdászat-, könyvkötészet-, térképészet-, gyógyszerészet-, erdészet- és nem utolsósorban várostörténeti témákat dolgozva fel. Emődi András egy beszédes publikációs lista birtokosa, amely megint csak a fent említett többlet ékes bizonyítéka. Ugyanis a nem egészen tíz év alatt megjelent kilenc, nyomatékos súlyú önálló kötete, másfél tucatnyi, szakfolyóiratokban és tanulmánykötetekben közölt tanulmánya, ill. az általa szerkesztett három kötet nem valami külső kényszerítő erő, vagy uborkafa-mászási kényszer nyomását, hanem az ügyszeretetet tükrözi. Ezeknek az eredményeknek a hatására rövidített eljárással kapta meg a Román Művelődési Minisztérium régikönyv-szakértő (atestat expert carte veche) jogosítványát. Emődi András a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott doktori tanulmányokat, 2010-ben abszolvált. Bízunk benne, hogy hamarosan túlesik a hátralevő procedúrákon is, és kézhez kapja doktori oklevelét. Több okból eredően 2012 őszétől a Restitutor Kutató-Tervező Műhely munkatársa, azaz nem könyvtárosként keresi a kenyerét. Meggyőződésünk, hogy neki sem és a könyves szakmának sem jó. De bízzunk benne, hogy előbb-utóbb ez a ko- 13

12 14 moly többlettel rendelkező kollégánk újra a neki megfelelő helyre kerül, mert mégiscsak igaznak kell lennie a fenti szabad idézetnek: azért vagyunk a világon, hogy valahol könyvtárosok legyünk benne. KURTA JÓZSEF Sz e k e r n y é s Já n o s. A hely tudósa, habár úgy is mondhatnám: a vidék tudósa. Vidék. Perem. Végvár. Valahol a végeken. Van abban némi fintor, ha valaki a végek, a perem, a végvárak mellett kötelezi el magát. Ezt a tételt akár mostani kitüntetettünk, Szekernyés János életművével is illusztrálhatnám. Ha valaki a központban, az elsők között, az események sűrűjében él és tevékenykedik, akkor kikerülhetetlen. Ha valaki annyit tud egy térségről, egy világról, amennyit Szekernyés János írásai és tucatnyi megjelent könyve alapján Temesvárról és térségéről bizonyítottan tud akkor nem most kerül a díjazók figyelmének előterébe. Nincs olyan helytörténeti munka, nincs olyan helytörténész széles e Bánságban, aki/amely Szekernyés Jánossal ne számolna. Mindenki, román, német, szerb kutatók is tudják: ő az, akit meg lehet kérdezni, akinek a véleményét figyelembe kell venni. Persze jön a kérdés: és honnan, miként lett mai kitüntetettünk a helyismeret első embere a párhuzamos világokat jelentő Bánságban? Mert Szekernyés János a magyarok között mindenképpen az. Kolozsvár mellett ringatták bölcsőjét, iskolái is ide kötik, majd friss bölcsész diplomával kerül újságot írni Temesvárra. És felfedezni azt az izgalmas világot, amelyet azóta is folyamatosan kutat szellemi mindenevőként. Szinte bizonyos vagyok abban, hogy azokban a hatvanas-hetvenes években, amikor Temesvárott meggyökeresedett, nem ismerte Ernst Schumacher Small is beautiful című (1973) könyvét. Mert ha olvashatta volna, akkor kézenfekvő magyarázatot is lelnénk arra, hogy miért a vidék. Schumacher könyve, amely rövid idő alatt az akkori világ száz legolvasottabb munkája közé került, egy olyan kor látlelete, amikor a gazdaságban rá kellett ébredni, hogy a nagyok, a gigantikus méretűek mennyire kiszolgáltatottak, merevek, képtelenek a változásra. Schumacher fordítja a mennyiségek mögött megbúvó minőségekre a figyelmet, jelzi, hogy vannak olyan értékek az emberi társadalomban, amelyeket nem lehet mennyiségben mérni. Az európai szellemhez hozzátartozik a monumentalitás, a végtelen felé való törekvés, nem szabad ezt kiölni a nyugati emberből. Schumacher nem akarja teljesen megszüntetni a nagy méreteket a modern gazdaságban, hanem úgy akarja megvalósítani kis méretek gazda(g)ságát, hogy a nagy multinacionális cégeket egymástól elkülönülő kisebb vállalkozásokra ajánlja felosztani. Oda kell tehát figyelni a helyire, az esetire, az egyedire. Ezekből kell építkeznünk. Amikor Szekernyés helytörténettel kezdett foglalkozni az vég Temesvárban, akkor tájainkon a történelmet a nagypolitika írta: visszamenőleg is. Akkor tanultuk meg egy ma talán kevésbé érvényes mondásnak az igazságtartalmát: soha nem tudjuk, mit hoz a múlt. A múltat a politika tartotta közvetlen és drákói kontrollja alatt. És amikor írni a helyi múltról nem, vagy csak sokszoros áttét beépítésével lehetett, Szekernyés régi újságokat jegyzetelt, öreg emberek meséit és történeteit gyűjtötte egybe, poros könyvtárak mélyén kutakodott. Megérezte, rádöbbent arra az alapigazságra, hogy minden az egyes embertől indul el. Végre eljött nálunk is az az idő, amikor ezt nyíltan vallani és vállalni lehet, de aki ma kezd Temesvár és vidéke helytörténeti anyagainak az összegyűjtésébe az valamit végleg lekésett. Az utóbbi évek politikai huzata elsöpört embercsoportokat, de az emlékek nagy részét is. Pedig roppant izgalmas világ a temesi, egy sor máig érvényes tanulsággal, tele végletekkel és pozitív etnikai rivalizációval. Ezt ma sokan másként szeretnék láttatni, de a lényeg az, hogy tájegységenként nem ismertük, nem engedték ismerni helyi történelmünket. A székelység történetét bemutató friss, 2013-as kötet többségi fogadtatása jelzés és figyelmeztetés egyszerre: mennyire félnek még ma is egyesek attól, hogy aki szűkebb világának a történetét ismeri, annak identitása, közösségi kötődése erős lesz, üres jelszavak nem ingatják meg, biztosan fog állani a lábán. Az ilyen ember otthon lesz. Ezt az otthonlétet, ezt a természetes biztonságtudatot nyújtja számunkra a helytörténet. Ez az a helyzet, amikor a kicsi, a helyi elsőrendű értékké válik. Ezt köszönjük Szekernyés Jánosnak: segít azzá válnunk, akik őseink okán lehetünk. Kívánjuk neki, hogy sokáig szolgáljon még minket tudásával, szorgalmával, módszerességével. Igen: önző vagyok. Aki nem vette volna észre: Schumacher is az a maga módján. Gratulálok János, Isten éltessen sokáig, erőben és egészségben! BODÓ BARNA Fl ó r i s k a At t i l a. A gróf Mikó Imréről elnevezett Mecénás-díj 2013-ban Flóriska Attilához vándorol. Gróf Mikó Imre élete példaértékű számunkra: vagyonának jelentős részét az erdélyi magyar társadalom felemelkedésére, kulturális életének gazdagítására áldozta. A jelenlegi gazdasági helyzet ellenére akadnak adakozó szellemű üzletemberek, mint Flóriska Attila, a kolozsvári Thermopan Kft. tulajdonosa. A Plevnei utcában, a hajdani Kölesföldi úton található cége építőipari anyagok gyártásával és nagybani eladásával foglalkozik. Flóriska Attila üzletember, aki sikerei révén került a kiemelkedő kolozsvári magyar üzletembereket tömörítő Euréka Egyesületbe, a kolozsvári magyar üzletemberek társaságába. Az egyesület tagjaként részese a kolozsvári magyar lakosság szó-

13 rakoztatására és tájékoztatására létrehozott magyar nyelvű kereskedelmi adó, a Paprika Rádió megalapításának, amelynek ma is részvényese és anyagi támogatója. Több ízben támogatta a kolozsvári magyar iskolákban megszervezett magyar irodalmi és matematikai tanulmányi versenyeket. Anyagi támogatást nyújtott a Diakónia Keresztény Alapítványnak azért, hogy működése által ez az intézmény továbbra is el tudja látni a rászoruló időseket és általában a hozzájuk forduló betegeket. Anyagi támogatást nyújtott a Romániai Magyar Közgazdász Társaság és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett Pénzmágnes kulcs a gyarapodáshoz elnevezésű kétfordulós, magyar nyelvű, egyéni közgazdasági tanulmányi versenyhez. Rendszeresen támogatja élelmiszerrel, ruházattal és anyagiakkal a Szent Ferenc Alapítványt, Csaba testvér dévai gyermekotthonát. Önzetlenül nyújt segítséget névtelen magánszemélyeknek, alkalmazottaknak vagy akár számára teljesen ismeretlen személyeknek, illetve egész egyszerűen olyan segítségre szorulóknak, akikkel kapcsolatba kerül. Őket leginkább élelmiszerrel, ruházattal támogatja, de az anyagi segítség is gyakori. Egyik jó barátja indítványozására közösen vásároltak kisbuszt egy teljesen magatehetetlen, nyomorék embernek. Emlékezetes annak a diósi csonka nagycsaládnak az esete, amikor az édesanya halálát követően az apának és félárván maradt öt gyermekének egyetlen jövedelmi forrásul szolgáló lova elpusztult. Barátokkal összefogva meglepetésnek szánva a gesztust vásároltak és átadtak a családnak egy munkalovat. Flóriska Attila felelős magyar üzletember. Alkalmazottainak túlnyomó többsége magyar, nemzeti hovatartozására büszke, tetteit mindig is a romániai magyar közösség összetartása, identitásának erősítése és szellemi gyarapodása vezérelte. Flóriska Attila hozzájárult ahhoz, hogy több pénz jusson kultúrára, oktatásra, öregek, betegek segélyezésére. Köszönet érte. Cselekedeteinkben legyen példaértékű gróf Mikó Imre mindnyájunk számára beszédes élete. MI, BETHLEN GÁBOR BARTHA BÁLINT In memoriam Csép Sándor A múlt század hetvenes nyolcvanas éveinek fordulóján kettős minőségemben mint barátot és a Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkárát keresett meg Csép Sándor. Nagy idők voltak azok az évek a gondolkodó értelmiségiek számára. Tetőzött a kulturális genocídium: falanszter világba kényszerítették az alkotó szellemet. Mi, kisebbségiek, kettős teher alatt nyögtünk: alattvalóvá züllesztésünk mellett meg akartak fosztani identitásunktól is, ellehetetlenítve minden sajátos jegyét létünknek. A bibliai igazságokon, a szabad gondolkodó filozófiai tanokon nevelkedett Csép Sándor a totalitarista béklyóban vergődő erdélyi magyar nemzeti közösség talpon maradását szolgáló modus vivendi, a felemelt fő, a sajátosság méltósága ideológiájának feltétlen hívévé vált. Az ő esetében a benne munkáló ideológia cselekvési kényszerré változott. Média szakemberként a cselekvés számára a nyilvánosság megszólítása volt. A cenzúra figyelő tekintete alatt működő írott és elektronikus média nem rendelkezett olyan eszközökkel, amelyek révén kitörhetett volna a hatalom szócsöve szerepköréből, s közösségi üzeneteket közvetíthetett volna. Virtuális kitörési pontként a színház kínálkozott. Csép a művelődéstörténet kiváló ismerőjeként felismerte azt a tényt, hogy azok a népcsoportok, amelyek nem rendelkeznek független területtel és önálló közigazgatási intézményekkel, hiányukat kulturális intézményekkel pótolták, így a színházépület olyan helyszín is, ahol kőbe vésve nyilvánul meg egy adott nemzet identitása, egy virtuális nemzet valósággá alakítható. A totalitarizmus éveiben ily módon a színház a nemzeti túlélés jelképévé, a múlt jelenné formálható és jövőbe vetíthető terévé változott. Ezért keresett Csép Sándor: szeretné a közösséghez szóló üzenetét színpadra fogalmazni. Szándéka találkozott a kolozsvári színház törekvéseivel. Ekkor már színre került a Sütő-tetralógia, amely a sajátosság méltósága vezéreszméje körül a második világháború után először fogalmazott meg egy kisebbségi ideológiát. Ez egyenes folytatása volt a két világháború közötti transzszilvanizmusunk Imre Lajos és Tavaszy Sándor kisebbségi ethoszának. Az eszme népszerűsítésére a színházban elindult a kisebbségi talpon maradást segítő népszínházi vonulata az Erdély történetét feldolgozó daraboknak. Így kerültek színre Jókai Mikes: A nagyenyedi két fűzfa, Kemény Csávossy: Özvegy és leánya, Páskándi: Tornyot választok, Gvadányi Gaál Méhes: Peleskei nótárius című eredeti drámák, illetve átdolgozások. Felvetődött egy dokumentumdráma színrevitele, amely Csép Sándor elévülhetetlen értékű és kiáltó szó -ként ható egykéről szóló riportjaiból, filmjeiből készült volna, mintegy kanonizálásaként a művelődéstörténeti értékű Csép-opusoknak. De a sajátosság méltósága bűvkörében élő színház olyan transzszilván darabot keresett, amely élő és eszméltető példát nyújthatott, segíthette a megmaradást és a közjót. A transzszilván eszme atyjának, Kós Károlynak a példaképe Bethlen Gábor volt, visszavárt nagy fejedelem -ként aposztrofálta őt. A színház elvárása és Csép Sándor Bethlen Gáborimádata találkozott. Elkezdődött a közös munka a Bethlen-dráma színpadi útjának előkészítésére. Az első megoldandó kérdés a műfaj megválasztása volt. Talán ez volt a legkézenfekvőbb, hisz élő és ható volt a Bánffy Miklós (Martinovics), Kós Károly (Budai Nagy Antal, Az országépítő), Szántó György (Havasok balladája) által kimunkált erdélyi történelmi drámamodell, amely a historizmus nevében nem csupán tablósorozatokat elevenített meg, ha- 15

14 nem aktualizáló műfajként a kor falára vésett üzeneteket közvetített. Ezt a hagyományt folytatta a kortárs történelmi dráma is, Sombori Sándor Gábor Áronja, Szabó Lajos Mentsége, Veress Dániel Mikese és Wesselényije, természetes tehát, hogy a nagy fejedelem ma is élő, eszméltető portréját megrajzoló, Bethlen Gáborról szóló drámának a korok üzenetét közvetítő drámamodellt kellett követnie. Ez a szándék materializálódott is a színpadi szövegben. Részben jól ismert történelmi események és személyiségek vonásainak újszerű értelmezésével, eddig kevesebb figyelemre méltatott elemek, motívumok előtérbe állításával, új hangsúlyok és árnyalatok kidomborításával, részben a dolgoknak a lehetőség és valószínűség szellemében történt kikerekítésével és továbbgondolásával sikerült a mába emelni a témát. Erre bizonyíték Páll Árpádnak az előadásról írt krónikája is: Az új dráma Bethlen Gábora előbb menekül a hatalomtól, ő azt nem birtokolni, hanem szolgálni akarja, meggyőződése szerint ugyanis a kormányrúd mellé az való, aki az adott, konkrét körülmények között súlyánál, lehetőségeinél fogva a megmaradás és a közjó érdekében legtöbbet tehet. Amikor mégiscsak vállalnia kell a legfőbb felelősséget, akkor a reménnyel kecsegtető lehetőségek felkutatása és okos kihasználása válik gondjává, még a lehetetlennek, reménytelennek látszó körülmények között is. Ez szabja meg magatartását, viselkedését a török birodalom és a császári udvar képviselőivel szemben csakúgy, mint kézfogásait a szövetségesekkel, sőt még szerelmi választásait is ez határozza meg. Ennek köszönhetők az ész csillogó fegyvertényei, de az emberi magány gyötrelmei is. Kétségtelenül érdekes, újszerű, sok lehetőséget magában rejtő elképzelés. Csép Sándor életútjáról szóló minden adalék elhangzott, leíródott elmúlásáról szóló híradásokban, búcsúbeszédekben. Pályafutásának színpadi mozzanatáról azonban kevés szó esett, illetve egyáltalán nem szóltak. Pedig Csép Sándor személyiségét, gondolkodásmódját, elkötelezettségét, közéleti bátorságát talán ez a műve fejezi ki leginkább. A reménnyel kecsegtető lehetőségek felkutatása és okos kihasználása lehetetlennek, reménytelennek látszó körülmények között is ezekkel a fogalmakkal rajzolható meg leginkább Csép Sándor szellemi robot-képe. Ezekkel a jellemtulajdonságokkal magyarázható életének még egy szintén kevésbé emlegetett mozzanata: a rendszerváltás megvalósítására és felvállalására buzdító Hívó Szó 15 kolozsvári értelmiségi aláírója között volt. A dráma címe eredetileg csak Bethlen Gábor volt. A színházi műhelyünkben született meg a végleges cím: Mi, Bethlen Gábor. Érzékeltetni akartuk a hatalomtól menekülni akaró főúr fejlődési ívét, amíg vállalja a legfőbb felelősséget. Csép Sándor életművének lezáródásakor elmondhatjuk, hogy Csép Sándor ráfont páncélként viselte a népe iránti felelősséget, fejfájára felvéshető: Mi, Csép Sándor. KÖTŐ JÓZSEF Nevelők a népfőiskolán Moldvai csángó oktatók Lakiteleken 16 Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke meghívására április 5. és 11. között csapatépítő képzésen vehettek részt a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében a moldvai magyar oktatási programban dolgozó pedagógusok. A csángó népnevelők 32 fős csapata hajnali hat órakor indult neki a közel ezer kilométeres útnak, ahol éjszaka fél egykor meleg vacsorával várták őket. Mindenki nyugodtan pihenhette az utazás fáradalmait, még ha rövid is volt az éjszaka. Reggel mindenki frissen és üdén jelent meg, hogy a megnyitó beszéd után bemutatkozzon, majd feltérképezze a Lakiteleki Népfőiskola környékét, Lezsák Sándor vezetésével. Az egyhetes képzés megnyitóján érdekes és tanulságos dolgokat tudhattunk meg Lezsák Sándortól, Lászlófy Pál Istvántól, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tiszteletbeli elnökétől, valamint Pálinkó Gyulánétól, a kis településeken tanító pedagógusok egyesületének elnökétől. Lezsák Sándor pályakezdésének élményeit osztotta meg a hallgatókkal, érdekesebbnél érdekesebb történeteket mesélt a gyermekekkel, kollégákkal, tanfelügyelőkkel megéltekből. Lászlófy Pál István egy Kányádi Sándor idézettel köszöntötte a moldvai oktatókat, ami magába foglalta mondanivalóját, tanácsát, bátorítását: Falak omolhatnak, / kövek is váshatnak, / magaslik, nem porlad / a megtartó példa. (Kányádi Sándor: Kós Károly arcképe alá) Borsos Annamária gyergyószentmiklósi pszichológus és Kiss Zsuzsanna gyergyóalfalusi iskolapszichológus vezetésével a tulajdonképpeni képzés a hatékony és erőszakmentes kommunikációról szólt. A foglalkozásvezetők segítségével gyorsan sikerült az elvárások és szabályok megfogalmazása, este pedig egy teljesen testre szabott kulturális műsorral kedveskedtek nekünk a szervezők; a szebbnél szebb szavalatok hallatán a közelgő frumószai szavalóverseny jutott eszébe mindenkinek. Vasárnap reggel szentmisére igyekezett a kis csapat. Lászlófy Pál vállalta a kántor (ahogyan

15 Moldvában mondják, a deák) szerepét, a moldvai magyar oktatási programban dolgozó pedagógusok pedig a kórust imitálták, több-kevesebb sikerrel. Ezután Lakitelek nevezetességeihez kalauzolt minket Lezsák Sándor, majd mindenki meleg fürdővel és szaunával ellensúlyozta a reggeli megfázást. Délután újabb alkalom nyílt egymás megismerésére, mindenki mesélt magáról, miközben a többiek érdeklődve hallgatták a lelkek megnyílását. Fantasztikus délutánunk volt, megismertük egymás apró titkait, kóstolót kaptunk egymás emberi vonásaiból, az este pedig szépen beteljesítette a vasárnapi örömünnepet: Budai Ilona énekeivel, a moldvai csángó népdalénekesek legszentebb dalaikkal kényeztették a hallgatóságot. Ilyen felemelő élményekkel feltöltődve tértünk nyugovóra. Hétfő reggel újabb feladatok, újabb kihívások és mindenki megelégedettségére tökéletes megoldások következtek. A fiúk kihasználták az ebédszünetet, és még egy focimeccset is lejátszottak evés előtt. Olajos István iskolaigazgató előadásában mély meggyőződéssel idézte Johann Wolfgang von Goethét: A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják hová tartoznak, de ugyanúgy szárnyakat is, amelyek az egyiket a kényszereitől és előítéleteitől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget adnak új utakat bejárni, vagy inkább repülni. Előadása önbizalmat adott mindenkinek, és elgondolkodtunk: mi dolgunk a világban, mekkora a felelősségünk, hogy a több nemzedéken át őseinktől örökölt egyetlen eséllyel éljünk. Kedden Ópusztaszerre, Kiskunfélegyházára, Budapestre látogatott csapatunk. Este Polyák Albert előadását hallgathattuk a hungarikumokról, a hungarikum törvény gyakorlatba ültetéséről. Az előadó Böjte Csaba testvért idézte: nem szeretem, amikor idejönnek, hogy meg akarják menteni a magyarságot, mert én csak ezt a gyereket akarom megmenteni, meg ezt, meg azt 17

16 Életre szóló emlékek. Moldvai magyar oktatók az anyaországban. A szerző felvételei. Találkozó Lezsák Sándorral, az országgyűlés alelnökével. Szerdán reggel nyolc órára iskolába siettünk, ahol az igazgató vendégszeretetét élvezve óralátogatáson vettünk részt. Innen a lakiteleki piacra siettünk helyi termékeket keresve. Este táncházat tartott számunkra Lezsák Sándorné Sütő Gabriella és a Kösöntyű Néptánc-együttes. Fantasztikus hangulatban zárult lakiteleki tartózkodásunk. A hely varázsa, kisugárzása, az emberek hozzáállása, a képzést vezetők munkája mind-mind olyan érzelmeket mozgatott meg, amelyeket írás visszaadni nem képes. A meghatottságtól szemek könynyeztek, ajkak remegtek. Lezsák Sándor irodájában fogadott bennünket. Miután beengedett minket a szeretet és a hazafiság szellemében létrehozott Lakiteleki Népfőiskolára, most még beljebb invitálta a moldvai magyarság szellemi értékfenntartóit. Énekkel kedveskedtünk neki, ő pedig a Parlament kiadványával és egy aranyozott golyóstollal ajándékozott meg minket. Itt volt szerencsénk nekünk is megköszönni az irántunk tanúsított jóságát, szeretetét. Olyan képzésen vehettünk részt, ahol a hely szelleme, hangulata, lelkülete megérintette a csapatot, hiszen nem csak ismereteket szereztünk, hanem főképpen a szívünket és lelkünket töltöttük fel szeretettel, s az itt szerzett tudás mellett lelkiekben is csordultig telt szívünk. Köszönjük szépen, Isten fizesse! Márton Attila Szilágysomlyótól Nagyajtáig Összefonódott a Szederinda és az Áfonya 18 Nagy ország Erdélyország. Ezt már sokszor sikerült megtapasztalnia a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány Szederinda nevű hagyományőrző citeracsoportjának, és bizonyára nemcsak nekünk. Ugyanis Sepsiszentgyörgyön szervezte meg április 5-én a Romániai Magyar Dalosszövetség a VI. Éneklő Ifjúság Kodály Zoltán szellemében elnevezésű gyermekkari találkozót. Szilágysomlyóról Háromszékre eljutni bizony teljes munkanapnyi idő kell, jól meg kell fontolni hát, hogyan veszi nyakába az ember ezt az utat. Arról nem is beszélve, hogy ha jó Bethlen Gábor szelleme nem lebeg támogatóan felettünk, akkor még a rövidebb távolságok is elérhetetlenekké válnak. A gyermekkari találkozókra azonban mindig szívesen és nagy lelkesedéssel készül a csapat. Így már ötödik alkalommal vehettünk részt a találkozón és, ha már ilyen messzire vetődtünk, még egy találkozással megtoldottuk a kiruccanást. Benkő Levente kedves újságíró barátunk még tavaly jelezte, hogy

17 ő is ismer szülőfalujában, Nagyajtán egy hasonló ifjúsági citeracsapatot, az Áfonyát, hoznánk már öszsze valahogy a két csoport közötti ismerkedést. A jó gondolatot azonnali kapcsolatfelvétel is követte, de épp a nagy távolság miatt a találkozás sajnálatos módon egyre váratott magára. A sepsiszentgyörgyi gyermekkari találkozó azonban kitűnő alkalomnak kínálkozott a citerások találkozásához. A nagyajtai Fekete lelkészházaspár szintén nagyon lelkesen és várakozással tekintett a kapcsolatfelvétel elé, az Áfonyát ugyanis ők hozták létre és működtetik, immár két utánpótlás csapattal együtt. Hogy kettejükkel személyesen nem, csak a gyermekeikkel találkozhattunk, nem rajtuk, hanem a sors szeszélyén múlott, mivel Jutka asszonynak hosszabb svájci hivatalos ügyintézés, Levente tiszteletesnek a Babeş Bolyai Tudományegyetemen folytatott tanulmányai miatt kellett elutaznia. A Sepsiszentgyörgyön lezajlott gyermekkari találkozó után estére meg is érkeztünk hát Nagyajtára, ahol a lelkészházaspár két gyermeke, Hunor és Ágnes, valamint az aranyos Léta Rózsika néni az Áldás Háza vendégváró mindenese várt és mutatta be a nagyon szép és kényelmes vendégházat. A szívélyes fogadtatást követően még egy kis gyakorlásra is sort kerítettünk lefekvés előtt. Az utazás közben látottakat összegezve, a gyerekek rácsodálkoztak, hogy itt, ezen a vidéken szinte minden faluból kikerült egy-két, ha nem is mindig világszerte, de igencsak széles körben ismert tudós ember, aki komoly érdemekkel járult hozzá kultúránk megőrzéséhez, fejlesztéséhez, alakításához. Bölönben Bölöni Farkas Sándorra, Apácán Apáczai Csere Jánosra, Középajtán Benkő Józsefre, odébb, Baróton Baróti Szabó Dávidra, Kisbaconban Benedek Elekre emlékezhetünk. Nagyajta Kriza János szülőhelye, aki a Vadrózsák című első erdélyi népköltészeti gyűjtemény szerzőjeként különösen közel áll hozzánk. Az is mélyreható, különleges érzéseket vált ki az emberből, ha belegondol abba, hogy a parókia falán elhelyezett emléktábla avatásán Benedek Elek mondott méltató beszédet. De Nagyajtán született Bihari József Kossuth-díjas színész, Moyses Márton egyetemi hallgató, költőtehetség, 56-os vértanú is és még jó pár, gazdag életművet maga után hagyó ember. Érdekes észrevétele volt egyik Szederindásnak, hogy milyen sok, Erdély különféle szegleteiben született ember nyugszik a kolozsvári Házsongárdi temetőben. Hát igen, a szellemi kibontakozás és fejlődés, mint ahogy a továbbadás lehetőségei is nagyobb kulturális központokhoz kötötték a tudós embereket, de a gyökerekkel való kapcsolatot soha nem szakította el egyikük sem. Utunk átvitt Előpatakon, a hajdan sokkal szebb napokat látott, Kelet-Közép-Európa-szerte híres, ám mára teljesen lerobbant fürdőhelyen, ahol annak idején a szerb fejedelem és József főherceg is megfordult, és ott van a varrottasairól, tojáshímes mintáiról híres Árapatak is. Ilyen környezetben a citerások találkozása is csak gazdag és eredményes lehetett. Mi rácsodálkoztunk arra, hogy a Székelyföld közepén alföldi játékmódot és inkább alföldi típusú citerákat látunk, ők rácsodálkoztak a mi vályúciteráinkra és szilágysági népdalainkra, valamint a zsoltár-repertoárunkra. A szombat délelőttöt kemény műhelymunkával töltötték a csapatok. Volt saját repertoárgyakorlás és egymástól való tanulás is, de amikor mindenki egyénileg próbálgatta a hangszerét és teljes volt a hangzavar, még akkor is kellemes volt a fülnek hallani és a szemnek látni a lázas munkába való belefeledkezést. Igencsak kameravégre kívánkozott a citerákkal zsúfolt hosszú asztalsor látványa, fölötte a sok pergő kézzel. Nem unatkozott senki, és az idő múlását is csak abból vették észre, hogy nagyon megéheztek, pedig a reggeli igencsak gazdag és bőséges volt. A hasonlóan bő és nagyon finom ebéd után, amit ugyancsak a lelkészházaspárnak és a citerás gyerekek szüleinek köszönhettünk, tettünk egy kis templom- és falunéző sétát. Megcsodáltuk az unitárius templom szép kertjét, az erődfalat és a szép templomot, amelynek helyreállítási munkálataira, amint Fekete Hunor elmondta, megvan a támogatási ígéret. Reméljük és kívánjuk, hogy mielőbb valóra is váljék ez az ígéret, mert nagyon ráférne és megérdemelné az építmény. Hasonló csodálattal néztük a templomban a faragott kőszószéket, a festett eskető székeket, melyeknek jelképüzenete annyira hasonló a kalotaszegihez. Ellátogattunk a református templomhoz is, majd visszatérve a közösségi ház gyülekezeti termébe, itt került sor az úgynevezett gála-műsorra, amelyen az Erdővidék televízió is jelen volt. A műsorban mind a négy csoport bemutatkozott: az amúgy Fekete Judit tiszteletes asszony által vezetett, most Hunorra bízott Áfonya, az apróbbak alkotta Kikerics és a Középajtán működő Motolla csoport, melyeket szintén Fekete Hunor irányít, valamint az alulírott által életre hívott szilágysomlyói Szederinda citeracsoport, Gáspár Attila tanár úr zenei vezetésével. A saját repertoárjukból kialakított bemutató után merészen és sikerrel vágtak bele mindannyian a délelőtt folyamán egymástól tanult énekek közös előadásába. A Szederinda két népdalt tanult az Áfonyától, az ő repertoárjuk pedig két szilágysági népdallal és egy zsoltár lejátszásával gyarapodott. Ezek után már csak a gyors búcsúzkodás maradt hátra, hiszen az út hazáig is épp olyan hoszszú bár mindig rövidebbnek tűnik az élmények újraélése miatt, mint oda. Mind a Kodály szellemében tartott találkozó, mind a nagyajtai citerásokkal való megismerkedés igen tartalmas volt, és nagyon kellemes emlékeket hagyott a csoport minden tagjában. Nagyon szép és eredményes két napot töltöttünk a gazdag irodalmi és történelmi múltú Erdővidéken, mindannyian szellemiekben és lelkiekben gazdagodva tértünk vissza. Reméljük, az Áfonyával és utódcsapataival kötött együttműködés tartós és továbbra is eredményes lesz, mint ahogy azt is, hogy alkalomadtán hasonlóan tudjuk mi is fogadni az Áfonya látogatását. Széman Rózsa 19

18 20 Galéria Ősz Szekernyés Márton emlékére ( ) Mátyás király szobra Kolozsvárt Valamennyien hajlamosak vagyunk a feledésre. Azok a dolgok, tárgyak, amelyek egykoron nagy örömet okoztak számunkra, idővel vesztenek fontosságukból, személyes értékükből, vagy csupán megfeledkezünk róluk. De Szekernyés Márton bőrből készült használati tárgyait mappáit, íróasztali készleteit, oklevél- és plakett-tartóit, falinaptár tartóit, fotóalbumait, térplasztikáit, bőrképeit, dobozait ma is szívesen vesszük kézbe és valós díszei otthonunknak. Az idő vasfoga nem fog rajtuk, bár azt gondolhatnánk, hogy a bőr nem tartozik az időtálló anyagok közé. Szekernyés Márton esetében is érvényes az állítás, hogy a festő, a grafikus, a szobrász, általában a művész, munkáiban vall koráról, önmagáról. A művek beszélnek mestereik helyett. Az anyag amivel dolgoznak és amelynek titkait kutatják egy egész életen át, formába foglalva mindazt, ami érték a művészetben. Ő a bőr titkait kutatta mindhalálig. Édesapja, aki a Dermata cipő- és bőrgyár megbecsült mestere és az ország egyik legjobb bőrfinomító szakembere volt, megkérte kollégáit, hogy vezessék be fiát a bőrfinomítás minden fortélyába. A bőripari szakma szeretetét édesapjától örökölte. Mivel a gyár területén cseperedett fel, már gyermekévei alatt elsajátította a bőrfinomítás minden fázisát a nyersbőrtől kezdve a kirakatokban látható fényes cipőkig, táskákig, kabátokig. Szekernyés Márton szeptember 2-án született Marosvásárhelyen. Középiskoláit Kolozsváron végezte, majd 1949-ben a Bolyai Tudományegyetemen szerzett vegyészi diplomát és 1955 között a kolozsvári Középfokú Bőripari Iskola szaktanára volt, majd 1955 és 1984 között a volt Dermata (később Herbák, ma Clujana) cipő- és bőrgyár mérnöke és 1964 között a Finombőrgyár részlegvezetője, majd 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig a Kísérleti Laboratórium főkutatója. A bőr feldolgozása ősidők óta ismert. A nyersbőrt nyúzás után tartósítani kellett, hogy ruhadarabokat, vadászfelszerelést, lábbelit készítsenek belőle. Az eljárás akkor még nagyon kezdetleges volt. Napjainkban a bőrt használati tárgyak, faliképek, lámpák stb. készítésére is felhasználják, otthonossá varázsolva a lakást. A bőr tartósításának lényege a víztartalom minimálissá csökkentése, amelynek két közismert módszere a szárítás és a sózás. Igen gyakori a kettő összetett alkalmazása is. A konzervált, száraz bőrök összetapadt rostjait áztatással újból felpuhítják, hogy a kikészítő szerek be tudjanak hatolni a bőrbe. Ezt a műveletet követi a meszezés, a mésztejben való

19 áztatás, amikor is a felhám nyálkahártyája szétroncsolódik. Ezután következik a szőrtelenítés, húsolás, színelés, majd a mésztelenítés, pácolás és cserzés. Valójában ez utóbbi a legösszetettebb, leghosszabb. Ezeket az eljárásokat Szekernyés Márton már gyermekkorában édesapja mellett elsajátította. A következőkben aztán tökéletesítette őket, nem véletlen az a 11 szabadalmi bejegyzés, no meg a több mint 50 újítás, amit az évek során a magáénak tudhatott a bőrfinomítás és bőrfeldolgozás terén. A művészettörténet valójában két művésztípust ismer: azt, aki már fiatalkorában valósággal berobban a művészetbe és folyamatosan alkot, és egy későn érőt, aki alig negyvenéves korában érik be és alkot maradandót. Úgy érzem, elég, ha Csontváry Kosztka Tivadart, vagy közelebbit, Györkös Mányi Albertet hozzuk fel példának. Nos, Szekernyés Márton ez utóbbi művésztípushoz tartozik, akinek igen sok munkával sikerült a bőrrel való mesterséget valódi művészetté fejlesztenie. A Dermata gyárban kezdte, egy jó mester mellett, aki szép dolgokat készített bőrből, de csak nagyvonalakban, a kontúrokat érzékeltette. Ekkor kezdett el két síkban dolgozni, bőrből szobrászkodni, nagy súlyt fektetve a bőr színezésére is. Azt vallotta, hogy a festéssel nem szabad tönkretenni a bőr természetességét, a színeket nem szabad keverni, mert akkor minden meghal. Miután megadott egy alapszínt, föltett egy réteget, ami nem engedte a színek összemosódását. Ebben nagy segítségére volt, hogy a Népfőiskolán elvégzett három évet a grafika szakon. Itt megtanult olajjal festeni, és rájött arra, hogy a bőrön ugyanazt a hatást lehet elérni, mint a festővásznon vagy a papíron. Ebben az irányban kísérletezett tovább ben, nyugdíjazása után már csak ennek élt. A bőrrel kezdett szobrászkodni, hihetetlen formákat adva neki egy szimpla spatulával. Miután megnedvesítette a bőrt, a spatulával domborította elölről és a visszájáról. Szekernyés Mártont nem kell különösebben bemutatni, hiszen több mint négy évtizede munkái hétköznapjaink szerves tartozékai. Finom művű bőrmappái, levéltárcái, táskái, gazdag és változatos motívumokkal díszített, árnyalt és színezett dobozai hogy csak néhányat említsünk meghitt, kedvelt használati tárgyaink közé tartoznak. A bőr sajátos anyaga egy izgalmas, új világot jelentett számára, számtalan lehetőséggel, amellyel kiváló rajztudása segítségével szerencsésen élt is. Egy olyan műfajt fejlesztett ki, amelyet kevesen művelnek. Hozzájárult ahhoz, hogy másképp lássuk és érzékeljük a világot. Ahogyan Kepes György írja: Korunk fogyatékossága abban mutatkozik meg, hogy nem képes megteremteni külső és belső gazdagságunk összhangját. Nélkülözzük az érzékek mélységét, az érzékenységnek azt a skáláját, amely szükséges ahhoz, hogy megtarthassuk azokat a javakat, amelyeket a tudomány és a technika megfogható közelségbe hozott. Azok az ábrázolásmódok és jelképek, amelyeknek segítségével Szent György-szobor otthonossá tehetjük számunkra a természet újonnan láthatóvá vált vonásait, csak akkor fejleszthetők ki, ha minden képességünket a teljesség igényével aknázzuk ki, egyaránt magunkévá téve a tudós agyát, a költő szívét és a festő szemét. Szekernyés Márton szakít az ismert grafikai hagyományokkal, és bőrre rajzolja, domborítja és színezi munkáit. Portrédomborításai kiemelkednek gazdag életművéből. Ezek a portrék valójában a reliefszobrászatban gyökereznek. A bőr sajátos anyaga új, kevésbé feltárt világot jelentett számára. Szerencsésen használja a fény- és árnyékhatásokat. A jobban kiemelkedő domborítások világosabb színűek, a mélyebb hajlatok sötétebbek. Ezáltal ér el rendkí- Lovasok 21

20 22 John Wayne vül szép plasztikai hatást. Talán portréiban érződik leginkább kiváló rajztudása, formaérzéke. Az anyag előkészítése, formázása, domborítása, majd színezése a hosszú évek alatt összeérett. Minden sejtjében érzi a bőrt, ismeri minden rejtett titkát és ezt kiváló rajztudásával társítva rendkívüli alkotásokat kelt életre. Sokat ad a színezésre, ahol egy sajátos módszert alkalmaz, amit az évek során kísérletezett ki. A bőrt a szokásos halzsír helyett műzsírokkal kezeli, és olyan anilinokkal festi, amelyek színtartóak és időtállóak. Portréi közül kiemelkednek: Édesapja, Petőfi Sándor, Kós Károly, a Davis Kupa teniszezőinek, George Enescu portréi és mások. A Román Tenisz Szövetség többször felkérte, hogy készítsen portrékat kiemelkedő játékosairól, így készített Ilie Năstaséról, valamint Ion Ţiriacról egy-egy nagyon sikeres portrét. A későbbiekben Năstase felkérte, hogy készítsen portrét az egész családjával. Különböző közéleti személyiségek fordultak hozzá megrendelésekkel: sportolók, művészek, politikusok. Így készítette el Todor Zsivkov bolgár kommunista diktátor portréját, majd amikor egyik romániai látogatása során Zsivkov Besztercére jött vadászatra, a kolozsvári bőrfeldolgozó gyártól kapott megbízást egy teljes vadászfelszerelés elkészítésére, valamenynyi darabot vadászjelenetekkel díszítve. Munkásságának külön fejezetét képezik lovas képei. Lófejek, ágaskodó lovak, vágtató lovak, amelyeket a térbeliség és a dinamizmus jellemez elsődlegesen. Szekernyés Márton maga is aktívan sportolt. Fiatalabb korában atlétaként volt erdélyi bajnok, majd második helyet ért el egy országos öregfiúk-teniszbajnokságon. Hosszú évekig tartó tenisz-pályafutása során az öregfiúk korosztályában a 8. helyre tornászta fel magát az ATP világranglistán. Egyébként is egész családja a sportnak élt. Felesége 1949-ben országos asztalitenisz-bajnok volt, fia, Péter a sportszervezésben és -vezetésben találta meg hivatását ban Ion Ţiriac beajánlotta az Amerikai Egyesült Államok teniszcsapata játékosainak, ennek nyomán készült el John McEnroe és Jimmy Connors portréja. Az 1984-ben Los Angelesben rendezett nyári olimpiára a protokoll ajándékok elkészítésére kapott megbízást. Abban az időben bevett szokás volt, hogy a gyár az államelnök és pártfőtitkár Nicolae Ceauşescunak minden évben ajándékokkal kedveskedjen. Ebben az időszakban olyan képek születtek, amelyek az elnök megvalósításait mutatták fel. Külön felszólításra a kommunista diktátort és feleségét minden képen meg kellett fiatalítania ben megbízták egy bőr bútorhuzat elkészítésére a Cotroceni-palotába, ami nagy kihívás volt számára szeptember21-én halt meg Kolozsvárt. Szekernyés Márton minden munkájában szerencsésen ötvöződik a művészi hajlam és a bőr, mint természetes anyag megmunkálásának minden fortélya. Szekernyés Márton maradandót alkotott egy nemes, de kevésbé használt anyagból, a bőrből. Ezt a műfajt kevesen művelik mifelénk, de neki sikerült hátrahagynia egy utódot, aki az ő nyomdokain halad ha nem is szigorúan az általa elindított irányba. Balázs László sokat tanult Szekernyés Mártontól, egy külön világot alakított ki magának: a bőrplasztika világát, ami mindössze néhány évtizede épült be a köztudatba. Csoportos kiállításai: 1969: Megyei képző- és díszítőművészeti kiállítás, Kolozsvár; 1974: Megyei képző- és díszítőművészeti kiállítás, Kolozsvár; ig: az Amatőr Képzőművészek Szövetsége által szervezett kiállítások; 1977: Országos Fesztivál; 1981: Országos Fesztivál. Egyéni kiállítások: 1981, 1986: Kolozsvár; 1991: Kolozsvár, a Clujana Bőr- és Cipőgyár fennállásának 80. évfordulója alkalmából; 1992: Budapest; 1993: Mannheim, Németország; 1997: Kolozsvár, Képzőművészeti Galéria; 1998: Kolozsvár, Kisgaléria; 1999: Budapest. Takács Gábor

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közmûvelõdési Programok Tájoltatásának Programfüzete Gyõr-Moson-Sopron Megye Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tisztelt Polgármester! Kedves Közönség!

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P

Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P Szolnok Közkincs Kerekasztal 2008-2009. A D A T L A P A SZOLNOK KISTÉRSÉG TERÜLETÉN MŰKÖDŐ MŰVÉSZETI ÉS EGYÉB FELLÉPÉSEKET VÁLLALÓ CSOPORTOKRÓL Az előadó neve: Almási Klára Tevékenységi kör, az előadó

Részletesebben

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Készítette: Kónya Franciska BBTE (Kolozsvár), BTK, A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2. éves doktorandusza. Firenze, 2011.05.12. @ Kónya Franciska

Részletesebben

Hagyományőrző programok 2008 T IKT. SZ SSZ. INTÉZMÉNY A PÁLYÁZAT CIME. L Szt. György. erények üzenete a mának július 7-13 Libán tető

Hagyományőrző programok 2008 T IKT. SZ SSZ. INTÉZMÉNY A PÁLYÁZAT CIME. L Szt. György. erények üzenete a mának július 7-13 Libán tető Hagyományőrző programok 2008 T IKT. SZ SSZ. INTÉZMÉNY A PÁLYÁZAT CIME A PÁLYÁZAT KÖTSÉGEK IGÉNYELT MEGITÉLT HELYE IDŐTARTAMA ÖSSZESEN E A lovagrendi értékek és L Szt. György erények üzenete a 2915 1 Lovagrend

Részletesebben

CURRICULUM VITAE SZEMÉLYES ADATOK: Név: Fazakas Mihály Születési adatok: 1978. április 3. / Sepsiszentgyörgy Cím: Str. Oltului nr. 41 bl. 28. sc. H. ap. 2, cod. 520027, Sf. Gheorghe (, Romania Telefon:

Részletesebben

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN Főszervezők: BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed Társszervezők: Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár,

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. - és élelmiszergazdaság X kulturális örökség

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. - és élelmiszergazdaság X kulturális örökség I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kádár Tünde (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 18. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Communitas Alkotói Ösztöndíj 2010-2011 Leckehangverseny-körút Időutazás a zene világában 2011 Bartók-év Ismerjük meg értékeinket Beszámoló A 2010-es év a nyertes pályázatunk

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Már PRIMA-díjas a Jászság Népi Együttes! De lehet még PRIMA PRIMISSIMA-díjas is!

Már PRIMA-díjas a Jászság Népi Együttes! De lehet még PRIMA PRIMISSIMA-díjas is! Már PRIMA-díjas a Jászság Népi Együttes! De lehet még PRIMA PRIMISSIMA-díjas is! A Prima Primissima díj történetének eddigi 11 éve alatt megbecsült helyet vívott ki magának a társadalmi-kulturális életben,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

Hagyomány az ünnepekben

Hagyomány az ünnepekben Balázs Gáspár-Emil Beszámoló a Bel Canto Művelődési Egyesület 2010-2011 es évi tevékenységéről Hagyomány az ünnepekben A Bel Canto Művelődési Egyesület együttesei a 2010-es év során a következő tevékenységeket

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola

SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Iskolánkról Az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskolát 2004-ben alapította a Szegedi Tudományegyetem. Iskolánk, fiatal kora

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Beszámoló a III. Debreceni Székely Napról 2014. szeptember 6.

Beszámoló a III. Debreceni Székely Napról 2014. szeptember 6. Beszámoló a III. Debreceni Székely Napról 2014. szeptember 6. Immáron hagyomány a Debreceni Székely Nap, ezzel a címmel jelent meg az egyik debreceni online sajtóorgánum képes tudósítása. Ez is volt a

Részletesebben

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelete a közművelődésről szóló 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelet módosításáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról BERHIDA VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 13/2000. (VI.16.) rendelete Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról Berhida Város Önkormányzata Képviselõ-testülete a módosított

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

KAPOLCS MUHARAY SZÍNPAD

KAPOLCS MUHARAY SZÍNPAD KAPOLCS MUHARAY SZÍNPAD VÖLGYNAPLÓ 2010. Mindannyiotoknak köszönöm a részvételt, köszönöm, hogy partnereink voltatok a nagy játékban! Egész hagyományörzö mozgalmunk szempontjából korszakosnak tartom, hogy

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Név: Dénes Anna-Júlia, született: Csép Anna-Júlia. Születtem: 1983 szeptember 25, Kolozsvár. Lakcím: Kolozsvár, Decebal u.

Szakmai önéletrajz. Név: Dénes Anna-Júlia, született: Csép Anna-Júlia. Születtem: 1983 szeptember 25, Kolozsvár. Lakcím: Kolozsvár, Decebal u. Szakmai önéletrajz Név: Dénes Anna-Júlia, született: Csép Anna-Júlia Születtem: 1983 szeptember 25, Kolozsvár Lakcím: Kolozsvár, Decebal u.72/3 Telefon: 0743405426 E-mail: annna83@yahoo.com Foglalkozásom:

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

Székelyudvarhelyt Márton Áron tér 2 Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium épülete Tel: 040-266-213 246

Székelyudvarhelyt Márton Áron tér 2 Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium épülete Tel: 040-266-213 246 Haáz Rezsõ Múzeum Tudományos Könyvtára; Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója - Budapest Székelyudvarhelyt Márton Áron tér 2 Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium épülete Tel: 040-266-213

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1 A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely egy olyan független alternatív színház, amely szellemi műhelyként teret ad a fiatal alkotók kortárs színházi kísérleteinek. A létrejövő előadásokon

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.)

A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.) Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Novemberi küldöttgyűlés A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.) Program:

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett

Részletesebben

A Haza és haladás vetélkedő döntője

A Haza és haladás vetélkedő döntője A Haza és haladás vetélkedő döntője 2013. május 27. Debrecen Részletek az előzetes feladatokból A megnyitó A csapatok munka közben Nézzük, kit rejt a léggömb? A zsűri a feladatok értékelése közben, nagy

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Homonyik Sándor. ünnepi műsora. Adventi koncert 2014. NOVEMBER - DECEMBER

Homonyik Sándor. ünnepi műsora. Adventi koncert 2014. NOVEMBER - DECEMBER Homonyik Sándor ünnepi műsora Adventi koncert 2014. NOVEMBER - DECEMBER ADVENTI KONCERT- 2014. NOVEMBER - DECEMBER 1 A műsorról Ünnepi dalok akusztikus köntösben ADVENT - a felkészülés időszaka. Ezekben

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos versenyszervező: OFI OPKM 1089 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. 06-1-323-55-00 Honlap: www.opkm.hu

Részletesebben

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 SZEPTEMBER Szeptember 16. kedd 18:00 Találkozás a festészettel I. Színek versek hangulatok: Hölgyek ecsettel és tollal Festménykiállítás

Részletesebben

A Gárdonyi Kórus 2012. évi megvalósított szakmai tevékenységének bemutatása

A Gárdonyi Kórus 2012. évi megvalósított szakmai tevékenységének bemutatása A Gárdonyi Kórus 2012. évi megvalósított szakmai tevékenységének bemutatása A Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes 1994-ben alakult. Az énekkart Nagytisztelető Lemle Zoltán Csokonai Vitéz Mihály

Részletesebben

Az V. Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivál 2015

Az V. Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivál 2015 Az V. Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivál 2015 Bevezetés A Muzsika Hídja Fesztivál Szervezőbizottsága 2015-ben is megrendezi a Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivált Budapesten 2015. július 25-26-án, első

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány. Szlama László. Szakmai önéletrajz 2012-09-11

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány. Szlama László. Szakmai önéletrajz 2012-09-11 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány Szlama László Szakmai önéletrajz 2012-09-11 Név: Szlama László Születés: Budapest 1990.07.04 Cím: 2370 Dabas, Dinnyés Lajos Utca. 9. Telefon:

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi készülődés Dohóczki Mónika

Részletesebben

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA*

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* 1 A KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY szóló zongorára írott ismert változata után, a sikerre való

Részletesebben

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Szakmai lektor: Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna

Részletesebben

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban Pályázatunk kedvező elbírálásának köszönhetően, iskolánk A fény megérkezik tehetséggondozás a művészetoktatás sajátos eszközeivel (zene-irodalom-képzőművészet) programsorozattal csatlakozott a 2015 a Fény

Részletesebben

Beszámoló Pályázati azonosító: NTP-AMI-13-0082

Beszámoló Pályázati azonosító: NTP-AMI-13-0082 Beszámoló Pályázati azonosító: NTP-AMI-13-0082 A zongorás tábor résztvevőinek a száma a tervezetthez képest jóval magasabb lett. Az eredetileg tervezett 25-30 gyermek helyett több mint 50 gyermek jelentkezett

Részletesebben

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről A Kör programjai: Január 21. Vezetőségi ülés. Tájékoztató a debreceni tiszteletbeli konzulátus alapításáról. Személyi javaslatok a

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Napcsoda Hatvanban 2015

Napcsoda Hatvanban 2015 Beszámoló a Civil Alap öntevékeny, önszerveződő közösségeket támogató keret pályázatához Napcsoda Hatvanban 2015 A Tilma a Gyermekművészetért Alapítvány által szervezett Ezerszínű Világ című 10. Jubileumi

Részletesebben

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán Dátum Óra Míves Emberek Sokadalma Programtervezet Helyszín Július 29. péntek 9:00 Fórum: Míves Emberek Sokadalma 1. nap Hagyományaink: A hagyományaink, a népművészet és a kézművesség szerepe a kulturális

Részletesebben

Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com. Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar

Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com. Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK Hausmann Alice Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar SZAKMAI TAPASZTALAT

Részletesebben

Népzene-néptánc-kézművesség

Népzene-néptánc-kézművesség 18. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2010 Népzene-néptánc-kézművesség Időpont: 2010. július 25 31. Helyszín: Válaszút, Kallós Zoltán Alapítvány Helyek száma: 50 fő Célcsoport: óvodapedagógusok, tanítók és tanárok

Részletesebben

(4) A Megyei Közgyűlés a Tolna megyében végzett kiemelkedő szociális munka elismerésére Kiemelkedő Szociális Munkáért elismerő címet adományozhat.

(4) A Megyei Közgyűlés a Tolna megyében végzett kiemelkedő szociális munka elismerésére Kiemelkedő Szociális Munkáért elismerő címet adományozhat. 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 8/1993. (VII. 4.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzat kitüntető díjainak alapításáról és - a módosításokkal egységes szerkezetben - 1 Tolna Megye Közgyűlése

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Cantemus. IX. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál 2012. augusztus 16-21. Karvezetoi mesterkurzus Szabó Dénes vezetésével.

Cantemus. IX. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál 2012. augusztus 16-21. Karvezetoi mesterkurzus Szabó Dénes vezetésével. Cantemus IX. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál 2012. augusztus 16-21. Nyíregyháza Karvezetoi mesterkurzus Szabó Dénes vezetésével 2012. augusztus 15-22. Nyíregyháza A Fesztivál A Nyíregyházi Cantemus

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Beköszöntő 5 Névadónkról 6 Miért éppen Dankó Pista? 6 Történeti visszapillantás avagy Közös Kincs és Dankó Pista Biriben 8

Beköszöntő 5 Névadónkról 6 Miért éppen Dankó Pista? 6 Történeti visszapillantás avagy Közös Kincs és Dankó Pista Biriben 8 Beköszöntő 5 Névadónkról 6 Miért éppen Dankó Pista? 6 Történeti visszapillantás avagy Közös Kincs és Dankó Pista Biriben 8 2004 az alapítás éve 8 2005/2006-os tanév az első bővülés 9 2006/2007 a tanulói

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN Főszervezők: BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed Társszervezők: Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár,

Részletesebben

Magyar iskola Erdingben

Magyar iskola Erdingben Ifland Andrea Magyar iskola Erdingben Az erdingi magyarok története 2002-től napjainkig ERDING Dél-Németországban, Bajorországban, München környékén, a müncheni repülőtér mellett található kb. 35 ezer

Részletesebben

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS 1946-ban született Pécsett egy iparos család egyetlen gyermekeként. 1960-ban jelentkezett a Zipernowski Károly

Részletesebben

A szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában

A szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Feledy Balázs A szorongás apoteózisa Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Megjelent a Bárka 2013/1. számában Egy kiállítás megnyitására kaptunk meghívót szeptember

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

IX. évfolyam I. szám 2011. március Ladánybene Polgármesteri Hivatalának Információs Kiadványa. Önkormányzati hírek

IX. évfolyam I. szám 2011. március Ladánybene Polgármesteri Hivatalának Információs Kiadványa. Önkormányzati hírek Benei Hírmondó IX. évfolyam I. szám 2011. március Ladánybene Polgármesteri Hivatalának Információs Kiadványa Önkormányzati hírek Az önkormányzat képviselő-testülete 2011. február 14-én testületi ülést

Részletesebben

Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat

Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat Az előző tanévben is sikert sikerre halmoztak iskolánk tanárai és tanulói, amelyekről örömmel adunk hírt. Élmezőnyben az OKTV-n Évek óta kiemelkedően szerepelnek

Részletesebben

Különös közzétételi lista:

Különös közzétételi lista: Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Reformáció Emlékbizottság az előkészület Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Megemlékezés vagy ünneplés? Az Emlékbizottság létrejötte; tagjai; működése, szervezeti felépítése.

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Márványos Tamburazenekar

Márványos Tamburazenekar Márványos Tamburazenekar MŰSORAINK "Húzzad édes muzsikásom" - Magyar népi hangszerek, hangadó játékszerek bemutatója: Az interaktív előadás során a magyar népzene hangszereit mutatjuk be. Egy műsoron belül

Részletesebben

1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18.

1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18. 1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18. Május 11. 10.00 órától: Református ünnepi istentiszteletek Helyszínek: Nagyvárad református templomai (a rogériuszi templomban

Részletesebben

Rendezvénynaptár 2015.

Rendezvénynaptár 2015. Rendezvénynaptár 2015. Hónap Nap Időpont Program Helyszín Szervező Január 18. 15 00 Magyar Kultúra Napja Művelődési Ház Művelődési Ház 30. közgyűlése Művelődési Ház Február 13. Tűzoltó közgyűlés Művelődési

Részletesebben

a nem mérhető siker nyomában

a nem mérhető siker nyomában a nem mérhető siker nyomában A Bethesda Kórház Alapítvány a budapesti Bethesda Gyermekkórház mellett az a célja, hogy a kórház fejlesztésére adományokat, alternatív forrásokat határozza meg, ugyanakkor

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Kultúra) 2007. év A tevékenység meghatározása 2007 évben a Kulturális és Sport sorsz. A pályázó neve és az összeg rendeltetése

Részletesebben

A Consort Zenei Alapítvány közhasznúsági jelentése

A Consort Zenei Alapítvány közhasznúsági jelentése A Consort Zenei Alapítvány közhasznúsági jelentése 2011. évre CONSORT ZENEI ALAPÍTVÁNY 1. Az Alapítvány adatai Az alapítvány nyilvántartási száma: AM 2417 Az alapítvány neve: Consort Zenei Alapítvány Az

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben