Területi Tervezési Koncepció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Területi Tervezési Koncepció"

Átírás

1 Területi Tervezési Koncepció Egyeztetési dokumentáció Velencei-tó vízgyűjtő WAREMA projekt Dátum: február 26. Készítette: Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Fejér Megyei Agrárkamara Külső szakértő: Dr. Hőna Eszter Területfejlesztési szakértő ReGIS 2100 Kft. 1

2 I. BEVEZETÉS A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben A térségi tervezés jogszabályi háttere A SEA (2001/42/EK) Direktíva magyarországi adaptálása A WAREMA tervi műfajának meghatározása (Spatial Planning Concept definiálása) A WAREMA projekt és a Víz Keretirányelv kapcsolata A Velencei-tó vízgyűjtőjének tervezési előzményei A WAREMA projekt módszertana... 9 II. HELYZETÉRTÉKELÉS A Velencei tó vízgyűjtőjének természeti adottságai A vízgyűjtő terület határa, nagysága, alakja A vízgyűjtő terület magassági és domborzati viszonyai A vízgyűjtő terület vízhálózata A Velencei-tó kialakulása, vízszintingadozásai A vízgyűjtő terület éghajlatának általános jellemzése A vízgyűjtő terület talajviszonyai A vízgyűjtő növényborítottsága, művelési ágak szerinti megoszlása A vízgyűjtő terület védendő természeti erőforrásai Felszíni és felszínalatti vizek Velencei-tó Felszín alatti vízbázisok Termálvíz Termőföld Természeti értékek A Vízgyűjtő terület térszerkezeti és társadalmi, gazdasági adottságai Demográfiai helyzet és foglalkoztatottság A vízgyűjtő gazdasági funkciója Az üdülés- idegenforgalom szerepe A vízgyűjtő terület térhasználati konfliktusainak elemzése Térhasználati konfliktus-mátrix Védelmi funkciók és az üdülés- idegenforgalom Üdülés- idegenforgalom és a vízvédelem Üdülés- idegenforgalom talajvédelem Üdülés- idegenforgalom, természet- és tájvédelem Védelmi funkciók és a mezőgazdaság Mezőgazdasági termelés földhasználati típusok szerint Mezőgazdaság valamint a természet- és tájvédelem Mezőgazdaság és vízvédelem Mezőgazdaság és talajvédelem Védelmi funkciók és a településfejlesztés Településfejlesztés, termőföldvédelem Településfejlesztés és vízvédelem Településfejlesztés természet és tájvédelem A helyzetértékelést összegző SWOT analízis

3 III. A VÍZGYŰJTŐ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Hosszú távú jövőkép fejlesztési forgatókönyvek A fenntartható fejlesztés átfogó célja és a prioritások Stratégiai programok és intézkedési csoportok A védendő természeti értékre alapozható üdülés, idegenforgalom fejlesztési programjai Vízvédelem és az üdülés, idegenforgalom Termőföld védelem és az üdülés, idegenforgalom Természet- és tájvédelem, valamint az üdülés, idegenforgalom A védendő természeti értékek és a mezőgazdaság fejlesztési programjai Vízvédelem és mezőgazdaság Termőföldvédelem és a mezőgazdaság A természet- és tájvédelem valamint a mezőgazdaság A védendő természeti erőforrások és a települési környezet fejlesztése Vízvédelem és a települési környezet fejlesztése Termőföldvédelem és a települési környezet fejlesztése Természeti környezeti és kulturális értékek védelme és a települési környezet védelme A fejlesztési célok érvényesülését szolgáló intézmény- és eszközrendszer fejlesztési irányai A fejlesztési koncepcióban kifejtett programok finanszírozási lehetőségei SKV jelentés IV. Felhasznált forrásmunkák... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

4 I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi háttere Magyarországon a területfejlesztési politika érvényesítését az Európai Unió regionális fejlesztési politikáját is figyelembe vevő, az Országgyűlés által elfogadott törvény szabályozza. Az 1996-ban megalkotott és 2004-ben módosított XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről meghatározza a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatait, szabályait és a tervezés intézményrendszerét. A törvény értelmében Magyarországon egy adott térségre 1 kétféle, önálló tervfajta készülhet. Fejlesztési típusú tervfajta a területfejlesztési koncepció vagy program, míg a rendezési típusú tervfajta a területrendezési terv. A két tervfajta tehát nem integráltan, együtt, hanem különálló dokumentumként készül. A törvény szerint a területfejlesztési koncepció meghatározza egy térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. A területfejlesztési program a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül. A területrendezési terv az egyes térségek nagytávlatú műszaki fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezkedését és a területfelhasználás optimális területi szerkezetét. Területfejlesztési koncepció készülhet az országra, régióra, megyére, kistérségre, valamint két országosan kiemelt térségre ez a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, és a Budapesti Agglomeráció. A tervezési egységekhez a tervezésért felelős szervezetek tartoznak. Országos Fejlesztési Tanács, regionális, kiemelt térségi, megyei, kistérségi fejlesztési tanácsok. Területrendezési tervek viszont csak a következő tervezési egységre készülnek: az országra, a két kiemelt térségre és megyére. Az Országos Területrendezési Tervet, valamint a kiemelt térségek területrendezési terveit az Országgyűlés törvényben fogadja el. A megyei területrendezési terveket a megyei önkormányzatok, hagyják jóvá. A területrendezési tervekben fogalmazódnak meg tehát a környezet- a táj-, és természetvédelemmel az egyes térségek adottságainak célszerű hasznosításával kapcsolatos tervezési feladatok, a fenntartható fejlődés térségi szempontjai. A tervhierarchia érvényesülése alapján az országos és megyei területrendezési tervek, térszerkezeti és területfelhasználási övezeti besorolásai, valamint a térségi területrendezési szabályzat irányadóak minden egyéb térségi lehatárolás és tervezés esetén. Az ország aktuális területrendezési tervét a 2003-ban elfogadott törvény szabályozza. (2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről) Az országos terv alapján készültek el a megyei területrendezési tervek, illetve ezek felülvizsgálatai. 1 A településekre vonatkozó tervezést más törvény szabályozza. 4

5 Magyarország uniós csatlakozását megelőzően, a ig terjedő, majd a csatlakozás utáni ( ) tervezési periódusra megélénkült a fejlesztési típusú tervek készítése az uniós követelményeknek megfelelően. A ig terjedő időszakban elnyerhető források megalapozására egy sor dokumentum készült el ben országgyűlési határozattal fogadták el az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót (OFK), valamint az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK). Mindkét dokumentum az ország hosszú távú fejlődésének irányvonalát határozza meg, alapul szolgálva az uniós kötelező tervdokumentumok kidolgozásának. Az OTK az OFK-val összhangban meghatározta: Magyarország területi jövőképét, átfogó céljait 2020-ig, középtávú országos területi céljait 2013-ig a területfejlesztési célok érvényesülését szolgáló intézmény- és eszközrendszer fejlesztési irányait, a régiók fejlesztési irányait. E tervek alapján készült el Magyarország Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete, Nemzeti Vidékfejlesztési Terve, valamint a régiók operatív programjai a ig terjedő támogatási időszak tervdokumentumaiként. Az európai uniós agrárpolitikára és az azon belüli támogatási formákra (SAPARD, LEADER) való felkészülés során, Magyarországon az országos agrárstruktúra és vidékfejlesztési koncepció és program mellett megyei és kistérségi koncepciók és programok is készültek, alapvetően az uniós stratégiai tervezés metodikái szerint. A területfejlesztési és területrendezési tervezést integráló, a nemzetközi tervezésben alkalmazott struktúra-terv műfaját Magyarországon még csak kísérleti szinten készítik A SEA (2001/42/EK) Direktíva magyarországi adaptálása A stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV) szóló irányelv, amely a jövőbeni fejlesztések keretéül szolgáló tervek és programok elkészítése során a fenntarthatósági szempontok minél teljesebb érvényesülését szolgálja, Magyarországon is bevezetésre került ben született meg az a kormányrendelet, 2 amely az SKV alkalmazásának rendjét szabályozza. A rendelet értelmében mindazokra a területi tervekre, amelyekre többek között az évi XXI. tv. vonatkozik, - tehát a területfejlesztési koncepcióra, területfejlesztési programra és területrendezési tervre-, el kell végezni az SKV-t. Az SKV leglényegesebb eleme, hogy a fejlesztési alternatívákat az érintettek bevonásával a döntés előkészítés fázisában szükséges egyeztetni, és mérlegelni a fenntarthatósági szempontok szerint. Magyarországon az SKV megjelenése előtt is jogszabály írta elő a területi tervek egyeztetési és jóváhagyási rendszerét. Az SKV megerősítette ezt az eljárást, és új elemként hozta be a fenntarthatósági elvek mentén történő egyeztetések dokumentálását. (SKV jelentés) 2 2/2005. ( I.11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 5

6 1.3. A WAREMA tervi műfajának meghatározása (Spatial Planning Concept definiálása) A WAREMA projekt céljának meghatározásában ez áll: A vízgyűjtő terület olyan fenntartható regionális fejlesztését megalapozni, amely a helyi erőforrások fokozott kihasználása és védelme mellett egy közösségi részvételen alapuló tervezési folyamat során biztosítja a vízgyűjtő integrált terület- és vízgazdálkodását, elősegítve ezzel a Víz Keretirányelv teljesülését, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítését. A fentiekben meghatározott fejlesztési cél eszköze a vízgyűjtő-gazdálkodási terv hosszú távú célkitűzéseihez (2015) igazodó, olyan területfejlesztési koncepció elkészítése, amely szintén hosszú távra határozza meg a fejlesztés stratégiai céljait és prioritásait a védett területekkel és a vízgazdálkodással kapcsolatos szakmai összefüggések tekintetében. 2. A WAREMA projekt és a Víz Keretirányelv kapcsolata Egyik legjelentősebb természeti erőforrásunk a víz, amely azonban nem áll korlátlanul rendelkezésünkre. Ez a felismerés vezetett az Európai Unióban a Víz Keretirányelv (VKI) megalkotásához 2000-ben (2000/60/EK). A jogszabály a hazai jogrendbe is átültetésre került folyamán. A VKI általános célkitűzése, hogy az európai vizek jó állapotba kerüljenek 2015-re. A célkitűzés elemei 3 a következők: A vizekkel kapcsolatban lévő (a vízi és vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi) ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása, A hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése, A szennyező anyagok kibocsátásának (emissziójának) csökkentésével a vízminőség javítása, A felszín alatti vizek szennyeződésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. A VKI, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló (221/2004 (VII.21.) sz. Kormányrendelet előírja, hogy 2009 végéig vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni az ország teljes területére. A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket (VGT) 42 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységre kell elkészíteni, amelyekből az egyik ilyen alegység a Velencei-tó vízgyűjtője. A Víz Keretirányelv egyik nagyon lényeges módszertani követelménye az, hogy az érintett társadalmi csoportokat a folyamat kezdetétől a végéig be kell vonni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésébe és a tervek megvalósításának ellenőrzésébe is. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv egy szabályozási és intézkedési program, amely biztosítja, hogy az ezek alapján végrehajtott beavatkozásokkal a környezeti célkitűzések 3 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja (Tervezet, december 22.) 6

7 megvalósíthatók legyenek. A VGT a társadalmi igények és a környezeti tényezők összehangolása mellett tartalmazza a finanszírozhatóság, a társadalmi elfogadottság elemzéseit is, de nem tartalmazza a beavatkozások konkrét kiviteli terveit. A VGT és a WAREMA projekt keretében készülő terv mind célkitűzésében, mind módszertanában nagyon hasonló. Nem egyezik a tervezési műfaj, és nem egyezik a határidő. A WAREMA projekt keretében egy fenntartható (környezeti, társadalmi gazdasági szempontból) hosszú távú térségfejlesztési koncepció készül, amely a távlati cél eléréséhez meghatározza az alapvető prioritásokat és elérési módokat. A Velencei tó vízgyűjtő területére a VGT keretében pedig egy intézkedési terv készül. A WAREMA projekt határideje május, míg a VGT határideje december. A WAREMA projekt a nemzetközi eredmények összehasonlításával egy innovatív módszertant alakít ki, amely segíteni tudja a VGT munkálatait. 3. A Velencei-tó vízgyűjtőjének tervezési előzményei A Velencei-tó hosszú tervezési múltra tekint vissza, tehát célszerű az elmúlt időszak tervezési munkáiból is kiindulni, amelyek alapvető információkat szolgáltatnak jelen projekthez annál is inkább, mert a tó vízminőségének megőrzése és a természetes víz üdülőés idegenforgalmi igénybevétele, illetve ennek egyensúlyban tartása állt mindig is a tervezési munkák középpontjában. A 60-as években elkezdődött tervezési munkák a tó üdülés- idegenforgalmi fejlesztését állították a középpontba, elsősorban a közelében lévő két nagyváros (Budapest és Székesfehérvár) üdülési igényeinek kielégítése céljából. A fejlesztések hatására a 80-as évek közepére a Velencei-tó az ország második legjelentősebb vízparti üdülőterületévé vált. A turisztikai igénybevételt a fejlesztések nem tudták arányosan követni, ezért a környezet állapota folyamatosan romlott, újabb fejlesztési tervek kidolgozása vált szükségessé. A Velence-tavi térségre 1990-ben jóváhagyott hosszú távú Fejlesztési Koncepció és Regionális Rendezési Terv ban már felülvizsgálatra is szorult. A Kormány A Velencei-tó turisztikai és természeti értékeinek megőrzését elősegítő intézkedési tervet fogadott el az 1031/1995. ((IV. 19.) sz. és az azt módosító1084/1996. (VII. 24.) sz. határozatával. Az intézkedési terv 3.1 pontja kimondta, hogy felül kell vizsgálni az ben jóváhagyott terveket, beleértve a Velence-tavi Vízgazdálkodás Fejlesztési programot is. A felülvizsgálat alapvetően a térségalkalmassági és tájterhelhetőségi vizsgálatokra irányult. Ez a felülvizsgálat képezte alapját az 1997-ben megindult új hosszú távú fejlesztési koncepció tervezési munkálatainak. A Velencei-tó- Vértes kiemelt üdülőkörzetet az Országos Területfejlesztési Koncepció (35/1998. (III. 20.) Ogy.) országgyűlési határozata jelölte kiemelt térséggé. AVelencei-tó- Vértes kiemelt üdülőkörzet fejlesztési koncepciója 2002-ben készült és a Kormány 1117/2003. (XI. 28.) Korm. sz. határozatával elfogadta. A határozat rendelkezett a koncepció alapján a kiemelt térség területrendezési tervének és középtávú programjának elkészítéséről is. A középtávú program elkészült, de a területrendezési tervnek csak a megalapozó munkarésze készült el. a munka további folytatását felfüggesztették a közben megindult Országos Területrendezési Terv munkálatai miatt. A tervhierarchia miatt a térség rendezési tervének igazodnia kell az országos, illetve megyei területrendezési terv szabályozási 7

8 elemeihez. A megyei és térségi területrendezési terv munkálatai eddig nem készültek el. A megyei területrendezési terv most indul, várhatóan 2008 végére fog elkészülni ben megalakult a Velencei-tó- Vértes Fejlesztési Tanács, amely a térségre készülő tervek elfogadásának és a megvalósítás koordinálásának a vezető testülete. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló XXI. törvény évi módosítása azonban csak két kiemelt térséget hagyott jóvá, a Velencei-tó- Vértes kiemelt üdülőkörzetet nem. Ezért a Fejlesztési Tanács fokozatosan funkcióját veszítette. Iránymutató dokumentumként hasznosítható még a megyére elkészített agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégia, amelyet a Fejér megyei Területfejlesztési Tanács 1999 májusában hagyott jóvá, Fejér megye turisztikai koncepciója 2004, A Közép-dunántúli régió turisztikai fejlesztési stratégiája 2006, a régió kormány által elfogadott operatív programja, valamint a vízgyűjtő területét érintő kistérségek térségfejlesztési, agrár és vidékfejlesztési tervei. Ezek a munkák a stratégiai tervezés módszertana szerint hosszú távú koncepciókat, valamint középtávú programokat tartalmaznak. A Velencei-tó vízgyűjtő területe Fejér megye területén belül helyezkedik el, de teljes egészében része a Velencei-tó- Vértes kiemelt üdülőkörzetnek is. Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ködu-Kövizig) 8

9 A Velencei tó vízgyűjtőjének jelenlegi tervezési faladata a Velence-tó- Vértes kiemelt üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójához áll legközelebb, de a felsorolt tervek is kiindulási alapnak tekinthetők a vízgyűjtő területi tervezése során. 4. A WAREMA projekt módszertana A WAREMA projekt az alulról való tervezés módszertanát szorgalmazza, az érintettek széleskörű szakmai és társadalmi bevonásával. Magyarországon még nincs nagy hagyománya az érintetteknek a tervezési folyamatban az ilyen aktív szerepvállalására. A különböző területi tervek kötelező véleményezési eljárásai inkább a szakhatóságokkal történő egyeztetések formájában zajlanak, illetve a terveket lakossági fórumokon mutatják be. A Velencei tó vízgyűjtő területén azért fontosak a tervezési előzmények, hiszen az információk gyűjtése, és a problémák megtárgyalása nem nulláról indul, hanem a már korábban elkészült koncepciók, programok alapján lehet csoportosítani ezeket. A probléma területek egyben az érdekeltek körét is nagyban meghatározzák. Az érdekeltek bevonása és a tervezési folyamatban való szerepük, egy tartós együttműködésen, egy együtt dolgozáson alapul, amelynek célja a különböző szervezetek, civil partnerek érdekeinek folyamatos képviselete a tervezéstől a megvalósításig. A pályázati anyag feladat meghatározása 10 munkatalálkozót ütemezett be az alábbi három munkafázisra: Jövőképalkotás (3 munkatalálkozó) Stratégiakészítés (4 munkatalálkozó) A koncepció bemutatása, véleményezése (3 munkatalálkozó) A jövőképalkotás a vizsgálati anyag alapján, az elérendő célok megfogalmazását jelenti. A vizsgálati anyagnak tartalmaznia kell azokat a problémákat, amelyekre a jövőkép épülhet. A stratégiakészítés a jövőkép alapján, az elérendő célokhoz vezető megoldások meghatározása, mérlegelése, a kulcsfontosságú stratégiai irányok kijelölése. A korábban készült tervanyagok itt is hasznosíthatók, mert az érdekeltekkel történő egyeztetések során a korábban kijelölt célok megvalósulásának eredményessége, vagy eredménytelensége vizsgálható. Az elemzési eljárás során az eredeti célkitűzésektől eltérő, újabb problémafelvetések és megoldási javaslatok is születhetnek. A munkatalálkozók harmadik fázisában az előző munkatalálkozók eredményei alapján a szakértők által összeállított koncepció bemutatása, véleményezése történik. A munkatalálkozók komoly szakértői háttérmunkára épülnek. Az ezzel kapcsolatos feladatok is három nagy csoportra tagolhatók: Az előzményanyagok feltárása, feldolgozása, a problématerületek előzetes meghatározása, az érintettek kijelölése, Az érintettek fölkészítése a csoportmunkára, problématerületenként a workshop-ok szakmai irányítása, az eredmények feldolgozása, A projekt munkaszakaszaihoz kapcsolódó, időszakos jelentések elkészítése, egyeztető tárgyalásokon részvétel, a végső dokumentáció elkészítése. 9

10 A WAREMA projekt kapcsán, a közösségi szerepvállalás új módszertana miatt, és a hatékony munka érdekében a munkaértekezletek alapos előkészítésére volt szükség. Ki kellett jelölni azt a szakértői csapatot, amely összeállítja az egyes munkaértekezletek tematikáját, és meghatározza az érintettek körét. Ennek a szakértői csapatnak a két projekt menedzser mellett állandó tagjai a vízügy, a természetvédelem, környezetvédelem, a talajvédelem és földhasználati kérdések szakértői, valamint a lakossági, települési infrastruktúra és üdülés-, idegenforgalmi kérdéskörök felelőseiként az önkormányzatok, kistérségi társulások képviselői. Ezek a szakértők egyben érintettek is, de ők tudják igazán meghatározni a további érintettek körét, szakmai alapon bevonva őket. A munkaértekezletekre való felkészülés során a különböző szakértők meghatározták azokat a kérdésköröket, amelyekre az érintettek véleményét, problémafeltevéseit várhatják A jövőképalkotás 3 munkaértekezletén nem csupán az egyes témakörök önálló ismertetésére volt szükség, hanem a szakterületek ütközési pontjainak ismertetésére, amely alapján a hosszú távú célok, prioritások kijelölése megkezdődhet. Az érintetteket természetesen nem lehet erőszakkal bevonni a projekt tervezés folyamatába, de pontosan a szakmai érdeküket érintő kérdéskörökkel lehet őket érdekeltté tenni. Szakmai érdeklődésük felkeltésére sok esetben a személyes megkeresés eszközét is alkalmazni kellett, a szakmai háttérmunka keretében. A jövőképalkotás szakaszában az értekezletek célja a tájékoztatás volt a célok megfogalmazása érdekében, de egyben további információk, problémák gyűjtése, így az érintettek körének nagyobb táborát lehetett megcélozni. A stratégiaalkotás a szűkebb szakértői csapat feladata volt, szem előtt tartva, hogy a témák szempontjából minden érdekcsoport képviselve legyen. A koncepció bemutatásának, véleményezésének szakaszában, újra szélesebb körben történt az információk cseréje, itt a munkaértekezleteken kívül, más az első szakaszra jellemző eszközöket is alkalmaztunk (média, szórólapok, Internet hozzáférés, stb.) A szakértői háttérmunka fontos eleme a témáknak digitális térképi bemutatása. Ez néha egy egy témakör analitikus térképi megjelenítése, de a problématerületek a különböző szakági anyagok értékelése alapján, ezek területi átfedésével határolhatók le, ami a témakörök áthatásainak szintetikus térképi feldolgozásával oldható meg. (pl. a Velencei tó, mint üdülésidegenforgalmi adottság, ugyanakkor, mint vízbázis védelmi kategória, vagy az ökológiai folyosók, természetvédelmi területek és a mezőgazdasági hasznosítás konfliktusai). Tekintettel arra, hogy a koncepció az egyeztetések során felmerülő alternatívák megvitatásával (igények és lehetőségek mérlegelésével) készült, tehát a fenntarthatósági elvek beépültek a tervezés egész folyamatába, ezért a koncepcióban elegendő egy környezeti jelentést megfogalmazni, a koncepcióban szereplő változat elfogadásának indoklásával (SKV irányelv). 10

11 II. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. A Velencei tó vízgyűjtőjének természeti adottságai 1.1. A vízgyűjtő terület határa, nagysága, alakja A tóhoz viszonylag nagy vízgyűjtő terület tartozik, a vízgyűjtő terület a tó területének megközelítőleg huszonötszöröse, 602,2 km 2 - ez az érték magában foglalja a tó felszínét is. A vízgyűjtő terület a Vértes-hegység délkeleti lejtőjére, a Zámolyi-medencére, a Velenceihegységre és a Velencei-tó medencéjére terjed ki. (2. ábra) 1.2. A vízgyűjtő terület magassági és domborzati viszonyai A Velencei-tó vízgyűjtő területét domborzatilag a sokszínűség jellemzi, ami megmutatkozik a különböző korú és felépítésű hegységi, dombsági és síksági területeiben. A Vértes hegység a Dunántúli-középhegység nagytáján belül a Vértes-velencei-hegyvidék középtáj egyik kistája. Geomorfológiai szempontból a Vértes hegység Vértes-fennsíkra és Vértesaljára különíthető el. A térséget északon az Által-ér völgye, keletről az etyeki dombvidék, délről a Zámolyi-medence, nyugatról a Móri-árok határolja. A Vértes alacsony (átlagos tengerszintfeletti magassága m), északkelet-délnyugati irányú, sasbércesárkos szerkezetű karsztos hegység. Kisebb hegyközi medencék tagolják, így a Gánti-, Vérteskozmai- és a Csákberényi-medence, amelyek alapzatát kúpkarsztos, bauxittakarós peneplén-maradványok képezik. Ezeket a mélyben fekvő részeket eocén ingressziós üledékek, mészkőtakarók óvtak meg a lepusztulástól. Az eocén rétegek fölé harmadidőszaki üledékek települtek. Az alacsony fennsíkokba félig száraz éghajlat alatt egykor torrens völgyrendszerek réselődtek be, amelyek ma a hegységelőteri völgykijáratoknál törmelék- és 11

12 hordalékkúpokban, laza hegylábfelszínekben végződnek. A fennsíkperemeket abráziós lépcsők tagolják. Legmagasabb pontja a Nagy-Csákány (487 m). A Zámolyi-medence a Velencei-hegység északi előterében fekszik. A pleisztocén során süllyedt le. Ebben az árkos süllyedékben az óholocénig tó is volt, ami később a környező területek hordalékával töltődött fel. A Velencei-hegység az újpaleozoikumi gránitképződés pásztájának felszínen maradt része. Érdekesség, hogy őshegység jellege miatt éppen itt, Nadapon volt az országos szintezési hálózat egyik fő alappontja. A hegység a kihantolt gránitpluton többszörösen tönkösödött középhegységi formatípusa. Felszínét enyhén hullámos, tönkös maradványformák, lépcsős hegylábfelszínek, hosszanti gerincek jellemzik, amelyet a gránit sajátos, gyapjúzsákos lepusztulás formái díszítenek (kőbörcök, ingókövek). A harmadidőszaki letarolás az egykori eocén vulkánosság formáit és anyagát felemésztette. Maradványai a Nadaptól nyugatra eső, kiemelt gránittérszínen telérekként vagy kisebb csatornakitöltések formájában jelennek meg. A hegység könnyen pusztuló palaköpenye ma hegylábfelszínné alacsonyodott, és helyenként a gránit málladéktakarójába temetkezik. A hegység környezetében a harmadidőszak végén kialakult alacsony, dombsági jellegű hegylábfelszínek (Fehérvári hegylábfelszín), enyhén tagolt eróziós-deráziós dombvidék (Pázmánd-Verebi-dombvidék) és hátakra tagolódott hegylábi síkok (Lovasberényi-hát) helyezkednek el. A Velencei-hegységtől északkeletre, a Pázmándig sorakozó hegykúpok olyan kvarcittelérek kipreparálódott maradványai, amelyek egykor a hegység keleti részét alkotó rétegvulkáni andezitösszletet törték át. Északról a Zámolyi-medence, délről a Velencei-tó határolja. Legmagasabb pontja a Meleg-hegy (352 m). A Velencei-tó medencéje mintegy 80 km 2 kiterjedésű. Átlagos tengerszint feletti magassága 104 és 163 méter között változik. A tájképet az enyhén hullámos síkságok, illetve a rossz lefolyású alacsony síkságok jellemzik. Legjellegzetesebb formái a tó legmagasabb egykori vízállásához igazodó tavi turzásképződmények. A tóhoz északról kisebb teraszos völgyek kapcsolódnak. A tómedencét délről és keletről mély talajvizű löszös síkság zárja körül. A tó északi partján lealacsonyodó, eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombság helyezkedik el. A vízgyűjtőt szolid esésviszonyok jellemzik. A 0-5 % közötti lejtőkategóriába tartozik a vízgyűjtő 62 %-a és ha számba vesszük a belterületeket is, ez az arány 2/3-ot tesz ki. A viszonylag kis eséskategóriát jelentő 5-12 % közötti területek is 19 %-ot tesznek ki és így gyakorlatilag 1/5-ét sem teszik ki a vízgyűjtőn a nagyobb esésű területek és ezen belül a hegyvidéki jelleg csak 2,7 % arányú területre jellemző. (3. ábra) 12

13 Forrás: MgSzh, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1.3. A vízgyűjtő terület vízhálózata A Velencei-tó kialakulása, vízszintingadozásai A Velencei-tó, vízgyűjtőjének déli részén, a Velencei-hegység délkeleti lábánál, tektonikus süllyedékben terül el. Legnagyobb kiterjedését a pleisztocénben érte el. Tulajdonképpen, azóta beszélünk tóról, mert előtte, a felső-neogénben még a pannóniai tenger hullámzott területén. Ezt bizonyítja az altalaj méter vastag pannóniai rétege. A holocénig a tótól nyugatra a Nádas-tó 2-3 méter mély vize is itt hullámzott, amely a patakok hordaléka miatt teljesen feltöltődött. Ekkor változott meg a Császár-víz iránya, amely eddig a Nádas-tóba torkollott. Saját hordaléka azonban útját állta, és a Velencei-tó irányába kényszerítette. A tó évszázados vízszintváltozásaira kevés írásos adat áll rendelkezésre. A kutatások azt látszanak bizonyítani, hogy a tavat keletkezése óta mindig sekély víz borította, ez azonban a mindenkori csapadék és hőmérséklet viszonyoktól függően erősen ingadozott. Dr. Bendefy László kutatásai szerint amelyet régi meteorológiai megfigyelések és levéltári adatok, más tavakra vonatkozó régi feljegyzések alapján végzett a Velencei-tó az elmúlt 1800 évben 13- szor kiszáradt. A Velencei-tó vízjárásáról megbízható adatok 1931-től vannak. Az elmúlt 70 évben három szélsőséges időszak mutatkozott, az első 1935 őszén, amikor a tó vízszintje +83 cm-re csökkent, a másik , amikor is 1949 őszén +65 cm-es tóvízállást regisztráltak, a harmadik pedig mintegy tíz éve játszódott le, között, amikor augusztus végén +72 cm-es minimális vízszintet mértek. A feltárások szerint a tónak az 1400-as évektől kezdve nyolc nagy áradása volt, az utolsó 1963-ban. Ekkor a hirtelen hóolvadás és esőzés hatására a vízszint +244 cm-re emelkedett, amely 1931 óta a mért legmagasabb vízállás volt. 13

14 A tó életében jelentős változást hozott az 1880-ban megkezdett vízrendezés, amely a Nádas-tavat lecsapolta és a Dinnyés-Kajtori-csatornát és a dinnyési zsilipet megvalósította. Ezzel a beavatkozással a tó vízszintje tulajdonképpen szabályozhatóvá vált. Ugyanakkor az a kedvezőtlen állapot alakult ki, hogy a befolyó Császárvíz és a leeresztő csatorna a tó nyugati oldalán egymás mellett található, így a tó vizének átöblítésre nincs lehetőség. Ezzel a megoldással a tó olyan lefolyástalan vízként jellemezhető, amelynek befolyója és lefolyása van. A Velencei tó tehát sekély tónak minősül, átlagos vízmélysége mindössze 189 cm. Hosszúsága 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km. A tó teljes vízfelülete 160 centiméteres agárdi vízmérce-állásnál (vízmérce "0"=102,615 m.b.f.) 24,2 km 2. A Vértes az ország egyik vizekben legszegényebb hegysége. A dolomit nehezen oldódik és mállik, nem keletkeznek benne tágas járatok, amelyek a leszivárgó felszíni és csapadékvizeket egyesíthetnék, ezért ezek a vizek általában nem bukkannak fel bővizű karsztforrásokban. A kőzet finom hasadékaiba szivárgó víz szétoszolva a hegység lábánál, vizenyős területek formájában kerül napvilágra. Ilyen volt régen a Csákvár alatti tó, amely azonban feliszapolódott, feltöltődött és ma már csak az időnként nedves Nagy-tó-rét emlékeztet rá. A felszíni vizek közül az állandó vízfolyások a hegység belsejében csaknem teljesen hiányoznak, csak a peremeken indulnak kisebb patakok. Ezek közül a Császár-víz a vízgyűjtő terület meghatározó vízfolyása. A Császár-víz Csákvárnál ered és a Burján-árokkal (Zámolynál beletorkollik a Forrás-patak és a Csákberénynél eredő Zámolyi-víz), valamint a Lovasberény, Pátka vizeit összegyűjtő Rovákja-patakkal egyesülve a Velencei-tóba torkollik. Az 1970-es években két tározót (Zámolyi- és Pátkai-tározó) létesítettek a Császár-vizen. A tápláló források egyike sem bővizű. Ráadásul a régebben bővebb vizű források (pl. Zámolyiforrás) a bányászattal kapcsolatos vízkiemelés okozta karsztvízszint-süllyedés következtében lényegében kiapadtak. A csákvári Árpád-forrás az útszélesítéskor szűnt meg. Még meglévő források: Vérteskozma közelében a Kaszap-kút, a kápolnapusztai Vörösmarty-forrás, a Mátyás-kút és a Szarvas-kút. A Velencei-tó déli partjának nagyobb vízfolyása még a Vereb-Pázmándi-víz (Bágyompatak). Kápolnásnyéken átfolyva és a Cibulka-patakkal egyesülve a velencei strand mellett ömlik a tóba. További vízfolyások a Bella- és a Lapos-völgyi (vagy Lápos, régen Göbölkúti)- patak, a Száraz-árok; a Sukoróról folyó Koldus-árok, a Sukorói-ér, a Halas-tói-árok, és a Velencénél beömlő Csontréti-patak. Ezek a vízfolyások azonban szélsőséges vízháztartásúak, általában csak igen csapadékos időszakban szállítanak vizet. A tó déli partján jelentősebb vízfolyás a Dinnyési-határárok és a Gárdonyi (Bikavölgyi)- patak. Ezek szintén időszakosak. A Velencei-hegységben állandóbb vizű források is fakadnak: legnevezetesebb a Meleghegytől délnyugatra eredő Angelika-forrás, a Barlang-kút, Sukorótól északnyugatra a Felső- Csepegő-forrás, északkeletre a Szücs (borjú)-kút, illetve a Pázmándi-forrás. A források keletkezése szempontjából döntő adottság, hogy a gránit maga vízzáró, de a felszínen levő vékony, mállott gránitréteg vízvezető. A források vízhozama azonban igen kicsi, sőt legtöbbször nem is hoznak vizet. (4. ábra) A felszín alatti vizek jelentősége az elmúlt évtizedekben csökkent a Velencei-tó vízgyűjtőjén. A karsztvizek, illetve az ezekből táplálkozó források előfordulási területe a vízgyűjtő északi része, a Vértes, ahol jól meghatározható karsztvíztükör húzódik. Ennek 14

15 lejtése délkeleti irányú volt, ám a bányászat hatására északira változott. Ez azt jelenti, hogy a beszivárgó csapadékvíz eddig délkeleti irányba mozgott, de ez a bányászati tevékenység következtében már nem a Velencei-tó vízgyűjtőjére vezeti a vizet, hanem az északi irányba. Ráadásul a karsztvízszint is lesüllyedt mintegy 40 méterrel a bányaművelés hatására, aminek következtében lecsökkent a források vízhozama, sőt némelyik forrás kiszáradt. A vízgyűjtő déli részén a triász kori karbonátos képződmények több száz, helyenként 1000 métert is meghaladó mélységbe zökkentek. Ezen a részen a karsztvíz hőmérséklete meghaladja a 30 C fokot, így termálvíznek tekinthető. Velence térségében fokos termálvíz található, amelynek hasznosítása Gárdonyban már megkezdődött. A tó vízgyűjtőjén összefüggő talajvíztükör nem alakult ki, eltekintve a Zámolyimedencétől és a Velencei-tó közvetlen környékétől, a vízgyűjtő délkeleti területeitől. A talajvíz a Császár-víz völgytalpán mintegy 1,5 méter, Lovasberény környékén 6 méter, a Velencei-tótól délre eső területen 7 méter, a Zámolyi-medencében pedig 3-4 méter mélységben (terep alatt) helyezkedik el. A talajvíz kémiai összetétele leggyakrabban kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, de a Zámolyi-medence, illetve a Lovasberényi-hát déli részén a nátrium is megjelenik. Keménység alapján vizsgálva megállapítható, hogy az északi területeken általában német keménységi fok, míg délen német keménységi fok jellemző a talajvizekre. A Velencei-tó vízgyűjtő területén csekély mennyiségű karsztvíz van csak jelen. Legnagyobb mennyiségben, a Vértesben van jelen, ott mintegy 2 l/s km 2, a többi tájegységen csak nagyon elenyésző a mennyisége (0,5 l/s km 2 ) A vízgyűjtő terület éghajlatának általános jellemzése A Velencei-tó vízgyűjtője a Dunántúlon, hazánk mérsékeltebben kontinentális éghajlatú vidékén terül el. Éghajlatára általánosságban a Dunántúl főbb éghajlati jellemvonásai igazak. A tó vízfelületének és a tavat övező vízgyűjtő terület változatos domborzati képének köszönhetően a tó szűkebb környezetében melegebb, naposabb klíma alakult ki. A Vértes az uralkodó északnyugati szél útjában fekszik, így a hegység nyugati oldala valamivel csapadékosabb, mint a keleti. Ez a domborzati helyzetből eredő csapadék már kevesebb a Velencei-hegységben, mert az a Vértes szélárnyékában fekszik. A vízgyűjtőre hulló évi csapadék között mm (Csákvár, Pátka, Lovasberény, Kápolnásnyék, Nadap, Agárd állomások súlyozott átlaga alapján), a csapadékos napok száma évi nap között van. A ugyanezen időszakra ( ) számolt csapadékátlag 580 mm. A legtöbb csapadék kora nyáron esik (június). A vízgyűjtő átlagos ( ) évi középhőmérséklete 10,4 C (Zámoly és Agárd állomás adatai alapján). A Vértes-hegység vidéke hűvösebb, mint a vízgyűjtő többi területe. Az átlagos ( ) évi hőingás 24,0 C (Zámoly és Agárd állomás adatai alapján). A Velencei-tó térségében szélsőségesebb a klíma, itt az évi hőingás 19,3 C és 28,5 C között alakult (Agárd állomás adatai alapján), míg az északabbra fekvő Vértes környéke kiegyenlítettebb (Zámoly állomás adatai alapján). Ez utóbbi területen az évi hőingás 21,3 C és 26,8 C között változott a vizsgált időszakban. 15

16 A Velencei-tó vidéke az ország napfényben gazdag tájai közé tartozik. A tó közvetlen környékén a napsütéses órák száma átlagosan 2000 óra. Az uralkodó szélirány az északnyugati. A szélsebesség a vizsgált időszakban ( ) átlagosan a 2,5 m/s-ot ért el. A legnagyobb szélsebességek kora tavasszal (március-április) fordulnak elő A vízgyűjtő terület talajviszonyai A Vértes túlnyomórészt dolomitos, mészköves felszínén, a hegygerinceken és a fennsíkokon a kőzethatású talajok főtípusba tartozó rendzinák képződtek az erdők vagy a kopár sziklás legelők alatt, lösszel fedett részein pedig a barna erdőtalajok főtípusba tartozó barnaföldek és agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. A kőzethatású talajok vízgazdálkodása szélsőséges. A jó szerkezet és a sok szerves kolloid hatására jó a víztároló és vízvezető képességük, ugyanakkor nagy a talajok holtvízértéke. Meghatározó tényező az is, hogy ezek a talajok általában sekély rétegűek. A Ramman-féle barna erdőtalajok (barnaföldek) és az agyagbemosódásos barna erdőtalajok vízgazdálkodása kedvező. Vízáteresztő képességük közepes, illetve kielégítő, víztartó képességük jó. Általában a sík részeken agyagbemosódásos barna erdőtalajokat, a lejtőn pedig barnaföldeket találunk. A Zámolyi-medence pleisztocénkori árkos süllyedéke az óholocénig elzáródott tó volt, mely feltöltődve a környező területek hordalékával nyerte el mai felszínét. Több méter vastag tavi és folyóvízi hordalékos réti talajok, a csernozjom talajok főtípusba tartozó réti csernozjomok és mészlepedékes csernozjomok keletkeztek, aszerint, hogy milyen a terület fekvése és mennyire volt hidromorf hatás alatt. A réti talajok vízgazdálkodása a túlságosan nedves időszakoktól eltekintve kedvezőnek mondható. A réti csernozjom talajok alatt a talajvíz általában 4 m körüli mélységben vagy valamivel feljebb található. Vízgazdálkodása ezért az év egy részében a talajvíz felszín felé áramlásával jellemezhető. Az egyes szintek vízáteresztése jó, víztartó képességük is megfelelő. A mészlepedékes csernozjom talajok vízgazdálkodása igen jó, mert minden szintjének kiváló a vízeresztése és a víztároló képessége. Kivételt csak a leromlott szerkezetű, szántott réteg és a tömődött barázdafenék képez. A Lovasberényi-hát magja pannon tengeri üledék, mely különböző vastagságú löszborítás alá került. A talajok a barnaföldektől a csernozjomokig terjedő skálán képződtek, aszerint, hogy a talajképző kőzet mennyire agyagos és mennyi karbonátot tartalmaz, valamint, hogy mennyire volt kitéve az eróziónak. A Velencei-hegység alapvetően eltér a többi tájtól, mert a talajképző kőzetek közt megtalálhatók a gránit és az andezit, valamint az agyagpalák. A különböző korú kőzeteket fiatal lösz és homok borította be. Az erősen tagolt felszín és az erős erózió miatt anyaguk keveredett a lejtőhordalékokban. Ott, ahol a gránit van a felszínen, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, rankerek és váztalajok képződtek, míg az andezites és agyagpalás kőzeteken, ezeken kívül barnaföld keletkezett. Ezek termékenységét a gránittörmelék mennyisége és a szálban álló gránit felszínhez való közelsége szabja meg. A hegység, illetve a Velencei-tó déli részén, a löszdombok közötti széles lapos völgyekben homokos, löszös üledékeken barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A barna erdőtalajok főtípusba tartozó csernozjom barna erdőtalajok vízgazdálkodása kedvező, mert a közepes vízáteresztő képességhez jó víztartó képesség társul. E területek egyes helyein a felszínhez közeli rétegekben gyakoriak a kőpaddá is összeálló erős karbonát-felhalmozódásos szintek. (5. ábra) 16

17 Genetikus talajtípusok 5. ábra Forrás:MgSzH 1.6. A vízgyűjtő növényborítottsága, művelési ágak szerinti megoszlása A Velencei-tó vízgyűjtő területén a természetes növényvilág igen változatos. Ez a földtani felépítésből adódik, hiszen a két hegység alapkőzete, így talajadottságai is erősen eltérnek egymástól. Ezek a különbségek a növényborítottságban is megmutatkoznak. A Vértes flórája változatosabb, mint a Velencei-hegységé. A déli lejtők mediterrán, a szurdokvölgyek alhavasi jellegűek, nyugati oldalán pedig atlantikus klímahatások érvényesülnek. A Vértesben csaknem egybefüggő erdőtakaró van, amelynek leggyakoribb eleme a cseres tölgyes. A bányaművelések hatására az eredeti felszínt ma gyakran a külfejtések bányagödrei, meddőhányók tarkítják. A Velencei-hegységben teljesen más kép fogad minket. A grániton a kőzetmálladék, a termőtalaj kevés, így a hegység déli lejtői kopárak, és csak egy részüket sikerült erdősíteni. Az északi lejtők jelentős részét erdő borítja és a lesodort kőzetréteg jó termőtalajjá érett. Mivel a gránitban nincs mész, ezért a rajta kialakult málladéktakaró, termőtalaj is mésztelen. A rajta megtelepülő növényzet tehát mészkerülő. A bányászat emlékei itt is megtalálhatók kisebb bányagödrök képében. A Velencei-hegységre a jelenlegi területhasználat több területen jelent veszélyforrásokat: az agrárhasználat megnöveli az erózióveszélyt, a talajérték csökken, a tájkép minősége romlik, a természetes növényzet diverzitása csökken, a vízrendszer átalakul, a levegőcsere megváltozik. A vízgyűjtő mintegy felét lefedő szántók elhelyezkedését a talajok és a lejtésviszonyok határozták meg. Így ezek főleg a medencékben, a mérsékelt lejtésű, szelídebb dombvidékeken helyezkednek el. A szántóművelés jelenleg is zömében nagyüzemi módon történik, ami azt jelenti, hogy a földeken nagy gépekre jellemző technológiával és mélyművelés alkalmazásával végzik a művelést. A terület jelentős részén az elmúlt évtizedekben 17

18 meliorációs beavatkozások is bekövetkeztek, melyek fő célja a víz helyben tartása és a talajerózió csökkentése, ezáltal a termőképesség növelése volt. A mélyművelés növelve a feltalaj vízbefogadó kapacitását csökkenti a lefolyásra kerülő víz mennyiségét, így jelentős hatást gyakorol a vízgyűjtő lefolyási viszonyaira. A szőlők és gyümölcsösök együttesen alig 1 %-ot képviselnek a területen. A telepített fafaj többnyire kajszi és alma. A rétek és legelők részesedése mintegy 10 %. Legelőterületként a legrosszabb minőségű termőterületeket hasznosítják, a természetes állapotú rétek elsősorban völgytalpaknál, tisztásoknál fordulnak elő. Az erdők 26 %-át foglalják el a vízgyűjtő területnek. A Vértesben a cseres tölgyes az uralkodó faj, a Velencei-hegységben a molyhos tölgy és a kocsánytalan tölgy. Nevezetes, ritka fája a magyar tölgy, amellyel a Meleg-hegy környékén és a hegység Pátka felőli oldalán találkozhatunk. A nádasok 2,7 %-kal részesednek a területből. A nádas mezők szinte kizárólag a tó közvetlen partvidékére (kisvízfolyások torkolata) korlátozódnak. A művelés alól kivont területek kevés kivételtől eltekintve a településeket, ipari létesítményeket foglalják magukban, a teljes terület mintegy 9,5 %-án. (6.ábra űrfelvételek állapot-változás) 2. A vízgyűjtő terület védendő természeti erőforrásai 2.1. Felszíni és felszínalatti vizek Velencei-tó A Velencei-tó szikes, lápos tóként olyan természeti adottság, amely évszázadok óta keresett üdülés-idegenforgalmi vonzerő, ugyanakkor nyugati medencéje, a Madárrezervátum, és a hozzá csatlakozó Dinnyési Fertő nemzetközi védettségi kategóriájú Ramsari-területek. Sérülékenysége szempontjából elsősorban a vízminőség szorul védelemre. A kis kiterjedésű, sekély mélységű Velencei-tó vízminőségének jellegzetessége, hogy a nádasokkal tagolt nyílt vizek egymástól fizikai, kémiai és biológiai tekintetben igen eltérők lehetnek. A tó vízminőségének ellenőrzésére monitoring rendszer működik, amelynek üzemeltetője 1991 óta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Összesen 21 mintavételi ponton végeznek rendszeres vizsgálatot, azon kívül a strandok vízminőségét évtizedek óta az ÁNTSZ is vizsgálja. Település Strandok Vizsgálat időpontja Minősítés Agárd Napsugár strand megfelelő Agárd Park Kemping és strand megfelelő Agárd TINI kiváló Gárdony Sport Beach megfelelő Velence ÁSZ Tóbíróköz szabadstrand kiváló Velence IFI szabadstrand megfelelő 18

19 Velence Panoráma kemping és strand kiváló Velence Északi kiváló Velence-fürdő Velence-fürdő kiváló Forrás: Balaton és Velencei-tó Információs és Tájékoztató rendszere A Velencei-tó vízminőségi állapota én Tájékoztató a klorofill-a koncentráció alakulásáról 2007 Velencei-tó Dátum Lángi tisztás OECD Gárdonyi Nagy tisztás Velence Fürdető OECD OECD Agárdi strand Klorofilla Klorofilla Klorofilla Klorofilla Napsugár OECD Mg/m3 minősítés mg/m3 minősítés mg/m3 minősítés mg/m3 minősítés ,6 eutrof eutrof 20 mezotrof ,2 eutrof ,1 eutrof 17,8 mezotrof ,3 eutrof ,4 mezotrof 20,7 mezotrof Előrejelzés: eutrof mezotrof 18 mezotrof Forrás: Balaton és Velencei-tó Információs és Tájékoztató rendszere A tó vize természetes állapotának megfelelően igen nagy mennyiségű oldott szervetlen és szervesanyagokat tartalmaz, általában lúgos kémhatású, a sóösszetételt tekintve nátriummagnézium kation típusú, szulfát-klorid anion típusú víz. Növényi tápanyag tartalma csekély. A tó algásádosára utaló klorofill-a és algaszám mutatók időszakonként jelentősen változnak. A térség változékony csapadékeloszlása miatt a tavon időszakos vízhiány mutatkozik, ami kihat a vízminőségre. A tó szabályozott vízszintek között üzemel, ami mindig függvénye a térségben rendelkezésre álló vízkészleteknek. A vízminőség szinten tartása az aszályos időszakokban még így sem biztosítható. A 2004-től érvényben lévő Velencei-tó és tározóinak együttes üzemelési szabályzata szerint: A Velencei-tó vízszintjét a és cm-es szintek között kell tartani. A pátkai és a zámolyi tározók alapvető rendeltetése a Velencei-tó vízszintszabályozása, minden más érdek másodlagos és alárendelt a tó vízszintszabályozásának. Aszályos időszakokban felülvizsgálat alapján, rendkívüli éves korlátozásra kerülhet sor a Császár-vízen engedélyezett vízhasználatok vonatkozásában. Vízhasználati érdekből a tározó eresztésre nem kerülhet sor. A környezetvédelmi és vízügyi hatóságok véleménye szerint a tó vízminősége érdekében kotrási munkákra nincs szükség. A kotrásigény csak lokálisan van, a kikötők bejáratánál 19

20 (állami feladat), valamint a strandokon, csónak és kishajó kikötőkben (tulajdonos, üzemeltető) feladata. A zagyterek elhelyezésére vonatkozó tanulmányt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2005-ben elkészíttette. A vizsgálati szempontok között szerepelt a terület: kotrási igény helyétől mért távolsága jelenlegi és tervezett terepszintje természetvédelmi, örökségvédelmi jelentősége földhivatali nyilvántartás szerinti tulajdoni helyzete és művelési ága rendezési terv szerinti hasznosításának módja és várható időpontja A zagyelhelyezésre alkalmas területek kijelölése a műszaki kívánalmak mellett széleskörű egyeztetés alapján történt. A legfontosabb egyeztető partnerek, a következő intézmények voltak: az érintett települések polgármesteri hivatalai a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Székesfehérvári Kirendeltsége a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Irodája. A következő 15 évben elvégzendő mederkotrási feladatok, valamint a zagyelhelyezésre alkalmasnak talált ingatlanok alapadatai az alábbiak szerint összegezhetők: Közigazgatási kotrási igény zagyelhelyezési lehetőség egység időszak mennyiség átmeneti végleges m 3 hrsz ha hrsz ha Pákozd /2 6, /2 6,2 Sukoró /13/k 33, /13/k 33,7 021/3 20, /3 20,2 Velence /2 1,6 585/26 6, /2 1,6 585/26 6, /26 6,4 Gárdony-Agárd /17/a 9, /17/a 9, /2 26,8 Összesen: db 35,3 5 db 69,2 Az adatok összesítése szerint a Velencei-tóból a következő 15 évben elvégzendő mederfenntartási munkák során mintegy 400 ezer m 3 fenékiszapot kell eltávolítani, mely a kiülepedés után kb. 260 ezer m 3 tározóteret foglal el. A zagyterek méretezésénél természetesen figyelembe kell venni a megengedhető feltöltési szintet, a feltöltésnél szükséges többlet-térfogat igényt, valamint az átmeneti elhelyezéssel elérhető térfogat-megtakarítást is. Az elvégzett előmunkálatok és egyeztetések alapján a kotrással kitermelt fenékiszap elhelyezésére 7 parti, illetve partközeli ingatlan látszik alkalmasnak, összesen 104,5 ha területtel. Közülük 5-nél 69,2 ha-on végleges lerakásra is van lehetőség. (7. ábra) 20

Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken

Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencia Horoszné Gulyás Margit, Gombás Katalin

Részletesebben

Javaslatok vízgazdálkodási problémák megoldására

Javaslatok vízgazdálkodási problémák megoldására Javaslatok vízgazdálkodási problémák megoldására Horoszné Gulyás Margit Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar ÖSSZEFOGLALÁS Egyik legjelentősebb természeti erőforrásunk a víz, amely azonban

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Javaslatok vízgazdálkodási problémák megoldására. Horoszné Gulyás Margit NYME-GEO

Javaslatok vízgazdálkodási problémák megoldására. Horoszné Gulyás Margit NYME-GEO Javaslatok vízgazdálkodási problémák megoldására Horoszné Gulyás Margit NYME-GEO 1 Tartalom Előzmény Módszer Adatok Földrajzi jellemzés Eredmények Értékelés 2 Előzmény VGT WAREMA Cél Módszer Terület Vizek

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Warema. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken. Water Resource Management in Protected Areas. Záró konferencia, Székesfehérvár, 2008. április 8.

Warema. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken. Water Resource Management in Protected Areas. Záró konferencia, Székesfehérvár, 2008. április 8. Warema Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Záró konferencia, Székesfehérvár, 2008. április 8. Horoszné Gulyás Margit Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Térinformatika a vízgazdálkodásban. Horoszné Gulyás Margit adjunktus NYME-GEO

Térinformatika a vízgazdálkodásban. Horoszné Gulyás Margit adjunktus NYME-GEO Térinformatika a vízgazdálkodásban Horoszné Gulyás Margit adjunktus NYME-GEO 1 2 Előzmény WAREMA projekt (NymE-GEO Fejér Megyei Agrárkamara)(WAter REsources MAnagement in protected areas) 2006-2008 EU

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. /2013 E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére Tárgy: Javaslat a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy,

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

WAREMA A vizsgálat és a koncepció főbb elemei. 2008. február 11. Dr. Hőna Eszter területfejlesztési szakértő

WAREMA A vizsgálat és a koncepció főbb elemei. 2008. február 11. Dr. Hőna Eszter területfejlesztési szakértő WAREMA A vizsgálat és a koncepció főbb elemei 2008. február 11. Dr. Hőna Eszter területfejlesztési szakértő I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

1. SZ. MELLÉKLET. 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos.

1. SZ. MELLÉKLET. 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos. 1. SZ. MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: A partszakasz sóderrel behintett, homokos talaj, helyenként betonozott területekkel.

Részletesebben

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2014 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ... 4 I.1. A program célja... 4 I.2. Stratégiai keretek környezetvédelem az EU-ban... 4 I.2.1. Az EU környezetvédelmi

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Szám: I/1-50/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének

Részletesebben

A területrendezés alapjai

A területrendezés alapjai A területrendezés alapjai Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2009/2010. tanév őszi félév, levelező képzés Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Tantárgy tematika

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben