A TÓTURIZMUS HELYZETE ÉS FEHLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Dr. Remenyik Bulcsú Dr. Tóth Géza Dr. Molnár Csilla 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TÓTURIZMUS HELYZETE ÉS FEHLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Dr. Remenyik Bulcsú Dr. Tóth Géza Dr. Molnár Csilla 1"

Átírás

1 A TÓTURIZMUS HELYZETE ÉS FEHLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Dr. Remenyik Bulcsú Dr. Tóth Géza Dr. Molnár Csilla 1 The present study aims to reveal changes of the roles in tourism and tourism development opportunities of lakes in Hungary. The two main objects of the study are to describe the changes in the role of lake tourism in Hungary and to illustrate the development opportunities of the sector. In the western part of Central Europe (Germany, Switzerland, Austria and Slovenia), lake tourism have already become a leading tourism product since the 1970s. Lake tourism was developing best on the bigger lake such as the Balaton, Tisza and Velencei lake became the most popular spots of lake tourism. Opportunities for future development are connected to tourism-ecological developments. Tourism-ecology presents analysis of tourism with a modern approach, which examines the tourism of areas along rivers from three aspects (human ecology, regional ecology, settlement ecology). Regional tourism builds connection with active tourism, human ecology does the same with ecotourism and settlement ecology is in contact with cultural and heritage tourism. Keywords: lake tourism, tourism ecology, ecotourism, culture tourism, natural tourism BEVEZETÉS A víz olyan természeti erőforrás, amely a világon mindenütt a legsikeresebb turisztikai desztinációk alapját jelenti (Mill Morisson, 1992). A tavak keletkezésüknél és fejlődésüknél fogva rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a turizmusban történő hasznosításukat meghatározzák (Cooper, 2006). A nagy kiterjedésű, nyugodt víztömeg látványa és hangulata, az élővilág, a háttértelepülések sokszínű természeti és kulturális értékei látogatók sokaságát vonzzák. A turizmus e terméke az érintett desztináció és a fejlesztések irányai függvényében egyaránt tartozhat a tömeg- és az alternatív turizmus tárgykörébe. A tanulmány célja, hogy bemutassa a szabadidős turizmus tárgykörébe tartozó tóturizmus szerepének változását és fejlesztési lehetőségeit Magyarországon. Közép-Európa nyugati felében főleg a német anyanyelvű országokban - a tóturizmus már az 1960-as évektől vezető turisztikai termékké vált Az 1960-as években felívelő téli tömegturizmus, a sielés aktív életmódra ösztönözte ezen országok lakosságát, míg a nyári időszakban a tóturizmus vált vezető termékké. A tóturizmus 4S-sel - Sailing (hajózás), Swimming (úszás), Summer (nyár), Surf (szörf) leírható termékei képesek voltak megszólítani szinte valamennyi korosztályt. A 1 Dr. Molnár Csilla egyetemi docens Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing Intézet, Turizmus Intézeti Tanszék 1

2 tavak környékén megvalósult szálláshelyfejlesztések nem igényeltek nagy beruházásokat, hiszen a vízpartok mentén főleg kempingek jöttek létre (Petykó, 2010), ahol a sátrazás és a lakókocsis turizmus vált divattá. Magyarországon a tóturizmus területén lévő tömegturisztikai fejlesztések 1963-tól indultak meg először a Balatonnál, amikor a turizmusipar politikai megítélése megváltozott. A rossz gazdasági helyzet, továbbá a szocialista országok (főleg Románia, Bulgária) sikeres tengerparti fejlesztései az állampárt vezetőit is változtatásokra ösztönözték. Hivatalos tétellé vált, hogy a turizmus alapelvévé kell tenni a nyugati beutazó forgalom, így a devizabevételek növelését (Rehák, 2011). Ennek érdekében 1964-ben egyszerűsítették a deviza és vámszabályokat, gyorsítottak a vízumkibocsájtás menetén, több országgal szemben vízummentességet vezettek be és javítottak az utasok devizaellátásán is. Az 1968-ban induló Új Gazdasági Mechanizmus a népgazdasági prioritások közé sorolta a turizmus fejlesztését, a tóturizmus az üdülőturizmussal együtt vezető turisztikai termékké vált Magyarországon. A 70-es évektől kezdődő két évtizedben a Balaton nemcsak a belföldi lakosok, de a hazánkba látogató külföldiek elsősorban a németek kiemelt desztinációjává vált. Az 1980-as évek közepére a Balaton part kezdett telítetté válni, a tó teherbíró képessége immár a határokat feszegette. A fenntarthatóság igénye egyre nagyobb szerepet kapott, így a fejlesztések másik két tavunk, a Velencei-tó és a Tisza-tó felé fordultak. Az 1990-es években nemzeti parkok sora jött létre a vizes élőhelyeken (a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park), a nemzeti parkok kezdték egyre inkább az ellenőrzésük alá vonni a számukra értékes területeket ben a Hortobágyi Nemzeti Parkot felvették a világörökségi listára, ezzel a Tisza-tó Madárrezervátum része is világörökségi védettséget kapott. A Fertő-Hanság Nemzeti Parknak nagy szerepe volt abban, hogy a Fertő-tavat 2001-ben kultúrtájként a világörökség részévé választották. Remélhetőleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közreműködésével a Balaton északi partja a megalakulóban lévő Balaton Geopark részévé válhat. A fenntartható turizmusfejlesztés jegyében az új húzótermékké az ökoturizmus és a falusi turizmus vált. 2

3 1. A TAVAK ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK LEHATÁROLÁSA, ELEMZÉSE A jelen tanulmányban vizsgált négy tó (Balaton, Fertő-tó, Tisza-tó, Velencei-tó) elemzése némi nehézségbe ütközik. Ennek az az oka, hogy a természetföldrajzi határokat igen nehéz megfeleltetni a közigazgatási határokkal. E probléma feloldására térinformatikai szoftver (ArcView ) segítségével azon településeket határoltuk le, melyek közigazgatási területének akár 1 négyzetkilométernyi része is az adott tó egy részét tartalmazza. A parttól távolabb elhelyezkedő településeket nem vettük figyelembe. Természetesen ezzel nem állítjuk, hogy e települések a partközelség hasznát ne élvezhetik, de ezzel az önkényes távolságkijelölést elkerüljük. A hivatkozott módszerrel vizsgálatunk során 75 települést határoltunk le, melyek több mint fele 1000 és 2000, illetve 2000 és 5000 fő közötti népességű. Az össznépesség viszonylatában e két kategória jelentősége némileg kisebb, s ekkor már előtérbe kerül a vizsgálati terület egyedüli főnél népesebb települése: Sopron. Összességében megállapíthatjuk, hogy a tavak által érintett települések meglehetősen zömében elaprózódottak (1.táblázat). 1. táblázat: A tavak által érintett települések népességnagyság szerint, (2010) Településnagyság A települések A települések Megoszlás, % kategóriák száma népessége Megoszlás, % , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 Összesen , ,0 Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján 3

4 2. A TÓTURIZMUS HELYZETE NAPJAINKBAN A következőkben a tavak által érintett települések néhány általunk fontosnak vélt indikátorát vesszük górcső alá. Kiindulópontként természetesen le kell szögezzük, hogy bár a tavakhoz tartozó települések összehasonlítása megtehető, az viszont nem, hogy az egyes társadalmi-gazdasági jelenségek alakulását, illetve folyamatait csupán a turizmus helyzetéhez kötődően magyaráznánk. Véleményünk szerint bár a jelenségek összekapcsolódnak, de azok háttere sokkal összetettebb. A Balaton 51 vizsgált településén a legfrissebb adatok szerint közel 147 ezer, a Fertő tónál fekvő 7 településen közel 66 ezer, a Tisza-tó 12 településén mintegy 28 ezer, s végül a Velencei-tó 5 településén közel 23 ezer fő lakott. A kutatási célterületek népességének változása ugyanakkor különböző: míg a Velencei- és a Fertő tavak esetében 2000-hez viszonyítva egyértelműen jelentős népesség növekedés történt, addig a Balatonnál csak stagnálásról, míg a Tisza-tó esetében csökkenésről beszélhetünk. A Velencei-tó, és a Fertő-tó környékére jelentős, a Balaton településeire mérsékelt, míg a Tisza-tóra egyértelműen az elvándorlás a jellemző az elmúlt évtizedben. A Tisza-tó környéke hasonlóan rossz helyzetben van a fejlettséget mutató két alapindikátor, a munkanélküliségi arány és az egy főre jutó jövedelem vonatkozásában is. Itt jóval magasabb a munkanélküliség, illetve alacsonyabb a fajlagos jövedelemszint, mint az országos átlag. A legkedvezőbb helyzetben munkanélküliség vonatkozásában a Fertő tó, míg a jövedelem tekintetében a Velencei-tó van (2.táblázat). 2. táblázat: A tavak által érintett települések néhány jellemző adata 1000 főre Egy főre jutó Tavak jutó Munkanélküliségi 2010 jövedelem, Lakónépesség Lakónépesség vándorlási (2011. jan 1.) (2000=100) egyenleg arány (2010) (országos ( ) átlag = 100) Balaton ,8 3,4 7,7 97,6 Fertő tó ,5 10,4 2,6 90,2 Tisza-tó ,5-8,0 16,8 74,5 Velencei-tó ,2 23,0 6,3 116,0 Ország ,9 8,9 100,0 4

5 összesen Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján Az egy főre jutó jövedelmet (1.ábra) érdemes tovább, részletesen is megvizsgálni, mivel belőle a térségek legfontosabb fejlettségi tendenciái kiolvashatók. A vizsgált négy térség közül egyértelműen a Velencei-tó a legfejlettebb, ráadásul itt láthatjuk a leggyorsabb fejlődést is (+15,2 százalékpont). Bár ebben a körben a legfejletlenebb a Tisza-tó térsége, mégis fejlődése 2000 és 2010 között majdnem elérte a Velencei tavat (+14,7 százalékpont). A Balatonnál inkább csak stagnálást láthatunk (+3,7 százalékpont), míg a Fertő-tónál a visszaesés igen jelentős (-17,6 százalékpont). Felmerül a kérdés, hogy ezek a fejlődési tendenciák milyen területi különbségek mellett mutatkoznak a tavaknál? Vizsgálatunkban a hazai tanulmányokban gyakran szereplő Hooverindexet alkalmaztuk (3.táblázat), ami 0-tól 100%-ig terjedő skálán azt fejezi ki, hogy az egyik vizsgált jellemző (jelen esetben a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem) mekkora hányadát kellene az egyes szakaszok települései között átcsoportosítani ahhoz, hogy megoszlása pontosan megegyezzen a másik vizsgált jellemző (jelen esetben népesség) települések közötti megoszlásával. Mivel eltérő nagyságú településcsoportokat vizsgáltunk, így az összehasonlíthatóság érdekében az egy területegységre eső eloszlásváltozását igyekeztünk mérni. Képlete: n xi fi h i = = 1, 2n ahol x i és f i két megoszlási viszonyszám (esetünkben az i-edik település népességének, illetve jövedelmének részesedése az adott szakasz össznépességéből, illetve összes jövedelméből), melyekre fennáll a következő két egyenlet: xi=100% és fi=100%. n a településszám. 5

6 1. ábra: A vizsgálati térségek egy főre jutó jövedelme az országos átlag százalékában, ,0 110,0 100,0 százalék 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 Balaton Fertő tó Tisza tó Velencei tó évek Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján Mint látható, az egy településre jutó területi különbségek mértéke a Tisza- és a Velencei-tónál a legmagasabb, ráadásul mindkettőnél a tendencia egyértelműen pozitív. A Fertő tó esetében ezzel szemben a viszonylag alacsony különbségek tendenciája negatív. A négy desztináció közül a Balaton térsége mutatja a legkisebb területi különbséget, melyek mértéke az elmúlt időszakban jelentősen nem változott. 3. táblázat: A vizsgált térségek Hoover indexei, Tavak Balaton 0,22 0,23 0,23 0,22 0,21 0,21 0,21 0,20 0,21 0,20 Fertő tó 0,55 0,52 0,54 0,47 0,43 0,41 0,42 0,35 0,33 0,27 Tisza-tó 0,84 0,92 1,02 1,11 1,17 1,17 1,19 1,13 1,05 1,00 Velencei-tó 0,73 0,79 0,63 0,76 0,86 0,94 0,88 0,90 1,11 1,01 Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján A térségek kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmát tekintve messze kiemelkedik a Balaton, hisz a hazai szálláshely kapacitás egynegyedét adó desztinációba csoportosul az 6

7 országos vendégéjszakák közel ötöde. Ráadásul e területen a leg piacképesebb, magasabb kategóriába sorolt szállodai férőhelyek száma is kiemelkedő hez viszonyítva a férőhelyek csak a Tisza tónál nőttek, míg a legjelentősebb visszaesés a Fertő-tónál látható (4.táblázat). 4. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek néhány jellemzője a vizsgált térségekben Tavak Vendégéjszaka (2010) Vendégéjsza Férőhely, Férőhely ka (2010) (2000=100) (2000=100) Balaton 18,9 78,2 26,2 94,2 Fertő tó 2,8 121,1 1,4 76,6 Tisza-tó 0,5 106,5 2,4 135,3 Velencei-tó 0,9 110,5 2,0 86,3 Összes település 100,0 106,5 100,0 99,6 Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján A tendenciákat vizsgálva megállapíthatjuk ugyanakkor, hogy 2000 és 2010 között csak a Balatonnál csökkent a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma, míg a többi térségben növekedés látható. A legjelentősebb gyarapodás a Fertő tónál történt (2.ábra). 2. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái a vizsgált térségekben, 2000=100 7

8 százalék Balaton Fertő tó Tisza tó Velencei tó Országos átlag évek Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján A a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről_és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. Rendelet elnevezés szerinti egyéb szálláshelyek (2009-ig magán-szálláshelyek) tekintetében a Balaton dominanciája még jelentősebb. Itt realizálódik a vendégéjszakák négytizede, illetve a férőhelyek fele hez ugyanakkor a férőhelyek itt és a Velencei-tónál csökkentek, míg a másik két tónál jelentős bővülés látható (5.táblázat). 5. táblázat: Egyéb szálláshelyek néhány jellemzője a vizsgált térségekben Tavak Vendégéjszaka, Vendégéjszaka, Férőhely, 2010 Férőhely, (2000=100) (2000=100) Balaton 39,7 67,9 50,7 76,8 Fertő tó 1,0 134,8 0,5 158,3 Tisza tó 1,2 205,6 2,1 188,2 Velencei-tó 0,7 16,4 1,2 85,0 Összes település 100,0 88,7 100,0 102,6 Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján A vizsgálati időszak alatt a kereskedelmi szálláshelyeknél tapasztaltakkal megegyező folyamatok zajlottak az egyéb szálláshelyek piacán is: a Balatonnál és a Velencei-tónál 8

9 jelentős csökkenés, a másik két térségben növekedés látható. A legjelentősebb gyarapodás mind a kapacitások, mind pedig a vendégéjszakák tekintetében a Tisza-tónál történt. Ennek oka véleményünk szerint egyrészt az egyre erősödő és hatékonyabbá váló, a termékfejlesztést és kommunikációt is magában foglaló Tisza-tavi marketing tevékenységben rejlik, másrészt természetesen a fogyasztói szokások megváltozása is ebbe az irányba hat. 3. TURIZMUSÖKOLÓGIA A TÓTURIZMUSBAN A turizmusökológia a tóturizmust három (humán-, táj- és településökológia) aspektusból vizsgálja. A nemzetközi szakirodalomban több szerző is foglalkozik a turizmus és ökológia kapcsolatrendszerével (Tyler-Dangerfield, 1999, Grgona, 2005), azonban a hazai szakirodalomban még nem terjedtek el ezek a kutatások. A humánökológia a társadalom és turizmus viszonyát, a tájökológiai rész a földterületek beépítettségét, a településökológia az urbanizációs folyamatok és a turizmus viszonyai közötti párhuzamot vizsgálja TÁJÖKOLÓGIA ÉS TURIZMUS KAPCSOLATA A tájökológiai vizsgálatok a földterületek beépítettségének változásait és a turizmus kapcsolatát elemzik. Kimutatható, hogy a tömegturizmus kialakulása után a táj teljesen átalakult, a műholdfelvételeken foltszerűvé váltak a megművelt mezőgazdasági területek, az erdővel borított térszínek. A térképek elemzésénél megfigyelhető, hogy a part menti változások a területen lezajló gyors urbanizációs folyamatok átalakították az infrastruktúrát és csökkentették a mezőgazdasági területek arányát. Az átalakulás formai tekintetben is rendkívül látványos, megnövekedett a települések beépített területe, a korábbi településközpontoktól általában távolabb kialakultak új, turisztikai funkciójú településrészek. A vízi-, vízparti turizmusra épülő idegenforgalom megjelenésekor a korábban nem közvetlenül az újonnan létrejött vízparton elhelyezkedő települések is közelebb húzódtak a tavakhoz (Radics, 2007). Egy 2003.évi kérdőíves megkérdezés szerint (Martonné Bodnár, 2003) a válaszadók egyöntetűen pozitív hatásként értékelték a tavaink partján megvalósuló kerékpáros-, vízi- és ökoturisztikai fejlesztéseket, a tóparti térségek kellemes környezetet biztosító üdülőközpontjainak kialakulását. A negatív hatások közül az infrastruktúra rossz állapotát, a szemetelést és a part menti ingatlanárak emelkedését emelték ki. A tó kialakításához kapcsolódóan természetesen a vízparton megjelentek a vízi turizmushoz kapcsolódó 9

10 létesítmények, amelyek általában a kialakított gátakon belül jöttek létre a strandok, mint új létesítmények elsőrendű célpontjai lettek a turistáknak TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA ÉS TURIZMUS KAPCSOLATA A településökológia területén a települések belső területeinek átalakulását elemeztük. A felméréseink szerint a turizmus által érintett városrészeknek a presztízse megnövekedett, míg a városrészek a turizmus által kevésbé érintett területeken elhanyagoltabbá váltak. A turisztikai funkció megjelenése azonban nemcsak a területhasználat átalakulását hozta magával, hanem az érintett települések belső struktúrájának megváltozását is. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a turisztikai célterületnek számító létesítmények, vendéglátóhelyek, a kikapcsolódást biztosító területek rendezettsége jelentős mértékben növekedett. Jellegzetességként írható le, hogy az üdülőfunkcióval jellemezhető területek fejlesztése mellett sokszor nem marad elég erőforrás a turisták által nem vagy csak ritkábban látogatott településrészek megfelelő fejlesztésére. Ezt bizonyítja, hogy az üdülőtelepek és turisztikai célpontnak számító településrészek esetében magasabb a megfelelően burkolt utak, járdák aránya, tehát a távolabb eső városrészek fejlesztésére nem marad elég önkormányzati forrás HUMÁNÖKOLÓGIA ÉS TURIZMUSRA VONATKOZÓ ELMÉLETEK VIZSGÁLATA. A társadalom és turizmus viszonyának kutatásakor azt vizsgáltuk, hogy az érintettek hogyan észlelik, és miként minősítik a turizmus fejlődése következtében tapasztalt változásokat. Az előbb hivatkozott megkérdezések kimutatták, hogy a helyi lakosok és a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek elfogadják a megnövekedett turistaforgalmat a településeken, azonban ellentételezésként az infrastrukturális fejlesztéseket hiányolják (utak, szeméttárolók kiépítése). Az itt nyaraló idősebb korosztály jelentős problémának tartja a zajszennyezést a parkolókhoz és a közutakhoz közeli területeken, valamint a nyári időszakban működő éjszakai szórakozóhelyeken. A középkorosztályt leginkább a horgászok és a vadkempingezők által okozott szemetelés zavarja. A horgászok egy jelentős része hagy hátra maga után szemetet, beleértve a kiürült műanyag csalis dobozt is, amelyet gyakran lehet látni a horgászhelyeken, vagy a víz tetején úszva. A megkérdezett természetvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint a fenntartható turizmusfejlesztésnél figyelembe kell venni a tavainkat, mint potenciális vízbázist is. A szennyvízhálózat fejlesztésével a szennyvíz 10

11 elvezetése megoldott a hétvégi házaknál és a települések nagy részén (fontos lenne a teljes csatornázottság megteremtése). Közvetlen veszélyt jelentenek a fürdőzők testéről a vízbe kerülő napozószerek, amelyek a víz felszínén vékony filmréteget alkotnak, ez a réteg csökkenti a víz oxigénfelvevő, oxigénátadó képességét, és ez rontja a vízi élőlények életfeltételeit. A Tisza-tónál a vadkempingezés mellett a legnagyobb problémaként az engedélyezett jet-ski motorcsónak-használatot jelölték meg, az üzemanyag szennyezi a tó vizét és károsítja élővilágát, ugyanakkor a motor keverő hatása megkönnyíti az oxigén bejutását a víz mélyebb rétegeibe, s növeli a víz oldott oxigéntartalmát. 4. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A TÓTURIZMUS TERÜLETÉN, A TURIZMUSÖKOLÓGIA ALAPJÁN A tóturizmus fejlesztési lehetőségei között mind a négy tavunknál a kerékpáros turizmus és a vízi turizmus prioritást élveznek. A kerékpáros turizmus egyre kedveltebbé válik Európában még olyan országokban is, ahol a kapcsolódó infrastruktúra kevésbé kiépített. A Happy Bike és Magyar Kerékpárosklub vonatkozó kutatásai és előrejelzései alapján megállapítható, hogy a turizmus e formája iránt hazánkban is nő a kereslet és egyre inkább a minőség irányába tolódik. Peeters (Peeters et. al. 2007) kutatásai szerint évente közel 2,8 milliárd kerékpáros turisztikai utazást, kirándulást bonyolítanak le a Kontinensen. A legalább egy éjszakát a felkeresett területen eltöltő kerékpárosok száma 25,6 millió körüli, ami az összes EU tagállamok lakói által generált turisztikai célú utazás 3%-át Az EuroVelo jelentése szerint ( az egynapos kiránduló utakon az átlagos fejenkénti költés európai átlaga 16, a többnapos utazásoké fejenként 350 körül alakul napjainkban. A kerékpáros nyaralások átlagos fejenkénti napi költése 53.36, melynek kb. 40%-át szállásra, 30%-át ételre és italra, további 30%-át pedig más szolgáltatásokra (vásárlásra, közlekedésre, programokra) fordítják. Az Európai Uniós pénzügyi támogatásoknak köszönhetően lassan a tavaink körüli kerékpár úthálózat lassan kiépül és a nagy európai útvonalakhoz (EUROVELO-hálózat) való csatlakozás is megvalósul. A kerékpáros turizmus vendégkörén belül Magyarország nagy tavainál is érdemes figyelemmel lenni annak valamennyi formájára, így a turisztikai élmény integrált részét képező hagyományos kerékpáros turizmusra, a kerékpáros nyaralásra, melynek során a kerékpározás, mint kedvelt kikapcsolódási forma motivál az utazásra, körtúra, csillagtúra vagy vándortúra formájában (a tó körülkerékpározása) a hosszabb távú kerékpáros utakra (ez esetben például a Balaton és a Velencei-tó közös fejlesztése is megvalósulhat) illetve a 11

12 kerékpáros eseményekre (versenyek, teljesítmény túrák), továbbá kerékpáros tematikus utakra is. Az infrastrukturális beruházások mellett természetesen a kerékpáros szálláshelyek (Bed&Breakfast Hotelek), szervizek és kölcsönző állomások, megálló- és tárolóhelyek, kulturális programok és természeti látványosságok, kerékpáros események fejlesztése is fontos, amit hatékony marketing tevékenységgel köztük a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő minősítési- és tájékoztatási rendszer kiépítésével - kell a turizmus nemzetközi piacára vinnünk. A nemzetközi tapasztalatok alapján egyre inkább jellemző egyéb szabadidős tevékenységek összekapcsolódása a kerékpáros turizmussal. Ilyenek például a geocaching, a bobozás, a kaland-pályák és a vizsgálati célterületek fejlesztése szempontjából fontos vízi turizmus. Utóbbin belül megfontolandó lehet olyan programok kialakítása, melynek során vízi, természetjáró- és evezős túrákkal kapcsolható össze az utazás. További kapcsolódási lehetőséget jelenthet a gasztro- és borturizmus (nagy tavaink környékén számos borút található), a rurális- és az örökségturizmus. A másik továbbfejlesztésre alkalmas termékké a vízi turizmus válhat. A hajózás legnagyobb lehetőségei a kirándulóhajók, a rendezvényhajók és esetlegesen az üdülőhajók vonatkozásában rejlenek. E téren a Balatonnál jelentős fejlesztések valósultak meg az elmúlt években, a többi desztinációban ugyanakkor a lehetőség még adott. A sportcélú hajózásba tartozik a vízisízés és a jet-ski. Ezek egy-egy szűkebb területhez kötődnek, általában a hajó tárolására, vagy vízrebocsátására alkalmas kikötő környékén jellemzőek. A horgászturizmushoz kapcsolódó vízi turizmusban a horgászok három lehetőség közül választhatnak: horgászhatnak partról, evezős csónakból, a Tisza-tónál motorral hajtott csónakból is. Mivel a horgászat sikerében jelentős szerep jut a helyismeretnek is, a horgászok többsége ragaszkodik a bevált helyekhez, ez is oka lehet, hogy a horgászturizmusra a csillagtúra jellegű, egy kikötőből induló, és oda visszatérő mozgás a jellemző (Füstös, 2009). Fejlesztésénél fontosak a parti vagy part közeli horgász-barát szálláshelyek és megfelelő minőségű vendéglátóhelyek, a kiépített kikötők, a jól felszerelt horgászboltok és a képzett túravezetők. Bár profi, megszállott horgászoknak egyéb kapcsolódó szolgáltatások nehezen adhatók el, érdemes figyelembe venni, hogy gyakran érkeznek családdal, akiknek a kikapcsolódási- és szórakozási lehetőségei meghatározóak lehetnek a helyszín kiválasztásakor. Vizsgálatba vont nagy tavaink mindegyikéről elmondhatjuk, hogy a halállomány jó, a divatos hazai- és a külföldi horgászmódszerek szinte mindegyike alkalmazható. Szűk keresztmetszetet főleg a víz megközelíthetősége (nádasok, hosszan beépített partszakaszok, és a szabályozatlanság (pl. betartható és betartatható horgászrend, halak megtartása és elvitele) miatt a más vendégekkel való konfliktusok, továbbá a sokszor 12

13 rendezetlen tulajdonjogok jelentenek. A turizmus e terméke esetében a felsoroltakon túl különösen a különböző horgász-csoportok eltérő igényeire és a vízterület adottságaira fókuszáló termékfejlesztés és a termékspecifikus tájékoztatást magában foglaló, hatékony marketing tevékenység vezethet sikerre.. Az egyes prioritások területén természetesen különbségek is kimutathatóak, hiszen míg a kulturális- és örökségturizmus a Balatonnál jelentősebb, addig az ökoturisztikai fejlesztésekben a Fertő- és a Tisza-tó vezet. KÖVETKEZTETÉSEK A magyarországi tóturizmus perspektíváit vizsgálva kimutatható, hogy a turisztikai terméken belül tavaink közül a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó és a Fertő-tó turizmusa a meghatározó. A tóturizmus az 1990-es években elvesztette vezető szerepét a turisztikai termékek rangsorában és jelenleg is az egészség- és a kulturális- és örökségturizmus mögött található. A turizmus szakmán belül a Balaton (Rátz-Vízi 2004, Rátz-Michalkó 2008) és a Tisza-tó turizmusának (Dávid 2003, Dávid 2005, Michalkó 2005, Dávid-Michalkó 2008) a kutatása került előtérbe. A tóturizmus további vizsgálatának lehetőségei a turizmusökológiai kutatásokhoz kötődnek (Dávid-Vargáné Csobán 2010, Dávid-Baros-Patkós-Tuohino 2012). 5. IRODALOM Dávid, L. Michalkó, G. (Szerk.), (2007) A Tisza-tó turizmusa. Magyar Turizmus Zrt., Budapest, pp Dávid, L. Baros, Z. Patkós, Cs. Tuohino, A. (2012) Lake Tourism and Global Climate Change: an integrative approach based on Finnish and Hungarian case-studies. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 2012/1. (in print) Dávid, L. Vargáné Csobán, K. (2010) A turizmus ökológiai alapú fejlesztése. Turizmus, környezet, fenntartható fejlődés. Regionális Turizmuskutatás Monográfiák 2., Gyöngyös. Dávid, L. Michalkó, G. (2008) A Tisza-tó turizmusa. Magyar Turizmus Zrt., Budapest. Dávid L. (2005) The Connection Between Lake Tourism and Regional Development along the River Tisza in Hungary, with Special Regard to the Improvement of Vásárhelyi Plan. China International Lake Tourism Forum, Hangzhou Thousand-Island Lake, China, pp Grgona, J. (2005) Tourism and Ecology. Annals of DAAAM&Proceedings. London. 13

14 Martonné, Erdős K. Bodnár, R. (2003) A turizmus és környezet kölcsönhatásai a Tisza-tó példáján. In Csorba P. szerk.: Környezetvédelmi mozaikok. Debrecen. pp Michalkó, G. (2005) A Tisza-tó turisztikai potenciálja. Földrajzi Értesítő, LIV. Évf füzet pp Mill Robert Christie & Morrison Alastair M. (1992) The Tourism System. An Introductory Text. Second Edition. Prentice-Hall International Editions. Petykó, Cs. (2010) A kempingturizmus fejlődése 1964-től napjainkig. PhD-disszertáció. Pécs. Radics, Zs. (2007) A Tisza-tó településeinek turisztikai fejlődése és átstrukturálódása. In: Rátz, T. Michalkó, G. (2008) A Balaton turisztikai miliője: a magyar tenger sajátos atmoszférájának turizmusorientált vizsgálata. Turizmus Bulletin. XI. évf., 4. sz. pp Rátz, T. Vizi, I. (2004) The impacts of global climate change on water resources and tourism: the responses of Lake Balaton and Lake Tisza. In: Matzarakis, A. de Freitas, C. R. Scott, D. (eds.): Advances in Tourism Climatology. Ber. Meteor. Inst. Univ. Freiburg, Nr. 12, pp Rehák, G. (2011) Turizmuspolitika Magyarországon. PhD-disszertáció. Debrecen. Tyler, D. Dangerfield, J. M. (1999) Ecosystem Tourism, a resource based philosophy for ecotourism. Journal of Sustainable Tourism. 7(2). London, pp

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol,

Részletesebben

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata 4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján

A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján Bálint Dóra tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete MRTT XV. Vándorgyűlés

Részletesebben

ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN

ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN 2010-2016 Dr. Kóródi Márta - Kalmárné Rimóczi Csilla Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kar Turizmus-Vendéglátás Tanszék Szolnok

Részletesebben

Molnár Csilla: Health tourism in Hungary: history, its revaluation and tendencies Journal of Tourism Changes and Trends 3.2.2010. pp. 101-114.

Molnár Csilla: Health tourism in Hungary: history, its revaluation and tendencies Journal of Tourism Changes and Trends 3.2.2010. pp. 101-114. PUBLIKÁCIÓS LISTA I. FOLYÓIRATCIKK: I/1. Magyar nyelvű hazai lapban: Molnár, Cs. Tóth, G. Kincses, Á.: A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-: Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása. Turizmus

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Fenntartható turizmusfejlesztés a Tisza-tónál

Fenntartható turizmusfejlesztés a Tisza-tónál 465 Fenntartható turizmusfejlesztés a Tisza-tónál REMENYIK BULCSÚ Kulcsszavak: fenntartható turizmus, területfejlesztés, ökoturizmus, Tisza-tó. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása Pókos Katalin Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tihany, 2007. október 19. Balaton turizmusa számokban 2007. I-VII.

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

A turizmus fejlődésének következményei

A turizmus fejlődésének következményei A turizmus fejlődésének következményei 2018. 10. 04 http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/00_06/r-21.htm a turizmus leginkább kedvező és leginkább kedvezőtlen hatásai Siófokon http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/00_06/r-21.htm

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A prezentáció felépítése. Gyermek a tájban

A prezentáció felépítése. Gyermek a tájban Gyermek a tájban A gyermekkori utazási élmények hatása a Balatonnal mint turisztikai desztinációval kapcsolatos preferenciákra és attitűdökre Kiss Kornélia - Bogáromi Eszter - Michalkó Gábor// Budapesti

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A Balaton turizmusának alakulása a statisztikák tükrében Szerzők: Mester Tünde 1 Polgár Judit 2 Kiss Kornélia 3 Jelen tanulmány célja a Balaton turizmusának statisztikák alapján történő vizsgálata. Az

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Turisztikai desztinációk és a TDM

Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan

Részletesebben

A humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten. Dr. Lipták Katalin

A humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten. Dr. Lipták Katalin A humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Veszprém, 2014. november 28. Előadás felépítése

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában

Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában Tóth Géza Földi sokaságok, égi tünemények A statisztika a tudományok világában 2017. október 18. Vázlat Az elérhetőség fogalma Elérhetőség

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei

Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Király Csaba Kárpát Régió Üzleti Hálózat Irodavezető, Nagyvárad Budapest, 2014 március 20 Fekvés: A Nyugati Szigethegység, a magyar

Részletesebben

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét 2018.10.18-19 Az észak-magyarországi városok központi szerepkörének változása a kiskereskedelemben, az ezredforduló után Készítették:

Részletesebben

Transdanube.Pearls. A Transdanube.Pearls projekt. bemutatása

Transdanube.Pearls. A Transdanube.Pearls projekt. bemutatása Transdanube.Pearls Network for Sustainable Mobility along the Danube A Transdanube.Pearls projekt 2017. 05. 22. Ásványráró bemutatása Deák Máté (Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.) http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/transdanube-pearls

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyarországi idegenforgalmi régiókról

A magyarországi idegenforgalmi régiókról DR. TÓTH GÉZA Bevezetés A magyarországi idegenforgalmi régiókról Hazánkban a területbeosztás új egységeként 1998-ban jelentek meg az idegenforgalmi régiók (28/1998. (V.13.) IKIM-rendelet, melyet a 4/2000

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig Üdülési csekk 1982-ben vezették be Franciaországban a dolgozók megvásárolhatták (havi keresetük

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése.

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése. Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi 2010-2015 éves adatainak áttekintése Szerző hipotézise: A megbízható küldő országok vendégéjszaka növekedését felerősítik és eltorzítják a rövidtávú nem megalapozott

Részletesebben

Dr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN

Dr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Dr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Vidékfejlesztés Olyan komplex tevékenység, amelynek a végső célja, hogy

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Nádasy László. A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán

Nádasy László. A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán Nádasy László A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán Összefoglalás Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék laszlo.nadasy@uni-corvinus.hu A Bodrog

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet

Részletesebben

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon A turizmus aktuális kérdései Magyarországon Dr. Niklai Ákos alelnök, KEP elnök, Magyar Turizmus Zrt. II. Társadalmi Párbeszéd Fórum Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület Budapest, 2009. október

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai

A magyar lakosság utazási szokásai A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus

Részletesebben

AKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE

AKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE AKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE AKTÍV TURIZMUS FONTOSSÁGA AZ NTS 2030 ALAPJÁN 1747/2017. (X. 18.) Korm. Határozat a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 elfogadásáról Aktív turizmus -

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén

A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén 2013/IV. pp. 1-8. ISSN: 2062-1655 Csapó János A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén Az elmúlt években számos kezdeményezés, civil, szakmai és politikai fórum

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról

Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról Fecskepalota Szép Jelen Alapítvány Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról Készült az Erzsébet-program által kiadott kérdőív segítségével Készítette: Hegyi Bella 2014 1 Tartalomjegyzék Táblajegyzék... 2 1.

Részletesebben

készítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából

készítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából a támogatott tevékenységek megvalósításához kapcsolódó befektetés-ösztönzési stratégia megalapozó befektetési adatbázis készítette: RowanHill Global Befektetési

Részletesebben