A TÓTURIZMUS HELYZETE ÉS FEHLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Dr. Remenyik Bulcsú Dr. Tóth Géza Dr. Molnár Csilla 1
|
|
- Kristóf Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TÓTURIZMUS HELYZETE ÉS FEHLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Dr. Remenyik Bulcsú Dr. Tóth Géza Dr. Molnár Csilla 1 The present study aims to reveal changes of the roles in tourism and tourism development opportunities of lakes in Hungary. The two main objects of the study are to describe the changes in the role of lake tourism in Hungary and to illustrate the development opportunities of the sector. In the western part of Central Europe (Germany, Switzerland, Austria and Slovenia), lake tourism have already become a leading tourism product since the 1970s. Lake tourism was developing best on the bigger lake such as the Balaton, Tisza and Velencei lake became the most popular spots of lake tourism. Opportunities for future development are connected to tourism-ecological developments. Tourism-ecology presents analysis of tourism with a modern approach, which examines the tourism of areas along rivers from three aspects (human ecology, regional ecology, settlement ecology). Regional tourism builds connection with active tourism, human ecology does the same with ecotourism and settlement ecology is in contact with cultural and heritage tourism. Keywords: lake tourism, tourism ecology, ecotourism, culture tourism, natural tourism BEVEZETÉS A víz olyan természeti erőforrás, amely a világon mindenütt a legsikeresebb turisztikai desztinációk alapját jelenti (Mill Morisson, 1992). A tavak keletkezésüknél és fejlődésüknél fogva rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a turizmusban történő hasznosításukat meghatározzák (Cooper, 2006). A nagy kiterjedésű, nyugodt víztömeg látványa és hangulata, az élővilág, a háttértelepülések sokszínű természeti és kulturális értékei látogatók sokaságát vonzzák. A turizmus e terméke az érintett desztináció és a fejlesztések irányai függvényében egyaránt tartozhat a tömeg- és az alternatív turizmus tárgykörébe. A tanulmány célja, hogy bemutassa a szabadidős turizmus tárgykörébe tartozó tóturizmus szerepének változását és fejlesztési lehetőségeit Magyarországon. Közép-Európa nyugati felében főleg a német anyanyelvű országokban - a tóturizmus már az 1960-as évektől vezető turisztikai termékké vált Az 1960-as években felívelő téli tömegturizmus, a sielés aktív életmódra ösztönözte ezen országok lakosságát, míg a nyári időszakban a tóturizmus vált vezető termékké. A tóturizmus 4S-sel - Sailing (hajózás), Swimming (úszás), Summer (nyár), Surf (szörf) leírható termékei képesek voltak megszólítani szinte valamennyi korosztályt. A 1 Dr. Molnár Csilla egyetemi docens Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing Intézet, Turizmus Intézeti Tanszék 1
2 tavak környékén megvalósult szálláshelyfejlesztések nem igényeltek nagy beruházásokat, hiszen a vízpartok mentén főleg kempingek jöttek létre (Petykó, 2010), ahol a sátrazás és a lakókocsis turizmus vált divattá. Magyarországon a tóturizmus területén lévő tömegturisztikai fejlesztések 1963-tól indultak meg először a Balatonnál, amikor a turizmusipar politikai megítélése megváltozott. A rossz gazdasági helyzet, továbbá a szocialista országok (főleg Románia, Bulgária) sikeres tengerparti fejlesztései az állampárt vezetőit is változtatásokra ösztönözték. Hivatalos tétellé vált, hogy a turizmus alapelvévé kell tenni a nyugati beutazó forgalom, így a devizabevételek növelését (Rehák, 2011). Ennek érdekében 1964-ben egyszerűsítették a deviza és vámszabályokat, gyorsítottak a vízumkibocsájtás menetén, több országgal szemben vízummentességet vezettek be és javítottak az utasok devizaellátásán is. Az 1968-ban induló Új Gazdasági Mechanizmus a népgazdasági prioritások közé sorolta a turizmus fejlesztését, a tóturizmus az üdülőturizmussal együtt vezető turisztikai termékké vált Magyarországon. A 70-es évektől kezdődő két évtizedben a Balaton nemcsak a belföldi lakosok, de a hazánkba látogató külföldiek elsősorban a németek kiemelt desztinációjává vált. Az 1980-as évek közepére a Balaton part kezdett telítetté válni, a tó teherbíró képessége immár a határokat feszegette. A fenntarthatóság igénye egyre nagyobb szerepet kapott, így a fejlesztések másik két tavunk, a Velencei-tó és a Tisza-tó felé fordultak. Az 1990-es években nemzeti parkok sora jött létre a vizes élőhelyeken (a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park), a nemzeti parkok kezdték egyre inkább az ellenőrzésük alá vonni a számukra értékes területeket ben a Hortobágyi Nemzeti Parkot felvették a világörökségi listára, ezzel a Tisza-tó Madárrezervátum része is világörökségi védettséget kapott. A Fertő-Hanság Nemzeti Parknak nagy szerepe volt abban, hogy a Fertő-tavat 2001-ben kultúrtájként a világörökség részévé választották. Remélhetőleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közreműködésével a Balaton északi partja a megalakulóban lévő Balaton Geopark részévé válhat. A fenntartható turizmusfejlesztés jegyében az új húzótermékké az ökoturizmus és a falusi turizmus vált. 2
3 1. A TAVAK ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK LEHATÁROLÁSA, ELEMZÉSE A jelen tanulmányban vizsgált négy tó (Balaton, Fertő-tó, Tisza-tó, Velencei-tó) elemzése némi nehézségbe ütközik. Ennek az az oka, hogy a természetföldrajzi határokat igen nehéz megfeleltetni a közigazgatási határokkal. E probléma feloldására térinformatikai szoftver (ArcView ) segítségével azon településeket határoltuk le, melyek közigazgatási területének akár 1 négyzetkilométernyi része is az adott tó egy részét tartalmazza. A parttól távolabb elhelyezkedő településeket nem vettük figyelembe. Természetesen ezzel nem állítjuk, hogy e települések a partközelség hasznát ne élvezhetik, de ezzel az önkényes távolságkijelölést elkerüljük. A hivatkozott módszerrel vizsgálatunk során 75 települést határoltunk le, melyek több mint fele 1000 és 2000, illetve 2000 és 5000 fő közötti népességű. Az össznépesség viszonylatában e két kategória jelentősége némileg kisebb, s ekkor már előtérbe kerül a vizsgálati terület egyedüli főnél népesebb települése: Sopron. Összességében megállapíthatjuk, hogy a tavak által érintett települések meglehetősen zömében elaprózódottak (1.táblázat). 1. táblázat: A tavak által érintett települések népességnagyság szerint, (2010) Településnagyság A települések A települések Megoszlás, % kategóriák száma népessége Megoszlás, % , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 Összesen , ,0 Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján 3
4 2. A TÓTURIZMUS HELYZETE NAPJAINKBAN A következőkben a tavak által érintett települések néhány általunk fontosnak vélt indikátorát vesszük górcső alá. Kiindulópontként természetesen le kell szögezzük, hogy bár a tavakhoz tartozó települések összehasonlítása megtehető, az viszont nem, hogy az egyes társadalmi-gazdasági jelenségek alakulását, illetve folyamatait csupán a turizmus helyzetéhez kötődően magyaráznánk. Véleményünk szerint bár a jelenségek összekapcsolódnak, de azok háttere sokkal összetettebb. A Balaton 51 vizsgált településén a legfrissebb adatok szerint közel 147 ezer, a Fertő tónál fekvő 7 településen közel 66 ezer, a Tisza-tó 12 településén mintegy 28 ezer, s végül a Velencei-tó 5 településén közel 23 ezer fő lakott. A kutatási célterületek népességének változása ugyanakkor különböző: míg a Velencei- és a Fertő tavak esetében 2000-hez viszonyítva egyértelműen jelentős népesség növekedés történt, addig a Balatonnál csak stagnálásról, míg a Tisza-tó esetében csökkenésről beszélhetünk. A Velencei-tó, és a Fertő-tó környékére jelentős, a Balaton településeire mérsékelt, míg a Tisza-tóra egyértelműen az elvándorlás a jellemző az elmúlt évtizedben. A Tisza-tó környéke hasonlóan rossz helyzetben van a fejlettséget mutató két alapindikátor, a munkanélküliségi arány és az egy főre jutó jövedelem vonatkozásában is. Itt jóval magasabb a munkanélküliség, illetve alacsonyabb a fajlagos jövedelemszint, mint az országos átlag. A legkedvezőbb helyzetben munkanélküliség vonatkozásában a Fertő tó, míg a jövedelem tekintetében a Velencei-tó van (2.táblázat). 2. táblázat: A tavak által érintett települések néhány jellemző adata 1000 főre Egy főre jutó Tavak jutó Munkanélküliségi 2010 jövedelem, Lakónépesség Lakónépesség vándorlási (2011. jan 1.) (2000=100) egyenleg arány (2010) (országos ( ) átlag = 100) Balaton ,8 3,4 7,7 97,6 Fertő tó ,5 10,4 2,6 90,2 Tisza-tó ,5-8,0 16,8 74,5 Velencei-tó ,2 23,0 6,3 116,0 Ország ,9 8,9 100,0 4
5 összesen Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján Az egy főre jutó jövedelmet (1.ábra) érdemes tovább, részletesen is megvizsgálni, mivel belőle a térségek legfontosabb fejlettségi tendenciái kiolvashatók. A vizsgált négy térség közül egyértelműen a Velencei-tó a legfejlettebb, ráadásul itt láthatjuk a leggyorsabb fejlődést is (+15,2 százalékpont). Bár ebben a körben a legfejletlenebb a Tisza-tó térsége, mégis fejlődése 2000 és 2010 között majdnem elérte a Velencei tavat (+14,7 százalékpont). A Balatonnál inkább csak stagnálást láthatunk (+3,7 százalékpont), míg a Fertő-tónál a visszaesés igen jelentős (-17,6 százalékpont). Felmerül a kérdés, hogy ezek a fejlődési tendenciák milyen területi különbségek mellett mutatkoznak a tavaknál? Vizsgálatunkban a hazai tanulmányokban gyakran szereplő Hooverindexet alkalmaztuk (3.táblázat), ami 0-tól 100%-ig terjedő skálán azt fejezi ki, hogy az egyik vizsgált jellemző (jelen esetben a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem) mekkora hányadát kellene az egyes szakaszok települései között átcsoportosítani ahhoz, hogy megoszlása pontosan megegyezzen a másik vizsgált jellemző (jelen esetben népesség) települések közötti megoszlásával. Mivel eltérő nagyságú településcsoportokat vizsgáltunk, így az összehasonlíthatóság érdekében az egy területegységre eső eloszlásváltozását igyekeztünk mérni. Képlete: n xi fi h i = = 1, 2n ahol x i és f i két megoszlási viszonyszám (esetünkben az i-edik település népességének, illetve jövedelmének részesedése az adott szakasz össznépességéből, illetve összes jövedelméből), melyekre fennáll a következő két egyenlet: xi=100% és fi=100%. n a településszám. 5
6 1. ábra: A vizsgálati térségek egy főre jutó jövedelme az országos átlag százalékában, ,0 110,0 100,0 százalék 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 Balaton Fertő tó Tisza tó Velencei tó évek Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján Mint látható, az egy településre jutó területi különbségek mértéke a Tisza- és a Velencei-tónál a legmagasabb, ráadásul mindkettőnél a tendencia egyértelműen pozitív. A Fertő tó esetében ezzel szemben a viszonylag alacsony különbségek tendenciája negatív. A négy desztináció közül a Balaton térsége mutatja a legkisebb területi különbséget, melyek mértéke az elmúlt időszakban jelentősen nem változott. 3. táblázat: A vizsgált térségek Hoover indexei, Tavak Balaton 0,22 0,23 0,23 0,22 0,21 0,21 0,21 0,20 0,21 0,20 Fertő tó 0,55 0,52 0,54 0,47 0,43 0,41 0,42 0,35 0,33 0,27 Tisza-tó 0,84 0,92 1,02 1,11 1,17 1,17 1,19 1,13 1,05 1,00 Velencei-tó 0,73 0,79 0,63 0,76 0,86 0,94 0,88 0,90 1,11 1,01 Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján A térségek kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmát tekintve messze kiemelkedik a Balaton, hisz a hazai szálláshely kapacitás egynegyedét adó desztinációba csoportosul az 6
7 országos vendégéjszakák közel ötöde. Ráadásul e területen a leg piacképesebb, magasabb kategóriába sorolt szállodai férőhelyek száma is kiemelkedő hez viszonyítva a férőhelyek csak a Tisza tónál nőttek, míg a legjelentősebb visszaesés a Fertő-tónál látható (4.táblázat). 4. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek néhány jellemzője a vizsgált térségekben Tavak Vendégéjszaka (2010) Vendégéjsza Férőhely, Férőhely ka (2010) (2000=100) (2000=100) Balaton 18,9 78,2 26,2 94,2 Fertő tó 2,8 121,1 1,4 76,6 Tisza-tó 0,5 106,5 2,4 135,3 Velencei-tó 0,9 110,5 2,0 86,3 Összes település 100,0 106,5 100,0 99,6 Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján A tendenciákat vizsgálva megállapíthatjuk ugyanakkor, hogy 2000 és 2010 között csak a Balatonnál csökkent a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma, míg a többi térségben növekedés látható. A legjelentősebb gyarapodás a Fertő tónál történt (2.ábra). 2. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái a vizsgált térségekben, 2000=100 7
8 százalék Balaton Fertő tó Tisza tó Velencei tó Országos átlag évek Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján A a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről_és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. Rendelet elnevezés szerinti egyéb szálláshelyek (2009-ig magán-szálláshelyek) tekintetében a Balaton dominanciája még jelentősebb. Itt realizálódik a vendégéjszakák négytizede, illetve a férőhelyek fele hez ugyanakkor a férőhelyek itt és a Velencei-tónál csökkentek, míg a másik két tónál jelentős bővülés látható (5.táblázat). 5. táblázat: Egyéb szálláshelyek néhány jellemzője a vizsgált térségekben Tavak Vendégéjszaka, Vendégéjszaka, Férőhely, 2010 Férőhely, (2000=100) (2000=100) Balaton 39,7 67,9 50,7 76,8 Fertő tó 1,0 134,8 0,5 158,3 Tisza tó 1,2 205,6 2,1 188,2 Velencei-tó 0,7 16,4 1,2 85,0 Összes település 100,0 88,7 100,0 102,6 Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján A vizsgálati időszak alatt a kereskedelmi szálláshelyeknél tapasztaltakkal megegyező folyamatok zajlottak az egyéb szálláshelyek piacán is: a Balatonnál és a Velencei-tónál 8
9 jelentős csökkenés, a másik két térségben növekedés látható. A legjelentősebb gyarapodás mind a kapacitások, mind pedig a vendégéjszakák tekintetében a Tisza-tónál történt. Ennek oka véleményünk szerint egyrészt az egyre erősödő és hatékonyabbá váló, a termékfejlesztést és kommunikációt is magában foglaló Tisza-tavi marketing tevékenységben rejlik, másrészt természetesen a fogyasztói szokások megváltozása is ebbe az irányba hat. 3. TURIZMUSÖKOLÓGIA A TÓTURIZMUSBAN A turizmusökológia a tóturizmust három (humán-, táj- és településökológia) aspektusból vizsgálja. A nemzetközi szakirodalomban több szerző is foglalkozik a turizmus és ökológia kapcsolatrendszerével (Tyler-Dangerfield, 1999, Grgona, 2005), azonban a hazai szakirodalomban még nem terjedtek el ezek a kutatások. A humánökológia a társadalom és turizmus viszonyát, a tájökológiai rész a földterületek beépítettségét, a településökológia az urbanizációs folyamatok és a turizmus viszonyai közötti párhuzamot vizsgálja TÁJÖKOLÓGIA ÉS TURIZMUS KAPCSOLATA A tájökológiai vizsgálatok a földterületek beépítettségének változásait és a turizmus kapcsolatát elemzik. Kimutatható, hogy a tömegturizmus kialakulása után a táj teljesen átalakult, a műholdfelvételeken foltszerűvé váltak a megművelt mezőgazdasági területek, az erdővel borított térszínek. A térképek elemzésénél megfigyelhető, hogy a part menti változások a területen lezajló gyors urbanizációs folyamatok átalakították az infrastruktúrát és csökkentették a mezőgazdasági területek arányát. Az átalakulás formai tekintetben is rendkívül látványos, megnövekedett a települések beépített területe, a korábbi településközpontoktól általában távolabb kialakultak új, turisztikai funkciójú településrészek. A vízi-, vízparti turizmusra épülő idegenforgalom megjelenésekor a korábban nem közvetlenül az újonnan létrejött vízparton elhelyezkedő települések is közelebb húzódtak a tavakhoz (Radics, 2007). Egy 2003.évi kérdőíves megkérdezés szerint (Martonné Bodnár, 2003) a válaszadók egyöntetűen pozitív hatásként értékelték a tavaink partján megvalósuló kerékpáros-, vízi- és ökoturisztikai fejlesztéseket, a tóparti térségek kellemes környezetet biztosító üdülőközpontjainak kialakulását. A negatív hatások közül az infrastruktúra rossz állapotát, a szemetelést és a part menti ingatlanárak emelkedését emelték ki. A tó kialakításához kapcsolódóan természetesen a vízparton megjelentek a vízi turizmushoz kapcsolódó 9
10 létesítmények, amelyek általában a kialakított gátakon belül jöttek létre a strandok, mint új létesítmények elsőrendű célpontjai lettek a turistáknak TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA ÉS TURIZMUS KAPCSOLATA A településökológia területén a települések belső területeinek átalakulását elemeztük. A felméréseink szerint a turizmus által érintett városrészeknek a presztízse megnövekedett, míg a városrészek a turizmus által kevésbé érintett területeken elhanyagoltabbá váltak. A turisztikai funkció megjelenése azonban nemcsak a területhasználat átalakulását hozta magával, hanem az érintett települések belső struktúrájának megváltozását is. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a turisztikai célterületnek számító létesítmények, vendéglátóhelyek, a kikapcsolódást biztosító területek rendezettsége jelentős mértékben növekedett. Jellegzetességként írható le, hogy az üdülőfunkcióval jellemezhető területek fejlesztése mellett sokszor nem marad elég erőforrás a turisták által nem vagy csak ritkábban látogatott településrészek megfelelő fejlesztésére. Ezt bizonyítja, hogy az üdülőtelepek és turisztikai célpontnak számító településrészek esetében magasabb a megfelelően burkolt utak, járdák aránya, tehát a távolabb eső városrészek fejlesztésére nem marad elég önkormányzati forrás HUMÁNÖKOLÓGIA ÉS TURIZMUSRA VONATKOZÓ ELMÉLETEK VIZSGÁLATA. A társadalom és turizmus viszonyának kutatásakor azt vizsgáltuk, hogy az érintettek hogyan észlelik, és miként minősítik a turizmus fejlődése következtében tapasztalt változásokat. Az előbb hivatkozott megkérdezések kimutatták, hogy a helyi lakosok és a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek elfogadják a megnövekedett turistaforgalmat a településeken, azonban ellentételezésként az infrastrukturális fejlesztéseket hiányolják (utak, szeméttárolók kiépítése). Az itt nyaraló idősebb korosztály jelentős problémának tartja a zajszennyezést a parkolókhoz és a közutakhoz közeli területeken, valamint a nyári időszakban működő éjszakai szórakozóhelyeken. A középkorosztályt leginkább a horgászok és a vadkempingezők által okozott szemetelés zavarja. A horgászok egy jelentős része hagy hátra maga után szemetet, beleértve a kiürült műanyag csalis dobozt is, amelyet gyakran lehet látni a horgászhelyeken, vagy a víz tetején úszva. A megkérdezett természetvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint a fenntartható turizmusfejlesztésnél figyelembe kell venni a tavainkat, mint potenciális vízbázist is. A szennyvízhálózat fejlesztésével a szennyvíz 10
11 elvezetése megoldott a hétvégi házaknál és a települések nagy részén (fontos lenne a teljes csatornázottság megteremtése). Közvetlen veszélyt jelentenek a fürdőzők testéről a vízbe kerülő napozószerek, amelyek a víz felszínén vékony filmréteget alkotnak, ez a réteg csökkenti a víz oxigénfelvevő, oxigénátadó képességét, és ez rontja a vízi élőlények életfeltételeit. A Tisza-tónál a vadkempingezés mellett a legnagyobb problémaként az engedélyezett jet-ski motorcsónak-használatot jelölték meg, az üzemanyag szennyezi a tó vizét és károsítja élővilágát, ugyanakkor a motor keverő hatása megkönnyíti az oxigén bejutását a víz mélyebb rétegeibe, s növeli a víz oldott oxigéntartalmát. 4. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A TÓTURIZMUS TERÜLETÉN, A TURIZMUSÖKOLÓGIA ALAPJÁN A tóturizmus fejlesztési lehetőségei között mind a négy tavunknál a kerékpáros turizmus és a vízi turizmus prioritást élveznek. A kerékpáros turizmus egyre kedveltebbé válik Európában még olyan országokban is, ahol a kapcsolódó infrastruktúra kevésbé kiépített. A Happy Bike és Magyar Kerékpárosklub vonatkozó kutatásai és előrejelzései alapján megállapítható, hogy a turizmus e formája iránt hazánkban is nő a kereslet és egyre inkább a minőség irányába tolódik. Peeters (Peeters et. al. 2007) kutatásai szerint évente közel 2,8 milliárd kerékpáros turisztikai utazást, kirándulást bonyolítanak le a Kontinensen. A legalább egy éjszakát a felkeresett területen eltöltő kerékpárosok száma 25,6 millió körüli, ami az összes EU tagállamok lakói által generált turisztikai célú utazás 3%-át Az EuroVelo jelentése szerint ( az egynapos kiránduló utakon az átlagos fejenkénti költés európai átlaga 16, a többnapos utazásoké fejenként 350 körül alakul napjainkban. A kerékpáros nyaralások átlagos fejenkénti napi költése 53.36, melynek kb. 40%-át szállásra, 30%-át ételre és italra, további 30%-át pedig más szolgáltatásokra (vásárlásra, közlekedésre, programokra) fordítják. Az Európai Uniós pénzügyi támogatásoknak köszönhetően lassan a tavaink körüli kerékpár úthálózat lassan kiépül és a nagy európai útvonalakhoz (EUROVELO-hálózat) való csatlakozás is megvalósul. A kerékpáros turizmus vendégkörén belül Magyarország nagy tavainál is érdemes figyelemmel lenni annak valamennyi formájára, így a turisztikai élmény integrált részét képező hagyományos kerékpáros turizmusra, a kerékpáros nyaralásra, melynek során a kerékpározás, mint kedvelt kikapcsolódási forma motivál az utazásra, körtúra, csillagtúra vagy vándortúra formájában (a tó körülkerékpározása) a hosszabb távú kerékpáros utakra (ez esetben például a Balaton és a Velencei-tó közös fejlesztése is megvalósulhat) illetve a 11
12 kerékpáros eseményekre (versenyek, teljesítmény túrák), továbbá kerékpáros tematikus utakra is. Az infrastrukturális beruházások mellett természetesen a kerékpáros szálláshelyek (Bed&Breakfast Hotelek), szervizek és kölcsönző állomások, megálló- és tárolóhelyek, kulturális programok és természeti látványosságok, kerékpáros események fejlesztése is fontos, amit hatékony marketing tevékenységgel köztük a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő minősítési- és tájékoztatási rendszer kiépítésével - kell a turizmus nemzetközi piacára vinnünk. A nemzetközi tapasztalatok alapján egyre inkább jellemző egyéb szabadidős tevékenységek összekapcsolódása a kerékpáros turizmussal. Ilyenek például a geocaching, a bobozás, a kaland-pályák és a vizsgálati célterületek fejlesztése szempontjából fontos vízi turizmus. Utóbbin belül megfontolandó lehet olyan programok kialakítása, melynek során vízi, természetjáró- és evezős túrákkal kapcsolható össze az utazás. További kapcsolódási lehetőséget jelenthet a gasztro- és borturizmus (nagy tavaink környékén számos borút található), a rurális- és az örökségturizmus. A másik továbbfejlesztésre alkalmas termékké a vízi turizmus válhat. A hajózás legnagyobb lehetőségei a kirándulóhajók, a rendezvényhajók és esetlegesen az üdülőhajók vonatkozásában rejlenek. E téren a Balatonnál jelentős fejlesztések valósultak meg az elmúlt években, a többi desztinációban ugyanakkor a lehetőség még adott. A sportcélú hajózásba tartozik a vízisízés és a jet-ski. Ezek egy-egy szűkebb területhez kötődnek, általában a hajó tárolására, vagy vízrebocsátására alkalmas kikötő környékén jellemzőek. A horgászturizmushoz kapcsolódó vízi turizmusban a horgászok három lehetőség közül választhatnak: horgászhatnak partról, evezős csónakból, a Tisza-tónál motorral hajtott csónakból is. Mivel a horgászat sikerében jelentős szerep jut a helyismeretnek is, a horgászok többsége ragaszkodik a bevált helyekhez, ez is oka lehet, hogy a horgászturizmusra a csillagtúra jellegű, egy kikötőből induló, és oda visszatérő mozgás a jellemző (Füstös, 2009). Fejlesztésénél fontosak a parti vagy part közeli horgász-barát szálláshelyek és megfelelő minőségű vendéglátóhelyek, a kiépített kikötők, a jól felszerelt horgászboltok és a képzett túravezetők. Bár profi, megszállott horgászoknak egyéb kapcsolódó szolgáltatások nehezen adhatók el, érdemes figyelembe venni, hogy gyakran érkeznek családdal, akiknek a kikapcsolódási- és szórakozási lehetőségei meghatározóak lehetnek a helyszín kiválasztásakor. Vizsgálatba vont nagy tavaink mindegyikéről elmondhatjuk, hogy a halállomány jó, a divatos hazai- és a külföldi horgászmódszerek szinte mindegyike alkalmazható. Szűk keresztmetszetet főleg a víz megközelíthetősége (nádasok, hosszan beépített partszakaszok, és a szabályozatlanság (pl. betartható és betartatható horgászrend, halak megtartása és elvitele) miatt a más vendégekkel való konfliktusok, továbbá a sokszor 12
13 rendezetlen tulajdonjogok jelentenek. A turizmus e terméke esetében a felsoroltakon túl különösen a különböző horgász-csoportok eltérő igényeire és a vízterület adottságaira fókuszáló termékfejlesztés és a termékspecifikus tájékoztatást magában foglaló, hatékony marketing tevékenység vezethet sikerre.. Az egyes prioritások területén természetesen különbségek is kimutathatóak, hiszen míg a kulturális- és örökségturizmus a Balatonnál jelentősebb, addig az ökoturisztikai fejlesztésekben a Fertő- és a Tisza-tó vezet. KÖVETKEZTETÉSEK A magyarországi tóturizmus perspektíváit vizsgálva kimutatható, hogy a turisztikai terméken belül tavaink közül a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó és a Fertő-tó turizmusa a meghatározó. A tóturizmus az 1990-es években elvesztette vezető szerepét a turisztikai termékek rangsorában és jelenleg is az egészség- és a kulturális- és örökségturizmus mögött található. A turizmus szakmán belül a Balaton (Rátz-Vízi 2004, Rátz-Michalkó 2008) és a Tisza-tó turizmusának (Dávid 2003, Dávid 2005, Michalkó 2005, Dávid-Michalkó 2008) a kutatása került előtérbe. A tóturizmus további vizsgálatának lehetőségei a turizmusökológiai kutatásokhoz kötődnek (Dávid-Vargáné Csobán 2010, Dávid-Baros-Patkós-Tuohino 2012). 5. IRODALOM Dávid, L. Michalkó, G. (Szerk.), (2007) A Tisza-tó turizmusa. Magyar Turizmus Zrt., Budapest, pp Dávid, L. Baros, Z. Patkós, Cs. Tuohino, A. (2012) Lake Tourism and Global Climate Change: an integrative approach based on Finnish and Hungarian case-studies. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 2012/1. (in print) Dávid, L. Vargáné Csobán, K. (2010) A turizmus ökológiai alapú fejlesztése. Turizmus, környezet, fenntartható fejlődés. Regionális Turizmuskutatás Monográfiák 2., Gyöngyös. Dávid, L. Michalkó, G. (2008) A Tisza-tó turizmusa. Magyar Turizmus Zrt., Budapest. Dávid L. (2005) The Connection Between Lake Tourism and Regional Development along the River Tisza in Hungary, with Special Regard to the Improvement of Vásárhelyi Plan. China International Lake Tourism Forum, Hangzhou Thousand-Island Lake, China, pp Grgona, J. (2005) Tourism and Ecology. Annals of DAAAM&Proceedings. London. 13
14 Martonné, Erdős K. Bodnár, R. (2003) A turizmus és környezet kölcsönhatásai a Tisza-tó példáján. In Csorba P. szerk.: Környezetvédelmi mozaikok. Debrecen. pp Michalkó, G. (2005) A Tisza-tó turisztikai potenciálja. Földrajzi Értesítő, LIV. Évf füzet pp Mill Robert Christie & Morrison Alastair M. (1992) The Tourism System. An Introductory Text. Second Edition. Prentice-Hall International Editions. Petykó, Cs. (2010) A kempingturizmus fejlődése 1964-től napjainkig. PhD-disszertáció. Pécs. Radics, Zs. (2007) A Tisza-tó településeinek turisztikai fejlődése és átstrukturálódása. In: Rátz, T. Michalkó, G. (2008) A Balaton turisztikai miliője: a magyar tenger sajátos atmoszférájának turizmusorientált vizsgálata. Turizmus Bulletin. XI. évf., 4. sz. pp Rátz, T. Vizi, I. (2004) The impacts of global climate change on water resources and tourism: the responses of Lake Balaton and Lake Tisza. In: Matzarakis, A. de Freitas, C. R. Scott, D. (eds.): Advances in Tourism Climatology. Ber. Meteor. Inst. Univ. Freiburg, Nr. 12, pp Rehák, G. (2011) Turizmuspolitika Magyarországon. PhD-disszertáció. Debrecen. Tyler, D. Dangerfield, J. M. (1999) Ecosystem Tourism, a resource based philosophy for ecotourism. Journal of Sustainable Tourism. 7(2). London, pp
A turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenAz észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma
MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az
RészletesebbenKerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban
Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
Részletesebbenaktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai
RészletesebbenAz Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa
Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
Részletesebben1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma
2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
RészletesebbenTurizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?
Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi
RészletesebbenA fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra
A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol,
RészletesebbenNatúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség
Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK
DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenA MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI
A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban
Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar
RészletesebbenA turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár
A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:
RészletesebbenA megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján
A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján Bálint Dóra tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete MRTT XV. Vándorgyűlés
RészletesebbenÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN
ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN 2010-2016 Dr. Kóródi Márta - Kalmárné Rimóczi Csilla Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kar Turizmus-Vendéglátás Tanszék Szolnok
RészletesebbenMolnár Csilla: Health tourism in Hungary: history, its revaluation and tendencies Journal of Tourism Changes and Trends 3.2.2010. pp. 101-114.
PUBLIKÁCIÓS LISTA I. FOLYÓIRATCIKK: I/1. Magyar nyelvű hazai lapban: Molnár, Cs. Tóth, G. Kincses, Á.: A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-: Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása. Turizmus
RészletesebbenGINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár
RészletesebbenA TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
RészletesebbenA Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai
A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar
RészletesebbenFenntartható turizmusfejlesztés a Tisza-tónál
465 Fenntartható turizmusfejlesztés a Tisza-tónál REMENYIK BULCSÚ Kulcsszavak: fenntartható turizmus, területfejlesztés, ökoturizmus, Tisza-tó. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
RészletesebbenÚjvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.
A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben
RészletesebbenA magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben
A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenCSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.
A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió
RészletesebbenVízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin
Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása Pókos Katalin Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tihany, 2007. október 19. Balaton turizmusa számokban 2007. I-VII.
RészletesebbenA Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI
RészletesebbenA turizmus fejlődésének következményei
A turizmus fejlődésének következményei 2018. 10. 04 http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/00_06/r-21.htm a turizmus leginkább kedvező és leginkább kedvezőtlen hatásai Siófokon http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/00_06/r-21.htm
RészletesebbenA 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
RészletesebbenA JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI
A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenA prezentáció felépítése. Gyermek a tájban
Gyermek a tájban A gyermekkori utazási élmények hatása a Balatonnal mint turisztikai desztinációval kapcsolatos preferenciákra és attitűdökre Kiss Kornélia - Bogáromi Eszter - Michalkó Gábor// Budapesti
RészletesebbenTurizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság
Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenTájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről
Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február
RészletesebbenTájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről
Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére
RészletesebbenÖkoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban
Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus
RészletesebbenTÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK
A Balaton turizmusának alakulása a statisztikák tükrében Szerzők: Mester Tünde 1 Polgár Judit 2 Kiss Kornélia 3 Jelen tanulmány célja a Balaton turizmusának statisztikák alapján történő vizsgálata. Az
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenA humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten. Dr. Lipták Katalin
A humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Veszprém, 2014. november 28. Előadás felépítése
RészletesebbenA KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.
A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,
RészletesebbenAz elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában
Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában Tóth Géza Földi sokaságok, égi tünemények A statisztika a tudományok világában 2017. október 18. Vázlat Az elérhetőség fogalma Elérhetőség
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
RészletesebbenDATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére
DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria
RészletesebbenAz ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése
Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
RészletesebbenMagyarország szerepe a nemzetközi turizmusban
Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenPartium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei
Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Király Csaba Kárpát Régió Üzleti Hálózat Irodavezető, Nagyvárad Budapest, 2014 március 20 Fekvés: A Nyugati Szigethegység, a magyar
RészletesebbenA Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét 2018.10.18-19 Az észak-magyarországi városok központi szerepkörének változása a kiskereskedelemben, az ezredforduló után Készítették:
RészletesebbenTransdanube.Pearls. A Transdanube.Pearls projekt. bemutatása
Transdanube.Pearls Network for Sustainable Mobility along the Danube A Transdanube.Pearls projekt 2017. 05. 22. Ásványráró bemutatása Deák Máté (Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.) http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/transdanube-pearls
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenMotoGP 2009 Magyarország
Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenAZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma
MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről
Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenA magyarországi idegenforgalmi régiókról
DR. TÓTH GÉZA Bevezetés A magyarországi idegenforgalmi régiókról Hazánkban a területbeosztás új egységeként 1998-ban jelentek meg az idegenforgalmi régiók (28/1998. (V.13.) IKIM-rendelet, melyet a 4/2000
RészletesebbenAZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.
AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata
RészletesebbenÜdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%
1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei
RészletesebbenTöbb minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk
Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig Üdülési csekk 1982-ben vezették be Franciaországban a dolgozók megvásárolhatták (havi keresetük
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
RészletesebbenA szenior korosztály utazási szokásai
A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz
Részletesebben2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci
A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenA világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben
Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet
RészletesebbenMagyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése.
Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi 2010-2015 éves adatainak áttekintése Szerző hipotézise: A megbízható küldő országok vendégéjszaka növekedését felerősítik és eltorzítják a rövidtávú nem megalapozott
RészletesebbenDr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN
Dr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Vidékfejlesztés Olyan komplex tevékenység, amelynek a végső célja, hogy
RészletesebbenZöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.
Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenNádasy László. A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán
Nádasy László A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán Összefoglalás Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék laszlo.nadasy@uni-corvinus.hu A Bodrog
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenA turizmus aktuális kérdései Magyarországon
A turizmus aktuális kérdései Magyarországon Dr. Niklai Ákos alelnök, KEP elnök, Magyar Turizmus Zrt. II. Társadalmi Párbeszéd Fórum Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület Budapest, 2009. október
RészletesebbenTurizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály
Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenA magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.
A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez
RészletesebbenA magyar lakosság utazási szokásai
A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus
RészletesebbenAKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE
AKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE AKTÍV TURIZMUS FONTOSSÁGA AZ NTS 2030 ALAPJÁN 1747/2017. (X. 18.) Korm. Határozat a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 elfogadásáról Aktív turizmus -
RészletesebbenNégy napra megy nyaralni a magyar
Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek
RészletesebbenA turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén
2013/IV. pp. 1-8. ISSN: 2062-1655 Csapó János A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén Az elmúlt években számos kezdeményezés, civil, szakmai és politikai fórum
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI
Részletesebben2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői
202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2
tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A
RészletesebbenKérdőíves elemzés a Fecskepalotáról
Fecskepalota Szép Jelen Alapítvány Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról Készült az Erzsébet-program által kiadott kérdőív segítségével Készítette: Hegyi Bella 2014 1 Tartalomjegyzék Táblajegyzék... 2 1.
Részletesebbenkészítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából
Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából a támogatott tevékenységek megvalósításához kapcsolódó befektetés-ösztönzési stratégia megalapozó befektetési adatbázis készítette: RowanHill Global Befektetési
Részletesebben