2000. évi CXII. törvény

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2000. évi CXII. törvény"

Átírás

1 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyőlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet területén a táji, természeti és települési környezet minıségének védelme a megelızés elvének érvényesítésével olyan véges és nehezen megújuló környezeti értékek megóvását szolgálja, amelyek a jelentıs gazdasági potenciált képviselı üdülés és idegenforgalom minıségi fejlesztéséhez is szükségesek - a térség kiegyensúlyozottabb területi fejlıdése érdekében a területhasználat módjáról és szabályairól, valamint az elıírások érvényesítésének garanciáiról a következı törvényt alkotja: Az Alkotmánybíróság 11/2005. (IV. 5.) AB határozata 1. pontjában rámutatott arra, hogy a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) a vízpart-rehabilitációs, valamint a partvonal-szabályozási tervek kikötı létesítésre és mederfeltöltésre vonatkozó rendelkezési tekintetében nem állapította meg a tómeder védelmében az Alkotmány 18. -ában szabályozott egészséges környezethez való jog érvényesülését biztosítani hivatott, az e terveken alapuló hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében is garanciális jelentıségő elıírásokat. Megállapította, hogy a Btv. a tómederbe történı beavatkozások, a víz és a vízi élıvilág védelmében szükséges jogi korlátok meghatározását további jogszabályalkotásra, további tervezésre bízta. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a Btv. feladata az, hogy megteremtse az összhangot a Balaton üdülési funkciója, az idegenforgalom és a környezet védelme között, meghatározza a tómeder védelmének konkrét szabályait, azokat a törvényi elıírásokat, amelyek korlátok közé szorítják a természetkárosító beavatkozásokat. Ez a feladat konkrét törvényi elıírások nélkül nem bízható alacsonyabb szintő szabályozásra, illetve további tervezésre, egyedi hatósági tevékenységre. A törvény az Alkotmánybíróság döntésének megfelelıen kiegészíti a Btv.-t a vízpart-rehabilitációs és a partvonal szabályozási tervek megalkotására vonatkozó, ily módon a terveken alapuló hatósági jogalkalmazói tevékenység kereteit is meghatározó garanciális elıírásokkal, annak érdekében hogy az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog érvényesülése a mederfeltöltések és a kikötı létesítések tekintetében is biztosított legyen. A törvényben foglalt elıírások révén nem a tervkészítı, illetve a terv alapján eljáró hatóság megítélésétıl függ a természet- és környezetvédelmi szempontok érvényesülése, a magasabb jogforrási szinten meghatározott rendelkezések ugyanis nem teszik lehetıvé annak esetlegessé válását, illetve a természet- és környezetvédelmi érdekek gazdasági érdekeknek történı alárendelését a tervezés, illetve a hatósági jogalkalmazás során. Ezt a törvény az elıírások szigorításán túl, az eljárási rend tökéletesítésével, a partvonal megállapítására és a vízpart-rehabilitációs követelményekre vonatkozó szabályok jogszabályi szintjének emelésével oldja meg. A törvényben foglalt szabályozás a fentieken túlmenıen megoldást kínál egy másik problémára is. A törvény szerint az üdülıkörzet településeinek beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a tisztítómő tovább nem terhelhetı december 31-éig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha vízzáró szennyvíztároló, illetve az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztisztító berendezés létesült. Továbbá december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelı kapacitású tisztítómő megléte esetén lehet. A Btv.-ben jelenleg szereplı december 31-i határidı betartatása mind környezetvédelmi, mind humán egészségügyi szempontból alapvetı fontosságú lett volna, azonban a Btv.-ben meghatározott feltétel teljesítéséhez az önkormányzatok és a központi költségvetés sem rendelkeztek elegendı forrással. A hivatkozott eltérı, de egyaránt méltányolandó szempontok figyelembe vételével a törvény a határidıt december 31-ére módosítja. A módosítás nem érinti a partközeli településekre vonatkozó szigorúbb elıírásokat. I. Fejezet

2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS HATÁLYA 1. A törvény célja a Balaton kiemelt üdülıkörzetének területén az érintett önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezés alapvetı feladatainak és szabályainak megállapítása. 2. (1) A törvény hatálya a Balaton kiemelt üdülıkörzetének területére terjed ki. (2) A Balaton kiemelt üdülıkörzetéhez tartozó települések neveit a törvény 1. számú melléklete, a partközeli településekét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. II. Fejezet A TERÜLETRENDEZÉSI TERV ELFOGADÁSA ÉS ALKALMAZÁSA 3. (1) Az Országgyőlés a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének munkarészei közül a) a térségi szerkezeti tervet, b) a térségi szabályozás övezeti tervlapjait elfogadja, c) a Balatoni Területrendezési Szabályzatot megállapítja. (2) Az M=1: méretarányú térségi szerkezeti tervet a törvény 3. számú melléklete, a térségi szabályozás M=1: méretarányú övezeti tervlapjait a törvény 4. számú melléklete tartalmazza. 4. (1) A Balatoni Területrendezési Szabályzatban a Balaton kiemelt üdülıkörzetének területére és a Balaton kiemelt üdülıkörzetének partközeli településeire vonatkozó szabályozási elıírások és a védelmi, funkcionális és egyéb övezetek szabályozási elıírásai együttesen határozzák meg a területrendezési szabályokat és az építés feltételeinek térségi szabályait. (2) Az övezeti szabályozási elıírások a térségi szabályozás övezeti tervlapjaival együtt alkalmazandók. (3) Az egy területre vonatkozó szabályozási elıírások közül a szigorúbb elıírást kell alkalmazni. A területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló évi XXI. törvény a központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatáskörérıl szóló szabályok körében rendelkezett a kiemelt térségek tervezésével és jóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) OGY határozat a kiemelt térségek körében, a kiemelt üdülıkörzetek között nevesítette a Balaton térségét. Az Országos Területfejlesztési Koncepció jövıképében a kiemelt üdülıkörzetek a nemzetközi és a hazai minıségi turizmus fogadóterületei, ahol a sajátos vonzerı, a kiváló idegenforgalmi adottságok kiaknázása, a szükséges infrastruktúra kiépítése a táj és a környezet fokozott védelmével valósítható meg. A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvénnyel (továbbiakban: BT) jóváhagyásra kerülı területrendezési terv olyan térszerkezeti megoldások kialakítását, olyan területhasználati keretfeltételek meghatározását szolgálja, amelyek alkalmazásával biztosítottá válik az Országgyőlés által az Országos Területfejlesztési Koncepció jövıképében deklarált törekvés, hogy az adottságok hasznosítása során elsıbbséget élvezzen a természeti erıforrások védelme, az erıforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és a természetvédelmi területek a természeti és táji értékek megırzıi, az identitástudat és a generációs felelısség kifejezıivé váljanak. A területrendezési tervek meghatározzák a térségi szereplık és az eltérı érdekszférák számára a terület- és településrendezési lehetıségeket, kereteket. Ezért a Balatoni Területrendezési Szabályzat országos és regionális szintő érdekeket képvisel, egyúttal megfelelı mozgásteret biztosít az egyes önkormányzatok számára ahhoz, hogy - a területrendezési terv szabályozási elıírásainak átfogóbb keretei között - a megyei területrendezési tervekben, valamint a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatokban megfelelı fejlesztési lehetıségeket biztosítsanak a lakosság és a vállalkozói szféra számára, illetve meghatározzák az egyes telkek beépítésének részletes feltételeit. A többszörösen strukturált Balatoni Területrendezési Szabályzat a kiemelt üdülıkörzet területére és ezen belül a partközeli településekre általános érvényő elıírásokat, a térségi szabályozás övezeti tervlapjain lehatárolt területekre övezeti szabályozási elıírásokat határoz meg. A területileg általános érvényő szabályozási elıírásokat az 1068/1996. (VI. 21.) Korm. határozat 3.2. pontjában megfogalmazott igény ellenére - amely szerint az új térségi terv készítése során vízminıség-védelmi szempontból a teljes vízgyőjtıt

3 kell figyelembe venni - sem lehetett kiterjeszteni az üdülıkörzeten kívüli, de még a vízgyőjtın lévı települések területére. Ugyanis az önkormányzatok számára kötelezı érvényővé tett elıírások meghatározására csak a kiemelt térségek területén (jelen esetben a Balaton kiemelt üdülıkörzetében) van törvényi lehetıség. A Balaton vízminısége érdekében a vízgyőjtın szükséges korlátozások és a Balaton kiemelt üdülıkörzetében meghatározott elıírások közötti összhangot és átmenetet az Országos Területrendezési Tervben és hozzárendelt területrendezési szabályzatban kell megteremteni. A térségi szabályozás övezeti tervlapjain egy-egy érdekszféra szempontjából szabályozás alá vont területek jelennek meg. Az Országos Területfejlesztési Koncepció jövıképében meghatározott értékhierarchia szerint a természetvédelmi és környezetvédelmi célú övezetekben és övezeti elıírásokban, a Balaton partvonalához közeledve egyre szigorúbb elıírások jelennek meg. A tervezési terület egy-egy pontjára vonatkozó területrendezési szabályokat az általános érvényő és az övezeti szabályozási elıírások együttesen határozzák meg. A Balatoni Területrendezési Szabályzat elıírásai a hatályos jogszabályokkal és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tekintett kormányhatározatokkal (a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminıség javítására vonatkozó többször módosított 1068/1996. (VI. 21.) Korm. határozat és a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról szóló 2100/1995. (IV. 12.) Korm. határozat) összhangban, azokkal együtt határozzák meg a terület használatának szabályait. A Balatoni Területrendezési Szabályzat elıírásai a hatályos jogszabályok elıírásait a kiemelt üdülıkörzet térségére értelmezik (ha azok egyébként nem általános érvényő elıírások vagy nem erre a térségre vonatkoznak), a hatályos jogszabályok elıírásain szigorítanak, illetve a közérdek érvényesítése érdekében egy meglévı elıírást a jogforrások hierarchikus rendjében magasabb szintre emelik. III. Fejezet A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSA A BALATON KIEMELT ÜDÜLİKÖRZETÉNEK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELİÍRÁSOK 5. A meglévı erdıterületek beépítésre szánt területté való átminısítése tilos. Az egyes településeken lévı erdıterület nagysága összességében nem csökkenhet. A törvény elıírásai a Balaton kiemelt üdülıkörzetének területén lévı települések beépítésre szánt területén a telkek beépíthetıségét - a vízminıség védelme érdekében - a szennyvízcsatorna meglétéhez kötik. Az üdülıkörzet nem parti településein a rendelkezés szigorát öt évig terjedı türelmi idı oldja. Mivel építési igény döntıen a beépítésre szánt területeken jelentkezik, csatorna hiányában korlátozás alá esik a beépítésre szánt területek növelésének mértéke is. Az építmények és az infrastruktúra létesítményeinek elhelyezése - a természeti erıforrások, a táj szépsége és egyedisége védelme érdekében - szintén feltételekhez kötött. A Balatoni üdülıkörzet településeinek közigazgatási területén a Balatoni tájhoz hozzátartozó, sajátos természeti hagyományokkal rendelkezı termesztıfelületek, védelemre érdemes történelmi borvidékek találhatóak. Az elızıekbıl következıen vannak olyan elınyben részesített területhasználati módok, amelyeknek védelmét a törvény - az általános elıírásokon túlmenıen - külön övezeti szabályokban is elıírja (lásd még ). A törvény a Balaton kiemelt üdülıkörzetének teljes területén az ország egyéb területeinek szabályozásához viszonyítva szigorúbb levegıtisztaság-védelmi és zajvédelmi elıírásokat tartalmaz. 6. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve elsı felülvizsgálatát követıen a vízpart-rehabilitációs tervben (a továbbiakban együtt: vízpart-rehabilitációs terv), továbbá a településrendezési tervben zöldterületi területfelhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévı parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen a) más területfelhasználási egység nem jelölhetı ki; b) vízgazdálkodási terület tómederben, területfelhasználási területekkel közvetlenül érintkezı vízfelület, medencés kikötı nem alakítható ki; c) a gépjármőforgalom számára tervezett út, más jogszabályban meghatározott, kötelezıen kialakítandó parkoló, kerékpárút, gyalogút, vendéglátó-, sport-, szabadidı-létesítmény, illetve a terület gondozását szolgáló építmény a vízpart-rehabilitációs tervben foglaltakkal összhangban létesíthetı;

4 d) magánszemély tulajdonjogot nem szerezhet; e) a c) pontban felsorolt létesítmények területét és e létesítményeket, csak a bérleti szerzıdés legalább 10 évenkénti megújításával lehet bérbe adni; f) a terület közcélú használata - a létesítmények vagyonvédelme érdekében tett legszükségesebb intézkedések kivételével - a közterületi jelleg megırzése érdekében nem korlátozható. A Balaton partjának közösségi szempontból kiemelt fontosságú területei a közhasználatú zöldterületek. A régi zöldterületek helyének rögzítése és az újak kijelölése a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben megtörtént. E területek jelentıs közösségi funkciók befogadására is alkalmasak. Gazdaságos üzemeltetésük bérleti jogviszony mellett is biztosítható, de e bérleti jogviszony nem keletkeztethet egyéb, a területhez főzıdı jogokat, és nem veszélyeztetheti e területek közhasználatát, közterületi jellegét. A bérleti szerzıdések legalább tíz évenként történı megújítása azt a célt szolgálja, hogy a parkok átlagosan tízévente történı felújítását a bérleti jogviszony ne korlátozza. 7. Az üdülıkörzet területén lévı települések beépítésre nem szánt területén, külterületén a még meglévı beépítetlen vízparti területeket - legkevesebb 50 méter széles sávban - a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban, az egyéb területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a helyi építési szabályzat elıírásait az e törvény felszíni vízminıség-védelmi övezetre vonatkozó elıírásai szerint kell meghatározni. 8. (1) Az üdülıkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m 2 -nél kisebb telket kialakítani nem szabad. (2) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhetı, ha az osztás eredményeként a keletkezı telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási elıírások által megengedett mértéket meghaladná. 9. (1) Az üdülıkörzet területére kívülrıl - a regionális szennyvízgyőjtı és -tisztító rendszerre szennyvízcsatornahálózaton keresztül történı csatlakozás kivételével - szennyvizet bevezetni tilos. (2) Az üdülıkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a Balaton vízgyőjtı területérıl történı kivezetésérıl a gazdasági és mőszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni. (3) Az üdülıkörzet településeinek közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelezı. (4) Az üdülıkörzet azon településeiben, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a csatornába bekötött lakások, illetve üdülıegységek száma nem éri el a 60%-ot és a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelı kapacitású tisztítómőre csatlakozik, a település beépítésre szánt területe, illetve belterülete az január elsejei terület nagyságához képest - ha az övezeti szabályozás ezt lehetıvé teszi - legfeljebb 10%-kal növelhetı, partközelinek nem minısülı településeken 15%-kal növelhetı. (5) Az üdülıkörzet településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatornahálózat nem épült ki, illetve a tisztítómő tovább nem terhelhetı: a) december 31-ig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha vízzáró szennyvíztároló, illetve a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztisztító berendezés létesült; b) december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelı kapacitású tisztítómő megléte esetén lehet. (6) Az üdülıkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetıség a közcsatornára történı csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerő csatorna-közmőpótló) megléte esetén lehet. A módosítás azért szükséges, mivel a december 31-én lejárt határidı még a hiányzó önkormányzati és központi költségvetési pénzügyi források megléte esetén sem lenne tartható. Az Európai Unió tagállami költségvetésekkel szembeni követelményeinek való megfelelés kényszere miatt rövid távon nem várható a költségvetési adottságok, lehetıségek és így a költségvetési politika változása. A határidı módosítása azért szükséges, mert ellenkezı esetben a szabályozás a nem partközeli településekre alkalmazott szigorú szabállyal a háttér településeket lehetetlenítené el, azáltal, hogy nem lehetne újabb építési engedélyeket kiadni. A nem partközeli települések beépítésre szánt, illetve belterületeinek területére a Btv.-ben elıírt jelenlegi december 31-i határidı betartatása mind környezetvédelmi, mind humán egészségügyi szempontból alapvetı fontosságú lett volna. A Btv.-ben foglalt rendelkezésbıl kiolvasható jogalkotói célkitőzés ugyanis az, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat és a megfelelı kapacitású tisztítómővek kiépítését ösztönözze, ugyanis ez biztosít kellı garanciát a környezetvédelmi és humán egészségügyi célkitőzések megvalósítására. Mivel a vízzáró szennyvíztároló, illetve a szennyvíztisztító berendezés erre kevésbé alkalmas, a jogalkotó is csak átmeneti megoldásként tartja ezeket megfelelınek. Ezért a határidı túlzott mértékő meghosszabbítása helyett,

5 a fentiekre tekintettel, az eltérı, de egyaránt méltányolandó szempontok figyelembe vételével került meghatározásra a december 31-i határnap. 10. (1) Az üdülıkörzet településeire a természetvédelmi, tájesztétikai szempontokat, valamint a történeti településszerkezetet, a táj és település jellegét és az építészeti örökség (beleértve a helyi építészeti örökség) értékeit, az építészeti hagyományokat kiemelten figyelembe vevı településszerkezeti és szabályozási tervet, valamint helyi építési szabályzatot kell készíteni. (2) A település szabályozási tervében és a helyi építési szabályzatban szabályozni kell a tájékoztató táblák, a köztárgyak, hirdetı berendezések elhelyezhetıségét. 11. Ahol új épület építését e törvény nem engedi, a meglévı épületek bıvítése e törvény hatálybalépése után - a vonatkozó szabályozási elıírásoknak megfelelıen, ahol ezzel a lehetıséggel január 1. után még nem éltek, legfeljebb 25 m 2 -rel - egy alkalommal engedélyezhetı. 12. Az üdülıkörzet településeinek közigazgatási területén - a települési és tájkarakter védelme érdekében m 2 -nél nagyobb összes szintterülető, csarnok jellegő épületek építését csak a városok beépítésre szánt területén szabad engedélyezni. 13. (1) A települések beépítésre nem szánt részén terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg. (2) A települések beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedıen kell elhelyezni. (3) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. 14. Bányanyitás csak a rendkívüli értékő, az ország más területén föl nem lelhetı ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illı építkezés nyersanyagai (kı, homok, kavics) lelıhelyének területén - környezeti hatásvizsgálat alapján - engedélyezhetı. 15. Az üdülıkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetık, amelyek a) a kiemelten védett kategória levegıtisztaság-védelmi elıírásait teljesítik, és b) nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülıterületekre elıírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. 15/A. A BALATON KIEMELT ÜDÜLİKÖRZETÉNEK PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELİÍRÁSOK 16. (1) Az e törvényben meghatározott célok, valamint a külön jogszabályok szerinti környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási célok (a továbbiakban együtt: környezeti célok) megvalósítása érdekében a környezetvédelemért felelıs miniszter, a vízgazdálkodásért felelıs miniszter és a területrendezésért felelıs miniszter a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elsı felülvizsgálatát követıen együttes rendelettel partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervet fogad el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósítása érdekében a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elsı felülvizsgálatát megelızıen a vízgazdálkodásért felelıs miniszter rendelettel partvonal-szabályozási tervet fogad el. (3) A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv az ingatlanügyi hatóság által hitelesített ingatlannyilvántartási térképmásolat felhasználásával készül és - az alaptérképi elemeken túl - kötelezıen tartalmazza: a) a part szabályozási vonalát (a továbbiakban: szabályozási partvonal), b) az annak módosítására tett javaslatokat (a tervezett szabályozási partvonalat), c) az engedély nélküli mederfeltöltéseket, d) a minısített nádasok területét, e) a védett és védelemre tervezett természeti területeket, továbbá a természeti területeket, természeti értékeket, f) a természetes partszakaszokat, g) a területfelhasználási egységeket, h) a közterületeket, i) a környezeti célokkal összhangban ia) a kikötı létesítésére alkalmas partszakaszokat, ib) a parti sétány létesítésére alkalmas nyomvonalakat (a sétány jellegő és gyalogos útvonalakat) ic) a kerékpárút létesítésére alkalmas nyomvonalakat,

6 id) a strandok kijelölésére alkalmas partszakaszokat. (4) A (2) bekezdés szerint elfogadásra kerülı partvonal-szabályozási terv a (3) bekezdés felvezetı szövegében foglaltaknak megfelelıen készül, és kötelezıen tartalmazza a (3) bekezdés felvezetı szövegében, valamint a (3) bekezdés a), b), c), d) és ia) pontjában foglaltakat. (5) A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv meghatározása során figyelembe kell venni a) az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplı, a Balatonnal érintkezı telkek határvonalát, b) a mértékadó vízállást, a jégjárást és hullámverést, valamint a mederben kialakuló áramlási és fenék viszonyokat, c) a természeti területek, védett természeti területek, valamint a védett természeti értékek, megırzésének szempont- és feltételrendszerét, d) a parti zóna ökológiai funkcióját, e) környezeti célból megszüntetendı engedély nélküli mederfeltöltéseket, f) a meder egyes területein (szennyzugok) összegyőlı hordalékok és uszadékok rendszeres figyelemmel kíséréséhez és szükség szerinti eltávolításához főzıdı környezeti célokat. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakat a (2) bekezdés szerint elfogadásra kerülı partvonal-szabályozási terv meghatározása során is alkalmazni kell. (7) A szabályozási partvonal és a jogi partvonal közötti a) területen, amely a meder részének minısül, a feltöltés felülvizsgálatára, megszüntetésére külön jogszabályokban meghatározott hatósági eljárást kell indítani; b) meder részének nem minısülı terület feltöltésére, és a partvonal-szabályozási tervben meghatározott kikötésre alkalmas partszakaszon kikötı létesítésére - külön jogszabályokban meghatározott feltételekre figyelemmel - vízjogi engedély alapján kerülhet sor; c) feltöltésre került terület területfelhasználását a vízpart-rehabilitációs tervnek megfelelıen, valamint a d) pontban foglalt tilalommal összhangban kell meghatározni; d) terület, amely feltöltésre, illetve a Balaton medrébıl kiszabályozásra került, beépítésre szánt területbe nem sorolható. (8) A (7) bekezdés a) pontjában szereplı feltöltések felszámolásáról, illetve a (7) bekezdés b) pontjában szereplı feltöltések elvégzésérıl a vízügyi hatóság (a továbbiakban: hatóság), a kikötık létesítésérıl a hatóság vízjogi engedélyének megfelelıen a közlekedési hatóság külön jogszabályok szerinti eljárás során határoz. (9) A (8) bekezdés szerinti eljáró hatóság az állami ingatlanokat érintı eljárások megindulásáról a kincstári vagyon kezeléséért felelıs szervet és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı Részvénytársaságot tájékoztatja. (10) A (7) bekezdés a) pontjában szereplı feltöltések felszámolására az köteles, aki a feltöltést engedély nélkül megvalósította. (11) Amennyiben az engedély nélküli feltöltés megvalósítója ismeretlen, a feltöltéshez közvetlenül kapcsolódó parti ingatlan földhasználója köteles a feltöltés felszámolására. Több földhasználó esetében e kötelezettség egyetemlegesen terheli ıket. Amennyiben földhasználó nincs, e kötelezettség a tulajdonost terheli. (12) A Balaton medrének területe a (7) bekezdés b) pontja szerinti vízjogi engedély alapján változtatható meg. A szabályozás célja, hogy szőkítse a terveket elkészítı és jóváhagyó, valamint a jogalkalmazó közigazgatási szervek mérlegelési jogkörét. Ezért törvényben határozza meg a korábban alacsonyabb szintő jogszabályban meghatározásra kerülı tervek készítése, meghatározása során érvényesítendı követelményeket. A szabályozás annak érdekében, hogy a partvonal-szabályozási terv és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv már a tervkészítés során is egymásnak kölcsönösen megfeleltetve készüljön, egyesíti a tervkészítés folyamatát. A szabályozás szerint a partvonal-szabályozási tervet elsı alkalommal a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendelettel fogadja el, majd a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elsı felülvizsgálatával egyidejőleg a partvonal-szabályozási terv is felülvizsgálatra kerül és ezt követıen a környezetvédelmi és vízügyi, valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelıs miniszter együttes rendelettel fogadja el a két tervet. Az együttes rendeleti forma pótolja a partvonal-szabályozási terv jogilag formalizált döntéssel történı jóváhagyásának hiányát, továbbá azáltal, hogy a tervek együttes rendelettel kerülnek elfogadásra a partvonal-szabályozási terveket besorolja a szabályozott egyeztetési folyamatokkal rendelkezı vízpartrehabilitációs tervek egyeztetési rendszerébe, így pótolva egyszersmind a partvonal-szabályozási tervek egyeztetésére vonatkozó hiányzó szabályozást. A partvonal-szabályozási tervek elsı felülvizsgálatáig - vagyis az együttes rendeleti forma alkalmazásáig - a két terv közötti összhangot, valamint a partvonal-szabályozási tervben foglalt tartalom megfelelı egyeztetését a törvény azon rendelkezése [9. (Btv ának (6) bekezdése)] biztosítja, amely szerint a partvonal-szabályozási tervek elsı felülvizsgálatáig a kikötésre alkalmas partszakaszok és a szabályozási

7 partvonal tekintetében a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben foglaltakat kell irányadónak tekinteni, a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elsı felülvizsgálatáig adott rendeletalkotási felhatalmazás pedig biztosítja, hogy a partvonal-szabályozási terv elfogadása a felülvizsgálatig terjedı átmeneti idıszak alatt is jogilag formalizált módon történjék. A törvény rendelkezései tervkészítés hivatkozott szabályozásán túl, elıírják a mederfeltöltéssel, feltöltés felszámolásával, valamint a kikötı létesítésével kapcsolatos hatósági eljárások tekintetében a területrendezési hatóság bevonását is. A törvény a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv kötelezı tartalmi elemein túl, meghatározza a kikötésre alkalmas partszakaszok megállapításánál a környezeti célok elsıdlegességét és szerepét a kijelölésben, valamint a szabályozott partvonal kijelölésének és a parti területhasználat szabályainak egyéb szempontjait. A Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) a természetes tavak, így a Balaton, és a természetes tavak medrének tulajdonjogi viszonyait egymásra tekintettel rendezi. A meder és a part találkozási vonalának megállapítását a vízgazdálkodási hatósági jogkörök gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 10. -a szabályozza. A szabályozás célja, hogy a Balaton partvonalával kapcsolatosan speciális rendelkezéseket hozzon létre, vélelmezve, hogy a parti ingatlanhoz kapcsolódó feltöltés a parti ingatlan tulajdonosának (vagy egyéb jogcímen használójának) érdekében, tudtával és beleegyezésével történt, így az ı kötelességévé teszi az engedély nélküli feltöltés megszüntetését. 17. (1) A települések beépítésre szánt területe, belterülete nem növelhetı azokban a településekben, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelı kapacitású tisztítómőre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülıegységek száma nem éri el a 80%-ot. (2) A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómő tovább nem terhelhetı, új épület építésére építési engedély és a meglévı épület rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedély nem adható ki, amennyiben a rendeltetésváltozás többletszennyvíz kibocsátásával jár. Ha az érintett ingatlanon keletkezı szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építési munkái megkezdıdtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a rákötés tényleges megtörténte után adható ki. A évi CXII. törvény 17. (2) bekezdésének jelenleg hatályos rendelkezése indokolatlanul szigorú azon ingatlanok esetében, ahol a szennyvíz-hálózat kiépítése már megkezdıdött, de az építési engedély iránti kérelem elbírálásakor még nem fejezıdött be. Ha ugyanis a használatbavételi engedély kiadását az idıközben megépült szennyvíz-hálózatra történt rácsatlakozástól tesszük függıvé, akkor az építési engedély kiadása önmagában nem veszélyezteti a Balaton vízminıségét. (3) A települések közigazgatási területén csak korszerő, a Balatonra elıírt vízminıségi kategóriának megfelelı vízminıséget biztosító technológiájú szennyvíztisztító-telep létesíthetı. 18. (1) A települések a beépítésre szánt területeinek, belterületeinek növelésekor a növelés területének legkevesebb 10%-án zöldterületet kell létesíteni. (2) A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetık el vendéglátó-, sport-, szabadidı-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények. 19. (1) A kempingek területének más célra történı igénybevétele csak zöldterületként 4%-os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területen, üdülıházas üdülıterületen, illetve a különleges területfelhasználási egységek közül a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározottakban a) közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén 15%-os beépítettséggel; b) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, eredetileg közvetlen Balaton-parti kapcsolattal rendelkezı területen a visszamaradó telekre meghatározott területfelhasználási egység vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával, ha közvetlen parti kapcsolatáról 30 m széles közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas zöldterület területfelhasználási egység kisajátítása céljából lemondott; c) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen Balaton-parti kapcsolattal nem rendelkezı területen meghatározott területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; d) a Balatoni Kiemelt Üdülıkörzet partközeli településeinek területén lévı balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen a településrendezési tervekben meghatározható beépítési szabályok szerint történhet.

8 A Magyar Honvédségnél végrehajtott szervezeti változtatások következtében a szentkirályszabadjai repülıtérnek megszőnt a katonai hasznosítása és a Katonai Légügyi Hatóság visszavonta a repülıtér állami repülıtérként való üzemeltetési engedélyét, valamint a Honvédelmi Minisztérium értesítette az önkormányzatot, hogy a repülıteret átadja a számára. A törvénymódosítás elfogadásával jogilag is lehetıvé válik a repülıtér polgári hasznosítása, valamint nem kell alkalmazni a térséggel kapcsolatban az Országos Területrendezési Tervrıl szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 22. (2) bekezdés j) pontjában foglalt azon elıírást, amely szerint az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülıtér 13 km-es körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhetı ki. A törvény soron kívüli módosítását az EU által támogatott Észak-Balatoni hulladékgazdálkodási projekt keretében Királyszentistván területén tervezett hulladéklerakó megvalósíthatósága is indokolja (melynek területe az elıbb említett védıtávolságon belül van), valamint az, hogy az Európai Unió Strukturális Alapjából elnyert támogatás (13 millió euró) igénybevétele ne kerüljön veszélybe. A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 39. -ának l) pontjában szereplı további módosítások az OTrT. és a Btv., valamint fogalomrendszerük közötti összhang megteremtését szolgálják. A Balaton térségében az elkövetkezı években összehangolt, komplex régiófejlesztési program fog megvalósulni, a Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve címő dokumentumban megfogalmazottak alapján. E régiófejlesztési program fıbb céljai: a teljes balatoni régió fejlesztése, a minden célcsoport számára elérhetı minıségi turizmus létrehozása, a minıségi szolgáltatások és háttérfeltételek megteremtése, a vendégéjszakák számának növelése, valamint a jelenlegi rövid nyári szezon kiterjesztése az egész évre. A kempingekhez és szálláshelyekhez kapcsolódó fejlesztések során kiemelt célként jelenik meg a Fejlesztési Tervben: a kempingek minıségi fejlesztése az ADAG ötcsillagos követelményei szerint, szálláshelyek fejlesztése és bıvítése, mobil home-ok és telepített lakókocsis fejlesztések, - szolgáltatások bıvítése (sport, szórakozás). A kempingek ezirányú fejlesztésén túl, azonban elengedhetetlenül fontos egyéb fejlesztési célok és beruházások megvalósítása is, ezért szükségen a törvény kempingek területének más célú igénybevételérıl szóló rendelkezésének módosítása. A tervezett beruházások között szerepel: konferencia- és wellness hotel, gyermekhotel, apartmanhotel, yacht kikötı, apartmantelep és villapark, szórakoztató központ építése és fejlesztése. Ezen programok megvalósulásuk esetén segítik, egyfajta multiplikátor hatással lesznek az érintett településekre (települések ismertté válása, hírnevük öregbítése, munkahelyteremtés ( fı településenként), jelentıs többlet adóbevételek az önkormányzatoknak, Balaton egypólusosságának megszüntetése). A fejlesztési program megvalósításának szakmai megalapozottságát és szükségszerőségét alátámasztja a vendégforgalmi adatok alakulása is, miszerint a kempingek piaci részesedése mind kapacitás, mind pedig a vendég, illetve vendégéjszaka szám vonatkozásában jelentısen visszaesett az elmúlt 5 évben, s további visszaesés várható. A vendégforgalom egyre inkább a Fejlesztési Tervben megfogalmazott minıségi szolgáltatások irányába mozdul el. A fent vázolt programok megvalósításához szükséges a Balaton törvény módosítása. (2) A meglévı strandok területe nem csökkenthetı és más célra nem vehetı igénybe. A strandok területének legfeljebb 8%-a építhetı be, és a strandterület legkevesebb 65%-át növényzettel fedetten kell kialakítani - legkésıbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig - és fenntartani. 20. (1) Az üdülıkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án 5-30 méter széles közhasználatú parti sétány alakítandó ki, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására. (2) A part menti 30 méteres területsávon belül, a vízparti rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési terv és helyi építési szabályzat elfogadásáig, közterület nem idegeníthetı el, nem minısíthetı át, új épület nem építhetı, és meglévı épület nem bıvíthetı, kivéve a strandok higiénés és a kikötık használatához nélkülözhetetlenül szükséges épületeket. (3) A (2) bekezdésben foglalt elıírások érvényesítése következtében fellépı kártalanítási igény nem érvényesíthetı a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési terv és helyi építési szabályzat elfogadásáig, de legfeljebb három évig. (4) A part menti 30 méteres területsávra vonatkozóan a települési önkormányzatokat elıvásárlási jog illeti meg.

9 (5) A (4) bekezdésben meghatározott területre készült vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési tervek alapján meghatározott ingatlanokra, a települési önkormányzat kérelmére, az elıvásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (6) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a települések szabályozási tervében zöldterületi vagy vízgazdálkodási területfelhasználási egységbe kell sorolni. IV-V. osztályú nádas területén lévı parti sétány csak vízgazdálkodási területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedı parti sétányon kizárólag gyalog- és kerékpárút alakítható ki. (7) Parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhetı ki az I-III. osztályú minısített nádas területén. (8) A (6), (7) bekezdéseket a vízpart-rehabilitációs tervek elıkészítése során alkalmazni kell. A parti sétányt a Btv. 20. (6) bekezdése alapján zöldterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A 18. (2) bekezdése alapján az újonnan kijelölésre került zöldterületen 4%-os beépítettséggel elhelyezhetık vendéglátó-, sport-, szabadidı-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények. Továbbá a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeirıl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a alapján a zöldterületen a gépjármőforgalom számára tervezett utak és a zöldterületek megadott négyzetmétere után számított, más jogszabályban meghatározott parkolók is létesíthetık. Amennyiben a parti sétány kijelölése olyan területet érint, ahol jellemzıen természetes növényzet található (nádas, főzes élıhelyek), ott a zöldterületi besorolás szerint végezhetı beavatkozások a part jellegét, minıségét jelentısen megváltoztatják, és a szükségesnél nagyobb terhelést jelentenek természetvédelmi, környezetvédelmi szempontból. Szükséges tehát a parti sétány fogalmát úgy meghatározni, hogy az lehetıséget adjon olyan szakaszok kialakítására is, ahol legfeljebb gyalogos és kerékpáros közlekedés lehetséges, és épületek nem helyezhetık el. A vízgazdálkodási területfelhasználási egységbe sorolás ennek a célnak megfelel, hiszen ez az övezeti besorolás nem tesz lehetıvé olyan jelentıs beavatkozásokat, mint a zöldterület. Az 5 m-nél keskenyebb szakaszokon - a zavaró hatás miatt - egyáltalán nem szabad parti sétányt kijelölni, sem zöld-, sem vízgazdálkodási területen. A szabályozás a IV. és V. minıségi osztályba sorolt nádasok területén a parti sétány kialakítását a zöldterület területfelhasználási egységre vonatkozó rendelkezésekhez képest szigorúbb feltételekhez köti. A nádas minısítésben I-III. minıségi osztályba sorolt nádasok a Balaton legértékesebb nádasai, ezért ezekre a területekre a gyalogos és kerékpáros forgalom bevezetése nem engedhetı meg. 21. A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges elızetes tisztítás után, az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságok által meghatározott feltételek szerint lehet. 22. (1) A települések közigazgatási területének a tó felıl látható részén mindenfajta bányászati tevékenység tilos. (2) A települések közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetık és a meglévık nem bıvíthetık. (3) A települések közigazgatási területén lévı hulladéklerakó, hulladékkezelı telepek területi bıvítés nélküli korszerősítésére, illetve ha ez nem lehetséges, felszámolására - a partközeli városokban a szelektív hulladékgyőjtési és hulladékkezelési rendszerre alapozott - hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni. A törvény a Balaton kiemelt üdülıkörzetének partközeli településeinek beépítésre szánt területén - a tómeder irányában egyre szigorúbb szabályok alkalmazásának elve szerint - az építési hatósági engedély kiadásának feltételét a szennyvízcsatorna hálózat meglétéhez és hatékony mőködtetéséhez köti. E területeken türelmi idıt a törvény nem biztosít. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére és a meglévı szennyvízcsatorna hálózatra történı rákötésre ösztönöz a beépítésre szánt területek kijelölését korlátozó feltétel is. A partközeli településeken a törvény a települések területfelhasználásának rendjét, a létesítmények használati értékét növelı, üdülési és idegenforgalmi szempontból a minıségi fejlesztést elısegítı, a zsúfoltságot oldó konkrét mérıszámokkal meghatározott elıírásokat vezet be. A beépítésre szánt területen belül a vízparti üdülési igényeket kiszolgáló szolgáltató és sportlétesítmények területén az országos településrendezési és építési követelményektıl eltérıen a kisebb beépítési arányokat engedı szabályozás a minıségi ellátáshoz szükséges nagyobb zöldfelületek kialakítását segíti elı. E területeken a vízparti üdülési lehetıségeket gazdagító, pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, kerékpárút, pihenı- és játszóhelyek, sportpályák, egyéb zöldfelületek) alakíthatók ki. A települések területén a zöldterületek arányának növelésére ösztönzı elıírások, e területek beépítési százalékának az országos elıírásoktól eltérıen megnövelt értéke a zöldterületeken elhelyezhetı vendéglátó, szolgáltató létesítmények elhelyezését, a zöldterületek funkciógazdagságának növelését szolgálja. Az üdülési adottsággal rendelkezı települések tervezésénél a településrendezés számára orientáló szabály az üdülési adottságot jelentı természeti elemmel (jelen esetben a vízparttal) közvetlen térkapcsolatot teremtı, közhasználatú zöldterületek növelésének elıírása. A törvény vonatkozásában ez a tervezési alapelv a

10 települések belterületéhez csatlakozó partszakasz legkevesebb 30%-án 5-30 méter széles parti sétány kialakításának igényében fogalmazódott meg. A vízparti üdülıhelyeken az üdülési komfort megteremtésének egyik nem mellızhetı formája a vízfelülettel vizuális és fizikai kapcsolat biztosítása. A passzív rekreációs tevékenységek körébe sorolható tevékenységekhez, a természeti elemek zavartalan szemléléséhez, a parti sétányról feltáruló tájkép látványának térélményt jelentı megéléséhez helyet kell biztosítani. Az aktív rekreációs tevékenységek között a vízisportok és a strandolás olyan tevékenységek, amelyek csak a vízparthoz köthetık. A két rekreációs tevékenységtípus intenzitásában, létesítményigényében eltérı, ezért közöttük az átmenetet is biztosítani kell. Ezeknek a területhasználati igényeknek a kielégítésére - területfelhasználási sajátosságaik révén - leginkább a zöldterületek alkalmasak. A többféle, olykor egymást is zavaró funkció elhelyezése a partmenti területeken kellı körültekintést igényel. E területek rendezése meghatározó lehet a Balaton parthasználatának rendezése és a minıségi turizmus fejlesztési lehetıségei szempontjából. Ugyanakkor a települések egykori külterületi partszakaszai mellett természetes vegetációjú, megtartandó, helyenként védendı élıhelyek találhatóak. A sokféle érdek által megfogalmazott területigény kielégítése, a közöttük lévı összhang megteremtése országos érdek. Ezért a törvény e területek rehabilitációs tanulmánytervének elkészítését a központi államigazgatási szervek feladatává teszi (lásd még 58. ). VÉDELMI ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELİÍRÁSAI Természetvédelmi övezet 23. (1) A védett természeti területek alövezetén (V-1): a) a Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı; b) a szántó mővelési ágú területek nem építhetık be; c) a kertgazdasági területek alövezetébe is besorolt területeken 2700 m 2 -nél kisebb telkek nem építhetık be; d) új bányanyitás nem engedélyezhetı; e) természetközeli erdımővelés, környezetkímélı mezıgazdasági termelés, integrált szılımővelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhetı; f) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlı vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetık; g) a beépítésre nem szánt területeken a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos; h) egyéb közmővezetékek és mőtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetık el; i) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthetı. (2) Az (1) bekezdés f)-h) pontjaiban foglalt rendelkezések alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. 24. A védelemre javasolt területek alövezetén (V-2) a természeti és az érzékeny természeti területeken a mővelési ágak megváltoztatása, illetve közmő és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhetı. 25. Az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetén (V-3): a) beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı; b) csak extenzív jellegő vagy természet- és környezetkímélı gazdálkodási módszerek használhatók; c) a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott értékhierarchia szerint a sajátos vonzerıre alapozott fejlesztés csak a táj és a környezet fokozott védelmével valósítható meg. Különösen indokolt a védelem a már védett és a védelemre javasolt természetvédelmi területeken, ahol a védelem alapvetı céljaival összeegyeztethetetlen tevékenységek (bányanyitás, intenzív mezıgazdálkodás) és létesítmények elhelyezése szigorú feltételekhez kötött. A törvény azonban nem kívánja a települések fejlıdését parttalanul korlátozni. Így a Nemzeti Park bemutató övezete irányában a belterület növelését - ha a szabályozási elıírások összessége ezt lehetıvé teszi - megengedi.

11 Táj- és településkép-védelmi övezet 26. (1) A tájképvédelmi, illetve tájkarakter megırzése szempontjából kiemelt jelentıségő területek alövezetén (T-1): a) beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı; b) a mővelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelı termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erısítése, valamint közmő és közút építése érdekében engedélyezhetı; c) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megırzendık; d) új üzemanyagtöltı állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthetı; e) új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlı vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetık, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendı értéket veszélyeztetne, károsítana. (2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. 27. A településkép-védelmi területek alövezetén (T-2): a) a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelmérıl szóló rendeletben - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - meg kell határozni és elı kell írni az épületek paraméterei mellett, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedı megjelenését meghatározó elemeket és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelı építési anyagok használatát; b) új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlı vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetık, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendı értéket veszélyeztetne, károsítana. A táj- és településkép-védelmi övezetek fogalmának bevezetésével lehetıvé vált a lehatárolt területeken a tájkarakter, a tájkép egységét megbontó használat korlátozása, tájesztétikai szempontok érvényesítése. Ennek érdekében a törvény elıírja, hogy a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatban, valamint a T- 2 alövezetben a helyi építészeti örökség védelmérıl szóló rendeletben konkrétan meg kell határozni és védeni kell az adott hely esztétikai megjelenését determináló elemeket és az adott helyre jellemzı hagyományos építészeti megoldásokat. A Balaton kiemelt üdülıkörzetének egészére érvényes, az építészeti hagyományok megırzésére vonatkozó elıírást alkotni a sokféle adottság (pl. északi és déli part, vízparti és háttértelepülések, szılı- és gyümölcstermı területek) miatt nem lehetett, ezért a törvény ezeknek az elıírásoknak meghatározását a kötelezıen megalkotandó helyi rendeletek hatáskörébe utalja. 28. A kiemelt jelentıségő épített környezeti értékek és régészeti területek alövezetén (T-3): a) a település szabályozási tervében a kiemelt jelentıségő épített környezeti értékek és régészeti területek tágabb környezetére védıövezetet kell kijelölni; b) a védıövezetben környezeti érték, illetve a régészeti terület történeti jellegét, a bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztetı köztárgyak, hirdetések, közmő és távközlési nyomvonalas létesítmények elhelyezésének szabályait - a kulturális javak védelmérıl, illetve a mőemlékvédelemrıl szóló törvényekkel, valamint a védettségi határozatban lévı korlátozásokkal összhangban - kell meghatározni; c) a terület funkcionális mőködését, illetve a bemutathatóságot biztosító új villamosenergia-ellátási, valamint távés hírközlı vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel építhetık, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés magát a védendı értéket veszélyeztetné, károsítaná. Különös figyelmet érdemelnek a kiemelt jelentıségő épített környezeti értékek és régészeti területek, amelyek védelmét a tervre alapozott BT az övezeti szabályozási tervlapon meghatározott tágabb környezetükre kívánja kiterjeszteni. Tájrehabilitációs övezet 29. A komplex tájrehabilitációt igénylı területek alövezetén (R-1): a) az emberi tájhasználat során jelentıs mértékben átalakított, sérült területek, mőszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása, újrahasznosítása során a jelenleginél kedvezıbb, a környezı területek adottságainak, használatának megfelelı újrahasznosítást kell megvalósítani; b) az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény elıírásai szerint készített tájrendezési terv alapján, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályokkal összhangban a településrendezési terv szabályozási tervében és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. 30. Az ökológiai rehabilitációra javasolt területek alövezetén (R-2):

12 a) beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı; b) építési tevékenység nem folytatható; c) a tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani; d) a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény elıírásai szerint készített tájrendezési terv alapján a helyi szabályozási tervben kell meghatározni. Az üdülıkörzetben nagyszámban található tájsebek (komplex tájrehabilitációt igénylı területek, a mőszaki védelem nélküli hulladéklerakók) és az ökológiailag károsodott területek lehatárolására szükség volt. E területeken nem elegendı a bányászatról szóló törvény elıírásai szerinti tájrendezési terv elkészítése, valamint a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban az újrahasznosítási mód meghatározása hanem el kell érni, hogy a területhasználat így meghatározásra került szabályai beépüljenek a településrendezési tervekbe és a helyi építési szabályzatokba is. Az ökológiai rehabilitációra javasolt területeken, mivel azokon a természetközeli állapot, illetve értékes ökoszisztémák visszaállításának lehetısége adott, az ökológiai rehabilitációt végképp ellehetetlenítı tevékenységek korlátozása - már a rehabilitációt megelızı idıszakban is - indokolt. Felszíni szennyezıdésre érzékeny területek övezete 31. A felszíni szennyezıdésre fokozottan érzékeny területek alövezetén (SZ-1): a) korlátozott vegyszer- és mőtrágya-használatú, környezetkímélı vagy extenzív mezıgazdasági termelés, ezen belül integrált szılıtermesztés folytatható; b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelı telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végzı telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthetı. 32. A felszíni szennyezıdésre érzékeny területek alövezetén (SZ-2) környezetkímélı erdı- és mezıgazdasági termelés folytatható. 33. A felszíni szennyezıdésre kevésbé érzékeny területek alövezetén (SZ-3) az üdülıkörzet, illetve a települések üzemelését, környezetvédelmét szolgáló létesítmények - pl. szennyvíztisztító, hulladékkezelı telep, hulladékátrakó állomás stb. - elhelyezésére a településrendezési, illetve a megyei területrendezési tervekben jelölendı ki terület. A felszíni szennyezıdésre érzékeny területek övezetén, amely az üdülıkörzet jelentıs területét lefedi, a felszínre juttatott és onnan a felszíni és a felszín alatti vízkészletbe könnyen bemosódó, vegyszer, illetve egyéb szennyezı anyag kijuttatásával járó tevékenység generális tiltása vált szükségessé. Felszínmozgásra érzékeny területek övezete 34. A felszínmozgásra érzékeny területek alövezetén (P-1): a) az alövezetbe besorolt területek határait a településrendezési tervek szabályozási tervében fel kell tüntetni; b) beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı; c) a felszíni vizek és belvizek szakszerő elvezetésére szolgáló létesítményeket a településrendezési tervekben tervezni kell. 35. Az eróziónak fokozottan kitett területek alövezetén (P-2): a) a földhasznosítás (mővelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédı agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdısítésével - kivéve a szılıkataszter szerint I. osztályú területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni; b) a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben, illetve a borvidékekre készítendı rekonstrukciós tervekben kell meghatározni. 36. A földrengés szempontjából potenciálisan veszélyeztetett területek alövezetébe (P-3) besorolt területek határait a településrendezési tervek szabályozási tervében fel kell tüntetni. A felszínmozgásra érzékeny területek övezetén, a felszín megbontásával járó, illetve a felszíni vizek és belvizek elvezetését célzó tevékenység végzését, a hatályos jogszabályban rögzített eljárásokat kiegészítve, a BT külön feltételekhez köti. Jelen törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló törvény településrendezési tervek tartalmi követelményeirıl szóló elıírásait pontosítva, kötelezı elemként írja elı e területek határainak feltüntetését és az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylı elemei között, a felszíni vizek és belvizek elvezetésére szolgáló létesítmények tervezését.

13 Felszíni vízminıség-védelmi övezet 37. A vízminıség-védelmi területek alövezetén (F-1): a) a beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı; b) erdıterületen elsısorban védelmi rendeltetéső erdı, mezıgazdasági területen csak nádas, gyep mővelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közmőterület jelölhetı ki; c) épületek építése, bıvítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esıbeálló jellegő építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggı gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhetı; d) új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítı nem létesíthetı; e) a már meglévı, feltöltött zagyterek területét a településrendezési tervekben zöldterület vagy erdıterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 38. A tómeder alövezetén (D-1): a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenıen nem csökkenthetı; b) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtıl eltérıen - megváltoztatni és az élıvilágra, a vízminıségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c) a parti móló, hullámtörı és kikötıi létesítmény kivételével a tómederbe állandó létesítmény, sziget stb. nem építhetı; d) a parti élıvilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértı, ideiglenes jellegő, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos mőtárgy (pl. csónakkikötı, strandlétesítmények) helyezhetı el; e) az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás eseteitıl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minıségét károsítja, illetıleg a nádas pusztulását eredményezheti; f) a IV-V. osztályú nádasban - védett természeti terület kivételével - az e) pont szerinti tevékenység a vízi állás létesítés kivételével a hatóság engedélyével végezhetı, vízi állás a jegyzı engedélyével létesíthetı; g) a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével - amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti vagy károsítja; h) a tómeder nádasában, valamint a védett természeti területen lévı nádas területén, a kihirdetett partvonalszabályozási és vízpart-rehabilitációs terv által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkezı kikötık esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévı közhasználatú strandok elıtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható; i) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármő, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötıben kikötıhellyel, a tómeder területén nem tárolható; j) a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi jármő a tómeder területén csak kiépített kikötıben tárolható. A szabályozás célja, hogy törvényi szinten biztosítsa a Balaton nádasainak magas szintő védelmét, feloldja azt az ellentmondást a szigorúbb szabályozás javára, amely a nádasokkal kapcsolatosan a Btv. és az alacsonyabb szintő szabályozás között feszül. Részletesen szükséges felsorolni, hogy a minısített nádasok, valamint a védett természeti területeken található nádasok, - így a környezeti érdek - milyen szintő védelmet élveznek. A szabályozás másik célja a kikötık létesítéséhez főzıdı idegenforgalmi, gazdasági, rekreációs érdek és a környezeti érdek konfliktusának feloldása. A szabályozás a meglévı szigorú tilalmak mellett lehetıvé teszi, hogy a környezeti szempontból is kikötésre alkalmas partszakasznak kijelölt helyen, a minısített nádasokban meglévı és nyilvántartásba vett nyiladékok fenntarthatóak legyenek, így az engedéllyel megépített kikötı nem válhat használhatatlanná a kikötıt üzemeltetık számára. FUNKCIONÁLIS ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELİÍRÁSAI Térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezete 39. A közlekedési létesítmények és védısávjai alövezetén (I-1):

14 A térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezetében a szabályozási elıírások a közlekedési, közmő és távközlési nyomvonalas létesítmények nyomvonalát, a létesítmények helyét, környezetük területhasználatával kapcsolatos szabályokat rögzítik. A nyomvonalakat és a létesítmények helyét a településrendezési tervekben, illetve a készülı kiviteli tervekben kell pontosítani. A terv a térségi hulladékkezelı elhelyezésére vonatkozó konkrét helykijelölési javaslatot nem tesz, de a korlátozó feltételek meghatározása után, a térségi hulladékkezelı elhelyezésére alkalmas területek alövezetén lehatárolt területekkel meghatározza az elhelyezésre alkalmas területeket. a) a meglévı M7 gyorsforgalmi út nyomvonalán a kialakult építési területet fenn kell tartani, a bıvítést ezen belül kell megvalósítani; b) a tervezett gyorsforgalmi utak (M7 folytatása Balatonföldvár és Kıröshegy térségében terepszint közelében vagy az alatt kialakított nyomvonallal, továbbá az M8, M65, M76) területét az érintett települések közigazgatási területén kell biztosítani, ennek érdekében a terveket pontosítani kell, amelynek során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani; c) a meglévı, korrekciókkal megmaradó fıutak (67., 68., 71. és 75. sz. fıút) megtartandó szakaszainak nyomvonalai és meglévı építési telkei megtartandók, a korrekciós szakaszokat a szakági és településrendezési tervek alapján kell figyelembe venni; d) a Veszprém-Tapolca-84. sz. fıút-71. sz. fıút közötti új fıút nyomvonalát (leendı 77. sz. fıút) a 7701., a 7301., a és a jelő összekötı utak nyomvonalának fejlesztésével, paraméterek javításával, a településeket elkerülı szakaszok megvalósításával kell kialakítani; e) a 77. sz. fıút megvalósításával egyidejőleg a 77. és 71. sz. fıutakat összekötı utakat is meg kell építeni; f) a meglévı és megmaradó térségi jelentıségő mellékutak (Veszprém-Balatonalmádi, Zalacsány-Galambok, Balatonszentgyörgy-Szıcsénypuszta-Zalakomár, Szıcsénypuszta-Marcali, Fonyód/Balatonboglár-Lengyeltóti- Kaposvár, Szántód-Kaposvár, Lepsény-Berhida) nyomvonala megtartandó; g) térségi jelentıségő mellékutakat kell kialakítani a következı irányokban: ga) 77. sz. fıút-hidegkút-balatonszılıs-aszófı/balatonfüred, gb) Nagyvázsony-Zánka, gc) Diszel-Badacsonytomaj, gd) Marcali-Somogyvár-Gamás-Nagykónyi, ge) Lengyeltóti-Somogymeggyes-Tab-65. sz. fıút; h) az E69 jelő Budapest-Murakeresztúr-országhatár nemzetközi vasúti törzshálózati fıvonal kitérési lehetıséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védıtávolságainak területigényét a szakági és a településrendezési tervek alapján kell meghatározni; i) a Balatonakarattya-Balatonfőzfı közötti vasútvonal feltételes nyomvonalának biztosításához, a Székesfehérvár- Celldömölk hazai törzshálózati fıvonalból kiágazó vasútvonal területigényét - szakági tervek alapján - a Szabadbattyán-Tapolca hazai törzshálózati fıvonal balatonkenesei szakaszán a csúszásveszély megszüntetéséig biztosítani kell; j) a vasútállomások, megállóhelyek eredeti - a századfordulós indóházak jellegét ırzı - építészeti karakterét meg kell ırizni; k) a vitorláskikötı-hálózat bıvítése a vízparti rehabilitációs szabályozási terv alapján, a természetes növényzet megtartásának figyelembevételével lehetséges; l) a meglévı négy repülıtér la) Sármelléken nemzetközi kereskedelmi repülıtérként, lb) Siófok-Kilitin kereskedelmi (nemzetközi) repülıtérré fejleszthetı repülıtérként, lc) Veszprém-Szentkirályszabadján kereskedelmi (nemzetközi) repülıtérré fejleszthetı repülıtérként, ld) Tapolcán nem kereskedelmi (a tulajdonos, illetve az üzemeltetı kezdeményezésére kereskedelmi repülıtérré nyilvánítható) repülıtérként megtartandó és fejlesztendı; m) a meglévı és pontosított nyomvonallal rendelkezı gyorsforgalmi és fıforgalmi utak külterületi szakasza mentén a tengelytıl számított m-es védısávot; n) a meglévı és pontosan megtervezett nyomvonallal rendelkezı valamennyi mellékút külterületi szakasza mentén a tengelytıl számított m-es védısávot kell figyelembe venni; o) a vasútvonalak mentén méteres, valamint a vasútállomások mellett a szélsı vágányoktól számított 50 méteres védısávot kell figyelembe venni, kivéve ahol a településrendezési tervekben ettıl eltérı szabályozás szerepel.

15 40. A közmőhálózatok és védısávjai alövezetén (I-2): a) a közmővezetékeket és a közmőlétesítményeket közterületen vagy közlekedési és közmőterületen kell elhelyezni, ettıl eltérı elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhetı; b) a meglévı közmővezetékek és közmőlétesítmények helyét közterületként kell kiszabályozni, ha közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor a szolgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani; c) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletnek az érintett területre vonatkozó elıírásai a helyi építési szabályzatba továbbvezetendık; d) a szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelı kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követıen lehet engedélyezni; e) a 20 személygépkocsi befogadóképességőnél nagyobb gépkocsiparkolók felületérıl az összegyőjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvízcsatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethetı; f) a termikus energiaigények kielégítése, a levegıtisztaság védelme érdekében, távlatban csak vezetékes energiahordozó (villamos energia, földgáz), vagy a környezet károsodását nem okozó megújuló energiaforrások igénybevételével engedélyezhetı; g) a közmő és távközlési nyomvonalas létesítmények és járulékos létesítményeik elhelyezésénél a tájképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni. 41. A térségi hulladékkezelı elhelyezésére alkalmas területek alövezetén (H-1): a) új hulladékkezelı telep beépítésre szánt terület szélétıl legalább 1000 méter távolságra helyezhetı el; b) a környezetvédelmi követelményeknek megfelelı térségi hulladéklerakók, hulladékkezelı telepek létesítésére és üzemeltetésére a megyei területrendezési tervekkel és a települések településrendezési terveivel összhangban hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni. Települési övezet 42. A települési területek alövezetén (U-1): A település egykori belterületére, beépítésre szánt területére vonatkozó szabályozási elıírásokat azért nem lehetett teljes körően meghatározni, mert a területrendezési tervek léptéke az ehhez szükséges vizsgálati mélységet nem teszi lehetıvé (telek mérető szabályozási elemek). Azonban néhány, az egykori belterületre, beépítésre szánt területre vonatkozó szabályozási elıírás, amely a közérdek megfogalmazását, érvényesítését és az üdülıkörzet értékteremtı területhasználati sajátosságainak védelmét szolgálja, a területrendezési tervet jóváhagyó törvényben is megfogalmazásra kell kerüljön azért, hogy ezek az elıírások a térségi szereplık és a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzatok számára is kötelezı érvényőek legyenek. a) a településrendezési tervek történeti, építészeti, településszerkezeti adottságaival, valamint a felszíni vízrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kötelezıen figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévı beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévı építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerősítésének lehetıségét e törvény szabályozási elıírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. 43. A gazdasági területek alövezetén (X-1): a) a település beépítésre szánt területétıl elkülönülı alövezetben a környezet, a táj értékeit és a térségben élı, üdülı embereket egyaránt kímélı, a környezetet nem károsító tevékenység folytatható; b) az új telephelyek területének 40%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. 44. Ipari park jellegő üzemi területek alövezetén (X-2): a) a település beépítésre szánt területéhez kapcsolódó alövezetben a környezetet nem károsító tevékenység folytatható; b) a környezetét szennyezı vagy károsító meglévı létesítmény mőködésével kapcsolatban a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 74. -a szerint kell eljárni; c) az új telephelyek területének 30%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. Termelési övezet

16 45. Az árutermelési mezıgazdasági területek alövezetén (M-1): Az üdülıkörzet településeinek közigazgatási területén a beépítésre szánt területeken kívül, mezıgazdasági mővelésre alkalmas területek, erdıterületek, helyenként mőködı bányák területei találhatóak. Ugyanakkor a beépítésre szánt területek fogytával az üdülési funkció is megjelent ezeken a területeken, és napjainkra a nagyüzemi mővelésre nem alkalmas egykori zártkerti területeken (a tervben kertgazdasági területek alövezeteként jelölve) számottevı méreteket öltött. Ezek a területek vezetékes vízzel alig ellátott területek, és csatornázásukra is kevés az esély. A hiányos infrastruktúra miatt ezeken a területeken az építés szigorú feltételekhez kötött. a) az alövezet területébıl a településrendezési tervek készítése során - ha az övezeti szabályozások összessége lehetıvé teszi - beépítésre szánt terület kijelölhetı; b) szántóföldi mővelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerő használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m 2 -t nem haladhatja meg; c) gyep mővelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m 2 -t nem haladhatja meg; d) a szılımőveléssel hasznosított területen - az e) pontban foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterület a telek 1%-át, illetve az 500 m 2 -t nem haladhatja meg; e) a Balaton jogi partvonalával nem érintkezı, szılımőveléssel hasznosított telkekkel rendelkezı tulajdonos - ha az egy borvidéken lévı telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szılıje mővelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggı építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik - a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévı - telkén. A beépíthetı terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévı telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti elıírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre - a tulajdonos érdekében - telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni; f) mővelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezıgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; g) a telkek mővelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80%-án meghatározó; h) állattartó épületet a tómedertıl legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektıl legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni. 46. A kertgazdasági területek alövezetén (M-2): a) a beépíthetı telek legkisebb nagysága 2000 m 2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése elıtt a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat más mértéket határozott meg; b) 1500 m 2 -nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése elıtt jóváhagyott településrendezési terv és helyi építési szabályzat alapján sem lehet építeni; c) gazdasági épületet csak mővelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni; d) az építhetı épületek építménymagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert; e) a meglévı építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerősítésének lehetıségét e törvény szabályozási elıírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; f) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhetı el; g) a települések közigazgatási területébıl a kertgazdasági területek alövezetébe sorolt terület legfeljebb 20%-án - ahol a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott - a településrendezési tervekben kijelölt területeken, legkevesebb 3000 m 2 nagyságú mővelt telkeken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhetı; h) mőveltnek az a telek minısül, amelynek legalább 80%-án szılı, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található. 47. A meglévı erdıterületek alövezetén (E-1):

17 a) az üdülıkörzetben lévı erdıterületek mővelési ága nem változtatható meg, kivéve a szılıkataszter I. osztályú területeket, illetve a termıhelyre jellemzı természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhetı az erdırıl más mővelési ágra való átminısítés; b) a védett erdıterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdı- és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni; c) az erdıterületen épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; d) a védett erdıterületen közút, közmő és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhetı; e) a szigorúan védett erdıterületek kivételével az erdık szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell; f) az erdıterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdıgazdálkodási célból szabad. Az árutermelı mezıgazdasági területek alövezetén és az erdıterületeken az építendı épület a terület mővelési ágának megfelelı, rendeltetésszerő használatot kell szolgálja. Míg az árutermelı mezıgazdasági területekbıl - a települések fejlesztési igényeinek megfelelıen - beépítésre szánt terület kijelölhetı, addig az erdıterületek alapterületi védelme érdekében, a mővelési ág megváltoztatása csak kivételes esetben lehetséges. Az erdıterületek védelme érdekében az egész üdülıterületre vonatkoztatva érvényes szabály mondja ki, hogy az erdıterületbıl beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki és az erdıterület összessége nem csökkenthetı. Az üdülıkörzet erdısültségének növelése érdekében meghatározásra kerültek az erdısítésre javasolt területek is, ahol csak az erdıtelepítés lehetıségét megırzı területhasználat folytatható. 48. Az erdısítésre javasolt terület alövezetén (E-2): a) beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, illetve a belterület nem bıvíthetı; b) az erdı mővelési ág létrejöttéig az alövezetben csak az erdıtelepítés lehetıségét megırzı területhasználat folytatható; c) az alövezetbe természetszerő, elegyes erdıket kell telepíteni. 49. A mőködı bányák alövezetén (B-1): a) az ország szempontjából kiemelten fontos nyersanyagokat (pl. kvarchomok, bazalt) kitermelı, illetve a helyi építés anyagait biztosító mőködı bányák területére tájrendezési (rekultivációs) terv készítendı; b) az a) pontban meghatározott tájrendezési tervben a bányamővelés, illetve a rekultiváció, a jövıbeni hasznosítás egyedi feladatait kell rögzíteni, amelyeket a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kötelezıen figyelembe kell venni. Minıségi fejlesztést szolgáló övezet 50. A turisztikai fejlesztési területek alövezetén (Ü-1): a) az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetık be, legfeljebb 8%-os beépíthetıséggel; b) az építendı épületeket a rendeltetés és a szőkebb környék építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni; c) épület elhelyezésére, meglévı épület bıvítésére csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelı kapacitású tisztítómő megléte, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése esetén adható ki építési engedély; d) a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. A minıségi fejlesztést szolgáló területeken belül a BT különös figyelmet szentel a turisztikai fejlesztési területeknek. Annak érdekében, hogy a kiváló tájképi adottságú, jó közlekedési lehetıségekkel bíró területek az idegenforgalom minıségi fejlesztési területeivé, a nagy helyigényő - a szabadidı eltöltésének lehetıségeit jelentısen gazdagító - beruházások célterületeivé válhassanak, a szabályozási elıírások nem teszik lehetıvé e területek hétvégiházas üdülıterületté történı besorolását. A telekalakítás alsó határát a BT 5 ha-ban határozza meg. A törvény a településrendezési terv számára nem írja elı a lehetséges funkciót, de a hétvégiházas üdülıterületen kívül, az üdülıházas üdülıterület 30%-os, illetve az ún. különleges területfelhasználási egységek 40%-os beépítettségét sem engedi a területre. Ezzel e területek zöldfelületi jellegét kívánja megırizni. A zöldterületeken megengedett 2%-os beépítettséget viszont az idegenforgalmi fejlesztéshez szükséges épületek elhelyezésének biztosítása érdekében négyszeresére emeli fel. A turizmus minıségi fejlesztése nem csak az (Ü-1) alövezetben valósul meg, hanem a meglévı üdülıterületek átstrukturálódásával, az idegenforgalmi létesítmények korszerősítésével is. Jelentıs turisztikai fejlesztések valósulhatnak meg a vízpart-rehabilitációval érintett partközeli területeken is. 51. A szılıkataszter szerinti I. osztályú területek alövezetén (C-1):

18 A minıségi fejlesztést szolgáló területek között a minıségi szılı- és bortermıterületek védelme érdekében lehatárolásra kerültek a szılıkataszter I. és II. osztályú területei. A BT ezeken a területeken a szılı- és gyümölcstermesztés feltételeit biztosítja és támogatja. A termıfelület védelme érdekében beépítésre szánt területek nem, vagy csak szigorú feltételek mellett jelölhetık ki. Építeni csak a rendeltetés szerinti használatnak megfelelı funkciójú épületet, az árutermelési, illetve kertgazdasági mezıgazdasági területek alövezetén megengedett beépítési százaléknak és a közmővesítettségi feltételeknek megfelelıen lehet. A szılıterületek védelmével, a mővelés ellenırzésével és nyilvántartásával nevesül e területen a hegyközség feladata is. a) a szılıkataszter szerinti I. osztályú területek - a települési övezeti szabályozás által belterületbe vonható területek kivételével - beépítésre szánt területté nem jelölhetık ki, illetve nem vonhatók belterületbe; b) építeni csak a legalább 80%-ban szılımőveléssel hasznosított telken, kizárólag a szılımővelést, szılıfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 alövezetekhez tartozó szabályozási elıírások lehetıvé teszik, lakófunkciót is kielégítı épületet lehet; c) a terület szılımőveléssel hasznosítandó; d) a területen lévı földrészletek jelenlegi mővelési ága csak szılı mővelési ágra változtatható; e) szılı más mővelési ágba - a terület pihentetése, illetve egyéb célból - csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzıjének engedélyével sorolható; f) a szılımővelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzıjének nyilatkozatával kell igazolni. 52. A szılıkataszter szerinti II. osztályú területek alövezetén (C-2): a) a szılıkataszter szerinti II. osztályú területek csak az illetékes Borvidéki Hegyközségi Tanács, annak hiányában a település jegyzıjének beleegyezésével jelölhetık ki beépítésre szánt területté, illetve vonhatók belterületbe; b) építeni csak legalább a 75%-ban szılı-, illetve gyümölcsmőveléssel hasznosított telken lehet; c) a terület szılımőveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó; d) a területen lévı földrészletek jelenlegi mővelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzıjének engedélye szükséges; e) a mővelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzıjének nyilatkozatával kell igazolni. EGYÉB ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELİÍRÁSAI Térségi szempontból kiemelten kezelendı területek övezete 53. A honvédségi területek alövezetén (K-1), több település közigazgatási területére kiterjedı honvédségi terület esetén, a megye területrendezési tervében kell az ingatlan használatát, illetve a védıövezetben folytatható tevékenységeket szabályozni. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54. Ez a törvény a kihirdetését követı 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit alkalmazni kell: a) a hatálybalépést követıen indult államigazgatási ügyekre, b) a jogerıs államigazgatási határozattal le nem zárult ügyekre, kivéve azokat az eseteket, amikor a bíróság a törvény hatálybalépése elıtt hozott határozattal lezárult államigazgatási ügyben új eljárás lefolytatását rendeli el (ezekben az esetekben az új eljárás alapjául szolgáló államigazgatási határozat meghozatalának idıpontjában hatályos jogszabályok alkalmazandók), c) a településrendezési tervek, helyi építési szabályzatok készítése és jóváhagyása során. 55. A törvény hatálybalépését megelızıen kiadott jogerıs és végrehajtható építésügyi hatósági engedély alapján megkezdett kivitelezést a törvény hatálybalépését követı 5 éven belül be kell fejezni. Amennyiben az építmény nincs rendeltetésszerő és biztonságos használatra alkalmas állapotban (a használatbavételi engedély nem adható ki), úgy a külön jogszabályban meghatározottak szerint az építésügyi hatósági engedélyt ismételten meg kell kérni. Erre az eljárásra e törvény elıírásai az érvényesek.

19 56. (1) Ahol e törvény a környezet, a természet, az erdık, a termıföld, az épített környezet, a kulturális javak védelmére és a mőemlékvédelemre, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a nem állami és nem önkormányzati tulajdonú ingatlan e törvény elıírásai folytán az eredeti céljára használhatatlanná, illetve az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevıen költségesebbé válik, a tulajdonos a kisajátításról szóló évi 24. törvényerejő rendelet 5. -ának megfelelı alkalmazásával az ingatlan kisajátítását kérheti. 57. A Balaton kiemelt üdülıkörzetének területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi CXV. törvénnyel módosított évi LXXVIII. törvény 48. (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túlmenıen e törvény elıírásainak is megfelel vagy szabályossá tehetı. 58. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeket szabályozza. (2) Felhatalmazást kap a területfejlesztésért és területrendezésért felelıs miniszter, hogy a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elsı felülvizsgálatát megelızıen a) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeket kijelölje; b) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján a településrendezési tervek felülvizsgálatához szükséges tanulmányterveket rendelettel fogadja el. (3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelıs miniszter, hogy a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elsı felülvizsgálatát megelızıen a partvonal-szabályozási terveket rendelettel fogadja el. (4) Felhatalmazást kap a területfejlesztésért és területrendezésért felelıs miniszter, valamint a vízgazdálkodásért felelıs miniszter, hogy a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elsı felülvizsgálatát követıen a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeket együttes rendelettel kijelölje, valamint a partvonalszabályozási és a vízpart-rehabilitációs terveket elfogadja. 59. (1) A Balaton kiemelt üdülıkörzet parti településein e törvény hatálybalépésekor érvényes településrendezési terveket és helyi építési szabályzatokat a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeknek megfelelıen és a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülı tanulmánytervekkel összhangban - e törvény hatálybalépését követı négy éven belül - felül kell vizsgálni és módosítani kell. (2) A Balaton kiemelt üdülıkörzetének területén lévı települések e törvény hatálybalépésekor érvényes településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait - e törvény hatálybalépését követıen négy éven belül - felül kell vizsgálni és módosítani kell. (3) A Balaton kiemelt üdülıkörzetének területén lévı, településrendezési tervvel nem rendelkezı települések településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait - e törvény hatálybalépését követıen öt éven belül - kell elkészíteni. (4) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket legkésıbb 10 év elteltével felül kell vizsgálni. A partvonalszabályozási terveket elsı alkalommal a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatával egyidejőleg kell felülvizsgálni. (5) A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terveket szükség szerint, de legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani. (6) A partvonal-szabályozási tervek elsı felülvizsgálatáig a kikötésre alkalmas partszakaszok, valamint a szabályozási partvonal tekintetében a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben foglaltakat kell irányadónak tekinteni. 60. (1) A törvény hatálybalépésével egyidejőleg a) a Balatoni Üdülıkörzet Regionális Rendezési Tervét jóváhagyó 1005/1985. (II. 21.) MT határozat, b) a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló évi XXXII. törvény és az azt módosító évi LXVII. törvény, valamint c) a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülıkörzetének lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet 2. számú melléklete hatályát veszti. (2) 1. számú melléklet a évi CXII. törvényhez 1. Alsóörs A Balaton kiemelt üdülıkörzetébe tartozó települések

20 2. Alsópáhok 3. Andocs 4. Aszófı 5. Ábrahámhegy 6. Badacsonytomaj 7. Badacsonytördemic 8. Balatonakali 9. Balatonalmádi 10. Balatonberény 11. Balatonboglár 12. Balatoncsicsó 13. Balatonederics 14. Balatonendréd 15. Balatonfenyves 16. Balatonfıkajár 17. Balatonföldvár 18. Balatonfüred 19. Balatonfőzfı 20. Balatongyörök 21. Balatonhenye 22. Balatonkenese 23. Balatonkeresztúr 24. Balatonlelle 25. Balatonmagyaród 26. Balatonmáriafürdı 27. Balatonıszöd 28. Balatonrendes 29. Balatonszabadi 30. Balatonszárszó 31. Balatonszemes 32. Balatonszentgyörgy 33. Balatonszepezd 34. Balatonszılıs 35. Balatonudvari 36. Balatonújlak 37. Balatonvilágos 38. Bábonymegyer 39. Bálványos 40. Barnag 41. Buzsák 42. Csajág 43. Cserszegtomaj 44. Csopak 45. Csömend 46. Dörgicse 47. Felsıörs 48. Felsıpáhok 49. Fonyód 50. Fınyed 51. Galambok 52. Gamás 53. Garabonc 54. Gyenesdiás 55. Gyugy 56. Gyulakeszi 57. Hács

T/17966/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT

T/17966/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17966/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000.

Részletesebben

2000. évi CXII. törvény

2000. évi CXII. törvény 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.) számú határozat Településszerkezeti terv m=1:16 000 T-1 Belterület szerkezeti

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján,

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

I. Általános elıírások. A rendelet hatálya

I. Általános elıírások. A rendelet hatálya Nagytarcsa Község Önkormányzatának 7/1996. számú rendelete a község belterületéhez csatolt 749 hrsz.-ú lakóterület helyi szabályozási és építési elıírásairól, és az egyes építési munkák engedélyezésérıl

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás 2003. évi XXVI. törvény indokolása az Országos Területrendezési tervrıl Általános indokolás A regionális tervezés Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A jelentıs elızmények ellenére elmondható,

Részletesebben

A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. évfolyam 10. szám 2008. november 11. A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13 15. Telefon: 472-8534/Fax: 472-8324 E-mail: gazdasagi.kozlony@nfgm.gov.hu

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. 2007. évi. törvény

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. 2007. évi. törvény 2007. évi. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról 1. A Balaton

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

T/10329. számú törvényjavaslat

T/10329. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10329. számú törvényjavaslat a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII.

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

D u s n o k T e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v e é s h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a

D u s n o k T e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v e é s h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a É P Í T É S Z M Ő H E L Y K F T 6000. Kecskemét, Wesselényi u. 1. Felelıs tervezı: Szilberhorn Erzsébet TT 1/É-03-0105 Telefon, fax: 76/ 482 916 E-mail: szil@epiteszmuhely.hu Levélcím: 6001 Kecskemét Pf

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

2003. évi XXVI. törvény. az Országos Területrendezési Tervrıl 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. Fogalommeghatározások

2003. évi XXVI. törvény. az Országos Területrendezési Tervrıl 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. Fogalommeghatározások 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a mőszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI BALATONFÖLDVÁR, 2007.05.08-09. ELİADÓ: DR. FÜLÖP GYULA TERÜLETFEJLESZTÉS

Részletesebben

MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt.

MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. TÉT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 1 M ENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYİR, Zrínyi u.16. Tel/Fax:(96) 519 206 Munkaszám:MMI_R.04.07. Leíró: Somlai Zsanett Dátum: 2005.05. 01. T É T RENDEZÉSI TERV M1

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

I. G a z d a s á g i t e r ü l e t k i j e l ö l é s e a t á z l á r i ú t d é l i o l d a l á n

I. G a z d a s á g i t e r ü l e t k i j e l ö l é s e a t á z l á r i ú t d é l i o l d a l á n I. G a z d a s á g i t e r ü l e t k i j e l ö l é s e a t á z l á r i ú t d é l i o l d a l á n A rendezési terv módosítására vonatkozó elvi döntést 97/2010.(IV.29. KT. és a 45/2013.(IV.25.) KT. számú

Részletesebben

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 11/2012. (III. 6.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1) önkormányzati rendelet

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON

VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON Útvesztők a vagyongazdálkodásban VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON Nemzeti Közlekedési Napok 2014 Siófok, 2014. október 28-30. A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekélyvízű természetes tava közel 80 km hosszú

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg)

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. sz. törvénnyel összefüggésben elengedhetetlenül fontossá

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

REGIOPLAN KECSKÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

REGIOPLAN KECSKÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS Gyır, 2011.09. HÓ Msz.:Rp.I.189-2 Munkaszám: Rp.I.189-2 Pekkerné Szabó Piroska Felelıs tervezık: Településrendezés Tájrendezés, környezetalakítás okl. táj- és kertépítész okl. táj- és környezetrendezési

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat 38/2007. (XII. 21.) rendelettel módosított 32/2004. (IX. 27.) rendelete a Budapest, XVI. kerület Biztató út - Árpádföldi sor - HÉV vonal - (117579) hrsz. közterület

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Gosztola Község Önkormányzat Képviselı-testülete az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

(2) A HÉSZ 7. (10) bekezdés táblázata az alábbiakkal egészül ki:

(2) A HÉSZ 7. (10) bekezdés táblázata az alábbiakkal egészül ki: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 42/2009. (IX.16.) rendelete Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervérıl szóló 61/2003. (XII.22.) Ör. módosításáról

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2015.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI (Balaton tó 2313/17 hrsz ú terület 2314 hrsz ú terület Véghelyi Dezső utca 2299 hrsz ú közpark Széchenyi sétány által határolt terület) SZABÁLYOZÁSI TERV

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Baglad Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1990.

Részletesebben

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. -ában foglaltak, továbbá az 1991. évi XX.

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

Általános elıírások. Az elıírások hatálya 1..

Általános elıírások. Az elıírások hatálya 1.. Zalaszántó Községi Önkormányzat Képviselıtestületének 13/2006. (IX. 20.) számú rendelete Zalaszántó község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Zalaszántó Község

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. Közlekedés 3.4. Környezetalakítás 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) BALATONSZÁRSZÓ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 15/2010. (XI.08.) SZ., 35/2009.(XI.14.) SZ., 1/2009.(I.29.) SZ. és 6/2007.(VII.26.) SZ. RENDELETÉVEL MÓDOSÍTOTT 10/2005. (IV.28.) SZ. RENDELETE

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

Általános elıírások. Az elıírások hatálya 1..

Általános elıírások. Az elıírások hatálya 1.. Bakonyoszlop Községi Önkormányzat Képviselıtestületének 6/2005. (V.28.) számú rendelete Bakonyoszlop község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Bakonyoszlop Község

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK BELSİSÁRD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 22/2006.(XII.12.) számú rendelete BELSİSÁRD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Belsısárd Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

HÉSZ módosítás (rendelet-tervezet) 1

HÉSZ módosítás (rendelet-tervezet) 1 Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2015.( ) önkormányzati rendelete a város helyi építési szabályzatáról szóló 2/2008.(I.23.) önkormányzati rendelet módosításáról Lajosmizse Város Önkormányzata

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére 1. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása Harangozó Gábor fogalmazó KvVM Vízgazdálkodási Fıosztály Lajosmizse, 2010. május 11. Jogszabályi háttér:

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: a Képviselıtestület 2012. április 24 i ülése ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Budapest Airport Zrt. kérelme építési tilalom elrendelésérıl a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2002. (XII. 14.) rendelete a helyi adóról 1 [Egységes szerkezetben a 24/2003. (XII. 12.), a 3/2004. (I. 28.), a 22/2004. (VI. 30.), a 32/2004.

Részletesebben

Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 4-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből

Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 4-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből 2012. április 4-én megtartott rendkívüli ülésének könyvéből 133/2012. (IV. 04.) határozata: Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. április 4. napján megtartott rendkívüli Képviselő-testületi

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

1.. 1. (2) A rendelet mellékletét képezi az M 1:1000 méretarányú módosított szabályozási terv, amely a rendelettel együtt alkalmazandó.

1.. 1. (2) A rendelet mellékletét képezi az M 1:1000 méretarányú módosított szabályozási terv, amely a rendelettel együtt alkalmazandó. Budapest Fıváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának Budapest, XIX. ker. Kispest Nádasdy u.- Zrínyi u. - Mészáros Lırinc u - Jókai utca által határolt terület szabályozási tervérıl. szóló 20/1999. (VI.24.)

Részletesebben

2005. évi LXIV. törvény. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl. I. Fejezet. Általános rendelkezések

2005. évi LXIV. törvény. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl. I. Fejezet. Általános rendelkezések 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire,

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben