Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag június 13.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag. 2005. június 13."

Átírás

1 Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag június 13.

2 Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag Megbízó: Szentendre Város Önkormányzata Megbízó képviselője: A. Petényi Zsuzsa városi főépítész Témavezető: Soóki-Tóth Gábor Munkatársak: Gauder Péter, Karácsony Krisztián, Rácz Andrea, Lelkes Nóra, Andrási Ágnes Alvállalkozó: Farkas László (Főmterv Rt.) ECORYS Magyarország Mérnöki Tanácsadó Kft., 2005 Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

3 Tartalom 1 Bevezetés és előzmények Helyzetértékelés (TÉNYEK, PROGNÓZISOK) Keresleti tényezők vizsgálata Népesség Háztartások Jövedelem, vásárlóerő Idegenforgalom Az országos trendek elemzése A Közép-Dunavidék helye az ország turizmusában A Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet Összegzés Helyi gazdaság Belváros Összegzés Lakáspiac, lakásépítés Belváros Intézményi ellátottság Egészségügy Oktatás Múzeumok Bank Összegzés Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

4 1 Bevezetés és előzmények Az Ecorys Magyarország Kft. nyerte el Szentendre Belváros-koncepciójának, ezen belül az önkormányzat tulajdonában lévő belvárosi ingatlanok gazdálkodási koncepciójának és ehhez szervesen kapcsolódóan a közterületek (parkolók) kialakítására, használati módjára, Szentendre Dunakorzó és a 11-es főút által határolt területe, valamint a HÉV végállomás környékének működtetésére, hasznosítására vonatkozó koncepciójának elkészítésére Szentendre Város Önkormányzata által kiírt egyszerűsített közbeszerzési eljárást. Ahogyan azt az ajánlatkérési felhívásban Megbízó megfogalmazta a szentendrei Belváros megújulásának elősegítése érdekében szükséges egyrészt a közlekedési és parkolási rend kialakítása és a közterületek rendezése, másrészt az itt található ingatlanok műszaki és tartalmi (rendeltetésbeli) megújulásának elősegítése. Ebben a folyamatban az önkormányzat saját ingatlanai stratégiai jelentőséggel bírnak. A Belvárosban számos önkormányzati tulajdonú ingatlan található, melyek jelentős többsége önkormányzati bérlakás, kisebb hányada jövedelmet termelő egyéb bérlemény. Ezen ingatlanok jellemzően leginkább a bérlakások műszaki állapota romló, nem felel meg a turisztikai jelentőségű történeti városközpont elvárásainak. Az önkormányzati ingatlangazdálkodási stratégia kialakítása során a pénzügyi-gazdálkodási szempontok és a városfejlesztési lehetőségek együttes figyelembe vételével szükséges a célok, és a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározása. A munka célja a helyszín és ezen belül az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok potenciálját feltárva olyan stratégia kialakítása, amely Szentendre belvárosát kulturális, történeti, kereskedelmi, vendéglátó és szabadidős, valamint a városias lakás és adminisztratív funkciók komplex együtteseként újradefiniálja és ehhez a megújuláshoz fenntartható üzleti modellre tesz javaslatot. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

5 2 Helyzetértékelés (TÉNYEK, PROGNÓZISOK) 2.1 Keresleti tényezők vizsgálata Népesség Magyarországon a népesség száma a 2001-es népszámlálási adatok szerint 10,2 millió fő volt., amely mintegy 1,7 %-al kevesebb, mint 1990-ben. A legsűrűbben lakott régió a középmagyarországi: ebben a régióban él az ország lakosságának 28 %-a. Amíg azonban a térség lakóinak száma csökkenést mutat, Szentendre lakónépessége az 1970-es évektől kezdve dinamikusan nő. A lakónépesség alakulása Szentendrén, (fő) Lakónépesség Év Ennek a növekedésnek az oka, egyrészről az élve születés és halálozás arányának egyensúlya. Az élve születések száma Szentendrén némi hullámzás ellenére nő és az országos trendekkel ellentétben az élve születések száma csökkenő ütemben ugyan, de meghaladja a halálozások számát. Másrészről ez a kis mértékű népességgyarapodás a vándorlási különbözettel párosul. Szentendrén mind a betelepülők, mind a kitelepülők száma erőteljes ingadozást mutat. A beés kitelepülők aránya még népességgyarapodást jelez, de a kivándorlók aránya évről évre nő a bevándorlókhoz képest. Ha a szentendrei bevándorlás mutatószámait összevetjük a budapesti elvándorlási adatokkal, megállapíthatjuk, hogy a két adatsor összecseng. Ez részben azt az állítást támasztja alá, hogy a Szentendrére betelepülők elsősorban a fővárosból érkeznek Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

6 Népmozgalmi mutatók Szentendrén, 2001 (fő) Fő Év Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Természetes szaporodás ill. fogyás A népesség korösszetételében Szentendrét tekintve nincs jelentős változás az országos trendekhez képest. A éves korosztály száma csökkent leginkább. Ők az a generáció, akik a hatvanas évek demográfiai hullámvölgyének idején születtek. A Ratkó-nemzedék 2001-ben érte el a éves kort, ezáltal jelentősen megnövelték az idősebb korosztály számát. Az ő gyermekeik most nagyrészt az a éves generáció, amelyre szintén a gyarapodás a jellemző. Férfiak-nők megoszlása a népességen belül korcsoportok szerint Szentendrén, 2001 (fő) Nők Férfiak x Életkor Összegzés A harmincéves trendek figyelembe vételével arra a következtetésre jutottunk, hogy Szentendre népességének a gyarapodása a jövőben lassulni fog, 10 éven belül pedig meg fog állni. Ez elsősorban az élve születések és a halálozások mutatóinak egymáshoz közelítő értékeinek tudható be, másrészről pedig a városba történő migráció is csökkenő tendenciát mutat. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

7 A korösszetétel tekintetében Szentedre alapvetően fiatalodó népesség, amely éven belül hatással lesz a térség foglalkoztatására, a népességszámra, amely a város pozitív fejlődéséhez járulhat hozzá. Ezt a tendenciát árnyékolhatja be, hogy ezen időszak alatt a Ratkó-generáció amely a népességen belül kiugróan magas arányt képvisel el fogja érni a nyugdíjkorhatárt, ezáltal pedig csökkenni fog a munkavállaló korú népesség aránya, az inaktív népesség viszont ugrásszerűen megemelkedik Háztartások A KSH 2003-as adatai szerint háztartást regisztráltak Pest megyében, amely az országos adat 10%-át teszi ki. A háztartások átlagos taglétszáma 2,91 fő, amely 8,5%-al magasabb az országos átlagnál. Szentendrén a háztartások száma 1970 óta csökkenő ütemben emelkedik. A város súlya a kistérségen belül 1990-ig nőtt, azóta viszont stagnál, azonban még így is minden harmadik háztartás a városban található. A háztartások számának alakulása Szentendrén, Ha megvizsgáljuk a 100 háztartásra jutó személyek és foglalkoztatottak számának alakulását a kistérségben és Szentendrén egyaránt, megállapíthatjuk, hogy 1970-ben a város mindkét esetben a régiós átlag alatt maradt; 1990-től viszont a foglalkoztatottak aránya már magasabb. Ez részben azzal magyarázható, hogy a kistérségben nagyobb arányban növekedett az egy háztartásra jutó személyek száma, és itt szintén nagyobb arányban növekedett az egy családra jutó gyermekek száma is, akik az inaktív népességhez tartoznak. Háztartásokra jutó személyek és foglalkoztatottak számának alakulása Szentendrén, Fő Év 100 háztartásra jutó személy 100 családra jutó foglalkoztatott Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

8 A foglalkoztatottak képzettségi színvonala Szentendrén jóval a megyei átlag felett van. A városban a foglalkoztatottak 67,6%-a rendelkezik főiskolai, egyetemi diplomával vagy érettségivel, míg a megyében ez az arány csak 48,9 %-ot képvisel. Ezzel függ össze, hogy a városban az összes foglalkoztatotton belül 33,8 %-ot tesz ki a vezető értelmiségiek aránya. Ez a szám a megyében csak 19 %. Foglalkozatottak számának megoszlása végzettség szerint (Szentendre, 2001) Egyetem, főiskola 33,3% 8 osztálynál kevesebb 0,2% Érettségi 34,3% 8 osztály 12,9% Középiskola érettségi nélküli szakmai oklevéllel 19,3% Összegzés: A háztartások számának gyarapodása összefüggésben áll a lakónépesség gyarapodásával, illetve a korösszetétellel ban volt a legmagasabb az egy háztartásra jutó személyek száma. Ez a ma éves korú generáció a népességen belül is kiugróan magas arányt képvisel. A foglalkoztatottak képzettségük tekintetében a megyei átlag felett vannak. Ez igaz akkor is, amikor a helyben foglalkoztatottakat és az ingázókat vizsgáljuk. Megállapítható tehát, hogy a város a foglalkoztatás tekintetében elsősorban az értelmiségiekre épít, és a betelepülőkön belül is a magasan kvalifikáltak aránya kiemelkedően magas volt Jövedelem, vásárlóerő A foglalkoztatási szerkezet A három gazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya a szolgáltatási ágazatok irányába jelentős eltolódást mutat. Ennek oka a mezőgazdasági struktúra átrendeződése, az ipar és az építőipar kilencvenes évek közepén történt stagnálása. A szolgáltatási szférában elsősorban az ingatlanügyletek, a vendéglátás, kereskedelem és a pénzügyek számítanak húzóágazatnak. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

9 Foglalkoztatottak számának megoszlása a három gazdaságiszektorban Szentendrén, 2001 Szolgáltatás jellegű ágazatok 76% Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 1% Ipar, építőipar 23% A munkaerő piaci struktúrában jelentős az ingázók aránya. A szentendrei munkavállalók 47,8 %-a jár más településekre dolgozni. Ez az arány a kistérségben 58,2%, a megyében pedig 56,6%. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a város saját munkahelybázisa jelentős. Az aktív és az inaktív népesség Pest megyében a személyek tevékenység szerinti összetételénél az aktív keresők aránya háromszorosa az országos átlagnak. A nyugdíjasok és az egyéb inaktív keresők az országos átlag alatt maradnak. A lakosság tevékenység szerinti összetétele Pest megyében, 2003 Aktív keresők összesen 42% Nyugdíjasok összesen 25% Munkanélküliek összesen 2% Gyeden, gyesen, gy eten lévők összesen 3% Egyéb inaktív felnőttek összesen 3% Nem tanuló gy ermekek Tanulók összesen 8% 17% Szentendrén a foglalkoztatottak létszáma az országos trendekkel ellentétben, 1980 óta folyamatosan emelkedik. Ez összefügg a népesség számának gyarapodásával Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

10 A munkaerőpiac rendszerváltás óta történő átrendeződése magával hozta a munkanélküliség megjelenését is ben a munkanélküliek és a foglalkoztatottak aránya 2,6% volt, 2001-re ez az arány 6,2%-ra nőtt. Az inaktív keresők aránya az utóbbi 20 évben dinamikus növekedést mutat. Az összefügg az iskolás kor kitolódásával, hiszen Szentendrén igen magas az érettségivel vagy diplomával rendelkezők aránya. A másik ok a népesség korösszetételében jelentkezik. Mivel a város népessége fiatalodik, így ez együtt jár azzal, hogy a gyesen gyeden lévők aránya viszonylag magas. A népesség gazdasági aktivitása Szentendrén, (fő) Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott megj.: A munkanélküliség alakulásáról 1980-ban nem állt rendelkezésünkre adat Jövedelmek, fogyasztás szerkezete Szentendrén az adózó népesség száma 1995-höz képest 11 %-al nőtt. Ennek lehet magyarázata a népesség gyarapodása, és az aktív keresők kiemelkedően magas aránya. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

11 Az adózó népesség száma Szentendrén, (fő) Fő Év A személyi jövedelemadó-alap 6 év alatt több, mint a háromszorosára nőtt. Országos viszonylatban Pest megye adózás szempontjából is kiemelkedő szerepet tölt be. Csak a három budapesti adózási régió előzi meg adó- és járulékfizetések tekintetében. A megyében Szentendre szerepe vitathatatlan. Személyi jövedelemadó alap alakulása Szentendrén, (ezer Ft) Forrás: APEH Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

12 A 2001.évi adó összegének alakulása néhány pest megyei városban (ezer forint/fő) Ezer forint Megyei átlag Cegléd Érd Gödöllő Százhalombatta Szentendre Vác Forrás: APEH Az ágazatok közül a kereseti rangsort a pénzügyi tevékenységek vezetik. Az átlagtól leginkább a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás, valamint a mező-, erdő- és vadgazdálkodás marad el. A Közép-Magyarországi régió 28,2%-át alkotják a nyugdíjasok. Az ő alapvető megélhetési forrásuk a nyugdíj. Az önkéntes pénztárak 1994-től, a magánnyugdíj pénztárak 1998-tól működnek. Ez utóbbiak érdemi kifizetéseket még nem produkáltak. A közép-magyarországi régió háztartásainak kiadási struktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy között folyamatosan csökkent az élelmiszerre, italra, ruházatra, lakásfenntartásra, egészségügyre fordított kiadások aránya. Megnőtt viszont a kulturára, szórakozásra, üdülésre, közlekedésre és hírközlésre fordított összeg aránya. Az egy főre jutó éves kiadás főbb csoportonként az összes személyes célú kiadás százalékában Pest megyében, 2003 Egyéb személyes célú Lakásberuházás kiadás 7% 3% Élelmiszerek Művelődés, üdülés, szórakozás 8% Közlekedés, hírközlés 18% Egészségügy, testápolás 6% Háztartásvitel, lakásfelszerelés 6% 25% Élvezeti cikkek 5% Ruházkodás 5% Lakásfenntartás 17% A kiadások főbb szerkezeti összetételét megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kiadások 60%-a élelmiszerre, lakásfenntartásra, közlekedésre és hírközlésre fordítódik. A lakásberuházásokra fordított összeg országos szinten is kiemelkedik, amely összefügg az urbánus léttel. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

13 Ha a tartós fogyasztási cikkek állományát vizsgáljuk, Pest megye itt is vezető helyen van. Erre magyarázat a bevételek átlagosnál magasabb szintje, amely nyilvánvalóan nagyobb költést tesz lehetővé. A tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások az összes kiadás 6,5%-át tették ki a megyében. Összegzés A három gazdasági szektorból kiemelkedik a szolgáltatási szférában dolgozók száma. Ennek oka a mezőgazdaság országos szintű átrendeződése, illetve az ipar rendszerváltástól történő stagnálása. Szentendrén a foglalkoztatottak létszáma az országos trendekkel ellentétben emelkedő tendenciát mutat. Ennek egyik oka a lakónépesség gyarapodása, hiszen a környező településekről elsősorban a fővárosból főleg az aktívkorú népesség választotta lakóhelyéül a várost. Ez némiképp összefügg az inaktív keresők számának gyarapodásával is. Egyrészről az újonnan betelepülők is családot alapítottak és ezáltal nőtt a gyeden, gyesen lévők száma, másrészről pedig, mivel Szentendrén igen magas az érettségivel, diplomával rendelkezők aránya, ez pedig magával hozta az iskolás kor kitolódását is. A foglalkoztatottak létszámának emelkedésével függ össze az adózó népesség számának, illetve az általuk fizetett adók és járulékok összegének közel 10 éve tartó dinamikus növekedése. Ez a tendencia azonban Pest megye egészére kimutatható és csak a három Budapesti adózási régió előzi meg a megyét adó- és járulékfizetések tekintetében. Érdekes, hogy amíg a vendéglátás a szolgáltatási szféra húzóágazatának számít, a kereseti rangsorban ugyanez jóval az átlag alatt marad. A háztartások költési struktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbbet élelmiszerre költöttek. Rögtön ez után következik a közlekedés, hírközlés. Ez utóbbinak lehet a magyarázata a telekommunikáció dinamikus terjedése, a gépjárművek növekvő száma és az urmánus életmód térhódítása. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

14 2.2 Idegenforgalom Az országos trendek elemzése Magyarországot 2004-ben közel 34 millió külföldi látogató kereste fel, akik összesen napot töltöttek az országban. Ez a szám az utóbbi hat év legmagasabb beutazó turizmusát jelöli! Az elsődleges utazási motiváció az egynapos látogatók esetében az átutazás és a vásárlás volt (45,8, ill. 31,9 %), turisztikai céllal mindösszesen 16,9%-uk érkezett az országba. Utazási motívációk megoszlása - egynapos látogatók, 2004 (%) Egyéb 5,4 Átutazás 45,8 Vásárlás 31,9 Üzleti turizmus 1,7 Szabadidős turizmus 15, (%) A többnapos látogatók esetében a turisztikai motiváció volt mérvadó. Utazási motívációk megoszlása - többnapos látogatók, 2004 (%) Egyéb 7,1 Átutazás 16,1 Vásárlás 3 Üzleti turizmus 9,8 Szabadidős turizmus (%) A küldő desztinációk vizsgálatánál szembetűnő Európa visszaesése. Ezt a csökkenést az Ázsiából, Ausztráliából és Amerikából érkező látogatók kompenzálják. Az országokat vizsgálva az elsődleges küldőpiac az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok, őket követi Svájc, Olaszország és Svédország. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

15 A Magyarországra látogató külföldiek kontinensenkénti megoszlása, 2004 Ausztrália 24% Európa 17% Amerika 27% Afrika 7% Ázsia 25% Forrás: MT Rt. A hazánkba látogató külföldiek költési struktúrájánál szembetűnő, hogy mind az egynapos, mind a többnapos látogatók esetében az ajándékvásárlás fontossága igen előkelő helyen van. Említést érdemel, hogy az egynapos látogatók szívesebben költenek élelmiszerboltban, mint vendéglátóhelyen. Szórakozásra és a kulturális programokra mindkét szegmens azonos arányban költ. Magyarországra látogató külföldiek költési struktúrája, 2004 (millió Ft) Szállás étkezéssel Szállás étkezés nélkül Étkezés vendéglátóhelyen Vásárolt élelmiszer, ital Nemzetközi közlekedés Belföldi távolsági közlekedés Belföldi helyi közlekedés Autóbérlés Üzemanyag Kulturális programok Egynapos kirándulás Mo-n befizetve Egészségmegőrzés Gyógyászat Szórakozás Sport, fitness Biztosítás Ajándékvásárlás Tanulás Egyéb költés Egynapos Többnapos Forrás: MT Rt A Közép-Dunavidék helye az ország turizmusában A Dunakanyar, mint a Közép-Dunavidék része, sem az egynapos, sem a többnapos látogatók esetében sem népszerű desztináció: mindkét esetben csak a Tisza-tavat sikerült megelőzni. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

16 A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak megoszlása régiók szerint - egynapos látogatók, 2004 Forrás: MT Rt. Dél-Dunántúl 3,4% Dél-Alföld 14,0% Közép-Dunántúl 13,0% Tisza-tó 0,5% Balaton 0,9% Észak- Magyarország 4,9% Budapest 7,2% Közép-Dunavidék 0,8% Észak-Alföld 21,8% Nyugat-Dunántúl 33,5% A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak régiók szerinti megoszlása - többnapos látogatók, 2004 Közép-Dunántúl 11% Dél-Alföld 7% Dél-Dunántúl 5% Budapest 29% Forrás: MT Rt. Tisza-tó 3% Balaton 15% Észak-Magyarország 5% A Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet Nyugat-Dunántúl 16% Közép-Dunavidék 4% Észak-Alföld 5% A Dunakanyarban a belföldi turizmus számít húzóágazatnak. A belföldi vendégek létszámukat tekintve ötször, vendégéjszakában számolva négyszer annyi időt töltöttek a térség szállodáiban, mint a külföldi látogatók. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

17 A belföldi és külföldi látogatók számának alakulása a Dunakanyarban, (fő) Belföldi Külföldi Forrás: MT Rt. A belföldi és külföldi látogatók által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása a Dunakanyarban, (vendégéj) Belföldi Külföldi Forrás: MT Rt. A szezonalitást jól tükrözi a szentendrei Tourinform Iroda 2004-es statisztikája is: forgalmuk a június-szeptember hónapokban ugrott meg jelentősen. Egész évben megkeresést regisztráltak, amelyből mintegy 60 % realizálódott az említett négy hónapban. A Tourinform iroda szezonális látogatottsági eloszlását támasztja alá a szállodák szobafoglaltsági indexe. Ennek oka, hogy a szezonalitást csökkentő gyógyszállodák 2003-ig nem voltak a térségben. A szezon meghosszabbítására a belföldi, metropolis tér adottságai mellett a speciális piaci szegmenseket kell megcélozni. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

18 A dunakanyari szállodák szobafoglaltsági indexének alakulása havonta, (%) január február március április május június július augusztus szeptember október november december Vendégforgalom Szentendre, mint a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet része a Közép-Magyarországi Régióban található ben ebben a régióban volt az ország kereskedelmi szálláshelyeinek 16,3%-a, összesen 131 darab. Ebből a Dunakanyar mindössze 19 szállodát regisztrálhat; ötcsillagos szálloda nem volt. Szentendrén 2005 elején mindösszesen 25 darab kereskedelmi szálláshelyet és 1006 férőhelyet regisztráltak. A szálláshelyek 26%-a volt szálloda, kiemelkedő viszont a panziók aránya. A kereskedelmi szálláshelyek kategóriánkénti megoszlása Szentendrén, 2005 Kemping 4% Hotel 26% Panzió 55% Egyéb 15% Forrás: MT. Rt. Ezen szálláshelyek 62,1%-a egész éves nyitva tartással üzemel. A belföldi turizmus számára fontos üdülési csekket 2002-ben a Dunakanyar 30 kereskedelmi szálláshelyén fogadták el (7 szállodában, 19 panzióban, 2 turistaszállón és 2 kempingben). Ez országos szinten 26,8 %-ot jelent A kereskedelmi szálláshelyek egészét tekintve ez igen jó aránynak számít, szállodák esetében azonban a Dunakanyar csak Budapestet előzi meg. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

19 Az udülési csekket elfogadó kereskedelmi szálláshelyek és szállodák aránya, 2002 (%) Országos átlag Budapest Balaton Dunakanyar Velencei-tó Mátra-Bükk Sopron-Köszeghegyalja Forrás: MT. Rt. 25,4% 22,6% 22,6% 15,2% 33,3% 33,3% 35,6% 36,8% 34,9% 24,0% 42,6% Szálloda 46,8% Kereskedelmi szálláshelyek 57,8% 50,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% A szállásfoglalásra 2002-ben a csoportos foglalás volt a jellemző (60%), a fő motivációs tényező pedig a szabadidő- (44%) és a konferenciaturizmus (37%) volt. A szálláshelyek területi eloszlása Szentendre belvárosában Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

20 Árak, kihasználtság Minden harmadik szálláshely vendég befogadására képes. A kereskedelmi szálláshelyek férőhely szerinti megoszlása Szentendrén, fő 19% 76-8% 8-10 fő 8% fő 15% Forrás: fő 15% fő 35% A szolgáltatások tekintetében megállapíthatjuk, hogy a szálláshelyek majdnem mindegyike rendelkezik parkolóval és fürdőszobával, háromnegyedükben televízió is van a szobában. Büfé Bár Étterem Reggelivel Internetcsatlakozás Telefon a szobában Légkondi Széf Rádió a szobában TV a szobában Fürdő a szobában Kutya-macska Garázs Parkoló A szolgáltatások megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken Szentendrén, ,4% 6,9% 3,4% 13,8% 24,1% 27,6% 17,2% 27,6% 20,7% 31,0% 48,3% 75,9% 93,1% 93,1% Forrás: 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A szállodai szobakihasználtság a Dunakanyar egészét vizsgálva 30 % körül mozgott. Ezt az országos átlagtól messze elmarad és csak a Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetet sikerült megelőzni. (2002-es adatok). A szállodai szobakihasználtság az idegenforgalmi főidényben is csak 35,9%-os volt! (Összehasonlításképpen ez az adat Budapesten 60,8%, a Balatonnál 62 %, a Velencei-tónál 27,6%) Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj 2002-ben szállodai szobákra vetítve átlagosan 4325 forint volt. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

21 Ez annyit jelent, hogy akárcsak az ezt megelőző években, 2002-ben is csak a fővárosban voltak magasabbak az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak hez képest a Dunakanyarban történt a legnagyobb drágulás: 10%-al kerültek többe a szállásdíjak 2002-ben, mint egy évvel korábban. Az emelkedés mértéke szintén a korábbi trendeket tükrözte. Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj és annak változása az előző évhez képest, Sopron- Mátra-Bükk Velencei-tó Dunakanyar Balaton BudapestOrszágos átlag Köszeghegyalja 100% 80% 60% 40% 20% 0% Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj Szállásdíjak változása az előző évhez képest Forrás: MT. Rt. A ténylegesen realizált szállásdíjbevételek esetében, a korábbi évekhez hasonlóan, a Dunakanyar csak a Velencei-tavat előzi meg. A szállodák és egyéb kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei a kiemelt üdülőkörzetekben, 2002 (millió forint) Budapest Balaton Mátra-Bükk Sopron-Kőszeghegyalja Dunakanyar Velencei-tó Kereskedelmi szálláshelyek összesen Ebből szálloda Forrás: MT. Rt. A szállásdíjból származó bevételek szállodák esetében az összes bevétel 46 %-át képezik. A többi bevétel a vendéglátásból (33%) és egyéb szolgáltatásokból (21%) tevődik össze Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

22 Vendéglátóhelyek Szentendrén 44 vendéglátóhelyet tartanak nyilván, többségükben a magyar mellett van angol és német nyelvű kiszolgálás. A vendéglátóhelyek területi eloszlása Szentendre belvárosában Besorolásuk szeriont főleg II. osztályúak, de első és harmadosztály között is lehet válogatni. A vendéglátó egységek kategóriák szerinti megoszlása Szentendrén, 2005 I. 23% III. 16% II. 61% Forrás: Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

23 A férőhelyek tekintetében elég sok vendéglátó egységről nem állt rendelkezésre adat. A vendéglátóegységek befogadóképessége Szentendrén, 2005 nincs adat 16% -20 fő 5% fő 9% 151- fő 20% fő 26% fő 11% fő 2% fő 11% Forrás: Összegzés Magyarország, azon belül is elsősorban Budapest a fapados légitársaságok elterjedésének köszönhetően igen kedvelt turisztikai desztinációvá vált. Ez a tendencia várhatóan tartós lesz. Az idegenforgalomban Budapest szerepe vitathatatlan. A statisztikai adatok tanúsága szerint viszont a Közép-Dunavidék Régió nem túl népszerű a külföldi látogatók körében. Az adatok azonban vagy határ- vagy szálláshely-statisztikai mutatószámok és mivel az említett régiót kirándulómegyeként tartják nyilván, ezen adatok egyike sem alkalmas arra, hogy lemérjük a térség tényleges kedveltségét. Ezt az állítást támasztják alá a 2002-esszobafoglaltsági mutatók, amelyek szerint a szállodák csúcsidényben is csak 35,9%-os telítettséggel üzemeltek. Ezzel csak a Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetet sikerült megelőzni. Nyílván nem véletlen, hogy ez a két, Budapesthez legközelebb fekvő térség ilyen alacsony mutatószámokat tud felmutatni! A szállásdíjak alakulása némileg ellentmond az előbbi állításoknak. Itt drágultak a leginkább a szállásdíjak, s ennek következtében csak a fővárosban voltak magasabbak az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak, a bevételek azonban ezzel ellentétesen alakultak. Szentendrén 2005 elején 25 kereskedelmi szálláshelyet regisztráltak, amelynek 55%-a panzió volt. A panziók nagy számából következik a férőhelyes szálláshelyek nagy aránya. A szezonalitás problémája az egész országot érinti. Szentendre esetében ez elsősorban a június-szeptemberi időszakban csúcsosodik ki. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

24 2.3 Helyi gazdaság Szentendrén 2003-ban összesen 2014 társas vállalkozás és 1384 egyéni vállalkozás működött.. A legkedveltebb vállalkozási forma a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság volt, ezek alkották a társas vállalkozások 99%-át. Társas vállalkozási formák megoszlása Szentendrén, 2003 Betéti Társaság 51% Korlátolt Felelősségű Társaság 48% Részvénytársaság 1% Foglalkoztatott létszám tekintetében megállapítható, hogy a vállalkozások 45 %-a 9 fő alatt működik és csak 2 vállalkozás foglalkoztat 150 főnél többet. Ez a Szentendrei Papírgyár és a Béres Gyógyszergyár Rt. A kiskereskedelmi üzletek foglalkoztatott létszám szerinti megoszlása Szentendrén, fő 19% fő 31% fő 2% fő 2% fő 1% 5-9 fő 45% Árbevétel szempontjából a vállalkozások fele realizált millió forintos bevételt, 7 vállalkozás pedig 1 milliárd forint feletti bevételt könyvelhetett el. Ezek a vállalkozások döntően ipari tevékenységet folytató nagyvállalatok. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

25 A kiskereskedelmi üzletek bevétel szerinti megoszlása Szentendrén, millió 1% millió 4% millió 4% 1-50 millió 28% millió 7% millió 6% millió 50% Szentendrén a 2003-as adatok alapján 602 kiskereskedelmi üzlet működött. A leggyakoribb formájuk az élelmiszer jellegű üzlet és a ruházati szaküzlet volt. Vendéglátóhelyekből 186-ot regisztráltak, ebből 172 étterem és cukrászda volt. A kiskereskedelmi üzletek megoszlása profiljuk szerint, 2003 könyv, újság, papír 7% elektromos háztartási cikk 6% élelmiszer jellegű üzlet 27% cipő- és bőráru 8% gépjárműszaküzlet 2% benzinkút 3% ruhabolt 28% bútor, háztartási cikk 6% gépjárműalkatrészszaküzlet 2% vasáru, festék, üveg 11% Belváros A belváros általunk lehatárolt területén 2003-ban összesen 32 vállalkozás működött. (Csak azokat vettük számításba, ahol a foglalkoztatottak létszáma legalább 5 fő, az éves bevétel pedig 1 millió forint felett volt!) A legkedveltebb vállalkozási forma a Kft volt 27 vállalkozás választotta ezt a működési formát. A vállalkozások tevékenységét tekintve megállapíthatjuk, hogy elsősorban a szolgáltatói tevékenységek (élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek, vendéglátás, tanácsadás) vannak jelen. Az ipart az építőipar és az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások képviselik. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

26 A belvárosi vállalkozások tevékenységi köreinek megoszlása, 2003 Egyéb szolg. 25% Vendéglátás 16% Építőipar 13% Élelmiszer 24% Tanácsadás 6% Egyéb ingatlan 16% Az alkalmazotti létszám általában 5-19 fő, ennél több embert csak két vállalkozás foglalkoztat. A bevételek vizsgálata alapján azt a következtetést tudtuk levonni, hogy minden második vállalkozás millió forint közötti éves bevételt realizál. A kiskereskedelmi üzletek területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Budapest, 2005 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és idegenforgalom-statisztikai osztálya ISBN

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. december Magyarország turisztikai régiói, 2014 Gyógy- és termálfürdők szerepe a turizmusban Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám 1. Bevezető...2 2. Összefoglalás...3 3. Magyarország

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről

Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Budapest, 2006 Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és turizmusstatisztikai

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján 1. ábra. Összpopuláció* Összlakosság 285 691 501 (99%) Összlakosság 1 527 156

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TRENDEK A TURIZMUS SZEKTORBAN, 2010 A listaáras reklámköltések tükrében

KOMMUNIKÁCIÓS TRENDEK A TURIZMUS SZEKTORBAN, 2010 A listaáras reklámköltések tükrében KOMMUNIKÁCIÓS TRENDEK A TURIZMUS SZEKTORBAN, 2010 A listaáras reklámköltések tükrében KANTAR MEDIA REKLÁMFIGYELÉS, REKLÁMKÖLTÉS-MÉRÉS Figyelt médiumok 20 TV csatorna 11 rádióadó 300 újság cím 17 internetes

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu 2013. július Tartalom Tartalom 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 2. A lakosság belföldi

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS RT. NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA X. évfolyam, 1. szám Megjelenés: 2006. március Lapzárta: 2006. január Felelős kiadó: Dr. Galla

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben