Drégelypalánk. Drégelypalánk címere. Közigazgatás. Nógrád. község. Népesség. 72,13 fő/km². Földrajzi adatok. 22,18 km².

Átírás

1 Drégelypalánk Drégelypalánk címere Közigazgatás Ország Régió Megye Kistérség Rang Magyarország Észak-Magyarország Nógrád Balassagyarmati község Irányítószám 2646 Körzethívószám 35 Népesség Teljes népesség 1600 fő (2008. január 1.) Népsűrűség 72,13 fő/km² Földrajzi adatok Terület 22,18 km² Elhelyezkedése é. sz k. h Drégelypalánk: község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.

2 Fekvése A Börzsöny északi lejtői és a kanyargós Középső-Ipoly mocsári árterei, égeres láperdői közt települt, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Ipoly-völgyi Természetvédelmi Területen, az E 75-ös számú nemzetközi főút mentén. Vára egy 444 méter magas andezitkúpon épült. A szlovákiai Ipolyhídvéggel, s a folyó bal partján települt Ipolyvecével, Nagyoroszival és Honttal szomszédos falut a vidék paleolit lelőhelyeként is számon tartják. A népi hiedelem szerint valaha errefelé óriások is tanyáztak, s a környező hegyekben, a várromoktól nem messze, az Óriás-kőnek nevezett sziklánál nyomaik is felfedezhetők. Története Drégely és Palánk hajdan két község volt. A községen keresztülvezető patak képezte a határt közöttük. Drégely már az Árpádok korában létezett, míg Palánknak csak századokkal később vetették meg az alapját. Drégely nevét 1274-ben Drágul vagy Dráguly, később Dragoly, 1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik az oklevelek. Egy későbbi rézmetszeten Trigell néven szerepel ból származó királyi dekrétum Dréghely et említ. Ez a szó kiváló és alkalmas helyet jelent. Ezt a nevet valószínűleg a vár alapítóitól kapta, akik a nagyszerű építmények és a várat körülvevő kellemes benyomást keltő hegyek miatt nevezhették el így ban, Bethlen Gábor újabb Habsburg ellenes hadjárata során Drégelypalánkig jutott el, itt várta Murtéza pasa és Ernst von Mansfeld csapatait, akit Wallenstein üldözött. Wallenstein szembekerült az erdélyi sereggel, amelyet a fejedelem vezetett, aki azonban megrettent a szembenálló Wallensteintől, és átadta a sereg vezérletét Petneházy Istvánnak, aki inkább az elvonulást javasolta Bethlennek: így az erdélyi seregek az éj leple alatt elvonultak Drégely alól. Drégely vára Drégelypalánk a Borovszky - Hont vármegye és Selmecbánya monográfiában - Drégely vára fent Palánk lent.

3 Drégely vára légifotón Drégely várának romjai 2006-ban Várról elsőként 1308-ban történik említés, történelmi jelentősége a török betörések korában vette kezdetét. A mohácsi vész után ide menekült Várady Pál esztergomi érsek, majd később a király állandó helyőrséget tartott itt ben, amint az az érsek panaszából kitűnik, Szapolyai török, rác és magyar katonái Drégely mezővárosát felégették és a lakosok marháit elhajtották. Esztergom és Nógrád eleste után Várady Pál a jobbágy származású Szondi Györgyöt nevezte ki a Drégelyi-uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává. Az országgyűlés 1546-ban ugyan elrendelte a végvárak megerősítését, a munkálatok azonban elmaradtak ben Drégely vára nagyon gyenge volt. Ráadásul falait 1549-ben egy villámcsapás megrongálta, amely felgyújtotta a puskaporos raktárt is. Ezáltal a vár szerkezetében jelentős károkat szenvedett. Amikor Ali budai pasa a hont vármegyei várak ellen vonult, Drégely vára igen rossz állapotban volt. Az itt állomásozó helyőrség összesen 80 katonából állt, melyhez járult még a király által felfogadott 40 zsoldos és Selmecbánya 26 katonája. A vár építésére és megerősítésére még 1552-ben sem történt megfelelő intézkedés. A legelhanyagoltabb állapotba pont akkor jutott, mikor már a török támadás közvetlenül fenyegetett. Szondi és tisztjei sürgették a vár kijavítását és kellő felszerelését, ám I. Ferdinánd ezirányú rendelkezéseinek alig kelt foganatja a kamara nehézkes ügyvitele miatt. Drégely várának történelmi küldetését a kényszerűség rótta rá, akkor amikor július 6- án Ali pasa főnyi hadseregével megérkezett a vár alá. A sereg két hadosztálya kb ember ott ütött tábort, a harmadik hadosztály Ipolyság és Balassagyarmat felől zárta körül a várat. Drégely 1544 óta végvár volt és a végvári vitézeknek innen kellett védeniük az Ipolyon túli gazdag bányavárosokat. Szondi György és emberei négy napon át példamutató vitézséggel, halálra elszánt bátorsággal védekezett a túlerővel szemben. Erről a négy napról költők, írók évszázadok után is feledhetetlenül szép sorokat írtak. Drégely emléke és példája egyike lett az önfeláldozó hazafiságnak és bátor helytállásnak.

4 Drégelynek rommá lőtt várát a hódítók nem használhatták többé, és nem is építették újjá, 1575-ben azonban a Nógrád-drégelyi, esztergomi és szécsényi bégek Drégely község temploma körül árkot ástak, és erős palánkvárat építettek oda kb. kétezer lovas számára. Ez az eleinte Új-Drégelynek, később Palánknak nevezett erőd volt a környékbeli portyázások kiindulópontja. A vár mai állapota A török korszak után, a 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Teszári Károly a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, 2002-ig 711 köbméter fal épült meg. A várat, mint történelmi jelentőségű turisztikai látványosságot, évente ezrek keresik fel. További látnivalók A Szondi-szarkofág Barokk templom: itt őrzik Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét. Szentháromság-szobor: az 1762-es pestisjárvány emlékére emelték. Szondi-park Szondi-szarkofág Szondi-emlékszoba

5 Jeles szülöttek, híres drégelypalánkiak Drégelypalánk jeleseit említve Szondi Györgyről (?-1552) illik először szólnunk. Bár nevét már eddig is sokszor említettük, hadd mondjuk el, hogy Életrajzi Lexikonunk szerint Szondi nem nemes, hanem valószínűleg valamelyik mezővárosi polgárcsalád sarja től Drégely várának kapitánya. Származási helyével, nevének eredetével és írásmódjával kapcsolatban többféle elmélettel, felvetéssel találkozhatunk, s életéről is sok-sok mende-monda maradt fenn. Egy biztos csak: hitében, elszántságában sem-mi sem rettentette meg hősünket attól, hogy életét áldozva hazájáért, másoknak is példát mutasson hitből, hazafiságból és emberségből. A XVII. században élt református egyházi íróról, Drégelypalánki Jánosról, sem tudunk sok pontos biográfiai adatot. Annyi biztos, hogy Palánkról indulhatott teológiai tanulmányainak folytatására Debrecenbe; a tiszántúli kerület tudós lelkésze volt, aki több latin nyelvő mővet írt és adott ki. Horváth Jenő ( ) altábornagy, katonai író, az MTA levelező tagja Dré-gelypalánkon született. ő indította a Hadtörténeti Könyvtárat és a Hadtörténeti Közle-mények címő folyóiratot. Több önálló mőve jelent meg, többek közt 1896-ban a Hadi krónika közt a község plébánosa volt Nádasdy Ferenc, a későbbi váci püspök és kalocsai érsek, aki vezetni kezdte Palánkon a Historia parochiatet. E faluból származik Botka Valéria, aki hosszú időn át a Magyar Rádiónál és Televíziónál a Gyermekkórus karnagyaként működött. Széles József kanonok, bécsi káplán (1925), a helybéli templom s a magyarság jótevője. A falu szülötte még dr. Balogh István (1924), egyetemi tanársegéd, szülész-nőgyógyász szakorvos és dr. Boda László (1929) teológia professzor, egyházi író, a torinói lepel egyik kutatója.

6 Szállás Kemencés Vendégház Összes férőhely: 8 fő Cím: 2646 Drégelypalánk, Vasút u Tel: (35)