FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ MÉSZÁROS ERNŐ SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ MÉSZÁROS ERNŐ SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette"

Botond Nagy
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ Szerkesztette MÉSZÁROS ERNŐ es SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ

2 Tartalom A honszeretet újraértelmezése 11 Előszó helyett előrebocsátott megjegyzések Bevezetés 15 Geológiai viszonyok és talajok 21 Kontinensek ütközőzónájában Gyarapodó Európa Hegységek koszorújában A Kárpát-medence mélyszerkezete A felső köpeny tagolódása A litoszféra mélynyírási zónái, földrengések Geotermikus viszonyok és a gravitációs tér sajátosságai A mélyszerkezet szerepe a Kárpát-medence kialakulásában A Kárpát-medence geológiai egységei és kialakulásuk Színjáték három felvonásban Kőzetlemez-mozaik a medencék mélyén A földtörténeti ókor eseményei Hegységképződés Európa peremén Ókori tengerek üledékei a Pelsoi-egységben A földtörténeti középkor eseményei A Neotethys-óceánág A Liguriai-Pennini-óceánág A Magura-óceánág Hegységek születése Tülekedő kőzetblokkok A földtörténeti újkor eseményei Paratethys, az új óceánutód Kárpáti keringő A Kárpát-medence kialakulása Sókrízis és vulkáni katasztrófák A Pannon-medence születése Jégkorszak a Kárpát-medencében Földtani tájegységek Alpokalja Kisalföld Alföld 106 Talajtakaró 111 Alpokalja 111 Kisalföld Alföld 119 Geomorfológiai tájak, felszíni formakincsek Geomorfológiai tájak Alföld Duna-Tisza közi hátság Duna menti síkság Dráva menti síkság Mezőföld Észak-alföldi hordalékkúpsíkság Nyírség A Maros hordalékkúpja Tisza menti síkság Berettyó-Körös menti síkság A Kisalföld és az Alpok nyúlványai Ártéri szinten fekvő hordalékkúpsíkság: Győri-medence A kisalföldi idős hordalékkúp A Rába és mellékfolyóinak hordalékkúpja Marcal-medence Az Alpok nyúlványai Felső-Vasi-Zalai-dombság Somogyi-dombság Balaton-medence A Mecsek és a Tolna-Baranyai-dombság A domborzatformálódás főbb elemei Az eróziós felszín típusai Észak-magyarországi medencék Völgy típusok Jégkorszaki éghajlatváltozások a Kárpát-medencében NIEDERS. A ÜT AATS- U. UNIV.- 1

kialakulásában A Kárpát-medence geológiai egységei és kialakulásuk Színjáték három felvonásban Kőzetlemez-mozaik a medencék mélyén A földtörténeti ókor eseményei Hegységképződés Európa peremén Ókori

3 TARTALOM Milankovic jégkorszaki kalendáriuma A lösz-őstalaj és a klímakalendárium Lösszerű szárazföldi üledékek és vörösagyagok A felszín, mint az emberi tevékenység színtere A földváraktól a környezeti krízistérségekig Az erdőssztyepptől a kultúrmezőségig A környezet konstruktív alakítása A felszínformálódás várható irányai Levegőkörnyezet A levegő és az ember Kémiai és éghajlati jellemzők A levegő teljes ózontartalma Sugárzási egyenleg A hőmérséklet jellemzői A hőmérséklet a honfoglalástól napjainkig Éghajlat és gazdálkodás Légköri vízmérleg A felhők képződése A csapadék keletkezése és mennyisége A csapadék mennyiségi és minőségi változása A légköri vízmérleg és várható változásai Az üvegházhatású gázok légköri körforgalma Szén-dioxid Metán Dinitrogén-oxid Aeroszol részecskék A fémek körforgalma A kénkomponensek körforgalma Szerves anyagok: a jövő kihívásai Felszíni és felszín alatti vizek A Kárpát-medence vízföldrajzi adottságai A Föld egyik legzártabb medencéje A Duna és vízrendszere A Duna jelentősebb árvizei A Tisza és vízrendszere A Tisza jelentősebb árvizei Az emberi beavatkozás kezdetei Folyószabályozás, árvízmentesítés Tisza-szabályozás - második honfoglalás" A Duna-szabályozás legfontosabb állomásai Tavak Balaton A Balaton ökológiája Velencei-tó Fertő tó Felszín alatti vizek Talajvizek Réteg- és artézi vizek Hévizek Porózus hévíztárolók az Alföld mély medencéiben Karbonátos, karsztosodott alaphegységi vízadók Hévízi-tó Vízgazdálkodás A folyószabályozás és ármentesítés tapasztalatai, hatásai A békeszerződések vízrajzi következményei A környezet fejlődésének hatása A vízminőség kérdései Természeti, gazdasági, közigazgatási régiók Természetföldrajzi tájak A tájbeosztás elvi-módszertani szempontjai Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi-peremvidék A gazdasági-társadalmi térszerkezet sajátosságai ' ANUTS-rendszer Önkormányzati modellváltás Területfejlesztési koncepciók 1990 után A régiók kialakításának alternatívái Kapcsolatok a régiók határain belül és túl

jellemzők A levegő teljes ózontartalma Sugárzási egyenleg A hőmérséklet jellemzői A hőmérséklet a honfoglalástól napjainkig Éghajlat és gazdálkodás Légköri vízmérleg A felhők képződése A csapadék

4 TARTALOM Geológiai erőés veszélyforrások 279 Bányászatunk múltja és jelene 281 Ásványi nyersanyagok 286 Szénhidrogének 287 A szénhidrogénvagyon felkutatása, termelésbe vonása 287 Nyugati koncesszorok a két világháború között 289 Szénhidrogén-kutatás a II. világháború alatt 290 Szénhidrogén-kutatás a II. világháború után 290 A figyelem az Alföld felé fordul 292 Szénhidrogén-kutatás és -termelés az ezredfordulón 292 További kutatási lehetőségek 296 Kőszenek 297 A kőszén hazai felhasználásának múltja 298 A mecseki jura korú feketekőszén 299 Az ajkai kréta korú barnakőszén 299 Eocén korú barnakőszenek 301 Oligocén korú barnakőszenek 304 Miocén korú barnakőszenek 304 Pannon korú lignitek 306 Ércek és ásványbányászati nyersanyagok 307 Bauxit 308 Vasérc _ 312 Mangánérc 312 Radioaktív ércek 314 A nemes- és színesfémek ércei 314 Földpátdús kőzetek 316 Magas kovasavtartalmú kőzetek 316 Magas agyagásvány-tartalmú telepek 319 Kaolin 319 Bentonit 319 Egyéb nemesagyagtelepek 319 Vulkáni üvegek 319 Szulfáttelepek 320 Nagy tisztaságú mészkő és dolomit 320 Építőanyagok 320 Építési kőanyagok 321 Betonipari adalékanyagok 324 Cement- és mészipari nyersanyagok 326 Tégla- és cserépipari nyersanyagok 328 Az ásványvagyon átfogó értékelése 329 Osztályozási rendszere 329 A hazai ásványvagyon a nemzetközi összehasonlítás tükrében 331 Egyéb földtani adottságok 333 Földtani környezet Lakhatási és védelmi funkciók 333 Szállítás 334 Hulladékelhelyezés 336 Tárolás 337 Termelés 337 Geotermikusenergia-nyerés 338 Az ásványi eredetű anyagok hasznosításának új lehetőségei 339 Tudományos kutatás és fejlesztés 340 Veszélyforrások 340 Földrengések 341 Felszínmozgások 344 Pincebeszakadások 349 Árvizek, gátak 352 Földtani értékek és védelmük 352 A földtani természetvédelem 353 Nemzeti parkok 354 Tata, Kálvária-domb 355 Ipolytarnóc 357 Celldömölk, Ság hegy 358 Felsőörs, a Malom-völgy szelvénye 359 Egyéb földtani alapszelvények 359 Gazdaságföldrajzi adottságok 361 Az átalakuló ipar térszerkezeti jellemzői 363 Iparosodás 1945" előtt 363 Á szocialista korszak 364 Rendszerváltozás után 365 Önállósodó ipartelepek 365 Külföldiek kezében a magyar ipar?" 366 ' Az ipari beruházásokban az Észak-Dunántúl vezet 370 Ipari parkok 371 Á tudásigényes ágazatok előretörése 373 Az új ipari térszerkezet sajátosságai 376 Térszerkezeti változások helyi szinten 377 A változó mezőgazdaság sajátosságai 378 A külgazdasági feltételek változása 379 Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban 379 A termelés és a földhasználat szerkezete 382 Az üzemi és tulajdonviszonyok átalakulása 385 A termelés szerkezetének és színvonalának területi különbségei 387

világháború után 290 A figyelem az Alföld felé fordul 292 Szénhidrogén-kutatás és -termelés az ezredfordulón 292 További kutatási lehetőségek 296 Kőszenek 297 A kőszén hazai felhasználásának múltja

5 TARTALOM A foglalkoztatottak társadalmi-strukturális átrendeződése A földhasználat-átalakulás lehetséges irányai A földhasznosítási szerkezet várható átalakulása A termelés területi szakosodásának lehetséges irányai A mezőgazdaság és a falusi térség fejlesztése A kereskedelem és a szolgáltatások regionális vonásai Átalakuló belkereskedelem Szerény múltból az európai színvonalú jelenbe Magánosítás és a nemzetközi üzletláncok Új típusú nagy- és kiskereskedelem születik Módosuló területi szerkezet Új típusú üzlethálózatok Új kereskedelmi formák Irányváltó külkereskedelem Szerkezetátalakulás nemzetközi és ágazati szinten Legfontosabb külkereskedelmi partnereink: a fejlett országok Fokozatos integrálódás az Európai Unióba Államosítások és monopolizáció a bankszektorban Reformok és eredmények a rendszerváltozás előtt és után A bővülő és nemzetközivé váló biztosítás Újraéledő tőkepiacok, korszerű pénzügyi szolgáltatások A közlekedés és a távközlés újonnan formálódó hálózatai Budapest központú közlekedési térszerkezet Egy gazdasági kulcságazat háttérbe szorul Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Vízi közlekedés Kelet-Közép-Európa légi közlekedési központja: Budapest Városi közlekedés: megújulás előtt? Távközlésünk a világszínvonal közelében Sokoldalú szolgáltatást nyújtó telefonhálózat A távközlést forradalmasító számítástechnika térnyerése Szélesedő választék a televíziózásban Idegenforgalmunk egykor és ma Sokszínű adottságok Amit vendégeinknek kínálunk Turisztikai régiók, kiemelt üdülőkörzetek Változatos vendégforgalom Nemzetközi beutazóforgalom Belföldi vendégforgalom Kiutazóforgalom Nemzetközi színvonalú kereskedelmi szálláshelyek Átalakuló vendéglátás Ezernél több utazási iroda A turizmus gazdasági szerepe Növekvő bevételek A fejlesztés forrásai A turizmusban foglalkoztatottak száma Idegenforgalmi beruházások Magyarország gazdasági térszerkezete madártávlatból Mutatók Személynévmutató Földrajzinév-mutató Tárgymutató Ábrajegyzék Képjegyzék Táblázat jegyzék Irodalom A kötet szerzői Store of Hungárián Science Contents

Magánosítás és a nemzetközi üzletláncok Új típusú nagy- és kiskereskedelem születik Módosuló területi szerkezet Új típusú üzlethálózatok Új kereskedelmi formák Irányváltó külkereskedelem

Hasonló dokumentumok

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások