SAPIENTIA EMTE. Kolozsvári Kar. Világgazdaságtan. Oktatási segédanyag 1. Dr. Balla Emese. (csak belső használatra!)

Átírás

1 SAPIENTIA EMTE Kolozsvári Kar Világgazdaságtan Oktatási segédanyag 1 Dr. Balla Emese 1 (csak belső használatra!)

2 Tartalomjegyzék 1 A MIKROÖKONÓMIA ALAPJAI Bevezető. Alapfogalmak A közgazdaságtan, mint tudomány Piacok és kormányzatok A kormányzatok szerepe a gazdaság működésében A kereslet és a kínálat Kereslet és fogyasztói magatartás A kereslet rugalmassága Hasznosságelmélet Kínálat és termelői magatartás A kínálat rugalmassága A határtermék elmélete Költségelemzés Piactípusok A kompetitív (tökéletesen versenyző) piacok A tökéletlen verseny típusai A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI A makroökonómia fogalma és fő mutatószámai A makroökonómia tárgya A makroökonómia fő mutatószámai A gazdaság teljesítményének a mérése: bruttó hazai termék A GDP összetétele A jövedelem egyéb mérőszámai A fogyasztói árindex A munkanélküliség mérése a munkanélküliségi ráta A gazdaság hosszú távú működése: A nemzeti jövedelem termelése, elosztása, felhasználása A makrogazdaság körforgásmodellje Az áruk és szolgáltatások kínálata Az áruk és szolgáltatások termelése A vállalat tényezők iránti kereslete A nemzeti jövedelem elosztása Áruk és szolgáltatások kereslete Fogyasztás Beruházás Kormányzati vásárlások Egyensúly és kamatláb Egyensúly a pénzpiacokon A megtakarítások változása: a fiskális politika hatásai A gazdaság hosszú távú működése: Munkanélküliség. Pénz és infláció A munkanélküliség Állásvesztés, állásszerzés és a munkanélküliség természetes rátája A frikciós munkanélküliség

3 Várakozási munkanélküliség A munkanélküliség szerkezete Pénz és infláció A pénz A pénz mennyiségi elmélete Infláció és kamatlábak A gazdaság rövid távon Bevezető VILÁGGAZDASÁGTAN A világgazdaság az ezredfordulón Politikai feltételek A világtermelés megoszlása Összefoglalás, következtetések A globalizáció A globalizáció értelmezése A gazdasági globalizáció A globalizáció fő mozgatóerői A globalizációs folyamat hatásai A világgazdaságban kialakult aszimmetrikus interdependenciák főbb változatai A nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája Aszimmetriák a nemzetközi kereskedelem, a szolgáltatások nemzetközi forgalma és a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriái A technológiai interdependenciák aszimmetriái A munkaerő-áramlás nemzetközi szerkezetének aszimmetriái A nemzetközi információáramlás aszimmetriái A transznacionális társaságok szerepe a világgazdaságban A nemzetközi tőkeáramlás formái és indítékai A transznacionális társaság fogalma A külföldi közvetlen beruházások fő indítékai Előnyök a tőkebefogadó ország számára Hátrányok a tőkebefogadó ország számára Külkereskedelem és nemzetközi pénzügyek Külkereskedelmi alapfogalmak A külkereskedelem szerkezete Nemzetközi pénzügyi fogalmak Valutaárfolyam és árfolyamtípusok Nemzetközi monetáris rendszerek A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi árukereskedelem intézményei és szabályozása Bevezető Kereskedelempolitikai eszközök Vámok Nem tarifális eszközök A Nemzetközi Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) A Kereskedelmi Világszervezet A WTO szervezeti tevékenysége és felépítése

4 3.6 A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem A szolgáltatások sajátosságai A szolgáltatások exportjának módozatai (GATS-terminológia) A szolgáltatáskereskedelem liberalizációjából származó előnyök és hátrányok A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem korlátozásának eszközei A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem szabályozása: a GATS Regionális integrációk Bevezető Miért jönnek létre regionális gazdasági integrációk? Regionális integráció és a globalizáció Integrációelméleti irányzatok A regionális integrációk típusai Jelentősebb regionális integrációk EURÓPA AMERIKA ÁZSIA Közel-Kelet és Észak-Afrika Szaharán túli Afrika Könyvészet Táblázatok jegyzéke: Táblázat 1-1: A kormányzati beavatkozás a piaci tökéletlenségek orvoslására Táblázat 1-2: A kukoricapehely keresleti táblázata Táblázat 1-3: Keresleti görbére ható tényezők példa: gépkocsik kereslete Táblázat 1-4: A kukoricapehely kínálati táblázata Táblázat 1-5: A kínálati görbére ható tényezők példa: gépkocsik kínálata Táblázat 1-6:A kukoricapehely kereslete és kínálata Táblázat 1-7: A keresleti és kínálati görbe eltolódásának hatásai az árra és a mennyiségre Táblázat 1-8: A rugalmassági tényező kiszámítása Táblázat 1-9: Az összhaszon és a határhaszon kiszámítása - példa Táblázat 1-10: A munka össztermékének és határtermékének a kiszámítása - példa Táblázat 1-11: Az összköltség számítása Táblázat 1-12: A határköltség számítása - példa Táblázat 1-13: A határköltség, az átlagköltség, az átlagos fix költség és az átlagos változó költség kiszámítása - példa Táblázat 1-14: A kompetitív vállalatok kínálati döntése Táblázat 1-15: A piactípusok főbb jellemzői Táblázat 1-16: A határbevétel kiszámítása - példa Táblázat 1-17: Profitmaximalizálás a monopolista vállalat esetén - példa Táblázat 3-1: A reál GDP növekedési üteme között Táblázat 3-2: A GATT-fordulók eredményei Ábrák jegyzéke: Ábra 1-1: Az árak és piacok körforgás-modellje Ábra 1-2: A kukoricapehely keresleti görbéje Ábra 1-3: A keresleti görbe eltolódása

5 Ábra 1-4: A kukoricapehely kínálati görbéje Ábra 1-5: A kínálati görbe eltolódása Ábra 1-6: A piaci egyensúly Ábra 1-7: A keresleti és kínálati görbe eltolódása Ábra 1-8: A bevándorlás hatása a munkaerő-kínálatra Ábra 1-9: A város gyors fejlődésének a hatása a munkaerő-keresletre Ábra 1-10: Rugalmas, egységnyi rugalmasságú és rugalmatlan kereslet Ábra 1-11: Tökéletesen rugalmas és rugalmatlan kereslet Ábra 1-12: Az összhaszon és a határhaszon görbéje Ábra 1-13: A fogyasztói többlet Ábra 1-14: Tökéletesen rugalmas, tökéletesen rugalmatlan és egységnyi rugalmasságú kínálat.. 25 Ábra 1-15: Össztermék- és határtermék-görbe Ábra 1-16: Összköltség- és határköltséggörbe Ábra 1-17: Az összköltség, az állandó költség, a változó költség, a határköltség, az átlagköltség, az átlagos fix költség és az átlagos változó költség függvényének általános formája Ábra 1-18: A vállalat kínálata és határköltséggörbéje Ábra 1-19: Fedezeti pont és üzembezárási pont Ábra 1-20: A határbevételi görbe Ábra 1-21: Profitmaximalizálás a monopolista vállalat esetén Ábra 1-22: Monopolisztikus verseny belépés előtt (bal oldali ábra) és belépés után (jobboldali ábra) Ábra 1-23: A tökéletlen verseny veszteségeinek a mérése Ábra 2-1: A vállalatok és a háztartások közötti tényező- és jövedelem- körforgás Ábra 2-2: Az egy főre jutó GDP alakulása az EU28 egyes tagországaiban Ábra 2-3: A népesség munkaerőpiaci státusz tekintetében való felbontása Ábra 2-4: Munkanélküliségi ráták az EU egyes tagországaiban Ábra 2-5: A makrogazdaság körforgásdiagramja Ábra 2-6: Egyensúlyi ár és mennyiség a tényezőpiacokon Ábra 2-7: A munka határtermékének a függvénye Ábra 2-8: A fogyasztási függvény Ábra 2-9: A beruházási függvény Ábra 2-10: A megtakarítás, a beruházás és a kamatláb viszonya Ábra 2-11: A kormányzati vásárlások növelésének a hatása a kamatlábra Ábra 2-12: A beruházási kereslet változásának a hatása a kamatlábra Ábra 2-13: A munkanélküliségi ráta Romániában 1990 után Ábra 2-14: Átjárás a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között Ábra 2-15: A reálbérek rugalmatlansága miatt kialakuló munkanélküliség Ábra 2-16: Munkanélküliségi ráták az EU-ban Ábra 2-17: Inflációs ráták Európa országaiban Ábra 3-1: Egyes országcsoportok részaránya a globális GDP-ben Ábra 3-2: Az egy főre jutó GDP országcsoportok szerint Ábra 3-3: A föderalista és a funkcionalista irányzat főbb jellemzői

6 1 A MIKROÖKONÓMIA ALAPJAI 1.1 Bevezető. Alapfogalmak Az elmúlt kétszáz évben a világ nagyrésze a korábban elképzelhetetlen prosperitás korszakát élte meg.(samuelson, 2000). A magas jövedelmű országokban a népesség jelentős hányada jóval több termékhez jut hozzá, mint ami az élelmiszer, ruházkodás, lakás, vagyis a legelemibb igények kielégítéséhez szükséges. A fejlődő országokban is növekvő életszínvonal jelenik meg, amelynek fő mozgatórugója a technológiai fejlődés. Ugyanakkor a jólét nem feltétlenül hoz gazdasági biztonságot még a legfejlettebb országokban sem, hiszen ott is lényeges problémát jelentenek a szegény háztartások, a munkanélküliség, vállalatok mennek csődbe napról-napra stb., nembeszélve az olyan, jóformán előre nem látható világgazdasági problémákról, mint a 2007-es gazdasági és pénzügyi válság. Ami az általános jólét alakulását illeti a kormányzatok nem is olyan rég, körülbelül egy évszázada kezdték létrehozni az úgynevezett jóléti államot, amely társadalombiztosítást és jövedelemtámogatást, vagyis minimális ellátást nyújt az állampolgárainak. Jelenleg a világgazdaságot a globalizáció folyamata befolyásolja a legnagyobb mértékben, amelynek legfőbb vonása a pénz, a tőke, a javak és szolgáltatások, illetve az információk nemzetközi áramlása. Ezáltal új kihívások jelennek meg a nemzetgazdaságok számára, a fő kérdéssé pedig az válik, hogy kik tudnak a legjobban alkalmazkodni az egyre fokozódó nemzetközi versenyhez A közgazdaságtan, mint tudomány A közgazdaságtan a következő folyamatokat vizsgálja: a munka, a tőke, a föld árának meghatározása, a pénzügyi piacok és a bankszektor viselkedése, a megtermelt nemzetgazdasági jövedelem elosztása, a kormányzati kiadások szerkezete, a munkanélküliség alakulása, a termelés kilengései, a külkereskedelem áruösszetétele, a nemzetközi tőke, munka és pénzáramlások stb. Samuelson (2000) meghatározása szerint: a közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy a társadalmak miként használják a szűkös erőforrásokat értékes termékek előállítására, és hogyan osztják el ezeket a népesség csoportjai között. 6

7 A definíció alapján két alapfogalomra szükséges kitérni, a szűkösség, illetve hatékonyság fogalmára. Az emberi szükségletek határtalannak tűnnek, az erőforrások, amelyeket termékek és szolgáltatások előállítására használunk, viszont korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, szűkösek. Ennek következtében a lehető leghatékonyabban kell gazdálkodni velük. Ezért léteznek gazdasági javak és nem csak szabad javak, ezért van szükség árakra, piacokra, egyáltalán a közgazdaságtanra. Szabad javak: korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, pl. a levegő Gazdasági javak: a termeléssel létrehozott javak, korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. (Farkasné-Molnár, 2007). Egy gazdaság akkor termel hatékonyan, ha nem lehet senki jólétét anélkül fokozni, hogy valaki más ne kerülne kedvezőtlenebb helyzetbe (paretói hatékonyság). A modern közgazdaságtan két, egymással kölcsönhatásban levő területre oszlik: mikroökonómiára és makroökonómiára. Mikroökonómia - A mikroökonómia atyjaként Adam Smith-t emlegetik A nemzetek gazdasága (1776) című műve kapcsán, amely olyan folyamatokkal foglalkozik, mint a termékárak alakulása, a tényezőárak alakulása, a piaci mechanizmus, a piac hatékonyságteremtő képessége, a gazdasági eredmények mint egyéni önérdekkövetés eredménye stb. - A mikroökonómia az egyes gazdasági egységek viselkedésével foglalkozik, vagyis egyedi piacokkal, vállalatokkal és háztartásokkal. Makroökonómia: - A mikroökonómiával szemben a makroökonómia a gazdaság átfogó működésével foglalkozik. - A mai modern makroökonómia alapjait Maynard Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (1935) című művével rakta le, amely a következő fő témakörökkel foglalkozik: munkanélküliség, gazdasági visszaesések magyarázata, beruházások, fogyasztás, központi bankok pénzmennyiség és kamatláb szabályozása, az állam szerepe a konjunktúraciklusok csillapításában stb. Világgazdaság: az egyes nemzetgazdaságok közötti gazdasági folyamatokat és viszonyokat, kapcsolatokat (kölcsönös függőségeket) vizsgálja. 7

8 A közgazdászok a teendőiket tudományos módszerekkel végzik: megfigyelik a gazdasági jelenségeket, felhasználják a statisztikai kimutatásokat, illetve elvont elméleteket hagyatkoznak és elemzéseket végeznek. Statisztikai elemzések segítségével (főként az ökonometria segítségével): a megfigyelt statisztikai adatok alapján egyszerű gazdasági összefüggéseket állítanak fel. A közgazdászok modelleket használnak a gazdaság megismerésére. A modell a valóság leegyszerűsített formája, és segítségükkel a gazdasági változók közötti összefüggéseket határozzák meg. Samuelson a gazdaságszervezés három alapkérdésének a következőt tekinti: - Mit, hogyan és kinek termeljünk? MIT? Milyen termékeket állítsanak elő, milyen mennyiségben és mikor? HOGYAN? Ki termeljen, milyen technológiával, milyen erőforrásokkal? KINEK? Miként osszák meg a nemzeti jövedelmet a háztartások között? A gazdasági javak elosztásában a gazdasági rendszereknek jelentős szerepe van. Abban az esetben, ha a kormányzat hozza meg a legtöbb döntést a fenti alapkérdések megválaszolására, akkor utasításos gazdaságról beszélünk. Ha a döntések a piacon születnek meg (egyének és vállakozások önként cserélnek terméket vagy szolgáltatást, általában pénz közvetítésével), akkor piacgazdaságról (szélsőséges eset laissez-faire gazdaság) van szó. Ebben a rendszerben az árak, a piacok, a nyereség-veszteség, ösztönzés és jutalom alapján dől el, hogy mit, hogyan, kinek termeljenek. A világ országaiban nagyrészt vegyes gazdasági rendszer van érvényben, amely az előbbi két rendszer valamilyen arányú kombinációja (Samuelson, 2000). Ráfordítás kibocsátás A három alapkérdés megválaszolásához a társadalomnak meg kell határoznia a ráfordítások kombinációját és a kibocsátás összetételét. Ráfordítás: termékek és szolgáltatások, amelyeket termékek és szolgáltatások létrehozásához használnak fel (a létező technológiák segítségével kapcsolják össze ezeket). 8

9 Kibocsátás: javak és szolgáltatások, amelyek a termelési folyamat eredményei, és amelyeket elfogyasztják, vagy újabb termelési folyamatban használják fel. A ráfordítások a termelési tényezők, és a következő alapkategóriákba sorolhatók: - Föld: természeti erőforrások (mezőgazdasági területek, természeti erőforrások, energiaforrások stb.) - Munka: javak és szolgáltatások előállítására irányuló emberi tevékenység. - Tőke: tartós javak, amelyek segítségével más termék állíthatók elő (utak, gépek, berendezések, épületek stb.) Piacok és kormányzatok A piacok és kormányzatok esetén felmerül a kérdés, hogy valójában milyen kormányzati beavatkozásra van szükség a piac hatékony működéséhez? Ennek megválaszolásához meg kell vizsgálnunk a piac, a piacgazdaság, illetve a piaci mechanizmus fogalmát. Samuelson szerint a piacgazdaság olyan finoman csiszolt mechanizmus, amely összehangolja az embereket, tevékenységeiket és a vállalkozásokat a piac és az árak rendszere révén. Központi vezérlés nélkül oldja meg a termelés és az elosztás problémáit. A piac pedig az a rendszer, mechanizmus, amely révén a vásárlók és eladók találkoznak egy termék vagy szolgáltatás árának és mennyiségének meghatározása érdekében. Az árak szerepe a piacon a termelői és fogyasztói döntések összehangolása. Feltételezzük, hogy a piacokon a fogyasztók és a termelők racionális döntéseket hoznak, azaz értelemszerűen a magasabb ár hatására a fogyasztók rendszerint kevesebbet vásárolnak, a termelők pedig többet termelnek. Az alacsonyabb ár fokozza a fogyasztást, de a termelők kevesebbet termelnek. Az ár tehát a piac szabályozó eszköze. Ugyanez a logika érvényesül mind a fogyasztási cikkek, mind a termelési tényezők piacán. Piaci egyensúly A piaci egyensúly az összes különböző vásárló és eladó közötti egyensúlyt jelenti. Nézzük meg, hogyan oldja meg a piac a mit, hogyan és kinek termeljenek kérdését. 9

10 1. Mit: a fogyasztók a napi vásárlásaikra kiadott pénzzel keresletet támasztanak adott javak és szolgáltatások irányába, a vállalatok pedig a minél nagyobb nyereség (profit) reményében árukat és szolgáltatásokat kínálnak a piacokon. 2. Hogyan: a termelők versenye határozza meg, hogy milyen technológia és termelési tényező-kombinációt használnak a javak és szolgáltatások létrehozói annak érdekében, hogy profitjukat maximalizálják és költségeiket minimalizálják. 3. Kinek: azaz ki mennyit fogyaszthat, a termelési tényezők piacán létező kínálati és keresleti feltételektől függ, ugyanis a személyek egyszerre többféle jövedelemre tehetnek szert a tényezőárak függvényében (munkáért - munkabér, bankbetétért - kamat stb.) (Samuelson, 2000). Samuelson árak és piacok körforgásmodellje egyszerűen magyarázza a piaci mechanizmus működését (az egyszerűség kedvéért kimarad belőle a kormányzatok szerepe). Ábra 1-1: Az árak és piacok körforgás-modellje KERESLET CIPŐK LAKÁS PIZZÁK Áruk a termékpiacokon KÍNÁLAT CIPŐK LAKÁS PIZZÁK Fogyasztói pénzszavazatok Háztartások MIT? HOGYAN? Fogyasztási cikk termelés pénzbeni értéke Vállalatok Tényezőtulajdon KINEK? Bérek, járadékok stb. MUNKA FÖLD TŐKEJAVAK Tényezőpiaci árak (bérek, járadékok, kamatok) MUNKA FÖLD TŐKEJAVAK KÍNÁLAT KERESLET Forrás: Samuelson, 2000: 30. alapján saját szerkesztés 10

11 Nézzük először a háztartások tevékenységét. A háztartások vevőként lépnek fel a fogyasztási cikkek piacán, a fogyasztási javakra fordított kiadásokból a termelőknek, vagyis a vállalatoknak bevételeik születnek. A termelési tényezők piacán viszont a vállalatok lépnek fel vásárlóként: a háztartásoktól megvásárolják a termelési tényezőket (munka, föld, tőke), amiért béreket, kamatokat, járadékokat fizetnek. A termelési tényezők tehát a háztartásoktól a vállalatok felé áramlanak, míg a fogyasztási cikkek esetén fordított a viszony (Czagány-Misz-Fenyővári, 2005) A kormányzatok szerepe a gazdaság működésében Adam Smith felismerte, hogy a piaci mechanizmus a kormányzat beleavatkozása nélkül akkor működik hatékonyan, ha tökéletes versenyű piacról van szó 2 (Samuelson, 2000). A láthatatlan kézről szóló tanítás szerint, nincs szükség kormányzati beavatkozásra, mert egy láthatatlan kéz irányítja a piacokat, és habár minden egyén a saját céljait követi, cselekvései mégis a közjót szolgálják (annak ellenére, hogy nem feltétlenül erre törekszik). A kormányzati beavatkozás tehát majdnem biztos, hogy káros következményekkel jár. Smith tanításának azonban több gyakorlati korlátozottsága van, ugyanis egy piac sem működik tökéletesen, mivel minden gazdaság esetén léteznek piaci kudarcok, monopóliumok, különféle externáliák, környezetszennyezés, munkanélküliség, túl nagy szakadék a gazdagok és szegények között stb. Éppen ezért szükség van a kormányzatok beavatkozására is. A kormányzatok három alapvető gazdasági funkcióval rendelkeznek: 1. Fokozzák a hatékonyságot azzal, hogy elősegítik a versenyt, korlátozzák a külső gazdasági hatásokat (externáliákat), közjavakat szolgáltatnak. 2. Adózással és támogatási programok révén előmozdítják a méltányosságot, a jövedelmek újraelosztásánál előnyben részesítenek egyes csoportokat. 3. Költségvetési és monetáris politika segítségével fenntartják a makrogazdasági stabilitást: csökkentik a munkanélküliséget és az inflációt, elősegítik a gazdasági növekedést (Samuelson, 2000). 2 Lásd a piactípusokról szóló fejezetben. 11

12 1. Hatékonyság Adam Smith szerint a piaci mechanizmus esetén (tökéletes verseny mellett) minden terméknek és szolgáltatásnak ára van, a piacon cserélik őket, egy termelő vagy fogyasztó sem elég ahhoz, hogy befolyásolja az árat: a piacok a kibocsátás hatékony kombinációját hozzák létre, a leghatékonyabb technológiát alkalmazva, a lehető legkisebb ráfordítással (Samuelson, 2000). A valóságban viszont hatékonysághiányok keletkeznek a tökéletlen verseny miatt. Ennek orvoslását látja el az állam. 2. Méltányosság A piacok nem feltétlenül hoznak létre méltányos jövedelemelosztást. Megtörténhet, hogy egy gazdaságban túl nagy jövedelemkülönbségek jönnek létre a társadalom különböző csoportjai között. Ebben az esetben is közbe kell lépnie az államnak, például progresszív adóztatás 3, kormányzati segélyek stb. folytán. Nagyon kihívást jelent ugyanakkor minden kormányzat számára az arany középút megtalálása a hatékonyság és a méltányosság között, ugyanis e két jelenség jellemzően ellentétes irányú. 3. Makrogazdasági stabilitás A gazdaságban termelési kilengések keletkezhetnek, úgynevezett konjunktúraciklusok, amelyeket az államnak kell kordában tartania a költségvetési (adók stb.) és pénzügyi politika (pénzkínálat, kamatlábak változtatása stb.) által. Az alábbi táblázat összefoglalja a kormányzatok fő funkcióit, a beavatkozás szintjeit és mikéntjét. Táblázat 1-1: A kormányzati beavatkozás a piaci tökéletlenségek orvoslására Piacgazdaság Kormányzati Kormányzati beavatkozás példái kudarca beavatkozás Hatékonysághiány Monopólium Bátorítja a versenyt Trösztellenes törvények, dereguláció Külső gazdasági hatások Beavatkozik a piacokon Környezetvédelmi törvények, dohányzásellenes rendelkezések Közjavak Elősegíti a hasznos tevékenységeket Világítótronyok létesítése, tudományos kutatás támogatása 3 A jövedelem nagyságával nő az adókulcs. 12

13 Egyenlőtlenség A jövedelmek és a vagyon elfogadhatatlan Jövedelmek újraelosztása Jövedelem és vagyon progresszív adóztatása Jövedelemtámogatási programok (pl. élelmiszerjegyek) egyenlőtlenségei Makrogazdasági problémák Konjunktúraciklusok (magas infláció és munkanélküliség) Makrogazdasági politika révén stabilizál Pénzügyi politika (a pénzkínálat szabályozása, a kamatlábak módosítása) Költségvetési politika (adók és közkiadási programok) Lassú gazdasági növekedés Ösztönzi a növekedést Beruházás az oktatásba Nemzeti megtakarítások növelése a költségvetési hiány csökkentésével Forrás: Samuelson, 2000: A kereslet és a kínálat A piacok állandó mozgásban vannak. Egyes piacokon az árak és a kibocsátás alakulásának megértéséhez meg kell ismerkednünk a kínálat és a kereslet fogalmával. A kereslet és kínálat elmélete arra vonatkozik, hogy a fogyasztói preferenciák hogyan határozzák meg a fogyasztói keresletet, az üzleti vállalkozások költségei pedig a termékek kínálatát. 1. A keresleti görbe Határozott összefüggés létezik egy termék piaci ára és a termék mennyisége között, egyéb tényezők változatlansága mellett. Az ár és a vásárolt mennyiség közötti viszonyt a keresleti görbe írja le. Egy áru keresleti görbéje az áru keresett mennyiségének alakulását mutatja különböző árak mellett, miközben a keresletre ható egyéb tényezők nem változnak. Tipikus esetben a keresleti görbe negatív meredekségű: minél magasabb az áru ára, annál kisebb lesz a vevők által megvásárolni kívánt (keresett) mennyiség. (Czagány-Misz-Fenyővári, 2005). Ennek oka egyrészt a helyettesítési hatásból (a megdrágult terméket egy másik, hasonló termékkel helyettesítem), másrészt a jövedelmi hatásból (ha megdrágul a termék, a jövedelmemből kevesebbet tudok rá fordítani) ered. Helyettesítő termékek: az egyik árának a növekedésável megnő a másik iránti kereslet. Kiegészítő termékek: az egyik áremelkedése csökkenti a másik iránti keresletet. Független termékek: egyik árának a változása nem hat a másik keresletére. Egy termék esetén a piaci keresletet az egyéni keresletek mennyiségének összeadásával kapjuk meg. 13

14 Példa: keresleti számtáblázat és keresleti görbe. Táblázat 1-2: A kukoricapehely keresleti táblázata Ár Keresett mennyiség ($/ doboz) (millió doboz/ év) P Q A 5 9 B 4 10 C 3 12 D 2 15 E 1 20 Forrás: Samuelson, 2000: 45. Ábra 1-2: A kukoricapehely keresleti görbéje Forrás: Samuelson, 2000: 45. alapján saját szerkesztés A keresleti görbe alakját és meredekségét a következő tényezők befolyásolják: 1. A fogyasztók átlagjövedelme 2. A piac nagysága (pl. népesség számában kifejezve) 3. A kiválasztottal összefüggő keresletű termékek ára és elérhetősége (helyettesítő termékek) 4. Egyéni preferenciák, ízlés (kultúra, hagyomány stb.) 5. Sajátos hatások. Példa a keresleti görbére ható tényezőkre (Samuelson, 2000). 14

15 Táblázat 1-3: Keresleti görbére ható tényezők példa: gépkocsik kereslete A keresleti görbére ható tényezők Példák a gépkocsi keresletére 1. Átlagjövedelem A jövedelmek emelkedésével az emberek egyre több gépkocsit vásárolnak 2. Népesség A népesség lélekszámának növekedésével emelkednek a gépkocsivásárlások 3. Összefüggő keresletű termékek árai Alacsonyabb benzinárak miatt nő a kereslet. 4. Ízlés Az új autó - státusszimbólum 5. Sajátos hatások A szállítás alternatív formáinak elérhetősége, a gépkocsik biztonsága, jövőben várt árnövekedés stb. Forrás: Samuelson, 2000: 47. A kereslet változása A kereslet változása kétféleképpen történhet: 1. Elmozdulás a keresleti görbe mentén a keresett mennyiség megváltozása árváltozás következtében 2. A keresleti görbe eltolódása keresletnövekedés vagy csökkenés mögöttes tényezők módosulásának a hatása (árváltozáson kívüli hatások). Példa: hirtelen leesnek a benzinárak (a valóságban persze valószínűtlen ennek a bekövetkezése), ezért megnő a kereslet az autók iránt. Vagyis ugyanazon az áron több autót hajlandók vásárolni az emberek. A keresleti görbe kifele tolódik. Ábra 1-3: A keresleti görbe eltolódása P 25 D D Autóárak (1000 euró/db.) 25 Autók keresett mennyisége (millió db. / év) Q 2. A kínálati görbe A kínálati oldalhoz azok a feltételek tartoznak, amelyek között a vállalatok a termékeiket előállítják és értékesítik: a termék kínált mennyisége és a piaci ár (egyéb tényező változatlansága 15

16 mellett, mint amilyen a termelési költségek, rokon termékek árszintje, kormányzat gazdaságpolitikája stb.) Egy áru kínálati görbéje az áru kínált mennyiségének alakulását mutatja különböző árak mellett, miközben a kínálat alakulására ható többi tényező nem változik. A kínálati görbe leggyakrabban pozitív meredekségű: minél magasabb az áru ára, annál nagyobb lesz az eladók által piacra vinni. (Czagány-Misz-Fenyővári, 2005). Táblázat 1-4: A kukoricapehely kínálati táblázata Ár Kínált mennyiség ($/ doboz) (millió doboz/ év) P Q A 5 18 B 4 16 C 3 12 D 2 7 E 1 0 Forrás: Samuelson, 2000: 48. Ábra 1-4: A kukoricapehely kínálati görbéje Forrás: Samuelson, 2000: 48. alapján saját szerkesztés A kínálati görbe háttere, vagyis a görbe alakját és meredekségét befolyásoló tényezők: 1. A termelési költség (ráfordítások árai, technológiai fejlődés) 2. Helyettesítő termékek árai 3. A kormányzati politika 4. Sajátos hatások (Samuelson, 2000). 16

17 Táblázat 1-5: A kínálati görbére ható tényezők példa: gépkocsik kínálata A kínálati görbére ható tényezők Példák az autógyártás területéről 1. Technológia A számítógép-vezérlésű termelés csökkenti a termelési költségeket és növeli a kínálatot. 2. Tényezőárak A munkásoknak fizetett bérrek csökkentésével mérséklődnek a termelési költségek és nő a kínálat. 3. Rokon termékek árai A teherautók árának esése növeli a személygépkocsik kínálatát 4. Kormányzati politika Az importált autókra vonatkozó kvóták és vámok eltörlése növeli az autókínálatot 5. Sajátos hatások Ha a kormányzat csökkenti a környezetvédelmi előírások szigorúságát, a gépkocsik kínálata emelkedhet. Forrás: Samuelson, 2000: 50. A kínálat változása A kínálat változása kétféleképpen történhet: 1. Elmozdulás a kínálati görbe mentén kínált mennyiség megváltozása árváltozás következménye. 2. A kínálati görbe eltolódása - a kínálat akkor változik, ha a saját árát leszámítva bármely más tényező változik. P 25 Ábra 1-5: A kínálati görbe eltolódása S Autóárak (1000 euró/db.) S25 Autók kínált mennyisége (millió db. / év) Q A kínálat és a kereslet egyensúlya A kereslet és a kínálat kölcsönhatása létrehozza az egyensúlyi árat és mennyiséget, vagyis a piaci egyensúlyt. A piaci egyensúly annál a mennyiségnél és árnál jön létre, ahol a kínálat és kereslet erői egyensúlyba kerülnek. A piaci egyensúly azon az áron alakul ki, amely mellett a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. 17

18 Táblázat 1-6:A kukoricapehely kereslete és kínálata Keresett Kínált mennyiség mennyiség (millió doboz/ (millió doboz/ év) év) Lehetséges ár ($/ doboz) Piaci helyzet Nyomás az árra A többlet lefele B többlet lefele C egyensúly semleges D hiány felfele E hiány felfele Forrás: Samuelson, 2000: 51. Ábra 1-6: A piaci egyensúly 5 P D Többlet S A kukoricapehely ára (dollár/ doboz) Hiány C Egyensúlyi pont A kukoricapehely mennyisége (millió doboz/év) Q Forrás: Samuelson, 2000: 51. alapján saját szerkesztés - Egyensúlyi ár: a keresleti és kínálati görbe metszéspontja. Egyensúlyi ár mellett nincsenek áruhiányok és árutöbbletek. A kínálat vagy a kereslet eltolódásának a hatása Ha a kereslet vagy a kínálat mögöttes tényezői megváltoznak, akkor ez a kereslet vagy a kínálat eltolódásához vezet, így módosul az egyensúlyi ár és mennyiség. Az alábbi ábrán: bal oldali ábra kifele tolódik a keresleti görbe, így az egyensúlyi pont az E-ből az E - be kerül. A jobb oldali ábrán: a kínálati görbe befele tolódik, így az egyensúly is megváltozik. 18

19 P Ábra 1-7: A keresleti és kínálati görbe eltolódása S D P D S D S E E E E Q Q Táblázat 1-7: A keresleti és kínálati görbe eltolódásának hatásai az árra és a mennyiségre Keresleti és kínálati eltolódások Árra és mennyiségre gyakorolt hatások Ha a kereslet nő A keresleti görbe jobbra tolódik és Ár Mennyiség Ha a kereslet csökken A keresleti görbe balra tolódik és Ár Mennyiség Ha a kínálat nő A kínálati görbe jobbra tolódik és Ár Mennyiség Ha a kínálat csökken A kínálati görbe balra tolódik és Ár Mennyiség Ha mindkét görbe eltolódik Forrás: Samuelson, 2000: 54. Példa: Bevándorlás gyorsan fejlődő városokba (forrás: Samuelson, 2000). a. A bevándorlás önmagában a munkaerő-kínálat megnövekedéséhez vezet, ami a bérszínvonal csökkenését okozza. Az egyensúlyi pont tehát a munkaerőpiacon nagyobb mennyiségnél (munkaerő száma) és alalcsonyabb árnál alakul ki. Ábra 1-8: A bevándorlás hatása a munkaerő-kínálatra W D S S Bérszínvonal E E Munkamennyiség L Forrás: Samuelson, 2000: 56. alapján saját szerkesztés 19

20 b. A város ugyanakkor gyorsan fejlődik, tehát idővel megnő nő a munkaerő-kereslet is, így a bérszínvonal végül változatlan marad. Ábra 1-9: A város gyors fejlődésének a hatása a munkaerő-keresletre W D D S S Bérszínvonal E E E Munkamennyiség L Forrás: Samuelson, 2000: 56. alapján saját szerkesztés 1.2 Kereslet és fogyasztói magatartás A kereslet rugalmassága A kereslet árrugalmassága: azt méri, hogy egy termék vásárolni szándékozott mennyisége milyen mértékben változik árának megváltozásakor. Az árrugalmasság a keresett mennyiség százalékos megváltozásának és az ár százalékos megváltozásának az aránya. Rugalmas keresletű javak: a keresett mennyiség jelentős mértékben reagál az ár változásaira. Pl. luxustermékek. Rugalmatlan keresletű javak: a keresett mennyiség kismértékben reagál az ár változásaira. Pl. élelmiszer, gyógyszerek. A könnyen helyettesíthető termékek kereslete általában rugalmasabb, mint a nehezen helyettesíthetőké.az idő tényezőnek is fontos szerepe van a rugalmasságok alalkulásában, ugyanis rövid távon nehezebb megváltoztatni a fogyasztási szokásokat, és új termékekre térni át, míg hosszú távon sokkal rugalmasabbá válhat az egyes termékek iránti kereslet. A rugalmasságok számítása Jelöljük a kereslet árrugalmasságát: ED vel 4. ED = Keresett mennyiség (Q) százalékos változása / az ár (P) százalékos változása - Ha 1%-os árváltozás esetén a keresett mennyiség több mint 1 %-kal módosul, a terméknek árrugalmas kereslete van. 4 E elasticity = rugalmasság, D demand (kereslet) 20

21 - Ha 1%-os árváltozás esetén a keresett kevesebb több mint 1 %-kal módosul, a terméknek árrugalmatlan kereslete van. - Határeset: mennyiség százalékos változása megegyezik az ár százalékos változásával: egységnyi árrugalmasságú kereslet. E D Q P = / ( Q + Q )/2 ( P + P )/ Az árrugalmasságot a diagramokon a következőképpen ábrázoljuk: Ábra 1-10: Rugalmas, egységnyi rugalmasságú és rugalmatlan kereslet P D P D P D D D D Q Q Q Létezik tökéletesen rugalmas (ED = ) és tökéletesen rugalmatlan kereslet (ED = 0) is. Ábra 1-11: Tökéletesen rugalmas és rugalmatlan kereslet P D Teljesen rugalmatlan kereslet D D Teljesen rugalmas kereslet D Q Példa: a rugalmassági tényező kiszámítása: 21

22 Táblázat 1-8: A rugalmassági tényező kiszámítása Q ΔQ P ΔP (Q1+Q2)/2 (P1+P2)/2 ED=ΔQ/(Q1+Q2)/2 / ΔP/(P1+P2)/ Rugalmasság és árbevétel A vállalatok esetén fontos a kínált termék rugalmasságának az ismerete, ugyanis ezáltal a vállalat könnyeben végezhet előrejelzéseket az árbevétel alakulásáról abban az esetben, ha az ár csökkentését vagy növelését fontolgatja. Árbevétel = Ár * Mennyiség ÁB = P * Q Ha a vállalat csökkenteni akarja az árat (P ), a következő esetek állhatnak fenn: - ha ED < 1 P a keresett mennyiség százalékos változása > az ár százalékos változása ÁB - ha ED > 1 P a keresett mennyiség százalékos változása < az ár százalékos változása ÁB - ha ED = 1 P a keresett mennyiség százalékos változása = az ár százalékos változása ÁB nem változik Hasznosságelmélet A közgazdaságtan arra az alapfeltételre épít, hogy az emberek rendszerint maximalizálják a termékek és szolgáltatások elfogyasztásából keletkező hasznosságukat. Határhasznosság és csökkenő határhaszon törvénye A határhaszon fogalma a következőt mutatja: milyen pótlólagos hasznosságot nyújt egy termék további egységének az elfogyasztása. A csökkenő határhaszon elve: egy termék fogyasztásának növekedésével a termék határhaszna egyre csökken. (Az összhaszna azonban növekszik, csak egyre kisebb mértékben). 22

23 Táblázat 1-9: Az összhaszon és a határhaszon kiszámítása - példa Elfogyasztott Összhaszon Határhaszon termékmennyiség U MU Q Forrás: Samuelson, 2000: 78. alapján saját szerkesztés Diagramon a fenti táblázat a következőképpen mutat: U Ábra 1-12: Az összhaszon és a határhaszon görbéje Összhaszon 5 MU Mennyiség Q 5 Q Az előnykiegyenlítődés elve Forrás: Samuelson, 2000: 79 alapján saját szerkesztés A hasznosságelmélet a következő kérdésekre adja meg a választ. 23

24 - Én, mint fogyasztó milyen feltételek mellett leszek a lehető legmegelégedettebb a fogyasztói kosarammal? - Hogyan maximalizálhatom a hasznosságomat? A maximális elégedettség vagy hasznosság alapvető feltétele az előnykiegyenlítődés elve. Ez azt mondja ki, hogy egy fogyasztó akkor ér el maximális megelégedettséget, illetve hasznosságot, ha az egyes termékekre költött utolsó pénzegységgel annyi határhaszonhoz jut, mint bármely más termékre kiadott utolsó pénzegységgel. Fogyasztói egyensúly esetén az egy pénzegységre jutó termékenként azonos határhasznot a jövedelem határhasznának nevezzük (az a pótlólagos haszon, amelyet a fogyasztó egy további pénzegységnek megfelelő fogyasztásból nyer) (Samuelson, 2000). MU áru MU 1 áru MU 2 áru 3 = =... = egy pénzegységnyi jövedelem határhaszna P P P A fogyasztói többlet Azt az eltérést, amely egy jószág fogyasztóinak összhaszna és a jószág pénzben kifejezett értéke között van, a termék fogyasztói többletének nevezzük. Azért beszélünk többletről, mivel azt feltételezzük, hogy többet kapunk, mint amennyit megfizetünk. Minden egységért annyit fizetünk, amennyit az utolsó egység ér, ugyanakkor az első egység jóval nagyobb hasznosságot nyújt nekünk, mint az utolsó (a csökkenő határhaszon elve miatt). Például veszünk 8 liter vizet, 1 lejbe kerül 1 liter. Az első literért is ugyanannyit fizetünk, mint a 8. literért, így összesen 8 lejt adunk ki. Ugyanakkor az első liter vízért adott esetben hajlandók lennénk kifizetni akár 9 lejt is (például egy szörnyen száraz meleg nyári napon), a másodikért már 8 lejt stb. Így tehát az első liter víz esetén 8 lej fogyasztói többlet keletkezik, a 2. esetén 7 lej stb. Összegezve a fogyasztói többletet minden liter víz után, végül: = 36 lej fogyasztói többlethez jutunk. Ábra 1-13: A fogyasztói többlet P P 9 9 D A fogyasztó víz iránti keresleti görbéje Fogyasztói többlet P=1 8 E 9 A víz ára A víz mennyisége P=1 Összvásárlás D E 8 9 A víz ára A víz mennyisége Forrás: Samuelson, 2000: alapján saját szerkesztés 24

25 1.3 Kínálat és termelői magatartás A kínálat rugalmassága A kínálat árrugalmassága: azt méri, hogy egy termék eladásra szánt mennyisége milyen mértékben változik árának megváltozásakor. Az árrugalmasság a kínált mennyiség százalékos megváltozásának és az ár százalékos megváltozásának az aránya. Rugalmas kínálatú javak: a kínált mennyiség jelentős mértékben reagál az ár változásaira. Pl. könnyen előállítható termékek, élelmiszer Rugalmatlan kínálatú javak: a kínált mennyiség csekély mértékben reagál az ár változásaira. Pl. műalkotások (a Mona Lisa). Mi határozza meg az árváltozás rugalmasságát? 1. Milyen könnyen lehet növelni a termelést az adott iparágban (könnyen beszerezhető inputtényezők pl. textilipar, nehezen beszerzehető inputtényezők: pl. aranybányászat) 2. Milyen hosszú az alkalmazkodásra szánt idő (az idő múlásával nőhet a rugalmasság: pl. új munkaerő felvétele, épületvásárlás stb.) (Samuelson, 2000). A rugalmasságok számítása Jelöljük a kínálat árrugalmasságát ES- sel. ES = Kínált mennyiség (Q) százalékos változása / az ár (P) százalékos változása - Ha 1%-os árváltozás esetén a kínált mennyiség több, mint 1 %-kal módosul, a terméknek árrugalmas kínálata van. - Ha 1%-os árváltozás esetén a kínált mennyiség kevesebb, mint 1 %-kal módosul, a terméknek árrugalmatlan kínálata van. - Határeset: mennyiség százalékos változása megegyezik az ár százalékos változásával: egységnyi árrugalmasságú kínálat. E s Q P = / ( Q + Q )/2 ( P + P )/ Az alábbi ábra a három szélsőséges esetet mutatja: tökéletesen rugalmas - SS (ES = ), egységnyi rugalmasságú S S (ES = 1) és tökéletesen rugalmatlan kínálat S S (ES = 0) Ábra 1-14: Tökéletesen rugalmas, tökéletesen rugalmatlan és egységnyi rugalmasságú kínálat 25

26 1.3.2 A határtermék elmélete Forrás: Samuelson, 2000: 69. alapján saját szerkesztés Minden termelő a hatékonyságra törekszik, a legalacsonyabb költségekkel igyekszik termelni. Másszóval, adott ráfordítások mellett mindig a kibocstátás maximális szintje a cél, s igyekeznek kerülni a veszteséget. A termelési függvény A szükséges ráfordítások mennyisége és az előállítható kibocsátás mennyisége közötti összefüggést termelési függvénynek nevezzük. A termelési függvény a termelési tényezők lehetséges inputkombinációi és a velük előállított maximális kibocsátási lehetőségek halmaza (output) közötti technikai-gazdasági összefüggés (Kopányi, 1993). Példa mezőgazdasági termelés Ráfordítás: pl. föld, munka, traktor Kibocsátás: pl.búza, kukorica Termelési függvény: Q búza, kukorica = f (föld, munka, traktor) Több millió termelési függvény létezik külön-külön minden egyes termékre és szolgáltatásra ( a legtöbbnek nincs is írott formája). A termelési függvény hasznos eszközt kínál egy vállalat termelési képességeinek az ábrázolásához. 26

27 Össztermék, átlag- és határtermék Az össztermék az előállított kibocsátás teljes mennyiségét adja meg, fizikai egységekben (x tonna búza, y db. autó). Egy ráfordítás határterméke az a pótlólagos termék vagy kibocsátás, amely valamely inputtényező pótlólagos egységének felhasználásával keletkezik, miközben az egyéb inputok változatlanok. Az átlagtermék egyenlő az összkibocsátás és az összes ráfordításegység (input) hányadosával. A csökkenő hozadékok elve A csökkenő hozadék elve szerint egyre kevesebb és kevesebb pótlólagos kibocsátásra tehetünk szert, ha az egyik inputtényező felhasznált mennyiségét fokozatosan növeljük, miközben a többi ráfordítás változatlan. Például, ha változatlan földterület, gépállomány és egyéb termelési tényező mellett alkalmazunk egyre több munkát, a többi tényezőből a dolgozók fejenként egyre kevesebbet tudnak alkalmazni. A földön így túl sokan fognak dolgozni, a gépeket túlhajszolják, a munka határterméke csökken. Ugyanez történik, a valamely másik tényező nagyságát növeljük, de a többit változatlanul hagyjuk. Táblázat 1-10: A munka össztermékének és határtermékének a kiszámítása - példa Forrás: Samuelson, 2000: 101. alapján saját szerkesztés Jelölés: Össztermék: Total product TP (pl. tonna kukorica) Határtemék: Marginal product MP (pl. tonna kukorica) Átlagtermék: Average product AP (pl. tonna kukorica) Munkamennyiség: Labor L (pl. fő) 27

28 TP Ábra 1-15: Össztermék- és határtermék-görbe MP L L Forrás: Samuelson, 2000: 102. alapján saját szerkesztés Mérethozadékok Eddig azt vizsgáltuk, hogy mi történik, ha a ráfordítások közül az egyik mennyiségét változtatjuk. A továbbiakban azt az esetet vizsgáljuk, amikor egyidejűleg az összes ráfordítás mennyiségét arányosan megnöveljük. A mérethozadék az össztermék változását tükrözi, ha az összes ráfordítást ugyanolyan mértékben növeljük. Három alapeset létezik: - Állandó mérethozadék esetén a ráfordítások összességének a változása a kibocsátás arányos változásához vezet. Ha például a munkát, tőkét, földterületet duplájára növeljük, a kibocsátás is a kétszeresére nő. - Növekvő mérethozadék: valamennyi ráfordítás növelésével a kibocsátás az arányosnál nagyobb mértékben növekedik meg. - Csökkenő mérethozadék: valamennyi ráfordítás növelésével a kibocsátás az arányosnál kisebb mértékben növekedik meg. Termelékenység A termelékenység alatt általánosan az egységnyi input felhasználásával előállított outputot értjük (Gazd. Versenyhivatal, 2007). Ugyanakkor számíthatjuk a termelékenységet úgy is, mint az összkibocsátás és a ráfordítások súlyozott átlagának a hányadosa. Ha például növekvő 28

29 hozadékok érvényesülnek, akkor a ráfordítások és a termelés fokozása nagyobb termelékenységet eredményez. A kínálatot befolyásoló egyéb tényezők: 1. Rövid táv és hosszú táv Rövid táv: a vállalatok úgy fokozhatják a termelékenységet, hogy valamely változó tényező nagyságát módosítják (pl. fogyóanyagok, munkások száma stb.), de nincs elég idejük a tőkéhez hasonló fix tényezők (pl. új épületek megépítése, új berendezések beszerzése) megváltoztatására, amelyet viszont viszont hosszú távon megtehetnek. 2. Technológiai változások A technológiai változások növelik a termelékenységet, emelik az életszínvonalat. 3. A vállalkozás formája A vállalkozás formája is fontos hatékonysági tényezője lehet a termelésnek. Például nagyobb vállalkozások lehetővé teszik a méretgazdaságosság 5 kihasználását. Két fő típusa van: 1. Egyéni vállalkozások vagy családi vállalkozások (sok ilyen cég van, de összforgalmuk alacsony). Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, teljes vagyonával felel. 2. Társulások kereskedelmi társaságok Fő típusok: a. Korlátozott felelősségű társaság - Societate cu raspundere limitata (SRL), (felelősség korlátozott, csak a bevitt vagyon erejéig terjed) b. Közkereseti társaság - Societate în nume colectiv (SNC) (korlátlan felelősség); c. Betéti társaság - Societate în comandită simplă (SCS); (A beltag a teljes vagyonával felel, a kültag a bevitt vagyon erejéig.) d. Betéti részvénytársaság - Societate în comandită pe acţiuni (SCA); (A beltag a teljes vagyonával felel, a kültag a bevitt vagyon erejéig.) e. Részvénytársaság - Societate pe acţiuni (SA): a gazdasági tevékenységek legnagyobb részét végzik. Tulajdonosok: akik a vállalati törzsrészvények birtokában vannak. 5 Méretgazdaságosság: adott termékeket hatékonyabban, kisebb átlagköltséggel lehet előállítani nagy tőkével, eszközállománnyal rendelkező vállalatok esetén (pl. repülőgépgyártás) 29

30 Az Rt. értékelése a tőzsdéken folyik Részvényesek: osztalékjövedelem, ők választják a cég igazgatóit Igazgatók jogosultak meghozni a cég működésével kapcsolatos döntéseket. f. Termelői szövetkezetek Societate Cooperativă Meşteşugărească (SCM) Költségelemzés Egy vállalat költségeinek az elemzéséhez mindenek előtt meg kell ismerkednünk az összköltség, állandó és változó, a határköltség, valamint az átlagos költség fogalmával. Összköltség (Total Cost TC): az egyes q kibocsátási szinteknél szükséges legalacsonyabb, pénzben kifejezett összkiadást jelenti. Nő a kibocsátás növekedésével. Állandó költség (Fix Cost FC) - Nem változik a kibocsátás növelésével (akkor is kell fizetni, ha a vállalat nem termel) - Pl. Épületek bérleti díjai, gépek és berendezések használatának díja, fizetendő hitelkamatok, állandó alkalmazottak fizetése (pl. kisegítő személyzet) Változó költség (Variable Cost VC) - Nő a kibocsátás növelésével - Pl. A termeléshez szükséges anyagok, a szezonmunkások bére, üzemanyag Összköltség = Állandó költség + Változó költség TC = FC + VC Táblázat 1-11: Az összköltség számítása Állandó Mennyiség költség Változó költség Összköltség Q (db) FC ($) VC ($) FC ($) Forrás: Samuelson, 2000: 112. alapján saját szerkesztés 30

31 A határköltség (Marginal Cost MC) A határköltség (jele MC, marginal cost) megmutatja, hogy egységnyi többlettermék előállítása mennyivel növeli a vállalat összes költségét (Czagány-Misz-Fenyővári, 2005). Például: milyen költségvonzata van még egy repülőgép előállításának, még egy kenyér megsütésének stb. A legtöbb vállalatnak rövid távon U alakú határköltség-görbéje van. Táblázat 1-12: A határköltség számítása - példa Forrás: Samuelson, 2000: 113. alapján saját szerkesztés Ábra 1-16: Összköltség- és határköltséggörbe 200 TC TC 200 MC Összköltség Határköltség MC 1 Kibocsátás Kibocsátás 4 5 Q Q Forrás: Samuelson, 2000: 113. alapján saját szerkesztés Átlag- vagy egységköltség Az átlag- vagy egységköltség azt mutatja, hogy átlagosan mennyibe kerül egy egységnyi (db., kg stb.) termék előállítása, a következőképpen számítjuk: 31

32 Átlagköltség = Összköltség / Kibocsátás = TC/Q = AC Átlagos állandó és változó költség Az átlagos állandó és változó költségek azt mutatják, hogy átlagosan mennyi fix, illetve változó költséget von maga után egy egységnyi termék előállítása. Átlagos állandó költség = Állandó költség / Kibocsátás = FC/Q = AFC Átlagos változó költség = Változó költség / Kibocsátás = VC/Q = AVC Táblázat 1-13: A határköltség, az átlagköltség, az átlagos fix költség és az átlagos változó költség kiszámítása - példa Forrás: Samuelson, 2000: 114. Ábra 1-17: Az összköltség, az állandó költség, a változó költség, a határköltség, az átlagköltség, az átlagos fix költség és az átlagos változó költség függvényének általános formája Költség ($) Költség ($) MC AVC - Változó költség AC - összköltség TC - összköltség VC - Változó költség FC állandó költség Q AFC állandó költség Q 32

33 Minimális átlagköltség Nem szabad összekeverni az AC-t és az MC-t! Ha a határköltséggörbe az átlagköltséggörbe alatt van, lefelé húzza az átlagköltséget (mivel az utolsó megtermelt egység kevesebbe kerül, mint a korábban termelt egységek), ha az MC egyenlő AC-gel, akkor az AC nem növekszik és nem csökken, hanem a minimumát veszi fel, amikor pedig az MC görbe az AC görbe felett van, akkor felfelé húzza az AC értékét (mert az utolsó egység többe kerül, mint a korábban megtermelt egységek). Vagyis az U alakú AC görbe minimumában MC=AC=ACmin. A termelés és a költségek közötti összefüggés A vállalat költségfüggvénye szorosan kapcsolódik a termelési függvényhez. A költségminimalizálási szabály: ha a vállalat adott kibocsátásmennyiséget a legkisebb költség mellett igyekszik előállítani, akkor annyi termelési tényezőt kell vegyen, hogy az összes tényező esetében kiegyenlítődjék a tényező pénzegységre vetített határterméke (hasonlóan a fogyasztó haszonmaximalizálási elvéhez) (Samuelson, 2000). Tehát: Lhatárteméke/L ára = Khatárteméke/Kára = Fhatárteméke/ Fára stb. Helyettesítési szabály: ha az egyik tényező ára csökken, amíg a többi tényezőé változatlan marad, akkor a vállalatok úgy növelhetik a profitjukat, hogy az olcsóbbá vált tényezővel helyettesítik a többi tényezőt. 1.4 Piactípusok A kompetitív (tökéletesen versenyző) piacok A tökéletes versenyző piac vállalatai árelfogadók: passzívan elfogadják a piaci árat, egyik vállalat eladási ára sem térhet el a piaci ártól (Czagány-Misz-Fenyővári, 2005).. A kompetitív cég profitmaximalizálásra törekszik, vagyis az összbevétel és az összköltség különbségét akarja maximalizálni. Hatékonyan termel, a legmegfelelőbb technológiát válassza, ésszerű döntéseket hoz a piacon: az inputtényezők megfelelő mennyiségét vásárolja meg, optimalizálja a kibocsátás szintjét (Samuelson, 2000). 33

34 1. Tökéletes verseny feltétele mellett számtalan kis cég van, mindegyik azonos terméket állít elő, s olyan kicsik, hogy nem befolyásolhatják a piaci árat (számukra az egy adottság). 2. A tökéletes verseny vállalatának vízszintes a keresleti görbéje (ha nagyobb áron termel, azonnal mástól fognak vásárolni) 3. Minden egyes pótlólagos egység eladásával nyert pótlólagos bevétel ennek megfelelően a piaci ár. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy hogyan dönt a kompetitív vállalat a kínálat mennyiségéről tekintettel a költségekre, a keresletre és a profitmaximalizálás szándékára. Ehhez nézzük az 1.14-es táblázatban szereplő példát egy cipőgyártó cég költségeit és bevételeit tekintve, tudva azt, hogy: Összbevétel (TR) = P x Q Profit (π) = Összbevétel Összköltség Táblázat 1-14: A kompetitív vállalatok kínálati döntése Forrás: Samuelson, 2000: 135. A példából látható, hogy a profit azon a termelési szinten válik maximálissá, ahol a határköltség egyenlő az árral. Más szóval egy kompetitív vállalat addig tudja növelni a profitját, ameddig az ár még magasabb, mint az utoló megtermelt egység határköltsége. Az összprofit akkor a legmagasabb, amikor a profitot már nem lehet növelni az értékesítés növelésével. A maximális profit esetén az utoló megtermelt egység pontosan akkora többletjövedelmet hoz, mint amekkora kölségnövekményt idéz elő. Ez a többletjövedelem pontosan az egységár. A pótlólagos költség pedig a határköltséggel egyenlő. Tehát tökéletes verseny esetén a vállalat kínálati szabálya: a vállalat azon a termelési szinten ér el maximális profitot, ahol a határköltsége egyenlő az árral.: MC = P. 34