A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

Átírás

1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: Robbanásbiztos berendezés kezelője Villanyszerelő 4

2 1. Határozza meg a gázok, gőzök csoportba, illetve alcsoportba sorolásának elvét! 25 pont Csoportba, illetve alcsoportba sorolás elve: a) MESG (kísérletileg biztos legnagyobb résvastagság) alapján reprezentáns gáz megnevezése alkalmazási (al)csoportba sorolása MESG [mm] határérték metán I ill. IIA 1,14 propán IIA > 0,9 etilén IIB > 0,5 de < 0,9 hidrogén IIC < 0,5 b) MIE (minimális gyújtási energia) alapján reprezentáns gáz megnevezése alkalmazási (al)csoportba sorolása E [µj] metán I 280 propán IIA 180 etilén IIB 60 hidrogén IIC Ismertesse a gyújtószikramentes áramkörök földelésével kapcsolatos előírásokat! 25 pont A gyújtószikramentes áramkört nem szabad földelni, hacsak ezt a villamos gyártmány üzemi feltételei szükségessé nem teszik. Általánosságban azt mondhatjuk el, hogy a gyújtószikramentes áramkörök általában nem földeltek. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a földeléstől nem tudunk eltekinteni: - biztonságtechnikai okból zenergátaknál - méréstechnikai okból kapacitív szintmérőknél, ph-mérőknél, stb. Ilyen esetekben mindig arra törekszünk, hogy a gyújtószikramentes áramkör mentén csak 1 pont földelés alakuljon ki. Egy második távoli földelés az áramkörben azt eredményezheti, hogy a két földpont között kiegyenlítő áram folyhat erősáramú berendezés meghibásodása következtében, és ekkor ez az áramérték a körülményektől erősen függő, akár nem gyújtószikramentes áramérték is lehet. Ebből következően a gyújtószikramentes áramkör legfeljebb 1 pont földeléssel rendelkezhet. Ha működési vagy biztonsági okokból a gyújtószikramentes áramkört földelni kell, a földelés módja ne befolyásolja hátrányosan az áramkörök gyújtószikramentességét! Azokat a csatlakozókat, kivezetéseket, amelyek földelés céljára szolgálnak, úgy kell kialakítani, hogy annak ellenállása a kontaktusra ható nyomóerő vibráció hatására ne változzon. A csatlakozókapcsok a helyükön úgy legyenek rögzítve, hogy kilazulásuk ne fordulhasson elő, szerkezetük olyan legyen, hogy a vezetők ne tudjanak kicsúszni a helyükről. Az érintkezés legyen megbízható anélkül, hogy ez a vezetők sérülését okozná; még akkor is, ha elemi szálakból sodort vezetékeret kell bekötni a vezetékér közvetlen megfogására kialakított csatlakozókapocsba. A csatlakozókapocs által létrehozott érintkezés a rendeltetésszerű üzemben É 2/5

3 előforduló hőmérsékletváltozások következtében észrevehetően ne romoljon. A sodrott vezeték közvetlen megfogására kialakított csatlakozókapocsnak egy rugalmas, közbenső elemet kell tartalmaznia. A legfeljebb 4 mm 2 -es vezeték számára kialakított csatlakozókapcsoknak alkalmasnak kell lenniük a kisebb keresztmetszetű vezeték megbízható csatlakoztatására. A fokozott biztonság (Ex e) védelmi mód követelményeit kielégítő csatlakozókapcsok a fenti követelményeket is teljesítik. Ha a csatlakozó földelt áramköröket is csatlakoztat, és a védelmi mód függ a földelt áramkörtől, akkor a csatlkozónak ia áramkör esetén legalább három, ib áramkör esetén legalább két, független csatlakozóelemet kell tartalmaznia. A gyújtószikragátat (zenergátakat) biztonsági okokból földelni kell, a vezetők, csatlakozók, csatlakozókapcsok keresztmetszete legyen alkalmas annak a lehetséges legnagyobb hibaáramnak a vezetésére, amely az áramkörben tartósan felléphet. A földelőcsatlakozás keresztmetszete vagy: legalább két különálló, egyenként a lehetséges legnagyobb áramra méretezett, legalább 1,5 mm 2 -es rézvezető, vagy legalább 1 db, min. 4 mm 2 -es rézvezető legyen. 3. Mit jelent a t E idő feltüntetése a motor adattábláján? Milyen védelmi módú motorról van szó ilyenkor? 20 pont Ex e védettségű rövidrezárt forgórészű aszinkron motorok t E felmelegedési ideje. A te felmelegedési idő az az időtartam, amely alatt az indítási árammal terhelt rövidrezárt forgórészű indukciós motorban üzemszerűen fellépő legnagyobb áram (pl. az indítási áram) folyhat anélkül, hogy a szabványos környezeti hőmérséklet melletti üzemmeleg tekercselés hőmérséklete a megengedett hőmérsékletet túllépné. Az Ex e védelmi jelű villamos motor hőmérsékleti osztályba sorolása az üzemmeleg állapotban befékezett motoron mért legmagasabb hőmérséklet alapján történik (szemben a nyomásálló védelmi módú motorral, amelynél a külső felületen mérhető legmagasabb hőmérséklet határozza meg a hőmérsékleti osztályba sorolást). A t E idő meghatározása: T 1 A legnagyobb megengedett környezeti hőmérséklet T2 B hőmérséklet a névleges üzemben Tmax C határhőmérséklet t idő T hőmérséklet T 2 -T 1 1 melegedés a névleges üzemben Tmax-T 2 2 melegedés a lefékezett motorral végzett vizsgálat alatt A t E idő ne legyen 5 s-nál rövidebb. Fokozott biztonságú motort csak S1 ( MSZ EN szabvány szerint ) állandó üzemmódban megengedett az 1-es zónában üzemeltetni. É 3/5

4 4. Milyen követelmények vonatkoznak a fokozott biztonságú lámpatestek kialakítására, illetve üzemeltetésére? 30 pont A robbanásveszélyes térségekben alkalmazott lámpatestek alapvetően fokozott biztonságú, illetve nyomásálló tokozás védelmi mód előírásai szerint készülnek. A megfogalmazás némileg felületes, hiszen amint az alábbiakból következik, a fokozott biztonságú lámpatesteknél kiegészítő védelemként mindig jelen van a nyomásálló tokozás védelmi mód, amely kialakítás a foglalatra jellemző. Fokozott biztonságú lámpatestek A védelmi mód egyedi követelményei: a lámpatestekben kizárólag volfrámszálas izzók alkalmazhatók fényforrásként; nem alkalmazhatóak higanygőz-, nátriumgőz-, halogén izzók, illetve kompakt fénycsövek sem; a lámpatestben az izzók becsavarásához kizárólag nyomásálló védelmi módú d jelű foglalat építhető be; a foglalat anyaga a fellépő hőmérsékleti értékek miatt kizárólag porcelánból készülhet; a fényáteresztő bura készülhet üvegből, valamint készülhet polikarbonát alapanyagú műanyagból. Védőrács alkalmazása akkor kötelező, ha a fényáteresztő bura ütésállósága a mechanikai ütésszilárdság vizsgálata során az I. alkalmazási csoportú gyártmányok esetén a 0,4 m/4 Joule (N), illetve 0,2 m/2 Joule (K), a II alkalmazási csoportú gyártmányok esetén a 0,2 m/2 Joule (N), illetve 0,1 m/1 Joule (K) ejtési magassággal/ütésenergiával történő vizsgálatoknak feleltek meg. A nyomásálló védelmi módú lámpafoglalatnak az E27 zsinórmenetes fejű lámpákhoz olyan megoldásúnak kell lenni, hogy az izzó ki- és becsavarásakor a megszakítás, illetve az érintkezés ne a lámpafej talpérintkezőjén, hanem a foglalatban kialakított nyomásálló kontaktus térben jöjjön létre. A fokozott biztonságú védelmi módú lámpatestek melegedésmérését a lámpatest belsejében az előrelátható legmelegebb alkatrészen kell végezni. Ez az alkatrész általában a fényforrás (izzó) üvegfelülete. A MSZ EN szabvány vonatkozó előírásai alapján a lámpatestekben alkalmazható izzók teljesítményét korlátozza az a követelmény, hogy a zsinórmenetes foglalat és az izzó foglalatának forrasztási pontja által alkotott találkozási ponton mérhető hőmérséklet a 195 C-ot nem lépheti túl. Ez az előírás korlátozza a fali és mennyezeti lámpatestekben alkalmazható fényforrások teljesítményét. Az izzón, illetve a foglalaton kialakuló hőmérsékletet lényegesen befolyásolja a felszerelési helyzet. A lámpatestben kialakuló melegedéssel kapcsolatosan feltétlen fel kell hívni a figyelmet az alkalmazható izzók teljesítményétől függően a fényforrás és fényáteresztő bura (műanyag vagy üveg) között betartandó távolságokra. Ha a gyártmányoknál ezeket az előírásokat nem tartják be, úgy a robbanásveszélyes környezetben veszélyes helyzetet hoznak létre: a műanyag fényáteresztő burák elveszthetik tartós hőállóságukat, az üvegburáknál a felmelegedéstől helyi feszültség keletkezhet, amely a burák töréséhez vezethet. Terület vagy üzemi csarnok megvilágítására szolgáló fénycsöves világítótestek A fénycsöves világítótestek, hasonlóan a helyi megvilágításra szolgáló lámpatestekhez, általában kétféle védelmi módban kerülnek alkalmazásra a robbanásveszélyes környezetben, úgymint fokozott biztonságú védelmi módú, illetve nyomásálló védelmi módú változatokban. A fénycsöves lámpatestekben alkalmazható fényforrások lehetnek egycsapos fénycsövek, valamint kétcsapos fénycsövek. É 4/5

5 Fokozott biztonságú védemi módú fénycsöves világítótestek A fokozott biztonságú fénycsöves világítótestek konstrukciós kialakításának az alapvető műszaki követelményei az alábbiak: a tokozás min. IP 54 védettségű, általában üvegszálas erősítésű poliészter gyantából készül, közvetlen kábelbevezetési megoldással; a fényáteresztő rész prizmásított polikarbonát alapú műanyag. a fokozott biztonságú védelmi módú fénycsöves világítótestek üzemviteléhez szükséges szerelvényeit valamilyen kiegészítő robbanásbiztos védelmi móddal kell készíteni; foglalat: egycsapos fénycsőfoglalat: nyomásálló tokozás védelmi módú kivitelben, védelmi jel: Ex d IIC, kétcsapos fénycsőfoglalat: nyomásálló tokozású, kialakítása általában nehézkes, többnyire különleges védelmi módban készül, védelmi jel: Ex s. A fénycsöves világító lámpatestek foglalatai nincsenek olyan hőigénybevételnek kitéve, mint az egyéb fényforrások alkalmazásakor más világító lámpatestek, ezért általában műanyagból készülnek. Javítási-értékelési útmutatótól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 25%. É 5/5