Milyen korai élmények fűzik a nagyünnepekhez?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Milyen korai élmények fűzik a nagyünnepekhez?"

Átírás

1 Rendszeres közös tanulás ősz/tél Az őszi ünnepeket követő programok: Hétfő az esti imakezdés előtt 1 órával Rabbi Zev Paskesz - hetiszakaszkommentár Kedd az esti imakezdés előtt 1 órával Rabbi Darvas István - fejezetek a talmudból Szerda az esti imakezdés előtt 1 órával Rabbi Dan Daniel - a héber betűk világa (alef-bész) és imakönyv oktatás Csütörtök az esti imakezdés előtt 1 órával Rabbi Schőner Alfréd - misnamagyarázat Kedd-Csütörtök Schöner Juli héber nyelvoktatás Kéthetenként: Szabadegyetem a napról és a kezdési időpontról később adunk tájékoztatást. Péntek esténként és szombat délelőttönként a gyerekek részére Talmud-Tóra oktatás. Tel: ŐSZI-TÉLI ÜNNEPEINK / ROS HÁSÁNÁ/RAJS HÁSONO szeptember /tisri 1-2. JOM KIPPUR október 4./tisri 10. SZUKOT/SZUKAJSZ október 9-17./tisri SMINI ÁCERET/SMINI ÁCERESZ október 16./tisri 22. SZIMHÁT TORÁ/SZIMCHÁSZ TAJRO október 17./tisri 23. HANUKA december /kiszlév 25.-tévét 2. TU B SVÁT február 4./svát 15. PURIM március 5./ádár 14. (a konkrét imaidőket megtalálja a körzet honlapján: Tartalomjegyzék 1-2. Út az Istenhez és az emberhez 3. Ilan Mor nagykövet köszöntője 4-5. Újlipótváros A Goldmark Kórus a Hegedűsben 7-9. Beszélgetés Fekete László főkántorral (Új)Lipótváros, Hegedűs Gyula utca 11. Könyvismertető 11. A kiskunhalasi zsinagóga 12. Spánn Gábor: Tűzeset Lesáná Tová Tikatévu Minden kedves hittestvérünknek jó egészséget, békés, boldog új esztendőt kívánunk! Út az Istenhez és az emberhez. Beszélgetés Schőner Alfréd főrabbival, a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga vallási vezetőjével a közelgő nagyünnepekről, a bűnbánatról, a megbocsátásról és a szabadságról Milyen korai élmények fűzik a nagyünnepekhez? Nagyon vallásos ortodox zsidó családból származom. Édesapám és édesanyám a holokauszt traumája ellenére megmaradt ortodox zsidónak, vallási érzületben és gyakorlatban egyaránt. Eszmélésem úgy öt-hatéves koromban a Kazinczy utcai zsinagógához kötődik. Az udvarában volt a héder, ahová jártam. A II. világháború után még működött a VII. kerületben, a Kazinczy és a Dob utca sarkán álló, bentlakásos jesiva. Majdnem száz hallgatója volt, zömmel vidéki zsidó családok gyermekei. Tizennégy éves koromig az istentisztelethez fűződő élményeim a Kazinczy utcai főzsinagógához kötődnek. Nagyünnepeken a templom zsúfolásig megtelt. Ros Hásánákor és Jom Kipurkor eljött ide a budapesti és a vidéki zsidóság. A környéken vettek ki szobát néhány napra. - Kik voltak, akik ezeken a kiemelkedő napokon a jelenlétükkel, fellépésükkel maradandó hatást tettek önre? Nagyünnepeken édesapám és a barátai a Kazinczy utcai zsinagóga második felében ültek, aminek az volt az előnye, hogy fiatal gyerekként jó rálátásom volt a történésekre. A zsinagóga ortodox kórusát Kolmann Jenő karmester vezényelte, az ő irányítása alatt tanultuk meg, mintegy negyven gyerek, a Ros Hásáná-i és a Jom Kipur-i ünnepi dallamokat. A mai napig, amikor imádkozom, vagy a kántor szakon tanítok, hozzájuk nyúlok vissza. Gyermekkoromban nagy élményt jelentett a tenorista Fisch József, a tragikus sorsú kántor áhítatot sugárzó tehetsége, éneke és elegáns magatartása. A korszak kiemelkedő kántorénekesét tisztelték benne. folytatás a 2. oldalon

2 2014. ősz 2. oldal Út az Istenhez és az emberhez folytatás az 1. oldalról Weisz Márton, a Kazinczy ortodox főrabbija szintén tragikus sorsú ember volt: az egész családját, a feleségét és tizenegy gyermekét elvesztette Auschwitzban. Majse Weisz drásái, azaz a hit lényegéhez kötődő prédikációi és a nagyünnepi istentiszteleteken való megjelenése, a kedves modora, a hatalmas tudása magával ragadott. Legyen áldott az emléke! - Egy rabbinak rengeteg teendője van ilyenkor. Nem fárasztó ez? A zsidó élet körforgása szerint a hétköznapoknak, a zarándokünnepeknek és a nagyünnepeknek megvan a maguk rendje. A fizikai teher valóban nagy, de a spirituális élmény mellett eltörpül. A hívő ember számára az ünnepek emelkedettsége feledteti a testi igénybevételt. Ros Hásáná, Jom Kipur és Szukkot végére egy mákszemnyit fáradtabb vagyok, de ez a lelki élmények fényében mit sem számít. - Érdekes, hogy rabbiként ezt mondja, hiszen ekkor még egy átlagos hívő számára is rendkívüli az igénybevétel. Úgy gondolom, ha az istentisztelet szervezett, tartalmában és formájában egyaránt szép, akkor a hívek lelkileg emelkednek. A zsinagóga népét nem köti az a fegyelem, ami a rabbit vagy a kántort. A szertartás közben kimehetnek, kicsit pihenhetnek, esetleg beszélgethetnek. - Mi a két újévi nap szellemisége? Ros Hásáná központi gondolata az önvizsgálat, amihez befelé kell fordulni. Szembenézni saját bűneinkkel, hibáinkkal, tévedéseinkkel ez a legnehezebb. A folyamat már korábban, a szlihoti istentiszteleteken elkezdődik. Ezek felkészítik az embert a számvetésre és a bocsánatkérésre. Bocsánatot kérni Istentől és az embertől nem annyit jelent, hogy azt mondjuk: bocsánat. A zsidó tanítás, egyben élet lényege: próbáljunk becsületesek, tisztességesek lenni. De közben tele vagyunk hibákkal, bűnökkel. Amikor a hívő az első szlihoti imában először mondja, vétkeztem, hibáztam, még nem biztos, hogy azt teljes valójával átéli. De a második, a harmadik alkalommal már elkezdődik benne valami. Az imák azzal is segítenek, hogy felsorolják a különböző vétekvariációkat. Közösen mondjuk őket, de a saját vétkeit mindenkinek magának kell végiggondolnia. Mire Ros Hásáná eljön, a bűnök két csoportba sorolódnak: az Isten elleniekre és a másik emberrel szemben elkövetettekre. - A bűntudatról a hétköznapi életből is tudjuk, mennyire mardosó lehet. Hogyan nyerhető el a megbocsátás? A zsidó hagyománynak megvan rá a válasza. Az Isten elleni bűnöknél bűnbánattal, imával, megtéréssel elérhetjük, hogy a Mindenható Úristen megbocsásson. Ha azonban az embertársammal voltam rossz, azt nem elég megbánni. Oda kell menni hozzá, a megbántott emberhez, és meg kell őt követni. És ami szintén nehéz: tudni kell megbocsátani. Ros Hásánának és Jom Kipurnak ez a lényege. Az új évet mi nem dísszel, pompával, csinnadrattával, hanem megtéréssel, bocsánatkéréssel és megbocsátással köszöntjük. - Fontos szerepet játszik az a bizonyos nagykönyv, amelybe ilyenkor Isten beírja mindenkinek a nevét a jó vagy a rossz oldalra, aztán lepecsételi. Régi szokás, hogy az emberek jó pecsétet kívánnak egymásnak. Igen, a hagyomány szerint Ros Hásánákor minden teremtménynek eldől a sorsa a következő évre. Élünk vagy meghalunk? Szép költői kép, és a valóságban is így van. Ros Hásánákor beíratik, Jom Kipurkor megpecsételtetik, mondja a sokszáz éves szöveg. Ez elmélyült lelkiséget eredményez a vallás iránt fogékony emberben. - Mi a böjt jelentősége? A böjt szintén tórai parancsolat. Sanyargatjuk a lelkünket és a testünket. Bár kiemelném, a Szentírásban az áll: A lelketeket sanyargassátok! - azaz szembe kell néznünk a legbelső döntéseinkkel. A fizikai böjt fontos de a hangsúly a lelki böjtön van. Úgy is fogalmazhatnék, ki kell böjtölni a megbocsátást. - Milyen érzések kísérik az ünnep kimenetelét? Amikor túl vagyunk Jom Kipur lelki-fizikai megterhelésén, a hétköznapitól merőben különböző örömmel vesszük magunkhoz az első falat ételt, és az első gondolatunk is boldogítóan felszabadult. Az ünneplés emelkedett állapot, az utána következő percek pedig elhozzák a lelki megkönnyebbülést. Ez nem járhatna együtt fizikai jóllakottsággal. - Az időszakhoz számtalan szokás kapcsolódik. Mi a jelentőségük? Az ünnepek közel hoznak Istenhez és embertársainkhoz. Mindazt, amit ilyenkor csinálunk, keresztüllengi a hagyomány szelleme. Megmutatkozik az öltözékben: a férfiak kitlit, a nők fehér csipke fejfedőt viselnek a megtérés, a megtisztulás színét. A gasztronómiai kultúránkban az ilyenkor fogyasztott ételek is tradicionálisak, csakúgy, mint a bűntől való megszabadulás formai jegyei: kimegyünk a forráshoz vagy a patakhoz, és jelképesen eldobjuk a bűneinket. Szép és mély élménysorozat annak, aki részt vesz benne. - Van a nagyünnepeknek valamilyen kapcsolódása más vallások gyakorlatával? Ezek jellegzetesen tórai, zsidó ünnepek, amelyek a maguk hagyományrendszerével útmutatót adnak a hagyomány emberének. A recept évezredeken át bevált, és mi féltve őrizzük. - Van, aki szerint Jom Kipur a legnagyobb ünnep, más a szombatról állítja ugyanezt. Melyiküknek van igaza? Tény, hogy Jom Kipur a legszigorúbb. De hogy melyik ünnep nagyobb vagy kisebb az összeset tekintve? Ezt nem lehet patikamérlegen lemérni. Mindegyiknek megvan a maga szerepe. A zsinagógai év legfontosabb időszaka azonban valóban Ros Hásáná és Jom Kipur. Most az esztendő küszöbén állunk. Az ember ilyenkor tele van bizakodással, készülődéssel. Év közben is mindig olyan szövegekkel foglalkozunk, olyasmit tanulunk, ami ide vezet. Az ünnep beépül az életünkbe, szigetté válik a bennünket körülvevő hétköznapok tengerében. Nem kényszeredetten, hiszen az ünnep nem börtön. Ellenkezőleg. A formalitásával együtt maga a szabadság: a Teremtő és a hagyomány a kezünkbe adja a módszert, amellyel utat találhatunk Istenhez és embertársunkhoz. Ahogy főimánkban, a Smá Jiszráelben áll: teljes szíveddel, teljes valóddal... Ros Hásánát és Jom Kipurt nem összeroskadva és megtörten, hanem őszinte örömmel éljük meg. Rados Virág

3 2014. ősz 3. oldal Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövetének köszöntője Milyen reményeket fűzök az zsidó újévhez? Rendkívül nagy lehetőség rejlik abban, hogy ami jelenleg a zsidó világban folyik, az széles nyilvánosságot kapjon a 10 ünnepnapban, amelyet tíz bűnbánó (félelmetes) napként (Yamim Noraim) ismerünk. Először is az antiszemitizmus egyre nő. Nem maradhatunk ezzel kapcsolatosan közömbösek és nyugodtak. Gondoljunk csak néhány, közelmúltban történt eseményre: Ezrek tüntettek Párizs, Berlin és más európai városok utcáin, közülük sokan azt kiáltották: halál a zsidókra!, Hitlernek igaza volt, a zsidókat a gázkamrákba, nyissuk ki újra az auschwitzi haláltáborokat. A svédországi antiszemitizmus elleni tüntetést le kellett mondani, mert a szervezők féltették testi épségüket. És ne feledkezzünk el a párizsi zsinagógáról, amelyet egy dühöngő tömeg vett célba akkor, amikor bent imádkozó emberek tartózkodtak. Itt Magyarországon is egy fokozódó antiszemitizmus és Izrael ellenesség figyelhető meg. Sajnos a fenti lista messze nem teljes az elsősorban Európában, de azonkívül a Dél-Afrikától Új-Zélandig, Dél-Amerikától Ausztráliáig megfigyelhető jelenségekig. Izrael Állam elkötelezett a diaszpórában élő zsidóság iránt, és felelősséget érez ezen emberek nyugalmáért és biztonságáért. Izrael Állam az egész világon a zsidó közösségek partnere az antiszemitizmus elleni harcban, természetesen ideértve Magyarországot is. Mi zsidók egy nép és egy nemzet vagyunk. Osztozunk közös sorsunkban. Izrael valamennyi zsidó ember országa. Izrael az izraeliek és a diaszpórában élő emberek a közös sorsának és közös felelősségének jelképévé vált. Az izraeli kormány és a diaszpórában található zsidó közösségek partnersége biztosítja, hogy ezek az élő és működő közösségek erős kötődéssel rendelkeznek Izrael Állama iránt. Másodszor: itt az ideje, hogy megszilárdítsuk tartós kapcsolatainkat Izraellel. Megismétlem, hogy azt tapasztaljuk, hogy sokan vannak, akik nem képesek vagy nem akarják megérteni, Izrael alapos és kivételes biztonsági kihívásait. Nagyon gyakran, bárhová is nézünk a társadalomban, a médiában, a diplomáciai csatornákon és más intézményekben harsogó hazugságokat tapasztalunk Izraelről, a valóság meghamisítását, politikai haszonszerzést és az erkölcsi értékek felforgatását. Éppen ezekben a napokban Izrael a Hamas-szal harcol, egy könyörtelen és cinikus ellenséggel, amelyik civileket, elsősorban nőket és gyermekeket élő pajzsként használ fel; azt reméli, hogy felnagyítva a háborús veszteségeket elnyeri a világ rokonszenvét és támogatását. Amíg az izraeliek és általában a zsidók az életet tartják nagy becsban, a Hamas terroristái a halált ünneplik. Hogy lehet, hogy annyian a világon és ezen belül Magyarországon oly sokan nem ismerik fel Izrael küzdelmének erkölcsi értékét? Hogyan lehet, hogy nem értik meg, hogy a Hamas ugyanannak a családfának a része, mint az ISIS, a Hezbollah, az Al-Qaeda, és a Boko Haram, vagyis olyan csoportosulások, amelyek Amerikát, Izraelt, általában a nyugati kultúrát veszik célba? A keresztényeket, a Yazidist, a Baha i-t, és az övékétől eltérő muszlim irányzatokat és a sharia törvényeit akarják ráerőltetni a világra, ahol ez lehetséges. Kedves Barátaim, Ezekben a nehéz időkben világosan az izraeliek értésére kell adni, hogy nincsenek egyedül, hogy Önök vállvetve szorosan mellettük állnak, hogy csodálattal figyelik bátorságukat, és azt, hogy egyénileg és közösségi szinten Önök az izraeliek ügyének szószólói itt és szerte a világon. Izrael ezer és egy okból is figyelemre méltó ország. Milyen szerencsések vagyunk, hogy azt mondhatjuk: ebben az évben Jeruzsálemben!, amikor számtalan generáció csak vágyakozott évről évre mondván: jövőre Jeruzsálemben! De minden bámulatba ejtő fejlődés ellenére Izrael továbbra is a Hamas, a Hezbollah, Szíria és az ISIS környezetében él, s ne feledkezzünk meg Iránról, amely csak egy rakéta által elérhető távolságra fekszik Izraeltől, ahogyan ez 1991-ben Irak esetében is történt. Kedves Barátaim, Most döntő fontosságú időket élünk. Az életben általában nem választhatjuk meg azt az időt, amelyben élünk. De a pillanat most eljött. Vajon bizonyítani tudjuk-e, hogy megtanultuk a történelmi leckét? Azt, hogy megértettük a kollektív felelősség zsidó alapelvét? Izrael mögött állunk-e, megerősítve büszkeségünket, szolidaritásunkat és támogatásunkat? Vagy nem élünk a lehetőséget kínáló pillanattal, azzal érvelve, hogy ez nem a megfelelő idő életünkben, vagy hogy az, ami történik, bennünket nem érint közvetlenül. Hagyományaink szellemében itt az idő mindannyiuk számára Magyarországon, éljenek Budapesten vagy vidéken, hogy azt mondják Hineini, itt vagyok! Eljött az idő valamennyiünk számára mind Magyarországon mind Izraelben, hogy együtt mondjuk: Hineini, itt vagyok! Mi egy olyan nemzet vagyunk, amely több ezer éve békére vágyik. Mi, - mint a héber kifejezés Rodphei Shalom kifejezi, - mindenáron békére törekszünk. Mi sohasem adhatjuk fel ezt a vágyunkat, hinnünk kell annak lehetséges eljövetelében. Ki védi meg Izrael államát és magunkat, ha mi, valamennyien valóban mindannyian nem? Sháná tová Önöknek és családjuknak. Ilan Mor Izrael Állam Magyarországon akkreditált nagykövete

4 2014. ősz 4. oldal Újlipótváros ben az egész magyar zsidósággal együtt a Hegedűs Gyula utcai ahogy akkor nevezték Csáky utcai zsinagóga híveire szomorú idők köszöntöttek. A csillagos házak kijelölése a körzetben is azt jelentette, hogy a családoknak össze kellett költözniük. Zsúfoltság uralkodott el az addigi szerény, de kényelmes polgári lakásokban. Jellemző volt a kerületre az ún.,,védett házak nagy száma. Ezek a főváros más kerületeiben is előfordultak, de a legsűrűbben az akkor V. kerülethez tartozó Újlipótvárosban voltak. Egyébként is a mentési kísérletekben szerepet kapott a mai XIII. kerület, mivel a közeli Dózsa György (akkor Aréna) úti zsinagógában volt az egyik gyűjtőhelye azoknak a szerencsés zsidóknak, akik a Kasztner-vonatra feljutottak, és elhagyhatták Magyarországot. Az októberi nyilas hatalomátvétel után létrejött egy ún.,,nemzetközi, vagy kisgettó, a Pozsonyi út, Szent István park, Újpesti rakpart, Sziget (ma Radnóti Miklós) utca határolta négyszögletes terület előzőleg sárga csillaggal megjelölt házaiból. Az eredeti megállapodás szerint , a kormányzó által kivételezett, valamint idegen követség által védett zsidó és 3000, eredetileg is itt lakó nyert volna itt elhelyezést. E létszám felét tették ki a svájci védettek, 4500-an svéd kivándorlási ígéretet kaptak, és hozzájuk tartoztak az argentin, holland és más mentesitettek is. A Pozsonyi út kilenc házát a Légrády Károly (ma Balzac) utca három házát, és Katona József utcai házakat jelöltek ki a svéd védettek részére. November 20-án a hatóságok újabb 19 házat adtak. Ezek már nem voltak olyan hatalmas bérpaloták, hanem kisebb házak, a zsúfoltságot nem enyhítették lényegesen. Ferenczy László, a gettókkal foglalkozó csendőr-alezredes, közölte a Zsidó Tanáccsal az átköltözésre vonatkozó rendelkezéseket. Az illetőknek a Pozsonyi úti lakásirodában kellett jelentkezniük, ahonnan azután az egyes házakba irányították őket. Sajnos, ez nem ment egyszerűen, mert a sárga csillagos házak eredeti lakói akiknek ki kellett volna költözködniük diplomáciai védelmet remélve, inkább lakásaikban maradtak. A nagyrészt kézikocsikkal zajló költözködés alatt a nyilasok gyakran kirabolták és bántalmazták a,,védetteket. Nagyon zavaró körülménynek számított a Szent István krt. 2. szám alatti nyilas párthelyiség szomszédsága, ahonnan a pártszolgálatosok járőrei rendszeresen jártak ki embervadászatra.,,védett és nem védett zsidókat egyaránt elfogtak, a,,nyilasházba hurcolták, ahol bántalmazták és kifosztották őket. Novemberben még éjszakánként az óbudai téglagyárba indították az elfogottakat, később már többnyire csak a közeli Duna-partra. Wallenberg jegyzékek sorozatában tiltakozott ez ellen, de a Külügyminisztérium nem reagált. Írásaiban gyakran esik szó a Pozsonyi és Katona József utcai házak lakói elleni atrocitásokról. Ilyen volt az november 30-án kelt 323. Hum sz. jegyzék, amelyben az elhurcolt emberek száma szerepel néhány konkrét név felsorolásával kiegészítve. Raoul Wallenberg áldásos tevékenysége összefonódott Újlipótváros történetével, gyakran megfordult itt, igyekezett közbelépni a nyilas kegyetlenkedések megakadályozásánál. Erre gyakran volt szükség, mert a nyilasok állandóan zaklatták a svéd oltalom alatti házakat. December első napjaiban a Tátra utcai 15/A-B sz. házakból arra hivatkozva, hogy szerintük a ház ablakából lövést adtak le a rendőrökre emberek tucatjait hurcolták el. A Légrády Károly utca 48.B számú házból például 12 zsidót szénlapátolás ürügyével vitték el. Ezeket Wallenberg nem tudta megmenteni, de amikor Szent István körúti otthonaikból a gyermekeket, illetve karácsonykor a Pannónia utcai razzia eredményeként 41 személyt a Mozsár utcai rendőrkapitányságra, majd a svábhegyi Gestapo főhadiszállásra kísértek, Wallenberg személyesen ment utánuk, és kiszabadította őket. Sajnos, amikor december 30-án délelőtt a Katona József utcai 21. szám alatti svéd védett házból 170 személyt nyolc géppisztolyos elhurcolt, nem sikerült őket megmentenie, bár a telefonon értesített Wallenberg először a Külügyminisztériumba, majd a helyszínre ment. Az üres házban egy nyilas százados cinikusan közölte vele, hogy a védettek már a Dunában vannak. Itt már ő sem tudott segíteni Az agyonlőttek között volt Richter Gedeon, a kiváló vegyész, gyáros és kormányfőtanácsos is. Szilveszter éjszakáján a Légrády Károly utca 39. számú svéd védett házban 21 svéd és 21 svájci,,védettet, a 48/B számú házban 40 svéd,,védettet öltek meg. Január első napjaiban a Pozsonyi út páros oldaláról négy védett ház lakóit a nagygettóba kísérték, közben teljesen kifosztva őket. Másnap a páratlan oldalon lakóknak szerencséjük volt: felsorakoztatták őket, de néhány órai ácsorgás után visszamehettek. A Tátra utca 6. szám alatti svéd kirendeltség munkatársai szervezték meg a védett házak igazgatását, orvosi ellátását, gondoskodtak élelmiszerről és gyógyszerről, tartották a kapcsolatot a hatóságokkal, megpróbálták kiszabadítani a nyilasok által elfogott személyeket. Sajnos, a több mint 700 bejelentés nyomán mindössze 52 embert sikerült megtalálniuk, a többiekkel minden bizonnyal végeztek a nyilaskeresztes,,testvérek. Kórházakat is tartottak fenn: ilyen volt a járó betegeket is ellátó Tátra utca szám alatt és a Wahrmann Mór (mai nevén Victor Hugo) utca 29. szám alatti fertőző kórház. Előbbiben ismert kiváló orvosok voltak és ezt a nyilasok is tudták, mert amikor december 28-án a már említett Szent István körúti nyilas ház hírhedt parancsnoka a karján megsebesült, ő is ide jött, miután a katonakórházban amputálni akarták. Itt a zsidó orvosok megmentették kezét, amellyel pedig sok rosszat cselekedett. folytatás a 5. oldalon

5 2014. ősz 5. oldal folytatás a 4. oldalról Nem csak svéd védett házak voltak. Svájci védelem alatt ált a Katonai József utcában a 9. számtól a 41. számig 7 épület, a Pozsonyi úton 12 épület, a Hollán utcában 9 épület, a Tátra utcában 18 épület, és néhány ház az Újlipótváros más részein. Vatikáni védettséget élvezett 6 ház, és 7 spanyol védett ház. Különösen nagy becsben állott a 4 védett házzal rendelkező portugált védelem, mert ők december 31-i lejárattal szabályszerű útleveleket adtak ki (mintegy 800 db-ot). Ennek ellenére védenceik egy részét a kerületi Albrecht laktanyából decemberben deportálták. Carl Lutz svájci konzul tudtával és támogatásával cionista fiatalok okmányok tömegét osztották ki az eredeti 7800 svájci védlevél mellé. Itt kell megemlékeznünk Giorgio Perlasca tevékenységéről, aki spanyol ügyvivőként kb védő útlevelet adott ki. Emléktáblája van a Szent István park 35. sz. alatti épületen. Nem véletlen, hogy az Újlipótvárosban van Wallenberg szobra is, amelyet az áprilisi avatóünnepség előtt órákkal az ÁVH ledöntött és gyorsan el is szállította. Csak 50 évvel később állították fel az újraöntött emlékművet, a kerületben lakó Deák Gábor újságíró és mások lelkes munkája nyomán. A fővárosi nyilas gyilkosságok fő színhelye a Duna-part volt, ahonnan éjszakánként a folyóba lövöldözték áldozataikat. Ezt több emlékmű örökíti meg. Az első a Duna pesti partján, a Margit-híd északi oldalán, északabbra a Vizafogónál is emlékmű áll, s a kettő között a Bessenyei utca nyugati végén, a vízparton a cionista mozgalom ellenálló harcosai és mártírjai emlékét őrzi egy gúla alakú kőrakás, amelyet 1994-ben állítottak. A túlélők szavai őrzik számunkra ezeknek a tragikus időknek az emlékét. Történelmi szerencse, hogy véget ért a borzalom: január 15-én a szovjet csapatok elfoglalták a Nyugati pályaudvart, de még napokig tartott, amíg felszámolták a területen a kétségbeesetten ellenálló Feldernhalle SS hadosztály egységeit. Jellemző, hogy a Lehel utcai nagy katonai élelmiszerraktár készleteit még akkor sem adták ki az éhező lakosságnak, amikor az oroszok már a szomszéd utcában voltak Kemény harcokban a Vígszínház is romba dőlt, ahogy Illés Béla Vígszínházi csata című könyvében megörökítette. Megszűnt az állandó életveszély, a kisgettó felszabadult Világháborús emlékmű a Dunapartion Újlipótváros 1944 Róbert Péter A Goldmark Kórus a Hegedűsben Ádám Mária karnagy és énekesei régi zsidó zenei hagyományok elkötelezett őrzői A Goldmark Kórus megalakulása óta, az OR-ZSE zsinagógájában vett részt a nagyünnepek esti istentiszteletein. Ebben az esztendőben először lesz jelen a Hegedűs utcai templom ünnepi estéin. - Mióta szerepelt a Goldmark Kórus az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem zsinagógájában? Annak idején még Scheiber Sándor rektor-főrabbi hívta oda édesapámat, Ádám Emil karnagyot, aki a kórust megalapította. Péntek esténként és szombatonként a hívők énekeltek, de Ros Hásáná előestéjén és a Kol Nidré estén a kórus is szerepelt. Scheiber Sándor azt akarta, hogy jelenlétünkkel emeljük az ünnep fényét. - A Hegedűs új vallási vezetője tavaly Schőner Alfréd főrabbi, az egyetem A szombathelyi rektora lett, helyét az zsinagóga OR-ZSE zsinagógájában Darvas István rabbi vette át. A kórusnak miért kellett váltania? Schőner rektor úrtól megkérdeztem, hogyan tovább az ünnepi esteken, mire ő Darvas rabbihoz irányított. Megkérdeztem tehát őt is ben, de technikai okok miatt csak késve került sor egyeztetésre. Az OR-ZSE zsinagógájában, ahogy az lenni szokott, ha másik rabbi jön valahová, vele együtt megjelent egy másik közösség. Meglátásom szerint a zsinagógát jelenleg látogató hívők más zenei világban érzik jól magukat, mint amit mi művelünk, és a véleményemet osztotta Darvas rabbi úr is. A váltás oka ily módon inkább társadalmi természetű. - Hogyan élte meg a kórus a dolgot? Nem volt nehéz nekik elfogadniuk? De igen. Nagyon régóta énekelt az OR-ZSÉ-n a Goldmark Kórus szeptemberében Feleki Rezső kántorsága alatt szerepeltünk először az újévi istentisztelet estéjén. Az utolsó években már ott voltunk minden szliheszkor is, előkészítve az elkövetkező napok ünnepeinek zenei hangulatát. Ezen az éjszakán az orgona A is felújításra megszólalt. Tóth váró Emillel, kőszegi a mostani zsinagóga főkántorral aki kórosunk egyik szólistája az együttes megalakulásának első éveitől kezdve felejthetetlen ünnepi istentiszteleteket élt meg együttesünk az OR-ZSE zsinagógájában. Most egy 44 éves hagyomány szűnik meg. A kórus azonban, nehezen bár, de tudomásul vette és megértette a helyzetet. - Ön viszont biztosan nem idegenkedik a változástól, hiszen régóta kötődik a Hegedűshöz. Valóban. Én ebből a status quo ante világból jöttem. Jól emlékszem gyerekkoromból a Hegedűs Gyula utcai körzet férfikarára, az idősebb magánénekesekre. Ma már egyikük sem él. Egy rövid ideig édesapám, Ádám Emil vezette e kis kórust, sokat tett az akkori együttes zenei színvonalának emeléséért. Rendezte a már elavult zenei anyagot, a régi kottákat újraírta, és betanította a szólamokat. folytatás a 6. oldalon Ádám Emil, a Goldmark Kórus alapítója

6 2014. ősz 6. oldal A Goldmark Kórus a Hegedűsben... folytatás a 5. oldalról - Személyesen mit jelent önnek a templom miliője? Úgy érzem, mintha hazamennék. Minden évben megveszem a helyjegyeket, elhunyt édesapámét és édesanyámét. Péntek este és ünnepen anyám helyére ülök, a férjem pedig apámét foglalja el. Ugyanúgy látjuk egymást a padokból, mint annak idején a szüleim. A férjem mellett most a fiam ül, aki néha elhozza a most négyéves lányunokámat. Sok ismert arc vesz körül. Emlékszem Garami úrra, a Chevra vezetőjére. Mindentudó, melegszívű embernek ismerték. Most is előttem van, ahogy imádkozik az utolsó ünnepen, Jom Kippurkor, amit még megért. Fáradt volt az előimádkozástól és a böjttől, beleült Elijáhu próféta székébe, és a lábát lógatva beszélgetett a körülötte állókkal. Klein Ervin kántor is mindig jelen van, tanít, és segít a mostani kántornak, Biczó Tamásnak, aki a Goldmark Kórus tagja és szólistája. Amikor megszületett nemrég a kicsi fiúunokám, a Visegrádiban tartott briszre áthozták a Hegedűsből Elijáhu próféta székét. Rengeteg szép emlék köt a Hegedűshöz, egyszerűen oda tartozom. - Mennyiben lesz más a Hegedűsben közreműködni az ünnepi estéken, mint az OR-ZSÉ-n? Mivel a Hegedűs status quo ante zsinagóga, vegyes kórus nem szerepelhet az istentiszteleteken. Így azok a kórusművek, amelyekkel eddig az ünnepeken felléptünk, nem hangozhatnak el, kórus formációban tehát nem lehetünk jelen. Ugyanakkor a közösség tagjaivá válhatunk, és a közénekekben hasznosíthatjuk az ismereteinket. A tradíció jegyében én ezt természetesnek tartom. Muzsikusként azt gondolom, a zene segít az imák és zsoltárok mondandójának értelmezésében, és a női hangok szépséget kölcsönöznek a szakrális szöveg interpretálásának. Ezért szerepelnek hangversenyeinken az ünnepekhez kapcsolódó zenei anyagok vegyeskari feldolgozásban. - Hogyan léphetnek fel ilyen körülmények között a nőénekesek? A kórus tagjai megszokták, hogy az ünnepek estéjén együtt vannak a zsinagógában, így az adott körülmények között most a Hegedűsben találkozunk. A lányok az emeleti karzaton foglalnak majd helyet. A közösség női tagságát gyarapítva lehet, hogy hallható lesz a közénekekben lányok hangja is, természetesen nem zavarva a zsinagóga megszokott rendjét. A kórus férfi tagjai a földszinten igyekeznek majd segíteni a kántort a közösségi énekekben. - Amióta Schőner főrabbi hívta önöket, felléptek már a Hegedűsben? Május 15-én tartottunk egy hangversenyt. A kórus fennállásának 45. éve alkalmából koncertsorozatot tervezünk, amelynek ez volt az első része. Stílusos volt e hely a kezdéshez, hiszen 1969-ben itt volt első szereplésünk, Benoschofsky Imre főrabbi itteni működésének 15. évfordulóját ünnepelték. Az emeleti társalgóban köszöntöttük fel. A kórusban ma is van három-négy tag, aki emlékszik az eseményre. Meglepetés voltunk mindenki számára, hiszen senki nem tudott a létezésünkről. A megfelelő pillanatban az emeleti közösségi terem oszlopai közé penderültünk, és dalra fakadtunk. 45 év elteltével boldogan énekeltünk most a hangversenyen olyan számokat is, amelyek akkor régen először hangzottak el. - Járnak szerepelni máshová? Amikor elkezdtük szervezni a 45. jubileumi évet, rá kellett döbbennünk, hogy egy fillérünk sincs. A 30. évfordulót a Hősök zsinagógájában tartottuk, amikor még élt az idősebbik Heisler úr, aki sokat tett azért, hogy az a hangverseny létrejöjjön. A 35. évforduló a Zeneakadémián volt, a 40. pedig a régi Zeneakadémián. Ezeket pályázati pénzek elnyerésével tudtunk megtartani. Most is sok pénz kellene a helység bérletére, de jelenleg nincs meg az anyagi forrás. Ezért több hangversenyt tartunk a zsidó közösségen belül. Az első a május 15-i volt, amikor a holokausztra emlékezve zsoltárokat, imakölteményeket és jiddis dalokat adtunk elő a Hegedűsben. Ez év szeptember 14-én szintén a Hegedűsben leszünk, és repertoárunk azon darabjait mutatjuk be, amelyeket ünnepeinken éneklünk. Igyekszünk minden ünnepről egy-egy jellegzetes dallamot felvillantani. November végén, hanuka előtt is tervezünk egy hangversenyt, csak még keressük a helyszínét. Olyanra gondolunk, amely nem kötődik a zsidó hitélethez. Ide várnánk a kóruszenét szerető közönséget minél szélesebb rétegnek szeretnénk bemutatni a zsidó zene szépségét és jellegzetes hangzásvilágát. - Jelenleg milyen a kórus összetétele, és milyen darabokat adnak elő? Harmincöt-negyvenen vagyunk, mikor hogy, ebből tizenöt férfi, a többiek nők. Éneklünk zsoltárokat, imakölteményeket, a századfordulón a zsinagógákban magyarul előadott műveket, jiddis dalokat, ivrit műdalokat, magyar zsidó népdalokat. Kottatárunkban jelenleg száznegyvenhárom kórusmű található, a 45 év során mindegyiket előadtuk. Sok van a tarsolyunkban, nagy a repertoárunk. Ezt az évet arra szántam, hogy tekintsünk végig a múltunkon, idézzünk fel minden darabot, amely kedves a szívünknek. Természetesen ez lehetetlen kívánság, de a legjellegzetesebbek és a zeneileg komoly értéket felmutató művek a három hangverseny valamelyikén elhangzanak. - Az egyik leghíresebb a Szól a kakas már kezdetű népdal. És az egyik legrégibb. A hászid legenda szerint az eredeti népdalt a nagykállói rebbe hallotta egy pásztortól a réten. Odament hozzá, hogy adja el neki a dallamot. A pásztor eladta, aminek az lett az eredménye, hogy a rebbe megjegyezte a dalt, a pásztor viszont elfelejtette. Ez a dallam beépült a zsidó liturgiába, és szövege is sokat mond számunkra. Nagyünnepeken hallottam már e dallamra énekelt imát Klein Ervin kántortól is, és az ünnepi imaszövegek közül van olyan közének, amelyet szintén erre adtunk elő majdnem minden zsinagógában. Kórusunk egy-egy ünnepi istentiszteleten bevezető dallamként is el-elénekli, de az utóbbi időben a repertoárunkon tartunk egy kórusművet, amelyben e motívum súlyos mondanivalót hordoz. - Melyik ez a kórusmű, és mi a mondandója? Május 8-a annak a napnak az évfordulója, amikor 1938-ban az első zsidótörvényt tárgyalta a magyar parlament, és amelynek jegyében a zsidó orvosokat és a színészeket megfosztották a munkájuktól. Édesapám partitúrakötetében találtam meg az Áv horahámim kezdetű imára írt kórusművét. Feljegyzése szerint a már említett napon az istentisztelet keretében minden zsinagógában elmondták ezt az imát, amely csak bizonyos szombatokon vagy olyan ünnepeken hangzik el, amikor a halottainkról emlékezünk meg. A művet apám a törvény meghozatalának napján írta, hazaérkezve az imádkozásból. Többször felhangzik benne a Szól a kakas már népdal motívuma, jelezve a kor emberének szorongását, félelmét az elkövetkezendő évek eseményeitől. Rados Virág

7 2014. ősz 7. oldal Beszélgetés Fekete László főkántorral Minden a Hegedűshöz köt Fekete László, a Dohány főkántora életét végigkíséri az újlipótvárosi zsinagóga. Fekete László, a Dohány utcai főkántor gyermek- és ifjúkorában az újlipótvárosi zsinagógába járt. Meleg, jóleső érzéssel idézi fel emlékeit, a közösséget, rabbikat, a kántorokat és az énekkvartettet. - Gyermekkorában ön a Hegedűsbe járt a szüleivel. Milyen emlékeket őriz a zsinagógáról ebből az időszakból? Péntek esténként jártunk le változó rendszerességgel a Hegedűsbe, amelytől két sarokra, a Szemere utcában laktunk. Legélénkebben a nagyünnepek maradtak meg bennem, a táliszba öltözött imádkozók képe. Odavoltam a táliszokért. Apámé nagyon szép volt: gyapjúból szőtt kelme, a fekete, finoman bordázott felületű sávok széleit fehér varráscsíkok díszítették. Ma már nem lehet ilyet találni. Kisgyerekként is szívesen kaptam fel magamra táliszt, amit a bímától balra lévő, hosszú asztalról lehetett elvenni. Persze nem voltam képes ülve vagy egy helyben állva maradni (igaz, nem is várták el). Fel-le flangáltam, gyerekeket, ismerősöket kerestem. Ünnepeken felmentem a női karzatra is, ahonnan mindig néhány puszival gazdagabban jöttem le. Eseményszámba ment, ha felfedeztünk egy-egy hírességet az imádkozók között:. A nagyünnepeken ott volt például a legendás színészóriás, Salamon Béla, olykor nem akárkinek kíséretében: sokak kedvencének, Sándor Csikarnak a társaságában. Az esti kidusnál negyed-ötödmagammal kicsi bor és csoki várt ránk, gyerekekre. Balaton szelet, Mecsek kocka, Pityu, Inota, Sport szelet. - A szaladgálásért senki sem szólt rá önre? A zsinagógában a gyerekeket nem korlátozzák. A Dohányban Frölich főrabbi Szimchát Torakor egyenesen kihirdeti: a gyerekeknek mindent szabad. Fisch Henrik főrabbi sem azért szólt rám annak idején a Hegedűsben, mert táliszban rohangálok, hanem mert ráléptem az imalepel rojtjaira. - Hitéletet élni az ötvenes években nem olyan volt, mint ma. Adódtak ebből kellemetlenségek? Nem emlékszem ilyenre. Apám, bár nem volt mindennapos templomjáró, de azért gyakran járt le péntek esténként; Ros Hásánákor, Jom Kippurkor mindig elmentünk a zsinagógába. A család jorcájtjain is mindig elment imádkozni. Nagyünnepeken a szüleim szabadságot vettek ki, és én sem mentem iskolába. Szerencsére apám és anyám mindketten olyan helyen dolgoztak, ahol ez megoldható volt. Felnőttként én is bűvészkedtem a szabadságommal a civil munkahelyeimen. - Később hová járt istentiszteletre? Tizennyolc éves koromban csaltam meg a Hegedűst, amikor egy lány megszólított a Körúton: Te ugye szoktál járni a Goldmarkba? (A hanukai és purimi rendezvényekre utalt.) Gyere le a Rabbiképzőbe. Azóta is hálás szívvel gondolok a ma már Erecben élő Marira és férjére, Neumann Josóra. Mert valóban vágytam egy olyan közösségbe, ahol velem egyívásúakkal találkozhatok. Péntek esténként az ottani zsinagógában összegyűlt egy csapat fiatal. Óriási változást hozott ez az életembe: tele lettem új barátokkal, és különleges emberekkel ismerkedhettem meg. Nagyon inspiráló miliőbe kerültem, és megnyílt számomra a zsidó kulturális és közélet. Az ünnepeket viszont továbbra is többnyire a Hegedűsben töltöttem. - Az énekesi pályán Ádám Emil karnagy indította el, aki szintén kötődött a Hegedűshöz. Hogyan történt? Az érettségim nyarán megszólított Ádám Emil, aki nagyünnepeken a Hegedűsbe járt imádkozni, és voltak évek, amikor ő vezette az ottani férfikart. A Rabbiképzőben működött a kórusa, a mai Goldmark Kórus. Ádám tanár úr megkérdezte tőlem: Fiam, szeretsz énekelni? Igent mondtam. Közben átfutott rajtam, hogy végére járok ennek az éneklősdinek, mert iskolai éveim alatt az énektanárok gyakran akartak beszervezni a kórusba. Olykor még elő is énekeltettek velem egy-két dalocskát, tankönyvi műrészletet. Így kezdődtek máig is tartó kóruséveim. Rengeteg szereplés, értékes emberi kapcsolatok, énekessé fejlődésem, a kántori tanulmányok elkezdése mind ehhez a közeghez köt. A Rabbiképzőben Ros Hásáná elsőestéjén és Kol Nidré estén szerepeltünk. Az ünnepi sáchrisz és muszáf során viszont a tanár úr ajánlására a Hegedűs kvartettben énekeltem Gáti Gyurival, a későbbi kiváló fotóművésszel. Nagyon muzikális, egyben remek billentyűs. Szombaton, az ünnep reggelén pedig apám kezdte az istentiszteletet a Dohányban. Volt olyan alkalom, amikor mi ketten előimádkoztunk. Imádkozás után mindig megöleltük, megcsókoltuk egymást. De hiányzik most ez! Sokan irigyeltek minket ezért. Orgonistánk, Lisznyay Mária szerint apámból merítettem az erőmet, amikor találkozott tekintetünk. Ez így is van. - Milyen volt régen a hangulat a zsinagógában? A templomot sajátos atmoszféra jellemezte. Ünnepeken nagyon sokan eljöttek, köztük rengeteg helyes idős ember. Szerettek engem, mert olyan jófiúcskaféle voltam, és én is szerettem őket. Gyerekkoromban azért is volt otthonos az idősek közege, mert a Szemere utcai házban, pont a mi emeletünkön szintén közöttük éltem. A Hegedűsben jó minjen volt, hiszen egész Újlipótváros zsidósága odajárt. A gyerekekkel nem nagyon foglalkoztam. Volt egy úgynevezett tejtestvérem, aki Amerikában él. Ma is tartjuk kapcsolatot, de a többiekkel nem alakult ki templomon kívüli barátság. Azt hiszem, mindannyian kicsit gátlásosak voltunk egymással, kiskamaszként nemigen társalogtunk. Jól emlékszem egy lányra, aki nagyon tetszett nekem, de alig mertünk szólni egymáshoz, ráadásul mindig a bátyjával jött. Aztán évtizedekkel később egyszer, amikor hazamentem, ott találtam őt az otthonunkban mint a feleségem vendégét. Akkor aztán megnyílt az emlékezés szelepe. - Gyerekkorában hogyan gondolt a zsidóságára? Magától értetődő volt számomra. Amikor péntek esténként hazaértem, a sábeszi gyertyafény kiszűrődött az előszoba üvegablakán, és a konyha is más illatokkal fogadott. Kiterjedt, kint élő rokonságunk van: Izraelben a közeliek sajnos már nem élnek, de az óceánon túl nagyon sok az unokatestvérem, akik közül folytatás a 8. oldalon

8 2014. ősz 8. oldal Beszélgetés Fekete László főkántorral folytatás a 7. oldalról nem keveset csak strejmlis esküvői képekről ismerek. Már nagyon korai életszakaszban kialakult bennem egyfajta ösztönös érzékenység a sajátjaim felismerésére. Az életben alapvetően nem a származás szerint tájékozódtam, de a gyerekek között érdekes módon megéreztem, ki az, aki hozzám hasonló. Persze időnként a nem zsidó környezet is különféle előjelekkel éreztette a másféleséget. A 67-s háború nagyon megerősítette az öntudatomat. Szerencsémre a zsidó identitásom sohasem járt számomra válsággal. - A pályája szempontjából mi volt a legerősebb hatás, amely a Hegedűsben érte? Ott hallottam énekelni Lóránd Márton kántort, ami már gyermekként megérintett. Bár természetesen abban az életkorban nem figyeltem rá egybefüggően, azt erősen éreztem, hogy valami rendkívülinek a tanúja vagyok. Lóránd zseniális énekes volt, igazi óriás. Tíz-tizenkét éves lehettem, amikor elment a Hegedűsből, először a Dohányba, aztán Strasbourgba. Jóval később megkérdeztem egy kántor kollégát, aki ott működött, mit hallottak róla. Zseni volt válaszolta. Szóval gyerekkoromban nem tudtam szakmailag megítélni a művészetét, de amit érzékeltem belőle, az éppen elegendő volt ahhoz, hogy számomra ő legyen a kántoréneklés mértani középpontja. Lóránd ültette el bennem a magját annak, aminek alapján a kántorságra gondolok. - Ma hogyan jellemezné a művészetét? Úgynevezett tenor kettő, a baritonnál kicsit magasabb hangja volt, nagy ambitussal, ami azt jelenti, az ilyen énekes a mélyés magas hangfekvésben egyaránt képes énekelni. Szolgálata, odaállása átütő volt. Használt olyan hangokat is, amelyeket a klaszszikus éneklésben nem díjaznának, de ő az imákat mindig a szöveg szolgálatába állította. Az imádkozásnak köztudottan van egy kötelező zenei vonulata, amely kifejezi az ima aktualitását. Kérdés, hogy ezt ki miképpen alkalmazza: csak az alapokon énekel, vagy képes azt önálló értelmezéssel zeneileg felöltöztetni. Az utóbbi a művészi kifejezésű kántorizálás, a cházzánut (cházonesz). A kántornak van ugyanis egyfajta szabadsága, rögtönözhet, hozzáadhat, a szöveggel kapcsolatba lépve létrehozhat zenei változatokat. Így teremt a struktúrába illő, de eredeti zenei vonulatot. Lóránd ennek volt a nagymestere. Aki a lemezfelvételeit hallgatja, érezheti: egyetlen bizonytalan hang sincs, annyira belül van az imán. Mélyen meghat, hogy egy kántoróriás a szolgálat házában ennyire érintett tud lenni. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ha a pályámról van szó, egy ilyen nagy formátumú személyiséghez nyúlhatok vissza. - Betölthette Lóránt helyét a Hegedűs következő kántora? Emlékszem, féltem egy kicsit, ki lesz az, aztán jött Sándor László. Ő is remek volt. Fantasztikus erejű tenor hangja talán még gazdagabbnak is bizonyult Lórándénál. Igazi dús, szép hőstenor volt. De Sándort, aki egyébként civilben ügyvédként dolgozott, vívódóbb alkatnak ismertem meg. Felnőtt fejjel lépett a pályára, zenetudományi írásokat forgatott, a sófár történetéről például tanulmányt is írt. Kántori útkeresésében sok mozzanat van, amely hasonlít az enyémhez még közös énektanárnőnk is volt, a híres Hoór-Tempis Erzsébet. Nagyon örültem, hogy egy ilyen ragyogó hangú énekest kaptunk, de a zseni Lóránd volt. A hetvenes években hazajött Strasbourgból, a Rabbiképzőben huszonéves fiúként találkoztam vele. Előimádkozott a zsinagógában, aztán megszólított: Én ismerlek téged mondta, te énekes vagy. (Én akkor még csak nem is gondoltam erre.) Hunyorgott rám kis szemével, amúgy magas, jóvágású férfi volt. Mintha látta volna a jövőmet. Aztán évtizedeken át Vándor Frigyes volt a Hegedűs főkántora. Biztos imádkozású, jó vivőerejű, tiszta, kellemes színű hangot őrzök az emlékeimben. - A Rabbiképzőn ön Ádám Emil kórusának a tagja volt. Megfordult akkoriban a Hegedűsben? Vándor Frigyes működése idején éveken át énekeltem nagyünnepeken az ottani kvartettben. Az ünnepek délelőttjein Ádám tanár úr feleségével és Mari leányával oda járt imádkozni. A kisegyüttes pedig az általa készített szólamfüzetekből énekelt. Volt, amikor maga dirigált. Később Dobronyi fúvósművész irányításával a Hegedűs templomi kvartettjében énekeltem. Valamikor a hetvenes évek közepe táján egy próbán nem voltak ott a basszisták, így nekem kellett szólót énekelnem. Az együttest akkor Sztáray Márton, a hírneves nótaénekes vezényelte. Sztáray a kórus oszlopos tagja, tenor szólistája volt, akinek bármily magasan járt a csillaga a szórakoztató zene világában, sábeszeken és ünnepeken hatvan éven át előbb az Aréna úton, majd itt a templom kisegyüttesében szolgált. - Hogy érzi magát ma a zsinagógában? Én oda hazajárok. A hetvenes-nyolcvanas években még annyian voltak, hogy szombaton érdemes volt kinyitni a nagytemplomot. Nagyon szerettem Vass Lajost, a sámeszt, aki minden találkozásnál valamiféle kis tanító mondattal lepte meg az embert. A bar micvómra a templom akkori sámesze, Fried Ede bácsi készített fel, mint ahogy Danó fiamat Klein Ervin főkántor, tanártársam és barátom. Emlékszem, a szövegtanuláshoz lusta voltam, de a tórai történetek érdekeltek. A bar micvó előtti találkozásunk alkalmával megkérdeztem Benoschofsky főrabbitól, hogy nyílhatott meg a föld Korach alatt (ő volt az, aki fellázadt Mózes ellen), mire a rabbi csodálkozva azt mondta: amikor hozzá jönnek, ő szokott kérdezni, nem pedig fordítva. - Dr. Benoschofsky Imrét sokan emlegetik. Milyen ember volt? Ő volt az a rabbi, akit ismerős arca ellenére nem ismertem meg az utcán, mert gyerekkoromban azt képzeltem róla a templomi működése alapján, hogy legalább két méter magas. Emlékszem puha, szép hangjára, amely minden szegletet betöltött. A mondanivalója rendkívül árnyalt volt. Rabbinemzedékének egyik legtiszteltebb tagjaként korszerű, egyetemes műveltséggel rendelkezett. Tudták róla, hogy nagy ismerője a görög mitológiának. - Más rabbikról milyen képet őriz? Dér Istvánt már idős rabbinak ismertem meg, akin a felkészültsége mellett érződött egyfajta fáradtság, kicsit mindig önmagába volt roskadva. Talán a családi szomorúság miatt, amely érte. Fisch Henrik főrabbi is nagyon meggyőzően hatott rám, barátságos volt velem. A hatvanas években kiment Düsseldorfba. És természetesen meg kell említeni Schweitzer főrabbi urat, akinek a szónoklataiért sokszor lementünk a templomba. Beszédei magukkal ragadták a hallgatót ben kitalálta, szombat délutánonként legyen valamilyen kulturális megnyilatkozás, irodalmi mű vagy éneklés. Egyik alkalommal, emlékszem, a Nógrádi házaspár Kafkát olvasott fel. Sok emberrel találkoztam a Hegedűsben, aki fontos lett nekem. folytatás a 9. oldalon

9 2014. ősz 9. oldal Beszélgetés Fekete László főkántorral folytatás a 8. oldalról (Új)Lipótváros, Hegedűs Gyula utca: VÁROSFEJLŐDÉS, ZSIDÓSÁG ÉS ÉPÍTÉSZET - Úgy tűnik, nagyon mélyen önbe vésődtek a régi emlékek. A vallási életbe való későbbi visszatérésemet, és nemcsak az ünnepnapokra, a Hegedűsnek köszönhetem. Az éneklés, a szertartásokon való aktív részvétel nagy szerepet játszott ebben. Az adottság, amely helyzetbe hozott, és meghatározta az életemet, először a Hegedűsben mutatkozott meg. Vannak emberek, akik a kezükbe veszik és maguk irányítják a sorsukat. Én inkább azok közé tartozom, akit kedves emberek és az életeseményei terelnek egy bizonyos irányba. - Ezek szerint a Hegedűs végigkíséri az egész életét? Igen, és ez most tudatosul bennem, hogy beszélek róla. Itt lettem bar micvó, itt léptem fel először kulturális rendezvényen, Ádám tanár úr készített fel. Az első hangképző mesterem Sztáray Márton volt. Előtte Ádám Emil és édesapám operaházi basszista unokatestvére, Kamarás Ottó, aki szintén énekelt a kvartettben, erősítette meg a szüleimet későbbi pályaválasztásomat illetően. Lóránd fiatal felnőttkoromban énekest látott bennem. Itt találkoztam egy Vári nevű, a kilébe rendszeresen járó, nagykállói születésű úrral, akinél a lakása keleti falán láttam Ámos Imre ünnepeinkről szóló linómetszet-sorozatát. Vári megjósolta, hogy ez a tizenöt grafika el fog kísérni az életemben. Egy időben művészeti-külkereskedelmi vonalon dolgoztam, és 1984-ben Anna Margit festőművésznél jártam hivatalos ügyben. Hallotta, hogy énekelek is. Rám adta mártír férje, Ámos Imre molyette táliszát, és kérte, énekeljek valamit az emlékére. Az ima után elsírta magát, benyúlt a szekrénybe, kivette az Ünnepek sorozatot, és nekem adta. E képek ma szépen bekeretezve hitközségi szobám ékességei, természetesen a keleti falon. - A Dohány és a Hegedűs is összekapcsolódik a múltjában? A jelenlegi főrabbi, dr. Schőner Alfréd hívott annak idején a Dohányba - az imádkozás nuszachját, számos dallambetétet tőle tanulhattam meg. Rektorként bizalmat szavazott nekem mint tanárnak és tanítványnak egyaránt. Szakdolgozati konzulensemként pedig megismerhette az Ámos-történetemet. Ő kért fel arra is, vegyek részt az egyetemi kántorképzésben, és idén kinevezett szakfelelősnek. - Mostanában mikor megy a Hegedűsbe? Mivel majdnem egy időben imádkozunk, ritkán jutok el, de előfordult, hogy én előimádkoztam. Ez a beszélgetés önnel ifjúkorom boldog éveibe visz vissza. Rá kell döbbennem, mennyi minden köt a Hegedűshöz. Rados Virág Hegedűs Gyula utca, vagyis a Csáky.... Régi utca ez, százévesek benne a házak, legalábbis a Csanády utcáig biztosan. Legnagyobb nevezetessége, rögtön az utca elején... a zsidó templom. Ide bemész, és egy más világban találod magad. Ha szokva vagy a zsinagógához, és tudsz hasonlítani, akkor úgy érezheted, mintha egy vidéki kisváros nagy zsidó templománál lennél. De hát Újlipótváros egy vidéki kisváros, úgyhogy minden stimmel. Abban persze különbözik a vidéki kisvárosoktól, hogy itt a zsidóság egy része megmaradt. Van tehát élet a templomban ma is,... péntekenként, ünnepenként telt ház is adódik nemegyszer. (Bächer Iván 2009.) B udapest kialakulása, az egyes városrészek gyors fejlődése, ezen változások leképeződése: az egyes házakban megjelenő építészi gondolat és korszerűség szorosan összefügg lakói, így a zsidóság sorsával is. Jelen cikk tárgya a főváros egyik főkerülete, a városközponti, Duna-parti Lipótváros, illetve ennek húszasharmincas években véglegesedő továbbépülése, Újlipótváros. Ez a terület a XIX. század első felében még az önálló Pest környékének beépítetlen része volt, az ipar fejlődésével fokozatosan épült be déli irányból, a város, később a Nagykörút felől. A Nagykörút megépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint a körút mellett elsősorban bérlakásokat építettek, az akkor már itt volt ipart kitelepítették. Ekkor kezdte elnyerni ez a terület mai arculatát ban adták át az akkor még csak részlegesen betelepített, akkor I.Lipót nevét viselő Szent István körutat. A nagykörút nyomvonalát a természeti adottságok határozták meg: az egykor itt folyó Duna-ágnak köszönhetően az útvonalat a mélyebben fekvő területeken vezették végig, ezáltal biztosítva a város terveiben szereplő mesterséges főgyűjtőcsatorna kiépítésének lehetőségét is alatta. Mivel az egyre népesedő, ezért terjeszkedő, a városegyesítéskori ígényeket messze meghaladó település számára közeli, kiváló adottságú terület maradt a körút túloldalán, erre terjeszkedett. A Duna mellett, a Pozsonyi út nyugati oldalán álló első, Palatinus nevű házakat 1911-ben építették fel, a nagyobb arányú bérlakás-építkezések azonban csak a 20-as évek végén kezdődtek el a városrész déli részén. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében határozta el a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén, egyben ekkor már egységes stílust írt elő a környék házaira. Egy ezt kiegészítő rendelkezéssel 1933-ban megszabta a mai utcák helyét és kötelezővé tette a keretes beépítési módot. A terület házai jellemzően 5-6 emeletes épületek, fogatoltak (a lakások a főlépcsőházból nyílnak, nem folyosóról), a belső udvar jellemzően növényekkel beültetett. Építészetileg az újlipótvárosi történések egyszerűnek nevezhetők. A Magyarországon a kiegyezés után nagyon rövid időn, néhány évtizeden belül létrehozott, létrejött Budapest eklektikája a XX. század első felében funkcionálisan, szerkezetileg, és esztétikailag is meghaladottá vált, mint Európa más (haladó) területein is. Terjedt a funkcionalizmus, az (egyre gyakrabban ál-) megjelenéssel közvetített felsőbbrendűség elsőbbsége a használati fontossággal szemben háttérbe szorult. folytatás a 10. oldalon A Vígszinház és a Lipót körút, 1899-ben

10 2014. ősz 10. oldal (Új)Lipótváros, Hegedűs Gyula utca: folytatás a 9. oldalról VÁROSFEJLŐDÉS, ZSIDÓSÁG ÉS ÉPÍTÉSZET A korábbi, a régmúlt előkelőségéből merítő, azt másolással hirdető, rátett tagozatok helyett a tömegformálásé, az arányé a prioritás, az eklektikát követő rövid nemzeti stíluskeresés után a modern használhatósága, a korszerű szerkezetek gazdaságossága terjed. Időközben feltalálták, elterjedt a vasbeton, ez jellemző méretbeli változásokhoz is vezetett. A frissen kialakított Újlipótváros elsősorban lakóházak elhelyezésére készült. A lakások változása követte a használók társadalmi státuszának módosulását: a szerkezetadta lehetőségek (és a gazdaságosságra törekvés) kihasználásával növekvő lakóépületi traktusmélységek igazodtak az egyenjogú lakáshasználók elvárásaihoz. Kialakult a közös elosztó és használati térrel bővülő hallos lakás. A tégla-főfalas tartószerkezet helyetti vasbeton pillérváz, a korábbi, acélgerendák között boltozott ( poroszsüveg ) helyetti, sokkal vékonyabb vasbeton síklemez födém ugyanolyan belmagasságok mellett is több szint beépítését tette lehetővé, ráadásul a tetőn is alkalmazott (a korszerű szigetelési eljárásokból következő lehetőségeket kihasználó) síklemez az épületek ötödik homlokzatát, a tetőt is főfunkciójúvá tette (tetőterasz). A tartószerkezetváltozásból következő lehetőségek nyílásáthidalási javításokat is eredményeztek: az ablakok feletti gerenda már nem lóg be nagyon a helyiségek magasságába, így a homlokzati nyílások a mennyezethez közelebb kerühetnek, szélességük növekedhet (arányuk is változik), ez az egyes helyiségek bevilágítottságának javulását is eredményezte. A korábbi, első pesti zsidónegyedet egy odavezető utca kötötte össze a Dunával, ezen keresztül érkeztek az óbudai zsidók a vásárokra. Innen nem messze alakult ki Lipótváros és egész Budapest közigazgatási és kereskedelmi központja. Az új városrészbe igyekeztek a jómódú zsidók is, itt béreltek lakást, nyitottak üzletet. A századfordulón már kb fős volt ezen város zsidó lakossága, ami Erzsébet- és Terézváros akkori zsidóságának csak kb. a negyede, de Lipótváros esetében ez gyakorlatilag a legaktívabb polgárságot jelentette. (A kiemelkedően leggazdagabb nagypolgárok az időközben kialakult, közeli Andrássy úton építkeztek.) Ez az előkelő zsidóság az innen aránylag távoli, Dohány utcai zsinagógába volt kénytelen járni, ezért egy újat szándékoztak építeni ban pályázatot írtak ki új, reprezentatív zsinagóga tervezésére, a zsűriben a kor legfontosabb építészeivel. Az új nagyzsinagóga megépítésére - városfejlődési és anyagi okok miatt - már nem került sor, de a résztvevő nagytehetségű építészek tervei (pl. Lajta Béláé) jórészt ránk maradtak. A városfejlődési okok közül a legfontosabb Újlipótváros létrejötte: az új, korszerű helyet keresők itt telepedtek le. Előkelő negyed, de nem a zsidó arisztokrácia költözött ide, hanem a középpolgárság, az értelmiség: itt élt pl. Radnóti Miklós. Nem egy zárt zsidónegyed, hanem inkább olyan, amit zsidó építészek építettek és jórészt zsidók laktak. Imaszobát először 1911-ben alakítottak ki egy Hegedűs Gyula utcai bérházban, később az egész házat megvásárolták, és aljában1927-ben Baumhorn Lipót tervei alapján mai képére alakították. Kövesse figyelemmel honlapunkat: A második világháború alatt a Szent István körúthoz közeli újlipótvárosi házak úgynevezett védett házak voltak, külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álló házak, amelyekben a zsidó lakosság viszonylagos védelmet élvezett. Ezekhez a házakhoz köthető pl. Raoul Wallenberg svéd diplomata tevékenysége is. A terület századvégi történéseit Klein Rudolf tömören, de mégis átfogóan így foglalja ös sze Zsinagógák Magyarországon című alapművében:... A Lipótváros felértékelődésével párhuzamosan a módosabb zsidóság is ideköltözött a XIX. század második felében, fokozatosan elhagyva a VI. és VII. kerületet.... A Dohány utcai zsinagóga ugyan hatalmas volt, de utcasorba szorítva, szűkös, görbe utcában, szabálytalan telken, a Rumbach utcai zsinagóga pedig még kevésbé reprezentálta a többszázezres lélekszámú kisebbséget.... A lipótvárosi lokáció mellett szólt a negyed presztizsének növekedésén túl az épülő Országház és a Duna közelsége.... A pesti zsidó polgárság elérkezettnek találhatta az időt, hogy a lakóházak közül, illetve mögül kilépve szabad térre építhesse templomát, méghozzá jól látható kupolával. A tervfeladatban megkövetelt kupola lett volna a Duna-part negyedik kupolája a Várpalota, a Szent István-bazilika és az Országház kupolája után!.... De érvényesült a realitás:... A pesti zsidóság önként lépett vissza..., racionális érveléseikben a zsidó hagyományoknak jobban megfelelő, kisebb, kerületi zsinagógákat részesítették előnyben.... Ilyen lett - az időközben kialakult Újlipótvárosban - a Hegedűs Gyula utcai is. Kőnig Tamás DLA habil. építész Írásomhoz felhasználtam és minden érdeklődőnek böngészésre ajánlok több, a kor építészetével és történéseivel foglalkozó szak- és szépirodalmi művet: pl. Kozma Lajos: Az új ház (Girsberger Kiadó, 1941.), Jékely Zsolt - Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (Műszaki Könyvkiadó, 1980.), Bächer Iván - Teknős Miklós: Újlipócia (Ulpius-Ház Kiadó, 2009.), Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon (Terc kiadó, 2011.), Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (Modern Építészetért Kht., 2001.), Körner Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástipusok (Terc Kiadó, 2010.), valamint egyéb, nyílvánosan hozzáférhető írásokat: pl. Zsámboki Miklós 2010 A Lipótvárosi Zsinagóga 1899-es Lajta Béla terve, ami soha nem készült el...

11 2014. ősz 11. oldal Könyvismertető MARKUS ZUSAK A KÖNYVTOLVAJ Gyönyörű. Kegyetlen. Sorsfordító könyv. M arkus Zusak A könyvtolvaj című bestsellere 2005-ben jelent meg, melyet azóta több mint harminc nyelvre fordítottak le és világszerte nyolcmillió példányban kelt el. A regény számos irodalmi díjat nyert, hetekig vezette az Amazon eladási listáját, illetve 230 héten keresztül szerepelt a The New York Times bestseller listáján. Miután a kilenc éves Liesel szüleit koncentrációs táborba hurcolják, a kislány német nevelőszülőkhöz kerül. A fiatal gyermek nehezen küzd meg új környezetével, és az egyre zavarosabb, kegyetlenebb valósággal, mely lassan eluralkodik a náci Németország felett. Az olvasás öröme és a képzelet világa jelenti számára az egyetlen kiutat e szörnyű valóságból. Markus Zusak megindító története életigenlésről, emberségről, alkalmazkodóképességről és egy zűrzavaros korszak zsarnokságáról. A könyv az Ulpius Ház Kiadó gondozásában jelent meg, ben. Zsinagóga és hitélet Kiskunhalason B ács-kiskun megye egyetlen működő zsinagógája a kiskunhalasi. Kiskunhalason összetartó, hitében erős hitközség működik. Ez abban is megnyilvánul, hogy minden péntek este összejönnek, ünnepeinket megtartják, Talmud Tóra oktatás és hitoktatás folyik az általános iskolákban. Mártírjainkról ünnepi Istentisztelet keretein belül emlékeznek meg. A hagyomány és a tanulás céljából immár ötödik alkalommal rendezték meg nagy sikerrel, a Kiskunhalasi Nyári Zsidó Gyerektábort. Külön örömükre szolgál, hogy a táborok alkalmával a jelentkező gyermekek kóser ellátást kapnak, rabbik, kántorok vezetésével a mindennapi ima és zsinagógai ismereteteket tanulhatnak. Madrichok vezetésével pedig tematikus oktatásban részesülnek. A nagyközönség örömére a Hitközség immár tizedik alakalommal rendezi meg a Halasi Nyári Zsidó Fesztivált, melynek látogatottsága évről évre nő. Izraellel szoros kapcsolatot tartanak, melynek keretein belül körutazásokat szerveznek. A kiskunhalasi zsinagóga főbejárata és a X. Zsidó Fesztivál logója

12 Tűzeset - Spánn Gábor írása Néhány hónapja feleségemmel valamelyik kereskedelmi tévé híradóját néztük, és értelemszerűen megkaptuk az elalváshoz feltétlenül szükséges szerencsétlenség adagunkat. Záró anyagként beszámoltak arról, hogy egy 12 emeletes angyalföldi panelház 10. emeletén komoly lakástűz volt és jött az obligát szöveg: személyi sérülés nem történt, a lakókat átmenetileg ki kellett költöztetni, az anyagi kár jelentős, szakértők bevonása, stb. Mivel kívülről mutatták a házat, és mi több mint 10 évig laktunk a kerületben, éjszakába nyúlóan vitattuk az asszonnyal, vajon melyik utcában lehet a jellegtelen panelház. Néhány nappal később órámra igyekezve az OR-ZSE folyosóján szembejött velem a neveléstudományi tanszék nagyon tehetséges fiatal adjunktusa, és így szólt: Képzeld el, milyen borzasztó sokk ért valamelyik nap! Megyek haza a 11 éves kisfiammal és az angyalföldi házunk előtt arra leszek figyelmes, hogy le van zárva az utca, tűzoltóautók sokasága, égnek meredő létrák a mi házunk előtt, és a 10. emelet egyik ablakából lángnyelvek csapnak ki és a velejáró hatalmas füst. Első ijedtemben, no meg a sűrű füst miatt is azt hittem, hogy a mi lakásunk ég és kétségbeesve törtem utat a tűzoltók és rendőrök között. Miután igazoltam, hogy ott lakom, pár percre felengedtek, hogy mentsem ki a lakásból amit bírok. Fönt derült ki, hogy a tűz nem a mi lakásunkban támadt, hanem az emeleti szomszédomnál. Ezért a sajátomba oxigén maszkkal, de néhány percre bemehettem. Ekkor ért a második sokk, ami már igazán sok volt. Két tűzoltó serénykedett a lakásomban, ahol minden bútor, a falak, a függönyök, a képek, a szőnyegek fekete vastag koromréteg alatt voltak. A szakemberek kitártak minden ablakot és a szobám ajtajába felállítottak egy hatalmas ventillátort, ami hivatva volt a lerakódott koromréteget nyomás által kiszellőztetni. Két dolog is szíven ütött: elmenetelem előtt félbehagytam zsidó vallástörténeti tanulmányom kéziratát az asztalomon, aminek lapjai szép békésen szálldogáltak ki az ablakon. Ez még hagyján De az infarktus kerülgetett, amikor észrevettem, hogy a leleményes tűzoltóőrmester a lakás ablakát azzal a könyvvel támasztotta ki, amit kölcsönkaptam tudományos munkámhoz, egyetlen példány létezik belőle talán a világon, és eszmei értéke több millió forint. Amennyire ezt egy oxigénmaszk megengedte, ordítva próbáltam megmagyarázni a tűzoltónak, hogy azonnal vegye ki az értékes könyvet a veszélyeztetett ablakpárkányról, és inkább odaadom neki az esküvői lakkcipőmet támasztékul. Már csak azért is, mert házasodni még egyszer nem akarok, de a nagydoktorit mindenképp szeretném abszolválni, és nem szívesen fizetném a tönkretett könyv törlesztőrészleteit életem végéig. Szemeiből láttam a megvetést, mert nem értette, hogy mitől értékesebb számomra egy poros, szakadozott lapú öreg könyv, mint egy gyönyörű lakkcipő. Azt pedig a körülmények miatt sem magyaráztam meg neki, hogy a gyakorlati okon kívül mi zsidók a könyv népe vagyunk. A tüzet eloltották, a biztosító embere felmérte a károkat és miután csak a háznak volt biztosítása, nekem külön nem, a több mint fél milliós káromat (tönkrement kínai szőnyegek, bútorok, könyvek) megtérítendő kaptam vagy forintot. A történethez tartozik, hogy bár több éve ajtószomszédok vagyunk, köszönésen kívül nem ismerem a tüzet okozott szomszédaimat. Annyit tudtam róluk, hogy fiatal pár, és a hölgy hegedűművész valamilyen szimfonikus zenekarban. 11 éves kisfiamban erősebb volt a kíváncsiság, mint a kár fölött érzett bánat és már másnap önállósítva magát bekopogott a károkozó szomszédhoz. Miután a hölgy csodálkozva ránézett, ő közölte vele: Néni! Tegnap ti tüzet csináltatok, kiégett a mi lakásunk is, nagyon érdekel, hogy néz ki a tiéd, kérlek engedj be! Mire utolértem, már át is alakult katasztrófaturis- tává, akihez én is csatlakoztam. Természetesen az inkriminált lakás teljesen kiégett. A fiatal nő elmondta, hogy hússütéshez olajat tett oda a gáztűzhelyre, majd bement és elmélyedt egy kottában. Látva az arcomon az értetlenséget kissé ingerülten felelt: tudom hogy maga valamilyen egyetemen tanít, de a zenéről fogalma sem lehet. Vegye tudomásul, ha velem szembe jön egy kotta, amin igazi szonáta szerepel és fülemben felcsen- dül a képzeletbeli muzsika, én nagy ívben teszek az olajra. Az én jól nevelt és igazán udvarias egyetemi kollégám nyelt egyet és úgy érezte, hogy valami ismeretterjesztéssel viszonozni kell a zenei tanórát.ezért mint mesélte, csu- pán ennyit felelt: Hölgyem! A szonátát illetően biztos igaza van, én csupán any- nyit mondok, hogy ha hazamegyek egy fárasztó nap után az egyetemről és laká- somba lépve ekkora córesz fogad, én is nagy ívben teszek az olajra Kövesse figyelemmel honlapunkat: A Hegedűs-Csáky Hírmondó megjelenését minden alkalommal a MAZSÖK támogatja Kiadja a Hegedűs Gyula utcai körzet Felelős kiadó: Müncz László Szerkesztő: dr. Várnai György A nyomtatott kiadvány szent szövegeket tartalmaz, kérjük ne dobja ki. É Telefon és fax ÈMobil design by Barta Gastro&Graphic Design Studio È

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Dr. Schő ner Alfre d 1 : Személyes emlékezés az egyik legnagyobb zsidó tudósról 2

Dr. Schő ner Alfre d 1 : Személyes emlékezés az egyik legnagyobb zsidó tudósról 2 Dr. Schő ner Alfre d 1 : Személyes emlékezés az egyik legnagyobb zsidó tudósról 2 Zsidó gimnazista voltam, amikor egy alkalommal nem jött a vallástanárunk, a zseniális Geyer Arthur, akiért mi ugyanúgy

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten 2015. október 21-25-e között Magyarországra látogatott A Drezdai Kórusakadémia Gyermekkara. A Singakademie Dresden 130 éves tradiciójával a németországi Szászország

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE 13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE Mindegyikünknek kétféle szokásai vannak: jók és rosszak. A jó szokásaink közelebb visznek minket álmaink földjére, és a rosszak távolabb visznek álmaink földjétől. A jó szokások

Részletesebben

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének!

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! Beküldendő A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 7. a Résztvevők száma: 30 fő (19 lány, 11

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget

Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget 2008 / Tavasz F o g a d ó a K a r n a g y o k h o z Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget Ki ne ismerné Erdôs Jenôt, a népmûvelô pedagógust, karnagyot, a hangversenyélet

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903.

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Roth Bernát 1847 1903 Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934 Rosenberg?? 1910-es évek Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt Apa Roth

Részletesebben

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015.

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015. RADNÓTHY SZABOLCS A hullámlovas 2015. PROLÓGUS Rájöttem, hogy az élet tenger. Hogy érted? Egyszerre csendes és hangos. Viharos és morajló. Amikor a horizonton a végét keresed, rájössz, hogy se eleje, se

Részletesebben

Az egyén méltósága szent és sérthetetlen

Az egyén méltósága szent és sérthetetlen Bét Orim Hírlevél XI. évfolyam 2. szám www.betorim.hu 2015. február Az egyén méltósága szent és sérthetetlen A német alkotmány első s legfontosabb kitétele az, hogy az egyén méltósága szent és sérthetetlen.

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Budai ófár. Háztáji Hírek. pítvány igazgatója, akivel elbeszélgettünk az alapítvány munkájáról.

Budai ófár. Háztáji Hírek. pítvány igazgatója, akivel elbeszélgettünk az alapítvány munkájáról. Budai ófár 2014. május KÉRJÜK, TÁMOGASSA ADÓJA 1%VAL A FRANKEL ZSINAGÓGA ALAPÍTVÁNYT! ADÓSZÁM: 18114878-1-41 MAZSIHISZ TECHNIKAI SZÁMA: 0358 KÖSZÖNJÜK! Nagy örömünkre szolgált, hogy az idén is több, mint

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

XIII. KERÜLETI EGYÉNI ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK FOGADÓÓRÁI

XIII. KERÜLETI EGYÉNI ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK FOGADÓÓRÁI XIII. KERÜLETI EGYÉNI ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK FOGADÓÓRÁI 07. számú országgyûlési egyéni választókerület képviselõje: Hiszékeny Dezsõ Fogadóóra idõpontja: minden hónap 1. szerda 18.00 19.00 minden hónap

Részletesebben

ב"ה. Éves jelentés 2011

בה. Éves jelentés 2011 Bét Sálom Éves jelentés 2011 A Bét Sálom Zsinagóga Budapest egyik leggyorsabban növekvő zsidó közössége, ahol minden generáció számára biztosított a zsidó vallás, tradíció és kultúra megismerése, valamint

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Tövises az út a csillagokig

Tövises az út a csillagokig Tövises az út a csillagokig T á b o r i ú j s á g a z Ú r 2 0 1 5. e s z t e n d e j é b e n j ú l i u s h a v á n a k 2 8. n a p j á n C s í k c s o m o r t á n S z é k e l y f ö l d i Ve r s t á b o

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (Tervezet) Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Horváth Vera Petrovácz Rózsa Rita Sipos Zsófia Somogyi

Részletesebben

- A Kodály iskola kóruséletéről híres. Te is tagja vagy valamelyik kórusnak?

- A Kodály iskola kóruséletéről híres. Te is tagja vagy valamelyik kórusnak? INTERJÚ Tarek Ferenccel Sokan sokféle indíttatásból kezdjük meg zeneiskolai tanulmányainkat. Vannak, akik szüleik kezdeményezésére, mert egykor ők maguk is zenéltek, vagy pont azért, mert felnőtt korban

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.)

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) Egy csodálatos helyen, fantasztikus környezetben, nagyszerű emberek között, négy hétig. Először is ott kezdeném, hogy Velence leírhatatlanul szép.

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk?

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? 2013. február 6., 11:00 Sorozatunkban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ebben az évadban végzősöket, Novák Eszter és Selmeczi György zenés szakirányú osztályának

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

JuGáWi 7.A. Férfi Kézilabda Világbajnokság. Női Kézilabda Európa Bajnokság. Adventi műsor. Mit is ünnepelünk karácsonykor? Mikulás-buli az osztályban

JuGáWi 7.A. Férfi Kézilabda Világbajnokság. Női Kézilabda Európa Bajnokság. Adventi műsor. Mit is ünnepelünk karácsonykor? Mikulás-buli az osztályban JuGáWi 7.A 2010. december-2011. január Női Kézilabda Európa Bajnokság Amiről szó van az újságban: Rövidpályás Úszó Világbajnokság Férfi Kézilabda Világbajnokság Adventi műsor Mikulás-buli az osztályban

Részletesebben

A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre

A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre RACHEL ALLEN Ezt a könyvet férjemnek, Isaac-nak ajánlom akinek szere tete, támogatása

Részletesebben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben 2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint

Részletesebben

Cantemus. IX. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál 2012. augusztus 16-21. Karvezetoi mesterkurzus Szabó Dénes vezetésével.

Cantemus. IX. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál 2012. augusztus 16-21. Karvezetoi mesterkurzus Szabó Dénes vezetésével. Cantemus IX. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál 2012. augusztus 16-21. Nyíregyháza Karvezetoi mesterkurzus Szabó Dénes vezetésével 2012. augusztus 15-22. Nyíregyháza A Fesztivál A Nyíregyházi Cantemus

Részletesebben

K Á R Á S Z I független havilap. Önkormányzati hírek. A testület június hónapban több alkalommal informális keretek között ülésezett, tanácskozott.

K Á R Á S Z I független havilap. Önkormányzati hírek. A testület június hónapban több alkalommal informális keretek között ülésezett, tanácskozott. 2015. július 3. K Á R Á S Z I független havilap XVIII. évfolyam 7. szám Önkormányzati hírek A testület június hónapban több alkalommal informális keretek között ülésezett, tanácskozott. A 20 éves testvérkapcsolat

Részletesebben

Családfa. Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna)? 1944. Haár Jákobné (szül. Csasznek Hani)?? Feldmár József? 1914/18. Haár Jákob?? Apa.

Családfa. Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna)? 1944. Haár Jákobné (szül. Csasznek Hani)?? Feldmár József? 1914/18. Haár Jákob?? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haár Jákob?? Haár Jákobné (szül. Csasznek Hani)?? Feldmár József? 1914/18 Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna)? 1944 Apa Haár Móric

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

BUDAPESTI UNITÁRIUS HÍRLEVÉL ABUDAPESTI NAGY IGNÁC UTCAI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE 2010. MÁRCIUS ÁPRILIS X. ÉVFOLYAM, 2.

BUDAPESTI UNITÁRIUS HÍRLEVÉL ABUDAPESTI NAGY IGNÁC UTCAI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE 2010. MÁRCIUS ÁPRILIS X. ÉVFOLYAM, 2. BUDAPESTI UNITÁRIUS HÍRLEVÉL ABUDAPESTI NAGY IGNÁC UTCAI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE 2010. MÁRCIUS ÁPRILIS X. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM PÜNKÖSDI ÜNNEPI ISTENTISZTELETEK 2010. MÁJUS 23. MÁJUS 24. Hagyományainknak

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

A tanulmány első publikációja: Szabó Ferenc János: Egy nagyvonalú zongorista. Jevgenyij Koroljov Budapesten Muzsika LVII/3 (2014. március): 2 6.

A tanulmány első publikációja: Szabó Ferenc János: Egy nagyvonalú zongorista. Jevgenyij Koroljov Budapesten Muzsika LVII/3 (2014. március): 2 6. A tanulmány első publikációja: Szabó Ferenc János: Egy nagyvonalú zongorista. Jevgenyij Koroljov Budapesten Muzsika LVII/3 (2014. március): 2 6. Szabó Ferenc János: Egy nagyvonalú zongorista Jevgenyij

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

Vigadó Kulturális és Civil Központ Nonprofit Kft. 2012. második félév

Vigadó Kulturális és Civil Központ Nonprofit Kft. 2012. második félév Vigadó Kulturális és Civil Központ Nonprofit Kft. 2012. második félév Elérhetőségeink Vigadó Kulturális és Civil Központ 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 65-67. Művelődési Ház 2200 Monor, Bocskai u. 1. Tel.:

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

A gyógyíthatatlan gyógyulása

A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiás és az Ige Lekció: Róm. 4.13-25 2008. nov. 23. Textus: Jer. 30.12-24 Gazdagrét A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiásnak kezdettől fogva halált, pusztulást, összeomlást kellett hirdetnie Júdának.

Részletesebben

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Karácsony elõtt kilenc napon át, kilenc család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. A szobrot vagy képet a földíszített házioltárra tesszük.

Részletesebben

Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12

Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12 2004/2 Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12 Szivárványívemet helyezem a felhõkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök. 1Móz 9,13 A Gyülekezeti hétvégérõl 2.

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany Családfa Apai nagyapa Klein Mendel Wolf?-? Apai nagyanya Klein Mendelné (szül.weiser Aranka)?-1909 Anyai nagyapa Szalpéter??-? Anyai nagyanya Szalpéter?-né (szül. Holder Gizella)?-1944 Apa Klein Lázár

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES

SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES festményeket pedig kevés kivétellel mindig megsiratom. De csapodár fajta az ószeres, szerelmes lesz néhány tárgyba, de aztán eladja, utána meg kesereg, miért tette. SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY

Részletesebben

Képtelen Képeslapok. Beszámoló a Budapesti Javítóintézet Pályázati Tevékenységről. Jelképek (H. István, 2014)

Képtelen Képeslapok. Beszámoló a Budapesti Javítóintézet Pályázati Tevékenységről. Jelképek (H. István, 2014) Fédération Internationale des Communautés Educatives Internationale Gesellschaft für erzieherische Hilfen International Federation of Educative Communities ONG-UNESCO/UNICEF/ECOSOC/CONSEIL D`EUROPE NEVELŐ

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

Boldog Karácsonyi Ünnepeket!

Boldog Karácsonyi Ünnepeket! Mucsony Nagyközségi Önkormányzat Hivatalos Folyóirata IX. évfolyam 2. szám 2012. december 21. www.mucsony.hu hivatal@mucsony.hu Boldog Karácsonyi Ünnepeket! Megint itt van a tél és megint eljön a karácsony

Részletesebben