Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag június 13.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag. 2005. június 13."

Átírás

1 Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag június 13.

2 Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag Megbízó: Szentendre Város Önkormányzata Megbízó képviselője: A. Petényi Zsuzsa városi főépítész Témavezető: Soóki-Tóth Gábor Munkatársak: Gauder Péter, Karácsony Krisztián, Rácz Andrea, Lelkes Nóra, Andrási Ágnes Alvállalkozó: Farkas László (Főmterv Rt.) ECORYS Magyarország Mérnöki Tanácsadó Kft., 2005 Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

3 Tartalom 1 Bevezetés és előzmények Helyzetértékelés (TÉNYEK, PROGNÓZISOK) Keresleti tényezők vizsgálata Népesség Háztartások Jövedelem, vásárlóerő Idegenforgalom Az országos trendek elemzése A Közép-Dunavidék helye az ország turizmusában A Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet Összegzés Helyi gazdaság Belváros Összegzés Lakáspiac, lakásépítés Belváros Intézményi ellátottság Egészségügy Oktatás Múzeumok Bank Összegzés Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

4 1 Bevezetés és előzmények Az Ecorys Magyarország Kft. nyerte el Szentendre Belváros-koncepciójának, ezen belül az önkormányzat tulajdonában lévő belvárosi ingatlanok gazdálkodási koncepciójának és ehhez szervesen kapcsolódóan a közterületek (parkolók) kialakítására, használati módjára, Szentendre Dunakorzó és a 11-es főút által határolt területe, valamint a HÉV végállomás környékének működtetésére, hasznosítására vonatkozó koncepciójának elkészítésére Szentendre Város Önkormányzata által kiírt egyszerűsített közbeszerzési eljárást. Ahogyan azt az ajánlatkérési felhívásban Megbízó megfogalmazta a szentendrei Belváros megújulásának elősegítése érdekében szükséges egyrészt a közlekedési és parkolási rend kialakítása és a közterületek rendezése, másrészt az itt található ingatlanok műszaki és tartalmi (rendeltetésbeli) megújulásának elősegítése. Ebben a folyamatban az önkormányzat saját ingatlanai stratégiai jelentőséggel bírnak. A Belvárosban számos önkormányzati tulajdonú ingatlan található, melyek jelentős többsége önkormányzati bérlakás, kisebb hányada jövedelmet termelő egyéb bérlemény. Ezen ingatlanok jellemzően leginkább a bérlakások műszaki állapota romló, nem felel meg a turisztikai jelentőségű történeti városközpont elvárásainak. Az önkormányzati ingatlangazdálkodási stratégia kialakítása során a pénzügyi-gazdálkodási szempontok és a városfejlesztési lehetőségek együttes figyelembe vételével szükséges a célok, és a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározása. A munka célja a helyszín és ezen belül az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok potenciálját feltárva olyan stratégia kialakítása, amely Szentendre belvárosát kulturális, történeti, kereskedelmi, vendéglátó és szabadidős, valamint a városias lakás és adminisztratív funkciók komplex együtteseként újradefiniálja és ehhez a megújuláshoz fenntartható üzleti modellre tesz javaslatot. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

5 2 Helyzetértékelés (TÉNYEK, PROGNÓZISOK) 2.1 Keresleti tényezők vizsgálata Népesség Magyarországon a népesség száma a 2001-es népszámlálási adatok szerint 10,2 millió fő volt., amely mintegy 1,7 %-al kevesebb, mint 1990-ben. A legsűrűbben lakott régió a középmagyarországi: ebben a régióban él az ország lakosságának 28 %-a. Amíg azonban a térség lakóinak száma csökkenést mutat, Szentendre lakónépessége az 1970-es évektől kezdve dinamikusan nő. A lakónépesség alakulása Szentendrén, (fő) Lakónépesség Év Ennek a növekedésnek az oka, egyrészről az élve születés és halálozás arányának egyensúlya. Az élve születések száma Szentendrén némi hullámzás ellenére nő és az országos trendekkel ellentétben az élve születések száma csökkenő ütemben ugyan, de meghaladja a halálozások számát. Másrészről ez a kis mértékű népességgyarapodás a vándorlási különbözettel párosul. Szentendrén mind a betelepülők, mind a kitelepülők száma erőteljes ingadozást mutat. A beés kitelepülők aránya még népességgyarapodást jelez, de a kivándorlók aránya évről évre nő a bevándorlókhoz képest. Ha a szentendrei bevándorlás mutatószámait összevetjük a budapesti elvándorlási adatokkal, megállapíthatjuk, hogy a két adatsor összecseng. Ez részben azt az állítást támasztja alá, hogy a Szentendrére betelepülők elsősorban a fővárosból érkeznek Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

6 Népmozgalmi mutatók Szentendrén, 2001 (fő) Fő Év Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Természetes szaporodás ill. fogyás A népesség korösszetételében Szentendrét tekintve nincs jelentős változás az országos trendekhez képest. A éves korosztály száma csökkent leginkább. Ők az a generáció, akik a hatvanas évek demográfiai hullámvölgyének idején születtek. A Ratkó-nemzedék 2001-ben érte el a éves kort, ezáltal jelentősen megnövelték az idősebb korosztály számát. Az ő gyermekeik most nagyrészt az a éves generáció, amelyre szintén a gyarapodás a jellemző. Férfiak-nők megoszlása a népességen belül korcsoportok szerint Szentendrén, 2001 (fő) Nők Férfiak x Életkor Összegzés A harmincéves trendek figyelembe vételével arra a következtetésre jutottunk, hogy Szentendre népességének a gyarapodása a jövőben lassulni fog, 10 éven belül pedig meg fog állni. Ez elsősorban az élve születések és a halálozások mutatóinak egymáshoz közelítő értékeinek tudható be, másrészről pedig a városba történő migráció is csökkenő tendenciát mutat. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

7 A korösszetétel tekintetében Szentedre alapvetően fiatalodó népesség, amely éven belül hatással lesz a térség foglalkoztatására, a népességszámra, amely a város pozitív fejlődéséhez járulhat hozzá. Ezt a tendenciát árnyékolhatja be, hogy ezen időszak alatt a Ratkó-generáció amely a népességen belül kiugróan magas arányt képvisel el fogja érni a nyugdíjkorhatárt, ezáltal pedig csökkenni fog a munkavállaló korú népesség aránya, az inaktív népesség viszont ugrásszerűen megemelkedik Háztartások A KSH 2003-as adatai szerint háztartást regisztráltak Pest megyében, amely az országos adat 10%-át teszi ki. A háztartások átlagos taglétszáma 2,91 fő, amely 8,5%-al magasabb az országos átlagnál. Szentendrén a háztartások száma 1970 óta csökkenő ütemben emelkedik. A város súlya a kistérségen belül 1990-ig nőtt, azóta viszont stagnál, azonban még így is minden harmadik háztartás a városban található. A háztartások számának alakulása Szentendrén, Ha megvizsgáljuk a 100 háztartásra jutó személyek és foglalkoztatottak számának alakulását a kistérségben és Szentendrén egyaránt, megállapíthatjuk, hogy 1970-ben a város mindkét esetben a régiós átlag alatt maradt; 1990-től viszont a foglalkoztatottak aránya már magasabb. Ez részben azzal magyarázható, hogy a kistérségben nagyobb arányban növekedett az egy háztartásra jutó személyek száma, és itt szintén nagyobb arányban növekedett az egy családra jutó gyermekek száma is, akik az inaktív népességhez tartoznak. Háztartásokra jutó személyek és foglalkoztatottak számának alakulása Szentendrén, Fő Év 100 háztartásra jutó személy 100 családra jutó foglalkoztatott Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

8 A foglalkoztatottak képzettségi színvonala Szentendrén jóval a megyei átlag felett van. A városban a foglalkoztatottak 67,6%-a rendelkezik főiskolai, egyetemi diplomával vagy érettségivel, míg a megyében ez az arány csak 48,9 %-ot képvisel. Ezzel függ össze, hogy a városban az összes foglalkoztatotton belül 33,8 %-ot tesz ki a vezető értelmiségiek aránya. Ez a szám a megyében csak 19 %. Foglalkozatottak számának megoszlása végzettség szerint (Szentendre, 2001) Egyetem, főiskola 33,3% 8 osztálynál kevesebb 0,2% Érettségi 34,3% 8 osztály 12,9% Középiskola érettségi nélküli szakmai oklevéllel 19,3% Összegzés: A háztartások számának gyarapodása összefüggésben áll a lakónépesség gyarapodásával, illetve a korösszetétellel ban volt a legmagasabb az egy háztartásra jutó személyek száma. Ez a ma éves korú generáció a népességen belül is kiugróan magas arányt képvisel. A foglalkoztatottak képzettségük tekintetében a megyei átlag felett vannak. Ez igaz akkor is, amikor a helyben foglalkoztatottakat és az ingázókat vizsgáljuk. Megállapítható tehát, hogy a város a foglalkoztatás tekintetében elsősorban az értelmiségiekre épít, és a betelepülőkön belül is a magasan kvalifikáltak aránya kiemelkedően magas volt Jövedelem, vásárlóerő A foglalkoztatási szerkezet A három gazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya a szolgáltatási ágazatok irányába jelentős eltolódást mutat. Ennek oka a mezőgazdasági struktúra átrendeződése, az ipar és az építőipar kilencvenes évek közepén történt stagnálása. A szolgáltatási szférában elsősorban az ingatlanügyletek, a vendéglátás, kereskedelem és a pénzügyek számítanak húzóágazatnak. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

9 Foglalkoztatottak számának megoszlása a három gazdaságiszektorban Szentendrén, 2001 Szolgáltatás jellegű ágazatok 76% Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 1% Ipar, építőipar 23% A munkaerő piaci struktúrában jelentős az ingázók aránya. A szentendrei munkavállalók 47,8 %-a jár más településekre dolgozni. Ez az arány a kistérségben 58,2%, a megyében pedig 56,6%. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a város saját munkahelybázisa jelentős. Az aktív és az inaktív népesség Pest megyében a személyek tevékenység szerinti összetételénél az aktív keresők aránya háromszorosa az országos átlagnak. A nyugdíjasok és az egyéb inaktív keresők az országos átlag alatt maradnak. A lakosság tevékenység szerinti összetétele Pest megyében, 2003 Aktív keresők összesen 42% Nyugdíjasok összesen 25% Munkanélküliek összesen 2% Gyeden, gyesen, gy eten lévők összesen 3% Egyéb inaktív felnőttek összesen 3% Nem tanuló gy ermekek Tanulók összesen 8% 17% Szentendrén a foglalkoztatottak létszáma az országos trendekkel ellentétben, 1980 óta folyamatosan emelkedik. Ez összefügg a népesség számának gyarapodásával Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

10 A munkaerőpiac rendszerváltás óta történő átrendeződése magával hozta a munkanélküliség megjelenését is ben a munkanélküliek és a foglalkoztatottak aránya 2,6% volt, 2001-re ez az arány 6,2%-ra nőtt. Az inaktív keresők aránya az utóbbi 20 évben dinamikus növekedést mutat. Az összefügg az iskolás kor kitolódásával, hiszen Szentendrén igen magas az érettségivel vagy diplomával rendelkezők aránya. A másik ok a népesség korösszetételében jelentkezik. Mivel a város népessége fiatalodik, így ez együtt jár azzal, hogy a gyesen gyeden lévők aránya viszonylag magas. A népesség gazdasági aktivitása Szentendrén, (fő) Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott megj.: A munkanélküliség alakulásáról 1980-ban nem állt rendelkezésünkre adat Jövedelmek, fogyasztás szerkezete Szentendrén az adózó népesség száma 1995-höz képest 11 %-al nőtt. Ennek lehet magyarázata a népesség gyarapodása, és az aktív keresők kiemelkedően magas aránya. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

11 Az adózó népesség száma Szentendrén, (fő) Fő Év A személyi jövedelemadó-alap 6 év alatt több, mint a háromszorosára nőtt. Országos viszonylatban Pest megye adózás szempontjából is kiemelkedő szerepet tölt be. Csak a három budapesti adózási régió előzi meg adó- és járulékfizetések tekintetében. A megyében Szentendre szerepe vitathatatlan. Személyi jövedelemadó alap alakulása Szentendrén, (ezer Ft) Forrás: APEH Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

12 A 2001.évi adó összegének alakulása néhány pest megyei városban (ezer forint/fő) Ezer forint Megyei átlag Cegléd Érd Gödöllő Százhalombatta Szentendre Vác Forrás: APEH Az ágazatok közül a kereseti rangsort a pénzügyi tevékenységek vezetik. Az átlagtól leginkább a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás, valamint a mező-, erdő- és vadgazdálkodás marad el. A Közép-Magyarországi régió 28,2%-át alkotják a nyugdíjasok. Az ő alapvető megélhetési forrásuk a nyugdíj. Az önkéntes pénztárak 1994-től, a magánnyugdíj pénztárak 1998-tól működnek. Ez utóbbiak érdemi kifizetéseket még nem produkáltak. A közép-magyarországi régió háztartásainak kiadási struktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy között folyamatosan csökkent az élelmiszerre, italra, ruházatra, lakásfenntartásra, egészségügyre fordított kiadások aránya. Megnőtt viszont a kulturára, szórakozásra, üdülésre, közlekedésre és hírközlésre fordított összeg aránya. Az egy főre jutó éves kiadás főbb csoportonként az összes személyes célú kiadás százalékában Pest megyében, 2003 Egyéb személyes célú Lakásberuházás kiadás 7% 3% Élelmiszerek Művelődés, üdülés, szórakozás 8% Közlekedés, hírközlés 18% Egészségügy, testápolás 6% Háztartásvitel, lakásfelszerelés 6% 25% Élvezeti cikkek 5% Ruházkodás 5% Lakásfenntartás 17% A kiadások főbb szerkezeti összetételét megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kiadások 60%-a élelmiszerre, lakásfenntartásra, közlekedésre és hírközlésre fordítódik. A lakásberuházásokra fordított összeg országos szinten is kiemelkedik, amely összefügg az urbánus léttel. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

13 Ha a tartós fogyasztási cikkek állományát vizsgáljuk, Pest megye itt is vezető helyen van. Erre magyarázat a bevételek átlagosnál magasabb szintje, amely nyilvánvalóan nagyobb költést tesz lehetővé. A tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások az összes kiadás 6,5%-át tették ki a megyében. Összegzés A három gazdasági szektorból kiemelkedik a szolgáltatási szférában dolgozók száma. Ennek oka a mezőgazdaság országos szintű átrendeződése, illetve az ipar rendszerváltástól történő stagnálása. Szentendrén a foglalkoztatottak létszáma az országos trendekkel ellentétben emelkedő tendenciát mutat. Ennek egyik oka a lakónépesség gyarapodása, hiszen a környező településekről elsősorban a fővárosból főleg az aktívkorú népesség választotta lakóhelyéül a várost. Ez némiképp összefügg az inaktív keresők számának gyarapodásával is. Egyrészről az újonnan betelepülők is családot alapítottak és ezáltal nőtt a gyeden, gyesen lévők száma, másrészről pedig, mivel Szentendrén igen magas az érettségivel, diplomával rendelkezők aránya, ez pedig magával hozta az iskolás kor kitolódását is. A foglalkoztatottak létszámának emelkedésével függ össze az adózó népesség számának, illetve az általuk fizetett adók és járulékok összegének közel 10 éve tartó dinamikus növekedése. Ez a tendencia azonban Pest megye egészére kimutatható és csak a három Budapesti adózási régió előzi meg a megyét adó- és járulékfizetések tekintetében. Érdekes, hogy amíg a vendéglátás a szolgáltatási szféra húzóágazatának számít, a kereseti rangsorban ugyanez jóval az átlag alatt marad. A háztartások költési struktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbbet élelmiszerre költöttek. Rögtön ez után következik a közlekedés, hírközlés. Ez utóbbinak lehet a magyarázata a telekommunikáció dinamikus terjedése, a gépjárművek növekvő száma és az urmánus életmód térhódítása. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

14 2.2 Idegenforgalom Az országos trendek elemzése Magyarországot 2004-ben közel 34 millió külföldi látogató kereste fel, akik összesen napot töltöttek az országban. Ez a szám az utóbbi hat év legmagasabb beutazó turizmusát jelöli! Az elsődleges utazási motiváció az egynapos látogatók esetében az átutazás és a vásárlás volt (45,8, ill. 31,9 %), turisztikai céllal mindösszesen 16,9%-uk érkezett az országba. Utazási motívációk megoszlása - egynapos látogatók, 2004 (%) Egyéb 5,4 Átutazás 45,8 Vásárlás 31,9 Üzleti turizmus 1,7 Szabadidős turizmus 15, (%) A többnapos látogatók esetében a turisztikai motiváció volt mérvadó. Utazási motívációk megoszlása - többnapos látogatók, 2004 (%) Egyéb 7,1 Átutazás 16,1 Vásárlás 3 Üzleti turizmus 9,8 Szabadidős turizmus (%) A küldő desztinációk vizsgálatánál szembetűnő Európa visszaesése. Ezt a csökkenést az Ázsiából, Ausztráliából és Amerikából érkező látogatók kompenzálják. Az országokat vizsgálva az elsődleges küldőpiac az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok, őket követi Svájc, Olaszország és Svédország. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

15 A Magyarországra látogató külföldiek kontinensenkénti megoszlása, 2004 Ausztrália 24% Európa 17% Amerika 27% Afrika 7% Ázsia 25% Forrás: MT Rt. A hazánkba látogató külföldiek költési struktúrájánál szembetűnő, hogy mind az egynapos, mind a többnapos látogatók esetében az ajándékvásárlás fontossága igen előkelő helyen van. Említést érdemel, hogy az egynapos látogatók szívesebben költenek élelmiszerboltban, mint vendéglátóhelyen. Szórakozásra és a kulturális programokra mindkét szegmens azonos arányban költ. Magyarországra látogató külföldiek költési struktúrája, 2004 (millió Ft) Szállás étkezéssel Szállás étkezés nélkül Étkezés vendéglátóhelyen Vásárolt élelmiszer, ital Nemzetközi közlekedés Belföldi távolsági közlekedés Belföldi helyi közlekedés Autóbérlés Üzemanyag Kulturális programok Egynapos kirándulás Mo-n befizetve Egészségmegőrzés Gyógyászat Szórakozás Sport, fitness Biztosítás Ajándékvásárlás Tanulás Egyéb költés Egynapos Többnapos Forrás: MT Rt A Közép-Dunavidék helye az ország turizmusában A Dunakanyar, mint a Közép-Dunavidék része, sem az egynapos, sem a többnapos látogatók esetében sem népszerű desztináció: mindkét esetben csak a Tisza-tavat sikerült megelőzni. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

16 A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak megoszlása régiók szerint - egynapos látogatók, 2004 Forrás: MT Rt. Dél-Dunántúl 3,4% Dél-Alföld 14,0% Közép-Dunántúl 13,0% Tisza-tó 0,5% Balaton 0,9% Észak- Magyarország 4,9% Budapest 7,2% Közép-Dunavidék 0,8% Észak-Alföld 21,8% Nyugat-Dunántúl 33,5% A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak régiók szerinti megoszlása - többnapos látogatók, 2004 Közép-Dunántúl 11% Dél-Alföld 7% Dél-Dunántúl 5% Budapest 29% Forrás: MT Rt. Tisza-tó 3% Balaton 15% Észak-Magyarország 5% A Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet Nyugat-Dunántúl 16% Közép-Dunavidék 4% Észak-Alföld 5% A Dunakanyarban a belföldi turizmus számít húzóágazatnak. A belföldi vendégek létszámukat tekintve ötször, vendégéjszakában számolva négyszer annyi időt töltöttek a térség szállodáiban, mint a külföldi látogatók. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

17 A belföldi és külföldi látogatók számának alakulása a Dunakanyarban, (fő) Belföldi Külföldi Forrás: MT Rt. A belföldi és külföldi látogatók által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása a Dunakanyarban, (vendégéj) Belföldi Külföldi Forrás: MT Rt. A szezonalitást jól tükrözi a szentendrei Tourinform Iroda 2004-es statisztikája is: forgalmuk a június-szeptember hónapokban ugrott meg jelentősen. Egész évben megkeresést regisztráltak, amelyből mintegy 60 % realizálódott az említett négy hónapban. A Tourinform iroda szezonális látogatottsági eloszlását támasztja alá a szállodák szobafoglaltsági indexe. Ennek oka, hogy a szezonalitást csökkentő gyógyszállodák 2003-ig nem voltak a térségben. A szezon meghosszabbítására a belföldi, metropolis tér adottságai mellett a speciális piaci szegmenseket kell megcélozni. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

18 A dunakanyari szállodák szobafoglaltsági indexének alakulása havonta, (%) január február március április május június július augusztus szeptember október november december Vendégforgalom Szentendre, mint a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet része a Közép-Magyarországi Régióban található ben ebben a régióban volt az ország kereskedelmi szálláshelyeinek 16,3%-a, összesen 131 darab. Ebből a Dunakanyar mindössze 19 szállodát regisztrálhat; ötcsillagos szálloda nem volt. Szentendrén 2005 elején mindösszesen 25 darab kereskedelmi szálláshelyet és 1006 férőhelyet regisztráltak. A szálláshelyek 26%-a volt szálloda, kiemelkedő viszont a panziók aránya. A kereskedelmi szálláshelyek kategóriánkénti megoszlása Szentendrén, 2005 Kemping 4% Hotel 26% Panzió 55% Egyéb 15% Forrás: MT. Rt. Ezen szálláshelyek 62,1%-a egész éves nyitva tartással üzemel. A belföldi turizmus számára fontos üdülési csekket 2002-ben a Dunakanyar 30 kereskedelmi szálláshelyén fogadták el (7 szállodában, 19 panzióban, 2 turistaszállón és 2 kempingben). Ez országos szinten 26,8 %-ot jelent A kereskedelmi szálláshelyek egészét tekintve ez igen jó aránynak számít, szállodák esetében azonban a Dunakanyar csak Budapestet előzi meg. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

19 Az udülési csekket elfogadó kereskedelmi szálláshelyek és szállodák aránya, 2002 (%) Országos átlag Budapest Balaton Dunakanyar Velencei-tó Mátra-Bükk Sopron-Köszeghegyalja Forrás: MT. Rt. 25,4% 22,6% 22,6% 15,2% 33,3% 33,3% 35,6% 36,8% 34,9% 24,0% 42,6% Szálloda 46,8% Kereskedelmi szálláshelyek 57,8% 50,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% A szállásfoglalásra 2002-ben a csoportos foglalás volt a jellemző (60%), a fő motivációs tényező pedig a szabadidő- (44%) és a konferenciaturizmus (37%) volt. A szálláshelyek területi eloszlása Szentendre belvárosában Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

20 Árak, kihasználtság Minden harmadik szálláshely vendég befogadására képes. A kereskedelmi szálláshelyek férőhely szerinti megoszlása Szentendrén, fő 19% 76-8% 8-10 fő 8% fő 15% Forrás: fő 15% fő 35% A szolgáltatások tekintetében megállapíthatjuk, hogy a szálláshelyek majdnem mindegyike rendelkezik parkolóval és fürdőszobával, háromnegyedükben televízió is van a szobában. Büfé Bár Étterem Reggelivel Internetcsatlakozás Telefon a szobában Légkondi Széf Rádió a szobában TV a szobában Fürdő a szobában Kutya-macska Garázs Parkoló A szolgáltatások megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken Szentendrén, ,4% 6,9% 3,4% 13,8% 24,1% 27,6% 17,2% 27,6% 20,7% 31,0% 48,3% 75,9% 93,1% 93,1% Forrás: 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A szállodai szobakihasználtság a Dunakanyar egészét vizsgálva 30 % körül mozgott. Ezt az országos átlagtól messze elmarad és csak a Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetet sikerült megelőzni. (2002-es adatok). A szállodai szobakihasználtság az idegenforgalmi főidényben is csak 35,9%-os volt! (Összehasonlításképpen ez az adat Budapesten 60,8%, a Balatonnál 62 %, a Velencei-tónál 27,6%) Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj 2002-ben szállodai szobákra vetítve átlagosan 4325 forint volt. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

21 Ez annyit jelent, hogy akárcsak az ezt megelőző években, 2002-ben is csak a fővárosban voltak magasabbak az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak hez képest a Dunakanyarban történt a legnagyobb drágulás: 10%-al kerültek többe a szállásdíjak 2002-ben, mint egy évvel korábban. Az emelkedés mértéke szintén a korábbi trendeket tükrözte. Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj és annak változása az előző évhez képest, Sopron- Mátra-Bükk Velencei-tó Dunakanyar Balaton BudapestOrszágos átlag Köszeghegyalja 100% 80% 60% 40% 20% 0% Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj Szállásdíjak változása az előző évhez képest Forrás: MT. Rt. A ténylegesen realizált szállásdíjbevételek esetében, a korábbi évekhez hasonlóan, a Dunakanyar csak a Velencei-tavat előzi meg. A szállodák és egyéb kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei a kiemelt üdülőkörzetekben, 2002 (millió forint) Budapest Balaton Mátra-Bükk Sopron-Kőszeghegyalja Dunakanyar Velencei-tó Kereskedelmi szálláshelyek összesen Ebből szálloda Forrás: MT. Rt. A szállásdíjból származó bevételek szállodák esetében az összes bevétel 46 %-át képezik. A többi bevétel a vendéglátásból (33%) és egyéb szolgáltatásokból (21%) tevődik össze Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

22 Vendéglátóhelyek Szentendrén 44 vendéglátóhelyet tartanak nyilván, többségükben a magyar mellett van angol és német nyelvű kiszolgálás. A vendéglátóhelyek területi eloszlása Szentendre belvárosában Besorolásuk szeriont főleg II. osztályúak, de első és harmadosztály között is lehet válogatni. A vendéglátó egységek kategóriák szerinti megoszlása Szentendrén, 2005 I. 23% III. 16% II. 61% Forrás: Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

23 A férőhelyek tekintetében elég sok vendéglátó egységről nem állt rendelkezésre adat. A vendéglátóegységek befogadóképessége Szentendrén, 2005 nincs adat 16% -20 fő 5% fő 9% 151- fő 20% fő 26% fő 11% fő 2% fő 11% Forrás: Összegzés Magyarország, azon belül is elsősorban Budapest a fapados légitársaságok elterjedésének köszönhetően igen kedvelt turisztikai desztinációvá vált. Ez a tendencia várhatóan tartós lesz. Az idegenforgalomban Budapest szerepe vitathatatlan. A statisztikai adatok tanúsága szerint viszont a Közép-Dunavidék Régió nem túl népszerű a külföldi látogatók körében. Az adatok azonban vagy határ- vagy szálláshely-statisztikai mutatószámok és mivel az említett régiót kirándulómegyeként tartják nyilván, ezen adatok egyike sem alkalmas arra, hogy lemérjük a térség tényleges kedveltségét. Ezt az állítást támasztják alá a 2002-esszobafoglaltsági mutatók, amelyek szerint a szállodák csúcsidényben is csak 35,9%-os telítettséggel üzemeltek. Ezzel csak a Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetet sikerült megelőzni. Nyílván nem véletlen, hogy ez a két, Budapesthez legközelebb fekvő térség ilyen alacsony mutatószámokat tud felmutatni! A szállásdíjak alakulása némileg ellentmond az előbbi állításoknak. Itt drágultak a leginkább a szállásdíjak, s ennek következtében csak a fővárosban voltak magasabbak az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak, a bevételek azonban ezzel ellentétesen alakultak. Szentendrén 2005 elején 25 kereskedelmi szálláshelyet regisztráltak, amelynek 55%-a panzió volt. A panziók nagy számából következik a férőhelyes szálláshelyek nagy aránya. A szezonalitás problémája az egész országot érinti. Szentendre esetében ez elsősorban a június-szeptemberi időszakban csúcsosodik ki. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

24 2.3 Helyi gazdaság Szentendrén 2003-ban összesen 2014 társas vállalkozás és 1384 egyéni vállalkozás működött.. A legkedveltebb vállalkozási forma a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság volt, ezek alkották a társas vállalkozások 99%-át. Társas vállalkozási formák megoszlása Szentendrén, 2003 Betéti Társaság 51% Korlátolt Felelősségű Társaság 48% Részvénytársaság 1% Foglalkoztatott létszám tekintetében megállapítható, hogy a vállalkozások 45 %-a 9 fő alatt működik és csak 2 vállalkozás foglalkoztat 150 főnél többet. Ez a Szentendrei Papírgyár és a Béres Gyógyszergyár Rt. A kiskereskedelmi üzletek foglalkoztatott létszám szerinti megoszlása Szentendrén, fő 19% fő 31% fő 2% fő 2% fő 1% 5-9 fő 45% Árbevétel szempontjából a vállalkozások fele realizált millió forintos bevételt, 7 vállalkozás pedig 1 milliárd forint feletti bevételt könyvelhetett el. Ezek a vállalkozások döntően ipari tevékenységet folytató nagyvállalatok. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

25 A kiskereskedelmi üzletek bevétel szerinti megoszlása Szentendrén, millió 1% millió 4% millió 4% 1-50 millió 28% millió 7% millió 6% millió 50% Szentendrén a 2003-as adatok alapján 602 kiskereskedelmi üzlet működött. A leggyakoribb formájuk az élelmiszer jellegű üzlet és a ruházati szaküzlet volt. Vendéglátóhelyekből 186-ot regisztráltak, ebből 172 étterem és cukrászda volt. A kiskereskedelmi üzletek megoszlása profiljuk szerint, 2003 könyv, újság, papír 7% elektromos háztartási cikk 6% élelmiszer jellegű üzlet 27% cipő- és bőráru 8% gépjárműszaküzlet 2% benzinkút 3% ruhabolt 28% bútor, háztartási cikk 6% gépjárműalkatrészszaküzlet 2% vasáru, festék, üveg 11% Belváros A belváros általunk lehatárolt területén 2003-ban összesen 32 vállalkozás működött. (Csak azokat vettük számításba, ahol a foglalkoztatottak létszáma legalább 5 fő, az éves bevétel pedig 1 millió forint felett volt!) A legkedveltebb vállalkozási forma a Kft volt 27 vállalkozás választotta ezt a működési formát. A vállalkozások tevékenységét tekintve megállapíthatjuk, hogy elsősorban a szolgáltatói tevékenységek (élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek, vendéglátás, tanácsadás) vannak jelen. Az ipart az építőipar és az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások képviselik. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

26 A belvárosi vállalkozások tevékenységi köreinek megoszlása, 2003 Egyéb szolg. 25% Vendéglátás 16% Építőipar 13% Élelmiszer 24% Tanácsadás 6% Egyéb ingatlan 16% Az alkalmazotti létszám általában 5-19 fő, ennél több embert csak két vállalkozás foglalkoztat. A bevételek vizsgálata alapján azt a következtetést tudtuk levonni, hogy minden második vállalkozás millió forint közötti éves bevételt realizál. A kiskereskedelmi üzletek területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag,

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

1. A Magyarországra látogató külföldiek száma motivációnként, negyedévente. Turisztikai motiváció együtt. Egy napra látogatók

1. A Magyarországra látogató külföldiek száma motivációnként, negyedévente. Turisztikai motiváció együtt. Egy napra látogatók Időszak 1. A Magyarországra látogató külföldiek száma nként, negyedévente Szabadidős Üzleti Tanulás Vásárlás (ezer fő) Átutazás Egyéb Összesen Egy napra látogatók 2006. I. negyedév 760 96 857 42 1 165

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Budapest, 2005 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és idegenforgalom-statisztikai osztálya ISBN

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. december Magyarország turisztikai régiói, 2014 Gyógy- és termálfürdők szerepe a turizmusban Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám 1. Bevezető...2 2. Összefoglalás...3 3. Magyarország

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről

Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Budapest, 2006 Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és turizmusstatisztikai

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dr. Olasz András igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága 213. november 2. 1 A megye

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája 2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Gödöllő és Tura összehasonlítása

Gödöllő és Tura összehasonlítása Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Gödöllő és Tura összehasonlítása Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Godor.Amelita@gtk.szie.hu Enyedi György

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben