2013. szeptember 1. ZSÁMBÉKI ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA. Összeállította: Kovács Mária igazgató Zsámbék, Honvéd u. 4.

Átírás

1 2013. szeptember 1. ZSÁMBÉKI ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. Összeállította: Kovács Mária igazgató [ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ]

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Jogszabályi háttér A szabályzat hatálya Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése, az intézmény általános jellemzői Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Az intézmény vezetője Az igazgatóhelyettesek jogköre és felelőssége A vezetők helyettesítési rendje Az intézményi közösségek jogai, kapcsolattartásuk A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása A szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje Intézményi tanács Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek Fegyelmi bizottság A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Oktató-nevelő munkával összefüggő teendők, megbízatások, tisztségek Pedagógusok munkájának értékelési alapelvei, szempontjai A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)... 44

3 24. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működési rendje A tanítási napok rendje Az intézmény munkarendje A tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai könyvtár működési rendje A tanulói jogviszony és a távolmaradás igazolása A tanulók jutalmazásának elvei: A dicséret, a jutalmazás a nevelés alapvető eszköze Fegyelmező intézkedések Az oktató-nevelő munkával és az ezzel összefüggő egyéb munkatevékenységekkel kapcsolatos belső ellenőrzések rendje Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása A tankönyvellátás rendje A reklámtevékenység szabályai Záró rendelkezések Elfogadó nyilatkozatok Mellékletek... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4 Szervezeti és működési szabályzat 1. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskola, 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: ) határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. 2. Jogszabályi háttér A szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet 4

5 További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény az illetékekről szóló évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OMrendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM-rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet 5

6 az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya A Zichy Miklós Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács előzetesen véleményezi. Az Intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás során a jogszabályban meghatározottak szerint a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési/véleményezési jogot gyakorol. Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteivel együtt az intézmény fenntartójának, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Hatálybalépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása az Intézmény minden tanulójára, alkalmazottjára és szerződéses jogviszonyban álló munkatársára kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a szervezeti és működési szabályzatot mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, tanulója, valamint azok szülei megtekinthetik az intézmény könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, illetve az intézmény hivatalos honlapján, a címen. A szervezeti és működési szabályzat egy példánya a nevelőtestületi szobában is elhelyezésre kerül. Az intézményigazgató minden évben a jövendő elsős tanulók szüleit szóban tájékoztatja az általános iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, a működés rendjéről. Az Intézmény házirendje minden csoportszobában, osztályteremben megtalálható. Minden új tanulónak, szülőnek beíratáskor átadják. Információ az alapdokumentumokról az intézményigazgatótól, az intézményigazgató helyettesektől kérhető. Az intézmény egy nevelési évre, tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, és a szülők számára Iskolai naptár címmel egy rövidített eseménynaptárt ad közre. 6

7 3. A szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, betartása és betartatása feladata és kötelessége az intézmény vezetőjének, minden pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató - munkáltatói jogkörben eljárva eljárást indíthat, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés hozható, illetőleg fegyelmi büntetés szabható ki, a szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. A szabályzat szeptember elsején lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző. 4. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése, az intézmény általános jellemzői 1. Az intézmény hatályos alapító okiratát Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mint fenntartó határozattal fogadta el. 2. Név: Zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskola (2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.). 3. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 4. Működtető: Zsámbék Város Önkormányzata /2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4./ a Zichy Miklós Általános Iskola (30/1 hrsz.-ú, 5324 m 2,) belterületi felépítményes ingatlannak és annak felszereltségével együtt a működtetője. 5. Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége 1-8. évfolyam rendszeres oktatása, és az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás. Feladata továbbá a német nemzetiségi nyelvoktatás, a különleges gondozás keretében nyújtott ellátás, integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, fejlesztő és felzárkóztató oktatása. 6. Az intézmény alaptevékenységén belüli kisegítő, kiegészítő tevékenységként az Ámr. rendelkezései alapján végzi a napközi otthoni és tanulószobai ellátást, diáksportot, valamint az alaptevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenységeket. 7. Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat. 8. Az intézmény székhelye: 2072 Zsámbék, Honvéd u Az intézmény telephelye: 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. 7

8 Az intézmény szervezeti felépítése a következő: Az iskolát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az iskolán belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az iskolán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. 10. Az intézmény önállóan jogi személy. 11. Felügyeleti szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Budakeszi Tankerület Igazgatója) 12. Működtető szerv: Zsámbék Város Önkormányzata 13. Az intézményt az intézményvezető képviseli. 14. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző Zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskola 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. OM:

9 Körbélyegző Zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskola 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. OM: (középen a Magyar Köztársaság hivatalos címerével) Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak: Intézményigazgató Intézményigazgató helyettesei Iskolatitkár Osztályfőnök (az osztályfőnök kizárólag osztályfőnöki adminisztráció során, az intézmény titkársági irodájában). 15. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. 16. Az intézményvezetői megbízást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.) 17. Az intézmény vezetőjének kinevezését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a megbízást 5 évre határozott időtartamra határozhatja meg. 18. Az intézményvezető helyettesei, felsős, alsós igazgatóhelyettesek, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. 19. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. 20. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az intézményvezető az alkalmazotti munkaköri leírásában határozza meg. 9

10 Szakfeladatok: Megnevezés Száma január évfolyam rendszeres oktatása, az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelésoktatás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók: testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, fejlesztő és felzárkóztató oktatás (dyslexia, dyscalculia, dysgráphia, érzékszervi fogyatékos) német nemzetiségi oktatás nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) napközi otthoni, tanulószobai ellátás általános iskolai napközi otthoni nevelés általános iskolai tanulószobai nevelés diáksport egyesületek tevékenysége diáksport egyesületek tevékenysége

11 5. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 1. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az intézmény élén intézményvezető áll, az intézményvezetés tagjai az intézményvezető és helyettesei. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését. 3. Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. 4. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. 5. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: - pedagógusok. 6. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról, valamint hetente a nevelőtestület részére munkaértekezletet tart. Szükség esetén rendkívüli értekezleteket hívhat össze az intézmény vezetője. 7. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. 8. A nevelőtestület ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. 9. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten ha jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 10. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre ha jogszabály másként nem rendelkezik a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 11. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. 12. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség, (tagjai: alsó tagozatban tanítók) gyógypedagógiai munkaközösség, (tagjai: a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok) 11

12 felsős munkaközösség, (tagjai: felső tagozatban tanítók) szakmai munkaközösségek humán-művészeti, természettudományi, idegen nyelvi, sport- és szabadidő munkaközösség. 13. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg 3 évre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. Szakmai munkaközösségek Humán munkaközösség szakkör műveltségi versenyek, vetélkedők iskolai ünnepélyek, megemlékezések felkészítés a tanulmányi versenyre továbbképzések Idegen nyelvi munkaközösség felkészítés a tanulmányi versenyre idegen nyelven tartott karácsonyi műsor nyelvi tábor szervezése európai uniós projekteken való részvétel külföldi cserekapcsolatok szervezése, külföldi diákok fogadása továbbképzések Természettudományi munkaközösség tanulmányi versenyekre felkészítés a tárgyi (eszköz-) fejlesztés, módszertani segítség szakkörök továbbképzések Sport- és szabadidő munkaközösség fakultatív sportágak a sportkör tevékenysége iskolai és iskolán kívüli versenyek, bajnokságok 12

13 Pszichológus, feladata különösen: a nevelő, oktató, gondozó munka segítése, tanácsadás, folyamatos konzultáció az iskolai munkáról, preventív feladatok, mentálhigiénés programok kidolgozása, szülőkkel való kapcsolattartás (ennek érdekében heti rendszerességgel fogadóórát tart), korrekciós feladatok, a tanuló fejlődésének nyomon követése, beiskolázás, átmenetek kritikus szakaszai előtti előzetes szűrés, orientálás, tanulási és magatartási zavarok korrekciójára irányuló fejlesztőprogramok meghonosítása, továbbtanulással kapcsolatos vizsgálatok. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, feladata különösen: az intézményegységekben folyó gyermekvédelmi munka összefogása, segítése, általános prevenciós tevékenység, mentálhigiénés programok szorgalmazása, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek felmérése, nyilvántartása, tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak, szociális ellátások számbavétele és intézése az iskolában, együttműködés pedagógusokkal, diákönkormányzattal, szülőkkel az intézményigazgató intézkedése szerint jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé. Tevékenységéről beszámol az igazgatónak. Rendszergazda /Oktatástechnikus, feladata különösen: az intézményi szintű programok, valamint rendezvények technikai feltételeinek biztosítása, javaslat összeállítása a műszaki, technikai eszközök fejlesztésére, szükség esetén a selejtezésre, hang- és videofelvétel készítése az intézmény szakmai munkájához, videofilm készítése az intézmény tevékenységéről, szabadidős rendezvényeiről, tanórák segítése KIR3 program kezelése. Iskolatitkár, feladata különösen: központi iktatás és irattározás, postázás, az igazgatóhoz tartozó adminisztráció ellátása, tantestületi, alkalmazotti közösségi értekezletei jegyzőkönyveinek vezetése, közreműködik az igazgató személyzeti feladataiban, kezeli a közalkalmazotti alapnyilvántartást és a személyi anyagokat, közreműködik az, közalkalmazotti szabályzat, továbbá az iratkezelési, adatkezelési belső szabályzatok elkészítésében és gondozásában, KIR3 program kezelése, számlák előkészítése a KIK felé, ellátmány kezelése. 13

14 6. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai Az intézmény alaptevékenységei Alapfeladatai: általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás, német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása, sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) a könyvtár működtetése. Az intézményi jogosítvány: általános iskolai bizonyítvány kiállítása. A közoktatási intézmény képviselője a közoktatási törvény szerint az intézményvezető. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését hatályos alapító okirat biztosítja. Az intézmény tartalmi szakmai működését feladatait, céljait a Pedagógiai Program határozza meg. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület tantestületi értekezleten véglegesíti. A Zichy Miklós Általános Iskola Pedagógiai programja, Házirendje, az intézmény az adott tanévre elfogadott Munkaterve és Ellenőrzési terve a következő helyiségekben kerül közzétételre: igazgatói iroda tanári szoba iskolai könyvtár Web: Az intézmény dolgozóinak közalkalmazotti státuszukból adódó jogait és kötelezettségeit, a jogok érvényesítésének rendjét a Közalkalmazotti Szabályzat határozza meg. 14

15 7. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Az intézmény szervezeti egységei A szervezeti egységek és vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. alsó tagozat, felső tagozat, gyógypedagógiai tagozat, napközi otthon, tanulószoba. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. 8. Az intézmény vezetője Az intézményvezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a közoktatási intézmény képviselete együttműködés biztosítása a szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével és a diákönkormányzattal a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása a döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe 15

16 Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője (igazgatója) a közoktatási törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért a nevelő-és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért 9. Az igazgatóhelyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettesek munkáját munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető helyettesek feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörére. A vezető helyettesek munkaköri leírása az mellékletében található. A vezető helyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezető helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájukra, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezetőség Az intézmény vezetősége, igazgató, az igazgatóhelyettesek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége, az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: az intézményvezető, a vezető helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat pedagógus vezetője, és a közalkalmazotti tanács elnöke. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője a helyettesek, kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az iskolavezetőségi megbeszéléseket az intézményvezető készíti elő és vezeti, a megbeszélésekről írásos emlékeztető készülhet. Az intézményvezető helyettesítése 10. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezetőt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint az intézményvezető helyettesei helyettesítik. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el. Ha az intézményvezető a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor a 16

17 vezetők helyettesítését az alsó tagozaton az alsós munkaközösség vezető, felső tagozaton a felsős munkaközösség vezető látják el. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az illetékes igazgatóhelyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: Szakos ellátottság valamint a helyettesítési rend szerint. (H1) Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény szükség szerint az órarend módosításával gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. A vezetési felelősség megosztása Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgató tartós távolléte esetén (négy hét) a teljes vezetői jogkör gyakorlására helyetteseinek írásban ad felhatalmazást. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése azonnali döntést nem igénylő ügyekben az alsó tagozaton az alsós munkaközösség vezető a felső tagozaton a felsős munkaközösség vezető feladata. 11. Az intézményi közösségek jogai, kapcsolattartásuk Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogaikat az e fejezetbe felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Közalkalmazottak Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézményvezető javaslatára a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alkalmazza. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a Közalkalmazottiak Jogállásáról szóló Törvény és ezekhez kapcsolódó rendeletek szabályozzák, valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segítő más közalkalmazott. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A pedagógusok és felsőfokú végzettségű dolgozók alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. 17

18 Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívást kap. Javaslattételi és véleményezési jog illet meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja ez együttműködést. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 12. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógusvezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt, az igazgatóhelyettesek és a munka közösségvezetők javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 18

19 Az iskolagyűlés Az iskola tanulóközösségének az iskolagyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. Az iskolagyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Az iskolagyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell iskolagyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei, vagy valamennyi az intézményben tanuló diák vesz részt. Az iskolagyűlésen a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. Az iskolagyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli iskolagyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A tanulók, a tanulóközösségek, és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét, a saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint alakítja. A tanulók tájékoztatása A tanulókat tájékoztatni kell az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. 1. Az intézményvezető: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és az iskolagyűlésen 2. A diákönkormányzatot patronáló tanár: rendszeresen a diákönkormányzat vezetőségi ülésein, valamint a diákönkormányzat hirdetőtábláján keresztül 3. Az osztályfőnökök: az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat A gyermek tanulói jogai és kötelességei 13. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása A közoktatási intézményben nevelt- oktatott gyermek jogait a köznevelési törvény szabályozza. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, ( véleménynyilvánítás, tájékoztatás) a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a Házirend tartalmazza. 19

20 Tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény helyi munkaterve tartalmazza. A helyi vizsgák: osztályozó-, javító-. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. Az vizsgák minimumkövetelménye: az adott tanév minimumkövetelményével megegyező. Osztályozó vizsgát készségtárgyakból nem kell tenni. Diákönkormányzat szervezete A Nkt a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekről. A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat működési rendjét a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott diákönkormányzat (DÖK) látja el. A DÖK tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni (Nkt. 48..(4) a következők megállapításakor szükséges a házirend elfogadásakor tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi -ben meghatározott ügyekben. 20

21 A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, a Házirend elfogadásakor és módosításakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására egy tanítás nélküli munkanap programjára tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére vezetőinek, munkatársainak megbízására A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Megkülönböztetés tilalma a gyermekek nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség alapján szervezzük, tiszteletben tartjuk a tanulók, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát, a tanulókat, szülőket és alkalmazottakat nem késztetjük lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésük megvallására, megtagadására, a tanulókat, szülőket, alkalmazottakat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. 14. A szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje A szülői szervezet A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői szervezet vezetőit képviseleti úton választják, mivel a tanulók szüleinek több mint 50 % -a választotta őket, ezért a szülői szervezet vezetősége jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Az osztályok szülői szervezetének közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetének tagjai kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 21

22 A szülői szervezet jogai A szülői szervezet véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogait gyakorolja: Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége. A vezetőség munkájában az osztályok szülői szervezetének elnökei vesznek részt. Ők választják meg a szülői szervezet iskolai vezetőségét. Véleményezési jog illeti meg a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározására. Egyetértési jog illeti meg: a Házirend elfogadásában, az elfogadásában, az iskolai Pedagógiai program elfogadásában. Döntési jogkörei: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyeztetni kell a szülő szervezettel a következő témakörökben: az iskola működési rendje, nyitva tartása, a benntartózkodás rendje (tanulók, vezetők) a vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának formái, tankönyvlista, tankönyvelosztás, rendelés szabályai, elvei, a külső partnerekkel való kapcsolattartás formái, a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések, az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, védő, óvó előírások, bombariadó esetén az intézkedést, a napközibe történő felvétel elvei, fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei. A gyermek, illetve kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A nyilatkozat beszerzése történhet az ellenőrző könyv aláírásával is. Vezetői kapcsolat a Szülői választmányi testülettel Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az iskolai szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. 22

23 A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként legalább egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői szervezet tevékenységéről. Működésüket saját szervezeti és működési szabályzatban határozták meg. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja lehet a szülői értekezleteken és a nyílt napokon, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon, családlátogatásokon történik. A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet bármikor hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Nyílt napok rendje Az intézmény legalább évente kétszer nyílt napot tart az iskolában amikor a szülők, illetve a meghívott vendégek részt vehetnek a tanítási órákon, foglalkozásokon. A nyílt napok időpontját az intézmény adott tanévre szóló munkaterve rögzíti. A nyílt napok időpontjáról írásban kell tájékoztatni a szülőket: a diákok üzenő füzetében az intézményben elhelyezett hirdetményben A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként, a munkatervben rögzített időpontban, három szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban hívja be az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórákon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. 23

24 Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulókról a tantárgyi minimumot nem teljesítő tanulókról a súlyos fegyelmezetlenséget elkövető tanulókról 15. Intézményi tanács Iskolánkban a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból intézményi tanács működik. Feladatait a Nkt. szabályozza. 16. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében óvodások beiskolázása és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel, támogatókkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés közös ünnepélyek rendezése Rendszeres külső kapcsolatok Kapcsolat Kapcsolat célja Kapcsolattartó Gyakoriság Tankerület Fenntartási feltételek és törvényességi keretek biztosítása intézményvezető, Munkaterv és igény szerint Szülői szervezet Zsámbék Város Önkormányzat Egyházak helyi képviselői Alapítvány: Alapítvány a Zsámbéki Általános Partneri igényeknek megfelelő oktató-nevelő tevékenység folytatása Működtetési feltételek biztosítása Oktató-nevelő, kulturális együttműködés Okt.-nev. munka feltételeinek javítása 24 intézményvezető, osztályfőnökök igazgató intézményvezető igazgató Munkaterv szerint Igény szerint Munkaterv szerint Pályázati lehetőségek

25 Iskoláért Gyermekorvos, védőnők, fogszakorvos Boldog Gertrúd Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szakszolgálatok Iskola-egészségügyi ellátás biztosítása Gyermekvédelem Szakmai szolgálat és szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Képességvizsgáló Bizottság igazgató, alsós igazgatóhelyettes, iskolatitkár intézményvezető gyermek-és ifjúságvédelmi f. intézményvezető igazgatóhelyettesek gyermek és ifjúságvédelmi f. Helyi rendőrség, polgárőrség Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Wettenbergschule Gesamtschule Premontrei Napközi Tanulók, rendezvények intézményvezető Otthon igazgatóhelyettesek Tündérkert Óvoda Diákok, közös rendezvények intézményvezető alsós igazgatóhelyettes alkalmával Együttműködési megállapodás szerint Folyamatos Folyamatos Biztonság, bűnmegelőzés intézményvezető Munkaterv szerint, rendezv. Közös rendezvények intézményvezető Folyamatos igazgatóhelyettesek Diákcsere intézményvezető Munkaterv szerint Napsugár Óvoda Diákok, közös rendezvények intézményvezető alsós igazgatóhelyettes Csillagvirág Óvoda Diákok, közös rendezvények intézményvezető alsós igazgatóhelyettes Német Nemzetiségi Önkormányzat Művelődési Ház Rendezvények intézményvezető igazgatóhelyettesek Dök vezető Szabadidő Szervezeő Folyamatos Munkaterv szerint Munkaterv szerint Munkaterv szerint Rendezvények intézményvezető Munkaterv szerint Folyamatos Zsámbéki Rendezvények intézményvezető Igény szerint Sportegyesület Zsámbéki Sport Klub Rendezvények intézményvezető Igény szerint A nevelőtestület és működési rendje 17. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A nevelőtestület: A nevelőtestület Nkt a alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb 25