Normalitás, abnormalitás és tehetség

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Normalitás, abnormalitás és tehetség"

Átírás

1 Részlet Gyarmathy Éva (2009) Atipikus agy és a tehetség című habilitációs tézisből, Debreceni Egyetem Normalitás, abnormalitás és tehetség Dr Gyarmathy Éva Wishner (1960) szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontinuum úgy fogható fel, mint annak a hatékonysága, ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelelni képes. A normalitás a Patopszichológiai Vademecum szerint (Szakács, 1989) az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képessége. Akkor nevezünk valakit normálisnak, egészségesnek, ha képes a társadalomban a neki jutó szerepet jól betölteni. A normalitás meghatározások többségének közös jellemzője, hogy a normalitást az alkalmazkodással szinte szinoním fogalomnak tekintik. Azaz olyan állapotnak definiálják, amely megfelel a társadalmi követelményeknek, adaptív a társadalomhoz, kívánatos valamilyen norma szerint, tipikus, és a többi ember számára követhető, érthető, elérhető. Az átütően tehetségesek általában nem felelnek meg a társadalmi elvárásoknak, normáknak, és nyilvánvaló, hogy sokszor már gyermekkorukban is a környezet számára követhetetlenek, érthetetlenek illetve elérhetetlenek. A társadalmi szerepük betöltése gyermekkorban még egyáltalán nem lehetséges, sőt, gyakran egész életükben sem. Gyakran csak a utókor igazolja a zsenialitást. A normalitás kritériuma, hogy valami tipikus vagy kívánatos. Amikor ez a kettő egybeesik, az nem okoz problémát, de amikor a kívánatos nem tipikus és a tipikus nem kívánatos, az zavarokhoz vezethet. Senkit sem tekintenek fogyatékosnak, mert nincsenek szárnyai. A szárnyak nem tipikusak, bár éppenséggel kívánatosak lehetnének. Ha valakinek azonban szárnyai nőnek erős lábak helyett, az abnormálisnak számít, mert a lábak kívánatosak és tipikusak, a szárnyak bár kívánatosak, nem tipikusak. A repülést nincs aki megtanítsa a szárnnyal született egyednek. A helyzet megváltozik, ha a kívánatos szárnyak tipikusakká válnak. Ekkor már azok lesznek abnormálisok, akik nem tudnak repülni. Az átlag feletti intelligencia, a kiemelkedően kreatív gondolkodásmód, az erőteljes motivációs késztetés a tehetség klasszikus elemei (Renzulli, 1978). Ezek kívánatos, de nem tipikus jellemzők, emiatt eleve zavaróak egy kissé. Kívánatosságuk is meglehetősen társadalom- és kultúrafüggő. Ráadásul egy bizonyos elviselhetőségi szinten túl a társadalmi-kulturális közegtől függetlenül abnormálisnak tekintik a magas intelligenciát, kreativitást és belső hajtóerőt, illetve az ezekkel járó viselkedést. A tehetség tehát addig normális, amíg a megjelenési formája a kívánatosság kritériumnak megfelel. Az extrém, szokatlan elemekkel társuló tehetség (például a szárny) zavart okoz, mert sem nem tipikus, és mégha kívánatos is lehetne, a társadalomba nehezen illeszthető be. A társadalmi beilleszkedés pszichológiai értelemben az egyén és környezete kölcsönhatásának folyamatában kialakuló tartós, dinamikus egyensúlyi állapot. Az egyensúlyt az egyén és környezete kölcsönhatása határozza meg. Az átütően tehetségesek, az atipikus tehetségek ezt az egyensúlyt megbontják, beilleszkedésük nem sikerül, deviánsakká válnak. Merton (1980) szerint azonban a deviancia nem abnormális viselkedés, hanem a társadalmi környezet folyamataira adott természetes válasz. Bizonyos társadalmi struktúrák határozott nyomást fejtenek ki egyes egyedekre, melynek következtében ők a szabálykövető magatartással

2 szemben a non-konformis magatartást részesítik előnyben. Nyilvánvaló, hogyha ez a társadalmi nyomás egyre több egyént érint, akkor a deviáns egyre tipikusabbá válik. Ha pedig a deviáns válik tipikussá, akkor ez társadalmi-kulturális változást jelent. Ilyen folyamatok állnak egyes zavarok, mint a tanulási zavar és a hiperaktivitás zavar gyakoribbá válásának hátterében is (Gyarmathy, 2007). A normalitás fogalma tehát koronként és társadalmi csoportonként eltérő, és tükrözi az adott társadalom, illetve társadalmi csoport világképét és önképét. A normalitásnak a fentiektől eltérő szemlélete Allporté, aki normális, egészséges embernek az érett személyiségű embert nevezi, akire jellemző, hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik, az egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik, gondolkodik, él, örül (Allport, 1980). Ez a meghatározás függetleníti az egyén normalitását a többség szemléletétől és az alkalmazkodást nem tekinti kritériumnak. Ezzel Allport igen szélesre tárja a normalitás fogalmát, így akár az extrém kreatív tehetségek is normálisnak tekinthetők. Fogyatékosság és másság Az abnormison általában a normálistól, vagyis az átlagtól való eltérést értik (Wishner, 1960). Az abnormalitásnak lehet biológiai háttere, de ez nem szükségszerű. A szerkezeti vagy működésbeli eltérés azonban mindig potenciális alap az abnormalitásra. Azokat a személyeket, akik valamilyen biológiai károsodás vagy sajátosság következtében a társadalom többségének képességeihez igazodó társadalmi elvárásokat nem képesek teljesíteni, fogyatékosnak tekintik. (Bármilyen elnevezéssel is illetik.) A fogyatékosság szintén társadalmilag is meghatározott fogalom. A szokásostól eltérő testi vagy szellemi sajátosság gyakran a normálistól való eltérésként is értelmeződik, mert a tartósan létező szokásost a közösségek hajlamosak egynek tekinteni a normálissal. Társadalmanként és társadalmi csoportonként másként jelölik meg, máshogy értelmezik és máshogy vonják meg a fogyatékos populáció határait és más elvek (orvosi, pszichológiai, pedagógiai, államigazgatási stb.) dominálnak az egyes felfogások és tipológiák hátterében (Gordosné 1976). A fogyatékosság kategóriája a normalitás kategóriájának negatív tükörképe, a fogyatékosság fogalom ezért eredetében és tartalmában is hűen tükrözi az éppen adott társadalom és csoport életkörülményeit és értékrendjét. Amilyen módon és mértékben eltér az egyes korok és csoportok normalitás eszménye, úgy tér el egymástól a korok és csoportok fogyatékosság fogalma is (Bánfalvi, 2004). A normalitástól való eltérés azonban nem mindig értelmeződik fogyatékosságként. Bizonyos szokásostól és normálisnak tekintettől való eltérések éppen kiválóságként is értelmeződhetnek egy-egy adott kultúrában. Ilyen a sámán vagy a varázsló révüléses-hallucinációs képessége a szellemekkel való kapcsolattartásra, a modern korban a művész extrém érzékelési képessége például a zenész abszolút hallása vagy a színész szerepjátszása a politikus és a szónok empátiás virtuozitása, amellyel a hallgatósággal kapcsolatot teremt. Ezeket a képességeket a művészi alkotókészség vagy egy-egy pálya alapjának tekintik, és mint ilyet, pozitív sajátosságoknak tartják (Bánfalvi, 2004). A pozitív sajátosságok is akadályozhatják azonban a beilleszkedést. A szárnyak fogyatékosságnak tekinthetők, ha a földön kell járni. Byron-nak hatalmas szárnyai voltak, amellyekkel magasba szállhatott, de akadályozták a földön való járásban, írta Babits (1957). Minden fogyatékosság sajátosságnak tekinthető, amely potenciális alap lehet a szokásostól való eltérésre, és így a szokásostól való eltérő viselkedésre, következésképpen a szokásostól eltérő teljesítményekre is. Ez az eltérés értékítélet nélkül egyszerűen másságként kezelhető. A

3 hagyományos klinikai, orvosi-gyógypedagógia gyakorlat a deficitekre, betegségekre, zavarokra koncentrál, pedig az egyének sajátosságai erősségeik és gyenge pontjaik is lehetnek különböző helyzetekben. Jó példa erre a hiperaktív egyén, aki amikor segíthet, tevékenykedhet, alkothat és/vagy teljes figyelmét élvezi valakinek, szárnyal, de szokványos helyzetekben rendlkívül sok problémát okoz. Az idegrendszeri különbözőség, neurodiverzitás (neurodiversity) fogalma az atipikus neurológiai fejlődést normális emberi különbozőségnek, biológiai eltérésnek tekinti, és mint ilyen, a túlélés szempontjából lényeges az emberiség számára (Blume, 1998). A fogalmat elsősorban az autistákra használják, de idetartoznak többek között a figyelemzavar/hiperaktívás, illetve a specifikus tanulási zavarokkal küzdők csoportjai is. A tehetségesek mássága A tehetség nem tulajdonság, hanem sajátos észlelés, attitűd, viszonyulás és reakció. A kiemelkedő teljesítményekhez szükséges, átlagtól jelentősen eltérő kognitív folyamatok, elmélyült, megszállott tevékenység, kitartó gyakorlás a normalitástól messze eltérő viselkedést jelent. Sok tehetségnél mutatkozik sajátos kognitív szerveződés, kiegyenlítetlen képesség-struktúra, jobb agyféltekei dominancia, nyelvi zavarok, autoimmun betegségek. Számos esetben a tehetségesek személyiségének sajátosságai, a társas készségekbeli gyengeség és elképzelhetetlen szintű motiváció kényszeres, autisztikus viselkedésként azonosíthatók. Az abnormálisnak azonosított aktivitásszint, mint hiperaktivitászavar diagnosztizálódik. Gyakran azonosítják a tehetségeseknél a társas beilleszkedés zavarát. Sajátos kognitív szerveződés A jobb agyfélteke dominanciája sok tehetségre jellemző. Matematikai, szépművészetek és zenei képességek kapcsolódnak a téri-vizuális képességekhez. A matematika terén tehetséges gyermekek erős jobbagyféltekei aktivitást mutatnak (O'Boyle, Alexander, Benbow, 1991; O'Boyle, Benbow, 1990). A szokásos jobbkezesség ritkább matematikusok, képzőművészek és muzsikusok között (Annett, 1985; Geschwind, Galaburda, 1987), ami megint az atipikus agyi szerveződés jele. Mások is kimutatták, hogy a matematikai és zenei tehetségek sok esetben a jobb agyféltekéjüket is használják olyankor, amikor az átlagosak a bal agyféltekéjükkel dolgozzák fel az információt (Gordon, 1978; Hassler, Birbaumer, 1988; O'Boyle, Gill, Benbow, Alexander, 1994). Számos vizsgálat mutatja, hogy a művészek között nagyobb arányban fordul elő nyelvi fejlődési zavar, mint például a diszlexia (Winner, Casey, DaSilva, Hayes, 1991; Winner, Casey, 1993;). Ugyanezt kimutatták feltalálóknál (Colangelo, Assouline, Kerr, Huesman, Johnson, 1993) és zenészeknél is (Hassler, 1990). Ezek az eredmények alátámasztják Geschwind és Galaburda (1987) "pathology of superiority" elméletét, amely szerint a nyelvi, bal agyféltekei deficitek téri-vizuális tehetséggel kapcsolódhatnak. Az elméletet támadták (Bryden, McManus, Bulman-Fleming, 1994), de az eredmények mégis azt mutatják, hogy létezik egyfajta deviáns működésű agy, amely kemelkedő teljesítményekre lehet képes. Kitartó, megszállott gyakorlás Roe (1953) szerint a kiemelkedő teljesítmény a tudományok terén a kitartás, koncentrációs képesség és elkötelezettség eredménye, nem annyira az intelligenciáé, bár vizsgálati személyei mind intelligensek voltak. Az intelligencia szükséges, de nem elégséges feltétel.

4 Bloom (1985) kimutatta, hogy különböző területeken kiemelkedő teljesítményeket elért alkotókat hosszú és intenzív gyakorlás vezette eredményeikhez. Kora gyermekkorban kezdett gyakorlás, barátságos, szerető tanító, majd valamivel követelőbb, szigorú tanárok irányították a fejlődést. Minden esetben kiderült azonban a leírásokból, hogy a gyermek már nagyon korán mutatta a fogékonyságot. A zenészek gyorsan tanultak, a szobrászok nagyon korai életkorban képesek voltak ábrázolni. A matematikusok is brilliánsnak látszottak gyermekkorukban. A tehetség nem kizárólag gyakorlás, de az intenzív gyakorlás szerepe megkérdőjelezhetetlen, olyan sokan, sokféleképpen és számos területen kimutatták (Ericsson, Krampe, Tesch-Romer, 1993; Ericsson, Lehman, 1996; Howe, Davidson, Sloboda, 1998). A témával foglalkozó szakemberek teljes bizonyossággal állítják, hogy nincsen kiemelkedő teljesítmény nagyon kitartó gyakorlási, felkészülési időszak nélkül. A teljesítményhez szükséges hatalmas munka megszállottságot, minden más, így esetleg akár a társas kapcsolatok feladását is kívánja. Erre az áldozatra elsősorban olyanok képesek, akik számára ezek a kapcsolatok eleve nem fontosak, vagyis társas affiliációjuk nem erős. Sokszor kényszeres, autisztikus viselkedés vagy más társas-érzelmi zavar jellemzi a kiemelkedő alkotót, illetve viselkedése miatt könnyen kapja meg ezeket a diagnózisokat. A tehetségesekben intenzív motiváció működik, hogy magas szinten elsajátítsanak érdelődési területükhez tartozó készségeket, ismereteket. Alig lehet elszakítani őket tevékenységüktől, olyan erővel vonza őket (Winner, 1996). Mint a "véreb" követik a nyomot, amelyet megtaláltak. Ez az intenzív hajtóerő minden tehetségnek alapvető jellemzője, függetlenül attól, hogy tevékenysége egybeesik a környezet elvárásaival vagy sem, és így tehetségként azonosítják, vagy olyan irányban halad, amelyet a környezet nem tart megerősítésre érdemesnek, sőt esetleg károsnak is. Charles Darwint még fiatalemberként is léhának tartották, mert csak sétálgatott és bámészott, nem csinált semmi "értelmeset". Ha környzeti és érzelmi tényezők nem gátolják őket, ezek a tehetségek kiemelkedő teljesítményekre lehetnek képesek. Társas készségekbeli deficitek Terman (1925) vizsgálataival bizonyítani akarta, hogy hamis az a mítosz, miszerint a tehetségesek érzelmi élete zavart. Kimutatta, hogy a legintelligensebbekként kiválasztottak csoportja nemcsak értelmi képességeit tekintve kiemelkedő, de fizikailag, egészségileg, társas készségeiben és erkölcsében is az átlagosak felett áll. Minthogy azonban először a tanárok jelölték a kutatási munkába a gyerekeket, a Terman által vizsgált populáció előszelektált volt a tanárok szemlélete által. Ezért nyilvánvalóan elsőbbséget élveztek azok az intelligens gyermekek és fiatalok, akik az iskolában tüntek ki, vagyis képesek voltak beilleszkedni, és igazodni az iskolai normákhoz. Hollingworth (1942) kimutatta, hogy az átütően intelligensekre (IQ>180) a társas-érzelmi zavarok igen jellemzőek. Janos és Robinson (1985) bizonyította, hogy a zavarok aránya az átlag populációhoz viszonyítva kétszeres a nagyon intelligenseknél. A nagyon intelligensek, hogy beilleszkedni képesek legyenek, igyekeznek visszafogni, elrejteni valódi képességeiket, mert izolálódnak, ha nem tudnak igazodni a többséghez (Gross, 1993). A társas-érzelmi zavarok kialakulhatnak ezen folyamat során. Akár, ha sikerül többé-kevésbé az átlagnak elfogadhatóvá válni, akár ha izolálódik a kiemelkedően intelligens gyermek, az érzelmi teher igen nagy, ami természetesen vezethet belső fejlődési zavarokhoz. A társas helyzetek kezelését nehezítheti a tehetséges gyermekek számára, hogy nehezen tudnak az életkori társak közé beilleszkedni, mert érdeklődésük valószínűleg jelentősen különbözik.

5 Emellett érzelmileg érzékenyebbek és intenzívebben élnek át helyzeteket. Különösen akkor jelentkezik ez, amikor gyanakvással, leértékeléssel, bírálattal kerülnek szembe. (Kline és Meckstroth, 1985). Ugyanakkor nem bizonyított, hogy a kiemelkedő intelligencia önmagában is nem jelent-e olyan sajátosságot, amely már zavarnak számít. Egy átütően intelligens egyén a többségtől egészen eltérően észleli és éli meg a világot. Reakciói ezért eleve zavaróak lehetnek, és valóban abnormális, mert messze nem a normának megfelelő. A kiemelkedő intelligencia már önmagában is abnormalitást jelent. Irodalom Allport, G.W. (1980) A személyiség alakulása. Gondolat, Budapest. Annett, M. (1985). Left, right, hand and brain: The right-shift theory. Hillsdale, NJ: Erlbaum. Babits M. (1957) Az európai irodalom története. Szépirodalmi Kiadó, Budapest. Baron-Cohen S (2002). "The extreme male brain theory of autism". Trends Cogn Sci 6 (6): Einstein, Newton Barron, F. (1968) Creativity and personal freedom. Van Nostrand, New York. Bánfalvi Cs. (2004) A fogyatékosság jelensége a szociológiában. In: Zászkaliczky P., Verdes T. (szerk.): A tágabb értelemben vett gyógypedagógia. A fogyatékosság jelensége a gyógypedagógia határtudományaiban. ELTE BGGYFK, Budapest Bloom, B. (1985). Developing talent in young people. New York: Batlantine. Blume, H. (1998) Neurodiversity. The Atlantic, September 30, theatlanticcom /doc/199809u/neurodiversity Briggs, J. (1990) Fire in the Crucible. Jeremy P. Tarcher, Inc. Los Angeles. Bryden, M. P., McManus, I. C., Bulman-Fleming, M. B. (1994). Evaluating the empirical support for the Geschwind-Behan-Galaburda model of cerebral lateralization. Brain and Cognition, 26, Ceci, S. J. (1990) On Intelligence: A Bioecological Treatise on Intellectual Development. Harvard University Press,Cambridge, Massachusetts. Colangelo, N., Assouline, S., Kerr, B., Huesman, R., Johnson, D. (1993). Mechanical inventiveness: A three-phase study. In G. R. Bock, K. Ackrill (Eds.), The origins and development of high ability' (pp ). New York: Wiley. Ericsson, K. A., Krampe, R., Tesch-Romer, C. (1993). The role of deliberate practice in the acquisition of expert performance. Psychological Review, 100, Ericsson, K. A., Lehman, A. C. (1996). Expert and exceptional performance: Evidence of maximal adaptation to task constraints. Annual Review of Psychology, 47, Geschwind N., Galaburda, A. (1987) Cerebral lateralization. Cambridge, MA: MIT Press. Gordon, H W. (1978). Left-hemisphere dominance of rhythmic elements in dichotically presented melodies. Cortex, 14, Gordosné Szabó A. (1976) Differenciálódás, integrálódás, interdiszciplinaritás a gyógypedagógiában. In Göllesz V. (szerk.) A gyógypedagógia alapproblémái. Medicina, Budapest, Grandin, T. (1996). Thinking in pictures: and Other Reports from My Life with Autism. Vintage. Grandin, T, Scariano, M. M. (2004) Segítség! Autizmus! Kapocs Kiadó, Budapest. Grinder, R.E. (1985) The gifted in our midst: By divine deeds, neurosis and mental test scores we have known them. In.: Horowitz, F.D. O'Brian, M. (eds.) The gifted and talented: developmental perspectives. American Psych. Assoc.iation, Washington. Gross, M. (1993) Exceptionally gifted children. London: Routledge.

6 Gruber, H. (1981). Darwin on man: A psychological study of scientific creativity (2nd ed.). Chicago: University of Chicago Press. Gyarmathy É. (2007a) Diszlexia. Specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest. elmezése). Pagony-PxB, Budapest. Hassler, M. (1990). Functional cerebral asymmetric and cognitive abilities in musicians, painters, and controls. Brain and Cognition, 13, Hassler, M., Birbaumer, N. (1988). Handedness, musical attributes, and dichaptic and dichotic performance in adolescents: A longitudinal study. Developmental Neuropsychology, 4, Hollingworth, L. (1942). Children above 180 IQ, Stanford-Binet origin and development. Yonkers, NY: World Book. Howe, M. J. A., Davidson, J. W., Sloboda, J. A. (1998) Innate talents: Reality or myth? Behavioral and Brain Sciences, 21, Janos, P., Robinson, N. (1985). Psychosocial development in intellectually gifted children. In F. Horowitz, M. O'Brien (Eds.), The gifted and talented: Developmental per~pectives (pp ). Washington, DC: American Psychological Association. Kline, B. E., Meckstroth, E. A. (1985). Understanding and encouraging the exceptionally gifted. Roeper Review, 8(1), Merton, R.(1980) Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat Kiadó, Budapest. O'Boyle, M. W., Benbow, C. P. (1990) Enhanced right hemisphere involvement during cognitive processing may relate to intellectual precocity. Neuropsychologia, 28, O'Boyle, M. W., Alexander, J. E., Benbow, C. P. (1991) Enhanced right hemisphere activation in the mathematically precocious: A preliminary EEG investigation. Brain and Cognition, 17, O'Boyle, M. W., Gill, H. S., Benbow, C. P., Alexander, J. E. (1994) Concurrent finger-tapping in mathematically gifted males: Evidence for enhanced right hemisphere involvement during linguistic processing.cortex, 30, Renzulli, J. (1978) What makes giftedness? Reexamining a definition. Phi Delta Kappa, 60, , 261. Roe, A. (1953) A psychological study of eminent psychologists and anthropologists and a comparison with biological and physical scientists. Psychological Monographs: General and Applied, 67(2, Whole No. 352). Szakács F. (szerk.) (1989) Patopszichológiai vademecum. Tankönyvkiadó, Budapest Terman. L. M. (1925). Genetic studies of genius." Vol. 1. Mental and physical traits of a thousand gifted children. Stanford, CA: Stanford University Press. Winner, E. (1996). Gifted children: Myths and realities. New York: Basic Books. Winner, E., Casey, M. (1993). Cognitive profiles of artists. In G. Cupchik, J. Laszlo (Eds.), Emerging visions: Contemporary, approaches to the aesthetic process (pp ). New York: Cambridge University Press. Winner, W., Casey, M., DaSilva, D., Hayes, R. (1991). Spatial abilities and reading deficits in visual art students. Empirical Studies of the Arts, 9, Wishner, J. (1960). Reanalysis of "Impressions of personality." Psychological Review, 67,

Atipikus agy és a tehetség I.

Atipikus agy és a tehetség I. Hivatkozás: Gyarmathy É. (2009) Atipikus agy és a tehetség I. - Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok valamint az Asperger szindróma. Pszichológia. Vol. 29, 4. 377 390 Atipikus agy és a

Részletesebben

Atipikus agy és a tehetség I.

Atipikus agy és a tehetség I. Hivatkozás: Gyarmathy É. (2009) Atipikus agy és a tehetség I. - Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok valamint az Asperger szindróma. Pszichológia. Vol. 29, 4. 377 390 Atipikus agy és a

Részletesebben

DISZLEXIÁS FIATALOK 21. SZÁZADI LEHETŐSÉGEKKEL 1

DISZLEXIÁS FIATALOK 21. SZÁZADI LEHETŐSÉGEKKEL 1 DISZLEXIÁS FIATALOK 21. SZÁZADI LEHETŐSÉGEKKEL 1 Gyarmathy Éva, gyarmathy.eva@gmail.com Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Renate Motschnig, renate.motschnig@univie.ac.at Ján Struhár,

Részletesebben

TEHETSÉGPEDAGÓGIA. I. Alapfogalmak, definíciók, modellek

TEHETSÉGPEDAGÓGIA. I. Alapfogalmak, definíciók, modellek TEHETSÉGPEDAGÓGIA I. Alapfogalmak, definíciók, modellek A TEHETSÉG DEFINÍCIÓI 1. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet

Részletesebben

Tehetségek akcióban P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V Í Z I T Ú R A - V E Z E T Ő, FA L M Á S Z Á S O K TAT Ó

Tehetségek akcióban P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V Í Z I T Ú R A - V E Z E T Ő, FA L M Á S Z Á S O K TAT Ó Tehetségek akcióban A FEJÉR MEGYEI PEDAG Ó G I A I S ZAKSZO LG Á LAT M Ó R I TAG I N T ÉZMÉNYE VÁ R N A I - POLÁNYI VIKTÓ R I A P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V

Részletesebben

Tehetséggondozó programok

Tehetséggondozó programok Tehetséggondozó programok A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1. számú, XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz című kiemelt projekt átfogó célja a közoktatás fejlesztése,

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

Helyi tehetséggondozó stratégia 1

Helyi tehetséggondozó stratégia 1 Helyi tehetséggondozó stratégia 1 készítette: Dr. habil. Gyarmathy Éva Alapelvek A tehetséggondozásnak, mint minden egyéb jelentős hatású tevékenységnek befogadó jellege kell legyen. Mindenki számára elérhetővé

Részletesebben

DR. PÉTER-SZARKA SZILVIA Konferencia, előadás

DR. PÉTER-SZARKA SZILVIA Konferencia, előadás DR. PÉTER-SZARKA SZILVIA Konferencia, előadás PÉTER-SZARKA Szilvia (2015): Kreatív klíma. A kreativitást támogató légkör az iskolában. Magyar Református Tehetséggondozó Program, Tehetséggondozó Regionális

Részletesebben

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

Turmezeyné Dr. Heller Erika (2012): A zenei tehetség azonosításának rendszere, módszerei. Parlando, 54(2),

Turmezeyné Dr. Heller Erika (2012): A zenei tehetség azonosításának rendszere, módszerei. Parlando, 54(2), Turmezeyné Dr. Heller Erika (2012): A zenei tehetség azonosításának rendszere, módszerei. Parlando, 54(2), A ZENEI TEHETSÉG AZONOSÍTÁSÁNAK RENDSZERE, MÓDSZEREI A tehetséggondozó, -fejlesztő programokra

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

A tehetséggondozás változási kényszere (három oldalban + másfél oldal hivatkozott szakirodalommal)

A tehetséggondozás változási kényszere (három oldalban + másfél oldal hivatkozott szakirodalommal) Dr. habil. Gyarmathy Éva, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet A tehetséggondozás változási kényszere (három oldalban + másfél oldal hivatkozott szakirodalommal) A kilencvenes években

Részletesebben

A labdarúgó tehetség kibontakoztatását befolyásoló pszichológiai tényezők vizsgálata

A labdarúgó tehetség kibontakoztatását befolyásoló pszichológiai tényezők vizsgálata Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A labdarúgó tehetség kibontakoztatását befolyásoló pszichológiai tényezők vizsgálata Orosz Róbert Témavezetők: Dr. Balogh László Dr. Máth János DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Független hivatkozások jegyzéke Páskuné dr. Kiss Judit egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék

Független hivatkozások jegyzéke Páskuné dr. Kiss Judit egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék Független hivatkozások jegyzéke Páskuné dr. Kiss Judit egyetemi adjunktus i Egyetem, Pszichológiai Intézet Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék Forrás 1. Balogh, L. (2012): Professor F.J. Mönks, the Greatest

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Tehetséges tanárok a tehetségért

Tehetséges tanárok a tehetségért Hivatkozás: Gyarmathy É. (2003) Tehetséges tanárok a tehetségekért. Pedagógusképzés, 3-4. sz. 105-112. Tehetséges tanárok a tehetségért Gyarmathy Éva MTA Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatárs A

Részletesebben

Tehetséges fiatalok motivációjáról és szocializációs, társas jellemzőiről

Tehetséges fiatalok motivációjáról és szocializációs, társas jellemzőiről Tehetséges fiatalok motivációjáról és szocializációs, társas jellemzőiről KEREKES Noémi Debreceni Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Debrecen kerekes.noemi@arts.unideb.hu Magyarország nemzetközi

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár intézmény 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

Csodagyerek, tehetség, talentum, géniusz?

Csodagyerek, tehetség, talentum, géniusz? Csodagyerek, tehetség, talentum, géniusz? Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Atipikus agy és a tehetség II.

Atipikus agy és a tehetség II. Gyarmathy É. (2010) Atipikus agy és a tehetség II. - Az átütő tehetség és a tehetségvizsgálatok ma. Pszichológia. 30, 1, 31 41. Atipikus agy és a tehetség II. Az átütő tehetség és a tehetségvizsgálatok

Részletesebben

A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése

A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése DUDÁS Marianna Nyíregyházi Főiskola Pedagógus Képző Kar, Nyíregyháza dudasm@nyf.hu A hétköznapi életben, a tehetség

Részletesebben

Speciális igényűek a felsőoktatásban és a felnőttképzésben

Speciális igényűek a felsőoktatásban és a felnőttképzésben Speciális igényűek a felsőoktatásban és a felnőttképzésben Dávid Mária 2015. MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Speciális igényűek a felsőoktatásban és a felnőttképzésben Dávid Mária Eger, 2015 Kezek Észak-Magyarország

Részletesebben

8. Egy átmeneti korszak nyűgei és áldásai

8. Egy átmeneti korszak nyűgei és áldásai Gyarmathy Éva 8. Egy átmeneti korszak nyűgei és áldásai Bevezetés A digitális kultúra technikai eszközei új környezetet teremtettek, ami a gyerekek idegrendszerének fejlődését megváltoztatta. Ezt a meghatározó

Részletesebben

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő A tehetségazonosítás néhány lehetősége Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő Milgram mátrix Felnőttkorban tehetséges ember Felnőttkorban tehetséget nem mutató ember Gyermekkorban jelentkező

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

A kreatív intelligencia fejlesztésének lehetőségei a vállalkozásoktatásban

A kreatív intelligencia fejlesztésének lehetőségei a vállalkozásoktatásban A kreatív intelligencia fejlesztésének lehetőségei a vállalkozásoktatásban GARAJ Erika Edutus Főiskola, Tatabánya garaj.erika@edutus.hu Az oktatási innovációk egyik formája a módszertani fejlesztések köre,

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 6. viselkedéselemző/pszichológus (klinikai- és egészségpszichológia szakirány)

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 6. viselkedéselemző/pszichológus (klinikai- és egészségpszichológia szakirány) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ NÉV: Kékes Szabó Marietta E-MAIL: kszmarietta@jgypk.u-szeged.hu TEL.: (munkahelyi) 546-206, 105-ös tanszéki szoba MUNKAHELY, BEOSZTÁSOK: egyetemi tanársegéd TUDOMÁNYOS FOKOZAT: doktorjelölt

Részletesebben

TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK KOGNITÍV FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK KOGNITÍV FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK KOGNITÍV FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Szerzők: Orbán Réka Babes Bolyai Tudományegyetem (Románia) Lektorok: János Réka Babes Bolyai Tudományegyetem (Románia) Kiss Szidónia

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században BEVEZETŐ "Minden emberi

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN?

MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN? Psychologia Hungarica Caroliensis, 2013, 1, 1, 108-113. DOI: 10.12663/PsyHung.1.2013.1.1.5 MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN? A hétlépéses képelemzési

Részletesebben

Felvételi tájékoztató (JELENTKEZÉSHEZ)

Felvételi tájékoztató (JELENTKEZÉSHEZ) Felvételi tájékoztató (JELENTKEZÉSHEZ) Az általános iskola 8. osztályaiból az első félévet követően az osztályfőnökök segítségével a tanulók kitöltik a jelentkezési lapokat, melyeket eljuttatnak iskolánkba.

Részletesebben

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 Katona Lucia Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 1. Bevezetés Ez a tanulmány arra a nyelvvizsgáztatásban döntő jelentőségű kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az idegennyelv-tudás mérésekor mit és

Részletesebben

Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában. Fenyvesi Katalin

Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában. Fenyvesi Katalin Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában Fenyvesi Katalin 1 Áttekintés Az átfogó projekt A motivációról és érzelmi tényezőkről szóló alprojekt Informánsok Adatgyűjtés

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

A visszacsatolás mint az iskolai tanulás és nevelés hatékony eszköze. Dr. Rachel Zorman

A visszacsatolás mint az iskolai tanulás és nevelés hatékony eszköze. Dr. Rachel Zorman A visszacsatolás mint az iskolai tanulás és nevelés hatékony eszköze Dr. Rachel Zorman Executive director of the Henrietta Szold Institute The national institute for research in the behavioral sciences

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Fogyatékosságtani ismeretek A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

HR DR. MATHILDE ZEMAN

HR DR. MATHILDE ZEMAN HR DR MATHILDE ZEMAN TEHETSÉGGONDOZÁS Tehetséggondozás, a tehetségesek fejlesztése, a legtehetségesebbek fejlesztése, deficitorientált képesség/tehetségfejlesztés, tehetségesnek lenni, tehetségessé válni

Részletesebben

A TEHETSÉGGONDOZÓ SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS KÖRNYEZETI ÉS INTRAPSZICHÉS TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA

A TEHETSÉGGONDOZÓ SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS KÖRNYEZETI ÉS INTRAPSZICHÉS TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA GÉNIUSZ MŰHELY 17. A TEHETSÉGGONDOZÓ SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS KÖRNYEZETI ÉS INTRAPSZICHÉS TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA Páskuné Kiss Judit Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, Pedagógiai Pszichológiai

Részletesebben

A szakdolgozat-készítés szabályai

A szakdolgozat-készítés szabályai A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

Tóth László: Ki érti jobban? Iskolakultúra 2003/11

Tóth László: Ki érti jobban? Iskolakultúra 2003/11 Iskolakultúra 2003/11 Tóth László: Ki érti jobban? alkalmazni, másfelõl lekérdezhetõek, azaz kérdésekbe sûríthetõek, feladatlap készítésére alkalmasak legyenek. E területek a következõk: adatkikeresés

Részletesebben

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Kohlmann Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola kohlmannagi@yahoo.de Előzmények és kutatási kérdés

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Hogyan segít az EQ és a szupervízió az életet jobbá, minőségibbé tenni?

Hogyan segít az EQ és a szupervízió az életet jobbá, minőségibbé tenni? Mit üzennek a kapcsolataink? Hogyan segít az EQ és a szupervízió az életet jobbá, minőségibbé tenni? II. Szupervíziós Vándorkonferencia Keszthely, 2016. október 21. Mi az emberi viselkedés célja? Vajon

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK kutyakonyv_korr.qxd 2006.11.01. 18:35 Page 191 A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Adaptáció (adaptation) A szó szerinti jelentése: hozzáidomulás. Biológiai értelemben akkor nevezünk adaptívnak

Részletesebben

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig A kompetenstől, az elkötelező vezetésig Gondoljon egy eseményre az elmúlt időszakból, ami pozitív érzéseket keltett Önben! Megvan? Mi az a pozitív érzés? Ízlelgesse raktározza el! Miről fogunk beszélgetni?

Részletesebben

Kiss Szabolcs. Zárójelentés A gyermek tudatelmélete és pragmatikai képessége című OTKA pályázatról

Kiss Szabolcs. Zárójelentés A gyermek tudatelmélete és pragmatikai képessége című OTKA pályázatról Kiss Szabolcs Zárójelentés A gyermek tudatelmélete és pragmatikai képessége című OTKA pályázatról A beszámolási időszakban (2003-2006) folytattam a gyermek tudatelméletének több szempontú tanulmányozását.

Részletesebben

Autizmusba zárt világ

Autizmusba zárt világ Autizmusba zárt világ Az autizmus története Egyidős az emberiséggel! A szindróma első leírása: Leo Kanner-1943 autisztikus magány Hans Asperger 1944 autisztikus pszichopátia A reciprok kommunikáció minőségi

Részletesebben

ELŐREHALADÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN

ELŐREHALADÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN Harmati-Pap Veronika Nyelvészdoktoranduszok 20. Országos Konferenciája 2016. December 1. ELŐREHALADÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN Téri és Idői Referenciakeretvizsgálat a magyar nyelvben 1. Mi az a referenciakeret?

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

Dr. Révész György. Dr. Révész György Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Habilitált egyetemi docens KAPCSOLAT

Dr. Révész György. Dr. Révész György Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Habilitált egyetemi docens KAPCSOLAT Habilitált egyetemi docens KAPCSOLAT Pszichológia Intézet 7624 Pécs Ifjúság u. 6. Iroda: B 213 Tel: +36 72 501516 / E-mail: revesz.gyorgy@pte.hu [1] OKTATÁS Pszichológia BA: A megismerés szenzoros alapjai

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

A tanácsadó szerepe az OKJ-s képzésekben, illetve a felnőttek szakma váltása előtt F A R K A S L E N G Y E L I N G R I D

A tanácsadó szerepe az OKJ-s képzésekben, illetve a felnőttek szakma váltása előtt F A R K A S L E N G Y E L I N G R I D A tanácsadó szerepe az OKJ-s képzésekben, illetve a felnőttek szakma váltása előtt F A R K A S L E N G Y E L I N G R I D 2 0 1 4. O K T Ó B E R 3 0. A téma aktualitása Hol tart a mai felnőttképzés? Ki

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Forgács Eszter Zeneterapeuta 2008. szeptember 4-6. A Gézengúz Alapítványról

Részletesebben

ALULTELJESÍTŐ TEHETSÉGESEK ALTERNATÍV OKTATÁSA

ALULTELJESÍTŐ TEHETSÉGESEK ALTERNATÍV OKTATÁSA gyarmathy & szörényi: alulteljesítő tehetségesek... 27 ALULTELJESÍTŐ TEHETSÉGESEK ALTERNATÍV OKTATÁSA A tehetséggel kapcsolatban számos hiedelem él a köztudatban. Sokszor halljuk, hogy mindenkiben van

Részletesebben

A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása

A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása Dr. Gallai Mária gyermekpszichiáter Fejlődési zavar Fejlődési zavar gyanúja: megkésett eltérő disszociált fejlődés Fejlődési részterületek:

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/38

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/38 A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján történik. A vizsgázó a vizsga szóbeli

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

E REDETI K ÖZLEMÉNYEK

E REDETI K ÖZLEMÉNYEK E REDETI K ÖZLEMÉNYEK ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gödöllői Tagintézménye Enyhén értelmi fogyatékos

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz Lőrincz Jenő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Vázlat Fogalmak, elvek A kardiovaszkuláris kockázatok

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL. Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL. Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM TARTALOM A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓI... 2 MEGKÜLÖNBÖZTETŐ

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben