Alapfokú barlangjáró tanfolyam

Átírás

1

2 Alapfokú barlangjáró tanfolyam Barlangfeltárási alapismeretek Tarnai Tamás március 27. Orfű 2

3 Mottó: Mert ne téveszd szem elől: Sok, nagyon sok még a sötétség De NÁLAD A FÁKLYA! Jakucs László: Szerelmetes Barlangjaim, Epilógus,

4 Az előadás váza I. 1. Általános ismeretek A feltáró barlangkutatás tá célja, értelme és jelentősége 1.2. Feltáró barlangkutatás fajtái, főbb jellegzetességük szerint 1.3. Feltáró kutatás szervezeti kérdései, szabályai 1.4. Jogi ismeretek, szabályozások 1.5. Veszélyforrások, legnagyobb biztonság elvére való törekvés 2. Az SZKBE feltáró kutatási tevékenységének alapvető szabályai Alapelvekl 2.2. Akikre a szabályok vonatkoznak 2.3. A feltáró kutatási tevékenység alapfogalmai, szervezeti felépítése 2.4. A feltáró kutatási tevékenység menete, szabályai 4

5 Az előadás váza II. 3. A feltáró kutatás eszközei, módszerei 3.1. A feltáró kutatás alapvető eszközei a térképek 3.2. Tudományos módszerek a barlangkutatásban, amelyek a földtani modellépítéséhez szükségesek 3.3. Terepbejárás a karsztterületen 3.4. A feltáró barlangkutatás felszíni infrastruktúrája, eszközei Víznyelők, barlangi objektumok k megbontása 3.6. Bejáratok biztosítása, barlangok lezárása, járatbiztosítás a barlangokban 3.7. Közlekedést könnyítő létrák Jelen prezentációs anyag Vizsgakövetelmények 5

6 1. Általános ismeretek 6

7 1.1. A feltáró barlangkutatás célja, értelme és jelentősége Mi értelme van sáros lyukakban csúszni mászni? Elviselni, a csontig hatoló hideget, a sötétséget és a fizikai megerőltetéstől a gyötrődést? Kihívást jelent, mind szakmai, mind emberi értelemben A barlangok az egyetlen még nem ismert színterei földünknek, ahol ember még sosem járt. Tudományosan felbecsülhetetlen kincset jelentenek a barlangok A barlangok természetes földtani feltárásokat jelentenek a földtudományok számára (rétegtan, szerkezetföldtan, szedimentológia, stb.). A felszín alatti hidrogeológiai, hidrodinamikai folyamatok bejárható feltárásai. Morfogenetikai vizsgálatok színterei (karszt és általában a felszínfejlődés tekintetében) Kiemelkedő ősrégészeti lelőhelyek, mind az emberi faj fejlődése, mind más élőlények tekinttében. Sajátos, nagyon sokszor endemikus fajok, populációk egyedüli élőhelyei. Ivóvízbázis megértése, vízhasznosítás tervezése történhet jobban megismerésük 7 által

8 1.2. Feltáró barlangkutatás fajtái, főbb jellegzetességük szerint I. Barlangok vagy barlangszakaszok első, feltáró bejárása. Nyitott felszínre, vagy már ismert barlangszakaszra lyukadó felszín alatti járatrendszerekbe való behatolást jelent. A barlangban a barlangjárás általános szabályait kell alkalmazni, de sokkal nagyobb körültekintéssel. A legnagyobb kihívást a dokumentáció, a térképezés elkészítése, és a talált képződmények védelme jelenti. Mivel a barlanghoz oda kell jutni megkülönböztetünk: Síkvidéki vagy középhegységi terepen történő feltáró bejárást. Szokásos felszíni túrázás szerint kell megtervezni a kutatást, tekintettel arra, hogy sűrűn lakot, vagy elhagyatott expedíciós expedíciós területen történik-e a feltáró bejárás. Magashegyi expedíció keretén belül. Nagyon fontos szempont a magashegyi túrázás ismerete. Sokszor a magashegyi viszonyokkal való megbirkózás nagyobb felkészülést, figyelmet és kihívást jelent, mint maga a barlangi kutató bejárás. 8

9 1.2. Feltáró barlangkutatás fajtái, főbb jellegzetességük szerint II. Barlangok feltárása. Ebben az esetben nem tudunk bejutni szabadon a barlangba, vagy már a barlangon belül egy új barlangszakaszba, a bejutást jelentő akadályt meg kell szüntetnünk, vagy át kell rajta hatolnunk. Eltömődött bejáratok nyelők, felszakadások esetén, a bejáratot elzáró törmeléket kell eltávolítanunk tisztításos módszerrel. Sokszor ácsolattal, vagy más módszerekkel járatbiztosítás is szükséges lehet. Szűk, ember számára nem járható bejáratoknál fel kell bővíteni a szálkő szűkületeket, vagy kézi jövesztési módszerekkel, vagy robbantásos módszerekkel (szigorú engedélyezési szabályok!). Vízzel teli járatok esetén forrásokba, szifonokba történő behatoláskor búvármerüléssel kell áthatolni a vizes szakaszokon. A teljesen víz alatti barlangokat teljes egészében búvár módszerekkel lehet kutatni. Vízszint süllyesztéses kutatás esetén viszont szárazzá tesszük a korábbi víz alatti barlangszakaszokat. Forrásküszöb süllyesztés vagy szivattyúzás. Tudományos vizsgálatokkal igazolt, vagy bejárt és kimért üregekre történő rályukasztással, komoly bányászati technológiák alkalmazásával irányított 9 feltárást is végezhetünk.

10 1.3. Feltáró barlangkutatás szervezeti kérdései, szabályai I. Minden feltárás más és más, ezt láttuk az 1.2. fejezetben. Vannak azonban általános szabályok amelyeket be kell tartani mindegyiknél. Legnagyobb biztonság elve, kritikus és nem megkerülhető a feltáró kutatásban. Barlangok maximális védelme mindig elsődleges e szempont kell, hogy legyen. Az esetleges bontásoknál, járatbővítéseknél és egyéb beavatkozásokban a károsodásokat minimalizálni kell. Feltáró barlangkutatással szinte kizárólag társadalmi egyesületek foglalkoznak. A kutatásokat maguk finanszírozzák, a tevékenységben e mellett a legjelentősebb az önkéntes munkavégzés. Feltáró kutatásban alapvető a hierarchikus szervezettség, a feltárási tevékenység élén az expedíció vezetője, vagy a feltárás kutatásvezetője áll. Utasításait szigorúan be kell tartani (itt nem az egyesületi hierarchia él!). A kutatásokban mindenki önként, saját felelősségére vesz részt 10 (a magyar jog nem ismeri a jogokról való lemondás fogalmát, hiába ír alá az illető ilyet!)

11 1.3. Feltáró barlangkutatás szervezeti kérdései, szabályai II. Egyszemélyi felelősség érvényesítése. Ez természetesen az utasítás adásokra, szervezésre, intézkedésekre is vonatkozik. Fontos a vezetés elfogadása a résztvevők őkfelől. Teljes felelősségvállalás a kutatótársakért. A feltáró kutatás rendkívül veszélyes tevékenység, hatalmas felelősség hárul a feltárásban részt vállalókra és a vezetőkre egyaránt. Vezető csak oda küldje és csak arra kérje meg a kutatókat, ahova maga is bemenne, és amit maga is elvégezne. Az adott szakterületi tevékenység (barlangjárás, túrázás, magashegyi túrázás, búvármerülés, munkavégzés, ácsolás, levegőztetés, elektromos kiépítések, k stb.) általános lá szabályai mindig iá irányadók. Kutatási programot csakis az erőforrások reális figyelembevételével szabad tervezni. 11

12 1.4. Jogi ismeretek, szabályozások Barlangok feltárása vagy feltáró bejárása Magyarországon, de más országokban is a helyi jogszabályokban rögzített módon történhet. Magyarországon g alapvető jogszabály: évi LIII. törvény a természet védelméről. A törvény rendelkezik a barlangok védelméről és kutatásaik alapvető szabályairól. Például: barlangszakasz felfedezését 8 napon belül be kell jelenteni az igazgatóságnak g g ingatlan tulajdonos tűrni köteles, hogy a barlangot megközelítsék minisztérium engedélye köteles barlang, barlangszakasz kiépítéséhez igazgatóság engedélye szükséges barlangban, barlangszakaszban történő kutatáshoz Másik alapvető jogszabály: Környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V6 (V.6.) KTM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, tá á a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről. Ez a jogszabály mondja ki többek között, hogy: Feltáró Fltáókttá kutatásra vonatkozó engedély csak meghatározott htá ttbarlangra adható dhtóki ki kutatásra az kaphat engedélyt, aki rendelkezik e rendelet szerinti 12 barlangi kutatásvezetői képzettséggel

13 1.5. Veszélyforrások, legnagyobb biztonság elvére való törekvés I. Barlangokban mindig leselkednek lk kránk veszélyek, különösen ö igaz ez az első bejárásoknál vagy a feltáró kutatómunka során, hiszen ilyenkor először megyünk el egy ingatag kő mellet, először lépünk egy álfenékre, stb. Az ismeretlen körülmények jelentik a legnagyobb veszélyeket az első kutatók számára, akik belépnek a föld rejtett szentélyeibe! Eltévedés veszélye 1960-as évek Mátyás-hegyi bg. túrázók rendszeresen tévednek el. Ferenc-hegyi barlangban négy fiatal tizenés huszonéves halála. Orosz exp. eltűnése. (már ritka) Omlásveszély Rose György halála 1995-ben Ausztriában. Megindult a törmeléklejtő. A legtapasztaltabb és legtehetségesebb barlangászok egyike volt. 25 éves volt. (Bárhol, bárki) Vízbetörés veszély Gouffre Berger Torda István halála a jéghideg vízesés alatt. 23 éves volt. (Pl. Szuadó-völgy) Lezuhanás veszély Torca del Cerro. Windhoffer Gábor. Máig nem tisztázott körülmények között lezuhant a 86-os 13 aknában, -372 méterre. 28 éves volt. (Gilisztás-bg.)

14 1.5. Veszélyforrások, legnagyobb biztonság elvére való törekvés II. Egyenletlen talaj miatti Bárhol előfordulhat ficam, törés, elesés közben apróbb, járás közbeni más sérülések. Mindig óvatosan kell a barlan- sérülések veszélye gokban közlekedni. Komolytalannak tűnő veszély, de komoly helyzetet eredményezhet! Beszorulás veszélye Mátyás-hegyi barlang április. Egy fizet túrán résztvevő barlangász beszorult. 4 órát töltött a hasadékban. (Bete-átjáró) Rossz levegő veszélye, Pl: Alba Régia barlangban extrém magas CO2 természetes CO2, Szint alakulhat ki. Szuadó-völgy barlangjaiban robbantási gázok, szintén. Szellőztetés! Vass Béla bá balesete. kipufogó gázok Telkibánya, ásványgyűjtő. Szerbiában ketten megfulladtak, az aggregátorból CO gáz terjedt. Robbanás veszély Nem jellemző, ő de extrém esetben előfordulhat. lh A zárt tér miatt súlyosabb, mint a felszínen. 14 (metán, karbidlámpa, karbid, robbantás, stb.)

15 Áramütés Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1.5. Veszélyforrások, legnagyobb biztonság elvére való törekvés III. Aggregátor használat. Fúró, réselő berendezések használata. Komoly veszély! ÉV (életvédelmi relé) használata kötelező! Víz kerülése, nem szerelgetünk! Hosszú kutatások során érdemes erre homokköves te- rületeken komolyan odafigyelni! Magas sugárzás veszélye (radon) Rengeteg kéziszerszámot használunk a kutatás során Kalapács, véső, feszítő, jövesztő eszközök. Sérülés- veszély közvetlen módon. Ínhüvelygyulladás. Eszközök használatából adódó, pl. kézsérülések Kimerülés veszélye Mindig a visszatérésre is elegendő energiával kell rendelkeznünk! Erre nagyon figyelni kell. A kimerültség négyzetesen növeli a balesetveszélyt!!! Kihűlés veszélye Főleg akkor veszélyes, ha már megtörtént a baj. A barlang klímája gyorsan hipotermiához vezethet! 15 Mentőfólia!!!

16 2. Az SZKBE feltáró kutatási tevékenységének alapvető szabályai 16

17 2.1. Alapelvek, amelyeket mindenkinek szigorúan be kell tartania és tartatnia az SZKBE feltáró kutatási tevékenysége é során!!! Önkéntesség. A kutatásban mindenki önként szabad akaratából vesz részt. Ha viszont úgy döntött, hogy részt vesz, akkor az összes szabályt, elvárást, normát és kutatásvezetői utasítást be kell tartania. Felelősség. Kollektív és egyéni felelősség érvényesül benne, amely kiterjed, saját magunkra, társainkra, barlangjainkra. Magas etikai inormák. A feltáró kutatási tá tevékenység é során magas etikai normák mentén kell működni (lásd: SZKBE Alapszabály). Egyfelől az egyetemes emberi értékeknek kell érvényre jutniuk, különös tekintettel a szeretetre, az igazságosságra, az őszinteségre, a toleranciára, a segítőkészségre, az önzetlenségre, az önfeláldozásra, a bajtársiasságra. Másfelől aszakmai értékeknek kell megvalósulniuk, különös tekintettel a kitartó munkavégzésre, a szakmai becsületességre, a nyitottságra, a 17 folyamatos ismeretszerzésre és a céltudatosságra.

18 Akikre a szabályok vonatkoznak Mindenkire vonatkoznak szabályok, akik az SZKBE kutatási tevékenységében kutatóként, segítőként, vagy passzív szemlélőként részt vesznek. Időben a szabályok az adott kutatási alkalomra meghatározott időszakra érvényesek. A kutatással kapcsolatos nyilatkozattételek, vagy ismeretterjesztő ő tevékenység é során azonban a szabályok időbeli hatálya folyamatos. 18

19 2.3. A feltáró kutatási tevékenység alapfogalmai, szerv. felépítése I. Feltáró Kutatás. Olyan kutatás, amely a felszín alatti üregekbe, barlangokba való bejutás lehetőségének biztosítását, majd a felszín alatti járatok megismerését és dokumentálását végzi el, többnyire bányászati, vagy egyéb speciális módszerekkel. Hazai Feltáró és Tudományos Kutatási Program (HFTKP). AzSZKBE által folytatott barlangfeltáró tevékenység hivatalos programneve, melynek keretében magyarországi barlangok feltárását végzi az Egyesület. Horvát Kutatási Program (HKP). )Az Egyesület Horvát országi áikutatási programja. Tudományos Bizottság. Az SZKBE kutatással foglalkozó ülése, melyet évente egyszer általában decemberben hív össze a kutatási programvezető, hogy a tagsággal közösen kerüljenek kialakításra a következő évi kutatási célok. Kutatási Programvezető. Az SZKBE kutatási tevékenységét koordinálja, 19 beleértve a feltáró kutatási programokat is.

20 2.3. A feltáró kutatási tevékenység alapfogalmai, szerv. felépítése II. Kutatásvezető. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) hivatalos szervei által kiállított kutatásvezetői igazolvánnyal rendelkező, a minisztérium i i által ljóváhagyott képzést é elvégzett barlangkutató. Törvényileg a kutatásvezető felelős a barlangi feltáró kutatásokért. A kutatási programvezetőnek jelent, annak beosztottja. Kutatási engedély. A KVM regionális hivatalai által kiállított, egy objektumra szóló kutatási engedély, amely feljogosít az adott barlangi objektum feltáró kutatására. Kutatási alkalom vagy Kutatótábor. A feltáró kutatások végzésére szervezett, konkrét kezdési és befejezési dátummal, megnevezett táborvezetővel, tő és konkrét k kutatási tá feladattal l rendelkező ő alkalom. l Táborvezető. Egy kutatási alkalom, vagy tábor kinevezett vezetője. Műszak. A kutatótábor során egy adott munkafeladat, vagy feladatcsoport elvégzésére alakult munkacsoport, illetve az általa elvégzett munka. 20 Műszakvezető. Egy adott műszak felelős vezetője.

21 2.3. A feltáró kutatási tevékenység alapfogalmai, szerv. felépítése III. Csapat. A barlangban mozgó legkisebb egység. Mindig kell lenni vezetőjének. Csapatvezető. Kvázi túravezetői jogkörrel rendelkező vezető, aki felelős a csapat számára a műszak-, vagy a táborvezető által kiadott feladat elvégzéséért éséé és a csapat tagjaiért. t. Bejutás. Új, addig ismeretlen, járható méretű földalatti térségbe való első behatolás. Körültekintő előrehaladás, dokumentáció szükséges! Újbóli bejutás. Korábban már ismert, bejárt, de valamilyen okból elzáródott földalatti térségbe való újbóli behatolás. Műszaknapló. A kutatási műszak visszatértével a műszakvezető jegyzőkönyve a műszak által elvégzett feladatokról. Fontos a műszaknaplóba feltüntetni a következő műszak számára a hasznos információkat, és kötelező bejegyezni az esetleges veszélyforrásokat. Kupon. A feltáró műszakot teljesítők számára adható biléta, mely különböző 21 kedvezményekre jogosít az Egyesület szolgáltatásaiból.

22 2.4. Feltáró kutatási tevékenység menete, szabályai I. Az egyes kutatótáborokban szigorú, hierarchikus irányítási lánc érvényesül. Ennek betartása kötelező, a feltáró tevékenység veszélyes volta miatt, az információknak, utasításoknak, tájékoztatásoknak, döntéseknek e lánc mentén kell áramolniuk. (Irányítási lánc: barlangkutató csapatvezető műszakvezető táborvezető kutatási programvezető egyesületi elnök.) A táborvezető, ő a kutatási programvezetővel ő egyeztetve hirdeti i meg az egyes kutatótáborokat. A tábort meghirdetheti nyilvánosan is, és felkérhet célirányosan résztvevőket, egy-egy kisebb kutatási feladat végrehajtására. A táborvezető szervezi a teljes tábor életét: figyelemmel kíséri és segíti a felvonulást (ki hogyan, honnan érkezik a táborba), dönt a közös, vagy egyéni étkezésről, beszedi a közös pénzeket, biztosítja a kutatási eszközök meglétét, kijelöli az egyes felelősöket (tápfőnök, műszakvezetők, stb.). A táborvezető dönt a tábor tényleges szakmai programjáról. Atáb táborvezetőtő a műszakokat ű k megelőző ő napon megbeszélést ttart, t ahol előre döntés születik a másnapi műszakokról, feladatokról, és hogy kik, 22 hány órakor indulnak a barlangokba műszakba és érkeznek vissza a táborba.

23 2.4. Feltáró kutatási tevékenység menete, szabályai II. A munka végeztével a táborvezető felel a szükséges műszaknaplók elkészültéért (ezeket a műszakvezetők töltik ki), a kuponok kiadásáért. A műszaknaplókat a kutatási programvezető gyűjti. A táborvezetőnek az adott kutatási alkalmon tejhatalma van, az érvényes jog- és egyesületi szabályoknak való megfelelés mellett. A kutatótáborokban a műszakvezetők irányítása mellett folynak a barlangi műszakok. Táborvezető maga is lehet műszakvezető. A barlangkutatók kötelesek a barlangi műszakvezetők és kutatásvezető utasításai szerint eljárni. A kutatótáborok helyszíne a téli időszakban a Nagyház (Mecsek Háza), nyáron a Szuadó-völgyi esőbeálló. A kutatótáborokban a cél, hogy az elhatározott munkaprogram mentén dolgozzon a csapat, de az is, hogy gyjó hangulatú, baráti légkörben tölthessék el az időt az egyesület tagjai és külső segítői. 23

24 3. A feltáró kutatás eszközei, módszerei 24

25 3.1. A feltáró kutatás alapvető eszközei a térképek 25

26 A turista térképek elengedhetetlenek a megközelítési, szállítási á útvonalak tervezéskor, felszíni terepbejárások esetén. A kutatótáborok során érdemes mindig tartani belőlük, alapvető segítség lehet az egyes táborok, expedíciók vezetésekor. A tájékoztató térképek. Ezekre a táborok felvonulási logisztikai tervezésében van szükség. 26 Ezek a térképek nagy segítséget jelentenek a résztvevőknek az odatalálásban.

27 A felszín morfológiai sajátosságok elemzéséhez, az objektumok feltüntetéséhez, a felszínalaktanból következő összefüggések felismeréséhez, az általános tájékozódáshoz és a dokumentációhoz elengedhetetlenek a részletes topográfiai térképek. M = 1: topgráfiai térkép a Szuadó-völgy térségéről 27

28 A földtani térképek és szelvények alapján vonhatunk le következtetéseket, állíthatunk fel hipotéziseket a feltárásra kiszemelt barlang várható sajátosságaira és tulajdonságaira. Természetesen a feltárt barlangok nagyban segítenek a pontos fld földtani iéké térképek kszerkesztésében ééb is, mintegy nagyléptékű természetes földtani szelvényt jelentve. M = 1: földtani térkép a Szuadó-völgy térségéről és 28a hozzá való egyik szelvény

29 Ország János értelmezései. Egyfelől a Trió- barlang melletti egykori uránkutató fúrás rétegsorát vetette össze a barlang morfológiai elemeivel, illetve a szuadó-völgyi barlangokat vetítette rá a földtani térképre. Ezek az értelmezések nagyon fontosak a barlangok keletkezési, genetikai, i morfológiai i és feltárási modelljeinek elkészítéséhez, alapjaiban támogatják a feltáró 29 kutatást.

30 A vázlatos barlangtérképek is hasznos információval szolgálnak, lál mind id kutatás tervezési és szervezési, mind pedig a tudományos vizsgálatok, vagy a földtani modell építés munkafolyamataiban. 30

31 A barlangtérképek segítenek minket a barlangban való tájékozódásban és biztosítják a barlangi munka, valamint a barlangi feltárásokhoz szükséges infrastruktúra telepítésének tervezéséhez az alapinformációkat. Elengedhetetlen eszközei a barlangi dokumentációnak! A térképezés fáradtságos, sok ktürelmet tigénylő munka 31 Részletes barlangtérkép a Mészégető források barlangjáról (alaprajz)

32 3.2. Tudományos módszerek a barlangkutatásban, amelyek a földtani modellépítéséhez éh szükségesek k 32

33 Kőzet rétegek egymásra települése a barlangban és a kipreparálódott agyagrétegek a mészkőben A barlangi és a felszíni rétegtani, kőzettani, szerkezet földtani vizsgálatok jelentik az alapját barlangföldtani, genetikai modellek építésének, a barlangjóslásnak. Vetődés, litoklázis, kőzettörés Kőzet réteg határa 33

34 A felszíni vízkémiai vizsgálatok hasznos if információval áió szolgálnak az adott karsztterület vízföldtani modelljéről, ezzel a karsztosodási és a barlangképződési modellek építéséhez éh is nagyban hozzájárulhatnak. 34

35 A vízkémiai vizsgálatok a barlangokban segítenek megismerni a szivárgó, csepegő pg vizek összetételét, amelyekből a barlangok fejlődésére, illetve a barlangi kitöltések genetikájára vonatkozóan is következtetéseket vonhatunk le. 35 A vízmintavételezés szabályainak betartása kulcsfontosságú!!!

36 A barlangokban található radon sugárzás mérésével következtethetünk a meglévő járatszakaszok mögött húzódó üregrendszerek nagyságára, á meglétére. A klimatikus adatokkal összevetve, igen jó eszköze a barlangi feltárások tervezésének, bár sok korlátja van a tényleges következtetések levonásának. 36

37 A tudományos módszerekkel felállított hipotézis i ellenőrzése, ő azaz a víznyelők és a források kapcsolatának bizonyítása vízjelzéses módszerekkel történik. Ezek során nem csak a kapcsolat tényéről, hanem annak jellegéről is számos információt szerezhetünk. Az egyik legelterjedtebb módszer a fluoreszceinnel történő vízfestés, ami a környezetre teljesen ártalmatlan, viszont szabad szemmel is érzékelhető. Egyesületünk is 37 használta ezt a módszert.

38 3.3. Terepbejárás a karsztterületen 38

39 Terepbejáráson fedezhetjük fel a az adott karszt sajátosságait, nézhetjük meg a nagy-formakincseket. Itt áll össze a kép a térképek és az egyéb vizsgálatok során rendelkezésünkre álló információkból. Terepbejárást követően dönthetünk az optimálisnak vélt barlangi objektumok bontásáról. Terepbejárásra vigyük el magunkkal térképeinket, szelvényeinket és mindenképpen készítsünk terepi jegyzeteket! Nem árt, ha barlangász alapfelszerelést is viszünk, hogy a kisebb nyitott objektumokat bejárhassuk. 39

40 3.4. A feltáró barlangkutatás felszíni infrastruktúrája, eszközei 40

41 41 A táborhely alapvetően meghatározza a kutatás hangulatát, és ezzel alapvetően kihat az expedíció eredményességére.

42 Nagyobb barlangok közelében megfontolandó o állandó táborhely létesítése a nagy, kitelepült kutatótáborok szervezésének megkönnyítése érdekében. Használatuk jó időjárás mellett hatékony. Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 42

43 A feltáró kutatás egyéb eszközei, szerszámai Terepjáró gépjármű Áramfejlesztők és hozzá való kábelek, csatlakozók Kompresszor és hozzá való tömlők, csatlakozók Kézi gépek gp (fúró- és fejtő gépek) gp Kéziszerszámok Speciális jövesztő eszközök Térképező eszközök Világítási eszközök Védőruházat Kötéltechnikai eszközök Lb Labor és vizsgálati ieszközök köök Stb. 43

44 3.5. Víznyelők, barlangi objektumok megbontása 44

45 Tipikus B típusú karsztok jellegzetességei a patakos barlangok. Két végük felől lehetséges a megközelítésük. e A forrás felől ő és a víznyelőik felől. A víznyelők, természetes objektumok, melyeken keresztül a felszíni patak a karsztos térszínre érve a mélybe bukik. A víz útja a felszín alatt folytatódik, kialakítva a nagy patakos barlangokat. Szinte természetszerűen következik, hogy követve a patakok útját, a mélyben a barlangba jutunk, akár csak a víz maga. Ezen nyelők megbontása tehát 45 természetes tárgya a feltáró kutatásnak.

46 A patakmederben található víznyelőktől először az élő vízfolyást íflá kell kllelterelni. lia gátakat úgy kell méretezni, hogy ne történhessen vízbetörés akkor sem, ha extrém nagy vízhozamok futnának le a völgyben. 46

47 Víznyelők megbontásakor sok agyagra, iszapra, rothadó szerves anyagra kell számítani, amit valamilyen depó helyre kell halmozni. Külön nehézséget jelentenek a kisebb nagyobb levált kőzetdarabok, melyeket körültekintően kell kiszedni. 47

48 A víznyelők bontásakor a nagyobb köveket kötéllel átkötve, biztosítással emelhetjük ki, egészen nagy kőzetdaraboknál emelőcsigás-, vagy húzórendszert is összeállíthatunk 48 a kiemeléshez.

49 Mielőtt bebújunk a föld alá, győződjünk meg a körülöttünk levő, megbontott környezet állékonyságáról, és ha a legkisebb szükség mutatkozik rá, mindenképpen ácsolással biztosítsuk a kutató árkunk, 49 gödrünk, járatunk, stb. stabilitását.

50 3.6. Bejáratok biztosítása, barlangok lezárása, járatbiztosítás a barlangokban 50

51 A megbontott objektumok bejjárati zónája legtöbb esetben omladékos. Ezért élet- és barlangvédelmi szempontból, be kell őket ácsolni. A képen a Gilisztásbarlang akácfa oszlopos ácsolata látható, amely biztos védelmet nyújt az omlás ellen. 51

52 A patakos barlangok állandó vízfolyással rendelkező medreiben elhelyezett ácsolatokat t úgy kell tervezni, hogy nagyobb árvizekkor esetleges vízbetörések esetén is kellő védelmet nyújtsanak a kimosás ellen, hogy össze ne dőljenek. A legjobb megoldás, ha kellő alapossággal megépített védőgátakkal tartjuk távol a patakot, a bejárati ácsolattól. Falazott kőfallal is megoldhatjuk az áradmányvizek kizárását a már feltárt, de még nyitott szájú barlangjaink esetében. 52

53 Amennyiben jelentősebb barlangi objektumot sikerül feltárni és a barlang kiemelt jelentőségűvé válik, úgy a bejáratát tartós tó kőfalazattal l érdemes biztosítani, amely hosszú időre megóvja a bejáratot a beomlástól és amely biztosítja a A barlang lezárhatóságát is. A barlangok lezárására életvédelmi és barlangvédelmi l szempontból van szükség. Sajnos elmondható, hogy a le nem zárt barlangjaink gyors és komoly károsodáson mennek keresztül 53 a gondatlan látogatások miatt

54 Barlangok belső tereiben is szükség lehet járatbiztosításra, tosításra ácsolásra. Erre jó példa a Szuadó- barlang Nagyaknája, ahol a továbbjutás érdekében törmelékfenéken létesült ácsolt akna. Ez biztosítja a barlang patakos ágába való lejutást. 54

55 víznyelő- barlang Turista utak mellett, vagy közúti forgalomhoz közel eső barlangok lezárására nem csak barlangvédelmi, de a bl balesetveszély Rumba elhárítása miatt is szükség van. 55

56 Kútgyűrűs lezárás és járatbiztosítás 56

57 3.7. Közlekedést könnyítő létrák 57

58 A barlangok aknáiba beszerelt létrák nem csak a közlekedést k könnyítik meg, de hatékonyabbá és veszélytelenebbé is teszik a feltáró kutatásokat. 58

59 Köszönöm a figyelmet! Jó szerencsét! 59