Szolgáló Szeretet. Húsvéti örömének. Tavasz Ingyenes lap SZOLGÁLÓ SZERETET * INGYENES FOLYÓIRAT

Átírás

1 Húsvéti örömének Urunknak áldott napja ez, szent fényességgel virradó, világnak átkos vétkeit kiontott szent vér mossa le. Eltévedt ember hitre tér, vakok szemén gyúl a fény: s hogy irgalmat nyert a lator, félelmünk immár megszûnik! KARITÁSZ Szolgáló Szeretet XVII. évfolyam 1. szám Karitatív - szociális folyóirat április Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen. Lk Mi más lehetne nagyszerûbb? Bûnt megbocsát az irgalom, félelmet ûz a szeretet, s új életet hoz a halál. Maradj örökre, Jézusunk, fényes húsvéti örömünk, s kiket kegyelmed újraszült, oszd meg dicsõséged velünk. (Himnusz a húsvéti zsolozsmából, részlet) Szolgáló Szeretet Karitatív szociális folyóirat április, 65. szám. Megjelenik negyedévenként, díjmentesen. Az újság az Egyházmegyei Karitász Alba Caritas Hungarica Alapítványának kiadása. Felelõs kiadó és szerkesztõ: Nagy Lajosné Krisztina Székesfehérvár, Lövölde u. 28/A. Tel.: (22) , Fax: (22) Szedés: Viktória Rehabilitációs Központ Székesfehérvár, Erzsébet u. 20. Telefon: (22) Nyomás: Regia Rex Nyomdaipari Kft. Tel.: (22) Feladó: Egyházmegyei Karitász Alba Caritas Hungarica Alapítvány 8000 Székesfehérvár, Lövölde u. 28/A Telefon: (22) , Fax: (22) albacaritas@gmail.com Spanyol kõrelief, Kr. u körül (London, Victória & Albert Múzeum) Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk! 65 Tavasz Ingyenes lap Fotó: Nagy Ida

2 egyházmegyei karitászigazgató Kedves karitász-munkatársak, barátaink! Aki hirdeti, hogy Isten maga a végsõkig kitartó szeretet, annak tanúságot kell tennie a szeretetrõl: a szenvedõkkel való törõdésben, a gyûlölet és ellenségeskedés elutasításával ez a keresztény hit társadalmi dimenziója, amelyrõl a Deus caritas est kezdetû enciklikámban szóltam. XVI. Benedek pápa levele a világ püspökeinek idézet. A téli hónapok mindig nehezebbek a rászoruló embereknek, de a segítõiknek is. Az ember gyakran töpreng azon, hogyan is tudják sokan túlélni a rájuk nehezedõ terheket, és fájó szívvel gondolunk azokra a személyes ismerõseinkre, klienseinkre, akiknek ez bármely intézmény által felkínált segítségnyújtás ellenére sem ment tovább, egyre romló fizikai és lelkiállapotuk megszabadította õket a további kínlódástól. Hétrõl-hétre a hajléktalanok vacsoráztatása alkalmával elgondolkodik az ember, ki hogyan is kerülhetett ebbe az állapotba? Hogy ebben a helyzetben egyáltalán nem érzik jól magukat, az jól látható. Deviáns viselkedésükkel, szertelenkedéseikkel, alkoholizálásukkal ezt fejezik ki, ami nyilvánvalóan dacból, de elkeseredésbõl is fakadhat. Szívszorító látni vergõdésüket, gyors lefolyású daganatos megbetegedéseiket, halálukat, annak ellenére, hogy a szálló, a menhely minden tõle telhetõt megtesz, létrehoz, felépít, kialakít számukra. Sajnos az alapproblémán azonban nem tud segíteni, a családi, a rokoni, a baráti kapcsolatok szinte teljesen eltûntek az életükbõl, támogató kapcsolataikat elhasználták, kimerítették. Egyes kutatások szerint a lakhatásnál és a munkánál is fontosabbak a személyes kapcsolatok, fõleg a családi kapcsolatok, hiszen ezek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az ember az életét elfogadható minõségben tudja tartani. A kapcsolathiány oka és valamennyire következménye is hajléktalan állapotuknak, és mint ilyen, egy ördögi kör. Nehéz kimászni belõle. Azt is tudni lehet, hogy többen közülük nagy valószínûséggel hajléktalanságuk miatt váltak munkanélkülivé is. A hajléktalan lét ugyanis olyan korlátokat szab, ami a hajléktalan ember számára a normális munkavállalást lehetetlenné teszi. Nincs persze mindig válasz a felmerülõ kérdésekre, vajon miért történtek így a dolgok, mi az oka ennek az életnek? És senkit akarata ellenére nem lehet sem segíteni, sem boldoggá tenni. Törõdni a szenvedõkkel azonban minden keresztény embernek elsõdleges feladata. Talán kicsit könnyebb akkor végezni ezt a szerteágazó és nem túl sikeres feladatot, szolgálatot, ha saját életünkben megtapasztaltuk Isten feltétel nélküli szeretetét, és bátrak vagyunk napról napra elhinni, hogy Isten szeretete soha el nem múlik. Ebben a kiváltságos állapotban ugyanis könnyebb hosszan tûrõnek lenni a kudarcokban, és higgadtan rendelkezésre állni a segítségnyújtásban. Székesfehérvár, március Nemcsak a részvények esnek, meg az árfolyamok, hanem mintha a világ nagyhangú elöljárói is elcsendesedtek volna. A politikusok elbizonytalanodtak, a bankárok sokkal visszafogottabban nyilatkoznak. Talán ez nem is volna baj, az a szomorú, hogy az emberiség nagy tömege a holnaptól már nem a jót, nem szép álmai beteljesedését várja, hanem reményvesztetten félnek az eljövendõ napoktól, mely nagyon sokak szerint csak munkanélküliséget, háborút, összeomlást, anarchiát, pusztulást fog hozni. Félünk, mert szinte kitapintható, ahogy napról napra párolog, vékonyodik el az embertársainkba, a közintézményeinkbe vetett bizalmunk, hitünk. Elillan az összetartozás kellemes érzése, az, hogy együtt jobb, könnyebb, szebb ez a világ. Elmagányosodunk, bezárkózunk, félünk egymástól és sok mindenben megtorpanunk. Igen, biztos, hogy a világunk GDP-ben mért rohanása megtorpant. De talán ismerõs a kis nyuszi és a teknõs párbeszéde? A nyuszi szalad, a teknõc ballag utána. A nyuszi nyüstöli a teknõcöt, hogy szedje már a lábát, de a cammogó teknõc egyre csak azt mondja, hogy: te nyuszi, milyen jó, hogy ilyen lassan haladunk! De miért lenne jó kérdi a nyuszi, hogy lassan megyünk? Mert nem jó felé megyünk jön a csendes válasz a teknõctõl! Megtorpant a világunk, de nem is baj mondom fél szájjal mert talán nem jó felé mentünk. Nem hiszem, hogy nekünk még több autóra és csillogó-villogó ruhára, limlomra, elektromos kütyüre lenne szükségünk. Jó lenne most egy csendes, visszafogott séta. Hogyan tovább? Böjte Csaba levele Úgy gondolom, hogy mindannyian arra vágyunk, amit a betlehemi barlang jelképez, arra, amit a Mária karjaiba simuló kisgyermek mosolya jelent: biztonságra, szeretetre, egymást átkaroló jóságra van szükségünk! Mária figyelõ, egy életre kimondott alázatos igenjére, Szent József megbízható férfiúi hûségére, ki a nem vér szerinti gyermekére is gondoskodó jósággal tekint. Nekünk ma a család melegére, megértésre, elfogadásra, a ránk ragyogó tekintettel felnézõ kisdedekre van szükségünk. És mindezt miért csak fél szájjal mondom? Az biztos, hogy nem azért, mert nem hiszek a názáreti csendes, örömteli családi élet világot megújítani tudó erejében. Hiszem, hogy mindaz, ami igazán értékes az életünkben, ami az embert emberré teszi, azt nem tudja elvenni tõlünk a gazdasági válság, a pénzügyi összeomlás, melyek országainkat érintik. Családod, barátaid iránti õszinte szeretetedet, azt, hogy gyermekeiddel vidáman elmenjél kirándulni, vagy egy zimankós este leüljél sakkozni, römizni, azt nem tudja senki elvenni tõled. Azt, hogy egy jó sörre barátaiddal leülj és egymást férfiasan ugratva elbeszélgessetek, gondolom, megteheted, még ha nem is dübörög a gazdaság. Azért vagyok visszafogott, mert a szabad akaratú ember félelmében, a pánikhangulatban nem biztos, hogy ezt a csendes, visszafogott, természethez, önmagához, családjához visszavezetõ utat fogja választani. A harmincas évek elején kipattanó gazdasági világválságra se ezt a választ ad- FFF 2 3

3 4 Munkanélküliség (Fotó: Nagy Ida) ták a népek vezetõi. A hatalomért és annak megtartása érdekében óriási kölcsönöket vettek fel, újból felpörgették a termelést, a fogyasztást, és beindultak a hatalmas fegyvergyárak, a háborús gépezetek, és az emberiséget belesodorták a második világháborúba. Az anyagiak szorongatásából hihetetlenül gyorsan kinõttek a mindent elsodró, kegyetlen jobb és baloldali diktatúrák. Nem jó felé mentünk, a termelés, fogyasztás mókuskereke már nagyon gyorsan pergett. Hiába volt mindenféle szerzõdés a fenntartható világról, mi egyetlen gyárat se, sõt egyetlen villanyégõt sem kapcsoltunk volna ki, ha lenne vevõ az elõállított termékekre. Megtorpantunk, hogyan tovább? Alázatos imádkozó lélekkel kérem az Urat, hogy a názáreti csendes élet mellett tudjunk dönteni. Krisztus mutatja nekünk a kétezer éves utat, a szeretet útját. Képesek vagyunk a mindannyiunkat boldoggá tevõ szeretet mellett dönteni vagy világunk újból a gonosz lélek játékszere lesz? Van megoldás, kiút, és lelkünk mélyén érezzük, látjuk is ezt az utat. Merjünk külön-külön is, de együtt és a jó szándék által vezetett õszinte szeretet útja mellett dönteni, nem feledve azt, hogy bármi is történik körülöttünk, az nem jogosít fel bennünket arra, hogy letérjünk errõl az útról, melyen kívül minden más csak pusztulás, szakadék. Csaba testvér Köszönet az önkénteseknek! március 15. alkalmából a Karitász Pápay Ágoston-díjat kapott Fejér Megye Közgyûlésétõl. A képen látható diplomát, emlékérmet, és vázát a megye területén végzett nagy szociális érzékenységgel és kiemelkedõ hivatástudattal végzett önzetlen szolgálatért kapta meg a szervezet mely felsorolás elsõsorban a megye területén dolgozó önkéntes karitász tagok munkáját dicséri. Az Alba Caritas- sokrétû munkát végez, közvetlen Székesfehérvár és vonzáskörzetében, soksok rászoruló, fogyatékkal élõ, különféle szenvedélybeteg és hajléktalan ember körében. Most azonban nem errõl volt szó, hanem a Fejér megyében (de azon túl a Komárom-Esztergom és Pest megye egy részében is, lévén a Karitász egyházmegyei területû szervzet), a karitász önkéntesek, háziasszonyok, családanyák, dolgozó férfiak és nõk, fiatalok által végzett, és egyre növekvõ feladatról, amit az állami élelmiszersegély kiosztásában hárul az önkéntes munkatársainkra. Bizony ebben a feladatban mindig újabb és újabb feladatokat várnak el tõlünk, amiknek megoldása nem is olyan egyszerû. Nem elég, hogy a több tonna élelmiszert 3 nap alatt kell kiosztani, de a csekély fuvarköltség-térítés miatt csak az ún. osztópontokon lehet csak lerakodni, így az önkéntesek teszik hozzá a saját jármûveik benzinköltségét a segélyélelmiszer kiosztásához, Fotó: Nagy Klári hogy a saját fizikai erejükrõl ne is beszéljünk. Dicséretes találékonysággal szereztek be sok osztóponton villás targoncát a lerakodáshoz, hiszen nem lehet a raktárakból, csak bontatlan raklapon kihozni az árut, és egy nagy kamionnyi élelem lerakodása nem kevés erõt igényel. Továbbá igen súlyos adminisztrációs teher hárul az önkéntesekre, melyet ellenõriz a Vám- és Pénzügyõrség, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a kiosztás helyszínein. Eddig csak dicséretet kaptunk az elvégzett munka minõségérõl tõlük, köszönettel tolmácsolom ezúton ezt is. További nehezítések is várhatók, hiszen rászorultsági nyilvántartást, az egy fõre jutó átlagkereset figyelembevételét is elvárják tõlünk. A székesfehérvári Karitász ház is kiveszi a részét a szervezésbõl, de nagyon komoly munka hárul az önkéntesekre a végeken. Nagyon örülök, hogy ezt a sok munkát Fejér megye közgyûlése észrevette és ebben a díjban kifejezett köszönetüket most tolmácsolhatom minden résztvevõnek évi élelmiszerosztás 55 fejér megyei, 13 pest, illetve komárom-esztergom megyei településen: 54,4 tonna liszt 4271 fõ számára 68 tonna liszt 5225 fõ számára 11,3 tonna vaníliás karika 5225 fõ számára Nagy Lajosné karitászigazgató 5

4 A világnak leginkább olyan emberek hiányoznak, akik mások hiányával törõdnek. Az évenként visszatérõ rendezvényeink közül, sikerrel lezajlott: 1. A Balatoni vakáció tábor, melyen az Öreghegyi és Almássy-telepi Egyházközségek Karitász csoportjai által támogatott családok, valamint Cecérõl hátrányos helyzetû gyermekek, összesen 81 fõ (köztük 63 gyermek) vett részt. A családok szállásának és étkezésének díját pályázatokból finanszírozta csoportunk. A balatonmáriafürdõi nyaralás Keszthelyre autóbuszos kirándulással, hajókirándulással, szigligeti túrával, szervezett programokkal június 29 július 5. között rendben lezajlott.a program során a kitûzött célok megvalósultak: 6 Beszámoló az Öreghegyi Rk. Egyházközség Karitász Csoportjának évi munkájáról A szociálisan hátrányt szenvedõ családok, gyermekek számára színvonalas kikapcsolódást jelentett az együtt eltöltött idõ. A szülõk nélkül kísérõkkel érkezõ gyermekek a közös játékok, kirándulások által bekapcsolódtak a nyaraló családok életébe. A közös programok során a résztvevõk ráérezhettek az együttlét fontos, jó érzésére, az együtt táborozás alatt megtanulhattak egymással kommunikálni, egymást segíteni. Az egy hét lelki és testi felüdülést jelentett mindnyájuknak. 2. A Nyelvi és kézmûves tábor nagycsaládosok és egyedülálló szülõk általános iskolás gyermekeinek július 28. augusztus 8. között megvalósult. A nyelvi és kézmûves foglalkozásokon 45 tanuló és 3 pedagógus vett részt. Két kirándulás szerepelt a programban, az elsõ a Budai Várba, ahol megtekintették a Hadtörténeti Múzeum, a Várpalota Történeti Múzeuma kiállításait, a Mátyás templomot, a Halászbástyát és kellemes sétát tettek a várnegyedben. A második kirándulás alkalmával Ipolytarnócra, az Arborétumba és a világörökség részét képezõ Hollókõre látogatott el a csoport. Séta az Arborétumban, filmvetítés az õslények világáról, falumúzeum, szövõház és Hollókõ Várának megtekintése, valamint kemencés lángos sütés szerepelt a programban. Fõbb célkitûzések megvalósultak: térítésmentes nyelvoktatás hátrányos helyzetû általános iskolásoknak kézmûves foglalkozásokon képességfejlesztés, a természetben található anyagok ismerete, megmunkálása kirándulásokon hazánk történelmi emlékeinek, nemzeti, természeti értékeinek megismerése a szünidõ két hetének hasznos eltöltése 3. Szent Miklós ünnepe és Advent- Karácsony eljövetele jegyében, december 5-én lezajlott családi délutánunkon 23 családból 50 gyermek, 29 felnõtt vett részt. A Kossuth iskola színvonalas karácsonyi mûsorával kezdõdött az est, majd miután a gyermekek megkapták a Mikulás csomagokat, kézmûves foglalkozáson vehettek részt. Szeretetvendégséggel: teával, pogácsával, süteménnyel zárult a nap. A program során a kitûzött célok megvalósultak: Mikulás napján sikerült mosolyt csalni minden gyermek és szülõ arcára. Új programként szerepelt 2008-ban, hogy iskoláskorú gyermekeket nevelõ, hátrányos helyzetû családoknak: 1. iskolakezdési támogatást adtunk. A program idõpontja: szeptember, október. A programban részt vett: 18 családból 32 tanuló. A program során a kitûzött célok megvalósultak: A hátrányos helyzetû, egy vagy két gyermeket nevelõ családok, egyedülálló szülõk a tankönyvek vásárlásához kaptak hozzájárulást. A 3 vagy több gyermekes rászoruló családok ahol a gyermekeknek a tankönyvek térítésmentesen járnak egyéb taneszközökhöz vagy ruha, ill. cipõ vásárlásához kaptak támogatást. 2. Parlamenti karácsonyra 10 hátrányos helyzetû családból származó gyermeket küldtünk. Egyéb karitatív akciók: 1. csoportunk részt vett az EU élelmiszersegély programban, kiosztottunk: július kg lisztet 115 címre október kg lisztet 115 címre december kg linzerkarikát 115 címre 2. a Hittanos tábor étkeztetéséhez élelmiszerrel hozzájárultunk, 3. a Zentai Úti Ált. Iskola 6 tanulójának iskolai étkezési díját fizettük és 4. 5 tanuló kapott tanulmányi kiránduláshoz hozzájárulást, 5. a Tóparti Gimnázium 7 tanulójának tankönyv vásárláshoz támogatást adtunk, 6. rendszeresen 5 család kap élelmiszercsomagot 2-3 havonta, 2 nyugdíjas a gyógyszereihez kap támogatást. FFF 7

5 7. Ruhaválogatási lehetõség egész évben folyamatosan; iskoláknak idõpontra meghirdetve. 8. A megye településeinek 250 zsák ruhát juttattunk. 9. Karácsonyra játékokat gyûjtöttünk és juttattunk el vidéki településekre és Csángóföldre. 10. Hozzájárultunk a Moldvai Csángó Oktatási Programhoz karácsonyi élelmiszercsomagot osztottunk ki rászorulóknak. Bekapcsolódtunk az Egyházközség és a Pasztorális Körzet életébe: Aktívan részt vettünk a szeretetvendégségek szervezésében (Húsvét, júniusi pogácsaparty, Szt.Donát kápolna augusztusi búcsúja, Egyházközség októberi búcsúja). Negyedik éve tevékenykedem mint önkéntes, a Karitásznál, ezen belül a Prohászka templom, Bernáthné Éva vezette Karitasz-csoportjában. Azért csatlakoztam a Karitasz-csoporthoz, mert szeretem az embereket, mert az emberek jók, még azok is, akik rosszat tesznek, mert véleményem szerint rossz ember nincs, mindenki a maga módján, a maga lelkében jó, csak az élete, esetleg rossz sorsa változtathatja meg. Nagyon sok örömet jelent számomra ez a munka, sok tapasztalatot gyûjtöttem már, lelkiekben gazdagodtam és új embereket ismertem meg. Jelenleg a Kríziskezelõ Központ utcai szociális munkásaként dolgozom itt Székesfehérváron, ahol munkám során ismét a 8 Szent Erzsébet kenyere osztás Almássy-telepi Egyházközséggel közös programok lebonyolításában segítség (Ferkó Zoltán, Levente Péter látogatása, Continental Singers mûsora). Részt vettünk az Egyházmegyei napon (Balinka), az Egyházmegyei Karitásztalálkozókon és Budapesten a Szent Erzsébet Rózsája díjátadó ünnepségen. Az Adventi Udvarban a jótékonysági sátornál munkatársunk ügyeletet vállalt. A Fehérvár Travel Alapítvány pályázatain keresztül 9 családnak segítettünk, hogy jelentõs anyagi támogatáshoz jussanak. Székesfehérvár, január 14. Kádár Sándorné csoportvezetõ Egymillió csillag a szegényekért nehéz sorsú emberekkel ismerkedhetek meg, valamint az otthontalanság gondjaival. Akik az utcán élnek, õk is jó emberek, csak az életük keserû sorsa, ami sokszor több esetben önhibájukon kívül éri õket, változtatja meg lelküket. Munkám során ismerkedtem meg az önkéntesként dolgozó, Németországból jött hölggyel, Diával, akitõl sokat tanultam. Szeretete, vidámsága mindig színt visz a szerencsétlen sorsú emberek szürke hétköznapjaiba. A Karitásznál nagyon sok segítõ szolgálatban részt vettem már, de most elõször tevékenykedtem a karácsony heteiben történõ Egymillió csillag a szegényekért programban, ami nagyon megfogott. Azért is emelem ki írásomban ezt a programot, mert úgy gondolom, hogy mások is tanulhatnak belõle, megtapasztaltam, hogy bár nehéz a mai világ megélhetése, fõleg ebben a válságos idõszakban, a jó szándék, a szeretet és a segíteni akarás összefogja a társadalmat. Advent vasárnapjain vettem részt a Püspöki Palota udvarán lévõ jótékonysági sátorban, a nehéz körülmények közt élõ családoknak gyûjtöttünk adományt tüzelõre. Már az elsõ vasárnapi napomon kellemes meglepetés ért, mert az erre a célra kihelyezett gyûjtõ urna csakhamar megtelt az adományokkal. Ebbõl látszik, hogy ugyan mindenki megfárad a szürke hétköznapok gondjaiban, ennek ellenére még tudunk egymásra figyelni, még tudunk összefogni, és még akadnak segítõ emberek. Tapasztalataim szerint, melyet a kint töltött vasárnapi napjaimon szereztem, kiemelnék egy nagyon idõs nénit, akivel sokat beszélgettem. Odajött, elmondta, segíteni szeretne. Elmesélte a kis életét, hogy egyedül él, senkije nincs, de sosem szomorkodik és sosem adja fel, még akkor sem, ha õ maga is beteg, és néha õ is segítségre szorulna. De kiemelnék egy fiatal párt is, akiknek kisbabájuk volt. Nekik sem lehet könynyû az élet a mai világban, de a segítõ jó szándék õket sem hagyta el. Sok megértõ ember van, ezt egy adományozó hölgy mondta, senki nem tudhatja elõre, hogy az életében nem lesz-e szükség segítségre. És ez így van. Azoknak a családoknak, akik ebbõl az összegyûjtött adományból tûzifát kapnak, biztos, hogy nagy segítség, mert bizony a hideg és a tél nagyon zord és kegyetlen tud lenni, és talán fázni és kihûlni mindennél rosszabb. Ezt munkám során is sajnos megtapasztalom. Véleményem szerint erre az Uniós-programra szükség volt, és szerintem idén is szükség lesz. Nagyon jó ötlet, hogy gyertyát adtunk a felajánlott adományért, minden adományozó örömmel vitte a gyertyát, hogy Szenteste meggyújthassa, ahogy a program mondja: a szeretet nem múló lángját a jó cselekedetével. Írásom végén, egy nagyon fontos gondolatot fogalmaznék meg, melyet a Karitásznál tanultam, és talán másnak is tanulságul szolgál. Minden ember végzi a maga dolgát, a maga munkáját, úgy, hogy a saját élethelyzetének megfelelõ legyen, de az nem mindegy, hogy hogyan. Arra kell törekedni, hogy lelkileg folyamatosan táplálkozzunk és folyamatosan gazdagodjunk, mert csak akkor tudjuk saját magunk és mások számára a megfelelõt nyújtani. A program gondolata volt: A régiek úgy tartották: valahányszor lehull egy csillag, meghal valaki a Földön. És valahányszor fellobban egy csillag fénye, szeretet gyúl egy emberi szívben." Azt kívánom, hogy mindenki életében ez a kis gondolat éljen, és én is szeretném megköszönni, mint a Karitasz önkéntes tagja, minden adományozónak a segítséget. Baumannné Faits Bettina Azt mondom ugyanis mindegyikteknek a nekem adott kegyelemnél fogva, hogy senki se gondoljon magáról kelleténél többet; hanem józanul gondolkodjék, mindenki a hit mértéke szerint, amelyet Isten juttatott neki. Római levél

6 10 Karitász Rév Székesfehérvár Telefon:(22) , , Hívható mindennap 9 17 óra között Ügyfélfogadás: H K Sz: óráig, Cs P: 9 13 óráig Jelentkezni lehet személyesen, de telefonon is. Miért kell a terápia során olyan szigorúan betartani a szabályokat? A világos, egyértelmû megállapodások és azok következetes betartása sokat segít a fárasztó viták és a terméketlen veszekedések elkerülésében. A bentlakásos terápiában a következetességnek ezenkívül még három fontos szempontja van. 1. Közösségi érzés Minden közösségben vannak írott és íratlan szabályok. Így pl. a pihenés ideje, az agresszió korlátozása és a tulajdonnal kapcsolatos elõírások. Ha egyesek túlságosan megszorítónak találják is a szabályokat, összességében mégiscsak a közösség hasznára válnak. Aki valamennyire elégedetten akarja leélni az életét és szeretné a céljait is elérni, annak tudnia kell, hogyan igazodjon el az ilyen szabályok között. A szabályok betartásának szükségességét ily módon szemlélve megtudhatjuk, hogy mennyire kész és képes valaki beilleszkedni egy közösségbe. 2. A függõség elismerése A szakintézményekben ennek azért van különösen fontos jelentõsége, hiszen itt a közösség szenvedélybetegekbõl áll, akiknek az a céljuk, hogy a klinika és a dolgozók segítségével valamit tegyenek a függõségük ellen. A ház szabályait úgy kell meghatározni, hogy ezt a szándékot támogassák. Be nem tartásuk azt jelzi, hogy az érintett pillanatnyilag vagy alapvetõen nem akar tovább dolgozni ezen a célon. Ezért veszik komolyan már a legapróbb kihágást is: nemcsak a közösség, hanem az egyes emberek érdekében is. A klinika feladata, hogy mindenkinek felhívja a figyelmét erre, aki könnyelmûen a kezelés sikerességével és így végül az életével játszik. Talán felmerül Önben a kérdés: Hogyan játszik valaki az életével, ha például titokban dohányzik a szobájában vagy kávét fõz, bár ez tilos? Nem látom be, miért olyan nagy gond ez? Érthetõ ez a vélemény, hiszen ez közvetlenül tényleg nehezen látható be. De a reális megítéléséhez figyelembe kell venni a következõt: A házirend megsértésével az ember az általánosan kötelezõ szabályokat a pillanatnyi, személyes szükségleteinek kielégítése érdekében hatályon kívül helyezi. E mögött gyakran az a beállítottság rejtõzik, hogy: Ez az egész nem érdekel., Ez rám nem érvényes., Senki sem fogja észrevenni. vagy Csak most az egyszer. Az egyszer azonban egyszer, és nem soha. Ezt éppen a szenvedélybetegeknek nem szabad elfelejteniük, mert ugyanez érvényes még fokozottabban az alkoholra és más drogokra vonatkozóan is. Ezért szembesítik a legtöbb klinikán valamilyen formában a pácienseket az ilyenfajta magatartási hibákkal. Ha valaki továbbra is megsérti a szabályokat, annak különbözõ okai lehetnek: Nem tartja magát szenvedélybetegnek, ezért jól jönne neki a közösségbõl való kizárás. Úgy gondolja, hogy nincs szüksége segítségre, és az erejét és a függetlenségét a szabályok megsértésével akarja kimutatni. Annak ellenére, hogy belátta a problémát, mégsem szeretne változtatni a függõségén. Nem tudja magát úgy irányítani, hogy a viselkedése hosszú távon a kívánt eredményhez vezessen, mert rövid távú érzelmi viharok és kielégülések révén mindent kockára tesz. Bizonyos szabályokat nem fogad el magára vonatkozóan, nem akarja magát alávetni azoknak és bízik benne, hogy azok áthágásakor nem kapják rajta. A következõ mottó szerint játszik : Senki nem szeret olyannak, amilyen vagyok. Ha úgy viselkedem, ahogy az nekem jó, akkor elbocsátanak vagy kizárnak. Ezt az alapállást az ember természetesen mindig megerõsítheti oly módon, hogy (tudattalanul) ilyen visszautasításokat provokál. Minden esetnél külön-külön mérlegelni kell, hogy melyik az uralkodó motívum, és hogy erre hogyan kell reagálni. De minden egyes esetben maga a függõ dönt arról többé-kevésbé tudatosan még kis szabálytalanságok esetén, hogy megéri-e a csoportból való elbocsátást kockáztatnia. Enélkül a döntés nélkül nem képes a felelõsségteljes viselkedésre! Mindegy tehát, hogy ki miért szegi meg a házirendet. Ez jelentheti azt is, hogy nem ismeri el a betegségének a súlyát. Még ha meg is értjük a szabályok áthágásának némely okát, akkor is világosan közölni kell az érintettel, hogy a házirend megsértésekor többrõl van szó, mint egy betyárkodás elkövetésérõl. Ez a fajta viselkedésmód ugyanis szorosan összefügg a nedves idõszakbeli viselkedésével. 3. Az absztinencia gyakorlótere A házirend megsértése és a függõ magatartás közötti párhuzam akkor válik igazán világossá, ha megvizsgáljuk a házirend megsértése közben feltoluló gondolatokat: az Egyszer elkövetni valamit még nem bûn. Úgyse kapnak el. Úgysem történik semmi. Így senki nem bírja ki. Mit fognak gondolni rólam a többiek, ha ilyen alkalmazkodóan és szófogadóan viselkedek? olyan tipikus kijelentések, amelyek a visszaesés útját készítik elõ. Világossá válik ez, ha a fenti mondatokata szenvedélykeltõ szer használatára vonatkoztatjuk. Ilyen értelemben a házirend miatti súrlódásokat az absztinens élet gyakorlóterének tekinthetjük. Az absztinenciát ugyanis megkönnyítheti néhány általános tulajdonság, amit az ember helyes formában begyakorolhat.: belenyugvás a jelenleg vagy tartósan nem megváltoztatható feltételek elfogadásába; elviselni, hogy az ember nem kapja meg azonnal, amit szeretne (úgyneve- Lapozzon! 11

7 12 zett frusztrációs tolerancia); tekintettel lenni másokra; a felelõsséget felvállalni. Mind a három szempont, a közösségbe való beilleszkedés, a függõség elismerése és az absztinencia gyakorlótere egyaránt fontos. Megfelelõen kialakított szabályok segítségével mindhárom erõsíthetõ. Ezért a terapeutáknak komolyan kell venniük ezeket, és nem szabad visszariadniuk az összeütközésektõl. Így a házirend több lesz egy a klinikai hétköznapok súrlódásmentes lefolyását szolgáló erõszakos eszköznél. Melyek a sikeres kezelés kilátásai? A kezelés sikerének esélyét sokan teljesen igazságtalanul rossznak látják. Hosszú távú bentlakásos leszoktató kezelés után a páciensek 50%-a marad absztinens. További 15%-uk a visszaesés után a saját erejébõl újra talpra áll, és visszatér az absztinenciához. Ha az ember ugyanolyan szigorú szempontok szerint vizsgálja meg a többi következetes életmód-változtatást kívánó betegség, pl. szívinfarktus vagy cukorbetegség terápiás eredményeit, akkor biztos, hogy azoknál több visszaesést talál. Az alkoholisták visszaesése azonban jelentõs magatartásváltozással jár együtt, ezért drámaibb, és így más elbírálás alá esik. A terápia sikerére az olyan betegek esetében van a legjobb kilátás, akik a hosszú távú terápia mellett döntöttek, azt végigcsinálták, és ezután utógondozó és önsegítõ csoportokhoz csatlakoztak. Így azoknak a férfiaknak, akik a bentlakásos kezelést követõ negyedéves vizsgálati idõszak alatt rendszeresen önsegítõ csoportba jártak, 70,5%-a absztinens maradt, de 45,5% volt az arány azok között is, akik soha nem mentek el ilyen csoportba. Ezenkívül (az adatok szerint is) segít még, ha a páciens sérülésmentes partnerkapcsolatban, gyermekeivel együtt, saját háztartásában él, valamint ha középkorú (40 év körüli). Ezek az adatok csak megerõsítik, amit hétköznapi gondolkodásunkban amúgy is belátunk: akkor ragaszkodik valaki igen makacsul és tartósan egy megváltozott magatartáshoz, ha meggyõzõdött a szükségességérõl, megtapasztalta az elõnyeit, ha támogatást kap kívülrõl, stabil körülmények között él, ha nem befolyásolható könnyedén külsõ behatások által, és nem kockázatkeresõ, és ha az újfajta viselkedést valamilyen értelmes keretbe be tudja illeszteni. R. S. KEDVES HOZZÁTARTOZÓ! Ha családjában, környezetében alkoholista, gyógyszerfüggõ, kábítószeres vagy bármi mástól függõ ember van, bátran kérjen segítséget, mondja el problémáit, hogy közösen találjunk megoldást a gondokra. Nálunk hasonló problémákkal küszködõ emberekkel találkozhat, akik megértik és elfogadják az Ön helyzetét. Hozzátartozói csoportunk szeretettel várja. FFF Karitász RÉV Szenvedélybeteg-segítõ Szolgálatok Alacsony küszöbû pszichoszociális tanácsadók, ahol beutaló, biztosítás nélkül fogadnak bárkit, együttmûködnek a családorvosokkal Katolikus Karitász RÉV Szenvedélybeteg-segítõ Szolgálat 1115 Budapest, Bartók Béla út 96. Telefon: 1/ Telefax: 1/ caritas.revbp@mail.datanet.hu Intézményvezetõ: Márton Andrea Szent Cirill és Method Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítõ Szolgálat 9025 Gyõr, Bálint Mihály utca 54. Levelezési cím: 9025 Gyõr, Kossuth u. 63. Telefon: 96/ Telefon/fax: 96/ cirillmethod@t-online.hu Fõplébániai Karitász Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítõ Szolgálat 6000 Kecskemét, Fecske utca 20. Telefon/fax: 76/ revkmet@t-online.hu Intézményvezetõ: Molnár Ferenc Szent Erzsébet Karitász Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítõ Szolgálat 7100 Szekszárd, Munkácsy utca 7/a Telefon: 74/ , 74/ Fax: 74/ revszekszard@mail.datanet.hu Intézményvezetõ: Kálóczi Andrea Caritas Hungarica Eger Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítõ Szolgálat 3300 Eger, Kolozsvári utca 49. Telefon/fax: 36/ , egerrev@t-online.hu Intézményvezetõ: Klement Mariann Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Hársfa-Rév Szenvedélybeteg Gondozási Központ 9700 Szombathely, Wesselényi u. 24. Telefon: 94/ Nagy Lajos király u. 47. Tel.: 94/ revszk@t-online, harsfa.haz@chello.hu Intézményvezetõ: Sárközi Antalné SZIKLA Pszichiátriai Közösségi Gondozó 9700 Szombathely, Hollán Ernõ u. 12. Telefon: 94/ caritas.szombathely@axelero.hu Intézményvezetõ: Punokovicsné Kovács Zsanett Forrás Lelkisegítõk Egyesülete RÉV Szenvedélybeteg-segítõ Szolgálat 4030 Debrecen, Angyalföld tér 11. Telefon/fax: 52/ debrecenrev@chello.hu Intézményvezetõ: Fehér Ottília Alba Caritas Hungarica Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítõ Szolgálat 8000 Székesfehérvár, Móri út 20. Telefon: 22/ , Fax: 22/ szrev@mail.datatrans.hu Intézményvezetõ: Varga Judit Barbara 13

8 ALBA ALAPÍTVÁNY Egyházmegyei Karitász 4M TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT Székesfehérvár, Arany János u. 1. Tel.: 22/ Ügyfélfogadás: szerda 9-12, óra * csütörtök: 9-13 óra Bõvebb szakmai információk: Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességû Munkavállalóknak MUNKAERÕRE VAN SZÜKSÉGE? Amennyiben Ön munkaerõt keres és foglalkoztatna megváltozott munkaképességû munkavállalót, mi felkeressük Önt! Egy lépést sem kell tennie! Személyesen felmérjük igényeit, elképzeléseit; választási lehetõséget tudunk nyújtani a megváltozott munkaképességû munkavállalók körét illetõen; adott munkakörre alkalmas, képzett munkaerõt tudunk biztosítani; mindezt térítésmentesen nyújtjuk. Mi megtaláljuk Önnek a megfelelõ, megbízható munkaerõt! 4M személyi tanácsadók: ÁLLÁST KERES? Keresse fel szolgálatunkat! Személyre szabott álláskeresési szolgáltatással segítünk Önnek! Laczhegyi Zita Turcsiné Molnár Mária Az iroda telefonszáma: Ha Ön: aktív korú; legalább 50%-ban megváltozott munkaképességû vagy fogyatékossággal élõ; rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, egyéb nyugdíjszerû vagy semmilyen ellátásban nem részesül; és munkát keres Térítésmentes munkahelykeresõ szolgáltatással várjuk! A siker nem szerencse, hanem jó stratégia kérdése. Brit-magyar módszer: személyre szabott munkahelykeresés Egyházmegyei Karitász ALBA ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT 8000 Székesfehérvár, Lövölde u. 28/A Telefon: (22) Fax: (22) KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS RÉV A Támogató Szolgálat mûködése A Szolgálat a fogyatékossággal élõ emberek önálló életvitelének megkönnyítése érdekében végzett segítségnyújtás. Célunk, hogy a fizikai, szellemi, mentális állapotból származó hátrány csökkenjen, az életminõség javuljon. A fogyatékossággal élõ ember a társadalom értékes tagjának érezze magát. Mit kínálunk? I. Személyi segítségnyújtás otthonában Ügyintézés Információt nyújtás Tanácsadás II. Szállítás gépkocsival Kiknek segítünk? mozgáskorlátozottaknak, siketeknek és nagyothallóknak, vakoknak és gyengénlátóknak, értelmi fogyatékosoknak, autistáknak, halmozottan sérülteknek Székesfehérvár, Móri út 20. (bejárat az Irányi D. u. felõl) Tel./Fax: (22) Mi a Közösségi Ellátás? A közösségi szenvedélybeteg-ellátás célja a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció. A szenvedélybetegeket, hozzátartozóikat és közvetlen környezetüket segítjük és a járulékos ártalmakat csökkentjük. A RÉV közösségi szolgáltatást igénybevevõnek, személyes céljaira és egyéni szükségleteire alapozva biztosítjuk az ellátást a saját otthonában, térítésmentesen. Mit kínálunk? egyéni esetkezelés, segítõ beszélgetés, családkonzultáció, életviteli tréningek tervezése, önsegítõ csoport, terápiás csoport, szerepjáték csoport, hozzátartozói csoport, társas- és párkapcsolatok kezelése, stresszkezelés, lelki gondozás, utógondozás. Várjuk jelentkezését Székesfehérváron és közvetlen környezetében.

9 16 Hildegard Burján a Caritas Socialis Nõvérközösség (CS) megalapítója Hildegárd második élete A parlament lelkiismerete A keresztény munkásnõk elsõ országgyûlési képviselõnõje Ausztriában az I. világháború után gyökeres változások voltak szükségesek: 1918 õszén az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlott, a császárkirály (IV: Károly) lemondott. Az ország ott találta magát romjain és területének töredékein. A háború az õ országukat is tönkretette, a megszûnt császárság után fel kellett építeni egy új országot a romokon: megalapítani az elsõ köztársaságot. A vesztett háborút szükségképp követõ zûrzavarban valóságos Isten ajándéka egy nyugodt, tisztán látó, szervezõ egyéniség: ezért nagy bizalommal sereglettek Bécs aszszonyai Burján Hildegárd köré. Micsoda tiszteletre méltó, kisugárzó karizmája és mekkora emberszeretete volt. Ki tudná azok számát, akik nála kerestek tanácsot, vigaszt, segítséget, iránymutatatást. Egyesületeit bõvítette. Pl. szervezetbe tömörítette a villamosvasutak nõdolgozóit, hogy támaszt és jogvédelmet nyújtson nekik. Háborúból visszatért munkanélküli férfiaknak átképzõ tanfolyamokat, végkielégítést, üdülési hozzá járulást eszközölt ki., s még sok egyebet, amiket felsorolni nagyon hosszú lenne. Kifogyhatatlan volt ötletekben, valamint energiában, amikor segítésrõl volt szó. Rendkívüli szervezõi tehetsége segítségére volt. Mindezeket dokumentumok még ma is nyilvántartják, de õ maga nagyon szerényen kerülte a nyilvánosságot, ahol csak tehette: sem az elismerést, se a hírnévet nem kereste. Más indítóokai voltak a segítésre. Mindez kitárul elõttünk, ha közelebbrõl megismerjük ennek a rendkívüli asszonynak az életét, lelkivilágát. Bécs polgármestere az általános választások kiírásáig városi tanácsot hívott össze. Noha Hildegárd asszony szinte aggályosan ügyelt arra, hogy személyét semmiképp se állítsa elõtérbe, rendkívüli teljesítményei annyira közismertté váltak, hogy a polgármester ismételten kérte õt, vállalja el a városi tanácsosságot. Végül beleegyezett, abban a reményben, hogy így még többet tehet majd pártfogoltjaiért, a keresztény munkásnõkért. Hildegárd ekkor 36 éves volt február 16-ra tûzték ki a választásokat az Alkotmányozó Nemzetgyûlésre, amelyben elsõ ízben akarták a nõk aktív és passzív választójogát biztosítani. (Most ünnepli Ausztria a Köztársaság fennállásának 90. évfordulóját) Katolikus vezetõkörökben mindenütt tisztában voltak az esemény jelentõségével. E kor nyomorúsága közepette nagy politikai küzdelmek dúltak... A Keresztényszocialista Párt elsõ nõi jelöltje Egy este felkérték Burján asszonyt, ve- gyen részt a Keresztényszocialista Párt vezetésének ülésén. Az egybegyûlt pártvezetõk azzal a kéréssel fordultak a meglepett Hildegárdhoz, jelöltesse magát a küszöbön álló választásra. A felkérõk nem fogadtak el semmiféle ellenvetést. Kifejezték, hogy a jelöltség elvállalása egyenesen kötelessége, mivel csakis õ és senki más nem képes megnyerni a konzervatív keresztény lakosságot egy asszony mandátumának. Gondolkozási idõt kért. Tanácskozott férjével Burján Sándorral és lelkiatyjával Piffl bécsi bíborossal, fõpásztorával. Ezek véleménye megegyezett: e súlyos krízis idején jelenléte és ereje nélkülözhetetlen az alkotmányozó nemzetgyûlésben. Ekkor bár nehéz szívvel beleegyezett, sejtve, mekkora terhet vállal magára... Ez már a következõ, izgalmakkal teli választási harc szakaszában meg is kezdõdött... Az márc. 15-i bécsi sajtóban ezt olvashatjuk: Burján Hildegárd, a keresztény munkásnõ-mozgalom vezére, bevonult Ausztria Alkotmányozó Nemzetgyûlésébe. Ez az igazi nõiességgel megáldott asszony érett életfelfogásával, nemes, megbízható jellemével és szívének finom tapintatával, jól megalapozott tudásával s ragyogó szónoki képességeivel, kétségkívül egyik legmarkánsabb, legjelentékenyebb személyisége lesz az új nemzetgyûlésnek... Minden gondolata és törekvése, minden gondoskodása és munkálkodása az utóbbi évtizedben a szorongatott és szerencsétlen munkásnõkre irányult Tetterõs, segítõkész felebaráti szeretete, s minden elvontságot, a puszta elméletet kerülõ valóságérzéke mindig segítettek neki, hogy a dolgozó néptömegek szervezésében, nevelésében és edzésében ismerje fel a legfontosabb gyógyírt, ti. a megelõzés csodaszerét. Egy asszony, akit törékeny, megrendült egészsége és szerfölött boldog családi élete sem tántoríthatott el attól, hogy segítségre szoruló nõtársainak a végkimerülésig szolgálatára álljon... Március 12.: parlamenti eskütétel. Burján képviselõnõ még ugyanaznap két javaslatot nyújtott be: anya- és csecsemõvédelemre állam által fenntartott mezõgazdasági és háztartási leányiskolák létesítésére. A többi között szorgalmazta a szülõ- és csecsemõotthonok, külön anya- és gyermeküdülõk létesítését. Küzdött a szociális népgondozó intézményeknek szánt hitelekért. Röviden: nem akadt olyan, a nevelést vagy szociális létesítményeket elõmozdító törvényjavaslat a parlamentben, amelyben a legélénkebben ne mûködött volna közre. Valahányszor szót kért, mindannyian feszült érdeklõdéssel hallgatták, mert okosan átgondolt, szakmailag jól megalapozott volt minden mondanivalója, és át volt hatva segítõkészségének tisztaságával. A nemzetgyûlés egy elragadó személyiség, kimagasló intelligencia, megállapodott keresetlenség, s az igaz ügyet szolgáló, diadalmas erély bûvkörébe került. Korabeli bécsi bíboros-érsek, dr.friedrich Gustav Piffl fogalmazta meg így, és adott hangot ezáltal sokak elismerésének: Burján asszony a parlament lelkiismerete A következõ szakbizottságokba választották be: nevelés és oktatás, szociális igazgatás, közélelmezés, kereskedelem, kézmûvesség és ipar, (munkásnõügyek), építkezés, valamint a kamaratörvény elõkészítése. FFF 17

10 Nem csoda tehát, hogy minden napja rövidnek bizonyult, sok éjszakái órát kellett a kívánt elõkészítõ munkára áldoznia. Minden tevékenységét, melyet gyakorta bárdolatlan férfiakkal együtt végzett, a nemes nõi méltóságra épített természetesség jellemezte. Soha senki sem mert jelenlétében közönségesen beszélni, mindenki tisztelettel vette körül. A hivatalos beszédeivel és indítványaival elért hatásánál jelentõsebb volt az a benyomás, amelyet személyes érintkezéskor tett az emberekre. Nehéz kérdésekben tanácsát, véleményét kérték a törvényalkotók is. Bármirõl esett szó, mindenkor következetesen ragaszkodott a dolgozó nõk érdekeihez, mert véleménye szerint leginkább ezek igényelték támogatását. Mindig arra törekedett, hogy gyökerében ragadja meg az élet lényeges kérdéseit, problémáit. Bár Hildegárd jelentõs közremûködését Ausztria Alkotmányozó Nemzetgyûlésében méltán tarthatjuk Istennek tetszõ cselekedetnek, idõvel neki magának mégis súlyos lelkiismereti konfliktusai támadtak. Felmerült benne a kétely, egyáltalán a politika maradjon-e továbbra is hivatása? Nehézségei részint elviek, részint személyes természetûek voltak. Közös megegyezés alapján az volt a parlament munkamódszere, hogy a határozati indítványokat és hozzászólásokat mindegyik párt elõször a maga körében, a klubjában fejtette ki és vitatta meg, s a végén a közösen kialakított állásfoglalást szavazásra bocsátotta. A parlament nyilvános ülésén valamennyi párttagnak egységesen kellett felzárkóznia az ily módon elõkészített határozat mögé. Újra meg újra elõfordult, hogy olyan indítványokért volt kénytelen kiállni, amelyek ellen megvesztegethetetlen lelkiismerete tiltakozott. Ez persze keserves lelki gyötrelmet szerzett neki. A klubban a végsõkig harcolt az ilyen határozatok ellen, igyekezett kollegáit jobb meggyõzõdésre bírni. Ha mindez hiábavalónak bizonyult, kénytelen volt némán beletörõdni, hogy ellenvetéseit semmibe vették. Az Alkotmányozó Nemzetgyûlést mindössze két évre választották. Semmi kétség sem fért ahhoz, hogy Burján asszony mandátumát a következõ választás is megerõsíti. Ebben mindenki biztos volt. És mennyire megfelelt egyéniségének ez a munka! Ignaz Seipel prelátus, egykori kancellár, aki vele egyszerre kezdett dolgozni a parlamentben, azt állította róla, hogy még egyetlen férfit sem látott, aki alkalmasabb lett volna a közéleti tevékenységre, mint ez az asszony. Ünnepelték, méltányolták, tisztelték õt, úgy emlegették, mint a szociális ügyek elkövetkezõ miniszterét. Ha hatalomra vágyott volna, csak utána kellett volna nyúlnia... Magának számot sem adott róla, menynyire megnövekedett a tekintélye, csak dolgozott, munkálkodott naphosszat, úgyszólván szünet nélkül, gyakran a késõ éjszakába belenyúlóan is. Bizony fáradt volt még, amikor pár órai alvás után korán fölkelt, hogy idejében érkezzék a hietzingi templomba (Bécs 13. kerülete) a szentmisére. Ott meríthetett magának világosságot s erõt az újabb nehéz naphoz, ott ismerhette fel, mi is vele a jó Isten terve. Búcsú a politikától Burján asszony egy napon azzal a döntésével lepte meg a pártvezetõséget, hogy nem jelölteti magát a küszöbön álló új választásokon. Világosan felismerte, hogy kitaposta már az ösvényt, amelyen a keresztény nõknek új politikai szerepükben haladniuk kell, s most másoknak akarja átengedni ezt a munkát. Rengeteg további feladatot látott maga elõtt, s égett a vágytól, hogy majd ezekre idõt szakíthasson. Döntése kollégáinál és a nyilvánosság körében õszinte, heves ellenszegülésbe ütközött. Megpróbálták rávenni álláspontjának megváltoztatására. Õ ellenben az Isten színe elõtt fogant elhatározását, ami számára ugyan újabb áldozatot jelentett, véglegesnek tekintette. Sok szempontból volt ez számára áldozat. Mindenekelõtt azért, mert, mint említettük, egészen kiváló tehetsége volt a politikai tevékenységhez, másrészt pedig tisztán látta, mekkora hatalmi pozíciót adott fel, önként. Jellemzõ, hogy még az ellenzék pártja is sajnálta távozását. Dr. J. Tandler, kiváló szociáldemokrata, kezet csókolt neki és így szólt: Nagyságos asszonyom, hamis bókként hangzik, ha az ellenfél kijelenti, sajnálja az Ön távozását, mindazonáltal mi õszintén gondoljuk. Burján asszony mint képviselõ a parlamentben márc nov. 9-ig látta el tisztét, igen eredményesen. Bécs késõbbi polgármestere, Karl Seitz, a szociáldomokrata vezérek egyike, visszaemlékezve közös parlamenti munkájukra, azt mondta róla halála után: Burján aszszony részére mindent megkaphatnak tõlem, - õ csakugyan szívébe fogadta a népet. Mint parlamenti képviselõ, Hildegárd búcsúzáskor így foglalta össze röviden e súlyos feladat lényegét: Aki minél szilárdabban át van itatva és meg van gyõzõdve világnézetérõl, beállítottsága minél inkább szívügyévé válik, akkor annál nyugodtabban tud elviselni más véleményeket, annál inkább keresi mindenhol a megbékélést, azt, ami összeköt, és ignorálja a közös munka során azt, ami elválasztana. A nõk politikai tevékenysége magában foglalja azt ami segítés és szolgálat,... Ez a segítõkészség, ez a munkaszeretet, öröm, mindenekelõtt pedig a társadalom bajai, melyek minden pártbeli különbségek fölött állnak ezek fogják a nõket a közös munkára, együttmûködésre serkenteni. Mi nõk, nem akarjuk legjobb erõinket a megkeseredett, terméktelen pártharcokra áldozni, hanem gyakorlati, közösséget teremtõ munkát akarunk végezni. Szükségünk van a megbékélésre és a kiengesztelõdésre józan, önzetlen munkánkhoz, csak akkor lesz az új nemzetgyûlés egy boldog Ausztria fundamentuma. Megtérése óta Hildegárd asszony rendületlenül befelé figyelt, Istenre, olyan feladatra várva, amelyre Isten õt szemelte ki. Állandóan olyan lelkiállapotban élt, melyet a Hamletbõl vett kifejezéssel szeretett jellemezni: Readiness is all Minden a készenlét. Tevékenységei sodrában, amelybe mindjárt az elsõ bécsi éveiben belecsöppent, folyton úgy érzete, valamennyi szociális és karitatív munka csupán elõkészület, mintegy beletanulás a még rá váró elkövetkezendõre. Nagyvonalú egyénisége nem találhatta meg beteljesedését mulandó feladatokban, bár legyenek azok mégoly szükségesek. Mindig követte a Lélek indításait. Kész volt a következõ feladatokra, amik már vártak reá. (Folyt. köv.) Az anyagot német nyelvû irodalomból összeválogatta és fordította: L. Ilona nõvér * Legyünk meggyõzõdve, hogy minden embernek van jó oldala. Arra törekedjünk, hogy ezt benne felfedezzük, és a vele való kapcsolatunkban mindig tartsuk ezt szem elõtt. Ez rendkívül segít nekem országgyûlési munkámban. (Burján Hildegárd) 18 19

11 A plébános meghívta a Karitász csoport önkénteseit... A Karitász csapat egész évben másokért dolgozik, most magunkért jöttünk össze január 29.-én a plébánián, plébános atya által felajánlott vacsorán. Ez a meghívás nem elõször történt, de ezen az estén mi csak vendégek voltunk, minden vacsorához kötõdõ feladatot a Tamás atya rendezett. Az atya a pohárköszöntõjében megköszönte az egész évben végzett munkánkat, ahol elmondta, ebben a rohanó 20 nehéz idõben nélkülünk nem tudná elképzelni az egyházközségre nehezedõ szociális feladatokat. A finom õzpörkölt elfogyasztása után baráti beszélgetést folytattunk, majd imával és az atya áldásával zártuk az estét. Megköszöntük Tamás atya ránk figyelõ szeretetét és meghívását. Sági Ferencné csop.vez. Humorpercek A gyerek nagyon kínlódott, hogy felhúzza a csizmáját, erre hát odament neki segíteni az óvónéni. Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a kissrác azt mondja: Óvónéni, fordítva van a lábamon a csizma. A nõ látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kissrác lábára. Ekkor a kisfiú megint csak megszólal: Ez nem is az én csizmám! A nõ egyre idegesebb lett, õrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:... hanem a bátyámé, csak õ már kinõtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám. Az óvónõ már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét ráadta a kisfiú lábára a csizmát, pedig még mindig nagyon sok tuszkolást igényelt a mûvelet. Na, végre, gondolta az óvónõ, majd megkérdezte a gyereket: Pistike, hol a sapkád? Mire a gyerek: A csizmámban! JJJ Vigyázzatok, ne vegyétek meg a japán TDK együttes kazettáját. Én már többször is meghallgattam. Teljesen üres... AZ ÉLET NYOLCVANNÁL KEZDÕDIK Jó hírem van a számodra. Az elsõ 80 év a legnehezebb. A második már nem más, mint születésnapi rendezvények sora. Ha egyszer elérted a nyolcvanéves kort, mindenki vinni akarja a csomagodat és fel akar segíteni a lépcsõn. Ha elfelejted a saját neved, vagy valaki másét, vagy egy megbeszélt találkozót, vagy a saját telefonszámodat, vagy három helyre is elígérkezel ugyanarra az idõpontra, vagy elfelejted, hány unokád van, nem kell tenned semmi egyebet, csak elmagyaráznod, hogy te már nyolcvan éves vagy. Nyolcvannak lenni sokkal jobb, mint hetvennek. Hetvenéves korban az emberek mindenért mérgesek rád. Nyolcvanon túl azonban mindenki mindent megbocsát. Ha valami marhaságot csinálsz: az a második gyermekkorod. Mindenki az agyalágyultság tüneteit keresi. A hetvenéves kor cseppet sem tréfadolog. Egyfolytában csak arra várnak, hogy visszavonulj egy floridai házba panaszkodni a köszvényedrõl, és te pedig mindenkit arra kérsz, hogy hagyja már abba a motyogást, mert nem értesz semmit (ti. hallásod 50%-ig már tönkrement). Ha mindezt túléled nyolcvanéves korig, mindenki meglepõdik, hogy te még mindig életben vagy. Tisztelettel adóznak neked, csupán azért, mert ilyen sokáig élsz. Azon is elcsodálkoznak, hogy még mindig jársz és érthetõen beszélsz. Úgyhogy azt ajánlom mindenkinek, húzza ki nyolcvanig. Ez az élet legjobb része. Az emberek mindent megbocsátanak. Ha engem kérdezel, az élet nyolcvannál kezdõdik. JJJ (Nyolcvan éves vagyok. Más szóval: négyszer húsz éves fiatal. Cardijn bíboros) 21

12 Hallgassa Ön is a Magyar Katolikus Rádiót! Középhullám (AM vagy MW) 1341 khz (siófoki adó) 810 khz (lakihegyi adó) Kábel-TV hálózaton: (a vételhez kioxiális antennabemenettel rendelkezõ vevõkészülék szükséges) A UPC hálózatán Székesfehérváron a 93,6 MHz-en! Az Orbán Balázs Alapítvány támogatást biztosít határon túli diákok számára. A támogatás feltétele, hogy magyarországi felsõoktatási intézményben tanuljon és tanulmányai befejezése után hazatérjen szülõhazájába a támogatott tanuló. Jelentkezni lehet és felvilágosítást kapni az alábbi címen: 8200 Veszprém Zrínyi u. 15/E I balassa_l@fre .hu KEDVES OLVASÓNK! Az újság ingyenes. Minden újságba teszünk befizetési csekket: ez azonban semmilyen kötelezettséget nem jelent. Azok dolgát szeretnénk megkönnyíteni, akiknek módjában áll a Karitászt anyagilag is támogatni. Szíves megértésüket kérjük! IN VIA Katholische Mädchensozialarbeit AU-PAIR-KÉNT KÜLFÖLDÖN Szeretnél-e nyelvtanulással és au-pair/babysitter munkával 6-12 hónapot egy külföldi családnál eltölteni? Az au-pair tartózkodás a következõt jelenti: napi 4-6 óra könnyû házimunkát végezni egy külföldi családban és nyelvtanfolyamra járni. Mit jelent az au-pair szó? Kölcsönös felelõsséget jelentõ munka a külföldi munkavállaló fiatal és az õt befogadó család részérõl. Az IN VIA szervezet kapcsolatban áll több ország au-pair munkát közvetítõ irodájával. Az IN VIA szervezetet több mint száz évvel ezelõtt alapították a külföldön munkát vállaló, nyelvet tanuló fiatalok segítésére. Mai alapszabályait az 1969-ben Strassbourgban aláírt Európai Egyezményben rögzítették. Az IN VIA szervezésében a fiatalok a következõ országokba utazhatnak: ð Németország különbözõ városaiba (24 éves korig) lányok-fiúk ð Angliába (27 éves korig) lányok, ritkán fiúk Ezúton is köszönetet mondunk minden beérkezett adományért, bélyegért, parafadugóért, szemüvegért, valamint a pénzadományokért. Köszönjük, hogy segítenek, így segíthetünk mi is. Isten fizesse meg! Kérjük továbbra is nagylelkû és megértõ támogatásukat. Az Egyházmegyei Karitász munkatársai Székesfehérváron. A székesfehérvári karitász irodában kapható: ð Belgiumba/Franciaországba (23/30 éves korig) lányok-fiúk ð Olaszországba (30 éves korig) lányok A kiutazás feltételei: ð alapfokú nyelvtudás az adott ország nyelvén ð az oda- és visszautazás költségeinek fedezése ð a nyelvtanfolyam költségeinek fedezése További részletekrõl az alábbi címen, illetve telefonon lehet érdeklõdni: Az IN VIA magyarországi székhelye: 6726 Szeged, Fürj u. 49. Telefon: 62/ , mobil: 70/ , hor-ker@invitel.hu Az au-pair tanácsadó, Kertész Orsolya várja az érdeklõdõk telefonhívását vagy jét. * Koncepció (iránymutató) a plébániai (egyházközségi) karitászcsoportok részére. Felépítési és munkaterv. * Alba Caritas Hungarica Alapítvány ismertetõ prospektusa, valamint befizetési csekk. * Irmgard Burjan-Domaning: Sürgetõ szeretet Burján Hildegárd élete. Márton Áron kiadó, (Kedvezményes ára: 80 Ft) Burján Hildegárd Bécs karitászapostola, a Caritas Socialis (C. S.) Nõvérközösség alapítója, a könyv az õ életérõl és munkásságáról szól. * Felebarátomat keresem A felebaráti szeretet imái. (Az eredeti mû: Wolfgang Pucher CM: Die Suche nach dem Nächsten) Az osztrák szerzõ és az osztrák karitász támogatásával kiadott imafüzet. Karitászmunkatársak részére ajánljuk. Szent Gellért Kiadó

13 Valami egészen más... Az emberiség történelme során sokféle bálványt, un. isteneket fabrikált magának, fantáziáját szabadjára engedve formálta, isteneként imádta, áldozatokat mutatott be neki. Általában saját képére és hasonlatosságára (antropomorf) készítette, de félelmetes tárgyakat faragványokat is. E gazdag gyûjtemény bõ képzelõerõrõl tanúskodik. Ezeket többnyire félelem szülte,de tagadhatatlanul valami bensõ igény. Azonban érdekes Istenünk zseniális ötlete nem jutott a bálványkészítõk eszébe. Teremtõ Istenünk pedig az emberiségnek váratlanul új, igencsak meglepõ példaképet teremtett, adott: a GYERMEKET. Õ maga, Jézus Krisztus által, mint gyermek jelent meg a világban: Betlehemben, több mint kétezer éve. Nemcsak hogy megtestesült hanem gyermekké testesült meg. A választott nép évezredeken át várta az ígért Messiást, egy hatalmas megmentõt, aki majd minden problémáját megoldja, úrrá teszi. S íme. Megszületik egy csecsemõ: Istenünk, a világ Teremtõje, Betlehemben egy istálló jászolában fekszik, pelenkázva, bepólyázva: kiszolgáltatott, mint minden emberi lény, mikor világra jön. Ugyan mit lehet elvárni egy kisdedtõl? Micsoda ötlet, és micsoda rizikó! Mi jutott eszébe Úristennek, amikor leszáll mennyei trónjáról és ennyire lealacsonyítja, kiszolgáltatja magát? Ez a várt Messiás? Valami új és eddig ismeretlen tárul fel elõttünk, VALAMI EGÉSZEN MÁS. Nevezhetjük csalódásnak is elõször. Vajon mit akarhat Isten közölni velünk ezzel? 24 A gyermekarcú Isten* Hallatlanul fontosnak kell lennie e közlésnek, összefüggésben értékítéleteinkkel, megváltásunkkal BOLDOGSÁGUNK- KAL. EZT AZ EGÉSZEN MÁST, amelyet Jézus élete során is megélt és többször is hangsúlyozott: így olvassuk az Evangéliumokban: Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermek, nem mentek be a mennyek országába. Döbbenetes és érthetetlennek tûnõ beszéd. Jézusnak ezt a tanítását a Bibliában mind a négy evangélistánál megtaláljuk. Jézus földi élete során sokszor vette pártfogásába a gyerekeket, õket állította példaképül a tanítványok elé. Újjászületésrõl is beszélt... Pál apostol Isten gyermekeinek nevez bennünket. Gyakran el-elgondolkodom, különösen, amikor a gyermekarcú Istent karácsonykor ünnepeljük: vajon mennyire vagyok tudatában, hogy ez és ilyen Istenünk? Ilyen is. Õ a gyereket tette meg példaképünknek. Miért is? Hát milyen is a gyermek? Miképpen, miben lehet példaképünk? Ilyen gondolatok foglalkoztattak, amikor egy mûvész révén váratlan segítségre bukkantam: Pár éve a bécsi Irgalmas Barátok Kórházában tartózkodva, a földszint egyik folyósójának a falán egy döbbenetes képes kompozíciót fedeztem fel. A fal közepén bekeretezve olvasható a fenti idézet Lukács 18/17 mai, idõszerû német nyelven (l. köv. old.). Körülötte pedig sok gyermekfotó elhelyezve, szám szerint 175 db. A gyerekek arca, alakja különbözõ kifejezéseket tükröz, érzéseket, hangulatokat, indulatot stb. A mûvész ezt a nehéz témát a gyermek-példaképet ezt a Valami egészen mást mûvészien ragadta meg és szemléltette. Lenyûgözõ. (A mûvész Dr. Laneng) Ott az egész dekoráció önmagáért beszél. Mióta fölfedeztem, ha idõm engedi, elzarándokolok a kórházba, szemlélni ezt a kompozíciót. Hiszen a kórház benn van a város szívében, közel a Duna-csatornához, a Collegicum Hungaricum mögött. Az igazi mûvészektõl sokat lehet tanulni: és a szentektõl. Meg a gyermekektõl Ezt a szép élményt most ily módon is szeretném megosztani másokkal, azáltal is, hogy plagizálva ízelítõként, szerényen szemléltetem, úgy, ahogy ez számomra lehetséges. (L. képek köv. old., bocsánat, mert ez nagyon messze van az eredetitõl). Bárcsak sikerülne kedvet csinálnom, hogy valaki Bécsben járva a látnivaló nevezetességek közé besorolná ezt a jó és szép kórházat is. Ezenkívül is sok szép dekoráció látható az épületben. Belépéskor pedig alapítójuknak, Istenes Szt. Jánosnak a mondása fogad, óriási betûkkel: A szív parancsol Ha majd egyszer minden kórházban így lesz... Reméljük. * Jöjj el hát Istenem lobbants lángot az éjjelen élõ irgalmadat terjeszd ki fölénk. Jöjj el hát Istenem nyíljon már ki a végtelen, jöjj el gyermekarcú Isten szállj közénk. (Sillye Jenõ éneke) A mûvész: Herr Dr. Laneng, Barmherzigen Brüdern in Wien. Összeállítás és fordítás: Lázár Ilona nõvér CS. Bécs-Budapest Segélyhívó számok válságterhesek, gyermekes anyák részére I GÓLYAHÍR Egyesület Tel.: 06-30/ * I LEA Leány Anya Gyermekotthon Tel.: 06-20/ * I OTTHON SEGÍTÜNK Alapítvány Tel.: 06-30/ * Fotó: Nagy Ida 25

14 A különbségeket keressük, vagy inkább a közös-séget Fotók: Árvai Ferenc Minden évben megrendezésre a kerül a Püspöki Kar támogatásával a Cigánypasztorációs konferencia, melynek több éve már az egri Szent János Lelkigyakorlatos Ház ad otthont. Évrõl-évre nemcsak jól érezzük magunkat egymás társaságában, de mindig valamilyen téma körül forog a három nap, melynek fontos része, hogy ez az együttlét is a társadalmi kiengesztelõdést segítse. Megismerhettük legutóbb Vesho-Farkas Zoltán mûfordító újságírót, (a fényképen bal oldalt), a cigány kultúra ápolóját, aki lefordította pl. a Szentírást a lovári nyelvjárásra. Érdekes vonatkozásokat hallhattunk ennek grammatikai hátterérõl tõle és Tarjányi Béla professzortól. De voltak tanúságtételek, közös éneklések, szentmise. Zaklatott világunkban különösen fontos a krisztusi közösség megélése a résztvevõknek és felmutatása a társadalomnak. (szerkesztõ) NYUGATON A HELYZET A Lajtától kissé Észak-keletre van egy szép város, ma fõleg Bratislava névre hallgat, pedig illik rá a Pressburg, a Pozsony is. Remek, pompás település, legszebb régi épületei épp a templomok, ezeket pedig épp a mieink építették. Mindegy hosszú távon, hogy a politizálók hogyan marják egymást, fontos az, hogy Duna (Dunaj, Donau) szabályozásban a szakemberek, hitkérdésben a hívõk és papok, kultúrában is az illetékesek közös nevezõn vannak. SLOVENSKÉ TÁLENTUM címmel a közelmúltban rendeztek szomszédaink pompás kulturális vetélkedõt, Örült az emberek szíve, amikor látta-hallotta: a mûsorvezetõ többször, nagyon lelkesen szólt az egyik nagyon-nagyon sikeres szereplõnek HABODÁSZ Istvánnak ISTVÁN, NAD- JON JJÓ!! Roni Janacsek echte szlovenszko kis csaj. Jött, látott és gyõzött. A kis somolygós csibész belecsapott a gitárhúrokba és fölhördült odalenn száz meg száz torok. Az apu tanítványa szétvetett lábakkal, ritmusra dobált hosszú hajával, szájjal, szemmel, mimikával szuggerálva követte saját ritmusátimprovizációját, és eszünkbe jutott a fantasztikus Jimmi Hendrix, csak ez a Roni bõven lehetett volna az unokája annak a Dzsiminek, és õrült-elképesztõ, beethovenidémoni, szürrrealista hangok olykor kordába fogva. Csudás, káprázatos produkció volt, ez a csöpp leány meghódított magyar, szlovák és labanc szíveket. Csak ám elõtte még a Gyöngyi. A Bódis. A krónikám végére hagyom, mert csak... Úgy jött ki a porondra, olyan félénk bakfis módon, olyan egyszerû öltözetben, úgy nézett körül: Jézus! ekkora nagy színpad, ennyi fény! Aztán énekelni kezdett. Ott lenn az ezerfejû cézár visszafojtott lélegzettel. Mert az elsõ pillanattól kezdve éreztük: a kis Jézus küldötte érkezett közénk el. Úgy sírt, csilingelt szûzi hangja esdeklõn szinte, egyszerre kért-adott, lágyan, gyermeki tiszta bájjalbúval és egyben gigászi szimfónikusan. A szájak álmélkodva, test feszülten figyel, a kezek a szem körül kotorásznak a zsûri elnöké is valami biztosan van ott, közben diszkréten letörlõdik újra és újra egy-egy könnycsepp-titok. Aztán elfogyott a dal, aztán csönd... AZTÁN DÜBÖRGÕ TAPSVIHAR, székekrõl FÖLUGRÁLVA... a kicsi lány nem érti mi történt, majd lassan fölfogja: õk és én itt és most, és itt, most ünneplés van, valamit jól csináltam, vagy csak jézusi-tiszta õszinte voltam??? Most már sír, sír, sír önfeledten. Ünneplünk, VÍBORNYE!!! Ünneplünk, örülünk. Médl Sándor Mosonmagyaróvár, január Napkor település énekesei Kérjük, adja adója 1%-át az Alba Caritas Hungarica Alapítványnak. Támogassa ezzel is a Karitász szegénygondozó munkáját. Adószámunk: Köszönjük! 27

15 Van egy zöld ötletem... Decemberben naptárvásárláskor nézem a boltban a rengeteg naptárt, különbözõ színû fedéllel, felmerül bennem a választás kérdése. Feketét vagy sötétkéket szoktam venni, de most megmozdult bennem valami: nem, most más színt választok. Milyent? Például pirosat vagy zöldet? A zöld pedig a reménység színe, azontúl vagy éppen azért, hogy a természet és a növekedés színe is. Ha pedig a remény színe a zöld, miért is ne lehetne 2009 a remény éve? Zöldév Reményév. Hmm... Miért ne? Pillanatok alatt beindult nálam egy rejtélyes bensõ csírázás: igen ez az! Legyen ez kiemelten a remény éve! Azonnal vettem a zöld határidõnaptárhoz zöld golyóstollat is, amit mindig magammal tudok hordani. Az elárusító fiatal lánynak elmondtam, hogy miért választottam éppen zöld naptárt. Csodálkozva nézett rám: A zöld a remény színe? (A fiatalok még nem ismerik ezt a hagyományt?) Hát persze, én így hallottam. Ezt tartja a hagyomány, annak pedig oka van. Hiszen ahogy a csírázó növény kibújik a földbõl, elsõ dolga megzöldülni. Az erdõ is, a szántóföld is tavasszal zöld. Ezért lett a remény színe a zöld? Elhatároztam, hogy magam körül már most elkezdem a zöld színt gyarapítani, hogy mindig szem elõtt legyen a remény: otthon, munkahelyen, ha van, a kiskertben vagy elõkertben. Lehetne fát vagy bokrot ültetni, füvet vetni vagy egyszerûen a szobanövényeket szaporítani, magokat csíráztatni. Miért ne? Lehetne több zöldséget is nevelni. Városban is: ablakban, erkélyen pl. levendulát, citromfüvet, majorannát, mentát stb. is cserépben (muskátlik mellett), szép és hasznos is. Miért ne? Egyik gondolat hozza a másikat. Csodálatos közelrõl nézni a csírázó kis növénykéket... Eszembe jutott az a fekete afrikai hölgy, aki két éve Kenyában faültetést kezdeményezett és a fásítási programjával küzdött társaival együtt a szárazság, éhínség, munkanélküliség ellen. Ezt sikerült neki egész országában elterjeszteni: Béke Nobel-díjat kapott. Afrikában már növekednek a zöld erdõk. A remény nagyon erõs. Jó esélyei vannak pl. a rezignáltság, a fásultság, a túlzó racionalizmus stb. ellen, ami ellen nekem is gyakran küzdenem kell. Miért ne reméljem, hogy a jövõ javulást, valami jót hoz? Bennem is, körülöttem is. Haladjunk kis lépésekben, de haladjunk a remény útján, bátorítsuk egymást. Ha sokan akarjuk. Már ez a tudat is erõsít engemet és bárkit. A szándékoknak is van erejük! De még mekkora! Elmesélem társaimnak, barátaimnak, ismerõseimnek zöld naptáram hiteles történetét. Hátha másoknak is kedve támad a reményhez, és velem együtt várja és éli a zöld remény új évét! Miért ne? A csíra bennem már ki is hajtott: van pár társam is. Egy szép emlék a múltból: réges-régen Marosvásárhelyen jártam, a múzeumban. Ott volt egy kis tájkép, talán a legkisebb, Paál Lászlótól, híres magyar mûvészünktõl. Ez a kép csupán és kizárólag zöld festékkel volt megfestve. Ez azonban az elsõ pillantásra nem tûnik fel, anynyira harmonikus. E tájkép a zöld szinte végtelen és csodálatos árnyalatainak mûvészi variációja. A múzeum legdrágább kincse. Közben eszembe villant egy pár éve olvasott kitûnõ könyv is Ch. Péguy francia írótól a reményrõl. A reményt eben a könyvében szimbolikusan, megszemélyesítve kicsi mustármag kislánynak nevezi és ábrázolja, amint egy gyermek erejével tévedhetetlenül siet elõre útján, és kézenfogva vonja maga után két társát: a szeretetet és a hitet. Úgy érzem, hogy mindig érdemes a reményrõl elgondolkodni, ez most nagyon aktuális, az új évben is. Az adventi Evangéliumban hallhatunk Lukácstól: Istennél semmi sem lehetetlen. (Lk. 1,37) Így Gábriel arkangyal szavai Máriához de ez talán nekünk is szól... Lázár Ilona nõvér Április Május Június KARITÁSZ KLUB PROGRAM 2. Tavasz-köszöntés. Simonyiné Zsóka felolvassa e témában írt verseit. 9. Nagycsütörtök, szünet. 16. Lehet-e a szenvedést hittel elfogadni, ha igen, mi a hozadéka. Beszélgetés a klubtagokkal. 23. Séta a Bory-várban. 7. Receptcsere a vegetáriánus konyha remekeibõl. 14. Elõadás az allergiás betegségekrõl. Elõadó Polácska Erzsike. 21. Tavaszi séta a Haleszban. 28. A pünkösdi népszokásokról beszél Marosváriné Ilonka. 4. A Jézus Szíve ünnep kialakulása és gyakorlata a hívek körében. Elõadó: Hajdóné Olgi. 11. Múzeumlátogatás. 18. Séta az Öreghegyen, pihenõ a Bánya-tónál. 25. Vetélkedõ Székesfehérvár mûemlék épületeirõl. Vezeti Hajdóné Olgi. Megjelenésére számítunk, szeretettel várjuk! Székesfehérvár, Lövölde u. 28/A * Telefon: (22) Hajdó Györgyné klubvezetõ 28 29

16 Következõ számunk júliusban jelenik meg. Lapzárta: Június 15. Ehhez várjuk gondolataikat, írásaikat. KÉRJÜK AZOKAT AZ ADOMÁNYOZÓINKAT, AKIK ADÓIGAZOLÁST KÉRNEK, HOGY ADÓSZÁMUKAT KÖZÖLJÉK VELÜNK, MERT CSAK ENNEK ISMERETÉBEN ADHATUNK KI IGAZOLÁST A BEFIZETETT ADOMÁNYRÓL. Közlemény a Karitászházról Félfogadás naponta (hétfõtõl péntekig): óráig (tanácsadás) Ruhaosztás szerdán és pénteken óráig Karitászboltunk óráig tart nyitva (ruhanemû, cipõ, bõráru stb. kapható igen kedvezményes áron) Cím: Székesfehérvár, Lövölde u. 28/A (a garázssor mellett az Erzsébet utcával párhuzamosan a GYIVI mellett, a vasútállomástól 5 percre) Telefon: (22) , Fax: (22) A ház, a város és a Székesfehérvári Egyházmegye Karitász Központja. Mindenkit szeretettel várunk! Karitászbolt JÓTÉKONY KERESKEDÉS Szeretettel várunk minden kedves vásárlót a Karitász boltjában! Itt mindenki vásárolhat, hiszen ezzel a Karitászt támogatja! Segítsen, hogy segíthessünk! A bolt bevételébõl élelmiszer kerül a rászorulók asztalára... Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig óráig. Cím: Karitászház Székesfehérvár, Lövölde út 28/A Nagyon olcsó áron kapható jó minõségû használt ruhanemû, cipõ, táska, bõráru. Köszönjük segítségét! Támogassuk a Karitászt! Kiemelten közhasznú szervezet A Karitász gyûjt: Használt levélbélyeget: Ne dobja el! Mindenféle bélyeget, válogatás nélkül értékesíteni tudunk. Ha valakinek nincs rá szüksége, kérjük ne dobja a szemétkosárba, hanem vágja körül a borítékon (kb. másfél cm-es szegélyt hagyva) nem kell leáztatni és gyûjtse össze, küldje el. Természetesen használt bélyegekrõl van szó: külföldi és magyar egyaránt. Használt felbélyegzett borítékot. Képes levelezõlapokat: régit és újat, bélyeggel és bélyeg nélkül is. Régi postai levelezõlapokat. Régi bélyeggyûjteményeket. Használt parafa dugót. Tartós élelmiszert. Régi szemüvegeket. Kérjük a fenti dolgokat összegyûjtve a Karitász címére elküldeni: Alba Caritas Hungarica Alapítvány Egyházmegyei Karitász 8000 Székesfehérvár, Lövölde u. 28/A Tel.: (22) , Fax: (22) Pénzadományt is örömmel fogadunk, bármilyen csekély összeg is legyen. Sok kicsi sokra megy! Adóigazolást tudunk adni. Számlaszám: OTP Adószám: Mindezt a szegények támogatására fordítjuk! Köszönjük, hogy támogatják a Karitász munkáját