Esélyek és és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET ÖN K O R K É P. 4. szám. tizenhetedik évfolyam, 159. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

Átírás

1 Esélyek és és lehetőségek lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET MELLÉKLET szám ÖN K O R K É P ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Ára: 545 Ft tizenhetedik évfolyam, 159. szám Vidékfejlesztés vagy Válások és új házasságok Nem szabad 2. oldal 6. oldal 9. oldal reformlépték Kistérségi

2 Valamennyi önkormányzati fejlesztési hitelhez és kötvényhez max. 20 éves futamidôvel igényelhetô a Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességvállalása. Az igénybevevôk lehetnek helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások és a helyi önkormányzatok vállalkozásai. Mit jelent ez az önkormányzatoknak? A HG Zrt. garanciája mellett csökken a bankok hitelezési kockázata, ezért javulhatnak a hitelfeltételek csökkenhet a fedezetigény nô az önkormányzat hitelhez jutási esélye. Milyen ügyletekhez igényelhetô az önkormányzati hitelgarancia? EU-s pályázati önrészt pótló hitelekhez támogatást megelôlegezô hitelekhez fejlesztési és beruházási hitelekhez meglévô hitelek fedezet átütemezésére forint- és devizahitelekhez egyaránt Mekkora összegre vállalhat kezességet a Hitelgarancia Zrt.? A HG Zrt. garanciájának mértéke a hitelszerzôdés alapján a tôkeösszeg 80%-a, a kibocsátott kötvények névértékének 80 %-a, de legfeljebb 800 millió Ft lehet. A különbözo termékekhez vállalt készfizetô kezességek összegét együttesen kell figyelembe venni. Mit kell tennie az önkormányzatnak? A hitelt nyújtó bankot tájékoztatja, hogy a hitelhez biztosítékként a HG Zrt. kezességvállalását is igénybe kívánja venni. A finanszírozó bank közbeszerzés útján történô kiválasztásakor célszerû már a kiírásban szerepeltetni, hogy az önkormányzat fedezetként számít a HG Zrt. kezességvállalására is. Hogyan történik a garanciavállalás? 1. Az önkormányzat benyújtja hitelkérelmét a bankhoz. 2. A bank a hitelkérelemmel a Hitelgarancia Zrt-hez fordul. 3. A Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességet vállal és errôl értesíti a bankot. 4. A bank folyósítja az önkormányzati hitelt. Mennyibe kerül az önkormányzati hitelgarancia? A díj mértéke önkormányzatok és azok társulásai esetén évi 1%. Az önkormányzatok vállalkozásai esetén 1,6 %. Díjfizetési mód: évenkénti díjfizetés Budapest, Szép u. 2. Telefon: (36-1) Fax: (36-1) hgzrt@hitelgarancia.hu Website:

3 ÁPRILIS Vidékfejlesztés vagy falurombolás? A mezőgazdaság nem egyenlő a vidékfejlesztéssel, de annak fejlődése nélkül nem képzelhető el a vidék felzárkóztatása. Ez volt az egyik fontos következtetése annak a politikai vitának a parlamentben, amelyet fideszes képviselők kezdeményeztek. Ellenzéki oldalon a kormányzat politikáját többnyire falurombolásként minősítették, míg a koalíciós képviselők maradisággal vádolták a patkó másik oldalán ülőket. 2 Reformlépték A többcélú kistérségi társulásokról szóló évi CVII. törvény értelmében az önkormányzati általános választásokat követő fél éven belül kezdeményezhetik a települések új kistérségbe sorolásukat, illetve új kistérségek alakítását. A lehetőségekkel a települések viszonylag kis számban éltek. Egyik kistérségből a másikba történő átsorolási igényét 41 település jelezte, míg 14 új kistérség-alakítási kezdeményezést jelentett be, amely összességében 198 települést érint. 6 Nem szabad Döntő jelentőségű kérdés a népességfogyás megállítása és a falvakban lakók életminőségének lehetőség szerinti javítása. A falvak elszegényedésének ugyanis természetes következménye a migráció növekedése, és amíg a lakóhelyén még az alacsonyabb színvonalú szolgáltatást is eltűri a falusi polgár, életlehetőségeinek beszűkülésével a városba települve kiköveteli a városi színvonalú közszolgáltatásokat. Ennek kezelése pedig a magyar kis- és nagyvárosok számára teljesíthetetlen kihívást jelentene. Olyan szubkultúra elhatalmasodásához vezetne, ami egyrészt méltatlan történelmi hagyományainkhoz, másfelől a generációnk szégyenét jelentené az elődeink által öszszehasonlíthatatlanul mostohább gazdasági-technikai és nemzetközi adottságok közepette elért nemzeti sikereihez mérve. az idézet Szabó Gellérttől, a Magyar Faluszövetség elnökétől, Szentkirály polgármesterétől származik 9 PARLAMENT TARTALOM Vidékfejlesztés vagy falurombolás? 2 TERÜLETFEJLESZTÉS Reformlépték: kistérségi válások és új házasságok 6 Refomlépték: támogatások és feltételek 8 ÉRDEKSZÖVETSÉGEK Nem szabad 9 Tisztújítás 11 Pilvax percek 11 KÖSZ hírek 12 Ünnep 12 KOR-KÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA Starthelyzet (Dél-Dunántúl) 13 Májusi pályázatok 16 Tudás és egészség (Dél-Alföld) 17 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Műemléki világnap 22 Állásfoglalás a műemlékek védelméről 23 Közösségi terek kicsiben és nagyban 24 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Integrációs lehetőségek Önismeret és szeretet Tabuk nélkül Fogalomtár Eurobarométer Jeles dátumok Hírek Képzés Pályázatok I II III V VI VI VII VIII VIII Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: Lapzárta: április 24. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért fe lel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. Melléklettel április ÖN KOR KÉP 1

4 PARLAMENT Politikai vitanapot tartottak az Országgyűlésben Vidékfejlesztés vagy falurombolás? A mezőgazdaság nem egyenlő a vidékfejlesztéssel, de annak fejlődése nélkül nem képzelhető el a vidék felzárkóztatása. Ez volt az egyik fontos következtetése annak a politikai vitának a parlamentben, amelyet fideszes képviselők kezdeményeztek. Ellenzéki oldalon a kormányzat politikáját többnyire falurombolásként minősítették, míg a koalíciós képviselők maradisággal vádolták a patkó másik oldalán ülőket. Vidékfejlesztés vagy falurombolás címmel kezdeményezett a Fidesz-frakció vezetője, Navracsics Tibor és néhány társa politikai vitát. A hozzászólók annyiban nagyjából egyetértettek, hogy a rendszerváltozás óta a vidék, a mezőgazdaság sínylette meg legjobban a változásokat. A kormányzat álláspontját tolmácsoló politikusok közül Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy vélte: az 1990-es évek elején az akkori törvénykezés számos hibát vétett a szövetkezeti törvényektől, a földtörvényeken át, a kárpótlási törvényig. Ezek teljesen leértékelték a termelőalapokat. A földért fillérekért lehetett hozzájutni, s előnyben részesültek a nem mezőgazdaságból élők. Ennek következményét az államtitkár szerint a mai napig nyögjük, hiszen óriási pénzek kellenek arra, hogy az így kialakult, egészségtelen birtokviszonyokat helyre tegyük. Az elvándorlásról és a vidéki lét nehézségeiről szólva megállapította: ez nem tipikusan magyar ügy. Az Európai Unió is csak a kilencvenes évek végén látta be, hogy más úton kellene haladnia: akkor kezdték el az Agenda 2000 kapcsán azt a fogalmat használni, hogy vidékfejlesztés. Korábban az egész európai támogatáspolitika tipikusan csak az agrárium fejlesztését célozta. Mára felismerték, hogy ez kevés. Viszont a gazdasági alap megteremtéséhez elengedhetetlen egy korszerűen, gazdaságosan és piacorientáltan működő mezőgazdaság. Nem lehet fejlett vidék fejlett mezőgazdaság nélkül szögezte le az államtitkár. Összegzésként elhangzott: csaknem 200 milliárd forint az, amelyet idénre vonatkozóan klasszikus vidékfejlesztési forrásként lehet említeni. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program összességében kb milliárd forintos forrással bír, melynek döntő részét az agrárium modernizációjára kívánják fordítani. Ehhez tásulnak még a regionális és ágazati operatív programok, a közútfejlesztést például csak ezekből tudják finanszírozni. A fejlesztés az egyetlen út A vidéki lét, a falusi életforma értékeit, történelmi tradícióit meg kell őrizni, a felelős politikának ezeket a kincseket valóban értékelnie kell, ugyanakkor látnia kell, hogy az új elvárások, a fejlesztés az egyetlen járható út, és a valós megkapaszkodás errefelé fog vezetni mondta a vitában Garamhegyi Ábel. A gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkára a gazdaságfejlesztési operatív program négy prioritása közül kiemelte a kis- és 2 ÖN KOR KÉP április

5 PARLAMENT középvállalkozások fejlesztését, amelyre között mintegy 220 milliárd forint áll rendelkezésre. Szólt a leghátrányosabbnak minősített 95 kistérségben megvalósított munkalehetőség-teremtő fejlesztésekről is. A GOP keretében meghirdetett öt pályázati konstrukciót fogja kiegészíteni az Új Magyarország vidékfejlesztési program egyik pályázata, amely olyan mikrovállalkozások számára lesz elérhető, amelyek beruházásaikat 100 fő/négyzetkilométernél nem nagyobb népsűrűségű, és 5000 főt meg nem haladó állandó népességű településen valósítják meg. Erre a célra az elkövetkezendő hat évben további közel 60 milliárd forint áll majd rendelkezésre, kiemelten kedvező feltételek mellett. Az államtitkár szerint azonban a legközvetlenebb segítséget akkor nyújthatjuk a munkahelyhiánnyal küzdő térségeknek, ha a befektetőket rábírjuk, hogy gyárat, üzemet építsenek. Példaként hozta fel Nyírbátort, ahol január végén megkezdődött a dán Coloplast második magyarországi üzemének építése. A gyógyászati segédeszközöket készítő cég 15 milliárd forintos beruházással ezer embernek ad munkát a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A megújuló energia felhasználását biztosító új stratégiai beruházást visznek a nógrádi Rétságba. Ez a napelemgyártó bázis 810 új munkahelyet teremt. A kormány szándékai szerint az új befektetők közül csak azok kapnak támogatást, akik valamely elmaradott térségben indítanak új munkahelyeket teremtő fejlesztéseket. A kapcsolatok javításáért között a közlekedési operatív program és a regionális operatív program keretén belül a hazai önrészszel együtt milliárd forintot terveznek a közlekedés fejlesztésére fordítani. Ennek döntő hányada vidéki kapcsolatok javítását célozza. A közútfejlesztési prioritások egyike a térségi elérhetőség javítása. A ROP keretében mintegy milliárd forint értékben javítjuk a kistelepülések közlekedési kapcsolatait, elsősorban a mellékúthálózatok, az összekötő utak felújításával és az új közúti összeköttetések kiépítésével foglalkozunk mondta az államtitkár. Számításaik szerint ez jóval meghaladja az elmúlt évek ráfordításait, így jól érzékelhető előremozdulást várnak ezen a területen is. Garamhegyi Ábel fontosnak tartotta megemlíteni még a Kerékpáros Magyarország programot, amelynek keretében között csaknem kétezer kilométer kerékpárút és kerékpársáv építését célozták meg, összesen 62 milliárd forint értékben. Az oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár arról próbált képet adni a vitában részt vevőknek, hogy a csökkenő gyermekszám milyen következményeket von maga után ben 1 millió 170 ezer általános iskolás volt, 2000-ben 960 ezer, ma 714 ezer. Az adatok tanúsága szerint a folyamat nagyobb arányban sújtja a kistelepüléseket. Ráadásul az ott tanuló gyerekek teljesítménye rosszabb, mint az országos átlag. Arató Gergely pozitív példaként a tíz éve megkezdett iskolakörzeti kísérleteket említette, amelyek kiutat jelenthetnek ebből a helyzetből. Borsod megyében, tíz éve folyik iskolaszövetkezeti kísérlet, Somogy megyében, a tabi kistérségben nemrég kezdték, s Lengyeltóti körzetében is kistérségi fenntartásúvá tették az intézményeket. Ma egy kistelepülési tagintézménybe járó diák után a költségvetés százezer forinttal fizet többet, mint egy másik diák után. Ezért az ország öszszes kistérségében keressük azokat a megoldásokat, hogy miként lehet jobb oktatást szervezni mondta az oktatási államtitkár. Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár hozzászólásából pedig az derült ki, hogy 2007-ben a rendelkezésre álló hazai és uniós források, kiegészülve az önkormányzati szabályozás keretében decentralizált támogatási programokkal, összességükben elérik a 104 milliárd forintot. Az önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár a legfontosabbnak azon kérdések tisztázását tartotta: miképpen lehet racionálisabbá tenni a hatósági ügyintézést, hogyan javítsanak a kistelepüléseken élők közszolgáltatásokkal való ellátottságán és minőségén, miképpen alakuljon a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok struktúrája és finanszírozási rendszere. MSZP: nem az iskola, nem a posta a népességmegtartó Az ellenzéki érveket előre visszaverve Szabó György, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy nem a gazdaságtalanul működő kisiskolák, posták, vasútvonalak jelentik vidéken a népességmegtartó erőt. Ha azt mondjuk, el a kezekkel a kisiskoláktól, a kispostáktól, ha kell, adjunk hozzá több pénzt, de tartsuk fenn mindenáron. Ez egyvalamihez biztosan vezet: konzerválja az elmaradottságot, a szegénységet, persze teli naiv hittel és jó szándékkal, hogy na, majd ez megállítja a népességfogyást, na, majd ez visszahozza a kistelepülésre az értelmiséget. vélte a szocialista képviselő. Angliát, Németországot és Franciaországot hozta példaként, ahol több száz fős körzeti iskolákba hordják a gyerekeket, iskolabusszal, majd haza háztól házig. Ezekben az iskolákban azonban van tanuszoda, lehet kerámia- vagy csillagászati szakkörre járni és zenét tanulni bármilyen hangszeren. Azaz bármely településről jött a gyerek, azonos esélyt kap sorolta az előnyöket április ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT Mi meg akkor kezdtünk el észbe kapni, amikor a teljesítménymérések a kisiskolák drámai hátrányát mutatták ki. Amikor a tehetősebb szülők a nagyobb iskolákba kezdték hordani a gyermekeiket, és spontán módon felgyorsult a szegregáció. A kisiskolák meg kezdtek megszűnni, maguktól tette hozzá. Érveit Andor Mihály oktatáskutató, szociológus felmérésével támasztotta alá, amely szerint között 5, között, az Orbán-kormány idején 388, között pedig 135 általános iskola szűnt meg. Ez is bizonyítja mondta, hogy nem az iskola fogja a falut megmenteni. S nem is a posta. A képviselő úgy vélte, nem a mobilposta-szolgáltatással van baj, hanem a szolgáltatás pontos megszervezésének a hiányával. Azt is tarthatatlannak nevezte, hogy vannak kistérségek, ahol százalékos a munkanélküliség, de a meghirdetett munkahelyteremtő beruházások támogatását alig tudják igénybe venni. A 90-es évek elején egy megyei delegációt vezettem hesseni járásba, ahol 170 ezer ember él idézte fel egy meghatározó élményét a honatya. Majd így folytatta: csupa kis település, amelyek sugározták a jólétet és a rendezettséget. Itt biztosan sok jól fizető munkahely van, gondoltam. Húsz kilométerre van Wiesbaden, 40 kilométer Frankfurt, az emberek ott dolgoznak, itt meg élnek mondták nekem. Ez is arra mutat, vélte Szabó György, hogy egy település problémáját önmagában nem lehet kezelni, egy város és környéke csak együtt fejlődhet. Szerinte az a fontos, hogy jó minőségű utak hálózzák be a vidéki térségeket, ne legyenek zsákutcás települések, csatornahiány. Érjük el mondta, hogy minden gyermek már hároméves korától óvodába járhasson, hogy a körzeti iskolák állapota, felszereltsége versenyképes legyen bármely európai iskolával, hogy eltűnjenek végre a járóbeteg-szakellátás fehér foltjai a Bodrogközből, a Cserehátból, az Ormánságból és más aprófalvas területekről. Hogy megszűnjenek a vidéki tájat éktelenítő szeméthegyek, hogy rendezett faluközpontok, élhető közösségi terek legyenek, hogy minden településen rá lehessen kapcsolódni a szélessávú internetre. Emlékezés a Rákosi rendszerre A Fidesz vezérszónoka valójában a Szabó György által említett kormányzati lépéseket hozta fel példaként a falurombolásra. Kovács Zoltán szerint a kormány annyira megfeledkezett ígéreteiről, hogy a 2007-es munkatervében egy szó sem esik a vidék fejlesztésével kapcsolatos törvényjavaslatokról. A Rákosi-rendszer terméke volt a falurombolás, ez volt az az idő, amikor az embereket a téeszekbe kényszerítették, a fiatalokat elüldözték a falu megtartóerejének növelése helyett. A vidék irányításának politikai technikái ma is több hasonlóságot mutatnak: visszajött a tanácsrendszer, az önkormányzat lehetősége szűkül, a választott ellenzéki polgármesterek helyett bukott szocialista funkcionáriusok döntenek a területfejlesztési pénzek elosztásáról. hangoztatta a fideszes politikus. Megismételte az ellenzék azon korábbi kritikáját, miszerint a kormány a józan ész, a környezetvédelem és az Európai Unió jelenlegi közlekedési stratégiájával megy szembe a vasúti szárnyvonalak leépítésénél. A márciusban végrehajtott 500 kilométernyi szárnyvonal bezárása több százezer ember életét nehezíti meg. Mindezek mellett szinte biztosra vehető, hogy a nyilvánosságra került, újabb 82 felfüggesztendő vasútvonalat tartalmazó listán lévő vonalak többsége is előbb-utóbb a bezárás sorsára jut. Csak idő kérdése, hogy mikorra szervezik át a menetrendet, hogy aztán kihasználatlanságra hivatkozva bezárják ezeket is vélte a honatya. Ismét előkerült a posták bezárásának ügye, összesen 604 esetben. A mobilposta előnyeit ecsetelőknek példaként hozta fel a gyakorlati megvalósítás buktatóit. A postaautóban elhelyeznek egy biciklit, amelyre aztán a költségtakarékosság jegyében a faluba érve felugrik a postás, és ezzel járja körbe a települést. Menynyire modern szolgáltatás ez? Hóban, fagyban, sárban kint állunk a kapu előtt, és várjuk a bizonytalan időben érkező postást, miközben egyébként a megszokott közösségi tereket bezárják. mutatott rá. A vidéki kistelepülések lakóit sújtó intézkedésekhez sorolta az egészségügyi reform eddigi intézkedéseit is. A területi ellátás zűrzavaros kijelölésének eredményeként egy-egy orvosi kezelésért akár több száz kilométert kell utaznia egy vidéki betegnek, már aki egyáltalán megteheti, hogy igénybe veszi a kórházi ellátást, ugyanis receptdíj, dobozdíj, vizitdíj, a közgyógyellátási igazolványok visszatartása, az emelkedő gyógyszerárak mellett, az egyre nehezebb vidéki közlekedés, és ennek rohamtempóban növekvő költségei miatt nem mindenki tudja igénybe venni. jelentette ki. A képviselő szerint képtelenség úgy vidéket fejleszteni, hogy elvesszük a közlekedést, rontjuk az egészségi és szellemi állapotot, visz- Új szabaddemokrata miniszterek. Lapzártánkkor dőlt el, hogy két új szabaddemokrata miniszterjelöltet hallgat meg a parlament illetékes bizottsága. Április 23-án, hétfőn csak Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca jelöltje tehette le a miniszteri esküt. Ő a lemondott Molnár Lajost váltja. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterjelölt viszont csak szerdán, április 25-én állt az országgyűlési testület elé. Így ő leghamarabb május 7-én teheti le az esküt, május első hetében ugyanis nem ülésezik az Országgyűlés. 4 ÖN KOR KÉP április

7 PARLAMENT szataszítva az embereket az évtizedekkel ezelőtti viszonyok közé. Mezõgazdaság nélkül Finnország nem létezik Frakciótársa, Font Sándor a vidék egyik legfontosabb fejlesztési területeként a mezőgazdaságot jelölte meg. Egyik példaként a finn gyakorlatot hozta fel. Eszerint az európai mezőgazdasági modell többfunkcionális: nem tisztán élelmiszertermelés a célja, hanem a társadalomtól átvette a vidék eltartóképességéről való gondoskodást, Magyarországnak is egyetlen kitörési pontja lehet vélte a képviselő, ha tiszta agrárkörnyezetben tud élelmiszert termelni, mert erre egyre nagyobb az igény a kulturált fogyasztói társadalmakban. Hazánkban azonban a mezőgazdaság csak 5 6 százalékkal veszi ki részét a bruttó hazai termelésből, de 25 százalék azon vállalkozások száma, amelyek kiszolgálják azt. Font úgy vélte, ezeket veszélyeztetik a kormánypártok, amikor 500 és 1000 hektár alatt nem támogatják a termelést. Holott az Európai Unióban 19 hektár az Zéró tolerancia átlagos birtokméret. A képviselő ebből azt a következtetést vonta le, hogy a koalíció célja egy téesz-alapú, tőkés nagybirtokrendszer kiépítése, amely dél-amerikai modell. Hiányzó Vásáhelyi-terv Valamennyi párt aláírta a rasszizmust és az antiszemitizmust elítélő, úgynevezett zéró tolerancia kiáltványt, amelynek elfogadására Gyurcsány Ferenc tett javaslatot április 16-án, a holokauszt emléknapján a Parlamentben. A dokumentum zéró toleranciát hirdet a rasszizmussal és az antiszemitizmussal kapcsolatban. A kiáltvány szövege szerint annak aláírói semmilyen közösséget nem vállalnak antiszemita és rasszista nézeteket és gondolatokat valló csoportokkal. Arra is figyelmeztet, hogy nem csak a gyilkosok, hanem a csendben és némán elfordulók is felelősek a történtekért a népirtásért. Holocaust emlékhely, Berlin A szabaddemokrata Kis Zoltán is hangsúlyozta a mezőgazdaság szerepét a vidékfejlesztésben. Véleménye szerint elsősorban azt kell preferálni, hogy a helyben lakó mezőgazdasági termelők juthassanak földhöz, és alakíthassanak ki versenyképes nagyságú birtokokat. Mi sem tartjuk szerencsésnek, ha a pénzügyi befektetők földtulajdonszerzését akarjuk jogszabályi és esetleges közgazdasági eszközökkel külön támogatni. jelentette ki. Majd hozzátette: a kárpótlásban a külső tőkét engedtük rá a falu vagyonára, így sikerült a magyar vidéket, elsősorban a politikai izomcsatározások okán olyan szintre vinni, amit az Európai Unió az ötvenes években volt kénytelen megtapasztalni, amikor rájött, hogy hoppá, elnéptelenedés van, elindulnak a falvakból, és váltani kell. Az Európai Unió ebben az esetben óriási agrártámogatásokat osztogatott, s egész költségvetésének felét erre a célra fordította, függetlenül a piaci helyzettől. Aztán rájöttek, hogy ez sem tartható, és az Agenda 2000-rel váltottak. Csökkentették a termeléshez kötött támogatásokat, és növelték a vidékfejlesztési támogatásokat. A képviselő tudomása szerint a magyarországi falvak 80 százaléka nehéz helyzetben van. Már nemcsak arra a településre nem akarnak viszszamenni a gyerekek, ahonnan származnak, hanem külföldön próbálják meg diplomájukat hasznosítani. Ezzel a folyamattal szemben nekünk nagyon keményen, az összes eszközünkkel élve szembe kell fordulnunk figyelmeztetett Kis Zoltán. Ezért kellenek azok a kistérségi programok és hozzá az a szakszolgálat, amelyet most négy öt minisztérium fog össze. Ezeket egységesíteni kellene, a fejlesztési körzetekben nagyobb adókedvezményeket biztosítani. A szabaddemokrata politikus már sokadik alkalommal bírálta a kormányt, amiért semmit nem tett a Vásárhelyi-terv végrehajtásáért. Ez a program az Alföldön körülbelül háromszáz település életminőségét javítaná azonnal nemcsak munkahelyet teremtene, hanem komoly tájátalakítással is járna mutatott rá a képviselő. A lemaradt körzetek visszahúzó hatása Az ellenzéki kispártok szónokai egyebek között az állam kivonulását bírálták kulcsfontosságú területekről, mint például a szociális ellátás. A szociális étkeztetést, a házi szociális gondozást miért kell belezavarni a kistérségekbe? hangzott el a kereszténydemokraták kifogása. Újra felfedeztük a hetvenes éveket, csak akkor egy koncepció alapján mondták ki a mi településeinkről azt, hogy ezek fejlődésképtelen települések, ott még építési engedélyeket sem lehetett kiadni. Most pedig az átgondolatlanság juttatott minket újra a hetvenes évekbe, és ennek ugyanaz lesz a társadalmi kára, mint a hetvenes évek politikájának vélekedett a szónok. Az MDF-es Csáky András azt mondta: az egyenlőtlen területi fejlődés önmagában akkora kár, amit egy ország sem engedhet meg magának. A lemaradt körzetek újabb, más jellegű, például környezeti, társadalomszerkezeti vagy akár etnikai problémákat generálnak. A helyi feldolgozáshoz kötődő iparágak vagy új típusú szolgáltatások megjelenése vonhatná maga után szerinte a vidék felértékelődését. N. E április ÖN KOR KÉP 5

8 TERÜLETFEJLESZTÉS KISTÉRSÉGI REFORM LÉPTÉK válások és új házasságok A többcélú kistérségi társulásokról szóló évi CVII. törvény értelmében az önkormányzati általános választásokat követő fél éven belül kezdeményezhetik a települések új kistérségbe sorolásukat, illetve új kistérségek alakítását. A lehetőségekkel a települések viszonylag kis számban éltek. Egyik kistérségből a másikba történő átsorolási igényét 41 település jelezte, míg 14 új kistérségalakítási kezdeményezést jelentett be, amely összességében 198 települést érint. Ezen túlmenően két székhely- és egy névváltoztatási kérelmet is felterjesztettek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba (ÖTM). Az ÖTM szakértői javaslatának kialakítását megelőzően kikérte az érintett kistérségi társulások, a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok, a regionális közigazgatási hivatalok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) véleményét. Az ÖTM és a KSH közösen kialakította álláspontját a lehatárolás megváltoztatásával kapcsolatban, mely elvekkel a Kormány Önkormányzatok Egyeztető Fóruma március 8-i ülésén egyetértett. Ugyancsak tárgyalta az egyeztető fórum az ÖTM javaslatát a kistérségi lehatárolás változásáról. Egyéni válások és válási szándékok A 41 változtatási kezdeményezésből a minisztérium 35 esetet támogatott. Ezek közül 13 csupán egyegy település egyik kistérségből a másikba való átsorolását jelenti. Négy kistérség esetében kettő, két ízben három és ugyancsak két kistérség (a fonyódiból a marcaliba, illetve a pilisvörösváriból a budaörsibe) esetében négy település változásáról van szó. A 6 nem támogatott kezdeményezésből csupán egy esetben (a váciból a szobiba) volt két községi változtatási igény, míg a többi esetben egy-egy település mozgott volna. Az elutasítási indokok többségében a szakmai előterjesztés rámutat arra, hogy az átsorolás esetén nem jönne létre térbeli kapcsolat az új kistérséggel, mivel a település nem határos az új egységgel, illetve az átsorolás következtében a kistérségben maradó települések szakadnának el a térségüktől. Új kistérségek és kezdeményezések Míg az egyes települések változtatási igényének többségét (79,5%) támogatta az ÖTM, addig a 14 új kistérségi kezdeményezésből csupán 6 esetet (42,8%) támogat a minisztérium. A támogatottak között van kettő, amelyik a legtöbb települést magába foglaló kistérségek lebontására irányult. Így jön létre 20 településsel a Pacsa székhelyű kistérség, amely a zalaegerszegi, a Keszthely Hévizi, illetve a nagykanizsai kistérségből tevődik össze. Az új pacsai kistérségnek köszönhetően a legtöbb településsel rendelkező zalaegerszegi kistérség településszáma 79-ről 65-re csökken. A kaposvári kistérségi településszám 77-ről 56-ra csökken, amennyiben 21 településsel létrejön, Kadarkút székhellyel az új kistérség. Ugyancsak viszonylag nagy létszámú kistérség bontását eredményezi a Zalakaros székhelyű kistérség 16 településsel (így a nagykanizsai kistérség településszáma 30-ra csökken.) Különleges földrajzi helyzetéből és javuló szolgáltatási színvonalából adódóan támogatott a kisvárdai kistérségből 11 településsel létrejövő Záhony központú új kistérség. Érd megyei jogú város eddig nem volt kistérségközpont, a mostani támogatott javaslat szerint négy település kiválik a budaörsi kistérségből, amelynek településszáma viszont nem fog változni, mivel ugyancsak négy település átkerül a pilisvörösvári térségből. Ezzel az öt új kistérséggel a kistérségek száma 168-ról 173-ra fog növekedni, ugyanis Debrecen megyei jogú város formálisan eddig is kistérség volt, de nem tartoztak hozzá települések. A mostani kezdeményezés révén hat település alkotná az új térséget. Az új kistérségek létrejöttét az érintett települések két kivétellel támogatták. Nem ért egyet a pacsai kistérségbe sorolásával Dióskál község, valamint a debreceni átsorolással Sáránd község. A végső döntést az Országgyűlés fogja majd meghozni. 6 ÖN KOR KÉP április

9 TERÜLETFEJLESZTÉS A nem támogatott új kistérségi kezdeményezések közül a szakértői anyag szerint nem lenne biztosított a kistérség központból a társulási szolgáltatás a Lövő Iváni, a Polgári és a Kemecse székhelyű kistérségek esetében. Az új kistérségközpont és a régi közötti térbeli közelség miatt nem indokolt a Harkány, a Hévíz és a Devecser székhelyű szerveződések támogatása. A hévízi új kistérség esetén a keszthelyi kistérség körbevenné az új egységet, ezért sem támogatja a minisztérium a javaslatot. Bóly és Zalalövő új kistérségközpontok esetében megerősíti az előterjesztés, hogy mindkét kisváros mikrotérségi szerepet tölt be, de a kistérségi rendszer túlzott elaprózódásának megakadályozásával indokolja az elutasítást. A nyolc nem támogatott új kistérség öszszesen 120 települést érintene. A kezdeményezések zöme jelzi, hogy a mikrotérségek megerősítésére jelentős igény van. A két kistérségi székhelyváltoztatására irányuló kezdeményezést Fonyód helyett Balatonlelle, illetve Hajdúhadház helyett Nyíradony a minisztériumi javaslat nem támogatja, viszont egyetértenek, hogy a kapuvári kistérség elnevezése Kapuvár Beled Kistérségre változzon. Amennyiben a minisztériumi javaslatot nem írja felül az Országgyűlés, vagyis a szakmai elvek érvényesülnek a politikai szándékokkal szemben, abban az esetben a kistérségi rendszer megőrzi stabilitását, mivel az indokolt új hat kistérség növelni fogja a működőképességet és a kistérséget váltó 35 település csupán a települések 1,1 százalékát jelenti, így e tekintetben a házasság intézménye lényegesen erősebb, mint a válásé. Bár arra vonatkozóan nincs pontos adatunk, hogy a házasságok közül mennyi a kényszer és mennyi a szerelmi együttlét. Sólyom Z. A Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal a lehatárolás megváltoztatásával kapcsolatban az alábbi közös álláspontokat alakította ki: Alapelvként rögzíthetjük, hogy változtatásokat csak a szükséges esetekben szabad támogatni. A kistérségi rendszer kezd megszilárdulni, de a túlzott méretű változtatások a stabilitás ellen hatnának. A gyakori átsorolások beláthatatlan folyamatokat indíthatnának el, amelyek hátrányosak lehetnek a hosszú távú tervezés szempontjából. Új kistérség kialakítására csak kivételesen kerülhet sor, mivel az elaprózott rendszer hosszabb távon kezelhetetlenné válna. A kistérségi rendszer jelenlegi nagyságrendjének változtatása a közeljövőben nem indokolt, több szakértő már a jelenlegi számot is magasnak tartja. A nagyméretű kistérségek részéről gyakran működési nehézségeket jeleznek, ezek esetében felmerülhet a több részre történő felbontás is. Az eddigi beadványok alapján a települések átsorolási kérelmeinek egy része reálisnak, szakmailag megalapozottnak tűnik. Ezek a kérelmek elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a kormányzati kezdeményezésekkel szemben és kellő megalapozottság esetén, javasoljuk azok támogatását. Ez összhangban van az önkormányzatiság alapelvével és ily módon a változtatások elfogadtatása is könnyebben biztosítható óta ugyanis feltárultak bizonyos hibák, amelyeket a lehatárolás felülvizsgálata során korrigálni kell. Ezek leggyakrabban akkor fordultak elő, amikor a települések aktuális politikai, vagy rövid távú területfejlesztési megfontolásokból nem a valós településközi kapcsolatokra tekintettel kérték kistérségi besorolásukat. Hosszabb távon célszerű lenne a párhuzamos szabályozás megszüntetése (a 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet és a Ktt. melléklete kapcsán). Több vélemény szerint ésszerű lenne, ha a kistérségek felsorolását tartalmazó melléklet a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvénybe kerülne be. Ennek hiányában a jövőben is lényeges, hogy a két melléklet módosítása párhuzamosan történjen a kistérségi rendszer koherenciájának és szerves fejlődésének biztosítása érdekében. Forrás: ÖN-KOR-KÉP április ÖN KOR KÉP 7

10 TERÜLETFEJLESZTÉS REFORM LÉPTÉK Támogatások és feltételek A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény az Országgyűlés hatáskörébe utalja a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, valamint a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek besorolási feltételeinek meghatározását. Az új országgyűlési határozat tervezete kijelöli a támogatási rendszer átalakításának főbb irányait, meghatározza a területfejlesztési támogatások céljait, új alapokra fekteti a hátrányos helyzetű kistérségek kijelölését, és tovább fejleszti a kistérségek kedvezményezetti szempontból történő besorolásának rendszerét. A tervezet az április végi Kormányzati Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumon napirendként szerepelt. Az alábbiakban részleteket közlünk az értékelésből és a javaslatból. A teljes anyag a illetve a weboldalakon megtalálható. * A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény kihirdetése óta az Országgyűlés két alkalommal, 1997-ben és 2001-ben döntött a támogatás és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolási feltételeiről. A 2001-ben elfogadott országgyűlési határozat felülvizsgálatát december 31- ig kellett volna végrehajtani. Mivel az indokolt változások a hatályos országgyűlési határozat terjedelmének több mint a felét érintik, így a módosítás helyett új országyűlési határozat megalkotása vált indokolttá, melynek hatályát december 31- ig célszerű meghatározni az Európai Unió tervezési rendszerével összhangban. A közigazgatási reformon belül az önkormányzati igazgatás kétharmados törvényi szintű reformintézkedéseit az Országgyűlés nem szavazta meg. A területfejlesztés feladatai így nem kerültek a regionális önkormányzatokhoz. Továbbra is hatályban maradt a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 70. (3) bekezdése, mely szerint A területfejlesztési feladatok, illetőleg a kormányzati területi fejlesztési programok összehangolását a megyei területfejlesztési tanács végzi. A területfejlesztés intézményrendszerének reformja keretén belül azonban mindenképpen szükséges megvizsgálni a regionális fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok jövőbeni szerepét. A korábbi években a megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt fejlesztési források január 1-től már teljeskörűen a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe kerültek. Kistérségi Fejlesztési Program Iroda A kormány határozatban döntött a Kistérségi Fejlesztési Program Iroda létrehozásáról. Az iroda feladata a Nemzeti Fejlesztési Terv Tanácsadó Hálózat, a Vidékfejlesztési Tanácsadó Hálózat és az Önkormányzati és Térségi Koordinátor Hálózat * A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségekbe sorolásának feltételrendszerét meghatározó országgyűlési határozat tervezete. munkájának koordinációja. A hálózat tagjai egymást erősítő összehangolt tevékenységet látnak el. A három hálózat összehangolt működését az érintett tárcák által kijelölt szakemberek és a regionális koordinátorok segítik. Át kell térni a programfinanszírozásra A regionális szint kompetenciája növelésének legfontosabb eszköze a források. A Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényben létre kell hozni a regionális fejezetet, amely soronként tartalmazza a regionális szintre decentralizált forrásokat. A regionális szintre decentralizált fejlesztési források felhasználásánál át kell térni a programfinanszírozásra. A fejlesztési célokat szolgáló, regionális szintre decentralizált források hatékony felhasználásához szükséges döntéseket a regionális fejlesztési tanácsokra kell bízni. A régiók megerősítésére és távlatban az önkormányzati régiók kialakítására irányuló politikai szándékkal összhangban a régiók a közti időszakra saját operatív programokat dolgoztak ki. A regionális operatív programok központi irányítása azonban nem kedvez a decentralizációnak, ezért olyan intézményi megoldásokat és döntési mechanizmust indokolt kidolgozni, amelyek a lehető legnagyobb mértékben bevonják régiókat a döntési és a végrehajtási eljárásokba. A Lipcsei Charta tervezetével (a chartát várhatóan ez év májusában fogadják el) összhangban szükséges a városok és a velük szervesen öszszefüggő városkörnyéki települések gazdaságilag, szociálisan és környezeti szempontból kiegyensúlyozott, integrált stratégián alapuló fejlesztése. Ebből következően tisztán hazai forrásokból is indokolt támogatni a városokat, különösen a területi központ szerepet betöltő kistérségi székhely városokat. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az elmaradott helyzetű települések felzárkóztatásáról sem. Az országos önkormányzati szövetségek április 18-án, Gödöllőn megtartott egyeztető ülésén az országgyűlési határozat tervezetéről nem született konszenzusos döntés. 8 ÖN KOR KÉP április

11 ÉRDEKSZÖVETSÉGEK Nem szabad minden községet egy kalap alá venni * Döntő jelentőségű kérdés a népességfogyás megállítása és a falvakban lakók életminőségének lehetőség szerinti javítása. A falvak elszegényedésének ugyanis természetes következménye a migrá- ció növekedése, és amíg a lakóhelyén még az alacsonyabb színvonalú szolgáltatást is eltűri a falusi polgár, életlehetőségeinek beszűkülésével a városba települve kiköveteli a városi színvonalú közszol- gáltatásokat. Ennek kezelése pedig a magyar kis- és nagyvárosok számára teljesíthetetlen kihívást jelentene. Olyan szubkultúra elhatalmasodásához vezetne, ami egyrészt méltatlan történelmi hagyományainkhoz, másfelől a generációnk szégyenét jelentené az elődeink által összehasonlíthatat- lanul mostohább gazdasági-technikai és nemzetközi adottságok közepette elért nemzeti sikereihez mérve. az idézet Szabó Gellérttől, a Magyar Faluszövetség elnökétől, Szentkirály polgármesteré- től származik. A szerző elemzésében, az önkormányzati minisztérium által készített vitaanyaghoz szól hozzá. A polgármester, a szerkesztőségükhöz eljuttatott levelében hangsúlyozta, hogy az álta- la leírtakat ne tekintsük szövetsége állásfoglalásának, ez a magánvéleménye. Folyóiratunk szívesen helyt ad mások véleményének is, tekintsük Szabó Gellért írását vitaindítónak. * Vélemény a helyi önkormányza- ti rendszer továbbfejlesztésének irányairól szóló vitaanyagról HELYZETKÉP Azonosulunk a hatékonyabban működő, a polgároknak magasabb szintű közszolgáltatásokat biztosító, a közpénzekkel jobban gazdálkodó önkormányzati rendszer kifejlesztésének célkitűzésével (szint helyett inkább színvonal a jó kifejezés, ugyanis nem lehet cél, hogy a polgárok magasabb ti. nem alap-, hanem középszinten kapjanak kiszolgálást). Az tény, hogy a magyar önkormányzati rendszer rendkívül rövid idő alatt, nem szerves fejlődés következtében, hanem egy előző rendszer váltásaként jött létre. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. (Ötv.) meszszemenően figyelembe vette az 1985-ben elfogadott Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Kartáját. Az önkormányzati rendszer kialakításakor a legnagyobb hangsúlyt a demokratikus működés, az autonómia, illetve a túlhatalmat megakadályozó garanciák kiépítése kapta. Abban az időszakban ez teljesen természetes volt, de ennek köszönhetően a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe. Ez viszont kezdettől fogva magában hordozta azokat az ellentmondásokat, amelyek a rendszert alapvetően jellemzik. A politikai konszenzus hiánya miatt a szükséges korrekciók rendre elmaradtak. Az elaprózott struktúra átalakításra szorul, de ezekben az esetekben a meglévő településszerkezetet kell figyelembe venni. Általános megállapításokat nem szabad tenni, mert eltérő a helyzete az aprófalvas Zala, Somogy, Borsod-Abaúj- Zemplén megyének, mint a nagyobb méretű településekkel rendelkező Bács-Kiskun, Fejér megyéknek. A helyi önkormányzatok kötelező feladatai ugyanis az állami feladatok sajátos típusát képviselik. A közszolgáltatások igen jelentős részének biztosítása a helyhatóságok feladata, viszont a szükséges anyagi fedezet ehhez nem kielégítően biztosított. Elfogadható, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését felügyeleti típusú eszközökkel kívánják megerősíteni. A meglévő, valóban kis települések fogyó lakosságszámából eredő gondok kezelésére az érintetteket is bevonva kell megoldást találni. Kevéssé tér ki az anyag az egyik, ha nem a legfontosabb kérdésre, az önkormányzatok finanszírozására. A normatívák összege 1990 óta folyamatosan csökken, miközben a feladatok és a lakosok elvárásai nőttek. E tekintetben gyors és hatékony változásra van szükség április ÖN KOR KÉP 9

12 ÉRDEKSZÖVETSÉGEK A továbbfejlesztés fontosabb területei A vitaanyag megállapítja, hogy a hazai regionalizmus fejlődése nem kis részben a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából eredő hatásokra és intézményi kényszerekre tekintettel az Alkotmány módosítását követően lényegében azonnal elismerhető a régió, mint az állam területi tagozódásának önálló szintje. A közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásának eredményesebbé tétele és a területi szintű közfeladatok hatékonyabb szervezése érdekében Alkotmányba kell foglalni a regionális önkormányzatok létrehozását, és a megyei önkormányzatok egyidejű megszüntetését. Meg kell jegyezni, hogy az Európai Unió nem írja elő választott regionális önkormányzatok létrehozását. Azt azonban a helyi önkormányzatokról szóló karta és az Európai Regonális Karta tervezete is tartalmazza, hogy a középszintű területi önkormányzatok tagjait egyenlő, közvetlen és általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják, valamint pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározására jogszabályi keretek között e szerveknek van hatáskörük. Ezen kritériumok mellett kell társadalmi-politikai megegyezést találni a hazai középszintű önkormányzatiság problémájára: helyi adó kivetési jogot és forrásokkal megtámasztott területfejlesztési hatáskört adni a megyéknek, vagy a forrásokkal rendelkező statisztikai régiók korporatív testületeit fel kell váltaniuk az európai választási normák szerinti közgyűléseknek. Egyet lehet érteni azzal, hogy a város nem kitüntető cím, hanem a törvényben előírt közszolgáltatások térségi ellátója, szervezője. Ezt meg kell fogalmazni az önkormányzati törvényben is, és ehhez indokolt igazítani a várossá nyilvánítás feltételrendszerét is. A mai viszonylatban a községek kitörési pontot látnak a várossá nyilvánításban. Az Ötv. megalkotásakor lehetett volna számolni a mezővárosi cím visszaállításával, amely nem pejoratív jelző, hanem a magyar közjog egyik értékes öröksége. Az új község alakításának feltételeit ajánlatos hozzáigazítani az önkormányzati közszolgáltatások és a választójogi előírások követelményeihez. Nem méretgazdaságossági, hanem az elemi feltételeknek történő megfelelőségi kritériumokat értve ez alatt, de tény, hogy korszerűbb szabályozás szükséges. A rendszerváltás előtti közös tanácsok rossz emléke miatt a törvénnyel létrehozott kötelező önkormányzati társulások típusainak (kötelező kistérségi társulás, kötelező körjegyzőség) kialakítása nem helyeselhető, és jelentős társadalmi ellenállásba ütközne. A jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulást a törvény által meghatározott kistérség települési önkormányzatai hozták létre, a kistérségben egy többcélú kistérségi társulás működik. A jelenlegi ösztönző rendszer továbbfejlesztése indokolt, mert a településeknek a közösen ellátott feladatokhoz hozzá kell járulniuk. Helyeselhető a polgármesteri tisztségre vonatkozó szabályok pontosítása és annak meghatározása, hogy mekkora az a településméret, amely alatt nem látható el főállásban a polgármesteri tisztség. Az önálló hivatalt működtetni képes településekkel szemben támasztott követelményeket részletesen meg kell határozni, nem pedig lélekszám alapján meghúzni a vonalat. Ugyanezen kritériumok alkalmazhatók lehetnek a főállású polgármester foglalkoztatásának kérdéskörénél is (földrajzi elhelyezkedés, üdülők, turizmus stb.). A évi önkormányzati választásokat követő alakuló ülések tapasztalatai alapján az alakuló ülés szabályait rögzíteni kellene, különös tekintettel az önkormányzati képviselők eskütételére vonatkozó szabályokra. Le kell szabályozni akár végső esetben szankciók kilátásba helyezésével is az alpolgármester megválasztását, pl. az alakuló ülést követő 60 napon belül. A képviselői összeférhetetlenség eseteit is felül kellene vizsgálni különös tekintettel az önkormányzati képviselő közalkalmazott intézményvezetőkre. Elfogadható, hogy önkor - mányzati gazdálkodás ellenőrzési rendszerét felül kell vizsgálni. A mai valóban kis települések fogyó lakosságszámából eredező gondok kezelésére az érintetteket is bevonva kell megoldást találni. Aktuspótlás helyett a közigazgatáshoz jobban illő megnevezést ajánlunk, például a kötelező helytállást. Összefoglalva meg kell állapítani azt, hogy nem szabad minden községet egy kalap alá venni, mert jelentős fejlettségi eltérések vannak azonos méretű települések között is. Döntő jelentőségű kérdés a népességfogyás megállítása és a falvakban lakók életminőségének lehetőség szerinti javítása. A falvak elszegényedésének ugyanis természetes következménye a migráció növekedése, és amíg a lakóhelyén még az alacsonyabb színvonalú szolgáltatást is eltűri a falusi polgár, életlehetőségeinek beszűkülésével a városba települve kiköveteli a városi színvonalú közszolgáltatásokat. Ennek kezelése pedig a magyar kisés nagyvárosok számára teljesíthetetlen kihívást jelentene. Olyan szubkultúra elhatalmasodásához vezetne, ami egyrészt méltatlan történelmi hagyományainkhoz, másfelől a generációnk szégyenét jelentené az elődeink által öszszehasonlíthatatlanul mostohább gazdasági-technikai és nemzetközi adottságok közepette elért nemzeti sikerekhez mérve. Szabó Gellért a Magyar Falu Szövetség elnöke, Szentkirály polgármestere 10 ÖN KOR KÉP április

13 ÉRDEKSZÖVETSÉGEK Tisztújítás Molnár Gyula, Újbuda polgármestere a TÖOSZ elnöke A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége tisztújító küldöttgyûlésén Molnár Gyulát, Újbuda polgármesterét választotta elnöknek. A rendezvényen részt vett és felszólalt Lamperth Mónika önkormányzati miniszter is. A korábbiaknál sokkal izgamasabb volt a TÖOSZ idei tisztújító küldöttgyűlése. Azt már korábban is látni lehetett, hogy többes jelölés lesz, az is sejthető volt, hogy ez a verseny szoros lesz, csak azt nem lehetett tudni, hogy a választás napján hány jelölt száll ringbe. A korábbi évek gyakorlatától eltérő titkosszavazás pedig csak fokozta az izgalmat... Tisztújításkor se a jelölőbizottság elnökének, se a levezető elnöknek nem volt hálás a szerepe, ennek ellenére az eseményt celebráló főtitkár ember volt a talpán. Persze voltak olyanok, akik ezt másként látták, talán ezért is igyekeztek minél több részletkérdéssel bonyolítnani a helyzetet. A jelölőbizottság mint erről már előző számunkban beszámoltunk Molnár Gyula, Újbuda polgármestere mellett jelöltnek állította Molnár Árpádot, Balatonszabadi polgármesterét is. Többen kifogásolták, kevésnek tartották a kettős jelölést, megkezdődött a licit. Figyelemre méltó volt, hogy inkább az első ciklusukat töltő polgármesterek igyekeztek a szövetséget megreformálni, úgy érezték, hogy változásokra van szükség, ezért újabb jelölteket álítottak. Így fordulhatott elő, hogy a jelölőbizottság által előterjesztett kettős jelölés helyett négyes jelölés lett, és felkerült a szavazócédulára Dietz Ferenc, Szentendre és Schrick István, Rácalmás polgármestere is. Polgármesterekkel beszélgetve megtudtam, hogy a felpezsdült hangulatot többek között az okozhatta, hogy Pest megyében nem sikerült közös jelöltet állítani, ezért a küldöttgyűlésen próbálták a kérdést tisztázni. Hogy ez mennyire sikerült? A szövetség küldöttei összesen 167 szavazatot adtak le, ebből Molnár Gyula 87, Molnár Árpád 35 szavazatot kapott. A helyszíni jelölés után 27 szavazatot kapott Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere és 18-at Schrick István, Rácalmás polgármestere. Az eredmény azt mutatja, hogy a bizottság tagjai a két jelölt állításával jól mérték fel a helyzetet, a küzdelem a két Molnár között dőlt el. Csak a voksok aránya volt bizonytalan. Kérdezhetjük: ha nem négy jelölt közül kellett volna választani, az eredmény más lett volna? Talán nem, a voksok arányai azt mutatják hogy Újbuda polgármestere egyedül hét szavazattal kapott többet, mint a többi összesen! Szavazati arányokat ismerve abban se lehetünk biztosak, hogy kettős jelölés esetén Rácalmás nagyközség polgármesterére adott szavazatok Balatonszabadi polgármesterét erősítették volna. Az eredmény figyelemreméltó, már csak azért is, mert először van az 1743 tagot számláló országos önkormányzati érdekszövetségnek tagjai között minden településtípus megtalálható budapesti illetőségű, országgyűlési képviselő mandátummal rendelkező elnöke Tisztújításon társelnöknek választották: Demszky Gábor főpolgármester mellé Nagy Gábornét, Dunaföldvár polgármesterét, illetve Galuska Lászlót, Nyékládháza polgármesterét. Elnökségi tagnak választották: Szilágyi Menyhértet, Csorvás város polgármesterét, Tóth Józsefet, Polgár város polgármesterét, Oláhné Surányi Ágnest, Velence város polgármesterét, Lakatos Istvánt, Sirok község polgármesterét, Albert Csabát, Lukácsháza község polgármesterét, Dicső Lászlót, Alsómocsolád község polgármesterét. és Pásztor Bélát Veresegyház város polgármesterét. Felügyelő Bizottság elnökévé választották: Schmidt Jenőt, Tab város polgármesterét. Felügyelő Bizottsági taggá választották: Czupi Sándornét, Csesztreg község polgármesterét, Tóth Istvánt, Bogyiszló község polgármesterét, Pap Tibort, Dévaványa város polgármesterét, Szalay Imrét, Bősárkány község polgármesterét. Csiky Ildikó Pilvax percek A TÖOSZ korábbi elkötelezettségét megerősítve az önkormányzati rendszer átalakítását szükségesnek tartja, a kormány által megfogalmazott elképzelésekkel kapcsolatban törekszik alternatív megoldási javaslatokat megfogalmazni, ehhez az önkormányzati társszövetségek együttműködésére számít. Molnár Gyula a szövetség idei sajtódíjának átadá április ÖN KOR KÉP 11

14 ÉRDEKSZÖVETSÉGEK sa alkalmából tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, arra törekszik, hogy a többi országos érdekszövetséget meggyőzze arról, hogy politikai deklarációk és küzdelmek helyett minél több kérdésben alakítsanak ki közös véleményt. Hozzátette: azt reméli, hogy ebben szerepe lesz annak, hogy a TÖOSZnak 1743 önkormányzat a tagja, ezeken a településeken a lakosság 52 százaléka él. Az ÖN-KOR-KÉP kérdésére reagálva határozottan állította, számára fontos, hogy egy egységes, erős önkormányzati érdekszövetségi képviselet tárgyaljon a mindenkori kormány önkormányzatokat érintő javaslatairól. Fontos, hogy a szövetségek együtt és ne egymást kijátszva képviseljék a települések, illetve a lakosság érdekeit, ezért a közeljövőben felveszik a szövetségekkel a kapcsolatot. Molnár Gyula számára az országos önkormányzati érdekképviselet fontos, nem kívánja Budapest érdekeit előnyben részesíteni. Az új elnök a pályázatokkal kapcsolatban elmondta, hogy az idei év az önkormányzatok számára a kijózanodás éve lesz, véleménye szerint az EU-forrásokhoz a vártnál nehezebben juthatnak az önkormányzatok, szerinte idén csak egyeztetés lesz az uniós forrásokról. Nagy Gáborné (társelnök), Dunaföldvár polgármestere leszögezte, hogy a jelenlegi pályázati rendszer nagyon nehézkes, gyakran az önkormányzatokat felesleges feladatokkal és a velük járó kiadásokkal terhelik. Szerinte ez a rendszer már nem tartható, kezdeményezte, hogy a TÖOSZ tegyen javaslatokat a pályázati rendszer módosítására. KÖSZ HÍREK A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének szakmai tanácskozásai. Időpont: május 9., Helyszín: Budapest, Duna Palota (V., Zrínyi u.). Tervezett programok: A szövetség kistérségi tagozatának bemutatása. Egészségügyi reform háziorvosi és járóbeteg-szakellátási feladatok, súlyponti kórházak (Előadó: Horváth Ágnes miniszter). Konzultáció a Közlekedés-, a Környezet és Energia-, valamint a Humán Erőforrás Operatív Programok önkormányzatokat és társulásokat érintő fejezeteiről (a felkért előadók az Irányító Hatóságok vezetői). A tanácskozás interaktív. Tavaszi közgyűlés, Balatonalmádi, Hotel Ramada. (Május 30 június 1.) Főbb témakörök: Önkormányzati tulajdonban lévő buszok közúti közlekedésbe integrálásának problémái. Volán-vállalatok sorsa. Közoktatás kisiskolák fennmaradási lehetőségei, iskolatársulások. Önkormányzatok pályázati lehetőségei a regionális operatív programokban. Egészségügyi reform. (Bővebben: Az ORTT márciusi sorsolás alapján az országos önkormányzati érdekszövetségek közül a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumába a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségét (KÖSZ), a Magyar Televízió Közalapítványba a Megyei Jogú Városok Szővetségét sorsolták ki. A KÖSZ-t Csiky Ildikó képviseli, az MJVSZ még lapzártánkig nem döntött arról, hogy ki képviseli a szövetséget. 12 Ünnep Folyóiratunk áprilisban volt tizenhat éves és a XVII. évfolyamot jegyzi. Szándékosan nem írok szülinapot, mert ehhez ünnepség, torta és egyéb cifraságok illenek/járnak. Nekünk ez ideig ilyen még nem volt, nem gondoltunk rá, se igényünk, se pénzünk nem volt az ünneplésre... Idén mégis történt valami, igaz, hogy tizenhat év múltán, mégis csak megtörtént. Sajtónap alkalmából, Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter Kleinné Csiky Ildikónak, folyóiratunk főszerkesztőjének munkáját elismerte. Az indoklásban az szerepelt, ÖN KOR KÉP április hogy a közigazgatási és rendészeti szervek tevékenységének tárgyilagos és hiteles megismertetésében kimagasló tevékenysége elismeréséül március 15-e, a Magyar Sajtó Nap alkalmából Zsolnay Váza emléktárgyat adományozok. Elismerést kapott Kecskés Ágnes, a Független Hírügynökség szerkesztője, lapunk állandó munkatársa is. Ezzel még nincs vége, ha valami jól kezdődik, jó a folytatás is, hiszen néhány nappal később... a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége az alsómocsoládi polgármester javaslata alapján, TÖOSZ Sajtó-díj kitüntetést adományozott és köszönetét fejezte ki Kleinné Csiky Ildikónak, folyóiratunk főszerkesztőjének az önkormányzatiság hazai elmélyítésében és az önkormányzati alapértékek védelmében végzett munkája elismeréséül. A díjat az elnökség és a sajtó képviselőinek jelenlétében Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke és Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára adta át. Köszönjük az elismerést és a polgármesterektől kapott üdvözlő leveleket. Csiky Ildikó Megrendelő Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot... példányban. Éves előfizetési díj: 6540 forint+postaköltség Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., Aláírás

15 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet április 2007 Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év INTEGRÁCIÓS LEHETŐSÉGEK Kirekesztődés vagy integráció címmel a Duna Palotában rendezett konferenciát március 22- én a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány. A rendezvényt követően dr. Ürmös Andor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztályának vezetője foglalta össze a romákkal kapcsolatos aktuális intézkedéseket. Mit tesz a kormány az elkeserítő, de tényszerű romahelyzet megoldására? A jelenlegi helyzet nem reménytelen. Egyetértek azonban azzal, hogy a problémafelvetés időszerű, rengeteg a tennivaló, fel kell számolni a rossz lakhatási körülményeket, szemléletformálással el kell érni, hogy jó irányba változzanak a negatív beidegződések, az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel együttműködve közelíteni kell az elméletet a gyakorlattal, a roma kultúra egyedi vonásait megőrizve törekedni kell a romák integrálódására. Az a tapasztalatom járva az országot, hogy számtalan helyen élnek a cigányok a lehetőségekkel, bekapcsolódnak a számukra létrehozott programokba, akarnak tanulni és dolgozni. Folyamatban van a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati program, aminek első lépése, intézkedéseket tenni mintegy 700 ezer ebből 2/3 roma, 1/3 nem roma tartósan kirekesztésben élő ember élethelyzetének javítására, hogy az alapvető szolgáltatásokhoz mint iskolázottság, megélhetést biztosító jövedelem, jobb lakhatási körülmény hozzájussanak. A kormányzati intézkedésekkel azt céloztuk meg, hogy javuljanak a meglévő szociális körülmények, és a leginkább kirekesztettek, a hátrányos helyzetű kistérségek, települések bevonása megtörténjen. Fontos javítani az esélyegyenlőségi paramétereken is: pl. szűnjön meg az oktatási és lakhatási szegregáció, illetve épüljön ki egy roma szakemberekből álló hálózat. A jövőben az állami támogatások odaítélésében előnyt jelentenek a megcélzott területeken megtett lépések. Milyen jó példák vannak? Jelentős eredményeket ért el a Roma telepeken élők programja a telepszerű lakókörnyezetben élők életminőségének javításában, társadalmi integrációjának megerősítésében egyaránt ben 9 település 680 millió, 2006-ban 12 település 500 millió forintos támogatásból javított helyzetén, idén folytatódik a program. Mit hoz a jövő? A romák társadalmi integrációját nem egyszeri akciókkal, hanem komplex társadalom- és gazdaságpolitikai beavatkozásokkal szükséges elősegíteni között valósul meg a Roma Integráció Évtizede Program, amihez 9 kelet-európai ország Szlovákia, Csehország, Magyarország, Románia, Bulgária, Macedónia, Szerbia, Montenegro, Horvátország és több nemzetközi szervezet csatlakozott, többek között a Világbank és az Open Society Institute. A cselekvési terv szerint főként az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy területén vannak jelentős feladatok, illetve ezzel párhuzamosan fontos a szegénység elleni küzdelem és az antidiszkrimináció kérdéseinek megoldása is. A program megvalósításához pénz, paripa, fegyver is biztosított a résztvevő országok költségvetéséből, az EU-forrásokból és a nemzetközi szervezetek támogatásából. A Roma Integráció Évtizede program elnökségét július 1-től augusztus 1-ig Magyarország veszi át. További hosszú távú fejlesztések valósulnak meg között az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Fő terület lesz itt is a hátrányos helyzetű kistérségek, települések integrációja, a romák speciális problémáinak, mint az iskolai lemorzsolódások megakadályozása, a tartós munkanélküliek helyzetének javítása, foglalkoztatásuk megoldása. Lesznek tolerancia- ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet április I

16 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK PROGRAM Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja Diplomás roma foglalkoztatás-szervező hálózati program A leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex fejlesztését célzó program Civil szervezetek és az antidiszkriminációs törvény végrehajtása Átmeneti Támogatás program (Twinning Light) Magyarországi roma tanulók tanulmányi támogatása Magyarországi Cigányokért Közalapítvány keretében megvalósuló pályázatok kampányok, amelyek révén még nagyobb hangsúlyt kap a diszkrimináció elleni küzdelem, lesznek gyermek- és ifjúsági programok, amelyek a roma gyerekek beilleszkedési esélyeit növelik, lesznek inaktív emberek foglalkoztatását segítő programok, amelyek járulékkedvezményekkel, képzésekkel a hátrányos helyzetű emberek társadalmi és munkapiaci helyzetét segítik. A munkaügyi központokban működő TERVEZETT ÖSSZEG 400 millió forint millió forint (OFA) Az érintett munkaügyi központok forrásai terhére Kb. 120 milliárd forint (tervezés alatt) Kb. 400,5 millió forint 390 millió forint 80 millió forint roma foglalkoztatásszer vező-hálózat fejlesztése folytatódik. Roma ösztöndíj program segítségével változhat a közép- és felsőfokú oktatásban résztvevők aránya. Jelenleg ötvenszer kisebb eséllyel tanulhat tovább, szerezhet főiskolai, egyetemi végzettséget egy roma fiatal, mint egy nem roma. A fejlesztések során kiemelt fontosságú a partnerség erősítése az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel. Önismeret és szeretet Palya Bea énekes, az ESÉLYÉV Nagyköveteként saját élettapasztalatairól beszél Milyen érzés az esélyek nagykövetének lenni? Örültem a felkérésnek, nagy megtiszteltetés számomra. Humanistaként élek, kíváncsi vagyok, sokféle emberrel találkozom és dolgozom, ezek azt hiszem illenek az esélyegyenlőségi programba. Honnan érkezett a felkérés? A Szociális és Munkaügyi Minisztériumból kerestek meg, és Kiss Péter minisztertől vettem át a címet. Amikor megkaptam a felkérést, éreztem, hogy nagyon nagy a feladat, és még nagyobb a vele járó felelősség. Az is eszembe jutott, hogy mit tehetek én ezekért az ügyekért? Hiszen zenélek, és idáig ez a meghatározó az életemben. Kétkedésemre azt válaszolta miniszter úr: csak tegyem azt, amit eddig, hiszen a zene a legjobb közvetítő eszköz. Én nem fogok EU-paragrafusokat ismertetni, hiszen ez nem lenne hiteles. Az egyes ember sorsa lényeges számomra. A szívügyem pedig: a gyerekek. Sokat dolgoztam velük, és azt vallom, hogy korán el kell kezdeni értékrendjükben az esélyegyenlőség alapjait letenni. Milyen elképzelései vannak az ESÉLY- ÉV során? Hogyan és hol közvetíti az ESÉLYÉV üzeneteit? Elsősorban a zenémmel szólítom meg a közönséget, amiben benne van a személyiségem. Véleményem szerint az esélyegyenlőség alapja az önismeret és a szeretet. Mindenkinek ismernie kell saját magát ahhoz, hogy megértse: nem más okoz neki rosszat, hanem elsősorban önmaga. Sokat segíthet másoknak az én személyes tapasztalatom, az, hogy hogyan lettem esélytelenből esélyes, parasztlányból világjáró énekes. Ha az önismeret lépcsőit nem járom végig, ha nem ásom bele magam ilyen mélyen, akkor ma nem itt tartok. Ezért is tartom fontosnak, hogy ezeket a gondolatokat átadjuk a gyerekeknek. Lehet-e cél vágyat ébreszteni arra, hogy esélyessé válni mindenki számára lehetőség? Azt gondolom, hogy igen. Nyilván társadalmilag is sokat kell tenni azért, hogy a sokféle tehetséget észrevegyük, de a legfontosabbnak tartom, hogy mindenkit abban segítsünk, amire érdeklődést mutat. Én például nem tudtam világzenei versenyre menni, míg egy klasszikus zenész, például fuvolaversenyre, igen. Ugyanakkor volt egy belső hitem vagy akaratom, amivel ezeket a körülményeket áthidaltam: nem törtem le, megláttam a saját tehetségemből kovácsolható lehetőséget és fontos, hogy elfogadtam mások tehetségét, sokszínűségét, amivel gazdagabbá vált saját művészetem is. Honnan indult zenei pályája? Kezdetben én magam voltam énekes zenészként. Nagyon szerettem a magyar népzenét, de érdekelt a bol- II ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet április

17 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gár, a cigány népzene, vonzottak a keleti zenék. Emberi és műfaji oldalról is izgatott a sokféleség ötvözése, így dolgoztam hazai és külföldi klasszikus és dzsessz zenészekkel is. Figyeltem, hogy mit tanulhatok tőlük. Nyitott voltam, hagytam a műfajokat, stílusokat szabadon áradni. Kellett hozzá mindaz az emberi tapasztalat, amit az évek során fiatalon megszereztem. Az év egyik üzenete is azt mondja: Európa tele van tehetségekkel, nem engedhetjük, hogy elvesszenek! Ezt a gondolatot az év legfontosabb mondanivalójának érzem. Meglátni a sokszínűségben rejlő lehetőségeket, odafigyelni egymásra, és hagyni kibontakozni az élet bármely területén erre nagyon fontos felhívni a figyelmet. Erre a szemléletmódra képessé lehet tenni mindenkit. Meg kell tanulni azt is, hogy akkor sem szabad meghátrálni, amikor esetleg nem kedvező a fogadtatás. Én mindig azt mondom: nekem nem dolgom megítélni, amit csinálok, csak csináljam! A bírálatot meghagyom a kritikusoknak vagy későbbi önmagamnak. Hiszek magamban, és az meghozza az eredményt is. Olyat, amilyet. Vállalni kell. Én is a saját bizonytalanságaimat és törékenységemet írtam és írom meg a dalaimban. Magam sem vagyok tökéletes énekes, de ebben a tökéletlenségemben is meg merek mutatkozni. Azt vallom, vegyétek, vigyétek ahol most tartok a művészetemben, emberi fejlődésemben. Kiket és hogyan kell megszólítani az ÉVBEN? A többséget vagy a kisebbséget? Mindenkit szeretnék megszólítani. A többségi társadalom az, amely magába foglalja a melegeket, a más hitbéli meggyőződésűeket, a nőket és férfiakat, a nemzeti és etnikai kisebbségeket, a fogyatékossággal élő embereket és minden más emberközösséget. Viszont gyakran azt tapasztalom, hogy bizonyos szűkebb csoporthoz tartozók sokszor önmaguk kirekesztőbbek, mint az a közösség, ami esetleg befogadná őket. Az ESÉLYÉV nagyköveteként a szeretetalapú gondolkodást tartom fontosnak terjeszteni. Azt, hogy tudjuk értékelni a másik alkotásait, legyen az bármilyen kicsi vagy nagy tett, tudjuk elismerni. Mindenki erre vágyik, csak gyakran belefáradunk, sokszor nem kapjuk meg gyermekkorban sem. Éppen ezért akár szülő akár tanár valaki, szánjon időt, energiát a dicséretre, soha ne mulassza el az elismerést. Én abban hiszek, hogy minden embernek van dolga a világban, és van valamihez tehetsége. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jó legyen valamiben. Ez egyéni és társadalmi szinten is jogos elvárás és fontos üzenet. Vajda Márta Tabuk nélkül Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, 2007-ben az Esélyév Nagy követe Az Európai Év négy fő témaköre a jogok, a képviselet, az elismerés és a tiszteletben tartás elméleti szinten már-már közhelyesek. A kampányévben lehet-e lépéseket tenni az esélyegyenlőség megélésére? Bár tudom, hogy erre a kampányra szükség van, de alapvetően nem értek egyet a kampányszerű problémakezeléssel, mivel azzal, hogy beszéltünk róla a végén az a benyomás keletkezik, mintha elvégeztük volna a dolgunkat Az egyenlőbb esélyek kapcsán egy szemléletmód átalakításáról, egy gondolkodásmód megszüntetéséről vagy visszaszorításáról van szó. Ez egy folyamat, ami csak hosszú távon hozhat eredményeket. A kampány ráirányítja a figyelmet, hogy hol és milyen feladatok várnak ránk, de ezzel nem tudjuk le a dolgot. Örök feladat, hiszen az egyenlőség vagy az egymással való méltányos bánásmód örökérvényű parancs, amit újra és újra górcső alá kell venni: jól tesszüke, amit teszünk, az eredményeket, a vívmányokat a mindennapokban újra és újra alkalmazzuk-e? Mindaddig beszélnünk kell róla, amíg nem válik a gondolkodásunk természetes részévé. ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet április III

18 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Ki a célcsoportja valójában az évnek? A diszkriminációban érintettek vagy a többségi társadalom tagjai, akik úgymond elkövetik a megkülönböztetést? Is-is. Egyrészt az érintettek, akiket naponta ér valami méltánytalanság. Sokszor nem is biztos, hogy pontosan az éri őket. Olyan sokszor előfordul, hogy egyfajta rögzült konvenciók szerint élünk és hozunk bizonyos helyzetekben döntéseket. Teszszük ezt azért, mert a szokásaink rabjai vagyunk. Az emberek alapjában véve törekszenek a jóra, a kirekesztő viselkedésmódot gyakran az élesebb versenyhelyzetek szülik, amikor a javakhoz szűkös a hozzáférhetőség, valamit el kell osztani. Ebben a helyzetben az emberek többsége egyfajta túléléses viselkedésmódra kapcsol, és akkor bizony kevésbé vagyunk méltányosak egymással, mint a bőség időszakában. Szinte mindenki átél az élete során számára méltatlan helyzetet. Éppen ezért hiszem, hogy az elhangzó üzenetek nyitottabb fülekre találnak, az emberek többsége fogékonyabb lesz az egymás iránti odafigyelésre, a méltányosabb viselkedésmód kialakítására, ha erről többet beszélünk. Mi az állam szerepe a kampányban? Kik vesznek részt az ESÉLYÉV programjaiban? Talán nem is szerencsés az állam szerepét hangsúlyozni, inkább azt mondanám, hogy ebben a kérdésben a köz a helyes irány az angol public kifejezés alapján, ami sokkal árnyaltabban fejezi ki, hogy itt egy társadalmi kampányról van szó, amiben az állam a maga értékrendjével az egyik szereplő. A kampány része minden, ami a közjót szolgálja. Jelentős szerep hárul a civil szférára, de ide tartozik az egyes emberek áldozatvállalási képessége, a mecenatúra intézménye és nem utolsósorban a vállalkozások társadalmi felelősségvállalása. Azt gondolom, hogy egy társadalom akkor működőképes, ha tagjai hajlandók bizonyos áldozatokra saját magukért. Ebből az következik, hogy akinek több adatott a javakból akár egyéni képessége, akár szerencséje folytán annak tudnia kell, hogy a vagyon a lehetőséggel vagy a hatalommal arányos felelősséget is jelenti. Véleményem szerint a sajtóra kiemelt szerep és felelősség hárul abban, hogy a tudatformáló gondolatok a figyelem középpontjába kerüljenek. A média az egyetlen a világon, ami a kezében lévő kommunikációs rendszerrel sokat tehet a közgondolkodás jó és rossz irányú alakításáért. Az újságírókban ki kell alakuljon egy más irányú értékrend, ami a szemléletváltást segítheti. Meg kell nyerni őket arra, hogy részt vegyenek a kampányban és a folyamatos tudatformálásban. A sajtó nélkül a mi munkánk eredménye ami kétségkívül nem mindig érdekes, és főként nem hoz reklámbevételt nem kerül napvilágra. A hétköznapi nyelvezetünk, a közbeszédünk is sok javítani valót vet fel. Időszerű lenne az egész kommunikációs rendszer átalakítása. Sokan érzik túlzásnak az ún. politikailag korrekt nyelvezet használatát, pedig itt kezdődik a szemléletmód átalakítása. Az, hogy hogyan beszélünk, milyen fogalmakat használunk, hol, milyen környezetben tesszük ezt, az jelzi, hogy hogyan gondolkodunk egyes témákról. A példa kedvéért a hallássérült nem süket, mozgáskorlátozott ember nem tolókocsis és főként nem nyomorék, és még sorolhatnék hasonló, ennél durvább szavakat, amelyeket száműzni kéne a beszédünkből. A diszkriminációt törvény tiltja, szankcionálja, mégis főként a foglalkoztatásban mást mutat a gyakorlat. Lehet eredményeket elérni e területen egy év alatt? Állami példamutatással sokat lehet javítani a helyzeten. Az állam ipar- és gazdaságpolitikájában sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia ennek a szempontnak. Hiszen ki a legnagyobb foglalkoztató szinte mindenütt a világon? Az állam. Magyarországon közalkalmazottként vagy köztisztviselőként közel egymillió ember dolgozik. Amikor az állam a megkülönböztetés-mentességet hirdeti, vajon ezt az értékrendet érvényesíti-e mindig a saját munkáltatói gyakorlatában? Kiderül, hogy e téren van még ellentmondás. Az államnak kell jó példával elöl járni, mert csak akkor jogos a piaci foglalkoztatóktól elvárni, hogy üzletés humánpolitikájukban hasonlóképp tegyenek. IV ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet április

19 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A tudatformálás felnőttkorban már csak tűzoltás, a jogtudatossá nevelést már korán el kell kezdeni A mondás szerint amit Jancsi megtanult, azt János sem felejti. Viselkedéskultúránk, bizonyos magatartásformák gyerekkorban alakulnak ki. Az elfogadás, a sokszínűség elismerésének képessége a szocializációs folyamat része, azt egészen kicsi gyerekkorban kell elsajátítani. Ebben áll a felnőttek felelőssége, mert később már sokkal nehezebb kitörölni a mélyen rögzült tulajdonságokat. Éppen ezért az oktatásnak, nevelésnek rendkívül nagy jelentősége van. Ehhez azonban az kell, hogy az oktatók, nevelők maguk is megkapják ezt a tudásanyagot. Önre milyen benyomást tesznek az ESÉLYÉV szlogenjei, melyiknek ad nagyobb hangot? Azt, hogy tilos a diszkrimináció fontosnak tartom hangsúlyozni, mert azon túl, hogy morálisan elítélendő dolog, ma már szankcionálható, büntethető a megkülönböztetés, és ezt kevesen tudják. Az állam ezzel az üzenettel egyértelművé teszi, hogy e területen milyen értékrendet képvisel. Szintén nem lehet eleget hangoztatni, hogy toleráns és összetartó társadalom megteremtésére van szükség, mert bármilyen furcsa, a XXI. században, közel kétszáz évvel a nemzetállami gondolat megteremtése óta, Magyarországon még mindig nem tisztázott, hogy mi az a nemzet. Ki a magyar? Ki tartozik hozzánk? Ki a közösség része? Ebben zavarok vannak, pedig e nélkül szolidaritást, toleranciát elvárni elég nehéz. Fontosnak tartom tudatosítani, hogy mi itt egy politikai közösség vagyunk, kölcsönösen felelősséggel tartozunk egymásért, és nem boldogulhatunk egymás rovására. Véleményem szerint gyökeret kell verjen az a szemlélet, hogy mindenki hozzánk tartozik, aki jogosan tartózkodik itt. Világossá kell tenni, hogy a hazafiság vagy egy adott közösséghez való tartozás nem valamiféle előjog. Lényeges üzenet, hogy akit megsértettek, joga van fellépni ellene, ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a közigazgatás intézményeiben sincs teljes egyetértés abban, hogy mi ellen kell fellépni, és főleg, hogy kinek és hogyan. Mert ami az egyik oldalon jog, az a másik oldalon kötelezettség. Egyértelművé kell tenni, hogy aki intézményes keretek között tehet a megkülönböztetés ellen, kötelessége, hogy megtegye. Európa sokszínű, tele van tehetségekkel, valóban nem engedhetjük, hogy elvesszenek. Itt azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy az előítéletesség egyben veszteség. Rá kell világítani arra, ha nem vagyunk nyitottak egymásra, ha előítéletek alapján döntünk, akkor veszteség érhet, hiszen a másiknak esélyt sem adunk, hogy hasznos tagja legyen a közösségnek. Azzal, hogy a kiszolgáltatott csoportok helyzetük miatt sokkal kevesebb lehetőséget kapnak a bennük rejlő értékek és tehetségük kibontakoztatására, kimutatható népgazdasági kár is származik, és a probléma kihat a közbiztonságra is. Be kell látni, ha kirekesztünk egy csoportot, kilátástalan helyzetet teremtünk számukra, akkor annak a nemkívánatos következményeit nekünk is viselni kell. Vajda Márta Májusi előzetes Nőnek lenni jó? Nők és férfiak egyenlő társadalmi aránya FOGALOMTÁR Roma vagy cigány? A roma megnevezés embert jelent (roma nyelven rom =ember, férfi; roma=emberek, férfiak). A kifejezés az 1990-es években a politikai korrektség alapján, valamint kevésbé pejoratív mivolta miatt kezdett elterjedni a közbeszédben és a médiában. A hagyományos cigány elnevezés a görög atsziganosz (athiganos) szóra vezethető vissza, amelynek egykori jelentése kitaszított volt. Ma számos országban negatív jelentéstartalmat hordoz, ezért vannak, akik a közéletben kerülendőnek tartják. Magyarországon jelentős csoportok továbbra is cigányoknak nevezik magukat, és az elnevezés a romák céljait támogató egyes szervezetek nevében is tovább él, pl. Országos Cigány Önkormányzat. Antirasszizmus: anti: előtagként valamivel való szembenállást, ellentétességet jelöl; rasszizmus: olyan gondolkodásmód, amely kihangsúlyozza a rasszok (emberfajták) különbözőségét, és azok között különböző feltételezett tulajdonságaik alapján hierarchiát állít fel. A rasszizmus az egyéneket tudományosan nem igazolható módon tiszta rasszokba sorolja be. Ehhez a testi jegyek kihangsúlyozása mellett leginkább kulturális szempontokat, gyakran pedig egyes feltételezett tulajdonságokat vesz alapul, amelyeket egy-egy rasszra általánosan jellemzőnek tart. Szegregáció: fogalmát a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi Magyarországon jellemzően az oktatás területén jelentkező elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használjuk. Lakhatási szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. Migráció (vándorlás): a térbeli mobilitás egyik formája, a népesség lakóhely-változtatása. A vándorlás mindig az adminisztratív (közigazgatási) határ átlépésével jár. Külső vándorláson az országhatárokat átszelő, belső vándorláson az országhatárokon belüli lakóhely-változtatást értjük. Megkülönböztetjük az önkéntes vagy kényszer-, az egyéni vagy csoportos, a legális vagy illegális, az állandó vagy ideiglenes vándorlást. A térbeli mobilitás önkéntes vagy kényszerű változata a háborús, fegyveres konfliktusok katonai és polgári menekültjeinek helyváltoztatása. Jogi védelmüket nemzetközi egyezmények szabályozzák, megállapítva a polgári és katonai népességgel kapcsolatos bánásmódot és gondoskodás tartalmát és formáit. (A Népszövetség kezdeményezése nyomán elfogadott évi ún. harmadik genfi egyezmény.) Integráció: általános értelemben egységesülést, beilleszkedést vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelent. A faji és az etnikai ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet április V

20 KAPCSOLÓDÓ integráció egyik része a deszegregáció, amely megállítja a folyamatos faji vagy etnikai alapú elkülönítést. Ezen túl fellép a társadalom faji vagy etnikai alapú belső ellentéteinek megszüntetése, a mindenki számára elérhető egyenlő lehetőségek, a sokszínű, különböző hagyományokon alapuló kultúrák fenntartása és békés együttélése érdekében. Az integráció soha nem lehet a kisebbség belekényszerítése a többség kultúrájába. Asszimiláció: beolvadás. Ha a nemzet, nemzetiség, etnikum vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és alkalmazkodik a többségi vagy más kultúrákhoz. A beolvadás lehet egyedi vagy csoportos, továbbá önkéntes vagy erőszakos. Egyedi beolvadás: egy adott nemzethez, nemzetiséghez vagy etnikumhoz tartozó személy elveszti eredeti nemzeti azonosságát, és egy másik általában a többségi nemzet tagjává válik. Ennek során először általában a nyelvét, majd kulturális igényét, legvégül nemzetiségi tudatát veszti el az ember. Csoportos beolvadás: Alkalmazkodásuk következtében különböző eredetű, különféle kultúrájú, közös vagy szomszédos területen élő népcsoportok általános kulturális közelséget, majd azonosságot érnek el, és ennek eredményeként köztük egység jön létre. Önkéntes beolvadás: Ha a beolvadást nem a hátrányos megkülönböztetés miatti félelem vezérli. Erőszakos, kényszerített beolvasztás: ha a pillanatnyi hatalom különböző hátrányosan megkülönböztető törvények (negatív diszkrimináció), rendeletek segítségével és megfélemlítő politikával, amelyek sértik az egyenlő jogok és az emberi méltóság elvét (pl. az anyanyelv használata terén), nyelvhasználati és gazdasági nyomást fejt ki az egyénre a nemzetiségi vagy etnikai identitásának feladására. Egy számbeli kisebbségben élő közösség beolvasztásának a hátrányos nyelvi megkülönböztetés (lingvicizmus) a legfontosabb eszköze. Eurobarométer Az Európai Unió a 2007-es Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év célkitűzéseinek megfelelő eléréséhez előzetes kutatást készíttetett a tagállamokban a diszkrimináció és egyenlőtlenség témájában. A felmérés június 7- július 12. között készült a TNS Opinion & Social cég gondozásában, és az EU-ban törvények által tiltott hat diszkriminációs okra nem, kor, vallás vagy meggyőződés, etnikai származás, fogyatékosság, szexuális orientáció fókuszált. Lapunk mellékletében folyamatosan részleteket közlünk a kutatásból, a teljes dokumentum a vagy a oldalon található. K: Vannak Önnek olyan barátai vagy ismerősei, akik? V: Igen. EU25 12% romák 49% HU K: Egyetért-e azzal, hogy szükség volna több? V: teljes mértékben egyetért 44% 42% EU25 HU a többségtől eltérő etnikai származású parlamenti képviselőre K: Ön szerint a mai magyar társadalomban a következő csoportokhoz való tartozás inkább előnyt, inkább hátrányt jelent, vagy pedig nem számít? Az, ha valaki V: inkább hátrányt jelent EU25 86% 77% roma származású K: Ha a mostani helyzetet összeveti az öt évvel ezelőttivel, Ön szerint a diszkrimináció alábbi típusai elterjedtebbek vagy kevésbé elterjedtek Magyarországon? A(z) alapján történő diszkrimináció V: elterjedtebb EU25 HU 53% 49% HU etnikai származás JELES DÁTUMOK Március 15. Kossuth Díjjal tüntették ki ifj. Sánta Ferencet munkássága elismeréseként. Március 21. Antirasszista Világnap ban jelölte ki az ENSZ március 21-ét az Antirasszizmus Világnapjának, ezzel állítva emléket egy 1960-ban Dél-Afrikában történt, vérfürdőbe torkollott apartheidellenes demonstráció 69 áldozatának. Ezen a napon ráirányítják a figyelmet arra, hogy vannak olyan folyamatok a világban, amelyek egyes embercsoportok kitaszítását kezdeményezik azoknak a köréből, akik hozzáférhetnek a mindanynyiunkat megillető kulturális és anyagi javakhoz. Az Antirasszista Világnap ezeknek a folyamatoknak a megállítására törekszik: a kultúrák egymás mellett élésének szükség- és törvényszerűségét hirdeti, elősegíti egymás jobb megismerését és elfogadását, továbbá emléket állít azoknak, akik a rasszizmus elleni harcnak szentelték életüket. Április 8. Nemzetközi Roma Nap ben a Cigány Világszövetség első kongresszusán nyilvánították Nemzetközi Roma Nappá a világ 22 országából érkező roma képviselők. Azóta ezen a napon világszerte egy időben ünnepelnek a különböző országokban élő roma közösségek, emlékezve egybefonódó történelmükre, s hogy felhívják környezetük figyelmét közös értékeikre és problémáikra. Ekkor választották a Gelem, gelem néven ismert, több mint 100 változatban feldolgozott dalt a romák himnuszául, s megalkották a roma zászlót, amely piros színű ókori indiai életkereket ábrázol, az eget és földet jelképező kék és zöld vízszintes sávból álló háttérrel. Ugyanekkor ismerték el először hivatalosan a cigány nyelvet, s itt merült fel egy egységes, az egész világon használható nyelvi sztenderd szükségességének gondolata. Április 8-át annak a napnak az emlékére választották, amikor a II. világháború végén az auschwitzi koncentrációs táborból kiengedték a roma túlélőket. VI ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet április