Lellei Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Lellei Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Készítette: Kismráv Istvánné Óvodavezető

2 TARTALOMJEGYZÉK 1.BEVEZETŐ 2.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és jogi alapja 2.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya 3.AZ INTÉZMÉNY ADATAI, MEGHATÁROZÁSA 3.1 Az óvoda neve, azonosító adatai, jogállása 3.2 Az óvoda alaptevékenységei 3.3 Az óvoda vezetőjének kinevezésének rendje 3.4 Az óvoda működését meghatározó alapdokumentumok 3.5 Az óvoda bélyegzőinek felirata és lenyomata 4.AZ ÓVODA SZERVEZETI, KÖZÖSSÉGI FELÉPÍTÉSE, KAPCSOLATAI, A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI 4.1 Az óvoda szervezeti felépítése 4.2 Óvodai közösségek 4.3 Az óvodai közösségek jogai 4.4 Az óvodai közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje 4.5 Szülői közösség, kapcsolattartás rendje, formája 4.6 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 5.AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 5.1 Az óvoda nyitva tartása, munkarendje 5.2 Az óvoda alkalmazottainak munkarendje 5.3 Az intézmény vezetése, a helyettesítés rendje 5.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása 5.5 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, rendje 5.6 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje - 1 -

3 5.7 Belépés, benntartózkodás az óvodában 5.8 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 5.9 Intézményi védő-óvó előírások Általános előírások A gyermekbalesetek megelőzésére érdekében ellátandó feladatok A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Egyéb feladatok 5.10 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 5.11 Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 5.12 Az óvodában folytatható reklámtevékenység szabályai 6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7. MELLÉKLET 1 számú melléklet: Adatkezelési szabályzat 2. számú melléklet: Az óvoda alkalmazottainak munkaköri leírásai - 2 -

4 1. BEVEZETŐ Lellei Óvoda intézmény költségvetési szerv (továbbiakban Óvoda) a jogszabályi előírásoknak megfelelően az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló évi CXC. törvény alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény nevelőtestületének jóváhagyásával válik érvényessé. 2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és jogi alapja Az SZMSZ célja: Szabályozza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja: A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A katasztrófa elleni védekezésről szóló 37/2001.(X.12.) OM rendelet, Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről - 3 -

5 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és melléklete az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ ben foglaltakat azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. Az SZMSZ a nevelőtestület jóváhagyás időpontjában lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az intézmény előző SZMSZ - e hatályát veszti. 3.AZ INTÉZMÉNY ADATAI, MEGHATÁROZÁSA 3.1 Az óvoda neve, azonosító adatai, jogállása Az óvoda neve: Lellei Óvoda Székhelye: 8638 Balatonlelle Szövetség u.76. OM azonosító: Alapító és fenntartó szerve: Balatonlelle Város Önkormányzata Felügyeleti szerv: Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Az alapító okirat száma: 13/2013 (I.31) Az alapító okirat kelte: Az óvoda alaptevékenységei Az intézmény alaptevékenységét az alapító okirat határozza meg. A költségvetési szerv szakmai szempontból meghatározó alaptevékenységének a KSH által kiadott gazdasági tevékenységek egységes ágazati rendje szerinti besorolása: illetve a szakfeladat rend besorolás szerint Államháztartási szakágazat: óvodai nevelés - 4 -

6 Ellátandó alaptevékenységek részletezését az alapító okirat tartalmazza. Gazdálkodási jogkör: Az óvoda gazdálkodását a Balatonlellei Gazdasági Elszámoló Szervezet látja el, külön megállapodás alapján. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke: Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az óvodai csoportok maximális száma: 6 csoport Felvehető gyermeklétszám: 150 fő A feladat ellátását szolgáló vagyon: A feladat ellátását szolgáló alapításkori vagyont az alapító okirat jóváhagyásakor meglévő -, az intézmény vagyonleltárában szereplő ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság: A vagyon feletti rendelkezés jogát Balatonlelle Város Önkormányzat Képviselőtestületének az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 14/2011.(X.27) Önk.rendeletében szabályozottak szerint gyakorolja. Feladatmutatók: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. 3.3 Az óvoda vezetőjének kinevezésének rendje Az óvoda vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: Az óvodavezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni

7 A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a fenntartó önkormányzat jegyzője köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább egy alkalommal kell a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában, egy alkalommal lehet a megyei lapban közzé tenni. Az intézményvezetői megbízást a helyi önkormányzat képviselőtestülete adja. (a megbízással kapcsolatban, döntés előtt, ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, szülői közösségének a véleményét) A megbízás 5 évre (nevelési évre) szól. 3.4 Az óvoda működését meghatározó alapdokumentumok Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Az óvoda pedagógiai éves terve A pedagógiai programmal és egyéb intézményi dokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatás rendje Az óvoda pedagógiai programja, a házirend és az SZMSZ megtekinthető az irodában. A programról tájékoztatás kérhető - előzetes egyeztetés után az óvodavezetőtől munkanapokon 8 és 16 óra között. Az óvoda Pedagógiai Programjáról az óvodapedagógusok kötelesek tájékoztatást adni a szülők részére. A házirend egy példányát az óvoda a beiratkozáskor a szülőnek átadja, továbbá annak érdemi változása esetén tájékoztatja a szülőt

8 3.5 Az óvoda bélyegzőinek felirata és lenyomata A bélyegző típusa Felirata Lenyomata Használatra jogosult Hosszú, cím bélyegző LELLEI ÓVODA 8638 BALATONLELLE, SZÖVETSÉG U.76. -óvodavezető -óvodavezető helyettes -óvodatitkár Körbélyegző (normál méretű) A Magyar Köztársaság címerével LELLEI ÓVODA 8638 BALATONLELLE, SZÖVETSÉG U.76 -óvodavezető -óvodavezető helyettes 4.AZ ÓVODA SZERVEZETI, KÖZÖSSÉGI FELÉPÍTÉSE, KAPCSOLATAI, A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI 4.1 Az óvoda szervezeti felépítése Óvodavezető Óvodatitkár Óvodavezetőhelyettes Munkaközösségvezetők Technikai dolgozók Nevelőtestület - 7 -

9 4.2 Óvodai közösségek Alkalmazotti közösség az óvoda nevelőtestületéből és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület jogköreit a köznevelési törvény tartalmazza. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására. Szülői munkaközösség: Az SZMSZ külön pontjában. Gyermekek közössége: a gyermekek jogainak érvényesülését a szülői és az alkalmazotti közösség közösen biztosítja. 4.3 Az óvodai közösségek jogai Az egyes közösségek, illetve azok képviselőit jogszabályban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog: illeti meg az intézmény valamennyi dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívják. Javaslattételi jog: illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, a gyermekek közösségét, a szülőket, a munkáltatót. Véleményezési jog: illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntési jogkört gyakorlójának mérlegelnie kell, és a véleménnyel kapcsolatos álláspontot a véleményezővel közölni kell

10 Egyetértési jog: az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. Döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben dönt. Testületi jogkör esetén abszolút (50%+1) többség alapján történik a döntés. A testület határozatképes, ha a 2/3 része jelen van. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze jogszabályban előírtak szerint, valamint az intézmény működését érintő kérdésekben. Részletezve az éves munkatervben. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület a nevelési év folyamán minimum 2 alkalommal nevelőtestületi értekezletet tart. A nevelőtestületi értekezletet az óvoda éves munkaterve szerint az óvodavezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: A Pedagógiai Program, Az SZMSZ, A házirend, A munkaterv, Az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. Döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat a jegyzőkönyvben nyilvántartásba kell venni. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület 1/3-a és az óvodavezetője - 9 -

11 szükségesnek tartja. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. Ha a szülői szervezet kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjaihoz a véleményezési jogot gyakorló SZMK képviselőit meg kell hívni. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet kijelölt pedagógus vezet. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. 4.4 Az óvodai közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az óvodavezető fogja össze értekezletek, szakmai megbeszélések, fórumok, nyílt napok, fogadóórák formájában. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 4.5 Szülői közösség, kapcsolattartás rendje, formája Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Szülői szervezet neve: Lellei Óvoda SZMK Szülői szervezet megalakulásának időpontja: Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; amennyiben az óvodában óvodaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani

12 A szülői munkaközösség dönt a saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. (választmány) A szülői munkaközösség jogai a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol az SZMSZ elfogadásakor az alábbi pontokhoz: A gyermekek fogadása (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodás rendjét. Belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyba a nevelési oktatási intézménnyel A vezető és a szülői munkaközösség kapcsolattartás módja A külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját Ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó rész A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét A szülői választmány elnökével az óvodavezető a következőképpen tartja a kapcsolatot: Az éves munkatervben rögzítettek szerint, évente legalább 2 alkalommal, az intézmény vezető összehívja a szülői választmányt és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól. Az SZMK választmány elnöke évente legalább 1 alkalommal beszámol a nevelőtestületnek az SZMK választmány tevékenységéről. (tanévzáró értekezlet) A gyermekközösségek szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül a csoportos óvónő tartja. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje: A kapcsolattartás formáit, az információáramlás lehetőségeit a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint biztosítja intézményünk

13 Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az óvodavezető, a szülői választmány elnöke, a csoportos óvónő a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Tájékoztatás az óvodai dokumentumokról: Az intézményvezető feladata tájékoztatni a szülőket a Pedagógiai Programról, az SZMSZ szülőket érintő részeiről, valamint az óvoda Házirendjéről. A gyermek felvételekor az óvodai házirendet a szülővel ismertetni kell. E dokumentumokat az óvodavezető irodájában tekintheti meg a szülő. A szülők szervezett tájékoztatására is sor kerülhet szülői értekezlet keretében. Az óvoda hirdető tábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését és azok megtekinthetőségének módját. 4.6 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az óvoda a következő intézményekkel, szervezetekkel tart rendszeres kapcsolatot: Fenntartó Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),

14 - az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-ének jóváhagyása és módosítása, a nevelési programjának jóváhagyása, az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más nevelési - oktatási intézmények A kapcsolatok lehetnek: - szakmai - kulturális - egyéb jellegűek A kapcsolatok formái: - rendezvények - szakmai találkozók

15 A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően változhat. Az iskolával való kapcsolattartás, együttműködési megállapodás alapján történik Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. A gyermekek fejlesztésének, iskolai alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő Pedagógiai Szakszolgálattal az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai: - A támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről - A támogatással megvalósítandó elképzeléséről és annak előnyeiről - Az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról nyilvántartást vezessen, amellyel kielégíthető legyen a támogató bármilyen jellegű információ igénye. Balatonlellei Körzeti Közös Szociális Alapszolgáltatási Központ Kapcsolattartás célja: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése A kapcsolattartás formái: - a Alapszolgáltatási Központ értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés,

16 - a Alapszolgáltatási Központ címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Egészségügyi szolgáltatók Az óvoda a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg, melyek a következők: gyermekorvos, védőnők, fogorvos. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását a sz.táblázat tartalmazza

17 4.6.1 sz.táblázat Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe Fenntartó: Balatonlelle Város Önkormányzata 8638 Balatonlelle Petőfi u.2. Más oktatási intézmény: Fonyódi Tankerület Balatonlelle- Karádi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Balatonlelle Petőfi u.1. Intézményt támogató szervezetek Lions -Club Balatonlelle Gyermekjóléti szolgálat: Balatonlellei Körzeti Közös Szociális Alapszolgáltatási Központ Balatonlelle Kossuth u.85. Somogy Megyei Kormányhivatal Fonyódi Járási Hivatal Járási Gyámhivatal Balatonlelle Petőfi u

18 Egészségügyi szolgáltató: Gyermekorvos Fogorvos Védőnők 8638 Balatonlelle Szövetség u.7. Művelődési Ház Balatonlelle Kossuth u.2. Egyéb: Városi Könyvtár Balatonlelle Kossuth u.4. Idősek Napközi Otthona Balatonlelle Kossuth u.85. Dél-Balatoni Természetvédelmi csoport Magyar Madártani Egyesület 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 5.1 Az óvoda nyitva tartása, munkarendje Általános szabályok: Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülői közösség véleményét az őket érintő kérdésekben. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát,

19 - a megemlékezések, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. - A gyermekek fizikai állapotát felmérő, évi 2 alkalommal sorra kerülő vizsgálat időpontját A nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. Az évközi szünetek rendje a mindenkor megjelenő miniszteri rendeletben meghatározottakat követi. Az óvoda minden év augusztus hónapban, három hétre, karbantartás, felújítás (festés-meszelés) miatt bezár. Az óvoda nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési éven belül nem haladhatja meg az 5 napot. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről Gyermekek fogadása (nyitva tartás rendje): Az óvoda 5 napos munkarenddel üzemel (hétfőtől-péntekig). Nyitva tartási idő napi 10 óra, 7-17 óráig, lépcsőzetes munkakezdéssel, illetve befejezéssel. Az óvodapedagógus és a dajka a nevelési, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén köteles megjelenni. A gyermekek napirendje a csoportnaplóban található. A szülők a gyermekek napirendjének zavarása nélkül hozhatják, illetve vihetik el gyermekeiket az intézményből lehetőleg az alábbi időpontok betartásával: Amennyiben a gyermek ebédet nem igényel: óráig Amennyiben a gyermek ebédet igényel: óráig Délutáni pihenés után: óráig

20 A gyermekeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény az előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. 5.2 Az óvoda alkalmazottainak munkarendje A vezetők az intézményben való benntartózkodásának rendje: Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők az intézményben való benntartózkodásának rendje az alábbiak szerint valósul meg: - Az óvoda nyitva tartási idején belül, óráig az óvoda vezetőjének vagy helyettesítőjének az óvodában kell tartózkodnia órától valamint óráig a helyettesítési rend szerint történik az esetleges feladatok ellátása. - A benntartózkodás idejét a munkaidő beosztás tartalmazza. A közalkalmazottak munkarendje: Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A közalkalmazottak munkarendjének további szabályozását, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel

21 Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályoknak megfelelően az óvodavezető állapítja meg az óvoda zavartalan működése érdekében. A közalkalmazottak munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével a vezető-helyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Az éves munkarendet az éves munkaterv melléklete tartalmazza. Az óvodapedagógusok munkarendje: Az óvodapedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény tartalmazza. A törvény szerint a pedagógusok heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő munkával, gyermekekkel megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Az óvodapedagógus számára kötelező óraszámon felüli nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az óvoda vezetője adja a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával. A megbízás alapelvei: rátermettség, szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. 5.3 Az intézmény vezetése, a helyettesítés rendje Az intézmény vezetői jogkörrel felruházott személyei (feladat és hatáskör) Az óvodavezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a köznevelési törvény, az óvoda belső

22 szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg. Felelősségét képviseleti és döntési jogkörét a évi CXC. törvény állapítja meg. A törvény által meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében más alkalmazottjára átruházhatja. Feladatai pedagógiai, munkaügyi, gazdálkodási és tanügy-igazgatási területek szerint csoportosíthatók. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket Az intézményvezető hatásköréből átruházza a helyettesre: munkarend meghatározása, munkafegyelem betartása, ellenőrzése szabadságolási terv összeállítása, a szabadságok dokumentálása hiányzások nyilvántartása technikai dolgozók ellenőrzésével kapcsolatos dolgok a dolgozók munkavédelmi, baleset és tűzvédelmi oktatásával kapcsolatos teendők megszervezése az óvoda munka-tűzvédelmi felelősével Az óvodavezető és feladatköre: Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az óvodavezető, akinek jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízottra vonatkozó köznevelési törvény rendelkezései határozzák meg. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a minőségi rendszer működéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. További feladatai: a nevelőtestület vezetése, a nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése,

23 a gyermekvédelmi feladatok megszervezése, koordinálása a gyermekbalesetek megelőzése, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, a pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint az éves beiskolázási terv előkészítése, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítése, vezetése, a testületi döntések előkészítése, végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, az intézményi személyi és tárgyi feltételek biztosítása meghatározott költségkereten belül, együttműködés belső és külső érdekképviseleti szervekkel, valamint más szervezetekkel, az oktató-nevelő munkán kívüli események, intézményi rendezvények szervezése. Az intézményvezetés tagjai: óvodavezető óvodavezető helyettes szakmai munkaközösség-vezető A vezetők közötti együttműködés: közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható a rendszeresített formája a hét első felében tartott vezetői megbeszélés A helyettesítés rendje: Az óvodavezetőt szükség esetén az óvodavezető helyettes helyettesíti teljes felelősséggel. Ha egyértelművé válik, hogy

24 a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezetőhelyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a táblázatban megjelölt személynek kell ellátnia. A helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell A helyettesítő megnevezése (munkakör) Óvodavezető Óvodavezető-helyettes Óvodavezető és Óvodavezető-helyettes Szakmai Munkaközösség- vezető Óvodavezető, Óvodavezető-helyettes, Szakmai Munkaközösség vezető Megbízott óvodapedagógus Intézkedési jogköre az intézmény működésében a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki

25 A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a 10 munkanapon túli időtartam. Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes egyidejű hiányzása esetén a minőségvezető helyettesíti. A vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályai (az intézmény által kibocsátott iratok kibocsátásának módja) Aláírási joggal az intézményvezető rendelkezik, távollétében a vezető helyettes, kivéve a munkaviszony létesítését és megszűnését rögzítő okmányokat. Az intézményvezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési törvény határozza meg. Az intézmény bélyegzőjének használatára a vezető jogosult, illetve megbízása alapján bizonyos esetekben az óvodatitkár vagy a vezető helyettes

26 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét és az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelésének rendjét A Közoktatási Információs rendszerben előállított, hitelesített, és tárolt dokumentum rendszert alkalmazunk a 229/2012.(VII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során, feltétlenül ki kell nyomtatni, és irattárba kell helyezni, az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása Alkalmazottakra, pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések Gyermekek jogviszonyára vonatkozó bejelentések Október 1.-i állapotnak megfelelő pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított iratokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (óvodavezető helyettes) férhetnek hozzá. 5.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása Az intézmény a hatályos jogszabályok figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: foglalkozási program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása

27 A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit 1.) Döntési jogkör: a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek esetében. 2.) Véleménynyilvánítási jogkör: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az intézményvezető helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 3.) Javaslattételi jogkör: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár

28 Az e fejezetben meghatározottak nevelőtestületi hatáskörben maradnak. Intézményünkben jelenleg szakmai munkaközösség, környezeti munkaközösség és média munkaközösség működik. A munkaközösségek döntenek működési rendjükről és munkaprogramjukról. A munkaközösségek - szakterületüket érintően - véleményezik a nevelésioktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesznek a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményezi a pedagógiai programot, továbbképzési programot, az óvodai nevelést segítő eszközök kiválasztását. A munkaközösségek kapcsolattartásának rendje: A munkaközösségek együttműködési, kapcsolattartási rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében: biztosítják az óvoda szakmai életének fejlődését, az innovációt, módszertani kérdésekben segítik az óvoda munkáját, havonta tartják alkalmaikat, tagok ön és továbbképzésében részt vesznek, segítik, szervezik azt, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, javaslatot tesznek a munkaközösség vezetőjének személyére. A munkaközösségek az óvoda pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított adott nevelési évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. Munkájukat a munkaközösség vezetők irányítják. A munkaközösség vezetőjét a tagok javaslatára a vezető bízza meg. Feladataik: éves feladattervet készít, valósít meg, értékel projektterveket készít pályázatokon vesz részt részt vesz az évértékelő anyagok elkészítésében

29 aktualitásoknak megfelelően beszámolót készít a nevelőtestületi értekezletek és a szakmai megbeszéléseken folyamatos tájékoztatást ad a nevelőtestület számára 5.5 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése az óvoda valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a nevelés - oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe

30 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettese A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: napi megfigyelések szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, foglalkozás látogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít a nevelőtestület meghallgatásával. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés: területeit módszereit ütemezését Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. (tanévnyitó nevelési értekezleten) Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető helyettes,

31 a szülői munkaközösség. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzését végezheti ellenőrzéssel megbízott óvodapedagógus is. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 5.6 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A gyermekek az óvoda helyiségeit, berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. A csoportszobákban csak óvodapedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak. Gyermeküket az óvodapedagógusnak átadják, illetve óvodapedagógus tudtával vihetik el. Az intézmény épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni. Az óvoda udvarán a gyermekek csak óvodapedagógus felügyeletével tartózkodhatnak és használhatják az udvaron lévő játékokat. 5.7 Belépés, benntartózkodás az óvodában Az óvodával jogviszonyban lévők benn tartózkodásának rendje A dolgozókat munkaidejükben, munkahelyen csak halaszthatatlan és rendkívüli esetekben rövid ideig lehet a munkából elvonni, a vezető vagy a helyettese engedélyével, és a gyermekcsoport folyamatos munkájának, felügyeletének biztosításával

32 A konyhában a konyhai dolgozón kívül idegen nem tartózkodhat. A vezetőkkel való előzetes egyeztetés után lehet szakmunkát végezni az intézményben (a megbeszéltek szerint, különös tekintettel a balesetvédelemre). Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: Minden személy, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe.(társadalmi munka, bármilyen jellegű karbantartási munka, riasztás...) A külön engedélyt az óvoda vezetője, illetve helyettese adhatja meg. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor

33 A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 5.8 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó háziorvos és védőnő látja el. Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül: az egészségügyi munka feltételeinek biztosítása, a szükséges óvónői felügyeletről történő gondoskodás, szükség esetén a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítése. A védőnő az orvos vizsgálatai alapján elkészíti és vezeti a gyermekek törzslapját, elvégzi a kötelező szűréseket. A fogorvos a fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodába járó középső és nagycsoportosok fogorvosi évente egyszer szűrésen vesznek részt

34 5.9 Intézményi védő-óvó előírások Általános előírások Az óvodapedagógusok feladata: A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő óvó előírásokat: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. A védő óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő - óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában tartózkodás során meg kell tartaniuk. Mind ezt lebontva a csoportnaplók, illetve a KMN. tartalmazza A gyermekbalesetek megelőzésére érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének a feladata, hogy ellenőrizze: az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével. a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne jussanak be. Óvónők feladatai, hogy: haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, hiányosságokat, amelyek ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős. a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá

35 javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. a különböző tevékenységhez szükséges eszközök (kés, olló, stb.) használatának felügyelete, használat előtti ellenőrzése. szemüveges gyermekekre különös gonddal ügyelni kell. gyermekek figyelmét fel kell hívni és ráirányítani, hogy társaik testi épségére vigyázzanak. biztosítani kell a derűs, fegyelmezett légkört. Az óvoda csak az előírásoknak megfelelő játékokat vásárolhat. Az óvónő kötelessége, hogy használatát megismerje, megismertesse, a használatát ellenőrizze. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. A gyermekek elöl a mentőládát elzárva kell tartani. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. a veszélyforrást jelentő munkaterületüket mindig zárják. A dajkák feladatai: A hibás felszerelést, törött edényt, elromlott, balesetveszélyes játékot észlelnek, azt a gyermekek környezetéből el kell távolítani. Pótlásukra, javításukra fel kell hívni az intézményvezető figyelmét. A testnevelés foglalkozások előtt a tornaterem portalanítását el kell végezni. Az óvodában használatos tisztítószereket külön szekrényben kell tárolni, a gyermekek elől gondosan elzárni A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: Intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb

36 a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik) Ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, gondoskodik, hogy a gyermek minél előbb orvosi ellátásban részesüljön. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ 4. Lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése

37 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban Egyéb feladatok A csoportos együttlétnél a gyermekek kisebb sérüléseinek ellátását az óvónő végzi. A szülőt a nap végén tájékoztatni kell. A komolyabb balesetnél (törés, vérző sérülés) elsősegélynyújtásra az óvónőknek mindig készen kell állni, ezzel egy időben a mentőket értesíteni kell. A kórházi ellátást nem igénylő baleseteknél a háziorvos segítségnyújtását kell igénybe venni. Az óvodavezető helyettes feladata minden nevelési évben a szükséges balesetbiztosítás megkötése, a szülők felé a tájékoztatás megszervezése

38 5.10 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően: a) haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket. b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: kiürítéséről, amely a tűzriadó terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A dolgozók feladatai BOMBARIADÓ ESETÉN: Készült: A Művelődési és Közoktatási miniszter 16/1998. MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről MKM rendelet 2. -a alapján

39 A kapott bombariadó jelzést haladéktalanul be kell jelenteni a Rendőrségre a 107-es telefonszámra. Az óvoda vezetője vagy az azt helyettesítő dolgozó értesítse az óvoda dolgozóit a bombariadóról. Bombariadó esetén az értesítéssel egy időben haladéktalanul meg kell kezdeni a tűzriadó terv alapján az intézmény épületének és területének elhagyását. Az intézmény épületének és területének elhagyását úgy kell végrehajtani, hogy az épület, épületrészek romosodási határán túl kell lenni kb méterre, illetőleg a gyermekeket az intézményhez legközelebbi közintézménybe kell elhelyezni, melyről azonnal szükséges értesíteni a szülőket. Értesítéssel egy időben azonnal végrehajtja az épületrészekben a gáz- és elektromos készülékek kikapcsolását. A Rendőrség megérkezéséig ki kell tölteni a mellékelt ÜRLAP -ot. A feladatok végrehajtása után a Rendőrség kiérkezéséig biztosítani kell a helyszínt, hogy illetéktelenek ne közelítsék meg az intézmény területét. Bombának minősíthető tárgy felfedezése után a hatástalanítás tűzszerész feladata. Más személynek a robbanótesthez hozzányúlni vagy azt helyéről elmozdítani tilos! Intézkedni kell a talált robbanótest biztonságos körülzárásáról. Bombariadó esetén a propagandát nyilvánosságot kerülni kell, a sajtó TV ügynökeit el kell távolítani a helyszínről. Csak azokat kell kiértesíteni és hívni, akik segíteni tudnak. Az épület helyiségeinek az átvizsgálásához segítségül kísérőt kell biztosítani, a Rendőrségnek és a Tűzoltóságnak, ha azt kérik igénylik. Csak a Rendőrség által történt átvizsgálás, illetőleg engedélyezést követően lehet újból az intézmény területére bemenni gondoskodni kell az épület működési feltételeinek a helyreállításáról és a tevékenység folytatásáról

40 Fokozott figyelmet kell fordítani az intézmény épületében tartózkodó idegen személyek viselkedésére, valamint őrizetlen gyanús csomagok környezetére. Az intézmény valamennyi dolgozójának ismerni kell: - vészhelyzetben követendő magatartási szabályokat, - a mentés sorrendiségét, mentési útvonalakat, - a védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések elhelyezését, - a feszültségmentesítés módját és lehetőségét, - a használatban lévő anyagok biztonságba helyezését. A munkavállalók előzetes és időszakos oktatása során a munka- és tűzvédelmi ismeretekkel együtt ismertetni kell a bombariadó - terv tartalmát is. BOMBÁVAL VALÓ FENYEGETÉS RÖGZÍTÉSE Válaszadás: az x jelzés bekarikázásával A bejelentés pontos időpontja:... Külső hívás: X Belső hívás: X Nem tudom: X Férfi hang: X Női hang: X Fiatalos: X Öreges, rekedtes: X Középkorú: X Természetes hangzású: X Izgatott, ideges: X