IV. INDIKÁTORRENDSZER
|
|
- Nóra Kelemenné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 IV. INDIKÁTORRENDSZER Lezárva: december 28. Készült az AROP 2011/1.1.9 A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén című kiemelt projekt keretében Jelen munka a kutatócsoport szellemi terméke. Szerkesztette: Boros István
2 Tartalom VI.1. JAVASLAT A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS POLITIKA INDIKÁTORRENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA Bevezető Az indikátorok és fontosabb jellemzői Az indikátor fogalma Az indikátorok szerepe, jelentősége Az indikátorok főbb jellemzői Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények Az indikátorok alkalmazhatósága Az indikátorok főbb típusai Szakterületi indikátorrendszerek A társadalmi minőség indikátorrendszere A társadalmi minőség indikátorai A társadalmi minőség értelmezése Életminőség indikátorok Jóllét alapú indikátorok A társadalmi felzárkóztatás indikátorrendszere A hátrányos helyzetűek életét jellemző főbb indikátorok A laekeni indikátorrendszer A társadalmi kirekesztés és befogadás indikátorai A felzárkóztatás speciális lehetőségei : Egy példa - A turizmus indikátorai Az életminőség területi differenciái Magyarországon Javaslat a társadalmi felzárkóztatás-politika indikátorrendszerére A társadalmi felzárkóztatás-politikai indikátorrendszer kidolgozásának feltételei A KSH fenntartható fejlődés indikátorai alkalmazhatóságának elemzése Javaslat a leakani indikátor rendszer alkalmazására Felhasznált irodalom IV.2. TRANZAKCIÓK AZ INDIKÁTOROK KÉPZÉSÉBEN ÉS HASZNÁLATÁBAN Indikátorok a modellben Milyen jellemzőket alkalmazzunk a tranzaktív hatásgyakorlás hatékonysága érdekében Szakpolitikai indikátorok alkalmazása Az individuumra vonatkozó döntések pl. a felzárkózás politika indikátorainak megfeleltetve A felelősség és az indikátorok A felelősségi viszonyokra vonatkozó döntések pl. a felzárkózás politika indikátorainak megfeleltetve Identitás és az indikátorok Az identitásra épülő döntések pl. a felzárkózás politika indikátorainak megfeleltetve Kompetencia és az indikátorok A kompetenciára vonatkozó döntések pl. a felzárkózás politika indikátorainak megfeleltetve Az LTTN használata az indikátorokhoz rendelve Az LTTN-hez kapcsolódó adatcsoportok kezelése A modell tulajdonságainak összegezése Felhasznált irodalom IV.3. FOGYATÉKKAL ÉLŐK FELZÁRKÓZTATÁSA, VALAMINT A FOGYATÉKKAL ÉLŐ SZEMÉLYT GONDOZÓK TÁRSADALMI ÉS MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓJA A kutatásról A kutatás céljai és főbb kérdései A kulcsfogalmak definiálása (konceptualizáció) Vizsgálati minta és adatfelvétel Szakirodalmi áttekintés: a fogyatékkal élők helyzete az európai unióban és Magyarországon A fogyatékkal élők helyzete az Európai Unióban Eredmények és értékelésük A kutatási téma a nemzetközi és a hazai szakirodalomban: a súlyosan-halmozottan fogyatékos egyéneket gondozók munkavállalásának kérdései A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelőkkel szemben megnyilvánuló munkáltatói attitűdök A kutatás során feltárt szükségletek A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyt nevelők, illetve a fogyatékos személyek foglalkoztatásával kapcsolatos törvények A súlyosan-fogyatékos személyek ellátásához kapcsolódó intézményi, szolgáltatói környezet bemutatása Intézményi/szolgáltatói egységek, valamint azok tevékenysége, segítségnyújtási, támogatási formái A kutatási eredményekről A szervezetek általános adatai
3 7.2. A második kérdőíves vizsgálat eredményeinek összefoglalása Hová fordulhat a súlyosan-fogyatékos személyt nevelő, ha munkát akar vállalni? Interjú feldolgozások Következtetések Javaslatok A fogyatékossággal élők társadalmi modellje A fogyatékkal élők ellátásának elméleti modelljei Gyakorlati példák Online komplex szolgáltatás-szervezés Intézményekkel, szolgáltatásokkal, igénybe vehető támogatásokkal kapcsolatos információk Gondozási feladatok ellátásában történő segítségnyújtáshoz való hozzáférés Izoláció enyhítése, más szülőkkel való kapcsolatfelvétel, tapasztalat-megosztás lehetősége Az integrált szolgáltatásfejlesztési koncepció ágazati meghatározói A kutatási tapasztalatok alapján körvonalazható integrált szolgáltatásfejlesztési modell Közös fejlesztési irányok Az integrált szolgáltatási rendszer Összefoglalás Felhasznált irodalom IV.4: A FELZÁRKÓZTATÁS POLITIKA, MINT INTEGRÁLT, KOMPLEX SZAKPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Bevezetés Térségi-területi felzárkóztatás A horizontális közösségi politikák a kohéziós és a városfejlesztési politika szerepe a felzárkóztatásban A Közös Agrárpolitika és a LEADER kezdeményezés jelentősége a felzárkóztatásban A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását biztosító társadalom-, illetve szociálpolitika hozzájárulása az integrált szakpolitika létrehozásához A koordináció és a monitoring jelentősége a szakpolitikai integrációban Roma felzárkóztatás Társadalmi felzárkóztatást szolgáló szükségletfelmérés egy kutatási projekten keresztül bemutatva Általános információk a kutatásról A kutatás célja, főbb kérdései A szükségletfelmérő és értékelő kutatások szerepe a szociális szférában A dokumentum-elemzés eredményei Összefoglalás, javaslatok Értékelés Javaslatok Felhasznált irodalmak IV.5. TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS A KÖZOKTATÁSBAN A kulturális hovatartozás mint társadalmi hátrány Hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet fogalma Romák oktatása az Európai Unióban Az Európai Unióban alkalmazott különböző megoldások Felhasznált irodalom: IV.6. TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS AZ ÓVODÁBAN Akik részeseivé válhatnak az óvodai felzárkóztatásnak A gyermeket megillető jogok Az esélyegyenlőség biztosításához szükséges feladatok A felzárkóztatást segítő módszerek Óvodapszichológiai jhálózat Gyermek- és Családvédelem az óvodában Felhasznált irodalom IV.7. ESÉLYEGYENLŐSÉG ÚJBUDÁN Nemzetközi dokumentumok A megkülönböztetés tilalma az oktatás területén Az Európa Tanács által létrehozott egyezmény Az Európai Unió (EU) és a diszkrimináció tilalma Hazai szabályozás Alaptörvény A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az esélyegyenlőség megvalósítása Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában
4 6.1. A hivatali Esélyegyenlőségi terv tartalma, megvalósulása, felülvizsgálata az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség jegyében Jegyzői intézkedések /megerősítő intézkedések Megváltozott munkaképességű, fogyatékos munkatársak foglalkoztatása A teljeskörű akadálymentesítésről Az Esélyegyenlőségi referens munkaköre, főbb feladatai, helye a szervezeti struktúrában Az esélyegyenlőség munkahelyen belüli elfogadása a PR és a társadalmi felelősségvállalás jegyében Együttműködés a jogsértés ügyében eljáró hatósággal, valamint a különböző minisztériumi, önkormányzati, szakmai háttérintézményi és civil szervezetekkel Az esélyegyenlőség kommunikációjának szükségessége Felhasznált irodalom
5 VI.1. JAVASLAT A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS POLITIKA INDIKÁTORRENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA Veress Gábor ( ) 0. Bevezető A tanulmány célja A tanulmány célja a társadalmi felzárkóztatás-politika indikátor rendszerének kidolgozása, beleértve a roma identitás indikációjának és adatkezelésének alkotmányos biztosítását. A tanulmány felépítése A tanulmány egy bevezető után röviden vázolja az indikátorok értelmezését, főbb jellemzőit (1.fejezet), majd összefoglalja a társadalmi minőség indikátorrendszerét (2. fejezet), ezután ismerteti a társadalmi felzárkóztatás indikátorrendszerét (3. fejezet), és végül javaslatot tesz a társadalmi felzárkóztatás-politika indikátorrendszerének kidolgozására (4. fejezet). A nevezéktan problémái Sajnálatos módon a társadalmi felzárkóztatás politika indikátor rendszerének témakörében nem alakult ki egységes fogalomrendszer és nevezéktan, így egyrészt az indikátor, indikátorrendszer, index, mutató, jellemző, stb továbbá a mérés, becslés,.. másrészt a jólét, jóllét, illetve az egyén életminősége, a társadalmi minőség, stb témakörökben. 405
6 1. Az indikátorok és fontosabb jellemzői 1.1. Az indikátor fogalma Mind a mai napig nem alakult ki az indikátor, indikátorrendszer, index, mutató, jel, jelző, jelölő, stb fogalmak értelmezése, ezen az elnevezések jelentése. Az indikátorokkal foglakozó irodalom hatalmas, ennek ellenére a fogalmak pontos értelmezése máig nem alakult ki. A megfogalmazások, definíciók időről-időre változnak, finomodnak. Az alábbi összefoglalásban elsősorban Havasi Éva munkáját (Havasi É., 2007) vettük alapul.az alábbiakban néhány definíciót ismertetünk. Az indikátor olyan paraméter vagy érték, amely rámutat, információt vagy leírást nyújt valamilyen kapcsolódó jelenség, a környezet vagy a terület állapotáról, helyzetéről. Az indikátorok közvetítők a statisztikai megfigyelések és a gazdasági, társadalmi jelenségek között. A jelzőszámokkal kapcsolatban az egyik legfontosabb szempont az időbeli vagy a különböző gazdasági, társadalmi aggregátumok, csoportok közötti összehasonlítás, összehasonlíthatóság (Bukodi [2001]). Az indikátorok olyan összefoglaló mérőszámok, amelyek a vizsgálni kívánt jelenség kulcskérdéseihez kapcsolódva, képesek a jelenségek pozitív és negatív változásainak bemutatására. Az indikátorok a társadalom, gazdaság, környezet, projekt, stb. mérhető aspektusai, s a jelenségek fejlődését és irányát monitorozzák. Fő funkciójuk, hogy csökkentsék a figyelembe veendő információk mennyiségét a döntéshozók számára (Új- Zélandi Statisztikai Hivatal [2007]). Az indikátorok a statisztikai rendszerben egy magasabb feldolgozottsági szintet jelentenek. Az indikátorok... olyan statisztikai sorok és minden egyéb formái a bizonyítékoknak, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megállapítsuk, hol állunk most, és merrefelé tartunk értékeink és céljaink tekintetében. (Bauer definícióját idézi Bukodi [2001] 10. old.). Míg a statisztikai adatok leíró jellegűek, addig az indikátorok egy meghatározott nézőpont, normarendszer szerint kiválasztott, értelmező mutatók. 406
7 1.2. Az indikátorok szerepe, jelentősége Az utóbbi évtizedekben Magyarországon is egyre szélesebb körben használnak indikátorokat (Havasi É., 2007). Az EU csatlakozásunkkal a nemzetközi összehasonlíthatóság alapkövetelmény lett, mely egységes szemléletben, azonos módszertan alapján készített, összehasonlítható adatokat, indikátorokat követel. Az Eurostat, az EU-országok gazdasági teljesítményének, a kiemelten kezelt gazdaságitársadalmi jelenségek bemutatására, követésére standard mutatószámrendszereket, és indikátorokat alkalmaz. Az indikátorok használata veszélyeket is rejthet magában, mert az indikátorok csak valóság leegyszerűsített mutatói. Normatív jellegűek, de meghatározott érdek- és értékrendszerrel bírnak. Összegezve mutatják be a vizsgált jelenség legfontosabb jellemzőit, így válnak lehetővé a különböző szempontok szerinti összehasonlítások. A fejlődést, a változást egy meghatározott nézőpontból mutatják. Minél több érdek kapcsolódik egy indikátorhoz, annál fontosabb, hogy az indikátorok követése kiegészüljön a jelenség komplex vizsgálatával is Az indikátorok főbb jellemzői Az indikátorokat sokféle módon lehet és érdemes osztályozni. E fejezetben is Havasi Éva munkáját (Havasi É., 2007) vesszük alapul. Az indikátorok összetettsége Az indikátorok összetettsége alapján lehetnek: Egyszerű indikátorok Összetett indikátorok Az összetett indikátorok lehetnek 407
8 aggregált vagy összegző indikátorok, összetett (kompozit) vagy integrált indikátorok. Az összetett indikátorok több területről származó információt sűrítenek egyetlen mutatóba. Az összetett (kompozit) indikátorok a gazdaság, a társadalom, a környezet különböző területeire, ezek kapcsolataira, egymásra hatására reflektálnak. Az integrált indikátorok esetében nagy figyelmet kell fordítani az egyes összetevők szerepére is. Az összetett indikátorok sajátos típusa az ún. bontott (decoupling) indikátor. Ez nem más mint a vizsgált jelenség szétszedése, megbontása azzal a céllal, hogy egy kívánt célt el tudjunk érni. A bontott indikátor jó példája az, amikor csökkentett energiafogyasztás mellett kívánunk gazdasági növekedést elérni, vagy amikor hatékonyabbá kívánjuk tenni a gazdaságot a foglalkoztatottsági szint fenntartása mellett. Az indikátorok általában nem önmagukban állnak, hanem indikátorrendszert alkotnak. A többlépcsős indikátorrendszerek leggyakoribb felépítése a következő lépésekből áll (Bukodi, 2001) : A célterületek meghatározása az elérni kívánt társadalmi gazdasági változások célkitűzései alapján Minden célterületen belül dimenziókatalógus (lebontott célok) megjelenítése. A dimenziókon belül aldimenziók kijelölése. Egyedi jelzőszámok konstrukciója: magindikátorok, kiegészítő indikátorok meghatározása. Indikátorrendszerek A legfontosabb indikátorok nem önmagukban állnak, hanem rendszert alkotnak. A rendszerbe foglalt indikátorokon belül vannak: tematikus indikátorok, vezető (headline), vagy kulcsindikátorok. A vezető indikátorok célja az összpontosítás a vizsgált összetett jelenség fő területeire, fő összefüggéseire. A vezető indikátorok között lehetnek összetett indikátorok, vagy egyéb 408
9 más típusú indikátorok attól függően, hogy miről akarnak információt, komplex képet nyújtani. A Laekeni-indikátorok a szegénység és társadalmi kirekesztődés tematikus indikátorai is egyben Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények Az indikátorokkal szemben megfogalmazott követelmények közül a szakirodalom a mérhetőséget, a megbízhatóságot, az elérhetőséget, specifikusságot, és a behatárolt időszakra vonatkozó jelleget hangsúlyozza. Lásd pl (Havasi É., 2007) Az indikátor egyik fő funkciója az adatredukció, az a követelmény, hogy csökkentse a figyelembe veendő információk mennyiségét a döntéshozók számára. Az indikátor paraméter, eszköz, tulajdonság, útjelző és visszajelző, hangsúlyozza Szűcs Ildikó egyik előadásában (Szűcs[2006]). Az indikátorokkal szemben támasztandó követelményeket foglalja össze az Új-Zélandi Statisztikai Hivatalban készült tanulmány (Új-Zélandi Statisztikai Hivatal [2007]). Az indikátor jelentése mindig attól függ, hogy kik vagyunk, és mit vizsgálunk, mit akarunk elemezni. Az indikátorok alkalmazásával nem kapunk választ a vizsgált jelenség kiváltó okaira, de jelzik a folyamatokban bekövetkezett változásokat, és azok mértékét, (Signposts of development [2007]). A jó indikátorral kapcsolatos követelmények Legyen érvényes és jelentéssel bíró (releváns). Legyen érzékeny és specifikus a vizsgált jelenség szempontjából. (A vizsgált jelenség változására milyen gyorsan és megbízható módon képes reagálni). Legyen kutatásokkal megalapozott. Legyen statisztikailag is helytálló, megbízható. Legyen érthető és könnyen interpretálható. Mondja el a viszonyát a kapcsolódó indikátorokhoz (illeszkedése a többi indikátorhoz). 409
10 Tegye lehetővé a nemzetközi összehasonlítást Legyen alkalmas a mélyebb bontásokra is (nemcsak globálisan, összesítve mondjon valamit a vizsgált jelenségről, hanem területi, társadalmi csoportokra vonatkozó bontásokban is). Legyen hosszabb távra (is) konzisztens (ellentmondásmentes). Legyen időszerű, időben rendelkezésre álló, naprakész. Kapcsolódjon a felmerülő és sürgető társadalmi-gazdasági kérdésekhez, a politikai döntésekhez. Legyen kényszerítő erejű (impozáns), érdeklődésre számot tartó és izgalmas (legyen érzékeny a fontos és érdeklődésre számot tartó kérdésekre). Az indikátorok alkalmazásának veszélyei Az indikátorok kiválasztásánál körültekintően kell eljárnunk. Ha az általunk fontosnak tartott jelenség lényegi tulajdonságai közül rosszul választunk, akkor hiába mérünk jól, pontosan, megbízható módon, mégis hibázunk. Magát a mérést is elronthatjuk, különösen akkor, ha a jelenség nehezen, bizonytalanul, bonyolult módon mérhető. Az indikátorok segítségével történő mérés nagy veszélye, hogy a jelenségek mérőszámokban megragadott tulajdonságai, az érdeklődés következtében megváltozhatnak, s ezáltal téves következtetéseket vonhatunk le belőlük Az indikátorok alkalmazhatósága Az indikátorok területi érvényesség Az indikátorok érvényességi területét tekintve léteznek: területi, regionális indikátorok, nemzeti indikátorok, nemzetközi (EU-) indikátorok. 410
11 Ez a megkülönböztetés arra utal, hogy az indikátor milyen területi egységre vonatkozóan nyújt információt. Az EU-indikátorok többsége úgy épül fel, hogy mind a három területi szint helyet kap. Napjainkban az indikátorok egyre fontosabbá válnak. Egyre nagyobb szerephez jutnak az egy-egy országra érvényes indikátorok mellett a nemzetközi összehasonlításokat is lehetővé tevő nemzetközi indikátorok. Az indikátorok mérhetősége A mérhetőség alapján megkülönböztethetünk direkt (a jelenség közvetlen mérésére alkalmas), és közvetett, proxy (helyettes, közelítő) indikátorokat. A közvetett indikátorok azt a célt szolgálják, hogy az érdeklődésre számot tartó jelenséget közvetett módon, áttételesen mérjék. Sokszor a jelenségeket a maguk összetettségükben, bonyolultságukban nem lehet mérni, csak közvetett módon számszerűsíthetjük egyes oldalait. Az indikátorok közvetlen, mérhető és megfelelően érzékeny mutatók, amelyek a vizsgált jelenség kisebb-nagyobb változásait is képesek érzékelni. Általában kvantitatív jellegűek, de lehetnek kvalitatív mutatók is. Az indikátorok objektivitása Az indikátorok lehetnek: objektív indikátorok, illetve szubjektív indikátorok. A szubjektív indikátorok szerepe különösen fontos a társadalomstatisztika területén, amikor például az objektív mutatók javulását a szubjektív indikátorok nem igazolják vissza. 411
12 1.6. Az indikátorok főbb típusai A rendszerek működését jellemző indikátorok Kimenet (output) indikátorok A kimenet (output) indikátorok tevékenység, döntés, cselekvés kimenetét, az erőfeszítéseket mérik. Eredményindikátorok Az eredményindikátorok (outcome indicator) a bekövetkezett változás hatását mérik egy meghatározott szempont szerint, a kitűzött célhoz viszonyítva. Lényegében a hatékonyság, hatásosság mérőszámai. A rendszerek működése sokféle módon jellemezhető. Az irodalomban széles körben kétféle alapvető rendszer teljesítmény mutatót használnak: hatékonyság indikátorok (indicators of efficiency), eredményesség indikátorok (indicators of effectiveness). A hatékonyság indikátorok a kimenetet/eredményt mutatják a bemenethez/ráfordításhoz képest. Az eredményesség indikátorok a kitűzött cél és az elért cél viszonyát mutatják. Az indikátorok tipizálásának egyik gyakori módja a CIPO- (Context, Input, Process, Outputs) modell alkotása. A bemenet (input) indikátor, a folyamat indikátor és a kimenet (output) indikátor mellett szereplő context (összefüggés) indikátor tartalmát tekintve a korábban ismertetett helyzeti indikátornak felel meg. További gyakori osztályozás még a következő (Signpots of development, 2007). Helyzeti/hatásindikátorok (situational/impact indicator). A helyzeti indikátorok szélesebb, átfogóbb képet nyújtanak a vizsgált jelenségről. 412
13 Használatukat tekintve még érdemes megkülönböztetni a következő indikátorokat: Tervezési indikátor A tervezési indikátor hosszabb időtávra vonatkozik, általában bemenet (input) - kimenet (output) indikátor. Monitoring indikátor A monitoring indikátor ideális esetben eredmény (outcome) indikátor, de a kitűzött cél eléréséhez vezető út nyomon követésére is szolgál. Végül hangsúlyozzuk, hogy az indikátorok a helyzetkép bemutatására alkalmasak, de a jelenséget előidéző okokról nem adnak információt Szakterületi indikátorrendszerek Egyre nagyobb teret kapnak elsősorban a statisztikai mérésben az ún. szakterületi, vagy tematikus indikátorok. Nagyon sokféle tematikus indikátor értelmezhető. Megkülönböztethetünk szegénységre és társadalmi kirekesztődése, lakáshelyzetre, vagy éppen a fenntartható növekedésre, valamint a minőségi életre vonatkozó indikátorokat. Ezek az indikátorok, indikátorrendszerek egy adott problémára, témára vonatkozóan általános képet kívánnak adni. Alkalmasak egy téma komplex vizsgálatára, monitorozására. Ilyen például a KSH által kidolgozott lakásindikátorrendszer is (KSH, 2006). Az UNESCO további indikátortípusa a következő: Gazdasági indikátorok (a költségvetés követésére). 413
14 2. A társadalmi minőség indikátorrendszere 2.1. A társadalmi minőség indikátorai Amint azt már a bevezetőben említettük, nem alakult ki egyértelmű fogalomrendszer és elnevezésrendszer az egyén életminőségének és a társadalmi minőség, továbbá a jóllét minőségének területén. Az irodalom ellentmondásosságát figyelembe véve mégis kísérletet teszünk a társadalmi minőség különböző közelítéseinek az áttekintésére. A társadalmi minőség sokféle mutatója A leggyakrabban hivatkozott komplex életminőségi mutatószámok közül az alábbiakat célszerű kiemelni: Nettó gazdasági jólét mércéje (Measure of Economic Welfare MEW vagy NEW): Tobin, Nordhaus és Samuelson fejlesztette ki. A fenntartható gazdasági jólét mutatója (Index of Sustainable Economic Welfare ISEW): Herman Daly, John Cobb, és Clifford Cobb fejlesztette ki az 1980-as évek végén. A valódi fejlődés mutatója (Genuin Progress Indicator GPI): John és Clifford Cobb fejlesztett tovább. Az emberi fejlődés indexe (Human Development Index HDI): az ENSZ Fejlesztési Szervezete (UNDP) dolgozott ki A társadalmi minőség értelmezése Napjainkban bontakozik ki a társadalmi minőség fogalma. Az életminőséghez hasonlóan nem egyértelmű a társadalmi minőség (Social Quality) egyre terjedő fogalma. A 414
15 társadalmi minőség, eltérően az életminőségtől, nem az egyén és a (kisebb) zárt közösségek szempontjából, hanem a társadalom egésze, teljessége szempontjából vizsgálja az igények kielégítését, az elégedettséget, a minőséget.(veress, Birher, Nyilas, 2005). Nyilvánvaló, hogy a társadalom minősége az adott társadalom értékrendjétől függ, így az európai kultúra szempontjából a társadalmi minőséget elsődlegesen a gazdasági egyenlőség (economic equity) a szociális igazságosság (social justice) a politikai demokrácia (political democracy) és a kultúra biztosítja. Természetesen ezen átfogó fogalmakon belül rendkívül fontos konkrét kérdéseket kell vizsgálni, például a foglalkoztatottság, a biztonság, a család helyzete stb. Berman-Phillips 2000: munkájában a fenti értelmezéshez kapcsolódó meghatározás található, melyet a 3. táblázat tartalmaz. 415
16 3. táblázat A társadalmi minőség dimenziói és indikátorai Társadalmi minőség (SQ) dimenzió Társadalmi-gazdasági biztonság Társadalmi befogadás Dimenzió Anyagi biztonság Munkaügyi biztonság Lakhatási biztonság Egészséggondozás Társadalombiztosítási rendszerbe való befogadás Munkaerő-piaci befogadás Lakáspiaci befogadás Egészségügyi szolgáltatásokkal való lefedettség, befogadás e szolgáltatások terén Oktatási rendszerbeli és oktatási szolgáltatásbeli befogadás Politikai befogadás Közösségi szolgáltatásbeli befogadás Társadalmi indikátor (vagy témája) A nettó jövedelem eloszlása (kvartilisok, decilisek stb. szerint csoportosítva) Munkanélküliségi, ideiglenes, részidős foglalkoztatottsági ráták, munkahelyi balesetek száma - mindezek foglalkoztatási szektoronként Hajléktalanság, lakhatási bizonytalanság; kényelmi lehetőségek hiánya Morbiditási és halálozási ráták A társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés eloszlása, alacsony jövedelmek az egyes demográfiai változók szerint (kor, nem, régió, etnikai hovatartozás, foglalkoztatottsági státusz stb. szerint) A munkahelyekhez, illetve teljes- vagy részidős állásokhoz való hozzáférésbeli diszkrimináció megoszlása demográfiai változók szerint A lakóövezetek (szomszédságok) földrajzi elérhetõségének alakulása, támogatott és védett lakásépítés; a hajléktalanság demográfiai változók szerint Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés eloszlása, illetve halálozási és más ráták demográfiai változók szerint Oktatási és kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az ebben tapasztalható diszkrimináció demográfiai változók szerinti eloszlása Választó- és polgárjog; restrikciók a megválasztott képviselőséggel és kormányzati tagsággal kapcsolatban A szabadidős létesítményekhez és a lakókörnyéki szolgáltatásokhoz való hozzáférés eloszlása 416
17 Társadalmi kohézió Társadalmi minőség (SQ) dimenzió A képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás Társadalmi státusz szerinti befogadás Gazdasági kohézió A társadalmi státuszkohéziója Dimenzió Politikai kohézió Közbiztonság Altruizmus Társadalmi és kulturális képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás Politikai képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás Gazdasági képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás Társadalomlélektani képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás Egyenlő lehetőségek és diszkriminációellenes törvénykezés Gini-együttható; a jövedelmek és a vagyon eloszlását érintő munkaerő-piaci részvételi arányok. A nem, etnikai hovatartozás, rokkantság stb. miatti diszkrimináció szintjei. A diszkrimináció szubjektív érzékelése és a megkülönböztetés tapasztalata Társadalmi indikátor (vagy témája) A választásokon való részvételi arány Közterületen személy és vagyon ellen elkövetett bűntények; a biztonság szubjektív érzékelése és a bűnözés kockázata Szolidarisztikus önkéntes és karitatív szervezetekben való részvétel vagy azok tevékenységéhez való hozzájárulás Társadalmilag látható és elismert csoportokban való tagság, mint például rendőrség, fegyveres erők, illetve igazságszolgáltatás, tévés személyiségek stb. és a kulturális élethez történő elismert hozzájárulások demográfiai változók szerint A megválasztott politikusok, kabinetminiszterek és miniszterelnökök nem és etnikai hovatartozás szerinti eloszlása A javak, gazdasági igazgatói tisztségek stb. demográfiai változók szerinti eloszlása A személyes kibontakozási lehetőségek és életminőség önbevallás szerinti szubjektív és átfogó értékelése 417
18 2.3. Életminőség indikátorok Amint azt már említettük, a társadalmi minőség mellett nem teljesen egyértelmű az egyén életminőségének értelmezése. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1946-os meghatározása szerint az egészség a teljes testi, lelki és társadalmi jól-lét és nem egyszerűen a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya. A WHO megfogalmazás egyértelművé teszi, hogy az egészségnek több dimenziója van. (Pikó 1996; Pikó, 1999). Az egészség/életminőség alapvető dimenziói: a testi egészség, a lelki egészség és a társas, szociális, társadalmi egészség. Az életminőség dimenziók jól követik az egészségi állapot három fő dimenzióját (Bowling, 1996).: a biológiai (fiziológiai, testi) struktúrát, a pszichés/mentális állapotot és a szociális/társas funkcionálást. E dimenziók alapján értelmezhetővé válik az egészség, ami közelebb visz bennünket az életminőség fogalmához: Testi egészség A testi egészség a betegségtől mentes testi állapotot jelenti, éles érzékszervekkel és gyors reagáló képességgel rendelkezünk a balesetek elkerülésére. Ide tartozik az egészségvédő életvezetés, amely a fizikális egészség megőrzéséhez alapvető. Pszichológiai/lelki egészség 418
19 A pszichológiai/lelki egészség általános jól-lét, önmagunk elfogadása, intelligencia, jó memóriaműködés, világos gondolkozási képesség. A lelki egészség feltételei az érzelmi stabilitás, kreativitás, nyitottság, és az azonosságtudat. Társas, társadalmi egészség A társas, társadalmi egészség a jó személyközi, interperszonális kommunikációs készségek, tartalmas emberi kapcsolatok nehéz élethelyzetekben erős szociális háló. A depressziós tünetek vizsgálata Az életminőség romlásában meghatározó szerepet játszik a krónikus stressz, amelyet legmegfelelőbben a depressziós tünet együttessel lehet mérni. A kutatás során a Beck Depresszió skálát (BDI) használták, de ezen kívül alkalmazhatók még a: - Reménytelenség Skála (RS) - Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) - Beck Szorongás Leltár (BSZL) A fent felsorolt pszichológiai vizsgálatok kérdőívek alkalmazásával teszik lehetővé a vizsgált csoportokban a szorongásos és streszhelyzetek elemzését. (Perczel Forintos D., Sallai J. és Rózsa S., 2001.) Az életminőség indexei (Quality-of-Life QL) Az életminőség sokféle indexét sokan és sok irányban fejlesztettek különféle paraméterek kombinálásával. QL mutatószám (Paul elemezte 1997-ben) Physical Quality-of-Life Index (PQLI) Morris és Davis fejlesztette ki 1979-ben), ennek a változatait jelentő: Basic Well-being Index (BWI) és a World Quality-of-Life Index (WPQLI). 419
20 A legújabb index az UNU-WIDER kutatóintézet 2003-ban kidolgozott 26 paraméteres Quality-of-Life Indexe (Sebestyén, 2005). A Boldog Bolygó Index: Happy Planet Index (HPI), amelyet a New Economics Foundation dolgozott ki. Allart életminőség modellje Erik Allart megközelítése a skandináv és az amerikai életminőség modell szintézisét nyújtja. Allart a szükségletek szempontjából közelíti meg az életminőség-kérdést, amelyet Maslow szükségletpiramisához hasonlóan hierarchikus rendben ábrázol, de a magasabb szinten elhelyezkedő szükségletek kielégülését nem teszi függővé az alacsonyabb fokon álló szükséglet kielégülésének bekövetkeztétől. Allert having loving being tagozódású modellje mindhárom szinten képes kezelni a jólét objektív és szubjektív megélésének árnyalatait az 1. táblázatban összefoglaltak szerint. 1. táblázat: Allart életminőség-modellje 420
VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai
RészletesebbenTÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN
TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN BEVEZETŐ ARISZTOTELESZ eudaimonia boldogság ÉLETMINŐSÉG A JÓLÉT KONCEPCIÓ KIFEJEZŐJE INTERDISZCIPLINÁRIS PROBLÉMA ÉLETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK -
RészletesebbenKORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954
KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.
RészletesebbenÁgazatközi együttműködés a gyakorlatban
Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenTÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenA társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység A., Alapfogalmak I. Egyenlőség egyenlőtlenség 1. társadalmi egyenlőtlenség a., a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenség b., a társadalmi pozícióba jutás
RészletesebbenNemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer
Szociális ÁIR (Szociális Ágazati Információs Rendszer) Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Felhasználói útmutató Budapest, 2012. december 1 Tartalomjegyzék 1. Előzmények, célok...
RészletesebbenOBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,
RészletesebbenIndikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.
Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése
RészletesebbenSztenderdizálható-e a sokszínűség? A hatásmérés dilemmái. Tóth Laura - NESsT. NESsT
Sztenderdizálható-e a sokszínűség? A hatásmérés dilemmái Tóth Laura - NESsT NESsT A NESsT STRATÉGIAI CÉLJA A PORTFÓLIÓVAL Leszakadó közösségek életminőségének javítása. HATÁSTERÜLETEK A NESsT portfólió-tagok
RészletesebbenEURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
RészletesebbenJogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok
RészletesebbenMagyarország és a fenntartható fejlődési célok- Javaslatok a hazai megvalósításhoz
Magyarország és a fenntartható fejlődési célok- Javaslatok a hazai megvalósításhoz Jász Krisztina szociológus- Magyar Szegénységellenes Hálózat 2018. május 31. A módszertanról röviden 2000-ig jövedelemalapú
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenÉletkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012
Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.
Részletesebben5. Háztartások, családok életkörülményei
5. 5. Háztartások, családok életkörülményei Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Háztartások, családok életkörülményei Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö
RészletesebbenEU 2020 és foglalkoztatás
EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci
RészletesebbenSzociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél
Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott
RészletesebbenAz objektív és szubjektív jóllét összekapcsolhatósága egy magyarországi példán keresztül
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Az objektív és szubjektív jóllét összekapcsolhatósága egy magyarországi példán keresztül Koós Bálint MTA KRTK RKI
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenKözösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben
Közösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben A közlekedési eredetű kirekesztés a vidéki térségekben Lieszkovszky József Pál, PhD-hallgató MRTT XV. Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár, 2017.10.19-20.
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
RészletesebbenGYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK
GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK DR. HERCZOG MÁRIA CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG EGYESÜLET GYERMEKEK VESZÉLYBEN-
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
RészletesebbenTÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.
TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai
RészletesebbenA sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés
A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége
RészletesebbenAZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI
AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI Pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében (EFOP-3.1.2-16) Tankerületi Központok tájékoztatója, 2018
Részletesebben3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás
3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenAz első teljesítményértékelési jelentés ( )
Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További
RészletesebbenAUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON
AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenPécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv
Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenA hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)
A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi
RészletesebbenSzegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012
2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenKoós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés
RészletesebbenEgészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV
Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,
RészletesebbenA jól-lét mérése. Lorem Ipsum
A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)*
2010/91 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 91. szám 2010. október 13. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)* Tartalomból 1 Bevezető 1
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenTársadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása
Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi
RészletesebbenÉlet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés
Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai
RészletesebbenÚj módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes
Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenMunkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.
Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet
RészletesebbenEzek a mai fiatalok?
Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu
RészletesebbenA Jó Állam Véleményfelmérés tapasztalatai
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés tapasztalatai Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem A KUTATÁSOK FŐBB JELLEMZŐI: JÓ ÁLLAM
RészletesebbenDr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért november 15.
Dr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 2018. november 15. PÉNZ a boldogság bitorlója? A jövedelemegyenlőtlenség természetes határa A boldog ember gondolata a
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenKöznevelési stratégia
Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása
RészletesebbenA fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December
RészletesebbenGYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN
GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenA felnőtté válás Magyarországon
A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.
RészletesebbenTársadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében
Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE
RészletesebbenKarner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata
Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenA kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András
Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat
RészletesebbenProposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
RészletesebbenUniversität M Mis is k k olol ci c, F Eg a y kultä etem t, für Wi Gazda rts ságcha tudft o sw máis n s yen i scha Kar, ften,
Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet 10. Előadás Universität Miskolci Miskolc, Egyetem,
RészletesebbenHasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea
Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenSzegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.
A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az
RészletesebbenMódszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái
Módszertan 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái 1. Előzmények 2001 decemberében az EU Bizottságának laekeni ülésén határozatot
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Jelentések felhasználói körében végzett kutatás bemutatása KIINDULÁSI KÉRDÉSEK (EGYSZERŰSÍTETT) Ki és milyen
RészletesebbenBEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK
BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK Messing Vera Ságvári Bence Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről 2013 november 20. Az ESS kutatásról Az ESS-ről
RészletesebbenNappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei
Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenHorizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
RészletesebbenA jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében
MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai
RészletesebbenSZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenA női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK
A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
Részletesebben