Híradó. Ötvenhat fáklyalángja Az ötvenhat szó a magyarságnak mindig 1956 õszének diadalmas, küzdelmes, véres napjait fogja jelenteni. (3. old.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Híradó. Ötvenhat fáklyalángja Az ötvenhat szó a magyarságnak mindig 1956 õszének diadalmas, küzdelmes, véres napjait fogja jelenteni. (3. old."

Átírás

1 Híradó XXV. évf szám szeptember A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja Ungerska Riksförbundets medlemstidning Belövések nyomai budapesti házak falán októberében. Sok épület a mai napig viseli a golyószórók nyomát. Wennesz László felvétele Elõállítási ára példányonként 15 kr. Ötvenhat fáklyalángja Az ötvenhat szó a magyarságnak mindig 1956 õszének diadalmas, küzdelmes, véres napjait fogja jelenteni. (3. old.) Portré: Markó László (8. old.) SMOSZ arcképtár Portrésorozat a vezetõség új tagjairól. Politidou Mária mutatkozik be. (9. old.) Atrocitások ellen Tiltakozó levelet fogalmazott meg a NYEOMSZSZ közgyûlése az egyes európia országok szlovák nagyköveteihez (11. old.) Könyvajánló a kétnyelvûség szakirodalmáról (13. old.)

2 2 HÍRADÓ 1956 forradalma napról napra 1956 október 23-án kezdõdött, és november 4-ig tartott. Az 1956-os magyar forradalomnak 2500 halottja van. Több mint 200 embert halálra ítéltek, és kivégeztek. Tízezerre tehetõ azok száma, akiket lágerbe vittek, 35 ezret törvényszék elé állítottak, s ezek közül hozzávetõleg 25 ezer személyt internáltak. Több ezer embert deportáltak a Szovjetúnióba. Egy negyed millió magyar menekült el az országból. Az 1956-os forradalom volt az egyik elsõ lépés a kommunizmus felbomlása felé vezetõ úton, melyet az 1968-as Prágai Tavasz, a Szolidaritás 1980-as megalapítása Lengyelországban, majd a berlini fal 1989-es ledöntése követett. Elõzmények: 1947 után Magyarország szovjet hatalom alá került. A zsarnoki rendszer alatt az emberek a kommunista kormány gazdasági megvonásaitól, tömeges letartóztatásaitól, és annak módszeres és kegyetlen elnyomásától szenvedtek ban, Sztálin halálát követõen, megjelentek a gazdasági krízis elsõ tünetei, amit egy félreirányított, államilag vezetett agrárpolitika okozott. A kommunista Rákosi Mátyás helyére miniszterelnökként egyik napról a másikra a szintén kommunista, de reformpolitikus Nagy Imre került, aki az emberarcú kommuniz- musban hitt. A várt enyhülés mindössze 18 hónapig tartott, amit elõször újra Rákosi Mátyás, majd helyettese, Gerõ Ernõ elnyomó diktatúrája követett. De Hruscsovnak az 1956-os szovjet pártkongresszuson elhangzott híres beszéde, amelyben kritizálta Sztálin személyi kultuszát és tevékenységét, megnyitotta Magyarországon is a kaput a hasonló kritikák elõtt a morálisan megbukott kommunista rendszerrel szemben. Nõtt az elégedetlenség a magyar vezetõkkel szemben: írók, egyetemi hallgatók, újságírók sürgették az alapvetõ változásokat mindaddig, amíg mindez egy tömeges tüntetéssé fejlõdött, amellyel eredetileg a lengyelországi Poznan sztrájkoló munkásait akarták a magyar tüntetõk támogatni. Október 23-án egy spontán tüntetés keretében körülbelül 200 ezer ember gyûlt össze a Parlament épülete elõtt. November 1. Nagy Imre kinyilvánítja Magyarország semlegességét és az ország kilépését a Varsói Szerzõdésbõl. Nem érkezik válasz. Október 23. Szovjet alakulatok zárják körül a magyar repülõtereket. Egyetemi hallgatók gyûlnek össze és Bem József (lengyel tábornok, az 1848-as szabadságharc egyik vezetõje) szobrához vonulnak, November 2. hogy kifejezzék szolidaritásukat a kommunizmus ellen harcoló Országszerte megindul a munka, megkezdõdik a helyreállítás. lengyel munkásokkal. A tüntetõ tömeg hamarosan kétszázezresre Hruscsov és Malenkov szovjet vezetõk Bukarestben romániai, duzzad, függetlenséget követelve a Parlament elõtt. csehszlovák és bolgár vezetõkkel találkoznak, hogy elõkészítsék a Tüntetõk ezrei vonulnak a Magyar Rádió épülete elé, hogy felolvassák magyarországi szovjet katonai beavatkozást. a 16 pontból álló követelésüket, de a gyûlölt ÁVH (Államvédelmi November 3. Hatóság) megakadályozza, hogy bejussanak az épületbe. Amikor Maléter Pál tábornok megegyezik a szovjet vezetéssel arról, hogy a tömeg ahelyett, hogy feloszlana, olyan jelszavakat kezd el kiabálni, kivonják csapataikat Magyarországról. A szabad eltávozásuk mint a Ruszkik haza!, az ÁVH a tömegbe lõ. ígérete ellenére, Malétert és kíséretét letartóztatják, foglyul ejtik, és A magyar katonák, akik nem értettek egyet azokkal a csapatokkal, Romániába hurcolják, ahol késõbb kivégzik õket. akik a fegyvertelen diákokra lõttek, átállnak a szabadságharcosokhoz, és fegyvereket adnak nekik. November 4. A Sztálin szobrot ledöntik és végigvonszolják Budapest utcáin. Hajnalban körülbelül 5000 tank gördül Romániából Budapestre, Lázadás tör ki a Szabad Nép újságnál, a kommunista párt szócsövénél. hogy leverje a forradalmat. Heves harcok után a szovjetek elfoglalják a Killián laktanyát. Október 24. Folyamatos segélykérõ üzenetek az ENSZ és a nyugati országok Nagy Imre lesz a miniszterelnök, aki rádióbeszédében nyugalomra felé, amelyekre semmiféle válasz nem érkezik. inti a lakosságot. A budapesti események híre végigsöpör az egész országon. A felkelõk elfoglalják a rádió épületét. Magyar és szovjet páncélos egységek gördülnek be Budapestre. Október 25. Súlyos harcok folynak Budapesten, országszerte tüntetések. Kiadják a forradalom elsõ újságját, az Igazságot. A tüntetõk újra összegyûlnek a Parlament elõtt, és Nagy Imrét kezdik el követelni. ÁVH csapatok sorakoznak fel a Parlament és a Néprajzi Múzeum tetején, tüzet nyitnak, és csaknem 60 tüntetõt megölnek. Munkástanácsok alakulnak a Csepel Vas- és Acélmûvekben. Október 26. A Thököly út Dózsa György út és a Széna tér környékén felkelõcsoport alakul. Felkelõk szállják meg a Móricz Zsigmond körteret és a Danubia Fegyvergyárat. A forradalom vidékre is kiterjed. Mosonmagyaróváron az ÁVH tüzet nyit a békésen tüntetõ tömegre, 85 férfi, nõ, és gyermek halálát okozva. Október 27. A katonaság megszállja a Szabadság-hidat és a Móricz Zsigmond körteret. A rádió bejelenti az új kormány megalakulását. Október 28. Hegedûs András és Felesküszik az új kormány. Nagy Imre tárgyalásokat kezd a szovjetekkel, megpróbálja rávenni õket, hogy hagyják el az országot. Nagy Imre rádióbeszédében megígéri, hogy a szovjet csapatok el fogják hagyni Magyarországot, az ÁVH-t feloszlatják, és a hagyományos magyar zászlót újra hivatalossá teszik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tûzi a magyar kérdést. Október 29. A legkeményebben kritizált kommunista vezetõk, mint Gerõ Ernõ, Kovács István Moszkvába menekülnek. Október 30. A szovjet alakulatok visszavonulnak Budapestrõl, utasításokra várva. Nagy Imre bejelenti a rádióban az egypártrendszer végét és a koalíciós kormány megalakulását. A Szabad Kossuth Rádió megkezdi adásait. Október 31. Befejezõdik a szovjet csapatok kivonása Budapestrõl, de a szovjet vezetõség titkos döntést hoz a lázadás elfojtásáról. Miután a szovjet hadsereg leverte a forradalmat, december közepéig még volt szórványos fegyveres ellenállás az országban. A folytatódó passzív ellenállás, a csendes politikai harc, a sztrájkfelhívások azonban kihívást jelentettek a szovjetek által kinevezett Kádár-kormánynak. A megtorlások november végén kezdõdtek a tömeges letartóztatásokkal, ukrajnai deportálásokkal, statáriális perekkel és internáló táborok felállításával. 250 ezer ember menekült nyugatra. A forradalom miniszterelnökét, Nagy Imrét, júniusában titokban bírósági tárgyalásra vitték és kivégezték. A legtöbb elítélt általános amnesztiát csak 1963-ban kapott. Nagy Imrét és társait júniusában nyilvánosság elõtt újra temette a hálás magyar nemzet, amely 33 évet várt arra, hogy kifejezze tiszteletét áldozatvállalásukért. Az utolsó szovjet katona júniusában hagyta el Magyarországot. (Forrás:

3 HÍRADÓ 3 Ötvenhat fáklyalángja Tartalom Harcképtelenné tett szovjet harckocsi Budapesten október végén. Wennesz László felvétele Ameddig nem hagy ki a magyarság történelmi emlékezete, addig az ötvenhat szó mindig 1956 õszének diadalmas, küzdelmes, véres magyarországi, elsõsorban budapesti napjait fogja jelenteni. A szabadság, a nemzeti függetlenség, a társadalmi igazságosság vágyát, mindezek kivívásának akaratát és mindezek kivívásának akkori kegyetlen vérbe fojtását. Egy másik ilyen, mély szimbolikus jelentést hordozó, grammatikai értelemben csupán egyszerű számnév nyelvünkben a negyvennyolc. Jelentette s jelenti még ma is majdnem pontosan ugyanazt, mint az ötvenhat: egy elnyomott, nemzeti függetlenségétől megfosztott, kiáltó társadalmi igazságtalanságok sújtotta népnek azt a felismerését, hogy fényesebb a láncnál a kard, és azt az elhatározását, hogy rabok tovább nem leszünk. S mint a másik számnévnek, ennek a jelentésköréhez, tudati és érzelmi hátteréhez is hozzátartozik a hősies harc, a túlerő győzelme és a megtorlás. Az eltiport, legázolt negyvennyolc politikai céljainak egy részét két évtized múltával érte el a magyarság békés úton, jeléül annak, hogy már 1848-ban sem délibábos követelésekkel állt elő, hanem reális igényekkel az európai társadalomfejlődés útjába eső újabb és újabb állomások elérésére. Ötvenhat sokkal nagyobb hatalommal szállt szembe, egy kétpólusúvá vált világ egyik legnagyobbjával, amely sokkal tovább bírt ragaszkodni a maga teremtette elnyomó egyeduralmi rendhez: az 1956-ban megfogalmazott követelések egy részét négy és fél évtized múltával értük el, az ugyanazon uralom alatt nyögő európai népekkel együtt. (Folyt. a köv. oldalon) 5 A magyarok vére 5 Könyvszemle 6 16 pont 7 Móré Imre 56-ról 8 Portré: Markó László 9 Arcképcsarnok: Politidou Mária ifjú szemmel 11 NYEOMSZSZ 13 Könyvek a kétnyelvû ségrõl 14 Történt a közgyûlésen 16 Vendégelõadók 26 Svéd oldalak 19 Egyesületi beszámolók Következõ számunk lapzártája november 19. E számunkat Wennesz László (10 o.) 1956-ban készített felvételei illusztrálják. Híradó FELELÕS KIADÓ/ANSVARIG UTGIVARE: Bihari Szabolcs FÕSZERKESZTÕ/CHEFREDAKTÖR: Újvári Tünde SZERKESZTÕ/REDAKTÖR: Sall László POSTACÍM/ADRESS: Híradó, c/o Újvári Tünde, Granbacksvägen 8B, Ekerö TELEFON: E-POSTACÍM/E-POST: HONLAP/HEMSIDA: MEGJELENIK: negyedévenként/ Utkommer 4 ggr/år PÉLDÁNYSZÁM/UPPLAGA: 2000 NYOMDA/TRYCKERI: Sjuhäradsbygdens Tryckeri, Borås ISSN: Kiadja a SMOSZ. A Híradót a tagdíjat fizetõ egyesületi tagok kapják. Az újságra elõfizetni nem lehet. A névvel aláírt cikkek tartalmáért szerzõjük felel. Beküldött leveleket nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának a változtatás és a rövidítés jogát. Az 1976-ban megalakult Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek pártpolitikailag független országos szervezete; jelenleg 18 városban 34 egyesületet képvisel. POSTACSEKKSZÁMLÁK: pg gyûjtõszámla; pg Duna-tv

4 4 HÍRADÓ (Folyt. az elõzõ oldalról) Ezek sem voltak tehát délibábos követelések, ezek teljesülésének szükségszerűsége is ott szunnyadt az idők méhében. És ahogyan negyvennyolc fáklyalángja másfél évszázadon át útmutatóan fénylett mindnyájunk előtt, akik bármilyen kicsiny körben, bármilyen kevéssé harciasan, bármennyire inkább békésen tenni akartunk valamit szabadságunkért, függetlenségünkért és társadalmunk igazságosabb rendjéért, úgy kell fénylenie ötvenhat fáklyalángjának is előttünk és az utánunk jövők előtt s úgy fog fényleni, mert ez is szükségszerű, új idők új feladataira vetve világosságot. Beszéljünk az új idők új feladatairól, vegyük számba őket, és tűzzük ki közülük magunk elé azokat, amelyek minket illetnek. Ennél méltóbban nem ünnepelhetjük az 1956-os forradalom és szabadságharc fél százados évfordulóját. A mi, ez a többes szám első személy jelentésű névmás, ezen a helyen a Svédországban élő magyarságot jelenti, különösen de egyáltalán nem kizárólag csak azokat, akik valamilyen formában, valamilyen magyar önszerveződés tagjaiként, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége ernyője alatt állnak. Az új idők, szintén ezen a helyen, a világban a huszadik század végén bekövetkezett változások utáni korszakot jelenti. (Hadd jegyezzük meg zárójelben, hogy az 1956-os magyarországi események igen fontos korai történései voltak annak a hosszú szellemi és fizikai történés-sorozatnak, amely szükségszerűen vezetett el az új korszakot hozó változásokhoz.) Az új idők abszolút meghatározó jelensége a globalizáció. Az, hogy bárhol bármi történik, az többé nem egyetlen ország belügye, amibe nem illik beleszólni, hanem az emberiség ügye. Az, hogy az emberiség számára egyre szűkebb bolygó sorsáért az egész emberiség viseli a felelősséget. Az is, természetesen, hogy a gazdagok bárhova elmehetnek tovább gazdagodni; hogy a bűnözők bárhova elmehetnek elbújni, de bárhol kereshetik is őket; hogy a szegények elvileg bárhova elmehetnek megélhetést találni, s gyakorlatilag el is mennek, ahova Oszd meg velünk a sorsodat! Szeretettel várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen megosztanák velünk a svédországi emigrációjukhoz kapcsolódó emlékeiket. Kérjük, jelentkezzenek a Híradó szerkesztõségében. Címeink a 3. oldalon találhatók. tudnak, ahova szabad nekik. Már az is a kezdődő globalizáció jelensége volt, hogy ötvenhat magyar menekültjeinek a világ számos országa új otthont kínált. És az is, tegyük hozzá, hogy mindnyájuknak lehetőséget kínált anyanyelvük, nemzeti identitásuk megőrzésére éppúgy, mint a beolvadásra, rájuk bízva, melyik lehetőséggel élnek. Ami ma Svédországban magyar intézmény, polgári vagy egyházi szervezet, az szinte mind akkori alapítás: magyarságukat szabadságszeretetükkel együtt őrző ötvenhatos magyarok műve. Az új idők új feladatainak egyike, hogy őrizzük, fejlesszük, bővítsük ezeket az alapításokat; hogy állítsunk emléket az alapítóknak, és tartsuk számon őket, az élőket éppúgy, mint a már eltávozottakat; hogy szerkesszünk és adjunk ki egy könyvet Svédország ötvenhatos magyarjairól, feltérképezve benne az egész akkori részleges népvándorlást többek között azért is, hogy kalauzul szolgáljon az ötvenhatosok második, harmadik, fájlalhatólag, de érthetőleg immár nem magyar anyanyelvű nemzedékének a gyökereihez. Ebből következik, hogy most, ameddig még lehet, menjünk utána az 1956 előtti, kisebb, de nem jelentéktelen emigrációs hullámok magyarjainak: a második világháború után két táborból is, a volt üldözők és a volt üldözöttek táborából ide menekülteknek, valamint a negyvenes évek második felében ide szerződött földműveseknek, akik a magyarországi kommunista hatalomátvétel miatt közösen kértek és kaptak menedékjogot, hogy aztán szétszóródva, szétmorzsolódva az ipari konjunktúra következtében elnéptelenedő svéd tanyákon lassanként elveszítsék önazonosságukat. Menjünk utána a későbbi évtizedekben tömegesen érkezett jugoszláv vendégmunkások között azoknak a megfélemlített délvidéki testvéreinknek, akik nem mertek kapcsolatba lépni itteni közösségeinkkel, és ha eljöttek egy-egy magyar nyelvű istentiszteletünkre, meghallván a Himnusz eléneklését, rémülten elmaradtak, de ne feledkezzünk meg a kilencvenes évek balkáni háborúiból menekültek új, más erkölcsű hullámáról sem. S menjünk utána a nyolcvanas években, a kilencvenesek legelején jött erdélyieknek, akik mohón vetették rá magukat az itteni magyar intézményekre, életet lehelve beléjük éppen akkor, amikor már halódni kezdtek; menjünk utánuk, és térképezzük fel őket egy másik könyvben már csak azért is, mert a svéd bevándorlási statisztika volt állampolgárságuk szerint tartja számon őket, nem magyarokként. Szedjük össze magunkat, legyünk jó pásztorai saját magunknak, és találjuk meg különbözőségeink harmonikus egységét a svédországi magyar identitásban. De van ennél nehezebb feladatunk is: megnyitni az utat magunk felé azok számára, akik nem új hazát találtak Svédországban, csak új és esetleg csak ideiglenes lakó- és munkahelyet. Akiket nem háborúk, nem elnyomó rendszerek kényszere sodort ide, hanem a globalizációval járó, méreteiben és hatásaiban még ismeretlen, ellenőrizetlen és egyelőre ellenőrizhetetlen, új népvándorlás. Ilyen magyarok, a kelet-közép-európai magyar nyelvterület minden tájáról, ma már ezrével élnek Svédországban, és előre látható, hogy egyre többen lesznek, és egyre kevesebben térnek vissza közülük a szülőföldjükre. Ma még mindkét oldalról pontosan érzékeljük az alapvető különbséget közöttünk (emigráns és külföldön élő magyar), időszerűtlen fontosságot tulajdonítunk neki, s kölcsönösen tartózkodunk egymástól; legfőbb ideje felismernünk egymásban az alapvető azonosságot, s aszerint viszonyulnunk egymáshoz. Egyáltalán: meg kell találnunk és működésbe kell hoznunk azokat a belső kohéziós erőket, amelyek átveszik a globalizációval egyre lazuló, külső, földrajzi kötöttség hogy ne mondjuk: a közös akolba zártság szerepét abban, hogy megmaradjunk. Sokunkat aggaszt a globalizáció kétségtelenül létező, esetünkben is érvényesülhető elnemzetietlenítő hatása. De ezzel igazán eredményesen csak a saját globalizációnkat állíthatjuk szembe: azt, hogy mindenütt megőrizzük magunkat annak, aminek lenni létünk értelme, sorsunk és rendeltetésünk. Azt, hogy mindenütt, így többek között a magyar kisebbségek óhazáiban, a magyar kivándorlás európai és tengeren túli célországaiban, testvérként ismerünk egymásra, nemcsak reprezentációs szinteken és nemcsak nyilatkozatok formájában, hanem a legszélesebb közösségi szinteken, megértés, összetartás, együttérzés, együttműködés, segítség és részvét, egyszóval szeretet formájában. Ötvenhat fáklyalángja kétszeresen is alkalmas arra, hogy világítson előttünk, ha elindulunk ezen az úton. Egyszer azért, mert amint már szóba került 1956-ban nem pillanatnyi célokért ömlött a szabadságharcosok vére, hanem olyan eszményekért, amelyek fél évszázad múlva is maradéktalanul vállalhatók, amelyek messze előre mutattak a történelemben, s mára se veszítettek sokat égető, szorongató időszerűségükből. S még egyszer azért, mert soha, legalábbis negyvennyolc óta soha nem volt olyan egységes lelkileg a magyarság, mint 1956 októberének napjaiban, s mert ennek a lelki egységnek kellene visszajönnie és közöttünk maradnia ahhoz, hogy reménykedve nézhessünk a jövőbe.

5 HÍRADÓ 5 Kilõtt villamosok a Rákóczi úton. Az emberek felszedték az utcaköveket, azokkal dobálták a harckocsikat. Wennesz László felvétele A magyarok vére Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe a nyugati világ szeme láttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal, sem könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a futball-szurkolók a vasárnapi kupamérkőzés után. Túl sok a halott már a magyar történelemben, és az ember csak saját vérével takarékoskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törődni a rémuralomba. Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogyan az inkvizíció hóhérai keresztényeknek mondták magukat. A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön, és a mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az elnyomókkal szemben. És ha ez a közvélemény nagyon is erőtlen és önző ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi államok mindenütt összeomlanak ellentmondásaik és hazugságaik súlya alatt. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A megmaradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz minekünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában. Hisszük, hogy valami bontakozik a világban, párhuzamosan az ellentmondás és halál erőivel, amelyek elhomályosítják a történelmet bontakozik az élet és a meggyőzés ereje, az emberi felemelkedés hatalmas mozgalma, melyet kultúrának nevezünk, s amely a szabad alkotás és a szabad munka termése. A magyar fiatalok, munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha balsorsukban osztozunk miénk a reményük is. Nyomorúságuk láncai és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: A szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk! (1957) * Albert Camus Albert Camus ( ) francia író, esszéista, az egzisztencializmus képviselõje Algírban született. Mûveiben a világ és az emberi létezés abszurd értelmetlenségét ábrázolja ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A magyarok vére címû munkáját az 1956-os magyar szabadságharc bukása után írta meg, majd a forradalom egyéves évfordulóján mondta el. Ajánlom Där åkrarna grät, azaz Ahol a szántóföldek sírtak, földrajzilag nagyon is jól meghatározható hely, ahol a föld szó szerint vagy a szó nemes értelmében igenis elkezdett sírni. Szándékosan nem írom ide a helységnevet, mert mindannyiunknak megvan az a kis talpalatnyi földje, amiért mi sírunk, vagy amely értünk sír. Neufeld Róbert regényét jól ismert technikára építi: történet a történetben, illetve történelem a történelemben. A Budapestről induló utazás alatt Neufeld, illetve alteregója, Barta Rudi visszaemlékezik a családja tagjaival történtekre. Neufeld mindent egy folyamatba helyez, mindennek előzménye, sőt mindennek egy előző változata is van; 56-os menekülésük oka nála is a 44-es deportálásokban keresendő, illetve annak a zsidóellenes hangulatnak a bármilyen formában történő visszatérésétől való jogos félelemben. Másik regénytechnikai megoldása a párhuzamok használata: édesanyja szabadulása a Bergen-Belsen-i táborból és saját maga (fel)szabadulása a budapesti gettóból. A Barta Rudival utazók között ott van a forradalmár és a nyilas-szimpatizáns is; ott vannak az egyszerű másként-gondolkodók, akik ugyan nem vettek részt a fegyveres felkelésben, de a rendszer kereste őket, és mint tudjuk, megtorolta másságukat; ott a gazdasági menekültek, akik csak egy jobb jövőért teszik kockára életüket, és ott vannak a szerencselovagok, akik csak a nyugati segélyadományokért mennek át többször is egymás után a határon. A valós menekülésbe átváltó utazásnál ott van az önzetlenül segítők egész hada, amikor a menekülők elhagyják az országot, és azok is, akik bizony mindenüktől megfosztják őket. Személyes sorsok villannak fel, de egy dologban mégis egyek: szívükben a hazaszeretet tudatával hagyják el az országot. Sereg Mihály, az igazi forradalmár, fogalmazza meg az új hazában, a nyugati demokráciák valóságában azóta is működőképesnek bizonyuló túlélés koncepcióját. Ezzel Neufeld visszamenőleg és elméleti síkon is helyesnek minősíti az akkori forradalmárok által választott utat. A nyelv és a nyelvvel megfogalmazható és leírható világ tudatának és az azzal járó biztonságnak az elvesztése több helyen is megfogalmazódik Neufeld regényében. Rögtön az elején, amikor a 18 éves fiatalemberben a haza elhagyásának hírére elindul a találgatás, mi lesz velünk nyelv nélkül. Aztán valahol a történet közepén, majd a legvégén is, amikor visszafordíthatatlanul ott állnak a más nyelven beszélő Ígéret Földje kapujában, s mint az ítéletet végrehajtó bárd csapása után, megszakad a kapcsolat ember és nyelv között: nyelv nélkül senki leszek. A könyv 1996-ban, a 40. évfordulóra jelent meg. Sall László

6 6 HÍRADÓ A mûegyetemisták 16 pontja dolgozói szabadon csatlakozhatnak. A legfontosabb dokumentum, amely a forradalom programjává lett, az Építõipari Mûszaki Egyetem diákjainak 16 pontja volt. Ez egyetlen nap alatt eljutott az ország minden egyetemére és legtöbb fõiskolájára. Az egyetemi és fõiskolai ifjúság a magáénak ismerte el a követeléslistát, a forradalom folyamán mindenhová eljuttatta, és elfogadtatta minden forradalmi fórumon. Ez a 16 pont lett Nagy Imre forradalmi kormányainak programja is, sõt történelmi források szerint némely pontja még a Kádár-kormány programjában is helyet kapott. Jelentõsége az 1848-as 12 pontéhoz hasonló. A MEFESZ építõipari mûszaki egyetemi diák-nagygyûlés határozatának fõbb politikai, gazdasági és eszmei pontjai: 1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerzõdés határozatai alapján. 2. A Magyar Dolgozók Pártjában alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép-, és központi vezetõk választását követeljük, ezek a legrövidebb idõn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetõséget. 3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak minden bûnös vezetõjét azonnal váltsák le. 4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai bûnügyében. Rákosi Mátyást, aki elsõ fokon felelõs a közelmúlt minden bûnéért és az ország tönkretételéért, hozzák haza és állítsák a nép ítélõszéke elé. 5. Általános, egyenlõ és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új nemzetgyûlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását. 6. Követeljük a magyar szovjet és magyar jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálatát és új rendezését a politikai és gazdasági teljes egyenrangúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. 7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar népünk létérdekeinek szem elõtt tartásával. 8. Hozzuk nyilvánosságra külkereskedelmi szerzõdéseinket és a soha ki nem fizethetõ jóvátételek tényleges adatait. Nyílt és õszinte tájékoztatást követelünk az ország uránérckészleteirõl, kiaknázásáról, az orosz koncesszióról. Követeljük, hogy az uránércet világpiaci áron, nemes valutáért Magyarország szabadon értékesíthesse. 9. Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, a munkások és értelmiség bérköveteléseinek sürgõs és alapvetõ rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását. 10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerû felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását. 11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálatát, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását, beleértve a határon kívül elítélt foglyokat is. 12. Teljes vélemény-, szólásés sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és a MEFESZszervezet számára nagy példányszámú új napilapot. Követeljük a meglévõ káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését. 13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin- szobrot a leggyor- sabban bontsák le, és helyébe az es szabadságharc hõseinek és mártírjainak méltó emlékmûvet emeljenek. 14. A meglévõ, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuthcímer visszaállítását. A magyar honvédségnek a nemzeti hagyományokhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen. 15. A Budapesti Mûszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyel és varsói munkásság és fiatalság felé a lengyel nemzeti, függetlenségi mozgalommal kapcsolatban. 16. Az Építõipari Mûszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállítja a MEFESZ helyi szervezeteit és elhatározta, hogy folyó hó 28-ra (szombat) Budapesten Ifjúsági Parlamentet hív össze, melyen küldöttségekkel részt vesz az ország egész ifjúsága. Holnap, folyó hó 23-án délután. fél három órakor a mûszaki és egyéb egyetemek ifjúsága a Mûegyetem elõtti téren gyülekezik, onnan a Pálffy térre (Bem tér) a Bemszoborhoz vonul, és megkoszorúzásával fejezi ki együttérzését a lengyel szabadságmozgalommal. E felvonuláshoz az üzemek Fenti határozat teljes, betû szerinti közlését ma este a rádió is, a magyar sajtó is visszautasította, a Szabad Ifjúság csak részleges közlését ígérte meg, fõleg az elsõ pont miatt. A határozat szövegének stencilen való azonnali sokszorosítását viharosan követeltük, de az arra vonatkozó utasítást Cholnoky rektor nem merte megadni. A nagygyûlés kb résztvevõjének spontán felvonu-lása még ma este folyamán az egyik nyomda elé és a határozat azonnali kinyomtatása a résztvevõk viharos lelkesedése ellenére a megmozdulásnak nem kívánatos eltorzítása, illetve az esetleges összecsapás miatt elmaradt. Javaslatunkra a határozat végleges szövegét a plénum elõtt mikrofonba diktálták, a résztvevõk lejegyezték és egyelõre kézigépi másolását a fõváros széles rétegeiben hólabdarendszerrel fogják terjeszteni. A magyar sajtóban való teljes közléstõl nem tágítunk. Folyó hó 24- én a MEFESZ a fenti határozat alapján országos vitát kíván indítani a magyar sorskérdésekrõl és követeljük azt, hogy a Magyar Rádió adjon a nagygyûlésrõl helyszíni közvetítést, és így a dolgozó nép elferdítés nélkül hallani fogja az ifjúság hangját, és eltökélt szilárd határozata addig be kell váltsa a helyszíni ígérgetéseket, a határozat teljes szövegének a napi sajtóban széles körben való közzétételére vonatkozólag. E határozat az új magyar történelem hajnalán, október 22-én született, az Építõipari Mûszaki Egyetem aulájában, több ezer hazáját szeretõ magyar ifjú spontán megmozdulásából október 22. Forrás: Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, * A diákok október 22-én, az éjszakai órákban, eredetileg 14 követelést fogadtak el, amelyeket kezdetben írógépen, indigóval sokszorosították. Másnapra, illetve mire a röpcédula nyomdába került, a 14 pontból 16 lett, és a követelések sorrendje is megváltozott. A két új követelés a fenti listában a 10-es és a 16-os pont alatt szerepel.

7 HÍRADÓ 7 Egy csodaszép õszi délután! Október 23-án a Ferencziek téri Egyetemi könyvtárban készültünk a csütörtöki államvizsgára. Itt kaptuk a hírt, hogy mi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi szakos hallgatói is felvonulunk a Petőfi térre tüntetni a szovjet és a hazai kommunista terror ellen. Vidáman, büszkén, az igazságunkban bízva hallgattuk Sinkovits Imre szavalatát, a,,talpra magyar -t, majd összeölelkezve,,,ruszkik haza kiáltással vonultunk rendezett sorokban Bem apó szobrához. Már ekkor csatlakoztak hozzánk fővárosunk munkásai fiatalok és idősek, valamint több lengyel fiatal is. A szobor előtt lengyel zászlók is feltűntek, és itt vágtuk ki először a magyar lobogóból a vörös csillagot. Tildy Zoltán lelkesítő beszéde után a Szentkirályi utcán keresztül a Rádióhoz vettük utunkat. A Bródy Sándor utcába viszont már nem fordulhattunk be, mivel innét tüzet nyitottak ránk. A forradalom békés tüntetésének első halottai akik akkor még fegyvertelenek voltak itt estek el. Az ÁVH-nak ezen a barbár, embertelen cselekedetén felháborodva a Kilián laktanyához vonultunk, amelynek nagy kapuja tárva fogadott bennünket. Az ott szolgálatot teljesítő katonák kihozták az udvarra a faládákat, amelyekben új, még bezsírozott Mauserpuskák voltak becsomagolva. Mindenki magához vett egyet, és csillogó szemekkel kezdtük meg ezek tisztítását. Itt töltényt nem kaptunk, de amikor fegyverrel a vállunkon kiléptünk az Üllői útra, FELHÍVÁS ahol nemzeti zászlóval feldíszített teherautók sora várt ránk, kaptuk meg a felvilágosítást, hogy a töltényeket a Fradi pálya melletti kaszárnyában kapjuk meg. Így felszerelve indultunk első bevetésünkre magunkat a sofőrre meg az ott benn ülő vezetőre, Jancsira bízva. Első utunk a Dózsa György útra, majd a Köztársaság téri pártközponthoz, a Rákóczi útra és a Kossuth térre vezetett. Az öreg Mauser nem hagyott cserben. A november 4-i gyászos események és a hősi halált halt barátom, Bali Imre sírjánál, a temetésen elmondott beszédem után félve a következményektől elhatároztam, hogy a szórványban élõ magyarok számára különösen fontos évet jelent. Ez év október 23-án az egész magyarság az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról emlékezik meg. Az Európa újkori történelmében is jelentõs szerepet betöltõ forradalom az elsõk között hívta fel nyomatékosan a közvélemény figyelmét az idegen, kommunista elnyomásra. Svédország egyike azoknak az országoknak, amelyek a legtöbb 56- os menekültnek adtak otthont. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége ezért tiszteletét és köszönetét szeretné kifejezni mindazoknak, akik segítettek. A szövetség szeretne kapcsolatba lépni olyan svédekkel, svéd családokkal, akik a forradalom leverését követõen befogadtak és segítettek magyarokat, illetve kapcsolatba kerültek a kommunista terror elõl menekülõkkel. Szeretettel várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen megosztanák velünk az 56-os eseményekhez kapcsolódó emlékeiket. Elérhetõségek: Tel: (alelnök) Honlap: e-posta: Postacím: Ungerska Riksförbundet, Lövåsvägen 12, Bromma Budapest belsõ része a harcok után, kilõtt szovjet harckocsikkal. Wennesz László felvétele A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének vezetõsége olajra lépek. November 26-án, a Vigadóban, Nagy Lacival és Domokos Palival megbeszéltük az elutazásunk (menekülésünk) részletes tervét. A búcsúitalt a Pipacsban fogyasztottuk el, ezzel köszöntünk el Budapesttől és az otthon maradt rokonainktól, barátainktól. Legyen vigasz számunkra, hogy szép helyen történt meg a válás! Minden ember életében vannak nevezetes napok, örömet, felemelõ érzéseket, gyönyörûséget hozók, valamint bánattal, szomorúsággal, küzdelemmel teliek, és tragikus következményekkel járók egyaránt. Az én életemben ezek az örömteli és tragikus napok, események két hétben összesûrûsödtek a forradalmunk kitörését követõen, és meghatározták további sorsomat. A kivívott gyõzelem hitében átélt mámoros napok után jött a gyötrelem. Forradalmunkat leverték, és a magyar népet megbecstelenítették. Menekülnöm kellett. Így lettem külföldi, 56-os magyar. És az is maradtam, 56-os is, és magyar is. Akik tanúi voltak az eseményeknek, azokat szeretném emlékeztetni, a fiatalabbakkal pedig velünk együtt újra átélni a dicsõséges napokat, amikor hazánk példát mutatott a világnak: egy kis népnek is lehetnek óriási tettei. Ezért emlékezem... Móré Imre Részlet Móré Imre Kisfalumból a nagyvilágba címû, októberben megjelenõ könyvébõl. A Södertäljei Magyar Egyesület október 6- án ötvenhatos emlékkiállítást nyit meg a helyi Luna kultúrházban. Október 14-én ugyanott ünnepi megemlékezésre kerül sor a magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából, ahol Móré Imre tart ünnepi beszédet, és egyúttal bemutatja könyvét is. A könyv megrendelhetõ a magyarországi Alpha Press kiadónál. Elérhetõségeik: tel.: A könyv ára 2000 Ft + szállítási díj.

8 8 HÍRADÓ A szabadság felé vezetõ híd Az ötvenhatos magyar forradalom hullámai közel negyedmillió embert sodortak el az országból. Ezek egyike az akkor 21 éves, harmadéves egyetemi hallgató, Markó László volt. Magyarország a háború végén katasztrofális állapotban volt, lebombázva, kirabolva, éhezõn. De lassan megindult az élet. Eltakarították a romokat, 1946 őszén sikerült megállítani az inflációt, re már volt mit enni, az emberek bizakodtak. De akkor elkezdődött az ország szovjetizálása. Az ötvenes évek elejére a kommunista kormányzat kiépítette a titkosrendőrséget, sztálini módszerekkel, koholt vádak alapján végeztek ki embereket, kolhozokba kényszerítették a földművelőket, államosították a gyárakat, kisüzemeket, még a kis üzleteket is. Üresek lettek az élelmiszerboltok, éhezett az ország, meséli Markó László. Sztálin halálával megint reménykedni kezdtünk, hogy javulni fog a helyzet. Emlékszem arra, amikor fel kellett vonulni a Dózsa György úton, tisztelegni a nagy halott szobra előtt. Gyönyörű tavaszi idő volt, és a hangszórók nagyszerű komoly zenét sugároztak. Azóta is mindig boldog öröm, a régi felszabadultság érzése fog el, ha Chopin b-moll szonátáját hallom a gyászindulóval. A sztálinista államvezetés viszont megmaradt, és egyre nõtt az elégedetlenség. Az egyetemi nagygyûlés 1956 őszén nagy árvíz volt Magyarországon. Én lent voltam a Mohácsi szigeten, és segítettem felépíteni a házakat, amelyeket elvitt a víz. Amikor visszajöttünk, október közepén, már egyre jobban lehetett érezni, hogy valami alakulóban van, és hogy tenni kell valamit. Október 22-én nagygyűlést rendeztünk a műegyetem aulájában. Zsúfolásig megtelt a terem, még az emeleti árkádok is tele voltak. Középen, a földszinten ült az egyetemi pártbizottság, a tanárok és a honvédelmi tanszék vezetői. Először egyetemi kérdéseket tárgyaltunk: hogy ne csak orosz nyelvet tanulhassunk, ne kelljen hetente négy órát a Szovjetunió párttörténetének tanulmányozására fordítanunk, és hogy mehessünk Neve: Markó László Foglalkozása: építészmérnök Családja: Felesége Éva, 5 gyermek, 2 unoka Tudni kell róla: SMOSZ vezetõségi tag; alapító tagja volt a Göteborgi Magyar Egyesületnek 1958-ban néha külföldi tanulmányútra is. Később egy szegedi diák ment a mikrofonhoz, és a szegedi egyetem hallgatóinak az üdvözletét akarta átadni. A pártvezetõségbõl néhányan akadályozták õt, de valaki lekiáltott az emeletről, hogy halljuk-halljuk! Erre nagy taps lett, és a fiú szóhoz jutott. Elmondta, hogy Szegeden új diákszervezetet alakítottak az egyetemi ifjúság problémáinak a megoldására. Mi is csatlakoztunk hozzájuk. A hangulat egyre forróbb lett. Elhatároztuk, hogy másnap kivonulunk a Bem térre, Meg akartuk javítani a rendszert, és értelmes vezetést kívántunk, emlékezik Markó László. Fotó: Újvári Tünde Bem József szobrához, aki az 1848-as forradalom lengyel tábornoka volt. Követeléseinket is 12 pontba igyekeztünk foglalni, ezzel is aláhúzva a történeti helyzetek hasonlóságát. Egyik évfolyamtársam, Murányi Imre, későbbi jó barátom Stockholmban, jegyezte és olvasta fel jóváhagyásra a különböző pontok szövegét. Sajnos, õ már nem érte meg az 50-éves jubileumot. Követeléseink közt szerepelt, hogy a kormány alakuljon át Nagy Imre vezetésével, legyenek szabad választások több párt részvételével, legyen vélemény- és szólásszabadság, hogy alakuljon ki egy, az egymás belügyeibe be nem avatkozó szovjet-magyar barátság, és hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról. Amikor ide jutottunk, a pártvezetőség kivonult a teremből. A honvédelmi tanszék tagjai viszont velünk maradtak. Kokárdás felvonulás Másnap futótűzként terjedt el a városban a hír a kivonulásról. A műegyetem épülete és a rakpart között gyülekeztünk. A lányok kokárdát osztogattak (az enyém még mindig megvan!) Ez is titkos jel volt, 1848-ra emlékezni, és az oroszok ellen tüntetni. Aztán elmentünk a Bem térre, de ott már annyian voltak, hogy alig lehetett látni valamit, és hangosbemondó sem volt, s akkor valakinek eszébe jutott, hogy menjünk át a Parlamenthez. És tulajdonképpen ott tört ki a forradalom, a Kossuth téren. Még ez az óriási tér sem volt elegendő, itt sem fért el a százezres tömeg. Egy barátommal sikerült a mostani Néprajzi Múzeum legfelső lépcsőjén helyet találnunk, onnan jól láttuk az egész teret. Hat óra körül lehetett, még mindig jó meleg volt, és világosság. Mindenki várta, hogy Nagy Imre megjelenjék, a követelések egyik legfontosabb tétele az volt, hogy ő kerüljön vissza miniszterelnöknek, megváltoztatni a rendszert. Egyre nagyobb lett a zsúfoltság, szorosan egymás mellett álltunk, beszélgettünk, néztük az emberek tömegét. Valahol elkezdték énekelni a Himnuszt, mindenki átvette, zengett a százezrek hangja a téren, az emberek lelkesedtek, soknak könny szökött a szemébe. A Himnuszt tulajdonképpen nem is nagyon volt szabad éne-

9 HÍRADÓ 9 tapasztaltunk, és ha nem is okosabbak, de legalább tisztánlátóbbak lettünk. Több mindent lehetett volna másképp csinálni, de még mindig lehet. Amit viszont fontos célnak tekintek, és ami valamennyiünket érint itt, Svédországban, az az, hogy az anyaországgal való kapcsolattartáson kívül a svédországi magyarság közösségben maradásán és kulkelni, soviniszta megnyilvánulásnak minősült, addig mindig csak az Internacionálét kellett fújni. Később hangszórókat szereltek fel a téren, lassan besötétedett, kigyúltak a lámpák, emlékezik Markó László. Többen elkezdtek beszélni, de lehurrogták õket; mi Nagy Imrét akartuk hallani! Akkor történt, hogy kialudt a világítás a téren, talán hogy menjünk haza, és teljes lett a sötétség. Erre, akinek csak volt valami papír a keze ügyében, meggyújtotta, perceken belül égtek a fáklyák, fényárban úszott a tér, és megint énekeltük a Himnuszt. Csodálatos élmény volt! Nemsokára közölték, hogy Nagy Imre fog beszélni. Várakozásteli, nagy csönd lett. Emlékszem, úgy kezdte beszédét, hogy kedves elvtársak de sokan bekiabáltak, és akkor kijavította magyarok -ra. Megígérte, hogy folytatni fogja eddigi programját, megköszönte a bizalmat, mondta hogy menjünk nyugodtan haza, és hogy énekeljük el még egyszer együtt a Himnuszt. Nagy Imre beszéde után valóban kezdett szétszéledni és csoportokra oszlani a tömeg. Egyesek a Városliget felé mentek, hogy ledöntsék Sztálin szobrát, mások a rádióhoz. Ez volt a forradalom első napja. Meg akartuk javítani a rendszert, önálló ország akartunk lenni, értelmes vezetést kívántunk. A boldogság napjai Miközben László hazafelé ment, és barátjával tárgyalta az eseményeket, a rádiónál kitörtek a harcok. A régi kormány még azon az éjszakán segítségül hívta a szovjeteket, akikkel még négy napig folyt a csata, mire visszavonultak. Október 27-én aztán megalakult az új nemzeti kormány, Nagy Imre vezetésével. Helyreállt a rend, megindult az élet, bizakodó lett a hangulat. Ezekben a napokban boldogan jártuk a várost, olvastuk az újságokat, hallgattuk a rádiót. Azt hittük, hogy tényleg győztünk, kimennek a ruszkik. De november 4-én hajnalban beindult a szovjet megtorlás. Százával vonultak be a legújabb mintájú tankok Budapestre. Válogatás nélkül lőtték jobbra-balra az épületeket. Egy-egy lövedék két emeletet is leszakított. megkereséssel fordult hozzám. Abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy az akkori, első szabadon választott kormány nagykövete mellett kezdhettem dolgozni. Soha nem fogom elfelejteni, milyen komoly erőfeszítéseket tett Deseö László nagykövet és munkatársai a svédországi magyarokkal kialakítandó, teljesen megújuló, egyenjogú kapcsolatfelvétel érdekében. Hisz mindnyájan jól tudjuk, nagy szükség volt rá! Azóta sok idő telt el. Megérettünk, sokat Mi akkor a Nagykörúton laktunk, a Nyugati pályaudvaron. A legbelső szobába húzódott vissza a család. Egyszer nyílt az ajtó, és egy szovjet kiskatona jelent meg, ránk szögezve a géppisztolyát. Mondta, hogy voda (víz). Kimentem vele a konyhába, a kalasnyikovval a hátam közepén. Adtam neki egy nagy bögre vizet, azt megitta, leengedte a fegyverét, és elővett egy doboz cigarettát. Rágyújtott, engem is megkínált, és mosolyogva mutatta, hogy Kossuthot szívunk. Mondta, hogy ismeri a magyar történelmet, és hogy velünk tart! Lászlót már a forradalom előtt gyanúsították elhajló nézetekért, előbb a gimnáziumban, majd az egyetemen, Figyelték, illetve foglalkoztak vele ahogy ezt szokás volt mondani november 30-án átlépte az osztrák határt. Hogy miért jött éppen Svédországba? Mikor 13 éves voltam, Győrben, találtam apám íróasztalán egy folyóiratot, a Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés. Egy tematikus szám volt Stockholm közlekedéséről és távlati terveiről. A képeken érdekes hidak és épületek voltak, a Västerbro, a Slussen és sok más. Ez engem nagyon érdekelt, azt gondoltam magamban, hogy ilyet szeretnék én is csinálni. Így az ausztriai táborban, ahová különböző országok képviselői érkeztek munkaerőt toborozni a menekültek között, Markó László a svédekhez szegődött. No és a híd? Meglett, több is belőle. A legnagyobb Stockholmban az Alviki híd, de tervezett vasúti hidakat, szállodát, iskolákat és irodaházakat is. Mi a véleménye a forradalomról most, 50 év távlatából? Szerintem történelmi jelentőségű volt. Nemzetközileg, mert ország-világ előtt bemutatta a szovjet rendszer módszereit, gyengeségeit, és ezzel gyorsította a birodalom későbbi szétesését. Az ország szempontjából van valami hasonlóság az es szabadságharc és az 56-os forradalom között. Mindkettőt leverték, és csúnyán megtorolták. De a győztesek vigyáztak. A kis Ausztria hamar kiegyezett, és a nagy világbirodalom is kicsit többet engedett meg Magyarországnak, mint a többi vazallusnak. Sall László Újvári Tünde Bemutatkozik a SMOSZ vezetõsége: Politidou Mária Nem könnyű szövetségi vezetőségi tagnak lenni! Csodálom azokat, akik komoly erőfeszítésükkel immár évek óta hűségesen mozgatják a SMOSZ rugóját. Nekem, mint a Magyar Ház vezetőségi tagjának, adódott lehetőségem belekóstolni ebbe a világba. Sokkal tágabb, sokrétűbb és összetettebb itt a munka, mint az egyesületekben. Úgy érzem, még sok tanulnivalóm van, jobban meg kell ismernem a SMOSZ munkaszellemét. Ugyanakkor remélem, hogy lesz lehetőségem nyújtani is. Köszönöm, hogy ehhez kaptam mandátumot! Budapesten születtem 1962-ben. Az egyik neves belvárosi iskolában érettségiztem. Érettségi után, októberében mint fiatal asszony jöttem Stockholmba, és azóta élek itt családommal. A Stockholmi Egyetem pszichológiai karán végeztem mint magatartáskutató. A magyarországi rendszerváltoztatás után, 1993-ban helyi alkalmazottat keresett a Stockholmi Magyar Nagykövetség. Ekkor, egyetemi diplomamunkám megírása után, a nagykövetség túránk ápolásán dolgozzunk. Egyszóval a SMOSZ-szal együtt, a magyarság határon túli fennmaradásáért és nemzeti értékeinkért síkra szállni. Ezen célokkal osztozom én is. Annak ellenére, hogy származásom görög, magyarságom igen fontos része identitásomnak. Mindkét nemzet személyiségem fontos része, és szívem legmélyén van helye az irántuk érzett rendíthetetlen szeretetnek, büszkeségnek és tiszteletnek óta vállalkozó vagyok. Tanácsadó cégem van. Több magyarországi partnerrel közös projekteken dolgozunk. Az utóbbi évek során a pszichológia ismét nagyobb teret nyert munkámban. Jelenleg pszichoterapeutaként is dolgozom. Életem küldetéseként kiemelnék néhányat: az emberekkel való őszinte találkozást, a helyes kommunikációt, embertársaim megértését és a konstruktív munkát tartom fontosnak. Politidou Mária SMOSZ vezetőségi póttag, sajtófelelős

10 10 HÍRADÓ Mit jelent számomra 1956 Akik nem szeretik a történelmet, gyakran azzal érvelnek, hogy eme véleményük szerint puskaporszáraz tantárgy csupán semmitmondó, bemagolásra váró évszámból áll. A sok számkobináció megjegyzése hosszadalmas, kínos órákat vesz igénybe (holott a számok mögött kultúrák felvirágzása és bukása, emberek és népek sorsa rejtőzik). Vannak azonban olyan évszámok, amelyek minden ember emlékezetében megmaradnak. Ilyen Ezelőtt jó pár évvel egy 56-os ünnepségen felolvastam Déry Tibor egyik cikkét, amelyet a forradalom napjaiban írt. Éreztem a szavak mögött rejlő számomra akkor még viszonylag megfoghatatlan hatalmas erőt; de még nem voltam teljesen tisztában a szavak értelmével, szerzőjük szándékával. Ha ő is lázított, miért érezte magát hibásnak, mikor eldördült az első puskalövés? Miért ültette magát a vádlottak padjára, holott ő is csupán a szabadságra vágyott? Miért élt abban a tévhitben ha ugyan valóban tévhitnek számít a lehető legeslegjobb világban, hogy nem létezik forradalom vér nélkül, amikor nekünk, magyaroknak, ebből annyi meg annyi jutott az évszázadok folyamán? Válasz nélkül maradtam, de a cikkből sugárzó erő nagyon megfogott. Milyen érzelmeket vált ki bennem októbere? Ahogy arra a bizonyos tíz őszi napra gondolok, egyszerre érzek büszkeséget és szomorúságot, bátorságot, diadalmas mámort és mérhetetlen csalódást. Keserűen kérdem, hogy miért nem segítettek a világ országai Dávid harcában Góliát ellen? Könnyű eltévedni a sok gyötrő miért? között; a megválaszolhatatlan kérdések feltevése olykor talán elviselhetőbbé teszi a tényeket, de hosszú távon nem enyhíti az igazságtalanság jogos érzését. Ami segíthet, az a történelmi események józan felülvizsgálata, és a forradalom szabadságvágyára, tisztaságára és mindenkori példamutatására való emlékezés. Mi személyeset írhatnék úgy, hogy a már százszor elhangzott közhelyeket kerüljem? Nem azt, hogy egy nép azt mondta, hogy elég volt, és felvette a harcot a zsarnokság ellen. Gyakran gondolkoztam azon, hogy én vajon mit tettem volna, ha én is szerves része lettem volna az októberi harcoknak. Szeretném azt hinni (s hiszem is!), hogy én is oly lelkes lettem volna, mint az emberek azon a Delacroix-festményen, ahol a Szabadság vezeti a népet (remélhetőleg a győzelemre ). Hogy én is szavakkal, tettekkel s puszta kézzel harcoltam volna az elnyomást és idegen erőt megtestesítő tankok s katonák ellen, mint ahogy sokan velem egykorúak (sőt, sokkal fiatalabbak!) Wennesz László fényképei 1956-ból Halott szovjet katona egy kiégett teherszállító jármû mellett. Fotó: Wennesz László Wennesz Lászlót, a Stockholmban székelõ Svéd-Magyar Segélyszervezet elnökét, 18 éves korában a Forradalmi Bizottság elnökévé választották október 26-án Öttevény faluban. Mindössze két nap múlva, már Gyõrben, a Dunántúli Nemzeti Tanácstól kapta a feladatot, hogy a Bécsen keresztül érkezõ gyógyszer- és élelmiszerszállítmányokat továbbítsa Budapestre a felkelõknek. Néhány szállítmányt õ is felkísért Budapestre. Ekkor, október 26. és november 30. között készületek a Híradó hasábjain közölt képek. A fényképek felhasználásával Gyõrben, a Petõfi Sándor Kultúrházban, kiállításra kerül sor szeptember 25. és november 3. között, amelyen Wennesz László többedmagával naponta rendhagyó, élõ történelem órákat tart iskolásoknak. tették. Milyen lehet az a hatalmas erő, amely egy embert és egy népet arra ösztönöz, hogy halálfélelmét megtagadva egy eszményképért szembeszálljon a sokszoros túlerővel? Talán soha nem fogom tökéletesen felfogni ezt az érzelmet, bár azt hiszem, olykor mégis közel voltam ennek megértéséhez, amikor az utcai harcokról, a halálraítéltek utolsó szavairól, Nagy Imre beszédéről olvastam, vagy amikor a száz meg száz olyan vers szavait ízleltem, amelyeket a forradalom szült. Évszámokban mérve (fél évszázad) igen távolinak tűnnek ezek az események, de szívem szerint nem múlhatott el (és soha nem is múlhat el!) annyi idő, hogy a magyar ember ne érezné a forradalom meg nem szűnő erejét s szellemét; mint ahogy én is érzem. cikkét azóta számtalanszor Déry olvastam, s talán egyre jobban értem az író büszkeségét és kétségbeesését, azt, hogy miért és mennyire féltette a forradalmat. Az ő szavaival zárnám e rövid eszmefuttatást: tisztelet a halottaknak. De tisztelet mindazoknak az élőknek is, akik a forradalom tisztaságának emlékét őrzik és terjesztik, hogy a nagyvilágnak példaképül és tanulságul szolgáljon, az elnyomott népek számára pedig egy mindenkori alternatívát nyújtson. Sántha Hanga Sántha Hanga 21 éves, 1985-ben született Zilahon óta él Svédországban. Harmadéves a stockholmi egyetem jogi karán; esti szakon államtudományt és politológiát tanul.

11 HÍRADÓ 11 A Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége közgyûlésének ZÁRÓNYILATKOZATA A NYEOMSZSZ szeptember 8-án tartott közgyûlésén megállapítottuk, hogy az idõ azokat igazolta, akik következetesen kitartottak 1956 eszméi mellett. A nyugat-európai magyar közösségek ébren tartották 1956 emlékét, hûséggel megõrizték nemzeti örökségünket, magyarságunkat, kiépítve azok szervezeti hálózatát és szellemi mûhelyeit is. A fentiek szellemében a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége továbbra is az 1956-os magyar szabadságharc eszmei, a magyar történelmi hagyományok alapján fogja fel szolgálatát és fejti ki tevékenységét Nyugat-Európában. A félévszázados évforduló különösen hangsúlyossá teszi számunkra a régió magyarsága megmaradásának további elõsegítését, a két alappillér: a család és az intézményrendszer segítségével. Munkánkat továbbra is a szövetség tagszervezeteinek összefogása, kitûzött céljaink megvalósítása vezérli, mindezt kormányoktól, pártpolitikától függetlenül valósítjuk meg. Tevékenységünk céljait többször megfogalmaztuk, de a jelenlegi helyzetben különösen fontosnak tartjuk a nyugat-európai magyarság számára biztosítani a magyar állampolgárság felvételének lehetõségét alanyi jogon, valamint a helyi magyarság önrendelkezésre irányuló törekvésének legmagasabb politikai szintû támogatását azon országok esetében, ahol erre lehetõség van. Az elõbb megfogalmazottakból kiindulva és tanulmányozva a Miniszterelnöki Hivatal A megújuló nemzetpolitika elveirõl és intézményrendszerérõl szóló dokumentumát, egyetértünk azzal, hogy a nemzetpolitika és intézményrendszere megújításra szorul. Ehhez azonban egy közösen kimunkált politikai stratégiára lenne szükség, amelyet józan számvetéssel és mérlegelõ eszmecserével kellene kialakítani. Mivel ez nem történt meg, fent említett dokumentum egészével nem értünk egyet, annak ellenére, hogy az néhány hasznosítható gondolatot is tartalmaz. Figyelemre méltónak találjuk azt a törekvést, hogy erõteljesebben együtt kívánnak mûködni a világ magyarjaival, továbbá azt, hogy a támogatási rendszert átláthatóbbá, ellenõrizhetõbbé kell tenni. Nem találjuk elfogadhatónak az intézményrendszer javasolt struktúráját, szükségesnek tartjuk egy legfelsõbb szintû egyeztetõ és döntéshozó, az összmagyarság érdekeit megtestesítõ fórum létét. Azzal is egyetértünk, hogy a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás és támogatás pártpolitikától mentes legyen. Éppen ezért szükség van arra, hogy ezen kérdések felügyelete kormányzati kompetenciából parlamenti hatáskörbe kerüljön. Egy pártpolitika-mentes, igazi nemzetpolitikával foglalkozó MÁÉRT-on teljes jogú tagként kíván résztvenni a NYEOMSZSZ. A NYEOMSZSZ a Határon Túli Magyarok Szervezetének Fórumát fontos mûhelynek tekinti, amely egységes álláspontot tud kialakítani a határon túli magyarság érdekképviseletében. Döbbenettel és aggodalommal vettük hírét a szlovákiai magyarokat ért atrocitásoknak. Közgyûlésünk határozottan elítéli a történteket, és felkérjük a szlovák hatóságokat, hogy kövessenek el mindent annak érdekében, hogy Szlovákiában is érvényesüljenek a nemzetközileg elfogadott közösségi, kisebbségi jogok. A NYEOMSZSZ tiltakozó dokumentumot juttat el a megfelelõ fórumokra. Felsõpulya, szeptember 8. dr. Deák Ernõ (elnök, Bécs) Bihari Szabolcs (alelnök, Stockholm) dr. Klement Kornél (alelnök, Frankfurt) Szlovákia Nagyköveteinek Atrocitások a magyar kisebbség tagjai ellen Tisztelt Nagykövet Úr! A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének szeptember 8-án az ausztriai Oberpullendorfban (Felsõpulya) megrendezett közgyűlése foglalkozott a szlovákiai magyarokat ért atrocitásokkal. Döbbenettel és aggodalommal vettük hírét, hogy egyre gyakoribbak a szlovákiai magyar kisebbség elleni tettlegességek, illetve az egyéb szélsőséges nacionalista megnyilvánulások, melyeket a szlovák kormány és hatóságok nem kezeltek súlyuknak megfelelõen. Ez nem szolgálja a békés egymás mellett élést, árt a Szlovák Köztársaság nemzetközi hírének és ellentétben van az Európai Unióban érvényvben lévö közösségi és kisebbségi jogokkal. A NYEOMSZSZ közgyűlése azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy nem utolsósorban a Szlovák Köztársaság érdekében fékezni kell a kisebbségek elleni szélsőséges és felelőtlen megnyilvánulásokat, s az illetékes szerveknek kötelességük az elkövetett tettek hatósági úton történő felgöngyölítése s a tettesek felelősségre vonása. Csakis így képzelhető el a Szlovák Köztársaságban a társadalmi béke tartós helyreállítása és biztosítása. Amíg ez nem következik be, szélsőséges elemek zavartalanul végezhetik bomlasztó munkájukat abban a tévhitben, mintha a szlovák nép javát szolgálnák, pedig éppen ellenkezőleg: továbbra is a belső feszültség, kifelé pedig elszigeteltséghez vezethet. Oberpullendorfban (Felsõpulya), szeptember 8. Tisztelettel, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) nevében: dr. Deák Ernő elnök, Bécs Bihari Szabolcs alelnök, Stockholm dr. Klement Kornél alelnök, Frankfurt U.i.: Ezen levél másolatát országos tagszervezeteink megküldik illetékes kormányuknak és az Európai Unió kisebbségügyi biztosának.

12 12 HÍRADÓ Segítsük győzelemre leányainkat! Decemberben Svédország rendezi a nõi kézilabda Európa-bajnokságot, melynek egyik esélyese a magyar válogatott. Csapatunk a múlt évi világbajnokságon bronzérmet szerzett, parádés játékkal legyõzte mind a norvég, mind a dán válogatottat. A magyar nõi kézilabdaválogatott méltán megérdemel minden támogatást! Csodálatos sportemberek! Nagyszerû eredmények! Remek játék! Csapatunkat a világ jelenlegi legjobb játékosának választott Görbicz Anita irányítja, kapunkat a csodálatos Pálinger Kati õrzi! Mutassuk meg úgy a svédeknek, mint az óhaza népének, milyen is a magyar virtus! Legyünk ott zászlóinkkal, hangunkkal, teljes szívünkkel! Zúgjon a Hajrá magyarok! Zengjen a stadion! Buzdítsd a csapatodat! Add tovább a hírt barátaidnak, ismerõseidnek! Csapatunk selejtezõ mérkõzéseit (A-csoport) Skövdében játssza: December 7: Magyarország Ausztria December 8: Magyarország Macedónia December 10:Magyarország Szerbia A csoportmérkõzésekre a B-selejtezõ csoportból továbbjutott 3 csapattal Göteborgban kerül sor December 12-én, 13-án és 14-én Minden csatát meg kell nyernünk ahhoz, hogy a 4-es döntõbe juthassunk, melyet Stockholmban rendeznek December 16-án és 17-én. Találkozunk Skövdében, Göteborgban majd a döntõben Stockholmban! Részletes EB információt találsz a oldalon, illetve a magyar kézilabdás oldalon: Békefy Csaba /Stockholm Tisztelt utasok! Szeretném röviden ismertetni Önökkel, hogy az EuroRider Busztársaság a régi formájában többé nem létezik. Egyben megköszönném törzsutasainknak a sok-sok éves együttmûködést. Közösen létrehoztunk egy olyan autóbuszjáratot, amelynek vetélytársa nem volt, és úgy tûnik, nem is lesz. Megváltozott a világ, így mi is, és az idén átszerveztük cégünket. Fõleg Magyarországra és Horvátországba szóló repülõjegyek árusításával, szállás és különbözõ programok szervezésével foglalkozunk. Buszainkat eladtuk, de ha valaki mégis a buszt venné igénybe, az megoldható, mivel összedolgozunk két busztársasággal: RCA Bussresor a következõ útvonalon közlekedik: Stockholm, Västerås, Örebro, Göteborg, Borås, Gislaved, Värnamo, Sölvesborg, Kristianstad, Hässleholm, Helsingborg, Malmö, Köpenhamn Gyõr, Budapest, Szeged, Arad és Bukarest. Svédországból minden pénteken, Magyarországról minden kedden indulnak. NB Bussresor a következõ útvonalon közlekedik: Göteborg, Varberg, Falkenberg, Halmstad, Helsingborg, Malmö Gyõr, Budapest, Szeged, majd Szerbia és Koszovó. Svédországból szombatonként, páratlan heteken indulnak, Magyarországról szintén szombatonként, páros heteken. A jegyek ára: Egyszeri út kr. Menettérti kr. Repülõgépjáratok Budapestre: Menettérti már kr-tól kapható! Stockholm/Skavsta Budapest // Göteborg Budapest // Malmö Budapest Horvátországba: Stockholm Pula, Zadar, Split, Dubrovnik, Zagreb. Göteborg - Pula, Zadar, Split, Dubrovnik, Zagreb. Szállás a tengerparton, 3*-os szállodában, reggelivel és vacsorával 350 kr/fõ-tõl. Budapesten: 290 kr/fõ reggelivel a Hotel Veritas-ban***. Szeretettel várjuk jelentkezésüket! Tel.:

13 HÍRADÓ 13 Kétnyelvûségrõl mindenkinek Svéd-magyar összejöveteleken, egyesületi találkozókon egyre gyakrabban bontakozik ki beszélgetés kétnyelvûséggel kapcsolatos kérdésekrõl, a két-, illetve többnyelvû családok nevelési és nyelvhasználati nehézségeirõl, a napi kihívásokról, valamint azok mindennapi örömeirõl is. Szülők és nevelők fordulnak nap mint nap tanácstalanul szakértőkhöz, hogy miként is segíthetnék legokosabban a gyermekek két-, illetve többnyelvűvé fejlődését, két-, illetve több nyelv egyidejű elsajátítását, és miként támogathatnák azok használatát. Ma pedig már egyre bővebb a két-, illetve többnyelvűvé neveléssel különböző megközelítésben foglalkozó, magyar nyelven is elérhető irodalom. Az alábbiakban ötletszerűen említenék meg néhány olyan forrást, amelyek viszonylag könnyen beszerezhetőek, és valóban nagyon sok értékes gondolatot tartalmaznak. Tankönyvek Elsőként említeném azt a kiváló, ma már klasszikusnak számító magyar tankönyvet, amely először összegezte magyar nyelven a kétnyelvűség legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseit és alapfogalmait, valamint az ezen a téren elért kutatási eredményeket. A kétnyelvűséggel jó néhány éve foglalkozó kutató és oktató Bartha Csilla könyve, A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek első alkalommal 1999-ben jelent meg Budapesten, a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában. A könyv nem csak azért hasznos, mert választ ad a kétnyelvűséggel kapcsolatos legfontosabb alapkérdésekre és foglalkozik a kétnyelvű családokat érintő nyelvi és egyéb problémákkal, hanem azért is, mert betekintést nyújt a nemzetközi és magyar szakirodalomba, és olyan kiadványokkal és kutatásokkal ismerteti meg az olvasót, amelyek további hasznos olvasmányt kínálnak az érdeklődő számára. A kötetet 2005-ben újranyomták, és ha minden magyar könyvesboltból nem is szerezhető be, de megrendelhető Interneten. Egy másik kiváló egyetemi tankönyv, A kétnyelvű gyermek, a Corvina kiadónál jelent meg szintén az 1990-es évek végén. A szerző, Navracsics Judit, akinek a vizsgálatai kiterjednek mind a pszicho-, a szocio-, mind pedig a neurolingvisztika területére, könyvében a kétnyelvű világot, valamint a kétnyelvűség előnyeit és a kétnyelvűvé válás lehetőségeit mutatja be a témakör irodalma és saját kutatási eredményeinek ismertetésével. Könyvében külön fejezetben tárgyalja a kódkeverést és a kódváltást többnyelvű gyermekek beszédében, valamint bemutat számos olyan vizsgálatot, amelyek középpontjában két-, illetve többnyelvű gyermekek nyelvválasztása, nyelvi tudatossága és érdekesebbnél érdekesebb kommunikációs példák állnak. Tanulmánykötetek A kétnyelvűség kérdéseivel ma már meglepően sok magyar kutató foglalkozik, és ezért egyre gyakrabban látnak olyan magyar tanulmánykötetek napvilágot, amelyek szerzői szociolingvisztikai módszerekből kiindulva egy-egy beszélőközösség kétnyelvű kommunikációját taglalják. Ezek között a kötetek között említhetőek a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének sorozatban megjelenő könyvei, valamint a Kalligram kiadásában 2002-ben megjelent Tanulmányok a kétnyelvűségről címû kötet, és a Tinta könyvkiadó Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozatában megjelenő tanulmánykötetek. És természetesen azon kiadványok is figyelemreméltóak, amelyek az Élőnyelvi Konferenciák előadásait tartalmazzák. Ezek mind a Magyarországon, mind pedig a Magyarország határain túl, nyelvi kisebbségben élő közösségek nyelvvesztésével, nyelvjárásvesztésével és nyelvcseréjével foglalkoznak. A kétnyelvűséggel magyar nyelven foglalkozó szakirodalom listája a fent említettekkel még mindig nem merült ki, hiszen egyre több olyan kiadvány jelenik meg ma Magyarországon, amelyek tágabban tanulmányozzák a nyelvi és etnikai kisebbségek helyzetét. Ezen témakörökön belül számos tanulmány foglalkozik két-, illetve többnyelvű közösségek nyelvhasználatával. Itt említhető az az Akadémiai kiadó által Magyar Otthon és Iskola támogatott tanulmánykötet-sorozat, amely a Tér és terep címet viseli. Egyéb mûvek A nem kimondottan csak magyar nyelven megjelenő kiadványok és magyar kutatók eredményeit felsorakoztató művek után érdeklődőknek ajánlanám azt a finn oktatásügyi minisztérium számára általam kidolgozott listát, amelyen 30 kétnyelvűséggel foglalkozó kutatási munka és kiadvány szerepel rövid ismertetéssel. Ezeket a kiadványokat a minisztérium kérésére úgy válogattam össze, hogy közöttük viszonylag friss, megbízható és nemzetközileg, valamint Finn- és Svédországban is elismert, tanárok és szülők számára egyaránt hasznos munka szerepeljen. A listán szereplő kötetek nagy része svéd és angol nyelvű. A lista megtekinthető vagy letölthető az Internetről: majd a Studietjänster, Invandrarutbildning és a Tvåspråkighet (Tvåspråkighetsforskning és Nyttiga länkar om tvåspråkighet) menüket kell választani. Úgy gondolom, hogy ezen kiadványok mindenki számára hasznos olvasnivalót kínálnak, hiszen számos olyan kérdésre is választ adnak, amelyek talán sokak gondolatában még meg sem fogalmazódtak. És azt hiszem, hogy mindenképpen érdemes azoknak kézbevenni ezen könyvek valamelyikét, akiket nap mint nap valamilyen módon is foglalkoztatnak a két-, illetve többnyelvűség kérdései. A szakirodalom rengeteg tapasztalatot és hasznos tanácsot kínál minden kedves a két- és többnyelvűség iránt érdeklődő, mind szülő és nevelő, mind pedig az ezzel a témával foglalkozó tudományos munkák eredményeire kíváncsi olvasó számára. Straszer Boglárka Szeretettel várjuk magyarul tudó 9-19 éves diákok jelentkezését. Minden második szombaton magyarságismeret órákat és zenei anyanyelv órákat tartunk. A diákok koruknak megfelelõ osztályokban magyar olvasást, írást, irodalmat, nyelvtant, földrajzot, néprajzot és népzenét tanulnak. Lehetõség van furulya-tanulásra is hatlyukú magyar furulyán. Az órákat a cserkészettel összehangoltan tartjuk a Magyar Házban. Az alsóközépsõ tagozatos gyermekek 9:30-tól 12-ig tanulnak, utána cserkészfoglalkozás van 14:45-ig, majd a felsõs és gimnazista diákokkal foglalkozunk. Jelentkezni Stuber Györgynél lehet a es telefonszámon, vagy a e-postacímen. A Magyar Otthon és Iskola vezetõsége

14 14 HÍRADÓ Egyesületek A következõ generáción múlik a létünk Vagyunk, de egyre nehezebben, foglalta össze tömören az országos szervezethez tartozó svédországi magyarság helyzetét Bihari Szabolcs elnök a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) augusztus 26-án Tångagärdén tartott õszi közgyûlésén. A tagság öregszik, és az anyagi támogatás bizonytalansága miatt nehéz hosszú távra tervezni. Az idénre beütemezett tevékenységek azonban menetrend szerint peregnek, s ezek legfontosabbika az 1956-os forradalom 50 éves évfordulójának a megünneplése. A külső körülmények adottak voltak az õszi közgyűlés és egyesületi találkozó megtartására. Gyönyörű napsütéses reggelre ébredtek az egyesületek azon képviselői, akik már péntek este megérkeztek. Aki erre nem ébredt fel, azt Szente Imre furulyajátéka ébresztette, és esetleg Ungvári Tamás reggeli tornája. A jönköpingi házigazdák kiadós, finom reggelije után és a közgyűléshez tartozó formalitások elvégzésével Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnökének beszámolója következett. A gyakorlott közgyűlés-résztvevők a már jól ismert bevezetőt hallhatták most is: hölgyeim és uraim, örömmel jelentem, vagyunk! Azonban ezennel rögtön megtoldotta egy értékeléssel: de egyre nehezebben! Bár az új vezetőség jól működik, a választás óta eltelt rövid idő alatt hamar összeszokott, ám a külső körülmények egyre nehezebbek. Ennek ellenére az elvégzett munkával elégedettek lehetünk, mondta Bihari Szabolcs a 25 tagegyesületet képviselõ 55 résztvevõnek. Vagyunk, de öregszünk A jelenleg 4601 tagot számláló országos szervezetben ellentmondásos helyzet állt elő. A központi rendezvények, mint például a március 15-re hívott Berecz András és Szabó András műsora vagy az Öves táncegyüttes és Buzás László előadókörútja (14 helyen lépett fel) minden eddiginél nagyobb közönségsikernek örvendett. Ugyanígy teltházas volt a SMOSZ által támogatott minden tábor is (ezekről részletes tudósítások olvashatók az egyesületi beszámolókban). Ennek ellenére úgy tűnik, nem sikerült megszólítani és az egyesületi életbe bevonni a fiatalabb nemzedéket. Még vagyunk, de öregszik a társaság. A svédországi finanszírozási rendszer bizonytalansága valamint a magyarországi megszorító intézkedések miatt nehéz hosszú távra tervezni. A hogyan tovább stratégiai kérdések újragondolásánál tehát a központi rendezvényekre (cserkészet, Önképzőkör, SOMIT, anyanyelvi táborok) a továbbiakban is oda kell figyelni, nagyobb hangsúlyt kell helyezni ezekre, mert az összefogásnak, a megmaradásnak ez az egyik útja. Fõhajtás és köszönet Az 56-os ünnepségsorozat mottója: főhajtás és köszönet. Az 1956-ban ide érkezetteknek külön köszönet jár, hiszen a SMOSZ létét is nekik köszönhetjük; ők teremtették meg a svédországi magyar világi és egyházi élet alapját. Éppen ezért fektet nagy súlyt az Országos Szövetség vezetősége arra, hogy a megemlékezéseken minél többen vehessenek részt. Ezért a központi rendezvényt most három helyen, Bromöllában, Göteborgban és Stockholmban tartják. Annak ellenére, hogy a SMOSZ pártpolitikailag semleges szervezet, és a mindenkori demokratikusan választott kormányt elfogadja, nem kell velük egyet értenie. Nemzetpolitikai elképzeléseink vannak, mondta Bihari Szabolcs, és utalt arra, hogy a magyarországi (kettős állampolgárság) és a svédországi (elismert kisebbségi) jogi státuszunk rendezése fontos kérdések. Vilhelm Emese pénztári beszámolójából kiderült, hogy bár a SMOSZ-nak kevés pénze van, de stabil alapokon állunk. Sok egyesület nem fizette be a tagsági díjat idejében, a május 31-i határidőre. Az utóbbi időben elapadt a Duna Tv és más támogatandó célokra az önkéntes befizetés. Új egyesülettel gazdagodott a SMOSZ. A malmöi Pannónia Klub vezetőségének nevében Tóth István gondnok elmondta, hogy minden korosztály igényének próbálnak megfelelni, és távolabbi céljuk egy állandó magyar otthon megteremtése. Menü A péntek este érkezõ vendégeket vajdasági savanyúleves várta kiflivel, zöldséggel, fõtt hússal, paradicsomöntettel és tormával. Szombat reggel: szilvapálinkás fogmosás után svédasztal. Szombat délben: húsleves zöldséggel, szalonnába csavart csirkemáj Samu módra krumplipürével, barnamártással és uborkával, vaníliás fagylalt vegyes gyümölcskompóttal. Sütemények: horvát sahovnica (sakktábla) és csokoládés pite. Szombat este: vörösborban pácolt egybesült rizskörettel, párolt fokhagymás sárgarépával és uborkasaláta. Vasárnap reggel: szilvapálinkára büfé. Vasárnap délben: maradék savanyúleves, sült csirkecomb szalmakrumpli- és fõtt borsó-körettel, hagymás paradicsomsaláta, csoki. A két nap folyamán 2 liter pálinka és 15 liter bor (amirõl tudunk ), 337 darab sütemény fogyott el, és 31 liter kávé tartotta ébren a társaságot. Szombat este három hangszer mellett több mint 26 személy hangja hallatszott ki a házból, és több mint 67 magyar dal hangzott el. Vasárnap reggel csak egy személy aludta át a reggelit A szakácsok neve: Nagy Teréz, Nagy János, Sínai Gyuri, Lõcsei Samu és Lõcsei Gyöngyi. Északi alkotók bemutatása Magyarországon A délutáni programba bekapcsolódott Iklódy Gábor is, Magyarország nagykövete. A hazai jelenlegi állapotokat értékelendő elmondta: a magyar gazdaság komoly egyensúlyi problémákkal küzd, ami szükségessé teszi egy átfogó stabilizációs program, illetve a régóta halogatott strukturális reformok beindítását. A mostani kormányprogramban megjelölt feladatok kényszerpályát jelentenek; véleménye szerint ezeket a lépéseket megtette volna a másik oldal is, ha ők jutnak kormányra. A megszorító intézkedéscsomag célja az állam kiadásainak csökkentése és a bevételek növelése révén a költségvetés egyensúlyának helyreállítása. Mindez komoly áldozatokat követel a társadalomtól. Csak abban az esetben lehet sikeres, ha azt világos koncepció mentén és következetesen hajtják végre, s abban partner az üzleti élet, a politika és a társadalom is. Jelenleg 100 svéd diák tanul Magyarországon. Megszűnni látszik a svédországi egyetemi szintű magyar nyelvi képzés utolsó fellegvára is Uppsalában. Lejárt ugyanis az a svéd magyar kétoldalú kulturális egyezmény, amely keretében a svéd állam biztosította az uppsalai lektori állást. Hogy ez tovább működhessen, évente koronára lenne szükség. A nagykövet tervei között szerepel a Skandináviában élő alkotók munkáit bemutatni odahaza is, ezzel is tudatosítani a magyarországi közvéleményt létünkről. Bihari Szabolcs kedves kötelességének tett eleget, amikor Ondrusek Juliannát 80, Tompa Annát pedig 60. születésnapja alkalmából köszöntötte fel mindannyiunk nevében. S habár délutánra a napot lassacskán eltakarták a felhők, és eleredt a kiadós eső is, a közgyűlésen résztvevő küldöttek derűsen és bizakodóan térhettek haza, hogy jelenthessék, hölgyeim és uraim, vagyunk! Sall László

15 HÍRADÓ 15 SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE További felvilágosítással szolgál: Déli régió: Blénessy Zoltán Kristianstad: Molnár Gergely Göteborg: Kovásznay Ádám Stockholm: Kalocsi Margit Tisztelettel és szeretettel hívjuk honfitársainkat, családjukat, svéd és magyar barátainkat az 1956-os forradalom emlékünnepélyére Bromöllában október 13-án órakor, Göteborgban október 14-én órakor, Stockholmban október 15-én órakor tartjuk a központi ünnepséget, a musor kb. 3 ½ óra. Eloadás után állófogadás Meghívott eloadók: Az ünnepi musorban fellép: Mindenkit szeretettel vár a rendezoség MUSOR Köszönto a SMOSZ részérol KÖVÉR LÁSZLÓ politikus (Budapest) id. KLEMENT KORNÉL, a Németországi Magyarok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, 1956-os résztvevo ANDERS ENGMAN fotóriporter (Stockholm), az 1956-os események szemtanúja HUZELLA PÉTER és MOLNÁR ZSUZSA eloadómuvészek PUSZTASZERI LÁSZLÓ rendezo valamint a HONVÉD TÁNCEGYÜTTES NOVÁK FERENC, muvészeti vezeto

16 16 HÍRADÓ Vendégeink Ünnepi meghívottak Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulójának ünnepségén a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívott elõadói dr. Kövér László, id. Klement Kornél és Anders Engman. Az ünnepi mûsorban fellép a Honvéd Táncegyüttes, Huzella Péter és Molnár Zsuzsa elõadómûvészek; rendezõ dr. Pusztaszeri László. Dr. Kövér László politikus, Fidesz választmányi elnök 1959-ben született Pápán ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát, és között a Századvég társadalomelméleti folyóirat egyik alapító szerkesztõje ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elsõ díjat kapott a Duna menti népek konföderációs elképzeléseirõl írott Halhatatlan utópia címû dolgozatáért. Ugyanebben az évben egyik szervezõje volt a Szarvason rendezett országos szakkollégiumi találkozónak, ahol elõször fogalmazódott meg a KISZ-tõl való szervezeti elkülönülés gondolata. Elképzeléseiket 1988-ban sikerült megvalósítani: egyike a Fiatal Demokraták Szövetségét létrehozó harminchét fiatalnak, március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntõ tanácskozás vitavezetõje, a Fidesz alapító tagja ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta nyarán részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, illetve a háromoldalú politikai tárgyalásokon októberében a párt országos választmányának tagjává, majd 1993-ban a párt egyik alelnökévé választották. Egyik kidolgozója a párt mûködési szabályzatának, amely tavaszán többek között föloldotta a felsõ korhatárt és között, majd májustól pártja ügyvezető alelnöke január 30. és május 5. között a párt elnöke nyarán az országos választmány elnöke lett, június 28-án az általános tisztújítás során újjáválasztották. A Fidesz választmányi elnökeként tagja az öttagú pártelnökségnek. Molnár Zsuzsanna elõadómûvész A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen művelődésszervezői, ezt megelőzően szociális asszisztensi és házigondozói szakképzettséget szerzett. Elvégezte a Shakespeare Színművészeti Akadémia színész szakát. Jelenleg művelődésszervezőként dolgozik egy budapesti közművelődési intézményben. Főként gyermekszínházi illetve nyugdíjasoknak szóló színházi előadásokat szervez. Feladatai közé tartozik még irodalmi programok, vetélkedők szervezése, illetve gyermektáboroztatás. A közművelődési feladatok mellett előadóként is fellép a művelődési központ kiállítás-megnyitóin és egyéb rendezvényein. Előadóművészként vendégszerepelt Nagyváradon, Innsbruckban és Bécsben. Huzella Péter zeneszerzõ, gitáros-énekes 1975-től 1995-ig a verseket éneklő Kaláka együttes tagja volt. Az együttesből 1995-ben vált ki, hogy a vers-éneklésben maradéktalanul megvalósíthassa zeneszerzői és előadóművészi elképzeléseit. Tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének. Egész évben járja az országot műsoraival, de nem csak belföldön, hanem Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken, Angliában, Ausztriában, Németországban, Svédországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is lépett már fel. Dolgozik a Magyar Rádió számára is, ifjúsági hangjátékok zeneszerzőjeként. A Magyar Televízióban négy és fél éven keresztül vasárnap reggelente jelentkezett élő, interaktív műsora a Zenegér, amely őszén Japánban az oktatási műsorok 25. nemzetközi fesztiválján különdíjat nyert. Honvéd Táncszín A Honvéd Táncszínház (képünkön néhány tagja) a bartóki-kodályi szellemiség jegyében 1982-ben született. Ahogyan Bartók Béla és Kodály Zoltán kiemelte a népzenét a maga autentikus megjelenésébõl, s bevezette a koncertdobogóra, ugyanúgy tett e táncszínház létrehozója, Novák Ferenc koreográfus-rendezõ: a néptánc mozgásanyagából szuverén színpadi drámákat teremtett. Ehhez fiatal alkotótársakat nyert meg: tánctörténeti lépésként a Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatának szinte teljes végzős osztályát csábította a Honvédhez, s zenei 1998-ban a Merlin Színházban bemutatott Hetvenhét című gyermekdarab zeneszerzője és főszereplője is volt. Ugyanitt játssza a Zene, Zenegér című délelőtti matiné-előadását is. Az Új Színházban jelenleg is játszott Angyalok a tetőn című gyermekdarab zeneszerzője. Budapesten minden hónap első vasárnapján a Kolibri Színházban Zalán Tibor költővel írt balladáit adja elő, valamint egyszemélyes interaktív színházi előadást játszik gyermekeknek Tudod-e hol van Garboncia? címmel ben a Kaláka együttes megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje-kitüntetést, 2000-ben a Kaláka együttes tagjaként Kossuth-díjat kapott.

17 HÍRADÓ 17 ház kísérőnek megalakította a Hegedős együttest. Táncszínházi dramatikus műveivel Novák valóságos iskolát teremtett, s köré sajátos alkotóműhely is szerveződött, ahol sok fiatal, pályakezdő koreográfus kap bemutatkozási lehetőséget. A 35 fős Honvéd Táncszínház anyanyelve a Kárpát-medence néptánckincse, melyből a nagy-formátumú táncdrámáktól a népi vígjátékokig, a klasszikus tragédiáktól a mesedarabokig a sokféle repertoár építkezik. Valamennyi közös jellemzője az dr. Pusztaszeri László történész, író A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi, politológiai és történelmi tanulmányokat folytatott; ugyanitt doktorált (történelemből) 1980-ban. A nemrég megszûnt Határon Túli Magyarok Hivatalában, vezető-főtanácsosi beosztásban működött. Tevékenységének területe a Kárpát-medencén kívüli (nyugati) magyarsággal való kapcsolatok szervezése (egyesületekkel való együttműködés, magyar nyelvi és magyarságismereti oktatás, konferenciák, tudományos, kulturális rendezvények, egyházi kapcsolatok stb.) volt. A hivatal 1992-ben történt alapítása után megszervezte anyanyelv mellett a szinte rendkívüli dinamika, a táncosok virtuozitása, a színpadképek látványossága, s az eredeti népi viseletek színpompás gazdagsága. Nyilván nem véletlen, hogy a világhírű táncművész, Pina Bausch táncszínháza jubileumi születésnapjának nemzetközi megünneplésére a Honvéd Táncszínházat hívta meg Wuppertalba. A Honvéd Táncszínház az utóbbi évtizedekben világjáró együttessé vált, csak az utóbbi öt évben 43 alkalommal jártak 19 országban, többek között Svédországban is. és vezette annak Sajtó-és Tájékoztatási Főosztályát, ellátta szóvivői feladatait. A korábbi években volt vállalati tisztviselő, főiskolai oktató, könyvkiadói szerkesztő (Kossuth-, Helikon-, Európa Könyvkiadó), hivatásos újságíró. Újságíróként olvasószerkesztői, és külpolitikai szerkesztői feladatokat látott el a Magyar Hírek és az Új Magyarország című lapoknál. Szervezésében ötödik éve működik a bécsi magyar népfőiskola. Folyamatosan működött a közművelődésben, vezetett amatőr színjátszó csoportokat, és az elmúlt mintegy három évtized során tizenhét nagyobb szabású színházi, illetve pódium előadást szervezett, rendezett. Tagja a Magyar Írószövetségnek. Klement Kornél a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének tiszteletbeli elnöke A Nógrád megyei Szécsényben született 1930-ban. Érettségi után a Budapesti Műegyetem Gépészmérnöki Karára került, de 1951-ben kizárták, mint osztályidegent. Édesapjának vegyeskereskedése volt és 7 gyermeke. A Járási Tanács Népművelési Csoportjának dolgozója lett, 1956 júniusában sikerrel fejezte be a második évet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karának Levelező Tagozatán, és harmadéves hallgató lett október 11-én házasodtunk. Kulturális nászutat terveztünk Budapesten. Itt érintett meg a Forradalom szele. Persze otthon lelkesen szerveztem a Forradalmat. Ennek eredményeként 1957-ben (távollétemben) egy Nógrád megyei per fővádlottja lettem. A Nógrád Megyei Ügyészség vádiratában, Balassagyarmat, Bű szám, (1957. május 4.), rólam így beszélnek... Szécsény községben Klement Kornél lett a nemzeti bizottság titkára, és mint iskolázott személy a későbbiek során a Szécsényben végbement ellenforradalmi események szellemi irányítója lett. Ezek a mondatok ma kitüntetésként értékelhetők. Mint fővádlott bizonyára nem éltem volna túl a megtorlást. Ezért nyugodtan állapíthatom meg, hogy menekülésem szükségszerű volt és Németország nagylelkű befogadása számomra nem csak a biztonságot, hanem az életet is jelentette, írja Klement Kornél ben Ford-ösztöndíjjal Nürnbergbe került, ahol okleveles üzemgazdász diplomát szerzett őszétől nyugdíjas ben megalapította a 84. sz. Lehel Vezér magyar cserkészcsapatot Majnafrankfurtban, amelynek több évig parancsnoka ben elvégezte a cserkésztiszti tanfolyamot ben jelent meg Gyermeknevelés a szórványban címû könyve, amelyet Ausztráliától Moldváig nagy elismeréssel fogadtak. Késõbb Cserkész-szakácskönyvet és -faragókönyvet írt; 2000-ben megkapta a Külföldi Magyar Cserkész Szövetség legnagyobb kitüntetését, a Teleki Pál emlékérmet. A Magyar Köztársaság 56-os emlékérmének és emléklapjának tulajdonosa között a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének elnökségi tagja és októbere óta tiszteletbeli elnöke; a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének egyik szervezõje. Vendégeink

18 18 HÍRADÓ Egyesületek Ághegy-Liget hírek Jó hír, hogy megjelent az Ághegy II. terjedelmes, éppen egy kilós kötete. Szállítása, barátaink segítségével folyamatban van. A tetemes postaköltséget megtakarítandó, Baráti Társaságunk tagjai és minden érdeklődő keresse a kötetet a következő címeken: Tar Károly, Lund, Landsdomarev. 1, tel , Balogh Ilona, Mörbylund 27, 6 tr., Danderyd, tel , Moritz László, Satraengv. 110, Danderyd, tel , Norvégiában: Kovács Ferenc, ferenc. már megérkezett egy szállítmány; Dániában szeptember végén: Lázár Ervin, Koppenhága, Husumonele 13, 2 th, 2200, tel ; Finnországba az ősz folyamán, Molnár Veress Pál tiszteletes úr önzetlen segítségével, a Nagy Gábor címére juttatunk el mutatóba néhány példányt: tel , nagy. A II. kötet ára 100 kr. Jobb hír, hogy nyomdába került a még terjedelmesebb III. kötet, amelynek költségeit, reményeink szerint, egyéni és intézményi támogatóink gyors segítségével hamarosan összegyűjthetjük. Az Ághegy-Liget Baráti Társaság 80 kr tagdíjat fizetõ tagjainak a kötet ára 60 kr, másokn a k 100 kr (Plus Girot ). A kötet tartalmát lásd az Aghegy-Liget.hu honlapon. Még jobb hír, hogy honlapunk Balázs Viktória jóvol-tából folyamatosan gazdagodik: az érdeklődőket részletesen tájékoz- tatjuk az Ághegy-Liget Baráti Társaságról. Ugyancsak örvendetes hír, hogy folyóiratunk immár tíz száma a aghegy honlapon szép tálalásban könnyen olvasható, az utóbbi öt szám pedig pdf-ben várja olvasóink kritikai megjegyzéseit. A legújabb hír pedig az, hogy november végén vendégünk lesz Komlós Attila, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnökségi tagja, aki a Társaság ügyvezetői elnöksége és a megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének tisztjét ellátva, hozzásegítette folyóiratunkat ahhoz, hogy az északi magyar alkotók műhelyét bemutató, vállalt antológia-jellegének is megfelelõen, kötetbe foglalja legfrissebb irodalmi és képzőművészeti terméseinket. Az Ághegy-Liget Baráti Társaság Ághegy-ismertető körutat tervez november végén. A különféle magyar egyesületek meghívását november 15-ig várja Moritz László és a szerkesztő. Tar Károly Lundi hírek Az idei tisztújító közgyûlésen részben átalakult a vezetõségünk. Wolf Judit, aki eddig elsõsorban a gyermekmûsorok szervezésével foglalkozott, sajnos, lemondott a vezetõségi tisztségérõl, viszont három új taggal szaporodtunk: Balázs Viktória, Tanászi Mária és Kónya Balázs. Friss vérrel töltõdtünk fel, ami remélhetõleg serkentõ hatással lesz a munkánkra. Az új vezetõség összetétele nem egyezik meg szó szerint az alapszabályunkkal, de ez legyen a legnagyobb gondunk! Míg a vezetõség gyarapodik, a taglétszám csökken. Ez viszont olyan gond, amelyet komolyan kell vennünk, hiszen a tagok száma meghatározza az egyesület mûködésének lehetõségeit, feltételeit. Sokunk számára ismerõs az ördögi kör: a tagság támogatása nélkül nem vagyunk képesek nagyobb horderejû rendezvények szervezésére, viszont csak a munka- és pénzigényes mûsorok vonzzák a közönséget. Mi erre a megoldás? Szóval rövid a takarónk, óvatosan kell nyújtózkodnunk, ennek ellenére szinte kivétel nélkül fogadjuk a központilag meghívott elõadókat, mûvészeket. Így volt ez idén is. Vendégünk volt az Öves együttes, Berecz András, Szabó András és Buzás László. Részt vettünk a Lundi Bevándorlók Egyesületeinek Szervezete és az ITEK rendezésében sorra került Kultúrbálon, ami jó példa volt arra, hogy az itt élõ különbözõ nemzetiségek mi mindennel gazdagíthatják a svédországi kulturális életet. Önerõnkbõl érdek- és önképzõ köröket szervezünk. Várakozáson felül szerepel a Játszóház, amely jelenleg Boross Katalin vezetésével mûködik. Legkisebbjeink minden héten találkoznak, hogy a magyar szót ne csak a családban hallják, de egymás között is használják. Közben barátságok kötõdnek nem csak a gyerekek, hanem a szülõk között is. Új színfolttal gazdagodott a tavaszi mûsorunk. A Kónya Balázs vezette Filmklub bemutatja a mai magyar filmgyártás jeles alkotásait, esetenként nagy sikerrel. A múlt évben indított fõzõtanfolyam némileg átformálódott. Továbbra is Habram Tóni vezeti, de más, vállalkozó szellemû tagok is bemutatják kedvenc ételeiket, amelyeket aztán jó hangulatban, tánc, dal kíséretében fogyasztunk el közösen. Az irodalmi olvasókörünk kevésbé zajos (talán azért, mert eddig még nem sikerült férfiakat megnyerni az ügy számára!?). Rendszeres összejöveteleiken egy elõre meghatározott mûvet elemeznek, boncolgatnak, mindenki a maga értelmezése szerint. Ennek ellenére komolyabb összetûzésre még nem került sor. Boross Katalin az összehívó. Önképzõkörünk keretében szombat esténként a legkülönbözõbb témájú elõadások váltogatták egymást. Vendégünk volt Benkõ Gábor mérnök, aki a lézerrõl mondott el számunkra rengeteg újat, Zsóka Lajos malmöi jogász segítségével pedig idõszerû jogi kérdésekben próbáltunk tájékozódni. Makovecz Imre mûvészetét videófilm segítségével mutatta be Boross Katalin, Ungváry Tamás egyetemi tanár pedig az elektronikus zene kapcsán szerzett számunkra egy élvezetes estet. Külföldi sztárvendégünk is volt. Zsóka Mihala Éva és Henriksson Katalin közvetítésével ellátogatott egyesületünkbe az Európai Parlament képviselõje, Schöpflin György politológus. Magyarország és Európa. Kilátások, remények, buktatók címmel tartott emlékezetes elõadást. Régóta foglalkoztatott bennünket a kérdés, hogy miként tudnánk elérni tizenéves fiataljainkat. Az idén végre eljutottunk a megvalósításhoz. A korábban sikeres, Tar Károly által kezdeményezett szabadtéri bográcsgulyás-rendezvényünk lett a minta. Meghívtuk a Lundban anyanyelvi oktatásban részesülõ 41 fiatalt szüleikkel együtt Majálisra. Szabadtéri szórakoztató sportot, játékot, zenét kínáltunk a fiataloknak, bográcsgulyást és kellemes együttlétet a szülõknek. Csupán az égiekkel nem beszéltük meg a terveinket, s ez nagy hiba volt! Az állandó esõzés következtében víz alá került a kibérelt terület. Megpróbáltunk ugyan dacolni a cudar idõvel, de végül is kénytelenek voltunk feladni, s a biztonságosabb és szárazabb négy fal közé húzódni. Játékmesterünk, Tóth István rugalmasságának, találékonyságának s a remekül sikerült (bogrács)gulyásnak köszönhetõen úgy a gyerekek, mint a szülõk jól szórakoztak, s azzal a megnyugtató érzéssel térhettünk nyugovóra, hogy minden jó, ha a vége jó. A siker azonban csalókának bizonyult. Utólag ugyanis kiderült, hogy a megszólított 41 tanuló közül csupán hárman jöttek el a Majálisunkra, a még nem tizenéves gyerekek, akik különben is ott szoktak lenni a gyermekmûsorainkon. A kérdésre tehát nem kaptunk választ. Tovább törhetjük a fejünket, hogy hogyan érhetnénk el azt a korosztályt, amely lassan, de biztosan kicsúszik látókörünkbõl. Nem tudjuk, hogy merre sodródik, mit és mennyit visz magával a magyarságtudatból, ha egyáltalán jelent valamit számára ez a fogalom. A hozzávetõleg 35 tagegyesületet tömörítõ SMOSZ keretében vajon nem lehetnee létrehozni egy vitafórumot, ahol az érdeklõdõk kicserélhetnék e téren tapasztalataikat, vagy akár egy szakemberekbõl álló agytrösztöt, amely kidolgozná ennek a tizenéves korosztálynak a használati utasítását? Mindannyiunk hasznára válna. Boross Kálmán

19 HÍRADÓ 19 A szeretet, megértés, tolerancia és jókedv fóruma Lám, ismét eltelt egy év, és Istennek hála újra itt lehetünk. De eltelt immár 19 év, mióta az Önképzõkör (és itt hála az akkori vezetõségnek!) megindította nyári táborait 1988-ban. És eltelt 50 év az utolsó magyar forradalom- és szabadságharctól. Bizony, nagyon telik az idõ! Az idei együttlétünk egyik nagy témája természetesen az 1956-ra való kegyeletteljes, tehetetlen dühvel és büszkeséggel keveredõ emlékezés. Nagyon nagy örömünkre szolgál, hogy elfogadta szerény meghívásunkat, és fáradtan is, elfoglaltan is, eljött közénk Wittner Mária, hogy egész életét meghatározó akkori élményeit megossza velünk, hogy elmondja, mi az az eszme, aminek makacsul és kitartóan szentelte és szenteli életét, minden energiáját, és mi az, amit 1956 szellemében ma tenni kell a mai Magyarország és mai Európa politikai porondján. EGYÜTTLÉTEINK tulajdonképpen állandó jellegű témája a megmaradásunk. Nem az a rémkép üldöz és ijeszt bennünket, hogy a sírt, hol nemzet süllyed el/ népek veszik körül..., mert egészében nem süllyed, nem süllyedhet el, és azt sem hiszem, hogy a körülvevõ népek egyetlen könnycseppet is ejtenének, ha ez bekövetkezne. Inkább a petõfis gondolat bánt engemet és minket, de ezúttal kisebbségben vagy szórványban élõ magyarságra, nem egyéni sorsra vonatkoztatva azt, hogy lassan hervadni el, mint a virág. Itt köszönjük meg Vetési Lászlónak, hogy feleségével, Pannival együtt a mi Három generáció az Önképzõkör táborában: Sántha Hanga, Sántha Judit és Telegdi Magda. Fotó: Újvári Tünde kis diaszpóránk gondozására, építésére szánta ezt a néhány napot. Nagyon szeretnénk kicsi jót hallani a végekrõl, emberi kitartásról, példamutatásról, magunkfajta kisemberek megmaradást célzó hétköznapi hõstetteirõl. Hadd ne váljunk reményvesztett, elkeseredett emberekké, nemzetté! Nagyon szeretném azt is, ha az elõbb említett nagy kérdések mellett/közben egymás felé is fordulnánk, egymásra is odafigyelnénk, hogy legyen ez a tábor a szeretet, megértés, tolerancia és jókedv apró svédországi fóruma... EZEKKEL A SZAVAKKAL nyitottuk meg 19. tångagärdei táborunkat június 21-én. Ezúttal a tavaly elhangzott javaslat alapján egy nappal hosszabbra terveztük az együttlétet, és szerda estétõl vasárnap délig, tehát június 21. és 25. között élvezhettük egymás társaságát, no meg a színvonalas elõadásokat-kiállításokat, hallgathattuk az istentiszteletet. Idei két otthoni meghívottunk, mint említettük, Wittner Mária és Vetési László volt. Az 56-os forradalmár, a kommunista börtönt huzamosan megjárt, a halálraítélt és a mindezek ellenére éleseszûnek, tisztának és lelkesnek megmaradt Wittner Mária a tõle megszokott szerénységgel és természetességgel jött el körünkbe, és osztotta meg velünk akkori emlékeit és mai, parlamenti képviselõi, 56 szellemében fogant jobbító szándékú tépelõdéseit. Vetési László, Kolozsváron élõ szórványgondozó református lelkipásztor, a Diaszpóra Alapítvány elnöke vetítéssel egybekötött elõadást tartott az erdélyi magyarság szórványosodásának komoly gondjairól, az ezt orvosolni hivatott próbálkozásokról, valamint azokról a személyekrõl, akiket Erdély adott az idõk folyamán az egyetemes magyarságnak. A SVÉDORSZÁGI elõadók közül elsõsorban Sall Lászlót említjük meg, aki 1956-ról beszélt a svéd irodalom tükrében nagy rákészüléssel, komoly könyvészeti anyagot bemutatva, és élõ idézetekkel, részletekkel gazdagon illusztrálva mondanivalóját. Veress Zoltán ezúttal Jókai vallásairól és hitérõl beszélt a népes közönségnek. SMOSZ-, valamint MVSZ-hírekkel szolgált Bihari Szabolcs, illetve Jordáky Béla. Mokos Imre és Magdolna Vetési Panni közremûködésével lebonyolították a tábor történetében immár második zenei Wittner Mária parlamenti beszéde mára talán már fogalommá vált. A SMOSZ nevében Bihari Szabolcs elnök köszöntötte az 56-os forradalmárt. Fotó: Újvári Tünde vetélkedõt, amelynek a sok zenehallgatás, éneklés, játszva tanulás, jókedvre derülés volt a lényege. Telegdi Magda egy régi, változatlanul frappáns és megható, valamint egy új, a demokrácia lehetõségeit és visszásságait boncolgató novelláját olvasta fel. Lénárd István beszámolót tartott távolkeleti útjáról, és folytatta tavalyi értekezését a buddhizmusról. Eddig sosem látott gazdagságban és változatosságban volt jelen a táborban a képzõmûvészet. Kasza Imre hozta el intellektuálisan megszerkesztett festményeit, Bartha Magdolna friss és spontán akvarelljeit, Lénárd István szobrait és Tompa Anna régebbi és rebellisebb, új utakat keresõ képeit. NAGY ÉLMÉNY VOLT a táborban a fiatalok aktív részvétele : Burda Andrea, Sall Máté, ifj. Sall László és Niman Rudi verseket olvastak fel és jelenetet adtak elõ. Vasárnap délelõtt az intakani templomban istetiszteletet tartott Vetési László. Úgy érzzük, hogy az idei táborunk is szépre, tartalmasra sikerült, a mûsor gazdag és változatos volt. Ahhoz, hogy (remélhetõen) mindenki jól érezte magát, hozzájárult természetesen a kellemes idõ, a finom, kiadós, változatos menü, a tábortûz melletti népdalozások és a sok kedves, közösséget kovácsoló, kötetlen beszélgetés. A tábori létszám összesen 61 volt. Mint mindig, most is hálásak vagyunk a SMOSZ-nak a kapott támogatásért, a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösségnek a tångagärdei gyülekezeti otthon használati jogáért, és minden kedves táborozónak az építõ együttlétért. Reméljük, hogy minden idei és még sok új táborozóval lehetünk majd együtt júniusában, az Önképzõkör 20. nyári táborán. Sántha Judit Egyesületek

20 20 HÍRADÓ Egyesületek Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozója Ezt a találkozót legelõször tizenegy éve tartották meg akkor, még csak húsz résztvevõvel. Most már akkora tradíciója lett, hogy nem csupán a Kárpát medencébõl, hanem magyar származású fiatalok egészen messzi országokból, Izraelbõl, Svédországból, Finnországból meg Litvániából is az elégedett résztvevõk közé sorolhatják magukat. Ez volt a válasza a táborszervezõ fiának, Goldschmied Márknak, amikor a Parlament mellett elhajtva az éjszakai hajótúrán rákérdeztünk, hogyan is kezdõdött ez a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozója. A már több éve résztvevő ismerőseinknek év közben is sokszor vissza-visszatérő témája volt: A Tábor. Rengeteget meséltek az erdélyi magyarok humoráról, a magyarul nem is beszélő izraeli magyarok magyarságtudatáról, a lett magyarok vicces kiejtéséről, az összetartásról, az éjszakai beszélgetésekről, a jó programokról meg a több éve meglevő jó hangulatról. Őszintén szólva kicsit tartottunk is attól, hogy milyen is lesz, ha nem jönnek el azok, akik olyan érdekessé tették az eddigi táborokat. Lili azon aggódott, hogy õ lesz az egyetlen, aki majd nem ismeri azokat az embereket, akikkel annyi közös élménye volt már a többieknek. Közülünk Lili idén először, Ági pedig második alkalommal vett részt ezen a közel tíz napig tartó budapesti találkozón. Mivel mindketten szeretjük a kihívásokat, és ráadásul új emberekkel is nagyon szívesen ismerkedünk meg, nagy izgalommal vártuk a tábor kezdetét. Ahhoz képest, hogy az elején kicsit egyedül éreztük magunkat, ugyanis egy teljesen félreesõ helyen kaptunk szobát a kollégiumban, a mi kis svéd-magyar lánycsoportunk már a második nap végére sok másik hasonló korú és érdeklődésû fiatallal barátkozott össze. Az elején főleg az erdélyi magyarokkal találtuk meg az igazán jó összhangot, akik közül sokan rendkívül tehetséges zenészek és táncosok, ezért nem egyszer nagyszabású néptánc-előadásokat és koncerteket csodálhattunk meg (a nap minden órájában). Elvégre ide tartozunk... A jól megszervezett programok amelyeknek elsősorban Budapest megismerése volt a célja közé tartozott a Parlament és a Gödöllői kastély megtekintése, éjszakai hajótúra a Dunán, városnézés és fölvonulás a Lánchídon. Ezen kívül voltak lazább, szórakozás jellegű programok is, mint például a Cirkusz, Vidámpark és sportrendezvények. Mikor Gödöllőn a Sziszi várban mentünk körbe, kicsit fölháborodva hallottuk, amikor valaki rákérdezett, hogy mi is az a kerek Ferenc József kezében, az országalmára célozva. Rögtön arra gondoltunk, A SMOSZ gyûjtõszámlái Az év elejétõl augusztus 22-ig a SMOSZ gyûjtõszámláján az állás a következõ: Árvízkárosultakat támogatók névsora: Papp Erzsébet és István, Landvetter Id. Nagy Jakab, Helsingborg Steiner Ethel, Älta Berta András, Huskvarna Szentkirályi Csaga, Vällingby ot támogatók névsora: Páldeák Géza, Älvängen Sebastiani Ildikó, Solna Bíró László, Lund Halász Ferenc, Bandhagen Szendrõi B&E, Lidingö Névtelen befizetés a bankszámlára Farkas István, Vällingby Pap Iván, Lidingö János Zsiga, Ljungbyholm Pöstényi András László, Bromma Móricz család, Tullinge Keszeli Ferenc, Enskede Eskilstunai Magyar Egyesület, 2000 kr Helsingborgi Hungária Klub, 1000 kr Dél Svédországi Magyar Otthon: Aracsy Mária és Géza, Osby Duna-Tv támogatása: Piroska Mátyás, Kållered Mokos Magdolna és Imre, Bagarmossen Raffai Magdelena, Mölndal Chintea Margareta, Göteborg Jakabffy Róza, Bromma Lõcsei Gyöngyi és Samu, Huskvarna Feldõtõ Sándor, Trångsund Lars Klein, Uppsala Ráthonyi Péter, Helsingborg Id. Nagy Jakab, Helsingborg Berta András, Huskvarna Bálint Éva, Helsingborg Szentkirályi Csaga, Vällingby Szakács Péter, Järna Útban a Vidámpark fele. A nyolc svédországi résztvevõ közül itt négyen: Bozóky Lili, Békefi Veronika, Stuber Ágnes és Niman Andrea. Fotó: Arpö Catherine mennyire műveletlen, hogy nem ismeri föl. Erre az egyik lány megértő és segítőkész módon elmagyarázta, hogy mit is jelent az országalma Magyarországnak. Ebben a pillanatban döbbentünk rá, hogy épp ez a lényege ennek az egész találkozónak: tapasztalatokat és ismereteket cseréljünk más külföldön élő fiatallal. Hogy megtudjunk olyan dolgokat Magyarországról, amiket eddig nem tudtunk, hogy amikor legközelebb jövünk, érezzük, hogy nem is olyan idegen ez nekünk, mert elvégre ide tartozunk. Így utólag visszagondolva jövünk csak rá, hogy tulajdonképpen mennyit is ért ez a tíz nap. Sokat tanultunk másoktól, és ők is sokat tanultak tőlünk. És ez a tábor lényege, hogy megismerjük egymást, megértsük egymást, és találjuk meg a közös összhangot. Mikor a dunai hajózás végére értünk, Márk büszkén jelentette ki, hogy akkor is, ha neki rengeteg munkával jár a találkozó megszervezése, nagy örömmel várja minden évben. Biztosak vagyunk benne, hogy nemcsak õ, hanem minden évben egyre több külföldön élő magyar fiatal is várja június közepét és a Határon Túli Magyarok Találkozóját. Bozóky Lili Stuber Ágnes Hirdetés Másfél szobás kislakás eladó Bp-en, IX. ker., Ipar utcában, V. emelet, liftes házban, kilátás udvari. Egyetemekhez közel, a Boráros tértõl 5, jó közlekedési lehetõséggel, egyedi gázfûtéssel. 38 nm, vízhasználattal Ft havi díj. Irányár: euro. Érdeklõdni a tulajdonostól, 17 órától a es telefonon.

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom. Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd

Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom. Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom 1956 Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd Kronológia: 12.53-kor a rádió bejelenti, hogy a délutánra tervezett tüntetést betiltották, 14.30-kor azonban

Részletesebben

Tisztelt Ünneplő Szigetszentmiklósi Polgárok!

Tisztelt Ünneplő Szigetszentmiklósi Polgárok! Tisztelt Ünneplő Szigetszentmiklósi Polgárok! "És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik Ők, akik örökségbe kapták : Ilyen nagy dolog a Szabadság?" Fogalmazta meg az 1956-os forradalom

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

A TAGSÁG ÉS AZ EGYESÜLETEINK

A TAGSÁG ÉS AZ EGYESÜLETEINK SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE UNGERSKA RIKSFÖRBUNDET ASSOCIATION OF HUNGARIANS IN SWEDEN Tisztelt Közgyűlés! Hölgyeim és uraim! Kedves barátaim! Ismét eltelt egy év, eljött az ideje, hogy munkánkról

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

Kiss Tamás (1956 1957)

Kiss Tamás (1956 1957) Kiss Tamás (1956 1957) Óriási örömömre szolgál, hogy a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) egyik vezéralakjával, egyben az 1956-ban újjáalakult Eötvös Kollégium tagjával van alkalmam

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21.

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Utassy József Általános Iskola Az előkészületek Iskolánkban nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a,,határtalanul pályázat keretében a hetedik osztályos tanulók egy

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról MTT Könyvtár 10. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványa MTT, Szabadka, Branislav Nušić utca 2/I. TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Emlékezzünk TÓTH ILONA KONCEPCIÓS PER KONFERENCIA

Emlékezzünk TÓTH ILONA KONCEPCIÓS PER KONFERENCIA Emlékezzünk Én még ismertem Tóth Ilonkát. Szelíd hangján, de határozott számonkéréssel oktatta 75 fős elsőéves ápolónői hallgatóinak az anatómiát, mint szigorló orvos 1955-ben. Nem igaz, hogy Ő gyilkolt!.

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Elnökségi beszámoló. A BUOD 3. ciklusának második két évéről. 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés

Elnökségi beszámoló. A BUOD 3. ciklusának második két évéről. 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés Elnökségi beszámoló A BUOD 3. ciklusának második két évéről 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés 2005. november. 5.-6. 1 Tartalomjegyzék 1. Tagegyesületek 2. Közgyűlések 3. Elnökségi

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE 3. szám, 2015. március 3. szám - 2015. március Apró lépések a családokért Néhány évvel ezelőtt egy kolléganőm felhívott, hogy nem tudja, mit csináljon, ugyanis abortuszra

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL

PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL HEGEDÛS JUDIT PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL Az utóbbi évek eseményei azt sugallják, hogy az iskola belsõ világához egyre inkább hozzátartozik az agresszió. Az agresszív gyermekek (és felnõttek, szülõk) különösen

Részletesebben

Feladatlap az 5-6. osztályosok részére

Feladatlap az 5-6. osztályosok részére K I S T É RSÉGI SZAKTÁRGYI TÖRTÉNELEMVERSENY Feladatlap az 5-6. osztályosok részére Az Emlékpont a magyar történelem 1945 és 1990 közötti időszakát mutatja be Hódmezővásárhely lakóinak élettörténetein

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

B E SZ Á M O L Ó A Polgárır Egyesületek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetségének 2010-évi munkájáról 2011. évi feladatok meghatározása

B E SZ Á M O L Ó A Polgárır Egyesületek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetségének 2010-évi munkájáról 2011. évi feladatok meghatározása B E SZ Á M O L Ó A Polgárır Egyesületek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetségének 2010-évi munkájáról 2011. évi feladatok meghatározása Tisztelt Küldött- Közgyőlés! Kedves Vendégeink! Tisztelt Hölgyeim

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Jegyzőkönyv Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Az ülés helye: Megyeháza II. emeleti Barkóczy terme Eger, Kossuth Lajos utca 9. Jelen voltak: Bossányi László,, Dr. Gondos István,

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

A történelem mögöttes tartományai akkor és most? BÍRÓ JÓZSEF PAX VOBIS PAX VOBISCUM

A történelem mögöttes tartományai akkor és most? BÍRÓ JÓZSEF PAX VOBIS PAX VOBISCUM KÁNTÁS BALÁZS A történelem mögöttes tartományai akkor és most? Értelmező bekezdések Bíró József PAX VOBIS PAX VOBISCUM című verséhez BÍRÓ JÓZSEF PAX VOBIS PAX VOBISCUM - az 1956os forradalom és szabadságharc

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

"Ezt nem lehet leírni" - Könyv született Kern Andrásról

Ezt nem lehet leírni - Könyv született Kern Andrásról "Ezt nem lehet leírni" - Könyv született Kern Andrásról Bárdos András portrét írt 2012. november 12. hétfő, 07:00 November végén könyv jelenik meg Kern Andrásról. A szerzője Bárdos András, újságíró, a

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p.

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p. Ma a CSEMADOK Központi Bizottsága folytatja munkáját. A napirendi pontok megtárgyalásán kívül dr. Gustáv Husák, az SZLKP Központi Bizottsága első titkára részvételére is számítanak. A CSEMADOK Központi

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2011. október 27-i üléséről a Városháza Nagytermében.

JEGYZŐKÖNYV. Készült Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2011. október 27-i üléséről a Városháza Nagytermében. Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete Gyomaendrőd 30/2011. JEGYZŐKÖNYV Készült Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2011. október 27-i üléséről a Városháza Nagytermében. Jelen vannak: Várfi András polgármester,

Részletesebben

ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TARTALOM NÉPSZAVAZÁS A FÜGGETLENSÉGRİL 1990, december 23 Hazai archív sajtó- a szlovén függetlenségi folyamatokról 1990-1991 MI TÖRTÉNT? A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ÉVES PROGRAMOK 2010-11 A 'PICTURE

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a

Részletesebben