Bem József. Józef Zachariasz Bem (Bem József, Bem apó)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bem József. Józef Zachariasz Bem (Bem József, Bem apó)"

Átírás

1 Bem József Józef Zachariasz Bem (Bem József, Bem apó) (Tarnów (Galícia), március 14.-Aleppó (Szíria), december 10.) lengyel katonatiszt, az as magyar szabadságharc honvéd altábornagya. Bem József portréja A magyar történelem nagy alakjai 8. rész. Összeállította: Dörnyei László-Kővágó Sarolta Reflektor Kiadó, Budapest, 1987, 19. oldal Hadtörténeti Múzeum, Budapest A család sziléziai (cseh) eredetű volt. Az iparosok családjából származó apa, Andreas jogot végzett, s előbb a lwówi városi tanácsnál dolgozott, majd ügyvéd volt a tarnówi nemesi bíróságon ben a krakkói középiskola tanulója volt, amikor jelentkezett a Napóleon oldalán harcoló lengyel seregbe. A lengyel hazafiak abban reménykedtek, hogy Napóleon segítségével helyreállíthatják az egységes Lengyelországot. Illúzióikat az is erősítette, hogy Napóleon 1807-ben létrehozta a Varsói Nagyhercegséget, s ennek területét 1809-ben újabbakkal növelte. A fiatal Bem egy tüzérüteghez került, s csakhamar kitűnt szorgalmával. Ennek köszönhetően 1809-ben áthelyezték a varsói tüzérhadapródkarhoz, majd felvették a varsói Tüzér és Műszaki Iskolába. Bem különösen a mennyiségtanban tűnt ki ben már alhadnagyi rangban szolgált az újoncképző önkéntes iskola állományában, majd 1811-ig a tüzérségi felsőiskolán tanult. Ekkor április 1-jén főhadnaggyá nevezték ki egy Gdanskban állomásozó lovasüteghez. Bem a lengyel seregben a lovas tüzérségnél szolgált.

2 1812-ben eljött az első komoly próbatétel. Bem tüzérhadnagyként vett részt a napóleoni Grande Armée oroszországi hadjáratban, majd 1813-ban a visszavonulás során Danzig (Gdańsk) védői között szolgált. Hősies magatartásáért december 20-án megkapta a francia becsületrendet. A Becsületrend a legmagasabb francia kitüntetés, amelyet Napoleon alapított 1802-ben. Nem sokkal ezután, január 2-án Gdansk kapitulált. A napóleoni háborúkkal véget ért a Lengyelország helyreállításáért folytatott küzdelem első szakasza is. Az ország nem tűnt el teljesen Európa térképéről. A bécsi kongresszus orosz főség alatt létrehozta a Lengyel Királyságot. Ez a Kongresszusi Királyságnak is nevezett államalakulat saját alkotmánnyal, törvényhozó testülettel és végrehajtó hatalommal, s ami lényegesebb, saját - noha orosz mintára szervezett - hadsereggel rendelkezett. Bem 1815-ben belépett az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Főkormányzóság hadseregébe ös minősítésében "igen nagy tehetségű tisztként" jellemezték. Az orosz hatóságok nem tartották megbízhatónak, ben fegyelmi büntetéssel is sújtották. Tüzérszázadosként igyekezett elsajátítani kora műszaki ismereteit, 1819-ben a varsói tüzériskola tanára lett, s maga is kísérleteket folytatott egy új tüzéreszközzel, a Congréve-féle hadiröppentyűvel, a mai rakéta ősével. Egy ilyen kísérletben, 1819 áprilisában robbanás keletkezett a laboratóriumban, s Bem súlyosan megsérült. Amúgy sem szép arcát égési sebek csúfították el. Kísérleteit azonban nem hagyta abba, s 1820-ban német nyelvű kötetben hozta nyilvánosságra azok eredményeit. Bem több ízben erősen nyilatkozván az orosz befolyás ellen ben belekeveredett a Lukasinski vezette függetlenségi összeesküvésbe, s bár bizonyítékot nem találtak ellene, a cári birodalomban "reformnak" nevezett megrendszabályozásra küldték. Egyévi börtönre, majd büntetőszolgálatra ítélték. A hatalommal támadt összeütközéseinek az lett a vége, hogy Sándor cár halála után, 1826 elején elbocsátották a hadseregből és Lembergben egészen a fizikai tudományok tanulmányának élt. Leginkább a gőzgép foglalkoztatta és éppen írni készült róla. A polgári életbe visszatérő Bem számára az újabb alkalom 1830 őszén jött el, amikor november 29-én kitört a varsói felkelés. A csakhamar országos méretűvé szélesedő fegyveres mozgalomnak óriási szerencséje volt, hiszen a kongresszusi Lengyelország viszonylag jelentős fegyveres erővel rendelkezett. E szerencsével azonban együtt járt egy nagy szerencsétlenség is: a hadseregnek mindvégig nem volt jó képességű hadvezére. Az 1831 januárjában kezdődő hadműveletekben a lengyel hadsereg sikerrel hárította el az oroszok támadásait. E harcokban Bem őrnagyi rangban ütegparancsnokként harcolt. A lengyel támadás azonban már jóval kevesebb eredménnyel járt. Bem már Iganienél kitüntette magát, de tüzéri tudása igazából Ostrołękánál mutatkozott meg. A bevezető, április 10-én vívott iganiei ütközet lengyel sikere után az orosz főerőkkel május 26-án Ostrołękánál vívott döntő csata a lengyel hadsereg katasztrofális vereségét hozta. A fővezér megfeledkezett Bem ütegéről, s az az összecsapás végső szakaszában egymaga fedezte a lengyel sereg roncsainak visszavonulását. Bem 10 lövegével állította meg az orosz gyalogság előnyomulását, s az orosz

3 fővezér által bevetett 62 löveg sem volt képes Bem ütegét visszaszorítani. A sikeres szereplés után Jan Skrzynecki tábornok még a csatatéren ezredessé léptette elő, s a Varsó elleni orosz támadás előtt dandártábornokká és a tüzérség főparancsnokává nevezték ki. A Varsó alatti harcokban azonban kétségtelen bátorsága ellenére is hibákat követett el. Midőn Paskievics Varsót ostromolta, 1831 szept én Bem kétségbeesett erőfeszítéseket tett az ellenség feltartóztatására, de magára hagyatva, nem bírta megvédeni a fővárost. A főváros kiürítése után a porosz területre történő visszavonulás, lefegyverzés és emigráció következett. A lengyel szabadságharc bukása után Párizsba emigrált. Megírta visszaemlékezéseit A lengyelországi nemzeti felkelésről címmel. Az emigrációban Bem az Adam Czartoryski herceg vezette, úgynevezett arisztokrata irányzathoz csatlakozott; ahhoz az irányzathoz, amely az európai nagyhatalmak segítségével akarta kivívni a lengyel függetlenséget. Bem - a lengyel emigráció hagyományainak megfelelően - különböző európai konfliktusokban igyekezett kamatoztatni katonai képességeit. Midőn Portugáliában polgárháború ütött ki s szabadelvű dom Pedro és a reakcionárius dom Miguel közt, Bem az előbbinek felajánlotta szolgálatát. Lengyel emigránsokból légiót akart szervezni az alkotmányosságért küzdő Dom Pedro oldalán. Bem abból indult ki, hogy minden ilyen részvétel elősegítheti a lengyel ügy iránti érdeklődés fenntartását, s hogy ezáltal a lengyel emigránsok edzésben maradhatnak, tehát tovább csiszolhatják katonai képzettségüket. A légió szervezéséből azonban végül nem lett semmi. Részben azért, mert a lengyel emigránsok többsége idegenkedett minden ilyen szerepvállalástól; részben, mert a megszilárdult helyzetű portugál kormány is visszamondta az ajánlatot. Sőt, a toborzás közben egyik honfitársa merényletet követett el Bem ellen. A légiószervezés kudarca aztán évekre népszerűtlenné és gyanússá tette Bemet emigránstársai szemében. Az emigrációban távol tartotta magát a pártoskodástól, és honfitársainak nagy része őt éppen nem kedvelte. Nagyobb működési tért nyitottak előtte az 1848-ban Európa szerte kitört szabadságharcok tavasza Londonban érte, s ezt követően Párizsba sietett tavaszán bekapcsolódott a galíciai forradalmi mozgalomba, s francia fegyverszállítást ígért az orosz és osztrák megszállók ellen. E mozgalom nem tudott kibontakozni, így Bem Bécsbe ment Ezt követően Lwówba utazott, majd 1848 szeptemberében egy lengyel horvát légió felállításának tervével Magyarországra akart utazni. Ekkor már hónapok óta folytak a harcok a Délvidéken a magyarok és a szerb felkelők között, s immár Jellacič horvát bán fegyveres intervenciója is bekövetkezett. Bem úgy vélte, csak a lengyelek képesek a magyarok ellen uszított szlávokat kibékíteni, s a közös ellenség, a Habsburg-hatalom elleni harcra bírni. Magyarországi utazása azonban némi haladékot szenvedett. Az október 6-i bécsi forradalom után Bécsbe utazott, s ott október 15-én Wenzel Massenhauser rábeszélésére vállalta a forradalom fegyveres erőinek főparancsnokságát. De a polgárság közömbössége és katonáinak gyakorlatlansága meghiusítottak minden eredményt. Mindent elkövetett, hogy a város tartsa magát, míg a magyarok föl nem mentik. Október második felében tehát ő intézte Bécs védelmét, s bár mindent megtett a magyar csapatokkal történő egyesülés érdekében, a cs. kir. fősereg túlereje ellen nem tudta megvédeni a várost. A vereséget követően elhagyta Bécset. A kapitulációkor sikerült kimenekülnie: az útlevelet Szontágh Pál szerezte neki. Pozsonyba jött november 3-án reggel 4 órakor egy futár kopogtatott be Kossuth Lajosnak, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének pozsonyi szállására. A futár egy rövid levelet nyújtott át az elnöknek. A levélben - amely valami irtózatos macskakaparással íródott - a következők állottak: Bem tábornok Johann Schneider név alatt megérkezett. Megszállt a főőrtanyán, s várja az utasítást, hol és mikor láthatja őnagyméltóságát, Kossuth urat.

4 Kossuth csakhamar Bemért üzent, s még aznap találkoztak is. Bem generális itt van. Szolgálatát ajánlja. Elfogadom - írta lakonikus rövidséggel az Országos Honvédelmi Bizottmány Pesten tartózkodó tagjainak. Majd beszámolt arról, hogy Bem szerint rövidesen várható a cs. kir. fősereg összpontosított támadása. A fent idézett, egyes szám harmadik személyben írott rövidke levéllel kezdődött meg annak - a nagy magyar regényíró, Jókai Mór által kis szürke embernek nevezett - tábornoknak a magyarországi pályafutása, aki anyanyelvén kívül kitűnően tudott franciául és németül, de csaknem tízhónapos magyarországi tartózkodása alatt is csupán néhány szót tanult meg magyarul. S akit ennek ellenére olyannyira imádtak a katonái, hogy csak Bem apóként emlegették. Kossuth örömmel fogadta a nagyhírű tábornokot, de eleinte nem tudott mit kezdeni vele. Előbb katonai tanácsadóként a Nagyszombaton állomásozó Guyon Richárd ezredes dandára mellé rendelte tanácsadóként, majd Pestre küldte őt. Bem még Pozsonyban találkozott Görgeivel is. A találkozóról csupán Görgei emlékirata nyújt tájékoztatást, s e szerint az ifjú fővezér első benyomásai nem voltak jók. Bem megjelenése kellemetlen volt számomra - írja. - Nem tudtam, honnan jön, és mi a célja. Megmagyarázhatatlan felbukkanása Bécsben, ottani, csak hírből ismert tevékenysége, és mostani, megmagyarázatlan odaadása, mellyel hazám megvédelmezése ügyének hódolt, önkéntelenül a divatos forradalmár-katona fajtából való kóbor lovagok egyikének jellemezte szememben. Hazám ügye pedig igazságosnak, szentnek tetszett nekem, és határozott ellenszenvet éreztem az ilyen elemek fegyverbarátsága ellen. Ráadásul Bem kedvező ítélete Guyonról, és kedvezőtlen ítélete rendes ezredbeli tisztjeink felől homlokegyenest ellenkezett tulajdon tapasztalataimmal, és nem sok okot találtam rá, hogy Bem hadi működésétől maradandó eredményeket reméljek hazám ügyének. Meglehetősen kemény szavak, s a rokonszenvnek nyoma sincs bennük. Amikor Görgei e sorokat leírta, Bem már egy éve halott volt, s ezért a leírás minden kegyelet nélkülinek tűnik. Ugyanakkor nem tagadható, hogy Görgei alighanem pontosan írta le első benyomásait. A Pozsonyban, majd a Simunichot üldöző Guyon főhadiszállásán felbukkanó Bem ugyanis másokban sem keltett különösebb rokonszenvet....kicsi volt és zömök, egyik lábán bicegő, azon seb következtében, melyet csípőjén portugali szolgálatban kapott; ez, és gömbölyű arcának szabálytalan, csaknem lapos vonásai, sötét arcszíne s őszülő haja, kopott condottiérere emlékeztetett; nem mondhatom, hogy az első benyomás kedvező lett volna - írja róla Pulszky Ferenc. Szintén Pulszky írja, hogy amikor Bem Pozsonyba érkezett, Csány László kormánybiztos zsidónak tartotta a bicegő kis köpcös urat, s nem ismert rá a lengyel forradalom hősére. Splény Béla, Guyon sógora Sárfőn látta a polgári öltözetű öregurat. Ha én tudtam volna, mi lesz Bemből, jobban megnéztem volna őt - írja róla. Rövidesen visszatért Pestre, ahol ekkor már Józef Wysoski irányítása alatt szervezés alatt állt a lengyel légió. Csak lengyeleket nem akart vezetni. Bem még a párizsi emigrációban ellenséges viszonyba került a Lengyel Demokrata Társaság tagjaival, ezért a lengyel légió tagjai is ellenségesen fogadták. Az ellentét odáig mélyült, hogy november 10-én a Budapesten tartózkodó lengyel emigránsok egyike merényletet követett el Bem ellen - s megsebesítette az arcán, mert Bem ellenezte az önálló magyarországi lengyel légió felállítását. Ksawery Kolodziejski, aki még nagykorú sem volt, fogta magát, elment a Nádor fogadóba ami ott van a Magyar Tudományos Akadémia mellett fölment az első emeletre, bekopogtatott, megkérdezte, hogy Bem tábornokhoz van-e szerencséje, mire az azt felelte, hogy igen. Kolodziejski elővett egy mordályt és közvetlen közelről Bem apó arcába lőtt. Bem apónak szerencsére erős volt az arccsontja, így a golyó elakadt benne. A fiatalembert elfogták, bíróság elé állították, és valóban annak rendje és módja szerint le is csukták. Egészen 1849

5 májusáig itt ült valamelyik pesti börtönben, amíg Buda ostromát föl nem használva női ruhában meg nem szökött. Országos körözést adtak ki ellene, utána végigharcolta a magyar szabadságharcot és valamikor 1849 szeptemberében, már a vidini emigrációban Bem apótól bocsánatot kért, mire Bem apó azt mondta, hogy jól van, nem történt semmi sem. Bem hosszú emlékiratban igazolta magát az árulás és az arisztokratikus politika vádjai ellen, melyekkel fanatikus honfitársai őt megbélyegezni akarták. Az indulatos vitákkal járó ellentétet Kossuth úgy próbálta megoldani, hogy a feleket elvezényelte a fővárosból. Wysocky légiója az aradi ostromsereghez került november 22-én Kossuth értesítette Bemet, hogy az OHB elfogadta ajánlatát, s alkalmazni fogja a magyar hadseregben, egy hét múlva pedig megbízta őt a felső-erdélyi hadsereg vezetésével. Bem tábornokként és főparancsnokként tehát a súlyos helyzetben lévő Erdélyi magyar hadsereghez került Az erdélyi hadjárat Bemnek nem volt könnyű dolga. Az 1848 októbere óta folyó erdélyi harcokban az ottani magyar csapatokat egyik vereség a másik után érte. Az észak-erdélyi magyar csapatok Csucsa környékére szorultak vissza; Háromszék kivételével egész Erdély a cs. kir. csapatok és a román fölkelők uralma alá került. Bem beköszöntője rövid volt és határozott: Uraim, a kormány engem e hadsereg teljhatalmú főparancsnokává nevezett ki. Én önöktől feltétlen engedelmességet kérek; aki nem engedelmeskedik, azt agyon fogom lövetni. De fogok tudni jutalmazni is. A múltról nem beszélek. A parancsokat rögtön kiadom. Elmehetnek. - mondta a szilágysomlyói főhadiszálláson található tiszteknek. Erdélybe indulása előtt Bem megígérte Kossuthnak, hogy a hadsereg a karácsonyt a november végén elveszett Kolozsvárott fogja tölteni. Így is történt. Ebben a válságos helyzetben érkezett december 5-én Váradra Bem József, akit a kormány küldött. Bem annak ellenére, hogy sietett tovább a frontra, a több intézkedés miatt a tervezettnél tovább maradt a városban, két kiáltványt készíttetett, amelynek egyike biztosítja mindenki számára a nemzeti és a vallási szabadságot s az egyenlőséget, a másik magyar és román nyelven készült és szabályozta a tábor ellátását. Az idős katona megjelenése reménykedéssel töltötte el az elkeseredett váradiakat. Másnap, december 6-án a váradi polgárok fáklyás zenével köszöntötték, ahol Mezey Mihály üdvözölte őt, mire Bem segédje által kijelentette: "hazánkért élni és halni kész." Bem december 7-én indult el Váradról a Csucsa melletti Feketetó környéki táborozó sereghez. Innen készítette elő azt a győzelmi sorozatot, amely által 1848 végén Várad megszabadult az invázió veszélyétől és a fokozott élelmezési gondoktól. Időközben 1848 december 19-én Kossuth Beöthy Ödönt teljhatalmú főkormánybiztosnak nevezte ki Erdélyre s az ezzel szomszédos megyékre vége tehát Nagyvárad és Bihar megye számára kedvező fordulattal zárult, azonban országosan a helyzet drámaian alakult. A következő évben a harci események ugyan elkerülték a várost, mégis azt mondhatjuk, hogy Várad főszerepet kapott a forradalom és szabadságharc menetében. Bem határozott intézkedéseivel rövid idő alatt rendbe hozta az igen rossz állapotban lévő, Erdélyből szinte teljesen kiszorult a csucsai szorosnál álló erdélyi hadsereget (tavasztól VI. honvéd hadtest), december 19-én ő vezette a csucsai csatát, mellyel az ország kulcsát megőrizte. Ezt követően Puchner tábornok, erdélyi főhadparancsnok támadását visszaverve ellentámadásba ment át, és gyors hadmozdulatokkal karácsonykor elfoglalta Kolozsvárt (dec. 25.). December 27-én kiáltványban ígért bűnbocsánatot a fegyvert letevő erdélyi ellenforradalmi erőknek. December 28-án megalapította a Honvéd c. napilapot. Bem ezzel

6 egyebek mellett délről biztosította az Alföldet, és lehetővé tette hogy Windisch-Grätz támadása elől a kormány Pestről Debrecenbe menekülhessen. Januárban Karl Urban ezredes osztagát üldözve a borgói szoroson át betört Bukovinába, majd visszafordulva 1849 január 13-án Maros-Vásárhelyen terem, hogy a székelyek közt kiegészítse és újjászervezze hadát. A székelyek, kiket csak az imént győztek le a császáriak, eleinte nem nagyon buzgólkodtak mellette, de aztán éltek-haltak Bem apóért, kiben valahára méltó vezérökre találtak. Ezután délnek fordult, s összeköttetésbe lépett a magyar utánpótlás legfőbb bázisát jelentő Székelyfölddel, majd támadást indított Nagyszeben, az erdélyi cs. kir. főerők legfontosabb támaszpontja ellen. A szőkefalvi-gálfalvi győztes ütközettel induló támadás azonban január 21-én Nagyszebennél súlyos vereségbe torkollt. Bem az ezt követő visszavonulásban elveszítette serege és tüzérsége több mint felét. Miután Puchner kérésére a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok Lüders vezetésévél jóval Paszkievics hadműveleteinek megkezdése előtt benyomultak Erdélybe. Bem egészen Déváig vonult vissza, itt azonban egy hadosztálynyi erősítést kapott Arad alól Damjanich János tábornoktól. A bekerítés fenyegette Bem a vizaknai és a dévai csatákban február 4. és 8. között áttörte a kialakuló gyűrűt. A piskii hídnál, ahol február 8.-án egész napon át végső elkeseredéssel vívtak, kicsikarta a győzelmet. Az erősítések birtokában február 9-én Piskinél fényes diadalt aratott Puchner Antal altábornagy főerői felett. A csatatérről ismét a székelyföldnek indul, s már február 9-én ismét támadásba ment át. Ezután ismét Észak-Erdélyben termett, ahol Urban betörése után Kolozsvárt fenyegették a cs. kir. csapatok. Bem azonban február én Borgóprundnál ismét súlyos vereséget mért Urbanra, majd megint Nagyszeben ellen vonult. Immár nemcsak az osztrák, hanem a január végén Erdélybe bevonuló orosz erőkkel is szembe kellett szállnia. Március 2-3-án Medgyesnél Puchner vereséget mért Bem csapataira; Bem ezután Segesvárra vonult vissza. Puchner úgy érezte, Bem végre a kezében van. Nagyszabású bekerítő hadművelettel akarta megsemmisíteni Bem seregét. A lengyel tábornok azonban észrevette, hogy Puchner fedezetlenül hagyta a Segesvár-Nagyszeben közötti utat. Így aztán villámgyorsan Nagyszeben alá vonult, kiszorította a városból az orosz védőőrséget, majd az így hadműveleti bázisát veszített, s részekre tagolt osztrák és orosz erőket Erdély kiürítésére kényszerítette. Ezzel a magyar honvédsereg első nagyszabású támadó hadművelete ért sikerrel véget március 21-én délután Debrecennek január eleje óta a magyar kormányzat székhelyének lakói nagy betűkkel nyomott, szembetűnő plakátokra figyeltek fel. A hirdetmények tudatták, hogy "Bem, a magyar hadsereg jeles tábornoka martius 15-én a népszabadság évnapját, a nemzethez méltó ünnepéllyel szentelte meg. Ez napon éjjeli 11 órakor kiveré a muszkákat a vöröstoronyi útszoroson át Oláhországba". A derék cívisek azt is megtudhatták, hogy a képviselőház aznapi ülésében "a derék tábornokot altábornaggyá kineveztetni s a magyar hadi rend nagy keresztével megtiszteltetni rendelé". Egész Erdélyben már csak Gyulafehérvárott és Déván volt császári őrség. A kivívott diadalokkal keltett bámulatot még növelte Bem emberséges magaviselete az elfoglalt szász városokban. A kormánytól nyert szigorú utasítása ellenére közbocsánatot hirdetett, útját állta a pusztításnak s megelégedett a sarccal. Sokat tett a magyar-román megbékélésért, az irreguláris csapatok kölcsönös bosszúhadjáratait azonban nem sikerült megfékeznie tavaszán megállapodott az addig az osztrákokat támogató legjelentősebb román felkelővezérrel, Avram Iancuva, hogy a román felkelők nem harcolnak tovább a magyar honvédsereg ellen. A megállapodás Hatvany Lajos szabadcsapatának egy rosszul időzített bosszúhadjárata miatt végül meghiúsult. Vezérkari főnöke Czetz János tábornok, egyik segédtisztje őrnagyi rangban Petőfi volt.

7 Bem terve ezek után az volt, hogy a délvidéki magyar erők segítségére siet. Április közepén megjelent a Bánságban, a temesvári erődöt laza ostromzár alá vonta, s az itt állomásozó cs. kir. csapatokat Havasalföldre űzte. Bánsági hadjárata valóságos diadalmenet volt. Mint Bem levelezéséből kitűnik, Kossuthnak akkor az volt a terve, hogy Bem, miután Puchnert a Bánságból is kiverte, és az oláh és szerb felkelőket Perczellel együtt legyőzte, vonuljon a felső Duna felé, és vegye át ott a vezérséget. Így írta ezt elő a május 21-iki hadügyminiszteri terv is. E feladatnak azonban csak első része sikerült. Bem Puchnert legyőzte és május 16.-án Orsováig hatolt, de az orosz közbelépése csakhamar visszahívta Erdélybe. Bem júniusban a román felkelés fellángolása és az orosz intervencióról érkező hírek miatt azonban kénytelen volt visszatérni Erdélybe. Ott július 12.-től 22-ig folyton csatázott. A második orosz beavatkozást követően kezdetben sikerrel lassította Lüders és Grotenhjelm előrenyomulását, még Moldvába is betört, hogy ott felkelést robbantson ki, de az oroszok eközben benyomultak a vöröstoronyi szoroson és elfoglalták Szebent. Ekkor ugyanis már világos volt, hogy a cs. kir. csapatok segítségére jelentős orosz sereg vonul be Magyarországra. A nyári hadjáratban Bem kb , fele részben nemzetőrökből, frissen kiállított honvédekből és szabadcsapatokból álló seregének kellett megvédenie a testvérhazát az orosz és osztrák hadsereg több mint emberével szemben. Bem tudta, hogy nagy csatákban nem számíthat győzelemre. Ezért sehol sem vonta össze minden erejét, hanem hadosztályonként vetette harcba azt. Így ugyan egyik vereség a másik után érte, de két hónapon keresztül megakadályozta az oroszokat abban, hogy hadműveleti céljuknak megfelelően, az alföldi magyar erők hátába kerüljenek. Bem visszatérve, július 31-én azonban Segesvár közelében Fejéregyháznál vívott csatában vereséget szenvedett, seregének java elveszett, maga Bem is csak úgy menekült, hogy holtnak tetette magát. Ugyan vereséget szenvedett Lüders orosz főerőitől, de aztán azok háta mögött - megismételve tavaszi haditettét - ismét elfoglalta Nagyszebent (aug. 5.), de az augusztus 6-i nagyszeben-nagycsűri döntő ütközetben súlyos vereség érte. Erdély elvesztése után Aradon találkozott Kossuthtal, aki miután Görgeiben nem bízott, Dembinszky pedig ismételten bebizonyította alkalmatlanságát a magyar csapatok főparancsnokává nevezte ki. Ezután a Bánságba sietett, s itt Temesvárnál átvette a magyar főerők parancsnokságát. Temesvárnál találta Dembinskinek bomlófélben levő hadait. Csatát vívott, hogy véget vessen a folytonos, csüggesztő hátrálásnak. Augusztus 9-én döntő csatába ereszkedett Haynau cs. kir. főseregével, de az ellenséges tüzérség fölénye, no meg a magyar lőszertartaléknak az ütközet előtt történt továbbküldése miatt itt is vereséget szenvedett. A csatában egy ágyúgolyótól megbokrosodott lova levetette a hátáról, s mindjárt az ütközet elején lebukott lováról és kezét annyira megsértette, hogy el kellett őt vinni a csatatérről. Bátorságát még ez sem törte meg, s mint augusztus 10-én Kossuthoz irt levele mutatja, kész volt még egyszer megvívni. De a temesvári vereség híre Aradon végkép elvett minden reményt. Bem Kossuth táborába menekült, de nem akarta újra kezébe venni a kormányt. Bem amikor látta a magyar csapatok teljes demoralizálódását, döntött az újabb emigráció mellett. Bem hada Dobránál letette a fegyvert, ő maga Törökországba ment át. Bem augusztus 23-án lépett török területre. Mivel úgy vélte, hogy Törökország és Oroszország nemsokára háborúba keveredik egymással, szeptember 17-én áttért mohamedán hitre, s belépett a török hadseregbe. A török hatóságok azonban - a nyugati nagyhatalmak tanácsára - igyekeztek elkerülni a konfliktust, s Bemet a szíriai Aleppóba vezényelték. Itt 1850 őszén még megakadályozta, hogy a környékbeli arab lakosság kifossza a várost, rövidesen azonban ágynak esett, és december 10-én meghalt. A székelyek Bem apója nem volt még hatvanéves.

8 Itt is hű maradt magához és hannibáli esküjéhez: mindenütt az oroszok ellen harcolni. Muzulmán hitre tért és egy ideig Konstantinápolyban az oszmán hadsereg modernizálását irányította. Később Murad (Murat, Amurat) pasa néven a mai Szíria területén fekvő megszállt Aleppó kormányzója, katonai helytartója lett. Itt nagy érdemeket szerzett egy borzasztó keresztényüldözés leverése által december 10-én e mondattal lehelte ki a lelkét halálos ágyán: Lengyelország, én már nem szabadítalak fel... Temetésén nemcsak a magyar emigránsok, a török hatóságok képviselői voltak ott, hanem az angol és francia konzul is. Sírfelirata a következő volt: A dicső Murat pasa, aki menedéket talált a török udvarnál, megtagadta előbbeni vallását és mohamedánná lett. Szerencsések az anyák, kik olyan gyermeket hordanak méhükben, mint ő volt. De, fájdalom, nagy a mi veszteségünk! A sors kíméletlen volt e nagy emberrel szemben. Ezen dicsőséges hős életének fonalát egy csapással elvágta a halál Aleppó városában. Újratemetés Bem földi maradványai hetvenkilenc éven át nyugodtak az aleppói sírban. Az első világháború után Magyarországon és Lengyelországban újult erővel támadt fel a Bem-kultusz ben Tarnówban megalakult a Bem-bizottság, amely azt a célt tűzte ki, hogy Bem hamvait hazaszállíttassa. Ugyanakkor Magyarországon is megalakult a Magyar Országos Bem Bizottság, amely az ezzel kapcsolatos hazai ügyek intézését is magára vállalta. Némi huzavona után, június 20-án az akkor már Szíriához tartozó Aleppóban exhumálták Bem maradványait. Az exhumáláson jelen volt egy Ali Riza nevű idős török férfi, aki gyermekként még részt vett a temetésen is. A csontvázat teljes épségben találták, s a tábornok sebesülésének nyomai alapján minden kétséget kizáróan azonosították, majd egy díszes, a lengyel sassal díszített ezüstveretű koporsóba helyezték. A koporsót szállító vonat június 22- én indult el az Isztambul-Szófia-Belgrád-útvonalon át Magyarország felé. Június 26-án Kelebiánál érkezett magyar területre, ahol ünnepélyesen fogadták. Innen Kiskunhalason és Soltvadkerten át érkezett Kiskőrösre, Petőfi szülővárosába. A vonat útja valóságos diadalmenet volt: minden településen küldöttségek, egyesületek, zászlóerdő és óriási tömeg fogadta. A szerelvény június 26-án délután 5 óra 40 perckor órakor érkezett a Keleti pályaudvarra. A koporsót ágyútalpon szállították a Nemzeti Múzeumba, ahol felravatalozták. Június 27-én a Nemzeti Múzeumnál óriási ünnepséget tartottak - a koszorúzók között ott voltak a Habsburg-család Magyarországon élő tagjai is. A június 28-i díszünnepségen megjelent Horthy Miklós kormányzó is. A koporsót ünnepélyes gyászmenetben ismét a Keleti pályaudvarra szállították, s a vonat délután fél kettő körül indult el kelet felé. A határig tartó út ismét diadalmenethez hasonlított. A szerelvény Somoskőújfalunál hagyta el Magyarországot. Olyan benyomásokkal távozunk, mintha nem idegenből mennénk haza, hanem a testvéreinktől. Nem lehet ezt elfelejteni soha. Keresni kell a szavakat, de olyan pillanatok ezek, amelyekben az ember éppen a szavakat nem találja - mondta a lengyel küldöttség vezetője, Przedzymirski ezredes a Pesti Hírlap riporterének. A lengyel tisztek magyarul köszöntek el: Viszontlátásra, mire az ünneplő tömegből valaki bekiáltotta: Viszontlátásra a Kárpátokban. A feszült magyar-csehszlovák viszony ellenére a csehszlovák hadsereg is díszőrséget rendelt ki a szerelvény mellé. A vonat Füleken, Losoncon, Garamberzencén, Ruttkán és Zsolnán át érkezett Oderbergbe, majd június 29-én reggel fél nyolckor Dziedzice állomásnál lépte át a lengyel határt. Innen Krakkóba érkezett, ahol újabb díszünnepség következett. A vonat június

9 30-án érkezett Tarnówba, ahol már készen állt egy mesterséges szigeten, a hat korinthoszi oszlopon álló díszes kőszarkofág. A sajátos megoldásra azért volt szükség, mert miután Bem az emigrációban áttért a mohamedán hitre - a lengyel püspöki kar állásfoglalása szerint hamvai nem nyugodhattak a megszentelt lengyel földben. A szarkofág felirata magyar, lengyel és török nyelven tájékoztat Bem életrajzi adatairól. Magyar felirata így hangzik: BEM APÓ, a magyar szabadságharc legnagyobb hadvezére. A tábornok igazi emlékműve azonban mégsem ez, s nem is a budapesti Bem-szobor. Hanem inkább az a néhány sor, amelyet a nagy magyar költő, Bem segédtisztje, Petőfi Sándor; az a kemény nyakú és derekú magyar költő, aki a szabadságharc majd minden útjába kerülő tábornokával összeveszett, írt róla: S ha volna ember, kit mint Istent imádanék, Meghajlanék előtted Térdem, meghajlanék. A kicsi termetű, vézna, beteges emberben egészen a lélek ereje uralkodott. A csata napján valódi hős volt, nagy kócsagos csákójával mindenütt elöljárt, és sok sebtől eltorzult arca belső tűztől égett. Példája, rettenthetetlensége lángra gyújtotta katonáit is. Különösen a székelyek ragaszkodtak hozzá egészen babonás tisztelettel. Mint hadvezér, különösen az ágyúk felhasználásának és a gyors meneteknek volt mestere. Ezért egyéniségének nagyon megfelelt a kis, hegyes-völgyes országban csekély számú sereggel való harcolás. A szabadságnak önzetlen, halálmegvető, tanult és ügyes katonája volt. Hatása visszhangzik Petőfi verseiben, ki lelke egész erejével csüngött rajta. Ugyanazon ok tartotta őt távol a magyar vezérek pártoskodásától és adja magyarázatát annak, hogy Kossuth Lajos iránta előszeretettel és bizalommal volt, bár a kormány parancsait nem sokba vette, és nem csak katonai, hanem polgári igazgatás dolgában is tőle függetlenül szeretett eljárni. Emlékirata a kormányhoz közölve, Kossuth Hírlapja nov. V. ö. Czetz, Memoiren über Bems Feldzug. Zur Geschichte des ungarischen Freiheitakampfes l. B. levelezése Kossuthtal kiadta Makray. Bauer őrnagy, Bem tábornok főhadsegédének hagyománya ből. (Pest Athenaeum). Bem diadalutja reggelén. Irta Várady Gábor (Bpest Az Ország-Világ 45 s következő számaiban).

10 Emlékezete Hamvait 1929-ben hazaszállították Lengyelországba. Útja során Budapesten, a Nemzeti Múzeum előtt is felravatalozták a koporsóját. Mauzóleuma, hat oszlopon álló kő szarkofágja Tarnówban van. Budapest II. kerületében teret neveztek el róla, ahol szobra áll. Marosvásárhelyen október 17-én avatták fel szobrát, Huszár Adolf alkotását. A marosvásárhelyi Bem szobor Marosvásárhely 1848-as szellemű polgárai a XIX. század második felében a forradalom és szabadságharc emlékeit szobrokkal, emlékoszlopokkal örökítették meg. Közadakozásból országos, de főleg a vásárhelyiek pénzadományaiból emelték ezeket a maradandónak szánt emlékszobrokat. Szoborügyi bizottságokat alakítottak: Tagjaik fáradságot nem ismerve tevékenykedtek ezen történelmi emlékművek létrehozásáért. A marosvásárhelyi földművesek, kisiparosok, kereskedők adakoztak; az iparos egyletek, dalkarok, zene-egyletek, a színtársulat jótékony célú előadásokat, táncvigalmakat rendeztek és a jövedelmet befizették a szobor-bizottságok pénztárába. Így fejezték ki honfiúi és honleányi tiszteletüket, kegyeletüket a történelmi múlt emlékei, kiemelkedő történelmi személyiségeink iránt. Minden szobornak, emléktáblának, emlékoszlopnak megvan a maga szép története, amely elválaszthatatlan a marosvásárhelyi magyarság történelmi múltjától ben a székely vértanúk jeltelen sírhantját emlékoszloppal jelölték meg, 1880-ban Bem József altábornagy, a székelység szeretett Bem apója szobrát, 1899-ben pedig Kossuth Lajos szobrát leplezték le az egykori Széchenyi téren március 28-án szomorú reggelre virradt a város polgársága. A főtéren levő Bem-, Kossuth-szobrokat, a Petőfi- emlékoszlopot ledöntve találták, ismeretlen tettesek összetörték. Az alábbiakban Petőfi Sándor, a világszabadság halhatatlan költőjének marosvásárhelyi emlékeit idézem fel. Bem szobor (Bp., II. ker. Bem József tér) Istók János és Müller Tibor építész munkáját 1934-ben avatták fel. Bem apó bronzszobra bal kezével előremutat, jobb karja felkötve. Felirata szerint a magyarok felszabadulásának szimbólumául állították. A magas kőtalapzat domborműve a piskii csatát ábrázolja, és a hadvezér megformálása is erre utalhat a szöveg szerint: "A HIDAT VISSZAFOGLALOM VAGY ELESEM. ELŐRE MAGYAR! HA NINCS HÍD, NINCS HAZA." A talapzaton idézet olvasható Pető Bem apó című verséből, és felsorolják Bem József altábornagy jó néhány csatahelyét is: Alvincz, Medgyes, Jád, Vöröstorony, Brassó, Olaszfalu, Sepsiszentgyörgy, Segesvár, Hátszeg, Karánsebes, Lugos, Temesvár, Fehértemplom, Petrilova, Szaszka, Orsova. A magas kőtalapzat domborműve a piskii csatát ábrázolja, és a hadvezér megformálása is erre utalhat a szöveg szerint: "A hidat visszafoglalom vagy elesem. Előre magyar! Ha nincs híd, nincs haza." A talapzaton idézet olvasható Pető Bem apó című verséből, és felsorolják Bem József altábornagy jó néhány csatahelyét is: Alvincz, Medgyes, Jád, Vöröstorony, Brassó, Olaszfalu, Sepsiszentgyörgy, Segesvár, Hátszeg, Karánsebes, Lugos, Temesvár, Fehértemplom, Petrilova, Szaszka, Orsova.

11 ERDÉLYI PANORÁMA (Alicja Majcher-Węgrzynek) A panoráma részleteinek kiállításával megpróbáljuk felidézni a ma már nem létező "Erdélyi Panoráma", "Bem Erdélyben", "Bem és Petőfi", ill."nagyszebeni csata" címen ismert festészeti műremeket. A körkép a negyvennyolcas szabadságharc 50. évfordulója alkalmából, a magyar kormány megrendelésére készült. A feladatot Jan Styka festőművész vállalta fel magyar művészek közreműködésével, így részt vett a nagyszabású munkában Vágó Pál, a csatajelenetek kitűnő festője, Spányi Béla, a neves tájképfestő és Margitay Tihamér. A körkép társalkotói voltak Zygmunt Rozwadowski, Michał Wywiórski, Tadeusz Popiel lengyel művészek, valamint Leopold Schönchen német festő is. A festmény a lembergi (lvovi) rondellában öt hónap alatt készült el. A nagyközönség nap mint nap megtekinthette a kor legnagyobb körképét, amelynek magassága 15 m, kerülete pedig 120 m volt. A mű témája az március 11-én vívott emlékezetes nagyszebeni csata, ahol a magyar honvédsereg Bem József lengyel tábornok vezényletével, bravúros hadművelettel győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz haderő felett. A körkép a döntő pillanatot ábrázolja, amikor az öldöklő küzdelemben, az ellenséges túlerő ellenére, a csata fordulópontjához érkezett. A körkép egészéből négy részlet emelhető ki: Bem József és vezérkara, a hídért vívott harc, a honvédek rohama, s végül a közeledő magyar tartalék. A körkép első, legfontosabb részének fő alakja Bem József. A festményen lóháton látható, szerény honvédköpenyben, lovaglópálcával a kezében, a magyar vezérkar élén, amelyet honvédhuszár egység biztosít. A csoportnak külön hangsúlyt ad a Szűz Máriás magyar lobogó. A körkép második részlete a nagyszebeni hídon zajló, félelmetes látványt nyújtó véres küzdelem, ahol a kiegyenesített kaszával és fejszével felfegyverzett székelyek megtámadják a menekülő orosz gyalogságot. A harmadik részlet a honvédek rohamát és a csatatér jobb felén ellenálló orosz tüzérséget eleveníti meg. Különösen festői a negyedik részlet, a csatatérre érkező magyar erősítés a színpompás huszáregységek és előttük a híres 11. veressipkás honvéd zászlóalj. E négy részletet a kor alapos ismeretéről tanúskodó, mesterien megfestett jelenetek ötvözik egységes egésszé. Ilyen festői elem Petőfi Sándor alakja, aki szürke hátaslovon köszönti a gróf Bethlen Gergely vezette erősítést. A csata napsütötte kora tavaszi napon, késő délután zajlik, a távoli síkságból Nagyszeben városa emelkedik ki, a háttérben pedig a Fogarasi havasok kontúrja látható, ahogy a hótól fehérlő csúcsok szikráznak a lemenő nap fényében. A körképet 1897 szeptemberében állították ki a lvovi nagyközönség számára, s az év végén Budapestre szállították, ahol a Népek Tavasza 50. évfordulójának alkalmából a márciusi ünnepségek fényét emelte. Ez alkalomból a körkép egészét bemutató katalógus jelent meg, amely ma lehetővé teszi a mű egyes fellelhető részleteinek azonosítását. A körkép - a budapesti hatalmas érdeklődés és elismerés ellenére - ismeretlen okból visszakerült Lengyelországba ben Varsóban állították ki, ahol szintén óriási látogatottságnak örvendett. Az utolsó tudósítás a körképről 1908 februárjából származik, amikor is a "Scena i Sztuka" (Színpad és Művészet) című folyóirat hasábjain a mű művészeti értékeit méltató cikk jelent meg. Sajnos a körkép nem érte meg a mai időket. A kor hasonló méretű műveinek sorsára jutott: értékesítés céljából szétdarabolták - Jan Styka által saját kezűleg szignált - önálló motívumokon alapuló részletekre. Ezután a körkép feledésbe merült. A feldarabolt körkép kérdése 1928-ban került ismét szóba, amikor is Lengyelország és Magyarország közös, idegenben elhunyt nemzeti hősének hamvait ünnepélyes keretek között szülővárosába, Tarnówba szállították. Ez alkalomból a tarnówi elöljáróság több ajánlatot kapott a körkép egyes részleteinek megvásárlására. A város akkori vezetősége azonban közömbös maradt az ajánlatokkal szemben. A körkép ügye 1985-ben került ismét előtérbe, amikor Tarnówban Bem József tábornok szobrának leleplezése alkalmából a Tarnówi Múzeum alkalmi kiállítást rendezett, hogy megemlékezzen Jan Styka művéről. A körkép egészét bemutató fotogram, valamint 5 eredeti részlet komoly érdeklődésre

12 tett szert a publikum körében, és nagy visszhangra lelt a médiában. A tarnówi múzeum elhatározta, hogy felkutatja és a lehetőségekhez mérten minél nagyobb számban megszerzi a gyűjtemény számára a hatalmas festészeti műremek részleteit, melynek központi jelenetében az erdélyi sereg fővezére - Bem József tábornok - szerepel. Bem Tarnówban született, ott van a mauzóleuma és a Tarnówi Múzeumban található a három nemzet - Lengyelország, Magyarország és Törökország - őse személyének szentelt részleg is. Széles körű kutatóakció kezdődött: sajtó-, rádió- és tv-kampány, valamint felvették a kapcsolatot a gyűjtőkkel is. Körleveleket küldtek a nagyobb lengyelországi és külföldi múzeumokhoz is. A sajtóban, rádió- és tv-műsorokban többször megismételt felhívások jelentős eredményeket hoztak. A tizenöt évig tartó kutatás során sikerült a festészeti műremek 24 részletének lelőhelyét megállapítani. Egy részük lengyel múzeumok gyűjteményeiben található, néhány részlet pedig magántulajdon. A Tarnówi Múzeum 10 képet gyűjtött össze. Minden valószínűség szerint léteznek még a híres műnek további részletei is, hiszen ez ideig a körkép alig egynegyedét sikerült fellelni. Tudjuk, hogy egyes részletek örökre elvesztek: egy kép a varsói felkelés során lett a lángok martaléka, egy másik töredék az Egyesült Államokba került. Nem sikerült a nyomára bukkanni a Bem Józsefet és kíséretét ábrázoló központi jelenetnek, amelyet évekkel ezelőtt ajánlottak megvételre a városnak. Sikertelen volt a Magyarországon folytatott kutatómunka is. Nem kizárt, hogy az "Erdélyi Panoráma" egyes részletei Lvovban lappanganak. Nemrégiben egy magángyűjtőnek Párizsban sikerült megvásárolni a körkép egyik részletét, amely visszakerült Lengyelországba. Múzeumunk jelzést kapott, hogy a mű egy másik darabja Frankfurtban található. A körkép folyamatosan fel-felbukkanó újabb és újabb részelemei azt bizonyítják, valóban van esély arra, hogy az eddig ismeretlen részletek feltűnjenek különböző magángyűjteményekben, intézményekben, sőt talán múzeumokban is. A mostani kiállításon 18 "Erdélyi Panoráma"-részletet mutatunk be. Tíz kép a Tarnówi Múzeum gyűjteményéből származik, ötöt varsói múzeumoktól kölcsönöztünk - a Nemzeti, a Függetlenségi, a Lengyel Hadtörténeti, valamint a Krosnói Múzeumtól -, három pedig magángyűjtőktől való. Két replika is található a kiállításon, melyeket az "Erdélyi Panoráma" évi budapesti kiállításán adtak ki. A festészeti műremek legérdekesebb jeleneteit mutatják be: az erdélyi sereg vezérét, Bem József tábornokot a magyar vezérkar élén, valamint a magyar erősítést lovon üdvözlő Petőfi Sándort. Ezeket a replikákat 1000 példányban adták ki, és Magyarországon terjesztették a körkép készítésének finanszírozására. Az 1898-ban, Budapesten kiadott alkalmi albumról készített reprodukció segítségével a kiállítás megismerteti a nagyközönséggel a körkép teljes egészét. Reméljük, hogy az "Erdélyi Panoráma" részleteinek az egyik társalkotó, Vágó Pál szülőföldjén való bemutatása hozzájárul ahhoz, hogy a hatalmas mű további, esetleg Magyarországon lévő részleteit is megtalálhassuk.

13 Lengyelek az es magyar szabadságharcban Magyarország szabadságküzdelmében több nép fiai is részt vettek, ám a külföldről érkezettek közül egyetlen nemzet sem adott annyi katonát, főtisztet, sőt tábornokot, mint a lengyel. (Nem csoda, hiszen mind az es felkelés, mind a sikertelen évi krakkói forradalom számos üldözöttje Magyarországon talált menedéket, ahol tüntető szimpátiával fogadták őket.) A tábornoki és törzstiszti kar 4,2 százalékát lengyelek alkották, nem is akármilyen beosztásokban: februárjában Henryk Dembiński altábornagy volt a magyar sereg fővezére, a lengyel légió Józef Wysocki, illetve Jerzy Bulharyn parancsnoksága alatt harcolt, az erdélyi hadsereg élén 1848 decembertől a lengyel történelem legendás alakja, Józef Bem, azaz Bem József - a magyaroknak a mai napig Bem apó - állt. A Magyar Tudományos Akadémia épülete mellett, az Akadémia utca 1. számot viselő, klasszicista stílusú palota, az egykori István Főherceg Szálló falán 1926-ban helyezték el Bem József ( ) bronzból öntött domborművét, Farkas Zoltán munkáját. (Több más szervezet mellett 1996-tól ebben a házban működik a Fővárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat.) A portré megformálásához a művész Bem segédtisztje, Petőfi Sándor 1849-ben készített, napjainkban az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött híres grafikáját vette alapul. A vörösmárvány-keretbe foglalt, négyzet alakú reliefen a balra tekintő arckép alatt a Bem tábornok felirat olvasható. A dombormű fölötti fehérmárvány-táblára a következő szöveget vésték: E házban lakott nov ig / BEM JÓZSEF tábornok. / Lengyelország szülötte, / Magyarország hőse, / Törökország halottja. / Emlékének a Magyar-Lengyel Egyesület / A dombormű alatti, 2000-ben készült márványtáblán a magyar szöveg lengyel nyelvű fordítása olvasható. A Törökországban muzulmán hitre tért Bem - Murád pasa néven -Aleppo kormányzójaként halt meg december 10-én. Hamvait 1929-ben hazavitette a lengyel kormány. Az Aleppóból Tarnówba tartó vonat június 27-én megállt Budapesten, ahol a főváros lakossága a Magyar Nemzeti Múzeum előtt tiszteleghetett Bem apó koporsója előtt. Az esemény rádöbbentette a magyarokat, hogy a szabadságharc legendás tábornokának nincs köztéri szobra az országban. (Marosvásárhelyen ban állították fel Huszár Adolf Bem-szobrát, amelyet azonban Erdély elcsatolása után ledöntöttek.) Az 1929-ben megalakult Magyar Nemzeti Bem Szoborbizottság báró Balás György elnöklete alatt gyűjtést indított a lengyel tábornok fővárosi szobrára re jelentős összeg gyűlt össze, így a bizottság felkérhette Istók János szobrászművészt Bem apó emlékművének elkészítésére. A szobor helyéül a II. kerületi Pálffy teret jelölték ki. (A tér 1950 óta viseli Bem József nevét.) A mészkőből faragott méretű posztamensre a tábornok kétszeres életnagyságú, álló alakú bronzszobra került. Bem fején a Petőfi-rajzról már ismert Kossuth-kalap, egyszerű ruházata Bem puritán egyéniségét idézi. Lábán nagy csizma, egyenruhája fölött katonaköpeny, amelynek bal oldali álzsebén bukkan ki a derekára felkötött Kossuth-kard markolata. A tábornok jobb keze fel van kötve. (A szászvárosi csatában egy golyó szétzúzta középső ujját. A hagyomány szerint a lováról le sem szállva amputáltatta szétroncsolt testrészt.) A Müller Tibor tervezte talapzaton több felirat olvasható. A szobor alépítményének előlapján mindössze ennyi áll: BEM APÓ. Nem Józef Bem, vagy magyaros változata, Bem József. Bem apó - ahogy katonái emlegették szeretett parancsnokukat, s ahogy a magyar nép emlékezetében mindörökre megmaradt. A talapzat homlokzati oldalának szövege: PISKI / csata 1849 / A hidat visszafoglalom / vagy elesem. / Előre magyar! / Ha nincs híd nincs haza. A felirat az erdélyi Piski község mellett február 9-én lezajlott csatára utal. A magyar sereg több vesztes ütközet után érkezett Piskihez, ahol kiegészült az Aradról Damjanich által küldött segédcsapatokkal. A csatában a Sztrigy folyó fölötti híd birtoklásáért dúlt a legvéresebb ütközet. Bem határozottan kijelentette báró Kemény Farkas és Inczédy Sámuel zászlóaljparancsnokoknak: "Die Brücke verloren, Siebenbürgen verloren." (Ha a híd elveszett, Erdély is elveszett.) A csata váltakozó szerencsével folyt. Bár osztrákok kemény kézitusa árán átjutottak a hídon, a honvédeknek sikerült őket visszaszorítani. A császári csapatok újabb támadása viszont a magyarokat szorította a Sztrigy túlsó partjára. Amikor néhány főtiszt a híd végleges feladását javasolta, Bem dühösen kifakadt: "A híd

14 enyém marad, vagy meghalok!" Összpontosított tüzérségi tűzzel majd a 11. és a 24. zászlóalj szuronyrohamával eldőlt a csata sorsa. Bem döntő győzelmet aratott, és Piski neve bekerült a magyar hadtörténetbe. Az innen megindult támadó hadműveletek révén a honvéd csapatok március közepére Gyulafehérvár és az Érchegység kivételével felszabadították egész Erdélyt. A talapzat homlokzati részére felvésett szöveg tehát Bem tábornok két híressé vált mondásának összefűzött változata. A posztamens alsó részének előlapját rohamozó honvédeket ábrázoló dombormű díszíti, a talapzat homlokzati része előtt, mészkőből faragott keretbe egy téglát helyeztek Bem tarnówi szülőházából. A közelmúltban eltűnt ereklyét a lengyelek 1999 márciusában pótolták. Az alépítmény két oldalára Bem hadjáratainak állomásait vésték. A jobb oldalon Dés / Zsibó / Csucsa / Kolozsvár / Besztercze / Bethlen / Naszód / Tihucza / Marosvásárhely / Gálfalv /, Nagyszeben / Szelindek / Vízakna / Szászsebes / Szászváros / Piski, míg a túlsó oldalon - időrendben tovább haladva - Alvincz / Medgyes / Jád / Vöröstorony / Brassó / Olaszfalu / Sepsiszentgyörgy / Segesvár / Hátszeg / Karánsebes / Lugos / Temesvár / Fehértemplom / Petrilova / Szászka / Orsova. Az utolsó helységnév, Orsova a magyar határ volt, innen már a törökországi emigrációba vezetett a lengyel tábornok útja. Az emlékmű talapzatának hátoldalán három versszak olvasható Petőfi: Négy nap dörgött az ágyú... című költeményéből. A verset az február 4-én vereséggel végződött vízaknai csatát követő véres visszavonulás után írta az ekkor századosként Bem törzskarában szolgáló költő. Az idézet alatti három rövid sorban ez áll: Legyen ez a szobor a világ előtt / a magyarok felszabadításának / symboluma! (A harmincas években felvésett felirat jóslata 1956-ban beteljesedett: október 23-án az egyetemi ifjúság felvonulása élén magyar és lengyel zászlót lobogtatott a dunai szél. A filmhíradó megörökítette a szobor környékén lezajlott tömegtüntetést. Talán ezek voltak az utolsó pillanatok, amikor a kamera még békés és fegyvertelen embereket filmezett. Hamarosan eldördültek az első lövések a Magyar Rádió épülete előtt, s ezt követően már a fegyvereké volt a szó... A Bem-szobor később újra szimbólum lett mind a hatalom, mind az ellenzék szemében. Az 1980-as években több ízben volt itt március 15-i tüntetés.) Bármilyen remekül sikerült Istók János alkotása, a szobor hangulatát csak az érzi igazán, aki érti a talapzat feliratait. Ezért született az az elhatározás, hogy legalább a feliratok egy részét lefordítják lengyelre március 22-én a lengyel nagykövet jelenlétében avatták fel a Bem-szobor közelében elhelyezett emlékkövet, amelyre a lengyel tábornok legfontosabb életrajzi adatait és a talapzat homlokzati részén olvasható idézet lengyel fordítását vésték.

15 Freidorf Freidorf = Szabadfalu [TIMIŞ - TEMES] Freidorf 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik jelentős epizódja is e településhez kapcsolódik. A Temesvárt - amelynek katonai vezetősége hűségesen kitartott az osztrák császár mellett - sikertelenül ostromló magyar seregek itt, Freidorfon vertek tanyát. Vezetőjük, Bem József tábornok a paplakban rendezte be főhadiszállását, míg tisztjei, közöttük szárnysegédje, Petőfi Sándor a környező házakban laktak. A mai freidorti parkban áll az az emlékmű, amely a 150 évvel ezelőtti pillanatot örökíti meg, amikor Bem József tábornok szárnysegédjét, a híres költőt, Petőfi Sándort őrnaggyá léptette elő. Az emlékműnél minden esztendőben március 15-én a kegyelet virágait, koszorúit helyezi el a hálás utókor, az itteni magyarság képviselője. A koszorúzási ünnepség után a megemlékezők felkeresik a freidorfi temetőben levő honvédsír-emlékművet is, nem feledkezve meg, hogy itt nyugszanak azok, akik az ostrom során életüket áldozták a szabadságért.

16 A szabadságharc Az újonnan megszervezett honvédsereg pákozdi diadala után Jellasics kénytelen volt fegyverszünetet kérni. A bán azonban megszegte a megállapodást, és cserbenhagyva katonái egy részét, Ausztria felé indult. Hadait két magyar tábornok, Perczel Mór és Görgey Artúr szétverték. Miközben Jellasics Bécs felé menekült, a császári fővárosban ismét kitört a forradalom. Az udvar Olmützbe tette át székhelyét. Kossuth szerette volna a bécsi forradalmat megsegíteni. A magyar hadak ellen azonban már nemcsak a horvát katonák harcoltak. Az új császári főparancsnok, Windischgrätz herceg rendelkezésére gyakorlott és jól felszerelt katonák álltak. A magyar tisztek korábban a császári haderőben teljesítettek szolgálatot. Ők azt javasolták, hogy kerüljék el a csatát a herceg csapataival. Kossuth hajthatatlan volt. Az október 30-án, Schwechatnál lezajlott ütközet az osztrákok győzelmét hozta. Kossuth hiába próbálta megállítani a nemzetőröket, a magyar sereg szétfutott. A vereség miatt sokan Móga János főparancsnokot okolták. A betegeskedő tábornokot leváltották, és helyette Görgey Artúrt nevezték ki. Görgey legfontosabb feladatának az egységes és jól felszerelt honvédség megteremtését tartotta. A szabadságharc hírére egymás után szöktek haza a külföldön állomásozó magyar katonák és tisztek. A hadsereg újjászervezése sürgető volt, mert két irányból is támadás készült Magyarország ellen. Nyugatról Windischgrätz serege csak az alkalmat várta, hogy eltiporhassa a forradalmat. Erdélyben Puchner Antal császári tábornok tagadta meg az engedelmességet az Országos Honvédelmi Bizottmánynak. Puchner saját katonái mellett a szászokra és a románokra próbált támaszkodni. Ez utóbbiak századok óta sérelmezték, hogy nem kaptak helyet a három nemzet sorában. Fegyverrel törtek a magyar falvakra, kegyetlenül lemészárolva a kezük közé kerülő magyarokat és székelyeket. A pesti forradalom egyik legtehetségesebb vezére, az alig 21 éves Vasvári Pál is egy ilyen vérengzésnek esett áldozatul. December elején az Olmützben tartózkodó udvar döntő lépésre szánta el magát. A Habsburg-család és tanácsadói úgy látták, hogy V. Ferdinánd erélytelennek bizonyult. Az uralkodó szemére vetették, hogy kezdetben tárgyalt a magyarokkal, s nem verte le tűzzel-vassal a rebelliót. Ferdinándnak nem maradt más választása, le kellett mondania. Az új császár, Ferenc József 18 évesen lépett trónra. A magyar országgyűlés nem volt hajlandó elismerni uralmát december közepén hatalmas osztrák sereg zúdult Magyarországra. Legfontosabb céljuk Pest- Buda elfoglalása volt. Görgey tudta, hogy ilyen ellenféllel nem veheti föl a harcot. A fővárost kiürítették. Az országgyűlés és a kormány Debrecenbe menekült. Windischgrätz Budára való bevonulása után azt hitte, hogy teljes győzelmet aratott. Megkezdte a bosszúállást. Batthyány Lajos

17 lemondott miniszterelnököt börtönbe vetette. Az országon már-már a csüggedés lett úrrá, ám Erdélyből jó hírek érkeztek. A lengyel szabadságharcok hőse, Bem József tábornok egymás után aratta ott a győzelmeket. Az alacsony, vézna tiszt minden alkalommal maga vezette rohamra seregét. Testét harci sebesülések nyomai borították. Bár magyarul nem tudott, és ezért németül vezényelt, katonái rajongva szerették, s Bem apónak nevezték el. Bem alig három hónap alatt elérte, hogy a császári sereg kiszorult Erdélyből. Közben a Budáról kivont honvédség a Felvidék felé tartott. Görgey elképzelése az volt, hogy a bányavárosokon keresztülhaladva keletre fordul, és leereszkedik a Tiszához, itt pedig egyesül majd a többi magyar sereggel. Terve azonban csaknem kudarcot szenvedett. Lőcse és Eperjes között ugyanis, a Branyiszkói-hágónál a császári csapatok útját állták. Az ellenség sorainak áttörése a behavazott és rendkívül meredek szorosban reménytelennek tűnt. Guyon Richárd vezetésével azonban a magyar katonák lezúdultak a hegyoldalon, és szinte elsöpörték az ellenséget. Guyon mellett, kezében kereszttel, Erdősi Imre piarista szerzetes vezényelte a rohamot. A Tisza és a Bodrog találkozásánál, Tokajnál egyesült magyar hadak márciusban indultak meg Magyarország nyugati részének felszabadítására. Április elején a Görgey fővezérsége alatt álló honvédsereg egymás után aratta győzelmeit. 2-án a hatvani, 4-én a tápióbicskei, 6-án az isaszegi, 10- én a váci csaták voltak a diadalmas előrenyomulás állomásai. Április 26-án sikerült felmenteni Komáromot is. A komáromi erőd az akkori Európa egyik legjobban megerősített vára volt, amit a császári csapatok hónapok óta hiába próbáltak bevenni. Április utolsó napjairanyugat-magyarország; a Drávától délre fekvő vidék kivételével visszakerült magyar kézbe. Erdélyt Bem csapatai szabadították fel. A délen fellázadt szerbeket Perczel Mór tábornok szorította ki az országból. Mindössze egyetlen erősség bevétele volt hátra. Az ország fővárosában, Budán ugyanis még a császári sereg volt az úr. A tavaszi hadjárat sikerei még tartottak, amikor Debrecenben összeült a magyar országgyűlés. Kossuth javaslatára a képviselők Magyarországot független államnak nyilvánították, s a Habsburgházat megfosztották a tróntól. A Függetlenségi Nyilatkozatnak nevezett okmány sok katonatisztben szült ellenérzéseket, hiszen ők korábban a császárra esküdtek fel. Komárom felszabadítása után a honvédsereg nem üldözte tovább az osztrákokat, hanem a főváros felszabadítására indult. A császári sereg parancsnoka, Hentzi tábornok tűz alá vetette Pestet. Megparancsolta a csaknem elkészült Lánchíd fölrobbantását is, ám ezzel kudarcot vallott. A honvédsereg végül május 21-én, súlyos harcok árán tudta elfoglalni a budai várat. (Pest lerombolását és Buda várának ostromát Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében örökítette meg.) Buda visszafoglalásával a magyar szabadságharc csillaga fényesebben ragyogott, mint valaha. Ám Ferenc József nem nyugodott bele az ország elvesztésébe. Mivel saját seregét gyengének érezte, I. Miklós cártól kért segítséget. Az orosz uralkodó tartotta magát az 1815-ben kötött szövetséghez, és csapatait hamarosan megindította Magyarország felé. A főből álló honvédseregnek osztrák és orosz katonával kellett megküzdenie. Az osztrák uralkodó főparancsnoknak a kegyetlenségéről hírhedt tábornokot, Haynaut tette meg. A magyar hadvezetés véleménye megoszlott abban a kérdésben, hogy a hatalmas túlerővel hol kell fölvenni a küzdelmet. A Szegedre menekült kormány és Kossuth a Tisza és a Maros találkozásánál szerette volna egyesíteni a seregeket. Görgey azonban úgy gondolta, szerencsésebb Komáromnál útját állni a nyugatról az országra törő Haynaunak. A július 2-án itt megvívott ütközet mindkét oldalon hatalmas veszteségekkel járt, maga Görgey is megsebesült. Végül a magyar had kénytelen volt elvonulni. Bem és honvédeinek hősiessége ellenére Erdélyből hamarosan szintén ki kellett vonni a magyar seregeket. Az egyik utolsó itt vívott csatában, július 31-én Segesvár mellett esett el Petőfi Sándor is. A magyar hadsereg délen állomásozó maradéka fegyverek és lőpor nélkül maradt. Mégis igyekeztek megállítani az ellenséget. Az utolsó remény is elveszett, amikor augusztus 9-én Bemet Temesvárnál legyőzte Haynau serege. Görgey számára egyetlen lehetőség maradt: a megadás. Erre augusztus 13- án, Világoson került sor. A győztesek közül az oroszok talán hajlandók lettek volna megbocsátani ellenfeleiknek. Haynau hajthatatlan volt, és kegyetlen bosszúra szánta el magát. Csak a Komárom várában Klapka György tábornok parancsnoksága alatt álló katonák menekültek meg a büntetéstől. Ők október 2-áig még védték az erődöt, és csak büntetlenségük ellenében adták át azt a császáriaknak.

18 A Szabadságharc katonai eseményei A szabadságharc katonai eseményeinek kezdete a Batthány-kormányhoz kötődnek. Miután április 11-én szentesítik az úgynevezett "áprilisi törvényeket", a nemzetiségi területeken parasztmozgalmak indulnak meg, mert a jobbágyok 60%-a zsellér, akiknek nem juttatnak földet, ezért sok helyen földfoglaló mozgalmakra kerül sor, ezekkel is meg kell birkóznia a kormánynak májusában fölállítják az első 10 honvédzászlóaljat, nemzetőrségnek álcázva. Júliusban az udvar kérést intéz a magyar országgyűléshez, melyben a magyarok hozzájárulásának mértéket akarja tisztázni az olasz forradalom leveréséhez. A pártok vitáját Kossuth július 11-i beszéde szakítja meg, amelyben újoncot és az ellátásukhoz szükséges 42 millió forintot kéri megszavazni. Ez meg is történik ("önök fölállottak; s én leborulok a nemzet nagysága előtt!"), nyáron pedig megkezdődik a szabadcsapatok toborzása mellett a Kossuth-bankó kibocsátása és az európai forradalmak leverése is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a Habsburgoknak lehetőségük nyílik a komolyabb beavatkozásra Magyarországon. (Windischgrätz és Radeczky felszámolják az olasz és a német mozgalmakat, Jellasics horvát felkelőihez pedig szerbek is kapcsolódnak.) Júliusban a kormány tárgyal Jellesiccsal, de neki nem elég a Batthány által felkínált autonómia, mert vissza kellene adniuk Fiúmét, és el kellene ismerni a magyar kormányt. Jellasics ezt elutasítja, ezért Batthány és Deák augusztusban Bécsbe mennek, hogy a Habsburgok fékezzék meg a horvátokat, de nem fogadják őket. Augusztus 31-én királyi leirat érkezik az országgyűléshez, amelyben közlik, hogy a hadügy és a pénzügy továbbra is a birodalom hatáskörébe tartozik, valamint, hogy a horvát kérdést Magyarországnak kell fegyveres erőszak nélkül megoldania. A leirat hatására Kossuth az országgyűlés 100 tagját küldi Bécsbe, hogy az uralkodó engedékenységéről meggyőződjenek, azonban szeptember 4-én - amikor a küldöttség elindul- az udvar ismét kinevezi Jellasicsot horvát bánná. Szeptember 9-én a küldöttség megérkezik Bécsbe, de sürgősen hazajönnek Deákkal és Batthányval egyetemben. Szeptember 10-én a kormány - Szemere, Mészáros és Kossuth kivételével- lemond, mert tárgyalási politikája sikertelen, de szeptember 28-ig helyettes híján tovább intézi az ügyeket. Szeptember 11-én Jellasics Légrádnál átlépi a magyar határt, ezzel megkezdődik a szabadságharc. Szeptember 16-án megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány, melynek hattagú vezetősége - beleértve Kossuthot is- teljhatalommal rendelkezik, de az irányítást csak október elején veszi át. Eközben Jellasics főnyi seregével szinte akadálytalanul halad a Dunántúlon Pest felé, az áruló ex-császári tisztek sorra visszavonulnak. Eszéktől követi őt a Roth és Philippovics által vezetett főnyi oldalvéd. Szeptember 28-án gróf Lamberg Ferencet a teljhatalmú katonai biztost Pesten a hajóhídon fölkoncolják. A magyar hadsereg új főparancsnoka, Móga János parancsot kap az országgyűlési képviselőktől, hogy Pákozd- Sukoró térségében támadja meg Jellasicsot. Ez szeptember 29-én következik be, ahol Móga kétszeres túlerőt győz le újoncaival. A vereség miatt Jellasics fegyverszünetet kér, amit arra használ ki, hogy lóhalálában elhagyja az országot, október 4-én pedig kinevezik Magyarország teljhatalmú biztosává (miután aznap V. Ferdinánd már föloszlatta az országgyűlést). Szeptember 30-án Görgei Artúr, a haditörvényszék elnöke kivégezteti gróf Zichy Ödönt hazaárulás vádjával, és ezen tettével nyeri meg Kossuth tetszését. Jellasics magára hagyta Rothot és Philippovicsot, akik oldalvédjének sorsa október 5-6-án teljesedik be; az ozorai csatában Görgeitől szenvednek vereséget, és kényszerülnek a fegyverletételre. A magyar győzelmek hírére Bécsben október 6-án újabb felkelés tör ki, Latourt, a hadügyminisztert -aki elrendelte Magyarországnak a 9 iránybóli egyszeri megtámadását- a nép felkoncolja. Az udvar Olmützbe menekül, hogy onnan számolják föl a magyar segítséget váró bécsi forradalmat. Móga azonban megáll a magyar- osztrák határon, mert az országgyűlésen is vita alakul ki arról, hogy az önvédelmi harc kereteibe belefér-e Bécs megsegítése. Végül is háromhetes késlekedés után Móga átlépi a határt, de ekkorra Radeczky és Windischgrätz már fölszámolták a bécsi forradalmat. Október 30-án Schwechatnál az osztrákok győznek, de még nem tudják a magyarokat követni. Novemberben fölénybe kerülnek a Schwarzenberg- pártiak a windischgrätziekkel szemben. Céljuk egy erősen centralizált összbirodalom létrehozása, ennek érdekében december 2-án lemondatják V. Ferdinándot a trónról, Ferenc Károlyt a trónigényéről, Zsófia pedig eléri, hogy Ferenc Józsefet koronázzák meg. Ferenc József nem szentesíti az alkotmányt, ezért a magyar liberális nemesség egy része nem ismeri el törvényes uralkodónak, ami csak az ellentéteket növeli. Az összbirodalmi centralizáció megvalósításához természetesen vissza kell terelni Magyarországot a "helyes mederbe",

19 ennek érdekében Magyarország ellen novemberben minden irányból támadás indul. A legnagyobb erőkkel Schlick Északkelet- Felvidéken, illetve Galíciában; Puchner Dél-Erdélyben; Urban Észak- Erdélyben és Bukovinában rendelkezik, az osztrák főerő (44000 fő) Windischgrätz vezetésével csak december közepén érkezik. Az OHB fokozatosan szembekerül a parasztokkal is, mert a radikálisabbak meg akarják szerezni a hazaárulók földjeit, de az OHB ragaszkodik azon kijelentéséhez, hogy földosztás csak a szabadságharc után lesz, valamint a nemzetiségi mozgalmak Béccsel szövetkeznek, mert ott nekik fűt-fát ígérnek. A schwechati csatavesztés után Kossuth Görgeit teszi meg főparancsnoknak, akinek a fős feldunai hadseregével kellene Windischgrätzet a Kisalföldön föltartóztatnia Buda védelmében. Görgei azonban ehhez alkalmatlannak ítéli seregét, és visszavonul téli pihenőre a bányavárosokhoz. Eközben Puchner Háromszék kivételével elfoglalja Erdélyt, Schlick pedig Kassát, és Miskolc felé tart. Percel Mór Mórnál csatát vállal Windischgrätz-cel, de a túlerő győz, nyitva áll előtte az út Budáig. Erre az országgyűlésen ismét vita alakul ki, hogy mi költözzön át Debrecenbe, és mi ne. Windischgrätz jelentős győzelme után már csak a feltétlen megadásról hajlandó tárgyalni, amit azonban még a "békülékenyek" sem akarnak, december 31-én megkezdődik az országgyűlés és a hivatalok átköltöztetése Debrecenbe, de itt marad egy küldöttség, amelynek Windischgrätz- cel kellene tárgyalnia. A költözés jelenti a belső egység bomlásának kezdetét, mert jó néhány képviselő csak késve érkezik Debrecenbe, vagy pedig egyáltalán nem utazik oda. A nemesség egy része pedig a püspöki karral egyetemben a Habsburg udvarral keres kapcsolatokat. December közepén megkezdődik Erdély fölszabadítása Bem József által, aki sikeres hadműveleteivel kiveri az ellenséget Észak-Erdélyből, december 25-én pedig Kolozsvárt menti föl január 4-én Windischgrätz bevonul Pestre, Batthányt (a küldöttség vezetőjét) pedig lecsukatja. Január 5- én Görgei kiadja a váci nyilatkozatot, amelyben megtagadja Kossuth azon parancsát, hogy mentse föl Lipótvárat és Komáromot; és inkább a felvidéki bányavárosokba megy téli pihenőre, hogy hadseregét szervezhesse (de onnan kiszorul a hodrusbányai és a szélaknai vereségek miatt). Január 13- án Bem bevonul Marosvásárhelyre, mire Székelyföldön egy népfölkelés bontakozik ki. Puchner január 17-én Gálfalvánál megtámadja Bemet, de vereséget szenved. Bem nem várja meg a népfölkelőket, hanem február 4-én Nagyszeben ellen vonul, de Puchner Piskiig szorítja vissza, ahol azonban február 9- én Bem kerekedik fölül. Ezután Medgyesre kell vonulnia, mert Urban ismét betört Erdélybe, Brassót pedig oroszok szállták meg. Bem kétfelé osztja seregét. Az egyik fele Urban ellen vonul, akit sikerül is kiszorítaniuk Bukovinába, az újra egyesült sereget azonban Puchner Medgyesnél megveri, akik ezért kénytelenek Segesvárra visszavonulni. Itt Puchner be akarja őket keríteni, de március 10-én Bem áttöri a gyűrűt, és erõltetett menetben március 11-re Nagyszeben alá érkezik. Az itt állomásozó orosz csapatok megsemmisülnek az ágyútűzben, és a várost is sikerül még aznap bevenni. Március 19- én az ellenséges erők Feketehalomnál még egy csatát vállalnak, majd ennek elvesztése után Brassót harc nélkül föladják, és március 21-én kivonulnak Erdélyből, Erdély fölszabadul. Ez igen fontos tény, mert Nagyvárad a hadiipar egyik központja, valamint a Tiszántúlt nem lehet kétoldalról támadni. Évvel párhuzamosan, február 5-én Guyon Richárd áttöri a Branyiszkói- hágót védő osztrák vonalakat, így Görgei előtt szabaddá válik az út a Tisza felé, február közepére meg is érkezik a Felső-Tisza vidékére, a magyar hadműveleti bázis területére, Klapka pedig Tokajnál megállítja Schlicket. Az OHB parancsának értelmében Klapka haditervet dolgoz ki Windischgrätznek a Kápolna környékén történő bekerítésére, hogy ne tudjon Schlick-kel egyesülni, az elterelés érdekében pedig Perczelnek a Szolnoknál és a Kecskemétnél állomásozó csapatokkal meg kell támadnia Jellasicsot, és el kell hitetni az osztrákokkal, hogy ez a főerő. Perczel bár jól támad, az osztrákok mégis megtudják, hogy nem ő a főerő, ezért Windischgrätz és Schlick erõltetett menetben megindulnak egymás felé, hogy mihamarabb egyesülhessenek. A magyar haderők főparancsnoka, Dembinski Henrik (Görgeit a váci nyilatkozat miatt leváltották) február én ellentámadást indít Kápolnánál, de a rossz manőverezések miatt nem sikerült a terv, Dembinski pedig -a magyar főtisztek tiltakozása ellenére- jobbnak látja Tiszafüredre visszavonulni. Görgei az elégedetlen tisztek élére áll, ezért Kossuth odautazik, hogy Görgeit most már haditörvényszék elé állítsa, de ott azt tapasztalja, hogy a többi tiszt is alkalmatlannak véli Dembinskit, így Kossuth Vetter Antalt teszi meg főparancsnokká, de néhány sikertelen csata után Vette március 28-án betegségére hivatkozva lemond, Kossuth pedig újra kinevezi Görgeit a hadsereg főparancsnokának.

20 A kápolnai csatát - bár nem volt győzelem az osztrákok számára, hiszen a magyarok visszavonultak- Windischgrätz úgy jelenti az udvarnak, mintha fényes győzelmet aratott volna. Ezen fölbátorodva március 4- én Schwarzenberg feloszlatja a birodalmi parlamentet, és új alkotmányt hirdet ki a császári teljhatalomra hivatkozva, ez az olmützi alkotmány. Ebben fölfüggesztik Magyarország 1848-as alkotmányát, és kimondják, hogy hazánk koronatartományként kezelendő. Ez azonban nem hátráltatja a magyar hadvezéreket, hogy Klapkával elkészíttessék a tavaszi hadjárat haditervét, amelynek alapján március végétől megkezdődik Magyarország fölszabadítása. A tavaszi hadjárat megint Windischgrätz bekerítését és megsemmisítését tűzi ki célul. Ennek érdekében egy hadtest a pest- gyöngyösi úton kelti a főerők látszatát, amelyet megerősít az ezen hadtest által elért hatvani győzelem április 2-án. Aulich Lajos, Damjanich János és Klapka György dél felől akarják bekeríteni Windischgrätzet, ez azonban a tápióbicskei csatában április 4-én kiderül, és bár április 6-án Windischgrätz újabb vereséget szenved az isaszegi csatában, Gödöllőnél sikerül kibújnia a gyűrűből. Az isaszegi vereség miatt Windischgrätzet leváltják, posztját Welden foglalja el, de ő sem jár sikerrel. Aulich ugyanis elhiteti Weldennel, hogy megint a főerővel áll szemben, miközben az Vácon (április 10), Léván és Nagysallón (április 19) keresztül Komárom fölmentésére indulnak (április 26). Sajnos közben Welden is rájön, hogy mi a helyzet, és elrendeli Buda kiürítését, április 23- án az első lovasjárőr belovagol Budára, a főváros azonban csak május 21-én szabadul föl. A győzelmek hatására az ország még föl nem szabadított területein népfölkelések bontakoznak ki, amelyek a hadsereggel egyetemben fölszabadítják az ország nagy részét. Április 14-én a debreceni nagytemplomban a katonai sikerekre alapozva felolvassák a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kinyilvánítja a Habsburg-ház trónfosztását és az elszakadást.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE 1. 1848 szeptember: a szeptemberi fordulat Kettős fordulat: külön-külön leverik az európai forradalmakat a magyar forradalom átfordul szabadságharcba 2. Az udvar első támadása

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum

Új Szöveges dokumentum Az 1848-49-es szabadságharc hadtörténete Új Szöveges dokumentum 1848. márc. 3. Kossuth felirati javaslatban alkotmányt kér az egész Habsburg birodalomnak forradalmi hullám mozdítja el az eseményeket a

Részletesebben

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek"

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek GALAMBOS SÁNDOR A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek" (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról) Nyíregyháza és Iserlohn német város között napjainkban élénk testvérvárosi kapcsolat áll

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Forradalom és szabadságharc III. FORDULÓ Név:... Cím:... Iskola, évfolyam:... E-mail cím:... 1. Tedd időrendi sorrendbe

Részletesebben

Az aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5.

Az aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2012. október 5. 1 1. Saját és a kortársak vélekedése szerint ártatlanok: A Hon, a Szabadság és a Trón védelméért 1848. áprilisi

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

ÖRÖKSÉGÜNK 48. Történelem csapatverseny. Örökségünk 48. Országos vetélkedő. internetes elődöntője rejtvényfüzetének javítókulcsa 2012.

ÖRÖKSÉGÜNK 48. Történelem csapatverseny. Örökségünk 48. Országos vetélkedő. internetes elődöntője rejtvényfüzetének javítókulcsa 2012. ÖRÖKSÉGÜNK 48 Történelem csapatverseny Örökségünk 48 Országos vetélkedő internetes elődöntője rejtvényfüzetének javítókulcsa 2012. A rejtvényfüzet kitöltésének határideje: 2012. április Egy adott időpontban,

Részletesebben

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála 2012 július 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Kétszáznegyvenezernyi orosz hadsereg hömpölyödött alá Magyarországra.

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Történelmi Háttér 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés értelmében Magyarország és Románia határát átrajzolták.

Részletesebben

1848. március 15. 1. Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek. A tevékenység menete

1848. március 15. 1. Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek. A tevékenység menete Demény Piroska 1848. március 15. 1 Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek A tevékenység menete Szerepbe lépés Érkezéskor minden gyermek névkártyát húz (az 1948. márciusi eseményekhez kapcsolódó nevek:

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Szendrő Dénes ISASZEG ÉS A LENGYEL LÉGIÓ

Szendrő Dénes ISASZEG ÉS A LENGYEL LÉGIÓ A tanulmány az Isaszegi Hírek, Közéleti havilap, XVII. évfolyam, 2005. májusi számának 6-7. oldalán megjelent cikk aktualizált változata. Szendrő Dénes ISASZEG ÉS A LENGYEL LÉGIÓ Az 1848-49-es szabadságharc

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar ZSOMBOLYA Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi

Részletesebben

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György 1 Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György gyalogsági zubbony 1798-1808 között kép: Ottenfeld Magyar gránátos és tiszt 1805-ből,

Részletesebben

Bem és a székelyek EGYED ÁKOS

Bem és a székelyek EGYED ÁKOS EGYED ÁKOS Bem és a székelyek 1848 szeptemberében, Jellacic támadásával majdnem egy időben, szeptember 13-án a naszódi 2. román határörezred parancsnoka, Úrban alezredes bejelentette, hogy felmondja az

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe A hetedik osztályosok kirándulása 2015. április 14-én hajnal kettőkor indult az iskola előtti buszmegállóból. A csomagok és az ajándékok gondos bepakolása,

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Gábor Áron, a székely ágyúhős

Gábor Áron, a székely ágyúhős Hankó Vilmos Gábor Áron, a székely ágyúhős 1848 novemberében már egész Erdély elveszett a magyar ügyre nézve. Enyed, Torda, Dés, Szamosújvár után Kolozsvár is elesett. A székely tábort Marosvásárhelyen

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Kováts Mihály Emléknapok. Történelmi tanulmányi verseny. 7. évfolyam

Kováts Mihály Emléknapok. Történelmi tanulmányi verseny. 7. évfolyam Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 7. évfolyam 2005 1. Hol volt 1774-ben az I. Kontinentális kongresszus? A. Washington C. Philadelphia B. Boston D. New York 2. Mikor halt hısi halált

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap

Részletesebben

Az élő hadtörténelem óra

Az élő hadtörténelem óra Az élő hadtörténelem óra A komáromi várlátogatás Június másodikán, ismét megrendezésre került a már lassan szokásosnak mondható éves, hadtörténelmi indíttatású tanulmányi kirándulás Komárom városába és

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

Elért pontszámod:... / 100 pont

Elért pontszámod:... / 100 pont a) b) c) d) e) f) g) h) Országos Történelem Tantárgyi Verseny 7-8. osztályos tanulók számára Kódszámod: Elért pontszámod:... / 100 pont 1. Milyen többletjelentésben használta Széchenyi István a Hitel kifejezést?

Részletesebben

Az általános iskolások feladatlapja

Az általános iskolások feladatlapja Az általános iskolások feladatlapja 1. Magyarázzátok meg röviden az alábbi szavak (korabeli) jelentését! a) röppentyű b) kartács c) gránát d) huzagolt puska e) dzsida 5 pont 2. Kiről van szó? Nevezzétek

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola

FORGATÓKÖNYV Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola FORGATÓKÖNYV Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola tiszteletére rendezett akadályverseny feladatai (közös játék) 12 fős csapatokkal Az iskolai verseny ideje: 2015. március 10. kedd 9 óra Szervező:

Részletesebben

Gödri Ferenc emlékév-2013

Gödri Ferenc emlékév-2013 Bede Erika Gödri Ferenc emlékév-2013 ISBN 978-973-0-15385-9 Gödri Ferenc Általános Iskola Bede Erika Sepsiszentgyörgy, 2013 Gödri Ferenc emlékév 100 éve hunyt el Sepsiszentgyörgy leghíresebb polgármestere

Részletesebben

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 1870-2015 Tisztelt Olvasó! Tisztelt Olvasó! Immár száznegyvenöt éve, hogy gróf Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia, a magyar tűzvédelem

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

MÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM. Koch István, jezsuita missziós szerzetes

MÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM. Koch István, jezsuita missziós szerzetes MÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM Koch István, jezsuita missziós szerzetes Félve a kínai ételektõl, megmondtuk, hogy csak tojást kérünk. Nemsokára hozták a rántottából álló vacsorát.

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb

Részletesebben

VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből

VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből Az első honi meteorológiai feljegyzések a középkor századaiból maradtak fenn, így egy 1009- re utaló feljegyzésben arról olvashatunk, hogy abban az

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben

A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Forrás: http://www.ujsag.sote.hu/se200803/20080317.html Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 3. szám 2008. március 15. A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Az Orvoskar állapota 1848-ban Az egyetem Budáról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben