ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 352/2009. (II. 18.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 352/2009. (II. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a szeptember 6-án megsértette az Rttv. 5/B. (3) és az 5/C. (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv (1) bekezdésének d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés és pontja alapján ,-Ft, azaz ötmillió-ötszázötvenhétezer-hatszázötvenhat forint kötbért érvényesít a műsorszolgáltatóval szemben. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény 41. (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján, a 2826/2007. (XII. 12.) számú határozatában foglalt módszereknek megfelelően hivatalból vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását, és az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatónál szeptember 6-án 20 óra 40 perces kezdettel sugárzott Riddick A sötétség krónikája című műsorszámmal kapcsolatban törvénysértést tapasztalt. 1. A hatósági ellenőrzés megállapításai

2 A műsorszolgáltató a filmet a II. kategóriába sorolta, ily módon tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott minősítést kapott. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a műsorszám műfaja sci-fi akciófilm. A filmben több erőszakos, félelemkeltő jelenetet regisztráltunk, továbbá aggályosnak tekinthető, hogy az alkotás központi témájaként szerepelt a gonosz erőinek állandó jelenléte. Problematikus elemnek számított az állandó fenyegetettség érzete, valamint a halállal és az érzelmi megrázkódtatással kapcsolatos reprezentációk. Az alkotás elején elhangzott narráció a film különös, megszokottól eltérő témáját sejtette: Nincs több ehhez fogható hadsereg. A csillagok közt törnek előre az Alaverzum felé, mely számukra az ígéret földje. Új, sötét világok halmaza. Nekromongereknek hívják őket, és ha nem tudnak megtéríteni, megölnek. Vezetőjük a Lord Marshal, egyedül ő zarándokolt el az Alaverzum kapujáig, és más lényként tért vissza. Erősebb lett, idegen, félig élő, félig pedig valami más. Ha életben maradunk, új egyensúlyra kell lelnünk. Átlagos időkben a gonosz ellen a jó kél harcra, de egy ehhez hasonló korban, nos, másfajta gonosz is nagyon megteszi. A Testület álláspontja szerint különösen ijesztő lehetett a történetben szereplő város megtámadása a kiskorúak számára. Gondot okoz, hogy a főhős sem tekinthető pozitív alaknak, mivel a szereplők elmondása szerint egykor fegyenc volt. A film meseszerűsége, fikciós jellege, olykor a számítógépes játékokra emlékeztető stílusa sem semlegesítette a kiskorúak egészséges fejlődésére gyakorolt káros hatását, ezért véleményünk szerint indokolt a műsorszám III. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az egyes bolygók (pl. Helion 1) és egyéb színhelyek közötti átjárás bemutatása, valamint a múltbeli eseményekre történő folyamatos visszautalások szintén problémát okozhattak a fiatalabb nézők számára a film értelmezésekor. A szakértők szerint kb. kilenc éves korra tehető, amikor a realitás és a fikció elkülönítésének képessége megszilárdul, de a megértés szempontjából még ezután is problémát jelenthet, amennyiben a cselekmény nehezen követhető. A filmben visszatérő elemnek számított a nekromongerek és Riddick csapatának küzdelme, amely rövidebb megszakításoktól eltekintve szinte folyamatosan jelen volt. A félelemkeltő, ijesztő jelenetek halmozottan fordultak elő, a szereplőket folyamatos félelemérzet töltötte el, rettegésük ábrázolása olykor megrázó részletességgel, fokozott intenzitással történt (pl. amikor a város lakóit megtámadták a nekromongerek). A főszereplők állandósult fenyegetettsége a nézőkben is magas szintű feszültséget és félelemérzetet kelthetett, amely kétségkívül alkalmas lehetett a 12 éven aluli nézők nyugalmának és biztonságérzetének megzavarására, de még a serdülő korosztályra is ártalmas hatást gyakorolhatott. Közeli felvételeket adtak közre pl. ijedt szemekről, rettegő arcokról. Az egymást gyakran követő, hosszan kitartott feszültségkeltő, erőszakos cselekmények, valamint a következményeik megjelenítésekor jellemző volt a hatás fokozására szolgáló filmes eszközök alkalmazása (gyors és közelítő kameramozgás). A jelenetek többségére baljós, fenyegető alaphangulat, feszültségkeltő zene nyomta rá a bélyegét. Jellemzőek voltak a sötét tónusú képsorok, a szereplők többsége kizárólag fekete ruhát viselt. A támadásokat intenzív hanghatások, robajok, süvítések tették érzékletessé. Emellett az összecsapásokat a szörnyek ijesztő hörgései, ordításai fémjelezték. A készítők a fenti eszközökkel fokozták a jelenetek dinamizmusát és drámaiságát. A képzeletbeli lényekkel folytatott összecsapásoknak több ember is áldozatául esett, amelyek bemutatása olykor realisztikusan jelent meg (a nekromongerek támadásainak véres nyoma, fájdalmas nyögések, hörgések). Az események értelmezésekor a szereplők természetfeletti, tudományosan nem igazolható jelenségekre hivatkoztak. A misztikus, horrorisztikus történet félelemkeltő jelenetei veszélyeztethették a gyermeki gondolkodás racionalitását, lélektanilag kiszolgáltatottá tehették őket. Az ilyen 2

3 típusú műsorok szorongásos álmokat válthatnak ki a kisgyermekeknél, de még a nagyobbaknak is emelhetik a szorongásszintjét. A kifogásolt tartalmak és jelenetek: 20:45:32 20:45:40 Riddick felmászik a repülőgépre és a nyakánál fogva kirángatja a férfit, majd a földre dobja. A férfi eközben nekivágódik a sziklafalnak, többször feljajdul, végül leesik a havas talajra. 20:46:10 20:47:03 Riddick késsel fenyegeti az üldözőjét, Toombsot. A térdébe rúg, majd a hosszú pengéjű eszközt Toombs hasához szorítja. Többször megüti a férfit, majd kihajítja az űrhajóból. Toombs jajveszékelve zuhan ki a járműből. 20:55:54 20:56:10 A kufárok fegyverekkel törnek be Riddick-hez, de váratlanul sötét lesz, ugyanis Riddick a két tenyerével kioltja a gyertyákat, így ellenfelei nem láthatják jól. A helyzetet kihasználva Riddick a kiváló látási képességeinek köszönhetően - megöli a fegyvereseket. Vért és holttesteket nem láthatunk, azonban a hang- és fényhatások fokozzák a jelenet feszültségszintjét. (Villanások közepette látható, amint a kufárok a földre esnek, továbbá hangeffektusokkal is érzékeltetik az erőszakos eseményeket.) 20:58:30 20:59:20 Az emberek ijedten rohangálnak a városban, az óvóhelyekre menekülnek a bombatámadások elől. Félelmükben sikoltoznak, kiabálnak. Közeli képeken és a várost mutató nagy totál felvételeken jól látható a pusztítás ereje. 20:59:40 21:00:30 Űrhajók lövöldöznek egymásra. A város több pontját is találat éri, néhány jármű felrobban. (A jelenetben számos robbanás és tűzeset látható.) 21:01:00 21:02:35 A kufárok légi hadserege támadást intéz a város ellen. A nagy létszámú katonai alakulat folyamatosan a védőket lövi, a város védelmezői közül pedig sokan elesnek. (A támadás során folyamatosan nyögéseket, jajgatásokat hallhatunk.) 21:06:58 21:07:14 Riddick rátalál a városlakók szellemi vezetőjének véres holttestére (Imam). (A jelenet feszültségszintjét hang- és fényhatások növelik.) 21:20:33 21:20:42 Riddick elmegy a kufárokhoz, hogy bosszút álljon a hadsereg vezérén, amiért megölte Imamot. A vezér két hatalmas bárddal a kezében ront rá Riddick-re. Összecsapnak, de Riddick leszúrja a vezetőt, aki holtan esik össze. 21:23:23 21:23:35 Karjuknál fogva felakasztott, nyakon szúrt emberek láthatók, akik teljes emlékezetvesztésen estek át, mivel manipulálták az agyukat. Az egyik szereplő így mesél a folyamatról Riddicknek: Az áttértek megkapják a nekromonger jelét. Csupán egy kínt viselnek el a sok helyett. A jelenet feszültségszintjét a nyakon szúrt emberek közeli képei is növelték. 3

4 21:24:20 21:26:36 Riddick-et bezárják egy szobába. A démonok az agyába hatolnak, a kufárok az emlékei közt kutatnak, miközben mágnessel a földhöz szorítják. Riddick fájdalmában üvölt. Később megszületik a verdikt, Riddick-nek pusztulnia kell. Kiszabadítják a mágnes fogságából, hirtelen harcosok ugranak be, akik bárdokkal, késekkel támadják meg, ám Riddick legyőzi őket, majd elmenekül. 21:45:10 21:46:35 Rémisztő, undorító külsejű lényeket küldenek az emberekre a kufárok. A lények hörögnek, vicsorítanak, több riadtan menekülő áldozatot elkapnak. 22:21:20 22:22:50 Riddick és a kis létszámú csapata leszámolásba kezd. Fegyverekkel és nyers erővel ölnek meg több kufárt, ám közben Riddick is megsebesül, ájultan esik össze. Később a támadója eltöri Riddick társának a gerincét a térdén, majd a testet a földre hajítja. 22:26:20 22:26:48 Egy férfi, aki régen fúria volt, kisétál a tűzforró napsugarak elé. A kamera azt mutatja, ahogy a hús leég a testéről, vonszolja magát, majd összeesik, mivel elevenen elégett. Mindezt Riddick is végignézi. A jelenet alatt feszültségfokozó zenei aláfestés hallható. 22:45:06 22:52:10 Riddick a végső összecsapásban meg akarja ölni a kufárok vezérét, mert régi szerelmét (Kyra) átváltoztatták. A lordot megsebesíti a nyakán tőrével, de ő túléli a támadást. Utána Marshal többször megüti, így Riddick arca véres lesz. A lordot hátba döfik, de nem hal meg. Végül Riddick fejbe szúrja tőrével, így Marshal holtan esik össze. 2. A műsorszolgáltató nyilatkozata A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület január 12-én kézbesített levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a műsorszolgáltató a január 15-én érkezett levelében tett eleget, amelyben az alábbiakat nyilatkozta: (i) A Műsorszolgáltató maga is úgy ítélte, hogy a Műsorszám felnőtt témákat is tartalmaz ezért mindenképpen indokoltnak tartotta a II. kategória alkalmazását ennek indokolása a jelen eljárás keretében nyilván szükségtelen. Ugyanakkor a kategorizálásnál figyelembe vett szempontok mérlegelése alapján szükségtelennek tartotta a III. kategória alkalmazását. A Műsorszám minősítésénél szem előtt tartotta, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően vette figyelembe az ORTT iránymutatását és az abban foglaltak alapján azt, hogy a II. kategória szerint besorolt műsorszámok nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős 4

5 értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek. Fontos továbbá, hogy a főhős által alkalmazott erőszak, akivel a néző azonosul, erkölcsileg igazolható legyen, valamint irányadó az is, hogy az egyes, erőszakot tartalmazó jelenetek - az előfordulás és az ábrázolás módját tekintve - visszafogottak legyenek az erőszakkal szembeni magatartásbeli elfásulás elkerülése érdekében. Ezen szempontok alapján a Műsorszolgáltató arra a következtetésre jutott, hogy a Műsorszám a év közötti korosztály fejlődését hátrányosan nem befolyásolja. A megítélés során figyelemmel kell lenni a Műsorszám konkrét tartalmára is, hiszen a hatósági ellenőrzés megállapításaiban felsorolt, a történeti összefüggésből kiszakítva leírt erőszakosnak tartott jelenetek felsorolásával a felhívás olyan látszatot kelt, mintha a Műsorszám alapvetően felnőtt tartalmúnak vélt jelenetek l art pour l art sorozatából állna. Ezzel szemben arról van szó, hogy a rossz megtestesítőiként beállított szereplők visszataszító agresszivitásához a Műsorszám egyértelműen negatív emberi tulajdonságokat társít. Ezek a szereplők egyébként egyértelműen és még a legkisebbek számára is jól kivehetően olyan negatív figurák, az embertelenség és fanatikus gonoszság megtestesítői, akikkel szemben áll a pozitív beállításban szereplő, mesés emberi tulajdonságokkal felruházott állhatatos hős. (ii) A Műsorszolgáltató az Rttv. 5/B. -ának nyelvtani, logikai értelmezésén túl a fentiek szerint vette figyelembe az ORTT 1494/2002. (X.17.) sz. határozatában foglalt iránymutatást, pszichológus szakértő véleményét, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak az Rttv. vonatkozó rendelkezésével kapcsolatos joggyakorlatát. A Műsorszolgáltató figyelembe vette továbbá azt is, hogy az Rttv. 5/b. (3) bekezdésében meghatározott tényállási elemek közül az érintett éves korosztály tekintetében nem látta megvalósulni a fizikai fejlődés kedvezőtlen befolyásolásának lehetőségét, hasonlóképpen a korosztályhoz tartozók szellemi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására sem tekintette alkalmasnak a Műsorszámot, hiszen a Műsorszámban megjelenő, a hatósági ellenőrzés megállapításaiban felsorolt jelenetek ezeket a fejlődéstípusokat feltehetően nem érintik. A éves korosztály erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására pedig azért nem alkalmas a Műsorszám, mert a éves korosztály számára az erőszak egyébként a Műsorszám teljes tartamához képest - néhány percet kitevő bemutatása önmagában nem alkalmas kedvezőtlen hatást kiváltani, csak akkor, ha ahhoz pozitív értékítélet, együttérzés, helyeslés, stb. kapcsolódik. Erről pedig a fent, (i) pont alatt elmondottak szerint nincs szó. (iii) Az (i) (ii) pontban leírtakkal kapcsolatban, azokat összefüggésbe hozva az Rttv. fent idézett rendelkezésével arra szükséges rámutatni, hogy a felhívás rövid indokolásában hivatkozott körülmények erőszakos félelemkeltő jelenetek, fenyegetettség érzete; halállal és érzelmi megrázkódtatással kapcsolatos reprezentációk tipikusan a II. kategória tényállási elemei. A természetfeletti, tudományosan nem igazolható jelenségekre való hivatkozás és az esetleges szorongásos álmok előidézése szintén a II. kategória tényállási elemei, hiszen a III. kategória más jellegű következményeket, nevezetesen a fejlődés hátrányos befolyásolásának lehetőségét követeli meg. Az ilyen típusú jelenetek esetében, melyek nagyobb része erőszakot még közvetlenül sem ábrázol, de kétségtelenül félelemkeltő, az Rttv. 5/B. (2) bekezdése szerint minősül, azaz a II. kategória tényállási eleme. Ennél a kategóriánál a törvényhozó semmiféle további hatás, eredmény valószínűségét nem kívánja meg. Önmagában elég a II. kategóriába soroláshoz a félelemkeltés, avagy a meg nem értés, vagy félreértés ténye, függetlenül attól, hogy esetleg annak további hátrányos következményei esetleg bizonyíthatóan nincsenek. Az erőszakábrázolás, vagy szexuális tartalom, ha az nem visszafogott, tehát nagy valószínűséggel alkalmas lehet a év közöttiek fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására már a III. kategória tényállási eleme. Ilyen azonban a filmben nincs, és a hatósági ellenőrzés megállapításaival szemben végképp nem állítható az, hogy a 5

6 Műsorszámnak meghatározó eleme lenne az erőszak ábrázolása. Ezért sorolta a Műsorszolgáltató a Műsorszámot a II. és nem a III. kategóriába. A fent előadott indokoknak megfelelően a Műsorszolgáltató tisztelettel arra kéri a T. Hatóságot, hogy az eljárást szíveskedjék megszüntetni, mert a Műsorszolgáltató nem sértette meg az Rttv. 5/A., 5/B. és 5/C. szakaszaiban foglaltakat. 3. A Testület álláspontja A Testület álláspontja a hatósági ellenőrzés és a műsorszolgáltató nyilatkozatának tükrében a következő: Az Rttv. vonatkozó rendelkezései értelmében: 5/B. (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. 5/C. (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva és óra között tehető közzé. Az 1494/2002. (X. 17.) sz. ORTT határozat értelmében: A II. kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség részére szánták, azonban a tizenkét éven aluliak számára megtekintésük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. Ugyanakkor a műsorszolgáltatónak különös gonddal szükséges eljárni annak kapcsán, hogy az ebbe a kategóriába sorolt műsorszámok témaválasztása, továbbá feldolgozásának módja a 12 és 16 év közötti korosztály érettségi szintjének megfelelő legyen. A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően az ilyen módon besorolt műsorszámok nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek. Fontos továbbá, hogy a főhős által alkalmazott erőszak, akivel a néző azonosul, erkölcsileg igazolható legyen. A műsorszámok besorolásánál további irányadó szempont, hogy az egyes, erőszakot tartalmazó jelenetek - az előfordulás és az ábrázolás módját tekintve - visszafogottak legyenek az erőszakkal szembeni magatartásbeli elfásulás elkerülése érdekében. (...) A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, mint például az akciódús, a közönség szórakoztatásához hangsúlyos látványelemeket felsorakoztató filmek, így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezelik. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó 6

7 élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot. A főműsoridőben vetített filmben a szörnylények (nekromongerek) támadásának veszélye folyamatos volt. A fegyverek használata, a különösen intenzív hanghatások, valamint a speciális effektusok a fenyegetettséget magas szinten tarthatták a fiatalabb nézőkben. A fentiekre tekintettel Riddick A sötétség krónikája c. film II. korhatári kategóriában való közzététele vitathatónak tekinthető. Az óvodáskorúak és az általános iskola első éveiben járó gyermekek vagy csak magára az agresszív cselekményre, vagy csak annak a közvetlen következményeire emlékeznek. Bizonyos életkor alatt a kiskorúak még nem képesek a cselekménysort logikusan összekapcsolni a kiváltó okoktól a következményekig. A látottak megfelelő feldolgozásának hiánya a gyermekekben nem csak szorongásos álmokat válthat ki, hanem az aktuális agressziószintet is növelheti, továbbá rászoktathatja a kiskorúakat arra, hogy később is ilyen típusú, agresszióval telített műsorokat keressenek. Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai szerint a 4-12 éves nézők köréből közel 40 ezer fő látta az elemzett műsort. Másképpen, az ebben az időben televíziót néző vizsgált korosztály 19,3 százaléka ezt a filmet nézte. Ugyanebből a korcsoportból az adást több mint 151 ezer fiatalkorú látta legalább egy percen keresztül. Az IMDB (Internet Movie Database) adatbázisában szereplő információk szerint a műsorszám eredeti verzióját az USA-ban R kategóriába sorolták, az MPAA később ismét klasszifikálta a vágott változatot, amelyet PG-13-as minősítéssel látott el az erőszakos akciók és az alkotás nyelvezete miatt. Nagy-Britanniában a film megtekintését 15 éven felülieknek ajánlották. A Magyarországon forgalmazott mozifilmek korhatári besorolását végző Nemzeti Filmiroda - a mozgóképről szóló évi II. törvény 29. (3) bekezdése alapján - a filmalkotás megtekintését 16 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába sorolta. A műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelennek meg bennük ártalmas elemek, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatók, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen értékek maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A filmből kiragadott jelenetek ismertetése tájékoztató jellegű, inkább kívánta bemutatni példálózó színezettel a műsorszám hangulatát, és annak egésze során uralkodó sötét és ijesztő atmoszférát, mint konkrétan és kizárólagosan kiragadni az egyedül kifogásolt színeket. A műsorszámot egészében és annak közvetített tartalma alapján kell vizsgálni, a hangsúlyos erőszaktól és feszültségtől túlfűtött jelenetek nyomatékosítása csak alátámasztja a film helytelen besorolással történő sugárzása melletti érveket. A film kifogásolt jeleneteinek sugárzási időpontját megfigyelve kirajzolódik a film egészének feszültség-görbéje, és világosan látható, hogy a teljes filmben, folyamatosan, hullámokban és váratlanul tör elő és tér vissza az erőszak, egyre srófolva a nézők idegeit. A fenti körülményeket figyelembe véve, a bemutatott műsor összhatását tekintve kedvezőtlenül befolyásolhatta a fiatalkorú nézők szellemi, erkölcsi fejlődését. 7

8 A Testület a hatósági ellenőrzés során tett megállapítások és műsorszolgáltató nyilatkozata alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a műsorszolgáltató valóban megsértette az Rttv. 5/B. (3) és az 5/C. (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. 4. A jogkövetkezmény A Testület a évben kilenc határozatában [174/2008. (I. 23.), 755/2008. (IV. 29.), 756/2008. (IV. 29.), 760/2008. (IV. 29.), 973/2008. (VI. 4.), 1221/2008. (VII. 2.), 1525/2008. (VIII. 27.(, 1526/2008. (VIII. 27.), 1527/2008. (VIII. 27.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/B. (3) és az 5/C. (2) bekezdésének együttes megsértése miatt. A Testület egy eset kivételével valamennyi esetben kötbér szankciót alkalmazott. A Testület a műsorszolgáltatót a évben három határozatában [748/2008. (IV. 29.), 1875/2008. (X. 16.), 1876/2008. (X. 16.) számú ORTT határozatok] szankcionálta az Rttv. 5/B. (3) bekezdésének megsértése miatt, amikor szintén egy eset kivételével kötbér szankciót alkalmazott. A Testület az Rttv. 5/C. (2) bekezdésének megsértése miatt a évben csupán egy határozatában [1534/2008. (VIII. 27.) számú ORTT határozat] szankcionálta a műsorszolgáltatót, amikor is felhívta a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 5/B. (3) és az 5/C. (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezés jelen esetben történt megsértése miatt az Rttv (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett és a rendelkező rész szerint döntött. A szankció mértékének meghatározáskor a Testület figyelembe vette, hogy már korábban is hasonló mértékű szankciót alkalmazott a műsorszolgáltatóval szemben, valamint úgy látta, hogy a kiszabott kötbér mértéke arányban áll a törvénysértés súlyával, hiszen a műsorszolgáltató visszatérően, jogkövető magatartást nem tanúsítva követi el a törvénysértést. A szankcionálás alapját az Rttv (1) bekezdése d) pontja jelenti, amely szerint: Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, A Műsorszolgáltatási Szerződés pontja értelmében: Ha a Műsorszolgáltató a Törvény alábbiakban felsorolt paragrafusaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, minden egyes esetben az alábbiakban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni: A Műsorszolgáltatási Szerződés pontja szerint: A Törvény 5/B. (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az és óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a. A Műsorszolgáltatási Szerződés pontja szerint: 8

9 Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény ( ) 5/B. (3) és az 5/C. (2) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni. A kötbér összege a Szerződés fent idézett rendelkezéséből következően arra tekintettel, hogy a kötbéralap , Ft, ,-Ft. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, február 18. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök 9