A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások kérdései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások kérdései"

Átírás

1 A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások kérdései

2 Tartalom Foglalkozás-egészségügyi szolgálat A munkaköri alkalmasság vizsgálata, valamint véleményezése Munkaköri alkalmassági vizsgálatok Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatok Sérülékeny csoportok Jogszabályi előírások Munkáltatói feladatok a sérülékeny csoportba tartozókra vonatkozóan Munkaköri alkalmasság elbírálása Megváltozott munkaképesség és munkáltatói akkreditációs eljárás A rehabilitáció alapkérdései a munkajogban A megváltozott munkaképesség és a foglalkoztatás A munkáltató kötelezettségei A rehabilitációs eljárás A munkáltatók akkreditálásának új szabályai Hogyan működik az akkreditációs eljárás? Egy mellőzöttnek tűnő feladat: az elsősegélynyújtás Legfontosabb jogi előírások Útmutató az elsősegélynyújtáshoz, a sürgősségi ellátáshoz A katasztrófavédelem és az orvosi tevékenység A munkaegészségügy felügyelete Feladat, hatáskör és szervezeti változások Jogszabályi változások Az egészségügyi hatósági és államigazgatási tevékenység ÁNTSZ feladatai, hatásköre Foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai Az ergonómiai elvek érvényesítése

3 A fizikai munkakörnyezeti kóroki tényezők A munkaanyagokra, a technológiára vonatkozó követelmények A képernyő előtti munkavégzés A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek Foglalkozási megbetegedés kártalanítása Munkáltató munkavállaló együttműködése a munkavédelmi, elsősegélynyújtási feladatok ellátásában Az együttműködés jogi természete A szerződéses típusú együttműködés Mit tartalmaz a munkajogi együttműködés? A munkáltató munkavédelmi biztosításának tartalma A munkáltató érvényesítési eszközei A munkavédelmi utasításadás jogi jellegéről A munkavállaló kijelölése munkavédelmi feladatokra Az együttműködés korlátai A munkabiztonsági és a munkaegészségügyi szaktevékenység Munkabiztonsági szaktevékenység Munkavédelmi üzembe helyezés Üzembe helyezés Munkabiztonsági szakértői szakterületek Használatba vétel A munkavégzés tárgyi feltételei Kockázatértékelés Megelőzési stratégia EVE előírás Munkabaleset kivizsgálása Szakember foglalkoztatása Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei Munkaegészségügyi (foglalkozás-egészségügyi) szaktevékenység Összefoglalás

4

5 A foglalkozásegészségügyi szolgáltatások kérdései Foglalkozás-egészségügyi szolgálat Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására a foglalkozás-egészségügyi szolgálat jogosult a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet alapján. A szolgálat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat, foglalkozás-egészségügyi központ, foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó szolgálat formájában működhet. A szolgálat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálatként a rendelet 4. -a szerinti feladatokat látja el; foglalkozás-egészségügyi központként munkahigiénés és pszichológiai és/vagy ergonómiai és/vagy toxikológiai és/vagy munkabiztonsági szolgáltatást nyújt.

6 2007. május 15-étől a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi tevékenységet a rendelet 3. (1) bekezdése alapján csak a) foglalkozás-orvostan szakorvos, vagy b) üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos folytathat. Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül foglalkozás-egészségügyi alapellátási tevékenységet végezhet a szakképesítés megszerzéséhez külön jogszabályban előírt ideig a foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan (a továbbiakban együtt: foglalkozás-orvostan) szakorvosjelölt, aki foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett a heti törvényes munkaidő felét elérő munkaidőben dolgozik. A foglalkozás-orvostan szakorvos akkor láthatja el foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt felügyeletét, ha legalább tízéves foglalkozás-orvostan szakorvosi gyakorlattal rendelkezik. Foglalkozás-orvostan szakorvos egyidejűleg legfeljebb három foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt felügyeletét láthatja el. A szolgálat a feladatainak ellátásához ápolót vesz igénybe. Foglalkozás-egészségügyi ápolói feladatokat ápoló (a képzés OKJ száma: ), diplomás ápoló, üzemi ápoló/foglalkozás-egészségügyi szakápoló láthat el. A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi ugyancsak május 15-étől: a) a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat; b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását;

7 c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben a helyi körülmények figyelembevételével meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül; d) külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást; e) külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat; f) a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítást; g) külön jogszabályban előírtak szerint a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat; h) a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását; i) külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát. A munkavédelmi törvény két jól elkülöníthető, de egymással elválaszthatatlan oldalt képeznek a munkaegészségügy területei: a munkahigiéne és a foglalkozásegészségügy szakterület. A szolgálat közreműködik: a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában, a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében; a foglalkozási rehabilitációban.

8 Munkahigiéné: a munkakörnyezeti egészségi veszélyek előrelátásának, felismerésének, értékelésének és kezelésének tudománya, melynek célja a munkát végzők egészségének és jóllétének védelme, általában a közösség megóvása. Foglalkozás-egészségügy: a munkakörnyezet kóroki tényezőinek, a munkavégzésből fakadó megterhelések, ezek igénybevételével keletkező élettani összefüggéseinek kérdéseivel, a konkrét tevékenységet végző személy adott munkára való alkalmasságával foglalkozó tudomány. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat: olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése; másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás: a foglalkozásegészségügyi szolgálat által végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység. A munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat látja el a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet * előírásainak megfelelően. Ez a kormányrendelet is jelentősen változott: * A kormányrendeletet a 70/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet módosította, amely IV. 15-től hatályos.

9 valamennyi munkáltatónak új kötelezettséget írva elő április 15-étől. Egyúttal új rendelkezése a kormányrendeletnek, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) gyakorolja. Az új munkáltatói kötelezettségek a következők. Valamennyi munkáltató kivétel a magánszemély munkáltató a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az OMMF területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének * bejelenteni székhelyének és telephelyeinek címét, folytatott tevékenységeit, a részére foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét, a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását. Amennyiben ezen adatok közül megváltozik a cég/intézmény székhelyének és telephelyeinek címe, a folytatott tevékenysége, a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók száma és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolása, ezeket a változásokat minden, következő év február 15. napjáig köteles bejelenteni a munkáltató a munkavédelmi felügyelőséghez. * Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség felügyelőségeinek elérhetősége letölthető az OMMF honlapjáról:

10 A foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számának jelentéséhez a következő mintát írja elő a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete: Jelentés a munkavállalói létszámról Foglalkozás-egészségügyi szolgálat neve: címe: orvosok száma: ápolók száma: alkalmazott egyéb személyek száma: Jelenleg ellátott létszám Osztály év... hó... naptól... hó... napig A B C D szabad kapacitás (fő) főállású: részállású: Várható növekedés (+), illetve csökkenés ( ) év... hó... naptól... hó... napig várható kapacitás (fő) Kelt: A szolgálat vezetője Ugyanakkor, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató és a munkáltató közötti a szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás hatálya megszűnik, akkor azt a megszűnés időpontjának megjelölésével, valamint a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változást annak kezdő időpontjának megadásával három munkanapon belül a változás megtörténtétől számítva köteles bejelenteni a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőséghez.

11 A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, illetve a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változás esetén nemcsak a fentieket kell bejelenteni, hanem a szolgáltatást korábban nyújtó szolgáltató, illetve orvos köteles a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges dokumentumokat (egészségügyi adatok esetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény rendelkezéseinek megfelelően) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosító szolgáltató részére átadni. Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot amennyiben nincs külön megállapodás a térítési díjakra az előírások szerinti vizsgálatok elvégzésére, ezen rendelet az 1. számú mellékletében meghatározott térítési díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak. Ezek a díjak * a következők: D foglalkozás-egészségügyi osztály esetében C foglalkozás-egészségügyi osztály esetében B foglalkozás-egészségügyi osztály esetében A foglalkozás-egészségügyi osztály esetében Ft/fő/év Ft/fő/év Ft/fő/év Ft/fő/év * Ha a szakmai alkalmassági vizsgálatra beutalt munkanélküli vizsgálata alkalmatlan minősítéssel zárul, és emiatt a foglalkoztathatóság vizsgálatára kerül sor, a munkaügyi központ eltérő megállapodás hiányában a foglalkoztathatóság vizsgálatának a megállapodásuk szerinti térítési díját köteles megfizetni. Az egészségkárosító kockázatok meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges, az 1. melléklet 1.2. pontja szerinti munkahigiénés vizsgálatért fizetendő térítés összegéről a megrendelő és a vizsgálatot végző megállapodik.

12 A táblázatban szereplő foglalkozás-egészségi osztályba sorolás kritériumait, szempontjait a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza részletesen, amely megtalálható az aktualizált CD-n. Fontos, hogy a foglalkozás-egészségi osztályba sorolást a munkáltatónak kell elkészíteni a szolgálat vagy a munkavédelmi felügyelőség véleményének figyelembevételével, részben a foglalkoztatottak száma, részben a végzett tevékenység alapján. A rendelet négy kategóriát (A-D-ig) állapít meg a végzett gazdasági tevékenység (a TEÁOR ágazati számjeleit alkalmazva). A négy kategória szerint a főműszak-időben biztosítani kell a szolgálatban egy orvos és egy ápoló jelenlétét: A foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1000 munkavállalónként, B foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1200 munkavállalónként, C foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1500 munkavállalónként, D foglalkozás-egészségi osztály esetén a 2000 munkavállalónként. Amennyiben azonban egy munkahelyen az A és B foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő felett van, ebben az esetben a munkahely szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is előírhatja.

13 A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás is köteles az OMMF-nek a rávonatkozó adatokat bejelenteni így lehetősége van a munkavédelmi felügyelőségnek, hogy a munkáltató kérelmére tájékoztatást adjon a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételének helyi megoldásairól.

14

15 A munkaköri alkalmasság vizsgálata, valamint véleményezése A foglalkozás-egészségügyi orvos meghatározó feladata a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése. Jellegénél fogva ez preventív szakmai tevékenység. Megelőző jellege kettős: egyrészt a konkrét munkavégzési jogviszony feltételeként, másrészt a fennálló jogviszonyok kontrolljaként érvényesül. Fontos tudni, hogy az alkalmasság vizsgálata alapvetően foglalkoztatói kötelezettség, de a munkavállaló együttműködési felelősségével valósulhat meg. Az Mt. 2001: XVI. törvénnyel történt módosítása új együttműködési kötelezettséget írt elő a munkáltatónak [Mt. 3. (2) bek. második mondat]. Ez a felvételis személyek vonatkozásában éppen az alkalmasság megállapítása érdekében (is) került kialakításra. El kell mondani a felvételre jelentkező személynek, melyek az alkalmassági feltételek, melyhez foglalkozás-egészségügyi eljárásának minden segítséget meg is kell adni. Van egy különbség, amire célszerű figyelni. Munkajogi jogviszony létesítése előtt a jelölt nem köteles együttműködni az orvosi vizsgálatok érdekében. Más a helyzet, ha már munkaviszonyban áll a munkáltatónál. Ebben az esetben, ha megtagadja az alkalmassági vizsgálaton történő részvételt, az Mt. 89. (3) bek., vagy az Mt a szerint (próbaidő) a munkaviszony megszüntethető. A foglalkozási, munkaköri alkalmasság vizsgálati kérdései Mikor kötelezhető és mikor nem a munkavállaló alkalmassági vizsgálatra?

16 Eltérés a munkakör és a munkaviszony között Az alkalmassági vizsgálat nem a munkaviszonyhoz, hanem a munkaviszony létesítésével betölteni kívánt munkakörhöz kapcsolódik. A munkaköri alkalmasság vizsgálatára akkor is sor kerül, ha megváltozik a munkavállaló munkaköre, és az új munkakörre az alkalmassági vizsgálat más szempontok alapján kerülhet lebonyolításra. E vizsgálat célja, hogy az egyént a munkaköri terhelés szempontjából objektív és szubjektív oldalról egyaránt megvizsgálja. A munkaköri alkalmasság vizsgálata kötelezettségi oldalon a munkáltatót aktív, míg a munkavállalót passzív módon érinti. Ha a munkáltató meg akar felelni a jogszabályi követelményeknek, akkor a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégeztetésére kötelezi dolgozóját, munkaerő-felvételis személyt felkéri annak elvégzésére. A munkavállaló viszont nem köteles alávetni magát a vizsgálatnak, de ez létesíthető munkaviszonyát, illetve munkakörének betölthetőségét érintő nyilatkozat. Ezt a nyilatkozatot, vagy utaló magatartást is nyilvántartásba kell venni. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a munkaköri alkalmasság vonatkozásában a következő feladatok terhelik: A munkahelyi (munkavállalóra nehezedő) összterhelést meg kell határozni. Ez a feladat két részből tevődik össze: a munkakör ellátásához szükséges munkavégzési tevékenységekből (munkavégzésből) és a munkakörülményekből. Meg kell ismerni az egyén egészségi állapotát, fel kell mérni munkavégző lehetőségeinek hatásait. A vizsgálati terhelés és az egyén egészségi állapota között fennálló korrelációs kapcsolat alapján dönteni

17 kell az alkalmasság kérdésében. Ez a döntés lehet végleges = alkalmatlan, és lehet átmeneti = adott egészségi állapotban alkalmatlan minősítés. A konkrét egészségi állapot figyelembevételével szükség szerint javaslatot kell tenni a munkavégzés és a munka feltételeinek megváltoztatására. Hogyan alakul az összmegterhelés vizsgálati folyamata? A munkakör meghatározása a statisztikai rendből kiindulva történik (TEÁOR). Ha nem lenne a munkáltató valamely tevékenysége besorolva a KSH által, úgy azt meg kell kérni. A munkakör mindig tartalmazza a végzendő tevékenységek megjelölését, így azok egészségre, higiénés állapotokra nézve szabatos eligazítást adnak. Kiindulva az ellátandó munkakör tartalmi elemeiből, a vizsgáló orvos az ellátandó munkakör munkavégzéseit elemzi. Ezt a munkavégzés helyére koncentrálva végzi el a szakember. Zárt munkatérben, vagy nyílt munkatérben ugyanaz a hőmérséklethatás más és más terhelést eredményez. Ilyenkor még a munkakört vizsgálja az orvos, nem pedig azt, hogy a konkrét személy a terheléseket képes-e elviselni károsodás nélkül. Különbséget teszünk: munkakörülmények és a munkavégzésekből eredő hatások között. A két elem együtt alkotja a munkaköri összterhelést. Az alkalmasság eldöntéséhez a vizsgáló orvos két elemzést végez el: a munkakörülmények (munkavégzési hely, légköri állapot, hőmérséklet stb.) jellemzését és a munkatevékenység leíráson alapuló analízisét.

18 E munkálatokat kialakult módszerek, tapasztalatok segítik. Hogyan történik valamely munkakörülmény jellemzése? Mindenekelőtt a munkahelyet, majd a kóroki tényezőket írják le. A munkahelyi jellemzők Munkahelyi jellemzők (általános és konkrét leírással: mindig a végzett munka aspektusából történő leírás): 1. Belső térben végzett munka; 2. Külső térben végzett munka; 3. Hirtelen hőmérsékletváltozás; 4. Nagy nedvességtartalmú levegő; 5. Alacsony nedvességtartalmú levegő; 6. Vizes munkahely; 7. Síkos, csúszós felületű munkahely; 8. Balesetveszélyes munka (pl. égés, mozgó berendezések, szűk tér stb.); 9. Mélyszinti munkavégzés. A munkahelyi jellemzőket a munkakörnyezeti tényezőkkel kell folytatni. Ezeket fizikai, zaj, vibráció, magas vagy alacsony légnyomás, hőmérséklet, kémiai körülmények, vegyi, biológiai, ergonómiai és lelki (pszichológiai) alcsoportokba tagolva rendezi a vizsgáló orvos. Fizikai jellegű kóroki tényezők: sugárzás (ionizáló és nem ionizáló); zaj jellegű (impulzív vegyes ipari); vibrációs (lokális és egész testet érintő); magas vagy alacsony légnyomás; hőmérsékleti jellegű tényező a hideg vagy meleg állapot. Kémiai jellegű kóroki tényezők: porok (irritatív, korrozív, allergén, tibrogén, rákkeltő stb.); vegyi jellegűek (mérgezők, irritatív, korrozív, szenzibilizációs hatásúak, mutagén ágensek, rákkeltők, reprodukciót károsítók stb. Biológiai kóroki tényezők külön szakmai felsorolására utalunk, de ehelyütt felsorolásukat mellőzzük.

19 Fontos tudni, hogy a munkát végző személynek mennyi időt kell a munkahelyen, az adott munkakörnyezetben tartózkodnia. A kóroki tényezőket számszerűsített, egyezményes formákban fejezik ki a szakvélemények (pl. decibel, % stb.). A munkaköri alkalmasságnál a munkahelyi jellemzőket, kóroki tényezőket három csoportba tagolhatják a szakvélemények. A kérdéses kóroki tényező N = nincs jelen a munkafolyamatban; A = hetenként, a munkaidő 1/3-át meg nem haladó mértékben; Gy = gyakran van jelen (2/3 munkaidőrészben, a konkrét munkafolyamatban a teljes munkaidőben a kóroki tényező); F = folyamatosan jelen van. Amiről az orvosnak tudnia kell Az Mt. a napi nyolc órai munkaidőt rögzíti, mint elszámoló (etalon) időt. Amikor az 1/3-os vagy 2/3-os mértéket rögzíti az orvos, akkor ebből a mértékből indul ki. Részmunkaidő például ötórás foglalkoztatás önmagában nem eredményezi a kóroki tényezők arányos csökkenését. Ha ugyanis a munkavégző személy munkája a munkatevékenység kóroki aktivitási idejére esik, akkor a reá irányadó munkaidőre vetített terhelés aránya megváltozik. E kérdések lesznek a konkrét elemzések tárgyai. Előfordulhat, hogy a sugárzó térben kell tartózkodnia a munkavállalónak, noha munkát nem tud végezni (állásidő). Ilyenkor a terhelés változatlanul fennáll. Ezért van a munkavégzési időnek és nem a munkajogi értelemben felfogott munkaidőnek jelentősége a gyakorlatban is.

20 A munkavégzés értékelése A foglalkozás-egészségügyi tevékenység kulcseleme a munkavégzés értékelése. Munkavégzés alatt az emberi test mozgásával kiváltott folyamatokat határozzuk meg. Néhány elemét e vizsgálódásnak bemutatjuk azért, hogy mi mindenre kell nem csak az orvosnak, hanem a munkavégzés tervezésekor is gondolni. Vizsgálni kell például a fizikai erőkifejtés igényét és maximumát; a fizikai erőkifejtés jellegét (emelés, tolás stb.); a munkavégzési testhelyzetet (állás, ülés, egyensúlyozás stb.); hallás, látás; pszichés hatás (roncsolt testek gyakori látványa stb.). Ezek a szempontok segítik a munkáltatókat is az üzem, műhely, iroda szervezésekor. Általánossá vált az egyenes vízszintes íróasztallap alkalmazása. E lapon azonban gerincmeghajlással lehet dolgozni. A ferdített egykori iskolapadokra jellemző írólap viszont ezt a munkahelyi (tömeges) károsodást ellensúlyozhatja. A foglalkozás értékelésekor figyelembe kell venni a közös térben végzendő munkát. Vizsgálandó, hogy a munkát egyedül kell-e végezni, avagy együttműködve másokkal. 1 A foglalkozás (munkavégzés) térben történik. Az orvosnak vizsgálnia kell, hogy a munkatér személyes kitölthetősége, vagy ki nem tölthetősége milyen hatással lesz a munkavállalókra. A különböző szempontok analizálása a konkrét munkakör feltételeit determinálja. 1 Ehelyütt utalunk az ún. amerikai irodákra. A munkatársak közös térben elhelyezése, állandó megfigyelhetősége, a különböző tevékenységet végzők zaj- és egyéb terhelése súlyos munkavédelmi problémák mellett a hatékonyságot is érinti. Képzeljünk el egy olyan ügyvédi irodát, ahol 8 10 ügyvéd közös térben látja el hivatását. Nyilvánvalóan rossz lesz akárcsak számos ügyfélszolgálati modellben a hatásfok.

21 A munkaköri alkalmassági vizsgálat második alapeleme a munkavállaló egészségi állapotának felmérése. Kétségtelen: a munkáltatók a lehető legtűrőképesebb személy kiválasztására törekednek. A munkaköri alkalmasság egészségügyi vizsgálata azonban csak az optimalizálás felé irányulhat, de nem célja a maximális terhelést bíró személyek kiválasztása. A munkavállaló egészségi állapotát a kórelőzményekhez képest lehet feltárni. Ezt nevezi a szakma: anamnézisnek. Értelemszerűen: az anamnézis a megelőző foglalkoztatások, egyéb körülmények ismeretét igényli. Ez a kérdés összekapcsolódik az egészségügyi adatok kérdéskörével. E körben az egészségügyi törvény, az adatvédelmi törvény rendelkezései is fontos szempontok. A munkavállaló egészségi állapotának vizsgálatakor találkozunk foglalkozási anamnéziával, általános anamnéziával, életmód anamnéziával, fizikális (állóképesség) vizsgálattal. Külön rendelhetők el szakvizsgálatok. A munkakapacitás-vizsgálatot követően dönt a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkaköri alkalmasságról. Ez a döntés mindig írásban és dokumentált formában történik. Az anamnéziák esetkörei

22 Munkaköri alkalmassági vizsgálatok A munkavédelmi törvény 49. (1) bekezdése alapján a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára külön jogszabályokban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult. Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és külön jogszabályban meghatározott munkakörökben időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szól. A rendelet jelentősen módosult május 13-ával. Így ebben a fejezetrészben ennek a rendeletnek a legfontosabb előírásait, változásait dolgozzuk fel. A rendelet 1. -a számos naponta használt fogalmat értelmez. Így a munkaköri alkalmassági vizsgálat, a szakmai alkalmassági vizsgálat, a személyi higiénés alkalmassági vizsgálat, a munkát végző személy, a szakképző intézmény,

23 a tanuló, a hallgató, a pszichoszociális kóroki tényező, az expozíció, a biológiai monitorozás, munkaügyi központ a foglalkoztathatósági szakvélemény, az idősödő, a sérülékeny csoportok, a nemrég szült nő. A rendelet alapján a munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni; szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat. Módosult a foglalkoztathatóság szakvéleményezésére vonatkozó fogalom, ami nem más, mint annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését különböző foglalkozásokban, illetve az alkalmi munkavállalók esetében annak megállapítása, hogy az alkalmi munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet. Ez a rendelet valamennyi munkáltatóra vonatkozik a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében, aki a munkavédelemről szóló 1993.

24 évi XCIII. törvény 87. -ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. A foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében pedig a munkaügyi központra és a munkanélkülire, valamint az alkalmi munkavállalóra, a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végző személyre terjed ki. Külön rendelkezik a jogszabály a gépjárművezetők, helyi közforgalmi járművezetők, mezőgazdasági vontatók vezetői stb.; az országos közforgalmú vasutaknál, a hajózásban, a polgári repülésben foglalkoztatottak; a fegyveres erők, rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses és sorállományú tagjai; a kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert tartani szándékozóknál, illetve ilyen engedéllyel már rendelkezők; a túlnyomásos munkahelyek dolgozói; az egészségügyi tevékenységet folytatók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. Három orvosi vizsgálattípust különböztet meg a jog: munkaköri; szakmai; személyi higiénés. Az alkalmasság véleményezése: a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre, a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; a munkanélküli esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az

25 adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére, a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik. A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat is lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat Mikor kell előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végeztetni? Mindenekelőtt a munkába lépés (a munkavégzés) megkezdését megelőzően. Ezen túlmenően a fennálló munkaviszony esetén a munkakör (munkahely) megváltozása előtt kell elvégeztetni a vizsgálatot. Akkor is el kell végeztetni, ha két hetet meghaladó külföldi kiküldetésre megy a munkavállaló. Új előírásokat fogalmaz meg a rendelet az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot érintő foglalkoztatottakra vonatkozóan, mivel kiterjeszti azoknak a körét, azokat az eseteket, ahol az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot el kell végezni.

26 Ezek a következők a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha fizikai munkát végez, fiatalkorú, nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve. Továbbra is hatályosak azok az előírások, miszerint előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt minden munkavállalónál, ha közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez, a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja; kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozásegészségügyi orvosának. Nincs szükség a vizsgálat elvégzésére, ha a munkavállaló a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 166/2006. (VI. 28.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében tartózkodik külföldön, ha a tervezett külföldi munkavállalás időtartama a három hónapot nem haladja meg, a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.

27 Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat a rendelet új előírása alapján az 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál évente kell elvégezni. Az időszakos alkalmassági vizsgálat nem kötelező valamennyi munkavállaló esetében. Csak azokra nézve kell alkalmazni, akik meghatározott foglalkozási betegségnek kitett kockázati körben kerülnek foglalkoztatásra, vagy fokozottan balesetveszélyes munkát végeznek. A rendelet 6. (1) bek. a i) pontjai tételesen felsorolják a csoportosító ismérveket. Tájékoztatás céljából néhány tehát nem a rendelet által tételesen felsorolt esetkörre ehelyütt utalunk. Fiatalkorúak. E csoportba a 18. életévüket be nem töltött munkavállalók tartoznak. A vizsgálatot évente kell elvégezni. Az idősödő munkavállalóknál ha egyéb előírások hatálya alá nem tartoznak évente kell elvégezni a vizsgálatot. Idősödő az, aki a ránézve irányadó nyugdíjkorhatárt elérte.

8. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez. A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések

8. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez. A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések 8. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések [A mellékletben a tiltást + jelöli. A zárójelben szereplő

Részletesebben

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az új munkavédelmi törvény 4/3 1 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat

Részletesebben

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik.

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. Milyen esetekben kötelező munkaviszony létesítése előtt az alkalmassági vizsgálat, az időszakos és a soron kívüli vizsgálat? Mit tehetnek a felek, ha nem értenek egyet a vizsgálat eredményével? Összefoglaltuk.

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények

A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények PTE Munkavédelmi Szabályzat 10. számú melléklete A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények A Pécsi Tudományegyetemen

Részletesebben

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem

Részletesebben

EGYSÉGES ÉS ÁTFOGÓ MEGELŐZÉSI STRATÉGIA A.. RA VONATKOZÓAN

EGYSÉGES ÉS ÁTFOGÓ MEGELŐZÉSI STRATÉGIA A.. RA VONATKOZÓAN 1. oldal, összesen: 10 EGYSÉGES ÉS ÁTFOGÓ MEGELŐZÉSI STRATÉGIA A.. RA VONATKOZÓAN KÉSZÍTETTÉK: Munkabiztonsági rész: Kling Péter Munkavédelmi szakmérnök Munkaegészségügyi rész:. Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

5.3.1 Munkaköri alkalmassági vizsgálatok

5.3.1 Munkaköri alkalmassági vizsgálatok 4 5.3 5 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók és munkáltatók a munkavédelemben 5.3.1 Munkaköri alkalmassági vizsgálatok A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon, szervezett munkavégzés

Részletesebben

41/2012. (XII. 20.) NGM rendelet. egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1

41/2012. (XII. 20.) NGM rendelet. egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 41/2012. (XII. 20.) NGM rendelet egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 hatályos: 2013.01.01-2013.01.02 A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata dr. Nagy Károly osztályvezető Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről NM r. a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. 2009. 03. hónapban hatályos szöveg (Kivonatos közlés. A mellékleteket lásd: www.magyarorszag.hu) 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL 2008. év Adatszolgáltatók: Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatók Küldendő:

Részletesebben

Kis cég, kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Kis cég, kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Kis cég, kis kockázat? A munkáltatók és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok együttműködése Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes NMH MMI Munkavédelmi Főosztály 1988. évi 13. törvényerejű

Részletesebben

89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet a szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra - ide nem értve a honvédség,

Részletesebben

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra

Részletesebben

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról A szolgálatról szóló Kormányrendelet. 2009. 03. hóban hatályos szöveg 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra

Részletesebben

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Törvények 2007. évi a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. CLXI. módosításáról 2007. évi CXXVI. egyes adóek módosításáról 2007. évi LXXXIV. a rehabilitációs járadékról 2006. évi XCVII. az egészségügyben

Részletesebben

27/2000. (IX. 30.) 33/1998. (VI. 24.) NM

27/2000. (IX. 30.) 33/1998. (VI. 24.) NM 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról A munkavédelemről

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

AZ AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS JOG(SZABÁLY)I ALAPJA: Jelen Ajánlattételi Felhívást Ajánlatkérő Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ( Ajánlatkérő ) állítot

AZ AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS JOG(SZABÁLY)I ALAPJA: Jelen Ajánlattételi Felhívást Ajánlatkérő Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ( Ajánlatkérő ) állítot AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS Vállalkozási szerződés foglalkozás-egészségügyi alap- és egyéb kiegészítő egészségügyi szolgáltatások ellátása tárgyában Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és Pécs Megyei Jogú

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról Hatály: 2011.I.1. - 1. oldal 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a szolgálatról 1. 1 E rendelet hatálya a) 2 munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra

Részletesebben

b) a tevékenysége megkezdését, megszûnését, átmeneti szünetelését a változást követõ 8 napon belül.

b) a tevékenysége megkezdését, megszûnését, átmeneti szünetelését a változást követõ 8 napon belül. 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei 1 A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei A Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal képernyő előtti munkavégzésről szóló szabályzatát a képernyő előtti munkavégzés

Részletesebben

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. munkavégzés személyi feltételei I. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani

Részletesebben

MEB 00-16 MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLAT RENDJE

MEB 00-16 MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLAT RENDJE Oldal: 1 of 11 MEB 00-16 JÓVÁHAGYÓ ALÁÍRÁS Ellenőrizte: Hatálybalépés időpontja: AZ ELŐZŐ VERZIÓ ÓTA TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK RÖVID LEÍRÁSA HATÁLYBA LÉPÉS IDŐPONTJA HOZZÁFÉRÉSI

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY, MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY, MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Iktatószám: 8034 - /2008 A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról

Részletesebben

Esélyegyenlőség a munkavédelem vonatkozásában

Esélyegyenlőség a munkavédelem vonatkozásában TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Esélyegyenlőség a munkavédelem vonatkozásában Esélyegyenlőség a munkavédelem vonatkozásában

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

A munkavédelem fogalma, célja

A munkavédelem fogalma, célja 1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, célját, alapkérdéseit! A munkavédelem célja, feladatai és területei A munkavédelem szabályozási rendszere A munkavédelmi hatósági felügyeleti szervek (felsorolás)

Részletesebben

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra - ide nem értve a honvédség, a rendőrség, a hivatásos állami és önkormányzati

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

A szociális és munkaügyi miniszter. /2008. ( ) SZMM rendelete

A szociális és munkaügyi miniszter. /2008. ( ) SZMM rendelete A szociális és munkaügyi miniszter /2008. ( ) SZMM rendelete a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról

Részletesebben

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D.

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. 1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

A munkahelyi üzembejárás célja, jelentősége, tartalma

A munkahelyi üzembejárás célja, jelentősége, tartalma Dr. Bereczki Edit A munkahelyi üzembejárás célja, jelentősége, tartalma Foglalkozás-egészségügyi Fórum A munkaegészségügy aktuális kérdései Budapest, 2010. szeptember 22. SE ÁOK - OMFI - OMMF 18/2007.

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjérıl szóló szabályzata. Pécs 2008.

A Pécsi Tudományegyetem. munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjérıl szóló szabályzata. Pécs 2008. A Pécsi Tudományegyetem munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjérıl szóló szabályzata Pécs 2008. A Pécsi Tudományegyetem munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjérıl szóló szabályzata 1 A jelen Szabályzat

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai

Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Dr. Budavölgyi Attila Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet www.omfi.hu budavolgyi@omfi.hu Magyarország korfája

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZERZŐDÉS

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Cég (EV) neve: Címe: Telefonszáma: E-mail: Adószáma: Kapcsolattartó neve: továbbiakban, mint Megbízó, FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZERZŐDÉS másrészről a foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai. Munkavédelem

Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai. Munkavédelem Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai Munkavédelem Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Cím: 1106 Budapest, Fehér út 10. Postacím: 1476 Budapest, Pf. 75. 1993. évi XCIII.

Részletesebben

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A jogszabály mai napon hatályos állapota 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész)

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész) Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész) dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

Kis cég? Kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Kis cég? Kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Kis cég? Kis kockázat? Előadó: Dr. Erősné Bereczki Edit NMH TÁMOP 2.4.8-12 Projekt-végrehajtási Osztály Orvos szaktanácsadó A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok közreműködése egyes munkaegészségügyi

Részletesebben

A szabályozási dokumentum célja: a rendszerszemléletű munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatásának normatív utasításban történő szabályozása.

A szabályozási dokumentum célja: a rendszerszemléletű munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatásának normatív utasításban történő szabályozása. Jelen utasítás elkészítéséért és aktualizálásáért a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság vezetője, a szabályozási dokumentumban foglaltak működtetéséért a főigazgató a felelős. A szabályozási dokumentum

Részletesebben

A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ

A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi ellenőrzésének kiemelt szempontjai Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓK MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGRENDSZERE MUNKÁÉRT PROJEKT 2014. 09.29. VESZPRÉM

A MUNKÁLTATÓK MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGRENDSZERE MUNKÁÉRT PROJEKT 2014. 09.29. VESZPRÉM A MUNKÁLTATÓK MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGRENDSZERE MUNKÁÉRT PROJEKT 2014. 09.29. VESZPRÉM Vonatkozik rám? Szervezett munkavégzések köre: Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

A vibráció mint kockázati tényező

A vibráció mint kockázati tényező A vibráció mint kockázati tényező Dr. Martin János OMFI Zaj-, Rezgés-, Megvilágítás Technikai Laboratórium 2010.05.12.. REZGÉSEXPOZÍCIÓ FORMÁI EGÉSZTEST LOKÁLIS 2 3 Egésztest rezgés hatása az emberi szervezetre

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK ÉS FERTŐZÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ I. Kockázatértékelés:

Részletesebben

A azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

A azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái,

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, Dr. Groszmann Mária 2010. szeptember MUNKAVÉDELEM Munkabiztonság

Részletesebben

d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtókra terjed ki.

d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtókra terjed ki. A Kormány 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemrol szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK A MUNKAVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Előadó: Nesztinger Péter

Részletesebben

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Változások a munkavédelmi eljárásban

Változások a munkavédelmi eljárásban Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége Nagykáta, 2012. március 22. Változások a munkavédelmi eljárásban Nagykáta, 2012. március 22. Pest

Részletesebben

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 50., 60. -aiban, és

Részletesebben

2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1

2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1 2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1 1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 8. -a helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 50., 60. -aiban, és

Részletesebben

Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében

Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében

Részletesebben

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemrl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra

Részletesebben

A Kormány..../2008. (...) Korm. rendelete. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány..../2008. (...) Korm. rendelete. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány.../2008. (...) Korm. rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti

Részletesebben

Munkavédelmi oktatás

Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi oktatás Dunaújvárosi Egyetem hallgatóinak oktatása 1 Munkavédelem szabályozása Munkavédelmi Törvény Végrehajtó rendeletek Munkabiztonsági Munkaegészségügyi Biztonsági Szabályzatok Munkáltató

Részletesebben

Építőipari Fórum

Építőipari Fórum Építőipar; Feldolgozóipar (leginkább fa- és fémfeldolgozás); Mezőgazdaság (benne fakitermelés is); Egészségügyi, szociális ellátás; Bányászat (csak munkaegészségügy); 2 Munkavédelmi oktatások; Porképződéssel

Részletesebben

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 50., 60. -aiban, és

Részletesebben

2. AZ NMH (OMMF) MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A MUNKAVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE. Az OMMF működésével kapcsolatos fontosabb jogszabályok

2. AZ NMH (OMMF) MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A MUNKAVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE. Az OMMF működésével kapcsolatos fontosabb jogszabályok 2. AZ NMH (OMMF) MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A MUNKAVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Az OMMF működésével kapcsolatos fontosabb jogszabályok 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi LXXV. törvény

Részletesebben

- Adatkezelési nyilatkozat -

- Adatkezelési nyilatkozat - - Adatkezelési nyilatkozat - Alulírott... (szül. hely:... szül. idő:... szig. szám:... lakcím:...) munkavállaló jelen nyilatkozat aláírásával kifejezve hozzájárulok ahhoz, hogy Kölcsönbeadó munkáltatóm,

Részletesebben

Dr. Nagy Imre szeptember 24., Szántód

Dr. Nagy Imre szeptember 24., Szántód Dr. Nagy Imre 2008. szeptember 24., Szántód Néhány tény. az Európai Unióban három és fél percenként meghal valaki munkához kapcsolódó okok miatt minden évben 142 400 személy veszti életét foglalkozási

Részletesebben

Munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok

Munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok Munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok Munkaköri alkalmassági vizsgálat Annak vizsgálata, hogy egy adott munkakörben, munkahelyen okozott megterhelés milyen igénybevételt jelent,

Részletesebben

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 50., 60. -aiban, és

Részletesebben

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi. Értelmező rendelkezések

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi. Értelmező rendelkezések 1 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 50., 60. -aiban, és

Részletesebben

Egészséges és biztonságos munkavégzés

Egészséges és biztonságos munkavégzés A belügyminiszter által irányított rendvédelmi szervek feladatai és tevékenysége az Egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában a munkavédelem és a közegészségügy-járványügy keretein

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében

Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében Dr. H. Nagy Judit főosztályvezető NMH MMI Munkavédelmi Főosztály A bekövetkezett balesetek időpontja 25000 20000

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Jogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Jogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Jogszabályok alkalmazása Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását, szakképzését támogató jogi környezet a foglalkozásegészségügyi

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását, szakképzését támogató jogi környezet a foglalkozásegészségügyi A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását, szakképzését támogató jogi környezet a foglalkozásegészségügyi jogszabályokban Dr. Grónai Éva főosztályvezető főorvos Fórum, 2010. november

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény értelmében 2012. január

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

Módszertani útmutató

Módszertani útmutató Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak verejtéket, fáradtságot, vagyont vesztegessük reá hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány. (Montaigne) Módszertani útmutató A

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. követelmények I. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók,

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

Buda Országos Rendőr-főkapitányság

Buda Országos Rendőr-főkapitányság Buda Országos Rendőr-főkapitányság Nagy Tamás r. főhadnagy rendőrségi tanácsos a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője munkavédelmi főfelügyelő-helyettes munkahigiénés szakértő Budapest,

Részletesebben