A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA ELSÖ BARÁTI KÖRE

Átírás

1 A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA ELSÖ BARÁTI KÖRE éves jubileumi beszámolója 1979-ben alakítottuk meg a Magyar Nemzeti Galéria Baráti Körét, mely 2014-ben a 35. évfolyamát zárta. Célja volt és maradt a Galéria tevékenységének társadalmi támogatása, a képzőművészeti műveltség terjesztése, a magyar művészet, különösen a kortársak népszerűsítése. A Kör 2001-ben Egyesületté, majd 2010-ben közhasznú szervezetté alakult. Tagjaink száma rövid idő több mint háromszáz főre szaporodott, és nagyjából ez a létszám állandósult. Egy-egy rendezvényen átlagosan a tagok egynegyede vesz részt.

2 A Kör elnöki tisztét Vályi Gábor, Csapó György és Patkó Imre után 14 éven át Nagy Gábor festőművész látta el, akinek Vajna Márta titkár mellett - meghatározó szerepe volt a Kör arculatának kialakításában, különösen a Baráti Kör kortárs művészekkel való kapcsolatának létrehozásában. Nagy Gábort 1988-ban örökös tiszteletbeli elnökké választottuk. Az elnöki tisztet azután dr. Anka Mária, az MNG Közművelődési Osztály vezetője töltötte be, majd 2010-től Bereczky Loránd, a Galéria nyugalmazott főigazgatója vette át. Az elmúlt 35 évben a Kör több mint 750 rendezvényt szervezett. Előadássorozatokat indítottunk a Galéria egymás után megnyíló, új állandó kiállításai köré. Minden jelentős időszaki kiállítást a kurátorok tárlatvezetésével mutattunk be a klubtagoknak. A MNG művészettörténészei folyamatosan adták elő aktuális kutatási eredményeiket a Baráti Körben. A Galéria és a Kör kapcsolata keretében a tagok betekintést nyerhettek a múzeum belső életébe; főigazgatói beszámolókból ismerkedhettek az intézmény aktuális problémáival, terveivel. Tájékozódtak a múzeumi nyilvántartás, raktározás, restaurálás és más muzeológiai témák területéről. A Kör kortárs grafikákat adott ki. Olyan kiváló művészek ajánlották fel erre a célra műveiket, mint mások között: Barcsay Jenő, Nagy Gábor, Kocsis Imre, Kass János, Szotyori László, Szyksznián Wanda, Aknay János. Ezek a kis példányszámban sokszorosított művek a múzeum Jelenkori Gyűjteményébe kerülnek. Kaptak belőle jubiláló tagjaink, valamint illusztris vendégeink, illetve a Kört fogadó intézmények. A múzeumi Adattár magnófelvételeket és fényképeket gyűjtött a Kör 35 évének fontosabb eseményeiről. Legértékesebbek ezek közül a művész közönség találkozók dokumentumai. A Baráti Kör mecenatúrája az elmúlt évtizedek során különleges szerepet töltött be a Galéria életében. Elsősorban az intézmény andragógiai és közönségkapcsolati tevékenységét erősítette, ugyanakkor a múzeum tudományos tevékenységének is jelentős fóruma volt. Ez azt jelentette, hogy az állandó és időszaki kiállítások széleskörű bemutatása, vagy a kortárs művészetet népszerűsítő művész-közönség találkozók és más művészeti események mellett, működési területének centrumában az intézmény szakmai munkájának előtérbe helyezése és bemutatása állt, művelődési programokba prezentálva. A Kortársaink rendezvénysorozat keretében a következő művészekkel ismerkedhettünk meg: Trauner Sándor, Vilt Tibor, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Anna Margit, Kiss Nagy András, Borsos Miklós, Jakovits József, Veress Pál, Berki Viola, Bényi László, továbbá Gyarmathy Tihamér, Makrisz Agamemnon, Varga Imre, Nagy Gábor, Szyksznián Wanda, Vígh Tamás, Pleidell János, Mácsai István, Banga Ferenc, Dienes Gábor, Kő Pál, König Róbert, Csáji Attila, Haraszty István, Schéner Mihály, Kokas Ignác, Pierre Székely, Wellisch-Tehel Judit, Fehér László, Tölg-Molnár Zoltán, Szotyori László, Ifj. Szlávics László, Böröcz András, Kass János, Búza Barna, Kocsis Imre, Gyémánt László, Kaján Tibor, Hefter László, Törley Mária, Szunyoghy András, Aknay János, Szabados Árpád, stb. Vendégeink voltak írók és művészettörténészek, sok más mellett: Granasztói Pál, Németh Lajos, Hegyi Lóránd, Néray Katalin, Körner Éva, Somlyó György, Hubay Miklós, Román József, Bodor Pál, Kovalovszky Márta, Várkonyi György, Pataki Gábor, Kratochwill Mimi. Orvosprofesszorok, filmrendezők és színészek is szívesen vállaltak közreműködést a rendezvényeinken.

3 Rendezvényeinken olyan nagynevű muzsikusok működtek közre, mint Kurtág György, Kertesi Ingrid, Csengery Andrienne, Banda Ede. Sok fiatal zeneművészt mutattunk be, és 2002 óta rendszeresített újévi koncertjeinken fiatal, ígéretes tehetségek, köztük Borbély László zongoraművész, léptek fel. Jó kapcsolatokat építettünk ki a társmúzeumokkal és rokon intézményekkel. Sokszor jártunk a Szépművészeti, az Iparművészeti, és a Budapesti Történeti Múzeumban, valamint ezek további kiállító helyein. Voltunk a Ludwig Múzeumban, a KOGART Házban, a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény kiállításán, a Szabó Ervin Könyvtárban. Jártunk a Posta Múzeumban, a Parlamentben, a Károlyi Palotában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a restaurált Bazilikában, a szentendrei Skanzenben, ezen kívül sok emlékházat, kisebb gyűjteményeket, és műemléki templomokat is megtekintettünk. Budapest és környéke érdekes színhelyeire és emlékhelyeire is gyakran szerveztünk kirándulásokat. Mindenütt örömmel fogadtak és az intézmények vezetői, vagy kitűnő munkatársai kalauzoltak. Évfordulók vagy monografikus kiállítások alkalmával műsoros esteket rendeztünk jeles közreműködőkkel: például Schaár Erzsébet, Korniss Dezső, Berény Róbert, Kondor Béla, Gulácsy Lajos művészetéről. Volt műtárgyelemző és restaurálást bemutató sorozatunk. Több éven át művészeti filmek bemutató helyeként működtünk, rendeztünk egy Magyarország műemlékeit bemutató filmsorozatot, Takács Sarolta munkáiból. Mravik László művészettörténész érdekes előadásokat tartott a régi nagy magángyűjteményekről, majd ezek későbbi sorsáról. Szó volt a műtárgy kereskedelem aktuális kérdéseiről, a művészet és a lelki betegségek összefüggéseiről és még számos érdekes, a képzőművészethez kapcsolódó témáról. Múzeum és műemlék látogató útjainkon szinte az egész országot bejártuk és többször voltunk külföldön is (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Görögország, Erdély Moldva, Kárpátalja, Szentpétervár stb.). Több mint száz utazásunkat, a városlátogató kirándulásainkat között Battai Gabriella majd Takács Sarolta, a későbbieket Patai Katalin szervezte és vezette. Összefoglalásul leszögezhető, hogy a Magyar Nemzeti Galéria Baráti Körének több mint három évtizedes összességében több ezer főt aktivizáló, és több száz művelődési alkalmat biztosító művészeti-művelődési tevékenysége múzeumi területen országosan is meghatározó jelentőségűvé vált. A Galéria tudományos munkájához kapcsolódó andragógiai, felnőtt programok szervezésével és rendezésével a Kör jelentős szerepet töltött be az intézmény életében, mellyel az élethosszig tartó képzés múzeumi elveinek megvalósítását szolgálta. A 35 éves jubileum alkalmából melyet követően a Kör, mint a Magyar Nemzeti Galéria Első Baráti Köre átadja helyét a Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köre szervezetnek - köszöntjük a Baráti Körünk tevékenységét szívesen és aktívan támogató korábbi főigazgatónkat Bereczky Lóránd elnököt, a Nemzeti Galéria művészettörténészeit, munkatársait, beleértve a technikát irányítókat és az ügyintézőket is, akik mindig készségesen és önzetlenül támogatták rendezvényeinket. Köszöntjük továbbá a Baráti Kör társadalmi vezetőségét, és elnökségét, mint a tevékenység fő irányítóit, valamint a tagság tevékeny, szervező munkatársait, és végül, de nem utolsó sorban valamennyi hűséges klubtagunkat, akik érdeklődéssel vettek részt Körünk életében, alakították baráti légkörét és támogatták a Magyar Nemzeti Galéria tevékenységét.

4 A Magyar Nemzeti Galéria Elsö Baráti Köre tagjainak névsora 2013/2014-ben

5 Almási Elemérné dr. Anka Mária dr. Ágh Róbertné Ács Jánosné Agicsné Váczy Margit Albrecht Lászlóné dr. Alt Andrea Annusné Dr. Kovács Valéria Bablena Magdolna Barnabásné Ardai Janka Bajnóczi Ferenc Bakondiné Zámori Éva dr Bakos Ferencné Bakos Tibor Bakó Zsuzsanna dr. Balassiné Simon Gizella Balla Alajosné Balláné Szeghalmi Edit Balikó Józsefné Bálint Balázsné Bálint Istvánné dr. Bálint Zoltánné Bánkuty Pálné Bencze Éva Barcs Vilmosné dr. Barta István Barta Szilárdné Barta Virág Bartalis Lászlóné dr. Bartha Józsefné Barthó Lászlóné Bartoldus Erika Bartos Sándorné dr. Battai Kornélné dr. Bereczky Loránd Bertényi Ivánné dr. Bertók Eszter Bezerédi Béláné Bíró Mária Bíró Lajos Bíró Lajosné Bóday Sarolta Bodnár Barnabás Bodroginé Soós Ilona Bohus Magda Bolláné Sándor Zsuzsanna Bonin Anna dr. Both Béláné Bozsóné dr. Lantos Irma Böcskei Nándorné Bökönyi Sándorné dr. Böröcz Emilné Böröcz Lajosné dr. Brecskai János Bródy Miklósné dr. Bruszt István dr. Buliczka Lászlóné Buzás Imréné Buzás Zsuzsa Czmarkó Margit Csécsi Nagy B. Judit Cserveni Krisztina dr. Csiernik János Csiszér Béláné Csík Csabáné Csikós Ildikó Csongor Dénes Csomorné Bognár Kerka dr. Csuka Györgyné dr. Csornai Imréné Csorba Géza Csurgó Ivánné Dávid Klára Dávid Sándorné Vereckei Pálma Derestey Sándorné Déry Ernőné Déry Györgyné Dévai György Dienes Péter Domonkos Jánosné Boros Mária Dubovszky Katalin Egressy Károlyné Erdély Miklós Eőry Kálmánné dr. Erdmann Erzsébet Ézsöl Miklósné Fábián Mária dr. Faludi-Cseh Zsuzsanna Farádi Alfrédné dr. Faragó Edit Farkas Barnabás Farkas Éva Farkas Mária Fazokas Istvánné Fehér Mária Fehér Mihályné dr. Fehér Miklósné Fekete Jánosné dr. Segesváry Mária Ferkó Sándorné dr. Fliszár Lászlóné Flekné Kis Margit Fogtáné Tóth Katalin Fonyódi Cintia Fuchs Katinka Fülöp Áron Füzi Gabriella Gaál Józsefné Gál Péterné dr. Gedő Gáborné dr. Gáti Gáborné Gergely Mariann dr. Gergely Zoltánné Girardiné Pap Ildikó Grausz Lászlóné Kékkői Györgyi Gyurasza János Haász Rezsőné Hajas Gyula Hajas Gyuláné Hajdúné Dreschler Ágnes Halmos Károlyné dr. Hámoriné Perger Gabriella Haraszti Zsuzsanna Hárai Tibor Harkányi Zoltánné dr. Hartl Béláné Háry Antalné Hegedűs Ágostonné dr. Hegyeshalmy Zsoltné Holló Gusztávné dr. Hollósi Lajosné Horváth Csaba Horváth Csabáné Horváth Éva dr. Horváth Imréné Horváth Lászlóné Horváth Lászlóné Pirnyák Rózsa Huszti Dénesné dr. Huszthy Lászlóné Illyés Tiborné dr. Ilyés Mária Jankovics Józsefné Jász Borbála Jenes Eszter Joó Sándor dr. Kachelmann Róbert Kalász Lászlóné Kaliczka Erzsébet Karátsonyi Marianna Karádi Györgyné Karádi Péter Karcsay Tiborné dr. Kárpát Emilné Katona Lucia dr. Kazinczy Sándorné

6 Kelemen Józsefné Kemény Lászlóné Keményné Horváth Erzsébet Kende Györgyné Kerecsényi Andorné Kerekes Csaba György Kerekesné Fehér Erzsébet Kerényi Jenőné Kertész Lászlóné dr. Keszthelyi Andrásné dr. Kilián Sándorné Kiss Béláné dr. Császy Éva Kiss Enikő Kiss Éva Anna Kiss Gusztávné Kissné Kellner Marianne dr. Knob Alajosné Komjáthy Attiláné Komjáthy Elemérné Komlóssy László Koncz Gabriella Konda Mihályné Korom Edit Kostka Józsefné Kovács Árpád Kovács Árpádné Kovácsné Bakos Veronika Kovács Imréné Hunfalvy Edit Kovács Lajosné Kovács Sándorné Kozma Péterné Kőhalmi Lászlóné Körmendi Anna dr. Köves Szilárdné Kövesdy Attiláné Krasznai Zoltánné Kremó Rita dr. Kriesch Tamásné Kruger Sára Kucsera Klára dr. Kurin Tiborné Kusza Béláné Labonczné Tass Marianne Lakos Klára Lajó Erzsébet Lám István László Imre László Imréné László Klára dr. László Tivadarné dr. László Viktorné dr. Latorcai Ferencné L'Auné Judit Lénárt Józsefné Lendvai Ádám Lendvai Béla dr. Lengyel Erzsébet Lengyel Lászlóné dr. Leskó Gabriella Lestyán Ilona Lohr Ferencné Lőrincz Gézáné Lővei Pál dr. Lukácsné Zászlós Csilla Magyary Józsefné dr. Major Istvánné Majoros Eszter Majoros László Maklári Ottóné Mándy Mária Maros Rudolfné Mártonffy Andrásné dr. Martos Ferencné dr. Mátyássy Istvánné dr. Medgyes Sándorné Mészáros Gáborné Miklós Károlyné dr. Miklós Léna Mizsei Zsuzsanna Mohai Istvánné Mohácsi Gabriella Molnár Elemérné Molnár Ferencné dr. Molnár Gyuláné Molnár Józsefné Bőthi Gabriella Molnár Miklósné Mordavszky Károlyné Muossung Gyuláné Musza Istvánné dr. M.Szűcs Ilona Nagy Árpád Nagy Ernőné Nagy Gábor Nagy Károlyné Nagy Márta dr. Nagy Péterné Nagyné Markó Katalin Náray Péter dr. Nehéz Rudolfné dr. Németh Árpádné Nerhaft Antalné dr. Neubauer Lászlóné Darvas Mária Niederkirchner Éva Onestyákné Ágotai Mária Orbán Károly Ormos Mihályné Pacsainé Nagy Erzsébet dr. Palásthy Lajos Pál Lajosné Pálfia Béláné Pálhalminé Jeszenszky Mária Pálmai Tibor Pálmai Tiborné Papp Auróra Ildikó dr. Papp Bálintné Papp Jánosné Janics Judit Papp Jánosné dr. Pásztiné Götz Mária Pásztó Gyuláné Patai Katalin Paucsics Györgyné Pauer Józsefné Pauka Imréné dr. Peltzer-Dubovszky Lívia Pető Judit Petrák Katalin dr. Pfeiffer Istvánné Pignitzky Istvánné Pintér Ágnes Pintér Hajnalka dr. Pintér Katalin Pintér Lászlóné Póka Lajosné Póka Péterné Pókosné Sándor Klára Ponori Thewrewk Piroska Primusz Éva Princ Imréné Pungor Ernőné dr. Puskás Zsuzsanna Rácz Péterné Radnóti Györgyné Ravazziné Takács Margit Rédai Istvánné dr. Rejtő Lászlóné Reményiné dr. Farkas Vera Rétfalvi Zoltánnné Rét Gábor Réthné Andó Györgyi Rinkó Mária Riva Mária Róbert Ferenc Róbert Ferencné Romhányiné Schuck Ilona Rostás jenőné dr.

7 Róth Jánosné Rudas Tamásné Ruján Györgyné Rupf Jánosné Rutkai Jánosné Sain Ildikó Sándor Melinda Sasadi Lajosné Scheib Lujza Schelken Pálma Schoner Andrásné Sebő Lászlóné dr. Sebők Imréné Sepsey Zsófia Sere Gabriella dr. Seremetyeff Papp János Simonfai László dr.siposs Gézáné Siposné Sólyom Rózsa Solymár Jánosné Sólyom Éva Somló József Soós Jenőné Soós Katalin Soósné Ujvári Erzsébet Sopovné Ladó Katalin Sósné Vágvölgyi Mária Stecz Mária Stefanik Ilona Stefanikné Gáspár Ibolya Steffler Ildikó Supák Hajnalka Süttő Mihály Szabó Ágnes Szabó Éva dr. Szabó Jánosné Szabó Katalin Szabó László Leventéné Szabó Lászlóné Szabó Sándorné dr. Szabados Emil Szalay Gézáné Szalma Mária Szász Endréné Szegő Andrea dr. Szeleczky Ildikó Szentesy Mária Szentkuti Lajosné Szigeti Gusztávné Szilágyi Andrásné Szitás Éva Szittner Antalné dr. Szondi Katalin Szőllősi Zsuzsanna Szukits Tiborné Szűcsné Kiss Anna Takács Sarolta dr. Tamás Katalin Takáts Boldizsárné Katona Erzsébet Tárczy Emma Tarjánné Dubovszky Lívia Tass Csabáné Tatai Zoltánné dr. Telek Ildikó Teleki Györgyi Teplán Istvánné dr. Tettamanti Klára Tímár Julianna Torma Jánosné Totth Elemérné Tóth Attila Tóth Béla Tóth Károlyné Tóth Krisztina dr. Tóthné dr. Bánfalvi Mária Tóthné Mohácsy Gabriella Tőkeiné Egry Margit dr. Tőkés Gabriella Törkölyné Schoner Annamária Török Lászlóné Turai Károly Turai Károlyné Turgonyi Julia Unger Emilné dr. Ütő Gézáné Vágó Katalin Adél Vágó Pál dr. Vágó Pálné dr. Vajna Márta Vancsóné Ritoók Piroska Vaszary Edit dr. Vellainé Bodnár Zita Végváriné Erdei Melinda Vezér Lászlóné Vincze Zsuzsa Vinczeffyné Jeney Klára dr. Virág Judit Voith Andrásné Vörös Klára Vörösné Vászner Zsuzsanna dr. Walter Monika Weissmann Johnné Wellisch-Tehel Judit Winkler Tibor Wolszky Lászlóné Zágonyi Éva Zalakovics Zoltánné Zalay Antalné Zalka Vera Zomboryné Mészáros Gizella Zsdánszky Kálmánné dr. Zsolnay Klára dr.

8 A Magyar Nemzeti Galéria Elsö Baráti Köre múzeum - andragógiai tevékenysége A Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köre 2013 szeptemberében indította a 35. évadját, több mint három évtizede, 1979-ben alakult. Ez nagy idő egy civil egyesület életében, annál is inkább, mert a Kör több évtizedes aktív működésével, folyamatosan fős tagságával, mindig változatlan lelkesedéssel és a magyar képzőművészet iránti elkötelezettséggel állt a Nemzeti Galéria mellett, mint az intézmény társadalmi bázisa. Ugyanakkor a múzeum pártfogása, tudományos tevékenysége folyamatosan kellő alapot biztosított a Kör működése és programjai számára. A Baráti Kör, három és fél évtizedes, művészetszervezői és közvetítői tevékenysége különös tekintettel a magyar, és ezen belül a kortárs képzőművészetre - kiemelkedő helyet biztosít az egyesületnek a magyar múzeológia történetében is. A Baráti Körök, szerte a világon, megtalálhatók a múzeumok mellett, mégsem csupán sajátos múzeumi szerveződések. A polgári társadalmaknak, valamely közös cél érdekében létrejött, öntevékeny, civil társulásai. A 19. sz. utolsó harmadától egyre szélesebb körben terjedtek el Európában és a tengeren túl. Példa értékű, a mai napig is folyamatosan működő Société des Amis du Louvre, mely 1897-ben alakult, a múzeum gyűjteményének gyarapítására.

9 A művészet és a tudomány és a minden területén megjelentek hasonló egyesületek, társulatok, körök, melyeket a zenei, a színházi világ, illetve a társadalmi élet más intézményei körül aktivizálódó polgárok hívtak életre. Hazánkban - az egyesülési szabadság és törvény kimondása után - az 1870-es évektől nyílt meg a lehetőség különféle egyesületek alapítására. Művelődési területen az Operaház, a Zeneakadémia, valamint a városi és vidéki múzeumok jól működő baráti körei tekintenek vissza komoly hagyományokra. Ugyanakkor sehol sem hagyható figyelmen kívül az a társadalmi-, gazdasági környezet sem, melyekben e társulások, körök az anyaintézmények mellett létrejöttek. Ugyanis a körök társadalmi szabályozása, működésük, céljaik és pénzügyi lehetőségeik, mindig meghatározott keretek között mozogtak. A Galéria Baráti Köre megalakulásnak első kezdeményei az 1960-as évek elejére nyúlnak vissza, a szocialista kultúrpolitika időszakába. A magyar múzeumok akkoriban jórészt saját szakmai elefántcsonttornyukba zárkózva éltek, funkcióik közül leginkább a szaktudományira koncentráltak. A Magyar Nemzeti Galéria munkatársi gárdája, az 1957-es alapítást követő években, főleg a gyűjteménnyel, szakkatalógussal, a tudomány-specifikus szakmai feladatokkal foglalkozott. A kiállításokhoz kapcsolódva, lassan kialakult egy szűkebb, a képzőművészet iránt érdeklődő és visszajáró értelmiségi közönsége. A kiállításokat a szaktudomány képviselői, a művészettörténészek rendezték, de a katalógussal, a megnyitóval, és a tárlatvezetésekkel kapcsolatos ügyintézésre - a 60-as évek második felétől már volt egy külön alkalmazott, a propagandista. A kiállítások visszajáró látogatóit, az érdeklődő közönség címlistában testet öltő közösségét, múzeumbarátok -nak kezdték nevezni. Önálló programjuk még nem volt, valójában annyi történt, hogy a különböző megnyitókról vagy tárlatvezetésekről, a múzeumi meghívók alapján, rendszeresen értesülhettek. Magyarország a 70-es években még Európa más országaitól eltérő politikai úton járt, de kulturális területen, az 1974-es Közművelődési Párthatározat hatására, a múzeumi területen is meginduló változások, az európai és világtrendekkel hasonló tendenciákat eredményeztek. Az országos múzeumok működésében lényeges változást, a közönség felé nyitás lehetőségével, a Párthatározatot követő Közművelődési Törvény hozott. Az országos múzeumok között is kiemelt szerepet, és evvel együtt jelentős előnyöket biztosítva Magyar Nemzeti Galériának, mely 1975-ben nyitotta meg kiállításait, új épületében, a Budavári Palotában. A Közművelődési Törvény és a végrehajtásához szükséges pénzügyi keretek biztosítása, a Nemzeti Galériában lehetőségeket teremtett egy nagyobb létszámú és önálló Közművelődési Osztály beindítására. Ez a lépés, rövidesen új, példaértékű művelődési formákat eredményezett múzeumpedagógiai és andragógiai tekintetben is.

10 A Közművelődési Osztály széles körben, országosan is kiterjesztette működését. Tevékenységei közé tartozott a látogatók kor és társadalmi réteg szerinti megszólítása, vidéki vándorkiállítások szervezése, különböző korcsoportok számára indított programok, így a múzeum pedagógiai programok beindítása, az ifjúsági klub, a munkásművelődés, valamint a zenei és egyéb művészeti események mellett a felnőtt korosztály képzőművészeti művelődésének támogatása. Az osztály - andragógiai célkitűzéseinek keretében, diplomás andragógus vezetésével - meghatározott koncepcióra építve, megkezdte a magyar képzőművészet iránt érdeklődő felnőttek számára a Baráti Kör szervezését. Az osztály andragógiai tevékenységének eredményeként, november 14-én alakult meg a Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köre. Nem civil kezdeményezésként, hanem az érvényben lévő Közművelődési-, valamint a Múzeumi Törvény meghatározta kereteken belül, a Kulturális Minisztérium engedélyével jött létre. Az Alapszabályában meghatározott célja, a Galéria tevékenységének társadalmi támogatása, a képzőművészeti műveltség terjesztése, és a magyar művészet, különösen a kortárs művészek népszerűsítése volt. A magyar kultúrpolitika akkori szándéka kisebb közösségek (szocialista brigádok, klubok) létrehozása és művelődésének támogatása volt. A múzeumok állami finanszírozással működtek, a Kör mecénási szerepére, vagy a pénzügyi támogatására, nem volt szükség. A Baráti Kör, mint a képzőművészeti iránt aktívan érdeklődő, művelődő közösség viszont minden tevékenységében élvezte a Magyar Nemzeti Galéria és a főigazgató folyamatos támogatását. A múzeum érdekeinek érvényesítésére, a megfelelő szakmaiság biztosítására, vezetőségébe az intézmény tudományos munkatársait is mindig beválasztották. A Baráti Kör is nyitott, tagja lehetett bárki, aki a múzeum és tevékenysége iránt érdeklődését kinyilvánította, és az Alapszabályt elfogadta. A köri tagok száma egészen rövid idő alatt több száz főre szaporodott és ez a létszám - a változások ellenére is - folyamatosan megmaradt. Az első időben, az 1980-as évek elején, a Baráti Kör művészeti rendezvényei, kiemelkedő szakmai színvonalukon túl, gyakran kultúrpolitikai jelentőségűek is voltak. Olyan művészekhez, kapcsolódtak ezek, a rendezvények, akik akkor a 3 T (Tilt - Tűr -Támogat) közül inkább a Tűrt kategóriába tartoztak, esetleg avantgárd besorolásuk miatt hivatalosan nem becsülték őket méltóképpen. A Kör tevékenysége közvetlenül a kortárs magyar művészet, és művészek bemutatására, népszerűsítésére irányult. A művész-közönség találkozókon - a Kortársaink sorozat keretében - mintegy 50 alkotó művész került bemutatásra, akiknek legtöbbje sajnos ma már nincs is közöttünk: Trauner Sándor, Vilt Tibor, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Anna Margit, Kiss Nagy András, Borsos Miklós, Jakovits József, Veress Pál, Berki Viola, Bényi

11 László, továbbá Gyarmathy Tihamér, Makrisz Agamemnon, Varga Imre, Nagy Gábor, Szyksznian Wanda, Vígh Tamás, Pleidell János, Mácsai István, Banga Ferenc, Dienes Gábor, Kő Pál, König Róbert, Csáji Attila, Haraszty István, Schéner Mihály, Kokas Ignác, Pierre Székely, Wellisch-Tehel Judit, Fehér László, Tölg-Molnár Zoltán, Szotyori László, Ifj. Szlávics László, Böröcz András, Kass János, Búza Barna, Kocsis Imre, Gyémánt László, Kaján Tibor, Kárpáti Éva, Szinte Gábor Birkás Ákos, Törley Mária, Nádas Alexandra, Szabados Árpád, Szunyoghy András, Fehér László. Ezen túlmenően írók, és a Galéria tudományos munkatársai mellett, további művészettörténész vendégei is voltak a Körnek, pl. Granasztói Pál, Németh Lajos, Hegyi Lóránd, Néray Katalin, Körner Éva, Somlyó György, Hubay Miklós, Román József, Bodor Pál, Szilárdfí Zoltán, Kovalovszky Márta, Várkonyi György, Pataki Gábor, Kratochwill Mimi, Dózsa Katalin, Keserű Katalin, Wehner Tibor, Dávid Katalin. Évfordulók vagy monografikus kiállítások alkalmával műsoros esteket rendeztek, pl. Schaár Erzsébet, Korniss Dezső, Berény Róbert, Kondor Béla, Gulácsy Lajos, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály és mások művészetéről, jeles közreműködők fellépésével. A Kör, különböző programjaival, már az első évtizedben nyitott a társművészetek és intézmények felé is. Több éven át művészeti filmek, és Magyarország műemlékeit ismertető filmsorozat, bemutató helye volt a Kör. A különböző rendezvényeken kiváló muzsikusok működtek közre, mint Kurtág György, Csengery Andrienne, Kertesi Ingrid, Banda Ede, Hegyesi Gabriella, Sebestyén János. Az újévi koncerteken több ígéretes fiatal zeneművész szerepelt: Borbély László, Zerkula György, Drahos Rebeka és mások. Jó kapcsolatok épültek ki a társmúzeumokkal és rokon intézményekkel. Kiállításokat tekintettek meg, a Szépművészeti, a Ludwig, és az Iparművészeti Múzeumban, a Budapesti Történeti Múzeumban és ezek kiállító helyein, ugyanígy, a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény kiállításán, a szentendrei Skanzenben, a Posta Múzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az Országos Széchenyi és a Szabó Ervin Könyvtárakban, ezen kívül sok emlékházat és kisebb gyűjteményt megtekintettek országhatárokon belül és kívül is, Szentpétervártól, Bécsen keresztül Athénig, stb. Érdekes előadássorozatok kapcsolódtak és kapcsolódnak az állandó, és időszaki kiállításokhoz, a régi, nagy magyar magán gyűjteményekhez. Előadások voltak továbbá a műtárgy kereskedelem aktuális kérdéseiről, a művészet és a lelki betegségek összefüggéseiről és még számos érdekes, a képzőművészet, és határterületeihez kapcsolódó témáról. Orvosprofesszorok, filmrendezők és színészek is szívesen vállaltak közreműködést a programokon. A Galéria és a Kör kapcsolata keretében a tagok főigazgatói beszámolókból rendszeresen betekintést nyerhettek a múzeum mindenkori belső életébe, és ismerkedhettek az intézmény aktuális problémáival, terveivel. Tájékozódhattak a nyilvántartási, raktározási, restaurálási és egyéb muzeológiai témákról.

12 Mindezekről, a művészettörténet számára dokumentatív értékű hangfelvételek, diák és fotók készültek, melyeket a múzeum Adattára archiválásra megkapott. Egy több ezer darabos feldolgozott képzőművészeti diatárat is átadott a Kör, mint egyik vezetőségi tag ajándékát. A Kör rendszeresen grafikai lapokat is kiadott. Kiváló kortárs grafikusok ajánlották fel e célra műveiket: Barcsay Jenő, Nagy Gábor, Dienes Gábor, Kocsis Imre, Kass János, Szotyori László, Szyksznian Wanda, Aknay János, Somorjai Kiss Tibor, Nádas Alexandra, stb. Ezek a kis példányszámban sokszorosított grafikai lapok, elsősorban a Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményébe kerültek, de kaptak belőle a Kör vendégei és a Kört fogadó intézmények, valamint a jubiláló tagok is. A Kör tagjai, művészeti kirándulások, és a műemléki túráik során bejárták szinte az országot, és többször voltak külföldön is (Görögország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Erdély Moldva, Kárpátalja, Szentpétervár stb.), mintegy nyolcvan utazást szervezve. Közben, a rendszerváltozást követő társadalmi változások hatásaként, módosítások váltak szükségessé a Kör szervezeti kereteiben is, ugyanis a civil szerveződések az új törvények szerinti formációban működhettek. Ugyanígy nem volt figyelmen kívül hagyható a múzeumok közvetlen társadalmi környezetének átalakulása sem. A hangsúly, a civil kezdeményezésű, társadalmi mozgásokra került, a kulturális sokszínűség, múzeumi megjelenítésének társadalmilag megfogalmazott igényei és lehetőségei alapján. A Galéria Baráti Köre, a Fővárosi Bíróság jóváhagyásával, 2001-ben Egyesületté, majd 2011-ben Közhasznú Egyesületté alakult. A működési feltételek, a szervezeti és pénzügyi szabályzók pontos betartásával, azóta is e törvényes keretek között működik. Mindez a Kör belső életében lényegi változást nem jelentett, a múzeum melletti elkötelezettsége, és célkitűzése is változatlan maradt. Az elmúlt évtizedekben a Baráti Kör összesen mintegy 650 rendezvényt szervezett. Sikeres tevékenységet mondhat magáénak, igazolják ezt rendezvényei, előadásai, melyek heti gyakorisággal, és nagy érdeklődéssel, fő, részvételével zajlanak. A Kör ugyanakkor továbbra is változatlanul megmaradt saját keretein belül művelődő közösségnek. Programjai a kulturális sokszínűség jegyében folyamatosan bővülnek. Az intézmény munkatársai a szakmai fórumot leszámítva itt mutatják be legújabb kutatási eredményeiket. A Magyar Nemzeti Galéria a klasszikus magyar képzőművészetet gyűjti és mutatja be, így a kör művészetközvetítő tevékenysége is jórészt ez irányú. Így érthető, hogy a tagjai sem a legfiatalabb, inkább a klasszikusabb művészeti irányzatokat kedvelő korosztályból kerülnek ki. Tagjai, ha szükséges önkéntes munkával, vagy különféle egyéb támogatásokkal, szolgáltatással is segítik az intézményt működését. Ezen túlmenően, a legutóbbi évekig az

13 intézmény részéről nem merült fel nagyobb mértékű pénzügyi támogatás elvárásának igénye. Ugyanakkor a tagdíjakból és a pályázati díjakból eredően az egyesület gazdaságilag önálló és önfenntartó. A Kör mecenatúrája különleges szerepet tölt be. Az elmúlt évtizedek során nemcsak az intézmény közönségkapcsolati és múzeum andragógiai tevékenységét alapozta meg, de párhuzamosan a múzeum tudományos tevékenységének is jelentős fóruma volt. Ez azt jelenti, hogy az állandó és időszaki kiállítások széleskörű bemutatása, vagy a kortárs művészetet népszerűsítő, művész és közönség találkozók, valamint más művészeti események mellett, működési területének centrumában az intézmény szakmai munkájának előtérbe helyezése áll, művelődési programokba prezentálva. A civil szerveződések közéleti rangjához nagymértékben hozzájárulnak azok a személyek, akik nevéhez az egyesületet kapcsolják. Ugyanígy elismertségét jelzik, a rendezvényein megforduló közéleti szereplők, vagy a művész vendégek és az egyesület vezető testületének tagjai. Ez utóbbiak megválasztásánál a Kör céljának érdekérvényesítése mindig alapvető volt. A Galéria Baráti Körének mindenkori elnöksége (mértékadó közéleti emberek, gyűjtők, művészetszervezők, művészek és művészettörténészek), társadalmi vezetősége és mindenkori titkára - a művészet iránt érdeklődő közösség és az intézmény érdekeire tekintettel - szervezi az egyesület életét. Mindezen személyek, és a tagok, jelentik a Kör, és egyben az anyaintézmény társadalmi bázisát. A kiegyenlített és folyamatos munkát az első titkár, Vajna Márta személye garantálta, aki az első 28 évben, mint az egyik alapító, elévülhetetlen érdemeket szerzett a Kör működtetésében is. A magam részéről örömmel tölt el, hogy andragógusként a kör másik alapítója vagyok. Hivatásom és önkéntes munkám részeként különböző funkciókban veszek részt a kör életében. Több mint 10 évig elnökként, az utóbbi években főtitkárként vezetem, szervezem művészeti, művelődési programjait. Az egyesület munkájának megfelelő szinten tartásához a Kör mindenkori vezetőségének állandó, jó kapcsolattartásra van szüksége, elsősorban a múzeummal, másrészt megfelelő igazodásra a társadalmi, kulturális elvárásokhoz, és célközönségének folyamatos megnyeréséhez. Ennek érdekében, valamint működésének belső korszerűsítése, és a megfelelő külső megjelenés, a korszerű trendekhez való igazodás eredményeként 2010-ben elkészült a Kör teljes megújítási programja, az új branding. Az elektronikus megjelenés a Galéria honlapján folyamatosan biztosított, ugyanúgy a Facebook közösségi oldalon is folyamatosan jelenléte és rendszeresen közli legújabb híreit. A Kör, mint társadalmunk kultúrpolitikai szövetének része, ugyanakkor nem független a múzeum életében zajló nagyobb szervezeti változásoktól, prioritásoktól sem. Folyamatos és lehetőleg zavartalan működése biztosítására, e viszonyrendszerben kell megtalálnia igazodási pontjait. A 34. évad indítását megelőzően, újabb változást indukált a kör életében a évi CXCV. törvény, 11. -a értelmében - Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti

14 Galéria augusztus 31-i egyesítése. Ezt követően a gyűjteményi egységek önállósága egyenlőre változatlan maradt, ugyanúgy a gyűjteményezés, feldolgozás, kiállítások rendszere, valamint a közreadás és a kommunikáció is. A művelődési lehetőségek, az ifjúsági és a felnőtt programok szervezése tekintetében a két külön épületben lévő múzeum együttes közötti átjárhatóság megteremtése és biztosítása folyamatos. Hasonlóan a múzeum-andragógiai feladatokat ellátó Baráti Köröknél, működésük töretlen és önálló, tagjaik eddigi gyűjteményorientált és szervezeti elkötelezettsége szerint. A Galéria közhasznú civil szervezeteként működő Baráti Körnek, az alapszabályában rögzített elvek szerint, egyszerre kell figyelemmel lennie a múzeum célkitűzéseinek támogatására, a társadalmi elvárások betartására és a tagok jogainak biztosítására is. A társadalom és a civil szféra támogatását a múzeumok sehol a világban nem nélkülözhetik. Manapság az állami fenntartás egyre szűkülő pénzügyi lehetőségei miatt, a hazai múzeumok is nagyobb támogatást várnak a társadalomtól, és a civil szférától. Itt van szerepe a Baráti Körnek, ebben kell segítenie a múzeumot, mely ezt egyre fokozottabban el is várja. Ennek érdekében a Kör, 35. évadának lezárásával, októberétől önálló civil szervezeti státusának megváltozásával - összeolvadt a Szépművészeti Múzeum Baráti Körével és egységes irányítás alá került. Összefoglalásul elmondható, hogy a Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köre, több mint három évtizedes, - összességében több ezer főt aktivizáló, és több száz művelődési alkalmat biztosító művészeti és művelődési tevékenységével nemcsak tagjainak életében, de múzeumi területen, országosan is meghatározó jelentőségűvé vált. A Galéria tudományos munkájához kapcsolódó múzeum-andragógiai tevékenységével, a felnőtt programok szervezésével és rendezésével, az elmúlt 35 év alatt jelentős szerepet tölt be az intézmény életében, mellyel az élethosszig tartó képzés múzeumi elveinek megvalósítását szolgálta. dr. Anka Mária Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köre

15 Az utolsó évadok programjai 32. évad szeptember június SZEPTEMBER 22. szerda, 16 óra Kovásznai György ( ) életmű kiállítása - vetítésekkel A kiállítást bemutatja Iványi-Bitter Brigitta művészettörténész OKTÓBER 6. szerda, 16 óra Magyarok a Bauhausban - a pécsi és a berlini kiállítások között Előadó dr. Bajkay Éva a kiállítás kurátora 8. péntek Pécs Európa kulturális fővárosa és a kiállítások megtekintése Jelentkezés Patai Katalin kirándulásszervezőnél 13. szerda, 16 óra Szentendrei motívumok helyi művészek alkotásain Előadó Tóth Antal művészettörténész 20. szerda, 16 óra Vendégünk Csák Ferenc az MNG főigazgatója Változások a folytonosságban, a Magyar Nemzeti Galéria as évre szóló tervei NOVEMBER 3. szerda, 16 óra Az újjárendezett barokk kiállításunk bemutatása Tárlatvezető Boda Zsuzsanna művészettörténész 10. szerda, 16 óra Egy botrányos história Csók István: Báthory Erzsébet (1895) Előadó Révész Emese művészettörténész, Magy.Képzőműv.Egy. 24. szerda, Két altemplom Pannonhalma és Tihany Előadó Szakács Béla Zsolt, PPKE tanszékvezető egy.docens DECEMBER 1. szerda, 16 óra Portrék, festők, mecénások II. Sir Peter Lely és az ideális női portré II. Károly udvarában Előadó Koruhely Nikoletta művészettörténész 8. szerda, 16 óra Évzáró klubdélután - előadással A kisszebeni Szt. János főoltár restaurálása Előadó Juhász István főrestaurátor 15. szerda 16 óra Felician Rops, a belga szimbolista művész A kiállítás bemutatja Földi Eszter kurátor, művészettörténész

16 2011. FEBRUÁR 9. szerda, 16 óra Beköszöntő évindítás. A Baráti Kör elnökének és főtitkárának tájékoztatója. Filmvetítés Inas a szalonban Epizódok Munkácsy életéből 16. szerda, 16 óra Az újjárendezett barokk kiállításunk bemutatása Bemutatja Boda Zsuzsanna művészettörténész MÁRCIUS 2. szerda 16 óra XIX.sz. Nemzet és művészet c. időszaki kiállítás megtekintése Bemutatja dr.király Erzsébet, a kiállítás kurátora 23. szerda, 15 óra Munkácsy Krisztus trilógia c. kiállításunk bemutatása Bemutatja dr.bakó Zsuzsanna művészettörténész 30. szerda 16 óra A felújított múzeumi auditórium. Fejlesztések és tervek. A megújuló Munkácsy állandó kiállítás tervei. Vendégünk Csák Ferenc főigazgató és dr.gergely Mariann főosztályvezető ÁPRILIS 6. szerda 16 óra Az organikus formáktól a holográfiáig Előadó Csáji Attila festőművész 13. szerda 16 óra A budai királyi palota építéstörténete Előadó Seremetyeff-Papp János restaurátor 20. szerda 16 óra Kortárs horvát szobrászat - magyar reflexiókkal c. időszaki kiállításunk megtekintése Bemutatja Szeifert Judit a kiállítás kurátora 28. csütörtök Kirándulás Sopronbánfalvára, a felújított Pálos-Karmelita kolostor és kiállításainak megtekintése MÁJUS 4. szerda 16 óra Képek, életképek a Budavári Palotából és környékéről Előadó Seremetyeff-Papp János restaurátor 25. szerda 16 óra A mítosztól a képig Markó Károly festészete Bemutatja dr. Bellák Gábor a kiállítás kurátora JÚNIUS 8. szerda Csók István festőművész ( ) gyűjteményes kiállításának megtekintése Kirándulás Székesfehérvárra. 15. szerda 16 óra 32. Évadzáró közgyűlés 33. évad szeptember június SZEPTEMBER 21. szerda, 16 óra Évadnyitó Bereczky Loránd elnök köszöntője Múzeumi tervek - kiállítások Kiállítás előtt... Ferenczy Károlyról és Nagybányáról Előadó Szűcs György főigazgatóhelyettes 28 szerda, 16 óra Restaurátori bravúrok - a kisszebeni Szt. János főoltárnál Előadó Szentgyörgyi Edit főrestaurátor

17 OKTÓBER 5. szerda A szentendrei Skanzen legújabb kiállítása őszi napsütésben 12. szerda 150 mű -150 kép Rippl-Rónai József kiállítása Autóbusz kirándulás Kaposvárra 19. szerda, 16 óra MAGYAR FESTÉSZET NAPJAI X. jubileumi kiállítása A Kárpát-medencei Festészet Napjai 2011 Doyenek és legfiatalabbak Előadó Benedek Katalin művészettörténész, rendező/kurátor 26. szerda, 16 óra Az újra felfedezett művész: Molnár Farkas ( ) Előadó Bajkay Éva művészettörténész és Rosch Gábor építész NOVEMBER 2. szerda, 16 óra A Markó kiállítás ürügyén: megszerzett és eltűnt képek. Előadó Hessky Orsolya művészettörténész 9. szerda, 16 óra Egy régi történelmi rejtély nyomában I. A rohonci kódex a rohonci kód Előadó Láng Benedek tudománytörténész 16. szerda, 16 óra Egy régi történelmi rejtély nyomában II. A rohonci kódex a művészettörténész szemével. Előadó Tokai Gábor művészettörténész 17. csütörtök Múzeumlátogatások Bécsben Kirándulás 23. szerda, 16 óra A középkori Magyarország egyik legdíszesebb szárnyas oltára Főoltár Kisszebenből ( ) Előadó Poszler Györgyi művészettörténész 30. szerda, 16 óra Kép és rang. Címerhasználat a művészetben Magyarországon a században Előadó Mikó Árpád művészettörténész DECEMBER 7. szerda, 16 óra A rajz mestere. Művész-közönség találkozó Szunyoghy András grafikusművésszel. A beszélgetést Bereczky Loránd elnök vezeti. 14. szerda, 16 óra Évzáró klubdélután FEBRUÁR 1. szerda, 16 óra Ferenczy Károly festőművész és családja történetének két évszázada Előadó: Mazányi Judit művészettörténész 8. szerda, 16 óra Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei Bemutatja Bakó Zsuzsanna művészettörténész 15. szerda, 16 óra Múzeumi trendek itthon és a nagyvilágban A beszélgetést vezeti Bereczky Loránd a Baráti Kör elnöke 22. szerda, 16 óra Ferenczy Károly ( ) gyűjteményes kiállítása Bemutatja Boross Judit, a kiállítás kurátora 29. szerda, 11 óra Látogatás a Délkelet-Ázsia kincseit bemutató Aranymúzeumba Tárlatvezetéssel találkozó a múzeum bejáratánál MÁRCIUS 7. szerda 16 óra Rippl-Rónai József grafikái magángyűjteményekből Bemutatja: Földi Eszter művészettörténész

18 14. szerda 16 óra Ferenczy Károly ( ) gyűjteményes kiállítása II. Bemutatja Plesznivy Edit művészettörténész 21. szerda, 16 óra Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei Bemutatja Bellák Gábor művészettörténész 28. szerda 16 óra Szövött kép az európai művészet évszázadainak tükrében. Előadó Hegyi Ibolya kárpitművész ÁPRILIS 11. szerda 16 óra Budapest építészete az Osztrák-Magyar Monarchia korában Előadó: Jász Borbála művészettörténész 18. szerda 10 óra Kirándulás Gödöllőre, a királyi kastély kiállításainak megtekintésére 25. szerda 16 óra 100 éves az Ernst Múzeum Előadó Róka Enikő művészettörténész MÁJUS 2. szerda 16 óra Kirándulás Grazba a város nevezetességeinek megtekintése Autóbusz kirándulás 9. szerda 16 óra Új szellemiség a festészetben Művész-közönség találkozó Fehér László festőművésszel Bemutatja Berczky Loránd a Baráti Kör elnöke 16. szerda 16 óra Különleges művészeti fotóalbum a 20.sz. első feléből Előadó: Farkas Zsuzsa művészettörténész 23. szerda 16 óra A Bartók Béla Emlékház kiállításainak megtekintése Tárlatvezetéssel JÚNIUS 6. szerda Történelmi-művészeti emlékeink nyomában - Pozsony Autóbusz kirándulás 13. szerda 16 óra 33. Évadzáró közgyűlés 34. évad szeptember június OKTÓBER 3. szerda, 16 óra Évadnyitó Magyar avantgárd művészet és színházi forradalom. Előadó Tokai Gábor művészettörténész 10. szerda 16 óra Barokk freskófestészet Magyarországon Előadó Jernyei Kiss János egyetemi docens, PPKE 18.csütörtök15 óra Látogatás Molnár-C. Pál műterem-múzeumában tárlatvezetéssel Találkozó, a M-C. P. múzeum bejáratánál 24. szerda, 16 óra Munkácsy és a századvég stílustendenciái - az átrendezett állandó kiállítás bemutatása: Bakó Zsuzsanna művészettörténész NOVEMBER 7. szerda, 16 óra Andrásy-Kurta János érem- és szobrászművész ( ) Feledy Balázs művészettörténész előadása és beszélgetése a mester

19 tanítványával, Törley Mária szobrászművésszel 14. szerda, 16 óra Díszítmények és ideák vonzásában - a historizmus korában Előadó Katona Júlia művészettörténész 21. szerda, 16 óra Kastélysziget a Bódván. Az edelényi kastély falképei és mesterük, Lieb Ferenc Előadó Jávor Anna művészettörténész 28. szerda, 16 óra A magyar romantika rettenetes hagyománya Kisfaludy Károlytól Madarász Viktorig. Előadó Veszprémi Nóra művészettörténész 29. csütörtök Kiállítás látogatások Bécsben - a Nyolcak és a Die Acht/Der Akt Autóbusz kirándulás DECEMBER 6. csütörtök, 16 óra Kísérlet a művészetben a Világmodellek kiállításunk kapcsán Előadó Petrányi Zsolt művészettörténész 12. szerda, 16 óra Évzáró karácsonyi klubdélután JANUÁR 5. szombat, Gótikus és késő gótikus festészet és szobrászat A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köreinek közös előadássorozata I. Előadók: Tátrai Vilmos és dr. Poszler Györgyi művészettörténészek 19. szombat, Késő gótikus festészet és szobrászat A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köreinek közös előadássorozata II. Előadók: dr. Poszler Györgyi és Varga Ágota művészettörténészek 23. szerda 15 óra Cézanne és a múlt című kiállítás megtekintése a Szépművészeti Múzeumban 26. szombat, Reneszánsz festészet és szobrászat A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köreinek közös előadássorozat III. Előadók: Vécsey Axel és dr. Mikó Árpád művészettörténészek 30. szerda, 15 óra Cézanne és a múlt című kiállítás megtekintése a Szépművészeti Múzeumban FEBRUÁR 6. szerda, 16 óra - Fanyaró Figaro Faragó József ( ) karikatúrái Bemutatja: Földi Eszter művészettörténész 9. szombat, Késő reneszánsz és manierista festészet és szobrászat A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köreinek közös előadássorozata IV. Előadók: Boda Zsuzsanna és Vécsey Axel művészettörténészek 13. szerda, 16 óra - Művészeti karikatúrák a Borsszem Jankóból Előadó: Hessky Orsolya művészettörténész 20. szerda, 16 óra - Merre tovább a múzeum? Társadalmi elvárások, kihívások és a múzeumok, változó világunkban. Előadó: dr. Vigh Annamária (Emberi Erőforrások Min.) 27. szerda, 16 óra - Thorma János a magyar Barbizon festője Bemutatja: Büki Barbara művészettörténész MÁRCIUS 2. szombat, A barokk festészet Németalföldön és Közép-Európában

20 A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köreinek közös előadássorozata V. Előadók: Tátrai Júlia és Boda Zsuzsanna művészettörténészek 6. szerda 16 óra - A magyarországi művészet remekei Az 1400 körüli internacionális gótika előzményei és következményei a középkori Magyarország festészetében és szobrászatában Előadó: dr. Török Gyöngyi művészettörténész 9. szombat, Barokk festészet és szobrászat A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köreinek közös előadássorozata VI. Előadók: Tátrai Vilmos és dr. Jávor Anna művészettörténészek 13. szerda 15 óra Magyarország középkori története - a Nemzeti Múzeum állandó kiállításán 20. szerda 16 óra A Nemzeti Galéria tudományos műhelyéből: Romantika és művészeti közízlés a reformkori Magyarországon Előadó: dr. Veszprémi Nóra művészettörténész 27. szerda 16 óra A magyarországi művészet remekei Késő gótikus szárnyas oltárok a középkori Magyar Királyság területén Előadó: dr. Török Gyöngyi művészettörténész ÁPRILIS 10. szerda 16 óra A restaurálás műhelytitkaiból A pápai Esterházy kastély festményeinek titka Előadók: Zsámboki Orsolya és Szutor Katalin restaurátorok 17. szerda 16 óra A Nemzeti Galéria tudományos műhelyéből: Rejtőzködő művészet Előadó: dr. Szeifert Judit művészettörténész 29. hétfő 15 óra A budapesti Örmény Katolikus Lelkészség Gyűjteménye és Temploma Bemutatja: dr. Benedek Katalin művészettörténész MÁJUS 8. szerda 16 óra - A magyarországi művészet remekei M. S. Mester: Vizitáció Előadó: dr. Poszler Györgyi művészettörténész 15. szerda Martonvásár - a Brunszvik kastély és a Beethoven kiállítás 22. szerda 16 óra A Nemzeti Galéria tudományos műhelyéből: Cigányok és bohémek. A párizsi Grand Palais konferenciáján elhangzott előadásaikat ismertetik Boros Judit és Róka Enikő művészettörténészek JÚNIUS 5. szerda Középkori építészeti emlékeink nyomában Autóbusz kirándulás: Tihany Pannonhalma - Ják Szakmai vezető: Jász Borbála művészettörténész 19. szerda 15 óra 34. Évadzáró közgyűlés