Modern képalkotó eljárások a bűnügyek felderítésében

Átírás

1 Modern képalkotó eljárások a bűnügyek felderítésében Pályázat a Rendőrség Tudományos Tanácsa évi felhívására Jelige: PMCT

2 A terv nem más, mint egy költségvetéssel és határidővel ellátott álom. Valóság akkor lesz belőle, ha kitartóak vagyunk és nekiállunk megvalósítani. Tóth András Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, a pályamunka céljai 3. o. 2. Halottvizsgálat Magyarországon a században 4. o. 3. Halottvizsgálat a 20. század végi Magyarországon 7. o. 4. Hatályos jogi szabályozás 8. o. 5. Az orvosi képalkotó vizsgálatok és rövid történetük 17. o Computer tomográfia (CT) 19. o Angiográfia 20. o CT-angiográfia 21. o. 6. A post-mortem képalkotás jelentősége és lehetőségei 22. o. 7. Esetismertetések 26. o. 8. Terveink: az MPMCTA 45. o. 9. Következtetések, javaslatok 47. o. 2

3 1. Bevezetés, a pályamunka céljai A bűnügyi orvosi hálózat megszűnésével a rendőrség elvesztette azon igényérvényesítő képességének jelentős részét (is), hogy érdemi véleményt tudjon megfogalmazni a nem természetes halottakkal kapcsolatos orvosi halottvizsgálatokkal (halottszemlékkel és boncolásokkal) kapcsolatban. Utolsó szigetként az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetében (ORFK BSZKI) maradt néhány orvos, akik szakmai szinten képesek ezen orvosi vizsgálatok esetén a rendőrség forenzikus érdekeinek képviseletére. Lehetőségeik azonban végesek, hiszen a jogalkotó jelenleg nem teszi lehetővé, hogy ezen orvosok, orvosszakértők boncolásokat is végezzenek, munkájuk a halottszemlével érdemben véget ér. Mivel a (nem természetes módon bekövetkezett halálesetek estén szükséges) halottvizsgálatokkal kapcsolatban ez év januárjától egy érdemben megváltozott szabályozás lépett életbe, úgy véljük, hogy szükséges lehet a rendőri állomány figyelmének felhívása, valamint a helyes gyakorlat (best practice) kialakítása céljából is részletezni ezen új tartalmi elemeket. Az elmúlt 15 évben a halál utáni (post-mortem) diagnosztika hatalmasat fejlődött, amelynek hatásai ugyanakkor - egyelőre - csak külföldön érezhetők. A hazai igazságügyi orvostani szakma 1979 óta nem készítette el saját, új módszertani levelét, szakmai protokollját ebben a témakörben, így a meglévő (enyhén szólva is) túlhaladottnak ítélhető. A Pécsi Tudományegyetem Klinika Központ (PTE KK) Radiológiai Klinikája és az ORFK BSZKI között köttetett együttműködési megállapodás részeként megpróbáltuk az új diagnosztikus eljárások közül a post-mortem számítógépes rétegvizsgálat (PMCT) előnyeinek bemutatásával érzékeltetni, hogy milyen új lehetőségek adottak a nem természetes halálesetek igazságügyi orvostani vizsgálata során. Részletesen ismertetjük a módszer alapjait, alkalmazásának lehetőségeit, annak előnyeit és korlátait. Saját eseteink ismertetésével ugyanakkor célunk nem csupán ennek a modern eljárásnak az életellenes és közlekedési bűncselekmények eredményes felderítésében betöltött kiemelkedő szerepének igazolása. Fel kívánjuk hívni arra is a figyelmet, hogy a rendőrség (ma még) rendelkezik azzal a szakmai potenciállal, hogy irányítsa és ellenőrizze az ügyeiben szükséges post-mortem 3

4 szakértői tevékenységet, adott esetben pedig akár új irányt is mutasson. A BSZKIban dolgozó bűnügyi orvosok, orvosszakértők eljárásjogi helyzetének javítása nélkül ez a status quo azonban könnyen megváltozhat, és akár olyan kiszolgáltatott helyzet adódhat, hogy (a medicina mögé bújva) olyanok irányítják a folyamatokat, akik a rendőrségből és nem a rendőrséggel együtt élnek. 2. Halottvizsgálat Magyarországon a században Kultúrtörténeti érdekesség, hogy eddigi ismereteink szerint 1247-ben, Kínában jelent meg az első igazságügyi orvostan tárgyú kézikönyv, 1 amely már a halottkémi teendők ismertetése mellett részletes leírást adott a 13. századi Kína emberöléssel kapcsolatos közigazgatási és büntetőjogi rendelkezéseiről is. Az első hazai kötődésű vonatkozó szabályozás Mária Terézia 1769-ben kiadott rendelete, amelyben alattvalóit a tetszhalottak felélesztésére szólította fel. 2 Rendelkezése eleinte süket fülekre talált, több okból is. Először is azért, mert az orvostudomány még nem dolgozott ki világos definíciót a halál beálltáról. Másrészt a keresztény (és a zsidó) hagyományok kifejezetten tilalmazták a halott bolygatását, hiszen a halálban Isten akaratát tisztelték. A meghalást általában a légzés megszűntéhez kötötték, és nem igen különböztették meg az ájulástól. 3 A haldoklót legtöbbször nem látta orvos, atyafiai sokszor pedig az első ájulásra koporsóba szögezték. Nem csoda, hogy előfordult, hogy elevenen temettek el holtnak vélt betegeket, vízbefúltakat, balesetet szenvedetteket. Fantázia keveredett a valósággal, rémtörténetek keringtek koporsóban forgolódó tetszhalottakról, gyermeküket kriptában megszülő anyákról. 4 Hazánkban a halál bürokratizálódásának kezdete az abszolutizmus korára ( ), kiteljesedése a 19. század második felére esett. Ekkor a halál a vallási parancsokat érvényesítő egyházi irányítás helyett az egyházak fölött álló állami közigazgatás szabályozó illetékessége alá került. Közegészségügyi törvények és rendeletek alakították ki a halál legáltalánosabb kereteit, amelyek kötelező érvényű korlátai között zajlott a 1 SONG Ci: A bűnük elsöprésének összegyűjtött jegyzetei. In.: SONG Ci: Egy kínai halottkém feljegyzései. Tokaji Zsolt fordítása. Quattrocento Kiadó, Budapest, ben kiadott Generale normativum in re sanitatis kezdetű nyílt parancsa pedig elrendeli a halált követően 48 óra kivárását, mielőtt a halott eltemethető. 3 Ha nem remeg a pehelytoll, ha nem homályosul el a tükör kilehelte a lelkét. 4 POE, E. A.: Az elsietett temetés. Edgar Allan Poe válogatott művei. Európa Könyvkiadó, Budapest, FÓTHY János fordítása 4

5 liturgia. Az abszolút uralkodókat és a lassan kiépülő modern közegészségügyi bürokráciát legelőször a tetszhalál veszélye foglalkoztatta. A 18. és a 19. századi orvostudomány fontos kérdésévé vált a halál fogalmának definíciója és kritériumainak megállapítása. Az első magyar nyelvű szakirodalom a témában FLÓR Ferenctől származik. 5 Széchenyi István 1841-ben ugyancsak halottasház felállítására tesz javaslatot. 6 A halottszemlét is számos királyi és helytartótanácsi rendelet írta elő már a 18. század végén, de orvosok és szakemberek híján ezt sokáig még a városokban sem lehetett megvalósítani. Magyarországon egy os utasítás 7 szabályozta először a halottkémlést. Eszerint a halottkémlés elsőrendű célja, hogy a: város bátorságba tétessék, ne talán valaki tetszhalálban lévén, vagy holtnak képét viselvén, iszonyuképp elevenen temessék el. A halottkém feladata ezen kívül az erőszakos halál felderítése, a halálokok feljegyzése, a járványok jelzése volt. A valóban hatékony, korszerű egészségügyi szabályozás a halál terén az 1876-os átfogó (köz)egészségügyi törvényig 8 váratott magára. Alapelv lett, hogy a halottvizsgálatokat csak hivatalos személyek végezhessék. Halottkém csak az ország területén jogosultsággal bíró orvostudor vagy sebész lehetett, valamint a szolgálat egyenletes hozzáférhetőségét biztosítandó, halottkémi vizsgával rendelkező kioktatott személy is. A nem orvos halottkémek oktatására honorárium ellenében a községi orvosokat kötelezték, hiányukban az oktatást a járási vagy ha az sem állt rendelkezésre, a törvényhatósági orvos végezte. Ennek befejezése után vizsgakötelezettséget írtak elő. A jelentkezőkkel szemben követelmény volt a feddhetetlen erkölcs, és feltételül szabták az írniolvasni tudást is. Megjegyzendő, hogy még 1929-ben is csak a halottkémek harmadának volt orvosi végzettsége. 9 Az orvostudori és sebészmesteri képesítéssel rendelkezők és a nem orvos halottkémek részére egyaránt pontos 5 FLÓR Ferenc: A tetszholtak felélesztéséről szóló tanítás. Pest, Esztergami k. Beimel Jósef betűivel, Ezek a halottasházak egyesítik a későbbi mentőállomás és a ravatalozó funkcióit, azzal a korabeli vélelemmel összhangban, hogy tulajdonképpen halottakról van szó, akikkel halottként kell bánni, (azonban) esetleges feltámadásukra számítva. 7 Utasítás a Magyar Országi Szabad Királyi Városokba elrendelt Halottkémek számokra. 8 Minden halott az erre hatóságilag kirendelt személy által megvizsgálandó aziránt, vajon a halál valóban bekövetkezett-e, vajon az illető nem erőszakos halállal vagy nem valamely ragályos járvány folytán múlt-e ki. (1876. évi XIV. tc ) 9 LAKNER Judit: Halál Budapesten a századfordulón. Művelődés és társadalomtörténeti tanulmányok, MTA Természettudományi Intézete, Budapest,

6 utasítás 10 állt rendelkezésre. Az utasítás tételesen összefoglalta a halálesetek kapcsán szükséges teendőket. A vizsgálatot a bejelentést követően haladéktalanul meg kellett kezdeni. Tetszhalál gyanúja esetén az orvos vagy a sebészmester köteles volt megkezdeni a felélesztés irányába szükséges tevékenységeket, míg a nem orvos halottkémnek orvost kellett hívnia, majd csak ezt követően próbálkozhatott a halott felélesztésével. A következő lépésben a halál rendkívüliségének kérdésében kellett döntést hozni. A rendkívüli okokat részben a már idézett, halottkémlést szabályozó utasítás, részben egyéb rendelkezések tartalmazták. 11 Rendkívüli halálesetnek minősült, ha: (1) ha a hulla megvizsgálásakor erőszakos halál gyanúja, vagy jelei állapíthatók meg (öngyilkosság, gyilkosság), (2) ha az egyén rögtöni halállal múlt ki, (3) a talált hullák, (4) ha a halál olyan betegség következtében állott be, amely ragályos járvánnyá szokott kifejlődni, (5) a halva született magzatok, tekintet nélkül korukra és kifejlődésükre, (6) valamint a gyógykezelés nélkül elhalt 7 éven aluli gyermekek halálesetei. Ha erőszakos halál gyanúja merült fel, azt azonnal jelenteni kellett, mivel az rendőrhatósági intézkedést vont maga után. Amennyiben a rendőrhatósági eljárás során az idegenkezűség bizonyságot nyert, a halottkém feladatai befejeződtek, illetékessége megszűnt, hiszen a bűnvádi perrendtartás 12 szerint ekkor szakértőket (két orvost) kellett kirendelni a halottszemle és a boncolás lefolytatására. A hazai haláloki statisztika pontosabb megismerését célozta, hogy ben kötelezővé tették a halottakról orvosi értesítő kiállítását A m. kir. belügyminister július hó 4-én 31,025 sz. a. kelt rendeletének halottkémlésre vonatkozó utasításokat tartalmazó része I.-II. 11 Többek között az évi XIV. tc. is tartalmazott ide vonatkozó részeket évi XXXIII. tc. a bűnvádi perrendtartásról 241. szakasz. 13 A m. kir. belügyminister évi deczember hó 18-án 133,261 sz. a. kelt körrendelete a halálokok pontosabb kiderítése okáért. 6

7 3. Halottvizsgálat a 20. század végi Magyarországon Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 1979-ben adta ki 6. számú módszertani levelét A halottakkal kapcsolatos igazságügyi orvosszakértői tevékenységről. A módszertani levél 5 fejezetben (halottszemle, boncolás, kihantolás, szempontok a boncolás eredménye alapján megválaszolandó egyes kérdésekhez, boncolás utáni egyéb feladatok) veszi sorra a halottvizsgálat orvosszakmai teendőit. A módszertani levél amellett, hogy jogszabályi hivatkozásai már régen elavultak, orvosi értelemben is túlhaladott. Sajnálatos, hogy az elmúlt 35 évben újabb módszertani levél, szakmai protokoll nem készült, így jelenleg nem áll rendelkezésre olyan vezérfonal, amely akár az orvosszakértői társdalomnak, akár a halottszemléken részt vevő háziorvosoknak útmutatóul szolgálhatna. 14 Az 1980-as évek végétől elterjedt a hazai igazságügyi orvostan klasszikus és klinikai részre történő felosztása. A felosztást az indokolta, hogy abban az időben megszaporodtak a polgári jogi (kártérítés) és államigazgatási ügyekben (társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata) történt kirendelések, ezeknek a vizsgálatoknak a tárgya pedig a fél egészségkárosodása, munkaképességcsökkenése volt, amely érdemben testi (klinikai) vizsgálatot igényelt. A klasszikus igazságügyi orvostan döntő része maradt az ún. forenzikus tanatológia (vagy patológia), azaz az igazságügy tárgykörébe tartozó halálesetek vizsgálata. Az évi CLIV. törvény (Eütv.) a halállal kapcsolatban új fogalmakat vezetett be és újraszabályozta a halottvizsgálatra vonatkozó szabályokat. A részletszabályokat a jogalkotó a 34/1999. BM-EüM-IM együttes rendeletben helyezte el, amely az Eütv-nek a halottakkal kapcsolatos rendelkezéseit és a rendkívüli halál esetén követendő eljárást szabályozta. Rendőrségi normaként hosszas interregnumot követően jelent meg az 1/2006 ORFK utasítás a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárás szabályzatáról. Érdemes megemlíteni, hogy a gyakorlat szempontjából nehezen feloldható ellentét mutatkozott az Eütv. és az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli 14 Megjegyzendő, hogy éppen a pályázó szerzők tollából született idén egy átfogó jegyzet háziorvosoknak és leendő halottvizsgálati szaktanácsadóknak, amely hasznos elméleti és gyakorlati tudnivalókat tartalmaz a halottvizsgálat témaköréből. 7

8 halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994 (X. 26.) BM rendelet rendkívüli halál definíciója között. 15 A Be. szakértők kizárására vonatkozó 2007-es módosítása, majd a nem sokkal később hatályba lépett 282/2007. (X. 26.) kormány rendelet 16 alapvetően átstrukturálta a hazai halottvizsgálati gyakorlatot. A rendőrségen működő ún. bűnügyi orvosi rendszer megszűnt, a rendkívüli halálesetek során a halottvizsgálatokat döntően házi- és ügyeletes orvosok, míg a hatósági és igazságügyi boncolásokat az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (ISZKI) valamint az egyetemek igazságügyi orvostani intézetei végezték és végzik napjainkig is. 4. Hatályos jogi szabályozás Halál csak akkor következhet be, ha azt élet is megelőzte, ezért jogi és orvosi értelemben halálról a terhesség 24. hetétől beszélhetünk, 17 ennél korábbi eseményt, amely a méhen belüli magzat létezésének megszűnéséhez vezet, vetélésnek 18 nevezzük. Az élet vége a halál időpontja. A halál fogalmát az Eütv. 19 XII. fejezetének halottakkal kapcsolatos rendelkezései az alábbiak szerint határozzák meg: a) klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát; b) agyhalál: az agy beleértve az agytörzset is működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése; c) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul; 15 Míg az előbbi a bűncselekmény során bekövetkezett haláleseteket a rendkívüli halálesetek közé sorolta, utóbbi felsorolásából ez kimaradt /2007. (X. 26.) Kormány rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről. 17 Túlnő az értekezés keretein annak elméleti elemzése, hogy ha halálról már a terhesség 24. hetétől beszélhetünk, és a halált mindig az élet előzi meg, akkor az (emberi) élet kezdete biztosan nem a megszületés 18 Abortus (lat.). Számos fajtája ismert: pl. fenyegető-, kezdődő-, befejezetlen-, komplett- (befejezett), művi-, kriminális abortusz évi CLIV. törvény az egészségügyről. 8

9 d) perinatális halál: da) a halál a méhen belül a terhesség 24. hete után következett be, vagy ha a méhen belül elhalt magzat hossza a 30 cm-t vagy tömege az 500 g-ot eléri, db) amikor a halál az újszülött megszületését követő 168 órán belül következik be, függetlenül az újszülött hosszától vagy tömegétől; e) korai vagy középidős magzati halál: a 24 hétig vagy annál rövidebb ideig az anya méhében lévő magzat, ha az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adja; vagy ha a magzat kora nem állapítható meg, és a magzat testtömege az 500 grammot vagy a testhossza a 30 cm-t nem éri el, ide nem értve azon ikerszülés esetét, ahol legalább az egyik magzat élve született; [ Eütv a) - e) pont.] Amennyiben egészségügyi, kultúrtörténeti vizsgálódás tárgyává tesszük a halál, halottvizsgálat körüli társadalmi problémákat, nyilvánvalóvá válik, hogy ennek szálai, függetlenül a történelmi háttértől, szabályozástól, korszaktól és a tudomány aktuális fejlettségétől, másfél évszázad távlatából egészen napjainkig nyomon követhetők. 20 Az Eütv (1) bekezdése alapján a halál bekövetkezését halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálat minden olyan körülményre kiterjed, amely a halál: a) bekövetkezése tényének, b) bekövetkezése módjának (természetes módon bekövetkezett vagy nem természetes halál), c) okának megítéléséhez szükséges. A halál tényének megállapítására mentőtiszt is, míg a bekövetkezés módjának és okának vizsgálatára csak (külön jogszabály szerinti) 21 orvos jogosult. A halottat (perinatális halál esetén a magzatot, valamint az újszülöttet) csak a halál bekövetkezését megállapító orvosi vizsgálat után lehet (kórbonctani vizsgálat, eltemetés, elhamvasztás vagy szerv-, szövetkivétel céljából) a halál 20 KÁDÁR László BALÁZS Péter: Temetés és haláleset kapcsán követendő eljárások dilemmái a modern közegészségügyi igazgatásban. Egészségtudomány, 2009, 53/ o /2013. (X. 4.) Korm. rendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról. 9

10 bekövetkezésének helyéről elszállítani. Az Eütv (1) bekezdése definiálja a nem természetes halál fogalmát, ezáltal egy évek óta meglévő hiányt pótolt. Eszerint nem természetes a halál, ha a természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így: a) a halál tekintetében bűncselekményre utaló adat merül fel, vagy b) rendkívüli halálnak minősül, azaz ba) a halált baleset 22 okozta, vagy a körülmények arra utalnak, bb) a halált öngyilkosság okozta vagy a körülmények arra utalnak, bc) a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál természetes okból történő bekövetkezésére, bd) fogvatartott elhalálozása esetén. A törvény rendelkezései szerint a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, a személyazonosság megállapításáig, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen. [ Eütv (2) ] A megelőző szabályozással összehasonlítva három fontos különbség figyelhető meg. Az első, hogy a törvényalkotó a nem természetes halál fogalmán belül élesen elhatárolta a bűncselekmény következtében létrejövő haláleseteket, illetőleg a rendkívüli haláleseteket. 23 A második, hogy a rendkívüli halálesetek felsorolásából kihagyta azon (korábban definiált) haláleseteket, amikor a halál az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegésének gyanúja merül fel. (Ezzel kapcsolatban az feltételezhető, hogy a jogalkotó szándéka szerint ezen halálesetek azok közé tartoznak, amikor is a halál tekintetében bűncselekményre utaló adatok merülnek fel. Ennek megfelelően ilyen esetekben nem közigazgatási hatósági eljárás, hanem bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárás indul.) Végül a baleseti haláleseteket kógenciaként a rendkívüli halálesetekhez sorolta, szemben a korábbi szabályozással, amikor is csupán azon baleseti halálokok tartoztak a rendkívüli 22 Baleset az Eütv. halottakkal kapcsolatos fejezetének fogalom meghatározása szerint: emberi szervezetet ért olyan külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül következik be és halált okoz. 23 Erre már korábban rendőrségi (bűnügyi orvosi) javaslatot is volt. Lásd ANGYAL Miklós: Rendkívüli halál orvos a halottszemlén. Belügyi Szemle, 2010/ o. 10

11 halálesetek közé, amikor a halál bekövetkezésével összefüggésben szükséges volt a felelősség vizsgálatára. Az Eütv január 1-től bevezette a halottvizsgálati szaktanácsadó fogalmát. A 217. (6) bekezdés szerint: rendkívüli halál esetében a hatóság halottvizsgálati szaktanácsadót vehet igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez, vagy rögzítéséhez különleges szakismeret 24 szükséges, vagy a hatóság valamilyen szakértőt nem igénylő szakkérdésben felvilágosítást kér. A fogalom-meghatározás alapján érdekes szabályozási szempontot követ az Eütv. szakértői kompetenciába nem tartozó, ugyanakkor mégis speciális szakismeret birtokában lévő személy kerül alkalmazásra a fenti bekezdés értelmében. A lentebb tárgyalt kormányrendeletből azonban kitűnik, hogy halottvizsgálati szaktanácsadó igazságügyi orvosszakértőként bejegyzett személy is lehet. Ebben az esetben, ha az igazságügyi orvosszakértő a halál helyszínén, mint halottvizsgálati szaktanácsadó működik közre és szakkérdésben felvilágosítást ad, amely lehet, hogy a későbbiekben eltér a hatósági vagy igazságügyi boncolás során közreműködő igazságügyi orvosszakértő véleményétől, két eljárásjogilag nem egyenrangú fél kerül szembe egymással. 25 Az egyik oldalon a szaktanácsadó, a másik oldalon a szakértő áll. A hatályos Be. a bizonyítási eljárások között rendelkezik a szakértők párhuzamos meghallgatásáról ellentétes szakértői vélemények esetén [125. ]. A szaktanácsadók vagy szaktanácsadó-szakértő közötti ellentétes vélemények 26 feloldásakor azonban nem kerül kimondásra e megoldási lehetőség. Ugyanakkor meglátásunk szerint a bizonyítékok szabad mérlegeléséből következően van lehetőség a büntető eljárás nyomozati és bírói szakában is az ilyen irányú ellentétek feloldására. A szaktanácsadó véleménye mint okirati bizonyíték ellentétben állhat a szakértő véleményével. A bizonyítékok előre meg nem 24 Ezen különleges szakismeret értelemszerűen nem orvosi, hanem kriminalisztikai tárgyú kell, hogy legyen. Ennek megfelelően a halottvizsgálati szaktanácsadók képzésében majd a kriminalisztika oktatására kell hangsúlyt fektetni. 25 A Be (1) bekezdés g) pontja értelmében, aki az ügyben szaktanácsadóként vett részt nem járhat el a későbbiekben szakértőként. Jelen esetben a megoldás kedvez az objektivitás követelményének, hogy két különböző személy is véleményt alkothasson egyazon ügyben. Mindezt figyelembe véve ugyanakkor a halottvizsgálati szaktanácsadó kétséget kizáróan más következtetéseket, tapasztalatokat von le a helyszín ismeretének birtokában mint az a szakértő, aki csak a holttesttel találkozik a boncolás során. Ezért is lenne fontos az ellentétes szakértői és szaktanácsadói vélemény feloldása, a felek párhuzamos meghallgatása. 26 Pontosabban a halottvizsgálati szaktanácsadó nem véleményt, hanem feljegyzést és ténymegállapításairól szóló leletet terjeszt elő. 11

12 határozott bizonyító ereje miatt, így a kettő ütköztethető egymással, és akár a szaktanácsadó véleménye jelenthet majd relevanciát az adott ügyben. Másik szakértő kirendelésére is sor kerülhet, azonban ebben a speciális esetben célszerű a két már meglévő vélemény ellentéteinek feloldása. A halottvizsgálattal kapcsolatos részletszabályokat a 351/2013. kormányrendelet tartalmazza. A jogalkotó itt határozza meg, hogy ki lehet halottvizsgálati szaktanácsadó, azaz, aki speciális szakértelme révén közreműködik a bizonyítási eszközökkel kapcsolatos fent részletezett feladatokban a halottszemle során. Az értelmező rendelkezések között definiálásra kerül a halottszemle fogalma is, amely a halál bekövetkezésének vagy a holttest feltalálásának helyén a holttest külső és annak ruházata, valamint azon és abban található dolgok vizsgálatát jelenti. Az Eütv.-ben szabályozott halottvizsgálati szaktanácsadó fogalma tehát összhangban van a kormányrendelet 12. (1) bekezdésével, amely kimondja, hogy a halottvizsgálati szaktanácsadó igénybevétele szükséges, amennyiben a halál körülményeinek megállapításához orvosi-kriminalisztikai szemlélet elvárt. Ezzel egyidőben a korábban említett Eütv (6) bekezdése kizárólag rendkívüli halál esetében rendelkezik a halottvizsgálati szaktanácsadóról, amely a 218. (1) bekezdése értelmében kizárja a bűncselekményre utaló esetek köréből a szaktanácsadó igénybevételét. A szaktanácsadó fogalmi meghatározásából azonban kitűnik a jogalkotó azon szándéka, hogy külön hangsúlyt fektet a bizonyítási eszközökkel kapcsolatos intézkedések során a speciális szakértelem meglétére. Külön említendő az a szabályozási hiányosság is, amely tanulva a korábban említett pécsi esetből, kivonja a halottvizsgálati szaktanácsadó alkalmazását az egyszerű természetes halálesetek köréből. 27 Az értelmező rendelkezések körében szintén definiálásra kerül a halottvizsgálat fogalma, amely a halál tényének és idejének megállapítását, a halottszemlét, a kórbonctani és igazságügyi boncolást és ezek eredményeinek megállapítását foglalja magában. Zárójelesen megjegyzendő, hogy a halottvizsgálat fogalma és az elnevezés, hogy halottvizsgálati szaktanácsadó az Eütv. és a kormányrendelet értelmében nincsenek teljes összhangban egymással. 27 A korábbiakban hivatkozott pécsi eset kapcsán ugyanis bármely haláleset helyszíni szemléje, halottvizsgálata során is fontos a kriminalisztikai gondolkodás, szemlélet. Így elkerülhetőek (lehetnek) az ehhez hasonló esetek a jövőben. 12

13 A halottvizsgálati szaktanácsadó mindösszesen a halottvizsgálat elemei közül a halál tényének és idejének megállapításában a halottszemle során működik közre. A kormányrendelet 12. szakaszában külön megemlítésre kerül azon igénybevételi lehetőség is, amikor ellentét áll fenn a bejelentő (legtöbbször hozzátartozó) és a hatóság halál rendkívüliségére vonatkozó álláspontja között. Mindezek alapján tehát a halottvizsgálati szaktanácsadó, nemcsak a kriminalista gondolkodású orvos, de a diszkrepanciát feloldó személy (mediátor) szerepét is betöltheti egyszerre. A kormányrendelet 12. (2) bekezdés pontosan meghatározza, hogy ezekben az esetekben a speciális feladatok ellátásához: (1) az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi orvostan szakterületre bejegyzett igazságügyi orvosszakértő, (2) igazságügyi orvostan szakképesítéssel rendelkező személy, aki az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szerepel és a hatóság alkalmazásában áll, valamint (3) a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékben szereplő személy vehető igénybe. 28 szerepel: A halottvizsgálati szaktanácsadó rendeletben felsorolt feladatai között (1) a halál módjának, idejének és okának, (2) a halál időpontjának meghatározása a halott megvizsgálása után, (3) az esetleges sérülések dokumentálása, (4) a ruházat és a testi sérülések összehasonlítása, valamint (5) a nyomok és anyagmaradványok (bizonyítási eszközök) felkutatása, biztosítása és rögzítése a halott és környezete vonatkozásában, (6) ezek kiválasztása és biztosítása, (7) a halál, valamint a sérülések lehetséges előidézésében szerepet játszó tárgyak, anyagok vizsgálata, 28 Megjegyzendő, hogy a halottvizsgálati szaktanácsadók képzése az értekezés készítésének befejezésekor (2014 szeptember) még nem kezdődött el, valamint még halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzék sem létezett. 13

14 (8) a holttest és a helyszín kapcsolatának az elkövetés módjára és az elkövetés helyére vonatkozó vizsgálata, (9) a személyazonosság megállapításához szükséges vizsgálatot végez ismeretlen holttest esetén, (10) a halott elszállítását felügyeli, (11) halottvizsgálati bizonyítványt tölt ki és (12) vér- és vizeletmintát biztosít szükség esetén a holttestből.[13. (1) a)-l)]. A fentebb tárgyalt ellentétes szakértői vélemény és szaktanácsadói vélemény kérdésköréhez visszanyúlva kiemelendő ugyanezen szakasz (2) bekezdése, amely feljegyzés és egészségügyi ténymegállapításokról szóló lelet készítését szabja meg a halottvizsgálati szaktanácsadó részére. Még ez esetben is, okirati bizonyítékként ütköztethető a szaktanácsadó feljegyzése, lelete az ellentétes orvosszakértői vélemény megállapításaival. A rendelet a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás általános szabályai között rögzíti a ban a következőket: (1) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az eljárás során a kormányrendeletben szabályozott eltérésekkel figyelembe véve. Ilyen eset például az ügyfél fogalma, aki a halott eltemettetésére köteles személy és az a közeli hozzátartozó lehet, aki ezt kéri, (2) az eljáró hatóság a Kormány által kijelölt általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv lehet, amely általános esetben a halál helye szerinti illetékes szerv, (3) az eljárást hivatalból kell lefolytatni, amelynek célja a halál okának és körülményeinek, a halál rendkívüliségének vizsgálata, és egyben a bűncselekményre utaló esetek kizárása, (4) külföldi halála esetén speciális szabályok érvényesülnek. A rendelet alapján [11. ] ha a rendkívüli halál törvényi feltételeinek fennállása nem egyértelmű, a hatóság előzetes vizsgálatot tart. Az előzetes vizsgálat során: 14

15 (1) szemlét kell tartani, (2) jegyzőkönyvet kell felvenni, (3) be kell szerezni az elhunyt egészségügyi adatait ismert személy esetén, és (4) a hatóság értesítésétől számított 24 órán belül 29 az eljárást le kell zárni. (1) a) c)]: Az előzetes vizsgálatot lezáró hatósági döntés három irányba mutathat [15. (1) amennyiben bűncselekményekre utaló adatok merülnek fel, a hatóság a rendkívüli halállal kapcsolatos eljárást megszünteti és értesíti a büntetőeljárás megindítására jogosult szervet, (2) ha bűncselekményre utaló adatok nincsenek és a rendkívüli halál törvényi feltételei nem állapíthatók meg, a hatóság a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást megszünteti, (3) ha az előzetes vizsgálat alapján a hatóság a rendkívüli halál törvényi feltételeit állapítja meg, az eljárást ebben az irányban továbbfolytatja. Főszabályként megállapítható, hogy rendkívüli halál esetén a holttest hatósági boncolását, míg bűncselekmény gyanúja esetén igazságügyi boncolást kell elrendelni. Új elem, hogy rendkívüli halál esetén, ha a halál oka boncolás nélkül is megállapítható, a szakértő javasolhatja, hogy a hatóság a boncolástól tekintsen el. Ha a hatóság ennek figyelembevételével mégis a boncolás elvégzésére utasítja a szakértőt, azt köteles elvégezni. [17. (2)] A hatósági boncolást az elrendelésétől számított 5 munkanapon [18. (3)], az igazságügyi boncolást 3 munkanapon belül kell elvégezni [27. (1)]. Soronkívüliség esetén a boncolást a holttest beszállítását követő 3 órán belül 30 meg kell kezdeni [18. (4)]. 29 A gyakorlatban a 24 óra kevés lehet az eljárás teljeskörű lefolytatásához. Az egyes rendőrkapitányságokon hétvégén és a hivatal munkaidőn túl általában a bűnügyi készenléti szolgálat vizsgálja a rendkívüli haláleseteket. A szemle, a szükséges jegyzőkönyvek elkészítése, az egészségügyi adatok beszerzése, valamint a dokumentált döntés meghozatala (pl. egy péntek éjszaka történt haláleset során) olyan megítélésem szerint indokolatlan terhet rak a készenléti szolgálat vállára, amelynek felülvizsgálata a jövőben szükségessé válhat. 30 A gyakorlatban ez is problémás lehet. Néhány boncolást végző intézménynél ugyanis csak egykét orvosszakértő áll rendelkezésre, és pl. hétvégén nem feltétlen elérhetők. 15

16 Megjegyzendő, hogy a boncolások technikai lebonyolításával kapcsolatban a rendelet olyan szakmai szabályokat és előírásokat tartalmaz, amelyek jogszabályban való nevesítése finoman fogalmazva is szokatlan. 31 Az értekezés témájának szempontjából kiemelést érdemel még a kórboncolás 32 félbeszakításának rendeleti szabályozása. Eszerint: ha a kórbonctani vizsgálat során nem természetes halálra utaló jel merül fel, a kórbonctani vizsgálatot végző patológus köteles az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet haladéktalanul értesíteni. Ebben az esetben a kórbonctani vizsgálatot nem lehet megkezdeni vagy a már megkezdett kórbonctani vizsgálatot azonnal félbe kell szakítani [30. (1)]. Az 1. számú ábrán összefoglalva bemutatjuk a különböző halottvizsgálatokat, az azokhoz köthető eljárásokat, valamint a rendszer visszajelentési (ellenőrzési, korrekciós) lehetőségeit. Jól látható, hogy a folyamatnak egy ellenőrizetlen eleme van: ha a halottvizsgálatot végző orvos természetes halálokot véleményez, a kötelező kórboncolásnak a törvényi feltételei nem állnak fel [Eütv (1) a) e), h)] és az orvos az egyéb okból történő kórboncolás elvégeztetésétől eltekint. Úgy véljük, hogy a jövőben e lehetőség hatósági (nem feltétlen rendőrhatósági) ellenőrzés alá vonása (pl. halottvizsgálati szaktanácsadó általi iratellenőrzés révén) megfontolandó lehet. A gyakorlatban az ellenőrzés azt jelentené, hogy minden olyan halott esetében, amikor a holttestet boncolás nélkül kívánják eltemetni (elhamvasztani), szakmai véleményezést követően szakhatósági engedélyt kellene beszerezni. Ez alól mentesülhetnének természetesen azok az esetek, amikor a kezelőorvos boncolást kezdeményez, de a patológus a hozzátartozó kérésére az orvosi iratok áttanulmányozása után hozzájárul a kórboncolás mellőzéséhez. 31 Kötelező például ha a hatóság a boncolástól eltekint csarnokvízmintát biztosítani a holttestből [17. (3)]. Szintén előírás szövettani vizsgálatokhoz mintát venni az agyból, szívből, tüdőből, májból és veséből, valamint a halálokot jelentő eltérésből (?), és a sérülésekből (?) is. Ezen túlmenően minden esetben el kell végezni a hematoxilin-eozin festést, illetve baleset vagy külső közrehatásra (?) utaló jel esetén kötelező valamely zsírembolizációt igazoló festés elvégzése is [20. (1) (2)]. Úgy véljük, hogy hasonló szintű tisztán szakmai előírásokat módszertani levélben vagy szakmai protokollban (és nem kormányrendeletben) lenne szerencsés szabályozni. Nem beszélve arról, hogy adott esetben a mintavétel és a mintatárolás (akár 5 év is lehet!) felesleges kiadásokat és adminisztrációs terhet jelent a szakértők számára. 32 A kórboncolást az Eütv ai szabályozzák. 16

17 1. sz. ábra Halottvizsgálatok és eredményük lehetséges eljárási következményei 5. Az orvosi képalkotó vizsgálatok és rövid történetük Amikor 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen kéziratát 33 elküldte a Würzburgi Fizikai-Orvosi Társaság tudományos ülésére, egy új fejezet kezdődött el az orvostudomány történetében. A következő évben több mint ezer tudományos közlemény foglalkozott a később Röntgenről elnevezett sugárzás tulajdonságaival, diagnosztikai jelentőségével, és ez a röntgen-láz néhány év múlva meghozta feltalálójának a világ első fizikai Nobel-díját. 34 Érdekes magyar vonatkozás, hogy a hatalmas felfedezés többek között a magyar származású Lénárd Fülöp kutatásain alapult. Lénárd mutatta ki ugyanis elsőként, hogy a Crookes-féle csőből alumínium ablakon keresztül a katódsugár kivezethető januárjában a Pester 33 Über eine neue Art von Strahlen. 34 DiSANTIS, D. J.: Early American Radiology: The Pioneer Years. American Journal of Radiology, 147: ,

18 Lloyd eredetiben közölte Röntgen cikkét, ugyanazon a napon pedig Klupáthy Jenő a Matematikai és Fizikai Társaság ülésén demonstrálta az X-sugárzást, felvételt készítve Eötvös Loránd kezéről. Talán az első forenzikus alkalmazás is magyar orvos, Dollinger Gyula nevéhez fűződik, aki 1896 februárjában referálta az Orvosegyesület ülésén a Röntgenfényképezéssel a tenyérben meglelt golyó esetét. További hazai kultúrtörténeti érdekesség, hogy 1896-ban, a Milleniumi Kiállításon Kresz Géza, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megalapítója és igazgatója Ferenc József kezéről készített felvételt. Az első hazai egyetemi röntgentanszék felállítására 1915-ben került sor Alexander Béla vezetése alatt. Egy évvel később pedig már a Nagy Háború frontjain gépkocsira szerelt röntgenvizsgálók működtek! 35 Az első röntgenfelvételek üveg lemezekre készültek, a röntgenfilm as felfedezése George EASTMAN nevéhez fűződik. Az elmúlt évek technikai fejlődése következményeként pedig ma már a felvételeket digitális úton készítik és tárolják. 36 Az első kutatók közül sokan hatalmas árat fizettek addig, amíg a röntgensugárzás káros hatására fény nem derült. Alexander, aki a praktizálása mellett kórbonctannal is foglalkozott, terhes feleségén sorozat röntgenfelvételekkel kísérte figyelemmel magzatuk gerincoszlopának fejlődését. A gyermek súlyos fejlődési rendellenességgel, sugárkárosodottként született. 37 Számos bel- és külföldi tapasztalat után 1927-ben megalakult az International Commission on Radiological Protection (ICRP). A 14 tagú Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottságban egy fővel (Grossmann Gusztáv fizikus) hazánk is képviselve volt. A még megengedhető heti dózis értékét a kevés tapasztalat és a bizonytalan dózis értékek következtében azonban olyan magasan állapították meg, hogy azt már 2 év után jelentősen csökkenteni kellett. Ez a tendencia azóta is folytatódik FELKAI Tamás: A magyar radiológia útja. In: Historia medica Hungarica. Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Medicina, Budapest, o. 36 THOMAS, A.: History of Radiology. letöltés: MURGAS, I., SLOVIK, P.: A késmárki egészségügy történetének rövid áttekintése, szemelvények a Dr. Alexander Béla Orvos Egylet életéből. letöltés: BOZÓKY, László: 100 év radiológia. Fizikai Szemle, 1995/ o. letöltés:

19 1971. október 1-én ismét történt egy olyan esemény, amely nagyot lendített az orvosi diagnosztika lehetőségein. Ezen a napon végezte el Godfrey N. HOUNSFIELD és James AMBROSE a világon az első humán computer tomográf (CT) vizsgálatot Londonban az Atkinson Morley s kórházban. A CT felvétel egyik kiemelkedő előnye a röntgennel szemben a sík, ún. planáris felvétel helyett 3 dimenziós ábrázolást tesz lehetővé. A tomográfia görög eredetű szó, rétegfelvételt jelent. Ma már az orvosi tomográfiás vizsgálatoknak számos válfaja ismert: a CT, az MRI (mágneses rezonanciás képalkotás), illetve az izotóp diagnosztika két fontos módszere a SPECT (egy-foton emissziós tomográfia) és a PET (pozitron emissziós tomográfia). A vizsgálatok célja, hogy a test keresztmetszeti rétegeit, illetve akár az azokban zajló élettani folyamatokat lehessen megjeleníteni, műtéti vagy sebészeti beavatkozás nélkül Computer tomográfia (CT) A CT készülékek az elmúlt 40 évben rengeteget korszerűsödtek. Kezdetben még egy speciális vizes zsákot is a beteg feje mellé kellett helyezni a megfelelő leképezés érdekében óta egésztest CT vizsgálatra is lehetőség van, és már régen eltűnt a vizes zsák a CT segédeszközei közül. A jelenlegi készülékeknél egy nagyteljesítményű röntgencső és a vele szemben elhelyezett ún. detektor-ív forog a páciens körül. A tomográfiás rekonstrukcióhoz minél több vetületi kép szükséges, ezért forgás közben ~0.1 fokonként átnézeti (planáris) gyengítési képet gyűjt a készülék a vizsgálandó területről. A CT rekonstrukció algoritmusa a test egyes pontjaiban a sugárelnyelődést jellemző µ gyengítési tényezőket határozza meg. Az egy fordulathoz szükséges idő (Trot) általában ma már kisebb, mint 1 másodperc, a gyorsabb CT-k estén elérheti a 0,3 másodperces értéket. Az 1990 évek óta azonban további két technika - a több-detektorszeletes CT és a spirál üzemmód - segítette a minél gyorsabb leképezés (scan) elvégezhetőségét. A többszeletes technika esetén Z irányban egymás mellett már több detektorívet helyeztek el, kezdetben 4 és 8, majd 16 és 2005 óta már 64 szeletes CT-k is elérhetők. A spirál vizsgálat során a röntgencső és detektor 39 BALKAY, L.: Orvosi leképezéstechnika. A tomográfiai és a CT módszer kialakulása. ml letöltés:

20 forgásával egy időben a beteget is egyenletes sebességgel és folyamatosan mozgatja az ágy. 40 A legújabb fejlesztés, a dual CT az eddigi, "klasszikus" komputer tomográfoktól eltérően nem egy, hanem két röntgen csővel, valamint kettős detektor rendszerrel rendelkező CT. A két cső egymásra merőlegesen helyezkedik el és a test körül együtt forogva, egymással szinkronban gyűjtik a detektorok az információt. A csövek gyorsító feszültsége különböző, kv. Mérési mezőjük is más (a sugárnyaláb szélessége is eltérő). A gantry rotációs ideje (a 360 fokos körbefordulás időtartama) nagyon rövid (0,33 sec). A készülék két különböző üzemmódban működtethető az egyik a dual source, a másik a dual energy. A dual source jelentése két sugárforrás (DSCT). Ebben az esetben mindkét röntgencső azonos kv értékkel dolgozik. Egy axialis szelet adatgyűjtéséhez 90 -os elfordulásuk szükséges. A dual energy kifejezés alatt a már említett 80 és 140 kv-os csőfeszültség működik és a két cső 180 -ot fordul egy haránt metszet elkészítéséhez. Így lecsökken ugyan a sebesség (a scannelés tovább tart), viszont egy adott időpillanatban, egy adott pontban a két detektorsoron egyszerre történik mérés és az eltérő energiájú röntgen sugarak elnyelődése más és más lesz. Ez két, eltérő információtartalmú adatsort eredményez, ami lehetővé teszi a leképezett szövet és anyag differenciálását, jellemzését, izolálását és megkülönböztetését Angiográfia Az angiográfia, az érfeltöltéses vizsgálat története, mint ahogy sok orvosi diagnosztikus módszer történte is halottakon való kísérletekkel kezdődött. HASCHEK és LINDENTHAL néhány hónappal Röntgen felfedezését követően, 1896 év elején egy levágott emberi kéz véredényeibe injektáltak CaCO 3 tartalmú ún. Teichmann oldatot, majd röntgensugárral a kezet átvilágították. Az első sikeres, élő személyben végzett carotis (fő nyaki verőér) érfeltöltéses vizsgálatot 40 BALKAY, L.: Orvosi leképezéstechnika. A CT leképzés fizikai alapjai. ml letöltés: Digitális képalkotás. letöltés: