SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS"

Átírás

1 SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (1. egyeztetési változat, vitaanyag) augusztus

2 SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A : Babos Csaba (3.2.3., 3.2.4, , , , , , fejezet) Királyné Kerék Anikó (3.1.,3.2.1, ,3.2.7., 4.2., , , , , , , 5. fejezet) Magyar Márta (szerk.) (1., 2., 3.3., 4.1., 4.2., , , , , fejezet) Szombathely, augusztus 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. Turisztikai trendek, ágazati feltételrendszer A turizmus makro-összefüggései Magyarországon Stratégiai fejlesztési háttér Szombathely turizmusa - helyzetértékelés Történeti áttekintés A kínálat értékelése Természeti adottságok Épített örökség Közbiztonság Szálláshelyek Vendéglátás Infrastruktúra SWOT elemzés Fejlesztési koncepció A fejlesztés célrendszere A fejlesztés Az idegenforgalmi kínálat összehangolt fejlesztése attrakciófejlesztés (turisztikai termékek) Kulturális turizmus Vallási turizmus Városlátogató turizmus Családi üdülések Hivatásturizmus Wellness turizmus Testvérvárosi turizmus Ökoturizmus Sportturizmus Ifjúsági turizmus Senior turizmus Nem termék-specifikus feladatok Marketing Értékesítési csatornák Promóció Packaging (turisztikai csomagok) Partnerség Intézményi feltételek Turisztikai vállalkozások Egyéb vállalkozások, intézmények Hatóságok, hivatalok Önkormányzat Fejlesztési források 101 3

4 1. BEVEZETÉS k számbavétele és kibontása azonban átgondolt, szisztematikus munkát és komoly követel. szakmai alaposság, a részletek közti összhang aktualitás fontosságának felismerése indította el azt a kezdeményezést, melynek végeredménye az alábbi dokumentum. Szombathely Megyei Jogú Város számára turizmusfejlesztési koncepció több mint egy mely 1994-ben elfogadott anyag ma - övetkezett változások sok tekintetben elavulttá kapta, hogy - a korábbi dokumentum máig érvényes értékeinek felhasználásával, az t városi és térségi fejlesztési programok vonatkozó elemeinek figyelembe vételével és a stratégiai feltételrendszer - lehetséges. E ára. 2. TURISZTIKAI TRENDEK, ÁGAZATI FELTÉTELRENDSZER 2.1. Nemzetközi környezet: k és perspektívák turizmus közvetlenül 8 millió embert (ami a foglalkoztatottak kb. 6%-a) foglalkoztat az Európai Unióban, a GDP-hez mintegy 5%-os, a szolgáltatások külkereskedelméhez 30%-os mértékben járul hozzá. 4

5 A l jellemzi a vendégérkezések számának igen látványos emelkedése: a hazánk szempontjából meghatározó Európát tekintve a nemzetközi érkezések az 1950 évi 25,3 millióról 2003-ra 414 millióra emelkedtek, s az -ra e szám eléri a 717 milliót, ami azt jelenti, hogy 2000-hez képest két évtized alatt majdnem megduplázódik az érték (1. ábra). A dinamika mozgatórugói egészségesebb várható élettartamon át a jobb közle madárinfluenza stb.), de a növekedés hosszabb távon tartósnak mutatkozik. 1.ábra: Nemzetközi turistaérkezések Európába, Tény millió Dél-Afrika Közel-Kelet Afrika Kelet-Ázsia Amerika Európa Forrás: WTO, Tourism highlights edition 2003, p. 7. alapján Rüdiger Leidner: The European tourism industry - A multi-sector with dynamic markets, European Commission, March 2004 Ami Európán belül Kelet-Európa és Magyarország perspektíváit illeti, bíztatóak a kutatási eredmények. A World Travel & Tourism Council (WTTC), mint a világ 100 legjel turisztikai vállalkozásának elnökeit, vezérigazgatóit magában foglaló fórum és az Oxford nt a tíz újonnan csatlakozott ország együttesen további mintegy 56,2 milliárd USD-vel növelheti a turizmusból származó jövedelmet, illetve 3 millió munkahelyet teremthet, elérve ezáltal az Unió turizmusának átlag mutatóit. A tanulmány szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás nyomán - Lengyelország mellett Magyarország profitálhat a legtöbbet a turizmusból származó jövedelem, valamint a turisztikai foglalkoztatás tekintetében. A magyar turizmus- 5

6 munkahely 2010-re. 1 új) desztináció között, így a megnyerése érdekében. Ahhoz azonban, hogy a desztináció-menedzsment eredményes l különösképpen a fogyasztók preferenciarendszerét összefüggésben, tekintetben átalakítva az üzleti élet egészét, így a turizmust is. A szakirodalomban számos vizsgálat ismeretes a változások tartalmára és irányára vonatkozóan, közülük az egyik legalaposabb az, melyet az Európai Utazási Bizottság (European Travel Commission ETC) készített és publikált a Turisztikai megatrendek Európában felülvizsgált) dokumentumban. Ebben felhívja a figyelmet a legfontosabb változó társadalmi jelenségekre és azok idegenforgalmi következményeire. A változások olyan területeken tanulásra és szellemi gazdagodás fokozódása), az utazási tapasztalatok (jobb szükséglet-meghatározó képesség és jogi tájékozottság), az életmód (annak folyamatos változása), az információtechnológia (az inter ok), a fenntarthatóság (a környezet iránti genforgalomban (1. táblázat), melyek figyelmen kívül hagyása a fejlesztések várt eredményeit alááshatja. turizmusára, s korántsem csak a kiemelteknek. A megjelöltek azonban egészen közvetlenül és 1 A WTTC tanulmánya 6

7 1. táblázat: A társadalom változásai és a turizmus trendjei Európában Változó terület Demográfia Ismeretek képzettség Egészségtudatosság Szabad- Utazási tapasztalatok Konzekvenciák a turisztikai szektor számára ég, a kényelem és a biztonság iránti igény. személyre szabott termékek iránti kereslet. Emelkedik a kereslet A marketingben kisebb hangsúlyt kell kapnia az életkornak és nagyobbat a kényelemnek. mpulzusvásárlás révén szereznek be. városlátogatások és a rövid külföldi utazások Az olyan desztinációkat, amelyekhez egészségre káros hatásokat asszociálnak a turisták, könnyebben el fogják kerülni, mint korábban. A kizárólag napsütést kínáló vakációk iránti kereslet tovább csökken. A ilyen típusú kikapcsolódásra alkalmas létesítmények iránt. Magasabb lesz a wellness termékek speciális termékek iránti kereslet. A csomagtúrákon és az önálló szervezésben lebonyolított vakációkon belül nagyobb hangsúlyt kapnak a kapcsolatos elemek. Az információ hatékonyabb és kreatívabb kommunikációjára lesz szükség. Az új, közép- és kelet-európai desztinációk. fapados légitársaságok, autóbérlés) iránti kereslet. valódi, aktív kikapcsolódást kínáló termékek iránti kereslet. gyre csökken, több, turizmuson belül pedig a desztinációk és szálláshelyek között. Az elvárt sz idén valahová a közelbe. töredezettebbé válnak, ami befolyásolja az egyes Az évek során tovább csökken a desztinációk iránti lojalitás. Ezzel együtt azonban a tapasztalat és a kritikus hozzáállás arra is ösztönzi a turistát, hogy ismét meglátogassa azokat a desztinációkat, amelyekkel korábban elégedett volt. A tapasztaltabb utazók egyre kritikusabbá válnak a mesterségesen kialakított kínálattal szemben és autentikusabb kínálatot, különösen az érzelmi elégedettség és a személyre szabott szolgáltatások mesterséges kínálati elemek (például tematikus parkok) fontossága viszont a továbbiakban is növekedni fog. -, motorkerékpár- és kerékpárbérlésre. Egyre kedveltebbé válnak a élményt kínáló régiók, ami egyúttal hatékony desztinációmenedzsmentet igényel. 7

8 Fenntarthatóság Közlekedés Információtechnológia Életmód ban csökken az szabottság egyre fontosabbá válik, ami növeli a kisebb szálláshelyek (pl. a kisebb, autentikus családi hotelek és falusi szálláshelyek) iránti keresletet. Az életre és életmódra vonatkozó percepciók átalakulása folytán csökken a kereslet a teljes mértékben utazási iránt. új terméket, koncepciót vagy szolgáltatást létrehozni, és amelyeket a hozzáadott értékük különböztet meg a versenytársaktól. nti specializációja egyre fontosabbá válik, és ez Az egyre bizonytalanabbá váló világban az emberek hajlamosak a megszokotthoz, a már ismerthez ragaszkodni, így egyre többen vágynak majd második lakásra, például kisebb regionális formái: szálloda helyett bungaló, lakókocsi helyett sátor. A desztinációkr sen válik. A tapasztalt turisták az egyes elemek közvetlen foglalása révén egyre gyakrabban saját maguk állítják majd össze saját utazásukat. Az utazási irodák szerepe visszaszorul, mert a teljes csomagtúrát az utasok egyre inkább közvetlenül a világhálón keresztül vásárolják meg. Az internet egyre rohamosabb ütemben fogja átformálni a nemzeti turisztikai hivatalok és marketingszervezetek hagyományos szerepét, új szerepet jelölve ki számukra az e-marketing területén, beleértve az ügyfélkapcsolat- kezelés (CRM) alapú desztinációmarketinget. A desztinációmarketing (például a közszféra támogatásával végrehajtott hatékonyabb márkázás) hon Külön figyelmet érdemel a biztonságos online foglalások iránti igény er tapasztaltabb és magabiztosabb turisták esetében. A rövid utazások során - megszervezésére kerül sor. rövid, külföldi városlátogatások, illetve városok környékét célzó utazások keresletét fogja növelni, mégpedig a vidéki területek rovására. Közepes távolságon a menetre vasút. -közlekedésre. Komolyabb negatív következményeket lesznek kénytelenek elviselni azok a desztinációk, Emelkedni fog mind a drága, min fölöttiek körében. a desztinációk regionális jellegének Koherensebb és következetesebb tervezéssel kell a desztináció-menedzsmentre vonatkozó politikán javítani. A d a helyi lakosság mennyire fogadja szívesen a turisták számának növekedését. összhangban a természeti környezettel). 8

9 úszómedencék és az ivóvíz tisztasága), ami fokozott védelmet tesz szükségessé. A kritikusabb turista hamarabb él panasszal, ha a kínált termék nem felel meg az elvárt színvonalnak. A biztonság megteremtésével járó költségek gyorsan emelkednek. Az ágazatnak jobban fel kell készülnie, hogy válság idején rugalmasabban felelhessen meg a turisztikai keresletnek. Forrás: European Travel Comission: Tourism Trends for Europe magyar fordítás: Mester Tünde (szerk): Turisztikai trendek Európában, Biztonság Turizmus Bulletin 2003/4 alapján - szerkesztés és kiemelések: Magyar M A turizmus makro-összefüggései Magyarországon A turizmus ágazat Magyarországon is je Az ágazat mutatói nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket, habár az utóbbi években némi pozícióvesztés következett és bizo be (a a legkedveltebb célpontok rangsorában, míg bevételekben a 38. helyen állunk). Az ágazat makrogazdasá egyazon elemzés is többféle módon ragadhatja meg a kérdést. A legfrissebb (és az utóbbi a való -ben: statisztikai értelemben vett turizmus szektor: (a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat munkahelyi és közétkeztetést nélkül) a nemzetgazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték 1,22-1,59%-át adta. Az itt foglalkoztatottak aránya 2,8% volt az összes alkalmazottéhoz képest. teljes közvetlen turizmus szektor vállalkozások teljesítményeit is beleértve) adta a nemzetgazdasági hozzáadott érték 3,58-4,66%-át. Az itt foglalkoztatottak nemzetgazdaság egészén belüli aránya 7,1% volt. A teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor (mely a teljes közvetlen turizmus szek- tevékenységgel hozzájáruló teljesítményeket is magában foglalja) a magyar nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,73-8,76%-át tette -a volt. 2 szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat termelési kapcsolatokon keresztüli termelés- a 25 nemzetgazdasági ágat felsoroló rangsorban a nyolcadik helyen található. Ezen 2 A turizmus makrogazdasági szerepe, GKI Gazdaságkutató Rt. Budapest, október 9

10 turisztikai ágazatok hazai terméke iránti egységnyi kereslet a termelési beszállítói kapcsolatokon keresztül összesen 1,96 egység, a keletkezett bér- és felhalmozási jövedelmek elköltését is figyelembe véve pedig már 2,96 egység termelést indukál, miközben 5,78 szoros közvetlen és közvetett foglalkoztatás-növelési hatást generál Ezen ágazatok ezé teljes nemzetgazdasági növekedés csak kis részét alkotja táblázat: A teljes közvetlen turizmus szektor által termelt hozzáadott érték megoszlása ágazatok szerint (%) 4-0,93 Kereskedelem, javítás 2,03 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 34,27 Szállítás 17,46 12,93 Posta és távközlés 4,46 Pénzügyi szolgáltatások 10,53 Ingatlanügyletek, kölcsönzés 8,38 2,33 Egyéb szolgáltatások 3,69 Teljes közvetlen turizmus szektor 100 Forrás: GKI Rt. számításai számára is fontos körülményként emeli ki tehát a tanulmány az ágazat multiplikátor hatását. A 2. a teljes közvetlen turizmus szektorban megtermelt hozzáadott érték megoszlását nemzetgazdasági ágazatok szerint, ami habár különböz mint makroszinten -ágazatok körét. Az -szolgáltatás és vendéglátás részesedése természetesen a legnagyobb, de szolgáltatások és a gazdasági szolgáltatások szerepe is Stratégiai fejlesztési háttér A piaci trendek mellett tekintettel a közösségi szféra súlyára és a területfejlesztés szerepére az EU-ban és Magyarországon - fontos feltételrendszerét adja a helyi törekvéseknek az ún. stratégia fejlesztési háttér is. Azok az irányelvek, politikák és meghatározó projektek, 3 u.o. 4 u.o. 10

11 olhatják egy város mozgásterét. A turizmus az Európai Unió fejlesztéspolitikájában -ban nem létezik sem közös, sem pedig közösségi turizmuspolitika, az uniós szabályok, intézkedések meghatározásakor az EU a turizmus szempo. Csupán a kilencvenes évek elejére születtek meg az els olyan intézkedések, amelyek a Közösség szintjén igyekeztek kezelni a turizmus aktuális és hosszú távú kérdéseit (1990-az európai turizmus éve, Közösségi Akcióterv a turizmus támogatására , a Zöld Könyv a középtávú tennivalók kijelölése érdekében Mindezen törekvések ellenére máig nincs egységes turizmuspolitika, az idegenforgalmi ágazat fogadott el az Európai Tanács kifejezetten a turizmussal foglalkozó határozatot az ET 2002/C fejlesztése érdekében. an a fejlettségi szintek kiegyenlítését célzó Strukturális Alapok -közvetlenül összefüggésben vannak a t pontosan megfogalmazott célokért deklarált alapelvek szerint lehet igénybe venni. Az Európai Tanács 1260/99-es rendelete határozza meg a ehhez valamelyik közösségi alap felhasználást jelentik. Függetlenül attól, hogy agrár- vagy -e szó, az elmaradott térségek fellendítésének egyik legfontosabb pillére a turizmus. Az Európai Bizottság viszont többször is kijelentette, hogy az ndorlásának megállí- 11

12 programok tekintélyes közösségi finanszírozásban részesültek, s részesülnek ma is. 5 Nemzeti fejlesztési terv nemcsak az országos feltételrendszer, fejlesztési környezet ismeretének szükségessége adja, hanem az a tény is, hogy az EU - csatlakozás óta a közösségi források felhasználásának irányelveit és területeit is a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) alapján elfogadott programozási dokumentum, a Közösségi Támogatási Keret (KTK) tartalmazza. Magyarországon a turizmuspolitika igazából a 1990-es évek második felében foglalta el méltó helyét a fejlesztéspolitika általános rendszerében. Ez annak ígéretét is hordozza, hogy az ágazatban a kormányzati ciklusokhoz igazodó turizmuspolitikát felválthatja a hosszabb távú (legalább hétéves) fejlesztési ciklusokhoz igazodó fejlesztéspolitikai szemlélet. Az 1996/XXI. törvény kimondja, hogy a turizmusfejlesztésben figyelembe kell venni a területfejlesztés céljait és szempontjait. A fejlesztési alapdokumentumok viszont rendszerint fontos kérdésként kezelik e területet. Az elvek szintjén már I. Országos Területfejlesztési Koncepció is meghatározó szerepet szánt a turizmusnak, s ebben az új OTK sem hozott lényeges változást. Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT1) megfogalmazott öt prioritáson (GVOP, HEFOP, KIOP, AVOP, ROP) belül a turisztikai ágazat fejlesztését szolgáló intézkedések önálló prioritásként - végül a Regionális Operatív Programba ( A turisztikai kerültek, ami Nyugat-Magyarország (azon belül Szombathely) számára a fejlettségi A kissé más szerkezetben készült mpontjából meghatározó - II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT2) (legalábbis annak i munkaverziójában) a turizmus ismét nem jutván kiemelt kezeléshez - a versenyképességi programon ( átfogó n ) belül kap szerepet, konkrét formában csak annak részcéljai közt fogalmazódnak meg 5 Kovács B.: Az állami turizmusfejlesztés-politika közösségi pillére - Tanulmány a magyar idegenforgalmi ágazat csatlakozás utáni perspektíváiról, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásával kapcsolatos. Turizmus Bulletin 2004/2 12

13 térségileg ös pozícionálása a nemzetközi turisztikai piacon, ill. táji-természeti és kulturális értékekben gazdag térségeink hazai, és részben a külföldi falusi- égturisztikai piacon való érvényesülése, ill. A ként megjelölt nyolc általános közt került említésre a Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, az alábbi kifejtésben: A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes infrastruktúra, és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten össze térségenkénti harmonizálását, hogy a hazai térségek jól kommunikálható, versenyképes célterületként jelenjenek meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. (Érdekessége az NFT2-nek, hogy az, az országos területfejlesztési koncepcióban rögzített célok érvényesítése érdekében szakterületenként megfogalmaz bizonyos ajánlásokat a szakpolitikák számára terü A Turizmusfejlesztési Koncepcióban.) Új eleme a II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek, hogy az magába foglalja az egyes régiók saját maguk által megfogalmazott - fejlesztési céljait is. A Nyugat-Dunántúli Régió turizmussal eit ld. a A Nyugat-Dunántúli Régió fejlesztési programja c. fejezetben. Az NFT mögött álló (annál átfogóbb) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OTK) tervezetében ( ) megfogalmazott szerint a feldolgozóipar és a. E témakörön belül kiemelésre kerül a feldolgozóiparhoz kapcsolódó szolgáltatások és az infrastruktúra fontossága mellett az is, hogy a szolgáltatások közül különösen a turizmusban vannak jó adottságaink, s hogy a természeti adottságokra, a magas színvonalú gyógy- és wellnessszolgáltatásokra, valamint a kultúrára é, és a 13

14 gazdaságban és a kultúrában is szorossá válik. E megfogalmazások mind a turisztikai fejlesztések, mind a határmenti kapcsolatok tekintetében harmonizálnak a szombathelyi szándékokkal és törekvésekkel; hátteret, hivatkozási alapot kínálnak azok számára. Az szakmai-fejlesztéspolitikai fontos szempontként fejlesztéspolitika döntési és finanszírozási rendszerének várható alakulása is. Ezzel kapcsolatosan regionalizáció, s a regionális és kistérségi szinten is szükség van az intézményrendszer. E két szint (a k kérdése) Szombathely esetében is figyelmet érdemel. A Nyugat-Dunántúli Régió fejlesztési programja A jelenleg (2005-ig) Vállalkozási- és technológiai innováció prioritás Kilátó A kiemelt turisztikai vo c. általánosan megfogalmazott program céljai közt szerepel a egyéb turisztikai szolgáltatáshoz alkalmas adottságainak kihasználására építve a térségekben, de konkrétumok csak a termál- és gyógyturizmus fejlesztése tárgyában olvashatók. Szombathely turizmusa szempontjából talán fontosabb része a dokumentumnak az Örökségünk a kulturális örökség és az épített környezet védelme c. program (az prioritáson belül), melynek megnevezett akcióterületei (1. Kulturális hagyományok programja; 2. Régészeti program; 3. Múzeumprogram; 4. Kastélyprogram; 5. Településszerkezeti program) mind érinthetnék (illetve érinthették volna) a várost -megvalósulás esetén. tervezésben: az eddig elkészült anyagok is nagyobb terjedelmet szentelnek neki, s a regionális -ben a Nyugat-Dunántúli szöveget tartalmazza: 14

15 6. A PANNON ÖRÖKSÉG MEGÚJÍTÁSA ÉS A NYUGAT-DUNÁNTÚLI TURISZTIKAI TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE A változatos földrajzi-táji adottságok, (öt ország-hét nyelv és népcsoport) együttélése eredményeként kialakult sokszín -táj, valamint az ezeréves Pannonhalmi Szent-Benedek rendi gazdaságfejlesztésünk kulcs-területe. Célok: termálvízkincs hasznosításához gyógyító szolgáltatások és a turisztikai, valamint rekreációs kínálat célcsoport- fejlesztése, valamint új egyedi arculatú egészségturisztikai fejlesztések, beruházások ösztönzése; A régió kiemelt turisztikai beruházásainak (regionális turisztikai víziók), termékeinek és kiemelt desztinációinak integrált turisztikai fejlesztési programjainak támogatása; Pannon kulturális fesztiválok 10 éves programjának, valamint a múzeumok, színházak koncert- és bemutatótermek látogatóbarát, modern XXI. századi fejlesztési és beruházási programjának támogatása; A regionális örökségre építve a kastély, vár hálózat fejlesztése -Sopron- Nagycenk-Pannonhalma- -Sárvár-Körmend-Egervár-Keszthely) és a történelmi belvárosok, kiemelt kciója, látogatóbarát menedzsment rendszereinek fejlesztése; A természeti, táji értékekhez hasznosításához kapcsolódóan szükséges az ökoturisztikai és natúrparki fejlesztési programok támogatása a Nemzeti Parkok területén és a védett területeken, (kiemelten a - -Balaton térségében, továbbá a Rába, Mura, a Kerka, a Csörnöc -Zalában); Az aktív turizmus (kiemelten kerékpáros, lovas és vízi) és a rekreációs kínálat regionális fejlesztése, a regionális kerékpárhálózat és a kiemelt regionális kerékpáros desztinációk hiányzó kerékpárút szakaszainak és hálózati szolgáltatásainak fejlesztése; A turisztikai célú programok megvalósításához szükséges a régió turisztikai intézményrendszerének megújítása (desztinációs menedzsment szervezetek felállítása). A megjelölt fejlesztési célok és beavatkozási területek közül több Szombathely számára is figyelmet érdemel és kapcsolódási pontot jelent. Az aláhúzással jelölt szövegrészek kifejezetten olyan konkrét fejlesztési- - formális vagy informális fórumain. Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia fejlesztési koncepciók is melyek sok tekintetben konkrétabb iránymutatást nyújthat a lokalitások számára. A nemrégiben elkészült Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (a augusztusi állapotában) bizonyos szempontból - túlságosan felülnézeti ahhoz, hogy közvetlenül hasznosítható legyen, más szempontból viszont mutat, támpontokat szolgáltat. hogy a belföldi turizmus j 15

16 egészségturizmus és a A félhomály hátterében azon elvi alapvetés áll, miszerint a turizmus állami irányítása, emellett a régiók feladata az egyéb fejlesztési területek/termékek meghatározása, a prioritások kialakítása. alábbiak (a lista sorrendje fontossági sorrendet is jelöl): Egészségturizmus (gyógyturizmus és wellness) Örökségturizmus, azaz kulturális értékeken alapuló turizmus (az örökségturizmus kiemelt területei alatt az alábbiakat értve: a kulturális örökség helyszíneken belül a világörökségek nemzeti parkok, a lovas turizmus, a falusi turizmus, a gasztronómia és borturizmus, valamint a kiemelt rendezvények.) Kongresszusi turizmus (nagy létszámú, nemzetközi rendezvények) A dokumentum rögzíti a t is, azon elvi alap hangsúlyozása mellett, miszerint a mutató adottságok/attrakciók/termékek fejlesztése térségi szinten kell, hogy történjen, így a regionális és kistérségi turisztikai szervezetek feladata. A termékfejlesztés megjelölt irányai: rendezvények, kastélyok, várak, történelmi városok, vallási turizmus, Aktív turizmus kerékpáros turizmus, természetjárás, vízi turizmus, kempingezés, golfturizmus, 16

17 Különösen a kulturális turizmus kapcsán érdemes a kiemelésre a turizmusfejlesztés területi prioritási közül az alábbi megforgalmazás: prioritást élveznek (egyéb szempontok mellett) a kulturális örökség attraktív helyszínei: kisvárosok, történelmi városközpontok, kulturális világörökség esek, kiemelt fesztivál- és hatékony turisztikai hasznosításnak (hazai, határon átnyú kulturális utak, ) A program célstruktúrájában (2. ábra) jelennek meg, turistafogadás feltételei, attrakciófejlesztés,, hatékony menedzsment ). Ezen elveknek és irányoknak a turizmus ágazaton belüli érvényre azonban a stratégia megvalósulás k (bb) feltételrendszerhez juttathatja az egyes területek/települések saját törekvéseit. Különösen ígéretes a program finanszírozási háttere: amint a 3. - idegenforgalmi fejlesztésekre rendelkezésre álló források összege. 3. táblázat: A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (tervezett) forrásai (millió Ft, 2004-es árakon) Év EU Hazai társfinanszírozás Turisztikai Regionális** Helyi (önkormányzati) Magán n.a n.a Összesen Mindösszesen * MT Rt / nemzeti desztináció menedzsment szervezet(ndmsz) ** regionális desztináció menedzsment szervezet(rdmsz) Forrás: Nemzeti turizmusfejlesztési Stratégia Magyar Turisztikai Hivatal, augusztus 17

18 Mindezen általános jelenségeken túl külön említést érdemel a dokumentum néhány olyan eleme, melyek vetületei a városi stratégiát is érinthetik: ilyen az intézményrendszer változása és ilyenek az ún. horizontális célok. a szolgáltatókhoz és megismertetése, illetve kihasználása érdekében szükséges a Tourinform irodák mellett! - helyi desztináció menedzsment szervezetek (hdmsz) Emellett javasolja (támogatja) a stratégia a áltatók, szakmai szervezetek és az önkormányzat részvételével, a település turizmusának fejlesztése érdekében alakítandó turisztikai egyesületek létrejöttét is. (A helyi turizmus- látogatóközpontok kialakításának fontosságát is.) 2. ábra: A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia rendszere* *5.2. helyesen (a 116 o. szövegé Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia p. Magyar Turisztikai Hivatal, augusztus A horizontális célok (melyek nem sorolhatók be egy-egy átfogó cél alá, mivel hatásuk mind az öt pillérre, azaz az egész turizmus ágazatra érvényesek) abból a szempontból is fontosak, hogy ezek érvényesülése a helyi fejleszt 18

19 projektek sikerének esélyét. E horizontális célok az élménylánc kialakítása, a fenntarthatóság megvalósítása, az és a határon átnyúló turizmusfejlesztés és az ifjúsági turizmus (egyes helyeken a szövegben: piaci szegmensek ). E célok közül Szombathely esetében a határon átnyúló turizmusfejlesztés. Regionális turizmusfejlesztési stratégia szempontjából lényeges kérdés, hogy a régió a fentiekhez képest már egyedi projektek szintjére kihatóan eléggé konkrét - turizmusfejlesztési stratégiája miként kezeli a várost. Azzal kapcsolatosan nemcsak az megnevezett beavatkozási területek érdemelnek figyelmet, hanem tekintettel - a stratégiaalkotás folyamata és Szombathely érdekartikulációs képessége is. Szombathely a régión belül t sem a szóban forgó alapdokumentumban. Ezt alátámasztja a 4. táblázat is, mely - amellett, hogy listázza a, mely -orientációval összefüggésben finanszírozási vetületei is vannak - felhívja a figyelmet arra is, hogy (ha a pontos szám vitatható is) csekély ma még az igazán markáns, ennyisége a városban. A lista e számbavételi szándékon túl azt is illusztrálja, hogy milyen gyenge ma (volt a közelmúltban?) a város turizmusának önfelmutatási, érdekartikulációs képessége. A hiányosságai tekintve, hogy nem egy tét a fejlesztési kilátásokra is hatással lehetnek, s azok. Ami a program régiós szinten rögzítetett fejlesztési irán javasolt stratégia (öt operatív programja: 1. Tudatos termékfejlesztés, 2. Marketingtevékenység fejlesztése, 3. -képzés, 4. Szervezet- és intézmény-fejlesztés, 5. Komplex kínálat létrehozása yógy- és termálturizmus fejlesztésének központi szerepe. 19

20 4. (a regionális turizmusfejlesztési program helyzetértékelése szerint) Nemzetközi Kulturális- és örökségturizmus X X Iseum, Zsinagóga, Püspöki palota, Székesegyház, Papi szeminárium, Eölby ház temények, múzeumok, kiállítások X X X (!?) Kulturális rendezvények Savaria Történelmi Karnevál Savaria Karnevál (?!), Tavaszi Napok (sic), Szent Márton Napok Vallási események X X X Aktív turizmus Kerékpározás X X X Víziturizmus X X X zés X X X Természetjárás X X X Lovasturizmus X X X Horgászturizmus X X X Vadászturizmus X X X Egyéb sport- (kategória nélkül Sportrendezvények X X X Gasztronómia és borturizmus X X Falusi turizmus X X Konferenciaturizmus (kategória nélkül) Szombathely Rendezvények, kiállítások X X illetve szakvásárai. Gyógyturizmus X X Szombathely Forrás: Nyugat-Dunántúli Régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja, Horwath Consulting Szállodai és Idegenforgalmi Tanácsadó Kft. & Szemrédi Turizmus Tanácsadó Konzorcium, Budapest, október 30. alapján X A program kívánatos fejlesztéseket tárgyaló részében az általános (minden térségre/városra Szombathely nevesítve csak kevés (pontosan négy) helyen jelenik meg: Információs irodahálózat fejlesztése és karbantartása megvalósult, amennyiben létrejött a szombathelyi Tourinform Iroda) kisebb konferenciák, szimpóziu közt és az Új konferenciaközpontok létesítése programnál ( megyei jogú városok konferencia nek fejlesztése ) a Gyógy- és termálturizmus fejlesztése jelent programnál; 20

21 A Komplex programkínálat kialakítása (események, rendezvények) intézkedésen belül, a Rendezvények támogatása program számol a Savaria Karnevállal is. A regionális turizmusfejlesztési program felülvizsgálata esedékes, Szombathely régi és új attrakcióinak és kijelölt fejlesztési irányainak beépítése az új programozási dokumentumba fontos feladat. 3. SZOMBATHELY TURIZMUSA - HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. Történeti áttekintés Szombathely turizmusa szinte egy már céltudatosan alkalmazták a mai értelemben vett utazást, amely már nemcsak a hódító hadvezérek utazásait, vagy a kereskedelmi, vallási célú utazásokat jelentette, hanem a ését, a pihenést és a kikapcsolódást célozta. Már ekkor megjelent a s és k fenyegették. Hol a járványok, hol a utazás, a turizmus pozitív oldalai. század második fe - Nagykanizsa-i vasútvonal, majd a Budapest- -Graz- kulturális központjává vált. A városban az ide - sajtó 1908-ban már dicséri környékén található forrásokra, amely az idegenforgalom szempontjából hasznosítható volna. 21

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2006-2010 (2. egyeztetési változat) 2005. szeptember SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A s : Babos Csaba (3.2.3.,

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK VELENCEI-TÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI TERVEZÉS ALAPJAINAK VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ 2009 VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Velencei-tó tó a 1117/2005. (XII.

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01.

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Honnan indultunk? Összehasonlító elemzése, az elmúlt időszakról

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

A turizmus rendszere és környezete

A turizmus rendszere és környezete A turizmus rendszere és környezete Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet Kereslet: - Motiváció - Jövedelem - Szabadidő utazás Közvetítő szektor Marketing (értékesítés, kommunikációs)

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben