NYÍRIBRONY TRT a Terv leírása P.A.S.

Átírás

1 1 P.A.S. Tsz: 15/2003. P-Art Stúdio Kft. Nyíregyháza Legyezõ u. 78/ Felelõs vezetõ tervezõ:... Veres István okl. építészmérnök a Magyar Építész Kamara tagja TT /2001. Nyíribrony Településrendezési Terv II. szakasz 2. Szerkezeti Terv A 25/2006.(VIII.01.) számú határozattal elfogadva! Vitális Ferencné Inzsöl János Polgármester jegyzõ

2 2 P.A.S. Tsz: 15/2003 P-Art Stúdio Kft. Nyíregyháza Legyezõ u. 78/ TARTALOMJEGYZÉK NYÍRIBRONY Településrendezési Terv II. szakasz 1. kötet Szerkezeti Terv munkarészeihez Szöveges munkarészek 1.1. Elõzmények A vizsgálatok rövid, összefoglaló értékelése 1.3. A Szerkezeti terv leírása * A regionális kapcsolatok fejlõdése A Szerkezeti terv leírása Rajzi munkarészek 1.4 Szerkezeti terv 1: T-1 * - Változások tervlapja / szövegben/ lépték nélkül Megjegyzés * -al jelzett munkarészek határozattal kerülnek jóváhagyásra.

3 Elõzmények Nyíribrony község is a kistérsége többi településéhez hasonlóan (2003-ban) az új Étv. elõírásai, valamint a tervszerû fejlesztés-rendezés miatt a településrendezési tervei elkészítése mellett döntött. Idõközben elkészült, és 2003-ban elfogadásra is került az Országos Területrendezési Terv (OTrT,) illetve a megyei TRT is az egyeztetési szakaszáig jutott már 2000-ben, ahol azonban a jóváhagyási folyamata megrekedt.az országos infrastuktúrák fejlesztésének egyik eleme, a 4.-es számú fõút településeket elkerülõ szakaszainak építése, az építés elõkészítése megtörtént, a terv készítésének idõpontjában Berkesz, Székely települések esetében a kivitelezés is befelyezõdött, Nyírbogdányban megkezdõdött. A D-i megközelítési irányt jelentõ 41.-es számú fõút rekonstrukciója ben zajlott, mely annak ellenére, hogy nem érintette a községet, a csomópontjai pedig csak részben korszerûsödtek, Nyíribrony és a térség településeinek a megközelítését javította. A NyírjákóNyírkércs és a Nyíribrony-Nyírkércs közötti mezõgazdasági út 3-4 m-es burkolat szélességgel megtervezésre került, illetve folyamatban van. A kistérség további települési összekötõ útjainak a tervezésére pályázaton a szükséges fedezetek megteremtõdtek.a község a 41. számú fõútból kiágazó számú országos mellékúttal / mely a település teljes területén végighalad / van feltárva Levelek-Ramocsaháza felé, két irányban. Ez az országos mellékút a 41. számú fõútig tart, és így teremt kapcsolatot a község és a térségközpont (Baktalórántháza) között. Ramocsaházán keresztül a 4.sz. fkl. úttal a település kapcsolata - szintén megoldott annak ellenére, hogy mind Székely irányában a kiközlekedés csak egy rendezetlen keresztezõdésen keresztül és a belterületet, sõt Székely központját érintõen volt lehetséges, az elkerülõ út megépítésével a közvetlen kicsatlakozása a fõútra meg is szûnt. A legnagyobb intézménye az általános iskola, mely igen magas szinten mûködik. Többcélú faluház, tele-ház (E-Magyarország Pont) létesült, a felújítás a községre jellemzõen saját kezdeményezésre önerõbõl és kisebb támogatás segítségével sikerült. A volt Tsz major ma is jellemzõen mezõgazdasági tároló-feldolgozó gazdasági terület, az egyetlen nagyobb, és még ma is mûködõ, sõt fejlesztés alatt lévõ gazdasági területe a településnek. Ezen kívül a Leveleki úton, a belterülettõl D-re adódik még további erre alkalmas terület. A célszerû hasznosítására jelenleg is vannak elképzelések A Vizsgálatok rövid összefoglalása Nyíribrony a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 35 km távolságra található település. A 41-es útról Leveleknél leágazó alsórendû úton közelíthetõ meg. A legközelebbi vasútállomás a Nyíregyháza-Vásárosnamény vasútvonalon Levelek-Magy (Baktalórántháza). Legközelebbi városok: Baktalórántháza (14 km távolságra) és Nyíregyháza (35 km). A 4-es sz. fõközlekedési útig 10 km, a 41-es közlekedési útig 7 km a távolság. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hûvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatt van, a középhõmérséklet 9,5-9,6 C, a csapadék 600 mm körüli. Leggyakrabban az ÉK-i, DNy-i szél fúj. A falu határában folyik a Máriapócsi fõfolyás. Erdõtársulásainak jelentõs részét akác alkotja, kisebb területen találkozhatunk nemes nyárakkal, a tölgyesek és fenyõk csak néhány hektárt borítanak. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemzõ, emellett gyakori a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja humuszos homok, kovárványos barna erdõtalaj, valamint réti talajok. Történelme Nevének Nyír elõtagja Ibránytól különbözteti meg. Az Ibrony helynév magyar névadással a XIII. században az lbrachin, (az arab Ibrahim) személynévbõl eredt, feltehetõen a középkorban hazánkba került mohamedán népcsoportok honosították meg. A lakosok ma is csak Ibronyként emlegetik falujukat. Nagyon régtõl megült és fontos helyre utal, hogy római kori germán temetõ sírja került elõ a belterületen. A régi térképes adatok alapján itt húzódhatott az ún. Csörsz-árok külsõ sánca. Ez a sáncárok-rendszer elõbb a szarmaták és germánok, utóbb az avarok és a dávok határa volt. A határából elõkerült honfoglalás kori leleteket a Nyíregyházi Múzeum õrzi. A falu neve elõször egy évi oklevélben bukkan föl Demetrius filius Petri de Ibrun nemes nevében; 1322-ben Ibrun, 1332-ben és 1347-ben Ibron alakban írták. Jelentéktelen helyként jegyezték fel a Kemecsei, a Téthy és a Bogdányi családok kezén, az õ utódaik osztoztak meg benne késõbb is ben az Uporiak birtokaként, a XV. század második felében Kállay- birtokként ismerjük. Nyíribrony község 1793-ban.-ben (Szabolcs és Hajdú vármegye korabeli térképe) Nyíribrony 1962-ben a baktalórántházi járás önálló tanácsú községe volt 1565 lakossal és 3487 hold területtel. A község NYÍRIBRONY TRT a Terv leírása P.A.S.

4 4 határába olvadt bele a Balogsemjén nembeli Kállay család Büss vagy Nádastelek nevû birtoka, amelyet a XIV. században laktak, utána azonban részben szántónak, részben erdõnek használták. Monarchia katonai felmérés1910 körül A közigazgatási besorolás alakulása: : Szabolcs vármegye, Nyírbátori járás (a település neve: Ibrony) : Szabolcs vm., Nyírbátori felsõ járás - XX. sz. eleje: Szabolcs vm., Bogdányi járás, kisközség : Szabolcs vm., Nyírbaktai járás : Szabolcs- Szatmár megye, Baktalórántházi járás, önálló tanácsú község : Sz-Sz. megye, Nyíregyházi járás, önálló tanácsú község : Sz-Sz. megye, községi tanács Szabolcs- Szatmár- Bereg megye, község Nevezetességei A mûemlék református templom a falu fõutcáján, kis dombon áll. A késõ barokk templomtorony felé esõ kétharmada XIV századi, toronyalji bejárata román kori. Ibronynak ugyanis már 1332-ben volt temploma, a XVI. században vált reformátussá ben helyreállították, a XVIII. században átépítették ben jelentették az utcai homlokzat elõtt álló, ma 20 m magas, órapárkányos torony építését. A támpilléres, kelet-nyugati irányban tájolt templomot ban, és1903-ban ismét átalakították. A hajó déli oldali, és a nyolcszög három oldalával záródó szentély keleti ablakait a legutóbbi restauráláskor eredeti formájukban állították helyre. Félköríves toronyalji bejárat vezet a deszkamennyezetes, mindkét oldalon fakarzatos teremtemplomba. A hajót és a szentélyt régen diadalív választotta el egymástól, s valaha jóval magasabb volt. Erre a hajó északi falán feltárt gótikus falkép töredékek elhelyezkedése utal. A déli oldalon látható freskók - egy püspök és egy nõi szent keretezett alakja szintén a XIV. század végén készülhettek, amikor a templom még a katolikusoké volt. A restaurált, falazott szószék erdélyi hatást mutató nagyon szép munka, az 1630-as években készült. Hét díszes, barokk pad is van. A templom kertjében két emlékmû õrzi az I. és II. világháborús áldozatok emlékét. NYÍRIBRONY TRT a Terv leírása P.A.S.

5 5 Szabolcs Vármegye térképe 1800-ból A volt Jármy-Jordán-kúria a község szélén lévõ L alakú barokk épület. A XVIII. század végén feltehetõen az akkor birtokos Jármy család építtette. A közel 430 lakás közül a Fõ utcán néhány átépített házon még felfedezhetjük a népi építészeti jegyeit. A jellegzetes, egyszerû szerkezetû dohányszárító pajták (hodályok) viszont sok portán fellelhetõk. Természeti értékei Erdeinek nagy része akácos, kisebb nemesnyárasokat, ritkán tölgyeket és fenyõket is láthatunk. Gyakori a réti angyalgyökér és sokfelé találunk réti kakukktormát. A község határát átszeli a Máriapócsi- fõfolyás, nyugati részén fekszik a hajdani Láp, amelynek vizén tavirózsák ringatóznak. Ez a rész kedvelt kirándulóhely. Közterület a Fõ u., Bocskai u. keresztezõdésnél Térségi kapcsolatok Nyíribrony a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 35 km távolságra található település. A 41-es útról Leveleknél leágazó alsórendû úton közelíthetõ meg. A település a Baktalórántházi Kistérség, a Közép-Nyírségi Fejlesztési Egyesület tagja. NYÍRIBRONY TRT a Terv leírása P.A.S.

6 6 Térségi kapcsolata A település belterületének és külterületének fõbb adatai: - igazgatási terület: 2009 ha - központi belterület 299 ha Lakónépesség: január fõ Lakóegységek száma összesen: 357 db Közösségi intézmény ellátás szempontjából, Nyíribrony alapfokú közintézmény ellátása biztosított. (Polgármesteri Hivatal, Általános Iskola, Óvoda (most épül az új óvoda és 300 adagos konyha), Mûvelõdési Ház, Könyvtár, Sportpálya, Idõsek Klubja, Gyógyszertár, orvosi ellátás Ramocsaházával közösen.) az OTrT szerinti terület-felhasználás és szerkezeti kapcsolat a térségben Az Országos Területrendezési Terv (továbbiakban OTrT) a települést a vegyes terület-felhasználási térség és erdõgazdálkodási térség kategóriába sorolja, amelybe többféle, de elsõsorban erdõgazdálkodási és mezõgazdasági mûvelés alatt álló területek tartoznak. A vegyes terület-felhasználású térséget legalább 75 %- ban erdõgazdálkodási és belterjes vagy külterjes hasznosítású mezõgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhetõ ki. Ez a település szempontjából jelentõs változást nem jelent, hiszen a jelenlegi mûvelési ág megoszlás körülbelül megfelel az országos tervben elõírtaknak. A tervezés késõbbi szakaszában figyelmet kell fordítani arra, hogy a jelenlegi a- rány túlzottan ne tolódjon el a mûvelésbõl kivont területek növelése felé.

7 7 A kistérség és környezete elérhetõsége és közlekedése javítása a Tisza térség tanulmányterve szerint. A kistérségi kapcsolatok javítására készült közlekedéshálózat fejlesztése tanulmányterv szerint Nyíribrony elérhetõsége É-Di irányban is javul a közelben tervezett új fõút segítségével. Közmû ellátás : A település közüzemû ivóvízzel ellátott. A vízelosztó hálózat üzemeltetõje a NYÍRSÉGVÍZ RT. Nyíregyháza, Tó utca 5. A vízigény kielégítését a Leveleki vízmûrõl biztosítják. A vízmû ellátási területéhez Levelek, Besenyõd, Ófehértó, Magy, Apagy, Nyírtét és Nyíribrony települések tartoznak. A települést ellátó távvezeték a sz. országos közút mellett létesült. Átmérõje NA 200, anyaga azbesztcement. A víznyerés mélyfúrású kutakból történik. A kútvíz vas- és mangán tartalma határérték feletti, arzén tartalma magas. A kitermelt vizet vas-, mangántalanítás után juttatják a vízmû területén létesült alacsony tározóba, majd nyomásfokozó segítségével az ivóvízhálózatba. Arzén mentesítésre technológia nincs kiépítve. A nyomástartást víztorony biztosítja. A vízmû kiépített kapacitása 4000 m3/nap, melybõl Nyíribrony vízigénye átlagban 120 m3/nap. A település vízelosztó hálózata azbesztcement csõbõl épült. A vízvezeték hálózaton szakaszoló tolózárak, illetve tûzoltóvíz kivétel és vezeték mosatás részére tûzcsapok, vízkivétel céljából közkutak kerültek elhelyezésre. A község ellátottsága 100 %- os, a rákötési arány 86%- os. Önálló vízellátással rendelkezik a külterületen üzemelõ sertéstelep, melynek vízfelhasználása az üzemeltetési vízjogi engedély szerint 4958 m3/év. A település külterületén több öntözéses mezõgazdasági gazdálkodást folytató szántóföldi és kertészeti létesítmény található. Ezek vízbeszerzése elsõsorban a belvíz rendszer csatornáiból, illetve két egységnél mélyfúrású kútból történik. A településen nagyobb ipari vízfelhasználó nincs. NYÍRIBRONY TRT a Terv leírása P.A.S.

8 8 A településrendezési terv által beépítésre kijelölt övezetek vízellátása a meglévõ vízvezeték hálózat bõvítésével maradéktalanul megoldható. A vízvezeték hálózat fejlesztése során körvezetékes rendszer kialakítására kell törekedni. A megépítésre javasolt vízvezeték hálózat, illetve az esetleges vízvezeték hálózat rekonstrukciók csõanyagául KM-PVC, vagy Kpe vízvezetéki csõ alkalmazását javasoljuk. Szennyvízelvezetés A településen közüzemû szennyvízelvezetõ csatornahálózat nem üzemel. A keletkezõ szociális szennyvizek elhelyezésére közmû pótló szolgál. A folyékony hulladékok befogadója a Levelek-i szennyvíz telep. A sertéstelepen keletkezõ hígtrágyák és hígtrágyával szennyezett csapadékvizek mezõgazdasági területeken kerülnek elhelyezésre, hasznosításra. A szociális eredetû szennyvizek folyékony hulladékok befogadója a Levelek-i szennyvíztelep. A település szennyvízcsatornázása a Sz.- Sz.- Bereg megyei Szennyvíz elhelyezési Program alapján a harmadik szinten szerepel Ramocsaházával közös agglomerációban. A szennyvízcsatornázásról és létesíteni kívánt szennyvíz teleprõl létesítési vízjogi engedélyes tervek készültek, melyet a megyei VGT elfogadott, illetve megvalósításra javasolt. Csapadékvíz elvezetés A településen zárt közüzemû csapadékcsatorna hálózat nem üzemel. A felületekre hulló csapadékvizek elvezetésére, elhelyezésére nyílt árkok szolgálnak. Ezek a közlekedési utak mentén létesültek, medrük burkolatlan. Az árkokon a kapubehajtók részére csõátereszeket építettek. Az elvezetett felszíni vizek befogadói /fõmûvek/ FETIKÖVIFE, illetve Társulati és Önkormányzati kezelésûek. A település felszíni vizeinek elvezetésére a település kül-, és belterületét is magába foglaló vízrendezési megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése javasolt. A belterületen létesülõ csapadékvíz elvezetõ rendszer e- setében általában, de a kis keresztmetszetû kiszolgáló- és gyûjtõ utak esetében elsõsorban zárt csapadékvíz elvezetõ csatornák megépítésére kell törekedni. Földgázellátás A település vezetékes földgázzal ellátott. A földgázelosztó hálózat üzemeltetõje a TIGÁZ RT. A földgázelosztó hálózat anyaga kpe gázcsõ, a hálózat rendszere ágvezetékes, üzemi nyomása 3 bar. A település ellátottsága 100 %-os. A településrendezési terv által javasolt fejlesztések földgázigényei a jelenlegi földgáz-elosztó hálózat bõvítésével kielégíthetõk. Az elosztó hálózat bõvítésének feltételeit az Önkormányzat és a Szolgáltató /fogyasztó/ között megkötött fogyasztói megállapodásban kell rögzíteni. Közlekedés A település közlekedési kapcsolatait a sz. összekötõ út /országos közút/ biztosítja, melyen a település a 4. sz.- u illetve a 41. sz.- u fõutak felõl két irányból közelíthetõ meg. Az országos közutak, illetve az önkormányzat kezelésében levõ lakó- és gyûjtõ utak szilárd burkolattal ellátottak. A legközelebbi vasútállomás Leveleken található. A település tömegközlekedési kapcsolatait a VOLÁN helyközi járatai biztosítják. A megállóhelyeken buszöböl, illetve fedett várakozóhely nincs kiépítve. A településen kiépített kerékpárút nem található. A településrendezési terv a település belterületén áthaladó átmenõ forgalmat a sz. országos mellékút szabályozási szélességét a belterületen 20-22,00 m-ben, a külterületen a kialakult, illetve 30,00 m-ben határozza meg. A belterületen meglévõ és a késõbbiekben épülõ lakóterületeken a közlekedési és közmûterület részére a -kiszolgáló utak estében 12,00-16,00 m. a -helyi gyûjtõ út esetében 20-22,00 m. szabályozási szélességet ír elõ. Belterületi közutak osztályba sorolása: -helyi kiszolgáló utak: B.VI.B b hálózati funkció Külterületi közutak osztályba sorolása: sz. összekötõ út: K.V.A -mezõgazdasági gyûjtõút: K.VI.C. -mezõgazdasági egyéb út: K.VIII.C Az autóbusz megállóhelyei részére szabványos buszöböl és fedett váróhely kiépítése szükséges. Hírközlési kapcsolatai: Nyíribrony korábban a MATÁV Rt. koncessziós területéhez tartozott, így a távközlési szolgáltatást a területen jelenleg is a MATÁV Rt. (illetve utódja) biztosítja. A település körzetszáma: 42. A községben jelenleg a MATÁV hálózat van, de ez nem fedi le a teljes települést. A település hálózattal le nem fedett részein vezeték nélküli eszközökkel vannak az elõfizetõk kiszolgálva. A település egységes hálózatban üzemel Nyírkércs, Nyírjákó, Ramocsaháza településekkel, Baktalórántháza központtal. A MATÁV a településen hírközlõ hálózat jelentõs bõvítését nem tervezi, csak az igények kielégítése miatt szükséges kisberuházásokat hajt végre. A meglévõ hálózat nem elegendõ a település jelenlegi határain belül sem az elõfizetõi igények teljes kiszolgálására. A település fejlesztési terveit figyelembe véve mindenképpen szükséges a távközlõ hálózat fejlesztése, hogy a településen is korlátozás nélkül eléretõk legyenek ADSL szolgáltatások. A tervezett új utcákon, de lehetõség szerint a meglévõ utcákon is a nyomvonalakat föld alatt kell megépíteni. Nyíribrony községben kábeltelevízió szolgáltatás jelenleg nincs. Ennek kiindulási pontja (fejállomás) szintén lehet a távközlõ hálózat kiindulási pontja környezetében, és a hálózat is hasonló kiépítésû lehet, mint a távbeszélõ hálózat. A KTV hálózatot szintén föld alatt kell bõvíteni, a távbeszélõ hálózattal párhuzamosan, legalább 0,5 m-es védõtávolságot tartva. Új szolgáltatási megoldással a kétfajta telekommunikációs hálózat lehet egy fizikai alapon. Ez szolgáltatási mód váltást is jelent. A mûsorszóró vezeték nélküli adások vételi viszonyai nem változnak.

9 9 A mobil távközlési szolgáltatások igénybevételének lehetõségei nem változnak, építési korlátozás nem szükséges. A településképet meghatározó épített és természeti értékek: a Jármy-kúria Szociális otthon a református templom a római katolikus kápolna A község megjelenését és morfológiáját meghatározó építészeti karakter jelentõs átalakulást mutat, és már az elemei sem megtarthatóak az országos ökológiai hálózat az igazgatási területe É-i, és Ny-i részét érinti, kisebb részben a K-it is Az övezet által az igazgatási terület északi és nyugati része érintett. A település nem érintett a(z) - kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete, - a felszíni vizek vízminõség-védelmi vízgyûjtõ területének övezete - a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség védelmi terület övezete - a kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezete, és - a kompl táj-rehabilitációt igénylõ terület övezete által. A Hortobágyi Nemzeti Parki Igazgatóság az alábbi helyrajzi számú területeket tartja nyílván Nyíribrony község területén természeti, természetvédelmi és egyéb területként : NYÍRIBRONY TRT a Terv leírása P.A.S.

10 10 HNP területek i adatszolgáltatás Védettség Hrsz Mûvelési ág Védett 066/9a Gyep Védett 066/9b Nádas Védett 066/9c Nádas Védett 068/1 Gyep Védett 070/2a Gyep Védett 070/2b Nádas Egyéb 096/a Szántó Egyéb 096/b Szántó Védett 096/c Nádas Védett 096/d Gyep Egyéb 096/f Kivett árok Védett 096/g Gyep Egyéb 096/h Nádas Egyéb 096/j Szántó Egyéb 096/k Kivett sh. út Védett 096/l Gyep Védett 096/m Nádas Védett 096/n Szántó Egyéb 0100/a Szántó Védett 0100/b Gyep Egyéb 0102/a Szántó Védett 0102/b Nádas Védett 0102/c Gyep Egyéb 0102/d Szántó Egyéb 0124/a Gyep Egyéb 0124/b Erdõ Védett 0124/c Gyep Egyéb 0124/d Erdõ Védett 0124/f Kivett vízállás Védett 0124/g Gyep Védett 0124/h Kivett vízállás Védett 0124/j Kivett vízállás Védett 0126/3a Gyümölcsös Védett 0126/3b Erdõ Védett 0126/3c Gyümölcsös Védett 0126/3d Erdõ Védett 0145/2a Gyep Védett 0145/2b Kivett vízállás Egyéb 0145/2c Szántó Védett 0145/2d Kivett vízállás Védett 0145/2f Kivett vízállás Védett 0145/2g Gyep Védett 0145/2h Kivett vízállás Védett 0148 Kivett csatorna Egyéb 0149/1a Szántó Védett 0149/1b Gyep Egyéb 0149/1c Gyep Egyéb 0149/1d Kivett vízállás Egyéb 0149/2a Szántó Védett 0149/2b Gyep Egyéb 0149/4a Szántó Védett 0149/4b Gyep Egyéb 0149/5a Szántó Védett 0149/5b Gyep Egyéb 0149/5c Erdõ Egyéb 0149/5d Szántó Egyéb 0149/6a Szántó Védett 0149/6b Gyep Egyéb 0149/7a Szántó Védett 0149/7b Gyep Egyéb 0149/8a Szántó Védett 0149/8b Gyep Védett 0153/4a Gyep Védett 0153/4b Kivett vízállás Védett 0153/5 Kivett vízállás Lápkataszter földnyilvántartás i adatszolgáltatás Hrsz Mûvelési ág 0100/b Rét 0102/c Rét 0102/b 0124/j Vízállás 0124/h Vízállás 0124/g Rét 0124/f Vízállás 0124/c Legelõ 0126/3g 0126/3b 0126/3a 0126/3f 0126/3d Legelõ 0126/3c 0145/2d Vízállás 0145/2f Vízállás 0145/2h Vízállás 0145/2b Vízállás 0145/2g Rét 0145/2a Legelõ 0148 Csatorna 0149/1b Rét 0149/2b Rét 0149/3b Rét 0149/4b Rét 0149/5b Rét 0149/6b Rét 0149/7b Rét 0149/8b Rét 0149/9b Rét 0153/4b Vízállás 0153/4a Legelõ 0153/5 Vízállás 066/9b 066/9c 066/9a Rét 068/1 Rét 07/b Rét 070/2b 070/2a Rét 094/j Vízállás 094/d Vízállás 094/h Rét 094/c Rét 094/g 096/g Rét 096/m 096/l Rét 096/c 096/d Rét 096/n Természetvédelmi területek áprilisi állapot lege 07/b 1,5367 gyep lege 066/9a 6,0822 gyep lege 066/9b 0,5249 nádas lege 066/9c 1,0912 nádas lege 068/1 2,7913 gyep lege 070/2a 4,5997 gyep lege 070/2b 0,4713 nádas lege 094/c 3,6341 gyep lege 094/d 0,5603 vízállás lege 094/g 4,9628 nádas lege 094/h 3,4900 gyep lege 094/j 0,4963 vízállás lege 096/c 1,2663 nádas lege 096/d 1,3304 gyep 096/g 0,2244 gyep lege lege 096/l 0,8382 gyep lege 096/m 0,6146 nádas lege 096/n 1,5052 szántó lege 0100/b 2,1705 gyep lege 0102/b 12,3591 nádas lege 0102/c 8,7138 gyep lege 0124/c 8,6554 gyep lege 0124/f 1,0782 vízállás lege 0124/g 0,9676 gyep lege 0124/h 0,3918 vízállás lege 0124/j 0,2235 vízállás lege 0126/3a 0,6691 gyümölcsös lege 0126/3b 0,3840 erdõ lege 0126/3c 3,2960 gyümölcsös lege 0126/3d 0,7255 erdõ lege 0145/2a 33,4458 gyep lege 0145/2b 2,7306 vízállás lege 0145/2d 0,6625 vízállás lege 0145/2f 0,7219 vízállás lege 0145/2g 9,9074 gyep lege 0145/2h 1,0136 vízállás lege 0148/ 2,1094 csatorna lege 0149/1b 5,7693 gyep lege 0149/2b 0,5199 gyep lege 0149/3b 0,1604 gyep lege 0149/4b 0,1370 gyep lege 0149/5b 0,2583 gyep lege 0149/6b 0,3792 gyep 0149/7b 0,6290 gyep

11 11 lege lege 0149/8b 0,8580 gyep lege 0149/9b 9,7956 gyep 0153/4a 3,7896 gyep lege lege 0153/4a 9,8471 gyep lege 0153/4b 0,3922 vízállás 0153/4b 0,1509 lege vízállás lege 0153/5 7,4384 vízállás Természeti területek a i adatszolgáltatás és a 2005 áprilisi állapot szerint /a Gyep /7a Kivett /d Kivett /7b Gyep /h Gyep /3b Kivett Kivett /2b Kivett /8 Gyep /1b Kivett /4c Gyep Kivett Természeti területek a i adatszolgáltatás és a 2005 áprilisi állapot szerint /c Gyep /1c Gyep /1d Nádas /1 Gyep Nyíribrony természeti területei A NATURA 2000 hálózat elemei a település igazgatási területét nem érintik.

12 A Szerkezeti terv leírása Nyíribrony Településszerkezeti tervének alapjai A község Szerkezeti terve a jóváhagyott Településfejlesztési Koncepción, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési terv elkészült egyeztetési anyagán (jelenleg még nincs elfogadva), valamint az OTrT-n alapszik, azok elhatározásait is tartalmazza. A községre készült egyéb szakvélemények - mint pl. a Vízügyi szakvélemény, a Talajmechanikai szakvélemény és a vizsgálatok megállapításai is beépítésre kerültek a tervbe. A Szerkezeti terv céljai A terv a település jövõbeni elérendõ céljait a településfejlesztési koncepcióban meghatározottak szerint veszi figyelembe. Az elfogadott Hosszútávú Település-fejlesztési Koncepciót, annak lényegét nem érintve további kisebb javaslatokat vesz figyelembe a Szerkezeti terv, melyek a kikérdezéses közvélemény kutatásra, valamint a szomszédos településeknek a kéréseireészrevételeire is tekintettel vannak. Így: - a lakófunkció terén mind a még jelentõs számú beépítetlen építési telek által (cca 3-5 %, ), mind pedig a nagyobb mélységû tömbök feltárásával kínálkozó telekalakítással / a Dózsa Gy és a Rákóczi F. utcán, vagy az utca folytatásában, a Bocskai u. É-i oldalán, - a vegyes (lakó-és intézményi) funkció terén a vegyes terület településszerkezetileg is indokolt növekedésével és intenzitás-növeléssel (elsõsorban a településközpontban, a volt Jármy kúria mellett, és a Bocskai utcán és a Fõ utcán ) - a zöldterületek és a különleges intézményi területek terén a mély-fekvésû, település-szerkezetileg kedvezõ pozícióban elhelyezkedõ területek rendezésével és értékükön való felhasználásával a Központ K-i oldalán, és a központhoz jól csatlakozó Petõfi S. utca két oldala területeinek felhasználásával, valamint az Apagyi út mellett, a Tó É-i oldalán, Ibronyi területen, - az üresen álló egyes ingatlanok hasznosításával - a korábbi településszerkezet és közlekedési fejlesztések miatt elszegetlen területen / - a korábbi rendezési tervek szerinti lakó és vegyes területek felhasználásával, mint pl. a Bocskai utca menti É-i lakóterületek továbbfejlesztésével, - a közvetlenül a belterület mellett lévõ kisebb kertek beépíthetõségével, de csak a meglévõ szerkezet kiegészítéseként - gazdasági területek esetében: - a Bocskai úttól É-ra már meglévõ gazdasági terület fejlesztésével, az út melletti É-i területeken új kialakításával a zárt és folyamatos gazdasági területek kialakításának mértékéig - a meglévõ és kialakított gazdasági területek üres telkeinek felhasználásával - a Ramocsaházi út mellett, jelenlegi külterületen, csatlakozva a belterülethez, az út mentén a Ny-i oldalon, - a majorok területén - az új közlekedési csomópontok környezetében - erdõterületek esetében: - a meglévõ erdõfoltoknak a nagyobb erdõterületekké, illetve a volt zártkertnek az erdõterületi tervezett használatával - különleges településüzemeltetési létesítmények esetében: a temetõtõl K-re, a csatorna melletti szennyvíztisztító részére biztosítandó területtel kell számolni Az idegenforgalom fejlesztése megkövetel bizonyos környezeti kultúra fejlesztést is, így a pihenés-rekreációt és az aktív szabadidõ eltöltést, a vendéglátást és szolgáltatást funkciót zavaró tevékenységek (például nagy mezõgazdasági gépek tárolása) kihelyezését a településtestbõl, közterületek rendezését, fásítását, és a rendezett állapot fenntartását. Ezért célszerû az ilyen zavaró funkciókat befogadó területek biztosítása, ahová azok kihelyezhetõk. A kereskedelmi-szolgáltatói rendeltetés, a feldolgozó- és a beszállítói ipar fejlesztése mellett ez is igényli új gazdasági területek kijelölését. A község területének felhasználására jelentõs befolyással bírt a meglévõ és tervezett természetvédelmi területek helye, kapcsolata a község meglévõ települési területével, a külterületek korlátozott felhasználhatósága a természeti és védett területeken és környezetében, a belvízveszélyes területek és azoknak a szükséges további megtartása, fejlesztése a település jövõjének középtávú idõszakában meghatározzák Nyíribrony fejlesztését. Természeti és természetvédelmi területek, melyeket legalább 5 évenként felül kell vizsgálni: A község nem érintett az európai szintû Natura 2000 hálózat által. Nyíribrony nyilvántartott régészeti területei: 1. református templom 2. Felszabadulás u Felszabadulás u Fõ u Fõ u belterület, Jármy J. telke 7. Békahegy dûlõ, Apárta I. 8. Békahegy dûlõ, Apárta II. 9. Jármy Gyula beltelke (azonosítatlan)

13 13 A Szerkezeti terv várható hatása a településre A településrendezési terv hatására, annak eredményeképpen a község települési területe / a belterület, és a hozzá csatlakozó külterület, beépítésre szánt területek, illetve az ezektõl távolabb lévõ külterületi, de beépítésre szánt területein a kialakuló szerkezet és az elsõdleges építési használat miatt racionálisabb, rendezettebb és esztétikusabb lesz. Kialakul és karakteresebb lesz a központja, annak arculata egyedibb és urbánusabbá válik, a lakóterületek humanizáltabb megjelenése és rendje jön létre. A települési kötõdéshez is szükséges közterületek rendezettebbé válnak, illetve kialakulhatnak ott, ahol jelenleg hiányoznak. Ezzel a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepcióban elhatározottaknak lehet eleget tenni. A Hosszútávú településfejlesztési koncepcióban elhatározottak megvalósulása esetén a gazdasági és a szolgáltató tevékenység jelentõsége erõsödhet a településen, ugyanakkor a lakóterületek még nem kerülnek zavarásra a kényszerû gazdasági területi és esetleges funkcionális hatásoktól, azok zavarásaitól. Az ilyen területek rendeltetése, helye a lakóterületekhez viszonyítva biztosítja azt, hogy a települési terület lakó- és vegyes területei ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A megélhetési viszonyok javításához szükséges munkahelyi területek szabályozott és rendezett keretek között alakulhatnak ki. Az igazgatási területen, a külterületen a természeti értékek, a védett területek és a védettségre tervezett területek, valamint a használatuk természetkímélõ módon valósulhatnak meg A regionális kapcsolatok javítása A község közlekedési viszonyait csak részben javítja a közeli 4.sz. fkl. út tervezett / a Szerkezeti terv elfogadásának idején már megkezdõdött a kivitelezése is /nyomvonal korrekciója, melynek nyomvonala engedélyezett, a területbiztosítás már korábban megtörtént. Az ottani települések belterületeit elkerülõ út a település közlekedésbõl származó terhelését nagymértékben fogja csökkenteni, de a többi település elérhetõségét is jelentõsen javítja. A korábbi Kisvárdai vasútvonal nyomvonalán tervezett új fõút ugyan nem érinti Nyíribrony területét, ám Nyírtét, Laskod- Nyírjákó- Baktalórántháza felé javítja a térségnek is a kapcsolatát, ezzel Nyíribrony elérhetõségét-megközelíthetõségét is. A tervezett Ramocsaházi, Nyírtéti, Leveleki (üdülõterület) települési összekötõ úttal is újabb kistérségi kapcsolathoz juttatja a települést. A fejlesztési Koncepcióban megfogalmazottak, valamint az azt jóváhagyó határozat és a módosításaik, a megyei Területrendezési Terv ( mely még mindig nem került eddig elfogadásra ) és a szakági közlekedésfejlesztési tervek szerint a község megközelítése, regionális kapcsolatainak javítása a jövõben is a 4. sz. és a 41.számú fõútról történik. A 4. számú fõútnak a megyeszékhely K-i oldalán épülõ elkerülõ szakasza ezáltal a megyeszékhely Keleti elkerülõ útja révén az M3-as autópályához jelent majd Ibronynak is közvetlenebb kapcsolatot. A szomszédos Nyírkércs, Ramocsaháza, Levelek, Székely községekkel egyeztetve a településeknek a települési összeköttetése, egyben a kistérségi központtal, / Baktalórántházával / az összeköttetése is jelentõsen javul, a korábbi földutak területén kiépítendõ mezõgazdasági út segítségével. A község megközelítését és elérhetõségét jelentõsen az épülõ M3-as autópálya fogja javítani. A településközi kapcsolatokat pedig az országos fõ- és mellékutak, illetve a települési összekötõ utak. Nyíribrony É-i irányú kapcsolatát a Baktalórántháza- Kisvárda- Záhony közötti új fõút segítségével lehet fejleszteni. Ez az út azonban jelenleg még csak a megyei közlekedés-hálózat fejlesztési tervekben szerepelt eddig. Az OTrT-ben szereplõ nagysebességû vasútvonal nem érinti Nyíribronyt. Az OTrT elhatározásai Nyíribronyra vonatkozóan Nyíribronyon továbbra is áthalad /a lakott és a települési területet el nem kerülõ/ országos mellékút, a számú út. Vasútvonal, egyéb közlekedési hálózat nem érinti. A területe az OTrT szerint a vegyes és erdõgazdálkodási terület-felhasználású térség, amelyet legalább 75%-ban intenzív vagy nem intenzív hasznosítású erdõ- és mezõgazdasági térség kategóriába kell sorolni. A fennmaradó területen városias térség nem jelölhetõ ki. Nyíribrony területén a távlatban is 15 fõ/ha a belterületi laksûrûség. A távlatban kialakuló terület-felhasználás a területi mérleg szerint is biztosítja, hogy a község az OTrT szerinti besorolásba esõ fejlõdési pályát tudja tartani. Országos ökológiai hálózat a meglévõ és a tervezett települési területét nem érinti. Az Apagy-i igazgatási határnál lévõ nem védett, de a védett terület melletti tervezett üdülõterület kerül csak bele ebbe az övezetbe. Nyíribrony helye és szerepe azotrt szerint

14 14 Az OTrT szerinti ökológiai hálózat Nyíribronyi területei A szerkezeti terv leírása A terv területe Nyíribrony Településszerkezeti terve a község teljes igazgatási területére vonatkozik. Az igazgatási határ nem változik. Települési célok, a község távlati fejlesztését és fejlõdését meghatározó tényezõk Nyíribrony a terv távlatában is lakóterület marad, kiegészítve a javuló, és a jó közlekedési kapcsolatokból és a térség elérhetõségét és megközelítését is javító további közlekedési fejlesztések lehetõségeibõl adódó települési és a magasabb ellátást nyújtó szolgáltatásokkal - a kereskedelem- vendéglátás és szolgáltatás, valamint az ipari és mezõgazdasági-ipari területek területén. Jelentõsebb szerepet kap a jövõben a jelenlegitõl a gazdasági területhasználat, illetve a természetvédelem, az ebbõl következõ környezetkímélõ növénytermesztés és állattartás, ennek a környezet természeti értékeire, a pihenés-rekreáció, az üdülés, a kultúrtáj adottságaira figyelemmel lévõ fejlesztési lehetõsége. Ezzel a község népességmegtartó erejét kell biztosítani. A települési szerkezetet és a terület-felhasználást meghatározó tényezõk A legfontosabb települési szerkezetet befolyásoló tényezõk A közlekedési hálózat elemei közül - A es számú összekötõ, országos mellékút, - A Ramocsaháza, Nyírtét, Levelek, Székely közötti tervezett új összekötõ utak, A területet behálózó csatornák - a Máriapócs (IV.) fõfolyás - Máriapócsi Kárestói összekötõ csatorna - Kárestói (IV/1-1.) oldalág - (IV/1-1.) oldalág kiágazás - Besenyõdi (IV/1) mellékág - Kozmakuti szivárgó - Ibrony belsõségi szivárgó - Ibrony Büssi szivárgó A legfontosabb terület-felhasználást befolyásoló tényezõk A települési területek - A belterület - A csatlakozó gazdasági területek - Külterületi tanyás ingatlanok ( jelentéktelen mennyiségû, fejlesztésük nem célszerû, de adminisztratív gát a Helyi Építési Szabályzat és az egyéb országos elõírások betartatásán kívül nincs. ) A természetvédelmi, a tervezett természetvédelmi, a természeti területek - A természetvédelmi és a természeti területek a belterületet körülölelve K-i, É-i, Ny-i oldalán, a csatornák, és gyepterületek környezetében, a Puffer területek a fentiek szerint.

15 15 A belvíz által veszélyeztetett mélyfekvésû területek - az igazgatási terület É-i, K-i, és Ny-i része, illetve a Vízügyi szakvélemény szerinti területek Az energia- és közmûhálózatok elemei - a 20 KV-os légvezetékek és védõterületük A majorok és állattartó telepek Az erdõk A mezõgazdasági területek - ezen belül a korábbi zártkertek, szõlõk és gyümölcsösök A közlekedési szerkezet kialakítása A község közlekedési szerkezetét a T-1 rajzszámú Településszerkezeti terv által meghatározott rendben kell kialakítani. A közeli 41. sz. fõút mentén az ottani települések belterületén kívüli szakaszainak fejlesztését tovább kell folytatni, mert ennek bár Nyíribrony területén nincs vonzata, de a következményei a település elérhetõsége és megközelíthetõsége szempontjából fontos. Nyíribrony közlekedését és megközelítését az alábbi úthálózat fejlesztéssel számolva lehet és kell javítani: - a község területén nem halad át országos fõút, de a legközelebbi a 41. sz. fkl. fõút, melyre a kapcsolatokat Baktalórántháza és Nyírkércs-Nyírjákó K-i oldalán is fejleszteni kell, illetve a 4. sz. fkl. út települést elkerülõ szakaszai is közvetve érintik a települést - országos mellékutak: - a es számú / számú fõút- Székely- Baktalórántháza közötti / - a tervezett Nyíribrony-Ramocsaháza, Nyíribrony-Nyírtét, Nyíribrony-Levelek, Nyíribrony-Székely összekötõ út. - fontosabb külterületi mezõgazdasági utak a Szerkezeti terv T-1 számú tervén jelölt utak, a terv elsõ ü- temében, illetve folyamatosan valósulnak meg - kerékpárutak az országos fõút és a mellékutak mellett épülnek ki, elsõ ütemben - gyalogút a község belterületén, mellékutak, és lakóutak mentén. / folyamatosan a terv távlatában/ A tömegközlekedési hálózat a fõúton és az országos mellékúton megmarad, annak fejlesztése a járatsûrûséggel, az utazás minõségi paramétereinek javításával szükséges. A község területének felhasználása A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek A község területének beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit a leírás mellékletét képezõ T-1 számú terv szerint kell kialakítani. A község területének felhasználása A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek Szintterület-sûrûségek, valamint a közüzemi közmûvesítettség mértéke Területfelhasználás Szintterület-sûrûség (m 2 /m 2 ) Közmûvesítettség mértéke Falusias lakóterület (Lf) 0,3 teljes Településközpont vegyes terület(vt) 0,50 teljes Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gk) 0,40 teljes Mezõgazdasági gazdasági terület (Gmg) 0,40 részleges Egyéb ipari gazdasági terület (Ge) 0,40 teljes Különleges intézményi terület (KiO) sport-szabadidõs 0,10 teljes Különleges intézményi terület 5%-nál kisebb beépítettséggel (Ki) 0,05 részleges Különleges közlekedési terület (Kkö) Kötöttpályás közlekedési terület (KÖv) Zöldterület (Z) Turisztikai egészségügyi erdõ (Ee) Védelmi célú és egyéb erdõ (Ev) Gazdasági erdõ (Eg) Kertes mezõgazdasági terület (Mke) Általános mezõgazdasági terület (Má) Korlátozott használatú mezõgazdasági terület (Mko) Vízgazdálkodási terület (V)

16 16 A táblázatban megadott szintterület-sûrûségi értékek a szabályozási terv készítésekor az övezeti elõírások kialakítása során a területfelhasználási egység területére alkalmazandók. A közmûellátás mértékét a területfelhasználás területén az OTÉK szerint rögzített elõírás szerint kell biztosítani. Beépítésre szánt területek - a belterületen lévõ lakó, a vegyes, a gazdasági, és a különleges területek, valamint a külterületen a gazdasági területek A fentieknek megfelelõen területet kell biztosítani a tervezett Leveleki mellékút (üdülõterület) új nyomvonala mellett hétvégiházas terület-használatra. A lakóterületek fejlesztései: - részben a mai belterület területi tartalékaival számolva, - a D-i lakóterület melletti kertek a Fõ út- Petõfi S. úttól D-re, belvízelvezetés megoldása és tereprendezés után, - a Petõfi és a Rákóczi út D-i oldalán, annak folytatásában a D-i lakóterület további fejlesztési területei - a korábbi kertek területén megkezdõdött lakóterületi fejlesztésbõl azok kisebb kompl egységgé történõ növelése mértékéig, A lakóterületeken a területhasználat továbbra is a jelenlegi lakóterületeknek felelnek meg. A lakónépesség számának eddigi változásaiból, a változások tendenciáiból, valamint a térség pozícióinak várható javulásából a terv távlatában - reális elõrejelzés szerint - az alábbi lakónépesség területigényére kell számolni: 2015-re 1125 fõ 2020-ra 1150 fõ lakónépesség A meglévõ lakóterületek tartalékai - az üres telkekkel, az üressé vált lakásokkal, a rendelkezésre álló újabb lakóterületekkel kielégítik a várható igényeket. Újabb lakóterületek elsõsorban az építési telek kínálat és választék növelése miatt, illetve a meglévõk esetében megfigyelhetõ kis mértékû mozgás miatt szükségesek. A belterület változása - a D-i lakóterülettõl D-re esõ telkek, és a gazdasági területek, - Rákóczi F. út D-i irányba történõ továbbvitele, és az általa feltárt tömb, - a korábbi TSZ területtõl D-re esõ falusias lakóterület, azok kisebb kompl egységgé történõ növelése mértékéig, a beépítésre szánt területek - mezõgazdasági major a belterülettõl Ny-ra, a temetõterület, és a kegyeleti park, - a temetõterülettõl É-ra, különleges hulladék (szennyvíz) elhelyezésére szolgáló terület, - a Székelyi u. melletti gazdasági terület, - a külterület D-i részén üdülõházas terület, - A beépítésre szánt területek kialakításánál a természeti területek védelme meghatározza a kialakítható terület nagyságát.

17 17 Nyíribrony területén az alábbi terület-felhasználások alakulnak ki: Terület-felhasználás jele szintterületi sûrûsége A beépítésre szánt területeken Lakóterület - kertvárosias lakóterület Lke 0,3 - falusias lakóterület Lf 0,3 Vegyes terület - településközponti vegyes terület Vt 0,5 Gazdasági területek - kereskedelmi-szolgáltató Gk 0,4 - nem zavaró ipari Ge 0,4 - mezõgazdasági-üzemi Gm 0,4 Üdülõterület - Üdülõházas terület Üh 0,3 Különleges területek - temetõ K-t 0,05 - sportolási célú K-sp 0,05 A közüzemi közmûvesítettség és mértéke A beépítésre szánt területeket teljes közmûvesítettséggel kell ellátni, kivéve a részleges közmûvesítettséggel ellátandó különleges területeket. A falusias lakóterületek vegyes területek menti területeinek egy részébõl, az új falusias lakóterületek a mezõgazdasági területek egy részébõl, a településközponti vegyes területek a lakóterületekbõl és a meglévõ intézményi hasznosítású területekbõl alakulnak ki. Gazdasági területek a meglévõ gazdasági területek mellett külterületi mezõgazdasági területek felhasználásával jönnek létre. A különleges terület: a külterület mezõgazdasági területeinek terv szerinti területein alakult ki. A beépítésre nem szánt területeken Zöldterületek - közparok Z-Kp Erdõterületek - gazdasági célú erdõk Eg - védelmi célú erdõk, erdõsávok Ev Vízgazdálkodási célú területek - csatornák medre és partja V Mezõgazdasági területek - általános mezõgazdasági területek (szántók, rétek, legelõk) Má - korlátozott mezõgazdasági területek Mko A belterülettõl K-re, illetve az igazgatási terület É-i, és Ny-i erdõterület növekszik, egészen a közigazgatási határig az erdõterület fejlesztésre kerül. A korábbi kertes mezõgazdasági területek is erdõterületek lesznek. A belterület K-i oldalán erdõsítéssel kerül védelem alá a meglévõ és fejlesztett új lakóterület. Ugyanilyen védõerdõ kialakítása szükséges a kereskedelmi, és egyéb nem zavaró gazdasági hasznosítású területek környezetében, melyre területet kell biztosítani. Erdõterület fejlesztéseket egészítenek ki az utak, dûlõutak és földrészlet határok melletti erdõsávok. Jelentõs szerkezeti elem a külterületen a kiemelt szerepû mezõgazdasági utak hálózata. A korábban megvalósult energia-közmûvek megmaradnak, ezek között a 750 KV-os és a 20 KV-os légvezetékek is. Kiváltásra csak a beépítésre szánt, vagy a tervezett belterületek területén, a beépítésre szánt telkeken kerül sor, a terv szerint. A település területén az alábbi szerkezeti és terület-felhasználási elemek szerepelnek: Általános közlekedési területek: országos mellékút: összekötõ utak: jelentõs mezõgazdasági utak: - a sz. út és annak külterületi szakaszai, - tervezett Nyíribrony- Ramocsaháza, a Nyíribrony-Székely, Nyíribrony- Levelek Nyíribrony- Nyírtét településeket összekötõ utak - a terv szerinti tervezett kiépítendõ külterületi utak,

18 18 kerékpárút: - a települési fõ-, és az országos mellékutak mellett azok területén belül, gyalogutak - Nyíribrony területén önálló gyalogútra, a Petõfi S., és a Fõ u. között kell területet fenntartani, illetve a fõút, a gyûjtõút, és a lakóutak mentén, azok területén belül kell megépíteni A zöldterületek a meglévõkön kívül a belterület kert- és mezõgazdasági területének egy részét, illetve a külterület mezõgazdasági területének terv szerinti területeit veszik igénybe. Az erdõterületek a külterület mezõgazdasági területein alakulnak ki, a Szerkezeti terv szerinti térbeli rendben. A természetvédelmi és a természetközeli állapotú területek döntõ része mezõgazdasági terület, amelyek a csatornák, gyepterületek környezetében találhatóak. Gazdasági területek: A település népesség-megtartó képessége növelése érdekében a munkahely-teremtés lehetõségeire is tekintettel a meglévõ külterületi gazdasági területek mellett újabb gazdasági területek kerülnek kijelölésre. Ezzel a Hoszszútávú Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott és a Képviselõ-Testület által azt jóváhagyó határozatban foglaltaknak megfelelõen tesz a terv szerint a település eleget, figyelemmel a környezet védelmére is. Ezek a területek jó közlekedési kapcsolatokkal és kiszolgálással rendelkeznek, és nem zavarják a lakóterületeket sem. Jellemzõen a rosszabb földminõségû területeket, és a már meglévõ gazdasági területeket kell kijelölni ilyen felhasználásra. A Hosszútávú településfejlesztési koncepcióban is megfogalmazottaknak megfelelve a sz. útra szervezve, és a mezõgazdasági feldolgozóipar /pl. hûtõházak, feldolgozás-tárolás./, a kisipari bedolgozóipar, a raktározás, a logisztikai tevékenységek, a fõút melletti kereskedelem és szolgáltatás fejlesztésén alapszik a kialakításuk. Ugyancsak ilyen gazdasági terület a volt majorok területe a település ÉK-i részén, a Ramocsaházi út közelében. A község igazgatási területén a meglévõ - állattartásra is engedélyezett - területek környezetében a védõtávolságok betartása a környezeti hatásvizsgálatok mértékében kötelezõ. A belterületen teljes közmûvesítéssel kell számolni a terv távlatában. A szennyvízhálózat elemeinek a kiépítése szükséges, a teljes befejezése egy ütemben célszerû. A szennyvíztisztító területe Nyíribronyban lesz, területe a temetõterülettõl É-ra lett kijelölve. Új beépítésre szánt terület csak a teljes közmûkiépítés után, legfeljebb egyszerre lehetséges. A település területe szennyezés érzékenység tekintetében A, fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. A levegõtisztaság védelmében a besorolt zóna határértékek betartását kell figyelembe venni. A terület besoro- lása lakóterület falusias, kertvárosias beépítésû területi kategóriájú. A kommunális hulladék elhelyezése Nyíregyházán, szervezett gyûjtéssel és szállítással történik a továbbiakban. Régészeti, vagy régészeti érdekeltségû terület Nyíribrony község területén a fentebb felsorolt területek, melyeket 5 évente felül kell vizsgálni, és a változásokat a terven is át kell vezetni. Táji-természeti érték, amely kiemelt védelemre javasolható az igazgatási terület mintegy 30%-án vetõdik fel, mind az északi, mind a kelet, és nyugati területeken. A tájrendezés - tájalakítás A község külterülete kisebb része védett, ezért annak használata korlátozott. A használata a korábbi mezõgazdasági használat marad azzal a korlátozással, amit a Hortobágyi Nemzeti Park és környezete védelme a táj és a természet védelme érdekében kötelezõen elõír. A kialakult és valóságban beépítésre szánt területként használt területeken kívül jelentõs újabb bel-, vagy beépítésre szánt terület-használat nem szükséges. A meglévõ erdõk területének bõvítése azonban célszerû, azzal számolni kell. A természetközeli állapotban lévõ területeken a gyepes felületek, és a szûken vett környezetük megmaradnak. A külterület déli részén jelentõsebb, összefüggõ erdõk találhatók. Ezeknek a gazdasági erdõknek a területét bõvíteni kell. Éppen ezért, a Nyírség ezen részére, a tájra jellemzõ rét-legelõ és a közepesen jó minõségû földeken való szántó mûvelés, illetve az állattartás megtartása mellett a távlatban az erdõfelületek nagyságának a maximális növelését kell elérni. A gazdasági területek körüli védõerdõk mellett az utak és dûlõk, földrészletek melletti kisebb erdõk, erdõsávok visszatelepítése, melyekkel a korábbi táj arculata kerül megõrzésre. A tervezett és a meglévõ közlekedési létesítmények mentesítik a belterületeket az átmenõ forgalomtól, és egyben fontos szerkezet alakító tényezõk is. A környezetükben megjelenõ gazdasági területek a korábbi mezõgazdasági földeknek csak kis részét veszik igénybe. Kitelepítendõ gazdasági-üzemi létesítményekkel a belterületen nem kell számolni, ilyenek nincsenek elõirányozva. A talaj és a talajvíz, valamint a belvíz elleni védelem miatt is meghatározó a területek tervezett felhasználása. A sérülékeny vízbázis védelme a terv egyik fontos szempontja.nyíribrony község bel- és felszíni vízrendezése a csatornák és árkok rendezésével a belterületen, és fõleg a községközpontban a zárt csapadékcsatornák kiépítésével, a lefolyástalan területek mentesítésével javítja a település környezeti állapotát. A belterület lakótömbjeinek feltárásával a kertek víztelenítése is rendezésre kerül. A külterületen a természeti területeken található rétek, legelõk és a csatornák medrei jelen állapotukban maradnak meg. A belterületi zöldfelületek és a közterületek rendezésével nem csak a táj, de a környezet kultúrája is változik.

19 19 A temetõ bõvítésével kell számolni, a tájhasználat azonban nem változik. Változik azonban a korábbi zártkerteknek az erdõt területként történõ felhasználása a külterületen.a kijelölt fontosabb mezõgazdasági és gyûjtõ utak a szomszédos településekkel való kapcsolat javításában, és a mezõ- gazdasági területek intenzívebb hasznosításában jelent változást. Az épített környezet alakítása A telekstruktúrában és kínálatban a javasolt szerkezeti változások mellett létrejövõ új lakóterületek közül a településközpont közelében kisebb méretû, és vegyes, valamint falusias jellegû lakótelkek alakuljanak ki. A településközponttól távolabb lévõ lakóterületeken a falusias lakótelkek kialakítását javasoljuk, melyeknek a tervezett minimális méretét pedig m -ben kell meghatározni. A távlatban a községfejlesztési célnak megfelelõ terület-felhasználással és rendezési kell számolni. A falusias karakterû de vegyes területen a meglévõ telkes, magasabb beépítési intenzítású (pince+földszint+/tetõteres ), oldalhatáron álló, többszintes beépítés felhasználással, illetõleg beépítéssel számolni kell. A telkek megengedett legnagyobb beépítettségét % - ban lehet megengedni, a telekszélességet m, a mélységét 60 m, a területét pedig 1000 m (településközpont vegyes területen 800 m ) legkisebb értékben kell elõírni. /A megmaradó lakóterületi használatra is tekintettel a településközponti vegyes területeken a beépítési % max. 30./ A falusias, de a meglévõ és fejlesztendõ kertes karakter kialakításának további fontosabb elemei a nyitottabb utcakép, és az 1: 1,5 utcafronti maximális légtérarány érdekében / kivéve a fõutakat: a legkevesebb 4 m-es oldalkert, a kétoldalt fásítható, m szélességû meglévõ kiszolgáló utcák, valamint a 3, illetve 5 m-es elõkert. /a kialakult és megtartandó - védett, vagy a realitásokhoz alkalmazkodó nem életszerû átépülés esetén a ténylegesen meglévõ érték, ha annak a változtatása nem lehetséges/ A falusias karakter érdekében, valamint az utcakép bezsúfolódását elkerülendõ, egyfelõl a már szabadon állóan beépített telkeken csak a tetõtér ráépítést lehet engedni, másfelõl az esetleges megosztásokra gondolva, azokat elkerülendõ, a legkisebb újonnan alakítható telekszélességet 16 m-ben lehet elõírni a kialakult lakóterületi használatú övezetben is. A védett és védelemre tervezett épületek környezetben és a településközpont alakításakor is a kialakult településkép megtartása, védelme fontos szempont. Nem lehet az újabb értékek kialakításával sem látványban takarni, sem léptékben alárendelt szerepûvé tenni a meglévõ értékeket. A települési fõút melletti gazdasági területek megközelítése, látványa a hátrább húzott épület elhelyezéssel, és kialakítással, a tervezett növény-telepítéssel a község fõ megközelítési irányában ad új, és jobb minõséget. A közterületi gépjármû tárolást és parkolást korlátozni kell, illetve a telken kell elhelyezni azokat. Újabb humanizált tereket, parkokat kell kialakítani a központban, elsõsorban a beépítésükben korlátozott területeken. A fent említett mutatókat az építési szabályzatba is be kell emelni. A tervezett terület-felhasználást veszélyeztetõ tényezõk: - illetve a talaj- és a vízbázis védelmi igénye, melyeket a teljes közmûvesítéssel, illetve a technológiák környezeti vizsgálati kötelezettségének szélesítése old majd meg. - A lakóterületek fejlesztése tereprendezéssel és vízrendezéssel együtt lehetséges csak. - a teljes közmûvesítés hiánya - a védett vízbázis - a belvíz veszélyeztette települési pozíció - a természeti területek viszonylag nagyobb aránya Területi mérleg, mutatók Nyíribrony igazgatási területe az önkormányzat megalakulása óta változatlan. A belterület változása során szempont volt, hogy azok a területek, amelyek a korábbi tényleges vagy tervezett lakóterületi használatukat elveszítették, vagy a tendencia afelé mutat, hogy az megszûnik, kapjanak új ösztönzést a megvalósulásukra. Az egyoldalas beépítésû, de építésre kedveltebb utcák a szükséges terep- és vízrendezés után válhatnak lakóterületté. A pozíciójában javuló területek, vagy a már jelenleg is beépített, csak a jogállásában még nem így nyilvántartott területek (gazdasági területek) pedig beépítésre szánt területi használatot kapjanak. A környezeti állapotok javítása / szállópor megfogása, vízrendezés stb. / és az urbanizáltabb környezet, valamint a rosszabb termõhelyi adottságú területek más felhasználása érdekében növekszik az erdõk területe. Arányaiban az erdõterület növekedése / és a mezõgazdasági terület csökkenése / a nem számottevõ, nem minden terület-felhasználási változás jelent új, eddig nem volt területhasználati módosulást. A már jelenleg is mûvelésbõl területek, melyek a beépítésre szánt kategóriába tartoznak tovább csökkentik a külterület mezõgazdasági területeit. Jellemzõen azonban a község igazgatási területén a külterület mezõgazdasági terület marad meg.

20 20 Nyíribrony község közigazgatási területének terület-felhasználás változása: Földrészlet statisztikai fekvésenként: fekvés földrészletek száma összes terület (ha) változás (ha) összes terület változás után (ha) belterület , , ,3613 külterület , , ,8561 zártkert , , ÖSSZESEN , ,2174 Földrészlet statisztikai mûvelési áganként: mûvelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (ha) változás (ha) összes alrészlet terület változás után (m2) erdõ , , ,7017 gyümölcsös , , ,5935 kert , , , , ,3604 Mko , , ,5637 szántó , , ,9981 szõlõ ,5278-8, ÖSSZESEN , ,2174 Terület-felhasználás jelenlegi Tervezett változás Lakóterület +27,8 ha Vegyes terület Gazdasági terület Gk, Ge, Gm Üdülõházas terület Üh Különleges terület A jelenlegi laza beépítéssel falusias és kertes lakóterület A Fõ u., Bocskai u. és környezete, a közparkokkal együtt A jelenlegi nem tisztán vegyes ter., ezért jellemzõen lakóként számított a nagyobb része A sz. kl. út mellett a belterülettõl D-re, és a volt TSZ telep területén A Leveleki-tó partján, a közigazgatási terület D-i részén A sportpályát körülölelõ eddig nem hasznosított ingatlanok, Fõ u. mellett szabadidõterület, szennyvíz-tisztító telep, és temetõbõvítés ,6 ha +8,6 ha +19,4 ha Vízgazdálkodási terület -- Közlekedési -- Zöldterület Erdõterület Mezõgazdasági terület A vegyes területe környezetében, és a volt TSZ major mellett A szántóterületek csökkenése (erdõ, v. korl. haszn. mg. terület lesz) +1,8ha +128,5 ha fasorok nélkül -232,4 ha