canor Kapacitás tervezés Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Átírás

1 canor Január Végső jelentés Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Települési szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU

2 canor Project office Budapest Aulich utca 3 Ground floor 3 H-1054 Budapest (06-1) Telephone (06-1) Fax info@int.canor.hu Internet Dokumentum címe Kapacitás Tervezés Státusz Dátum Projekt név Phare-projekt Végső jelentés Január Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése HU9911 Projekt szám Megbízó Hivatkozási szám Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /WFT-461/12.02/Budapest Készítette Ellenőrizte Hans JUMELET and Wilfred TROMP Sjacco DE VOS Kelt/aláírás.. Jóváhagyta Johan MATHIJSSEN Kelt/aláírás.. Települési szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ Általános Célkitűzések Jelen jelentés tartalma JOGI KERETEK Országos szint Operatív jogszabályok Régiós, megyei és önkormányzati szintű szabályozás MEGJEGYZÉSEK A KAPACITÁS TERVEZÉSHEZ Tervezési területek Háttérinformáció a települési hulladék-termeléshez Lerakókra vonatkozó forgatókönyvek Idő keretek HULLADÉK TERMELÉSI ELŐREJELZÉS Általános Hulladéktermelés Magyarországon Megyénkénti hulladéktermelés Lerakó-forgatókönyv kalkulációk Monitoring és döntéstámogató eszközök...18 MELLÉKLET 1.Megyénkénti hulladék termelés 2.Lerakó forgatókönyvek

4 1. BEVEZETŐ 1.1. Általános augusztus 2-án IWACO szerződést kötött a magyarországi Környezetvédelmi Minisztériummal a Települési Szilárdhulladék-lerakók Felmérésére irányuló projektre (szerződésszám HU ). A magyar kormány ehhez a projekthez a PHARE Program keretében kapott támogatást az Európai Uniótól. A projekt időtartama 17 hónap. A projekt, melynek befejezési határideje januárja, hivatalosan szeptember 1-én kezdődött. IWACO a projekt kivitelezésére a magyar tanácsadó CANOR International céggel lépett konzorciális együttműködési viszonyba. A CANOR International Kft. szolgáltatja a projekt magyar szakértőit Célkitűzések A projekt legfőbb célkitűzése az EU jogszabályok átültetése és hatékony alkalmazása a magyarországi szilárdhulladék gazdálkodásban. A legfőbb cél elérése érdekében két fő feladatot kell teljesíteni: műszaki feltételek megteremtése a magyarországi hulladéklerakók helyzetének pontos kiértékeléséhez; intézkedési terv elkészítése az elkövetkezendő évek koordinált országos/települési hulladékgazdálkodási stratégiájához. A projekt három fázisban valósul meg: 1. Fázis: Módszertan meghatározása a hulladéklerakók felmérésére, feltérképezésére és osztályozására; 2. Fázis: A módszertan alkalmazása a felmérésekre és a lerakók feltérképezésére; 3. Fázis: A jelenlegi helyzet optimalizálásának tanulmányozása és javaslat elkészítése a szükséges hulladéklerakó-kapacitás elosztására. A 3. fázis végeredményeként részletes tanulmányok készülnek, melyek a jelenlegi helyzet optimalizálásához és a lerakók kapacitásának fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket határozzák meg. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a jelenleg működő hulladéklerakók száma drasztikusan lecsökken majd, viszont a fennmaradó lerakók már megfelelnek az 1999/31/EC Együttes irányelvnek Jelen jelentés tartalma Jelen dokumentum a 3. fázis részét képezi. A 3. fázis általános megközelítését az 1.1 ábra tartalmazza. A 3. fázisban a következő jelentések készültek el:: 1.Átdolgozott módszertan és végleges rangsorolás (hivatkozás /WvV462/12.02/Budapest), dátum december 2.A hosszú lista összeállítása (hivatkozás /WFT459/12.02/Budapest), dátum december Ezen jelentés a Magyarországon évente termelődő települési hulladék éről ad számot. Számos értékelés áll rendelkezésre a jövőben termelődő hulladék, valamint a lerakókban elhelyezendő települési szilárdhulladék éről.

5 1. jelentés: Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás Megbeszélés az érdekeltségi csoportokkal 3. jelentés:hosszú lista összeállítása 2. jelentés: 4. jelentés: A hosszú-lista helyszíni bejárása 6. jelentés: Pénzügyi elemzés 5. jelentés: Mintaértékű tervezése lerakó Megbeszélés az érdekeltségi csoportokkal 8. jelentés Utógondozási Terv 7. jelentés: A rövid lista összeállítása 9. jelentés: Országos terv 9. jelentés: Intézkedési Program tervezetek Jelenlegi jelentés 1.1 ábra: A 3. fázis jelentései

6 2. JOGI KERETEK 2.1 Országos szint A politikai rendszer változása után 1989-ben, Magyarországon egy törvényhozási folyamat kezdődött, melynek célja a jogszabályok EU konformmá tétele volt. Jogszabályok születtek gazdasági, társadalmi és politikai területeken Operatív jogszabályok A hulladékgazdálkodással is összefüggő első ilyen átfogó jogszabály az évi LIII. Tv. (A környezet védelmének általános szabályairól). Ez a törvény a hulladékgazdálkodás vonatkozásában az alábbi alapelveket rögzíti: - előírja azt, hogy külön törvényt kell alkotni a hulladékokról (3. (1) m) pont - rögzíti, hogy 30. (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. (2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. (3) A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is. - előírja, hogy a települési önkormányzatnak környezetvédelmi programot kell elfogadnia, melynek része kell, hogy legyen a kommunális hulladékkezelés is (46-47 ) A Kt. előírásának eleget téve törvényt alkottak a hulladékokról, ez a évi XLIII. Tv. (A hulladékgazdálkodásról). A törvény alapvető jogi keretet biztosít a hulladékgazdálkodás egészére, ezen belül különösen az alábbi vonatkozásban: - Meghatározza a hulladékgazdálkodás fogalmát: 3 h) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, ének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; - Rögzíti a hulladékgazdálkodás általános szabályait, melynek alapvető elve: 5. (1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék ének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. - Szabályozza a gyártók, forgalmazók, fogyasztók, és a hulladék termelőjének kötelezettségeit a hulladékokkal kapcsolatban - Meghatározza a hulladékkezelés, gyűjtés, begyűjtés, szállítás, exportálás, importálás, hasznosítás, ártalmatlanítás kereteit - Előírja a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályokat, ezen belül 1. az ingatlantulajdonos kötelezettségeit 2. a települési önkormányzatok kötelezettségeit

7 3. a hulladékkezelési közszolgáltatást - Szabályozza a veszélyes hulladékok birtokosának kötelezettségeit - Meghatározza a hulladékgazdálkodás szervezeti kereteit, és mint ennek alapvető eszközét, előírja a hulladékgazdálkodási terv készítését, annak tartalmát - Szabályozza a hulladékgazdálkodási igazgatást, a hatósági jogköröket - Szabályozza a hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánosságának keretit és az adatközlési kötelezettséget A fent említett jogi keretek és a törvény felhatalmazása alapján egy sor kormány és miniszteri rendelet született a hulladékgazdálkodás különböző területeinek szabályozása érdekében. Ezekről az alábbiakban röviden említést teszünk, majd a 3. mellékletben kifejtjük bővebben. 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 94/2002. (V. 5.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 241/2001. (XII. 10.) Korm. Rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 242/2000. (XII. 23.) Korm. Rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 16/2001. (VII. 18.) KöM a hulladékok jegyzékéről 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről évi XCI. Törvény az állategészségügyről 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról

8 55/1987. (X. 30.) MT rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról 56/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM együttes rendelet az élelmiszerek megsemmisítésének feltételeiről és módjáról 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról évi LXXIV. Törvény az általános forgalmi adóról évi CXII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 4/1999. (I. 14.) FVM-KöM-GM együttes rendelet a szakmai követelmények kiadásáról évi XXVII. Törvény a géntechnológiai tevékenységről évi 20. törvényerejű rendelet a hulladékkal és egyéb anyagokkal való tengerszennyezés megelőzéséről szóló egyezmény kihirdetéséről 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 4/1997. (I. 10.) KTM rendelet a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről évi LV. Törvény a termőföldről 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet a hajózásról szóló évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet a hajózási hatósági eljárások díjairól 21/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről 101/1996. (VII. 12.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről

9 II. A közeljövőben várhatóan megjelenő jogszabályok témakörei az alábbiak: - a hulladék külföldről történő behozatala, az országból történő kivitele és az ország területén történő átszállítása; - a letéti díj, a betétdíj, a visszavételi és visszaadási lehetőségek alkalmazásának részletes szabályai; - a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek; - a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményei - a közszolgáltatás ellátásáért a települési önkormányzatot megillető támogatás megállapításának szabályai; - a fedezetre vonatkozó részletes feltételek; - a hulladékkereskedelem részletes feltételei; - a hulladék komposztálásának technikai követelményei; - a kiselejtezett járművek kezelésének részletes szabályai; - az elektromos és elektronikai készülékek, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályait; - az állati gyógyszerek és csomagolásuk hulladékai kezelésének részletes szabályait; - a mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok kezelésének részletes szabályait; - az ásványi alapanyagok kitermeléséből származó hulladék kezelésének részletes szabályai; - az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályai A közeljövőben elfogadásra kerül az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban OHT). Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozását a Nemzeti Környezetvédelmi Program írja elő. Az OHT Országgyűlés általi elfogadását követően a Környezetvédelmi Felügyelőségek irányításával a területi tervezési statisztikai (nagy)régiókra kiterjedő területi hulladékgazdálkodási terveknek kell készülniük, amelyeket a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben hirdet ki. A területi tervek kihirdetését követően a települési önkormányzatok kötelesek helyi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, és azt helyi rendeletben kihirdetni. Az OHT megvalósításával megoldandó, illetve kezelendő főbb problémák: - csökkenteni kell a mind abszolút mértékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképződési arányt; - emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag- és energiagazdálkodást; - minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát; - növelni kell a számos esetben nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét; - növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövető magatartásnak a mértékét; - teljessé kell tenni a szabályozási rendszer, növelni kell a hatékony szemlélet-formálási és szakmai útmutatási eszközök alkalmazását; - erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét; - fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérésellenőrzés) eszköz-rendszerét; - piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését;

10 - erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést; - fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelő hulladékelhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket. Az átfogó tervezési rendszert megalapozó első Országos Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelően elemzi a magyarországi hulladékképződés és kezelés mai helyzetét, meghatározza az NKP tervezési periódusához igazodóan a között elérendő célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. Ezek keretében kijelöli a feladatokat mind a különböző hulladék típusokra, mind az egyes gazdasági szektorokra vonatkozóan, illetve meghatározza a feladatok megosztását a hatósági, közigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén működők között. Az OHT célkitűzéseinek és intézkedéseinek meghatározásánál fokozott figyelemmel van az Európai Unióhoz történő csatlakozásból adódó kötelezettségekre, az Európai Közösség integrált hulladékgazdálkodási politikájához történő igazodásra, a már harmonizált vagy később harmonizálandó, közel hatvan hulladékgazdálkodási rendelet, irányelv, határozat, állásfoglalás és ajánlás tartalmára, illetőleg a Környezet 2010: A jövőnk a mi választásunk című, az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjára. Az OHT tartalma: - A hulladékgazdálkodás célrendszere: - A hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása Szabályozás és követelmények Intézményrendszer Gazdasági eszközök Hulladékként kezelési gondot okozó termékek után befizetett termékdíjak - A közötti időszakban elérendő célok és a célok elérését szolgáló eszközök Általános célok A célok elérését szolgáló országos intézkedések és programok - Finanszírozás és gazdasági szabályozás A végrehajtás finanszírozhatósága a jelenlegi adottságok mellett Az átalakított és kibővített gazdaságszabályozási rendszer - A programok és intézkedések finanszírozása Régiós, megyei és önkormányzati szintű szabályozás Az országos szintű rendeletek előírásokat tartalmaznak, kereteket adnak az alacsonyabb szintű jogi szabályozáshoz. Ezek kizárólag települési szintű jogszabályok megalkotására köteleznek, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos helyi rendeleteikre vonatkoznak, melyeket az országos rendeletek betartásával a helyi képviselőtestületek alkotnak meg.

11 3. MEGJEGYZÉSEK A KAPACITÁS TERVEZÉSHEZ 3.1 Tervezési területek Magyarország hét statisztikai régióra oszlik, amelyek megyékre bonthatók tovább. A megyék alapként szolgálnak a lerakó kapacitás tervezési számításokhoz. Első feltételezésként, a megyék önkiszolgálóknak tekinthetők a lerakó kapacitásért. Amennyiben szükséges, a megyék dönthetnek úgy, hogy a szomszédos megyék lerakó kapacitását használják. A 3.1 táblázat bemutatja Magyarország statisztikai régióinak és megyéinek áttekintését. A 3.1 ábrán Magyarország térképét láthatjuk a statisztikai régiókkal és megyékkel. 3.1 táblázat: a statisztikai régiók és megyék áttekintése Statisztikai régiók Megye Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hadju-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád 3.2 Háttérinformáció a települési hulladék-termeléshez Számos információforrás állt rendelkezésünkre a jelenlegi magyar, települési szilárd hulladéktermelés meghatározásához. Elsőként, Magyarország évi környezetvédelmi statisztikati adatainak (Magyar Központi Statisztikai Hivatal, 2002), valamint a közművektől (Magyar Központi Statisztikai Hivatal, 2001) származó információk elemzése történt meg. Az összegyűjtött települési hulladék 1,22 m 3 és 3,17 m 3 / fő / év között változott, ez évente átlagosan 2 m 3 tesz ki fejenként. Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek a számok a ténylegesen keletkezett hulladék helyett az összegyűjtött hulladék re vonatkoznak. Továbbá a hulladék sűrűsége nem ismeretes. Ez azt eredményezi, hogy a fenti adatok nem tükrözik pontosan a települési hulladéktermelést.

12 A3-as méretű Magyarország térkép, a statisztikai régiókkal és megyékkel 3.1 ábra: Statisztikai régiók és megyék áttekintése

13 Második lépésként, a lerakók fejlesztésére vonatkozó Magyar Útmutató került áttekintésre. Ezen jelentés 0,7 kg / fő / nap lakossági hulladéktermelésről ad számot. A települési hulladék kiszámításához, ezt a számot %-al kell növelni az intézmények, irodák stb. számbavétele érdekében. Ez évente kg / fő et eredményez. Harmadik forrásként, egy Pest megyei tanulmányt (2001) használtunk, amely Pest megyére vonatkozóan 300 kg / fő, valamint Budapestre nézve 400 kg / fő hulladék termelést mutat. Továbbá, más egyéb európai ország adatait is összegyűjtöttük és áttekintettük. A 3.2 táblázat a különböző országokban összegyűjtött települési szilárd hulladék et mutatja. 3.2 táblázat: Európai országokban összegyűjtött települési szilárd hulladék (Eurostat, 2002). (Kg-ban/fő/év) Ország Belgium 535 Dánia 627 Spanyolország 621 Franciaország 539 Olaszország 492 Luxemburg 648 Hollandia Ausztria 549 Poland Egyesült Királyság 558 Europa (15) 545 Izland Norvégia Az összes rendelkezésre álló információ alapján megbecsülhető, hogy a települési szilárdhulladék termelés Magyarországon 350 és 450 kg/fő/év között változik. A jövőbeni előrejelzésekre vonatkozó számítások, mind a 350 és a 450 kg/fő/év ekre épülnek. A városi területeken a hulladék termelés valószínűleg a 450 kg/fő/év értékhez közelebbi, míg vidéki területeken 350 kg/fő/év valószínűbb. 3.3 Lerakókra vonatkozó forgatókönyvek Két típusú forgatókönyv került definiálásra a jövőbeni települési szilárd hulladék termelés, valamint a lerakandó hulladék kiszámolására. Mindkét forgatókönyv paraméterei változnak annak érdekében, hogy a lehetséges jövőbeni trendeket illusztrálhassuk. Az első forgatókönyv, az úgynevezett elvi forgatókönyv, a ra vonatkozó Nemzeti Hulladék Gazdálkodási Terven alapszik. A terv egyik célkitűzése, hogy 2008-ra a jelenleg lerakott hulladék csupán 75%-a kerüljön lerakásra ben a keletkezett települési szilárd hulladék 83%-a került lerakásra. A Nemzeti Terv célkitűzése azt jelentené, hogy 2008-ra a hulladék 60%-a kerüljön lerakásra és a maradék égetéssel, újrahasznosítással, vagy másféle eljárással legyen feldolgozva. A második forgatókönyv, amely tartalék forgatókönyvnek nevezhető, arra a helyzetre utal, amikor Magyarország célkitűzései nem, vagy nem teljesen valósulnak meg. Ehhez a forgatókönyvhöz a mai lerakók 83%-os aránya használatos. A jövőbeni hulladéktermelés kalkulálása növekedési mutatók feltételezésén alapszik, olyanokon, mint a népesség növekedés, gazdasági növekedés és automóm növekedés (pl. csomagoló anyagok használatának növekedése). Ajánlatos teljes növekedési rátákat használni, mindenféle megkülönböztetés nélkül a népsűrűségi és gazdasági növekedésre nézve. A használt növekedési mutatók 2,5 és 5 % évente. A Magyar Nemzeti Hulladék Gazdálkodási Terv szerint évente 2-3 %-os gazdasági növekedés várható. Ez egy reális értéknek tekinthető a Középeurópai országokra nézve.

14 Mindkét forgatókönyv fontos jelentőséggel bír a lerakó kapacitás tervezésben. Az elvi forgatókönyv, minden célkitűzés megvalósulása esetén a lerakandó települési hulladék teljes ét adja meg. Ez a forgatókönyv a lerakadó települési hulladék nek egy optimista becslését nyújta. A tartalék forgatókönyv azt jelenti, hogy számítunk előre nem látható körülményekre és figyelembe vesszük a jelenlegi hulladék termelési adatok bizonytalanságát is. Ez a forgatókönyv nagyobb ű hulladéktermelést eredményez. Előre nem látható körülmények lehetnek többek között: a kitűzött célok nem (teljes mértékben) valósulnak meg előre látható időn belül; egyéb települési hulladékkezeléső üzemek, mint például az égetők bezárása. A forgatókönyvek rövid ismertetése a 3.3 táblázatban található. A feltételezések variálása a jövőbeni hulladék-termelésnek és az ezzel kapcsolatos szükséges lerakó kapacitásnak nyolc különböző becslését eredményezi. Table 3.3: Szilárdhulladék termelési forgatókönyvek Forgatókönyv Évenkénti növekedés Éves hulladék termelés kg-ban, fejenként Elvi 2.5 % 5 % Tartalék 2.5 % 5 % A forgatókönyvek eredményei a szükséges lerakókapacitás lehetséges variációit mutatják be. Az aktuális és a tervezett hulladékgyűjtési adatok összehasonlítása lehetővé teszi az input paraméterek beállítását és pontosabb előrejelzések készítését. 3.4 Idő keretek A ToR-ban említetteknek megfelelően, a szükséges lerakó kapacitásra vonatkozó kalkuláció a 2020-ig terjedő időszakot fedi le. Az EU törvényhozásnak köszönhetően, 2009-ig bezárólag, minden lerakónak meg kell felelni az EU, lerakókra vonatkozó direktívájának. Ezáltal azon lerakók, amelyek nem felelnek meg az EU direktíváknak, 2009-ig bezárásra kerülnek. Feltehetően Magyarországon a lerakókapacitás ezen a projekten alapuló újraszervezése ig tart. Ezáltal, a kezdő időpontja a szükséges lerakókapacitás kalkulációinak január elseje lesz. Egy másik fontos tényező az az időtartam, amely egy lerakó megvalósításához szükséges. A folyamat magában foglal pl. helyi tanulmányokat, környezetre gyakorolt hatás értékelést, engedélyezési eljárásokat, pályáztatást, valamint a létesítést. Tapasztalataink alapján, a teljes folyamat 10 évig is eltarthat, míg az az időszak, amíg a helyi tanulmány befejeződik 6 évet vesz igénybe (EIA, engedélyezés, pályáztatás, kiépítés). A hulladék-termelési előrejelzések, tervezési eszközként használhatók új lerakókapacitás létesítéséről való döntéshozatalra. Minden ország részére készülnek hulladéktermelési előrejelzések és ezek összehasonlításra kerülnek a meglévő lerakókapacitással. Ez a két tényező biztosítja azt az eszközt, amely segítségével dönthetünk egy további lerakókapacitás létesítéséről. Továbbá, a kapacitástervezésben a következő átfogó menedzsment célkitűzések alkalmazása javasolt: 1.A lerakókapacitásnak elegendőnek kell lenni mindvégig, hogy hat év hulladék-termelésére befogadókpes legyen. 2.A lerakókapacitást a létesítése időpontjától számítva hat évvel korábban kell megtervezni.

15 A kalkulációkban az alábbi időkeretek használatosak: 2005-től 2008-ig, mivel 2008-at követően a lerakóknak meg kell felelniük az EU által támasztott követelményeknek; HULLADÉK TERMELÉSI ELŐREJELZÉS 4.1 Általános Ezen fejezet, a hulladéktermelés előrejelzéseinek kalkulációját mutatja be a 3. fejezetben vázolt különböző forgatókönyveknek megfelelően. A számításokat Magyarország egész területére és minden egyes megyére nézve külön végeztük el. 4.2 Hulladéktermelés Magyarországon Magyarország hulladéktermelésének előrejelzését négy különböző forgatókönyv szerint végeztük. A 4.1 táblázat ezeket az előrejelzési forgatókönyveket mutatja be. 4.1 táblázat: Forgatókönyvek előrejelzései Előrejelzés Évi termelés kg/fő Növekedési mutató % % % % A 4.2 táblázat ezen számítások eredményeit mutatja be. Az eredmények a 4.1 ábrán láthatóak. 4.2 táblázat: Települési szilárd hulladék termelés előrejelzései a 2002-től 2020-ig terjedő időszakra (millió tonna) Év 1. előrejelzés 2. előrejelzés 3. előrejelzés 4. előrejelzés 2.5% & 350 kg 5% & 350 kg 2.5% & 450 kg 5% & 450 kg ,66 3,75 4,70 4, ,75 3,93 4,82 5, ,84 4,13 4,94 5, ,94 4,34 5,06 5, ,04 4,55 5,19 5, ,14 4,78 5,32 6, ,24 5,02 5,45 6, ,35 5,27 5,59 6, ,46 5,54 5,73 7, ,57 5,81 5,87 7, ,68 6,10 6,02 7, ,80 6,41 6,17 8, ,92 6,73 6,32 8, ,04 7,07 6,48 9, ,17 7,42 6,65 9, ,30 7,79 6,81 10, ,43 8,18 6,98 10, ,57 8,59 7,16 11, ,70 9,02 7,33 11,59

16 14,00 12,00 10,00 Millió tonna 8,00 6,00 2.5% & 350kg 2.5% & 450kg 5% & 350kg 5% & 450kg 4,00 2,00 0, Évek 4.1 ábra: Magyarország települési szilárdhulladék előrejelzése re 4.3 Megyénkénti hulladéktermelés A kalkuláció minden egyes megyére nézve a legmegfelelőbb becsléssel készült: 450 kg/fő/év hulladéktermelés és 2.5%-os növekedési mutató mellett. Példaként Pest megyét említenénk meg az alábbiakban. További információt az 1. Melléklet tartalmaz. A Magyar Központi Statisztikai Hivatal évi adatai szerint Pest megye összlakosságának száma Ezzel az adattal és a fentiekben említett legmegfelelőbb becsléssel számítva, a 4.3 táblázat mutatja be Pest megye hulladéktermelését. 4.3 táblázat: Hulladék termelés Pest megyében (millió tonna) Lerakó-forgatókönyv kalkulációk Jelen bekezdés az elvi és a tartalék forgatókönyveken alapuló kalkulációkról számol be. A számításokat Magyarországra és az egyes megyékre végeztük el. A Magyarországra vonatkozó eredmények az alábbiakban kerültek részletezésre. Az egyes megyékre vonatkozó eredményeket a 2. Melléklet tartalmazza. A hulladéktermelés megállapítására a legmegfelelőbb becslést alkalmaztuk. A 4.2 ábra mutatja be az elvi és tartalék forgatókönyveket a lerekandó hulladék a teljes hulladéktermeléssel való összevetésére. A forgatókönyvek közötti különbség és a hulladéktermelés e jelzi a megelőzésre, újrahasznosításra, újra feldolgozásra és további hulladékkezelési létesítményre, úgymint az égetőkre, komposztáló üzemekre stb. vonatkozó törekvési szintet.

17 8,00 7,00 6,00 5,00 millió tonna 4,00 Elvi forgatókönyv Hulladéktermelés Tartalék forgatókönyv 3,00 2,00 1,00 0, évek 4.2 ábra: Hulladéktermelés összehasonlítása a lerakandó hulladék gel A Nemzeti Hulladék Gazdálkodási Tervben kitűzött célok következtében a lerakandó települési hulladék 2008-tól évente 2,75 millió tonnára korlátozódik. A 4.4 táblázat az éves hulladéktermelés és lerakókapacitás közti különbséget mutatja be: ezzel jelezve a megelőzésre, újrahasznosításra, újra feldolgozásra és további hulladékkezelési létesítményre, úgymint az égetőkre, komposztáló üzemekre stb. vonatkozó törekvési szintet. A tartalék forgatókönyvre ugyanezen elv alapján végeztünk számításokat. Ezen eredményeket a 4.5 táblázat tartalmazza. 4.4 táblázat: A tervezett hulladéktermelés, az elvi forgatókönyv szerinti lerakókapacitás, illetve a települési hulladék többlet e (amely megelőzéssel, újrahasznosítással, újra feldolgozással és egyéb kezelési módszerrel dolgozható fel) Magyarországon. A ek millió tonnában, évente értendőek. Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv szerinti Többlet lerakó ,70 3,45 1, ,82 3,34 1, ,94 3,22 1, ,06 3,10 1, ,19 2,99 2, ,32 2,87 2, ,45 2,75 2, ,59 2,75 2, ,73 2,75 2, ,87 2,75 3, ,02 2,75 3, ,17 2,75 3, ,32 2,75 3, ,48 2,75 3, ,65 2,75 3, ,81 2,75 4, ,98 2,75 4, ,16 2,75 4, ,33 2,75 4, táblázat: A tervezett hulladéktermelés, a tartalék forgatókönyv szerinti lerakókapacitás,

18 illetve a települési hulladék többlet e (amely megelőzéssel, újrahasznosítással, újra feldolgozással és egyéb kezelési módszerrel dolgozható fel) Magyarországon. A ek millió tonnában, évente értendőek. Év Hulladéktermelés Tartalék forgatókönyv Többlet szerinti lerakó ,70 3,90 0, ,82 4,00 0, ,94 4,10 0, ,06 4,20 0, ,19 4,31 0, ,32 4,42 0, ,45 4,53 0, ,59 4,64 0, ,73 4,76 0, ,87 4,87 1, ,02 5,00 1, ,17 5,12 1, ,32 5,25 1, ,48 5,38 1, ,65 5,52 1, ,81 5,65 1, ,98 5,79 1, ,16 5,94 1, ,33 6,09 1,25 Amint az a 4.4 táblázatból levezethető, a hulladék többlet évente emelkedik, mivel 2008-at követően a lerakandó hulladék álladósul (a Nemzeti Hulladék Gazdálkodási Tervben kitűzött céloknak megfelelően). Ez azt jelenti, hogy a évet követően, a hulladéktermelés autonóm növekedésének következtében egyre több hulladék lesz a lerakástól eltérő módon kezelve. A 4.5 táblázat ugyanezen növekedést mutatja, azonban a lerakástól eltérően kezelendő össz számottevően kevesebb (megközelítőleg 30%). 4.5 Monitoring és döntéstámogató eszközök A megyénkénti aktuális hulladéktermelés éves adatainak nyomonkövetése ajánlott minden egyes lerakóra vonatkozóan. Az adatok összehasonlíthatók a hulladéktermelési előrejelzéssekkelannak érdekében, hogy az előrejelzés bemenő paraméterei beállításra kerüljenek. A megyék adatainak kombinációjából állaítható elő a nemzeti előrejelzés. Rendelkezésre álló lerakókapacitások tervezése és a várható hulladéktermelés szintén lehetővé teszi új lerakókapacitás tervezéséről való döntés támogatását. Javasolt alkalmazni azt a szabályt, miszerint legalább hat évre elegendő lerakókapacitásnak mindig rendelkezésre kell állni és új lerakókapacitás tervezését legalább hat évvel korábban el kell kezdeni a helyszín kiválasztása, környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, engedélyezési eljárások elvégzése, pályáztatás és a létesítés végett. A 4.3 ábra a lehetőségek közül bemutat egy példát arra, hogyan lehet a rendelkezésre álló adatokat új lerakókapacitás tervezéséről való döntéshez felhasználni. Az ábra, egy megye szabad lerakókapacitását mutatja be (piros vonal). Tartalmazza továbbá a hat éves időszakra számított hulladéktermelést (sárga vonal). Mint már fentebb említettük, ez a minimum kapacitás, amelynek mindenkor rendelkezésre kell állni. A két vonal metszéspontja, azt az évet mutatja, amikor újabb lerakókapacitásra lesz szükség, valamint azt az évet is (ezt megelőzően hat évvel) amikor az új lerakókapacitás tervezéséhez szükséges előkészületeknek el kell kezdődni. Ebből adódóan, a 4.3 ábrán bemutatott példán a két vonal 2010-ben metszi egymást. Ez azt jelenti, hogy 2004-ben új lerakót kell létesíteni. Azt is megfigyelhetjük, hogy abban az esetben, ha ig nem történik lépés ez ügyben, akkor ennek a megyének kimerül a lerakókapacitása.

19 Hulladék (m3) Évente lerakott hulladék Szabad kapacitás Minimum kapacitás Évek 4.3 ábra: Adat monitoring és döntéstámogatás a szükséges kapacitásra

20 MELLÉKLETEK

21 1. Melléklet Hulladék termelés

22

23 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU canor Hulladéktermelés a legmegfelelőbb becslés mellett (450 kg/fő/év és 2.5% növekedés/év) Az itt bemutatott eredmények millió tonnában értendőek. REGION Budapest 0,80 0,82 0,84 0,86 0,88 0,90 0,93 0,95 0,97 1,00 1,02 1,05 1,07 1,10 1,13 1,16 1,19 1,22 1,25 1,28 Pest 0,49 0,50 0,51 0,52 0,54 0,55 0,56 0,58 0,59 0,61 0,62 0,64 0,65 0,67 0,69 0,70 0,72 0,74 0,76 0,78 Central Hungary 1,29 1,32 1,35 1,38 1,42 1,45 1,49 1,53 1,57 1,61 1,65 1,69 1,73 1,77 1,82 1,86 1,91 1,96 2,00 2,05 közép-magyarország Fejér 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 0,24 0,24 0,25 0,26 0,26 0,27 0,28 0,28 0,29 0,30 0,30 0,31 Komárom-Esztergom 0,14 0,15 0,15 0,15 0,16 0,16 0,17 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 Veszprém 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 0,24 0,24 0,25 0,26 0,26 0,27 Central Transdanubia 0,51 0,52 0,53 0,55 0,56 0,57 0,59 0,60 0,62 0,63 0,65 0,66 0,68 0,70 0,72 0,73 0,75 0,77 0,79 0,81 közep-dunántúl Györ-Moson-Sopron 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 0,24 0,24 0,25 0,26 0,26 0,27 0,28 0,28 0,29 0,30 0,31 0,31 Vas 0,12 0,12 0,13 0,13 0,13 0,14 0,14 0,14 0,15 0,15 0,15 0,16 0,16 0,17 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 Zala 0,13 0,14 0,14 0,14 0,15 0,15 0,16 0,16 0,16 0,17 0,17 0,18 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 Western Transdanubia 0,45 0,46 0,47 0,49 0,50 0,51 0,52 0,54 0,55 0,56 0,58 0,59 0,61 0,62 0,64 0,65 0,67 0,69 0,70 0,72 Nyugat-Dunántúl Baranya 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,24 0,24 0,25 0,25 0,26 0,27 0,27 0,28 0,29 0,29 Somogy 0,15 0,15 0,16 0,16 0,17 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,24 0,24 Tolna 0,11 0,12 0,12 0,12 0,12 0,13 0,13 0,13 0,14 0,14 0,14 0,15 0,15 0,16 0,16 0,16 0,17 0,17 0,18 0,18 Southern Transdanubia 0,45 0,46 0,47 0,48 0,49 0,51 0,52 0,53 0,54 0,56 0,57 0,59 0,60 0,62 0,63 0,65 0,66 0,68 0,70 0,71 Del-Dunantúl Borsod-Abaúj-Zemplén 0,34 0,34 0,35 0,36 0,37 0,38 0,39 0,40 0,41 0,42 0,43 0,44 0,45 0,46 0,47 0,49 0,50 0,51 0,52 0,54 Heves 0,15 0,15 0,15 0,16 0,16 0,17 0,17 0,17 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 Nógrád 0,10 0,10 0,10 0,11 0,11 0,11 0,12 0,12 0,12 0,12 0,13 0,13 0,13 0,14 0,14 0,14 0,15 0,15 0,16 0,16 Northern Transdanubia 0,58 0,60 0,61 0,63 0,64 0,66 0,67 0,69 0,71 0,73 0,74 0,76 0,78 0,80 0,82 0,84 0,86 0,88 0,91 0,93 1. melléklet 1

24 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU canor REGION Észak-Magyarország Hajdú-Bihar 0,25 0,26 0,26 0,27 0,27 0,28 0,29 0,30 0,30 0,31 0,32 0,33 0,33 0,34 0,35 0,36 0,37 0,38 0,39 0,40 Jász-Nagykun-Szolnok 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 0,24 0,25 0,25 0,26 0,26 0,27 0,28 0,28 0,29 0,30 Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,26 0,27 0,28 0,28 0,29 0,30 0,30 0,31 0,32 0,33 0,34 0,34 0,35 0,36 0,37 0,38 0,39 0,40 0,41 0,42 Northern Great Plain 0,70 0,72 0,73 0,75 0,77 0,79 0,81 0,83 0,85 0,87 0,89 0,92 0,94 0,96 0,99 1,01 1,04 1,06 1,09 1,12 Észak-Alföld Bács-Kiskun 0,25 0,25 0,26 0,26 0,27 0,28 0,28 0,29 0,30 0,31 0,31 0,32 0,33 0,34 0,35 0,36 0,36 0,37 0,38 0,39 Békés 0,18 0,18 0,19 0,19 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 0,24 0,25 0,25 0,26 0,27 0,27 0,28 0,29 Csongrád 0,20 0,20 0,21 0,21 0,22 0,22 0,23 0,23 0,24 0,24 0,25 0,26 0,26 0,27 0,28 0,28 0,29 0,30 0,30 0,31 Southern Great Plain 0,62 0,64 0,65 0,67 0,68 0,70 0,72 0,74 0,75 0,77 0,79 0,81 0,83 0,85 0,88 0,90 0,92 0,94 0,97 0,99 Dél-Alföld Total per year 4,59 4,70 4,82 4,94 5,06 5,19 5,32 5,45 5,59 5,73 5,87 6,02 6,17 6,32 6,48 6,65 6,81 6,98 7,16 7,33 1. melléklet 2

25 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU canor 2. Melléklet Lerakó forgatókönyvek

26 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU Statisztikai régió: Közép-Magyarország Város: Budapest canor (millió tonna) ÉvHulladék termeléselvi forgatókönyvtartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó Többlet ,82 0,60 0,22 0,68 0, ,84 0,58 0,26 0,70 0, ,86 0,56 0,30 0,71 0, ,88 0,54 0,34 0,73 0, ,90 0,52 0,38 0,75 0, ,93 0,50 0,43 0,77 0, ,95 0,48 0,47 0,79 0, ,97 0,48 0,49 0,81 0, ,00 0,48 0,52 0,83 0, ,02 0,48 0,54 0,85 0, ,05 0,48 0,57 0,87 0, ,07 0,48 0,59 0,89 0, ,10 0,48 0,62 0,91 0, ,13 0,48 0,65 0,94 0, ,16 0,48 0,68 0,96 0, ,19 0,48 0,71 0,98 0, ,22 0,48 0,74 1,01 0, ,25 0,48 0,77 1,03 0, ,28 0,48 0,80 1,06 0,22 Statisztikai régió: Közép-Magyarország Megye: Pest (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,50 0,37 0,13 0,41 0, ,51 0,35 0,16 0,42 0, ,52 0,34 0,18 0,43 0, ,54 0,33 0,21 0,45 0, ,55 0,32 0,23 0,46 0, ,56 0,30 0,26 0,47 0, ,58 0,29 0,29 0,48 0, ,59 0,29 0,30 0,49 0, ,61 0,29 0,32 0,50 0, ,62 0,29 0,33 0,52 0, ,64 0,29 0,35 0,53 0, ,65 0,29 0,36 0,54 0, ,67 0,29 0,38 0,56 0, ,69 0,29 0,40 0,57 0, ,70 0,29 0,41 0,58 0, ,72 0,29 0,43 0,60 0, ,74 0,29 0,45 0,61 0, ,76 0,29 0,47 0,63 0, ,78 0,29 0,49 0,65 0,13 Többlet 2. melléklet 4

27 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU Statisztikai régió: Közép-Dunántúl Megye: Fejér canor (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,20 0,15 0,05 0,17 0, ,21 0,14 0,06 0,17 0, ,21 0,14 0,07 0,17 0, ,22 0,13 0,08 0,18 0, ,22 0,13 0,09 0,18 0, ,23 0,12 0,10 0,19 0, ,23 0,12 0,11 0,19 0, ,24 0,12 0,12 0,20 0, ,24 0,12 0,13 0,20 0, ,25 0,12 0,13 0,21 0, ,26 0,12 0,14 0,21 0, ,26 0,12 0,15 0,22 0, ,27 0,12 0,15 0,22 0, ,28 0,12 0,16 0,23 0, ,28 0,12 0,17 0,23 0, ,29 0,12 0,17 0,24 0, ,30 0,12 0,18 0,25 0, ,30 0,12 0,19 0,25 0, ,31 0,12 0,20 0,26 0,05 Statisztikai régió: Közép-Dunántúl Megye: Komárom-Esztergom (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,15 0,11 0,04 0,12 0, ,15 0,10 0,05 0,12 0, ,15 0,10 0,05 0,13 0, ,16 0,10 0,06 0,13 0, ,16 0,09 0,07 0,13 0, ,17 0,09 0,08 0,14 0, ,17 0,09 0,08 0,14 0, ,17 0,09 0,09 0,14 0, ,18 0,09 0,09 0,15 0, ,18 0,09 0,10 0,15 0, ,19 0,09 0,10 0,16 0, ,19 0,09 0,11 0,16 0, ,20 0,09 0,11 0,16 0, ,20 0,09 0,12 0,17 0, ,21 0,09 0,12 0,17 0, ,21 0,09 0,13 0,18 0, ,22 0,09 0,13 0,18 0, ,22 0,09 0,14 0,18 0, ,23 0,09 0,14 0,19 0,04 Többlet Többlet 2. melléklet 5

28 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU Statisztikai régió: Közép-Dunántúl Megye: Veszprém canor (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,17 0,13 0,05 0,14 0, ,18 0,12 0,05 0,15 0, ,18 0,12 0,06 0,15 0, ,19 0,11 0,07 0,15 0, ,19 0,11 0,08 0,16 0, ,20 0,11 0,09 0,16 0, ,20 0,10 0,10 0,17 0, ,21 0,10 0,10 0,17 0, ,21 0,10 0,11 0,17 0, ,22 0,10 0,11 0,18 0, ,22 0,10 0,12 0,18 0, ,23 0,10 0,13 0,19 0, ,23 0,10 0,13 0,19 0, ,24 0,10 0,14 0,20 0, ,24 0,10 0,14 0,20 0, ,25 0,10 0,15 0,21 0, ,26 0,10 0,16 0,21 0, ,26 0,10 0,16 0,22 0, ,27 0,10 0,17 0,22 0,05 Statisztikai régió: Nyugat-Dunántúl Megye: Győr-Moson-Sopron (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,20 0,15 0,05 0,17 0, ,21 0,14 0,06 0,17 0, ,21 0,14 0,07 0,17 0, ,22 0,13 0,08 0,18 0, ,22 0,13 0,09 0,18 0, ,23 0,12 0,10 0,19 0, ,23 0,12 0,12 0,19 0, ,24 0,12 0,12 0,20 0, ,24 0,12 0,13 0,20 0, ,25 0,12 0,13 0,21 0, ,26 0,12 0,14 0,21 0, ,26 0,12 0,15 0,22 0, ,27 0,12 0,15 0,22 0, ,28 0,12 0,16 0,23 0, ,28 0,12 0,17 0,24 0, ,29 0,12 0,17 0,24 0, ,30 0,12 0,18 0,25 0, ,31 0,12 0,19 0,25 0, ,31 0,12 0,20 0,26 0,05 Többlet Többlet 2. melléklet 6

29 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU Statisztikai régió: Nyugat-Dunántúl Megye: Vas canor (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,12 0,09 0,03 0,10 0, ,13 0,09 0,04 0,11 0, ,13 0,08 0,05 0,11 0, ,13 0,08 0,05 0,11 0, ,14 0,08 0,06 0,11 0, ,14 0,08 0,06 0,12 0, ,14 0,07 0,07 0,12 0, ,15 0,07 0,07 0,12 0, ,15 0,07 0,08 0,13 0, ,15 0,07 0,08 0,13 0, ,16 0,07 0,09 0,13 0, ,16 0,07 0,09 0,13 0, ,17 0,07 0,09 0,14 0, ,17 0,07 0,10 0,14 0, ,17 0,07 0,10 0,14 0, ,18 0,07 0,11 0,15 0, ,18 0,07 0,11 0,15 0, ,19 0,07 0,12 0,16 0, ,19 0,07 0,12 0,16 0,03 Statisztikai régió: Nyugat-Dunántúl Megye: Zala (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,14 0,10 0,04 0,11 0, ,14 0,10 0,04 0,12 0, ,14 0,09 0,05 0,12 0, ,15 0,09 0,06 0,12 0, ,15 0,09 0,06 0,13 0, ,16 0,08 0,07 0,13 0, ,16 0,08 0,08 0,13 0, ,16 0,08 0,08 0,14 0, ,17 0,08 0,09 0,14 0, ,17 0,08 0,09 0,14 0, ,18 0,08 0,10 0,15 0, ,18 0,08 0,10 0,15 0, ,18 0,08 0,10 0,15 0, ,19 0,08 0,11 0,16 0, ,19 0,08 0,11 0,16 0, ,20 0,08 0,12 0,17 0, ,20 0,08 0,12 0,17 0, ,21 0,08 0,13 0,17 0, ,21 0,08 0,13 0,18 0,04 Többlet Többlet 2. melléklet 7

30 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU Statisztikai régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya canor (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,19 0,14 0,05 0,16 0, ,19 0,13 0,06 0,16 0, ,20 0,13 0,07 0,16 0, ,20 0,12 0,08 0,17 0, ,21 0,12 0,09 0,17 0, ,21 0,11 0,10 0,18 0, ,22 0,11 0,11 0,18 0, ,22 0,11 0,11 0,19 0, ,23 0,11 0,12 0,19 0, ,24 0,11 0,12 0,20 0, ,24 0,11 0,13 0,20 0, ,25 0,11 0,14 0,20 0, ,25 0,11 0,14 0,21 0, ,26 0,11 0,15 0,22 0, ,27 0,11 0,16 0,22 0, ,27 0,11 0,16 0,23 0, ,28 0,11 0,17 0,23 0, ,29 0,11 0,18 0,24 0, ,29 0,11 0,18 0,24 0,05 Statisztikai régió: Dél-Dunántúl Megye: Somogy (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,15 0,11 0,04 0,13 0, ,16 0,11 0,05 0,13 0, ,16 0,11 0,06 0,13 0, ,17 0,10 0,06 0,14 0, ,17 0,10 0,07 0,14 0, ,17 0,09 0,08 0,15 0, ,18 0,09 0,09 0,15 0, ,18 0,09 0,09 0,15 0, ,19 0,09 0,10 0,16 0, ,19 0,09 0,10 0,16 0, ,20 0,09 0,11 0,16 0, ,20 0,09 0,11 0,17 0, ,21 0,09 0,12 0,17 0, ,21 0,09 0,12 0,18 0, ,22 0,09 0,13 0,18 0, ,22 0,09 0,13 0,19 0, ,23 0,09 0,14 0,19 0, ,24 0,09 0,14 0,20 0, ,24 0,09 0,15 0,20 0,04 Többlet Többlet 2. melléklet 8

31 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU Statisztikai régió: Dél-Dunántúl Megye: Tolna canor (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,12 0,08 0,03 0,10 0, ,12 0,08 0,04 0,10 0, ,12 0,08 0,04 0,10 0, ,12 0,08 0,05 0,10 0, ,13 0,07 0,05 0,11 0, ,13 0,07 0,06 0,11 0, ,13 0,07 0,07 0,11 0, ,14 0,07 0,07 0,11 0, ,14 0,07 0,07 0,12 0, ,14 0,07 0,08 0,12 0, ,15 0,07 0,08 0,12 0, ,15 0,07 0,08 0,13 0, ,16 0,07 0,09 0,13 0, ,16 0,07 0,09 0,13 0, ,16 0,07 0,10 0,14 0, ,17 0,07 0,10 0,14 0, ,17 0,07 0,10 0,14 0, ,18 0,07 0,11 0,15 0, ,18 0,07 0,11 0,15 0,03 Statisztikai régió: Észak-Dunántúl Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,34 0,25 0,09 0,29 0, ,35 0,24 0,11 0,29 0, ,36 0,24 0,13 0,30 0, ,37 0,23 0,14 0,31 0, ,38 0,22 0,16 0,31 0, ,39 0,21 0,18 0,32 0, ,40 0,20 0,20 0,33 0, ,41 0,20 0,21 0,34 0, ,42 0,20 0,22 0,35 0, ,43 0,20 0,23 0,36 0, ,44 0,20 0,24 0,37 0, ,45 0,20 0,25 0,37 0, ,46 0,20 0,26 0,38 0, ,47 0,20 0,27 0,39 0, ,49 0,20 0,28 0,40 0, ,50 0,20 0,30 0,41 0, ,51 0,20 0,31 0,42 0, ,52 0,20 0,32 0,43 0, ,54 0,20 0,33 0,44 0,09 Többlet Többlet 2. melléklet 9

32 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU Statisztikai régió: Észak-Dunántúl Megye: Heves canor (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,15 0,11 0,04 0,12 0, ,15 0,11 0,05 0,13 0, ,16 0,10 0,05 0,13 0, ,16 0,10 0,06 0,13 0, ,17 0,10 0,07 0,14 0, ,17 0,09 0,08 0,14 0, ,17 0,09 0,09 0,14 0, ,18 0,09 0,09 0,15 0, ,18 0,09 0,10 0,15 0, ,19 0,09 0,10 0,16 0, ,19 0,09 0,10 0,16 0, ,20 0,09 0,11 0,16 0, ,20 0,09 0,11 0,17 0, ,21 0,09 0,12 0,17 0, ,21 0,09 0,12 0,18 0, ,22 0,09 0,13 0,18 0, ,22 0,09 0,14 0,19 0, ,23 0,09 0,14 0,19 0, ,23 0,09 0,15 0,19 0,04 Statisztikai régió: Észak-Dunántúl Megye: Nógrád (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,10 0,07 0,03 0,08 0, ,10 0,07 0,03 0,09 0, ,11 0,07 0,04 0,09 0, ,11 0,07 0,04 0,09 0, ,11 0,06 0,05 0,09 0, ,12 0,06 0,05 0,10 0, ,12 0,06 0,06 0,10 0, ,12 0,06 0,06 0,10 0, ,12 0,06 0,06 0,10 0, ,13 0,06 0,07 0,11 0, ,13 0,06 0,07 0,11 0, ,13 0,06 0,07 0,11 0, ,14 0,06 0,08 0,11 0, ,14 0,06 0,08 0,12 0, ,14 0,06 0,08 0,12 0, ,15 0,06 0,09 0,12 0, ,15 0,06 0,09 0,13 0, ,16 0,06 0,10 0,13 0, ,16 0,06 0,10 0,13 0,03 Többlet Többlet 2. melléklet 10

33 Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU Statisztikai régió: Észak-Alföld Megye: Hajdú-Bihar canor (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,26 0,19 0,07 0,21 0, ,26 0,18 0,08 0,22 0, ,27 0,17 0,09 0,22 0, ,27 0,17 0,11 0,23 0, ,28 0,16 0,12 0,23 0, ,29 0,16 0,13 0,24 0, ,30 0,15 0,15 0,25 0, ,30 0,15 0,15 0,25 0, ,31 0,15 0,16 0,26 0, ,32 0,15 0,17 0,26 0, ,33 0,15 0,18 0,27 0, ,33 0,15 0,19 0,28 0, ,34 0,15 0,19 0,28 0, ,35 0,15 0,20 0,29 0, ,36 0,15 0,21 0,30 0, ,37 0,15 0,22 0,31 0, ,38 0,15 0,23 0,31 0, ,39 0,15 0,24 0,32 0, ,40 0,15 0,25 0,33 0,07 Statisztikai régió: Észak-Alföld Megye: Jász-Nagykun-Szolnok (millió tonna) Év Hulladék termelés Elvi forgatókönyv Tartalék forgatókönyv Lerakó Többlet Lerakó ,19 0,14 0,05 0,16 0, ,20 0,14 0,06 0,16 0, ,20 0,13 0,07 0,17 0, ,21 0,13 0,08 0,17 0, ,21 0,12 0,09 0,18 0, ,22 0,12 0,10 0,18 0, ,22 0,11 0,11 0,18 0, ,23 0,11 0,12 0,19 0, ,23 0,11 0,12 0,19 0, ,24 0,11 0,13 0,20 0, ,25 0,11 0,13 0,20 0, ,25 0,11 0,14 0,21 0, ,26 0,11 0,15 0,21 0, ,26 0,11 0,15 0,22 0, ,27 0,11 0,16 0,23 0, ,28 0,11 0,17 0,23 0, ,28 0,11 0,17 0,24 0, ,29 0,11 0,18 0,24 0, ,30 0,11 0,19 0,25 0,05 Többlet Többlet 2. melléklet 11