Foglalkoztatás európai összefüggései: Fogyatékosság és alkalmazás. UEmploy Európai Jelentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Foglalkoztatás európai összefüggései: Fogyatékosság és alkalmazás. UEmploy Európai Jelentés"

Átírás

1 Foglalkoztatás európai összefüggései: Fogyatékosság és alkalmazás UEmploy Európai Jelentés UEmploy: Konzultánsok a fogyatékkal élőkért LLP RO-LEONARDO-LMP

2 Tartalom Vezetői összefoglaló 3 1. rész Összefoglaló Európai összefüggések Munka, alkalmazás, fogyatékosság Közös tényezők rész UEmploy A UEmploy Projekt Nemzeti jelentések Nemzeti jelentések következtetései UEmploy felmérés Eredmények elemzése rész Főbb eredmények Munkaadók igényei Fogyatékkal élők igényei Ajánlások politikai döntéshozók számára Javaslatok munkaadóknak melléklet: Irodalom melléklet: Partner Információ melléklet: Felmérések részletes elemzése

3 Vezetői összefoglaló Történelmünk során egyre inkább központi figyelmet kapott a megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők foglalkoztatásának és beillesztésének kérdése az újabb módszerek, modern eljárások segítségével. A jog a munkához, az értékes gazdasági tevékenységhez, minden megváltozott munkaképességű ember számára alapvető fontossággal bíró kérdés. Az Európai Unió beavatkozása a rehabilitációs folyamatokba az Európai Szociális Alap létrehozásával kezdődött, a szakképzés vonatkozásában. Az 1980-as évektől ellenben szélesebb szociális tevékenységet fejtett ki a szervezet annak érdekében, hogy biztosítsa a fogyatékkal élők jogait, felelősségeit és beilleszkedését a társadalom és a gazdaság életébe. Az Európai Unió folyamatosan hangsúlyozza olyan módszerek kidolgozását, amelyek lebontják az akadályokat, amelyek megfosztják a fogyatékkal élőket attól, hogy teljes körű tagjai legyenek a társadalomnak. A fogyatékkal élőkre vonatkozó foglalkozatási stratégiák elsősorban a jogokra, az egyenlő esélyre, szociális partnerségre, és az antidiszkripcionális törvényekre építenek. Ennek alapja, eredője az Egyenlő Bánásmód a Foglalkoztatásban Direktívája (2008/78/EC (Directive for Equal Treatment in Employment (2000/78/EC), amelyet 2000 novemberében fogadtak el. Az európai foglalkoztatási piac változó természete igen kiemelt figyelmet kap a tagállamok kormányainak körében azért, hogy olyan politikát és stratégiát dolgozzanak ki, amelyek megfelelnek saját munkaerőpiacuk igényeinek. Ezekhez 3

4 a munkaerő-piaci trendekhez csatlakozik még a 2008-tól kibontakozó szociális és gazdasági válság kumulált hatása is. Ezek az események még jelentős mértékben kihatással lesznek az Európában élő, megváltozott munkaképességű állampolgárokra. Ez a jelentés néhány közös, európai szintű megállapítást tartalmaz a fent említett témában, rámutatva arra, hogy a fogyatékkal élők vonatkozósában az Európai Unió egyes tagállamainak gyakorlata jelentős mértékben eltér. A UEmploy projektből származó nemzeti jelentések néhány közös vonás meglétét bizonyítják. A közös gyakorlatok és eljárások a következők: Politika és törvényhozás Azokban az országokban, ahol léteznek foglalkoztatással kapcsolatos törvények, a törvényeket csak részben értik vagy nem is alkalmazzák. A nemzeti törvényhozásra és politikára vonatkozó külső előírások gyakran dominálnak. A nemzeti politikai gyakorlatok gyakran elméletiek és ellentmondóak, mert hiányoznak belőlük a gyakorlati megoldások és a célcsoportok bevonása Szükséges áttekinteni az Európai Unió tagállamainak törvényhozási gyakorlatát, fejlődési területeket keresve Fogyatékkal élők besorolása Hiányzik a fogyatékkal élők fogalmának klasszikus, mindenki által elfogadott leírása, megfogalmazása 4

5 A fogyatékkal élők besorolása az Európai Unió szintjén szabályozást kíván 5

6 Megbélyegzés Inkább az erős megkülönböztetés érvényesül a foglalkozatási lehetőségek feltárása helyett A kvóták használata és egyéb területeken diszkrimináció figyelhető meg A munkaadók ellenállása a fogyatékkal élők irányában erősen megfigyelhető azzal a hozzáállással, hogy inkább kifizetik a büntetéseket, mintsem fogyatékkal élőket alkalmazzanak a nemzeti kvóták teljesítése érdekében. A rejtett foglalkozatás és a specializált rehabilitációs képzések még átláthatatlanabbá teszik a fogyatékkal élők foglalkoztatását. Vállalatok, munkaadók nem rendelkeznek azzal a tudással, tudatossággal és készségekkel, hogy fogyatékkal élőket alkalmazhassanak. A fogyatékosság láthatatlan téma a nyilvános publikációkban, értekezésekben és a hasonló tanulmányokban Félelem, előítélet, megvetés vagy érzéketlenség állandó jelleggel jelen van a társadalomban, amely tény csökkenti a fogyatékkal élők alkalmazási esélyeit. Kutatás Át kell tekinteni a fogyatékkal élők foglalkoztatási gyakorlatát az Európai Unió tagállamaiban, beleértve az európai rehabilitációs szabványok összehasonlító elemzését. Szükség van egységes, európai eljárásrendszerre és szabályokra az olyan statisztikai adatok elemzése során, amelyek a fogyatékossággal élők foglalkoztatásával, tapasztalataival és lelhetőségeivel foglalkoznak. A munkanélküliség mutatóit gyakran általánosítják. Olyan szabványosított eljárásrend, amely megállapítja a munkanélküliségre vonatkozó mutatókat, beleértve a szélesebb demográfiai tendenciákat is, erősen ajánlott. 6

7 A fogyatékossággal kapcsolatos tapasztalatokat hozzá kell csatolni a szociális, gazdasági és demográfiai tényezőkhöz, különös tekintettel olyan oktatási rendszer kialakítására, amely növeli a fogyatékkal élők elhelyezkedésének és foglalkoztatásának esélyeit. Kvóta rendszerek Egy visszatérő elemet, jellemzőt találtunk a nemzeti jelentésekben: a kvóta rendszert, amely biztosítani kíván valamilyen részvételt a nemzeti munkaerőpiacban. Ezek a megoldások gyakran kísérletek arra, hogy szakképzettség vizsgálata vagy foglalkoztathatóság elemzése nélkül, pusztán orvosi jellemzők alapján a fogyatékkal élőket elhelyezhessék a munkaerőpiacon. Szerzett fogyatékosság A fogyatékosság foka összefügg a korosodással. Fontos az is, hogy megvizsgáljuk a fogyatékosság kérdését ebből a szempontból is. Így foglalkozhatunk azzal is, hogy nem csak a fogyatékkal élők alkalmazásáról beszélünk, hanem módszereket dolgozunk ki arra is, miként lehet továbbfoglalkoztatni azokat, akik foglalkoztatás közben lesznek fogyatékkal élők. Fogyatékossági modellek Az egészségi szempontokból történő megközelítés általános forma a szakképzett tanácsadók és a hivatalok részéről. Az Emberi Jogok alapján való megközelítés ellenben sokkal nagyobb tudatosságot biztosít és maradandóbb hatást ér el. 7

8 Képzés és fejlesztés A fogyatékkal élő alkalmazottak képzése és szakszerű fejlesztése a legtöbb országban hiányzik Az összes jelentés nélkülözte a professzionális képzési formák felsorolását, amelyek az élhetőségen, egyetemes tervezésen, a munkahelyek igények szerinti átszabásán alapulnak, s amelyek munkaadók és munkavállalók számára egyaránt könnyebbséget jelentenének a fogyatékosok foglalkoztatása területén. Legjobb gyakorlat A büntető megközelítés helyett inkább a minőségi és mennyiségi megközelítés felé kellene elmozdulni, amely biztosítja a munkaadók és munkavállalók közös érdekeinek teljesülését, a legjobb gyakorlatok kialakítását. Egyértelmű igény van a gyakorlati példák és megoldások széles körben történő terjesztése iránt. Konzultáció Az alkalmazás előtti átvilágítás, értékelés, és az alkalmazást követő támogatás iránti igény magas, de általában hiányzik a tagállamokban. Konzultáció iránt magas igényt detektáltunk. A UEmploy project alapvető célja ezeknek a problémáknak a megszüntetése és orvoslása, innovatív átvilágítási módszerek segítségével, amelyek támogatják új 8

9 és fogyatékkal élő belépők hatékony foglalkoztatását. A konzultációs folyamat strukturált döntéshozatali és kockázatelemzési módszert tartalmaz, amely megoldásokat ajánl fel fogyatékkal élők és az őket foglalkoztatni kívánók számára annak érdekében, hogy kiválasszák a célcsoportnak illő legjobb munkaállást és foglalkozást a különböző fogyatékossági csoportok számára. A UEmploy project partnerei konzultációs hálózatot kívánnak fenntartani akkreditáció segítségével, amely hatást fog gyakorolni a fogyatékkal élőkre, a munkaadókra és politikai döntéshozókra a fogyatékkal élők magasabb szintű és minőségibb foglalkoztatása érdekében. 9

10 1. rész Áttekintés Történelmünk során egyre inkább központi figyelmet kapott a megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők foglalkoztatásának és beillesztésének kérdése az újabb módszerek, modern eljárások segítségével. Az összes országban, a legtöbb, a fogyatékkal élők elhelyezkedését szolgáló erőfeszítés a munkára történő koncentráció segítségével valósult meg. Ez a figyelem a hozzáállásból, amely elsődlegesen a törvényhozási gyakorlatból, hiedelmekből és példákból ered. Néhány ezek közül az erőfeszítések közül sikeres volt. A másik megközelítés úgy tekintett a munkára, mint restorációs, kompenzációs eszközre (elsősorban a háborús sérültekre), akik életük során lettek fogyatékosok. Ez az igen érdekes és hatékony megközelítés igen sok és eltérő próbálkozást eredményezett, olyanokat is, amelyek figyelme a munkaerőpiacra is vonatkozott. Az orvosi értelemben vett fogyatékosság tükrében (amelyek általában valamilyen specializált rehabilitációs programmal függtek össze) a munkaterápiás gyógymódok az optimális szint visszaállításával kapcsolatban jelentek meg. A fogyatékosság jóléti és szociális megközelítése értelmében a munka, mint a leghatékonyabb eszköz jelenik meg a fogyatékkal élők teljesítményének maximalizálása és az állami terhek csökkentése érdekében. A jótékonysági szemlélet szerint a munka ösvényt jelent a teljes élethez, amely napi gondoskodást, és foglalkoztatási terápiát jelent azok számára, akik képtelenek hatékonyan részt venni a társadalom életében. 10

11 A fogyatékkal élők számára, különösen az Indipendent Living követőinek segítségével, a tradicionális munkavégzési módok problematikusnak tekinthetők. Legjobb esetben is, mint támogató elem jelenik mindez meg. Legrosszabb esetben ezekre a munkavégzési módokra úgy tekintenek, mint amelyek csökkentik és megszüntetik a képességeket, a kapacitást, és csökkentik a fogyatékkal élők elhelyezkedési esélyeit a jó képességekkel rendelékezőkkel szemben. A munka kulcsfontosságú szerepet játszik a méltóság, az önbizalom, és a szociális érzékenység érzésében. A munka értékes azonosságot nyújt az emberek számára, valamint annak az érzetét, hogy szociálisan tartoznak valahová. A munka igazolja a mindennapi tevékenységet, s meghatározza az emberek kapcsolatrendszerét is. Ezért nem véletlen, hogy az intézkedések és a kidolgozott szolgáltatások, amelyeket fogyatékosok számára alkottak, szakmai tényezőkre koncentráltak. Átalakulást előidézve a függőségből a függetlenségbe, a másodlagos szerepből az egyenlő jogokkal járó polgári szerepbe mindig is a szakmaiságon nyugodott. Ennek értelmében a készségek megszerzése és a foglalkoztatás biztosítása hatékony útjai az értékes és elismer létezésnek. A fogyatékkal élők és foglalkoztatásukkal kapcsolatos mostanában bevezetett változások hatást gyakoroltak az emberi jogokra és a törvénykezésre is. A folyamat, bár nem befejezett, úgy mutatja be a foglalkoztatást, mint a fogyatékkal élők beillesztését a társadalomba, ellentétben azzal a felfogással, miszerint ezek az intézkedések a gyógyulás folyamatát jelentik. Ebben az értelemben a munkát úgy fogják fel, mint olyan dolgot, amely jelentős előnyökkel jár a fogyatékkal élők számára, ahelyett hogy úgy fognák fel, mint egy külső kényszert, amelynek a fogyatékkal élőknek meg kell felelniük. 11

12 Nemzetközi értelemben véve a jog a munkához és jog az értékes részvételhez a gazdasági tevékenységek vonzatában, egyike a fogyatékkal élők alapvető elvárásainak. A fogyatékkal élők bevonásával foglalkozó intézkedések történetében a munkához való jog és a társadalom életéhez történő hatékony hozzájárulása a fogyatékosoknak mindig is központi kérdésként szerepelt a többi polgári jog viszonylatában is. Mindez azon alapul, hogy a képességek fejlesztése és az öngondoskodás mindig is fejlődést jelent más egyének életében is. A UEmploy projekt, amelyet a Leonardo da Vinci program támogat, azon alapul, hogy a résztvevő partnerek mennyiségi és minőségi kutatást folytatnak. A kutatás a korábban azonosított hiányosságokon és az Egyenlő Bánásmód elveinek gyakorlatban kevésbé történő alkalmazásán alapul. Az európai kutatás és a változáskezeléssel kapcsolatos rehabilitációs stratégia formálja ennek a projektnek az eredményét. 1.0 Európai összefüggések Az európai fejlődési és növekedési stratégiának fontos eleme a foglalkoztatási koncepció. A munka feltárása és megtartása az emberi fejlődés legfontosabb eleme. A foglalkoztatás sokkal többet jelent, mint pusztán pénzt keresni vagy egy feladatot végrehajtani. Erre kulcsfontosságú tényezőként tekintenek az emberi identitás és annak fejlődése szempontjából. Ez szolgál alapul az összes európai képzési formához és támogatási mechanizmushoz. A mai helyzetben, amikor a munka és a foglalkoztatás alapvető szabályait változtatják meg, még mindig igaz marad az a kitétel, hogy a munka nélkülözhetetlen az egyén társadalomban való szerepléséhez, szerepvállalásához. Ez az oka annak, hogy az európai foglalkoztatási stratégiák alapjai voltak a szélesebb szociális és közösségi programoknak. 12

13 Az Európai Foglalkoztatási Stratégiát először 1992-ben fogalmazták meg, és az Amsterdami Szerződésben foglalták írásba. A szerződés előtérbe helyezte a foglalkoztatás népszerűsítését, és arra ösztönözte a partner államokat, hogy koordinálják az együttműködést a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és szociális növekedés érdekében. Ezzel összefüggésben a Miniszterek Tanácsa foglalkoztatási útmutatókat jelentetett meg 1997-ben. Ezek négy fontosabb téma köré sorolhatók, amelyekre a partnerállamoknak reagálniuk kellett. A négy elem később kulcsfontosságúnak bizonyult az Európai Unió szociális programjaiban, s végül a Lisszaboni Deklarációhoz vezetetek 2000-ben. Ezek az alapelvek: Foglalkoztathatóság Vállalkozói szellem Adaptációs képességek Egyenlő esélyek Az Európai Unió beavatkozása a fogyatékossági ügyekbe elsősorban az Európai Szociális Alap keretein belül történt, mégpedig a szakképzés területén. Az as években ellenben szélesebb, szociális ügyeket is érintettek, annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyatékkal élők jogait, felelősségeit és foglalkoztatását. Miközben a tagállamok kidolgozták a különböző megközelítéseket, mechanizmusokat és politikákat, az Európai Unió elkezdett néhány közös elképzelést támogatni. Ezek közül az első a Helios Program volt, amely 1996-ig tartott. Egyebek között arra késztette az Európai Unió Miniszter Tanácsát, hogy elfogadjon egy jelentést A New European Community Disability Strategy (az Új Európai Fogyatékossági 13

14 Stratégia címmel), amely bevezette és kiterjesztette az ENSZ általános szabványait. Különös módon a jelentés újraértelmezte a foglalkoztatási alapelveket és a diszkrimináció-ellenességet, s úgy mutatta be őket, mintha a fogyatékkal élők szociális fejlődésének új elemei lennének óta, az Európai Bizottság aktívan támogatta a fogyatékkal élők együttműködését. A Középtávú Szociális Akcióprogram követőjeként a Bizottság bejelenti a fogyatékkal élők számára biztosított egyenlő esélyeken nyúgvó anti-diszkriminációs programját, amely az Európai Unió szintjén támogatja az Egyesült Nemzetek 1993-ban adaptált Egyenlő Esélyek Biztosítása a Fogyatékkal Élők Számára jelentés alapelveit. A döntés jelentős elkötelezettséget kíván az Európai Unió tagállamaitól annak érdekében, hogy egyenlő bánásmódot biztosítsanak a fogyatékkal élők számára. Mindez hozzájárul a legjobb gyakorlatok nemzeti szinten történő bevezetéséhez és a tagállamok közötti szoros együttműködéshez. (Európai Bizottság 1996) Európai szinten a félelmeket több jelentésben és tanulmányban is megfogalmazták. Többek között a CEDEFOP (European Centre for Professional Training and Development) tanulmányában is, 1992-ben. A jelentés megvizsgálta a fogyatékkal élők szükségleteit és követelményeit a munkához jutás és a munkahely fenntartásának tükrében. Miközben áttekintették a képzési és támogatási mechanizmusokat, külön foglalkoztak a fogyatékosok egyes kategóriáinak eltérő igényeivel is. A jelentés leszögezte: Megfelelő segítségnyújtás és támogatás közepette a komoly fizikai fogyatékossággal élők éppen olyan eséllyel rendelkeznek a szakképzési integráció tekintetében, mint az enyhén fogyatékosok. A szakmai integrációjuk intellektuális képességeiktől és a speciális képzésben való részvételtől függ. 14

15 Ennek a csoportnak a távlati kilátásai rosszak, mert nem megfelelő az intellektuális képességeik értékelése. Ugyanez vonatkozik a látászavarban szenvedőkre, a mentális és érzelmi problémákkal küszködőkre, akiknek az alkalmazási lehetőségeik hasonlóan igen alacsonyak. Ebben az esetben a lehetséges munkaadók meglehetősen bizonytalanok. (Cedefop 1992, oldalszám: 45) Az európai perspektíva hangsúlyozta, hogy a fogyatékkal élők foglalkoztatása kapcsolatban áll megfelelő foglalkoztatási rendszerekkel, amelyek megerősítik az esélyegyenlőség elvét. Az Equality of Opportunity for People with Disabilities tanulmányban, amely 1997-ben jelent meg, az Európai Bizottság egy sor útmutatást tett közzé, miközben elismerte, hogy az elsődleges felelősség ebben az esetben a tagállamokat illeti. Elismerte, hogy az európai társadalmak elsősorban az egészséges állampolgárok igényeit elégítik ki, így kizárták a jogokból azokat, akik valamilyen fogyatékkal rendelkeznek. A következő területeket emelte ki a foglalkoztatás érdekében az Európai Bizottság: Oktatás szegregált rendszerek, korlátolt hozzáférési lehetőségekkel, beleértve a minőségi oktatást Munka magas fokú munkanélküliség, és diszkrimináción alapuló foglalkoztatási politika Mobilitás és hozzájutás a tömegközlekedés és a középületek használhatatlansága Lakás fogyatékosok számára kialakított házak hiánya és drágasága Jóléti rendszerek minimális támogatás, bürokrácia és korlátozás. 15

16 A Bizottság úgy döntött, hogy irányító szerepet vállal saját forrásaiból, és arra bátorítja a tagállamokat, hogy közös célokat fogadjanak el a fogyatékkal élők foglalkoztatása érdekében. A Bizottság úgy vélte, hogy a következő elvek segítségével kialakítható az egyenlőség konkrét stratégiája: Általános elvek elfogadása Együttműködés Nem kormányzati szervek bevonása Foglalkoztatás Információs és kommunikációs technológiák EU Strukturális Alapok Az európai válasz az új elvekre drámai volt a tagállamok politikájának alakulása szempontjából a fogyatékkal élőkre vonatkozóan: Az elvek általános érvényesítése az Európai Bizottság számára azt jelenti: Olyan politika kidolgozása, amely a fogyatékkal élők teljes foglalkoztatását támogatja a gazdaság, szociális és egyéb folyamatokban, miközben tiszteletben tartják az egyének választási jogát. Ez azt is jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos tényezőket továbbá nem lehet szeparáltan kezelni, hanem mint integrált részt kell kezelni az Európai érvényesítés szempontjából. (COM96 406; Fejezet: 19) Az Európai Unió stratégiája kiemeli az akadályok elmozdítása érdekében megfogalmazott szükségletet, amely megakadályozza a fogyatékkal élőket abban, hogy teljes életet éljenek. Ez az elképzelés megerősíti azt az igényt, hogy a kormányok szorosabban működjenek együtt az únión kívüli szervezetekkel, 16

17 különös tekintetben a fogyatékossági ügyek esetén. Együttműködés a kormányzaton kívüli és szociális partnerek (munkaadók, szakszervezetek) között szintén központi fontosságú a fogyatékkal élők elhelyezkedése tükrében. Dokumentumok sorozata, útmutatások, és jó gyakorlatok gyűjteménye készült a korábbi elveknek megfelelően az Európai Bizottság támogatásával (European Commission 1998). Az európai foglalkoztatási stratégia a fogyatékosok számára erősen koncentrál a jogokra, egyenlő esélyekre, szociális partnerségre, és antidiszkriminációs törvényhozásra. Ennek alapja a Directive for Equal Treatment in Employment (2000/78/EC) döntés, amely 2000 novemberében jelent meg. 1.1 Munka, foglalkozás, fogyatékosság A harmonizált munkaköri leírások hiányában Európában nincs elfogadott definíciója a fogyatékosságnak. Annak ellenére, hogy igen sok fogyatékkal élő él Európában, nincs egységes és megbízható statisztika számukról. Az adatok összehasonlítása igen nehéz, mivel különböző információgyűjtési módszerek ismertek a különböző tagállamokban. Miközben az előbb említett okok nehézzé teszik az összehasonlítást, azért megállítható, hogy vannak általános tendenciák. Ezek közül az egyik az, hogy a fogyatékkal élők részvétele a munkaerőpiacon mindenütt alacsony. Európában a fogyatékkal élők foglalkoztatási aránya 20-30%-kal alacsonyabb, mint a teljes munkabírással élőké (Európai Bizottság 2007). A fogyatékosok közük, akik munkába álltak, igen soknak van alacsony végzettsége. Ennek következtében a fogyatékkal élőket inkább olyan 17

18 foglalkozásokban alkalmazzák, amelyek kevés képességet és tudást igényelnek. Azokban az országokban, ahol vannak erről adatok (Franciaország, Spanyolország, Németország) az állapítható meg, hogy a fogyatékkal élők a kevés szaktudással vagy a szaktudás nélküli munkahelyeken foglalkoztatottak. Ez összefügg azzal a ténnyel is, hogy ezeket az embereket az alacsony fizetésű munkákban alkalmazzák. A statisztikai szabályozás hiánya sem rejtheti el azt a tényt, hogy a fogyatékosok körében a munkanélküliség is sokkal magasabb Európában, de jellemző erre a körre az alulfoglalkoztatás és az alacsony bérezés is (EIRO 2002). Bármennyire is hiányosak az adatok, nem rejthető el, hogy azok a munkakörök is, amelyeket fogyatékkal élők töltenek be, inkább az alacsony képességeket igénylő munkákhoz köthetők. Nincs egyértelmű adat arról, mennyire tér el a fogyatékkal élők és az egészséges munkavállalók bére, szerződési ideje, foglalkozatási típusa és a foglalkoztató vállalatok nagysága Európában. Azoktól az országoktól származó adatok, amelyek szolgáltatnak ilyen információt, kiderül, hogy létezik érezhető különbség a fogyatékkal élők és az egészséges dolgozók között. A világon mindenütt a kormányok arra ösztönöznek, hogy növeljék az állampolgárok tudását, képességeit. Nehéz hatékony változást előidézni ezen a területen, hiszen eltér az egyének, intézmények, szektorok érdeke. Mindez annak az elismeréséhez vezetett széles körben, hogy a tudás, a képességek és a kompetenciák fejlesztése élethosszig tartó folyamat. Mindez nélkülözhetetlen a gazdaság virágzásához különösen akkor, ha innovatív, tudásközpontú, kreatív és jó fizetésű gazdaságról beszélünk. Ez ahhoz a felismeréshez vezette az európai kormányokat, hogy az oktatás és képzés céljait ne csak a gazdaság távlati céljaihoz dolgozzák ki, hanem vegyék figyelembe a szociális, környezeti és kulturális célokat is. 18

19 Az európai munkaerőpiac változó természete elsődleges figyelmet igényel, akkor, ha nemzeti politikát, és stratégiát dolgoznak ki annak érdekében, hogy kielégítsék saját munkaerejük igényeit. A legtöbb országban a mezőgazdaságban eltűntek a munkahelyek. A foglalkoztatás a tradicionális szektorokban és a nehéziparban jelentősen csökkent. Ezzel egy időben, új szektorokban és a szolgáltatások terén új munkahelyek jelentek meg, beleértve a turizmust, pénzügyeket, biztosítást, szociális, informatikai, technológiai és közösségi szolgáltatásokat. Európában jelentősen nőtt az önfoglalkozatottak és a részmunkaidősek aránya is. Ezek a foglalkozatás természetében és módjában történő változások jelentős hatással bírtak az oktatásra, képzésre és kiválasztási folyamatokra is (kötelező, felnőttoktatás, állandó képzés). Ezekhez a tendenciákhoz járul még a 2008-ban kibontakozó szociális és gazdasági krízis is. Ezeknek a tendenciáknak igen nagy hatása volt és lesz a fogyatékkal élők foglalkoztatására. Jelentős korlátozásokkal kell szembe nézniük a közpénzek elköltése, adósságkezelés, a közszolgálatok privatizációja területén. Ehhez hozzátartoznak még a következők: a demográfiai változások (a társadalom öregedése, migráció), amelyek a fogyatékkal élők foglalkoztatási kérdését sokkal komplexebb, és versenyképesebb környezetbe helyezik. Az új Európai Fogyatékossági Stratégia kidolgozása (European Disability Strategy ) speciálisan célozza meg a fogyatékossággal kapcsolatos törvényeket, politikát, és foglalkoztatást. Miközben a legtöbb európai ország rendelkezik valamilyen antidiszkriminációs törvénycsomaggal, a foglalkoztatás gyakorlata és a munkahely közvetítés gyakorlata jelentősen eltér a tagállamokban. A diszkriminációt a munkahelyeken a következő tényezők tiltják: 19

20 Nemzeti Alaptörvények, alkotmányok (Finnország, Görögország, Spanyolország, Portugália) Fogyatékosokkal kapcsolatos antidiszkriminációs törvények (Franciaország, Svédország, Egyesült Királyság) A legtöbb ország rendelkezik olyan törvényekkel, amelyek szabályozzák a fogyatékkal élők munkaerőpiacba történő integrációját. Ezek a következőkre koncentrálnak: kvóták, elbocsátás elleni védelem, pénzügyi ösztönzők a munkaadó számára, munkakörnyezet adaptációja, bérpótlékok és büntetések. A munkahelyek adaptálása, elhelyezési technikák, képzési kiválasztási stratégiák még nem összehangoltak Európában. Valójában a megközelítési módok és a standardok erősen különböznek egymástól, attól függően, mely intézmények végzik el a kiosztott feladatokat, vagy attól, milyen fogyatékossági csoportok kerülnek alkalmazásra. A munkakörlemezesek rendszere, és a munkakörökhöz csatolt képességek összevetése, amelyek a tartós foglalkoztatás előfeltételei még nemigen használatosak Európában. Ez megjelenik abban is, hogy abban is, hogy hiányzik a foglalkozások közül a Rehabilitációs Tanácsadó. Mindez abban is látható, hogy az európai és az amerikai modellek között jelentős eltérések mutatkoznak az munkakörök értelmezése területén. Ha munkakörelemzésekre kerül sor Európában, akkor azokat elsősorban egészségügyi végzettséggel rendelkezők végzik, pszichológusok, foglalkozási aktivisták, vagy az állami hivatalok és szervezetek által megbízott szakemberek. Miközben intézmények váltak a munkakörelemzések központjává, hogy pótolják a szakemberek hiányát, a központok egészségügyi és rehabilitációs centrumok (Heidelberg Németországban vagy Hoensbroek Hollandiában), fogyatékossággal foglalkozó ügynökségek (ONCE Spanyolországban), nonprofit szervezek (Rehab 20

21 Group Írországban) köré szerveződtek. Ezek, és az egyre nagyobb befolyással rendelkező European Platform for Vocational Rehabilitation (www.epvr.org és a European Union of Supported Employment, felhívást tettek közzé az egységes munkakörelemzési rendszer kidolgozása érdekében a fogyatékkal élők jobb elhelyezése érdekében. Nem tűnik ellenben valószínűnek, hogy a tagállamok intézményei adaptálják a munkakörelemzésekre kidolgozott és foglalkoztatással kapcsolatos egységes elemzési módszereket. Ezeket az eljárásokat esetleg statisztikai összehasonlításra, elhelyezésre, és politikák kidolgozására használják fel. A szolgáltatást nyújtók és a munkaadók ellenben igényüket fejezték ki ilyen eljárások kidolgozására, amelyek segítik a munkavállaló és a felkínált munkakör összeillesztését, értékelését, és a fogyatékkal élők visszatérítését a munka világába és a szükséges képzési igények meghatározását. Ez új lehetőségeket nyújt képzési formák kidolgozására, amelyek a meglévő igényeket elégítik ki, módszertani tökéletességet testesítenek meg, és más országok tradicionális jó gyakorlataira építenek. Az Egyesült Államok gyakorlatának összevetése az Európai gyakorlattal igen ösztönző lehet. Az Egyesült Államokban kialakuló Indipendent Living mozgalom nem az egyénre, hanem az egyént körülvevő környezetre összpontosít. Ez az új paradigma egyértelművé tette, hogy a fogyatékkal élők részt vehetnek az élet összes területén végbemenő folyamatokban, ha az akadályokat (fizikai, társadalmi, politikai) lebontják előttük. Ha új technológiák lesznek elérhetőek számikra, s ha szociális körülményeket úgy alakítják, hogy az megfelelő legyen a fogyatékkal élők számára, akkor mindez valóság lesz. A folyamat kiemelkedő pontja a Americans with Disabilities Act in 1990 elfogadása volt. A fogyatékosokkal foglalkozó aktivisták és politikusok fő csapásiránya most a 21

22 szociális akadályok megszüntetése az Egyesült Államokban, és új környezet biztosítása munkába állás érdekében. Az ADA hatása a fogyatékosokkal kapcsolatos mozgalomra óriási volt. Az ADA ellenben az Egyesült Államok hagyományos fogyatékosokkal kapcsolatos törvényhozási folyamatát jelenti. Ebben az országban az első, a fogyatékosok képzését és rehabilitációját elősegítő törvény 1918-ban jelent meg. A törvények fontos újításai a következők: A törvények felhatalmazzák az egyéneket arra, hogy vegyék figyelembe saját személyes igényeiket a munkahelyek kiválasztásakor. További támogatást nyújtanak az egyéneknek ahhoz, hogy az azonosított igények alapján megfelelő és hatékony munkaviszonyt alakítsanak ki saját maguk számára. Az amerikai jelentés még más előnyöket is megemlít. Ezek közé tartozik az, hogy az újonnan alkalmazott fogyatékkal élők öntudata magasabb, jobb motivációval rendelkeznek, fizikailag aktívabbá válnak, szociálisan erősen integrálódnak és csökkentik a gazdasági és munkahelyi stresszt, ezáltal jelentősen csökkentve a munkaadók szociális és indirekt költségeit. A jogok által vezérelt felfogás és az Indipendent Living mozgalom filozófiája különös fontossággal bírhat az európai perspektívák kidolgozása során. Az Európai Unió, a tagállamok kormányai, szervezeti és ügynökségei a nemzeti mozgalmak a regionális és területi hivatalok új eszközöket dolgoztak ki, vagy felhasználták a régieket, hogy megbirkózzanak a kihívásokkal. Ellenben inkább a régi intézmények és módszerek restaurálása figyelhető meg új és radikális 22

23 változtatások nélkül. Ezek a válaszok a krízisre igen gyakran részlegesek és nem teljeskörűek. A foglalkoztatást elősegítő képzések új víziók és paradigmák kialakításához vezethetnek, a szociális tanulás minden szintjén, szembe nézve a globalizálódó világ tanulási igényeivel és az ezzel kapcsolatos politikai változásokkal. Ez kihívás, figyelembe véve az elméleti keretet, a tanuló gazdaságot, ami a gazdaság átalakulásával és a minőségi termeléssel függ össze. Az Európai Unió kiemelt témája, a szociális piac és partnerség, lehetővé tette az összefogást az Európai Unión belül. A beáramló támogatás, ötletek és szabványok új perspektívát nyújtottak a fogyatékkal élők számára. Proaktív politika hangsúlyozta a fogyatékkal élők foglalkoztatásából eredő előnyöket a már meglévő munkahelyeken. Ha az egyenlőség megmutatkozik a tanulás és képzés területén, az kihat az innovációra is. Azoknak a munkába állítása, akiket tradicionálisan eddig nem sikerült bevonni a munkavilágába, nemcsak probléma, hanem kihívás is volt, annak érdekében, hogy kreatív folyamatokat vezethessenek be. Jelentős problémák léteznek Európában, annak ellenére, hogy a termékek és a munkaerő szabad áramlása már megoldott. A munkanélküliség zavaróan magas maradt. Nőtt a szociális és gazdasági különbség. Megjelent a rasszizmus és a diszkrimináció. Ezzel egy időben az Európai Unió 27 tagállamra bővült. Ez új ügyeket és problémákat hoz, és szükségessé teszi a minden szinten megvalósuló kiigazítást. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (és ennek a négy főbb eleme, amelyet a tagállamok törvényei tükröznek) most szomorúan alkalmatlannak és időt múltnak tűnik. 23

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015

ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015 ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015 Csillag Sára PhD (tanszékvezető, BGF) Ordódy Viktória (értékesítési és marketing vezető, Főnix-MED Zrt) Együtt

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA Magyar tapasztalatok

A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA Magyar tapasztalatok Leonardo da Vinci Innovation Transfer Project ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA Magyar tapasztalatok Csillag Sára PhD BGF ADAPTYKES - Adaptation of trainings

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Finnországi képzési programok alkalmazása magyarországi és romániai KKV-k számára

Finnországi képzési programok alkalmazása magyarországi és romániai KKV-k számára Finnországi képzési programok alkalmazása magyarországi és romániai KKV-k számára Az "ADAPTYKES" nemzetközi projekt tapasztalatai Dr. Kerekes Kinga egyetemi adjunktus Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL Kérdőív specifikus szektorok részére Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

A legjobb gyakorlati példák a CSR alkalmazására

A legjobb gyakorlati példák a CSR alkalmazására A legjobb gyakorlati példák a CSR alkalmazására 7.2. Praktiker Magyarország Videó: CSR a piacon Rövid összefoglalás: A Praktiker Magyarország Kft. a németországi székhelyű Praktiker Bau- und Heimwerkermärkte

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM MENTORI ÚTMUTATÓ

TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM MENTORI ÚTMUTATÓ TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM MENTORI ÚTMUTATÓ Insight Project 2015 1 Tartalom Tanári Szakmai Gyakorlati Program mentori útmutató... 1 Bevezetés... 3 A Tanári Szakmai Gyakorlat... 4 A mentor... 6 Miért

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig Földesi Erzsébet MEOSZ, alelnök EDF, alelnök Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) számokban

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL KÉRDŐÍV Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a Ljubljana Egyetem koordinálja.

Részletesebben

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Ellenőrző lista: Útmutató képzési stratégia kiválasztásához kis- és közepes vállalkozások számára

Ellenőrző lista: Útmutató képzési stratégia kiválasztásához kis- és közepes vállalkozások számára Ellenőrző lista: Útmutató képzési stratégia kiválasztásához kis- és közepes vállalkozások számára A kis és közepes vállalkozások számára rendkívül fontos, hogy kompetenciákon alapuló humán erőforrás rendszert

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Pályára lépünk Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerőpiaci

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata ELŐSZÓ Az adományszervezők számos területen, különböző országokban, és különböző körülmények között dolgoznak, de van néhány alapvető, közös értékük

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Európai Helyes Gyakorlat Díjak

Európai Helyes Gyakorlat Díjak A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Együtt a kockázatok megelőzéséért www.healthy-workplaces.eu NEVEZÉSI FELHÍVÁS Európai

Részletesebben

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális

Részletesebben

ERFO Nonprofit Kft. TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program NYITÓKONFERENCIA 2013. december 11.

ERFO Nonprofit Kft. TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program NYITÓKONFERENCIA 2013. december 11. TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program NYITÓKONFERENCIA 2013. december 11. Képzés, kompetenciafejlesztés védett munkáltatóknál Háttér: A fejlesztés hátterét a TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-001 projekt

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Veszprém, Stromfeld Aurél utca 9/E V.l13. Veszprém, 2012.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben