IV. INDIKÁTORRENDSZER

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IV. INDIKÁTORRENDSZER"

Átírás

1 IV. INDIKÁTORRENDSZER Lezárva: december 28. Készült az AROP 2011/1.1.9 A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén című kiemelt projekt keretében Jelen munka a kutatócsoport szellemi terméke. Szerkesztette: Boros István

2 Tartalom VI.1. JAVASLAT A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS POLITIKA INDIKÁTORRENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA Bevezető Az indikátorok és fontosabb jellemzői Az indikátor fogalma Az indikátorok szerepe, jelentősége Az indikátorok főbb jellemzői Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények Az indikátorok alkalmazhatósága Az indikátorok főbb típusai Szakterületi indikátorrendszerek A társadalmi minőség indikátorrendszere A társadalmi minőség indikátorai A társadalmi minőség értelmezése Életminőség indikátorok Jóllét alapú indikátorok A társadalmi felzárkóztatás indikátorrendszere A hátrányos helyzetűek életét jellemző főbb indikátorok A laekeni indikátorrendszer A társadalmi kirekesztés és befogadás indikátorai A felzárkóztatás speciális lehetőségei : Egy példa - A turizmus indikátorai Az életminőség területi differenciái Magyarországon Javaslat a társadalmi felzárkóztatás-politika indikátorrendszerére A társadalmi felzárkóztatás-politikai indikátorrendszer kidolgozásának feltételei A KSH fenntartható fejlődés indikátorai alkalmazhatóságának elemzése Javaslat a leakani indikátor rendszer alkalmazására Felhasznált irodalom IV.2. TRANZAKCIÓK AZ INDIKÁTOROK KÉPZÉSÉBEN ÉS HASZNÁLATÁBAN Indikátorok a modellben Milyen jellemzőket alkalmazzunk a tranzaktív hatásgyakorlás hatékonysága érdekében Szakpolitikai indikátorok alkalmazása Az individuumra vonatkozó döntések pl. a felzárkózás politika indikátorainak megfeleltetve A felelősség és az indikátorok A felelősségi viszonyokra vonatkozó döntések pl. a felzárkózás politika indikátorainak megfeleltetve Identitás és az indikátorok Az identitásra épülő döntések pl. a felzárkózás politika indikátorainak megfeleltetve Kompetencia és az indikátorok A kompetenciára vonatkozó döntések pl. a felzárkózás politika indikátorainak megfeleltetve Az LTTN használata az indikátorokhoz rendelve Az LTTN-hez kapcsolódó adatcsoportok kezelése A modell tulajdonságainak összegezése Felhasznált irodalom IV.3. FOGYATÉKKAL ÉLŐK FELZÁRKÓZTATÁSA, VALAMINT A FOGYATÉKKAL ÉLŐ SZEMÉLYT GONDOZÓK TÁRSADALMI ÉS MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓJA A kutatásról A kutatás céljai és főbb kérdései A kulcsfogalmak definiálása (konceptualizáció) Vizsgálati minta és adatfelvétel Szakirodalmi áttekintés: a fogyatékkal élők helyzete az európai unióban és Magyarországon A fogyatékkal élők helyzete az Európai Unióban Eredmények és értékelésük A kutatási téma a nemzetközi és a hazai szakirodalomban: a súlyosan-halmozottan fogyatékos egyéneket gondozók munkavállalásának kérdései A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelőkkel szemben megnyilvánuló munkáltatói attitűdök A kutatás során feltárt szükségletek A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyt nevelők, illetve a fogyatékos személyek foglalkoztatásával kapcsolatos törvények A súlyosan-fogyatékos személyek ellátásához kapcsolódó intézményi, szolgáltatói környezet bemutatása Intézményi/szolgáltatói egységek, valamint azok tevékenysége, segítségnyújtási, támogatási formái A kutatási eredményekről A szervezetek általános adatai

3 7.2. A második kérdőíves vizsgálat eredményeinek összefoglalása Hová fordulhat a súlyosan-fogyatékos személyt nevelő, ha munkát akar vállalni? Interjú feldolgozások Következtetések Javaslatok A fogyatékossággal élők társadalmi modellje A fogyatékkal élők ellátásának elméleti modelljei Gyakorlati példák Online komplex szolgáltatás-szervezés Intézményekkel, szolgáltatásokkal, igénybe vehető támogatásokkal kapcsolatos információk Gondozási feladatok ellátásában történő segítségnyújtáshoz való hozzáférés Izoláció enyhítése, más szülőkkel való kapcsolatfelvétel, tapasztalat-megosztás lehetősége Az integrált szolgáltatásfejlesztési koncepció ágazati meghatározói A kutatási tapasztalatok alapján körvonalazható integrált szolgáltatásfejlesztési modell Közös fejlesztési irányok Az integrált szolgáltatási rendszer Összefoglalás Felhasznált irodalom IV.4: A FELZÁRKÓZTATÁS POLITIKA, MINT INTEGRÁLT, KOMPLEX SZAKPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Bevezetés Térségi-területi felzárkóztatás A horizontális közösségi politikák a kohéziós és a városfejlesztési politika szerepe a felzárkóztatásban A Közös Agrárpolitika és a LEADER kezdeményezés jelentősége a felzárkóztatásban A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását biztosító társadalom-, illetve szociálpolitika hozzájárulása az integrált szakpolitika létrehozásához A koordináció és a monitoring jelentősége a szakpolitikai integrációban Roma felzárkóztatás Társadalmi felzárkóztatást szolgáló szükségletfelmérés egy kutatási projekten keresztül bemutatva Általános információk a kutatásról A kutatás célja, főbb kérdései A szükségletfelmérő és értékelő kutatások szerepe a szociális szférában A dokumentum-elemzés eredményei Összefoglalás, javaslatok Értékelés Javaslatok Felhasznált irodalmak IV.5. TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS A KÖZOKTATÁSBAN A kulturális hovatartozás mint társadalmi hátrány Hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet fogalma Romák oktatása az Európai Unióban Az Európai Unióban alkalmazott különböző megoldások Felhasznált irodalom: IV.6. TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS AZ ÓVODÁBAN Akik részeseivé válhatnak az óvodai felzárkóztatásnak A gyermeket megillető jogok Az esélyegyenlőség biztosításához szükséges feladatok A felzárkóztatást segítő módszerek Óvodapszichológiai jhálózat Gyermek- és Családvédelem az óvodában Felhasznált irodalom IV.7. ESÉLYEGYENLŐSÉG ÚJBUDÁN Nemzetközi dokumentumok A megkülönböztetés tilalma az oktatás területén Az Európa Tanács által létrehozott egyezmény Az Európai Unió (EU) és a diszkrimináció tilalma Hazai szabályozás Alaptörvény A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az esélyegyenlőség megvalósítása Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában

4 6.1. A hivatali Esélyegyenlőségi terv tartalma, megvalósulása, felülvizsgálata az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség jegyében Jegyzői intézkedések /megerősítő intézkedések Megváltozott munkaképességű, fogyatékos munkatársak foglalkoztatása A teljeskörű akadálymentesítésről Az Esélyegyenlőségi referens munkaköre, főbb feladatai, helye a szervezeti struktúrában Az esélyegyenlőség munkahelyen belüli elfogadása a PR és a társadalmi felelősségvállalás jegyében Együttműködés a jogsértés ügyében eljáró hatósággal, valamint a különböző minisztériumi, önkormányzati, szakmai háttérintézményi és civil szervezetekkel Az esélyegyenlőség kommunikációjának szükségessége Felhasznált irodalom

5 VI.1. JAVASLAT A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS POLITIKA INDIKÁTORRENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA Veress Gábor ( ) 0. Bevezető A tanulmány célja A tanulmány célja a társadalmi felzárkóztatás-politika indikátor rendszerének kidolgozása, beleértve a roma identitás indikációjának és adatkezelésének alkotmányos biztosítását. A tanulmány felépítése A tanulmány egy bevezető után röviden vázolja az indikátorok értelmezését, főbb jellemzőit (1.fejezet), majd összefoglalja a társadalmi minőség indikátorrendszerét (2. fejezet), ezután ismerteti a társadalmi felzárkóztatás indikátorrendszerét (3. fejezet), és végül javaslatot tesz a társadalmi felzárkóztatás-politika indikátorrendszerének kidolgozására (4. fejezet). A nevezéktan problémái Sajnálatos módon a társadalmi felzárkóztatás politika indikátor rendszerének témakörében nem alakult ki egységes fogalomrendszer és nevezéktan, így egyrészt az indikátor, indikátorrendszer, index, mutató, jellemző, stb továbbá a mérés, becslés,.. másrészt a jólét, jóllét, illetve az egyén életminősége, a társadalmi minőség, stb témakörökben. 405

6 1. Az indikátorok és fontosabb jellemzői 1.1. Az indikátor fogalma Mind a mai napig nem alakult ki az indikátor, indikátorrendszer, index, mutató, jel, jelző, jelölő, stb fogalmak értelmezése, ezen az elnevezések jelentése. Az indikátorokkal foglakozó irodalom hatalmas, ennek ellenére a fogalmak pontos értelmezése máig nem alakult ki. A megfogalmazások, definíciók időről-időre változnak, finomodnak. Az alábbi összefoglalásban elsősorban Havasi Éva munkáját (Havasi É., 2007) vettük alapul.az alábbiakban néhány definíciót ismertetünk. Az indikátor olyan paraméter vagy érték, amely rámutat, információt vagy leírást nyújt valamilyen kapcsolódó jelenség, a környezet vagy a terület állapotáról, helyzetéről. Az indikátorok közvetítők a statisztikai megfigyelések és a gazdasági, társadalmi jelenségek között. A jelzőszámokkal kapcsolatban az egyik legfontosabb szempont az időbeli vagy a különböző gazdasági, társadalmi aggregátumok, csoportok közötti összehasonlítás, összehasonlíthatóság (Bukodi [2001]). Az indikátorok olyan összefoglaló mérőszámok, amelyek a vizsgálni kívánt jelenség kulcskérdéseihez kapcsolódva, képesek a jelenségek pozitív és negatív változásainak bemutatására. Az indikátorok a társadalom, gazdaság, környezet, projekt, stb. mérhető aspektusai, s a jelenségek fejlődését és irányát monitorozzák. Fő funkciójuk, hogy csökkentsék a figyelembe veendő információk mennyiségét a döntéshozók számára (Új- Zélandi Statisztikai Hivatal [2007]). Az indikátorok a statisztikai rendszerben egy magasabb feldolgozottsági szintet jelentenek. Az indikátorok... olyan statisztikai sorok és minden egyéb formái a bizonyítékoknak, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megállapítsuk, hol állunk most, és merrefelé tartunk értékeink és céljaink tekintetében. (Bauer definícióját idézi Bukodi [2001] 10. old.). Míg a statisztikai adatok leíró jellegűek, addig az indikátorok egy meghatározott nézőpont, normarendszer szerint kiválasztott, értelmező mutatók. 406

7 1.2. Az indikátorok szerepe, jelentősége Az utóbbi évtizedekben Magyarországon is egyre szélesebb körben használnak indikátorokat (Havasi É., 2007). Az EU csatlakozásunkkal a nemzetközi összehasonlíthatóság alapkövetelmény lett, mely egységes szemléletben, azonos módszertan alapján készített, összehasonlítható adatokat, indikátorokat követel. Az Eurostat, az EU-országok gazdasági teljesítményének, a kiemelten kezelt gazdaságitársadalmi jelenségek bemutatására, követésére standard mutatószámrendszereket, és indikátorokat alkalmaz. Az indikátorok használata veszélyeket is rejthet magában, mert az indikátorok csak valóság leegyszerűsített mutatói. Normatív jellegűek, de meghatározott érdek- és értékrendszerrel bírnak. Összegezve mutatják be a vizsgált jelenség legfontosabb jellemzőit, így válnak lehetővé a különböző szempontok szerinti összehasonlítások. A fejlődést, a változást egy meghatározott nézőpontból mutatják. Minél több érdek kapcsolódik egy indikátorhoz, annál fontosabb, hogy az indikátorok követése kiegészüljön a jelenség komplex vizsgálatával is Az indikátorok főbb jellemzői Az indikátorokat sokféle módon lehet és érdemes osztályozni. E fejezetben is Havasi Éva munkáját (Havasi É., 2007) vesszük alapul. Az indikátorok összetettsége Az indikátorok összetettsége alapján lehetnek: Egyszerű indikátorok Összetett indikátorok Az összetett indikátorok lehetnek 407

8 aggregált vagy összegző indikátorok, összetett (kompozit) vagy integrált indikátorok. Az összetett indikátorok több területről származó információt sűrítenek egyetlen mutatóba. Az összetett (kompozit) indikátorok a gazdaság, a társadalom, a környezet különböző területeire, ezek kapcsolataira, egymásra hatására reflektálnak. Az integrált indikátorok esetében nagy figyelmet kell fordítani az egyes összetevők szerepére is. Az összetett indikátorok sajátos típusa az ún. bontott (decoupling) indikátor. Ez nem más mint a vizsgált jelenség szétszedése, megbontása azzal a céllal, hogy egy kívánt célt el tudjunk érni. A bontott indikátor jó példája az, amikor csökkentett energiafogyasztás mellett kívánunk gazdasági növekedést elérni, vagy amikor hatékonyabbá kívánjuk tenni a gazdaságot a foglalkoztatottsági szint fenntartása mellett. Az indikátorok általában nem önmagukban állnak, hanem indikátorrendszert alkotnak. A többlépcsős indikátorrendszerek leggyakoribb felépítése a következő lépésekből áll (Bukodi, 2001) : A célterületek meghatározása az elérni kívánt társadalmi gazdasági változások célkitűzései alapján Minden célterületen belül dimenziókatalógus (lebontott célok) megjelenítése. A dimenziókon belül aldimenziók kijelölése. Egyedi jelzőszámok konstrukciója: magindikátorok, kiegészítő indikátorok meghatározása. Indikátorrendszerek A legfontosabb indikátorok nem önmagukban állnak, hanem rendszert alkotnak. A rendszerbe foglalt indikátorokon belül vannak: tematikus indikátorok, vezető (headline), vagy kulcsindikátorok. A vezető indikátorok célja az összpontosítás a vizsgált összetett jelenség fő területeire, fő összefüggéseire. A vezető indikátorok között lehetnek összetett indikátorok, vagy egyéb 408

9 más típusú indikátorok attól függően, hogy miről akarnak információt, komplex képet nyújtani. A Laekeni-indikátorok a szegénység és társadalmi kirekesztődés tematikus indikátorai is egyben Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények Az indikátorokkal szemben megfogalmazott követelmények közül a szakirodalom a mérhetőséget, a megbízhatóságot, az elérhetőséget, specifikusságot, és a behatárolt időszakra vonatkozó jelleget hangsúlyozza. Lásd pl (Havasi É., 2007) Az indikátor egyik fő funkciója az adatredukció, az a követelmény, hogy csökkentse a figyelembe veendő információk mennyiségét a döntéshozók számára. Az indikátor paraméter, eszköz, tulajdonság, útjelző és visszajelző, hangsúlyozza Szűcs Ildikó egyik előadásában (Szűcs[2006]). Az indikátorokkal szemben támasztandó követelményeket foglalja össze az Új-Zélandi Statisztikai Hivatalban készült tanulmány (Új-Zélandi Statisztikai Hivatal [2007]). Az indikátor jelentése mindig attól függ, hogy kik vagyunk, és mit vizsgálunk, mit akarunk elemezni. Az indikátorok alkalmazásával nem kapunk választ a vizsgált jelenség kiváltó okaira, de jelzik a folyamatokban bekövetkezett változásokat, és azok mértékét, (Signposts of development [2007]). A jó indikátorral kapcsolatos követelmények Legyen érvényes és jelentéssel bíró (releváns). Legyen érzékeny és specifikus a vizsgált jelenség szempontjából. (A vizsgált jelenség változására milyen gyorsan és megbízható módon képes reagálni). Legyen kutatásokkal megalapozott. Legyen statisztikailag is helytálló, megbízható. Legyen érthető és könnyen interpretálható. Mondja el a viszonyát a kapcsolódó indikátorokhoz (illeszkedése a többi indikátorhoz). 409

10 Tegye lehetővé a nemzetközi összehasonlítást Legyen alkalmas a mélyebb bontásokra is (nemcsak globálisan, összesítve mondjon valamit a vizsgált jelenségről, hanem területi, társadalmi csoportokra vonatkozó bontásokban is). Legyen hosszabb távra (is) konzisztens (ellentmondásmentes). Legyen időszerű, időben rendelkezésre álló, naprakész. Kapcsolódjon a felmerülő és sürgető társadalmi-gazdasági kérdésekhez, a politikai döntésekhez. Legyen kényszerítő erejű (impozáns), érdeklődésre számot tartó és izgalmas (legyen érzékeny a fontos és érdeklődésre számot tartó kérdésekre). Az indikátorok alkalmazásának veszélyei Az indikátorok kiválasztásánál körültekintően kell eljárnunk. Ha az általunk fontosnak tartott jelenség lényegi tulajdonságai közül rosszul választunk, akkor hiába mérünk jól, pontosan, megbízható módon, mégis hibázunk. Magát a mérést is elronthatjuk, különösen akkor, ha a jelenség nehezen, bizonytalanul, bonyolult módon mérhető. Az indikátorok segítségével történő mérés nagy veszélye, hogy a jelenségek mérőszámokban megragadott tulajdonságai, az érdeklődés következtében megváltozhatnak, s ezáltal téves következtetéseket vonhatunk le belőlük Az indikátorok alkalmazhatósága Az indikátorok területi érvényesség Az indikátorok érvényességi területét tekintve léteznek: területi, regionális indikátorok, nemzeti indikátorok, nemzetközi (EU-) indikátorok. 410

11 Ez a megkülönböztetés arra utal, hogy az indikátor milyen területi egységre vonatkozóan nyújt információt. Az EU-indikátorok többsége úgy épül fel, hogy mind a három területi szint helyet kap. Napjainkban az indikátorok egyre fontosabbá válnak. Egyre nagyobb szerephez jutnak az egy-egy országra érvényes indikátorok mellett a nemzetközi összehasonlításokat is lehetővé tevő nemzetközi indikátorok. Az indikátorok mérhetősége A mérhetőség alapján megkülönböztethetünk direkt (a jelenség közvetlen mérésére alkalmas), és közvetett, proxy (helyettes, közelítő) indikátorokat. A közvetett indikátorok azt a célt szolgálják, hogy az érdeklődésre számot tartó jelenséget közvetett módon, áttételesen mérjék. Sokszor a jelenségeket a maguk összetettségükben, bonyolultságukban nem lehet mérni, csak közvetett módon számszerűsíthetjük egyes oldalait. Az indikátorok közvetlen, mérhető és megfelelően érzékeny mutatók, amelyek a vizsgált jelenség kisebb-nagyobb változásait is képesek érzékelni. Általában kvantitatív jellegűek, de lehetnek kvalitatív mutatók is. Az indikátorok objektivitása Az indikátorok lehetnek: objektív indikátorok, illetve szubjektív indikátorok. A szubjektív indikátorok szerepe különösen fontos a társadalomstatisztika területén, amikor például az objektív mutatók javulását a szubjektív indikátorok nem igazolják vissza. 411

12 1.6. Az indikátorok főbb típusai A rendszerek működését jellemző indikátorok Kimenet (output) indikátorok A kimenet (output) indikátorok tevékenység, döntés, cselekvés kimenetét, az erőfeszítéseket mérik. Eredményindikátorok Az eredményindikátorok (outcome indicator) a bekövetkezett változás hatását mérik egy meghatározott szempont szerint, a kitűzött célhoz viszonyítva. Lényegében a hatékonyság, hatásosság mérőszámai. A rendszerek működése sokféle módon jellemezhető. Az irodalomban széles körben kétféle alapvető rendszer teljesítmény mutatót használnak: hatékonyság indikátorok (indicators of efficiency), eredményesség indikátorok (indicators of effectiveness). A hatékonyság indikátorok a kimenetet/eredményt mutatják a bemenethez/ráfordításhoz képest. Az eredményesség indikátorok a kitűzött cél és az elért cél viszonyát mutatják. Az indikátorok tipizálásának egyik gyakori módja a CIPO- (Context, Input, Process, Outputs) modell alkotása. A bemenet (input) indikátor, a folyamat indikátor és a kimenet (output) indikátor mellett szereplő context (összefüggés) indikátor tartalmát tekintve a korábban ismertetett helyzeti indikátornak felel meg. További gyakori osztályozás még a következő (Signpots of development, 2007). Helyzeti/hatásindikátorok (situational/impact indicator). A helyzeti indikátorok szélesebb, átfogóbb képet nyújtanak a vizsgált jelenségről. 412

13 Használatukat tekintve még érdemes megkülönböztetni a következő indikátorokat: Tervezési indikátor A tervezési indikátor hosszabb időtávra vonatkozik, általában bemenet (input) - kimenet (output) indikátor. Monitoring indikátor A monitoring indikátor ideális esetben eredmény (outcome) indikátor, de a kitűzött cél eléréséhez vezető út nyomon követésére is szolgál. Végül hangsúlyozzuk, hogy az indikátorok a helyzetkép bemutatására alkalmasak, de a jelenséget előidéző okokról nem adnak információt Szakterületi indikátorrendszerek Egyre nagyobb teret kapnak elsősorban a statisztikai mérésben az ún. szakterületi, vagy tematikus indikátorok. Nagyon sokféle tematikus indikátor értelmezhető. Megkülönböztethetünk szegénységre és társadalmi kirekesztődése, lakáshelyzetre, vagy éppen a fenntartható növekedésre, valamint a minőségi életre vonatkozó indikátorokat. Ezek az indikátorok, indikátorrendszerek egy adott problémára, témára vonatkozóan általános képet kívánnak adni. Alkalmasak egy téma komplex vizsgálatára, monitorozására. Ilyen például a KSH által kidolgozott lakásindikátorrendszer is (KSH, 2006). Az UNESCO további indikátortípusa a következő: Gazdasági indikátorok (a költségvetés követésére). 413

14 2. A társadalmi minőség indikátorrendszere 2.1. A társadalmi minőség indikátorai Amint azt már a bevezetőben említettük, nem alakult ki egyértelmű fogalomrendszer és elnevezésrendszer az egyén életminőségének és a társadalmi minőség, továbbá a jóllét minőségének területén. Az irodalom ellentmondásosságát figyelembe véve mégis kísérletet teszünk a társadalmi minőség különböző közelítéseinek az áttekintésére. A társadalmi minőség sokféle mutatója A leggyakrabban hivatkozott komplex életminőségi mutatószámok közül az alábbiakat célszerű kiemelni: Nettó gazdasági jólét mércéje (Measure of Economic Welfare MEW vagy NEW): Tobin, Nordhaus és Samuelson fejlesztette ki. A fenntartható gazdasági jólét mutatója (Index of Sustainable Economic Welfare ISEW): Herman Daly, John Cobb, és Clifford Cobb fejlesztette ki az 1980-as évek végén. A valódi fejlődés mutatója (Genuin Progress Indicator GPI): John és Clifford Cobb fejlesztett tovább. Az emberi fejlődés indexe (Human Development Index HDI): az ENSZ Fejlesztési Szervezete (UNDP) dolgozott ki A társadalmi minőség értelmezése Napjainkban bontakozik ki a társadalmi minőség fogalma. Az életminőséghez hasonlóan nem egyértelmű a társadalmi minőség (Social Quality) egyre terjedő fogalma. A 414

15 társadalmi minőség, eltérően az életminőségtől, nem az egyén és a (kisebb) zárt közösségek szempontjából, hanem a társadalom egésze, teljessége szempontjából vizsgálja az igények kielégítését, az elégedettséget, a minőséget.(veress, Birher, Nyilas, 2005). Nyilvánvaló, hogy a társadalom minősége az adott társadalom értékrendjétől függ, így az európai kultúra szempontjából a társadalmi minőséget elsődlegesen a gazdasági egyenlőség (economic equity) a szociális igazságosság (social justice) a politikai demokrácia (political democracy) és a kultúra biztosítja. Természetesen ezen átfogó fogalmakon belül rendkívül fontos konkrét kérdéseket kell vizsgálni, például a foglalkoztatottság, a biztonság, a család helyzete stb. Berman-Phillips 2000: munkájában a fenti értelmezéshez kapcsolódó meghatározás található, melyet a 3. táblázat tartalmaz. 415

16 3. táblázat A társadalmi minőség dimenziói és indikátorai Társadalmi minőség (SQ) dimenzió Társadalmi-gazdasági biztonság Társadalmi befogadás Dimenzió Anyagi biztonság Munkaügyi biztonság Lakhatási biztonság Egészséggondozás Társadalombiztosítási rendszerbe való befogadás Munkaerő-piaci befogadás Lakáspiaci befogadás Egészségügyi szolgáltatásokkal való lefedettség, befogadás e szolgáltatások terén Oktatási rendszerbeli és oktatási szolgáltatásbeli befogadás Politikai befogadás Közösségi szolgáltatásbeli befogadás Társadalmi indikátor (vagy témája) A nettó jövedelem eloszlása (kvartilisok, decilisek stb. szerint csoportosítva) Munkanélküliségi, ideiglenes, részidős foglalkoztatottsági ráták, munkahelyi balesetek száma - mindezek foglalkoztatási szektoronként Hajléktalanság, lakhatási bizonytalanság; kényelmi lehetőségek hiánya Morbiditási és halálozási ráták A társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés eloszlása, alacsony jövedelmek az egyes demográfiai változók szerint (kor, nem, régió, etnikai hovatartozás, foglalkoztatottsági státusz stb. szerint) A munkahelyekhez, illetve teljes- vagy részidős állásokhoz való hozzáférésbeli diszkrimináció megoszlása demográfiai változók szerint A lakóövezetek (szomszédságok) földrajzi elérhetõségének alakulása, támogatott és védett lakásépítés; a hajléktalanság demográfiai változók szerint Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés eloszlása, illetve halálozási és más ráták demográfiai változók szerint Oktatási és kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az ebben tapasztalható diszkrimináció demográfiai változók szerinti eloszlása Választó- és polgárjog; restrikciók a megválasztott képviselőséggel és kormányzati tagsággal kapcsolatban A szabadidős létesítményekhez és a lakókörnyéki szolgáltatásokhoz való hozzáférés eloszlása 416

17 Társadalmi kohézió Társadalmi minőség (SQ) dimenzió A képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás Társadalmi státusz szerinti befogadás Gazdasági kohézió A társadalmi státuszkohéziója Dimenzió Politikai kohézió Közbiztonság Altruizmus Társadalmi és kulturális képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás Politikai képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás Gazdasági képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás Társadalomlélektani képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás Egyenlő lehetőségek és diszkriminációellenes törvénykezés Gini-együttható; a jövedelmek és a vagyon eloszlását érintő munkaerő-piaci részvételi arányok. A nem, etnikai hovatartozás, rokkantság stb. miatti diszkrimináció szintjei. A diszkrimináció szubjektív érzékelése és a megkülönböztetés tapasztalata Társadalmi indikátor (vagy témája) A választásokon való részvételi arány Közterületen személy és vagyon ellen elkövetett bűntények; a biztonság szubjektív érzékelése és a bűnözés kockázata Szolidarisztikus önkéntes és karitatív szervezetekben való részvétel vagy azok tevékenységéhez való hozzájárulás Társadalmilag látható és elismert csoportokban való tagság, mint például rendőrség, fegyveres erők, illetve igazságszolgáltatás, tévés személyiségek stb. és a kulturális élethez történő elismert hozzájárulások demográfiai változók szerint A megválasztott politikusok, kabinetminiszterek és miniszterelnökök nem és etnikai hovatartozás szerinti eloszlása A javak, gazdasági igazgatói tisztségek stb. demográfiai változók szerinti eloszlása A személyes kibontakozási lehetőségek és életminőség önbevallás szerinti szubjektív és átfogó értékelése 417

18 2.3. Életminőség indikátorok Amint azt már említettük, a társadalmi minőség mellett nem teljesen egyértelmű az egyén életminőségének értelmezése. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1946-os meghatározása szerint az egészség a teljes testi, lelki és társadalmi jól-lét és nem egyszerűen a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya. A WHO megfogalmazás egyértelművé teszi, hogy az egészségnek több dimenziója van. (Pikó 1996; Pikó, 1999). Az egészség/életminőség alapvető dimenziói: a testi egészség, a lelki egészség és a társas, szociális, társadalmi egészség. Az életminőség dimenziók jól követik az egészségi állapot három fő dimenzióját (Bowling, 1996).: a biológiai (fiziológiai, testi) struktúrát, a pszichés/mentális állapotot és a szociális/társas funkcionálást. E dimenziók alapján értelmezhetővé válik az egészség, ami közelebb visz bennünket az életminőség fogalmához: Testi egészség A testi egészség a betegségtől mentes testi állapotot jelenti, éles érzékszervekkel és gyors reagáló képességgel rendelkezünk a balesetek elkerülésére. Ide tartozik az egészségvédő életvezetés, amely a fizikális egészség megőrzéséhez alapvető. Pszichológiai/lelki egészség 418

19 A pszichológiai/lelki egészség általános jól-lét, önmagunk elfogadása, intelligencia, jó memóriaműködés, világos gondolkozási képesség. A lelki egészség feltételei az érzelmi stabilitás, kreativitás, nyitottság, és az azonosságtudat. Társas, társadalmi egészség A társas, társadalmi egészség a jó személyközi, interperszonális kommunikációs készségek, tartalmas emberi kapcsolatok nehéz élethelyzetekben erős szociális háló. A depressziós tünetek vizsgálata Az életminőség romlásában meghatározó szerepet játszik a krónikus stressz, amelyet legmegfelelőbben a depressziós tünet együttessel lehet mérni. A kutatás során a Beck Depresszió skálát (BDI) használták, de ezen kívül alkalmazhatók még a: - Reménytelenség Skála (RS) - Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) - Beck Szorongás Leltár (BSZL) A fent felsorolt pszichológiai vizsgálatok kérdőívek alkalmazásával teszik lehetővé a vizsgált csoportokban a szorongásos és streszhelyzetek elemzését. (Perczel Forintos D., Sallai J. és Rózsa S., 2001.) Az életminőség indexei (Quality-of-Life QL) Az életminőség sokféle indexét sokan és sok irányban fejlesztettek különféle paraméterek kombinálásával. QL mutatószám (Paul elemezte 1997-ben) Physical Quality-of-Life Index (PQLI) Morris és Davis fejlesztette ki 1979-ben), ennek a változatait jelentő: Basic Well-being Index (BWI) és a World Quality-of-Life Index (WPQLI). 419

20 A legújabb index az UNU-WIDER kutatóintézet 2003-ban kidolgozott 26 paraméteres Quality-of-Life Indexe (Sebestyén, 2005). A Boldog Bolygó Index: Happy Planet Index (HPI), amelyet a New Economics Foundation dolgozott ki. Allart életminőség modellje Erik Allart megközelítése a skandináv és az amerikai életminőség modell szintézisét nyújtja. Allart a szükségletek szempontjából közelíti meg az életminőség-kérdést, amelyet Maslow szükségletpiramisához hasonlóan hierarchikus rendben ábrázol, de a magasabb szinten elhelyezkedő szükségletek kielégülését nem teszi függővé az alacsonyabb fokon álló szükséglet kielégülésének bekövetkeztétől. Allert having loving being tagozódású modellje mindhárom szinten képes kezelni a jólét objektív és szubjektív megélésének árnyalatait az 1. táblázatban összefoglaltak szerint. 1. táblázat: Allart életminőség-modellje 420

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN BEVEZETŐ ARISZTOTELESZ eudaimonia boldogság ÉLETMINŐSÉG A JÓLÉT KONCEPCIÓ KIFEJEZŐJE INTERDISZCIPLINÁRIS PROBLÉMA ÉLETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK -

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Szociális ÁIR (Szociális Ágazati Információs Rendszer) Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Felhasználói útmutató Budapest, 2012. december 1 Tartalomjegyzék 1. Előzmények, célok...

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)*

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)* 2010/91 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 91. szám 2010. október 13. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)* Tartalomból 1 Bevezető 1

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Módszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái

Módszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái Módszertan 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái 1. Előzmények 2001 decemberében az EU Bizottságának laekeni ülésén határozatot

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház 2015. április 10.

Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház 2015. április 10. Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése Aranytíz Kultúrház 2015. április 10. A kutatás előzményei Magyar Háztartás Panel kutatás (1992-1997) TÁRKI Háztartás Monitor (1998-tól)

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A szociális lakásügynökségek egy új közösségi bérlakás-rendszerben országos szakpolitikai javaslat főbb elemei

A szociális lakásügynökségek egy új közösségi bérlakás-rendszerben országos szakpolitikai javaslat főbb elemei A szociális lakásügynökségek egy új közösségi bérlakás-rendszerben országos szakpolitikai javaslat főbb elemei Open Society Foundations támogatásával, a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás

Részletesebben