2006. JANUÁR HELYZETELEMZÉS, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS OPERATÍV PROGRAM TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM január

Átírás

1 SZENT LÁSZLÓ VÖLGYE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÉRD Vál Gyúró Tárnok Vereb 8111 j. ök. út j. bek.út Tordas Kajászó M7 Erdôhát 7. sz. fõút Bp.-Székesfehérvár vasútvonal Martonvásár SZÁZHALOMBATTA 6204 j. ök. út Pázmánd Baracska Ráckeresztúr Nadap Pettend Ercsi komp Velence Kápolnásnyék vasútvonal Szigetújfalu szabolcs Bp. - Puszta 6. sz. fõút Gárdony Besnyô Beloiannisz Csiribpuszta ERCSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM január VÁTI Városépítési Kft. VIRIDITAS Bt.

2 Témavezetők: Rosivall Emese K , TT VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Kft Budapest, Gellérthegy utca Tel.: /4444, erosivall@vati.hu Balogh Ákos TT , TR , K VIRIDITAS Bt Esztergom Aradi tér 2/A Tel.: , viriditas@axelero.hu Munkatársak: Havas Mária TT Lombár István közlekedéstervezés Földesné Thurn Judit Közműtervező (Hír-Csatorna Bt.) V3a Gönczöl Csaba közműtervezés Fülöp Péter TT , É Radvánszki Ádám gazdasági tervezés ifj. Lombár István térinformatika Borsodi Zsófia tájépítész Orosz Dániel marketing-kommunikáció Ügyvezető igazgató: Dr. Orosz Bálint Adatszolgáltatás: Krepsz János Térségfejlesztési megbízott január 1

3 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglalás 4 Bevezetés, a dokumentáció módszertana 5 A Munkarész: Helyzetelemzés 10 A.1. Környezeti, természeti, táji összefüggések 11 A.2. Kulturális örökségvédelem 21 A.3. Társadalomstatisztikai elemzések, intézményrendszer 26 A.4. Gazdasági helyzetfeltárás 32 A.5. Közlekedési helyzet 44 A.6. Közműellátás 52 B Munkarész: Fejlesztési koncepció és operatív program 57 B.1. Értékközpontú program B.1.1. SWOT analízis és érték pozícionálás 58 B.1.2. Jövőkép 66 B.1.3. A kistérségi program helye a térségfejlesztésben 68 B.1.4. Célpiramis 73 B.1.5. Operatív program összefoglaló táblázat 76 B.1.6. A kistérségi fejlesztési program és koncepció kommunikációja 94 B.2. Az operatív program akcióorientált kibontása B.2.1. Kohéziós stratégiai szakasz I. Prioritás: Környezet-, természet-, tájvédelem és fenntartás 97 I.1.1. A tájfenntartás társadalmi, gazdasági elismertetése I.1.2. Rekreációs és turisztikai vonzerő fejlesztés, kistérségi tájképgazdálkodás II. Prioritás: Kistérségi identitástudat erősítése, közösségformálás 107 II.1.1. A letelepülőket vonzó, lakosságmegtartó képességet javító élhetőségi feltételek megteremtése II.1.2. Kultúra ápolása, újratermelése, lakossági és turisztikai kulturális vonzerő fejlesztése II.1.3. Kisebbségi integráció segítése III. Prioritás: Diverzifikált és integrált környezetbarát gazdaságfejlesztés 118 III.1.1. Helyi vállalkozói környezet fejlesztése III.1.2. Külső gazdasági vérkeringésbe való beágyazottság elmélyítése IV. Prioritás: Térszerkezet és infrastruktúra fejlesztés 124 IV.1.1. E-önkormányzati rendszer megvalósítása, szélessávú infrastruktúra kiépítése B.2.2. Fejlesztés stratégiai szakasz I. Prioritás: Környezet-, természet-, tájvédelem és fenntartás 129 I.2.1. Az országos és a helyi természetvédelmi értékek védelme, biodiverzitás védelem I Kistérségi levegőminőség javító program I.3.2. Kistérségi vízrendezés, vízminőség javítás I Kistérségi föld és talajvédelem II. Prioritás: Kistérségi identitástudat erősítése, közösségformálás 142 II.2.1. Humán erőforrás fejlesztés intézményi hátterének biztosítása 2

4 II.2.2. Kulturális, sport és szabadidő létesítmények kialakítása II.2.3. Kistérségi kommunikációs program II.3.1. Szociális ellátás biztosítása II.3.2. Az egészségügyi ellátás korszerűsítése III. Prioritás: Diverzifikált és integrált környezetbarát gazdaságfejlesztés 159 III.2.1. Tudásbázisú mezőgazdaság fejlesztés III.2.2. Turizmus - komplex térségi termékfejlesztés III.2.3. Környezetbarát térségi iparfejlesztés, szolgáltatásfejlesztés III.2.4. Távmunka, részfoglalkozás, bedolgozói munkahelyek szervezése IV. Prioritás: Térszerkezet és infrastruktúra fejlesztés 173 IV.2.1. Kistérségi vízi közművek, energia ellátás IV.2.2. A versenyképességet segítő hálózati elemek, intézkedések IV.2.3. Az élhetőséget, az életminőség javítását elősegítő hálózati elemek, intézkedések IV.2.4. Kistérségi szelektív hulladékgyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, tudatformálás Fejlesztési program kivonat 189 Mellékletek Kulturális örökségvédelmi adatlapok Régészeti területek Táblázatok Tervelőzmények, irodalomjegyzék 217 TÉRKÉPJEGYZÉK 1.1./1. térkép: Ökológiai hálózat, Natura 2000 területei 1.1./2. térkép: Víziközművek 1.1./3. térkép: Energiaközművek 1.1./4. térkép: Településhálózat, tervezett új terület-felhasználások az egyes települések településrendezési tervei alapján 1.1./5. térkép: Közlekedési kapcsolatok 1.1./6. térkép: A Velencei-tó pufferterülete 1.1./7. térkép: Az OTrT Ercsi kistérség környezetére vonatkozó elhatározásai 1.1./8. térkép: Fejér megye területrendezési tervének a kistérségre vonatkozó részlete /1. térkép: Ercsi kistérség kapcsolódásai a szomszédos kistérségekhez 3

5 Összefoglalás A nagytérségi (az európai, a magyar-országi, a közép-dunántúli és a fejér-megyei) fejlesztési programokból levezethető egyetemes cél: a környezeti/természeti, társadalmi, gazdasági élhetőség, versenyképesség és fenntarthatóság biztosítása. A kistérség fejlesztése során ebből az egyetemes célból indulunk ki. A térségi funkció/munkamegosztásból adódóan a meghatározó feladat a környezetés a természetvédelem, a fenntartás felvállalása és az erre alapozott versenyképes, élhető szolgáltató kistérség fejlesztése. A Prioritásokat az egyetemes céllal összhangban megfogalmazott kistérségi átfogó cél alapján Együttműködés a környezeti, a természeti és a táji adottságok kihasználására, a társadalmi, a gazdasági potenciálok kibontására rögzítettüka prioritásokat. Négy prioritást határoztunk meg: I. Környezet-, természet-, tájvédelem és fenntartás II. Kistérségi identitástudat erősítése, közösségformálás III. Diverzifikált és integrált környezetbarát gazdaságfejlesztés IV. Térszerkezet és infrastruktúra fejlesztés A fejlesztés koncepciók, programok (területfejlesztés, településfejlesztés) helyzetelemzésének alapja a SWOT analízis. A rendezési tervezés ezzel szemben a települési, a területi értékekből, értékrendszerekből indul ki. Az értékek adják a kistérség belső kohézióját, a tartást, amely alapja a térségi identitásnak. Ez a belső érték a kiindulása a rendezési terveknek, ez jelenik meg struktúráiban a települési, a kistérségi szerkezeti tervekben és ad határokat a szabályozási tervekben. A települések, a kistérségek közötti munka és funkció megosztás is az értékek mentén történik. A helyi értékek, értékrendek egymást kölcsönösen kiegészítik. Az értékelvű megközelítés segíthet a legmegfelelőbb funkcionális rend megtalálásában. Az Ercsi kistérségi programban az értékelvű rendezés és a SWOT alapú fejlesztés egy rendszert alkot. Helyzetfeltáró munkarészünk SWOT analízist és értékelemzést egyaránt tartalmaz. Ebben a megközelítésben a négymezős SWOT kiindulási alapját az ötödik mező, az értékközpont adja. A kistérség értékelvű és SWOT bázisú fejlesztéséhez két stratégiai szakaszt határoztunk meg: - Az értékelvű fejlesztésekhez kohéziós stratégiai szakaszt - A SWOT alapú megközelítéshez fejlesztés stratégiai szakaszt Kohéziós stratégiai szakasz A kistérségi értékek felismeréséből, a térségi funkció/munkamegosztásból adódó feladatok felvállalása. A kistérségi kohézió erősítése, az identitás-elvű fejlesztés megalapozása A prioritásokhoz rendelt specifikus célok I.1. Környezeti, természeti, értékek fenntartása, a fenntartás társadalmi, gazdasági elismertetése II.1. Környezeti tudatformálás, a társadalmi együttműködés javítása III.1. Vonzó befektetési, vállalkozói környezet megteremtése IV.1. E-önkormányzati rendszer kialakítása, szélessávú infrastruktúra kiépítése Fejlesztésstratégiai szakasz A környezettel, a természettel és a tájjal harmonizáló fejlesztések megvalósítása A prioritásokhoz tartozó specifikus célok I.2. Kistérségi természetvédelem I.3. Kistérségi környezetvédelem II.2. Humán erőforrás fejlesztés II.3. Szociális és egészségügyi rendszerfejlesztés III.2. Tartós gazdasági versenyképesség megteremtése IV.2. Infrastruktúra hálózatok és kommunális rendszerek fejleszt. 4

6 Bevezetés, a dokumentáció módszertana Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából foglalkozunk Ercsi kistérség területfejlesztési koncepciójával és programjával. A kistérség fejlesztési tervének jogszabályi alapját a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet, valamint ezen dokumentációk elfogadási rendjéről szóló 184/1996.(XII.11.) kormányrendelet előírásai képezik A tervezési feladat speciális jellege a megyei, régiós, (budapesti) agglomerációs, Velencetavi üdülőterületi határ, az ipari tengely (Budapest-Százhalombatta-Dunaújváros) és ipari központ (Székesfehérvár) közötti környezet-, természet- és tájvédelmi tengely szerepkör indokolta a 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet adta mozgástéren belül a kistérségi feladatokra formált módszertani megközelítést. A fejlesztés koncepciók, programok (területfejlesztés, településfejlesztés) helyzetelemzésének alapja a SWOT analízis. Ekkor a fejlesztésre alkalmas saját erősségeket (S), a fejlesztést hátráltató belső tényezőket (W), valamint a fejlesztés külső (a terv gazdáinak hatáskörén, kompetenciáján túlmutató) lehetőségeit (O) és akadályozó veszélyeit (T) vizsgáljuk. A rendezési tervezés ezzel szemben a települési, a területi értékekből, értékrendszerekből indul ki. Esetünkben az értékek adják a kistérség belső kohézióját, a tartást, amely alapja a térségi identitásnak. Ez a belső érték a kiindulása a rendezési terveknek, ez jelenik meg struktúráiban a települési, a kistérségi szerkezeti tervekben és ad határokat a szabályozási tervekben. (Az értékelvű megközelítés általános érvényű, a megyei, a regionális és az országos léptékű területrendezési tervek is értékközpontúak.) A települések, a kistérségek közötti munka és funkció megosztás is az értékek mentén történik. A helyi értékek, értékrendek egymást kölcsönösen kiegészítik. Az értékelvű megközelítés segíthet a legmegfelelőbb funkcionális rend megtalálásában. A gyakorlatban a fejlesztési programok és rendezési tervek (települési, megyei, regionális) többnyire külön megbízások alapján készülnek, egy munkafázisban csak ritkán jelennek meg. Az Ercsi kistérség esetében eltértünk ettől a gyakorlattól, a fejlesztést és a rendezést egy egységbe kezeltük. Tervünkben az értékelvű rendezés és a SWOT alapú fejlesztés egy rendszert alkot. Ennek érdekében helyzetfeltáró munkarészünk SWOT analízist és értékelemzést egyaránt tartalmaz. A kettős elemzés szemléltetésére a B/1 ábrán a négymezős SWOT analízis kiindulási alapját, magját képező érték-mezőt is feltüntettük, az ötmezős elemzést bemutatjuk. A előkészítéseként kiemelt erősségek (S) és a gyengeségek(w) forrásai is a kistérségi értékek. Lényegét tekintve az értékek közül emelünk ki olyan tényezőket, amelyek a kihívások és korlátok ismeretében a fejlesztések alapja lehet, illetve olyan hátrányok, amelyek kiküszöbölése indokolt. 5

7 B/1 Ábra Ötmezős elemzés S Ercsi kistérség Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, Térszerkezeti, infrastruktúrális ERŐSSÉG W Ercsi kistérség Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, Térszerkezeti, infrastruktúrális GYENGESÉG Ercsi kistérség Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, Térszerkezeti, infrastrukturális Szabályozási ÉRTÉKEK LEHETŐSÉG Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, térszerkezeti, infrastruktúrális megyei, regionális,nemzeti, európai, földi Tervi/szabályozási Fejér-megyei Közép-Dunántúli regionális Pest-megyei Közép-Magyarországi rég. Nemzeti, Európai O VESZÉLY Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, térszerkezeti, infrastruktúrális megyei, regionális,nemzeti, európai, földi Tervi/szabályozási Fejér-megyei Közép-Dunántúli regionális Pest-megyei Közép-Magyarországi rég. Nemzeti, Európai T A helyzetfeltárás során a korábbi tervek SWOT elemzéseit, a statisztikai adatokat és saját elemzésünket vettük alapul. SWOT elemzésekből természetszerűen hiányzik az értékek számbavétele. A rendelkezésre álló statisztikai adatok sem értékközpontúak, ezért nem alkalmasak a teljeskörű érték meghatározásra. A statisztikák főleg társadalmi, gazdasági, infrastrukturális adatokat tartalmaznak, a versenyképességre és nem az élhetőségre, a fenntarthatóságra helyezve a hangsúlyt. Ezzel magyarázható, hogy a környezeti, a természeti, a táji értékek, értékvesztések statisztikailag nincsenek rögzítve. A statisztikai adatsorok féloldalassága eredményezi, hogy a települési, a kistérségi gazdasági összehasonlító elemzésekben az Ercsi kistérség sokkal rosszabb pozíciót foglal el, mint környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági, térszerkezeti, infrastrukturális helyzete ezt indokolná. Ugyanakkor társadalmi mutatói a gazdaságinál kedvezőbbek. Értelmezésünkben a kistérség gazdasági szempontból kevéssé versenyképes, ugyanakkor környezeti, természeti, táji és társadalmi szempontból élhetőbb és versenyképesebb. Azaz valószínűsíthető, hogy az összes mutatót figyelembe vevő analízis eredményeként az Ercsi kistérség Fejér megye talán legkedvezőbb adottságú kistérsége lenne. 6

8 Az Ercsi kistérség rendezés szempontú értékelemzése: kényszerpályák és kihívások A nagytérségi tervekben rejlő mozgásterek és kényszerpályák Az Ercsi kistérség Fejér és Pest megye határán fekszik. Ezen a szakaszon a megye és a régiós határok megegyeznek. Kistérségünk a Közép-Dunántúli régióban terül el, de határos a Közép- Magyarországi régióval is. A megye/régiós határmentiségből következik, hogy a térség rendezését, következésképp fejlesztését is két megye és két régió alakítja. A Budapesti agglomeráció lehatárolásánál nem lépték át a megyehatárokat, Így a kistérség az agglomeráció mezsgyéjére került. Kölcsönös a függőség. A kistérség ezer szálon kapcsolódik a fővároshoz, szinte alvóváros funkciójú, de a pénzügyi, igazgatási európai szerepkörre törekvő főváros is függ a környezeti, természeti, táji gyűrűjétől, amelynek tervezési területünk is részét képezi. Ezen gyűrű nélkül ugyanis az európai központ funkció magas igényszintjének nem lehet megfelelni. A Velence-tavi üdülőkörzetnek is a peremvidékén vagyunk. A kistérség északi települései az üdülőkörzet részei, a déli területek a puffer zónához tartoznak. A tó környezeti, természeti, táji vonzerejének kulcskérdése az üdülőkörzet és puffer zónájának állapota. A kistérség fejlesztését a határmenti elhelyezkedés miatt rendezési tervek, szerkezeti/övezeti tervek, szabályozási előírások adnak mozgásteret, illetve terelik kényszerpályára. A kistérség csak akkor lehet eredményes, ha fejlesztése mozgástereit és kényszerpályáit felismeri, fejlesztési programját ennek megfelelően alakítja. Kihívások A nagytérségi mutatókban rejlő kihívások A megyék (Fejér, Pest), a régiók (Közép-Dunántúli, Közép-Magyarországi), a nemzeti, az európai, és a föld egészének (összességében globális) környezeti, természeti, táji állapota, társadalmi, gazdasági helyzete, térszerkezeti, infrastrukturális jellemzője a kistérség szempontjából lehetőségeket (O) és veszélyeket (T) egyaránt hordozhatnak. A nagytérségi fejlesztési programokban rejlő kihívások Az Ercsi kistérség szempontjából Fejér-megye és Pest megye területfejlesztési koncepciójának valamint a Közép-Dunántúli Régió és a Közép-Magyarországi Régió területfejlesztési programjának, és a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai, intézkedéscsoportjai, intézkedései a külső (a kistérségi lokális szinthez képest globális ) befolyásoló tényezőket kihívásokat jelentenek: lehetőségeket (O) valamint meg nem valósulásuk, koordinálatlanságuk, kedvezőtlen megoldásuk esetén veszélyeket (T). A szabályozási rendszerek kihívásai További lehetőségeket (O) és veszélyeket (T) hordoz a kistérség szempontjából kedvező, illetve előnytelen szabályozás: pl. kormányzati, ágazati filozófia, rendeleti szabályozás, pénzügyi szabályozási szempontok, pályázati kiírási preferenciák. Válaszadás értékelvű megalapozása A válaszadás előkészítéseként a korábban bevezetett ötödik értékmezőt további négy részre osztjuk. Megkülönböztetünk: Értékeket valamint az érték kibontás korlátait, Az érték kibontás mozgásterét és 7

9 kényszerpályáit. A SWOT analízishez hasonlóan a négymezős értékrendszer belső (S,W) és külső (O,T) vezérlésű részekre bontható az értékek és a korlátok belsőtényezők, az önismeret és az önszabályozás függvényei, míg a mozgásterek és a kényszerpályák külső tényezőkön múlnak. A fejlesztési SWOT analízist és a rendezési értékrend négymezős elemzését 8 mezőben foglaltuk össze (B/2 Ábra). B/2 Ábra Nyolcmezős elemzés S ERŐSSÉG ÉRTÉKEK KORLÁTOK W GYENGESÉG LEHETŐSÉG O MOZGÁSTEREK KÉNYSZERPÁLYÁK VESZÉLY T A 4+4 mezős elemzés teszi lehetővé a fejlesztési és a rendezési tervek egy rendszerben kezelését. Ennek eredménye reálisabb fejlesztés és harmonikusabb rendezés lehet. Kistérségi válaszok, a stratégiai szakaszolása A kistérségnek csak rá jellemző, speciális választ kell adnia, a kényszerpályák által felvetett kérdésekre és a kihívásokra egyaránt. - A kényszerpályák kezelése: értékelvű fejlesztések, kohéziós stratégiai szakasz - A kihívásokra adható válaszok: SWOT alapú megközelítés, fejlesztés stratégiai szakasz Az Ercsi kistérség fejlesztési stratégiájának felépítése (B/3 Ábra). B/3 Ábra Stratégiai szakaszok FEJLESZTÉS STRATÉGIA KOHÉZIÓS STRATÉGIAI SZAKASZ FEJLESZTÉS STRATÉGIA OFFENZÍV DEFFENZÍV S ERŐSSÉG ÉRTÉKEK KORLÁTOK W GYENGESÉG LEHETŐSÉG O MOZGÁSTEREK KÉNYSZERPÁLYÁK VESZÉLY T 8

10 Válaszadás gazdasági háttere A válaszadást megnehezíti, hogy a kényszerpályákhoz alkalmazkodás áldozatvállalása nincs ellentételezve, a másoknál jelentkező haszon kompenzálása nincs megoldva Magyarországon. A pénzügyi központ (Budapest), a turizmus (Velencei-tó térség), az ipar (Százhalombatta, Székesfehérvár) fejlesztés környezet-, természet-, táj védelmi/fenntartási költségeit alig vagy nem lehet elismertetni. A kihívásokra adandó válaszok esetében kedvezőbb a helyzet. Erre már lehet fejlesztési pénzeszközöket nyerni, gazdasági támogatást szerezni. 9

11 A Munkarész: Helyzetelemzés A.1. A.2. A.3. A.4. A.5. A.6. Környezeti, természeti, táji összefüggések Kulturális örökségvédelem Társadalomstatisztikai elemzések, intézményrendszer Gazdasági helyzetfeltárás Közlekedési helyzet Infrastruktúra 10

12 A.1. Környezeti, természeti, táji összefüggések Forrás: Ercsi KSH kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja, Az Ercsi kistérség a Mezőföld északi részén, az Érd-Ercsi hátság, Váli-víz síkja kistájon, Fejér megye északkeleti részén helyezkedik el. Térszerkezeti szempontból meghatározó, hogy a kistérségen átfolyik a Váli-víz és a Szent László-patak. A gazdaságot meghatározó természeti adottságok A kistérség talajának nagy része löszön kialakult mészlepedékes csernozjom. A terület jó minőségű termőtalaja ideális lehetőséget jelent a nagy területen termelhető növénykultúrák számára. Az éghajlat száraz és mérsékelten meleg. A kevés csapadék meghatározó a növénytermesztésben. Az országos és megyei átlagnál kedvezőbb az agráralkalmasságú területek aránya, amely lehetőséget jelent a térség adottságait figyelembe vevő környezetbarát termelési és gazdálkodási eljárások kialakítására. A turisztikai kínálatot a kedvező természeti adottságokra (a Duna és a Váli-víz mente és a Szent László-patak völgye) lehet alapozni a vízi-, a kerékpáros, az öko- és a falusi turizmus tekintetében. Érték Idegenforgalmi táji vonzerők, kedvező természeti adottságok Erősség Magas agráralkalmasságú területarány, kiváló termőhelyi adottságú területek A környezetbarát termelési és gazdálkodási eljárások Agrárgazdaság A térségben a földrajzi adottságok és a hagyományok alapján a mezőgazdaság és a szolgáltatás szerepe a meghatározó. A kistérség alapvetően mezőgazdasági jellegű terület. Ercsi kistérségben a szántóföldi növénytermesztés dominál, a szántók területaránya a mezőgazdasági területhez viszonyítva 88,9 %, amely meghaladja a megyei átlagot (84,1%). A szántóterületek 45%-át gazdálkodó szervezetek, 55%-át egyéni gazdálkodók használják. A megyei átlaghoz viszonyítva alacsony a kert (0,5%) valamint a munkaigényes gyümölcs és szőlőkultúrák (0,8%) részaránya. A gyepterületek aránya alacsony (7,6%). A legjelentősebb gyepterületek Ercsiben, Baracskán, Gyúrón és Ráckeresztúron találhatók. Szőlő művelésű mezőgazdasági terület a kistérség összterületének 0,7%-át, az összes mezőgazdasági terület 0,8%-át alkotja. A legnagyobb szőlőterületek Gyúrón és Martonvásáron találhatók. A kistérségben a Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas települések szőlőterületei az Etyek-Budai borvidékhez tartoznak. Vál település jelentős nagyságú szőlőterülettel rendelkezik és szintén részét képezi az Etyek-Budai borvidéknek. A kistérség erdősülsége rendkívül alacsony (4,9%), a megyei érték alig több mint harmada, az országos érték negyede. A legnagyobb erdősültséggel Ercsi rendelkezik (6,7%). Az erdők nagy része talajvédelmi rendeltetésű, mert a Mezőföldön a szélerózió meghatározó. Állatot tartó gazdaságok száma a kistérségben meghaladja a megyei átlagot. Az állatállományban a tyúkfélék és a sertések száma a legmagasabb és szarvasmarhából többet tartanak, mint juhból. 11

13 A növénytermesztés termelési értéke 2,1 milliárd forint körüli, melyből első helyen áll az őszi búza és a kukorica, majd az olajos magvak következnek. Az állattenyésztés termelési értéke megközelíti az 500 millió forintot. Ki kell emelni a kistérségen belül a martonvásári MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet jelentőségét, amely a kedvező természeti adottságok és a hagyomány mellett nagyon fontos a mezőgazdaság számára, segíti az agrárinnovációt. Kiváló termőképességű és jó minőséget adó fajtáink vetőmag előállítása és termesztése először a megyében történik. A térségben hiányoznak az élelmiszerfeldolgozó kapacitások. Fontos feladat ezért a piacra jutást elősegítő mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beruházások támogatása. Fejlődési irányt jelenthet a mezőgazdaságban rejlő új lehetőségek kihasználása, mint a gyümölcs, a gyógy- és a fűszernövény termesztés, a biogazdálkodás, valamint a tájvédelmet szolgáló gazdálkodási módok elterjesztése. Az extenzív mezőgazdaság egyik legfőbb eszköze a külterjes állattartás. A gyenge minőségű szántóterületek erdősítése az élővilág megőrzése, védelmi és esztétikai szempontból is fontos, és ezáltal növelhető az erdők immateriális szolgáltatása, amely iránt megnőtt a társadalmi kereslet. Érték Jó minőségű termőföld Növénytermesztés, növénynemesítés hagyományai Erősség Agrárinnovációt segítő mezőgazdasági kutatóbázis Jó minőséget adó fajták vetőmag előállítása Kiváló genetikai adottságú állatállomány Gyengeség Rendkívül alacsony erdősültségi arány Hiányzó élelmiszerfeldolgozó kapacitások Idegenforgalom A kistérség összességében számottevő idegenforgalomi vonzerővel rendelkezik. Természeti vonzerők közül ki kell emelni az ercsi Duna-partot, a Váli-víz síkját, a Szent- László-patak völgyét, a Szent László pusztai halastavakat. A kistérségben levő kastélyok (Tordas Sajnovics kastély, Martonvásár Brunszvik kastély, Ercsi Wimpffen kastély, Ráckeresztúr Lyka és Dréher kastélyok, Vál Ürményi kastély) lehetőséget teremtenek a megyei kastélyturizmushoz való kapcsolódásra. A települések műemlékei és a helyi védelemre érdemes épületek, emlékek ugyan nem önálló turisztikai vonzó tényezők, de ezen kulturális örökségek beépíthetők a turisztikai programokba, a kínálati skála szélesítésére alkalmasak. Idegenforgalmi lehetőséget jelent a martonvásári Beethoven múzeum, az Óvodamúzeum, az ercsiben levő Eötvös József emlékmúzeum, az Oktatástörténeti kiállítás, a váli Vajda János emlékház is. A Brunszvik kastély parkjában évente megrendezésre kerülő Beethoven hangverseny nemzetközi ismertségű. 12

14 A kistérség alatt termálvíz jelenléte valószínűsíthető, de erre vonatkozó konkrét kutatások, vizsgálatok nem történtek. A kistérség egyes települései az Etyek-Budai borvidék részét képezik. A településenkénti rendezvényeket a Kulturális örökségvédelem című fejezet tartalmazza. Itt azokat a rendezvényeket kell kiemelni, amelyek idegenforgalmi vonzerőt jelenthetnek, ilyenek az Ercsiben megrendezésre kerülő Eötvös-napok, a martonvásári napok és Beethoven napok, a szüreti bálok és felvonulások, a zenei rendezvények (pl. tordasi jazz fesztivál, martonvásári nemzetközi fúvós zenei találkozó), Válon Vajda halálának évfordulója, valamint a bodza fesztivál. Ezen rendezvények jelenleg elszigetelt programokat alkotnak. A Szent László völgye fesztivál olyan kezdeményezést jelent, amely felfűzi a turisztikai érdeklődésre számot tartó rendezvényeket (martonvásári Beethoven napok, váli bodza fesztivál, tordasi jazz és blues fesztivál). Az idegenforgalmi vonzerő ellenére a turizmus jövedelem termelő képessége nem számottevő. A kistérségben nagyon kevés a szállásférőhely, a meglevők a mai igényeknek alig felelnek meg. A kistérségben kereskedelmi szállásférőhely csak Ercsiben és Martonvásáron van, az utóbbi településen található a kistérség összes falusi szállásférőhelye is. A kereskedelmi és vendéglátóipari egységek sincsenek felkészülve az idegenforgalom bővülésére. A turisztikai forgalom keretfeltételei még kiépítetlenek, hiányzik a turisztikai alapinfrastruktúra. A települések idegenforgalmi jelentősége még nem épült be a köztudatba, nincs kellő ismertetőanyag, hiányoznak a turisztikai értékeket bemutató programfüzetek. A marketingtevékenység, a reklámozás és a jól irányított propaganda nélkül az idegenforgalmi ágazat nehezen működik. Az idegenforgalmi szaktudás hiánya pedig a vendéglátás jövedelmezőségét korlátozhatja. A kistérségi települések és a környező kistérségek közötti együttműködés, a közös célok megfogalmazás és az összehangolt kínálati elemek kialakítása nélkül a turizmus nem tud megfelelően működni. Az idegenforgalom fejlődését meghatározó, illetve a turizmus alapját képező természeti és kulturális értékek megőrzése alapvető fontosságú. Az ercsi, a martonvásári és a tordasi kastélyok és a múzeumok kínálatának bővítésével a kulturális turizmus fejlesztése elképzelhető a kistérségben. A kulturális örökség és a rekreáció együttes kínálatának létrehozása a turizmus fejlődésének alapja lehet. Fejlesztési lehetőséget jelent a kínálati elemek körének bővítése, kiemelten a családi, rekreációs, konferencia- és a falusi turizmushoz kapcsolódóan. A kiránduló- és ökoturizmus adottságai jelenleg is megvannak a településeken (Váli-víz, Szent László patak völgye) és működőképesek. Az arculatformáló, exkluzív turisztikai termékek közül a gyógy és az etnika turizmus (a cigány kisebbség bevonásával felépített és üzemeltetett üdülőfalu, ahol felelevenítik a kulturális hagyományokat, régi mesterségeket, ünnepeket) tartogat lehetőséget a kistérségben. A kerékpáros turizmus tért hódíthatna a kistérségben, de a kerékpárutak, megállóhelyek, pihenők és szolgáltatások kiépítése szükséges hozzá. A teljes kistérség alkalmas a kerékpáros turizmus fejlesztésére. A kistérségben levő kastélyok (Tordas Sajnovics kastély, Martonvásár Brunszvik kastély, Ercsi Wimpffen kastély, Ráckeresztúr Lyka és Dréher kastélyok, Vál Ürményi kastély) bekapcsolhatók a megyei kastélyturizmusba. Ehhez azonban szükséges a kastélyok látogatható állapotba hozása, felújítása. Egy teljes napi programot lehet alapozni a kistérség kastélyainak bejárására. A kastélyokat összekötő kerékpárút hálózattal pedig egyedi turisztikai kínálatot lehet létrehozni. Ez a turisztikai forma akkor eredményes, ha nemcsak a kistérség, de a tágabb környezet kastélyait (Lovasberény, Seregélyes stb.) is kerékpárúton lehet elérni. 13

15 Érték Széles idegenforgalmi kínálati skála (természeti, kulturális) Az Etyek-Budai borvidék A kistérség kastélyai Idegenforgalmi érdeklődésre is számot tartó rendezvények Erősség A kiránduló- és ökoturizmus Gyengeség Turizmus alacsony jövedelemtermelő képessége Hiányzik a turisztikai alapinfrastruktúra (szálláshelyek, vendéglátóipari egységek) A marketing tevékenység, a reklámozás és az idegenforgalmi szaktudás hiánya Veszély A kistérségi és regionális együttműködések elmaradása Táj-és természetvédelem Forrás: Fejér megye területrendezési terve Országos jelentőségű védett természeti terület Martonvásári Kastélypark Természetvédelmi Terület A Brunszvik Antal által között építtetett barokk kastély és kápolna, valamint az épületeket körülvevő 70 ha-os park kultúrtörténeti és kertépítészeti szempontból kiemelt jelentőséggel bír. A terület természetvédelmi kezelője az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet. Természeti értékei: tiszafa, atlaszcédrus, csertölgy, császárfa. Martonvásári vizes élőhely A település déli részén, a Szent László patak völgyében levő tározó erdős, nádasos környezetével jelentős vizes élőhely. Az értékes természeti terület fontos része a vízfolyásmenti térségi jelentőségű ökológiai folyosónak. Természeti területek A természeti területeket elsősorban természeti állapot jellemzi, területükön az emberi beavatkozás hatása érzékelhető, de még önszabályozó módon képesek működni. A mezőföldi területen elhelyezkedő természeti területek elsősorban löszvölgyekhez, a bennük kialakult vízfolyások környezetéhez kapcsolódnak. Ilyen jellegű természeti területet jelent a kistérségen átfolyó két vízfolyás, a Szent László patak és a Váli-víz környezete, valamint természeti terület a Duna menti ártéri liget-erdősávok területe, a szigeti ártéri erdő és dunai holtág területe. A Váli-víz völgye szélesebb medencével rendelkezik, így a mai napig sikeresen fennmaradtak a területre jellemző sás, mocsárrét és szikes társulások maradványai. Fontos megjegyezni, hogy a természeti területek a további természeti védelem célterületeiként jöhetnek számításba. A természetvédelem szempontjából hátrányos azonban, hogy a térség rendkívül jó termőképességű területei áldozatul eshetnek a szántóföldi művelésnek. Fokozott 14

16 figyelmet kell fordítani a természeti területek kiterjedésének növelésére illetve visszaszorulásuk megelőzésére. Érték A vízfolyások menti természeti területek Erősség A turizmus alapját jelenti a megőrzött természeti környezet Országos és térségi jelentőségű ökológiai folyosók Országos jelentőségű ökológiai folyosót alkot a Duna völgye. A Duna és ártere a Natura 2000 hálózat természetmegőrzési területének is része. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul a kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Szent László patak és a Váli-víz mentén a szigetszerű természeti elemek, élőhely mozaikok között az ökológiai hálózat teremti meg a kapcsolatot összefüggő ökológiai rendszert hozva létre. A két vízfolyás völgye térségi jelentőségű ökológiai folyosót alkot. A Váli-völgy kapcsolatot teremt a Gerecse és a Vértes védett illetve nem védett természetes és természetközeli élőhelyei és a Duna országos jelentőségű ökológiai folyosója között. Vál település a Váli-víz menti elhelyezkedésével természeti és ökológiai szempontból egy egységet képez az Ercsi kistérséggel. Fontos feladat a mezőgazdasági használat ökológiai érdekű korlátozása, amely elsődlegesen a vegyszerhasználat minimalizálását és az extenzív gazdálkodás elterjesztését jelenti. Ki kell dolgozni a turizmusra vonatkozó szabályokat és ezeket szigorúan be kell tartatni, hogy a fejlesztés nem jelentse az idegenforgalom feltételét is jelentő természeti tényezők veszélyeztetését. Érték A Váli-völgy és a Szent László patak ökológia és zöldfolyosót alkot A Duna és ártere a Natura hálózat része Lehetőség Extenzív gazdálkodás országos támogatása Veszély Az ökológiai folyosók külső hálózati kapcsolatainak megszakítása (beépítése, környezetszennyezése) Általános tájvédelem Fontos feladat az általános tájvédelem keretén belül a természeti adottságokra épülő tájhasználat, a táj jellegének, a tájképi értékeknek valamint az egyedi tájértékeknek a védelme. Az ercsi Duna-part tájképi jelentőségét mutatja, hogy a terület része a megyei tájképvédelmi övezetnek. 15

17 A kistérség bővelkedik olyan természeti értékben, képződményekben és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemekben, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Az egyedi tájértékek számbavétele, megőrzése a tájvédelem egyik elsődleges célja. A természetközeli állapot visszaállítása mellett a gyepesítés és az erdősítés táji szempontból kedvező lenne. A tájvédelem felértékelődése, településszerkezeti egységek felújítása, rendezett településkép kialakítása a kistérség turisztikai fogadóképességét is növeli. El kell kerülni a téves, nem a természeti adottságokra épülő tájhasználatok kezdeményezését a kistérségben. A létesítmények tájba illesztésének elmaradása és a tájképet zavaró építmények tervezése vizuális-esztétikai konfliktusokat okozhatnak. Érték A Duna-part tájképi jelentősége Számos természeti és kultúrtörténeti egyedi tájérték Gyengeség A volt zártkertek túlzott beépítése Lehetőség A tájvédelmi szemlélet felértékelődése (nemzeti, európai szinten) Környezetvédelem Forrás: Ercsi KSH kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja, Fejér megyei kistérségi környezetvédelmi program (Állapotfelmérés, Célfeladat, Összefoglalás), Levegőtisztaság-védelem A kistérség települései a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a tizedik, az ország többi területe nevű légszennyezettségi zónába tartoznak, amelyen belül: a kén-dioxid és benzol légszennyező anyag koncentrációja az F, a nitrogén-dioxid légszennyező anyag koncentrációja a F a szén-monoxid légszennyező anyag koncentrációja a F a szilárd légszennyező anyag koncentrációja a E zónacsoportba sorolható. A kistérség levegő szennyezettségének alakulását alapvetően az egyre növekvő közúti forgalom és a lakossági fűtésből származó szennyező anyag határozza meg. A közlekedésből eredő káros anyag kibocsátás folyamatosan nő. A kistérség nitrogén-oxidok, szén-monoxid és szálló por tekintetében szennyezettnek tekinthető. A közlekedés eredetű légszennyezés erősen terheli a 6-os és a 7-es főút menti településeket, főleg Ercsit, Martonvásárt, Baracskát és Ráckeresztúrt. Ercsi és környéke (Martonvásár, Ráckeresztúr) levegőszennyezettségét a közelben lévő Százhalombattai Kőolajfinomító és a Dunai Hőerőmű működése is befolyásolja. Mivel a kőolajfinomító rendelkezik megfelelő paraméterekkel bíró szűrőberendezésekkel a környezetbe kikerülő káros anyag nagysága határértékeken belül tartható. Ezek ellenére meghatározott széljárás esetén a levegő bűzterhelése jelentős. Újabban Budapest pusztazámori hulladéklerakója is bűzterhelést jelent időnként Martonvásár és Ráckeresztúr 16

18 számára. A bejelentés köteles szennyezőforrások száma, Ercsi kivételével, minimális, terhelésük nem jelentős. A gázprogramnak köszönhetően különösen a téli időszakban lényegesen javult a levegő minősége, csökkent a korom és a kén-dioxid kibocsátás. A Martonvásári Park Természetvédelmi Terület kiemelten védett levegőminőségi kategóriába tartozik. Meg kell jegyezni, hogy a kistérség az agglomerációhoz illetve a környező területekhez viszonyítva jobb levegőminőséggel és környezeti feltételekkel rendelkezik, amely önmagában vonzó tényező. Érték Az agglomerációhoz illetve a környező területekhez viszonyítva jobb levegőminőség Veszély Háttérszennyezés (átmenő forgalom, százhalombattai kőolajfinomító, Dunamenti hőerőmű, pusztazámori hulladéklerakó) A levegőminőség javítását célzó intézkedések: A nagy forgalmú útszakaszok közlekedési eredetű légszennyezettségének mérséklésére elkerülő utak létesítése, forgalomszervezés, korlátozás, tömegközlekedés fejlesztése. A földgázellátási program folytatásával a kommunális kibocsátások csökkentése. A fűtési energiaigény csökkenésének, a korszerű tüzelőberendezések, a tüzelőanyagok támogatása valamint a házak szigetelése. A meglevő és tervezett létesítmények területén a kibocsátási határértékek teljesülése, a tervezett kibocsátások együttes hatásának figyelembevételével. Vizek védelme A Szent László patak és a Váli-víz valamennyi vizsgált tényező alapján szennyezettnek számít, IV. osztályú, mikrobiológiai szennyezettség tekintetében azonban a két vízfolyás III. osztályú. A kistérség keleti oldalán a Duna mentén a fő vízbázist az Ercsi vonalán húzódó parti szűrésű kutak adják. Ezen a részen a vízadó réteg érzékenysége jelentős. Sérülékeny vízbázis található Ercsiben, Ráckeresztúron, Baracskán, Kajászón és Válon. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezetébe tartozik Ercsi, Tordas, Gyúró, Kajászó és Vál. A évben a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 44,2% volt, a jelentős fejlődés az elmúlt néhány évben bekövetkezett fejlesztéseknek köszönhető. A vizsgált települések közül 2004-ben Gyúrón és Tordason nem volt a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózaba bekapcsolt lakás valamint Martonvásáron és Ráckeresztúron alacsony volt a szennyvízcsatorna hálózatra rákötött lakások aránya. 17

19 A településeken keletkező szennyvíz mennyiség egy részét túlnyomórészt szakszerűtlenül épített és üzemeltetett, egyedi szennyvízkezelő, tároló, szikkasztó berendezésbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárog, szennyezve, veszélyeztetve a felszínalatti vizeket. Környezetvédelmi szempontból ezek a megoldások kevés kivételtől eltekintve nem fogadhatók el. A települések bel- és külterületi vízelvezető hálózatának sok helyütt nem megfelelő az állapota. Az önkormányzati kézben lévő feliszapolódott árokrendszerek kitisztítása, rendszeres karbantartása szükséges, hogy a belvízcsatornák funkciójukat megfelelően el tudják látni. Konfliktust jelent a szennyvízcsatornázás alacsony szintje a kistérség egyes területein, a felszíni vízelvezetés megoldatlansága a belterületeken. Ezek a problémák folyamatos környezetszennyezést jelentenek. Gyengeség Felszín alatti vizek veszélyeztetése a csatornázatlan területeken A mezőgazdasági tevékenység káros hatásai A felszíni vizek rossz minősége A vízminőség javítást célzó intézkedések: A csatornahálózat kiépítése, tovább fejlesztése, a szennyvízkezelési program ütemezett megvalósítása. A közcsatornába bekapcsolt lakások részarányának növelése. A kedvezőtlen helyzetű településeken az egyedi kezelés elősegítése. A vízminőség folyamatos ellenőrzése és minőségének javítása. A szennyezőanyagokkal terhelt felszíni vizek állapotának természetes illetve természetközeli összetételének elérésére való törekvés. A felszín alatti vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme. A felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források és környezetkárosodások felszámolása. Föld- és talajvédelem A kistérség nagyon kedvező talajadottságokkal rendelkezik, de problémát okoznak a degradációs folyamatok, mint az erózió, defláció és a savanyodás. Közepesen erodálódott területek vannak Gyúró, Tordas, Kajászó és Vál területén, a Váli-víz mentén pedig a lehordott talaj felhalmozódása figyelhető meg. Kedvezőtlen, hogy a kistérség területén magas a talajvíz, amely korlátozza a területhasználatot és fokozza a szennyeződést. Az ercsi kistérségben összefüggő ár- és belvíz által veszélyeztetett területek vannak a Duna mentén, a Váli-víz és a Szent László patak torkolati szakaszán. Gyengeség Tájhasználatot korlátozó magas talajvíz Talaj degradációs folyamatok (erózió, defláció, savanyodás) Ár- és belvíz veszély A felszíni szennyezésre erősen érzékeny területet jelent a Váli-víz völgye. Ezeken a területeken a talajra, illetve talajba jutó szennyezések viszonylag gyorsan elérik a talaj- és 18

20 mélységi vizeket, ezért ezeken a területeken minden terhelés, szennyezés veszélyeztető, így a szennyező források felszámolása, a szennyezések megelőzése szükséges. A talajvédelem célját szolgáló intézkedések: Az elkövetkezendő időszakban termőföld művelés alóli kivonási ütemének csökkentése lehet az egyik legfontosabb cél. A kistérség területén a talajszennyezések megelőzése, feltárása és ezek kármentesítése. A környezeti károk megelőzése érdekében a talajhasználatokat összhangba kell hozni a területi adottságokkal, érzékenységekkel. (A vízbázis védőövezetében a mezőgazdálkodás, kemikáliahasználat korlátozása, a dombvidéki eróziót csökkentő művelési módok, felszínmozgások figyelembe vétele.) A kemikáliák mennyiségét csökkentő művelési módok elterjesztése. A talaj termékenységét gátló tényezők kiküszöbölése (elsavanyodás, szikesedés, erózió, elvizenyősödés). Hulladékgazdálkodás A Ercsi Kistérség valamennyi települése szeptember 3-án csatlakozott a Közép Duna- Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszerhez ( amely kedvező brüsszeli döntés esetén 25-évre meg fogja oldani a kistérségben keletkező hulladékok kezelését. A rendszer keretében Adonyban a hulladéklerakó mellett tranzitközpont, válogatómű, komplex (mechanikai és biológiai) előkezelő mű, hasznosító-feldolgozó mű, valamint inert hulladék kezelő mű fog létesülni. Ráckeresztúr és Ercsi hulladékai az ercsi kommunális hulladéklerakóba kerülnek, míg Kajászó és Vál a bicskei térségi hulladéklerakóra szállít. Martonvásár, Gyúró, Tordas a megyén kívüli pusztazámori korszerű hulladéklerakón helyezi el a keletkezett hulladékot. Baracska hulladékait a székesfehérvári hulladéklerakóra szállítják. Ercsitől Ny-ra létesült lerakó engedéllyel üzemel, de a telephelyet szigetelés nélkül alakították ki. A kommunális hulladék mellett építési törmelék lerakása is történik a telepen. A kommunális hulladéklerakó Ercsi, Isztimér, Ráckeresztúr, valamint négy Pest megyei település (Érd, Diósd, Sóskút, Tárnok) hulladékának elhelyezését biztosítja. A kistérség hulladéklerakása korszerű, szervezett. A megyében megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás rendszerének kiépítése. Felszámolandó, rekultiválandó kommunális lezárt műszaki védelem nélküli hulladéklerakók vannak Baracskán, Gyúrón, Ráckeresztúron és Válon. Engedély nélküli szilárd és folyékony hulladéklerakók is vannak a településeken. A kistérség programjában prioritást kap a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakókban (gyakran illegális szemétlerakó helyeken) található hulladékok mennyiségének és minőségének szakszerű meghatározása, környezetvédelmi felülvizsgálatuk és rekultivációs tervük elkészítése. Erősség Szervezett, korszerű hulladéklerakás Szelektív hulladékgyűjtési és hasznosítási program megindulása Gyengeség Rekultiválandó hulladéklerakók 19