2006. JANUÁR HELYZETELEMZÉS, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS OPERATÍV PROGRAM TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM január

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2006. JANUÁR HELYZETELEMZÉS, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS OPERATÍV PROGRAM TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM. 2006. január"

Átírás

1 SZENT LÁSZLÓ VÖLGYE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÉRD Vál Gyúró Tárnok Vereb 8111 j. ök. út j. bek.út Tordas Kajászó M7 Erdôhát 7. sz. fõút Bp.-Székesfehérvár vasútvonal Martonvásár SZÁZHALOMBATTA 6204 j. ök. út Pázmánd Baracska Ráckeresztúr Nadap Pettend Ercsi komp Velence Kápolnásnyék vasútvonal Szigetújfalu szabolcs Bp. - Puszta 6. sz. fõút Gárdony Besnyô Beloiannisz Csiribpuszta ERCSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM január VÁTI Városépítési Kft. VIRIDITAS Bt.

2 Témavezetők: Rosivall Emese K , TT VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Kft Budapest, Gellérthegy utca Tel.: /4444, Balogh Ákos TT , TR , K VIRIDITAS Bt Esztergom Aradi tér 2/A Tel.: , Munkatársak: Havas Mária TT Lombár István közlekedéstervezés Földesné Thurn Judit Közműtervező (Hír-Csatorna Bt.) V3a Gönczöl Csaba közműtervezés Fülöp Péter TT , É Radvánszki Ádám gazdasági tervezés ifj. Lombár István térinformatika Borsodi Zsófia tájépítész Orosz Dániel marketing-kommunikáció Ügyvezető igazgató: Dr. Orosz Bálint Adatszolgáltatás: Krepsz János Térségfejlesztési megbízott január 1

3 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglalás 4 Bevezetés, a dokumentáció módszertana 5 A Munkarész: Helyzetelemzés 10 A.1. Környezeti, természeti, táji összefüggések 11 A.2. Kulturális örökségvédelem 21 A.3. Társadalomstatisztikai elemzések, intézményrendszer 26 A.4. Gazdasági helyzetfeltárás 32 A.5. Közlekedési helyzet 44 A.6. Közműellátás 52 B Munkarész: Fejlesztési koncepció és operatív program 57 B.1. Értékközpontú program B.1.1. SWOT analízis és érték pozícionálás 58 B.1.2. Jövőkép 66 B.1.3. A kistérségi program helye a térségfejlesztésben 68 B.1.4. Célpiramis 73 B.1.5. Operatív program összefoglaló táblázat 76 B.1.6. A kistérségi fejlesztési program és koncepció kommunikációja 94 B.2. Az operatív program akcióorientált kibontása B.2.1. Kohéziós stratégiai szakasz I. Prioritás: Környezet-, természet-, tájvédelem és fenntartás 97 I.1.1. A tájfenntartás társadalmi, gazdasági elismertetése I.1.2. Rekreációs és turisztikai vonzerő fejlesztés, kistérségi tájképgazdálkodás II. Prioritás: Kistérségi identitástudat erősítése, közösségformálás 107 II.1.1. A letelepülőket vonzó, lakosságmegtartó képességet javító élhetőségi feltételek megteremtése II.1.2. Kultúra ápolása, újratermelése, lakossági és turisztikai kulturális vonzerő fejlesztése II.1.3. Kisebbségi integráció segítése III. Prioritás: Diverzifikált és integrált környezetbarát gazdaságfejlesztés 118 III.1.1. Helyi vállalkozói környezet fejlesztése III.1.2. Külső gazdasági vérkeringésbe való beágyazottság elmélyítése IV. Prioritás: Térszerkezet és infrastruktúra fejlesztés 124 IV.1.1. E-önkormányzati rendszer megvalósítása, szélessávú infrastruktúra kiépítése B.2.2. Fejlesztés stratégiai szakasz I. Prioritás: Környezet-, természet-, tájvédelem és fenntartás 129 I.2.1. Az országos és a helyi természetvédelmi értékek védelme, biodiverzitás védelem I Kistérségi levegőminőség javító program I.3.2. Kistérségi vízrendezés, vízminőség javítás I Kistérségi föld és talajvédelem II. Prioritás: Kistérségi identitástudat erősítése, közösségformálás 142 II.2.1. Humán erőforrás fejlesztés intézményi hátterének biztosítása 2

4 II.2.2. Kulturális, sport és szabadidő létesítmények kialakítása II.2.3. Kistérségi kommunikációs program II.3.1. Szociális ellátás biztosítása II.3.2. Az egészségügyi ellátás korszerűsítése III. Prioritás: Diverzifikált és integrált környezetbarát gazdaságfejlesztés 159 III.2.1. Tudásbázisú mezőgazdaság fejlesztés III.2.2. Turizmus - komplex térségi termékfejlesztés III.2.3. Környezetbarát térségi iparfejlesztés, szolgáltatásfejlesztés III.2.4. Távmunka, részfoglalkozás, bedolgozói munkahelyek szervezése IV. Prioritás: Térszerkezet és infrastruktúra fejlesztés 173 IV.2.1. Kistérségi vízi közművek, energia ellátás IV.2.2. A versenyképességet segítő hálózati elemek, intézkedések IV.2.3. Az élhetőséget, az életminőség javítását elősegítő hálózati elemek, intézkedések IV.2.4. Kistérségi szelektív hulladékgyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, tudatformálás Fejlesztési program kivonat 189 Mellékletek Kulturális örökségvédelmi adatlapok Régészeti területek Táblázatok Tervelőzmények, irodalomjegyzék 217 TÉRKÉPJEGYZÉK 1.1./1. térkép: Ökológiai hálózat, Natura 2000 területei 1.1./2. térkép: Víziközművek 1.1./3. térkép: Energiaközművek 1.1./4. térkép: Településhálózat, tervezett új terület-felhasználások az egyes települések településrendezési tervei alapján 1.1./5. térkép: Közlekedési kapcsolatok 1.1./6. térkép: A Velencei-tó pufferterülete 1.1./7. térkép: Az OTrT Ercsi kistérség környezetére vonatkozó elhatározásai 1.1./8. térkép: Fejér megye területrendezési tervének a kistérségre vonatkozó részlete /1. térkép: Ercsi kistérség kapcsolódásai a szomszédos kistérségekhez 3

5 Összefoglalás A nagytérségi (az európai, a magyar-országi, a közép-dunántúli és a fejér-megyei) fejlesztési programokból levezethető egyetemes cél: a környezeti/természeti, társadalmi, gazdasági élhetőség, versenyképesség és fenntarthatóság biztosítása. A kistérség fejlesztése során ebből az egyetemes célból indulunk ki. A térségi funkció/munkamegosztásból adódóan a meghatározó feladat a környezetés a természetvédelem, a fenntartás felvállalása és az erre alapozott versenyképes, élhető szolgáltató kistérség fejlesztése. A Prioritásokat az egyetemes céllal összhangban megfogalmazott kistérségi átfogó cél alapján Együttműködés a környezeti, a természeti és a táji adottságok kihasználására, a társadalmi, a gazdasági potenciálok kibontására rögzítettüka prioritásokat. Négy prioritást határoztunk meg: I. Környezet-, természet-, tájvédelem és fenntartás II. Kistérségi identitástudat erősítése, közösségformálás III. Diverzifikált és integrált környezetbarát gazdaságfejlesztés IV. Térszerkezet és infrastruktúra fejlesztés A fejlesztés koncepciók, programok (területfejlesztés, településfejlesztés) helyzetelemzésének alapja a SWOT analízis. A rendezési tervezés ezzel szemben a települési, a területi értékekből, értékrendszerekből indul ki. Az értékek adják a kistérség belső kohézióját, a tartást, amely alapja a térségi identitásnak. Ez a belső érték a kiindulása a rendezési terveknek, ez jelenik meg struktúráiban a települési, a kistérségi szerkezeti tervekben és ad határokat a szabályozási tervekben. A települések, a kistérségek közötti munka és funkció megosztás is az értékek mentén történik. A helyi értékek, értékrendek egymást kölcsönösen kiegészítik. Az értékelvű megközelítés segíthet a legmegfelelőbb funkcionális rend megtalálásában. Az Ercsi kistérségi programban az értékelvű rendezés és a SWOT alapú fejlesztés egy rendszert alkot. Helyzetfeltáró munkarészünk SWOT analízist és értékelemzést egyaránt tartalmaz. Ebben a megközelítésben a négymezős SWOT kiindulási alapját az ötödik mező, az értékközpont adja. A kistérség értékelvű és SWOT bázisú fejlesztéséhez két stratégiai szakaszt határoztunk meg: - Az értékelvű fejlesztésekhez kohéziós stratégiai szakaszt - A SWOT alapú megközelítéshez fejlesztés stratégiai szakaszt Kohéziós stratégiai szakasz A kistérségi értékek felismeréséből, a térségi funkció/munkamegosztásból adódó feladatok felvállalása. A kistérségi kohézió erősítése, az identitás-elvű fejlesztés megalapozása A prioritásokhoz rendelt specifikus célok I.1. Környezeti, természeti, értékek fenntartása, a fenntartás társadalmi, gazdasági elismertetése II.1. Környezeti tudatformálás, a társadalmi együttműködés javítása III.1. Vonzó befektetési, vállalkozói környezet megteremtése IV.1. E-önkormányzati rendszer kialakítása, szélessávú infrastruktúra kiépítése Fejlesztésstratégiai szakasz A környezettel, a természettel és a tájjal harmonizáló fejlesztések megvalósítása A prioritásokhoz tartozó specifikus célok I.2. Kistérségi természetvédelem I.3. Kistérségi környezetvédelem II.2. Humán erőforrás fejlesztés II.3. Szociális és egészségügyi rendszerfejlesztés III.2. Tartós gazdasági versenyképesség megteremtése IV.2. Infrastruktúra hálózatok és kommunális rendszerek fejleszt. 4

6 Bevezetés, a dokumentáció módszertana Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából foglalkozunk Ercsi kistérség területfejlesztési koncepciójával és programjával. A kistérség fejlesztési tervének jogszabályi alapját a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet, valamint ezen dokumentációk elfogadási rendjéről szóló 184/1996.(XII.11.) kormányrendelet előírásai képezik A tervezési feladat speciális jellege a megyei, régiós, (budapesti) agglomerációs, Velencetavi üdülőterületi határ, az ipari tengely (Budapest-Százhalombatta-Dunaújváros) és ipari központ (Székesfehérvár) közötti környezet-, természet- és tájvédelmi tengely szerepkör indokolta a 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet adta mozgástéren belül a kistérségi feladatokra formált módszertani megközelítést. A fejlesztés koncepciók, programok (területfejlesztés, településfejlesztés) helyzetelemzésének alapja a SWOT analízis. Ekkor a fejlesztésre alkalmas saját erősségeket (S), a fejlesztést hátráltató belső tényezőket (W), valamint a fejlesztés külső (a terv gazdáinak hatáskörén, kompetenciáján túlmutató) lehetőségeit (O) és akadályozó veszélyeit (T) vizsgáljuk. A rendezési tervezés ezzel szemben a települési, a területi értékekből, értékrendszerekből indul ki. Esetünkben az értékek adják a kistérség belső kohézióját, a tartást, amely alapja a térségi identitásnak. Ez a belső érték a kiindulása a rendezési terveknek, ez jelenik meg struktúráiban a települési, a kistérségi szerkezeti tervekben és ad határokat a szabályozási tervekben. (Az értékelvű megközelítés általános érvényű, a megyei, a regionális és az országos léptékű területrendezési tervek is értékközpontúak.) A települések, a kistérségek közötti munka és funkció megosztás is az értékek mentén történik. A helyi értékek, értékrendek egymást kölcsönösen kiegészítik. Az értékelvű megközelítés segíthet a legmegfelelőbb funkcionális rend megtalálásában. A gyakorlatban a fejlesztési programok és rendezési tervek (települési, megyei, regionális) többnyire külön megbízások alapján készülnek, egy munkafázisban csak ritkán jelennek meg. Az Ercsi kistérség esetében eltértünk ettől a gyakorlattól, a fejlesztést és a rendezést egy egységbe kezeltük. Tervünkben az értékelvű rendezés és a SWOT alapú fejlesztés egy rendszert alkot. Ennek érdekében helyzetfeltáró munkarészünk SWOT analízist és értékelemzést egyaránt tartalmaz. A kettős elemzés szemléltetésére a B/1 ábrán a négymezős SWOT analízis kiindulási alapját, magját képező érték-mezőt is feltüntettük, az ötmezős elemzést bemutatjuk. A előkészítéseként kiemelt erősségek (S) és a gyengeségek(w) forrásai is a kistérségi értékek. Lényegét tekintve az értékek közül emelünk ki olyan tényezőket, amelyek a kihívások és korlátok ismeretében a fejlesztések alapja lehet, illetve olyan hátrányok, amelyek kiküszöbölése indokolt. 5

7 B/1 Ábra Ötmezős elemzés S Ercsi kistérség Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, Térszerkezeti, infrastruktúrális ERŐSSÉG W Ercsi kistérség Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, Térszerkezeti, infrastruktúrális GYENGESÉG Ercsi kistérség Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, Térszerkezeti, infrastrukturális Szabályozási ÉRTÉKEK LEHETŐSÉG Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, térszerkezeti, infrastruktúrális megyei, regionális,nemzeti, európai, földi Tervi/szabályozási Fejér-megyei Közép-Dunántúli regionális Pest-megyei Közép-Magyarországi rég. Nemzeti, Európai O VESZÉLY Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, térszerkezeti, infrastruktúrális megyei, regionális,nemzeti, európai, földi Tervi/szabályozási Fejér-megyei Közép-Dunántúli regionális Pest-megyei Közép-Magyarországi rég. Nemzeti, Európai T A helyzetfeltárás során a korábbi tervek SWOT elemzéseit, a statisztikai adatokat és saját elemzésünket vettük alapul. SWOT elemzésekből természetszerűen hiányzik az értékek számbavétele. A rendelkezésre álló statisztikai adatok sem értékközpontúak, ezért nem alkalmasak a teljeskörű érték meghatározásra. A statisztikák főleg társadalmi, gazdasági, infrastrukturális adatokat tartalmaznak, a versenyképességre és nem az élhetőségre, a fenntarthatóságra helyezve a hangsúlyt. Ezzel magyarázható, hogy a környezeti, a természeti, a táji értékek, értékvesztések statisztikailag nincsenek rögzítve. A statisztikai adatsorok féloldalassága eredményezi, hogy a települési, a kistérségi gazdasági összehasonlító elemzésekben az Ercsi kistérség sokkal rosszabb pozíciót foglal el, mint környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, térszerkezeti, infrastrukturális helyzete ezt indokolná. Ugyanakkor társadalmi mutatói a gazdaságinál kedvezőbbek. Értelmezésünkben a kistérség gazdasági szempontból kevéssé versenyképes, ugyanakkor környezeti, természeti, táji és társadalmi szempontból élhetőbb és versenyképesebb. Azaz valószínűsíthető, hogy az összes mutatót figyelembe vevő analízis eredményeként az Ercsi kistérség Fejér megye talán legkedvezőbb adottságú kistérsége lenne. 6

8 Az Ercsi kistérség rendezés szempontú értékelemzése: kényszerpályák és kihívások A nagytérségi tervekben rejlő mozgásterek és kényszerpályák Az Ercsi kistérség Fejér és Pest megye határán fekszik. Ezen a szakaszon a megye és a régiós határok megegyeznek. Kistérségünk a Közép-Dunántúli régióban terül el, de határos a Közép- Magyarországi régióval is. A megye/régiós határmentiségből következik, hogy a térség rendezését, következésképp fejlesztését is két megye és két régió alakítja. A Budapesti agglomeráció lehatárolásánál nem lépték át a megyehatárokat, Így a kistérség az agglomeráció mezsgyéjére került. Kölcsönös a függőség. A kistérség ezer szálon kapcsolódik a fővároshoz, szinte alvóváros funkciójú, de a pénzügyi, igazgatási európai szerepkörre törekvő főváros is függ a környezeti, természeti, táji gyűrűjétől, amelynek tervezési területünk is részét képezi. Ezen gyűrű nélkül ugyanis az európai központ funkció magas igényszintjének nem lehet megfelelni. A Velence-tavi üdülőkörzetnek is a peremvidékén vagyunk. A kistérség északi települései az üdülőkörzet részei, a déli területek a puffer zónához tartoznak. A tó környezeti, természeti, táji vonzerejének kulcskérdése az üdülőkörzet és puffer zónájának állapota. A kistérség fejlesztését a határmenti elhelyezkedés miatt rendezési tervek, szerkezeti/övezeti tervek, szabályozási előírások adnak mozgásteret, illetve terelik kényszerpályára. A kistérség csak akkor lehet eredményes, ha fejlesztése mozgástereit és kényszerpályáit felismeri, fejlesztési programját ennek megfelelően alakítja. Kihívások A nagytérségi mutatókban rejlő kihívások A megyék (Fejér, Pest), a régiók (Közép-Dunántúli, Közép-Magyarországi), a nemzeti, az európai, és a föld egészének (összességében globális) környezeti, természeti, táji állapota, társadalmi, gazdasági helyzete, térszerkezeti, infrastrukturális jellemzője a kistérség szempontjából lehetőségeket (O) és veszélyeket (T) egyaránt hordozhatnak. A nagytérségi fejlesztési programokban rejlő kihívások Az Ercsi kistérség szempontjából Fejér-megye és Pest megye területfejlesztési koncepciójának valamint a Közép-Dunántúli Régió és a Közép-Magyarországi Régió területfejlesztési programjának, és a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai, intézkedéscsoportjai, intézkedései a külső (a kistérségi lokális szinthez képest globális ) befolyásoló tényezőket kihívásokat jelentenek: lehetőségeket (O) valamint meg nem valósulásuk, koordinálatlanságuk, kedvezőtlen megoldásuk esetén veszélyeket (T). A szabályozási rendszerek kihívásai További lehetőségeket (O) és veszélyeket (T) hordoz a kistérség szempontjából kedvező, illetve előnytelen szabályozás: pl. kormányzati, ágazati filozófia, rendeleti szabályozás, pénzügyi szabályozási szempontok, pályázati kiírási preferenciák. Válaszadás értékelvű megalapozása A válaszadás előkészítéseként a korábban bevezetett ötödik értékmezőt további négy részre osztjuk. Megkülönböztetünk: Értékeket valamint az érték kibontás korlátait, Az érték kibontás mozgásterét és 7

9 kényszerpályáit. A SWOT analízishez hasonlóan a négymezős értékrendszer belső (S,W) és külső (O,T) vezérlésű részekre bontható az értékek és a korlátok belsőtényezők, az önismeret és az önszabályozás függvényei, míg a mozgásterek és a kényszerpályák külső tényezőkön múlnak. A fejlesztési SWOT analízist és a rendezési értékrend négymezős elemzését 8 mezőben foglaltuk össze (B/2 Ábra). B/2 Ábra Nyolcmezős elemzés S ERŐSSÉG ÉRTÉKEK KORLÁTOK W GYENGESÉG LEHETŐSÉG O MOZGÁSTEREK KÉNYSZERPÁLYÁK VESZÉLY T A 4+4 mezős elemzés teszi lehetővé a fejlesztési és a rendezési tervek egy rendszerben kezelését. Ennek eredménye reálisabb fejlesztés és harmonikusabb rendezés lehet. Kistérségi válaszok, a stratégiai szakaszolása A kistérségnek csak rá jellemző, speciális választ kell adnia, a kényszerpályák által felvetett kérdésekre és a kihívásokra egyaránt. - A kényszerpályák kezelése: értékelvű fejlesztések, kohéziós stratégiai szakasz - A kihívásokra adható válaszok: SWOT alapú megközelítés, fejlesztés stratégiai szakasz Az Ercsi kistérség fejlesztési stratégiájának felépítése (B/3 Ábra). B/3 Ábra Stratégiai szakaszok FEJLESZTÉS STRATÉGIA KOHÉZIÓS STRATÉGIAI SZAKASZ FEJLESZTÉS STRATÉGIA OFFENZÍV DEFFENZÍV S ERŐSSÉG ÉRTÉKEK KORLÁTOK W GYENGESÉG LEHETŐSÉG O MOZGÁSTEREK KÉNYSZERPÁLYÁK VESZÉLY T 8

10 Válaszadás gazdasági háttere A válaszadást megnehezíti, hogy a kényszerpályákhoz alkalmazkodás áldozatvállalása nincs ellentételezve, a másoknál jelentkező haszon kompenzálása nincs megoldva Magyarországon. A pénzügyi központ (Budapest), a turizmus (Velencei-tó térség), az ipar (Százhalombatta, Székesfehérvár) fejlesztés környezet-, természet-, táj védelmi/fenntartási költségeit alig vagy nem lehet elismertetni. A kihívásokra adandó válaszok esetében kedvezőbb a helyzet. Erre már lehet fejlesztési pénzeszközöket nyerni, gazdasági támogatást szerezni. 9

11 A Munkarész: Helyzetelemzés A.1. A.2. A.3. A.4. A.5. A.6. Környezeti, természeti, táji összefüggések Kulturális örökségvédelem Társadalomstatisztikai elemzések, intézményrendszer Gazdasági helyzetfeltárás Közlekedési helyzet Infrastruktúra 10

12 A.1. Környezeti, természeti, táji összefüggések Forrás: Ercsi KSH kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja, Az Ercsi kistérség a Mezőföld északi részén, az Érd-Ercsi hátság, Váli-víz síkja kistájon, Fejér megye északkeleti részén helyezkedik el. Térszerkezeti szempontból meghatározó, hogy a kistérségen átfolyik a Váli-víz és a Szent László-patak. A gazdaságot meghatározó természeti adottságok A kistérség talajának nagy része löszön kialakult mészlepedékes csernozjom. A terület jó minőségű termőtalaja ideális lehetőséget jelent a nagy területen termelhető növénykultúrák számára. Az éghajlat száraz és mérsékelten meleg. A kevés csapadék meghatározó a növénytermesztésben. Az országos és megyei átlagnál kedvezőbb az agráralkalmasságú területek aránya, amely lehetőséget jelent a térség adottságait figyelembe vevő környezetbarát termelési és gazdálkodási eljárások kialakítására. A turisztikai kínálatot a kedvező természeti adottságokra (a Duna és a Váli-víz mente és a Szent László-patak völgye) lehet alapozni a vízi-, a kerékpáros, az öko- és a falusi turizmus tekintetében. Érték Idegenforgalmi táji vonzerők, kedvező természeti adottságok Erősség Magas agráralkalmasságú területarány, kiváló termőhelyi adottságú területek A környezetbarát termelési és gazdálkodási eljárások Agrárgazdaság A térségben a földrajzi adottságok és a hagyományok alapján a mezőgazdaság és a szolgáltatás szerepe a meghatározó. A kistérség alapvetően mezőgazdasági jellegű terület. Ercsi kistérségben a szántóföldi növénytermesztés dominál, a szántók területaránya a mezőgazdasági területhez viszonyítva 88,9 %, amely meghaladja a megyei átlagot (84,1%). A szántóterületek 45%-át gazdálkodó szervezetek, 55%-át egyéni gazdálkodók használják. A megyei átlaghoz viszonyítva alacsony a kert (0,5%) valamint a munkaigényes gyümölcs és szőlőkultúrák (0,8%) részaránya. A gyepterületek aránya alacsony (7,6%). A legjelentősebb gyepterületek Ercsiben, Baracskán, Gyúrón és Ráckeresztúron találhatók. Szőlő művelésű mezőgazdasági terület a kistérség összterületének 0,7%-át, az összes mezőgazdasági terület 0,8%-át alkotja. A legnagyobb szőlőterületek Gyúrón és Martonvásáron találhatók. A kistérségben a Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas települések szőlőterületei az Etyek-Budai borvidékhez tartoznak. Vál település jelentős nagyságú szőlőterülettel rendelkezik és szintén részét képezi az Etyek-Budai borvidéknek. A kistérség erdősülsége rendkívül alacsony (4,9%), a megyei érték alig több mint harmada, az országos érték negyede. A legnagyobb erdősültséggel Ercsi rendelkezik (6,7%). Az erdők nagy része talajvédelmi rendeltetésű, mert a Mezőföldön a szélerózió meghatározó. Állatot tartó gazdaságok száma a kistérségben meghaladja a megyei átlagot. Az állatállományban a tyúkfélék és a sertések száma a legmagasabb és szarvasmarhából többet tartanak, mint juhból. 11

13 A növénytermesztés termelési értéke 2,1 milliárd forint körüli, melyből első helyen áll az őszi búza és a kukorica, majd az olajos magvak következnek. Az állattenyésztés termelési értéke megközelíti az 500 millió forintot. Ki kell emelni a kistérségen belül a martonvásári MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet jelentőségét, amely a kedvező természeti adottságok és a hagyomány mellett nagyon fontos a mezőgazdaság számára, segíti az agrárinnovációt. Kiváló termőképességű és jó minőséget adó fajtáink vetőmag előállítása és termesztése először a megyében történik. A térségben hiányoznak az élelmiszerfeldolgozó kapacitások. Fontos feladat ezért a piacra jutást elősegítő mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beruházások támogatása. Fejlődési irányt jelenthet a mezőgazdaságban rejlő új lehetőségek kihasználása, mint a gyümölcs, a gyógy- és a fűszernövény termesztés, a biogazdálkodás, valamint a tájvédelmet szolgáló gazdálkodási módok elterjesztése. Az extenzív mezőgazdaság egyik legfőbb eszköze a külterjes állattartás. A gyenge minőségű szántóterületek erdősítése az élővilág megőrzése, védelmi és esztétikai szempontból is fontos, és ezáltal növelhető az erdők immateriális szolgáltatása, amely iránt megnőtt a társadalmi kereslet. Érték Jó minőségű termőföld Növénytermesztés, növénynemesítés hagyományai Erősség Agrárinnovációt segítő mezőgazdasági kutatóbázis Jó minőséget adó fajták vetőmag előállítása Kiváló genetikai adottságú állatállomány Gyengeség Rendkívül alacsony erdősültségi arány Hiányzó élelmiszerfeldolgozó kapacitások Idegenforgalom A kistérség összességében számottevő idegenforgalomi vonzerővel rendelkezik. Természeti vonzerők közül ki kell emelni az ercsi Duna-partot, a Váli-víz síkját, a Szent- László-patak völgyét, a Szent László pusztai halastavakat. A kistérségben levő kastélyok (Tordas Sajnovics kastély, Martonvásár Brunszvik kastély, Ercsi Wimpffen kastély, Ráckeresztúr Lyka és Dréher kastélyok, Vál Ürményi kastély) lehetőséget teremtenek a megyei kastélyturizmushoz való kapcsolódásra. A települések műemlékei és a helyi védelemre érdemes épületek, emlékek ugyan nem önálló turisztikai vonzó tényezők, de ezen kulturális örökségek beépíthetők a turisztikai programokba, a kínálati skála szélesítésére alkalmasak. Idegenforgalmi lehetőséget jelent a martonvásári Beethoven múzeum, az Óvodamúzeum, az ercsiben levő Eötvös József emlékmúzeum, az Oktatástörténeti kiállítás, a váli Vajda János emlékház is. A Brunszvik kastély parkjában évente megrendezésre kerülő Beethoven hangverseny nemzetközi ismertségű. 12

14 A kistérség alatt termálvíz jelenléte valószínűsíthető, de erre vonatkozó konkrét kutatások, vizsgálatok nem történtek. A kistérség egyes települései az Etyek-Budai borvidék részét képezik. A településenkénti rendezvényeket a Kulturális örökségvédelem című fejezet tartalmazza. Itt azokat a rendezvényeket kell kiemelni, amelyek idegenforgalmi vonzerőt jelenthetnek, ilyenek az Ercsiben megrendezésre kerülő Eötvös-napok, a martonvásári napok és Beethoven napok, a szüreti bálok és felvonulások, a zenei rendezvények (pl. tordasi jazz fesztivál, martonvásári nemzetközi fúvós zenei találkozó), Válon Vajda halálának évfordulója, valamint a bodza fesztivál. Ezen rendezvények jelenleg elszigetelt programokat alkotnak. A Szent László völgye fesztivál olyan kezdeményezést jelent, amely felfűzi a turisztikai érdeklődésre számot tartó rendezvényeket (martonvásári Beethoven napok, váli bodza fesztivál, tordasi jazz és blues fesztivál). Az idegenforgalmi vonzerő ellenére a turizmus jövedelem termelő képessége nem számottevő. A kistérségben nagyon kevés a szállásférőhely, a meglevők a mai igényeknek alig felelnek meg. A kistérségben kereskedelmi szállásférőhely csak Ercsiben és Martonvásáron van, az utóbbi településen található a kistérség összes falusi szállásférőhelye is. A kereskedelmi és vendéglátóipari egységek sincsenek felkészülve az idegenforgalom bővülésére. A turisztikai forgalom keretfeltételei még kiépítetlenek, hiányzik a turisztikai alapinfrastruktúra. A települések idegenforgalmi jelentősége még nem épült be a köztudatba, nincs kellő ismertetőanyag, hiányoznak a turisztikai értékeket bemutató programfüzetek. A marketingtevékenység, a reklámozás és a jól irányított propaganda nélkül az idegenforgalmi ágazat nehezen működik. Az idegenforgalmi szaktudás hiánya pedig a vendéglátás jövedelmezőségét korlátozhatja. A kistérségi települések és a környező kistérségek közötti együttműködés, a közös célok megfogalmazás és az összehangolt kínálati elemek kialakítása nélkül a turizmus nem tud megfelelően működni. Az idegenforgalom fejlődését meghatározó, illetve a turizmus alapját képező természeti és kulturális értékek megőrzése alapvető fontosságú. Az ercsi, a martonvásári és a tordasi kastélyok és a múzeumok kínálatának bővítésével a kulturális turizmus fejlesztése elképzelhető a kistérségben. A kulturális örökség és a rekreáció együttes kínálatának létrehozása a turizmus fejlődésének alapja lehet. Fejlesztési lehetőséget jelent a kínálati elemek körének bővítése, kiemelten a családi, rekreációs, konferencia- és a falusi turizmushoz kapcsolódóan. A kiránduló- és ökoturizmus adottságai jelenleg is megvannak a településeken (Váli-víz, Szent László patak völgye) és működőképesek. Az arculatformáló, exkluzív turisztikai termékek közül a gyógy és az etnika turizmus (a cigány kisebbség bevonásával felépített és üzemeltetett üdülőfalu, ahol felelevenítik a kulturális hagyományokat, régi mesterségeket, ünnepeket) tartogat lehetőséget a kistérségben. A kerékpáros turizmus tért hódíthatna a kistérségben, de a kerékpárutak, megállóhelyek, pihenők és szolgáltatások kiépítése szükséges hozzá. A teljes kistérség alkalmas a kerékpáros turizmus fejlesztésére. A kistérségben levő kastélyok (Tordas Sajnovics kastély, Martonvásár Brunszvik kastély, Ercsi Wimpffen kastély, Ráckeresztúr Lyka és Dréher kastélyok, Vál Ürményi kastély) bekapcsolhatók a megyei kastélyturizmusba. Ehhez azonban szükséges a kastélyok látogatható állapotba hozása, felújítása. Egy teljes napi programot lehet alapozni a kistérség kastélyainak bejárására. A kastélyokat összekötő kerékpárút hálózattal pedig egyedi turisztikai kínálatot lehet létrehozni. Ez a turisztikai forma akkor eredményes, ha nemcsak a kistérség, de a tágabb környezet kastélyait (Lovasberény, Seregélyes stb.) is kerékpárúton lehet elérni. 13

15 Érték Széles idegenforgalmi kínálati skála (természeti, kulturális) Az Etyek-Budai borvidék A kistérség kastélyai Idegenforgalmi érdeklődésre is számot tartó rendezvények Erősség A kiránduló- és ökoturizmus Gyengeség Turizmus alacsony jövedelemtermelő képessége Hiányzik a turisztikai alapinfrastruktúra (szálláshelyek, vendéglátóipari egységek) A marketing tevékenység, a reklámozás és az idegenforgalmi szaktudás hiánya Veszély A kistérségi és regionális együttműködések elmaradása Táj-és természetvédelem Forrás: Fejér megye területrendezési terve Országos jelentőségű védett természeti terület Martonvásári Kastélypark Természetvédelmi Terület A Brunszvik Antal által között építtetett barokk kastély és kápolna, valamint az épületeket körülvevő 70 ha-os park kultúrtörténeti és kertépítészeti szempontból kiemelt jelentőséggel bír. A terület természetvédelmi kezelője az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet. Természeti értékei: tiszafa, atlaszcédrus, csertölgy, császárfa. Martonvásári vizes élőhely A település déli részén, a Szent László patak völgyében levő tározó erdős, nádasos környezetével jelentős vizes élőhely. Az értékes természeti terület fontos része a vízfolyásmenti térségi jelentőségű ökológiai folyosónak. Természeti területek A természeti területeket elsősorban természeti állapot jellemzi, területükön az emberi beavatkozás hatása érzékelhető, de még önszabályozó módon képesek működni. A mezőföldi területen elhelyezkedő természeti területek elsősorban löszvölgyekhez, a bennük kialakult vízfolyások környezetéhez kapcsolódnak. Ilyen jellegű természeti területet jelent a kistérségen átfolyó két vízfolyás, a Szent László patak és a Váli-víz környezete, valamint természeti terület a Duna menti ártéri liget-erdősávok területe, a szigeti ártéri erdő és dunai holtág területe. A Váli-víz völgye szélesebb medencével rendelkezik, így a mai napig sikeresen fennmaradtak a területre jellemző sás, mocsárrét és szikes társulások maradványai. Fontos megjegyezni, hogy a természeti területek a további természeti védelem célterületeiként jöhetnek számításba. A természetvédelem szempontjából hátrányos azonban, hogy a térség rendkívül jó termőképességű területei áldozatul eshetnek a szántóföldi művelésnek. Fokozott 14

16 figyelmet kell fordítani a természeti területek kiterjedésének növelésére illetve visszaszorulásuk megelőzésére. Érték A vízfolyások menti természeti területek Erősség A turizmus alapját jelenti a megőrzött természeti környezet Országos és térségi jelentőségű ökológiai folyosók Országos jelentőségű ökológiai folyosót alkot a Duna völgye. A Duna és ártere a Natura 2000 hálózat természetmegőrzési területének is része. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul a kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Szent László patak és a Váli-víz mentén a szigetszerű természeti elemek, élőhely mozaikok között az ökológiai hálózat teremti meg a kapcsolatot összefüggő ökológiai rendszert hozva létre. A két vízfolyás völgye térségi jelentőségű ökológiai folyosót alkot. A Váli-völgy kapcsolatot teremt a Gerecse és a Vértes védett illetve nem védett természetes és természetközeli élőhelyei és a Duna országos jelentőségű ökológiai folyosója között. Vál település a Váli-víz menti elhelyezkedésével természeti és ökológiai szempontból egy egységet képez az Ercsi kistérséggel. Fontos feladat a mezőgazdasági használat ökológiai érdekű korlátozása, amely elsődlegesen a vegyszerhasználat minimalizálását és az extenzív gazdálkodás elterjesztését jelenti. Ki kell dolgozni a turizmusra vonatkozó szabályokat és ezeket szigorúan be kell tartatni, hogy a fejlesztés nem jelentse az idegenforgalom feltételét is jelentő természeti tényezők veszélyeztetését. Érték A Váli-völgy és a Szent László patak ökológia és zöldfolyosót alkot A Duna és ártere a Natura hálózat része Lehetőség Extenzív gazdálkodás országos támogatása Veszély Az ökológiai folyosók külső hálózati kapcsolatainak megszakítása (beépítése, környezetszennyezése) Általános tájvédelem Fontos feladat az általános tájvédelem keretén belül a természeti adottságokra épülő tájhasználat, a táj jellegének, a tájképi értékeknek valamint az egyedi tájértékeknek a védelme. Az ercsi Duna-part tájképi jelentőségét mutatja, hogy a terület része a megyei tájképvédelmi övezetnek. 15

17 A kistérség bővelkedik olyan természeti értékben, képződményekben és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemekben, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Az egyedi tájértékek számbavétele, megőrzése a tájvédelem egyik elsődleges célja. A természetközeli állapot visszaállítása mellett a gyepesítés és az erdősítés táji szempontból kedvező lenne. A tájvédelem felértékelődése, településszerkezeti egységek felújítása, rendezett településkép kialakítása a kistérség turisztikai fogadóképességét is növeli. El kell kerülni a téves, nem a természeti adottságokra épülő tájhasználatok kezdeményezését a kistérségben. A létesítmények tájba illesztésének elmaradása és a tájképet zavaró építmények tervezése vizuális-esztétikai konfliktusokat okozhatnak. Érték A Duna-part tájképi jelentősége Számos természeti és kultúrtörténeti egyedi tájérték Gyengeség A volt zártkertek túlzott beépítése Lehetőség A tájvédelmi szemlélet felértékelődése (nemzeti, európai szinten) Környezetvédelem Forrás: Ercsi KSH kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja, Fejér megyei kistérségi környezetvédelmi program (Állapotfelmérés, Célfeladat, Összefoglalás), Levegőtisztaság-védelem A kistérség települései a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a tizedik, az ország többi területe nevű légszennyezettségi zónába tartoznak, amelyen belül: a kén-dioxid és benzol légszennyező anyag koncentrációja az F, a nitrogén-dioxid légszennyező anyag koncentrációja a F a szén-monoxid légszennyező anyag koncentrációja a F a szilárd légszennyező anyag koncentrációja a E zónacsoportba sorolható. A kistérség levegő szennyezettségének alakulását alapvetően az egyre növekvő közúti forgalom és a lakossági fűtésből származó szennyező anyag határozza meg. A közlekedésből eredő káros anyag kibocsátás folyamatosan nő. A kistérség nitrogén-oxidok, szén-monoxid és szálló por tekintetében szennyezettnek tekinthető. A közlekedés eredetű légszennyezés erősen terheli a 6-os és a 7-es főút menti településeket, főleg Ercsit, Martonvásárt, Baracskát és Ráckeresztúrt. Ercsi és környéke (Martonvásár, Ráckeresztúr) levegőszennyezettségét a közelben lévő Százhalombattai Kőolajfinomító és a Dunai Hőerőmű működése is befolyásolja. Mivel a kőolajfinomító rendelkezik megfelelő paraméterekkel bíró szűrőberendezésekkel a környezetbe kikerülő káros anyag nagysága határértékeken belül tartható. Ezek ellenére meghatározott széljárás esetén a levegő bűzterhelése jelentős. Újabban Budapest pusztazámori hulladéklerakója is bűzterhelést jelent időnként Martonvásár és Ráckeresztúr 16

18 számára. A bejelentés köteles szennyezőforrások száma, Ercsi kivételével, minimális, terhelésük nem jelentős. A gázprogramnak köszönhetően különösen a téli időszakban lényegesen javult a levegő minősége, csökkent a korom és a kén-dioxid kibocsátás. A Martonvásári Park Természetvédelmi Terület kiemelten védett levegőminőségi kategóriába tartozik. Meg kell jegyezni, hogy a kistérség az agglomerációhoz illetve a környező területekhez viszonyítva jobb levegőminőséggel és környezeti feltételekkel rendelkezik, amely önmagában vonzó tényező. Érték Az agglomerációhoz illetve a környező területekhez viszonyítva jobb levegőminőség Veszély Háttérszennyezés (átmenő forgalom, százhalombattai kőolajfinomító, Dunamenti hőerőmű, pusztazámori hulladéklerakó) A levegőminőség javítását célzó intézkedések: A nagy forgalmú útszakaszok közlekedési eredetű légszennyezettségének mérséklésére elkerülő utak létesítése, forgalomszervezés, korlátozás, tömegközlekedés fejlesztése. A földgázellátási program folytatásával a kommunális kibocsátások csökkentése. A fűtési energiaigény csökkenésének, a korszerű tüzelőberendezések, a tüzelőanyagok támogatása valamint a házak szigetelése. A meglevő és tervezett létesítmények területén a kibocsátási határértékek teljesülése, a tervezett kibocsátások együttes hatásának figyelembevételével. Vizek védelme A Szent László patak és a Váli-víz valamennyi vizsgált tényező alapján szennyezettnek számít, IV. osztályú, mikrobiológiai szennyezettség tekintetében azonban a két vízfolyás III. osztályú. A kistérség keleti oldalán a Duna mentén a fő vízbázist az Ercsi vonalán húzódó parti szűrésű kutak adják. Ezen a részen a vízadó réteg érzékenysége jelentős. Sérülékeny vízbázis található Ercsiben, Ráckeresztúron, Baracskán, Kajászón és Válon. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezetébe tartozik Ercsi, Tordas, Gyúró, Kajászó és Vál. A évben a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 44,2% volt, a jelentős fejlődés az elmúlt néhány évben bekövetkezett fejlesztéseknek köszönhető. A vizsgált települések közül 2004-ben Gyúrón és Tordason nem volt a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózaba bekapcsolt lakás valamint Martonvásáron és Ráckeresztúron alacsony volt a szennyvízcsatorna hálózatra rákötött lakások aránya. 17

19 A településeken keletkező szennyvíz mennyiség egy részét túlnyomórészt szakszerűtlenül épített és üzemeltetett, egyedi szennyvízkezelő, tároló, szikkasztó berendezésbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárog, szennyezve, veszélyeztetve a felszínalatti vizeket. Környezetvédelmi szempontból ezek a megoldások kevés kivételtől eltekintve nem fogadhatók el. A települések bel- és külterületi vízelvezető hálózatának sok helyütt nem megfelelő az állapota. Az önkormányzati kézben lévő feliszapolódott árokrendszerek kitisztítása, rendszeres karbantartása szükséges, hogy a belvízcsatornák funkciójukat megfelelően el tudják látni. Konfliktust jelent a szennyvízcsatornázás alacsony szintje a kistérség egyes területein, a felszíni vízelvezetés megoldatlansága a belterületeken. Ezek a problémák folyamatos környezetszennyezést jelentenek. Gyengeség Felszín alatti vizek veszélyeztetése a csatornázatlan területeken A mezőgazdasági tevékenység káros hatásai A felszíni vizek rossz minősége A vízminőség javítást célzó intézkedések: A csatornahálózat kiépítése, tovább fejlesztése, a szennyvízkezelési program ütemezett megvalósítása. A közcsatornába bekapcsolt lakások részarányának növelése. A kedvezőtlen helyzetű településeken az egyedi kezelés elősegítése. A vízminőség folyamatos ellenőrzése és minőségének javítása. A szennyezőanyagokkal terhelt felszíni vizek állapotának természetes illetve természetközeli összetételének elérésére való törekvés. A felszín alatti vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme. A felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források és környezetkárosodások felszámolása. Föld- és talajvédelem A kistérség nagyon kedvező talajadottságokkal rendelkezik, de problémát okoznak a degradációs folyamatok, mint az erózió, defláció és a savanyodás. Közepesen erodálódott területek vannak Gyúró, Tordas, Kajászó és Vál területén, a Váli-víz mentén pedig a lehordott talaj felhalmozódása figyelhető meg. Kedvezőtlen, hogy a kistérség területén magas a talajvíz, amely korlátozza a területhasználatot és fokozza a szennyeződést. Az ercsi kistérségben összefüggő ár- és belvíz által veszélyeztetett területek vannak a Duna mentén, a Váli-víz és a Szent László patak torkolati szakaszán. Gyengeség Tájhasználatot korlátozó magas talajvíz Talaj degradációs folyamatok (erózió, defláció, savanyodás) Ár- és belvíz veszély A felszíni szennyezésre erősen érzékeny területet jelent a Váli-víz völgye. Ezeken a területeken a talajra, illetve talajba jutó szennyezések viszonylag gyorsan elérik a talaj- és 18

20 mélységi vizeket, ezért ezeken a területeken minden terhelés, szennyezés veszélyeztető, így a szennyező források felszámolása, a szennyezések megelőzése szükséges. A talajvédelem célját szolgáló intézkedések: Az elkövetkezendő időszakban termőföld művelés alóli kivonási ütemének csökkentése lehet az egyik legfontosabb cél. A kistérség területén a talajszennyezések megelőzése, feltárása és ezek kármentesítése. A környezeti károk megelőzése érdekében a talajhasználatokat összhangba kell hozni a területi adottságokkal, érzékenységekkel. (A vízbázis védőövezetében a mezőgazdálkodás, kemikáliahasználat korlátozása, a dombvidéki eróziót csökkentő művelési módok, felszínmozgások figyelembe vétele.) A kemikáliák mennyiségét csökkentő művelési módok elterjesztése. A talaj termékenységét gátló tényezők kiküszöbölése (elsavanyodás, szikesedés, erózió, elvizenyősödés). Hulladékgazdálkodás A Ercsi Kistérség valamennyi települése szeptember 3-án csatlakozott a Közép Duna- Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszerhez (www.kdv.hu), amely kedvező brüsszeli döntés esetén 25-évre meg fogja oldani a kistérségben keletkező hulladékok kezelését. A rendszer keretében Adonyban a hulladéklerakó mellett tranzitközpont, válogatómű, komplex (mechanikai és biológiai) előkezelő mű, hasznosító-feldolgozó mű, valamint inert hulladék kezelő mű fog létesülni. Ráckeresztúr és Ercsi hulladékai az ercsi kommunális hulladéklerakóba kerülnek, míg Kajászó és Vál a bicskei térségi hulladéklerakóra szállít. Martonvásár, Gyúró, Tordas a megyén kívüli pusztazámori korszerű hulladéklerakón helyezi el a keletkezett hulladékot. Baracska hulladékait a székesfehérvári hulladéklerakóra szállítják. Ercsitől Ny-ra létesült lerakó engedéllyel üzemel, de a telephelyet szigetelés nélkül alakították ki. A kommunális hulladék mellett építési törmelék lerakása is történik a telepen. A kommunális hulladéklerakó Ercsi, Isztimér, Ráckeresztúr, valamint négy Pest megyei település (Érd, Diósd, Sóskút, Tárnok) hulladékának elhelyezését biztosítja. A kistérség hulladéklerakása korszerű, szervezett. A megyében megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás rendszerének kiépítése. Felszámolandó, rekultiválandó kommunális lezárt műszaki védelem nélküli hulladéklerakók vannak Baracskán, Gyúrón, Ráckeresztúron és Válon. Engedély nélküli szilárd és folyékony hulladéklerakók is vannak a településeken. A kistérség programjában prioritást kap a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakókban (gyakran illegális szemétlerakó helyeken) található hulladékok mennyiségének és minőségének szakszerű meghatározása, környezetvédelmi felülvizsgálatuk és rekultivációs tervük elkészítése. Erősség Szervezett, korszerű hulladéklerakás Szelektív hulladékgyűjtési és hasznosítási program megindulása Gyengeség Rekultiválandó hulladéklerakók 19

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. /2013 E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére Tárgy: Javaslat a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken

Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencia Horoszné Gulyás Margit, Gombás Katalin

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

RÁCKERESZTÚR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

RÁCKERESZTÚR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI RÁCKERESZTÚR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ 2006. NOVEMBER RÁCKERESZTÚR KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ Felelős tervező: Havas Mária TT1 01-1065/01

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS Tervi előzmények JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS Jánoshalma város első OTÉK-alapú településrendezési tervezését 2003-2004-ben a TTT Városépítő,

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

VÖLGYVIDÉK HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT. 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez

VÖLGYVIDÉK HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT. 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez VÖLGYVIDÉK HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez VÖLGYVIDÉK, AZ ÉLHETŐ KÖRNYEZET 1. Helyzetelemzés: adjon átfogó ismertetést

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben