BÓLY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Átírás

1 BÓLY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) a hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében előírja, hogy az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti esélyegyenlőségi tervet elfogadni (esélyegyenlőségi törvény 63. (4) bekezdés). A Munka Törvénykönyvének módosítását is maga után vonó jogszabály szerint a munka világa kiemelten olyan területként kezelendő, ahol közvetlenül vagy közvetetten a zaklatás, az elkülönítés vagy a megtorlás eszközeivel csorbát szenvedhet és meghiúsulhat az egyenlő bánásmód követelménye. A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet vagy az üzemi tanács együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogad el. Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen - a nők, - a negyven évnél idősebb munkavállalók, - a romák, - a fogyatékos személyek, valamin - a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének, különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. Ezen túlmenően, a tervbe más hátrányos helyzetű csoportok is bevonhatók. Ilyenek például a pályakezdők, az öregségi nyugdíj előtt állók, vagy a hajléktalanok. Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintettek önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény határozza meg, hogy a foglalkoztatás területére vonatkozóan is, mely munkáltatói intézkedések, magatartások, megkülönböztetések sértik az egyenlő bánásmód követelményét, illetve melyek nem. Általánosságban nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét azon az Esélyegyenlőségi törvényben felsorolt tulajdonságon, mint például a nem, a kor, az egészségi állapot, alapuló intézkedés, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. A foglalkoztatással összefüggésben ez utóbbiak közé tartoznak például azok a lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetések, amelyek a munka jellege vagy természete alapján indokoltak. Egyes hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok számára éppen az esélyegyenlőségük megteremtése érdekében szükséges bizonyos munkáltatói intézkedéseket megtenni. Erre 1

2 biztosít lehetőséget a Munka Törvénykönyve, miszerint az esélyegyenlőségi tervben lehet megfogalmazni azokat a programokat, amelyek e hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét előmozdítják, biztosítják. A Munka Törvénykönyve csak példálózó jelleggel sorolja fel azokat a tárgyköröket, amelyek elemzése alapján lehet az adott munkáltatóra vonatkozó egyedi sajátosságokhoz igazítottan meghatározni az esélyegyenlőségi program célját, és az ennek eléréséhez szükséges eszközöket. Tekintettel arra, hogy az esélyegyenlőségi terv alapján támogatott munkavállalói csoportok egyes tagjairól, az érintett munkavállalókról például kora, származása, családi körülményei miatt a munkáltató, szakszervezet, üzemi tanács tagjai olyan információk birtokába juthatnak, amelyek különleges személyes adatoknak minősülnek, azok kezelhetőségéről a törvény külön rendelkezik. Elsősorban a munkáltató és a szakszervezet jogosult esélyegyenlőségi tervet készíteni, a szakszervezet hiányában ezt az üzemi tanáccsal lehet együttesen elfogadni. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, - különös tekintettel a hátrányos, halmozottan hátrányos, roma származású, fogyatékkal élő emberekre - Bóly Város Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: Bóly Város Önkormányzata minden beruházás során kiemelt jelentőséget tulajdonít a horizontális elvek (esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés) érvényesítésének, annál is inkább, mivel az önkormányzat a két elv elősegítésére irányuló kötelezettsége az EU elsődleges jogából fakad. Az Uniós projektek megvalósításához, érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat, melyek a tervezésben, a megvalósításban és az utánkövetési szakaszban egyaránt nyomon követhetőek. I. Általános célok, etikai elvek Hátrányos megkülönbözetésnek minősül: A nemre, faji hovatartozásra, bőrszínre, nemzetiségre, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége), vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tatozása, egyéb helyzete, tulajdonsága, jellemzője miatt nem részesülhet más, összehasonlítható helyzethez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó célok: Oktatás és képzés terén: Továbbképzésekbe való bekapcsolódás feltételinek betartása a közoktatási törvény értelmében Minden dolgozóval támasztott követelmények megtartása Teljesítmények értékelése A továbbképzéshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása, igénybevétele A juttatásokhoz való hozzáférés Foglalkoztatás terén: Foglalkoztatási jogviszonyok létesítésében, megszüntetésében Munkaviszonyt megelőző, vagy annak során végzett képzéssel kapcsolatban Munkafeltételek megállapításában, biztosításában 2

3 Foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos juttatások, így különösen a munkabér megállapításban, biztosításában Tagsággal, vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben Előmeneteli rendszerben Kártérítési, fegyelmi felelősség érvényesítése során Szociális biztonság és egészségügy terén: Társadalombiztosítási rendszerből finanszírozott, Szociális, gyermekvédelmi, természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése, biztosítása során Betegség megelőző programokban és szűrővizsgálatokon való részvétel Gyógyító-megelőző ellátás Tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata Élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése Lakhatás terén: Lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények, kamattámogatás nyújtásával kapcsolatban Bóly Város Önkormányzata a következő irányelvek betartására törekszik: 1.A megkülön böztetés t ilalma, egyenlő b ánásmód A fenntartó a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés- és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti diszkriminációjára. 2.Az e mbe ri méltóság t iszteletben ta rtása A foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Az önkormányzatisággal nem összeegyeztethető bármilyen kirekesztés, az önkormányzatnak tevékenysége során a teljes lakosság érdekeit figyelembe kell vennie. A beruházásokkal kapcsolatos információk közvetítése a polgármester kompetenciája, aki az önkormányzat képviselőjeként nem közvetíthet szegregációt. 3.Par tneri k apcsolat, e gyüttműködés A fenntartó a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. 4.Társadalmi szolidarit ás A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése. 3

4 5.Méltányos és rugal mas ellátás A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgozunk ki, amely elősegíti a foglalkoztatottak pozíciójának javulását, megőrzését. 6.Családbarát munkahelyi körülmények meg tere mt ése, e rősítés e A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékkal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is, és nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, az otthoni munkavégzés lehetőségét stb.). (A pályázatok értékelésénél a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató intézkedéseket bevezető, azok körét bővítő munkáltatók többlet pontszámban részesedhetnek.) 7.Nemek (f érf iak és nők) közti esélyk ülön bségek csökkentése A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek ban Magyarországon a éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. Bár a dolgozó nők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, a magyarországi felsőoktatási rendszer is összességében egyenlőbb esélyeket biztosít a nők számára, mégsem csökkentek a nemek közötti keresetkülönbségek, melyek a szellemi dolgozók körében a legnagyobbak. Cél, hogy ezen az esélyegyenlőségi területen is egyensúly alakuljon ki. 8.Az akadályment esíté s előrehalad ása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk 4

5 kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított info-kommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció, stb.). 9. F ogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében évi népszámlálás adatai szerint 9 százalékra csökkent. Az Európai Unió tagállamaiban 2001-ben a fogyatékos emberek átlagosan 40-50%- a, a súlyosan fogyatékosok %-a volt foglalkoztatott. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. -át). Az európai uniós pályázatok átfogó céljainak egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerőkínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A kereslet és kínálat összehangolásához feltétlenül szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása. Ezeken a területeken a meglévő intézkedések megőrzését, újak létrehozását a pontrendszer honorálja. 10.Ro mák életmin őség ének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a nemzetiségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény). A népszámlálás adatai szerint nagyon lényeges különbségek vannak a cigány és a nem cigány nemzetiségek társadalmi rétegek szerinti összetételében. Elenyésző a vezetők, az értelmiségiek és a hivatalnokok hányada a cigánynépességben: a éveseknek mindössze az 1 százaléka tartozik ezekbe a csoportokba, szemben a nem cigány nemzetiségűek 16 százalékával. Betanított és képzetlen munkát végez a éves cigány férfiak 27 százaléka, a nem cigányoknak csak a 6 százalékáról mondhatjuk el ugyanezt. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét, ezért a képzési lemaradás felszámolását, csökkentését vállaló munkaadók pontot szereznek az esélyegyenlőségi értékelés során. 11.Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadal mi esélye in ek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kívánjuk segíteni. 5

6 Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján): minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. II. Helyzetfelmérés, konkrét célok 1.Képzési, munkavédelmi, a f oglalkoztatás f eltételeit érin tő progra mo k Az esélyegyenlőség elvének maradéktalan megvalósítása, a munkavállalók ez irányú ismereteinek bővítése érdekében a pályázó évente biztosítja annak lehetőségét, hogy alkalmazottai esélyegyenlőségi képzéseken, továbbképzéseken vegyenek részt. Ezeken túlmenően az önkormányzat évről évre részt vesz a különböző közmunkaprogramokon. Az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósulását segíti elő a szervezet által készített esélyegyenlőségi terv is, amely az esélyegyenlőség különböző aspektusainak minél hatékonyabb megvalósulását, biztosítását, a meglévő esélyegyenlőségi infrastruktúra továbbfejlesztését célozza. Az említettek következtében az esélyegyenlőség fogalma minden munkavállaló számára ismert. Ezek mellett az önkormányzat az alkalmazottak továbbképzését munkaidő-kedvezménnyel is támogatja. A szervezet elsősorban két területen tudja érvényesíteni az egyenlő bánásmód követelményét: saját szervezetén belül, illetve projektjei megvalósítása során. 2.Nők f oglalkoztatási h elyzet e Bóly város Önkormányzata több költségvetési szervvel is rendelkezik, melyek alkalmazottjainak nagy része családdal rendelkező édesanya, akik a gyermeknevelésből is aktívan kiveszik részüket. Munkájuk zavartalan elvégzését segítik a Bóly városában működő háttérintézmények (óvoda, bölcsőde, iskolák), melyek a teljes, illetve részmunkaidős állásoktól függően igény esetén napközi ellátást biztosítanak gyermekeik részére. Az önkormányzat kitüntetett figyelemben részesíti a GYED-ről, GYES-ről visszatérő korábbi munkavállalóit, emellett a GYES-en lévő dolgozói számára az esetleges részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a csúsztatható munkakezdés lehetőségét biztosítja. 6

7 Az azonos, illetve a hasonló munkakörben foglalkoztatott női és férfi dolgozók a munkakörnek megfelelő, azonos bérezésben részesülnek a Ktv. és a Kjt. szabályainak maradéktalan betartása mellett. A pályázó szervezet a férfiak és nők eltérő igényeit létesítményeiben jelenleg is figyelembe veszi (pl.: mellékhelyiségek, öltözőkabinok, zuhanyzók) és a kialakításra kerülő új részleg esetében is érvényre kívánja juttatni az esélyegyenlőség elvének megőrzése és továbbfejlesztése érdekében. 3.Fogyat ékos sze mélye k akadálymentes munkahelyi környezet meg tere mt ését biz tosító külön in tézkedések Az önkormányzat a fizikai akadálymentesítés követelményeinek folyamatos beruházásai keretében kíván eleget tenni létesítményeiben: az épületekbe való bejutást rámpákkal kívánja könnyebbé tenni, akadálymentes mellékhelyiségeket, a mozgáskorlátozottak részére elkülönített parkolókat biztosít az érintett hátrányos helyzetű csoport részére. A projektjei előkészítése és kivitelezése során az említett fizikai akadálymentesítés szempontjait figyelembe veszi és érvényesíti az önkormányzat. Projektjeinek előkészítő és kivitelezési szakaszában, a létesítmények tervezése és kivitelezése során a szervezet kiemelt hangsúlyt fektet a fogyatékkal élők eltérő igényeinek érvényesítésére is (pl.: akadálymentes mellékhelyiségek kialakítása; elkülönített, mozgáskorlátozottak részére kialakított parkolóhelyek; az érzékelhető és biztonságos épített környezet biztosítása. Mindezek mellett az önkormányzat hosszú távú célkitűzései között szerepel a fogyatékkal élők minél nagyobb számban történő alkalmazása a munkaerő-piaci integráció, valamint a társadalmi munkamegosztásban való aktív közreműködésük elősegítése érdekében (pl.: hazai és uniós pályázatok elnyerése útján). 4.Ro mák f oglalkoztatási h elyzete Az azonos/hasonló munkakört betöltő foglalkoztatottak bérezésében etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetés nincsen. Az esélyegyenlőség a projekt megvalósításában, illetve eredményeinek működtetésében is nyomatékos tényező. A kivitelező kiválasztásánál a jogszabályi előírások betartása mellett törekszünk azon vállalkozások számára munkát biztosítani, amelyek hátrányos helyzetű (romák, a munka világából kiszorult munkanélküliek) szakmunkásokat foglalkoztatnak. 5.Közös szabályok Bóly Város Önkormányzata elősegíti az 40 év feletti munkavállalók, tartós munkanélküliek, GYES-ről, GYED-ről visszatérők, egyéb fogyatékkal élők, pályakezdők munkába állását és munkahelyének megőrzését. Megkülönböztetés a bérezés tekintetében e csoport estében sem mutatkozik. A pályázó elősegíti a munka világából kiszorult munkavállalók visszatérését a munkaerőpiacra (pl.: GYES-ről, GYED-ről visszatérők, tartós munkanélküliek, fogyatékkal élők), valamint előnyben részesíti az egyéb hátrányos helyzetű munkavállalók munkához jutását (pl.: 50 év felettiek, pályakezdők). További lehetőségként szerepel e hátrányos 7

8 helyzetű csoportok közmunka (közcélú, közhasznú foglalkoztatás) programok keretében történő alkalmazása. Az önkormányzat törekvése továbbra is az optimális, egészséges munkakörülmények, pihenőidő biztosításával a dolgozói testi-lelki, egészséges egyensúlyához való hozzájárulás. A célcsoportok érdekképviseleti szervezeteivel folytatott előzetes egyeztetések és igényfelmérések azt igazolják, hogy a részmunkaidőben, közmunka-programok keretében végezhető munkák iránt nagy az érdeklődés, mivel a térséget jelentős mértékű munkanélküliség sújtja, másrészt a részmunkaidős foglalkoztatás során ugyanazon munka elvégzéséhez egyidejűleg több alkalmazott felvételére nyílik lehetőség. Az önkormányzatnál megpályázható munkalehetőségek a média (tévé, újság, Internet) segítségével kerülnek meghirdetésre, így nemre, korra, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki időben értesülhet a lehetőségekről. A munkavállalók felvételénél a kiválasztás folyamata diszkriminációktól mentes, kellő szaktudás birtokában a döntésnél előnyt élveznek a hátrányos helyzetű célcsoportok (pl. pályakezdők, munkanélküliek, GYES-ről és GYED-ről visszatérő nők, romák, 50 év feletti nők). Igény esetén a pályázó szerv az imént megjelölt célcsoportokból kikerülő potenciális munkavállalói számára biztosítja a továbbképzés, átképzés lehetőségét. III. Panasztétel biztosítása Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a dolgozó az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően az önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat. A Felek rögzítik tehát, hogy a panasztétel nem korlátozza a dolgozót abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje. Az önkormányzat jegyzője a panaszt ha az ügy jellege lehetővé teszi anonim módon a panasz megtételétől számított 5 munkanapon belül a munkáltató elé tárja. A munkáltató az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásra intézkedni. A vizsgálatot a munkáltató által kijelölt szervezeti egység folytatja le. A kijelölt szervezeti egység a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a munkáltatót. Amennyiben a munkáltató a panasz alapját képező intézkedés megtételéhez a vizsgálat eredményének ismeretében is ragaszkodik, és ezt a dolgozó sérelmezi, a munkáltató az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a munkáltatóhoz való benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb 7 napig. Amennyiben a panasz nem a munkáltató intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a dolgozó által kifogásolt jelenség meglétét (zaklatás, emberi méltóság megsértése stb.), a munkáltató haladéktalanul köteles intézkedni a jelenség megszüntetése érdekében. Amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba. Az eljárás eredményéről a dolgozót tájékoztatni kell. IV. Az esélyegyenlőség biztosításához szükséges eszközök 1. A munkahelyi esélyegyenlőség elősegítése érdekében esélyegyenlőségi referenst nevez ki. Az esélyegyenlőségi referens személye: Szabóné Nagy Alexandra Petra A referens feladata: - az Esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata, melyről beszámolót készít; - a következő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi terv előkészítése, a munkáltatóval és a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetése. 8

9 2. Az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásánál kor, nem, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából nem tesz különbséget. Ennek érdekében az álláshirdetések megjelentetéséhez az esélyegyenlőségi referens egyetértését kéri. 3. A Szolgálat a munkaerő-felvétel során a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét. Ennek érdekében a munkaerő-felvételi eljárásban résztvevőkről nyilvántartást vezet. 4. Előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésnél a negyven felettiek pályázatát nem utasítja el csak arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés. 5. Lehetőséget biztosít a panasztételre, a III. pontban meghatározott módon. A munkáltató vállalja, hogy V. A szakmai előmenetelben való esélyegyenlőség biztosítása 1. A munkaerő-felvétel során elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét. Ennek érdekében: A. az álláshirdetésekben és a munkaerő-felvétel kiválasztási szempontrendszerének meghatározásánál a korhatár vagy kortartomány, a nem, nemzeti v. nemzetiségi hovatartozás, egészségügyi- vagy családi állapot nem szerepel, kivéve a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő szükségszerű megkülönböztetés esetén, B. a hangsúlyt a jelöltek képességeire, készségeire helyezi, más szempont (pl. kor, nem) nem kerül figyelembevételre, C. az álláshirdetéseket mindenki számára hozzáférhető módon (pl. az írott sajtón túl rádió, Internet, civil szervezetek, munkaügyi központ, Közlöny), a célcsoportok minél nagyobb részének elérésével teszi közé, Kedvezményezettek köre: fogyatékkal élők D. a megüresedett álláshelyeken előnyt biztosít a részmunkaidőben már ott dolgozók számára, Kedvezményezettek köre: nők, családosok: E. a felvételi beszélgetéshez, felméréshez szükség esetén jeltolmácsot, felolvasót biztosít, Kedvezményezettek köre: fogyatékkal élők F. felvételi kvótákat állapít meg bizonyos munkakörökben, G. a felvételnél nem lehet kizáró tényező, hogy a munkavállalónak speciális eszközökre (pl. nagy betűs billentyűzet, akadálymentes munkakörnyezet) van szüksége a munka ellátásához, Kedvezményezettek köre: fogyatékkal élők H. a szakmai gyakorlati idő számításánál a gyermekszülés, gyermekgondozás miatti távollét, ill. képzés miatti távollét idejét figyelembe veszi, Kedvezményezettek köre: nők, családosok I. létszámbővítésnél előny a család, leépítésnél hátrány. 9

10 2. Egyenlő esélyű előléptetési lehetőségeket biztosít minden munkavállaló számára. Ennek érdekében A. Az előléptetésnél figyelembe veendő a munkavállalók képzésben töltött ideje, B. figyelembe veendő a gyermekgondozás miatt a munkahelyről távol töltött idő, mint szakmai tapasztalati idő,, nők C. A munkavállalói érdekképviseleti szervezetek tájékozódhatnak az előmeneteli eljárásokról, D. Biztosítja a részmunkaidőben dolgozók szakmai előmenetelét is., nők 3. Az elbocsátás, létszámleépítés során elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét. Ennek érdekében A. Létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók körének meghatározását objektív kritériumokra alapozza, B. leépítéskor a hátrányos helyzetű csoportokba tartozókat építi le utoljára, C. programot alakít ki az elbocsátás előtt álló munkavállalók új munkahely keresésére és új munka vállalására történő felkészítésére. VI. Oktatási, képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése A munkáltató vállalja, hogy 1. a munkavállaló számára biztosítja az egyenlő eséllyel hozzáférhető, egész életen áttartó tanulás lehetőségét. Ennek érdekében A. a munkavállalók teljes köre számára biztosítja a képzésekhez és az azokról való tájékozódás lehetőségéhez való hozzáférést, B. a tájékoztatás mindenki számára hozzáférhető és érthető módon történik, Kedvezményezettek köre: fogyatékkal élők C. a képzési formák és a képzési kézikönyvek mindenki számára elérhetőek és érthetőek kell legyenek, Kedvezményezettek köre: fogyatékkal élők D. a képzéseket a gyermekgondozási, oktatási intézmények nyitvatartási idejében szervezi, E. bizonyos képzésekben részvételi kvótákat állapít meg a hátrányos helyzetű csoportok számára (pl. számítógépes képzés, idegen nyelvi képzések), F. rugalmas képzési rendszert alakít ki (pl. nyelvi képzés a munkahelyen), G. képzési szabadságot biztosít a képzésben résztvevő munkavállalók számára. 10

11 VII. A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése A munkáltató vállalja, hogy 1. A munkaidő kialakításánál figyelembe veszi a munkavállalók családi és munkahelyi kötelezettségeinek összehangolását. Ennek érdekében A. a munkarend alkalmazkodik a gyermekgondozási, oktatási intézmények nyitva-tartásához (beleértve a képzéseket, értekezleteket is), B. a kisgyermekesek számára lehetőséghez mérten felajánlja a késleltetett munkaidő lehetőségét. C. a kisgyermekesek számára felajánlja a műszakcsere, a munkaidő csökkentésének lehetőségét, D. biztosítja a túlóra választhatóságát a gyermeket nevelők számára, és azt, hogy azok, akik ezt elutasítják, nem szenvednek hátrányt, Kedvezményezettek köre : családosok E. anyás munkaidő -t alakít ki, ezzel biztosítja a speciálisan a kisgyermekesek igényeihez igazodó munkaidő lehetőségét, F. átjárhatóságot biztosít a különböző munkaidő-beosztások közt, G. szabadságolásoknál a közoktatási törvényt figyelembe véve az iskola/ óvoda/ bölcsőde szüneteket figyelembe veszi. 2. A juttatási rendszerek kialakításának figyelembe veszi a kisgyermekes munkavállalók többlet költségeit/igényeit. Ennek érdekében A. gyermekellátó intézményt tart fenn (pl. bölcsőde és óvoda, közeli általános iskola), illetve támogat, B. segítséget nyújt a gyermekek elhelyezésében a nyári szünidő alatt (családi napközi, tábor), C. lehetőséget biztosít a soron kívüli szabadságolásra családi okok miatt, D. speciális juttatásokat nyújt a fenntartó támogatásával (pl. pl. iskolakezdési támogatás, rendkívüli élethelyzetekben (gyerekszületés, közeli hozzátartozó elhalálozása) támogatás, lakásfenntartási támogatások, étkezési támogatás), E. munkahelyi családos rendezvényeket szervez (pl. Mikulás, Karácsony, gyereknap, majális stb.) F. a dolgozók gyermekei szakmai gyakorlaton vehetnek részt a szervezetben, valamint segítséget kapnak a diplomamunkájuk elkészítéséhez. 3. A gyermekszülési/gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállalókat egyenrangú munkavállalónak tekinti. Ennek érdekében 11

12 A. a kismamáknak biztosítja ugyanazokat a juttatásokat, B. biztosítja igény alapján a kiegészítő nyugdíj élőtakarékossági programban való részvételt számukra is a távollét ideje alatt, C. a gyermekgondozási távollét ideje alatt is folyamatosan tartja a kapcsolatot az alkalmazottakkal, D. a munkába való visszatéréshez speciális segítséget biztosít (munkaidő kedvezmény, felzárkóztató képzés, mentor biztosítása). VIII. Fogalomtár Fontosabb esélyegyenlőségi fogalmak foglalkoztatási szempontból: Akkreditált foglalkoztató A 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet szerinti akkreditációs követelményeknek megfelelő, akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató. A tanúsítvány igazolja, hogy a foglalkoztató rendelkezik azokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatást, és tevékenységével elősegíti a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítását. CSR = Corporate Social Responsibility (vállalatok társadalmi felelősségvállalása) A vállalatok önként vállalt, gazdaságilag, szociálisan és környezetileg felelős működése, amely a fenntartható fejlődés koncepcióján alapul. Ennek lényege a jelen igényeinek kielégítése anélkül, hogy csökkentené a jövő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját igényeiket. Diszkrimináció = hátrányos megkülönböztetés Hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Egészségkárosodás Minden olyan betegség, amely egészségügyi eszközökkel gyógyítható, szinten tartható, javítható. Rövidebb-hosszabb ideig tartó állapot, mely rendszeres egészségügyi beavatkozást igényel. Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan betegség, amely nem fogyatékosság. Egészségkárosodott személy Minden olyan személy, aki rövidebb-hosszabb ideig tartó módon pszichés, fiziológiai, fizikai funkcióinak rendellenességében szenved (pszichiátriai, ízületi, csont, izomrendszeri, testi struktúrák megváltozása, szív-érrendszeri, immun légző emésztő anyagcsere endokrin húgyivarszervi bőr) emiatt állandó, vagy időszakos orvosi ellátásban részesül, állapota javítható, szinten tartható. Esélyegyenlőség Az alapvető emberi jogokhoz (polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális) és társadalmi javakhoz való hozzáférés biztosítása mindenkinek. Az esélyegyenlőség megvalósításának két 12

13 feltétele: Egyenlő bánásmód, jogegyenlőség (szükséges, de nem elégséges!) Esélykiegyenlítő intézkedések Fogyatékosság A fogyatékosság visszafordíthatatlan, tartós állapot, mely egészségügyi eszközökkel nem gyógyítható, de szinten tartható, javítható. A fogyatékossággal együtt járhatnak különböző betegségek, pl.: cukorbetegség, belszervi problémák, stb. Ezek lehetnek a fogyatékosság miatt kialakult egészségkárosodások, vagy a betegség megléte okozhatja a későbbi fogyatékosságot (pl.: cukorbetegség vakság, magas vérnyomás bénulás, stb.). A fogyatékosság egészségügyi szempontú meghatározás. Fogyatékos személy Az a személy, akinek végleges, az egész életére kiható testi, értelmi, érzékszervi (különösen látás-, hallás-, mozgásszervi) károsodása, korlátozottsága van, amely tartós hátrányt jelent számára a társadalomban való aktív részvétele gyakorlásában, hátrányai kompenzációjához külső segítségre van szüksége (segítő személy, segédeszköz, speciálisan kialakított környezet). A fogyatékos személy testi funkcióiban és struktúrájában károsodás, eltérés, veszteség, hiány áll fenn, ezáltal tevékenységében akadályozottá, részvételben korlátozottá vált. A fogyatékosság szociális modellje A fogyatékosság szociális modellje szerint a fogyatékosság nem személyes probléma, hanem emberjogi kérdés, kezelése társadalmi összefogást igényel, mely kollektív felelősségünk. Megfelelő környezeti módosításokra van szükség annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek is részt vehessenek a társadalmi élet minden területén. Gender A szó jelentése: társadalmi nem, azaz mindazon tulajdonságok, viselkedésformák és szerepek összessége, melyet a társadalom az egyéntől biológiai neme folytán elvár. Tehát a nőknek és férfiaknak társadalmilag kiosztott, a neveltetés során elsajátított szerepekből fakadó, az időben változó, kultúra, osztály-, vallási vagy etnikai hovatartozás, tanultság, földrajzi, gazdasági és politikai környezet által meghatározott különbözőségek. Gender mainstreaming A nemek közötti egyenlőség szempontjainak figyelembe vétele minden egyes politikai döntéskor, minden döntéshozatali szinten. Integrált foglalkoztatás Integrált foglalkoztatásról beszélünk, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodása illetve fogyatékossága jellegétől és mértékétől függetlenül olyan munkahelyen dolgozik, ahol munkatársai döntő többsége nem megváltozott munkaképességű. A megváltozott munkaképességű munkavállaló azonos munkáért azonos juttatásokra és bérre jogosult, mint a többi munkavállaló. Komplex rehabilitáció A komplex rehabilitáció az az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, foglalkoztatási és szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy képességeinek fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint az önálló életvitelének elősegítése. 13

14 Megváltozott munkaképességű személy A megváltozott munkaképességű személyek körébe tartoznak mindazok a fogyatékos és egészségkárosodott emberek, akiknek a hivatalosan megállapított össz-szervezeti egészségkárosodása (korábban munkavégző képességének romlása) eléri, vagy meghaladja a 40%-ot. A megváltozott munkaképesség foglalkoztatási értelemben vett kategória. Össz-szervezeti egészségkárosodás Az össz-szervezeti egészségkárosodás fogalma lényegében megfelel a régebben használt, általános munkaképesség-csökkenés fogalomnak. A 80%-ot elérő vagy az azt meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás megfelel a korábbi rendszerbeli 100%-os munkaképesség- csökkenésnek. Az 50%-os vagy az ennél súlyosabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodás a 67%-os vagy ezt meghaladó általános munkaképesség- csökkenésnek felel meg. A közepes mértékű (számottevő), 25 49%-os össz-szervezeti egészségkárosodás lényegében megfelel a korábbi 30 50%-os általános munkaképesség-csökkenésnek. Rehabilitáció Orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett, illetve a fogyatékos személy szakmai munkaképességének helyreállítása, képességeinek fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. Védett foglalkoztatás Védett (vagy rehabilitációs célú) a foglalkoztatás, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló olyan munkahelyen vagy szociális foglalkoztatóban dolgozik, ahol mind a munkakörülmények, mind a munkafeltételek a fogyatékosságához/megváltozott munkaképességéhez igazodva kerültek kialakításra, munkatársainak jelentős része szintén fogyatékos/megváltozott munkaképességű munkavállaló és a munkáltató a foglalkoztatás megvalósításához állami támogatás (dotáció) igénybevételére jogosult. Védett foglalkoztató A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató. 14