A SZARVASI HOLT-KÖRÖS (KÁKAFOKI-HOLTÁG) KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI PROBLÉMÁI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZARVASI HOLT-KÖRÖS (KÁKAFOKI-HOLTÁG) KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI PROBLÉMÁI"

Átírás

1 A Puszta /17, pp A SZARVASI HOLT-KÖRÖS (KÁKAFOKI-HOLTÁG) KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI PROBLÉMÁI TÓTH TAMÁS KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS Bevezető A Hármas-Körös az utóbbi évszázadban mesterséges gátak közé szorítva folyik, megszűnt ezzel annak a folyónak és az azt körülvevő tájnak a dinamikus kapcsolata, melynek az itt élő ember szerves része, használója és formálója volt. A magyarországi folyószabályozások eredményeként kialakult-kialakított holtmedrek és mellékágak jelenlegi száma megközelíti a háromszázat. Mintegy 180 vízterülete nagyobb mint 5 hektár. Ez összességében 7000 hektárnyi vízfelületet jelent. A holtágak körülbelül 75 százaléka a mentett oldalon helyezkedik el. A Körösök vidékén ez az arány megközelíti a 90 százalékot. Ma már jól látható, hogy az egyre jobban fregmentálódó természetes vagy természetszerű élőhelyek hosszútávú fennmaradása, csak egy egységes nemzeti ökológiai hálózat kialakításával lehetséges. A kitűzött cél, az élőhelyek természetes kapcsolatrendszerének visszaállítása csak a hagyományos tájmintázatottájstruktúrát közelítő területfejlesztéssel és úgynevezett ökofolyosók rendszerének kijelölésével és fenntartásával érhető el. Az utóbbi szerepkör betöltésére a folyóvizek mellett a holtágak és a hozzájuk kapcsolódó kiterjedt csatornahálózatok víztere és parti sávja a legalkalmasabb. Ehhez azonban a természetes vagy természetszerű állapotuk fenntartása vagy rehabilitálása szükséges. A feladatok megoldása nem lehetséges jelenlegi állapotuk felmérése, természeti értékeik számbavétele, hasznosításaik prioritási sorrendjének mihamarabbi újragondolása, s ezek alapján kidolgozott védelmi stratégiák felállítása nélkül. A Szarvasi Holt-Körös keletkezésének, tájképi és szerepkörbeli változásainak története, mai állapota, tipizálható esettanulmánya az alföldi semipaleopotamon típusú (azaz a folyótól már elkülönült, de a talajvíz általi frissülés mellett, mesterséges vízutánpótlással is rendelkező) mentett oldali holtágaknak. Vízgyűjtőjét, partjait és vízterét érintő legfőbb környezetvédelmi problémák és azok lehetséges megoldásainak összefoglalása segítheti a többi, az átalakulás más-más stádiumában levő, de kivétel nélkül veszélyeztetett holtág megelőző jellegű védelmét illetve rehabilitációját.

2 A vízgyűjtő terület tájtörténete a XVIII. század végétől napjainkig Az alábbiakban röviden összefoglalom a Körösvidék, - ezen belül a szarvasi Holt-Körös vízgyűjtője - tájtörténetét, közvetlen a szabályozások előtti időktől napjainkig. A tágabb kitekintéstől nem tekinthettem el, mert a Holt-Körös átalakulása, mai állapota csak a szabályozások hatására kialakult természetigazdasági-társadalmi változások és folyamatok eredőjében értelmezhető. A szabályozások előtti természeti kép Közvetlen a folyószabályozások előtti időkben a Körösök-völgye természetes és emberalakította dinamikájú vizes és szárazabb típusú élőhelyek mozaikjából épült fel: sziki és löszgyepek, üde kaszálórétek, üdébb és szárazabb legelők, szántók, vízfolyások, morotvák és tavak mocsarai, valamint kemény- és puhafás ligeterdők. A XVIII. végétől a szabályozások befejezéséig A XVIII. század végére az Alföldön a vad vízivilág, amely addig a háborúskodások közepette a túlélését jelentette e vidék lakóinak, a továbblépés, a gazdasági és társadalmi fejlődés gátjává vált. A XIX. század elején már feszítő társadalmi-gazdasági kényszer a folyószabályozások ügyének rendezése. A térképészeti felmérések elvégzése és a tervezés után, a Körösök szabályozási munkálatai 1830-ban kezdődtek meg. Ezek 1834-ig csak fenntartás jellegűek voltak (mederszélesítés, medermélyítés, malmok elbontása, helyi töltésépítések). Ezután a munkák a Tisza-völgy rendezésének előkészületei miatt lelassultak. Az átdolgozott tervek alapján a tényleges szabályozás csak 1855-ben indult meg és - az közötti aszályos időszakot leszámítva - folyamatosan haladva 1879-ben fejeződött be. Azonban az 1870-es évek árvizei felszínre hozták a tervezési és kivitelezési hibákat. A tapasztalatokat figyelembe véve korrekciós terv született, s ennek alapján 1895-re véglegesen lezárultak az átfogó vízszabályozási munkálatok. A maihoz hasonló végleges, folyóközeli gátak a XX. század fordulója környékén lettek készen. (KORBÉLY, 1916) A belvízrendezés folyamata három nagy időszakra osztható. Az első a Hármas-Körös szabályozásának korára, a második a két világháború közti időkre, a harmadik pedig a szocialista tervgazdálkodás időszakára esett. Bár már a rómaiak végeztek vízszabályozást a Kárpát-medencében, s vízépítészeti munkák a középkorban is folytak, a XIX. század második felében zajló folyószabályozás, majd az azt követő belvízrendezések voltak az elsők, melyek közvetlen és közvetett hatására fokozatosan csökkentek, majd szigetekké váltak a hajdan hatalmas kiterjedésű természetes élőhelyek a kialakuló kultúrpusztaságban. A XIX. század végi III. katonai térképen a folyón már látszik a folyószabályozás hatása. A legtöbb kanyarulatát már átvágták, bár a régi mederben is még sok helyt folyt a víz. A gátak jórészt már kiépültek. Az aktív ártér összeszorítása a hullámtérre lehetővé tette a szántók igen gyors területfoglalását. Feltehetően a tulajdonviszonyok miatt azonban sokfelé maradtak kisebb-nagyobb rétek és legelők. A XIX. század folyamán a táj élőhelydiverzitása igen megnőtt, de ez élővilágának nagy részét károsan érintette. Az erdők továbbra is igen ritkák maradtak. A folyó szabályozásával, a fokok és erek elzárásával megszűnt az évszázadokon keresztül meghatározó szerepű külterjes legeltetés és rétgazdálkodás. Átalakult a hagyományos tájmintázat, eltűnt a két tájtípus, az ártér és az ármentes szint különbsége. A helyükön a folyó mellett hullámtér és ármentesített kultúrterület vált uralkodóvá. A szabályozásoktól az I. világháború befejezéséig Az átvágással keletkezett és a folyótól védtöltéssel elzárt holtág vízgyűjtőterületén is a szabályozásoktól a századelőig terjedő időszakra jellemző a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek megszűnése. Ez a folyamat a táj mintázatának átrendeződéséhez vezetett. A század eleji halastó-létesítési hullám és a rizstermesztési kísérletek némiképp enyhítették, de emberszabta dinamikájuk miatt nem pótolhatták az eltűnt természetes vizes élőhelyek hiányát. Mivel az áradásos elöntések elmaradtak, a termelés biztonságossá vált, így a holtkanyar környékén növekedett a szántóterületek részaránya a legelőkkel és kaszálókkal szemben. Aránylag rövid idő múlva, már a századforduló környékén megmutatkoztak a vízgyűjtő területen az ökológiai rend-

3 szerbe történt drasztikus beavatkozások első, de ma is ható negatívumai. A mocsarak lecsapolásával, az áradások kijutásának megakadályozásával, a folyó medrének egyre mélyebbre bevágódásával, megváltozott a talajvízáramlás, csökkent a talajvízszint és az alsó légrétegek páratartalma. Az aszályt tovább fokozta, hogy a nagy területeket elfoglaló szántókon felgyorsult az eleve lecsökkent talajvíztartalom elpárolgása. Mindez összességében mezoklimatikus változásokhoz vezetett. Emellett megváltozott a talaj ásványanyagforgalma, az áradások hiányában csökkent a természetes tápanyagbejutás. Az egykori nedves laposok talajai fokozatosan elszikesedtek. Az I. és II. világháború közötti időszak Az I. világháború utáni földreform során már olyan legelőket is kiosztottak és felszántottak, amelyeken szántóföldi művelést nem volt érdemes folytatni. A holtág körüli, valamikori ártér véglegesen kultúrsztyeppé vált. A gyors kapitalizálódás hatására, a II. világháborúig a mezőgazdasági technika és a termésszerkezet korszerűsödött, folytatódott a belvízrendezés, a gazdálkodás a nagybirtokokon intenzívvé vált. A művelési ágak arányai stabilizálódtak (FRISNYÁK, 1990), a maitól alig eltérőek. A II. világháború befejezésétől napjainkig A II. világháború után a gazdálkodás időlegesen extenzív volta, a 40-es évek végi újabb tanyásodás, valamint a 50-es évek elejétől meginduló öntözéses gyepgazdálkodás, az újabb nagyterületű halastó- és rizsföldlétesítések az élőhely-diverzitás és az élőhelyminőség növekedését okozták. A 60-as évektől a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felgyorsította a megmaradt természetes élőhelyek pusztulását. A valamikori ártéri élőhelyek fajai a hullámtéren és a megmaradt néhány refugiumon kívül véglegesen mesterséges dinamikájú, ember alkotta vizes létesítmények területére szorultak vissza, vagy a környezetváltozásokat, az izolálódást nem tudván elviselni, eltűntek a Körösvidékről. A holtág keletkezése és változásai napjainkig A Dögös-Kákafoki holtág, népszerű nevén a szarvasi Holt-Körös végleges formája, a Hármas-Körösön 1888-ban végrehajtott kanyarulatátvágással alakult ki. Azért hangsúlyozom a végleges jelzőt, mert a szabályozások kezdeti időszakában, 1836-ban már egy kisebb átvágást ejtettek, az Anna-liget-Bikazugi folyószakaszon. A vízgyűjtő területen bekövetkezett élőhelyi változások, azonban egészen a XX. század ötvenes éveinek végéig kevéssé érintették magát a holtágat. Kiterjedt mérete, ekkori viszonylagos háborítatlansága miatt refugiális szerepet tölthetett be az árterek eltűnő vízi-vízparti életközösségeinek fennmaradásában. A valamikori folyókanyar galéria erdeit már a középkorban kivágták, de a természetes vonalú és tagoltságú, leszakadásokkal,öblökkel tarkított part vékony szegélyét akkoriban még nagyrészt közel természetes vegetáció, fűz-nyár liget-foltok, soliter keményfák, őshonos cserjések, s itt-ott ecsetpázsitos kaszálók borították. A partszéleken és a sekélyes részeken vastag nádasok, gyékényesek (Phragmites), alakultak ki. A víztérben gazdag rögzült (Potametea) és úszó (Lemnetea) hínár-társulások tenyésztek. Mindez egy magas diverzitású és denzitású állatközösségnek nyújtott életlehetőséget. Egyes partszakaszokon a szegélyzóna nagyobb, természetszerű, vagy természetközeli élőhelyhez kapcsolódott. Ilyenek voltak az Erzsébet-liget, a Pepi-kert, az Anna-liget, a Kenderáztató, Bikazug erdőfoltjai, a Nyúl-, Macó-, Szappanos-, Motyózugi, a Furugyi kaszálók és gyümölcsösök. Ezek közül ma már csak a védett parkok őrzik eredeti állapotukat. Ezzel ellentétben néhány partszakaszon, a szántóterületek egészen a holtág partjáig lehúzódtak, de e területrészek többsége már a szabályozások előtt is szántott hát volt. Jóval érdekesebb a holtág vízutánpótlásának, ezenbelül a vízmozgásnak és vízszint-fluktuálásának kérdése, mivel a szabályozások után a holtág elvesztette közvetlen kapcsolatát az élő vízzel. Megjegyzendő azonban, hogy magának a Hármas-Körösnek vízjárását, árvizeinek elterülését már a szabályozások előtt is nagy mértékben befolyásolta az emberi tevékenység, a vízgyűjtő terület vegetációjának átalakításával, erdők kivágásával, korai vízszabályzozásokkal, a fok-és rétgazdálkodással, a 3

4 harcászati tevékenységekhez kapcsolódó csatornázásokkal és vízvezetésekkel, vízi malmok működtetésével, kezdetleges gátalásokkal. Az intézményes szabályozásoktól kezdődően a beavatkozások hatékonysága nőtt, a tájátalakítás irányvonala véglegesítődött, s ezzel egy új tájmintázat és hozzákapcsolódó tájhasználat rögzült. Mint mondottam, a holtág keletkezésekor teljesen elszakadt a folyótól. A holtmedret ekkoriban csak csapadék és belvíz táplálta. Ez a megváltozott dinamikájú vízutánpótlás, - vagyis a vízáramlás megszűnése és a vízszint aszályos időben történő lecsökkenése, - potenciális rizikó faktorává vált a vízi ökorendszer stabilitásának. Mindezek ellenére ebből az időszakból nem találtam irodalmi adatot jelentősebb halpusztulásról, vízvirágzásról. Molnár Béla, a kakukk (Cuculus canorus) fészekparazitizmusát több, mint egy évtizeden át kutató, méltatlanul elfeledett szarvasi tudós kis füzeteiben pontosan jellemzi a kakukk környezetét az 1930-as évek szarvasi Holt-Körösén. Leírása szerint a partszegélyen a nádas volt az uralkodó, mely az öblökben 8-20 méter vastagságot ért el. A benne lakó pocgémek (Ixobrychus minutus) számát párra, a nádirigóét (Acrocephalus arundinaceus) egyes években 230 párnál is többre becsülte az elmocsarasodó partszegélyek növényzetét a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), a vízi harmatkása (Glyceria maxima) és a pántlikafű (Phalaroides arundinacea) állományai alkották. A gazdag hínárvegetációból a sulymot (Trapa natans), a hínáros víziboglárkát (Ranunculus trichophyllus), a rencét (Utricularia vulgaris), és a vidra keserű füvet (Polygonum amphibium) említi. Tehát a holtág biológiai értelemben tiszta vizű, a természetes szukcesszív feltöltődés kezdeti állapotában levő, lassan elmocsarasodó víztér képét mutatta. Ennek oka valószínűleg a kiterjedt, természetes mikrodomborzatú és növényzetű partszakaszok filtráló hatásában, a szennyezés minimális mértékében, a korai szukcesszióra jellemző kedvező vízmélység-üledék arányban, valamint a kiegyensúlyozott trofikus állapotokban keresendő. Nagy változást jelentett a Hármas-Körös békészentandrási szakaszán 1942-ben felépült duzzasztómű üzembeállítása. Általa lehetővé vált a holtág duzzasztási időszakban gravitációs úton, azonkívűl szivattyúk müködtetésével történő vízellátása, vízcseréje. Annak ellenére, hogy ez mesterséges dinamikájú vízszintszabályozást és vízmozgatást jelentett, az öntözési időszakban a folyamatos vízcsere hatására az öntisztulási folyamatok az ötvenes évekig jól működtek. Erőteljes változások az ötvenes évek végén kezdődtek. A város ipari fejlődése, az agrárgazdaság technológiaváltása, az Öntözési Kutató Intézetnek, majd a Haltenyésztési Kutató Intézetnek a parti régióba történő telepítése erősődő terhelést jelentett. A holtág sorsának megpecsételődését, azonban az ún. kisgát -on belüli parti sáv, hatvanas évek elején megkezdett felparcellázása, majd beépítése jelentette. A hetvenes évek elejétől kezdődően a viszonylagos jólét jeleként a holtág szerepe megnőtt a szabadidő felhasználásában. Partjain kontroll nélkül épült ki egy nyaralóváros. Az ezzel járó legdurvább antropogén hatások a partok és a parti sáv beépítése, természetes növényzet irtása, fokozott vízszennyezés, állandó zavarás, intenzív horgászat rövid időn belül a vízminőség erőteljes romlásához, a tájkép, a honos flóra és fauna átalakulásához, szegényedéséhez vezetett. Ezekről bővebben a konfliktusok, problémák fejezetben írok. A holtág műszaki leírása A Tiszántúl legnagyobb 29,2 kilométer hosszú, 207 hektár felületű, átlagosan 70 méter szélességű mentett ártéri vízfelülete. A Hármas-Körös baloldali kanyarulatából kétszeri átvágással keletkezett. Felső végpontja a Hármas-Körös 47,8 töltéskilométer szelvényében, az ún. szivornyáknál van. Itt alacsony vízszint esetén 7 darab szivattyú, összesen maximum 8 köbméter/másodperc teljesítménnyel juttatja be az élő vizet a holtágba. Duzzasztás esetén a víz gravitációsan jut át a csőrendszeren. Alsó végpontja a 43,9 töltéskilométer magasságában, a békésszentandrási duzzasztómű alatt van. Árvízmentes időben ugyancsak gravitációsan, zsiliprendszeren keresztül távozik a felesleges víz. Vízgyűjtő területe 833 négyzetkilométernyi. A fejlett belvízelvezető csatornahálózat több főcsatornával torkollik bele. A csapadékvizeket árvíz idején szivattyúsan kell a folyóba beemelni. Számos öntözővíz-kivétel is működik.

5 Földrajzi viszonyok A Holt-Körös a tiszai Alföld, Körös-Maros közti síkság középtájegységének északi részén, az ún. Körös-szögben helyezkedik el. A vízgyűjtőterület felszínfejlődése a pleisztocénben nagyobb részt folyóvizi akkumulációhoz kapcsolódik, bár jelentős mértékben képződtek tavi üledékek is. (ALTNÖDER-KASZAP, 1972) Uralkodó talajtipus: sztyeppesedő réti szolonyec, felső rétege a fűtakarótól barna. A kialakult talajok mindegyike többé-kevésbé szikesedési folyamatokkal van összefüggésben. Hőmérsékletjárása szélsőséges, a tipikus alföldi klímajelleg az uralkodó. A januári átlag 1,2 2C. fok. A tavasz korán köszönt be, a napi középhőmérséklet a táj túlnyomó részén már április 5-10 között eléri a 10C. fokot. A júliusi középhőmérséklet meghaladja a 22C. fokot, a nyári és hőségnapok átlagos száma 85, ill. 30, ami hazánk területén a maximum közelébe esik. Az átlagos évi hőmérséklet hazánkban itt a legmagasabb. Az ősz hosszú, a hőmérséklet napi átlaga csak október között süllyed 10C 0 alá. Leggyakoribb szele az északkeleti és délnyugati. Az évi csapadék-mennyiség Szarvas környékén nem éri el az 500 millimétert. A legtöbb júniusban hullik, (55 milliméter). Legszárazabb hónap a január, milliméternyi csapadékkal. Az októberi, második maximum elmosódik. A tél hóban szegény, hótakarásos napok száma A terület vízmérlege súlyos hiánnyal zárul. Az átlagos vízhiány (kevés csapadék, nagy nyári meleg) 175 millimétert is meghaladja. (PÉCSI szerk. 1969) A holtág jelenlegi funkciói Élőhely Nem feledhetjük el, hogy a holtágnak ez a természetes és elsődleges szerepe, s a további emberi hasznosítások elengedhetetlen előfeltétele. E tény figyelmen kívül hagyása a tevékenységek önmegsemmisítővé válását idézheti elő. Annak ellenére, hogy az antropogén hatások erősen átalakították, a holtág a mai napig nagy természeti értéket képvisel. Arra, hogy érdemes az élőhelyek rehabilitációjával foglalkozni, bizonyíték egyfajta szunnyadó potenciál. Miszerint az ártér élővilága néha megpróbálja visszafoglalni elvett és sokszor már megváltoztatott élőhelyeit. VERTSE Albert, aki a szarvasi Arborétum madárvilágával is foglalkozott az 1950-es 60-as években, arról számol be, hogy a parkban csaknem minden esztendőben erőszakkal (kilövéssel) tudták csak megakadályozni a bakcsók fészkelését (mert szennyezésüket nem tűri a park esztétikája). A park erőszakkal elnyomott, mintegy rejtett szerepének egyik hangulatos megnyilvánulása volt, amikor 1961 egyik szeptember végi napjának késő alkonyatán a park legmagasabb fenyőcsoportjának tetejéről, közeledtünkre 11 db fekete gólya kelt szárnyra. A vonulásban lévő csapat észrevétlenül szállt be éjszakázásra. (VERTSE, 1980) Magam is hasonló megfigyelést tettem tavaszán, amikor is az Arborétumban, szürkegém (Ardea cinerea), bakcsó (Nycticorax nycticorax), üstökösgém (Ardeola ralloides), kiskócsag (Egretta garzetta) összetételű gémtelepre bukkantam, egy vízközeli fiatal lucfenyvesben(!). Mind a négy faj sikeresen fiókákat repített annak ellenére, hogy folyamatosan erős zavarás érte a madarakat /vízisport, üdülők, horgászok/. Ez a fészkelés azért is rendhagyó, mert a hullámtérben az évben jó költési viszonyok voltak /árvíz/. Vízgazdálkodási feladatok A holtág üzemelési rendje lényegében a múlt század végétől változatlan. (BÍRÓ 1894) Két alapvető üzemi időszak ismeretes: A nyári, öntözési szakasz április elejétől október végéig tart. A téli, belvíztározási szakasz pedig november elejétől március végéig Belvíztározás 5

6 Levonulási vízszint +290 centiméter. Tározott vízmennyiség köbméter. A téli, belvíztározásra való felkészülés időszaka során /november és március között/ a holtág vízszintje 160 centiméterre csökken. Ekkor csak a nyúlzugi átvágás torkolati szakaszában van jelentős, de pangó jellegű víz. Anna-liget és Bikazug irányában csak keskeny vízcsík jelzi az erősen feliszapolódott medret. A 80-as évekig ide torkollott a szennyvíztelep csőrendszere, melyen keresztül a város tisztított szennyvize a holtágba jutott. A téli időszakban ez a szennyvíz visszafelé, a város irányába folyt, s ezzel erősen terhelte az amúgy is pangó vizű szakaszt. Mára megszűnt Szarvason a legális szennyvízbevezetés. Öntözés A nyári, öntözési szakaszban /április és október között/ a biztosítandó vízszint 356 centiméter. A tározott vízmennyiség pedig köbméter. A békésszentandrási duzzasztó 1942-ben történt megépítése után lehetővé vált a holtág stabil vízellátása, amire több ezer hektár rizstelep /az utóbbi években a rizstermesztés visszaesett/, halastó, legelő, esőztető öntözőtelep támaszkodik. Több öntözővíz-kivétel működik. A legjelentősebb a Dögös-kákafoki szivattyútelep, amely 3,5 köbméter/másodperc teljesítménnyel. a kákafokiszentesi öntözőrendszer felé továbbítja a vizet. Az öntözési idény alatt millió köbméter vizet szállít szántóföldi növények, rizs, legelő öntözéséhez. Emellett távolabbi halastavak feltöltéséhez /pl. kunszentmártoni halastavak/ is több millió köbméter víz kell. A parti sávban található hobbi-kertek illegális vízellátását is a holtág biztosítja. Ipari vízszolgáltatás Ezt a funkciót elsősorban a partján elhelyezkedő Haltenyésztési és az Öntözési Kutató Intézet tápvízellátása jelenti. Szennyvíz befogadás Az utóbbi években legálisan már csak Békésszentandrás biológiailag tisztított szennyvize jut közvetve a holtágba. Emellé párosul az illegális szennyvíz bejuttatás (a part elhelyezkedő lakó- és nyaralóházak, üzemek, közintézmények), melynek pontos mértéke nem ismert. Kutatás A holtágban rejlő adottságok is szerepet játszottak, hogy Szarvas az öntözési és halászati, valamint vízi ökorendszerekhez kapcsolódó kutatások egyik országos központja. Hal- és kacsatenyésztés A Haltenyésztési Kutató Intézet egy jelentős, 7,5 kilométer hosszú holtágszakaszt halasított. A haltenyésztés és a kutatás elsődlegessége mellett (extenzív-intenzív szabadvízi, illetve átfolyóvizes és ketreces halnevelés.), e szakasz sokirányú hasznosítású: öntözés, belvíztározás, kacsatenyésztés. A mederrész két vége töltésrendszerrel és halráccsal került leválasztásra. Megépült egy mammutszivattyúval felszerelt központi lehalászóhely. Nyári vízálláson legnagyobb vízmélysége 2,5-3,0 méter. Télen belvízbefogadó. Ekkor vízmélysége 0,5-1,0 méterre csökken. Horgászat 1976-ig a holtágat a gyomaendrődi Viharsarok Halászati Szövetkezet halasította, s minden évben őszi kisvíz idején lehalászta. Ma a Haltenyésztési Kutató Intézet hasznosításában levő szakasz kivételével, horgász egyesületi kezelésében levő horgászvíz. A természetes szaporulat kis száma és összetétele miatt, a zsákmány nagy részét keszegfélék és a telepített növényevők alkotják. Üdülés, vízi sport

7 A Bolza család XIX. századi lakó-nyaraló kastélyai mellett a századfordulóig csak néhány mezőgazdasági jellegű építmény, főként tanya volt található a holtág parti sávjában. Az első vízparti üdülőt Róth Béla neves szarvasi fényképész létesítette 1910 körül. Az 1930-as években helyi mozgalom indult a szarvasi idegenforgalom népszerűsítésére. Ebben az időben kezdtek épülni a holtág városi-városközeli szakaszán, a módosabb polgári családok nyaralói, s ugyancsak itt és ekkor alakultak ki a városi strandok és csónakházak. A várostól távolabbi parti sáv beépítettsége, a mezőgazdasági technikum bikazugi majorjának 1920-as években történt felépítésétől kezdődően az 1960 évek elejéig változatlannak mondható. Ekkor indult meg - és a törvényi tiltás ellenére helyenként ma is folytatódik- a még megmaradt természetes állapotú parti sáv üdülő-telkekké történő felparcellázása. A nyolcvanas évek óta, a nyári szezonban mintegy 4-6 ezer szarvasi és vendégüdülő lepi el a partokat. A holtág partján elhelyezkedő híres Arborétum is erős turistavonzerő. A holtág állapota a nyolcvanas években A holtág felgyorsult eutrofizálódására, a biológiai vízminőség fokozatos romlására a laikusok számára is feltűnő jelek figyelmeztettek. Csökkent a horgászok fogási statisztikája. A kifogott halak zöme vagy keszegféle vagy telepített növényevő volt. A koratavaszi és a nyári időszakban szaporodtak a hal- és egyéb vízi élőlénypusztulások. A kánikula idején a holtág kizöldült, rendszeressé váltak a vízkivirágzások. A sekélyesedő mederben erőteljes hínárosodás indult meg. A víz a lebegő egysejtű algatömegtől és a bomló szerves anyagokban gazdag, szürkés-fekete lágyiszaptól gyakorta kellemetlen szagot árasított. A problémák kutatása A tünetek a szakemberek számára egyértelművé tették, hogy a problémák ok-okozati összefüggéséit feltáró vizsgálatokra és ezekre épülő gyors beavatkozásokra van szükség. Az alábbiakban a legújabb kutatási projektek eredményeit, összegző megállapításait közlöm: OLÁH és társai (JÓZSA-SZABÓ-OLÁH 1996) vizsgálataik során a holtágak állapota és a környező területek hasznosítása közötti összefüggéseket keresték. A kákafoki holtágban 27 víz és iszap mintavételi pontot jelöltek ki. Méréseik szerint az átlag vízmélység 215 centiméter, a kemény üledék átlagvastagsága /feltöltődési állapot/ 145 centiméter, a lágy iszapé pedig /szervesanyag mennyiség -lebontási folyamatoköntisztulási képesség helyzete/ 21 centiméter. Az öntöző csatornák torkolatánál, intenzív haltelepek befolyóinál vett mintákban a nitrogénszint az átlag tizenöt-hússzorosa volt. Ennek ellenére, a rendszeres vízcsere hatására a holtág vízterében a szerves- és tápanyagszint egyensúlyban van. Nagyobb problémát jelent az üledék lebontó baktériumflórájának összetétele. A holtág legtöbb pontján az aerob baktériumok száma csak alig haladja meg az anaerobokét. Az anaerobitás egyik jelentős tényezője a nitrogén arányának növekedése, és a vízcsere elégtelensége. A redox környezet és az üledékgáz vizsgálata során mért értékek alapján megállapítható, hogy a rendszeres vízöblítés hatására az üledékben fakultatív anaerob környezet uralkodik. Ez a többi vizsgált paraméter és a vízhőmérséklet függvényében változik. Az üledékgázban a metán volt az uralkodó. Ez az üledék fehérjeeredetű szervesanyag terhelésére enged következtetni. A mezőgazdasági csatornabefolyók körzetében a réz szintjének jelentős (1520 milligramm/gramm) emelkedését (növényvédőszer bemosdás), ill. az ipari szennyvizet is tartalmazó szennyvízbefolyó körzetében a króm magas értékét (1499 milligramm/gramm) észlelték (galvanizálás). SZÍTÓ (1995) kutatásai szerint az antropogén hatásokat jól tükrözi az üledékfauna is. Az üledéklakó szervezetek faj-és egyedszáma nagy szezonális ingadozást mutat. Mind a tápanyagban szegény és gazdag élőhelyeknél április és május hónapokban magas egyedsűrűség, június közepétől viszont gyors csökkenés mutatkozott. A tápanyagban túltengő, mély iszapú vizsgálati helyeken a szezon nagyobb részében alig lehet élőlényeket találni, amely jelenség elsősorban a víz/üledékhatáron kialakuló, majd a vízrétegbe is átterjedő oxigénhiánnyal magyarázható. A szivornyák vízfrissítő hatása és az áramló víz ellenére holtágra jellemző életközösség volt megtalálható. A városi szennyvízbefolyóig az árvaszúnyog-fajok dominálnak, az alatt a 7

8 fajszám csökken, s a dús szennyvíz hatására a nagyobb tűrőképességű víziférgek váltak uralkodóvá. A környezetkárosodás tartós voltát mutatja, hogy már két éve megszűnt a szennyvízbeömlés, de hatására a környezet azóta sem változott. Viszont a folyamatos átmosásnak köszönhetően, a 800 méterre levő anna-ligeti torkolatnál újból az árvaszúnyog-fajok a dominánsak. A kiságban történt kotrás hatását mutatja a fajszámnövekedés és az igényesebb árvaszúnyog-fajok megjelenése. Az eutrofilizálódott és pangó vizű holtágszakaszokon az élővilág összetétele a szélsőséges viszonyokat mutatta, melyek között kevés és igénytelen faj, magas egyedszámban élt. Itt nyáron gyakori az olyan mértékű oxigénhiány, amelyet már ezek a fajok sem bírnak ki. Igen érdekes, további elemzést érdemlő JÓZSA /1994/ partmorfológiai felmérése. Beton, kő: teljes holtág méterből méter 20,% I. szakasz méterből méter 33% II. szakasz méterből 1284 méter 4,6%, Rőzsefonat, karós partvédelem: teljes holtág méterből 653 méter 1,1% I. szakasz méterből 235 méter 0,7% II. szakasz méterből 418 méter 1,5% Földes omladék: teljes holtág méterből méter 26,% I. szakasz méterből 8022 méter 24,7% II. szakasz méterből 7760 méter 27,7% Sűrű nád: teljes holtág méterből méter 43,6% I. szakasz méterből méter 36,7% II.szakasz méterből méter 50,7% Ritka gyékény: teljes holtág méterből 2724 méter 4,5% I. szakasz méterből 360 méter 1,1% II. szakasz méterből 2364 méter 8,4% Partmenti fák, bolyhos gyökérzet: teljes holtág méterből 2914 méter 4,8% I. szakasz méterből 888 méter 2,7% II. szakasz méterből 2026 méter 7,3% Összességében megállapítható, hogy a természetes partmorfológia az emberi beavatkozás következtében jelentősen torzult. Nagy különbség mutatkozik az I. és a II.holtágszakasz partvonalának állapota között, egyértelműen a II.szakasz javára. A problémák okai Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni azt a problémarendszert, ami a látványos tünetek mögött áll. A Hármas-Köröstől elválasztott holtág sekély vizű, tavi ökoszisztémának felel meg. Vizének és üledékének tápanyagszintje és a környező területek hasznosítási módja között egyértelmű az összefüggés. Az antropogén hatások következtében az eredetileg mezotróf jellegű holtág napjainkra fokozatosan eutróffá vált. Az allochton anyagok a vízi és eolikus erozió következtében a vízgyűjtőről befolyó vizekkel, a part eróziójával, közvetlenül a csapadékkal, a különféle növényi maradványokkal és végezetül a legnagyobb veszélyt jelentő ipari és kommunális szennyvizekkel jutnak be. (JÓZSA-SZABÓ-OLÁH, 1996) A meder feliszapolódása, az üledék szervesanyag tartalmának állandó növekedése felgyorsítja a víztest szukcessziós

9 folyamatait, természetes öregedésének ütemét. A víztér mélységének és az üledék vastagságának hányadosa a felgyorsult feltöltődés hatására egyre kisebb. Ebből következően a vízgazdálkodás üzemeltetési rendje alapvetően befolyásolja a holtág aktuális állapotát. A holtág téli, feltöltés előtti vízminősége rendkívül kedvezőtlen a korán ívó fajok (süllő, csuka) szaporodására nézve, emellett a tavaszi időszakban felszabaduló ammónia hatására halpusztulás következhet be. Az ívó felület elhelyezkedése miatt a holtág vízszintjének centiméteres változása az ikra 40-60%-nak pusztulásával jár (szárazra kerülés). (KOVÁCS, 1995) Nyári időszakban, a vízminőséget nagyban befolyásolja, hogy folyik-e folyamatos vízcsere vagy sem. Mivel az öntisztulási viszonyok a duzzasztási periódusban kialakuló állóvíz jelleg miatt már a folyón is kedvezőtlenek, a Hármas-Körösből eleve magas szerves anyag-, ásványisó- és klorofilltartalmú víz jut a holtmederbe. Ez az áramoltatás megszüntetésekor a szubmerz növényzet gyors térhódításához, végezetül a redox folyamatok felborulásához vezet. Összességében a felgyorsult szukcesszió és eutrofizáció, valamint a negatív hatótényezők szuperponálódása labilis vízminőséget, egyes időszakokban kritikus állapotokat hoz létre a holtág ökológiai rendszerében. A holtág vízterének és parti sávjának állapotromlását okozó legfontosabb negatív hatások, és az általuk okozott konkrét károk Vízgazdálkodás A holtág ökorendszerének igényeit figyelmen kívűl hagyó, mesterséges dinamikájú vízutánpótlás. Ipari, mezőgazdasági, kommunális szennyvizek és bemosódások Nitrogén és foszfor felhalmozódás. Eutrofizáció, a feltöltődés gyorsulása, elláposodás. Az anaerob folyamatok erősödése az üledékben és az alsó vízrétegekben, nehézfémek pontszerű feldúsulása, beépülése a vízi szervezetekbe. Az eredeti halfauna összetételének megváltozása /elkeszegesedés/. Üdülés, turizmus Szennyvizek és bemosódások. A partszegély természetes növényzetének indokolatlan megbontásával, írtásával a kétéltűpetéző-, halívó- és búvóhelyek tönkretétele, a partomlások, elhabolások (iszapképződés) fokozása, a partmenti növényzet (nád, gyökérzet) filtráló hatásának csökkenése, az eredeti tájkép negligálása. A beton partvédőművek építésével a partvonal mikrodomborzatának megváltoztatása, a szegélyzóna természeti szerepének végleges megszüntetése. A parti sáv üdülőtelkekkénti hasznosításával, jellegtelen vagy az alföldi hagyományoktól idegen építészet alkalmazásával, tájidegen növényzet preferálásával az autentikus tájkép eltorzítása, a honos flóra és fauna átalakítása, elszegényítése. Intenzív horgászat Etetés bomló, szerves anyagokkal. Nem őshonos halfajok telepítése, a halpopulációk túlhasználata. Hal-és kacsatenyésztés: Szerves anyaggal történő terhelés. Egzóták, tájidegen fajok terjesztése. Konfliktusok és megoldások Minden emberi kultúra kialakulásának és fennmaradásának az alapja a természet önfenntartó rendszere. Csak azok az emberi cselekvések, tevékenységek nevezhetők fenntarthatónak, alakíthatnak ki emberi kultúrákat, melyek alkalmazkodnak az éltető környezethez, melyek a természeti folyamatokban szervesülnek, vagyis belőlük erednek és oda térnek vissza. Egy új gondolkodási módot kell kialakítanunk, mely nem a 9

10 természeti rendszerek megbontásán, a természeti erőforrások felélésén, hanem azok megtartásán, sőt megújításán alapul. Nem ismeretlen ez, hiszen ilyen volt őseink évszázados tapasztalatokon alapuló, több lábon álló, ún. ártéri gazdálkodása is. A holtág környezetvédelmi problémái egy nagyobb válság tüneteit viselik magukon. Ennek a válságnak az alapját a fogyasztói társadalom manipulált igényei, a közösség és az egyén gyökértelenné válása, értékrendszerének torzulása, ebből fakadóan felelősségtudatának alacsony szintje képezi. Ugyancsak nehezíti a megoldások kivitelezését, hogy ma még Magyarországon a területfejlesztés nem tájépítés. A pozitív társadalmi változásokhoz elengedhetetlen feltétel az összefogás, az együttgondolkodás, a közösségépítés, a hagyományteremtés. Az első összekötő kapocs a táj szeretete lehet. Nagyon sok múlik a közösségek vezetőinek helyzetfelismerő képességén, kezdeményező készségén. Minden közösségnek lélekben magának kell rátalálni vagy visszatalálni az útra, de a változások megvalósításához szükség van külső támogatásra, ösztönzésre is. A holtág működés-zavarait az okozza, hogy a komplex hasznosítás során rossz prioritási sorrend érvényesül. Vagyis hiányzik egy rendszerszemléletű hasznosítási-terhelési tervezés, mely a különböző szakterületek, hasznosítási formák igényeit organikus alapokon magába integrálhatná. Az érdekeltek közötti rossz információ-áramlás a helyzetet csak tovább súlyosbítja. Ez lenne a holtág (s egyben a térség történetében) az első olyan terv, mely célul tűzi ki a megmaradt természeti értékek megőrzését, a természeti környezet állapotának javítását oly módon, hogy az ökológiai rendszerek működésének fenntartására alapozza a teljes rendszerszabályozást. Bizonyos, hogy további állami segítség nélkül (támogatási rendszerek, újszerű beruházások) a kezdő lépések nem tehetők meg, de nagyon fontos a helyi közösségek, önkormányzatok (Szarvas, Békészentandrás) helyzetfelismerő képessége is. Az érdekeltek közötti jelenleg még gyenge információ áramlás a továbblépést nehezíti. Eddig megtett lépések A Phare-program keretében az 1990-es évek elején a kiság torkolati szakaszán kotrás történt, valamint vízszabályozó műtárgy épült az 1836-os átvágás kezdeti szakaszán. Tudomásom szerint a jövőben újabb kotrásokat terveznek a vízügyi igazgatóságok és az önkormányzatok. Ezáltal a kiságban enyhén megnőtt a vízáramlás. Bár ezek a vízügyi lépések kismértékben javítottak a vízminőségen, áramlási viszonyokon, szükségesek, de nem elégségesek a vízrendszer rehabilitációjához. Az üdülőövezetben környezetkímélő infrastrukturális fejlesztések történtek (csatornázás, rendszeres szemétszállítás). Szarvason megszűnt a legális kommunális szennyvíz-beömlés. További gyakorlati feladatok Elsődleges cél, - rehabilitációs megoldásokon keresztül - a holtág és parti sáv optimális ökológiai állapotának elérése. Ehhez folytatni kell a holtág biológiai állapotára, meglévő természeti értékeire vonatkozó alapkutatásokat, felméréseket. A további kutatások és felmérések tapasztalatai alapján biomonitoring-hálózat hozandó létre, mely segíthet a vízpart-víztér ökológiai épségének, biológiai integritásának megítélésében, becslésében, a hosszú távú folyamatok nyomon követésében, aktuális értelmezésében. Meg kell határozni a holtág funkcióinak helyes sorrendjét. Ezzel kapcsolatosan a legalapvetőbb feladat, hogy a holtág vízügyi üzemelési rendjében az élőhelyi érdekeknek prioritást kell kapniuk. Sokan vágynak arra, hogy harmonikus természeti környezetben pihenjek. A kákafoki-holtág már ma is kiemelt turisztikai célpont. Nagyon kell vigyázni, hogy a turizmus ne borítsa fel az itt élő közösség rendjét. Ezért előre meg kell vizsgálni a terhelhetőséget és a felkínálható pihenési lehetőségeket. Enélkül a várhatóan növekvő turisztikai érdeklődés öngerjesztő folyamatai, éppen azokat a látványosságokat, helyi sajátosságokat, értékeket, nem utolsósorban a nyugalmat, egészséges környezetet élheti fel, mely előzetesen idevonzotta (Balaton-szindróma). Az organikus szemléletű hasznosítási-terhelési tervezésnek zonációs elveken kell alapulnia.

11 Az érdekelt két települési önkormányzatnak szükséges lenne a holtág parti sávjában egy védőzónát létrehoznia. A védőzónához egy olyan, a hasznosításokra vonatkozó előírási-szabályozási rendszert kell kidolgozni, amely a természetes élőhelyek, a vízbázis védelmén alapul. Ez abban mutathat túl a vízügyi hatóság partvédelmi szabályozásán, hogy elsődleges célja, - a természet-és környezetbarát hasznosítások, rehabilitációs megoldások pozítiv diszkriminációján keresztül- a parti sáv optimális ökológiai állapotának elérése. Tervek dolgozandók ki a parti sáv rekonstrukciójára, és a víztér rehabilitációjára. Szerencsés helyzet, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága a városban található. Igy jövő területfejlesztéseinek kontrollálását, a holtág és környezetére vonatkozó élőhelyrehabilitációs-revitalizációs programok kidolgozását e szakintézmény is segítheti. A települések Általános Rendezési Tervében a természeti rendszereket és erőforrásokat megőrzőmegújító szemléletet meg kell jeleníteni. A parti építkezések során a tájegységre jellemző, a tájképbe illeszkedő hagyományos építészeti formákat és anyagokat kell előnyben részesíteni. Ennek megvalósíthatósága érdekében, a területre vonatkozó fejlesztési, rendezési tervekben meg kell határozni a javasolt ill. ellenzett építési anyagok és szerkezetek, építészeti stílusok és formák körét. A vízi közlekedés fejlesztése csak akkor megengedhető, ha az érintett ökoszisztémák károsodása ellen környezeti garanciákat léptetnek életbe. Javítani kell az információáramlást az érdekeltek között, hogy interaktív társadalmi részvétel épüljön be a tervezési és döntéshozó folyamatokba. Ugyancsak alapvetően fontos az együttműködés az önkormányzatok és a helyi civil szervezetek között. Csak azt a tájat vallhatjuk magunkénak, amelyet megismertünk, amely befogad minket. S ha azonosulni tudunk vele, sajátunkként fogjuk kezelni, ápolni. A még megmaradt természeti értékekkel, az ezzel harmonizáló emberi környezettel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében, szükséges az összegző szemléletű ökológia-képzés erősítése a helyi közoktatásban. Elérendő cél a holtág helyi védelem alá helyezése. Mivel a holtág vízellátása gravitációsan megoldható, a víz folyamatos áramoltatása, átmosása a tápanyagok eltávolításának lassú, de hatékony (a legtöbb tápanyag az egysejtű algák testébe épülve, folyamatos vízcserével távolítható el), s mindamellett költségkimélő eszköze lehet. Az állapotromlás megállítása érdekében csökkenteni kell a zsákutca jellegből adódó tápanyagtorlódást. Felhasznált és vonatkozó irodalom ALMÁDY L. (1961): A Wolffia arrhiza L. Wimm. szarvasi előfordulása, Bot. Közl. 1-2: ANDRÁSFALVI B. (1970): A fok és jelentősége régi vízgazdálkodásunkban. Nyelvtudományi Értekezések ANONYMUS (1893): Körös folyók szabályozása, Vízügyi Közl. VII BÉL M. (1727): Békés vármegye leírása, Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. Gyula 1993 BORBÉLY A. ET NAGY J. (1932): Magyarország I. Katonai Felvétele II. József korában. Térképészeti Közlöny 2: BORBÁS V. (1881): Békés vármegye flórája, Értekezések a Természettudományok Köréből. XI. évf. 18. kötet BORHIDI A. (1982): Jelentés a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület állapotáról, valamint a terület tájtervezésének és kezelésének néhány szempontja, Körös kutató túra, Kézirat. BULLA B. (1940): Az Alföld. Magyar Szemle Társaság, Bp. 11

12 BÍRÓ M.-TÓTH T. (1998): A század vegetációjának rekonstrukciója az elmúlt ezer év tájhasználatának tükrében a Hármas-Körös mentén. Crisicum 1. pp Szarvas BLAZOVICH L. (1985): A Körös-Tisza-Maros köz középkori településrendje, Dél-alföldi Századok, Szeged. BORHIDI A.-SÁNTHA A. (1999): Vörös könyv I.-II. Magyarország növénytársulásairól Természetbúvár K. Bp. DOBROSI D.-HARASZTHY L.-SZABÓ G. (1993): Magyarországi árterek természetvédelmi problémái, WWF, Bp. ELEK P. (1937): Gazdaságföldrajzi kutatások Szarvas és Szentes vidékén. 16. pp. Bp. Első katonai Felmérés Országleírása (Hadtörténeti Múzeum Térképtára) Bp. ERDEI A. (1986): Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban, Gyula ERDMANN Gy. (1989): Békés vármegye és környéke XVIII. századi történetéből, Gyula. FARAGÓ S. (1995): Vadon élő állatfajok fennmaradásának lehetőségei mezőgazdasági környezetben WWF-füzetek 4. FARKAS S. (Szerk. 1999): Magyarország védett növényei Mezőgazda K. Bp. FEKETE G., ZÓLYOMI B., JAKUCS P., HORÁNSZKY A., CSAPODY I. (1981): Természetes erdők, mesterséges állományok, Bot. Közl. 68: FÉNYES E. (1851): Magyarország geográfiai szótára. Pest FRISNYÁK S. (1992 a.): Az Alföld kultúrgeográfiai korszakai. in Mérlegen a Tisza szabályozás. Előadások és vita a BME-n Római Kiadó, Bp. FRISNYÁK S. (1992 b.): Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Bp. GALLACZ J. (1896): Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról, Nagyvárad, I-II. GÁLNÉ (1980): Körösök völgye, Búvár 3: GODA P., KÖTELES L.(1984) (szerk): Körös-Sárréti utikalauz Kondoros GYÖRFFY I. (1943): Magyar falu, magyar ház, Turul Kiad. Bp. HARASZTHY L. (1995): Biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségei Magyarországon WWF.-füzetek 8. HARASZTHY L. (1999): Természeti értékeink megőrzésének lehetőségei az Európai Unióban WWF.- füzetek 14. Hármas-Körös (1974): Hidrográfia, geomorfológia, (Vízrajzi atlasz sorozat) VITUKI Bp. HERMAN O. (1980): Halászélet, pásztorkodás, Válogatott néprajzi tanulmányok, Gondolat K. Bp HUSZÁR M. (1822): A Körösvidék leírása, KÖVIZIG Gyula 1985 IHRIG D. (szerk) (1973): A magyar vízszabályozás története OVH kiadás, Bp. IHRIG D. (1973): A Tisza szabályozása, Budapest. JANKOVICH B. D.-MAKKAY J.-SZŐKE B. M. (1989): Békés megye régészeti topográfiája, Szarvas Járás IV/2 Akadémiai Kiad. Bp. KAÁN K. (1927): A magyar Alföld. MTA, Bp. KARÁCSONY J. (1896): Békés vármegye története, II. kötet, Békéscsaba. KÁROLYI, ZS.-NEMES, G. (1975): Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei ( ). In: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. Bp. KÁRPÁTI I. (1985): Az ártéri szintek geomorfológiai- és vegetáció-szukcessziójának kapcsolata, in: Fekete G. (szerk.): A cönológiai szukcesszió kérdései, Bp. KEVEINÉ BÁRÁNY I. (1993): Az Alföld agroökoszisztémán kívüli területeinek flórája és faunája Alföldi Tanulmányok XV p. Békéscsaba KITAIBEL P. (1798): Utinapló. in Gombocz E. (ed.) Diaria itinerum Pauli Kitaibelii I.II. pp Magyar Természettudományi Múzeum, Bp. KORBÉLY J. (1916): A Körösök és a Berettyó szabályozása, Vízügyi Közl. II , 1917:

13 KORDOS L.-JÁRAINÉ KOMLÓDI M. (1988): Az elmúlt tízezer év klímaváltozásai Közép-Európában Időjárás 92.évf. 2-3.szám p. KOREN I. (1883): Szarvas virányának második javított és bővített felszámlálása in: Tatay, I. (ed.): Szaravsi Főgimnázium Évi Jelentése ról. pp , Gyula KÓSA F. (1978): A Körösvidék táji és természeti értékei, Kézirat, pp. 17. KOVÁCS A.-MOLNÁR Z. (1981): Békés megye magasabb rendű növényeinek áttekintése. Körny. Term.véd. Évkönyv 4: KRISTÓ Gy. (1981): Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Békéscsaba MÁRKUS F. (1995): A hagyományos mezőgazdasági művelés szerepe az Alföld természeti képének kialakulásában in: Alföldi mozaik KTM tanulmánykötetei 2. Bp. MÁTHÉ I. (1936): Növényszociológiai tanulmányok a körösvidéki liget- és szikes erdőkben, Acta Geobot. Hung. 1: MÁTYÁS CS. (1979): A jelenkori erdők kialakulása Magyarországon In: Élő öröségünk Génerózió, génbank p. szerk. Sterbetz István Mezőgazdasági Kiad. Bp. MEDZIHRADSZKY ZS. (1996): Szemelvények az ember természetátalakító tevékenységének történetéből. Lacertina füzetek. Magyar Természettudományi Múzeum, Bp. MENDÖL T. (1928): Szarvas földrajza, Debr.Tud. Egy. Honism. Kiadv. 12.F.80. MENDÖL T. (1937): Megjegyzések Elek P. A Szentes és Szarvas közti terület tájrajza című cikkéhez, Földr. Közl MIKE K. (1991): Magyarország ősvízrajza, és felszíni vizeinek története, Aqua, budapest MOLNÁR B. (1940): További megfigyelések és kísérletek... Szarvas MOLNÁR B. (1942): A nádirigó és a kakuk települése a Holt-Körösön éa egyéb tanulmányok, Szarvas MOLNÁR Z. (1979): Az Ophyoglossum vulgatum termőhelye a Tiszántúlon. Bot. Közl. 66: MOLNÁR Z. (1994): A Szarvas vadontermő növényei Natura Bekesiensis 1, Békéscsaba NAGY GY. (1960): A Körösök vízrendszere és szabályozása, Földrajzi közlemények p. OROSZ I. (1992): Az alföld mezőgazdasága és a Tisza-szabályozás. in Mérlegen a tisza szabályozás. Előadások és vita a BME-n , Bp. PALOV J. (1992): Képek Szarvas múltjából, Szarvas PALUGYAI I. (1855): Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása, Pest. PAPP A.(1960): Fiatalkori vízrajzi változások a Tiszántúl középső részében történelmi adatok alapján. Földrajzi Közlemények PENYIGEI D. (1962): Tessedik Sámuel agrárreformátor élete és működése ( ) Bp.-Gödöllő PETHŐ GY. (1896): A Hármaskörös és a Berettyó vidékének geográfiai és geológiai alkotása, Nagyvárad, pp RÁDAI Ö. (1995) (kord.): Élővíz-folyosók Magyarországon IUCN, Bp. RÉTHY ZS. (1986): Körösök vidéke, Békéscsaba RÓNAI A. (1985): Az Alföld negyedidőszaki földtana, Müszaki Kiad. Bp. SKOLKA A. (1804): A Békés vármegyei Mezõberény történeti-topográfiai leírása Fekete könyvek SOMOGYI S. (1969): Körösvidék, In: Magyarország Tájföldrajza. II. A tiszai Alföld, Akadémiai K., Bp. SOMOGYI S. (1988): A magyar honfoglalás földrajzi környezete, Magyar Tudomány p. 11.szám SOÓ R.-MÁTHÉ I. (1938): A Tiszántúl flórája, Debrecen. SZABOLCS I. (1961): A vízrendezések és az öntözések hatása a tiszántúli talajképződési folyamatokra. - Akadémiai K. Bp. TESSEDIK S. (1786): A paraszt ember Magyar országban mitsoda és mi lehetne... Ford. Kónya J. Pétsett, 1786 TESSEDIK S. (1805): Szarvasi nevezetességek Nádor Jenő (ed.) 1938, Bp. TÍMÁR L. (1953): A Tiszamente Szolnok-Szeged közti szakaszának növényföldrajza, Földr. Ért. 2: TÍMÁR L. (1952): A Délkelet-Alföld növényföldrajzi vázlata. - Földr. Ért. 1:

14 TÓTH L. (1976): Tessedik Sámuel , Szarvas TÓTH T.-MOLNÁR ZS.-BÍRÓ M.-FORGÁCH B. (1996): A Körösvölgyi Természetvédelmi Terület tájtörténeti, zoológiai és botanikai felmérése és értékelése Vácrátót UBRIZSY G. (1949): Adatok a Tiszántúl (Crisicum) flórájának ismeretéhez, különös tekintettel Szarvas és környékére, Borbásia ): UDVARDY M. (1983): Dinamikus állatföldrajz, Tankönyvkiad. Bp. VERTSE A. (1980): Ökológiai és faunisztikai ősszefoglalás a szarvasi arborétum madárvilágáról , A Békés megyei múzeumok közleményei p. Békéscsaba ZÓLYOMI B. (1969): A tiszai Alföld természetes növényzete. in: Magyarország tájföldrajza. II. A tiszai Alföld, Bp. Akadémiai K., Bp. ZÓLYOMI B. (1989): Magyarország természetes növényzete in Pécsi M. (ed) Magyarország Nemzeti Atlasza Kartográfiai Vállalat, Bp.

A Kákafoki-holtág állapotfelmérése és rehabilitációja

A Kákafoki-holtág állapotfelmérése és rehabilitációja Eötvös József Főiskola Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar A Kákafoki-holtág állapotfelmérése és rehabilitációja Baja, 2011. szeptember 9. Szabó Zsolt Tartalomjegyzék Címlap... 1 Tartalomjegyzék... 2 Felhasznált

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS

Részletesebben

PALOV JÓZSEF AZ ÖNTÖZÉSEK MÚLTJA A DÉL-TISZÁNTÚLON

PALOV JÓZSEF AZ ÖNTÖZÉSEK MÚLTJA A DÉL-TISZÁNTÚLON V PALOV JÓZSEF AZ ÖNTÖZÉSEK MÚLTJA A DÉL-TISZÁNTÚLON A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Publications of Békés County Museums Mitteilungen der Museen des Komitates Békés Публикации Мизеев Области Бекеш

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A Tápió vidék környezetiállapot

A Tápió vidék környezetiállapot A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Gyova-Mámai Holt- 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 076 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program interaktív vitafórum MVA pilot rendszer Bozán Csaba témacsoport vezető, tudományos munkatárs Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Témacsoport

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP844 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszasülyi Tiszahalker halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH034 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű

Részletesebben