Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja"

Átírás

1 Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja Helyzetértékelés I. Kötet Készítették: Dombi Gábor szociológus Dorner Lajos közlekedésmérnök Egerszegi Zita környezetmérnök Fekete Károly geográfus Fekete-Páris Judit közgazdász Jamrik Péter közbiztonsági szakértő Kabai Gergely etnográfus Kuborczik Barbara környezetmérnök Kulics Beatrix kutatási asszisztens Kun Eszter geográfus Dr. Molnár Gábor mérnök Dr. Németh Nándor geográfus Oláh Miklós szociológus Sebestyén István közlekedésmérnök Somogyi Márk geográfus eh. gyakornok Horváth Áron közgazdász Madurovitz-Tancsics Tünde közgazdász McLean Alíz közgazgász Sápi Zoltán geográfus, közgazdász Szerkesztette: Oláh Miklós Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Balatonfüred-Siófok, Készült az ÁROP /A, Területfejlesztési tevékenység fejlesztése a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben tervezési időszakra irányuló sikeres felkészülése érdekében című pályázat keretében

2 Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 BEVEZETŐ A KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK HÁTTERE HELYZETELEMZÉS KÜLSŐ ADOTTSÁGOK Státusz és pozícionáltság A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet megjelenése az országos és megyei fejlesztési koncepciókban Somogy megye fejlesztési koncepciója Veszprém megye fejlesztési koncepciója Zala megye fejlesztési koncepciója Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 20 ezer főnél népesebb városainak Integrált Városfejlesztési Stratégiái A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési szereplői fejlesztési elképzeléseinek áttekintése BELSŐ ADOTTSÁGOK A régió általános leírása A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma Népesség szerkezet Üdülőtulajdonosok Képzettség, oktatás, képzőhelyek Munkaerő-piaci és foglalkoztatási helyzetkép Jövedelmi viszonyok Településszerkezet Területlehatárolás Szervezet- és intézményrendszer Civil szervezetek, lakossági aktivitás, választói magatartás Egészségügyi, szociális ellátottság Kultúra Szabadidő, sport, versenysport A balatoni népesség életminőségének alakulása A közbiztonság, mint az életminőség, valamint a turisztikai vonzerő speciális jellemzője A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET (BKÜ) GAZDASÁGA A szektor átalakulása Vállalkozási aktivitás Tőkeerő A vállalkozások gazdasági ágankénti megoszlása az üdülőkörzetben Turizmus Kereskedelem, vendéglátás Ipar Mezőgazdaság Halászat, horgászat Erdő-, és vadgazdálkodás A régió gazdasági pozíciói és forrásfelvevő képessége A BKÜ gazdasági pozíciói A BKÜ-ben található ingatlanvagyon értékének alakulása Számítási módszertan A BKÜ LAKÁS- ÉS ÜDÜLŐÁLLOMÁNYÁNAK ÉRTÉKE Az üdülők állományának értéke Együttes eredmény az állomány értékére Hazai regionális szintű tanulságok

3 Településeken belüli elemzések tanulsága A BKÜ forrásfelvevő képessége INFRASTRUKTÚRA KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA Lakásellátottság Vezetékes gázellátás, energiahordozók Ivóvízellátás, csatornázottság Informatika, hírközlés, kommunikáció, információs társadalom Hulladékgazdálkodás A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A tájkép, földtan A Balaton Régió flórája és faunája Épített környezet ÉGHAJLAT Klímaváltozás HIDROLÓGIA, HIDROGEOLÓGIA Felszíni vizek Felszín alatti vizek Vízgazdálkodás, vízháztartás LEVEGŐ MINŐSÉG ZAJTERHELÉS FÉNYSZENNYEZÉS KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS Látogató- és fogadóközpontok a BKÜ területén Egyéb bemutatóhelyek a BKÜ területén: HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT) FELHASZNÁLT IRODALOM Ábrajegyzék 1. ábra Állandó lakosság számának változása a Magyarországon és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ( ) ábra Állandó népesség és a lakónépesség számának változása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ( ) ábra Élve születések és halálozások számának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ábra A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népességének korfa szerkezete (2011) ábra Eltartottsági (függőségi) ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ábra Népességöregedési tendencia a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ábra Ezer lakosra jutó állandó és ideiglenes vándorlási különbözet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ábra Gyógypedagógiai oktatással és neveléssel együtt óvodai és általános iskolai feladat ellátási helyek számának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ábra Munkaképes korú (15-74 éves) népesség számának változása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ábra Negyedéves regisztrált munkanélküliség alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ábra Negyedéves regisztrált munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben szubrégiók szerint ábra Negyedéves munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Balaton parti és partközeli, illetve háttértelepülésein ábra Idegenforgalmi csúcsidőszak (július-augusztus) ideje alatti munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

4 14. ábra Negyedéves relatív munkanélküliségi ráta alakulása településtípusok szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ábra Regisztrált munkanélküliek nemek szerinti arányának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton parti és partközeli, illetve háttértelepülésein ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (Népszámlálási adatok alapján 2001;2011) ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szubrégiói szerint (Népszámlálás 2011) ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szubrégiói szerint (Népszámlálás 2011) ábra A megyék egy főre jutó adóköteles jövedelme (országos átlag = 100 %), ábra A rendezvénynaptárban szereplő programok éves gyakorisága ábra Az adatbázisban szereplő parti rendezvények aránya ( ) ábra A rendezvénynaptárban szereplő településgyakoriságok jellemzői ábra Balaton térségi integrált rendezvénynaptárban szereplő programok gyakorisága hónapok szerint ábra Rendezvénynaptárban szereplő programszervezők ábra Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma 2000 és 2011 között ábra Nyomozás elrendelése ábra Betörés, lopás ábra Gépkocsi lopások ábra Gépkocsi feltörések ábra Rablás ábra Súlyos testi sértés ábra Garázdaság ábra Külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények ábra Külföldi sérelmére elkövetett szabálysértés ábra Külföldi gyanúsítottak száma ábra ábra ábra ábra Egy társas vállalkozásra eső saját tőke összege között (Ft) ábra Működő vállalkozások száma az alábbi nemzetgazdasági főágazatokban ábra Vállalkozások főbb ágazati megoszlása a BKÜ-ben ábra Idegenforgalomban és vendéglátásban érdekelt (H nemzetgazdasági ág) működő vállalkozások számának alakulása között ábra Szállásférőhelyek a BKÜ-ben ábra Vendégszám és vendégéjszaka átlagos tartózkodási idő kereskedelmi szálláshelyeken a BKÜ-ben ábra A külföldi vendégek és a vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási ideje a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein ábra Kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak megoszlása küldő országok szerint ábra Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben ábra Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben ábra A turisztikai főszezonon (július-augusztus) kívüli hónapok részesedése a BKÜ idegenforgalmából kereskedelmi szálláshelyeken ábra Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken ábra Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken ábra Balatoni vitorlás kikötők ábra Személyhajó utasforgalom ábra Áralakulás a parttól való távolság szerint (fajlagos medián árak), lakóingatlanok (Forrás: ELTINGAszámítás FHB és KSH adatok alapján) ábra Partmenti utcák regisztrált tranzakciós ingatlanárai 2012-es értéken (Forrás: TEIR) ábra Partmenti utcák regisztrált tranzakciós fajlagos ingatlanárai 2012-es értéken (Forrás: TEIR) ábra Turisztikai fejlesztésekre fordított állami költségvetési összegek ábra A BFT hatáskörébe utalt fejlesztési források ábra Egy lakosra jutó NFT I. fejlesztési forrás (országos átlag: Ft) ábra Egy lakosra jutó NFT I. fejlesztési összeg megyék szerint a BKÜ-ben ábra Egy főre jutó NFT I. támogatások a kiemelt pólusvárosokban

5 62. ábra Az ÚMFT és az ÚSzT kifizetésben részesült projektjeinek száma és a kifizetett összegek nagysága ábra Egy lakosra jutó megítélt források alakulása operatív programok szerint összesen és a Közlekedés Operatív Program nélkül országos és BKÜ összehasonlításban az adatgazdák által elemzési célokra átadott adatbázismetszetek alapján ábra Az épített üdülőegységek száma a BKÜ településeiben 2005 és 2011 között ábra A jellemző talajtípusok aránya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ábra A különböző ÜHG kibocsátási forgatókönyveket megalapozó társadalmi-gazdasági fejlődési pályák jellemzői és viszonyai (KAP = Közös Agrár Politika az EU-ban) ábra Hőmérséklet változás a különféle ÜHG kibocsátási forgatókönyveknek megfelelően ábra Átlagos szezonális hőmérséklet változás a Balaton régióban ábra 30 éves átlagos napi középhőmérséklet a Balaton régióban különböző időszakokban ábra A hőhullámok maximális hossza 30 éves időszakokban a Balatonnál ábra A fagyos napok évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál ábra A hőségnapok évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál ábra Az átlagos szezonális csapadékmennyiség várható alakulása a Balaton vízgyűjtő területén ábra Az átlagos szezonális csapadékmennyiség várható változása a Balaton vízgyűjtő területén ábra A nagy csapadékú napok évi átlagos száma 30 éves időszakokban a Balatonnál ábra A napi leesett hómennyiség 30 éves átlaga különböző időszakokban a Balatonnál ábra A Balaton trofitása medencénként az OECD szerinti minősítés alapján ábra A Balaton trofitásának alakulása az a-klorofill maximumok alapján ábra A Hévízi tó és forrásbarlangjának kapcsolata ábra A területre jellemző földtani keresztszelvény ábra Karsztvízgazdálkodási zónák lehatárolása ábra A Hévíz-6 kút és a Hévízi-tó idősora ábra A Balaton évi minimális, átlagos és maximális vízállása ábra A Balaton felületére hulló évi csapadék területi átlagai a között ábra A Balaton évi hozzáfolyása ábra A Balatonból történt leeresztés évi összegei ábra A Balaton évi párolgása ábra A Balaton évi természetes vízkészlet-változása ábra A időszak havi természetes vízkészlet-változásainak eltérése a sokévi átlagtól ábra A légszennyező pontforrások szén-dioxid kibocsátása Somogy megye és a Somogy megyei BKÜ-s települések esetében ábra A légszennyező pontforrások szén-dioxid kibocsátása Zala megye és a Zala megyei BKÜ-s települések esetében ábra A légszennyező pontforrások szén-dioxid kibocsátása Veszprém megye és a Veszprém megyei BKÜ-s települések esetében ábra BKÜ lakossági, intézményi földgáz felhasználás levegőszennyező anyag kibocsátása megyénként (kg CO 2/1000m 3 ) ábra A BKÜ villamos energia felhasználásának levegőszennyező anyag kibocsátása megyénként (kgco 2/kWh) ábra A Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatóhelyeinek látogatottsága Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat A BKÜ törvénymódosítás eredményeképpen történt gyarapodásának mértéke, sz. táblázat Fontosabb képzőhelyek a BKÜ sz. táblázat A TISZK-eken kívüli fontosabb képzőhelyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben sz. táblázat Érettségi vizsgát tett és felsőoktatásban oklevelet szerzettek számának alakulása 2008 és 2011 között sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek 2011 évi megoszlása szellemi és fizikai foglalkozások szerint Balaton part háttértelepülések metszete alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek 2011 évi megoszlása iskolai végzettség és Balaton part háttértelepülések metszete szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben sz. táblázat Érettségizett és felsőfokú képzettségű munkanélküliek a BKÜ-ben járásonként ( ) sz. táblázat 1000 lakosra jutó személygépkocsi az ország megyéiben és a BKÜ-ben sz. táblázat 1000 lakosra jutó épített lakás az ország megyéiben és a BKÜ-ben sz. táblázat Az egy főre jutó adóköteles jövedelem megyei rangsorai, 2000, 2005, 2008, sz. táblázat A BKÜ településeinek adatai lakosságszám-kategóriák alapján

6 12. sz. táblázat A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő kistérségek településeinek megoszlása sz. táblázat A Balaton Fejlesztési Tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak összetétele (1999- től) sz. táblázat 1000 lakosra jutó civil szervezetek száma sz. táblázat Működő kórházi ágyak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, sz. táblázat A BKÜ-ben található működő vállalkozások részesedése az alábbi nemzetgazdasági ágazatokban sz. táblázat A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szállásférőhely részesedése az országos adatokból sz. táblázat Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken sz. táblázat Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken sz. táblázat A regisztrált magánszálláshelyek forgalmi adatai sz. táblázat A Balaton vendégforgalmának a szezonalitása a kereskedelmi szálláshelyforgalom alapján sz. táblázat A gyógy- és wellness szállodák forgalma és jelentősége a BKÜ-ben sz. táblázat A BKÜ piacok alapítási éve és internetes elérhetőségi lehetőségei a Liliomkert piaccal együtt sz. táblázat Négy jelentős termelői piaci potenciállal bíró somogyi város távolságmátrixa sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan-állományának értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján) sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan-állományának értéke parti és nem parti településekre (Forrás: ELTINGAszámítás KSH adatok alapján) sz. táblázat A BKÜ üdülőállományának értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján) sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan- és üdülőállományának együttes értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján) sz. táblázat Lakások medián négyzetméterárai a kiemelt üdülőkörzetekben (2012) sz. táblázat Regressziós eredmények a parttól való távolságra vonatkozóan (Forrás: ELTINGA-számítás FHB és KSH adatok alapján) sz. táblázat Alapvető statisztikák a parttól való távolságra vonatkozóan (Forrás: ELTINGA-számítás Google Maps adatok alapján) sz. táblázat A közvetlen parti utcaként azonosított ingatlanok helye sz. táblázat A megítélt és kifizetett források a különböző területi szinteken sz. táblázat Összefoglaló táblázat a régió lakásellátottságáról sz. táblázat Földgáz és villamos energia fogyasztás a Balaton Régió területén 2011-ben sz. táblázat között KEOP 4 forrásból megvalósult, megújuló energia-alapú és energiahatékonyságot célzó fejlesztések a BKÜ-ben sz. táblázat A biomassza hasznosítás számára szóba jöhető területek a földhasználat módja szerinti megoszlásban az Üdülőkörzet területén 2010-ben sz. táblázat Átlagos kalkulációs összehasonlítás a geotermikus energiarendszer létesítése során sz. táblázat Összefoglaló táblázat a BKÜ közműellátottságáról sz. táblázat A BKÜ területén működő ivóvíz- és szennyvízkezeléssel foglalkozó szolgáltatók sz. táblázat PC-ellátottság, internet felhasználás és a mobiltelefon előfizetések száma a BKÜ kistérségi területegységeiben 2010-ben sz. táblázat A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet hulladékgazdálkodásának főbb számai 2008-ban és 2011-ben sz. táblázat Az üdülőkörzet úthálózatának jellemzői sz. táblázat Átlagos menetidő sz. táblázat sz. táblázat Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben található országos védelem alatt álló területek sz. táblázat Natura 2000 területek, amelyek egészben vagy részben (*)a BKÜ területén találhatók sz. táblázat Területhasználat Magyarország, a Balaton vízgyűjtő és a Balaton közvetlen térségében sz. táblázat A Balaton vízminőségi jellemzői medencénként évben sz. táblázat Foszfor formák átlagos és 90%-os meg nem haladási valószínűségű koncentrációi a Balatonban az időszakban (mértékegység mg/m 3 ) sz. táblázat A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása években (tó mm) sz. táblázat Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat manuális mérőhálózat adatai a BKÜ településein nitrogén-dioxid vonatkozásában (NO 2 éves átlag, µg/m3) sz. táblázat A légszennyező pontforrások összesített adatai Veszprém megye és a Veszprém megyei BKÜ-s települések esetében sz. táblázat A légszennyező pontforrások összesített adatai Zala megye és a Zala megyei BKÜ-s települések esetében

7 55. sz. táblázat A légszennyező pontforrások összesített adatai Somogy megye és a Somogy megyei BKÜ-s települések esetében sz. táblázat BKÜ lakossági, intézményi földgáz felhasználás levegőszennyező anyag kibocsátása sz. táblázat BKÜ villamos energia felhasználásának levegőszennyező anyag kibocsátása Térképjegyzék 1. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő kistájak sz. térkép Balaton Kiemelt Üdülőkörzet sz. térkép A BKÜ területe és a benne található kistérségek a Balaton törvény 2008 szeptemberi módosítása után sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek népsűrűsége (2011) sz. térkép Az üdülési céllal hasznosított ingatlanok aránya az összes lakóingatlan közül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein az ezredfordulón sz. térkép A külföldi tulajdonba került lakások, házak, nyaralók aránya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein az ezredforduló éveiben sz. térkép Városi jogállású települések a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek állandó népessége, sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi bővülése sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő statisztikai kistérségek sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő járások sz. térkép LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területei a BKÜ-ben sz. térkép A Balatoni Szövetség tagtelepülései a BKÜ-ben, sz. térkép Ezer lakosra jutó non-profit szervezetek száma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ átlag 13,2) sz. térkép Templomok a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben sz. térkép Világörökség várományosi területek a BKÜ-ben sz. térkép A HDI évi kistérségi egyenlőtlenségei sz. térkép A HDI évi kistérségi egyenlőtlenségei sz. térkép A HDI évi kistérségi egyenlőtlenségei sz. térkép A HDI évi kistérségi eloszlása sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, sz. térkép 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma településenként sz. térkép Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások sz. térkép TDM szerveztek a BKÜ-ben sz. térkép Főszezonban szombatonként működő termelői piacok a BKÜ területén sz. térkép Vasárnapi piachelyszínek a BKÜ területén sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, sz. térkép Tranzakciószámokkal súlyozott átlagos medián négyzetméterár ( ) (Forrás: ELTINGAszámítás és ábrázolás FHB és KSH adatok alapján) sz. térkép Az egy főre jutó megítélt támogatások mértéke a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben sz. térkép Az egy főre jutó kifizetett források eloszlása a BKÜ településein május sz. térkép A megítélt forrásban nem részesült települések a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben sz. térkép A Balaton-törvény által kijelölt, szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható övezetek (pink színnel jelölve) sz. térkép Hőmérséklet-eloszlás a felső-pannon réteg feküjében sz. térkép A hazai hévíz-előfordulások sz. térkép A BKÜ szennyvíz-elvezetési régióbeosztása

8 46. sz. térkép Az Üdülőkörzet szennyvízkezelésében részt vevő vállalatok illetékességi köre és a regionális szennyvíztisztító központok elhelyezkedése sz. térkép Miniszteri rendelettel kihirdetett országos jelentőségű védett természeti területek sz. térkép Helyi jelentőségű védett természeti területek sz. térkép A Balaton vízgyűjtő területe

9 Vezetői összefoglaló A koncepció elkészítésének háttere Fontos, hogy a későbbi tervezési, programozási munkák megalapozásaként, a Balaton térség számára meghatározó fejlesztések kijelölése és megvalósítása érdekében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzete is rendelkezzen az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció, valamint az érintett régiók koncepciójának időtávjával azonos időtartamra, a 2007-és 2020 közötti időszakra szóló területfejlesztési koncepcióval. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség a as EU-s fejlesztési és programozási ciklusra való felkészülés jegyében a szaktárca utasítására és finanszírozásában létre hozta fejlesztéspolitikai dokumentumait. Ezek sorában 2007-ben elkészült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés c. munkarésze, majd a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig c. dokumentum, melyet i keszthelyi ülésén fogadott el a Balaton Fejlesztési Tanács. A programmal és részletes fejlesztési tervvel elkészített Koncepciót sem az Országos Területfejlesztési Tanács sem a Kormány, sem a Parlament nem tárgyalta, az Új Magyarország Fejlesztési Terv pedig önálló Balaton program híján látott hozzá a hazai területpolitikai célok megvalósításához. A regionális programok eredményeképpen azonban számos nagyszerű projekt valósult meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, de versenyképességi és fenntarthatósági szempontból komoly problémát jelentett, hogy a források nem a balatoni fejlesztési prioritások sorrendjében, továbbá késve és elégtelennek bizonyuló mértékben, koordinálatlanul érkeztek meg a térségbe. A mára elodázhatatlan önálló Balaton program tervezési fázisának megalapozását teszi lehetővé a Területfejlesztési tevékenység fejlesztése a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tervezési időszakra irányuló sikeres felkészülése érdekében (ÁROP /A-2013) címen a BFT által beadott pályázat keretében felhasználható forrás. A vállalt feladat első munkarésze a as időszak későbbi munkarészeit (célok, jövőkép, stratégiai program, fejlesztési terv) megalapozó helyzetelemzés és helyzetértékelés. A pályázat i határidővel került benyújtásra. A munkát a BFT döntése (20/2013. ( ) BFT. határozat) alapján, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságától én kézhez kapott Támogató Okirat (K-2013-ÁROP /A /129) birtokában végeztük. 9

10 Helyzetelemzés A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi tagoltsága miatt a koncepció, ehhez kötődően a helyzetelemezés, helyzetértékelés elkészítésénél is különös figyelmet kell szentelnünk a területrészek fejlesztési igényeinek, lényegében ezek szintézisét kell megalkotnunk, ezzel egyidejűleg alkalmazkodva az országos érdekekhez. Vizsgálatunk alapján elmondható, hogy a Koncepció jelen Helyzetelemzésében foglaltak összhangban vannak, és közös érdekeket képviselnek mind a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő három megye Somogy, Veszprém, Zala megyék koncepcióival, a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval, és az Üdülőkörzet 20 ezer főnél népesebb városainak Keszthely, Siófok fejlesztési koncepcióival, továbbá a térség meghatározó státuszcsoportjainak fejlesztési igényeivel, elképzeléseivel. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési szereplőinek fejlesztési elképzelései összefoglalva korábbi vizsgálatok 1 alapján: o vállalkozásbővítés, munkahelyteremtés; ehhez támogatási rendszer (Balatonprogram) kialakítása o turisztikai piaci kereslethez igazodó képzések, átképzések; ehhez támogatási rendszer kialakítása o a térség népességmegtartó erejének fokozása o fiatalok és idősek munkavállalásának elősegítése o turisztikai vonzerők fejlesztése o strandszolgáltatások fejlesztése, parkolóhely bővítés o vízfelület árnyékolás, zagymentesítés o kulturális turizmus fejlesztése, rendezvényszervezés időbeni racionalizálása o hajó, vitorlás-, és csónakkikötők fejlesztése o megfelelő vízminőség és vízszint o a közművesítettség növelése, csatornázás, a felszíni vízelvezetés, közvilágítás, kommunális szolgáltatások minőségjavítása, szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése o a lakosság életminőség javítása, jó környezeti feltételek biztosítása, személyi és a közbiztonság javulása o helyi vállalkozások versenyképességének növelése 1 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport: A kis- és középvállalkozói szektor és a regionális vállalkozásfejlesztés lehetőségei a Balaton környékén (2002) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások üdülőkörzeten belüli érdekeltségei és működésük szezonális jellemzői. (2003) Vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2004), illetve GKI Gazdaságkutató Rt: A Balaton-térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata (2004). 10

11 A régió általános leírása A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk egyik legnagyobb természeti kincse. A Balaton vonzerejét kellemes hőmérsékletű vize, kedvező klimatikus adottságai és a változatos szépségű táj, továbbá jelentős kultúrtörténeti értékek hosszú sora adja. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (területe a Balatonnal együtt 4480 km 2 ) 3 megye Somogy, Veszprém, Zala részét képezi, a 2008-as területi bővítést követően immár 179 települése 17 statisztikai kistérséghez, 11 járáshoz tartozik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő statisztikai kistérségek Adatok forrása: TeIR 11

12 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő járások Adatok forrása: TeIR A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen befolyásolja földrajzi elhelyezkedésük, első sorban megyeszékhelytől és a Balatontól mért távolságuk. A régióban a többször módosított 2000.évi CXII. (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló) törvény besorolása szerint 44 parti, 7 partközeli és 128 háttértelepülés (közvetlen parttal nem rendelkező település) található. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény 2008-as módosításának egyik eredménye Siófok kistérségből Ádánd, Nagyberény, Nyim, Som, Keszthely-Hévíz kistérségből Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Zalaapáti, Zalaszentmárton, Nagykanizsa kistérségből Csapi, Zalakomár, Zalaújlak, Zalaszentgrót kistérségből pedig Zalacsány települések régióhoz csatolása. 12

13 A BKÜ területi bővülése a LVII. törvény értelmében Adatok forrása: évi LVII. törvény Ez eredményezi, hogy míg korábban 164, 2008-tól már 179 település (2014. évi önkormányzati választások napjától ) tartozik az Üdülőkörzethez (ebből 18 rendelkezik városi ranggal), népessége pedig 2011-ben fő, átlagos népsűrűsége 71fő/km 2. 2 Az üdülőkörzet 180-ik települése a 2012-ben érvényes és eredményes népszavazással Balatonkenesétől különváló Balatonakarattya lesz. A helyi lakosság döntése értelmében Balatonakarattya a évi önkormányzati választás napjától lép az önálló települések sorába. 13

14 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet városai Adatok forrása: TeIR A régión belül lényeges különbségek alakultak ki, főként a Balaton parti és háttértelepülések között, de e mikroregionális különbségek kimutathatóak a megyékhez tartozás viszonylatában, aztán az északi-déli part, valamint a városok-községek között is. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint első sorban környezeti és turisztikai érdekek miatt egységesen fejlesztendő terület, azaz funkcionális régió számára különösen fontos a térség egységes igazgatását lehetővé tevő intézményrendszer. A meglévő szervezetrendszer gyengesége egyrészt fragmentáltságában, széttagoltságában ragadható meg (a tó vízgyűjtő területe jellemző módon három regionális vízügyi igazgatóság kezelésében van), másrészt abban, hogy főként az együttműködést elősegítő szerveződések nincsenek jelen kellő számban és felhatalmazással a Balaton régióban. A térség területén (azok hagyományos, BKÜ-ből kirekesztett megyeszékhelyekre telepítettsége miatt) nincsenek meg, illetve hiányosan vannak jelen a középfokú szolgáltatások igazgatási, egészségügyi, oktatási, közművelődési, pénzügyi stb. elemei, intézményei. Balatonfüred és Balatonalmádi kistérség kivételével ezen szolgáltatások megközelíthetősége az ismert hazai lakossági térhasználati (utazási) szokások miatt a régió területének többi részén a somogyi és a zalai megyeszékhelytől való távolságból fakadóan problematikus. A funkcionális régió szervezetrendszerének az aktuális fejlesztési térségek szervezeti rendszeréhez oly módon kell illeszkednie, hogy az egymással való versengés, a párhuzamos kapacitások és kompetenciák kialakítása helyett a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet sajátos, egyedi funkcióit érvényesítő, az abban rejlő közös érdekeket felismert formában a fejlesztési feladatok leghatékonyabb ellátását szolgálja. 14

15 Jelenleg azonban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet három megye Somogy, Veszprém, Zala területén fekszik, 17 kistérség melyből csak 6 tartozik teljes területével az Üdülőkörzethez és 11 járás érinti, és területén jelenleg 9 LEADER Helyi Akciócsoport folytat fejlesztési tevékenységet. A BKÜ-ben működő LEADER HACS-ok illetékességi területei Adatok forrása: A térségben élő lakosság, az önkormányzati vezetők, a civil szervezetek vezetői, de a Balatonhoz kötődő hazai elit csoportok részéről egyaránt erős (mintegy %-os támogatottságú) az igény az önálló területtel rendelkező teljes önkormányzati-közigazgatási jogosultságú régióra. 3 A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. A koordinálatlanság jeleit a legnagyobb mértékben talán az egymástól többnyire elkülönülten, szétaprózott, ágazati szemlélettel és érdekeltségekkel működtetett állami intézmények és vagyontárgyak viselik magukon. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ezen önmaguk sorait megszervezni képes szektorok koordinátoraként tudná a leghatékonyabban ellátni speciális területpolitikai integrációs feladatait. 3 Az érintettek többségén nem múlik Önkormányzati vezetők véleménye és javaslatai a Balaton régió területi kérdéseiről (2002). A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó, felnőtt népességének szociológiai vizsgálata (2002) (Helyi és regionális identitás, környezettudatosság). A magyarországi elit balatoni kötődései (2006), A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának tanulmányai. A balatoni non-profit szektor helye és szerepe a civil társadalom fejlesztésében NCA kutatás, Forrásvíz Természetbarát Egyesület, Gyenesdiás. 15

16 A BKÜ partnerségi alapú fejlesztése szempontjából a BFT jelenlegi összetétele hiányosnak tekinthető. Szerencsés volna, ha a tanács tagsága a térség gazdasági (kamarák, borrégió, regionális TDM szövetség) és civil résztvevőin (BFSZ, BCSZSZ) túl ágazati kormányzati résztvevőkkel is kiegészülne. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyedileg szabályozott tanácsával, a megyék, és ig 4 a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. Ennek a státusznak az erősítése és megfelelő tartalommal való megtöltése alapvető feladat. El kell érni, hogy a Balaton közvetlenül is, és a három megyén keresztül, illetve azokkal való együttműködésben is megjelenhessen a hazai és az Európai Uniós forrásoknál, ami lényegében a térség versenyképessé válását, ennek érdekében pedig összehangolt, fenntartható fejlesztését segítheti elő. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma A térség helyi társadalmát az állandó lakosok és az ingatlantulajdonnal és helyi kötődéssel szintén rendelkező üdülőtulajdonosok alkotják. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népessége hosszú időtávban viszonylag stabilnak mondható, 2008-tól azonban mind az állandó népesség mind a lakónépesség számában csökkenés mutatható ki, annak ellenére, hogy a évi törvényi változás következtében az Üdülőkörzethez csatolt 15 új település közel fővel növelte meg a térségben élők számát, ami így 2011-ben fő volt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben azonban az állandó népesség mellett számolnunk kell az üdülőtulajdonosokkal is. A hazai üdülőingatlanok és üdülésre használt lakások mintegy 30 %-a található a térségben. Ez azt jelenti, hogyha minden üdülőtulajdonos egyszerre tartózkodna saját üdülőingatlanában, közel 440 ezer főre növekedne a térség népessége. A legnépesebb település fős lakónépességével Siófok, a legkevesebben pedig Óbudaváron laknak, itt 49 fő él. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valódi nagyváros hiányával küzdő, zömmel aprófalvas térség. Ezt jól mutatja az a tény, hogy 2011-ben 82 olyan község volt a térségben, amely 500 fő alatti lakosságszámmal rendelkezett, ezekből 9 település lélekszáma nem érte el a 100 főt sem. Az Üdülőkörzet népsűrűsége átlagosan 70, 58 fő/km 2, de különbségek mutatkoznak többek között megyei viszonylatban (a Zala megyéhez tartozó rész a legsűrűbben lakott), és a partiháttértelepülések között is. Ez utóbbi különbség esetében elmondható, hogy a parttól távolabbi települések népsűrűsége csaknem fele a parti települések népsűrűségének. A legsűrűbben lakott települések természetesen a parti és partközeli, illetve a parttól távolabbi városok 4 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosítása értelmében január 1-től megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A megszűnt regionális és megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjai a területileg érintett megyei önkormányzatok lettek. A területfejlesztési és a területrendezési feladatokat tehát egységesen a megyei önkormányzatok látják el. A törvény értelmében megszűnt a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is. Így kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács maradt meg. 16

17 (Hévíz (594,83 fő/km 2 ), Balatonfűzfő (464,76 fő/km 2 ), Balatonfüred (296,62 fő/km 2 ), Keszthely (266,24 fő/km 2 ) és Tapolca (263,90 fő/km 2 )). A legritkábban lakott települések háttértelepülések (állandó népesség alapján Vállus 6,56 fő/km 2, Balatonhenye 11,9 fő/km 2, Barnag 12 fő/km 2 ). A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek népsűrűsége (2011) Adatok forrása: KSH T-STAR A 2001-es és a 2011-es népszámlálás között eltelt idő alatt lakóingatlannal gazdagodott a régió, ezzel párhuzamosan a laksűrűség 2,36 fő/lakásról 2,21 fő/lakásra csökkent ben a térségben a két legnagyobb arányban jelen lévő kisebbség a romani és beás cigány, illetve a német nemzetiség, de élnek itt román, horvát, szlovák nemzetiségűek, és az orosz népcsoport néhány tagja is. A külföldi állampolgárságú ingatlantulajdonosok zöme az Európai Unió tagállamainak állampolgára, ezen belül mintegy háromnegyedük német nemzetiségű. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népességének stagnálása több okra vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy a halálozások száma jóval meghaladja a születések számát (2011-ben az Üdülőkörzet 150 településének természetes népességváltozási egyenlege volt negatív, csak 15 településen pozitív), amely egyúttal, ahogyan ez az ország nagy részére jellemző, a térség társadalmának elöregedését is okozza. Másrészt viszont köszönhető a fiatal korosztály elvándorlásának is. Egy részük már a középiskolát, egyetemet sem a régióban végzi el, többségük nem is tér vissza, egy további csoportjuk pedig munkalehetőséget keresve hagyja el a térséget. Utóbbiak fő célterülete Budapest és a nagyvárosok mellett, az országhatáron túli városok. Ugyanakkor az Üdülőkörzet vándorlási egyenlege pozitív. A térségbe beáramlók kö- 17

18 zött azonban az idősebb korosztály képviselteti magát nagy arányban, ami tovább fokozza a népesség elöregedését. Képzettség, oktatás A Balaton térség helyi társadalmának intézményes keretek között szerzett oktatási, képzettségszintje összességében kedvezőnek tekinthető. A legutóbbi népszámlálás még nem végleges adatai megerősítik azt a korábbi népszámlálások végleges adatai alapján megfogalmazott megfigyelést, miszerint az üdülőkörzet lakosságának, ezek között elsősorban a partközeli, és ezen belül is a városokban élő népesség iskolai végzettsége átlagban magasabb az országosnál. A humánerőforrások általános színvonala és munkaerő-piaci adaptációs készsége viszonylagosan magas, ugyanakkor szaktudása, idegen nyelvismerete a Balatonnál, mint országosan kiemelt turisztikai desztinációnál elvárhatóan szükséges speciális szolgáltatási szinthez nem elegendő. Az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények terén a régió lakosságának számához viszonyítva az országos átlag feletti képzettségi arányról lehet beszélni. Az utóbbi években megerősödött a kereskedelem, szálloda és vendéglátás területeihez kötődő magas színvonalú piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés. Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú képzések vonatkozásában az utóbbi évek során több változás következett be. Siófokról Székesfehérvárra költözött a Kodolányi Főiskola korábban 16 évig Siófokon működő turisztikai szakképzése. A legújabb hírek szerint a Kodolányi Főiskolát a Kaposvári Egyetem válthatja fel, amely egyetemi szintű alap- és mesterképzést indítana gazdaságtudományi és pedagógiai karon a városban, várhatóan 2014 őszétől. Veszprém ugyan nem tartozik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez, de hatása meghatározó a térségre. Egyetemén (Pannon Egyetem) gazdaságtudományi, mezőgazdaság-tudományi, mérnöki, társadalomtudományi, informatikai felsőfokú képzés folyik. Emellett fontos kiemelni, hogy jogelődjeit figyelembe véve Keszthelyen működik Európa legrégebbi rendszeres, mezőgazdasági profilú felsőoktatási intézménye, a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, amely 2000-től szintén a Pannon Egyetemhez tartozik. Munkaerő-piaci és foglalkoztatási helyzetkép, jövedelmi viszonyok 2000 és 2009 között a Balaton térségében élő munkaképes korú (15-74 év közötti) népesség száma még folyamatosan emelkedett, ezután azonban a trend az ellenkezőjére változott. A munkaképes korúak száma 2010-től 2013-ig terjedően már évről évre egyre kisebb. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a foglalkoztatottságot elsősorban a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, a háttérterületeken pedig a mezőgazdaság határozza meg. Ennek következtében erős ciklikusság figyelhető meg a térség munkanélküliségi viszonyainak alakulásában és 2013 között a munkanélküliség csúcsa mindig az első negyedév, a legalacsonyabb pedig a harmadik negyedév től a munkanélküliség minden negyedévben emelkedett, amelyet a es válság tovább erősített, csúcspontját 2010 első negyedévében érte el ekkor a térségben a munkanélküliek száma csaknem 18 ezer fő, csaknem 10,8%, azóta lassú mérséklődés figyelhető meg. Ez a kép azonban nem egységes az üdülőkörzetben sem, komoly területi különbségeket tapasztalhatunk a megyerészek, illetve a parti és a háttértelepülések, a községek és a városok (a 2010-es csúcs idején a községekben 13%, a városokban 8,88% a munkanélküliségi ráta) között is. Hosszú időtávban változatlanul a legmagasabb munkanélküliségi ráta a térség 18

19 somogyi településein tapasztalható a Dél-Balaton munkanélküliségi rátája 2010 első negyedévében 12%, de 2013 első negyedévében is 11,55%. A legkedvezőbb értékeket a veszprémi megyeterület településein látjuk (2010 első negyedév:9,5%, 2013-ban 7,63). A zalai szubrégió az előbbiek trendjét követve minden negyedévben a két szélsőérték között helyezkedik el. A Balaton partvonalától távolodva a munkanélküliség ciklikus ingadozása számos település esetében jóval kisebb, mint a partvonalhoz közelebbiek esetében. Ez a jelenség a Balaton északi és déli parti területeire egyaránt igaz, amiben különösen az erdőgazdálkodásnak tulajdoníthatunk megkülönböztetett szerepet. Ez a turizmusgazdaság hatásának parttól távolodó csökkenését, a munkanélküliség alakulásában okozott pozitív hatását jelzi. Fel kell emellett hívni a figyelmet arra is, hogy miközben a BKÜ munkanélküliségi csúcsa 2010-ben 10,8%, addig ugyanez az érték a háttértelepülések esetében 13,22% volt. Az elmúlt több mint egy évtizedben a turizmusgazdaság főszezonja (július-augusztus) alatt a munkanélküliségi ráta 4%-ról 6,3%-ra (2011. év) nőtt, csúcsát (8,4%) 2009-ben érte el. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai összességében azt mutatják, hogy a látványos szezonális ingadozásokat mutató foglalkoztatási területeken az átlagosnál magasabb a hivatalos statisztikákban nem megjelenő "fekete", illetve "szürke" foglalkoztatás. A 2011-es évi egy állandó lakosra jutó adóköteles jövedelem a régióban 651 ezer forint, 118 ezer forinttal kevesebb, mint országosan. Megfigyelhető, hogy az északi parton a jövedelmek meghaladják a déli parton élők jövedelmét, ami a somogyi háttértelepüléseken élők nagyarányú munkanélküliségének és az ott elérhető alacsonyabb kereseteknek tulajdonítható. Az egy főre eső adózott jövedelem az országos vidéki átlaghoz képest 2000-ben csupán 88%-, 2011-ben pedig 92%-os volt. A turizmusnak illetve a magánszálláshely értékesítésnek tulajdonítható, hogy ebben a régióban viszont jelentős mennyiségű szürke gazdaságban megtermelt jövedelmekről lehet beszélni, amelynek számszerűsítése nehezen megoldható. Civil szervezetek, lakossági aktivitás 2011-es adatok alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a civil szerveződés mértéke (13,2 szervezet/1000 lakos) jóval meghaladta az országos átlagot (12 szervezet/1000 lakos), valamint kimutatható a térségen belüli differenciáltság is:a part mentén (15,6) másfélszer annyi nonprofit szervezet jut ezer lakosra, mint a háttér településeken (10,1). A magas civil aktivitás már az ezredfordulón is tapasztalható volt, a civil szervezetek száma azóta is évről évre folyamatosan nőtt, számos nonprofit ernyőszervezet (Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, Balatoni Horgászegyesületek Szövetsége, Nők a Balatonért Egyesület) működik a térségben. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén az állandó lakosok mellett jellemzően az üdülőtulajdonosok civil aktivitása is nagy hangsúllyal bír. Megszakítással több, mint száz éves hagyományokkal rendelkezik a Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége (1904), amely meghatározó szerepet játszott a térség turisztikai jellegének kialakításában. A civil szervezetek aktivitásának erősödését mutatja, hogy a os illetve a as fejlesztési ciklus évei során fokozatosan nőtt az általuk benyújtott pályázatok száma. Ezek magas arányú támogatottsága arra enged következtetni, hogy a forráselosztók felismerték az e szervezetekben rejlő erőt. 19

20 Egészségügyi, szociális ellátottság A 2007-es egészségügyi reformtól kezdődően a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben drasztikusan lecsökkent az aktív és a krónikus kórházi ágyak száma (2007-től számítva összesen 45%-kal). Szakorvosi ellátás csak a városokban vehető igénybe. A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálat a parti, partközeli településeken 70,5, a háttér településeken 37,5% -os ellátottságot biztosít. E főbb mutatókat tekintve az Üdülőkörzet egészségügyi ellátóhálózata hiányos, túlterheltségét a nyári szezonban a megnövekedett turistaforgalom csak tovább fokozza. Az 1990-es években nagy mértékben lecsökkentett bölcsődei férőhelyek miatt jelenleg az üdülőkörzet legtöbb bölcsődéje 100% feletti kihasználtsággal működik. Nem megoldott emellett az idősebb korosztály idősotthoni elhelyezésének lehetősége sem, átlagosan 12,5 férőhely jut 1000 hatvan év felettire, de vannak olyan kistérségek, ahol ez a szolgáltatás egyáltalán nem érhető el. Kultúra, sport A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet sokszínűsége, ahogyan minden másban, a kultúrájában, a kulturális szolgáltatások területein is megfigyelhető. Az egyházak életét vizsgálva elmondható, hogy a három nagy hazai felekezet római katolikus, református, evangélikus templomai nagy számban jelen vannak, a hívők számára elérhetők. Ezek mellett intézményesült formában is fellelhető a zsidó, izraelita, adventista, buddhista vallások, illetve a Hit Gyülekezetének imahelyei. A térség 26 településén működik múzeum, összesen 54 intézmény, ezek elhelyezkedése erősen koncentrált, 70%-uk 15 parti- és partközeli településen található. Ezek többsége országosan ismert, kulturális- és idegenforgalmi szempontból is lényeges elemét képezi a balatoni társadalmi életnek. A kínálatot emellett számos műemlék például a tihanyi Bencés Apátság, és az épített örökség egyéb értékes elemei gazdagítják. Kulturális szórakozási lehetőséget a mozik és színházak kevésbé tudnak biztosítani a térségben. Állandó jelleggel mozi csak négy, színház pedig csak két településen működik. Ezek egészülnek ki a nyári szezonban idényjelleggel működő több mozival, illetve színházzal. A színi társulatoknak, előadásoknak, kiállításoknak, egyéb rendezvényeknek a közművelődési intézmények, művelődési házak adnak otthont. Ez az intézmény típus a települések 74%-án megtalálható. A koncentráltság kettőssége azonban mindegyik esetben kimutatható, kulturális intézmények a nagyobb településeken találhatók, a rendezvények, programok pedig elsősorban az idegenforgalmi szezonhoz alkalmazkodnak, és többségük a parti településekhez kötődik. Korábbi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a rendezvények nem annyira alakítják, mind inkább leképezik a turizmus szezonalitását, kihasználatlanul hagyva azt a lehetőséget, hogy éppen azok tudatos alkalmazása eredményezhessen pozitív változást a szezonalitás problémájának oldásában, a turista forgalom területi diverzifikációjában. A korábbi vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a balatoni rendezvények jelentős része regisztrálatlan, a regisztrált rendezvények ismert tulajdonságai alapján pedig az, hogy koordinálatlan, a Balaton ál- 20

21 tal megcélzott vendégkörhöz képest előnytelen szerkezetű, esetenként pedig megkérdőjelezhető színvonalú. A kulturális élet szolgálatában állnak a könyvtárak is, melyek Nikla község kivételével minden településen megtalálhatók. Programok szervezésével és gyakran civil szervezeteknek, kisebb szerveződéseknek, csoportoknak a támogatásával, helybiztosítással járulnak hozzá a helyi kulturális közösségi élet alakulásához. Hasonló célokat szolgálnak az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT), jelenleg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 22 településén folytatnak közösségépítő, oktatási, szórakozási lehetőséget szervező és kínáló tevékenységet. A Balaton térségében a magyarországi helyzethez hasonlóan a vitorlás sport kivételével nincs, illetve féloldalas a sportkultúra, alacsony a sportolási aktivitás, hiányos az intézményrendszer, elmaradott a szabadidősport infrastruktúrája és a sportturizmus idegenforgalmi vonzerő-potenciálja nagyrészt kihasználatlan. Az intézményesült fejlesztés helyett a lokális, alulról építkező, főleg turisztikai-rekreációs célzattal a térségbe érkező különböző társadalmi csoportokra alapozott sport és szabadidős tevékenységek a motorjai a fejlődésnek. Az Üdülőkörzet sokszínű és minden szezonra kiterjedő sportolási lehetőséget kínálhatna mind a helyi táradalom tagjainak, mind pedig a turistáknak, hiszen adottságai ezt lehetővé tennék. A kerékpáros-, gyalogos túráknak, vízi sportoknak, lovas turizmus kihasználásának lehetőségei adottak, de jelenleg nem rendelkeznek megfelelő kiépítettséggel sem az infrastruktúra, sem szervezettség szempontjából. További fontos, és megoldatlan probléma, hogy a jelenlegi sportolási lehetőségek a szezonalitást inkább erősítik, mint oldják. Nagyrészt kihasználatlanok a Balaton nyújtotta téli sportolási lehetőségek. Az utóbbi években kezd egyre ismertebbé és népszerűbbé válni a Balaton Átcsúszás, amely kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Kialakulóban vannak azok a települési szokások is, amelyek a téli Balatonhoz kötődnek, ilyenek a strandokon megrendezett jégkarneválok. A jégsportokhoz, havazáshoz köthető versenyek egyre népszerűbbek a helyi társadalmak körében. Elsősorban ezek azok a programok, amelyek a téli Balatont is élettel tölthetik meg, és amelyekből kialakulhat egy vendégcsalogató téli balatoni kínálat is. A balatoni népesség életminőségének alakulása Az életminőség vizsgálatában a területi összehasonlításokat az Emberi Fejlődési Index (HDI) elemzések teszik lehetővé. A HDI az életminőséget három fejlődési dimenzió gazdasági teljesítmény, élettartam, oktatási teljesítmény négy mutatószámának mértani átlaga (2010 előtt súlyozott átlag). A mutató használatakor fontos kiemelni, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az értelmezési korlátokat. A HDI nem méri az életminőség szubjektív tényezőit, és az ENSZ kutatói elsősorban országok közötti fejlődési különbségek mérésére fejlesztették ki, országon belüli összehasonlításra csak korlátozottan alkalmas. Az időbeni változás vizsgálata alapján elmondható, hogy az ország kistérségeiben általában nem mutatkozott markáns elmozdulás 2007 és 2011 között, a térszerkezet stabilnak tekinthető. A HDI is a főváros környékét, az Észak- és Nyugat- Dunántúl iparosodottabb zónáit, valamit a Balaton környékét mutatja leginkább fejlettnek, míg Északkelet-Magyarországot, a Dél-Dunántúl perifériáit, és általában több belső perifériális kistérséget pedig a legkevésbé fejlettnek. Ami a évi becslés nominális eloszlását illeti, a balatoni kistérségek a koráb- 21

22 biaktól eltérően már nem tartoznak a legmagasabb kategóriákba, mindegyikük értéke 0,8 alatt marad, miközben Budapesttől nyugatra 0,9-es, míg több nagyvárosi kistérségben (pl. Veszprém, Székesfehérvár, Győr) 0,8-0,9 közötti értékeket figyelhetünk meg. Vagyis amíg a Balaton környéke még mindig az ország 30 legjobb emberi fejlettségi indexével rendelkező kistérsége között jelenik meg, ezen a kategórián belül megnövekedtek a belső különbségek, és mindez nem a Balaton javára történt. A Balaton térsége általában a jobb helyzetű térségek közé tartozik a születéskor várható élettartam vizsgálatakor: a férfiak várható élettartama különösen a Balatonfüredi, de a Keszthelyi és Hévízi kistérségekben is a legmagasabbak közé tartozik országosan. Hasonló értékek a főváros környékén és az ország fejlettebb, zömmel urbanizáltabb kistérségeiben fordulnak még elő. A nők esetében pedig fokozottan igaz, hogy a teljes balatoni térség a legjobb életkilátásokat produkálja az országban, hozzátéve, hogy a nők esetében a kistérségek zöme között alig 1-2 év a különbség a várható élettartamokat tekintve. Ez a jelenség már a 2010-es évre vonatkozólag is kimutatható, azóta 2012-ig folyamatosan javuló tendenciát mutat. Közbiztonság, mint az életminőség és a turisztikai vonzerő speciális jellemzője A BKÜ közbiztonságot érintő feladatai a térség speciális adottságaiból, jellemzőiből fakadóan kiemelt feladatellátást igényelnek. A 2010.évi parlamenti, majd önkormányzati választásokat követő szakmai tárgyú egyeztetéseken a BFT illetve az általa létrehozott Közbiztonsági Testület, régiós- és szakpolitikusokkal, a helyi közélet szereplőivel és a közbiztonság területén érdekelt szervezetek vezetőivel történt egyeztetései során megfogalmazottak szerint, az eddigi alapvetően szakirányú feladatelemzésen alapuló fejlesztés-centrikus programok mellett egy új felfogású, integrált elemzési-, tervezési, fejlesztési együttműködés megteremtésének szükségessége került elfogadásra. A Balaton Fejlesztési Tanács február 18.-i határozatában elfogadta a Fejlesztési Program előkészítésére, lebonyolítására vonatkozó javaslatot. Az előkészítő munka keretében a régiós idegenforgalmi, valamint településszociológiai és településüzemeltetési jellemzők és igények alapján a BKÜ polgármestereinek véleményeivel harmonizáló módon kell megalapozni a további munkát. A Közbiztonsági Fejlesztési Program több szakterületet érint, melyek: Közbiztonság, a közterületek biztonsága és bűnmegelőzés, áldozatvédelem Település és város rendészet Mentés- elsősegély ellátás Lakossági tájékoztató-, viharjelző-meteorológiai előrejelzés, közérdekű infokommunikációs rendszerek Katasztrófavédelem (Tűzvédelem, Iparbiztonság, Polgári védelem) Környezet- és vízvédelem, Vízi- közúti- és légi közlekedés biztonsága, zavartalansága Az elmúlt 15 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül a Balaton régió komplex közbiztonsága, amely a hagyományos rendészeti jellegű megközelítésen túl a vízbiztonság tágan értelmezett területét, valamint az interdiszciplináris megoldásokat (területeket) is tartalmazza. A 22

23 közbiztonság javítása érdekében véghezvitt tevékenység jelentős múlttal rendelkezik a régióban. Megvalósult, illetve működő nagyobb projektek között említhetjük a Középtávú Közbiztonság-fejlesztési Programot, a Komplex Vízbiztonsági Projektet, a REKTOR Programot, a BVR fejlesztési programot, valamint a LIFE-monitoring programot is. A programoknak köszönhetően a közbiztonság a BKÜ területén jelentős mértékben javult, a szubjektív biztonságérzet a pozitív trend mellett is kiemelten jó. Ugyanakkor számos terülten jelentős javulást lehet elérni a módszerek fejlesztésével, az új technikai megoldások gyors alkalmazásával, a rendészet számára rendelkezésre álló eszközök cseréjével, illetve számuk növelésével. A célok elérésében nagy jelentősége van az önszerveződő civil kezdeményezéseknek. Ezek között is kiemelkedő a polgárőrségek működése, a bűnmegelőzési táborok és oktatások sora, valamint a Fehér Kereszt Egyesület és Alapítvány, illetve az áldozatvédelmi egyesület tevékenysége. Mentés és elsősegély-nyújtás A vízi- és a szárazföldi mentés esetében is elmondható, hogy a térség speciális jellegéből fakadóan például a nyári turistaszezon, jelentős vízfelületek külön figyelmet igényel. Az elmúlt évtizedben javulás figyelhető meg e szolgáltatás tekintetében is, azonban ez még nem bizonyul elegendőnek. Fontos azt látni, hogy a kiépült segélynyújtó szervezeteknek az Üdülőkörzetben nyáron akár az átlagoshoz képest háromszorosára duzzadó népességet is tudnia kell ellátni. Ehhez azonban még hiányzik a megfelelő infrastruktúra. A strandokon kötelező elsősegély-nyújtó helyek hálózata megfelelő, azonban az elmúlt években több pályázat is segítette, hogy korszerű újraélesztő eszközök kerüljenek oda. Ezen kívül is számos pályázati forrás járult hozzá a feltételek javulásához, de a technikai fejlődés, valamint a mentés- és mentésszervezés területén megjelent új eszközök és technológiák állandó fejlesztést igényelnek. A szolgáltatások körének bővítése szükséges például a különösen indokolt további mentőhajók beszerzése, ami csak további pályázati források bevonásával lehetséges. Ugyanez igaz a téli szezonban a jeges vízfelületről való mentési eszközök beszerzésére is, hiszen jelenleg az Üdülőkörzet szervezeteinek egyikénél sem adott ez a mentési lehetőség. Környezet- és vízvédelem, horgászati-halászati szabályozások A hagyományos környezetvédelmi feladatok többszintű rendszerben, a közigazgatásba integrált módon, a költségvetésből, valamint EU pályázati forrásokból finanszírozva valósultak meg, ezek végrehajtása nagyban eredményes volt. Ezt nemcsak a Balaton vízminőségén, hanem a környezet általános állapotán is lemérhetjük. A tó környezetében lévő ipari üzemek száma csökken, ugyanakkor védelmi intézkedéseik hatásfoka nőtt. Az egyértelmű előrelépés mellett azonban még mindig erőteljesen jelen van a part illegális feltöltése, illegális vízparti telekrészek kialakítása, a nádas, a vízinövények jogszerűtlen pusztítása, az emberi tevékenységek könnyebb folytatása vagy gazdasági haszonszerzés miatt, vagy kisebb kikötők, bejárók létesítése. A mederbiztonság érdekében szükséges annak pontos feltérképezése, veszélytelenítése, valamint a fürdő- és hajózó felületek állapotfenntartó ellenőrzése. A Balaton meder felmérése kiemelten fontos terv már évek óta, ez a közérdekű adatbázis alapozhatja meg a további szükséges intézkedések körét. 23

24 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdasága A Balaton Budapestet követően az ország turizmusában a második legfontosabb célpont. Bár népszerűségéből az utóbbi években vesztett valamelyest, jelenleg is Közép-Európa egyik leglátogatottabb üdülőhelye a tó és környéke. Az idegenforgalom és a kereskedelem eredményes működtetése már a 60-as évektől egyre inkább megkövetelte a közvetlen személyes érdekeltség érvényesítését végén már több mint vállalkozást regisztráltak az Üdülőkörzetben. Ezt követően azonban folyamatosan csökkent a vállalkozói aktivitás, 2010-ben már csak működő vállalkozást tartottak számon, amely 2,8%-át jelentette az ország vállalkozásainak. Figyelembe kell azonban venni, hogy a vállalkozások nagy része csak a nyári szezonban működik, amikor a régióban regisztrált szervezetek mellett sok egyéb ideiglenes telephely-, és működési engedéllyel rendelkező szolgáltató is települ a régió legforgalmasabb pontjaira. Nem meglepő, hogy a helyi vállalkozások nagy része (2010-ben az országos érték 6,4%-a) a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ághoz köthető, viszont megjegyzendő, hogy 2000-ben ebben az ágban még az országos érték 10,59%-át adták a balatoni vállalkozások, számuk tíz évvel később az Üdülőkörzetben a 2000-es érték kevesebb, mint felére csökkent. Idegenforgalomban és vendéglátásban érdekelt (H nemzetgazdasági ág) működő vállalkozások számának alakulása között Forrás: KSH T-STAR Országos részesedés tekintetében az építőipari, és a mezőgazdasági vállalkozások képviselnek még nagyobb arányt 2010-ben, de ez szintén számbéli csökkenést takar a 2000-es évhez képest. Az ipari vállalkozások a rangsor alján szerepelnek, főként a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet környezeti értékeinek védelme érdekében létrehozott szigorú szabályozások miatt. Az országos trendet követve a térségben is az ingatlanügyletek és egyéb gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ághoz kötődik a legtöbb vállalkozás. A 2010-ben működő vállalkozásokra vetítve a Balaton környékén 71,42/1000 lakos sűrűséget mérhetünk, amely a korábbi értékekhez képest csökkenést jelent. Ez az érték azonban még mindig meghaladja az átlagos országos vállalkozás sűrűséget, amely 2010-ben 68,85/1000 lakos volt. 24

25 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma településenként, Adatok forrása: KSH-TSTAR A regisztrált vállalkozások vonatkozásában 2011-ben 193,4 db/1000 lakos értéket mérhetünk a BKÜ-ben, ugyanakkor országosan ez a szám 163,64 vállalkozás/1000 lakos volt. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások, Adatok forrása: KSH-TSTAR 25

26 2010-ben a BKÜ-ben a vállalkozások, alig több mint 58%-a ( db) tartozott az egyéni vállalkozások közé, ez az érték 1999-ben még 71% volt. Számuk drasztikus csökkenésében a gazdasági válság piacra gyakorolt hatását is érzékelhetjük. Arányuk az országoshoz (45%) képest még így is jóval magasabb. Az egyéni vállalkozások túlnyomó többsége (65%) a parti, partközeli területekre koncentrálódik. A part mentén jóval intenzívebb a vállalkozási tevékenység, és magasabb a nagyobb tőkekoncentrációt feltételező (viszont ennek ellenére általában kis létszámot foglalkoztató) társas vállalkozási formák részaránya. A háttértelepüléseken az egyéni vállalkozások kiemelkedő szerepe arra utal, hogy a lakosságnak önfoglalkoztatással sikerül a munkahelyek hiányából adódó megélhetési gondokat mérsékelni. Az egyéni és a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások döntő többsége ön- és családtag foglalkoztató jellegű, esetleg néhány külső alkalmazottal működik. A balatoni társas vállalkozások saját tőke összege jellemzően jóval gyengébb az országos átlagnál, 2010-ben már csak annak 35%-át érte el a saját tőkeerő egy egységre vetített értéke. A fennálló pénz- és tőkehiány nagymértékben akadályozta a hagyományos balatoni vállalkozások megerősödését. A tőke hiánya nem egy fejlesztés elmaradásának gátja: pályázatok esetében a megkívánt önrészt nem feltétlenül tudja egy-egy helyi vállalkozás kitermelni. Turizmus A nem végleges adatok szerint 2012-ben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén több mint 4,4 millió hivatalos vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, amely a korábbi évhez képest 2,5%-os bővülést jelentett. A vendégéjszakák nagy részét belföldi vendégek töltötték el: mintegy 2,7 milliót. A külföldi látogatók 1,7 millió regisztrált vendégéjszakát tartózkodtak a Balatonnál. A BKÜ-re esett az összes hazai vendégéjszaka 20,5%-a, amely így Budapest - Közép-Magyarország- után továbbra is az ország második legfontosabb turisztikai célterülete maradt. 5 A balatoni vendégforgalom teljes nagyságrendjének nyomon követésére azonban nincs lehetőség, erre vonatkozó felmérések az utóbbi években nem készültek. A turisztikai kereslet legfőbb jellemzői a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: o A kereskedelmi szálláshelyeken is túlsúlyba kerültek a belföldi vendégek, a magánszálláshelyeken azonban a turisták háromnegyede külföldi, ami nagyrészt azzal magyarázható, hogy a belföldi vendégek közül többen a nem regisztrált magán szálláshelyeket veszik igénybe. o A külföldi turisták elsősorban az igényesebb szálláshelyeket preferálják itt tartózkodásuk ideje alatt azonban közvetlen Balaton parton ötcsillagos szálloda továbbra sem található, a négycsillagos szállodák kapacitása és minősége pedig egyelőre csak lassan fejlődik. o A vendégek zöme (85%-a) a Balaton partján lévő szálláshelyeket keresi fel (a szálláshelyek nagy része ide is korlátozódik), különösen igaz ez a magánszálláshelyek esetében. A Balaton part 10 településére koncentrálódik a BKÜ regisztrált vendégfor- 5 Magyarország turizmusa Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda kiadványa. 26

27 galmának csaknem kétharmada, a turizmus ágazatot lényegében négy település (Balatonfüred, Hévíz, Siófok és Zalakaros) uralja. o A külföldi vendégéjszakák aránya a Balatonnál hosszabb ideje folyamatosan csökken: 1991-ben még 85% volt, 2012-ben már csak 38%. Ez részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt évtizedben jelentősebb csökkenés jellemző a külföldi, mint a belföldi forgalomra. o A korábbi küldő országok (Németország, Hollandia, Dánia, Ausztria) sorában mára markánsan jelen van Csehország, Lengyelország, Ukrajna és Oroszország is között csak az orosz állampolgárok által eltöltött vendégéjszaka 60 ezerrel bővült. o A tényleges főidény (az un. teltházas forgalom) az időjárás függvényében júliusaugusztus hónapokra (4-6 hétre) korlátozódik. o Az átlagos tartózkodási idő 3-4 napra csökkent, és az üdülés során elköltött átlagos pénzmennyiség az EU átlag alatti. A balatoni vendégek fizetőképessége csökkent, melynek oka visszavezethető a kínálat és a marketing munka gyengeségeire is, továbbá a 2008-ban elmélyülő gazdasági világválság is erősen hatott a folyamatra. Amellett, hogy a belföldi vendégek aránya jelentősen nőtt, a forgalom döntő részét a nem szervezett egyéni turisták adják. o Megnőtt a külföldi állampolgárságú nyaralótulajdonosok száma, amely csökkenti a szálláshely szolgáltatást igénybevevők számát. Egyrészt azért, mert a tulajdonosok saját tulajdonukban szállnak meg, másrészt kutatási eredményeink szerint 62%-uk a saját rekreációs célú használaton túlmenő, statisztikákban meg nem jelenő vendégforgalmazásról is beszámol. o Az elmúlt évtizedben a vendégforgalomra jellemző visszaesés 2011-ben sem állt meg, a Balaton képtelen volt javítani pozícióján. Az országos vendégforgalomban továbbra is 16%-os arányt képvisel a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (a konvergencia régiókban is csak 26,6%-ot), a magán szálláshelyek forgalma az országos forgalom 33%-a. Az elmúlt évtizedben azonban a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma lassú ütemben, (időszakos visszaeséssel ben) folyamatosan növekedett, 2011-re csaknem elérte az 1,3 milliós értéket. Ez a növekedés azonban nem vonta magával a vendégéjszakák számának növekedését, 2011-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 21%-a, a magánszálláshelyek 39%-a esett a BKÜ területére. o A különböző utalványrendszerek szerepe jelentősen megnőtt. o A szolgáltatások színvonala, a környezet kulturáltsága, a szakképzettség és a vendégről való gondoskodás nem áll összhangban a szolgáltatások árával. A beszűkült piaci lehetőségek erőteljes marketing tevékenységet, összehangolt piaci fellépést igényelnek a korábbi pozíciók visszaszerzése, a magas német forgalom és a belföldi vendégek megőrzése érdekében es adatok alapján a BKÜ-ben található az ország regisztrált szálláshelyeinek 37%-a; a kereskedelmi szektor nem egész 27%-a, míg a magán szálláshelyek 53%-a. Emellett nem regisztráltan feltehetőleg még több százezer szállásférőhely lehet az üdülőkörzetben. A számok mögött megfigyelhető a kínálati átrétegződés is, amely a fent említett keresletbeli változásokra egyfajta reakcióként következett be. Míg a regisztrált magán szállásférőhelyek száma 5 év alatt 20 ezerrel csökkent, addig a kereskedelmi szállásférőhelyek száma 15 ezerrel nőtt. 27

28 A Balaton térségének nagy múltra visszatekintő, széleskörű turisztikai kínálata lehetőségek sokaságában bővelkedik, a probléma viszont ezek kihasználatlanságában, kiépítetlenségében, és fejlesztéseinek elmaradásában rejlik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet turisztikai termékei között található: o Vízi turizmus o Passzív vízparti üdülés o Vitorlás turizmus o Horgászturizmus o Jégsportok o Aktív turizmus o Gyalogos természetjárás o Kerékpáros turizmus o Lovas turizmus o Egészségturizmus o Borturizmus o Kulturális turizmus o Konferencia turizmus o Vallásturizmus A kínálati oldal felzárkózása jelenleg még nagyon lassú, a Balaton még nem képes viszszaszerezni régi piaci pozícióját, éppen ezért a térség egyik legfontosabb feladata a versenyképesség feltételeinek kiemelt vonzerőfejlesztésekkel történő javítása egy újra sikeres balatoni desztináció kialakítása érdekében. Már a 2000-es évek elejétől (2003) megkezdődött a térségben a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek megalakulása, amelyek az önkormányzatok és a vállalkozói szféra alulról építkező kezdeményezéseként települési és térségi szinten is összefogó kapocsként működnek a térség turisztikai szereplői közt. A szervezetek partnerségi projektek keretében történő regionális léptékű elterjesztését európai uniós források is támogatták. Jelenleg a BKÜben 19 TDM szervezet található, amelyek célja a szolgáltatások összefogásával egy olyan komplex kínálati csomag kialakítása, amely megfelelő marketingtevékenységgel párosulva vonzó és sikeres célterületté formálja a térséget novemberében a 19 TDM szervezet együttműködésével megalakult a Balatoni Regionális TDM Szövetség, melynek egyik legfontosabb célja egy egységes Balaton márka kialakítása és népszerűsítése. Turizmusfejlesztés forrásallokáció A Balaton fejlődési nehézségeinek gyökerét már a Balaton 2005-ös turizmusfejlesztési koncepciója és programja is deklarálta: a balatoni turizmusnak nincs gazdája. E sommás megállapítás talán úgy pontosítható, hogy a számos térségi szervezet között nincs egyetlen sem, ahol együtt lenne az érdeken túl a szükséges kompetencia, eszköz és szakértelem. A 2014-ben záródó uniós fejlesztési időszak Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv, később Új Széchenyi Terv) során megvalósuló beruházások a szükségeshez képest kevés eredményt hoztak a BKÜ-ben, és a sikerek messze elmaradtak a várakozásoktól. A augusztusa közötti időszakban a BKÜ esetében 381 turisztikai pályázat adatait (országos 14%-a) vizsgálta egy értékelés, amelyekhez kapcsolódóan mintegy 18 milliárd 28

29 Ft megítélt turisztikai támogatást lehetett összesíteni. Ez az összeg a teljes hazai megítélt turisztikai fejlesztési források alig több mint 8%-a volt. A Balaton térség hazai turizmusban betöltött szerepének ismeretében ez a forrásszerzési eredmény rendkívül csekély, amely már előre vetíti az ágazat fejlesztésének problémáit. Szintén ezt támasztja alá, hogy az összes nyertes turisztikai pályázat csak mintegy 16%-a esett a BKÜ területére. A vendégforgalom és komplexen a turizmusgazdaság koncentráltságát tovább erősíti, hogy az elmúlt fejlesztési ciklusban a turisztikai fejlesztések is a part menti területekre fókuszáltak, ezek közül is kiemelkedő Balatonfüred, Siófok, Tihany, Keszthely pályázati aktivitása és eredményessége. A háttértelepülések közül Hévíz és Zalakaros eredményessége dominál. A területi koncentráltság (BKÜ települések háromnegyedére egyáltalán nem jutott turizmusfejlesztési forrás ezekben az években) mellett a fejlesztések esetében a legnagyobb gondot az okozza, hogy elmaradtak a szezonhosszabbító, tömegeket vonzó nagyberuházások, és látványos nagyprojektek, a források elaprózódtak. Amennyiben a jövőben sem sikerül a BKÜ-ben turisztikai súlyának megfelelő nagyságrendű forrást allokálni, úgy a térség versenyképessége hosszú távon kritikussá válik. A 2014-től kezdődő uniós fejlesztési időszak több új eszközt vezet be a területfejlesztés eszközrendszerében. Ezek közül az egyik az ún. integrált területi befektetések (ITI). 6 Az ITI rendszere lehetővé teszi, hogy az egymással szoros összefüggésben lévő célok (vízminőség, vízmennyiség, turizmus, közösségi közlekedés, természetvédelem, mederkotrás, vízpart rehabilitáció, stb.) kezelésének integrált módon történő kezelése eredményesen megoldható legyen. Ennek indokoltságát mutatja, hogy integráció nélkül közel sem garantált, hogy a 2014-től kiemelt fejlesztési feladatokat felvállaló középszint önmagában alkalmas kerete lehet a megyék felől nézve továbbra is perifériálisan elhelyezkedő BKÜ megoldandó céljainak elérésére. Az ITI összekapcsolható a területfejlesztés másik új eszközével, a CLLD rendszerével (közösség által irányított helyi fejlesztések). A LEADER modellben már működő szervezetek szakmai tapasztalatuk és helyi beágyazottságuk révén a CLLD rendszerén keresztül megfelelő integráció mellett alkalmasak lehetnek a BKÜ turizmusának alulról történő fejlesztésére. Egy önálló Balaton fejlesztési program a BKÜ területén megtervezett és megvalósított ITI-k és CLLD-k eszközeivel kiegészülve magában hordozná a BKÜ versenyképességének helyreállításának lehetőségét hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Ipar A tó környékének ipara nem mondható jelentősnek. A három érintkező megye viszonylatában az Üdülőkörzetben az ipari foglalkoztatottak aránya elenyésző ben a BKÜ lakossága közül már csak 9858 fő dolgozott ipari jellegű munkakörben. A legnagyobb számban az üdülőkörzet városi lakossága kötődött ipari munkahelyekhez, de ennek mértéke egy városban sem haladta meg a 700 főt ben 1384 ipari vállalkozás működött, amely az összes mű- 6 ITI-ről bővebben lásd: Integrált területi befektetés - 29

30 ködő vállalkozás mindössze 7 %-át jelentette, 2/3-uk parti településeken koncentrálódik. Az ipartelepek túlnyomó többsége kis létszámú. Többségük a víztermelés, - kezelés, - elosztás és az - energiaellátás területén működik. A BKÜ ipari vállalkozásai jellemzően nem vesznek részt vállalkozások közötti együttműködési rendszerekben. A térségben az idegenforgalom fejlődéséhez, mint kiszolgáló szektor (építőipar, hajógyártás, műanyag feldolgozás, fém- és lakatos ipar, nem környezetterhelő szerelő ágazatok, csomagolóanyag ipar, faipar, üvegipar, stb.) járulhat hozzá az ipar. Fejlesztése a BKÜ-t érintő szigorú szabályok betartása mellett mindenképpen szükséges. Mezőgazdaság A BKÜ mezőgazdasági művelés szempontjából nem rendelkezik kiemelkedő termőhelyi adottságokkal, és az országos átlagnál kisebb a mezőgazdaságilag művelt területek aránya is, de az agrárágazat minden szakága számára találhatók kedvező termőterületek. A növénytermesztés esetében nagy jelentőséggel a szőlő-, és gyümölcstermesztés bír, amely a Balaton táji és turisztikai vonzerejének is meghatározó tényezője. Az állattenyésztés lehetősége - az Üdülőkörzetre vonatkozó előírások betartása mellett adott, azonban a gazdasági változások miatt az ágazat visszaesése figyelhető meg. A mezőgazdaság fejlesztése a turizmusban kisebb szerepet kapó háttértelepülések esetében kiemelten fontos, hiszen itt a mezőgazdasági termelés jelenti a családok jelentős részének megélhetését. A fejlesztéseknél a környezet érdekeit szem előtt tartva a környezetkímélő technológiákat adaptáló, piaci viszonyokhoz alkalmazkodó tevékenységeket kell előnyben részesíteni. Napjainkban a térség mezőgazdasága a helyi piacok ellátására alapoz, de fel kell vennie a versenyt a még szállítási költséggel is gyakran olcsóbb, az ország más területiről ideszállított termékekkel. Egy, az Agrárgazdasági Kutatóintézet által készült vizsgálat alapján a BKÜ-ben 37 piac (vásárcsarnokok, viszonteladói piacok, állat- és kirakodóvásárok, termelői- és biopiacok) működik. A helyi termelők termékeiket termelői- illetve biopiacokon árusítják, a BKÜ piacainak 40%-a, azaz összesen 15 piac tartozik ebbe a csoportba, melyeknek több mint fele nemcsak szezonálisan, hanem egész éves nyitvatartással üzemel. A hétvégenként működő piacok esetében erőteljes koncentráltság figyelhető meg az északi part javára (14 alkalomból 12 oda köthető). Néhány piac (Káptalantóti, Tihany, Gyenesdiás) az egyszerű árucsere funkció melletti hozzáadott értékeket felmutatva jelentős turisztikai vonzerőt testesít meg. A déli part piacainak mennyiségi és minőségi fejlesztése amellett, hogy oldaná az északi part túlsúlyát, olyan települések fenntartását, a balatoni gazdasági vérkeringésbe történő bekapcsolódását tenné lehetővé, amelyek jelenleg az Üdülőkörzet perifériáját jelentik, és területi elhelyezkedésükből előnyt kovácsolni eddig nem voltak képesek (Fonyódi, Lengyeltóti, Marcali, Tabi kistérség). A BKÜ mezőgazdaságában és gazdaságfejlesztésében a jövőben komoly szerepet kell tehát kapnia a helyi termékek előállításának és értékesítésének. Megfelelő marketinggel, eredetvédettségi kritériumrendszerrel, termékfejlesztéssel, balatoni márka kialakításával új arculatot, komplexebb szerepet adhatna a Balatonnak, és hozzájárulna a versenyképesség megteremtéséhez. Emellett a helyi igények kielégítésére, és a kisebb települések gyakori társa- 30

31 dalmi problémáira az egyes kistérségekben a szociális jellegű feladatellátás bevezetése is megoldás lehet. Halászat, horgászat erdő- és vadgazdálkodás A korábbi Balatoni Halászati Zrt. jogutódjaként a balatoni halászat kezelője a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., amely a halállomány megőrzésén, szelektív halászatán túl infrastrukturális fejlesztéseket lát el, a turisztikai lehetőségek kiaknázásán és a hagyománymegőrzésen át széleskörű feladatellátást végez. Feladatuk többek között a balatoni halászat és horgászat helyzetének javítása. Az ágazat maga jelenleg számos környezeti- társadalmi- és gazdasági jellegű problémát magában hordoz, ezek többek között: az idegenhonos fajok túlszaporodása, a jobb vízminőséggel együtt járó csökkent haleltartó képesség, halászati és horgászati terheltség, turizmust veszélyeztető havaria helyzetek esetleges kialakulása, horgászturizmus infrastruktúrájának alacsony szintje, a legálisan kifogható halak mennyiségének csökkenése. A Balaton környékének sajátos klimatikus adottságai, a kiterjedt erdőterületek és a vadgazdálkodás mind hozzájárulnak a vadállomány fenntartásához és a turisztikai vonzerő gazdagításához. A turisztika sajátos területeként bár jelenleg a térségben még nem igazán felismert szintén szerepet kaphat a szezon hosszabbításában. A régió gazdasági pozíciói és forrásfelvevő képessége A Települési Gazdasági Erő (becsült GDP) kistérségi vizsgálatai alapján az Üdülőkörzet, különösen a part menti területek, az ország legjobban teljesítő térségei közé sorolható. Legkiemelkedőbb a Hévízi kistérség, ahol az elmúlt évek alatt az egy főre jutó gazdasági teljesítmény végig meghaladta a vidéki átlag másfélszeresét. A part menti kistérségek közül egyedül a Tapolcai kistérség az, amelyik a vidéki átlag körüli értékeket mutatja, ingadozó teljesítménnyel (hol meghaladja, hol el sem éri a vidéki átlagot /2009 és 2011/). A BKÜ teljes területére vonatkozó gazdasági erő vizsgálatával kimutatható, hogy az Üdülőkörzetet az 1990-es évektől folyamatos pozícióvesztés jellemzi az ország más területeinek növekedéséhez képest, ben viszont kevésbé esett vissza a vidéki átlaghoz képest, mint korábban. A térség viszonylagos gazdasági súlyvesztése egyrészt a turizmus, másrészt az üdülőkörzet területpolitikai pozícionálatlanságának a függvénye. Az időről időre megújított forrástérképek szerint a Balaton változó esélyei az egymást váltó kormányok fejlesztéspolitikájának, területpolitikájának függvényében alakulnak és 2006 között az I. NFT időszaka alatt a BKÜ minden régiónál és megyénél kevesebb fejlesztési forrásban részesült (egy főre vetítve az országos átlag 60,9%-ában). Az ÚMFT időszakát a BKÜ-be jutó fejlesztési források vonatkozásában az országos (egy főre jutó) átlaghoz mért elmaradás jellemzi. 31

32 Ez az elmaradás nemcsak a kifizetett, hanem a megítélt források tekintetében is megmutatkozik. Az ÚMFT-ÚSzT időszakában térségi elemzési célokra évente kértünk friss adatokat, így ezek keresztmetszeteiben jól követhetők a változások. Ha valamennyi operatív programot együtt vizsgáljuk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az egy lakosra jutó megítélt források rendre meghaladják az országos egy lakosra jutó indexértékeket. A 2009 márciusi adatmetszet alapján az országos egy lakosra jutó érték több mint 130 %-a volt az üdülőkörzeti érték. Abban az esetben azonban, ha Közlekedés Operatív program forrásait kivonjuk az összes program nagyságrendjéből, az egy lakosra jutó indexértékek az országos index alá kerülnek. A KÖZOP nélküli összehasonlítást indokolja közlekedésfejlesztési (többek között az M7-es autópálya, illetve ennek társult beruházásai) források a többi operatív programhoz képest aránytalanul hatalmas, óriási volumene. A 2009 és 2013 közötti adatmetszetek tanúsága szerint az ÚMFT és az ÚSzT időszakában is megmaradtak a különbségek, de ezek egymáshoz viszonyított nagyságrendje előbb mérséklődött, majd 2013-ra lényegében kiegyenlítődött. A 2013 decemberi adatleválogatás tanúsága szerint valamennyi operatív program vonatkozásában már csak alig több a BKÜ egy lakosra jutó részesedése, ezzel párhuzamban a KÖZOP nélküli volumen már alig kevesebb, az országosnál. Az egymáshoz viszonyított értékek kiegyenlítődése összességében az ÚSzT időszakában következett be. Egy lakosra jutó megítélt források alakulása operatív programok szerint összesen és a Közlekedés Operatív Program nélkül országos és BKÜ összehasonlításban az adatgazdák által elemzési célokra átadott adatbázismetszetek alapján ,78 118,70 118, ,00 120, Megítélt források alakulása , , , , , ,10 97, , , ,00 80,00 60,00 40,00 BKÜ index az országos érték %-a szerint ,00 0 Teljes KÖZOP nélkül Teljes KÖZOP nélkül Teljes KÖZOP nélkül Teljes KÖZOP nélkül Teljes KÖZOP nélkül Teljes KÖZOP nélkül Tengelycím 0,00 Magyarország BKÜ BKÜ index az országos érték %-a szerint Forrásadatok NFÜ/MEH EMIR adatbázisok alapján készített összesítés. Balatoni Integrációs NKFT. Az egy lakosra jutó számításokhoz felhasznált népességadatok forrása KSH T-STAR népszámlálásból továbbvezetett adott évi állandó népesség. 32

33 Az ÚMFT és ÚSZT dec.2-ig beadott pályázat 3,6 %-a, összesen 4512 projekt sorolható a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések valamelyikéhez. Ebből 1731 projekt az ÚMFT keretében, 2781 projekt pedig az ÚSzT időszakában került benyújtásra. Az egy lakosra jutó megítélt támogatás mértéke Magyarország régióiban és a BKÜ-ben Az egy lakosra jutó megítélt támogatás mértéke Magyarország megyéiben és a BKÜ-ben

34 Forrás: MEH EMIR-adatbázis alapján készített összesítés, Balatoni Integrációs Kht. A BKÜ településeiről 179 településéből 160 nyújtott be pályázatot a dec.2-i időszakban. A BKÜ-ben regisztrált 4512 regisztrált pályázat összesen forint forrásigényt generált. A pályázatok 51%-a, összesen 2321 benyújtott projektterv esetében volt pozitív az elbírálás. Ennek köszönhetően forint támogatást ítéltek meg az Üdülőkörzet sikeres pályázóinak. Az egy főre jutó megítélt támogatás mértéke a BKÜ településein XII.2. Adatok forrása: EMIR-adatbázis állapot Egy főre vetítve ez a térségben forint megítélt támogatást jelent. Ezzel a régiós rangsorban a BKÜ az élen végez, messze meghaladja az országos átlagot, amely forint megítélt támogatás lakosonként. A megyei rangsorban is előkelő helyen szerepel a BKÜ, ez köszönhető többek között a magas pályázati aktivitásnak is. 34

35 A közötti időszakban pályázatot be nem nyújtó települések a BKÜ-ben Adatok forrása: EMIR-adatbázis állapot A fenti időszakban azonban 19 olyan település volt a BKÜ-ben, ahol a projekt helye szerint nem nyújtottak be pályázatot, illetve a BKÜ településeinek csaknem harmadának, azaz 50 településnek nem sikerült ebben az időszakban Európai Uniós forrást megszerezniük. Az egy lakosra jutó kifizetett támogatás mértéke Magyarország régióiban és a BKÜ-ben

36 Az egy lakosra jutó kifizetett támogatás mértéke Magyarország megyéiben és a BKÜ-ben Forrás: MEH EMIR-adatbázis alapján készített összesítés, Balatoni Integrációs Kht. Az időszak eredményességét azonban jobban tükrözi, ha a már kifizetési fázisba került projekteket vizsgáljuk. Ez azért is célszerű, mert a térségben is több olyan projekttel találkozhatunk, amely esetében a pályázó, vagy a közreműködő szervezet, vagy akár a bizottság kezdeményezi a szerződés megszűntetését. A 2321 támogatásra érdemesnek tartott pályázat esetében, ahogyan az már említésre került, forint támogatást ítéltek meg. Ennek december 2-ig csak 33%-a került kifizetésre, azaz forint, amely egy főre vetítve forint. 36

37 Az egy főre jutó kifizetett támogatás mértéke a BKÜ településein Adatok forrása: EMIR-adatbázis állapot Országos viszonylatban átlagosan forint kifizetett támogatás jut egy lakosra. Ezt az átlagot a BKÜ éppen csak átlépi. A régiós rangsorban csaknem utolsó helyet foglal el, megyei viszonylatban pedig a középmezőnyben található. Az üdülőkörzet lakóingatlan értékének alakulása Egy térség területi státuszértékének alakulását a legpontosabban talán ingatlan vagyona értékének alakulása mutatja. A BKÜ-ben a lakás céljára használt ingatlanokon túl nyilvánvalóan számottevő állami és önkormányzati, továbbá vállalkozói vagyon testesül meg, a rendelkezésre álló adatok azonban egyelőre a BKÜ lakóingatlan-állománya vagyonértékének időbeli és területi összehasonlító elemzését teszik lehetővé. Összességében elmondható, hogy elemzések eredményei szerint a BKÜ lakásállománya mintegy 1200, üdülőingatlan állománya pedig mintegy 520 milliárd forint, vagyis a lakóingatlanok becsült értéke a régióban együttesen mintegy 1720 milliárd forintra tehető 2013-ban. Megegyező módszertannal készített becslés szerint ez az érték 2000-ben 2050 milliárd, 2008-ban pedig 2200 milliárd forint volt. 37

38 A következő évben meghatározóan a demográfia és a jövedelem alakulása vezérli majd a piacot. A hitelezés élénkülése, a támogatási környezet változása, a szabályozási lépések alakíthatják rövidebb időtávon és szűkebb környezetben a lakóingatlanok piacát, de országos szinten és évtizedes időtávokon hatásuk nem játszik olyan fontos szerepet, mint a fent kiemelt két tényező. A klasszikusan említett befolyásoló tényezőkön túl két továbbit kell kiemelnünk, amelyek a következő évtizedekben alakítják majd a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet ingatlanjainak értékét. Először, európai és országos szinten is meghatározó változás, hogy előtérbe került az ingatlanok energiahatékonysága. Másodszor, a balatoni körzet értékét döntően befolyásolja a tó népszerűsége és kihasználtsága. Végül nyilvánvaló hatás mutatható ki a lokalitások szintjén a fejlesztések és az ingatlanárak alakulása között. Az összehasonlító elemzések eredményei alátámasztja, hogy a Balaton kiemelt szerepet játszik a hazai ingatlanpiacon is. A fővároshoz képest mintegy 25%-kal alacsonyabb bár a lakóingatlanok ára a Balatonon, de a többi hazai üdülőkörzet árait jelentős, 60-70%-kal meghaladja. Eredményeink azt mutatták, hogy a lakóingatlanok esetében, azaz a nem kizárólag a szezonban, vagy átmenetileg lakott, hanem állandó otthonként funkcionáló ingatlanok esetében is igen nagy értéke lehet a part menti elhelyezkedésnek. A parttól való távolság és az ingatlanok jellemző árai közötti összefüggés nyilvánvaló. 1 perccel nagyobb parttól való távolság (a települést tekintve) kb. 3,48 %-kal kisebb ingatlanértékkel jár együtt; ezt az eredményt kb. 2,17%-ra csökkenti a többi változó, és konkrétan pedig az egy főre jutó jövedelem bevonása. (A jövedelem és a parttól való távolság viszonylag erős mértékben felveszik egymás hatását, amikor valamelyik nincs jelen az egyenletben. A jövedelem kérdése tehát igen fontos a parttól való távolság hatásának megállapításában.) 10 perces távolság körülbelül 21,7, illetve 34,8%-kal alacsonyabb ingatlanértéket implikál, 20 perces távolság pedig körülbelül 43,4, illetve 69,6%-osat, azaz eddigre már szinte eltűnik a tó vonzereje. Átlagolva a kijövő eredményeket az egész körzetre tehát, azt mondhatjuk, hogy a Balaton mintegy 30-40%-ot ad hozzá a körzet ingatlanállományának értékéhez. A szálláshelyek piaca is hasznos és alkalmas indikátora ennek a prémiumnak. A szálláshelyek vonzerejének csökkenésével az ingatlanok is veszítenek értékükből, rövid távú indikátorként mutatva így az állomány értékének alakulását. Siófok, Balatonfüred és Keszthely esetében is azt láttuk, hogy a parthoz közeli területek legalább 20%-kal magasabb piaci árú ingatlanokat mutattak fel, mint a parttól távolabbi területek. A fajlagos árakat tekintve is hasonlóan érzékelhető a Balaton-part kiemelkedő értéke: a felső decilisben 900 ezer forintot közelíthetik az árak, akár üdülőkről, akár házakról van szól. Érdemes megfigyelni, hogy a szokásos városi reláció itt megfordul: az önálló parti ingatlan jelenti a csúcsot, és a társasházi lakások négyzetméterára ezért alacsonyabb. A középértékmutatókat tekintve is magas értékeket láthatunk: három-négyszázezer forintos kategória még a fővárosban is csak az elit részeken figyelhető meg. A nemzetközi, a BKÜ-s és a mikrokörnyezetet vizsgáló tanulságok alapján a Balaton léte nagyjából 30-60%-ot adhat hozzá a lakóingatlanok árához, és a kihasználtság, népszerűség növekedésével ez a prémium meg is duplázódhat. 38

39 Azt a felmerülő hipotézist, miszerint a lakóingatlanok üdülő funkciója és a szálláshelyek egymás helyettesítői, egyértelműen felülírja a mindkettő iránti keresletet meghatározó természeti, szolgáltatási vonzerő. Ott drágák és fejlődnek a szálláshelyek, ahol a lakóingatlanok piaca is élénkül. Így elmondható, hogy a turizmus tulajdonképpen az ingatlanpiac rövid távú és jól látható indikátora. A turizmus felfutása jelentkezni fog az ingatlanérték növekedésében is, de a másik irány is igaz: a turisztikai vonzerő elvesztése az ingatlanok értékének csökkenését okozza. Infrastruktúra Kommunális infrastruktúra A BKÜ vagyonának minőségi eleme a kiépített kommunális infrastruktúra viszonylagos gazdagsága, mely az országos átlaghoz képest mintegy 10 %-kal magasabb fokú ellátottságot jelent. A lakásállomány, lakásellátottság az Üdülőkörzetben a korábbi évekhez képest, ahogyan országos viszonylatban is jellemző volt, csak mérsékelten növekedett ig folyamatosan csökkent a lakásépítési kedv, de lakásellátottság szempontjából a térség jobb helyzetben van, mint az országos átlag. A térségben az országos átlaghoz viszonyítva magasabb a vezetékes energiahordozókkal, víz és csatornahálózattal, (valamint a telefonnal) való ellátottság mértéke is. A gázvezetékhálózat Öcs és Zalamerenye települések kivételével minden településen elérhető. A vízvezeték-hálózat és az áramellátás kiépítettsége az Üdülőkörzetben 100%-os. A térség villamos energia ellátása az országos hálózatból történik, egyetlen villamos erőműve Litéren csak vészhelyzetben üzemel. A földgáz és villamos energia fogyasztók száma 2008 és 2011 között növekedett, de a fogyasztás előbbi esetében 19%-kal, utóbbiban pedig 17%-kal csökkent. A térségben minimális az alternatív/megújuló energia használata, mely szektor a megfelelő támogatási környezet biztosításával dinamikus bővülést hordozhat magában (pl.: biomassza, napenergia). Ezek kiépítésére, alkalmazására és fejlesztésére a jövő infrastrukturális fejlesztéseinél minden esetben törekedni kell a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet természeti, táji és társadalmi-kulturális értékeinek megőrzése érdekében. Az Üdülőkörzet a Kelet-balatoni térség kivételével jelentős termálvíz vagyonnal rendelkezik, de jelenleg többnyire csak rekreációs céllal hasznosítják. A helyben keletkező biomassza (mezőgazdasági, erdészeti melléktermékek, nád, stb.) és a lakossági hulladék hasznosítása nagy potenciált rejt magában, azonban az energetikai hasznosításuk még nem megoldott. 39

40 A viszonylag magas napsütéses órák száma (mintegy 2000 óra/év) és a térségbe jutó MW teljesítményű napsugárzás elméletben lehetővé tenné az Üdülőkörzet energiaszükséglete jó részének napenergia hasznosítással történő előállítását. A szélenergia hasznosítására a térség sem megfelelő adottságokkal sem azt megengedő szabályozással, ill. társadalmi elfogadottsággal nem rendelkezik. A as időszakban a megújuló energia alapú és energiahatékonyságot célzó fejlesztésekre összesen 645 millió forint európai uniós forrás érkezett az Üdülőkörzetbe. A 42 projektből 37 főleg a napenergia hasznosításának kiépítésére irányult. A Balaton térségének infrastruktúrájában központi helyet foglal el a vízi közművek helyzete, az ellátottság szintje és biztonsága, a vízminőség-védelem, a helyben lakó népesség ellátásának folyamatos biztosítása, a pihenés alapvető feltételének megteremtése. A Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatósági Szerve szerint a DRV Zrt. által szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az elvárásoknak. A Balaton térség regionális szennyvízelvezetési, tisztítási és elhelyezési koncepciója alapján hét regionális csatornázási rendszert alakítottak ki a lehető legnagyobb védelem érdekében. A szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítettsége azonban még várat magára, 2011-re a 128 háttértelepülésből 48 nem rendelkezik közcsatorna-hálózattal, azonban az 51 parti/part közeli település mindegyikén kiépült a hálózat év végén az Üdülőkörzet minden települése rendelkezett vezetékes ivóvízzel, így az elsődleges közműolló jelenleg 70%-os. A mobil telefonhálózatok lefedettsége közel teljes körű a térségben, a lefedetlen területeken a kiépítés sajátos domborzati viszonyok miatt jelenleg nem oldható meg. Az internet hálózat kiépülésének bővülését jól mutatja, hogy az előfizetők száma 2008 és 2010 között közel másfélszeresére nőtt. Annak ellenére, hogy a BKÜ-ben keletkező szilárd kommunális hulladék mennyisége az elmúlt években csökkent, a szelektív hulladékgyűjtés mértéke nőtt, a nyári szezonban a parti településeken keletkező szilárd hulladék megfelelő kezelése nagy terheket ró a térség településeire. Az idegenforgalmi főszezonban keletkező egy főre jutó szilárd hulladék mennyisége 42,3%-kal magasabb az országos átlagnál. A térségben a szervezett hulladékszállítás többnyire megoldottnak tekinthető, de több illegális hulladéklerakó található az Üdülőkörzet területén. Regionális szinten továbbra is megoldatlan a lakossági veszélyes hulladék (szárazelem, akkumulátor, világító testek, kemikáliák stb.) szervezett gyűjtése és ártalmatlanítása, valamint az építési törmelék és az ún. inert hulladékok újrahasznosítása és elhelyezése. Közlekedési infrastruktúra Az Üdülőkörzet közlekedési infrastruktúrája változóan növekvő mértékben ugyan, de bővül és javul. A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája széleskörű, gazdasági szerepe azonban csak jelentős fejlesztésekkel növelhető. Az általános térségi jellemzők jobbak az országosnál, de a BKÜ-n belül jelentős területi különbségeket mutat. 40

41 A déli part legnagyobb forgalmat lebonyolító főútvonala a 7-es számú főút, amely az európai uniós támogatással megvalósuló autópálya építéssel egyre nagyobb szerepet kaphat. A 65-ös, 67-es, 68-as másodrendű utak a partközeli településeket kötik össze a parttal. Az északi parton a fő közlekedési tengely a 71-es számú út, amelyhez a 72-es, 73-as, 82-es, 84-es, 75-ös és 76-os jelű másodrendű tengelyek csatlakoznak. A legnagyobb problémát a térségben a háttértelepüléseket összekötő utak hiánya okozza. A meglévő főutak és mellékutak minősége sem megfelelő, ami csak lassabb haladást tesz lehetővé, így a nyári főszezonban megnövekedett forgalomban kialakult forgalmi dugók nagymértékű környezeti terhelést jelentenek a térségre nézve. A Balaton körüli kerékpárút igen eltérő jellemzőkkel bír az egyes szakaszokon. Van olyan terület, ahol még nem került kiépítésre kerékpárút, több helyen csak útvonalat jelöltek ki, az eddig kiépült kerékpárutak keskenyek, minőségük romlott, ellenben vannak olyan helyi jelentőségű szakaszok is, ahol uniós támogatással kifogástalan minőségű új utak épültek (pl. Tihany). A Balaton déli és északi partjának vasúti közlekedési viszonyai jelentős eltérést mutatnak. A déli part villamosított nemzetközi vasúti fővonal, míg az északi part jellemzően 80 km/h sebességű, lassújelekkel erősen tagolt vasúti pályával és dízelvontatással ellátott terület. A térség közösségi közlekedésében azonban a vasútnak nélkülözhetetlen szerepe van, fejlesztése elengedhetetlen és elodázhatatlan. Ezt támasztja alá az a tény is, miszerint a 2000-es években egyre többen (többek között a válság hatására) választottak belföldi úti célt, de a Balatonra érkezők számára az autópályákon a forgalmi dugók a vasutat választók számára pedig a korszerűtlen géppark meghibásodásai miatt a többórás késések okoztak kellemetlenségeket a többnyire egyvágányú közlekedési útvonalon. A probléma felismerését, és a fejlődés első lépéseit jelenti, a 2013-ban Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. által vezettet konzorcium létrejötte, amely a Dél-Dunántúli Regionális OP pályázatának elnyerésével vasúti utas tájékoztatási és autóbusz-megállóhelyi fejlesztésekre kapott jelentős EU forrást. Ezen túlmenően, a tó déli partján futó vasútvonal korszerűsítésére készített terv alapján a BFT szakértőinek és a tanács tagjainak együttes és eredményes lobbytevékenységének köszönhetően a teljes vasúti vonalszakasz munkálatainak megterveztetésére sikerült a NIF Zrt.-vel együttműködve forrást találni. Emellett a vasútkorszerűsítés kiemelt kormányprogrammá minősíttetésével és a 2013-as évben a kivitelezés megkezdésére vonatkozó kormányzati döntés kiharcolásával a korábbi években soha nem látott mértékű közlekedés infrastruktúra-fejlesztési forrást sikerült a BKÜ számára megszerezni. A jelentős helyi közlekedéspolitikai siker a stratégia tervezési munkálatoknak egyik első kézzelfogható eredménye lett. A belvízi hajózás ma főleg turisztikai célokat szolgál a főszezonban, de a személyhajózás elvileg az egyik leggyorsabb közlekedési eszköz lehetne a Balaton északi és déli partja között. Sajnos azonban a vízi közlekedés irányítás több elemében sem felel meg az EU szabályozásainak, a hajóállomány állapota sem teszi lehetővé a gyorsabb összeköttetést a két part között. Elkészült ugyan a Badacsony- Fonyód között kialakítandó második közúti komp megvalósíthatósági tanulmánya, de az eltérő álláspontok miatt a kivitelezés megkezdéséről nincs döntés. 41

42 Jelenleg két repülőtér (Sármellék utasszállító nagygépes reptér, Siófok-Kiliti kisgépes reptér) fogadja a térségbe érkezőket, illetve lehetőségként adott a szentkirályszabadjai, katonai repülőtér polgári, valamint a tapolcai repülőtér kereskedelmi célú hasznosítása is. A légi közlekedés lehetőségei még messze nem kihasználtak. A Hévíz városához került Sármelléki repülőtér többszöri hanyatlás után gyógyászati és turisztikai kereslettel rendelkező orosz és távol-keleti piacok potenciális lehetőségeit kihasználva az utóbbi években fejlődésnek indult. A közösségi közlekedés másik fontos része az autóbuszos közlekedés, amely sok esetben a saját járművel nem rendelkezők egyetlen esélye, hogy egyik településről a másikba jussanak. Sajnos azonban a közösségi közlekedés ezen formáját igénybe vevőket is számos kellemetlenség éri, csakúgy mint a korábban már említett vasúti közlekedés esetében. Az egyik legfontosabb probléma, hogy az igényekhez nem alkalmazkodik, szervezését gyakran egy-egy település erős lobbyereje befolyásolja, a járatsűrűség pedig szélsőséges területi egyenlőtlenségeket mutat. A közösségi közlekedés egyik alapvető feladata lenne, hogy kényelmi és elérési okokból a vasúti és az autóbuszos közlekedést összehangolja, ez azonban még nem történt meg. A közösségi közlekedés nem csak a helyi lakosok érdekeit, de a turisztikában érintetteket (vendégek és szolgáltatók) is kell szolgálnia. Ehhez a legfontosabb, megvalósításra váró feladatok: az átlagos eljutási idő csökkenése, csatlakozások összehangolása és számuk növekedése, menetrendi kínálat bővülése, az akadálymentes közlekedés biztosítása, korszerű, magas komfortú járművek és infrastrukturális létesítmények. A térség közösségi közlekedési problémáinak átfogó megoldását a Balatoni Közlekedési Szövetség integrált szemléletű koncepciójának megvalósítása eredményezhetné. A környezet állapota A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben nagy kihívást jelent a tó és környéke természeti értékeinek, jó állapotban történő megőrzése amellett, hogy ez a vonzó környezet amellett, hogy egy önálló ökoszisztéma, nagyrészt az ide érkező turisták sokaságát szolgálja ki, ami viszont veszélyeztető tényezőként hat vissza rá. Alapvető környezetvédelmi feladat a vízi üdülési igényeknek megfelelő környezeti állapot, a javulás folyamatának biztosítása, a vízminőség területén az 1960-as évek elejének megfelelő állapot elérése. A Balaton körüli kutatás egyik legfontosabb intézménye az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet, mely a tó környezeti problémáival, flórájával, faunájával, kiemelten a tó eutrofizációjával foglalkozik. Problémát okoz a múltból visszamaradt talajvíz szennyezés és a nyári forgalom okozta levegőszennyezés és zajterhelés. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hazánk legváltozatosabb, legmozaikosabb és természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Sajnos azonban megfigyelhetők a társadalmi érdektelenségből fakadó természeti problémák is, amelyek közül kiemelendő, hogy a parti sáv nagymértékű beépítettsége, az engedély nélküli feltöltések-, csónak- és vitorlás kijárók kialakítása hozzájárultak ahhoz, hogy a vízminőség és a természetvédelem szempontjából egyaránt fontos vízparti nád, sás és gyepterületek egy jelentős része mára kipusztult. 42

43 Napjainkban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ha védetté nyilvánított terület található, melyből ha-on a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) terül el, de számos nemzetközi jelentőségű védett érték, terület is található: Natura 2000 területek, Ramsari területek, Európa Diplomás terület, Geopark, világörökségi jelölti listás területek, továbbá a januári állapot szerint az Üdülőkörzetben 112 helyi jelentőségű védett természeti terület található. Az Üdülőkörzet jelenlegi gazdálkodása, és minden további fejlesztés megvalósítása során néhány alapvető természeti tényezőt mindenképpen figyelembe kell venni (globális BKÜ jellemzők a teljesség igénye nélkül): o A vízgyűjtő egésze nitrát érzékeny, továbbá a teljes északi és a Zala-vízgyűjtő is erózió érzékeny, illetve a déli vízgyűjtő, és részben a Zala-vízgyűjtő is belvizes terület. o A Balatont és vízgyűjtőjét az utóbbi 15 évben a vízminőségi problémák visszaszorulása (még a vízhiányos években is gyakorlatilag mindig kiváló, illetve jó) mellett a vízmennyiség esetenkénti csökkenése jellemezte, a legfőbb környezeti probléma pedig az eutrofizáció. o A Balatont érő tápanyagterhelés legnagyobb része a kisvízfolyásokon keresztül, a szennyvízbevezetésekből, intenzív hasznosítású halastavakból közvetlen lefolyásból éri a tavat. o A halászattal-horgászattal hasznosított halállomány pótlása érdemben csak a természetes szaporodás feltételeinek javításával, ívó helyek kialakításával lehetséges. o Az invazív fajok súlyos és egyre növekvő veszélyt jelentenek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet honos biológiai sokféleségre. o A talajvíz mélysége hatással van többek között a mezőgazdasági munkálatokra, a növénytermesztésre, az építkezésekre. A mezőgazdasági munkálatok és az infrastruktúra kiépítése által a talajban okozott változások hatással vannak a talajvízszintre, a talajvíz mozgására. E két tényező egy időben történő figyelembe vétele rendkívül fontos. Az éghajlatváltozás, mint világszintű probléma, az Üdülőkörzetet is nagymértékben érinti. A Balatoni Integrációs Kft. részvételével valósult meg az EU-LAKES 7 elnevezésű, Európai Unió által támogatott projekt, amely jelentős európai tavak éghajlatváltozással kapcsolatos közös alkalmazkodási és mérséklési stratégiájának kidolgozását célozta meg. E projekt keretében készültek mikro-regionális szintű modell-előrejelzések az éghajlati tényezők elkövetkező 90 évben várható változásaira, 10 éves lépésekben. HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT) Környezet állapota Erősség 7 European Lakes under Environmental Stressors (Supporting lake governance to mitigate the impact of climate change) 43

44 Nemzetközi jelentőségű vizes élőhely gazdag természeti értékek a térség erős kapcsolódása a turizmushoz a Balaton Európa egyik legjobban kutatott tava képzett szakember gárda az értékek megőrzése és bemutatására a parttól távolabbi települések érintetlensége területrendezési törvény megalkotása domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek) nehézipar minimális jelenléte területileg egységessé vált Balatoni-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság védett területek, Natura 2000 területek nagysága zöldterületek nagy kiterjedése (erdősültség országos átlag feletti szőlő- és gyümölcstermesztéshez kedvező adottságok nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkező szőlészet és borászat, gasztronómia Gyengeség sérülékenység az éghajlatváltozás hatásaival szemben javuló tendenciát mutató, de sérülékeny és labilis vízminőség a KBVR megvalósításának elhúzódása a parti sáv fokozott környezeti terhelése a Balaton vízpartja sűrűn beépített talaj és légszennyezés erózióveszélyes magas part rekultivációt igénylő tájsebek sérülékeny vízbázis (kiemelt környezeti problémák - karsztrendszer) vízfolyások mederrendezésének elmaradása hatékony hatósági intézkedési rendszer hiánya az engedély nélküli feltöltések ellen alacsony hatékonyságú kapcsolatrendszer az állami és civil szféra között környezetvédelmi és a vízügyi intézményrendszer megosztott (nem egységes) Lehetőség vizes élőhelyek bemutatásához kapcsolódó fejlesztések környezettudatos nevelésben történő hasznosítása a táj-rehabilitáció támogatottság a kormányzat részéről környezetvédelmi beruházások megvalósítása nemzetközi (Kohéziós Alap) támogatás igénylésével (szennyvízelvezetés, hulladékgazdálkodás témakörben) tehermentesítő utak megépülésével a levegő, és zajterhelés csökken nagy térségi (megyék) együttműködés a környezetvédelem érdekében éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás világörökségi cím elnyerése Balaton üdülőtó jellegű hasznosításához kapcsolódó vízszint fenntartása, vízpótlás Veszély a térség gazdaságát befolyásoló Balaton vízminőségének romlása (eutrofizáció) és ennek alapján a térségi ellentétek erősödése havária, ipari, mezőgazdasági szennyezés okozta károk gyakoribbá válása kárrendezés, rehabilitáció elmaradása folyamatos infrastrukturális kiadások és egyre gyakoribb tömegközlekedési fennakadások a sérülékeny magas part hosszú távra szóló kezelésének hiányában 44

45 a parti sáv környezeti túlterhelése, a vízterület visszaszorulása, a magánkárok megszaporodása az ellenőrizetlen és illegális partfeltöltések miatt halmozódó vízhiány a Balatonban (alacsony vízszint) szélsőséges éghajlati értékek (vízháztartási, vízjárási) következményei nem fenntartható állapotot idéznek elő a Balaton üdülőtó jellegű hasznosításában invazív fajok elterjedése, őshonos fajok eltűnése biodiverzitás (biológiai sokféleség) csökkenése mezőgazdaság kiszolgáltatottsága az éghajlatváltozás hatásainak (földhasználat) Társadalmi helyzet Erősségek viszonylag magas képzettségi, iskolázottsági szint, felhalmozott vállalkozói szakismeret megerősödött piaci igényekhez igazodó középfokú és felsőfokú szakképzés az állami munkaerő-piaci intézményrendszer jó területi lefedettségű országos viszonylatban kiemelkedő mértékű vállalkozási és civil aktivitás pozitív vándorlási egyenleg az utóbbi másfél évtizedben területfejlesztést szolgáló tervszerű, régióra irányuló kutatások léte viszonylagosan nagy arányú idegen nyelv ismeret a multikulturalitás jegyeit magán viselő sokrétű helyi társadalom jelentős mértékű regionális identitás növekvő belföldi turizmus a magyar politikai, gazdasági és kulturális elit jelentős része kötődik a térséghez viszonylag jó és egyre javuló közbiztonság Gyengeségek az országos átlagot is meghaladó mértékű a népesség öregedési folyamata a munkaerő helyi utánpótlását jelentő fiatal korosztály csökkenése romló népesség megtartó erő, a képzett fiatalok elvándorlása a térségből átmeneti javulást követően továbbra is erősen meghatározó szezonalitás szezonon kívüli magas munkanélküliség a nemzetközi versenyképességhez szükséges fejlesztési források hiánya az átlagosnál magasabb fekete és szürke foglakoztatás a szezonban erősen leterhelt egészségügyi apparátus jelentős gazdasági, társadalmi eltérések a partközeli és a háttértelepülések, valamint a városok és kistelepülések, illetve kistérségek között hatósági, igazgatási szempontból erős fragmentáltság jellemzi a térséget a jogszabályok szintjén nem egységes az üdülőkörzet és a turisztikai régió területlehatárolása a régió határa nem egyezik meg a régióhoz tartozó kistérségek, az újonnan kialakított járások, sem a vidékfejlesztésben nagy szerepet játszó LEADER szervezetek határaival a szervezetek között nincs meg a kellő mértékű kooperáció az együttműködést elősegítő szerveződések nem a kellő számban és minőségben vannak jelen a Balaton régióban 45

46 a területi, ágazati fejlesztési elképzelések nincsenek egyeztetve, koordinálatlanok, integrálatlanok a programok a településszerkezeti sajátosságok miatt hiányoznak a közép- és nagyvárosokra jellemző intézményi infrastrukturális javak vagy pl. az igényes, kornak megfelelő színvonalú szabadidős infrastrukturális lehetőségek hatékony területi lobbi erő hiánya a régió viszonylagosan magasan képzett szaktudású lakossága egy jelentős részének a munkája a régión kívül eső területeken hasznosul, több település szinte alvótelepülés, különösen a Balaton-felvidéken a régióban képződő jövedelmek egy része nehezen csatornázható be a közteherviselésbe gyenge a térség forrásfelvevő képessége az üdülőkörzetnek nincsenek térségi szinten koncentrálódó saját forrásai a régió jelenlegi területfejlesztési státusza nem ad lehetőséget az EU források saját, alanyi jogú megszerzéséhez Önálló operatív program hiánya regionális nyilvánosság intézményeinek hiánya, ill. részlegessége a települési és a mikroregionális szintű infrastruktúra szezonálisan ingadozó igénybevételéből eredő anomáliák (pl. vízdíj, hulladékkezelés, tömegközlekedés, stb.) előzőekből is eredően feszültségek az üdülőtulajdonosok és az állandó helyi lakosság között kevés az egészéves egzisztencia kialakítását lehetővé tevő munkalehetőség monopolhelyzetben levő turisztikai és közüzemi szolgáltatók vannak jelen a régióban Lehetőségek a magyar politikai, gazdasági és kulturális elit jelentős része kötődik a térséghez üdülőkörzeti szintű speciális szakmai és érdekképviseleti önszerveződések beindulása politikai és területi intézményi partikularitásokat nélkülöző egységes érdekartikulálása országos és uniós szinten a megyéken keresztül allokálható források növekedése megújított turizmusfejlesztési koncepció, stratégia program és terv elfogadása és megvalósítása interregionális kooperáció és partnerség a Dunántúl területpolitikai szereplőivel a tervezés, programozás, monitoring terén a decentralizáció által megnövekedő mozgástér kihasználása szubszidiaritás elvének alkalmazásával járó lehetőségek kihasználása nemzeti és EU források régióban történő aktivizálása, a térség nemzetközi turisztikai versenyképességének erősítése és megőrzése érdekében a területpolitikai intézményrendszer professzionalizálása a régió kistérségeinek sajátosságait figyelembe vevő, területileg összehangolt turisztikai vonzerő fejlesztése non-profit szektor aktivitásának térségfejlesztésébe való becsatornázása a gazdasági és önkormányzati szektor kistérségi és regionális szintű kooperációinak erősítése a spontán, szükségletek szerinti intézményesülés, alulról szerveződő régióépítés, a lehetőségekhez képest legnagyobb fokú önállósággal rendelkező regionális fejlesztési intézményrendszer 46

47 a helyi társadalom multikulturalitásának tudatos kihasználása a turizmusban és általában a régió fejlesztése során a közbiztonság további javítása Veszélyek kérdéses EU-konformitás a koordinálatlan interregionális együttműködés következtében gyenge hatékonyságú forrás felhasználás többszintű és többrétegű területi felosztás miatt az ésszerű forrásfelhasználás ellehetetlenedése kellő mennyiségű forrás hiányában veszélyeztetett az üdülőkörzet innovációs potenciálja, versenyképessége a vendégforgalom markáns szezonális ingadozása, volumenében csökkenő volta helyi társadalmi feszültségeket generálhat a többrétegű (helyi, szezonálisan jelen levő, külföldi) érdekeltségű vállalkozások körében élesedő konkurencia harc a szűkülő turisztikai piacon konfliktusok generálódhatnak a keleti országokból érkező új ingatlantulajdonosok és a korábban tulajdont, érdekeltségeket szerző nyugati tulajdonosok között a turizmusra épülő kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe tartósan leértékelődhet, ellehetetlenülhet nem teremtődnek a régióban megszűnt munkahelyek pótlására újabbak tovább csökkenhet a régió népességmegtartó ereje, a megélhetési problémák miatt nőhet a régióból kényszerűen véglegesen elköltözők száma értékvolumenében inflálódó balatoni ingatlanvagyon önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásában való akadozás, költségvetési hiányok növekedése a szezonálisan nagyobb ellátásigény (főként üdülőtulajdonosok) illetve az egyre kevesebb (elöregedés, elvándorlás) helyi adófizető miatt Gazdasági helyzet Erősségek a térség erős kapcsolódása az életminőség felértékelődése nyomán távlatokban széleskörű lehetőségeket nyújtó turizmushoz magas vállalkozói sűrűség és aktivitás a hagyományos idegenforgalmi jelenlét következtében viszonylag magas fokú a vállalkozók idegen nyelv ismerete, és európai helyismerete a régió gazdaság szerkezete nem akadályozza a turisztikai adottságok kiaknázását kiépült idegenforgalmi infrastruktúra és fogadókapacitás gazdag építészeti és kultúrtörténeti emlékek jelentős gyógy-és termálvízforrások vannak a régióban nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkező szőlészet és borászat, gasztronómia a Balaton üdülésre kiválóan alkalmas édes, sekély vize vízi sport adottságok, a még telítetlen vitorlás hajó és szörf forgalom 47

48 a háttér területek változatos vonzerői: nemzeti park, lovas-, kerékpáros-, gyalogtúra útvonalak, vadászterületek Gyengeségek jelentős térségen belüli mikroregionális különbségek tapasztalhatók az infrastrukturális ellátás és a lakossági életminőség vonatkozásában vállalkozói együttműködési rendszerek hiánya, ill. nehézségei (TDM) helyi vállalkozók munkájának nem helyben történő hasznosulása tőkeszegény vállalkozások, ezek támogatásának, versenyképessé válásuk elősegítésének hiánya fejletlen szakmai információs rendszerek gyenge európai piaci pozíció a turizmusban a minőségi turizmus fejlesztési forrásalapjai hiányosak szezonális ingadozásnak kitett piaci szektor az idegenforgalmi kínálat egyoldalú, erősen szezonális jellegű, területileg túlzottan koncentrált a komplex turisztikai szolgáltatás hiánya szűkíti az idegenforgalmi szezont az idegenforgalmi infrastruktúra jelentős részben korszerűtlen, minőségi kínálata kifogásolható kedvezőtlen vendégösszetétel, egyre alacsonyabb fizetőképességű turisták esetenként gyenge színvonalú szolgáltatások, ehhez képest magas árak (ár-értékarányok megbomlása), feketepiaci árverseny negatív hatásai elégtelen marketing tevékenység, Balaton turisztikai arculatának hiánya önálló Balaton-termékek hiánya korszerűtlen mezőgazdasági infrastruktúra termelői és értékesítési együttműködések hiánya tájjellegű mezőgazdasági termékek termelési lehetőségeinek kihasználatlansága elégtelen mértékű központi fejlesztési források turizmus törvény hiánya Lehetőségek Magyarország EU- hoz való csatlakozásából származó előnyök kiaknázása, és ennek során a vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése, önálló Balaton ITI európai piaci térnyerés a keleti nyitásban rejlő lehetőségek kihasználása, az innen induló turistaforgalom térségbe történő becsatornázása a mikroregionális különbségek mibenlétének ismeretére alapozott, területileg differenciált fejlesztések tervezése, megvalósítása innováció vezérelt és tudás alapú gazdaság felértékelődése tercier szektor innovációjának térnyerése, dominanciája a digitalizált kulturális termékek innovatív hasznosítása a térség turizmusgazdaságában a Balaton vonzerejét felértékelő turizmusformák (termékek) terjedése a világban a balatoni turizmus új fejlődési szakaszának beindítása, a turizmus bővülő piacának kihasználása kiegészítő turisztikai termékek bekapcsolásával (konferencia-, borturizmus, aktív turizmus, téli vonzerők) a turizmusipar területpolitikában történő felértékelődése a lakossági jövedelmek és a szabadidő növekedésével erősödik a belföldi turizmus 48

49 a térségbe rekreációs céllal beutazó, illetve beköltöző, demográfiai okokból növekvő számú időskorú népesség új igényeket teremthet a turisztikai piac keresleti oldalán (silver economy). Turizmust kiszolgáló mezőgazdasági és kisipari termelés meghonosítása a régióban egyéni és kisvállalkozások támogatásával, szolgáltatásaik helyben történő igénybevételével (lokalitás preferálása) növekvő helyi vásárlóerő, növekvő piaci és önkormányzati bevételek turizmus törvény megalkotása Veszélyek a resort típusú és a TDM rendszerű modellek között kiéleződő verseny MKKV szektorra gyakorolt negatív hatása tőkehozamok csökkenése gyorsan fejlődő belföldi és külföldi versenytársakkal szemben a régió elveszíti versenyképességét az idegenforgalmi érdeklődés csökkenése a régió iránt vízminőség romlása tartós vízszint problémák a feszültségek eszkalálódása a kelet-közép-európai térségben, s ennek vendégvisszatartó hatása a fekete és szürke gazdaság erősödése tartós recesszió a világgazdaságban, amelynek hatására a kereslet mérséklődhet tartós forráshiány a régió egy lábon állásából eredő kiszolgáltatottság területileg koordinálatlan helyben összeegyeztethetetlen fejlesztések egymást ellehetetlenítő hatásai Turizmus Erősségek a táj szépsége jó vízminőség, kitűnő fürdőzési és sportolási lehetőségek a régió változatos természeti és kulturális vonzerői, a háttérterületek és a falvak eredeti szépsége egész évben működő gyógy- és termálfürdők, jelentős gyógy- és termálvíz-források a természeti és kulturális értékek védelme Nemzeti Park, az ökoturizmus kiváló lehetőségei még telítetlen vitorlás hajó és szörf forgalom a lakosság vendégszeretete megújult szőlészeti és borászati vállalkozások, minőségi kínálatot felvonultató családi vállalkozások nemzetközi repülőtér működése sármelléken és az M 7-es autópálya kiépítése a déli part közelében, a Balaton körüli (részlegesen kiépült) kerékpárút a regionális társadalomtudományi kutatások felélénkülése a regionális fejlesztési intézményrendszer léte 49

50 a visszaszoruló nehézipar és az átalakuló mezőgazdaság mérséklődő környezeti terhelése a Balaton kártya megjelenése az alulról való építkezés megindulás a magántőke egyre erősödő jelenléte a balatoni üdülés, életkép tradicionalitása a magyarok körében Regionális szinten is szervezett TDM hálózat működik a régióban Gyengeségek a hatékony gazda szerepkör betöltetlensége, hiányzó feladat-és hatáskörök, működési források a tó vizének sérülékenysége jellegtelen vízparti turizmus, csökkenő, a partra és az egyre rövidülő főszezonra koncentrálódó forgalom, az alacsony fizetőképességű kereslet túlsúlya nehézkes, lassú megközelíthetőség, belső közlekedési gondok, integrálatlan közösségi közlekedési infrastruktúra az örökölt középszerű kínálat lassú korszerűsítése lemaradás a versenytársaktól komplex és sajátos turisztikai termékek hiánya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet státuszának bizonytalansága a szolgáltatások változékony színvonala tőkehiány a térségben a desztinációs marketing hiányosságai, a regionális e-marketing gyengesége az együttműködés hiánya a turizmus szereplői között negatív kép terjesztése a sajtóban öregedő népesség, alacsony foglalkoztatottság lassan javuló közbiztonság helyi termékek és ajándéktárgyak hiánya Lehetőségek az infrastrukturális fejlesztések meggyorsulása az országban és a térségben a turizmus intézményrendszere korszerűsödik, a TDM modell gyakorlati elterjesztésében és fejlesztésében a Balaton régió kezdeményező szerepet játszhat a BKÜ mint exkluzív lakótér és desztináció az ország számára kiemelten fontos fejlesztési területté válik, kialakul és elterjed a Balaton márkakép a lakosság jövedelmének növekedése és a belföldi turizmus erősödése a már megszerzett vagy tervbe vett területek fenntartása a turizmus számára (az ingatlanspekuláció elkerülése) javul a turisztikai szakma érdekérvényesítő képessége és elismertsége az országban új turizmusformák kialakulása és az azokhoz való rugalmas alkalmazkodás lehetősége nő a professzionalizmus és az igényesség fokozódása a tradicionális balatoni üdülés megújítása erős, erre irányuló marketingtevékenység révén Egységes települési digitális kulturális és idegenforgalmi értékkataszterek létrehozása. A feldolgozott adatok felhasználása a Balaton Régióra (BKÜ) kiterjesztett turisztikai információs rendszerekben. a digitalizált kulturális adatok helyi és regionális közösségi web portálokon, kreatív újmédia adatbázisokban történő hasznosítása, digitális kiállítások, rendezvények, fesztiválok megrendezése 50

51 a közbiztonság további javítása. Veszélyek romló vízminőség és/vagy csökkenő vízmennyiség az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak (út, közmű) tartós recesszió a főbb küldő piacokon, a belföldi fizetőképes kereslet nem vagy csak lassan nő a külső források és a befektetők elmaradnak, a versenytársak megelőzik a Balatont a közgazdasági szabályozórendszer nem javul, a "feketegazdaság" erősödik tovább romló közbiztonság a régióban nem valósul meg az összefogás és együttműködés a BKÜ rendezetlen területi státusza tartós marad a sokrétegű helyi társadalom különböző státuszcsoportjainak kezeletlen helyzetekből eredő konfliktusai az átstrukturálódó balatoni turizmusból egyre kevésbé részesül a helyi lakosság> magánszálláshelyek csökkenése Infrastruktúra Erősségek az általános térségi jellemzők (a közlekedésre vonatkozóan) jobbak az országosnál a vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája jelentős Balaton körüli kerékpárút elkészült hétvégi házak, valamint üdülők nagy száma az ivóvíz és energia ellátás megoldott az északi és a déli térségben is jelentős a villamos távvezetékek, a gáz, úthálózat, vasút, telefon sűrűsége és hosszúsága jelentős szennyvízelvezetési beruházások kezdődtek jó mobil telefonhálózati lefedettség szélessávú internet hálózat Gyengeségek szétnyíló közműolló: a vízellátáshoz képest elmaradt szennyvízelvezetés, - tisztítás, hulladékgazdálkodás problémái csapadékvíz elvezetés megoldatlansága hiányzik a régió komplex információs rendszere rossz minőségű a régióba bevezető utak állapota nagymértékű közúti átmenő forgalom jelentős zaj és légszennyezést okoz 71-es számú, 7-es számú főút a kapcsolódó csomópontokkal elviselhetetlenül zsúfolt a nyári szezonban (hiányos közlekedési rendszer) belterületi utak számos településen rossz állapotúak északi parti vasútvonal villamosításának hiánya egy 1,8 km-es pályaszakasz kiépítetlensége miatt nincs balatoni körvasút sok helyen megoldatlan a mozgáskorlátozottak számára kiépített akadálymentesítés Lehetőségek a vidéki térségek és a kisváros hálózat fejlesztése EU források felhasználásával városhálózat fejlesztés 51

52 71-es számú főút tehermentesítését is szolgálná az M8 I. szakaszának megépítése Balatonfűzfő és Balatonvilágos között a 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése A Balatoni Közlekedési Stratégia következetes végrehajtása megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetőségei K-DK-i irányú megközelítés javítása Veszélyek az elkerülő utak fejlesztésének elmaradása és a vendégforgalom növekedése esetén a közúti közlekedési rendszer szezonális túlzsúfoltsága megbéníthatja a térséget az indokolt közlekedési fejlesztések elmaradása negatív hatással lesz a térség Középeurópai konkurens turisztikai célterületekhez mérhető versenyképességére környezeti károkat okozhat az indokolt közmű fejlesztések elmaradása Közlekedés Erősségek jó vasúti feltárás a tó körüli települések többségén erős autóbuszos kiszolgálás a tóparttól Veszprém és Hévíz felé vasútállomások országos viszonylatban jó állapota M7-es autópálya teljes kiépülése jól működő tavi hajózási szolgáltatás az ivóvíz és energia ellátás megoldott az északi és a déli térségben is Gyengeségek a sármelléki repülőtér és a Művészetek Völgye hiányzó közlekedési kapcsolatai főszezonban túlzsúfolt 71-es főút, súlyos közúti lég- és zajszennyezés korszerűtlen vasúti járművek (kényelmetlen, zajos, rossz menetdinamika) megbízhatatlan és igen lassú vasúti közlekedés rossz átszállási kapcsolatok nem akadálymentes vasútállomások gyenge utas tájékoztatás egységes tarifarendszer hiánya hiányzó kompátkelési lehetőség a tó nyugati medencéjében Lehetőségek turisztikai attrakciónak számító közlekedési eszközök fejlesztése (Keszthely-Hévíz villamos, Alsóörs-Veszprém kisvasút, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút) integrált ütemes kínálat az üdülőkörzet teljes közlekedési hálózatán egységes tarifarendszer egységes forgalomirányítási és utas tájékoztatási rendszer környező turisztikai vonzerők jobb bekapcsolása a tópart közlekedési rendszerébe hatékonyabb közlekedési szolgáltatási rendszer kialakítása az üzemeltetők pályáztatásával iránytaxi hálózat kialakítása a kerékpárút hálózat korszerűsítése és vonzerők irányában történő bővítése Veszélyek jó kapcsolatok hiányában tovább növekvő gépkocsiforgalom (zaj, torlódások, légszennyezés, területfoglalás) 52

53 környező turisztikai látványosságok és a háttértelepülések elsorvadása a megfelelő közlekedési kapcsolat hiányában degradálódó vasúti területek (rozsdazóna az üdülőövezetben) nem hatékony piaci szerkezetben a kisforgalmú vonalak megszűnése 53

54 Bevezető 1. A koncepció elkészítésének háttere A balatoni területfejlesztés mai intézményrendszere a területfejlesztésről és rendezésről szóló 1996.évi XXI. törvény kiemelt térség 8 jogintézményére épül, ami lehetővé teszi, hogy egy vagy több megyére, ill. azok meghatározott területeire kiterjedő gazdasági, társadalmi, vagy környezeti szempontból határon átnyúló problémák tartós kezelésére az érintett megyei, illetve a regionális tanácsok térségi fejlesztési tanácsot 9 hozzanak létre és működtessenek. A térségi fejlesztési tanács létrehozása a Balaton térségében azonban nem fakultatív: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 15. (2) bekezdése alapján: A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el. A Balaton Fejlesztési Tanács évben elkészíttette, a Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 7. g) pontjában kapott felhatalmazás alapján /2002. (V.15.) számú kormányhatározat - elfogadta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját. Az elfogadott koncepció a ig tartó időszakra szólt. A koncepció célja a térség hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározása, a fejlesztések során megoldandó feladatok kijelölése, s a megvalósításukat szolgáló eszköz- és intézményrendszer kialakítása volt. Fontos, hogy a későbbi tervezési, programozási munkák megalapozásaként, a Balaton térség számára meghatározó fejlesztések kijelölése és megvalósítása érdekében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzete is rendelkezzen az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció, valamint az érintett régiók koncepciójának időtávjával azonos időtartamra, a 2007-és 2020 közötti időszakra szóló területfejlesztési koncepcióval. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség a as EU-s fejlesztési és programozási ciklusra való felkészülés jegyében a szaktárca utasítására és finanszírozásában létre hozta fejlesztéspolitikai dokumentumait. Ezek sorában 2007-ben elkészült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés c. munkarésze, majd a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig c. dokumentum, melyet i keszthelyi ülésén fogadott el a Balaton Fejlesztési Tanács. A Koncepciót sem az Országos Területfejlesztési Tanács, sem a Kormány, sem a Parlament nem tárgyalta. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a korábbi ígéretek ellenére végül nem tartalmazott önálló Balaton-programot. A ra érvényes I- Nemzeti Fejlesztési Terv, és az Új Magyarország Fejlesztési (2011 januárjától Új Széchenyi) Terv időszakát ( évi XXI. t. 5. f. 9 ld.uo

55 2013) elemző forrástérképek és az ügynökség által készített összehasonlító fejlesztési monitorig értékelések eredményei azt mutatják, hogy ilyen programra szükség lett volna. A két program eredményeképpen számos nagyszerű projekt valósult meg a Balaton térségében is, de a források a BKÜ-be késve érkeztek 10, elégtelenek voltak a kitűzött célok megvalósításához 11, továbbá foltszerű és koordinálatlan fejlesztéseket eredményeztek a régióban. A Koncepció BFT által történt elfogadása alkalmával meghatározott indikátor rendszer felhasználásával elrendelt, később pedig jogszabályban (37/2010. (II. 26.) Korm. rendelettel a területi monitoring rendszerről) is előírt elemzések eredményei szerint az országos átlagot el nem érő gazdasági, és jövedelmi-, valamint az azt meghaladó mértékű pl. munkanélküliségre vonatkozó adatok ékes bizonyítékai egy, a térség versenyképességét célul kitűző önálló fejlesztési program között történő megvalósítása szükségességének. A tervezés területén történő aktivitás szükségességére ügynökségünk tavaszán hívta fel a figyelmet (NGM, NTH). Koncepciókészítéssel kapcsolatos aktivitás bő egy éve folyik a megyei önkormányzatoknál. A három Balatonnal érintkező megyei önkormányzat tervezési folyamataiban ügynökségünk aktívan részt vesz. Közreműködésünk esetenkénti felkérésre a Fejér megyei önkormányzatnál folyó tervezési munkákban való részvételre is kiterjedt. Az önálló Balaton program tervezési fázisának megalapozását teszi lehetővé a Területfejlesztési tevékenység fejlesztése a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tervezési időszakra irányuló sikeres felkészülése érdekében (ÁROP /A-2013) címen a BFT által beadott pályázat keretében felhasználható forrás. A vállalt feladat első munkarésze a as időszak későbbi munkarészeit (célok, jövőkép, stratégiai program, fejlesztési terv) megalapozó helyzetelemzés és helyzetértékelés. A pályázat i határidővel került benyújtásra. A munkát a BFT döntése (20/2013. ( ) BFT. határozat) alapján, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságától én kézhez kapott Támogató Okirat (K-2013-ÁROP /A /129) birtokában végeztük. A pályázatban vállalt i határidőre elvégzendő feladatok: - a korábbi helyzetelemzés és helyzetértékelés aktualizálása - hiányzó tématerületek felmérésének elvégzése és a helyzetértékelésbe történő beillesztése 10 Az NFT-I alkalmatlannak bizonyult a térség szükséges fejlesztési forrásokkal való ellátására. Az NFT-I forrásokon (7,7 Mrd.) túl a régió 2004-ben és 2005-ben a BFT-n keresztül 2,826 Mrd Ft-nyi forráshoz is hozzájutott. A BKÜ-ben két év alatt mindez egy főre vetítve Ft-ot tett ki, mely összeg az NFT-I keretében elnyert forrásokkal együtt (10,5Mrd.) is csupán Ft, vagyis alig több, mint a fele (60,9%-a) az egy főre eső NFT-I források hazai átlagának. (Forrás: EMIR, BFT) 11 Az NFT-I alkalmatlannak bizonyult a térség szükséges fejlesztési forrásokkal való ellátására. E forrásokon túl a régió 2004-ben és 2005-ben a BFT-n keresztül 2,826 Mrd Ft-nyi forráshoz is hozzájutott. A BKÜ-ben két év alatt mindez egy főre vetítve Ft-ot tesz ki, mely összeg az NFT-I keretében elnyert forrásokkal együtt is csupán Ft, vagyis alig több, mint a fele az egy főre eső NFT-I források hazai átlagának. (EMIR, 2007.) 55

56 Módszertani megjegyzés A korábbi gyakorlatnak megfelelő, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) as fejlesztési ciklusra szóló fejlesztési koncepciójának elkészítésére vonatkozó módszertani útmutató létezéséről nincs tudomásunk. Ismerjük a megyei önkormányzatok tervezési munkáihoz készített központi Útmutató 12 és Iránymutatás 13 ajánlásait, ez azonban a Balaton térsége esetében nem minden tekintetben követhető. A BKÜ esetében nehezíti pl. a feladat elvégzését az a körülmény, hogy mind a területi-, mind pedig az időbeli összehasonlítást megnehezíti a BKÜ területének 2008-as, 164 településről 179 településre történő növelése sz. táblázat A BKÜ törvénymódosítás eredményeképpen történt gyarapodásának mértéke, 2008 Megnevezés BKÜ 164 Új települések (15) Összesen BKÜ 179 változás (BKÜ 164=100%) Terület km ,51 261, ,10 107,22% Népesség ,90% Működő nonprofit szervezetek száma ,84% Regisztrált vállalkozások száma ,62% Vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Összes kereskedelmi szállásférőhely száma Magánszállásadás férőhelyeinek száma Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma ,66% ,38% ,13% ,56% ,07% ,95% Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 77,6 13,6 71,2-5,4 Üdülők száma ,13% lakáscélú ingatlanok száma ,65% A régió területe ennek megfelelően km²-ről (261,59km 2 -rel) km²-re, akkori állandó népessége főről ( fővel) főre nőtt. 15 A legfontosabb adatokat 12 Útmutató a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában való közreműködéshez 2012 Nemzetgazdasági Minisztérium-Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 13 Az NGM és a NTH által készített útmutató az ÁROP Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása című kiemelt projekt keretében készült el. 14 A 2000.évi CXII. (Balaton) törvény szeptember 22-én elfogadott módosítása értelmében. 15 A BKÜ területének bővülését szemlélteti a 9. számú térkép: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi bővülése. 56

57 tartalmazó összesítésből látható, hogy a BKÜ gazdasági, társadalmi, környezeti paramétereiben bekövetkezett változások jellemzően nem eredményeztek olyan, kritikus mértékű elmozdulásokat, amelyek számot tevő mértékben módosítanák a Koncepció korábban elkészült Helyzetértékelésének eredményeit, a régió jövőképét, vagy éppen a megfogalmazott hosszú távú célkitűzések megvalósításához szükséges eszközöket, intézkedéseket. Mivel a 2008-ban elkészített Helyzetelemzés és Helyzetértékelés legfrissebb adatai is 2006-, legjobb esetben is 2007-esek voltak, így a területi módosulás akkor nem okozott problémát. A Koncepció jövőképpel, célokkal, eszközökkel, intézkedésekkel kiegészített teljes változata esetében módszertani összegzéssel hidaltuk át a jelzett problémát. A jelen helyzetelemzésektől okkal elvárható 10 évre visszatekintő időbeli összehasonlító elemzés időszakát a 2008-as területi módosulás időpontja éppen felezi. Mivel meglátásunk szerint nem járható az az út, mely szerint a 179 település adatait a közötti időszakra is alapul vegyük (ekkor ugyanis a 15 új település nem volt a BKÜ része), azt a megoldást alkalmazzuk, hogy fejezetenként általában külön elemzés készül a bővítés előtti és az azt követő időszakra vonatkozóan. E megoldás növeli a jelen dokumentum ajánlás szerinti terjedelmét, viszont így járunk el módszertanilag korrekt módon, és így felelünk meg a pályázatban vállalt kötelezettségnek, mely a korábban készült Koncepció helyzetelemző-helyzetértékelő fejezetének aktualizásását irányozta elő. A hivatkozott ajánlások mellett a dokumentum készítésénél a 218/2009-es kormányrendeletben 16 foglaltak szerint jártunk el. 2. Helyzetelemzés 2.1.Külső adottságok Státusz és pozícionáltság A hatályos fejlesztéspolitikai dokumentumok (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, ágazati Operatív Programok, Regionális Operatív Programok) és a közötti évek során ezek végrehajtása, megvalósítása céljából megnyíló EU források okkal bátorították fel a szakpolitikát, de az ország közvéleményét is arra vonatkozóan, hogy Magyarország megőrizve, esetleg valamelyest javítva nemzetközi pozícióit a térség olyan tartósan versenyképes államává válik, ahol jelentősen javulhatnak a lakosság életesélyei. E tervezési és programozási folyamatban a Balaton is kivette a részét, és elkészítette saját fejlesztéspolitikai dokumentumait. Mivel az OTK-ban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet sikerült úgy pozícionálni, hogy a dokumentum elismeri a térség különleges helyzetét, vagyis a turisztikai leterheltségéből adódó különleges igénybevétellel járó feladatok létét, a régió polgárai, vállalkozói, önkormányzatai, civil szervezetei és intézményei reménykedve néztek az I. Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára. A várakozásokhoz képest azonban a régió területpolitikai szervei (BFT, Ügynökség) nem, illetve nem a szükséges mértékben kapták meg a különleges balatoni fejlesztési fel /2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 57

58 adatok elvégzéséhez szükséges forrásokat, illetve a feladat-, és hatásköröket. A hivatalban levő kormányok a balatoni feladatok döntő hányadát önálló BKÜ-OP nélkül, a rendszeresített OP-kon, valamint a Balatonnal érintkező fejlesztési statisztikai régió ROP-jaiba foglaltan tervezték megvalósítani. Rontott a helyzeten az idegenforgalmi adóhoz történő állami hozzájárulás mértékének csökkentése éppúgy, mint az ÁFA mértékének növelése. 17 Ennek a döntésnek a következtében a vitathatatlan eseti sikerek mögött dokumentálhatóan jelentős mértékben alulfinanszírozott, egyenetlen, foltszerű, tematikailag hiányos és sok esetben szakszerűtlen irányú, csökkenő gazdasági teljesítményt eredményező, esetenként pedig jelentős helyi társadalmi feszültségekkel terhelt az a fejlesztési tevékenység, ami az utóbbi időszakban a BKÜ területén megvalósult, ill. részben még kivitelezés alatt áll. Ma már nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtized balatoni területpolitikája - ha volt ilyen egyáltalán - megbukott. A Balaton az összehasonlítható adatok tükrében valóban hanyatló turisztikai desztináció 18, pedig természeti és kultúrtörténeti adottságai, vonzerőleltára alapján lehetne akár sikeres térsége is az európai idegenforgalmi kínálatnak. A korábbi területpolitikai peremfeltételeken változtathat a as fejlesztési programozási gyakorlat. Az iparfejlesztést, munkahelyek teremtését innovációs eszközökkel elérni kívánó ciklusprogramban megkülönböztetett szerepet kaphatnak a kiemelt növekedési zónák és térségek, köztük a Balaton célzott gazdaságfejlesztési programjai A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet megjelenése az országos és megyei fejlesztési koncepciókban Somogy megye fejlesztési koncepciója Somogy megye as fejlesztési ciklusra készült koncepciójában a specifikus területi célok közt ötöt nevesített, ezek közül az egyik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztése. Ennek keretében megfogalmazódott meghatározó stratégiai célként a Balaton térségének versenyképességének erősítése, foglalkoztatás bővítés és a vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása. A versenyképesség erősítését a turisztikai kínálat kibővítésével, annak térbeli és időbeli kiterjesztésével, ehhez kapcsolódóan a turizmus menedzsment rendszer megújításával, és a K+F tevékenységek ösztönzésével kívánja elérni. Foglalkoztatás bővítés tekintetében elsősorban a parttól távolabbi települések kerültek kiemelésre. A programcsomag kiemelt eleme a belső- és külső közlekedési kapcsolatok erősítése, infrastruktúra fejlesztés és együttműködések elősegítése révén. Kihívásnak tekintik továbbra is a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben érzékelhető szezonalitás enyhítését. Ennek oldására az att ben a szállodai szoba átlagos ÁFA - szintje a 27 tagországban 10,2 százalék. A magyarországi 18 százalékos a 24. legmagasabb, azaz csupán 3 olyan ország van, ahol a szobakiadást terhelő ÁFA azonos, vagy magasabb a magyarországinál. Az ételforgalmat terhelő 25 százalékos ÁFA - kulccsal Magyarország az utolsó helyen van a sorrendben Svédországgal együtt. 18 Lengyel Márton megállapítása,ld.: LT Consorg Kft: A Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja (2005) 19 vö.:horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnökének tájékoztatója a BFT i siófoki ülésén. 58

59 rakcióra épülő komplex kínálat kialakítását, a turizmus szereplőinek együttműködését, ezzel együtt a TDM szervezetek erősítését nevesíti a dokumentum. Legsürgetőbb feladatként emellett a vízszintingadozás problémája került említésre. A térség gazdaságának diverzifikálása érdekében a már korábban említett kitűzött célok mellett a különösen a háttértelepüléseket érintő a mezőgazdasági termelés bővítését és sokszínűségének növelését kívánják elérni Veszprém megye fejlesztési koncepciója Veszprém megye megegyező időszakra szóló koncepciójának fő feladati közé tartozik többek között a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térség sajátos fejlődésének elősegítése. Ehhez kapcsolódóan Veszprém megye megfogalmazott jövőképében is szerepet kap a Balaton térsége, amely szerint a turizmus fejlődése következik be, javulnak a vendéglátás feltételei, és kiaknázásra kerülnek a Balaton-felvidék adottságaiban rejlő potenciálok, és megvalósul a Balaton-felvidék és a Bakony turisztikai és fejlesztési együttműködése. Ez az együttműködés az elképzelések szerint lehetővé tenné a specifikus programkínálatok bővítését, és a megye belső perifériájának fejlődését. Emellett realizálódni remélik Veszprém megyei jogú város a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe történő integrálódását várják a as időszak fejlesztéseitől. A 2020-ig szóló konkretizált stratégiai célok közt jelenik meg A térség és a helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal. A fent idézett stratégiai cél részletezésénél a megye koncepciója kiemeli: Mivel a Balaton Régióra 2007-ben kidolgozott és a Térségi Fejlesztési Tanács által elfogadott hosszú távú területfejlesztési koncepció jól szolgálja az üdülőkörzet területéhez tartozó Veszprém megyei térségek fejlesztését, ezért Veszprém megye új területfejlesztési koncepciója a Balaton vonatkozásban integrálja a koncepció célrendszerét.. Veszprém megye és a Balaton térségének fejlesztési céljai közt teljes összhang figyelhető meg. A Balaton térségének fejlesztése, a fejlesztési célok, specifikus célok a vállalkozások versenyképességének javítása, környezet minőségének javítása, területi és társadalmi kohézió, életminőség javítása mind szervesen integrálódnak a megye fejlesztésébe, és fejlesztési célkitűzéseibe. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hosszú távú fejlesztési koncepciójában megfogalmazottak mellett elérendő célként fogalmazza meg a megyei koncepció a Balaton- felvidék és a Bakony térségének összehangolt fejlesztését, és Veszprém város üdülőkörzetbe való integrálódását. E célok megvalósulásának érdekében szeretnék kivívni a megyeszékhely, Veszprém Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéhez való csatolását. Továbbá elő kívánják segíteni a Balaton és a Bakony térségének összehangolt tervezését és fejlesztését, a szezonalitás oldásának és a vendégkör bővülésének érdekében közös turisztikai kínálat létrehozását, a kultúra szerepének erősítését, helyi termékek támogatását, a turizmus minőségi fejlesztését, a Balaton és Bakony közti közlekedési kapcsolatok javítását, turisztikai csomagok kialakítását (kerékpáros-, lovas-, egyházi-, vadász-, csillagászati turizmus, borutak integrálása a tematikus útvonal rendszerbe). 59

60 Zala megye fejlesztési koncepciója Zala megye hosszú távú, átfogó céljai közt szerepel a dinamikus, versenyképes gazdaság elősegítése. Ehhez hozzá tartozik a turizmus fejlesztése is, melynek keretében a koncepció kitér a nyugat-balatoni vonzerők kiaknázására is, főként a gyógy- és egészségturizmusra koncentrálva. Stratégiai területi célt a as időszakra hármat fogalmaz meg a megyei koncepció, ezek közül az egyik a Zala balatoni térsége (Keszthely és Hévíz térsége) kreatív tudásra és természeti értékekre épülő fejlesztése. Ez területi specifikus prioritásként a Zala balatoni térsége (Keszthely és Hévíz térsége) kreatív tudásra és természeti értékekre épülő gazdaság- és vidékfejlesztése címmel jelenik meg a dokumentumban. Ennek keretében több programot, akciót tervez megvalósítani. Több program a gyógy- és egészségturizmus fejlesztéséhez kapcsolódik (pl.: gyógy- és egészségturisztikai klaszter és TDM létrehozása), melynek kiemelt területei Hévíz és Keszthely térsége, Kehidakustány, Zalakaros, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Lenti. További feladat a gyermek- és családbarát üdülés elősegítése Keszthely, Hévíz, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Kehidakustány, Alsópáhok, Balatongyörök, Cserszegtomaj, Zalakaros területi fókusszal. Ezek mellett integrált térségi gazdaságfejlesztési programot kívánnak megvalósítani K+F+I fejlesztésekkel. Kiemelendő ezen kívül a helyi termékek támogatása, és ezek értékesítésének elősegítése, ehhez kapcsolódóan a mezőgazdaság széleskörű fejlesztése. Zala megye fejlesztési koncepciójában szintén megjelenik a közlekedési kapcsolatok javítása, különös tekintettel a Hévíz- Balaton Repülőtér fejlesztésére és a 71. számú főút tehermentesítésére. A Balaton vizéhez kapcsolódóan pedig ebben a megyében is megtalálható a vízminőség és vízmennyiség problémája, mint megoldásra váró feladat Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról Az OFTK a turizmust érintően Budapest mellett a Balaton országosan kiemelkedő helyzetét hangsúlyozza, értékeink között nemzetközi jelentőségű rekreációs térség -ként nevesíti. Specifikus célkitűzés többek között a gazdasági növekedés decentralizációja, melyben a Balaton térsége is nagy szerepet kaphat. A területfejlesztés hierarchikus rendszerében középszinten újításként a megyék kaptak kiemelt szerepet, ez a szint a megyék mellett a Balaton régiójával egészül ki. A dokumentum külön fejezetben tesz említést a táji értékekre alapozó növekedés térségeiről, melyek közül elsőként a Balaton-térséget említi. A térséget a kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékei, valamint az ezekre épülő idegenforgalma és tájgazdálkodása az ország legmarkánsabb, önálló fejlesztési célokra igényt tartó térségévé teszik, így a területfejlesztés is egyik legfontosabb feladatának tekinti a térség környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható fejlesztésének, az értékek megőrzésének biztosítását. Turisztikai, mezőgazdasági bevételei révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Bár nem önálló tervezési- 60

61 statisztikai területi egység, az egységes tervezés és támogatáspolitika igénye és szüksége itt a legerősebb az országban 20. Ennek keretében a versenyképes Balaton térség fejlődése a fő cél, amelyhez biztos intézményrendszerre, s annak együttműködésen alapuló munkája által az ökológiai és környezeti értékek megőrzésére, az adottságok jobb kihasználására és a turizmus sokszínűsége által a kínálat változatosságának elősegítésére van a legnagyobb szükség. A dokumentum a térségre váró fejlesztéseket 13 pont köré csoportosította. Ezek között, ahogy már az előző, 2005-ös OTK-ban is, megjelenik a: fenntartható és versenyképes turizmus elősegítése; a szezonhosszabbítás; a kínálat területi differenciálása, és szétterítése. Most azonban már felhívja a figyelmet arra is, hogy ezek a célok komplex turisztikai csomagok létrehozásával érendők el. Továbbra is megjelenik az ökológiai állapot megóvása; a beépítettség növekedésének korlátozása; tájhoz igazodó gazdálkodás elősegítése; a kulturális értékek védelme és bemutatása. Az utolsó öt pont azonban a korábbiakhoz képest új elemként jelenik meg. Ilyen fejlesztési cél többek között: olyan közösségi közlekedési rendszer megteremtése a Balaton körül, mely a turizmus fejlődéséhez is hozzájárulna; a fenntartható városfejlesztés; a tó medrének illegális feltöltésének meggátolása; a Balaton törvény figyelembe vételének biztosítása; végül, de nem utolsó sorban a háttértelepülések fejlesztése. A megyékre bontott fejlesztési irányok esetében pedig elmondható, hogy a korábbi OTK-kal ellentétben mindhárom megyében megjelenik a Balaton turisztikai vonzerejének növelése, Veszprém megyében pedig a Balaton térségének ökológiai védelme is A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 20 ezer főnél népesebb városainak Integrált Városfejlesztési Stratégiái Siófok Siófok városának IVS-e alapján re megfogalmazott fejlesztési céljainak jó része nem csak a város fejlődését szolgálják, de a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egészének érdekeit is, nemcsak közvetetten, de közvetlenül is. Ilyen a közlekedési hálózatba való jobb integrálás érdekében a Balaton körüli kerékpárút siófoki szakaszának kiépítése, a Siófok-Kiliti Repülőtér infrastrukturális fejlesztése, a Balatoni Hajózási Zrt. siófoki kikötőjének és vitorláskikötőjének fejlesztése. A térség turisztikai keresletének növelése érdekében kulturális fejlesztések a Kenyérgyár projekt keretében, nagyberényi termálkutakra épülő wellness hasznosítás, Aranypart és szálloda fejlesztés. A turisztikai kínálatot pedig a szakképzéssel és az Üdülőkörzet képzett fiataljai számára munkahelyteremtéssel összekötve pedig egy tanszállo- 20 Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 149. oldal 61

62 da kiépítését tervezi. A térség egészségügyi ellátásának minőségét növelve pedig kórházfejlesztések megvalósítását is ösztönzi. Az Üdülőkörzet környezetvédelmi elképzeléseit figyelembe véve a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztéséit, állati hulladékgyűjtő- és megsemmisítő telep létrehozását, mechanikai és biológiai hulladékkezelés biztosítását, biomassza rendszerek kiépítését tűzték ki célul. Keszthely Keszthely városának IVS-e alapján re három hosszú távú fejlesztési prioritást határoz meg, amelyek közt szerepel a Balaton-part kiépítése is, amelynek megvalósulása nemcsak Keszthely városára, de a Balaton nyugati felének egészére biztos fejlődést, turisztikai kereslet növekedését hozná magával. A fejlesztési irányok között szerepel a turisztikai kínálat növelése, szolgáltatás és attrakció-fejlesztés, szálláshely kapacitás növelése, és a kínálathoz megfelelő marketing párosítása. A Nyugat-Balaton pozícionálásának érdekében wellness fejlesztéseket, és hagyományokra épülő, de minden tekintetben korszerű agrárium kialakítását tervezi a dokumentum. Ehhez elengedhetetlen feltétel a Balaton partjának infrastrukturális fejlesztése, a vízelvezetés kérdésének megoldása, természetvédelmi és vízgazdálkodási feltételek javítása, Balaton Színház és Kongresszusi Központ fejlesztése, a Kis- Balaton öko- és horgászturisztikai hasznosítása és a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési szereplői fejlesztési elképzeléseinek áttekintése Korábbi vizsgálataink 21 alapján az üzleti szektor különböző szereplőinek térséget érintő fejlesztési elképzeléseinek egyik legfontosabb elvi súlypontja a térségben működő vállalkozások tevékenységprofiljai szerinti munkahelyek létrehozása, ezek létrehozásához adekvát ösztönző, támogatási, finanszírozási rendszerek feltételeinek megteremtése. Másfelől a potenciális munkavállaló réteg változó üzleti érdekeket is figyelembe vevő képzése, adott esetben átképzése, és az átképzésekhez nyújtandó támogatási, finanszírozási feltételek megteremtése, fenntartása, időben tartós működtetése, fiatalok és időskorúak munkavállalásának elősegítése. Összességében versenyképesség biztosítása és növelése a fejlesztési opciók sarokköve. A fejlesztési igények és elképzelések gyakorlati igényekre lefordítva a tartós és stabil működés alapfundamentumait képezhetik, amely szükséglet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén különös hangsúlyt nyert azzal, hogy a térségi vállalkozói szektor a vizsgálatok időmetszetei szerint összetételében jelentős átformálódáson esett át, igen sok korábbi vállalkozás beszüntette működését, illetve részben vállalkozási profilváltást követően próbált újra szerencsét. Konkrétumokban mérhető fejlesztési elképzelések vonatkoznak különösen az üdülőkörzet háttértelepülései esetében a falusi turizmus, illetve a térség Somogy megyei területein a vadászturizmus, Hévíz, Zalakaros, 21 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport: A kis- és középvállalkozói szektor és a regionális vállalkozásfejlesztés lehetőségei a Balaton környékén (2002) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások üdülőkörzeten belüli érdekeltségei és működésük szezonális jellemzői. (2003) Vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2004), illetve GKI Gazdaságkutató Rt: A Balaton-térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata (2004). 62

63 illetve Buzsák-Csisztapuszta vonatkozásában a fürdő-, és wellness turizmus, mint turisztikai vonzerők fejlesztésére. Ezek javarészben férőhely kapacitás, és szolgáltatási minőségfejlesztésre vonatkoznak. A Balaton parti települések esetében konkrét javaslatok irányultak többek között a strandszolgáltatások fejlesztésére, parkolási problémák megoldására, parti területek és a strandok vízfelületi árnyékolására, a fürdőhelyek mederszakaszainak zagymentesítésre, a kerékpártároló kapacitás növelésére, strandeszköz kölcsönzés fejlesztésre. A fejlesztendő területek között szerepel a horgász és a vitorlásturizmus is. A javaslatok sokfélesége egymással szemben ható fejlesztési prioritásokat is irányoz, ami az elképzelések települési, járási és regionális (BKÜ) szintű koordinációjának szükségességét veti fel. Az önkormányzati szektor szereplőinek térséget érintő fejlesztési elképzelései 22 javaslattételi szinten az üdülőkörzet külső és belső területi anomáliáinak megszüntetésére irányultak. A vizsgálatok időpontjaiban a döntéshozók átgondolásra érdemesnek találták a BKÜ-n belül létező mikroregionális léptékű terek felülvizsgálatát, azok határait a meglévő fejlesztési, igazgatási, üzemeltetési társulások területével adekvátan megfeleltetni. Az önkormányzatok fejlesztési elképzelései döntő részben településfejlesztési eszközrendszer elve mentén haladnak, amelynek céljai az országosan kiemelt üdülőkörzet szempontjait és lehetőségeit is figyelembe véve összességében vonzerőnövelést céloznak. A településfejlesztés, mint a települési vonzerő növelésének leképződése természetesen a térség 179 települése szerint más és más súlyozású, a fejlesztéseket differenciálják a települések természeti adottságai, épített öröksége, kulturális programjai ugyanúgy, mint a település mérete, elhelyezkedése, lakosságszáma, összességében a lehetőségei. A kulturális vonzerőfejlesztés, mint alapelgondolás, a fesztiválok, programok, gasztronómiai, sport, családi rendezvények gyakorlatilag egyetlen önkormányzat fejlesztési elképzeléseiből sem hiányoznak, amelyek mellett különösen az utóbbi évek fejlesztési elképzelései mentén haladva a programok egymás rendezvényeivel való időbeni összehangolási igénye is kifejeződik. A Balaton parti települések fejlesztéseinek egyik súlypontja a vízparti területekre koncentrálódik, ezeken belül hangsúlyos az önkormányzati üzemeltetésű strandok szolgáltatásainak minőségfejlesztése, a strandok korszerűsítése, az akadálymentesítés akár a vizes blokkok használata, akár fürdőzés élményét tekintve. Fontos, az elmúlt évtized során számos esetben már megvalósult, de folyamatos fejlesztést követelő igény és elképzelés a hajó, vitorlás-, és csónakkikötők fejlesztése is. A fejlesztési tervek és igények további hangsúlyos eleme a közművesítettség növelése, csatornázás, a felszíni vízelvezetés, közvilágítás, kommunális szolgáltatások minőségjavítása, szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése, vagy éppen a tájképi értékeket rontó légkábelek föld alá tétele, általában pedig a környezeti tudatosság mélyítése. Mindezek mellett a XXI századi igényekhez kapcsolódóan fontos volt az elektronikus önkormányzatiság feltételeinek, lehetőségeinek javítása is. Az önkormányzatok településfejlesztési céljai végeredményben a helyi társadalom, beleértve a külföldi és a belföldi üdülőingatlan tulajdonosokat, aztán a külföldi és a belföldi turisták, összességében a hosszabb-rövidebb ideig a térségben élő emberek életminőségének javítására, 22 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport: Az érintettek többségén nem múlik Önkormányzati vezetők véleménye és javaslatai a Balaton régió területi kérdéseiről (2001) E- önkormányzati igazgatás (2006). Turisztikai jelentőséggel bíró kulturális és művészeti programkoordináció és támogatási rendszer kiépítésének szükségessége és lehetősége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2012) 63

64 jó környezeti feltételek biztosítására, személyi és a közbiztonság javulására törekednek. 23 Természetesen a megvalósítási célok eszköze a helyi vállalkozások versenyképességének növelése is, azok működési profiljai szerint. A régió önkormányzati szereplői szerint mindezen célok megvalósítását fejlesztési ciklusonként jelentős forrásokat mozgósítani képes önálló Balaton program megtervezése és végrehajtása szükséges. Olyan programé, amely a Balaton térségének európai versenyképességét eredményezi, és amelyről az ágazati, a megyei és a regionális partnerek felelős döntései a Balaton Fejlesztési Tanácsban születnek meg. A térség társadalmi szervezeteinek térséget érintő fejlesztési elképzelései működési profil szerint differenciálódnak. Hangsúlyos fejlesztési irány a vendégforgalom, a turizmus, a művészeti, kulturális programok és rendezvények, a gasztro-kulturális hagyományőrzés, az egyéni és a tömegsport, családi rendezvények, lovas programok, mindezeken belül alapvetően az eszközök, illetve a szolgáltatások minőségfejlesztése. A konkrétumokban mérhető fejlesztési elképzelések jelentős része eszközfejlesztés, sok esetben a korszerű számítógép és szoftverfelszereltség biztosítására irányul, de a megnevezett fejlesztési elképzelések között szerepel a térségben működő civil szervezetek szövetségeinek munkáját koordináló nonprofit szervezetek megerősítése, szerepvállalásának fokozása, a szektor tevékenységének, működésének megfelelő pályázatok kiírásával történő támogatási formák kidolgozása, finanszírozása és működtetése. A javaslatok között kiemelhető a térség társadalmi szervezetei bevételi forrásainak erősítése érdekében a mecenatúra által nyújtott támogatási formák még kedvezőbbé tétele, például: iparűzési adókedvezmény formájában, illetve a civil szektor részvevői által szervezett programok kommunikációs, PR stratégiájának segítése, kiadványainak támogatása. Fontos fejlesztési irány a térségben, illetve adott településeken működő turisztikai desztináció menedzsment is, amely integratív módon összefoghatja a turisztikai fejlesztési célokat és elképzeléseket a helyi, a kistérségi és regionális szinten Belső adottságok A régió általános leírása A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk egyik legnagyobb természeti kincse. A Balaton vonzerejét kellemes hőmérsékletű vize, kedvező klimatikus adottsága és a változatos szépségű táj, továbbá jelentős kultúrtörténeti értékek hosszú sora adja. A Balaton Régió turisztikai értékét nemcsak a névadó tó vizének minősége és mennyisége határozza 23 A külföldi állampolgárok Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport: ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, transznacionális áramlások és együttélési modellek a Balaton régióban (2002). Belföldi vendégforgalom a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2002). Külföldi vendégforgalom a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2002) Belföldi ingatlantulajdonlás a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2003). 24 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport: A Balaton régió nonprofit szektora. Szervezetek, tevékenységi kör, finanszírozás, infrastruktúra, foglalkoztatás, programok, kommunikáció, kiadványok, kapcsolati háló szövetségek (2002) Vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (2004). A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja. Balatoni TDM modell (2005) A Balaton térségét érintő korábbi és jelenlegi szakpolitikák, fejlesztési programok és egyéb közösségi beavatkozások értékelése LIFE projekt (2005) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet gazdasági, társadalmi, közlekedési, környezeti és kommunális infrastruktúra alapjellemzői, rendszeresen frissített tartalmú indikátorok adatai alapján (2012) 64

65 meg, hanem a táj és az épített környezet egyedi szépsége, a déli-part kellemes homokfövenye, a Balaton-felvidék lankás szőlői, s a térségenként egymástól sok tekintetben elkülönülő, hagyományokra épülő rekreációs kínálat is. A Balaton felülete 596 km 2, partvonalának hossza 235 km, víztömege 2 milliárd m 3. A vízgyűjtő terület nagysága közel 5200 km 2, a tó fő tápláló vízfolyása a Zala folyó, mely a tavat tápláló víz %-át szállítja. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2008-as bővítésig 4225 km 2 (a tó területével együtt), 15 új településsel történt növekedéssel 4480 km 2. Földrajzi középpontja 2008-ig Balatonboglár és Révfülöp-, a területnövekedést követően Balatonboglár és Ábrahámhegy között található a tó közepén (É46,803, K17,598 ). Tófelület nélküli területtel (3886 km 2 ) és a 2011-es állandó népességgel ( fő) számolva az üdülőkörzet átlagos népsűrűsége 71 fő/km 2. A gyorsan felmelegedő tó medencéje árkos vetődéssel keletkezett, geológiai értelemben fiatal negyedidőszaki képződmény. Hosszúsága északkelet-délnyugati irányban 77 km, szélessége kb. 12 km (kivéve Tihany: kb. 1,5 km), átlagos mélysége 3,2 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál 11 méter. Vize télen gyakran befagy, hőmérséklete nyáron többnyire o C- os. Medre észak-déli irányban aszimmetrikus, északon hirtelen, míg délen fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő Zala-folyó, és az északi és déli parton található több kisebb-nagyobb hozamú és változó vízminőségű vízfolyások adják. A Kis-Balaton a tó nyugati részén, a Zala-folyó által feltöltött, elmocsarasodott öböl volt, melynek nagy részét lecsapolták, s így a Zala-folyó hordaléka a Keszthelyi-öbölben ülepedett le. A Kis-Balaton, valamint a Nagyberek nádasai, mocsarai, és a parttól ma már távol eső, nevükben a tó nevét viselő települések (Balatonendréd, Balatonmagyaród, Enying-Balatonbozsok) a tó egykori nagyobb kiterjedésének a nyomait őrzik a mai napig. Balaton-mellék, Balaton-környék, Balaton-part, Balatonvidék bizonytalan körvonalú, jótékonyan körülhatárolatlan megnevezések jelzik a néprajztudomány dilemmáit abban a kérdésben, vajon meddig húzódik a Balaton partja, meddig alkotnak lakói valamiféle kulturális egységet. Ellentétben egyes karakteresen elkülöníthető néprajzi csoportjainkkal, a Balaton melléke egyaránt jelentheti a part menti vízjoggal rendelkező birtokos falvak gyűrűjét, de az elemek kisugárzására hivatkozva kiterjedhet a Dunántúl egész középső részére: azaz a Tapolcától Ságvárig terjedő területre. 25 Hasonlóan tisztázatlan a mai napig a Balatonfelvidék egyébként irodalmi eredetű fogalmának néprajzi tartalma is, amely a Balatontól északra eső területen nagyjából minden olyan községre kiterjeszthető, amely nem számít kifejezetten bakonyinak vö. Jankó 1902, Malonyay 1911, Domanovszky 1943, Vajkai Részletesebben lásd : Schleicher Vera: Balatoni emlékeink. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének balatoni műtárgyai. In: Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények. Veszprém,

66 Az tó vízgyűjtőjében az ország alábbi tájegységei találhatók meg: 1. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő kistájak 27 A Balaton Régió főváros középpontjához (közlekedési 0 km) legközelebbi pontja 80-, a legtávolabbi pedig 183 km. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl) részét képezi. Települései 17 statisztikai kistérséghez és ( től) 11 járáshoz tartoznak. Az üdülőkörzet területe nem a KSH kistérségekből került kialakításra és az újonnan létrehozott alsó középszintű államigazgatási egységek, a járások területlehatárolása sem volt tekintettel a régió határaira. A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen befolyásolja földrajzi elhelyezkedésük, a Balatontól mért távolságuk. A régióban a többször módosított 2000.évi CXII. (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Terü- 27 Dövényi Z. (szerk.) Magyarország kistájainak katasztere. 2. átdolgozott és bővített kiadás. Bp., MTA FKI, p. 66

67 letrendezési Szabályzat megállapításáról szóló) törvény besorolása szerint 44 parti, 7 partközeli és 128 háttértelepülés (közvetlen parttal nem rendelkező település) található. Bár hivatalosan nem képezik az üdülőkörzet részét, a tó keleti medencéjében Veszprém város térsége és az enyingi kistérség, valamint számos további zalai település minden tekintetben szervesen kötődik a régióhoz. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény 2008-as módosításának egyik eredménye Siófok kistérségből Ádánd, Nagyberény, Nyim, Som, Keszthely-Hévíz kistérségből Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Zalaapáti, Zalaszentmárton, Nagykanizsa kistérségből Csapi, Zalakomár, Zalaújlak, Zalaszentgrót kistérségből pedig Zalacsány települések régióhoz csatolása. A régión belül lényeges különbségek alakultak ki, főként a Balaton parti és háttértelepülések között, ezen dimenzión túl azonban egyéb tényezőkre visszavezethető jelentős, az előbbihez képest merőleges tengelyű belső mikro-regionális különbségek is megfigyelhetők az üdülőkörzetben. 2. sz. térkép Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A térségben élő lakosság, az önkormányzati vezetők, a civil szervezetek vezetői, de a Balatonhoz kötődő hazai elit csoportok részéről egyaránt erős (mintegy %-os támogatottságú) az igény az önálló területtel rendelkező teljes önkormányzati-közigazgatási jogosultságú régióra. 28 A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigaz- 28 Az érintettek többségén nem múlik Önkormányzati vezetők véleménye és javaslatai a Balaton régió területi kérdéseiről (2002.) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó, felnőtt népességének szociológiai vizsgálata 67

68 gatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. 29 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyedileg szabályozott tanácsával, a megyék, és ig 30 a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. Ennek a státusznak az erősítése és megfelelő tartalommal való megtöltése alapvető feladat. El kell érni, hogy a Balaton közvetlenül is, és a három megyén keresztül, illetve azokkal való együttműködésben is megjelenhessen a hazai és az Európai Uniós forrásoknál, ami lényegében a térség összehangolt, fenntartható fejlesztését segítheti elő. 3. sz. térkép A BKÜ területe és a benne található kistérségek a Balaton törvény 2008 szeptemberi módosítása után A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma A néprajztudomány elmúlt száz évben publikált eredményeit kultúrtörténeti összefüggések, élettörténet-interjúk, szépirodalmi források, sajtóanyagok és helytörténeti kutatások adataival (2002) (Helyi és regionális identitás, környezettudatosság) A magyarországi elit balatoni kötődései (2006), a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának tanulmányai. A balatoni non-profit szektor helye és szerepe a civil társadalom fejlesztésében NCA-kutatás, Forrásvíz Természetbarát Egyesület, Gyenesdiás 29 A települések sorában különleges helyet foglal el a történelmi okokra visszavezethetően jelentős ipari hagyományokkal rendelkező Balatonfűzfő. 30 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosítása értelmében január 1-től megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A megszűnt regionális és megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjai a területileg érintett megyei önkormányzatok lettek. A területfejlesztési és a területrendezési feladatokat tehát egységesen a megyei önkormányzatok látják el. A törvény értelmében megszűnt a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is. Így kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács maradt meg. 68

69 együtt értelmezve 31 elégtelennek és felelőtlenségnek bizonyulna a Balaton egyetlen arcáról, az ősi, érintetlen balatoni népi kultúrájáról értekezni. A hagyományos életformák átalakulása, a néprajztudomány tárgyának, a magyar parasztságnak eltűnése természetesen a Kárpátmedence egészében viszonylagossá teszik az egyes térségek népi kultúrájáról kialakult képet és új szempontok felvetését igényli. A Balaton-parti települések esetében azonban nem egyszerűen erről van szó. Nem csupán a polgárosulás hatásáról, amelyet az általános vélekedés szerint a térségbe irányuló korai és tartósnak bizonyuló idegenforgalom erősít fel, és tesz a népi kultúra elkötelezetteinek szemszögéből végzetessé. Az idegenek forgalma, a vendég éjszakák számlálása, az egynapos vagy egyhetes turista révén kitáguló világ csak a változások egyik oldalát jelenti - tudható meg Schleicher Vera néprajzkutatótól a balatoni helyi társadalom gyökereiről. 32 A balatoni helyi társadalom területileg hagyományosan megosztott volt a Balaton északi és déli partja között, Tihany vidékét a vele szemben fekvő Zamárdi vidékével együtt kivéve, a népesség áramlása, kicserélése csaknem semmi, a Balaton víztükre a népeket nem kötötte öszsze, hanem inkább szétválasztott; a Balatonnak tehát a mellette élő népek kialakulásában egészen más szerep jutott, mint más hasonló vízfelületeknek, amelyek a parti lakosság teljes öszszekeveredésének útjául szolgáltak, s ennek oka kétségtelenül a népesség kizárólagosan szárazföldi természetében rejlik. - írta 1902-ben Jankó János 33 A Balaton elválasztó szerepének kérdése újra és újra fölvetődik. A partok közötti élénk kereskedelmi kapcsolatokra hivatkozva többen vitatják a Balaton elválasztó szerepét 34, míg más kutatók eredményei újabb és újabb adalékokat szolgáltatnak a házassági kapcsolatok teljes hiányára, amely a part menti települések társadalmi-kulturális identitását a szárazföld felé vagyis Veszprém, Somogy és Zala megyék egyéb kistérségei irányába terjedőnek tételezi. 35 A Magyar Néprajzi Atlasz adatainak számítógépes klaszteranalízise alapján megállapítható, hogy a Balaton 1900 körül kulturális határt képezett, amely a déli part és a kissé tagoltabb északi part között húzódik. Az elemzés további kulturális határnak tekinti Zala és Veszprém megyék mai határát, amely a Nyugat-Dunántúlt választja el a az ún. nyugati régió többi részétől. A finomabb fokozatok azonban egy további kis régiót is kijelölnek a térségben, ez pedig nem más, mint a Balaton-felvidék Veszprém-környéki településeiből és három észak - keletsomogyi faluból álló egység: az ún. kelet-balatoni régió Az adatgyűjtés a VEAB Néprajzi Munkabizottsága kutatócsoportjában végzett kutatás (Balaton az ezredfordulón Jankó János nyomában) keretében folyik, az OTKA T pályázat támogatásával. Ahol az adatok forrása külön nem kerül megjelölésre, úgy azok saját gyűjtésből származnak. 32 A fejezet néprajzi közelítésű bevezetője Schleicher Vera: Terek, képek, eszmék. A hagyományos kultúra és a hagyományhoz való viszony változatai a Balaton térségében c ben a Balatoni Integrációs Kht. felkérésére megírt kézirat felhasználásával készült. 33 Jankó János: A Balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest, Csoma 1983, Knézy stb. Domanovszky György nyíltan szembehelyezkedik Jankó állításával, a népi műveltség egységét hangoztatva. Domanovszky Schleicher Vera: Terek, képek, eszmék. A hagyományos kultúra és a hagyományhoz való viszony változatai a Balaton térségében, Kézirat 36 Borsos Balázs: A magyar nyelvterület kulturális régióinak számítógépes meghatározása a Magyar Néprajzi Atlasz térképei alapján. (Előzetes eredmények) In: Népi kultúra-népi társadalom XXI. Budapest,

70 A kimutatható mikro-regionális különbségek okait a földrajzi adottságok által meghatározott gazdálkodási viszonyok, termékszerkezet és életmódbeli különbségek adják, ami lehetővé, ugyanakkor szükségessé is tette a más és más térségében élők közti cserét -úgy az áruforgalom, mint a kulturális javak tekintetében. E több pilléren nyugvó, változatos kapcsolatrendszer ismeretében értelmezve a Balaton tereit, földrajzi és kulturális szerepét, némileg árnyalni kell az eddig kialakított képet. A tó elválaszt ugyan, ahogyan azt már Jankó állította, ugyanakkor viszont össze is köt, a megfelelő csatornákon és az éppen szükséges mértékben. Lehetőséget ad az elválasztottságnak, de mindenekelőtt a földrajzi-ökológiai különbségeknek megfelelően más-más irányba fejlődő kistérségek eltérő adottságainak kiegyenlítésére, miközben a jelentős és tartós népességmozgásoknak a hagyományos paraszti kultúra fennállásának időszakában mindvégig gátat szab. Valódi kulturális határ tehát a Balaton - a határszerep minden ismérvével, hátrányával és előnyével együtt. - vonható le a hagyományos balatoni helyi társadalom kulturális konzisztenciájáról alkotott vélemények mérlege. 37 A közlekedési viszonyok fejlődése, és a turizmusgazdaság megjelenése azonban annak ellenére is homogenizálta a régiót, hogy annak helyi társadalma más térségekével összehasonlítva jóval bonyolultabb szerkezetűvé vált. Az állandó népesség mellett a XIX. század végétől fokozatosan megjelentek a hazai nyaralótulajdonosok, a XX. század végére pedig mintegy 50 ország polgárai váltak a régióban ingatlantulajdonossá Népesség szerkezet A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek állandó népességszáma hosszú időtávban viszonylagos stabilitást mutat. 37 Schleichert Vera : im. 70

71 1. ábra Állandó lakosság számának változása a Magyarországon és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ( ) Balaton tv. előtti időszak. A Balaton tv-ben először definiált 164 településre vetített adat Balaton tv. elfogadása BKÜ : 164 település október. A BKÜ 180. települése : BALATONAKARATTYA Balaton tv. változtatása BKÜ : 179 település Adatok forrása: KSH T-STAR Magyarország állandó népessége (fő) BKÜ állandó népessége (fő) A évi Balaton törvényben eredetileg definiált 164 településre kiterjedő térséglehatárolás 1990-ig visszavezetett lakosságszáma átlagosan fő, jellemzően és fő között szóródik. A 2008-ben bekövetkezett területi változásig az állandó népesség száma lassú ütemben növekedett. A évi törvényi változás további 15 települést sorolt az térséghez, amelyek együttesen közel fővel növelték a régióban élők számát. A 179 településre bővült Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népességének változása 2008 és 2011 között a korábbi növekedési tendenciát megtörve mérséklődő jellegűre változott, miközben a népességcsökkenés volumene lassú, és kismértékű és 2011 között 657 fővel csökkent az állandóan itt élő lakosság száma. Az állandó lakosság csökkenése az üdülőkörzet 164 települése esetében ugyanúgy megfigyelhető, mint a 2008-ban csatlakozott 15 új településen, vagyis a területi változásoktól független hatás eredménye. 38 Az üdülőkörzet állandó és lakónépességének különbsége az állandó lakosság többletét jelzi, a tapasztalt különbségen nem változtatott a térség területiségében bekövetkezett 2008 évi változás sem tól mind az állandó, mind a lakónépesség vonatkozásában csökkenés mutatható ki. A csökkenés a lakónépesség számában körülírtabb, négy év alatt közel 2200 fő. 38 Az üdülőkörzet 180-ik települése a 2012-ben érvényes és eredményes népszavazással Balatonkenesétől különváló Balatonakarattya lesz. A helyi lakosság döntése értelmében Balatonakarattya a évi önkormányzati választás napjától lép az önálló települések sorába. 71

72 2. ábra Állandó népesség és a lakónépesség számának változása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ( ) Népességszám Népességszám éves különbsége Tengelycím 0 Állandó népesség (fő) Lakónépesség (fő) Állandó népesség és a lakónépesség különbsége (fő) Adatok forrása: KSH T-STAR A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népessége 2011-ben a Központi Statisztikai Hivatal által népszámlálásból továbbvezetett adatai szerint fő, a lakónépesség száma fő, az ország lakónépességének 2,6 %-a. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népsűrűsége az állandó lakosságra vetítve 2011-ben 70,58 fő/km 2, lakónépesség alapján 66,96 fő négyzetkilométerenként. Az üdülőkörzet népsűrűsége a Balaton Zala megyei területe esetében a legmagasabb, az állandó lakosságra vetítve 81,61 fő/km 2, a lakónépesség metszetében 79,24 fő négyzetkilométerenként. A térség somogyi területének népsűrűsége a legkisebb, az állandó lakosság esetében 65,21 fő/km 2, lakónépességre számítva 61,79 fő/km 2. A Balaton-felvidéken négyzetkilométerenkénti benépesültsége 71,91 fő/km 2 az állandó népesség alapján, lakónépességre 67,31 fő/km 2. Az állandó lakosság területi sűrűsége a Balaton törvény alapján parti és partközeli településeken 109,64 fő/km 2, de lakónépességre vetítve is 104,18 fő négyzetkilométerenként. Az üdülőkörzet partvonaltól távolabbi településeinek népsűrűsége a parti és partközeli települések népsűrűségének kevesebb, mint fele, az állandó lakosságra vetítve 51,88 fő/km 2, a lakónépességet alapul véve pedig 49,14 fő négyzetkilométerenként. A különbség természetesen nem csak az eltérő lakosságszámok és területi aránykülönbség függvénye, a benépesültség fokát és lehetőségét befolyásolja a térség számottevő természet-, és tájvédelem alatt álló területe. A Balaton felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence a Keszthelyi-hegység, illetve délről a Kis-Balaton medencéje együttesen a mintegy 570 km 2 kitevő Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Balaton térségének legsűrűbben lakott települései az állandó lakosság száma alapján Hévíz 72

73 (594,83 fő/km 2 ), Balatonfűzfő (464,76 fő/km 2 ), Balatonfüred (296,62 fő/km 2 ), Keszthely (266,24 fő/km 2 ) és Tapolca (263,90 fő/km 2 ). Az első öt település sorrendje lakónépességre vetítve is megegyezik: Hévíz (526,47 fő/km 2 ), Balatonfűzfő (464,76 fő/km 2 ), Balatonfüred (291,32 fő/km 2 ), Keszthely (275,01 fő/km 2 ) és Tapolca (245,76 fő/km 2 ). Az üdülőkörzet legritkábban lakott települése a Zala megyei Vállus. A település népsűrűsége lakónépességre vetítve 6 fő, az állandó lakosság alapján 6,56 fő/km 2. Ritkán lakott településnek számít Balatonhenye (9 fő/km 2 lakónépességre, és 11,9 fő/km 2 az állandó lakosságra), illetve Barnag is, ahol a lakónépesség alapján számolt népsűrűség még mindig 10 fő/km 2 alatt marad, és az állandó népesség alapján megállapítható népsűrűség is csak alig egy tucat ember négyzetkilométerenként. A régió népességének területi súlypontja érdekes módon csaknem teljesen megegyezik a földrajzi súlyponttal, vagyis Ábrahámhegy és Balatonboglár között található a tó közepén (É 46,8136 K17,6666 ). 4. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek népsűrűsége (2011) Adatok forrása: KSH T-STAR A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a KSH 2011 évi adatai szerint a lakások és az állandóan lakott üdülők ingatlanállománya együttesen , ez csaknem 18 ezer épületingatlannal jelent többet a térségben, mint amennyit a 2001 évi népszámlálás során felmértek. Ezzel párhuzamban az egy lakóingatlanra jutó állandó lakosság száma (laksűrűség) átlagosan 2,21 fő/lakás, szemben a 2001-es népszámlálás során mért 2,36 fő/lakás átlagos laksűrűséggel. A 2011 évi népszámlálás időpontjában az üdülőkörzet lakónépességének 93,1 %-a vallotta magát nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben használt nyelv legalább egyike sze- 73

74 rint magyar nemzetiségűnek, vagy magyar nemzetiségűnek is. 39 Az üdülőkörzetben élő két legjelentősebb törvényben elismert kisebbség a romani és beás cigány, illetve a nemzetiségi német. Ezek együttes aránya az elismert kisebbségeken belül 89,5 %. Az önmagukat nemzetiségi, etnikai kisebbségbe sorolók csoportjában a cigányság aránya 36,2 %, a német nemzetiségi kisebbségbe tartozók aránya 43,4 %. A nemzetiségi törvényben elismert népcsoportok sorában 40 jelentősebb számban élnek a térségben román (366 fő), horvát, (191 fő) és szlovák (92 fő) nemzetiségűek. A törvényben nem nevesített nemzetiségek között az orosz népcsoport (186 fő) a legkörvonalazottabb. A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint az üdülőkörzet állandó népességének 52,5 %- a, összességében mintegy ember él városban, 47,5 %, kevéssel több, mint lakos községekben. A térség legnépesebb települése fős állandó népességgel Siófok, de állandó lakos feletti település Keszthely is. Tízezer állandó lakos felett további három város, sorrendben Tapolca, Balatonfüred és Marcali helyezkedik el es adatok alapján nyolc térségbeli település állandó lakosságszáma nem haladja meg a 100 főt. A legkisebb lakosságszám felé haladva sorrendben Kékkút, Vindornyalak, Vöröstó, Tagyon, Főnyed, Salföld, Zalaszentmárton, és végül a 60 állandó lakosú Veszprém megyei Óbudavár zárja a sort. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben élő népesség születési és halálozási egyenlege - párhuzamban Magyarország egész területén megfigyelhető természetes népességfogyatkozás jelenségével - hosszú időtávban negatív, többen halnak meg a Balaton térségében élők közül, mint ahányan itt kezdik el életüket. Az ezer lakosra jutó természetes népességváltozás egyenlege az ezredfordulót követő néhány évben 4 és 5 között hullámzott, 2004 és 2008 között mindvégig negatív mezőben maradva, kis mértékben, de folyamatosan javult, majd a 2008 évi világgazdasági válság kirobbanását követő években folyamatos és fokozatos romlás következett be. Az üdülőkörzet legutóbbi területi módosítását követően, 2009 során a térséget alkotó 179 település 77 %-a, öszszesen 138 település esetében tapasztalható az élveszületések és halálozások egyenlegéből fakadó természetes népességfogyatkozás, 22 település esetében a születések és a halálozások egyenlege nulla, és csak 19 település esetében volt pozitív egyenleg ben már 150 település természetes népességváltozása mutatott negatív egyenleget, ez a 179 BKÜ település 83,7 %-a. Ebben az évben 14 település népességváltozás egyenlege volt nulla, és már csak 15 település zárt pozitív mérleggel. Az ezer lakosra vetített értékek vonatkozásában a legnegatívabb értékeket, vagyis a születések és a halálozások mérlege alapján a legfogyatkozóbb települések rendre az alacsony lélekszámú községek, mint például Salföld, 39 A népszámlálás adatfelvételének módszertana megengedte, hogy a megkérdezettek egynél több nemzetiségbe is besorolhassák magukat. A válaszadás a nemzetiségi kérdésre 2011-ben 94 %-os volt, szemben a 2001 évi 85 %-os válaszadási aránnyal. 40 A nemzetiségekről szóló törvény 13 hazai nemzetiséget ismer el. Elismert nemzetiségek: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Saját döntésük alapján nem tartozik a törvényben elismert nemzetiségek közé a zsidóság. Ezzel párhuzamban további, jelentős számban megjelenő nemzeti kisebbségek is léteznek Magyarországon, amelyek azonban nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás törvényi feltételeit. Ilyen nemzetiség például az itt élő orosz kisebbség, de ilyen az arab, a kínai, a kurd, a vietnámi, valamint számos afrikai nemzetiségi közösség. Bővebben: nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény. 74

75 Zalaszentmárton, Tagyon, vagy Vindornyalak. Ezzel párhuzamban a természetes népességváltozás következtében leginkább növekvő lélekszámú települések is községek, ilyen például Tikos, Szegerdő, vagy Felsőpáhok. Az üdülőkörzet 18 városa a természetes népességváltozás metszetében kivétel nélkül negatív egyenleggel zárt, ezzel együtt az elmúlt évek adatai ( ) alapján a legkevésbé fogyatkozó népességű városok Zalakaros, Balatonfüred, Lengyeltóti és Siófok, a legkevésbé kedvező helyzetben Balatonfűzfő, Balatonlelle, Fonyód és Balatonkenese volt. 3. ábra Élve születések és halálozások számának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Halálozások és élveszületések száma ,97-4,55-4,3-4,52-4,67-4,43-5,09-5,06-4,93-5, , , Természetes népességváltozás 1000 állandó laksora Adatok forrása: KSH T-STAR Élveszületés Halálozás Természetes népességváltozás ( ) Az élve születések és a halálozások mérlege jól nyomon követhető a térségben élő népesség korfa szerkezetének változásain. 75

76 4. ábra A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó népességének korfa szerkezete (2011) Adatok forrása: KSH T-STAR A magyar lakosság korfa szerkezete 50 évvel ezelőtt, az 1960-as évek elején még piramis alakú volt, a háborús emberveszteségek és az ország lakosságát több hullámban sújtó emigráció ellenére a fiatal korcsoportokba tartozók száma számottevően meghaladta a középkorúakét, és nagymértékben az idősekét. A 60-as évektől érvényesülő népességpolitika, majd a későbbiekben bekövetkező gazdasági és társadalmi változások hatására a népesség életkorszerkezete gyökeres mértékben átalakult. Fiatalodó, vagyis piramis alakúról urna alakúvá változott, ez azt jelenti, hogy az időskorú népesség száma egyre magasabb, a középkorúaké vékonyodik, míg a fiataloké fokozatosan mérséklődik. Az előbbiekben jelzett, országos mértékben, hosszú időtávban tapasztalható korszerkezet-változás Balaton térség lakossága esetében is tetten érhető. Az üdülőkörzet népességének korfa rajzolatán is jól felismerhető az 1950-es évek elejének népességpolitikájából keletkező, a mai év közöttiek esetében mutatkozó demográfiai explózió, illetve ennek évvel későbbi, a mai év közöttiek esetében jelentkező népességnövekmény. Ezzel párhuzamban jól látható, hogy a két említett időszak kivételével a megszületett népesség számában nagyfokú hiány tapasztalható. Az elmúlt évtizedekben a születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan növekedett. Tíz évvel az 1990-ben megkezdődött társadalmi és gazdasági változások után a Magyarországon 76

77 élő népesség születéskor várható átlagos élettartama 71,9 év volt, ez az érték 2011-re 75,1 évre növekedett. 41 Ezzel együtt az EU 28 államának átlagához (80,3 év) képest közel 5 évvel kevesebb. Az átlagos élettartam, mind a férfiak, mind a nők esetében növekedik, 1990-ben a férfiak esetében 65,1 év volt, 2012-ben 71,4 év. A nők születéskor várható élettartama még kedvezőbb, 1990-ben 73,7 év volt, 2012-ben 78,4 év. 42 A Balaton térségében élő állandó népesség születéskor várható életkorterjedelme az országosan megfigyelt jelenség adekvát leképződése. Az életét elkezdő fiatal népesség fogyatkozása, a nemek szerint a nők felé dilatálódó, egyre tovább tartó élet hatása a Balaton térségének népességében is jól kimutatható. A nők korcsoportok szerinti többlete már a 40-es éveket járók esetében is kimutatható, és az életkor növekedésével egyre látványosabb méreteket ölt. A férfiak többlete a Balaton térségében a éves korcsoportban mutatható ki utoljára. A népesség születésből és halálozásból eredő természetes változásával szoros összefüggésben mutatkozó demográfiai kísérőjelenség az korfa szerkezeti változásokat tükröző aktív és inaktív népesség egymáshoz viszonyított arányának alakulása, az eltartottsági (függőségi) ráta ben az eltartottsági ráta 57,1 % volt, 43 ez 1,6 %-ot emelkedett a térség 2008 évi bővítésének időpontjáig. A területi bővítés évétől 2011-ig az életkor szerint aktív népesség fokozatos csökkenése, míg a legkevésbé aktív népesség fokozatos növekedése tapasztalható, ez utóbbi csoporton belül a növekedés a 60 év feletti, időskorú népesség esetében igazolható tény (miközben a legfiatalabbak száma tovább csökken). A leírt demográfiai jelenségek együtthatására az utóbbi években az eltartottsági ráta tovább növekedett az üdülőkörzetben 2011-ben meghaladta az aktív életkorúak 62 %-os arányát. 41 Forrás: 42 Forrás: 43 A munkaképes, produktív életkor meghatározása az elmúlt években Magyarország uniós csatlakozása, ezzel párhuzamban a jogszabályi környezet változása miatt többször is módosult. Produktív életkor alsó határát két tényező határozza meg: a tankötelezettség felső határa és a munkaügyi jogszabályok szerinti rendszeres munkavégzési kor. Munkaképes kor felső határát az öregségi nyugdíjba vonulás lehetősége alakítja, a ráta kiszámítása azonban az életkorok szerinti statisztikai adatközlésen is múlik. Amikor tehát azt határozzuk meg milyen a népesség eltartási terhelése, 100 aktív korúra jutó eltartottak számát számítjuk ki, ehhez az idősorban szereplő adatok összehasonlíthatósága érdekében a P (0 14) + P (60 X) / P (15 59) * 100 irányadó számítási képletet vettük alapul. 77

78 5. ábra Eltartottsági (függőségi) ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ,00 Életkor szerint leginkább aktív és leginkább inaktív népesség száma ,08 59, ,76 57,86 57,14 57,14 56,96 57,25 57,05 56,93 56,87 62,29 62,00 61,00 60,00 59,00 58,00 57,00 56,00 55,00 Függőségi ráta ,00 Életkor szerint legkevésbé aktív ( x éves) népesség Függőségi ráta ( x/15-59*100) Adatok forrása: KSH T-STAR Életkor szerint leginkább aktív (15-59 éves) népesség Az eltartottsági ráta emelkedése, párhuzamban a legfiatalabbak korcsoportjának csökkenésével és az időskorúak számának növekedésével, amely jelenséget a születéskor várható átlagos élettartam egyre magasabb értéke kíséri, együtthatásában az üdülőkörzet lakosságának nagyfokú öregedését okozza. 78

79 6. ábra Népességöregedési tendencia a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ,50 Fiatal (0-14 éves) és időskorú (60-x) éves népesség számának alakulása , , , , , , ,99 2, ,90 1,84 1,79 1,71 1,63 1,48 1,44 1,50 1,39 1,34 1,31 1,25 1, ,00 Népességöregedés (60-x és 65-x éves népességre) 0, ,00 Adatok forrása: KSH T-STAR 0-14 éves népesség 60-x éves népesség Öregedés (60-x/0-14) Öregedés (65-x/0-14) A népesség elöregedése a világ és az Európai Unió számos országa mellett Magyarországot is nagymértékben érinti. Az öregedés honi mértéke 1900-tól 50 éven át 10 évenkénti átlagban 0,06 ezrelékkel, gyakorlatilag elhanyagolható mértékben emelkedett, 44 ezt az emelkedő tendenciát az 1950-es években folytatott népesedéspolitika, majd annak visszatérő hatása kis időre megzavarta, de meg nem szüntette. A magyar népesség öregedése az országos léptékű népességfogyatkozás időmetszetétől, vagyis az 1980-as évek első felétől mutat emelkedő mértéket. A magyar népesség elöregedési folyamatát az 1990-es évek elején-közepén lezajlott nemzetközi bevándorlás lelassította, de az ezredfordulót követően ismét fokozatosan emelkedő, és egyre gyorsuló ütemű öregedési tendencia tapasztalható ben a 60 éves és annál idősebb lakosság aránya már meghaladta a 20 év alattiak arányát, amely jelenség bekövetkezése negatív értelemben demográfiai fordulópontként értékelhető. 45 Ma már Magyarországon nincs olyan régió, akár megye, amely ne viselné magán a népességöregedés jegyeit. A legnagyobb mértékű öregedés Budapesten, az ország egyes északi és nyugati területein, illetve a Balaton térségében különösen látványos alakzatokat ölt ben éves és annál fiatalabb életkorú személyre éves és annál idősebb személy jutott. Nyolc évvel később, a térség területi bővítésekor minden év alattira év feletti helyi lakos jutott, újabb három évvel később, 2011-ben az 60 éves és annál idősebb Balaton térségi népesség száma több mint a duplája a 0-14 év közötti népes- 44 Forrás: 45 Forrás: 79

80 ségnek. De abban az esetben sem sokkal kedvezőbb az öregedés összképe, ha az öregedés mértékének meghatározásához az EUROSTAT ajánlásai szerinti 65 éves és annál idősebb népesség gyakoriságát használjuk fel. Magyarország uniós csatlakozását követő első teljes év végén, 2005-ben száz 0-14 év közötti lakosra éves és annál idősebb helyi lakos jutott. Az üdülőkörzet területi bővítésénél ez az öregedési index 139 időskorút jelzett év alattira, végül 2011-ben már megközelítette a különbség a másfeles szorzót. Ebben az évben már éves, és annál idősebb ember jutott minden év alattira. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi városának népessége kisebb-nagyobb mértékben, de az öregedés jeleit mutatja, és a községek elsöprő többsége esetében sincs kivétel ez alól. Az országos, régiós és kistérségi szinten is tapasztalható, azonos irányú folyamatokkal tartós módon élesen szemben haladó településszintű demográfiai jelenség az üdülőkörzetben nincsen. További, alapvető demográfiai mozzanat, hogy a természetes népességfogyatkozásból elméletileg várható mértékében az üdülőkörzet népessége mégsem csökken. Ennek okait a nemzetközi és az országhatáron belüli vándorlásra vezethetjük vissza. Magyarországon 1955 óta állnak rendelkezésre adatok az állandó és az ideiglenes vándorlások számáról. A belföldi vándorlások nagyságrendje az 1950-es években, illetve a Kádárkorszakbeli mezőgazdasági kollektivizálás időszakában volt a legmagasabb. A vándorlások vektora a falvakból és községekből a városok, ipari centrumtelepülések, nagyvárosok irányába mutatott, általánosságban a kisebb lélekszámú települések felől a nagyobb lélekszámú települések felé irányult. A belföldi vándorlás nagyságrendje az 1960-as évek első felétől a rendszerváltozásig lényegében folyamatos mérséklődést mutat. A vándorlás mérséklődésében az életkörülmények pozitív irányú változásai, valamint a területi különbségek lassú kiegyenlítődése játszott főszerepet. A belföldi vándorlás nagyságrendjének vonatkozásában a 1990 utáni időszak sem hozott számottevő változást, lényegében a korábbi mérséklődő tendencia folytatódásáról beszélhetünk. A nettó migrációs kapcsolatok alapján kirajzolódó belföldi térbeli mozgások Budapest és agglomerációs övezetének extrém mértékű centralitására mutatnak rá. A vándorlási centrumrégió és az urbanizált térségek mellett a Balaton térségének pozitív vándorlási egyenlege is jól kimutatható. A belföldi vándorlás mozgása még jobban modellezhető, ha az állandó és az ideiglenes elvándorlás és bevándorlás 1000 főre jutó különbözetét különválasztjuk. 46 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet esetében a rendelkezésre álló, egy évtizedet átfogó adatok alapján az állandó, vagyis a térségben letelepedéssel végződő belföldi vándorlás indexe mindvégig pozitív. Az ideiglenes vándorlás csak két év metszetében mutat kismértékű pozitív mérleget, tíz év teljes egyenlegében negatív től állnak rendelkezésre ehhez szükséges adatok. A számításokat 2007-ig 164 településre, tól 179 településre végeztük el. 80

81 7. ábra Ezer lakosra jutó állandó és ideiglenes vándorlási különbözet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 5 4, ,37 2,97 2,94 2,33 2,03 1,84 1,65 1,31 0,87 0,15 0, , ,25-2,46-3,19-3,59-3,54-5 Adatok forrása: KSH T-STAR -4,66-4, lakosra jutó állandó vándorlás ( ) 1000 lakosra jutó Ideiglenes vándorlás ( ) Az állandó vándorlás az ezredfordulót követően növekedett, miközben az ideiglenes vándorlás negatív indexet mutat. Ez azt jelenti, hogy az ideiglenesen itt élők közül többen költöztek el innen, mint ahányan a térségbe érkeztek ben és 2005-ben az állandó vándorlás egyenlege mérséklődött, 2005-ben az ideiglenes vándorlás indexe pozitív értéket vett fel. Az állandó vándorlás 2006 és 2008 között számottevően emelkedett, ugyanezen időben az ideiglenes indexértéke egyre negatívabb. A világgazdasági válság kitörését követő évben az állandó vándorlás indexe ismét csökkent, ezzel párhuzamban az ideiglenes vándorlás indexe kissé magasabb ben újra jelentős, letelepedéssel végződő belföldi vándorlás célpontja volt a Balaton térsége, mindeközben az ideiglenes vándorlás lényegében nem változott ben az állandó vándorlás kicsit csökkent, de továbbra is pozitív, miközben az ideiglenes vándorlás a vizsgált évtized során másodszor pozitív értékmezőben végzett. A belföldi vándorlás mellett a nemzetközi vándorlás is számottevően befolyásolja a népesség összetételében megmutatkozó szerkezeti változásokat. Magyarországra 1945-től a legújabb kori társadalmi és gazdasági átalakulás kezdetéig az emigráció, ezt követően a 2008-as gazdasági világválságig alapvetően az immigráció volt a jellemző. A legújabb migrációs kutatások igazolják, hogy a 2008-ban kezdődött világgazdasági válság óta számottevően növekedett a Magyarországról külföldre, ezen belül legjellemzőbb módon uniós társországokba irányuló, többnyire munkavégzési célú ideiglenes vándorlás. 47 Az elmúlt év- 47 A jelenkori, Magyarországról külföldre irányuló nemzetközi migráció valós mértékéről nem annyira szakmai, mint inkább politikai természetű vita van, amely vita táptalajául a nemzetközi migrációt nyomon követő statisztikai regisztrációs rendszer hiányosságai (többek között a település szintű adatok hiánya) szolgálnak. 81

82 tizedekben Magyarországra irányuló nemzetközi bevándorlás primer eredője a szomszédos államok magyar nemzetiségű népessége, elsősorban Románia, a délszláv háború idejében Jugoszlávia, később Szerbia, illetve Ukrajna és Szlovákia. Az elmúlt több mint két évtizedben a regisztrált nemzetközi bevándorlók, mintegy kétharmada az említett országokból származik. Az ezredforduló óta eltelt időben azonban egyre jobban körvonalazható az Ázsiából érkező bevándorló népességtömeg is, ezen belül elsősorban Kínából és Vietnámból. Az amerikai, ausztrál, illetve afrikai kontinensről származó regisztrált magyarországi bevándorlók aránya csekély, ha ilyen mégis van, azok jellemzően magyar nemzetiségű vissza, vagy betelepülők. A regisztrált adatok alapján Magyarországon belül Budapest és agglomerációja számít a nemzetközi ki és bevándorlás legfontosabb centrumtérségének, a főváros és környezetén kívül kiemelt centrumtérség a nyugati országhatár urbanizált területe, illetve a nemzetközi bevándorlás metszetében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet. 48 A külső és belső vándorlás során keletkező térségi népességnyereség azonban életkori összetétel szerint inkább az idősebbek felé mutat, vagyis öregedést fokozó hatást fejt ki, ami a fiatalabbak állandó foglalkoztatási igényével kiegészülve, amely igényt a foglalkoztatás-munkanélküliség térségen belüli ciklikus ingadozásai hangsúlyoznak - azok elvándorlási hajlandóságával társul. Az elmúlt másfél évtized demográfiai tendenciáit figyelembe véve összességében prognosztizálható, hogy a régió népessége 2041-re akár 215 ezerre is csökkenhet (vándorlás nélküli változat), miközben a 65 évesek és az ennél idősebbek aránya elérheti akár az üdülőkörzet teljes népességének harmadát (Keszthely városé pld. akár a 40 %-ot is). 49 Az üdülőkörzet demográfiai tendenciáinak endogén elemei mellett a prognosztizált folyamatokat növelheti a belföldi és külföldi állampolgárságú időskorúak üdülőkörzetben történő megtelepedése, mely különösen a gyógy-idegenforgalmi központok közelében és a Balaton-felvidék egyes településein - új turisztikai ágazattá (silver economy) fejlődhet. E folyamatok turisztikai szempontok szerinti szem előtt tartása azért lényeges, mert a térségben jelenlévő népességből elsősorban az aktív korukban állandó jelleggel itt élők azok, akik létrehozzák, működtetik és újratermelik azt a tárgyi (közüzemi szolgáltatások stb.) és intézményi (oktatás, egészségügy, közigazgatás, szolgáltatások) infrastruktúrát, amelyen az állandó népesség egész éves gazdasági és társadalmi életének mederben tartásán túl a szezonálisan megjelenő turizmus is bonyolódik Üdülőtulajdonosok A helyzetelemzés szerkesztésének időpontjában az üdülőingatlanok számára vonatkozó 2011 évi népszámlálás végleges, településszintű adatai még nem állnak rendelkezésre, ezek hiányában a között újonnan épített és használatba vett üdülőingatlanok számával tudjuk korrigálni a 2001-es népszámlálás időpontjában a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Bővebben: Magyarok külföldi munkavállalása, Kopint - Tárki Zrt EUROSTAT adatok: ET Bővebben: Dombi Gábor: Demográfiai folyamatok hatásai a Balaton térségében. Comitatus, XIX évf lapszám. 49 Bővebben: Dr. Hablicsek László: A Balaton Régió demográfiai jellemzői és népességének előrebecslése. Kézirat. BIFÜ Nonprofit Kft irattár,

83 területén mért több mint 72 ezer belterületi üdülőingatlan, illetve üdülésre használt lakások megfigyelt gyakoriságát. A szakhatóságok 2002 és 2011 között 1778 új üdülő besorolású ingatlanra adtak ki használatbavételi engedélyt. Az új üdülőingatlanok 98,2 %-a az üdülőkörzet 2008-as területmódosítása előtti településein jött létre, az üdülőkörzethez újonnan csatlakozott 15 község kevéssé járul hozzá a térség üdülőingatlan vagyonához. Az újonnan épített és használatba vett üdülők fele az üdülőkörzet somogyi megyerészén helyezkedik el. A leginkább érintett települések jellemzően városok: Siófok, Fonyód, Balatonboglár, Zamárdi, Balatonföldvár, de számos község is megnevezhető, mint például Balatonszemes, Balatonszárszó, Balatonfenyves, Balatonőszöd, vagy Szántód. Az újonnan épített és használatba vett üdülők 29 %-a sorolható a térség Veszprém megyei területéhez. A jelentősebben érintett települések közül Balatonkenese, Balatonalmádi, Balatonudvari, Csopak emelhető ki. Az újonnan létrejött üdülők 21,5 %-a helyezkedik el a térség zalai területén, ezzel párhuzamban a zalai területrészen épített új üdülők 79,6 %-a Zalakaroson létesült. Zalakaros mellett Balatongyörök és Vonyarcvashegy említhető relatíve magasabb gyakoriságokkal. Összességében a hazai üdülőingatlanok és üdülésre használt lakások mintegy 30 %-a található a térségben. Ha a korábbi (2001) üdülőingatlanok épített üdülőingatlanokkal korrigált számát megszorozzuk az egy lakott ingatlanra jutó térségbeli átlagos népességszámmal (2,21 fő), akkor megközelítőleg megkapjuk a nyaralótulajdonosok és közvetlen családtagjaik számát ( fő). Velük együtt az üdülőkörzetben turisták nélkül is 438 ezer fő lenne jelen, ha mindenki egy időben a saját ingatlanában tartózkodna. 83

84 5. sz. térkép Az üdülési céllal hasznosított ingatlanok aránya az összes lakóingatlan közül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein az ezredfordulón nincs üdülőnek használt ingatlan Üdülőingatlan arány >1,89 % (24) 1,9 % - 7,00 % (24) 7,01 % - 15,00 % (24) 15,01 % - 25,00 % (23) 25,01 % - 48,00% (23) 48,01 % - 68,00 % (23) 68,01 % < (23) Adatok forrása: KSH Népszámlálási adattár Az üdülőkörzet helyi társadalmát az állandó népesség soraiban regisztráltakon túl az üdülőtulajdonosok számát is figyelembe véve tehát csaknem fél millió polgár alkotja. Az e körre kiterjedő utolsó reprezentatív kutatások eredményei szerint az üdülőtulajdonosok átlagos itt tartózkodási ideje három és fél hónap, 107 nap évente, nagyjából a nyári idegenforgalmi főszezon időszaka. 50 E balatoni társadalmi státuszcsoportban jelentős mértékben reprezentálódik a hazai politikai, gazdasági és kulturális elit Külföldi állampolgárságú ingatlantulajdonosok Tovább árnyalja az üdülőkörzet helyi társadalmát az a körülmény, hogy az 1990-es évek első felétől jelentős mértékű külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlás figyelhető meg a régióban. E témakörre irányuló vizsgálatok eredményei szerint a külföldi vásárlók zöme az európai unió állampolgára. A tagállamok nemzethatárain belül mintegy háromnegyedük német, hetedük osztrák állampolgár. A fennmaradó egytizednyi külföldiek által birtokol ingatlanon további 43 ország polgárai osztoznak. Átlagos tartózkodási idejük évente 4,6 hónap, hosszabb, mint a belföldi üdülőingatlan tulajdonosoké, vagyis e térség- 50 Belföldi ingatlantulajdonlás a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Retz T. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség, A magyarországi elit balatoni kötődései. Csite András, Dombi Gábor, Eiselt Klára, Kovács Ernő, Retz Tamás, Oláh Miklós, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség,

85 beli státuszcsoport méltán számolható a régió helyi társadalmához. 52 Az üdülőkörzet sokrétű, szociológiailag is figyelemre méltó érdektagoltsága miatt is érzékeny multikulturális helyi társadalmában érdekes terjedési folyamatok figyelhetők meg. E jelenségek folyamatos nyomon követése a társadalmi stabilitás turisztikai funkciók miatti megkülönböztetett fontossága miatt is szükséges, különösen a legutóbbi vizsgálatok óta eltelt idő függvényében. 6. sz. térkép A külföldi tulajdonba került lakások, házak, nyaralók aránya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein az ezredforduló éveiben külföldi lakás, üdülo és nyaralótulajdonosok 0 to 2,8% 2,9% to 5,7% 5,8% to 8,5% 8,6% to 11,4% 11,5% to 14,2% 14,3% to 17,1% 17,2% to 19,9% 20% to 22,8% Adatok forrása: BIFÜ NKft adatgyűjtése (Megyei Közigazgatási Hivatalok irattára, 2001) Képzettség, oktatás, képzőhelyek A Balaton térség helyi társadalmának intézményes keretek között szerzett oktatási képzettségszintje összességében kedvezőnek tekinthető. A humánerőforrások általános színvonala és munkaerő-piaci adaptációs készsége viszonylagosan magas, ugyanakkor szaktudása, idegen nyelvismerete a Balaton, mint országosan kiemelt turisztikai desztinációhoz szükséges speciális szolgáltatási szinthez nem elegendő. A legutóbbi népszámlálás még nem végleges adatai megerősítik azt a korábbi népszámlálások végleges adatai alapján megfogalmazott megfigyelést, miszerint az üdülőkörzet lakosságának, ezek között elsősorban a partközeli, és ezen belül is a városokban élő népesség iskolai végzettsége átlagban magasabb az országosnál. Ez főként a 8 általános iskolát, vagy azt sem vég- 52 A külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Transznacionális áramlások és együttélési modellek a Balaton régióban. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség,

86 zetteknek az országos népességnél alacsonyabb arányában, illetve a középfokú végzettségűek viszonylagosan magasabb arányában mutatkozik meg. Néhány nagyobb, lélekszámában is jelentősebb települést leszámítva, mint Balatonfüred, Keszthely, illetve a Limnológiai Kutatóintézet miatt Tihany, az üdülőkörzet egészében a felsőfokú iskolai végzettségűek aránya az országos átlag körüli, ezzel párhuzamban a magasabb végzettségű fiatalok körében az utóbbi évek során számottevő mértékű elvándorlás tapasztalható. A legutolsó rendelkezésre álló adat szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 179 településén 2011-ben 124 óvoda, illetve 103 általános iskola működött, a gyógypedagógiai oktatás és nevelési feladatokat ellátó intézményekkel együtt. 8. ábra Gyógypedagógiai oktatással és neveléssel együtt óvodai és általános iskolai feladat ellátási helyek számának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Óvoda Általános iskola Adatok forrása: KSH-TSTAR A gimnáziumi oktatási feladatokat végző önálló intézmények száma 15, a szakközépiskolai és szakiskolai, illetve speciális szakiskolai oktatási feladat ellátási helyek száma 22. Több intézmény kombinálja a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai feladatokat, ilyen például a balatonfüredi Szent Benedek Gimnázium, Szakképző iskola és Kollégium, vagy Marcaliban a Berzsenyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, aztán Balatonfűzfőn az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. Összességében az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények terén a régió lakosságá- 86

87 nak számához viszonyítva az országos átlag feletti ellátottságról lehet beszélni. Mindez többek között annak is köszönhető, hogy a térség országosan is kiemelkedő turizmusgazdaságához igazodva az üdülőkörzet városaiban, ezen belül nagyobb mértékben a part menti városokban megerősödött a kereskedelem, szálloda és vendéglátás területeihez kötődő magas színvonalú piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés (Fonyód, Keszthely, Siófok, Tapolca, Balatonfüred, Zánka). 87

88 2. sz. táblázat Fontosabb képzőhelyek a BKÜ Intézmény Képzések Somogyi TISZK Középiskola, Szakiskola és Kollégium Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Hegesztő, ipari gépész, elektronikai műszerész, mezőgazdasági gépész, automatikai Gyula Tagintézményének Rudnay Gyula Középiskolája és Szakiskolája technikus, mechatronikai technikus, ügyviteli titkár, mezőgazdasági gépésztechnikus. Középiskola: ügyvitel, rendészet, honvédelem, elektronika, gépészet. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Bacsák György Szakképző iskolája Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Gyula Szakközépiskolája és Szakiskolája Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Középiskolája és Szakiskolája Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Baross Gábor Tagintézménye Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Szakképzés: eladó, festő-mázoló-tapétázó, víz-csatorna- és közmű- rendszerszerelő, villanyszerelő, ács, hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő, kőműves- és hidegburkoló, szerkezetlakatos, vízvezeték- és vízkészülék szerelő, hűtő- és klímaberendezés szerelő, villanyszerelő, elektronikai műszerész, ács-állványozó, élelmiszer- és vegyiáru eladó, kereskedelmi ügyintéző. Szakközépiskola: kereskedelem-marketing, közbiztonság. Kereskedelem (kereskedő, logisztikai ügyintéző, eladó), közgazdaságtan (pénzügyi és számviteli ügyintéző, pénzügyi termékértékesítő, mérlegképes könyvelő), Vendéglátás (vendéglátás szervező-vendéglős, idegenvezető, turisztikai szervező-értékesítő, cukrász, pincér, szakács) Szakiskola: szőlész-borász, számítógép szerelő. Szakközépiskola: informatika, ügyvitel. Szakközépiskola:Épületgépészet, gyakorló fodrász, informatika, környezetvédelem, közlekedés (autószerelő). Szakképzés: azstalos, borász, épületasztalos, festő-mázoló és tapétázó, fodrász, gépi forgácsoló (CNC), hegesztő, karosszérialakatos, kőműves, központifűtés- és gázhálózat- rendszerszerelő, női szabó, szárazépítő, szerszámkészítő Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Gimnázium: diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóknak. Szakközépsikola: informatika szakmacsoportos alapozás, nyelvi előkészítő évfolyammal, elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozás, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozás. OKJ: elektronikai technikus, informatikai rendszergazda-informatikai hálózattelepítő és üzemeltető, CAD-CAM informatikus, elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos előkészítés, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóknak, villanyszerelő, vízvezeték- és vízkészülék-szerelő, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Balaton-felvidék - Somló Szakképzés-szervezési Társulás Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium Pék, kerti munkás, számítógépes adatrögzítő Gépészet, informatika, Közlekedés, Elektrotechnika, Közgazdaságtan, Kereskedelemmarketing- üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, építészet, mezőgazdaság, vegyipar, elektrotechnika-elektronika, faipar, könnyűipar, egészségügy, mezőgazdaság, élelmiszeripar Széchenyi István Szakképző Iskola Informatika, kereskedelem- és marketing, közgazdaságtan, vendéglátás-idegenforgalom, gépészet, kereskedelem, vendéglátás, élelmiszeripar, szociális szolgáltató 88

89 Intézmény Berzsenyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Képzések Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás Emelt szintű német nyelvi oktatás, emelt szintű angol nyelvi oktatás, emelt szintű természettudományos tárgyak, emelt szintű humán oktatás, Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközép-és Szakiskolája* Erdészeti technikus, mezőgazdasági technikus- gépész, parképítő, dísznövénykertész, virágkötő-és kereskedő, gazda, halász-haltenyésztő, falusi vendéglátó, asztalos Balaton-Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Dél-Balatoni Idegenforgalmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Telephelye** kereskedelem-marketing, közgazdaság, közlekedés, vendéglátás- turisztika, oktatás, ügyvitel Nagykanizsa és Térsége TISZK Szak-szerv. Kiem. Közhaszn. Nonprofit Kft. Térségi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium Szociális szolgáltatások, ügyvitel, építészet, festő-mázoló-tapétázó, nyelvi képzések USUS OPTIMUS Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium Vendéglátóipar, turizmus, környezetvédelem, vízgazdálkodás Keszthelyi Akadémia Alapítvány Gazdasági Szakközépiskola Ügyvitel, vendéglátás, masszőr, pályázatíró, pénzügy Alapítványi Iskolák Dél-Dunántúli Regionális Szakképzés Szervezési Társulása NKFT. Educationis OKtatási Alapítvány Szakképző Agrár és gazdasági szolgáltató, kertész, gazda, irodai asszisztens, informatikai statisztikus, Iskolája gazdasági tervező Észak-zalai TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Szépészeti ágazat, elektrotechnika- elektronika, informatika, közszolgálat, rendészet, Asbóth Sándor Térségi Középiskola egészségügy, szociális szolgáltatások, asztalos, villanyszerelő, fest-mázoló- tapétázó, Szakiskola és Kollégium kőműves és hidegburkoló, épület-és szerkezetasztalos, motorkerékpár szerelő Keszthely Város Vendéglátó Idegenforgalmi Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiuma Vendéglátóipar, turizmus,cukrász, pincér, szakács Közgazdasági Szakközépiskola kereskedelem-marketing, közgazdaság Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Farkas Edit Római Katolikus Szakképző Iskola és Kollégium Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátás, szociális gondozó és ápoló * Az iskola Marcali Város fenntartásában Somogyzsitfa- Szőcsénypuszta településeken működik. ** Épület felújítás miatt jelenleg Székesfehérváron működik. Adatok forrása: https://tiszk.nive.hu/?point=regs:1 3. sz. táblázat A TISZK-eken kívüli fontosabb képzőhelyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Intézmény Marcali Szakképző Iskola Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Szent Benedek Gimnázium, Szakképző iskola és Kollégium Képzések Fontosabb TISZK-eken kívüi képzőhelyek informatika, számítógéprendszer-karbantartó, webmester, informatikus,műszaki informatikus, térinformatikus, logisztikai ügyintéző, anyagbeszerző, áruterítő, műanyagfeldolgozás-gyártás,könnyűipar,élelmiszeripar, számítógép-szerelő-karbantartó, villanyszerelő, gépi forgácsoló, esztergályos, fogazó, fűrészipari szerszámélező, köszörűs, marós, mezőgazdaság, CNC forgácsoló, gépészet, épületgépészeti, karbantartó csőszerelő, műanyagcsó-szerelő, takarító emelt szintű angol nyelvi képzés, emelt szintű német nyelvi képzés, emelt szintű angolinformatika - angol nyelvi előkészítővel, magyar-német két tanítási nyelvű idegenforgalmi képzés, magyar-angol két tanítási nyelvű idegenforgalmi képzés kertészet- és parképítés, rendészet, borász, hegesztő, cukrász, pincér, mezőgazdasági 89

90 Az alap-, és a középfokú oktatási intézmények elsősorban az üdülőkörzet városaiban koncentrálódnak. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe vont települések összes oktatási célú működési kiadásainak több mint a fele hat városban - Keszthely, Siófok, Marcali, Tapolca, Hévíz, Balatonfüred - jelentkezik. 53 A környezetkultúra szempontjából is jelentős a hagyományos tóparti gazdálkodáshoz kötődő (szőlő- és gyümölcstermesztés, borászat) kultúrák szakképzése, például Balatonfüreden ban Balatoni Borvidéki Régióvá szerveződött 54 öt Balaton térségi történelmi borvidék és Somló. Az üdülőkörzet szőlészetében, borászatában kiemelkedő szerepet tölt be a Pannon Egyetem AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyban 55. Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú képzések vonatkozásában az utóbbi évek során több változás következett be. Siófokról Székesfehérvárra költözött a Kodolányi Főiskola, korábban 16 évig Siófokon működő turisztikai szakképzése. A legújabb hírek szerint a Kodolányi Főiskolát a Kaposvári Egyetem válthatja fel, amely egyetemi szintű alap- és mesterképzést indítana gazdaságtudományi és pedagógiai karon a városban, várhatóan 2014 őszétől. 56 Siófok mellett megszűnt a felsőfokú szakképzés Tapolcán és Balatonfűzfőn is. Veszprém ugyan nem tartozik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez, de hatása meghatározó a térségre. Egyetemén (Pannon Egyetem) gazdaságtudományi, mezőgazdaság-tudományi, mérnöki, társadalomtudományi, informatikai felsőfokú képzés folyik.) Emellett fontos kiemelni, hogy jogelődjeit figyelembe véve Keszthelyen működik Európa legrégebbi rendszeres, mezőgazdasági profilú felsőoktatási intézménye, a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, amely 2000-től szintén a Pannon Egyetemhez tartozik. Az érettségizettek, illetve diplomát szerzettek száma az üdülőkörzeten belül az elmúlt években ingadozó mozgást mutat. Tendenciát nem lehet felfedezni a végzett hallgatók létszámának alakulásában, ezeket valószínű, helyi, részben területi és térségi viszonyok alakítják. Az üdülőkörzet területének oktatási intézményeiben érettségizettek az éves országos gyakoriság átlagban 2 %-át, a diplomát szerzettek átlagban az országos gyakoriság 0,4 %-át alkották 2008 és 2011 között. 53 Forrás:KIR-STAT adatbázis, Forrás: Jogszabály: 62/2006 (IX.7) FVM rendelet. A borrégiót hat borvidék alkotja: a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, Balatonfüred Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai. Ezek a területek a XIX. században is egységes borvidéket képeztek. Bővebben: január 1-től az Intézet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ részeként működik tovább. 56 Bővebben: A hírek szerint az sem kizárt, hogy állattudományi, és művészeti kar is indít majd képzéseket Siófokon. 90

91 4. sz. táblázat Érettségi vizsgát tett és felsőoktatásban oklevelet szerzettek számának alakulása 2008 és 2011 között A felsőoktatásban oklevelet Érettségi vizsgát szerzettek tett személyek száma (képzési száma a nappali hely szerint) oktatásban Érettségi vizsgát tett személyek száma a nappali oktatásban 2009 A felsőoktatásban oklevelet szerzettek száma (képzési hely szerint) 2009 Érettségi vizsgát tett személyek száma a nappali oktatásban 2010 A felsőoktatásban oklevelet szerzettek száma (képzési hely szerint) 2010 Érettségi vizsgát tett személyek száma a nappali oktatásban 2011 A felsőoktatásban oklevelet szerzettek száma (képzési hely szerint) 2011 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Magyarország BKÜ partközeli települések BKÜ háttértelepülések BKÜ összesen BKÜ országos érték %-a 2,07 0,47 1,92 0,42 1,88 0,33 1,82 0,32 Adatok forrása: KSH-TSTAR Az üdülőkörzet lakossága a külföldi turistákkal való több évtizedes érintkezésnek köszönhetően az országos átlagot meghaladó (a tényleges szükségletektől viszont elmaradó) mértékben bír valamilyen szinten idegen (a desztináció hagyományosan német nyelvterületen való bevezetettsége miatt első sorban a német) nyelvet. A turisztikai kínálat felületén ma a küldő országok polgárainak nyelvismeretét figyelembe véve első sorban az angol, a francia, az olasz, illetve a szláv nyelvek ismeretének hiánya jelent problémát Munkaerő-piaci és foglalkoztatási helyzetkép A munkanélküliség jelen korunk általános világjelensége. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO - International Labour Organization) Globális Foglalkoztatási Trendek 2013 (Global Employment Trends 2013) c. jelentésében foglaltak szerint a globális pénzügyigazdasági világválság 2008 őszi kirobbanása óta mintegy 28 millió munkavállaló vált hoszszabb-rövidebb időre világszerte legalább egy alkalommal munkanélkülivé, amivel párhuzamban a munkanélküliség további emelkedését prognosztizálják. Az előrejelzések szerint a regisztrált álláskeresők száma 2018-ra meghaladhatja 210 millió főt a Föld országaiban. Az ILO adatai szerint 2013 első negyedévében az EU tagországok munkanélküliségi rátája 11 % alatt maradt, az euró-övezet tagállamainak rátája 12 %. Európában a legsúlyosabb munkanélküliségi helyzet Görögországban és Spanyolországban alakult ki. Magyarország 10 % körüli munkanélküliségi rátájával a középmezőnyben helyezkedik el. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát Németországban (5,3 %) és Ausztriában (4,9 %) mérték, azonban ez utóbbi országokban is erősödő negatív tendenciákat jeleznek a következő évekre az elemzők Forrás: publ/documents/publication/wcms_ pdf 91

92 Magyarország munkanélküliségi helyzetképe hosszú évek folyamatos romló tendenciáit követően az utóbbi években kedvezően alakult. A munkanélküliség növekvő trendje helyett először stagnálás, majd lassú, mérsékelt csökkenés tapasztalható. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest mintegy fővel alacsonyabb a munkanélküliség. A ráta értéke 0,6 százalékponttal, 10,3 %-ra mérséklődött, vagyis kis mértékben, de folytatódik a csökkenés üteme második negyedévében a éves munkanélküli férfiak száma fő volt, fővel kevesebb, mint a tavalyi év második negyedévben, munkanélküliségi rátájuk pedig 1,4 százalékponttal, 10,0%-ra csökkent. A munkanélküli nők száma re nőtt, munkanélküliségi rátájuk 10,5% volt, ami 0,2 százalékponttal magasabb az előző évinél. A munkanélküliek 18 %-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,0 %-os munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban (9,3 %), de az éveseké is csökkenést mutatott (7,9%). A munkanélküliek közel fele, 49,1%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónap, vagyis csaknem másfél év. A hét statisztikai régióból négyben (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl) 10% alatti a munkanélküliségi ráta. Az előző év azonos időszakához képest Nyugat-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön emelkedett a munkanélküliség, míg a másik négy régiót csökkenő munkanélküliség jellemezte. 58 A rendelkezésre álló utolsó, 2013 nyári adatok szerint a munkanélküliek 440 ezer fős létszáma újabb fővel csökkent 2012 azonos időszakához képest, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 9,9%-ra mérséklődött. Utoljára 2009 nyarán volt 10% alatt az országos munkanélküliségi ráta augusztus végén 492 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 6,6%-os mérséklődést jelent 2012 augusztusához képest. 59 Az álláskeresési (munkanélküli) járadék megállapításának és folyósításának 2010-es kormányváltást követő módosítása többek között azt a célt szolgálta, hogy minél több állástalan jelentkezzen be az állami ellátórendszerbe. A járandóságra azok az álláskeresők jogosultak, akik munkahelyük elvesztését megelőző 3 évben legalább 360 nap jogosultsági időt szereztek, munkába akarnak állni, de önállóan folytatott álláskeresésük nem vezetett eredményre. Jogosultsági időtartamnak számít az az idő is, amikor az igénylő közfoglalkoztatottként tevékenykedett, illetve ha egyéni vagy társas vállalkozást folytatott. Az álláskeresési járadék időtartama maximálisan 90 nap. A folyósítás kezdő napja, amikor az igénylő regisztrálja magát a munkaügyi kirendeltségen. A járulék összegét a munkanélkülivé válást közvetlenül megelőző 4 naptári negyedév biztosított időszaka alatt elért munkaerő-piaci járulék alap havi átlaga alapján kell kiszámolni és megállapítani. Ennél rövidebb biztosított időszak esetén a rövidebb idő alatt elért munkaerő-piaci járulék alap havi átlagát veszik figyelembe. Abban az esetben, ha az elmúlt 4 naptári negyedév alatt semennyi járulékalap nem volt, akkor a munkakeresési járadék összege az akkor éppen érvényben lévő legkisebb 58 Az összefüggés polinomiális függvénnyel jellemezhető. Forrás: 59 Forrás: 92

93 kötelező bér 130 %-a. Az ellátás összege a munkaerő-piaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100 %-a: bruttó ,- Ft/hó, 3.267,- Ft/nap. 60 A Balaton térségében élő a munkaképes korú (15-74 év közötti) népesség száma 2000 és 2009 között trendszerűen emelkedett és a növekedés ütemét nem törte meg az üdülőkörzet 2008 évben bekövetkezett területi bővülése sem ábra Munkaképes korú (15-74 éves) népesség számának változása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben y = -102,75x ,4x R² = 0, Adatok forrása: KSH TSTAR Ezzel párhuzamban a munkaképes korúak száma 2010-től 2013-ig terjedően évről évre kisebb. Ha nem számoljuk a térséghez újonnan csatlakozott települések munkaképes korú lakosságát, a évesek száma 2013-ban már kevesebb, mint a 2006 évi korcsoportos népességszám. A munkaképes korúak népességének csökkenése a munkaképes korba lépő fiatalkorú népesség számának egyre komolyabb mértékű mérséklődésével magyarázható, miközben az időskorúak száma a születéskor várható élettartam folyamatos növekedésével összhangban egyre nagyobb. 60 Mivel a munkanélküli ellátás időtartama biztosítási időszak, természetesen adózni kell utána. A minimálbér mindenkori összege befolyásolja az álláskeresési járadék megállapítását. Ismert, hogy az első hónapban a korábbi kereset 60 %-át lehet megkapni, vagyis minimálbér esetén valamivel kevesebb, mint forintot, bruttó 3000 forinttal többet, mint 2012-ben. A nettó munkanélküli ellátás összege a 2013-tól érvényes minimálbér után Ft, ennek a 60 %-a Ft. Mivel a támogatás maximuma a mindenkori minimálbér, a bruttó 98 ezer forintos járadékot bruttó forintos fizetésnél lehet elérni. 61 Adatok forrása: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: 93

94 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet munkanélküliségi-foglalkoztatottsági helyzetképét alapvetően a térségben generálódó idegenforgalom, a turizmusgazdaság mozgatja, ennek megfelelően a munkanélküliség és a foglalkoztatottság térségi aránya hosszú időtávban stabil, ciklikus ingadozásokat mutat attól függetlenül, hogy a munkanélküliek aránya hogyan viszonyul a foglalkoztatottakéhoz. Az 2000 és 2013 közötti időszak adatait vizsgálva a munkanélküliség térségi csúcsa mindig az első negyedév, amit a harmadik negyedévig terjeszkedő mérséklődési ütem követ, amikor is a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya, ezt követően a negyedik negyedéven keresztül a következő év első negyedévéig újabb növekedési tendencia zárja a folyamatot ciklikus körbe. 10. ábra Negyedéves regisztrált munkanélküliség alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben éves népesség + regisztrált munkanélküli ,11 5,42 5,06 5,19 4,64 3,85 6,32 3,74 6,35 4,15 3,62 9,03 8,2 8,32 7,7 7,81 7,39 7,57 6,79 6,83 6,42 6,48 6,6 6,28 5,96 5,95 5,76 5,52 5,44 5,15 5,35 5,38 4,94 4,96 4,56 4,52 4,66 4,09 4,29 9,48 10,8 10,55 9, ,9610 8,63 8 7,76 7,63 7,74 7,64 7,29 7,12 6,72 6,25 5, Relatív munkanélküliségi ráta Munkaképes korú lakosság száma Regisztrált munkanélküli Relatív munkanélküliségi ráta (regisztrált munkanélküli/15-74 éves népesség*100) Adatok forrása: KSH TSTAR A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben keletkező munkanélküliség mértéke a 90-es évek elejétől az üdülőkörzet létrehozásáig fokozatosan mérséklődött. A korábbi mérséklődési trend 2002 első negyedévétől 2008 negyedik negyedévéig lassú, lényegében lineáris növekedési ütembe váltott át, amelyet a kibontakozó gazdasági világválság a következő másfél évben nagymértékben megemelt. A térségben mért legmagasabb munkanélküliségi ráta 2010 első negyedévében keletkezett. 94

95 2010 második negyedévétől a változatlanul negatív környezeti hatások ellenére az üdülőkörzet munkanélküliségi, ezzel adekvát összefüggésben foglalkoztatottsági képe a javulás jeleit kezdte mutatni. A 2009-évi fős munkanélküliségi csúcshoz képest 2011-ben az üdülőkörzetben keletkezett munkanélküliség visszacsökkent a világgazdasági válság előtt utolsó teljes év, a 2008 évi szintre ( fő), amit követően 2012-ben és 2013-ban is folytatódó, további javulás képe bontakozik ki. Az üdülőkörzet munkanélküliségi jelenségeinek megértéséhez további támpontot szolgáltatnak a területi, településtípusok szerinti különbségek. A munkanélküliség negyedéves változásainak ciklikussága az üdülőkörzet mindhárom szubrégiójában tetten érhető. Hosszú időtávban változatlanul a legmagasabb munkanélküliségi ráta a térség somogyi településein tapasztalható, a legkedvezőbb értékeket a veszprémi megyeterület településein látjuk. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó Zala megyei terület munkanélküliségi rátája jellemzően a somogyi és a veszprémi ráta között húzódik és 2005 között szorosabban együtt járt a Veszprém megyei területrész adataival, 2005 és 2007 között elszakadt ettől, majd 2008 és 2009 első felében ismét a Veszprém megyei területek adatait közelítette után a zalai megyerész rátája inkább a somogyi Balaton térség adataihoz konvergál. Az üdülőkörzet munkanélküliségi rátája a szubrégiók metszetében is a 2008-as világgazdasági válság hatásaitól teljesen független módon lassú, de biztos emelkedést mutat 2002 és 2008 között után a javulás értékei mutatkoznak. 11. ábra Negyedéves regisztrált munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben szubrégiók szerint ,96 11,68 11,55 11, ,05 7,65 7,7 6,55 6,19 6,17 6,24 5,79 5,56 5,42 5,33 5,35 5,42 5,37 5,05 4,92 4,76 4,63 4,35 4,38 4,17 3,93 3,64 3,36 3,22 3,29 3,12 3,22 2,91 4,33 10,56 10,49 10,54 10,39 10,14 9,79 9,6 9,55 9,5 9,52 9,22 9,29 9,09 8,99 8,98 8,87 8,84 8,89 8,86 8,8 8,73 8,49 8,52 8,57 8,21 8,23 8,08 7,88 7,73 7,76 7,85 7,81 7,85 7,71 7,7 7,73 7,62 7,51 7,58 7,6 7,63 7,54 7,35 7,22 7,22 7,07 7,16 7,04 6,88 6,87 6,94 6,68 6,6 6,51 6,52 6,59 6,62 6,47 6,5 6,38 6,17 6,25 6,27 6,34 6,35 6,21 6,1 6,17 6,07 6,1 6,01 5,92 5,81 5,55 5,35 5,38 5,43 5,46 5,43 5,17 5,23 5,31 5,18 5,19 4,97 4,88 4,91 4,93 4,69 4,72 4,56 4,6 4,34 4,29 4,37 4,17 3,97 4,03 3,94 3,64 3,58 3,44 3,51 3, Adatok forrása: KSH TSTAR Dél-Dunántúl/Somogy Közép-Dunántúl/Veszprém Nyugat-Dunántúl/Zala 95

96 A BKÜ somogyi része esetében 2002 első negyedévében 7,65 % volt a munkaképes korúak számához képest megállapított munkanélküliségi ráta, ez 2007 első negyedévére 9,6 %-ra növekedett, 2008 első negyedévében 9,2 %-ot ért el. Egy évvel később 10,14 %, majd 2010 első negyedévében csaknem 12 %-os értéket vett fel, ami a térségben az elmúlt 20 év során tapasztalt legmagasabb munkanélküliségi rátaérték volt. Ezt követően lassú mérséklődés következett be, 2011 első negyedévében 11,68 %, 2012-ben 11,06 % volt a ráta értéke. Ehhez képest 2013 első negyedévében ismét magasabb, 11,55 %-os munkanélküliségi ráta keletkezett. A harmadik negyedév somogyi munkanélküliségi rátája 2002-ben kevéssel 4 % felett állt, 2008 harmadik negyedévében 6 %-ot ért el. Egy évvel később már 8,52 % harmadik negyedévében ehhez képest már érvényesült a csökkenés, a ráta értéke ekkor 7,7 %. Két évvel később 7 %-os érték alakult ki. A térség Veszprém megyei területrészének munkanélküliségi rátája 2002 első negyedévében 5,42 %, 2008 első negyedévében 6,59 %. A gazdasági világválság hatása a 2009-es év eleji adatokon itt is jól lemérhető, a ráta értéke ekkor 7,62 %, 2010 első negyedévében pedig már elérte a 9,5 %-ot. Ezt követően az első negyedéves munkanélküliségi ráta csökkenő ütemre váltott ben 9,09 %, 2012-ben 7,73, 2013-ban 7,63 % volt. A harmadik negyedéves munkanélküliségi ráták metszetében a térség Veszprém megyei területén detektálódott az elmúlt 20 év legalacsonyabb, 2,91 %-os munkaképes korúakhoz mért munkanélküliségi értéke. Ezzel együtt 2008 harmadik negyedévében, közvetlenül a világgazdasági válság manifesztációja előtt az üdülőkörzet Veszprém megyei területének rátája 4 % feletti. A ráta értéke 2009 harmadik negyedévében 6,17 %, a harmadik negyedéves adatok legkedvezőtlenebb értéke ben 5,23, 2011-ben 4,93, 2012-ben 4,37 % volt a munkaképes korúakhoz képest megállapított munkanélküliek aránya ra lényegében a válságot közvetlenül megelőző állapotokhoz sikerült visszatalálni. Az üdülőkörzet zalai területrészén 2002 első negyedévében 5 % körüli rátával találkozunk, ez 2008 első negyedévére 6,87 %-ra emelkedett. Két évvel később, 2010 első negyedévében a ráta értéke már 10,5 % közelébe ért, és egy évvel későbbi állapotok szerint sem javult első negyedévében 9,52 %-ra módosult a ráta, ami után 2013 első negyedévében ismét kedvezőtlenebb, 10,39 %-os érték alakult ki. A harmadik negyedéves adatok szerint 2002-ben 3,22 % volt a munkanélküliség a szubrégióban, ez 2008 harmadik negyedévére 4,29 %-ra emelkedett harmadik negyedévében a ráta 7,85 %, a mért időszakban a legmagasabb harmadik negyedévében a ráta 7 %-ra mérséklődött, majd 2011-ben tovább olvadt 6,34 %-ra. Ehhez képest 2012 során a harmadik negyedéves ráta lényegében változatlan maradt, 6,35 %. A munkanélküliség szubrégiók szerinti különbségei kistérségek és a járások metszeteiben is adekvátan jelennek meg. Balatonalmádi, Balatonfüred, Keszthely, Hévíz, Tapolca, Fonyód, Siófok térségének munkanélküliségi rátája rendre alacsonyabb, mint az üdülőkörzet egészében mért érték, de például Lengyeltóti, Tab, Marcali esetében a munkanélküliség sokkal markánsabb. Összességében a munkanélküliség szezonális ingadozása a Balaton minden kistérsége esetében kimutatható. A szezonalitásban mutatkozó intenzitásbeli különbségeket az adott kistérséghez, vagy járáshoz tartozó települések Balaton parttól számított távolságának dimen- 96

97 zióiban is értelmezhetjük. A munkanélküliség, ezzel együtt a foglalkoztatottság ciklikus ingadozásai mind a Balaton parti és partközeli, mind a Balaton térségének háttértelepülésein jól kimutathatók, és a térségben megjelenő turizmusgazdaság közvetlen és közvetett hatásainak változásaira vezethetők vissza. A Balaton partvonalától távolodva a munkanélküliség ciklikus ingadozás hatásai számos település esetében jóval kisebbek, mint a partvonalhoz közelebbiek esetében. Ez a jelenség a Balaton északi és déli parti területeire egyaránt igaz, viszont a térség Zala megyei területrészén Hévíz, Zalakaros és Alsópáhok turizmusgazdaságban elfoglalt kitüntetett pozíciója miatt csillapított. Területi értelemben az üdülőkörzet Somogy megyei része, ezen belül a Balaton térségének somogyi háttértelepülésein élő munkaképes korúak munkanélküliség fenyegetettsége a legmarkánsabb. Az üdülőkörzet nem parti és partközeli településeinek munkanélküliségi rátája hosszú időtávban minden negyedév metszetében kedvezőtlenebb, mint a parti, partközeli településeké, ezzel párhuzamban 2002 és 2010 között folyamatosan romló értékeket, 2010 és 2013 között lassú ütemű javulást jelez. A Balaton térségének háttértelepülésein a munkanélküliség az ezredfordulót követő években csökkent, 2002 első negyedévében 7,83 %-os munkanélküliségi ráta keletkezett. Ehhez képest a munkanélküliség 2007 első negyedévére már 10 %-os szint közelébe, 9,77 %-ra emelkedett első negyedévében átmeneti csökkenés következett be, 8,91 %-ra mérséklődött a munkanélküliség, ami a kibontakozó válság hatásra 2009 első negyedévében már 11,33 %, 2010 elején pedig 13,22 %-ra növekedett első negyedévére a háttértelepülések munkanélkülisége a 2009-es szint közelébe csökkent, de 2013 első negyedévében a 2011-es szinthez konvergált. 12. ábra Negyedéves munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Balaton parti és partközeli, illetve háttértelepülésein 14 13,22 12,61 12, ,33 11,61 11,55 10,89 10,39 10,8 10,4610, ,88 9,96 9,77 9,56 9,48 9,59 9,31 9,19 9,2 9 8,91 9,03 9,07 8,92 8,93 8,97 8,9 8,63 8,28 8,36 8,35 8,21 8,2 8,32 7,97 8,06 8,05 7,94 7,83 7,78 7,82 7,7 7,81 7,66 7,76 7,48 7,57 7,63 7,74 7,64 7,39 7,26 7,26 7,18 7,21 7,22 7,2 7,29 7,11 7,07 7,12 6,96 6,93 6,9 6,79 6,83 6,65 6,62 6,53 6,52 6,41 6,42 6,26 6,27 6,24 6,3 6,2 6,32 6,35 6,42 6,48 6,6 6,72 6,26 6,31 6,37 6,16 6,28 6,11 6,13 6,25 6,03 6,09 5,98 5,88 5,96 5,95 5,98 5,77 5,77 5,75 5,73 5,75 5,63 5,64 5,64 5,76 5,72 5,42 5,52 5,28 5,31 5,44 5,35 5,38 5,36 5,2 5,2 5,06 5,19 5,03 5,11 5,15 5,03 5,07 4,86 4,94 4,85 4,96 4,89 4,71 4,64 4,56 4,66 4,6 4,52 4,49 4,45 4,31 4,35 4,35 4,17 4,15 4,29 4,09 4,07 3,95 3,85 3,84 3,74 3,74 3,62 3,63 3,51 3,35 3,22 2,99 3,07 2,98 2,67 2, Adatok forrása: KSH TSTAR Munkanélküliségi ráta BKÜ parti és partközeli településein Munkanélküliségi ráta BKÜ háttértelepülésein Relatív negyedéves munkanélküliségi ráta a BKÜ-ben 97

98 A háttértelepülések harmadik negyedéves mutatói hosszú időtávban az évről évre jelentkező romlás tényét támasztják alá. Az eredfordulót követő évek harmadik negyedéves munkanélkülisége az 5 % körüli értékről a válság kezdetére már 7 %-os szint közelébe emelkedett. A válság hatására a háttértelepülések munkanélkülisége a legkedvezőbb, harmadik negyedéves mutató szerint 2009-ben 10 % feletti. Ehhez képest a következő évek mérséklődési ütem kibontakozását jelzik. A háttértelepülések harmadik negyedéves rátája 2010-ben 9 %, 2011-ben 8,3 %, 2012-ben 7,94 %. A parti és partközeli települések munkanélkülisége a századfordulót követő egy-két évben mérséklődött, majd 2002-től lassú, de biztos ütemben növekedni kezdett. Az első negyedéves mutató 2002-ben 5,28 %, 2008-ban 7 % körüli. Két évvel később újabb közel 2 %-os emelkedést regisztrálhatunk. A parti és partközeli települések első negyedéves munkanélküliségi rátája 2011 első negyedévében nem mérséklődött, 2012 első negyedévére viszont már 8 % közelébe csökkent, amely érték 2013 első negyedévében gyakorlatilag változatlan maradt. A part és partközeli települések harmadik negyedéves munkanélküliségi értékei 2000 és 2002 között javultak, 2,99 %-ról 2,54 %-ra mérséklődtek, ez országosan is nagyon alacsony, a fővárosival vetekedő munkanélküliségi indexnek felelt meg. A Balaton térségében jelentkező turizmusgazdaság hatásai miatt a munkanélküliség vonatkozásában külön figyelmet érdemel az idegenforgalmi főszezon ideje alatt, július és augusztus hónapokban keletkező regisztrált munkanélküliségi ráta. 13. ábra Idegenforgalmi csúcsidőszak (július-augusztus) ideje alatti munkanélküliségi ráta alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 9,00 8,40 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 y = -0,0118x 3 + 0,237x 2-0,9869x + 5,0137 R² = 0,8364 4,03 4,02 3,94 4,42 4,71 5,01 5,19 6,01 5,84 7,60 6,29 3,00 2,00 1,00 0, Adatok forrása: KSH TSTAR Ahogyan a teljes éves térségi szerkezetben úgy a 8 hetes kiemelt nyári csúcsidőszak ideje alatti munkanélküliség aránya a XXI. század első éveiben mérséklődött, majd 2002-től lassan, de biztosan növekedésnek indult ben már elérte a 6 %-os szintet ban kis mérték- 98

99 ben csökkent az előző évihez képest, majd újabb egy évvel később már gazdasági válság által keltett hatások következményeit láthatjuk 8,4 %-os július-augusztus havi munkanélküliségben és 2011 azonos időszakában fokozatos mérséklődés olvasható ki az adatokból. A munkanélküliség szezonális ingadozásait településtípusok szerint is jól követhetjük. 62 Az üdülőkörzet jelenleg is érvényes község/város szerkezete 2009 júliusával alakult ki, így ennek a dátumnak megfelelő, négy évet átfogó negyedéves időtávlatban mutatjuk be az eredményeket. 14. ábra Negyedéves relatív munkanélküliségi ráta alakulása településtípusok szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Adatok forrása: KSH TSTAR Alapvető megfigyelés, hogy a munkanélküliség minden negyedévben az idegenforgalom szezonális ingadozásainak hatásától függetlenül lényegesen magasabb az üdülőkörzet községeiben, mint a városokban. A munkanélküliség mind a községekben, mind a városokban az év első negyedévében a legmarkánsabb, az év során a harmadik negyedévig csökken, majd a negyedik negyedévtől a következő év első negyedévéig tartó módon emelkedik. A községekben és a városokban tapasztalt munkanélküliség mértéke 2010 első negyedévében volt a legmagasabb, a községek esetében 13 %, a városok esetében 8,88 %. A 62 Magyarországon 2009 júliusában emelkedett utoljára városi rangra település, ez Balatonkenese vonatkozásában érintette a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet. 99

100 2013 közepéig eltelt idő függvényében mind a községekben, mind a városokban tapasztalható munkanélküliség csökkent. A községek első negyedéves munkanélküliségi mutatója 13 %-ról 12 %-ra, 2010 második negyedéves indexe 9,19 %-ról 8,34 %-ra csökkent. A harmadik negyedéves mutató a 2009 évi 9,11 %-ról 2012 harmadik negyedévére 7,22 %-ra mérséklődött, míg a negyedik negyedéves érték a 2009-es 11,2 %-ról 8,86 %-ra változott. A városok esetében mért rátaérték csökkenés hasonlóan lassú első negyedévének rátája 0,8 %-pontos mérséklődést mutat 2013 azonos időszakában. A 2009 harmadik negyedévében tapasztalt 6,23 %-os munkanélküliség 2012 azonos időszakában 4,87 %. A második és a negyedik negyedév adata hasonlóan lassú ütemű javulást mutat második negyedévében a térség városainak relatív munkanélküliségi rátája 6,5 % volt, ez 2013 második negyedévében 6,01 % negyedik negyedévének városi munkanélküliségi rátája alig marad el a 8 %-tól, 2012 azonos időszakában 6,55 %-os értéken állt meg. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén hosszú időtáv megfigyelései alapján a munkanélküliek abszolút többsége, átlagosan mintegy %-a nő. 15. ábra Regisztrált munkanélküliek nemek szerinti arányának alakulása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton parti és partközeli, illetve háttértelepülésein ,42 55,9 54,62 55,1 55,72 54,02 51,86 52,81 52,72 52,51 53,26 51,88 51,9 50,3 49,7 52,81 53,75 53,29 51,94 48,14 50,3 50,97 50,31 47,19 47,28 47,49 48,1250,36 51,1 52,9 44,58 45,38 45,98 46,74 49,64 47,1 47,19 48,06 48,9 44,1 44,9 49,7 46,25 46,71 49,03 49,69 48,1 44, BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér BKÜ/part BKÜ/háttér Adatok forrása: KSH TSTAR Férfi Nő A nők munkanélküliségi többlete évtizedes távlatban éves szinten jelentkező módon a Balaton parti és partközeli településeken magasabb, ezzel párhuzamban az üdülőkörzet háttértelepülésein keletkező éves munkanélküliség döntően a férfiakat érinti. Mindössze két év kivétel csak ez alól ben és 2004-ben adódott olyan helyzet, amikor a munkanélküliek körében a parti településeken több volt a munkanélküli férfi, mint a nő. A jelenség ma- 100

101 gyarázatához tartozik, hogy a térségben kibontakozó turizmusgazdaság jellemzően nyári időszakban vesz fel munkaerőt, amelyben a kereskedelem és vendéglátás, szálláshely szolgáltatás prioritást élvez, és ezeken a nemzetgazdasági ágazatokon belüli szakmacsoportok esetében igen jelentős a nők reprezentációja. Ezzel együtt mivel az idegenforgalom jelentősen a partközeli településekre koncentrált, éves szinten már kevesebb munkaerő-kapacitásra van szükség, ami pedig a nők férfiakhoz képest számított magasabb munkanélküliségi arányában ölt testet. A térségben regisztrált munkanélküliek nagy többsége fizikai munkakörben keres állást, ezek aránya az utolsó rendelkezésre álló, 2011-es éves adat szerint 82,9 %. A munkanélküliek kevéssel több, mint hatodát alkották ebben az évben a szellemi foglalkozású álláskeresők. Mind a Balaton parti és partközeli, mind a háttértelepülések esetében igen nagy többségben voltak a fizikai foglalkozású, vagy fizikai munkakörben állást keresők, ezzel párhuzamban a szellemi foglalkozású munkanélküliek a Balaton parti és partközeli településeken alkottak többséget (65,2 %), míg a fizikai munkakörben elhelyezkedni igyekvők gyakorisága a háttértelepülésekre súlyozódik (57,7 %). 5. sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek 2011 évi megoszlása szellemi és fizikai foglalkozások szerint Balaton part háttértelepülések metszete alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Balaton parti és partközeli települések Balaton háttértelepülések Foglalkozás összesen Adatok forrása: KSH TSTAR Szellemi ,1 65, ,1 34, ,1 100,0 Fizikai ,9 42, ,9 57, ,9 100,0 Területiség öszszesen ,0 46, ,0 53, ,0 100,0 A regisztrált munkanélküliek 2011-es évi iskolai végzettség szerinti megoszlása alapján a munkanélküliek relatív többsége, 31,36 %-a alapfokú, 8 általános iskolai végzettséggel, 31,17 % szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezett. A két csoport együtt a munkanélküliek 62,53 %- át alkotta. 101

102 6. sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek 2011 évi megoszlása iskolai végzettség és Balaton part háttértelepülések metszete szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Iskolai végzettség szerkezet Be nem fejezett 8 osztály Befejezett 8 általános Szakiskola Szakmunkás Szakközépiskola, technikum, gimnázium Főiskola (BSc) Egyetem (MSc) BKÜ összesen Adatok forrása: KSH TSTAR Balaton parti és partközeli települések ,5 1, ,1 22, ,0 2, ,6 31, ,4 33, ,5 5, ,6 2, ,2 100,0 Balaton háttértelepülések ,5 7, ,9 39, ,0 1, ,4 30, ,6 17, ,5 2, ,4 0, ,8 100,0 Iskolai végzettség összesen ,0 5, ,0 31, ,0 2, ,0 31, ,0 24, ,0 3, ,0 1, ,0 100, során a térségben regisztrált összes munkanélküli negyede, 24,83 %-a rendelkezett középfokú, szakközépiskolai, gimnáziumi érettségivel, illetve technikummal. Az alapfokú iskolai végzettséget meg nem szerzett munkanélküliek aránya az összes munkanélküli csoportjában 5 % körül alakult, ez nagyjából minden huszadik munkanélkülit jelenti. A gyakoriság rangsort a főiskolai (BSc) végzettségűek folytatják, arányuk a munkanélkülieken belül 3,93 %. A szakiskolai végzettségű munkakeresők aránya 2011-ben 2,17 %. A térségben legkevesebben egyetemi végzettséggel kerestek állást, arányuk az összes munkanélküli 1,53 %-a, ez minden 65-ik munkakeresőnek felel meg a Balaton térségében. Iskolai végzettség típusok szerint az alapfokú, illetve az alapfokú végzettséggel sem rendelkező munkanélküliek masszív többsége az üdülőkörzet háttértelepülésein élt, de az üdülőkörzet háttértelepülésein azonosítottuk az állást kereső szakmunkások abszolút többségét is. A Balaton parti és partközeli településeken szakiskolai végzettséggel rendelkezők, a középfokú, szakközépiskolai, gimnáziumi érettségivel, technikum végzettséggel bírók, illetve a felsőfokú végzettségűek alkották a többséget. A parti és a partközeli települések munkanélküli népességének egy-egy harmada szakközépiskolai, gimnáziumi érettségivel, technikummal, illetve szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezett, több mint ötödének általános iskolai végzettsége volt. A háttér településeken élő munkanélküliek relatív többsége, közel kétötöde 8 általános iskolai végzettségű, több mint 30 %-a szakmunkás, és legalább minden hatodik szakkö- 102

103 zépiskolai, gimnáziumi érettségivel, technikummal keresett állást. A Balaton háttértelepülésein a legkevesebben egyetemi végzettséggel kerestek állást, ami nem jelenti azt, hogy ebben a térségben olyan bő lenne a kínálat egyetemi végzettséget kínáló munkahelyek tárgyában, mint inkább azt, hogy megfelelő munkahelyek hiányában eleve alacsony mértékben reprezentálódik a magasan képzett társadalmi réteg. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Járási Hivatalainak Munkaügyi Kirendeltségeitől kért és kapott adatok szerint 2013 márciusában érettségizett és 707 felsőfokú, diplomás munkanélkülit regisztráltak a munkaügyi szervezetek. 7. sz. táblázat Érettségizett és felsőfokú képzettségű munkanélküliek a BKÜ-ben járásonként ( ) JÁRÁS REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLI ÉRETTSÉGIZETT DIPLOMÁS FŐ % FŐ % Balatonfüred Tapolca Fonyód Tab Marcali Siófok Keszthely Balatonalmádi Összesen Forrás:Járási hivatalok Munkaügyi Kirendeltségeinek adatai alapján BIFÜ N.Kft. Településtípusok különbségei alapján elmondható, hogy az érettségivel nem rendelkező álláskeresők zömét az üdülőkörzet községeiben, míg az érettségivel és diplomával rendelkezők többségét a térség városaiban lehet megtalálni. A pályakezdő fiatalok munkanélküliségi rátája évtizedes viszonylat alapján 2002 és 2006 között növekvő, ban csökkenő mértékű volt, az azonos életkorúakhoz képest 10 % alatt maradt ban a 25 éves és annál fiatalabb munkanélküliek száma 2206 fő, ez a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben regisztrált összes munkanélküli 15,4 %-át jelenti ben 2774 főre növekedett a pályakezdő munkanélküliek száma, ezzel együtt a munkanélküliek tömegében elfoglalt arányuk 12,9 %-ra csökkent. Ebben az évben legnagyobb mértékben a és az év közöttiek munkanélkülisége növekedett (2489 fő) és 2011-ben (2287 fő) folyamatosan csökkent a legfiatalabb munkanélküliek száma, viszont a munkanélküliek között elfoglalt arányuk növekedett, 2010-ben 14,9 %, 2011-ben 15,7 %-ra. Ennek az az oka, hogy a korábban sokkal nagyobb mértékben érintett fiatal életkorú munkanélküliek száma, részben nyilván a közmunkaprogramok, esetleg elköltözések hatására, jelentősen csökkent. A tartós munkanélküliség (180 napon, illetve 365 napon túli munka nélkül töltött időszak) metszetében kimutatható, hogy az üdülőkörzet háttértelepüléseinek aktív korú lakossága kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a parttal rendelkező települések azonos korú népessége ben az üdülőkörzet 127 nem parti és partközeli településén összesen 7816-an voltak 103

104 hosszabb-rövidebb ideig állás nélkül. Ebből fő (43,4 %) volt legalább 180 napon át, fő (21,5 %) egész éven át munkanélküli. A Balaton parti és partközeli településeken a legalább 180 napon át munkanélküliek aránya az összes partközeli településen élő munkanélküli 36,1 %-a. Az egész éven át munka nélkül maradtak aránya a parti településeken élő összes munkanélküli 18,1 % volt 2011-ben. A megfigyelt eredmények magyarázata többek között az üdülőkörzet idegenforgalmi szezonalitásainak munkanélküliségben és foglalkoztatásban megmutatkozó volumenváltozásaira vezethető vissza. A gyógy- és termálfürdővel rendelkező településeken és szűkebb körzetükben az idegenforgalmi szezonalitás hatása kisebb. A szezonális foglalkoztatók főleg a fiatalabb korosztályokat, a rugalmas, a változó körülményekhez és munkarendekhez jobban igazodni tudó munkavállalókat keresik. A német, angol nyelvtudás, a helyben vagy közelben lakás előny. Szezonban is kevésbé keresettek a gyakorlatlanok, az idősebbek, a távolabbi településről ingázók, a szociálisan nehezen beilleszkedők, a cigány/roma etnikumhoz tartozók. A munkanélküliségi adatoktól eltérően átfogó és teljes foglalkoztatottság szerkezeti kép a népszámlálások során mérhető ben az aktív keresők, foglalkoztatottak aránya 45,5 %-a volt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 164 településének lakónépességéhez képest, ez a nagyságrend a 2001-es népszámlálás időpontjára azonos területi metszet szerint 36,5 %-ra csökkent. 16. ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (Népszámlálási adatok alapján 2001;2011) ,5 39, ,17 32, , , ,81 5,48 0 Foglalkoztatottak aránya a lakónépességhez képest Munkanélküliek aránya a lakónépességhez képest Inaktív keresők aránya a lakónépességhez képest Eltartottak aránya a lakónépességhez képest Adatok forrása: KSH Népszámlálás Népszámlálás 2001 BKÜ Népszámlálás 2011 BKÜ 104

105 A 2011 évi népszámlálás időpontjában az üdülőkörzet 179 településén keresőtevékenységet folytató népesség aránya a lakónépességhez képest 39,48 % volt. A foglalkoztatottak arányának 2001 évi adatokhoz képest tapasztalt növekedése az inaktív keresők és az eltartottak arányának csökkenésével társul. A 2011-es népszámlálás időpontjában az inaktív keresők aránya közel 1 százalékponttal, az eltartottak aránya 3,7százalékponttal kisebb, mint a 2001-ben. Az eltartottak arányának csökkenése többek között a fiatal, 0-14 év közötti népesség folyamatos és jelentős mérséklődésére vezethető vissza, miközben a térségben fokozott elöregedési hatások érvényesülnek. A népszámlálás alkalmával magukat munkanélkülinek vallók aránya a lakónépességhez képest 5,48 % volt az adatfelvétel időpontjában, ez 1,67 százalékponttal magasabb érték, mint 2001-ben. Szubrégiós összehasonlításban vizsgálva az eredményeket a foglalkoztatottak aránya az üdülőkörzet Veszprém és Zala megyei területén magasabb, mint a régiós átlag, Somogyban alacsonyabb. Ezzel párhuzamban a magukat munkanélkülinek vallók aránya Somogyban haladja meg az üdülőkörzet átlagát, a térség Veszprém és Zala megyei területrészén elmarad attól. 17. ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szubrégiói szerint (Népszámlálás 2011) ,83 39,86 39,48 38, ,15 31,3631,55 32, ,63 22,5422,68 22, ,03 5,14 4,92 5,48 0 Foglalkoztatottak aránya a lakónépességhez képest Munkanélküliek aránya a lakónépességhez képest Inaktív keresők aránya a lakónépességhez Eltartottak aránya a lakónépességhez képest Somogy Veszprém Zala BKÜ összesen Adatok forrása: KSH Népszámlálás 105

106 Szubrégiós összehasonlításban vizsgálva az eredményeket a foglalkoztatottak aránya az üdülőkörzet Veszprém és Zala megyei területén magasabb, mint a régiós átlag, Somogyban alacsonyabb. Ezzel párhuzamban a magukat munkanélkülinek vallók aránya Somogyban haladja meg az üdülőkörzet átlagát, a térség Veszprém és Zala megyei területrészén elmarad attól. 18. ábra Foglalkoztatottsági helyzetkép alakulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szubrégiói szerint (Népszámlálás 2011) ,83 39,86 39,48 38, ,15 31,3631,55 32, ,63 22,5422,68 22, ,03 5,14 4,92 5,48 0 Foglalkoztatottak aránya a lakónépességhez képest Munkanélküliek aránya a lakónépességhez képest Inaktív keresők aránya a lakónépességhez Eltartottak aránya a lakónépességhez képest Somogy Veszprém Zala BKÜ összesen Adatok forrása: KSH Népszámlálás Az eltartottak aránya a BKÜ Zala megyeit területrészen magasabb az üdülőkörzet egészében mérteknél. Ez várható eredmény annak fényében, hogy az egész térségen belül a zalai területrész lakosságának népességöregedése a legmarkánsabb. Az inaktív keresők aránya a Balaton déli területrészén, Somogyban magasabb az üdülőkörzet átlagánál, a térség zalai és Veszprém megyei területének átlaga a régiós érték alatt marad. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai összességében azt mutatják, hogy a látványos szezonális ingadozásokat mutató foglalkoztatási-munkanélküliségi területeken az átlagosnál magasabb a hivatalos statisztikákban nem megjelenő "fekete", illetve "szürke" foglalkoztatás. A fekete, illetve szürke munkavállalók egy része külföldi (többnyire romániai, vagy ukrán állampolgárságú magyar), nem üdülőkörzeti lakos. Az ily módon foglalkoztatók köre nehezen körvonalazható, de jellemzőbb módon a kisebb vállalkozások, kistermelők, kiskereskedők, vendéglátók, magánszemélyek közül kerül ki. Az 106

107 üdülőkörzetben szezonálisan, ideiglenes működési és telephely engedéllyel rendelkező mikro-, és kisvállalkozások alig alkalmaznak helyi munkaerőt, a jellemzőbb megoldás inkább az, hogy működési székhelyük szerinti településről származó munkaerővel oldják meg munkakapacitás szükségleteiket. 63 A külföldi ingatlantulajdonosok körét vizsgáló korábbi kutatások eredményei szerint 64 a térségben időszakosan, adott esetben huzamosabb időn át állandóan itt élő külföldi állampolgárok mintegy tizenkétezer helyi lakost alkalmaztak a tulajdonukban lévő ingatlan körüli munkák elvégzésére, ezen belül alapvetően gondnoki, kertészeti, kisebb mezőgazdasági munkákat, gyomnövény mentesítést érthetünk. Az e forrásokból származó éves adózatlan jövedelem mértéke a vizsgálat adatfelvételének évében (2002) megközelítőleg 5-6 Milliárd Ft-ot tett ki a Balaton térségében Jövedelmi viszonyok A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet jövedelmi viszonyait vizsgálva a régióra jellemző egyedi tulajdonságokkal lehet találkozni, amelyek az alábbiak szerint határozhatók meg: a tó közelsége, amely több vállalkozási és munkahely lehetőséget jelent, valamint a magánszálláshely értékesítés, és ezzel az eltitkolható jövedelmek potenciális lehetősége is nagyobb, a település mérete, a nagyobb településeken, a jobb infrastrukturális feltételek, valamint a jelentősebb turista forgalom miatt nagyobb a lehetőség a vállalkozásokra, és az elérhető jövedelmekre. A 2011-es évi egy állandó lakosra jutó adóköteles jövedelem a régióban 651 ezer forint, 118 ezer forinttal kevesebb, mint országosan, és 293 ezer forinttal több, mint 2001-ben. A személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmek (legális jövedelem), az állandó lakosok viszonylatában, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó településeken élők esetében magasabb, mint az üdülőkörzetet alkotó Somogy megyében, viszont alacsonyabb, mint Veszprém és Zala megyékben. Megfigyelhető, hogy az északi parton a jövedelmek meghaladják a déli parton élők jövedelmét, ami a somogyi háttértelepüléseken élők nagy arányú munkanélküliségének és az ott elérhető alacsonyabb kereseteknek tulajdonítható. Az egy főre eső adózott jövedelem az országos vidéki átlaghoz képest 2000-ben csupán 88%-, 2011-ben pedig 92%-os volt. 65 A turizmusnak illetve a magánszálláshely értékesítésnek tulajdonítható, hogy ebben a régióban viszont jelentős mennyiségű szürke gazdaságban megtermelt jövedelmekről lehet beszélni, amelynek számszerűsítése nehezen megoldható, de mindenképpen következtetni le- 63 Dombi Gábor: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások üdülőkörzeten belüli érdekeltségei és működésük szezonális jellemzői, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség, Csite A.- Kovács E.- Oláh M.: A külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének gazdasági és társadalmi hatása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, transznacionális áramlások, és együttélési modellek a Balaton régióban, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht Forrás: TeIR, T-STAR. 107

108 het rá egyéb mutatókból. Ilyen mutatók például az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, ami a Balatonnál a megyék sorában 2000-ben (271) és 2011-ben (344) is az országos átlagot (232, illetve 299) jóval meghaladó, 2011-ben Pest megyével együtt az első helyen áll. 8. sz. táblázat 1000 lakosra jutó személygépkocsi az ország megyéiben és a BKÜ-ben Terület 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Országos átlag Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Forrás: KSH T-SRAR Az átlagosnál magasabb jövedelmi viszonyokat tükrözi a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben épített lakások száma is, ami egyúttal a térség területi státuszértékének kiemeltsége mellett is érvel azzal együtt, hogy 2008-as bővüléssel már 179 település alkotja. A térség a legmagasabb induló értékkel rendelkezik, amely 2011-ben felére esik vissza, de az országos átlagnak még így is csaknem kétszerese. 108

109 9. sz. táblázat 1000 lakosra jutó épített lakás az ország megyéiben és a BKÜ-ben 1000 lakosra jutó épített lakások száma Terület Bács-Kiskun megye 1,89 2,56 1,79 0,97 Baranya megye 1,78 3,21 2,37 0,98 Békés megye 1,41 1,81 1,75 0,53 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,25 1,80 1,49 0,39 Csongrád megye 1,37 3,08 2,98 1,19 Fejér megye 1,61 2,51 2,67 1,03 Győr-Moson-Sopron megye 2,93 4,60 3,87 1,80 Hajdú-Bihar megye 2,42 4,45 3,89 1,09 Heves megye 1,51 3,31 1,86 0,61 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1,57 2,30 2,76 0,54 Komárom-Esztergom megye 1,36 2,15 2,23 0,76 Nógrád megye 1,30 1,42 1,27 0,51 Pest megye 4,28 5,98 6,92 2,70 Somogy megye 1,91 3,24 2,20 0,97 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2,75 4,03 2,76 0,60 Tolna megye 1,90 1,93 1,69 0,52 Vas megye 2,25 3,95 3,40 0,91 Veszprém megye 1,96 3,09 2,54 1,66 Zala megye 2,51 4,54 4,37 0,72 Országos átlag 2,12 4,08 3,60 1,27 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 4,11 5,56 4,89 2,21 Forrás:KSH T-SRAR A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egy főre eső jövedelmének alakulása sajátos pályát írt le a rendszerváltás után. Az országos viszonylatban meghatározó ágazatokban a többi térséghez képest a válságidőszak itt rövidebb ideig tartott és a visszaesés kisebb mértékű volt a nehézipari ágazatok csekély arányának és a magasabb vállalkozási aktivitásnak köszönhetően, viszont végig jelentős mértékben éreztette hatását az a körülmény, hogy az átalakuló turisztikai piac elvárásaira a hagyományos balatoni kínálat már nem megfelelő. Egyes ágazatok (pl. építőipar a külföldi állampolgárok rendszerváltozást követő régióbeli ingatlanvásárlásai, az ezzel járó építési, átépítési és felújítási munkák által megtestesített piac révén) átmenetileg kedvező helyzetbe kerültek bár, ezek viszont nem voltak képesek kompenzálni más ágazatok viszonylagos sikertelenségét. 109

110 19. ábra A megyék egy főre jutó adóköteles jövedelme (országos átlag = 100 %), Forrás: TeIR, NAV,2013 Az 1990-es évtized első harmadára egyre nagyobb lett a különbség a legjobb és legrosszabb helyzetben lévő megyék között. Magasan kiemelkedik a többi közül Pest megye től megfigyelhető, hogy a legdinamikusabban Fejér megye fejlődik, őt szorosan követi Győr- Moson-Sopron és Vas megye is. E három megye 2005-ig meg is előzi Pest megyét a rangsorban, és az országos átlagot meghaladó fejlettséget mutatnak. A 2005-ös mélypont után azonban ismét központi megyénk fejlődik a leggyorsabban, 2011-ben itt az egy főre eső adóköteles jövedelem az országos átlag 114%-a. Az országos átlagot meghaladó értékkel rendelkezik Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Vas megye. A 2000-es évektől dinamikus fejlődést mutató Veszprém megye értékeinél a válság éveiben visszaesést tapasztalhatunk, és 2011-ig még nem indult újra növekedésnek. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődési pályája viszont a szegényebb, lemaradó régiók pályájával rokonítható inkább, de ezekhez képest a legjobb pozícióban van a 90-es évek eleje óta. A 2000-es évektől megfigyelhető egy növekedési tendencia az egy főre jutó adóköteles jövedelmek tekintetében, ám ez a es válság hatására visszaesett, 2011-ig az országos átlag 85%-át érte el. A Balaton régió a megyék jövedelmi rangsorában is veszített versenyképességéből ben az egy főre jutó személyi jövedelemadó alá eső összeg Magyarországon Ft volt. 66 A megegyező tartalmú adat a BKÜ esetében ennél jóval kevesebb, Ft (85 %). 66 APEH Személyi jövedelemadó adatok, TeIR. 110

111 10. sz. táblázat Az egy főre jutó adóköteles jövedelem megyei rangsorai, 2000, 2005, 2008, Terület országos átlag=100% rangszám országos átlag=100% rangszám országos átlag=100% rangszám országos átlag=100% rangszám Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod- Abaúj- Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr- Moson- Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász- Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs- Szatmár- Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Forrás: TeIR NAV alapján,

112 Míg az Üdülőkörzet 2005-ben még 164 településsel, 2008-ban pedig már 179 településsel a megyei rangsor 13. helyén állt, addig 2011-ben visszakerült a 12. helyre. Emellett azonban ki kell emelnünk, hogy az Üdülőkörzetet alkotó Somogy megye a rangsorban utolsó előtti, azonban Veszprém és Zala megyék a 7-8. helyen állnak. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a megyék rangsorában tehát megőrizte pozícióját a középmezőnyben, viszont ezen belül annak éléről mára a sor végére került. Az utóbbi 15 évben megfigyelhető negatív elmozdulás tendenciaszerű, amelynek okait a térség turizmusgazdaság hanyatlására visszavezethető GDP-termelő képesség-romlásában adható meg Településszerkezet A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a 2008.évi LVII. törvény alapján 179 saját önkormányzatisággal bíró település található. A törvény értelmében 2008 előtt 164 települést számláló BKÜ 15 új Ádánd, Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Nagyberény, Nyim, Som, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakomár, Zalaszentmárton és Zalaújlak településsel bővül. Közülük négy Somogy megyében található, illetve 11 település Zala megyéhez tartozik, jogállásuk szerint községek. A 179 településből rendelkezik városi ranggal, utolsóként Balatonkenese kapta meg a címet 2009-ben. A településhálózat jellegzetességei szempontjából nem egységes a térség. Az egyöntetűséget egyedül a túlnyomórészt rurális jelleg adja, bár vannak olyan térségek is, ahol noha falvak vannak többségben, és a települések is községi jogállással bírnak, a térség jellege inkább városi, kisvárosi környezetre hasonlít. A BKÜ ezen részei elsősorban az üdülő-rekreációs jelleggel jobban felruházott part menti települési övezetek. Ebben a települési környezetben a déli parton (Balatonföldvártól, Fonyódig, Lengyeltótit is érintve) található városhalmaz a régióban máshol nem figyelhető meg ilyen koncentrációban. Balaton parttal összesen 44 település rendelkezik. Az üdülőkörzet településein az összlakosság száma a 2011-es népszámlálás alapján fő. A népesség 53%-a városokban, kb. 3%-a nagyközségben és közel 44%-a községben él. A népsűrűség 69 fő/km 2, és ha a városi sűrűsödési gócoktól eltekintünk, akkor a falusias területek népsűrűsége már csak 47 fő/km 2. A part mentén elhelyezkedő községek átlagos lakosságszáma magasabb (1296 fő), mint a háttértelepülések községeinek (658 fő). Ebből következően megállapítható, hogy a part mentén magasabb a népességkoncentráció, mint a háttér területeken. A települések népesség száma azonban szezonálisan változik, többszörösére duzzadhat a nyári hónapok alatt a belföldi és külföldi turisták itt töltött nyaralása során. Ha az üdülőingatlanokat megközelítőleg ezer is figyelembe vesszük a népesség számának meghatározásakor, akkor az Üdülőkörzet népessége akár 280 ezer fővel is növekedhet, így meghaladva a fél milliós népességszámot. Az üdülőkörzet települései közül a legtöbb, 72 a BKÜ veszprémi alrégiójában található, 69 település Somogyban, 38 Zalában található. A kistérségek közül a legnagyobb település sűrűséget Tapolca környékén lehet tapasztalni, itt 31 település helyezkedik el, ezt követi Balaton ben érvényes népszavazással a helyi lakosság döntése alapján a évi önkormányzati választás napjától, Balatonakarattya Balatonkenesétől különválva önálló település lesz, így a BKÜ települések száma 180-ra bővül. 112

113 füred és környéke. Mindkét térségről elmondható, hogy aprófalvas szerkezetű, és noha két 10 ezer lakos feletti város is található e kistérségekben, a községek átlagos lakosságszáma itt a legalacsonyabb. Az előbb említett két északi parti kistérséghez hasonló településszerkezettel bír a Marcali, Lengyeltóti és Tab környéke: itt is viszonylag több a község, és ezek átlagos lélekszáma is alacsony. 7. sz. térkép Városi jogállású települések a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben A 18 városból 13 a part mentén Keszthely (1954), Siófok (1968), Balatonfüred (1971), Boglárlelle (1986, különválásuk 1991), Balatonalmádi (1989), Fonyód (1989), Balatonföldvár (1992), Hévíz (1992), Balatonfűzfő (2000), Badacsonytomaj (2004), Zamárdi (2008), Balatonkenese (2009) található, csak Lengyeltóti (1992), Marcali (1977), Tab (1989), Tapolca (1966) és Zalakaros (1997) fekszik a parttól távolabb. A legnépesebb település fős lakónépességével Siófok, a legkevesebben pedig Óbudaváron laknak, itt 49 fő él ben 82 olyan község volt a térségben, amely 500 fő alatti lakosságszámmal rendelkezik, ezekből 9 település lélekszáma nem éri el a 100 főt sem. 500 és 999 fő közötti adatokat láthatunk 34 esetben, 1000 és 1999 fő közöttit pedig 38 község esetében. A 2000 és 4999 közötti népességgel rendelkező 17 település közül 9, az 5000 főnél népesebbek 5000 és 9999 fő közötti lélekszámmal 3 (Balatonlelle, Balatonboglár, Balatonalmádi), és fő közöttivel 2 (Marcali, Balatonfüred) rendelkezik, fő feletti népességű pedig 3 település (Tapolca, Keszthely, Siófok) közül pedig mindegyik városi ranggal bír. 113

114 A régió 179 települése közül 30-ban 200 főnél kevesebben laknak. Ezeken a településeken összesen 3824 fő élt a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Az egész üdülőkörzet legkisebb települése a már említett, Balaton-felvidéken található Óbudavár 49 lakossal, és hozzá hasonló Zalaszentmárton 58 lakossal. Az aprófalvas jelleg leginkább a Balaton-felvidékre jellemző, ezt nem csak az bizonyítja, hogy a legkisebb települések itt találhatóak, hanem az is, hogy az iménti 200 lakos alatti településből 16 található a veszprémi alrégióban (Balatonhenye, Balatonrendes, Barnag, Hegyesd, Kékkút, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Pula, Salföld, Szentbékkálla, Szentjakabfa, Tagyon, Monoszló, Vigántpetend és Vöröstó) míg Zalában 7 (Gétye, Vindornyafok, Vindornyalak, Vállus, Zalamerenye, Zalaszentmárton, Zalaújlak), Somogyban pedig szintén 7 (Főnyed, Kisberény, Lulla, Sérsekszőlős, Teleki, Tikos, Visz). Az üdülőkörzet legkisebb települései általában háttértelepülések. Kivételt jelent Örvényes és Balatonrendes, amelyek közigazgatási határa érintkezik a Balatonnal. Az amúgy is kevés településsel rendelkező parttól számított 1-2 km-es sávban nem található aprófalu, 3-4 km-re is csak egy (Salföld). E jelenség a vízszint szabályozás előtti időszak szélsőséges értékek közt ingadozó vízszintjén túl azzal magyarázható, hogy a BKÜ népessége többségének munkamegosztásban hagyományosan (turizmusgazdaság megjelenése előtt) elfoglalt helye inkább kötötte a mezőgazdasághoz, erdőműveléshez, mint a tóhoz. A helyi agrárnépesség hétköznapi feladata ebből a sávból volt racionálisan a legkönnyebben elérhető, e települések súlypontjai csak az első sorban a tóhoz kapcsolódó idegenforgalommal tolódtak át valamelyest a part irányába. A parttól távolodva egyre több aprófalut lehet felfedezni, az 5-20 km-es sávban már 22 aprófalu található. A régió lakos közötti településein összesen fő él, ami a térség összlakosságának az 5,5%-át teszi ki. Az összesen 52, még mindig kicsinek számító lakos közötti települések többsége (23) szintén az északi parton található, Somogyban 20, Zalában pedig 9 ilyen település található. E települések közül a két legkisebb Balatoncsicsó és Szegerdő fővel, a legnagyobb pedig Sávoly 495 állandó lakossal. A járások közül a tapolcai és a Balatonfüred környéki térségben (11, illetve 9) van a legtöbb ilyen település, illetve délen Marcali környékén (7). A fő közötti lakosságszámmal rendelkező településekre inkább a háttértelepülés jelleg a jellemző, de közülük 6 (Ábrahámhegy, Aszófő, Balatonőszöd, Balatonszepezd, Balatonudvari, Paloznak) viszont közvetlenül a part mentén található. Az fő lakos közötti településekből 34 található a BKÜ-ben. Ezeken a településeken összesen fő él, ami a BKÜ népességének a 9,7%-át teszi ki. Ezek a települések már nem az északi partra, hanem a nyugati medencében, valamint délen koncentrálódnak. Járási viszonylatban közülük 7 Tapolca, Keszthely és Marcali környékén 6-4, Siófok környékén további 5 található. E települések ötöde már parti település (Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonmáriafürdő, Kővágóörs, Szántód, Szigliget, Zánka) lakosságszám közötti településből összesen 55 található a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Az összlakosság több mint 41%-a (ez jelenti a legnagyobb részarányt) él ilyen nagyságú településeken, amely szám szerint állandó lakost jelent. Ebben a kategóriában a legkisebb település Balatonederics 1020 lakossal, a legnagyobb pedig Fonyód (4793). 114

115 Eddig csak községekről volt szó, de a régió 18 városa közül ebbe a lakosságszám kategóriába sorolható. E települések közül 25 található Somogyban, 17 a veszprémi alrégióban és 13 a zalaiban. A Keszthely-Hévízi mikrotérségben van 10 ilyen település, majd a Fonyódi járásban 9 található. A települések Balatonhoz mért elhelyezkedése ismét a háttértelepülések fölényét mutatja ebben a nagyság kategóriában is, de 23 település (ebből 6 város) a parton van lakos között mindössze 2 település van, ahol ember él: Balatonalmádi, Balatonboglár: mindegyik város a parton található lakos feletti településből pedig összesen 5 található a BKÜ-ben. A három parti város közül Siófok a legnagyobb, ezt Keszthely (20 619), és Balatonfüred követi a sorban (12 979), valamint a parttól km-es sávban található Marcali (11 736), és Tapolca (15 998). 8. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek állandó népessége, 2011 Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 A térségben valódi nagyváros tehát nem található. E körülménynek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. Az előbbiek között lehet említeni azt, hogy a nagyobb települések is emberi léptékűek, az utóbbiak között pedig a térség alacsony fokú lobbi-erejét lehet kiemelni. 68 Badacsonytomaj, Balatonföldvár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Fonyód, Hévíz, Lengyeltóti, Tab, Zalakaros, Zamárdi. 115

116 11. sz. táblázat A BKÜ településeinek adatai lakosságszám-kategóriák alapján Átlag lakosságszá m Települések száma Minimum lakosságszám Maximum lakosságszám Lakosok száma öszszesen % az öszszesből > , , , , , , , , , , < 17273, ,2 Összes település 1451, Forrás: KSH Népszámlálás 2011, TeIR A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településszerkezetének analízise tehát azt mutatja, hogy három töréspont mentén lehet vizsgálni a térséget alkotó településeket. Az egyik töréspont a tótól, azaz az üdülőkörzet legfontosabb turisztikai vonzerejét jelentő Balaton-parttól való távolság, míg a másik az itt található települések mérete. Az utóbbi évek átfogó tematikájú vizsgálatai derítettek fényt arra, hogy ezen két eddig ismert törésvonalon túl a térséget csaknem minden releváns mutató mentén mérhető jelentős foltszerű mikro-regionális különbségek is jellemzik. Ezekből az összehasonlításokból általában a marcali-, fonyódi járás kerül ki kedvezőtlenül, és Siófok, valamint Keszthely és Hévíz, illetve Balatonfüred környéke kedvezően Területlehatárolás Egy térség hatékony fejlesztéséhez és működtetéséhez a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök, vagy azok hatékony felhasználását meghatározó fejlesztési tervdokumentumok megléte korántsem kielégítő feltétel. Minden feladat megvalósításához aktív, megfelelő kompetenciákkal rendelkező, és szervezetten működő szereplők kellenek, amelyek a felmerülő érdekeket és értékeket képviselik, a döntésekhez, működéshez szükséges tudást, képességeket hordozzák. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint bizonyos célok érdekében egységesen fejlesztendő terület, azaz funkcionális régió számára a szervezetrendszer megfelelő kialakítása különösen fontos. A funkcionális régió szervezetrendszerének az aktuális fejlesztési térségek szervezeti rendszeréhez oly módon kell illeszkednie, hogy az egymással való versengés, a párhuzamok kialakítása helyett a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet sajátos, egyedi funkcióit érvényesítő, az abban rejlő közös érdekeket felismert formában a fejlesztési feladatok leghatékonyabb ellátását szolgálja. A térség feladatait ellátó intézményrendszer minőségének kiemelkedő felelőssége van abban is, hogy az európai uniós és hazai fejlesztési források eredményesen az aktuális fejlesztési térségekkel stratégiai együttműködésben lehívhatóak legyenek, és hatékonyan kerüljenek felhasználásra. Ezeknek a szempontoknak a térség területi anomáliái miatt is nehéz megfelelni. 116

117 9. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi bővülése Adatforrás: évi LVII. törvény A BKÜ területi lehatárolásáról a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításairól szóló évi CXII. törvény, majd ezt követően évi LVII. törvény intézkedik a jogszabály mellékletében felsorolt kezdetben 164 település, 2008-tól pedig 179 kapcsán. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól és működéséről szóló 28/1998. IKIM rendelet október 22-én hatályos állapota viszont csupán 156 olyan települést sorol fel, amely a 2010-ig működő Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság (BRIB) működési területeként definiált turisztikai régió része. 23 olyan település van (Somogyból: Ádánd, Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, Nagyberény, Nyim, Sérsekszőlős, Som, Somogymeggyes, Tab, Torvaj, Zala, valamint Zala megyéből: Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Vindornyaszőlős, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakomár, Zalaszentmárton, Zalaújlak), amely a BKÜ-ben található, ellenben hiányzik a turisztikai régióból, viszont Nemesvámos az utóbbi része, míg az a BKÜ-ben nem található. A ma 179 településből álló Balaton Kiemelt Üdülőkörzet lehatárolása sok szempontból esetleges. Sem természeti, sem pedig mesterséges határokhoz nem igazodik, és a szigorúan vett turisztikai szempontok sem követhetők figyelemmel maradéktalanul. A BKÜ te- 117

118 rülete nem követi sem a Balaton vízgyűjtőjének területét, sem a korábbi 18 önkéntes önkormányzati szövetség területét, sem a tóval érintkező, kistérségek (jelenleg NUTS-4), illetve a január elsejétől létrejövő járások határait, de a vidékfejlesztési feladatokat ellátó LEADER szervezetek területi határait sem. Ma a BKÜ része a tótól 33 km-re levő Galambok, a 22 km-re fekvő Vindornyaszőlős, a 27 km-re fekvő ipari település, Tab, de nem része a víztől csupán 4 km-re található Királyszentistván, az 5 km-re levő Papkeszi, vagy éppen a jelentős turisztikai vonzerővel (római villagazdaság és romkert) rendelkező Nemesvámos (12 km), illetve akár a szintén ide sorolható egész enyingi kistérség (Fejér megye). Az üdülőkörzet fenntartható fejlesztése érdekében megkövetelhető területi tervezéshez, programozáshoz és monitoringhoz alapvetően szükségesek lennének a NUTS - kategóriákhoz illeszkedő területhatárok. 12. sz. táblázat A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő kistérségek településeinek megoszlása Megye Kistérség Összes település BKÜ település Nem BKÜ település Somogy Veszprém Zala Balatonföldvári Fonyódi Lengyeltóti Marcali Siófoki Tabi Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Tapolcai Veszprémi Hévízi Keszthelyi Nagykanizsai Pacsai Zalakarosi Zalaszentgróti Összesen Adatforrás: KSH, TeIR 118

119 10. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő statisztikai kistérségek Adatforrás: www. terport.hu A BKÜ területét érintő 17 kistérségből csak hat Balatonföldvári, Fonyódi, Siófoki, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Keszthelyi tartozik teljes területével az üdülőkörzetbe. A kistérségi, települési-társulási, de a települési szintű fejlesztési tervezés is akadályokba ütközik a többi 11 kistérség esetében, ahol a települések egy részére még az Országos Területrendezési Terv vonatkozik, másik részükre azonban már a Balaton törvény is. Nem nehéz tehát belátnunk, hogy ezeknél a fejlesztések már a tervezés szintjén is sokkal körültekintőbb odafigyelést igényelnek, hiszen merülhet fel olyan ötlet, mely a társulás területének egy részén még megengedett más részén viszont már nem. A Lengyeltóti (10 település) és a Tapolcai (33 település) kistérségből csak 2-2 olyan település van, amely nem tartozik az üdülőkörzetbe, így ezekben leginkább a Balaton törvény szabályozása érvényesül. Négy kistérségben teljesen vegyes a kép a területi hovatartozást érintően, ezek a Marcali, Tabi, Veszprémi és Zalakarosi kistérségek. A Pacsai (20 település) és a Zalakarosi (19 település) kistérségekből viszont csak 2-2 település helyezkedik el a BKÜ-ben. A legnagyobb kérdést azonban a fennmaradó további három kistérség településeinek területi megoszlása adja. Az Ajkai kistérség 12 településéből csak egyetlen Öcs, a Nagykanizsai kistérségből szintén egy település, Csapi található a Balaton térségében, így tervezését illetően Öcs és Csapi kistérségüknek többi területétől teljesen elkülönülnek. Ugyanígy fennáll az elhatároltság veszélye a Hévízi kistérség esetében is, ahol a nyolc településből csak egy Zalaköveskút nem tartozik a Balaton törvény területi hatálya alá. 119

120 E kérdés kapcsán megállapítható, hogy a BKÜ esetében a jelzett területi anomáliák KSH adatszolgáltatással kapcsolatos része továbbra is fennáll, amelynek következtében a BKÜ területpolitikai tényezői és menedzsmentjei jelentős mennyiségű feldolgozott információktól esnek el azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a KSH kiadványozási gyakorlatában szereplő adatsorokból, vagy lehetetlen, vagy pedig csupán jelentős élőmunka hozzáadásával lehetséges a régió fejlesztésének szempontjából releváns környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatok ezen információforrásból történő nyomon követése január 1-től a évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról értelmében a BKÜ területén 11 járás található, ezek az Ajkai-, Balatonalmádi-, Balatonfüredi-, Fonyódi-, Keszthelyi-, Marcali-, Nagykanizsai-, Siófoki-, Tabi-, Tapolcai- és Veszprémi járások. 11. sz. térkép A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő járások Adatforrás: A legtöbb esetben a járások határai is keresztezik az üdülőkörzet határát. A 11 járásból 2 Balatonfüredi járás és Siófoki járás található teljes területével a BKÜ-ben. A kistérségeknél már említett tervezési és fejlesztési nehézségeket okozó problémák a járások esetében is előkerülhetnek. Ezek 5 járás esetében a legszembetűnőbbek. Az Ajkai járás 11 településéből csak 1 Öcs település tartozik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez. A Balatonalmádi járás 11 településéből 2 (Királyszentistván, Papkeszi), a Fonyódi járás 21 településéből 2 (Pamuk, Somogyvámos), a Keszthelyi járás 30 településéből is 2 (Ligetfalva, Zalaköves- 120

121 kút), valamint a Tapolcai járás 33 településéből szintén 2 (Sáska, Zalahaláp) település az, amelyek nem tartoznak az üdülőkörzet területéhez. 12. sz. térkép LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területei a BKÜ-ben Adatforrás: A vidékfejlesztési források elosztására, a fejlesztések csoportosítására szolgáló 4 tengely közül a IV. a LEADER szervezetek Helyi Akciócsoportjain (HACS) keresztül valósulnak meg. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén jelenleg 9 HACS folytat fejlesztési tevékenységet. Ezek a következők: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület, Balatongyöngye Vidékfejlesztési Egyesület, Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Vidékünk a Jövőnk Szövetség, Zala Termálvölgye Egyesület és a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület. Ezek az akciócsoportok a BKÜ 179 településéből 176 települést érintenek, csak Balatonfüred, Keszthely és Siófok tízezer főt meghaladó népességszámukból adódóan nem jogosultak a LEADER Program keretében pályázatot benyújtani, illetve a III. és IV. tengely forrásait felhasználni. A BKÜ területi határai tehát képlékenyek, okkal feltételezhető, hogy a jövőben is módosulni fognak. A Fejér Megyei Önkormányzat feltételezhetően ilyen szándékkal vonta be területi tervezési feladatainak véleményezésébe a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökséget, 121

122 Veszprém város képviselő testülete pedig határozatba foglalta azon szándékát, hogy a város alkalomadtán a BKÜ-höz kíván csatlakozni Szervezet- és intézményrendszer Az intézményrendszert jellemző megosztottság első sorban a régió közigazgatásáról mondható el, de mindez a részterületek (ágazati igazgatás, szolgáltatások) vonatkozásában is állítható. A meglévő szervezetrendszer gyengesége egyrészt fragmentáltságában, széttagoltságában ragadható meg (a tó vízgyűjtő területe jellemző módon három regionális vízügyi igazgatóság kezelésében van), másrészt abban, hogy főként az együttműködést elősegítő szerveződések nincsenek jelen kellő számban és felhatalmazással a Balaton Régióban. Jelentős hiányosságokkal írható csak le a térség intézményi struktúrája. Mindez első sorban a jobban szem előtt lévő területfejlesztési intézményrendszer működésének anomáliái szintjén tudatosul, viszont általánosan is igaz. A térség területén (azok hagyományos, BKÜ-ből kirekesztett megyeszékhelyekre telepítettsége miatt) nincsenek meg, illetve hiányosan vannak jelen a középfokú szolgáltatások igazgatási, egészségügyi, oktatási, közművelődési, pénzügyi stb. elemei, intézményei. Balatonfüred és Balatonalmádi kistérség kivételével ezen szolgáltatások megközelíthetősége az ismert hazai lakossági térhasználati (utazási) szokások miatt a régió területének többi részén a somogyi és a zalai megyeszékhelytől való távolságból fakadóan problematikus. A területfejlesztési tanácsok az évi XXI. törvénynek megfelelően programjaikon és pénzügyi forrásaikon keresztül befolyásoló szereplői a régió munkaerőpiacának. A régió az utóbbi években speciális helyzetéből adódóan 3 tervezési-statisztikai, 3 megye, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács program területe. Az január 1. és a december 31. közötti, BKÜ területére eső központi és regionális forráskihelyezések jelentős része esik kívül az adott időszakra érvényes fejlesztési stratégia által ajánlott fő prioritások körén. A meg nem felelés mértéke 6- és 36% közé esik és növekvő sorrendben a megyei-, aztán a regionális területfejlesztési tanácsokat, minisztériumokat, végül a megyei közalapítványokat jellemzi. 70 A hatékony működéshez két további elem nélkülözhetetlen: a szervezetek megfelelő szervezeti készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek, a szervezetek kapcsolataik révén a feladatok ellátása mentén együttműködjenek, ezáltal működő rendszerré szerveződjenek a Tisztelt Tanács útján és az Országos Területfejlesztési Koncepció útján is indítványozzuk az üdülőkörzet határainak megfelelő korrekcióját és Veszprém város irányába történő kibővítését. Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesterének OFTK-t véleményező levele dr. Bóka Istvánhoz, a BFT elnökéhez, január Oláh-Dombi-Retz:A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben január 1. és december 31 között benyújtott és elbírált regionális pályázatok jellemzői (forrástérkép) BIFÜ KHT,

123 Az együttműködésre való nyitottság és a stratégiai gondolkodás, tervezés hiánya erősen kihat a Balaton Régió szervezetrendszerének hatékonyságára, hiszen a szervezetek azon képessége hiányzik, amely egy rendszerré szervezné a régió szervezeteit. Az együttműködések megvalósulása két kritikus ponton a legkezdetlegesebb. Komoly hiányosságok tapasztalhatók a települési együttműködésekben. A többcélú kistérségi szerveződések 71 megalakultak, munkájukat megkezdték, de a valós együttműködés, közös gondolkodás, fejlesztés, az érdekek összehangolása néhány kivételtől eltekintve nagyon kezdetleges szinten állt. Hiányos volt az együttműködés és kommunikáció az ágazatok, az érintett tervezésistatisztikai régiók, a megyék és a Balaton Régió között. Mind Kormány, mind pedig a három tervezési-statisztikai régió elfogadta a Balaton egészére vonatkozó fejlesztések fontosságát, összehangolt megvalósítását 72, fontosnak tartotta, hogy legyen gazdája a Balatonnak, hiszen fontos nemzeti kincs és jelentős turisztikai potenciál, sajátos problémákkal és lehetőségekkel. Ugyanakkor mind a három tervezési-statisztikai régiónak jelentős olyan területei vannak, amelyek eltérő mértékben ugyan, de hátrányos helyzetűek, ezért kevesebb figyelmet és forrást képesek fordítani a gazdaságilag fejlettebb balatoni térségre. A kooperációnak a szükséges mértékű fejlesztési források hiánya is akadályát képezi. A koordinálatlanság jeleit a legnagyobb mértékben talán az egymástól többnyire elkülönülten, szétaprózott, ágazati szemlélettel és érdekeltségekkel működtetett állami intézmények és vagyontárgyak viselik magukon. Integrációjukra már csak a tulajdonos állam valós érdekei szerint is mielőbb sort szükséges keríteni, amely fejlemény sürgető regionális érdek is egyben: A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ezen önmaguk sorait megszervezni képes szektorok koordinátoraként tudná a leghatékonyabban ellátni speciális területpolitikai feladatait. A BFT november 5-i megalakulása óta tízféle összetételben működött. Bár nem állítható, hogy a tanács különböző területi-, intézményi-, hatalmi kötődésű tagjainak többséget élvező csoportjai pozíciójukkal bármikor is visszaéltek volna, érdemes azért ilyen szemmel is pillantást vetni a tagság összetételének átalakulására szeptemberéig, vagyis háromféle összetételű tagság esetén a helyi, kistérségi, megyei szereplők élveztek többséget a tanácsban. Ha a vízválasztót a megyei és a regionális kötődésű tagok között húzzuk meg, akkor ig kiegyenlítettek voltak az erőviszonyok, februárjától viszont a regionális és a kormányzati szereplők élveztek többséget a BFT-ben. Ez a trend csak 2011-ben változott meg, amikor a hét tagú tanácsból a kormány által kinevezett elnök mellett a három Balaton parttal rendelkező megye önkormányzatának elnöke és egy-egy általuk felkért, delegált tag képezte a tagságot évi CVII törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól 72 Vö.:97/2005 (XII.25) OGY Országos Fejlesztési Koncepció 123

124 13. sz. táblázat A Balaton Fejlesztési Tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak összetétele (1999- től) Időszak Kistérségi, megyei tagok száma Regionális fejl. tan.eln. Kormányzati képviselők száma A BFT tagjai összesen (BRMI) (NFÜ, BRMI) (civilek és kamarák) (NFÜ) től A BKÜ partnerségi alapú fejlesztése szempontjából a BFT jelenlegi összetétele hiányosnak tekinthető. Szerencsés volna, ha a tanács tagsága a térség gazdasági (kamarák, borrégió, regionális TDM szövetség) és civil résztvevőin BFSZ, BCSZSZ) túl ágazati kormányzati résztvevőkkel is kiegészülne. A feladatok megtervezése az Új Magyarország Fejleszti Terv (ÚMFT) időszakára való felkészülés jegyében a Balaton esetében is megtörtént. A as tervezési időszakra vonatkozóan decemberében elkészült a Balaton Régió Területfejlesztési Stratégiája, Fejlesztési Programja, 2006-ban pedig a Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve. A tervek végül önálló Balaton program hiányában nem, illetve csupán részlegesen, a elkülönült, a térségre nézve többnyire integrálatlan ágazati és regionális operatív programok részeként készült el. Az ÚMFT időszakában megvalósítandó fejlesztések tervezésére a Kormány meghirdette a Balaton Zászlóshajó Programot (Egész évben Balaton), ennek a forrásai nem kerültek elkülönítésre. A három megyére, három fejlesztési-statisztikai régióra szabdalt idegenforgalmi régió jogi státuszát tekintve hivatalosan úgynevezett térségi tanács, funkcionális turisztikai területi egység, mely körülmény kontrasztjában jól kivehető jelei vannak viszont a spontán régióképződés informális megnyilvánulásainak. A Balaton Fejlesztési Tanács integráló-kohéziós szerepe mellett nyilvánvalóan nem véletlen a települési önkormányzatok szövetségbe rendeződése (Balatoni Szövetség:1904., 1991.), mint ahogy a non-profit szektor is hazai viszonylatban korán (2001. március 24.) hozta létre regionális szervezetét, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségét, a Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége pedig 109 éves múltra tekint vissza - megszakításokkal ( ). E folyamat szintén érdekes eleme a BKÜ területén megtalálható öt történelmi borvidék hegyközségeinek februárjában történt Balatoni Borrégióvá alakulása, mely elhatározást a 62/2006 (IX.7.) FVM rendelet is szentesített. 124

125 13. sz. térkép A Balatoni Szövetség tagtelepülései a BKÜ-ben, Forrás: Balatoni Szövetség, Más térségeket messze megelőzve 1990-ben mintegy 100 Balaton környéki vállalkozó az II. (egyesülési) törvény alapján hozta létre a Balatoni Gazdasági Kamarát. Alapszabályában a Kamara jogállásaként társadalmi szervezetként jelölte meg önmagát, amelyet a Balaton parti kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom lebonyolításában részt vevő gazdálkodó szervezetek, intézetek, intézmények, egyéni cégek önkéntesen hoztak létre. 73 Az XVI. (un. kamarai) törvény megszületését követően a Balatoni Gazdasági Kamara kényszerűen Balatoni Gazdasági Kör -re változtatta nevét. A kötelező tagságú megyei kamarák térnyerésével a Balatoni Gazdasági Kör folyamatosan vesztett jelentőségéből. A tagvállalkozások sorában a 90-es évek elején végbemenő privatizáció sem kedvezett neki. E folyamat tudomásul vételeképpen május 25-én kelt levelükben kérték a Veszprém Megyei Bíróságtól a megszüntetésüket Alapszabály, I. fejezet A Kamara céljai, feladatai között jelölte meg a tagjait érintő érdekképviseleti, érdekegyeztetési, érdekközvetítő teendők mellett az etikai normák kialakítását és betartatását, a térségi gazdaságpolitikai koncepciójának kidolgozásában, a decentralizált pénzalapok elbírálásában való részvételt, a nemzetközi kapcsolatok ápolását, a külföldi tőke beáramlásának elősegítését, ezzel is a balatoni kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom színvonalának elősegítését, a közvélemény tájékoztatását, az önkormányzatokkal, környezetvédelmi, egyéb társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolattartást. A nyújtandó szolgáltatások sorában a tanács- 125

126 E hagyományok alapján közelmúltban indított partnerségi program keretében zajlott a térség gazdasági szereplőinek közreműködésével a Balatoni Gazdasági Fórum megalakítása. A április 27-i, Siófokon megtartott nyitó rendezvényre 67-en fogadták el a meghívást. Érdekes kísérlet a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete által 2006-ban elkészíttetett Balatoni Közlekedési Szövetség programja is. 75 A régió közúti, vasúti, szárazföldi és légi tömegközlekedésének korszerűsítését és összehangolását célba vevő elképzelést a térség szereplőinek szimpátiája kíséri. 76 Az EU által is támogatott megoldással előzetes információk szerint a MÁV vezetői sem zárkóztak el. 77 A tervet a BFT május 24-i siófoki ülésén fogadta el. 78 A többnyire a megyékhez idomuló dekoncentrált államigazgatási szervek közül az egyik (FVM Területi Főépítész) elemének illetékességi területét - helyesen-a BKÜ 164, majd 2008-tól 179 településéhez igazították. A korábbi osztott területi igazgatást meghaladóan 2004-től egységes hatósági intézményesültségű volt a régióban a természetvédelem (Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság), 2009-ben ismét Balaton-felvidéki Nemzeti parkra változtatta a nevét. A Magyar Távirati Iroda megyékre szervezett irodái, országos viszonylatban teljes lefedettségű tudósítói hálózata egyetlen ponton mutatott következetlenséget : az MTI-nek között külön balatoni tudósítója is volt, melyet takarékossági okok miatt megszüntettek. Ezek a maga nemében példaértékű döntések egyúttal arra is bizonyítékok, hogy a spontán regionalizmus adottságaira épülve igazgatás-technikailag kivitelezhető a BKÜ teljesebb értékű, valódi regionalizálása. A közelmúltban végzett kutatások 79 eredményei azt bizonyítják, hogy a térség egészében (és nem csak a parton, bár ahhoz közeledve egyre erősebben) jelentős mértékű a polgárok Balatonhoz kötődése. A kapott identitás-mutatók szerint az itt élők balatonisága a BKÜ területén alig kimutatható szintűre redukálja a máshol általános megyei identitást. Az üdülőkörzet felnőtt korú polgárainak 65%-a sorolja saját települését a Balaton Régióhoz, 14% a Dél- Dunántúlhoz, 12% a Közép-Dunántúlhoz, 9% pedig Nyugat-Dunántúlhoz. A Balaton-környék önálló területi önkormányzatiságának ötletét 82% osztja, a Balaton régió önálló közigazgatási kategóriává tételével pedig a BKÜ állandó népességének 81%-a ért egyet és csupán 19% ellenzi azt. A régió önállóságának létjogosultságáról a térséghez kötődő hazai gazdasági, politikai és kulturális elit is ugyanilyen mértékben nyilvánít megegyező tartalmú véleményt. Az önállóság mellett szóló értékek a parttól legtávolabb eső településeken is mindenhol többségi véleményt mutatnak. Az önálló területiség mellett kardoskodók soraiban a magasabb iskolai végzettségűek és a fiatalabb korcsoportokhoz tartozók jelentős mértékben felülreprezentáltak. adást, gazdasági információkkal való tájékoztatást, a bel-, és külföldi kapcsolatépítés elősegítését, helyi vásárok, árubemutatók kezdeményezését és a külföldi vásárokon történő részvétel segítését említették. 75 Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), BFT-határozat (42/2007 V. 24.) a Balaton Nagytérségi Közlekedési Stratégia és cselekvési program elfogadásáról. 77 Dr. Suchman Tamás V. 24-i BFT ülésen adott tájékoztatója alapján /2007.(V.24.) BFT határozat 79 Oláh Miklós: A megtalált régió Comitatus,

127 Mindezen körülmények részben arról is tanúskodnak, hogy szemben az ország mesterségesen, a megyék csoportosításával nyert fejlesztési régióival a Balaton térsége szerves szociológiai képződményt rejt magában, amelynek polgárai tisztában vannak a térség országos viszonylatban is jelentős gazdasági súlyával, de azzal is, hogy a környezetükben, közvetlenül vagy közvetve a közreműködésükkel létrejövő turisztikai produktum előnyeiből alulreprezentáltan veszik ki a részüket. A balatoni identitást, mint rendhagyó jelenséget a valóban magával ragadó földrajzi- természeti-kultúrtörténeti együtteshez való kötődés mellett e periféria esetenként szeparatizmusba hajló centrum-ellenes attitűdjével magyarázható még. A közelmúltban megismert lakossági attitűdön túl a régió státuszának dolgában a BFT hivatalos állásfoglalást alkotott a kérdésről, s a miniszterelnök részéről delegált új elnököket egy ideje csak azzal a feltétellel választja meg, ha az előbb hitet tesz az önálló Balaton régióra törekvés mellett. A Balaton-környék önkormányzatainak jelentős részét tömörítő Balatoni Szövetség ( , 1991-) állásfoglalása a kezdetektől máig egységesen autonómia-párti, amelyet a térség önkormányzati vezetőinek körében végzett hivatkozott felmérés azon eredményei is illusztrálhatnak, mi szerint a polgármesterek 82%-a az egységes és önálló, a területfejlesztési funkciókon túlmenő igazgatási, önkormányzati régiót ambicionál. A régió meglehetősen nagy mértékű civil társadalmi (nonprofit) lefedettsége közismert. A szektor március 24-én hozta létre regionális szövetségét. A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége alapszabályában kezdetektől ott szerepel az önálló régió eszméjének képviselete. E cél elérése érdekében a Szövetség a 2004 őszén un. Kék-Zöld Szalag-mozgalmat indított. Az iméntiekhez képest új, és nagy jelentőségű a 19 tagegyesületben mintegy 6 ezer tagot számláló, üdülőtulajdonosok érdekeit képviselő Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetségének október 18-i, Balatonlellén hozott állásfoglalása alapján tett nyilatkozat a Balaton régió mielőbbi létrehozása érdekében. A Szövetség a demokratikusan létrehozott régió felállításának elveiről, szerveiről is szól. E szerint a régió legfőbb irányító szerve a Balatoni Állandó Konferencia, mely a három, egymástól markánsan elkülönülő oldalból (állami, önkormányzati, és üdülőtulajdonosok) áll. 80 A bár laikus tervezet fontos, rég számon tartott érdekellentéteket mutató feszültségeket rajzol ki. Ezek legfontosabbikában az életvitelszerűen máshol élő üdülőtulajdonosok szavazati jogot követelnek maguknak a helyhatósági választásokon és a helyi népszavazásokon, illetve részönkormányzati jogosultságokra való igényt artikulálnak. 81 A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. egy 2003-ban végzett felmérése szerint az üdülőtulajdonosok 41%-a tartja magát balatoni embernek, sokan élnének itt állandóan, soraikban jelentős arányban vannak olyanok, akik inaktív időszakukra tervezik végleges idetelepülésüket. 80 Basa István, a Szövetség korábbi főigazgatója, május 20-i tisztújító közgyűlésük óta elnöke május 22-én, a Balatoni Szövetség egy workshopján már Balatoni Parlamentet említett. 81 A Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetségének Nyilatkozata, ld.: pl.: Szemesi Újság, sz.10.o. 127

128 Egy, a BFT felkérésére a hazai gazdasági, politikai és kulturális elit balatoni kötődéseit vizsgáló tanulmány 82 egyik legérdekesebb eredménye az, hogy az ezen elitcsoportokhoz sorolhatók négyötöde ért egyet a Balaton autonómiájával. A Balaton önálló területi önkormányzatiságának, igazgatási önállóságának megvalósulása belátható időn belül nem sorolható a politikai realitások közé, a balatoni identitásban rejlő energiák, társadalmi aktivitás azonban jelentős szerepet játszhat a térség fejlesztésében Civil szervezetek, lakossági aktivitás, választói magatartás A jó hatásfokkal működtetett területi, politikai és területfejlesztési partnerkapcsolatokban a gazdasági élet szereplői, az állami és az önkormányzati oldal mellett ma már újra lehet és kell is számolni a régióban működő civil szervezetek jelenlétével és feladatellátásával. A Balaton környékén és különösen a partközeli zónában jelentős hagyományai vannak a civil társadalom önszerveződésének helyi, illetve regionális közéleti eseményekben játszott szerepének. A térség speciális összetételű, bonyolult szövésű társadalma az évi II. törvény által újból lehetővé és szabaddá tett gyülekezés és egyesülés hatására gyorsan újra szervezte magát. Az országos átlagmutatóhoz (12 szervezet/1000 lakos) képest 2011-ben az üdülőkörzet egészének összehasonlítható mutatója 13,2, a partközeli 52 településen pedig átlagosan 15,6, a háttér településeken pedig 10,1 civil szervezet jut 1000 főre (Budapest mutatója 20,9-es). Ezek alapján jól látható, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a civil aktivitás és szerveződés jóval meghaladja az országos átlagot, valamint kimutatható a térségen belüli differenciáltság is, miszerint a part mentén másfélszer annyi nonprofit szervezet jut ezer lakosra, mint a háttér településeken. A vizsgált időszakban, ahogy országos viszonylatban, úgy a Balaton környékén is nőtt a regisztrált civil szervezetek száma, s a növekedés mértéke is hasonló. Míg 2000-ben 2118 nonprofit szervezet volt a térségben, addig 2011-re már sz. táblázat 1000 lakosra jutó civil szervezetek száma Országos 6,4 7,4 7,8 12,0 Budapest 9,2 10,9 11,2 20,9 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 8,2 9,2 9,4 13,2 Parti és partközeli települések 9,0 10,1 10,5 15,6 Háttér települések 7,0 8,0 8,1 10,1 Forrás: TeIR, KSH 82 Csite-Dombi-Oláh-Retz: A magyar gazdasági, politikai és kulturális elit balatoni kötődései Kézirat 128

129 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén az állandó lakosok mellett jellemzően az üdülőtulajdonosok civil aktivitása is nagy hangsúllyal bír. Megszakítással száz éves hagyományokkal rendelkezik a Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége, amely meghatározó szerepet játszott a térség turisztikai jellegének kialakításában. Az üdülőkörzet civil szervezettségének mértéke a Balaton-felvidéken átlagot meghaladó (15,1), a déli parton ennél kevesebb (11,6), a nyugati parton pedig a kettő közti érték (13,6). Országos viszonylatban is kiemelkedő, az elismert szakmai szervezetek véleménye alapján a év magyar civil szervezetének választott, ma már 20 parti tagcsoporttal és mintegy 720 taggal rendelkező, Balatonfüreden bejegyzett Nők a Balatonért Egyesületet. 14. sz. térkép Ezer lakosra jutó non-profit szervezetek száma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ átlag 13,2) Adatforrás: TeIR, KSH A 2000-es években végzett vizsgálatok alapján a térség civil szerveződéseit környezetéhez képest a szabadidős-rekreációs szervezetek kiugróan magas aránya különbözteti meg. Magas még a közbiztonság érdekében, a kutatásokat támogató, a környezet- és érdekvédő, illetve a nemzetközi kapcsolatokat támogató szervezetek aránya. A környező megyék civil szervezettségéhez képest a hasonló célkitűzések megvalósításáért létrejött szervezetek kooperációja jellemzi még a Balaton környékét. Szövetségük van a helyi fürdőegyesületeknek (Balaton-parti Fürdőegyesületeknek Szövetsége 1904, 1992-), a hor- 129

130 gászegyesületeknek, a szobakiadóknak, márciusában pedig széleskörű és alapos szervezőmunka eredményeképpen létrejött a térség civil szektora egészét képviselni hivatott Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége. A Szövetség az üdülőkörzetben kifejtett tevékenysége mellett több nemzetközi pályázat résztvevője. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. társult tagságával együtt képviselik a Balatont év óta a Living Lakes Hálózatban. A civil szervezetek aktivitásának erősödését mutatja, hogy a os illetve a as fejlesztési ciklus évei során fokozatosan nőtt az általuk benyújtott pályázatok száma. A as fejlesztési időszakban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a mikro- és kisvállalkozások mellett a nonprofit szervezetek nyújtották be a legtöbb pályázatot. Ezek magas arányú támogatottsága arra enged következtetni, hogy a forráselosztók felismerték az e szervezetekben rejlő erőt. A civil szervezetek hazai átlagot jóval meghaladó ereje és e szféra várhatóan gyors fejlődése egyben garancia lehet a balatoni identitás erősödésére, a Balaton térség egészének fejlődésére. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet választási mintázata 91 év távlatában inkább a konzervatív, szélsőségeknek teret nem engedő nemzeti-jobboldali struktúrát rajzol ki. A nemzeti-jobboldali erők fölénye minden értelmezési dimenzióban meghatározó. A Balaton térségében a nem szabad választások időszakában is akad példa a totális hatalommal szembeni sikeres polgári ellenállásra. A szabad választások ideje alatt egyetlen alkalommal, 1994-ben született a Balaton térségben baloldali siker Egészségügyi, szociális ellátottság A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein működő egészségügyi intézmények alapvetően az állandó népesség ellátását szolgálják. A nyári idegenforgalmi szezon alatt forgalmukat az üdülőnépesség is növeli, így az orvosok leterheltsége a nyári hónapokban jóval nagyobb, mint az év más időszakában. Az egészségügyi ellátás területén egyik legfontosabb intézmény a kórház. Az aktuális kormány egészségügyi reformjának eredményeképpen a kórházi ellátás kapacitásai április 1-vel megváltoztak. A korábbi állapothoz képest 11 %-kal csökkentek az ágyak. Ezen belül az aktív ellátás felületén 26,5 százalékos a csökkenés, a krónikus ellátás esetében viszont 36 százalékkal nőtt az ágyszám áprilisáig a Balaton térség egészében regisztrált összes ágyszám volt, az átszervezés eredményeképpen azonban egynegyedük megszűnt, a reform után már csak 2032 kórházi ággyal működnek az üdülőkörzet kórházai 84. Számuk a fokozottabb szezonális igénybevételnek kitett part mentén (Balatonfüreden, Keszthelyen és Siófokon) összesen 1385-ről csökkent 1103-ra (- 20%), a partközeli Hévízen illetve Marcaliban 1103-ról 726-ra (-34%), valamint Tapolcán 197-ről 191-re (-3%) csökkent 2007 májusáig. 83 Kórházaktól kapott adat, július

131 2007 májusa óta azonban a krónikus ágyak száma tovább csökkent a térségben. Mára Hévízen (2007-ben 415 krónikus ágy) és Keszthelyen (2007-ben 142 krónikus ágy) az ellátás e formája teljesen megszűnt ben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben összesen 1461 működő kórházi ágyat tartottak nyilván. Ez a áprilisi adatokhoz képest összesen 45%-os, a 2007-es reform utáni adatokhoz képest 28%-os csökkenést jelent. Az állami ellátáson túl Lullán a Diótörés Alapítvány 23 ágyon kezel rehabilitációs céllal drogbetegeket. A térség kórházaiban jelenleg 731 aktív és 730 krónikus ágyon folyik a gyógyító munka. 15. sz. táblázat Működő kórházi ágyak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, 2013 Működő kórházi ágyak száma Aktív Krónikus Összes kórházi ágy Balatonfüred Hévíz Keszthely Marcali Siófok Tapolca BKÜ összesen Forrás: TeIR, KSH Szakorvosi ellátás csak a városokban vehető igénybe. A lakosság egészségügyi ellátásának bázisát jelentő házi gyermekorvosi szolgálat 14 parti- partközeli és 4 háttértelepülésen funkcionál; háziorvosi szolgálat pedig 36 parti- partközeli illetve 48 háttér településen működik. A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálat a parti- partközeli településeken 70,5, a háttér településeken 37,5% -os ellátottságot biztosít. A 2007-es adatokhoz képest ez 5-5%-os csökkenést jelent 2011-re. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma - a felnőtt és a gyermekorvosok együttes számára vetítve - a parti- partközeli településeken 1485, míg a háttértelepüléseken 1663 fő, ez utóbbi jóval kedvezőtlenebb az országos 1566 fős átlagnál. A bölcsődék száma az 1990-es években, egyrészt a születések számának, másrészt az üzemeltetésre jutó pénz csökkenésével, jelentősen visszaesett. Ennek köszönhetően a férőhelyek száma nem áll arányban a felmerülő igényekkel, így több bölcsőde jóval 100 % fölötti kihasználtsággal működik ben a térség 23 bölcsődéjéből 13-ban jóval több a beiratkozott bölcsődés, mint amennyi a bölcsődék által biztosított férőhely. 131

132 Kiemelkedően nagy a zsúfoltság a tabi és a veszprémi járásban, ahol átlagosan 140, illetve 127 bölcsődés jut 100 férőhelyre. 85 Az 1000 hatvan év feletti lakosra jutó idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyeinek száma átlagosan 12,5, de az átlagtól nagymértékben eltér a marcali járás, ahol ez a szám 27, és a tapolcai járás, ahol mindössze 3 férőhely áll 1000 idős ember rendelkezésére. Az 1000 hatvan év feletti lakosra jutó idősotthoni (szociális) intézmények férőhelyeinek száma átlagosan 13, azonban a Fonyódi-, Tabi és a Veszprémi járás BKÜ-re eső területén egyáltalán nincs idősotthoni férőhely. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 94 településen érhető el, ezeket átlagosan 16 fő veszi igénybe településenként. A fogyatékkal élők ellátására 15 településen tartanak fent intézményeket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a pszichiátriai betegek számára nem megoldott az ellátás, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén egyáltalán nincs az ő ellátásukra működő infrastruktúra sem ehhez kapcsolódó személyi háttér. A létesítmények kihasználtsága teljes körű, gyakori a beutaltak esetenként egy évnél is hoszszabb várakozása, mivel csak megüresedés esetén van mód új felvételre október 27-én adták át Balatonalmádiban az új Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központot. A kezdetben 500 milliósra tervezett beruházás (80%-os uniós támogatással) költségei megemelkedtek, így végül 650 millió forintból épült fel, az újonnan felmerült költségekhez Balatonalmádi önkormányzata biztosította a forrást. Az egészségügyi központ a korszerű és teljeskörűen akadálymentesített, benne mind a háziorvosi mind a szakrendelések igénybe vehetők Kultúra A térség arculatának alakulásában az épített örökség mellett fontos és vonzó, még sok kiaknázatlan lehetőséget hordoz a jelenlévő szellemi örökség. Elsősorban a néphagyományokat életmód, szokások, ünnepek felelevenítő, autentikus épített környezetben megjeleníthető, a helyi közösségekre, művészeti csoportokra építő programok biztosíthatnak vonzó, egyedi, a ma már egyre népszerűbb lokális kultúra számára megjelenési formákat. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Kulturális Turizmus Főosztálya kezdeményezésére 2003-ban kulturális és turisztikai értékleltár összeállítását célzó adatgyűjtés kezdődött a Balaton térségében. Az adatok végére kerültek feldolgozásra a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht-nál. 86 Az alábbiakban ennek az adatbázisnak a felhasználásával jellemezzük a Balaton térségének kulturális szempontból jelentős, intézményrendszerét, ahol lehet, releváns 2011-es TeIR adatokkal kiegészítve. 85 TEIR, Az adatgyűjtés 2004-ben is folytatódott, de be nem fejeződhetett teljesen. Az NKÖM főosztálya által elindított adatgyűjtést a Balatoni Integrációs Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportja 2005-ben felkarolta, majd 2006-ban szisztematikus adatgyűjtéssel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi településére kiegészítette, tartalmi összetételét aktualizálta és elemezhető adatbázissá transzformálta. 132

133 Templomok Az épített örökség részét képező templomok egyben a térségi vonzerő részei. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 179 településéből 173 településen található legalább egy használatban lévő, vagy használaton kívüli templom. Hat településen nincs templom, ezeken a településeken az istentisztelet közösségi helyiségekben, alkalmanként kisebb kápolnákban zajlik, amennyiben erre igény mutatkozik. A települések 60 %-a esetében csak római katolikus, egy település (Monoszló) esetében csak református templom található. Egykori zsinagóga több helyen (pl.: Keszthely, Hévíz, Siófok, Tapolca, Balatonboglár, stb.) is található, két településen (Keszthely, Siófok) azonban ma is működik állandó, illetve ideiglenes jelleggel zsidó imahely. Négy településen Balatonfüred, Balatonlelle, Hévíz, Siófok adventista templom illetve imaház is működik. Zalaszántón buddhista Béke Stupa is található, illetve egy Meditációs ház kerül felavatásra 2014-ben. A települések 24 %-a esetében római katolikus és református, 3,3 %-a esetében római katolikus és evangélikus, 7,3 %-a esetében római katolikus, református és evangélikus templom is megtalálható. Ezek mellett Balatonfüreden az adventista, Keszthelyen az izraelita, Siófokon pedig mindkét a térségben hívei alapján kisebbségben lévő vallás is intézményesült formában képviselteti magát. A történelmi egyházak 87 közül Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben még a Hit Gyülekezetének vannak imahelyei. Az 5 település Balatonalmádi, Balatonfüred, Keszthely, Siófok, Tapolca mindegyikén heti rendszerességgel tartanak összejöveteleket. Összességében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 173 településén 291 templom került azonosításra, ezek közül 205 római katolikus, 59 református és 22 evangélikus felekezetű. A templomok 78 %-a az üdülőkörzet 154 községében, 22 %-a a 18 városban található. A templomok 43 %-a az üdülőkörzet Veszprém, 40 %-a Somogy, 17 %-a Zala területén helyezkedik el. Az egy településre jutó templomok gyakorisága Veszprém és Somogy esetében haladja meg a régió átlagát. A városokban átlagosan kétszer több templom van, mint a községekben. A templomok 62,5 %-a az üdülőkörzet háttértelepülésein van, ez 182 templomot jelent, 37,5 %-a közvetlen Balaton partvonallal rendelkező településen, ez szám szerint évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 88 A Balaton parti települések közül csak Balatonmáriafürdőn és Vonyarcvashegyen nincs templom. 133

134 15. sz. térkép Templomok a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Múzeumok Forrás: NKÖM és BIFÜ Nonprofit Kft. adatgyűjtése alapján Az üdülőkörzet 179 településének alig hetedén, pontosan 26 településen található valamilyen múzeum, összesen 54, de a települések nagy többségében nem működik ilyen intézmény. A múzeumok gyakorisága az üdülőkörzet somogyi részén, vagyis a déli part múzeumokat tömörítő településein felülreprezentált. Itt található az üdülőkörzet múzeumainak csaknem fele, 13 településen 23 múzeum. Az üdülőkörzet Veszprém megyei részén 11 településen 22-, a zalai területen 2 településen 9 múzeum van, többsége Keszthelyen. A múzeumok több mint fele (28 intézmény) városokban, 26 pedig községekben található. Egy múzeumot működtető városra átlagosan közel három múzeum jut, miközben a múzeummal rendelkező községekben ez az érték az egyhez áll közelebb. A helyi múzeumok jellemzően helytörténeti és kultúrtörténeti gyűjtemények. A múzeumok 70 %-a 15 Balaton parti és partközeli településen található, 30 %-a 16 háttér településen helyezkedik el. A Balaton parti települések átlagos múzeumgyakorisága Keszthely miatt Zala esetében a legmagasabb, Veszprém és Somogy üdülőkörzethez tartozó része esetében elmarad a régiós átlagtól. A nem parti települések átlagos múzeumgyakorisága Veszprém mellett Zala esetében is kimutatható. 134

135 Idegenforgalmi és kulturális szempontból is kiemelt a keszthelyi Balatoni Múzeum, a Festetics Kastélymúzeum, a Georgikon Majormúzeum élménygazdasággal, Szendrey Júlia emlékszoba, balatonedericsi Afrika Múzeum, Vörsön a Tűzoltó Múzeum, a balatonszemesi Latinovits Múzeum és a Posta Múzeum (utóbbi Nagyvázsonyban is), a balatonszárszói József Attila Múzeum, Balatonfüreden a Blaha Lujza Emlékház, a Jókai Emlékmúzeum, Siófokon a Kálmán Imre Emlékház, és az Ásványmúzeum, a szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ, az Első Magyar Látványtár Tapolca-Diszelen, Bajcsy Zsilinszky Endre emlékháza Pálkövén (Kővágóörs), Zichy Mihály emlékház Zalán, Kunffy Lajos emlékház Somogytúron, Darnay-Dornyai Béla féle boronapince (műemlék) Gyenesdiáson, Marcaliban a Helytörténeti Gyűjtemény és a Bernáth Aurél Galéria, Egry József Múzeum Badacsonyban, somogyvári apátság, zalavári vársziget, a kortárs művészetnek otthont adó Kogart Galéria Tihanyban, stb., valamint a balatonboglári, tapolcai, a vindornyalaki és a cserszegtomaji Bormúzeum, vagy a füredi Balatoni Borok Háza. Bár területileg nem tartozik az üdülőkörzethez, jelentős turisztikai potenciált testesít meg még a Balácai Római Villagazdaság Nemesvámoson, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, vagy a sümegi Kisfaludy Múzeum és a Lószerszám Múzeum, illetve Sümeg Vár népszerű kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival. A régiós arculat kialakításában fontos karakterisztikus szerepet töltenek be még a tihanyi templom és apátság, amely nemcsak műemlékként fontos, hanem az első magyar nyelvemlékek egyikét is adó, szakrális és laikus szempontból egyaránt jelentős szellemiséggel rendelkező hely. Új fejlesztésként és jelentős turisztikai vonzerőként ugyancsak Tihanyban jött létre a Levendula ház Látogatóközpont a Bakony-Balaton Geopark keleti kapuja. A látogatóközpontot 2011-ben nyitották meg, és évről évre egyre több látogatót vonz mind a központ környezete, az interaktív kiállítások és a szervezett programok sokasága is. A Levendula Ház Látogatóközpont 2011-ben elnyerte Az Év Ökoturisztikai Látogatóközpontja címet is, attrakciójuk és a település vonzóbbá tételének érdekében pedig több szálon futó együttműködést alakítottak ki a Tihanyi Bencés Apátsággal. Az épített örökség népművészet, természeti értékei, egyházi emlékei, kortárs rendezvényei tökéletes kulturális kínálatot nyújtanak. Elsősorban épített környezeti, egyházi és természeti értékei, szellemisége révén a Balaton környéke jelentős interregionális és nemzetközi vonzással bír. Mozik A Moziüzemi Vállalat megszűnésével és a szabadidő eltöltési szokások megváltozásával sok mozi zárta be kapuit Magyarországon, így a Balaton környékén is év végén az üdülőkörzetben négy állandó üzemelésű mozi található, Balatonfüreden, Hévízen, Siófokon és Tapolca. 8 településen található időszakos jelleggel kertmozi, illetve autós mozi, Balatonlellén, Balatonkenesén, Hévízen, Vonyarcvashegyen, Zamárdiban, Balatonfűzfőn, Zalakaroson időszakos jelleggel kertmozi, Csopakon kertmozi mellett autósmozi is működik. Színházak Az üdülőkörzet területén két településen működik befogadó színház, Siófokon és Keszthelyen. Lényeges, hogy a nyári idegenforgalmi főidőszak alatt több településen, például Keszt- 135

136 helyen a Kastélyban és Tihanyban is időszakos színház működik. Balatonfüred város Kisfaludy Színház néven alapított színházat. Cserélődő előadó társulattal, többek között Tapolcán és az Üdülőkörzet több településén a helyi Musical Színpad tart nagyobb rendszerességgel előadásokat. Szabadtéri színpaddal szintén több település rendelkezik, viszont a színpadi infrastruktúra hiányos, vagy teljesen hiányzik, illetve nem mobilizálható. Művelődési házak 2011-ben az üdülőkörzet 179 településéből 133-ban, azaz a települések 74%-ában működik költségvetési szerv által fenntartott közművelődési intézmény, vagyis művelődési ház, közösségi ház, faluház, integrált közösségi színtér, vagy teleház. A költségvetési szerv által fenntartott intézmények Veszprém és Zala esetében felülreprezentáltak, Somogyban azok a települések alkotnak nem véletlennek tulajdonítható többséget, ahol nincs ilyen. A 179 közművelődési intézmény 78 %-a községekben, 22 %-a városokban található. A Balaton parti települések 86 %-ában van művelődési ház, ugyanez a Balaton háttér települések esetében csak 69 %. A közművelődési ellátást elsősorban a művelődési házak, könyvtárak, a mozik, a színházak, a múzeumok hálózata nyújtja. Ebben a kategóriában még inkább jellemző, hogy a kulturális intézmények a nagyobb településeken összpontosulnak, s a kulturális rendezvények számát vizsgálva megállapítható, hogy azok elsősorban az idegenforgalmi szezonhoz, illetve állami és egyházi ünnepekhez kapcsolódnak. A közösségi rendezvények egyik fő helyszínei a művelődési vagy faluházak. A még előtt épült épületek nagy részében fellelhető a színpad is, viszont a technikai felszereltség (világítás, hangosítás, vetítő vászon), az alapközművek és a fűtés sok helyen hiányoznak, vagy rossz állapotban vannak. Meg kell említeni az Üdülőkörzetben hagyományosan rendezett, de már a térség határain túl is híressé vált kistérségi kulturális eseményt, a 23 éves múlttal rendelkező Művészetek Völgye (Kapolcs / Káli medence) rendezvényeit, amelyen komplex turisztikai termékegyüttes jelenik meg: ilyen például a népi építészet és a népi tárgykultúra, a hagyományőrző tevékenység, a hivatásos és amatőr alkotó előadó művészet ben a Kapolcson kívül Monostorapátit, Öcsöt, Pulát, Vigántpetendet magába foglaló program 2007-ben kiegészült Nagyvázsonnyal, majd Taliándörögddel 89. Emellett kiemelhető az először 1817-ben Gróf Festetics György által megszervezett Helikoni Ünnepségek is, amely 1992 óta 2 évente kerül megrendezésre. A legtöbb kulturális rendezvényt a BKÜ Veszprém megyéhez tartozó településein tartották 2011-ben összesen 2238-at, így a legtöbb látogatóval ( fő) is ez az alrégió büszkélkedhet. Sorrendben a somogyi rész követi, majd a zalai. Az átlagos látogatói létszámot tekintve azonban már változik a sorrend. A somogyi alrégióban egy rendezvényt átlagosan 236 fő látogat meg, a zalai térségben 241 fő, míg a BKÜ veszprémi területén ugyanez mutató csak 177 főt eredményez. Ez alapján elmondható, hogy Somogy és Zala kevesebb rendezvényt tart, de

137 ezek látogatottsága jóval meghaladja a legtöbb rendezvénnyel büszkélkedhető veszprémi térséget. Más területi felbontásban elmondható, hogy a parti-és partközeli települések több mint másfélszer annyi kulturális rendezvénynek adnak otthont, és csaknem 3,5-szer több látogatót vonzanak. A parti-partközeli településeken 2011-ben 3168 kulturális rendezvényt tartottak, melyen összesen látogató vett részt. Ezeken a területeken tehát egy rendezvényen közel 260-an vesznek részt, míg a háttér települések kulturális eseményein csak 130-an. Ezek a számok azonban komoly szélsőségeket takarnak. A BKÜ területén, egy rendezvényen átlagosan 209 fő vesz részt, de található olyan település ahol ennél jóval kevesebb a látogató, ilyenek például Somogybabod (5 fő), Kisapáti (20 fő). Vannak azonban az átlagosnál sokkal nagyobb közönséget vonzó kulturális események is például Buzsák (962 fő), Balatonkeresztúr (779 fő), Hévíz (698 fő) településeken. Magyar Turizmus Zrt Balatoni Marketing Igazgatóság munkatársai által gyűjtött balatoni rendezvény naptár közötti időszakra összesített adatai szerinti 5103 rendezvény csaknem ötöde, 18,8 %-a 2006-ban zajlott, ez a gyakoriságok maximumértéke. A rendezvények mintegy hatodára (16,8 %) 2008-ban, 15,4 %-ára 2005-ben került sor. Ezek az évek metszetében vizsgált átlag feletti gyakoriságok. A rendezvények egy-egy nyolcadát sorolhatjuk 2004 és 2009 évekbe. A rendezvények 1/11-ed része 2011-ben, 1/12-ed része 2010-ben, illetve az adatbázisban szereplő minden tizenötödik program 2007-ben valósult meg, ez 6,3 %-os gyakoriságminimumot jelent. 20. ábra A rendezvénynaptárban szereplő programok éves gyakorisága

138 21. ábra Az adatbázisban szereplő parti rendezvények aránya ( ) ,1 82,5 83,6 86, , ,1 62, Csak a közvetlen Balaton parti településeken zajló program az összes program éves %-ában 22. ábra A rendezvénynaptárban szereplő településgyakoriságok jellemzői A rendezvénynaptárban szereplő programok alapján sorba rendezett települések listájának első 10 helyét 8 város, sorrendben Balatonfüred, Balatonalmádi, Keszthely, Zalaka- 138

139 ros, Siófok, Zamárdi, 90 Hévíz és Balatonföldvár, illetve két község, sorrendben Tihany és Alsóörs foglalja el. 100 feletti rendezvénygyakoriság az említettek kívül még két további város, Fonyód és Balatonlelle, illetve még négy község, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Gyenesdiás és Révfülöp esetében mutatkozik, összesen tehát 16 Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó településen mutathattunk ki a vizsgált időszak alatt legalább 100 rendezvényt. 91 A rendezvénynaptárban szereplő összes program 1 %-a, azaz legalább 50 rendezvény feletti gyakoriság még további 12 település esetében jelentkezik. Ezek között szerepel öt újabb város, sorrendben Balatonkenese, Tapolca, Balatonboglár, Balatonfűzfő és Badacsonytomaj, illetve ezekhez még hét község, sorrendben Balatonszepezd, Szigliget, Zánka, Balatonszárszó, Balatonvilágos, Csopak és Badacsonytördemic sorakozik fel. Legalább 10 regisztrált program az eddig említetteken kívül még további 37 település esetében jelenik meg a rendezvénynaptárban. Az 50 és 10 rendezvény közötti gyakoriságsáv az összes rendezvény 1,00-0,200 % közötti gyakoriságsávot fogja át. Ide sorolhatóak az üdülőkörzet eddig nem említett városai, úgymint Marcali, Lengyeltóti és Tab, illetve számos reprezentatív rendezvénynek is helyet is adó község, mint például Monostorapáti, Paloznak, Felsőörs, Nagyvázsony, Balatonederics, Ábrahámhegy, Hegymagas, Somogyvár, Buzsák, 92 Nikla, Kapolcs, vagy Rezi. Eredményeink szerint a főszezonbeli rendezvények hektikus időbeli alakulása azt mutatja, hogy a rendezvények finanszírozóiban nincs meg a készség és/vagy a képesség a turisztikai forgalom ezen eszközzel történő befolyásolására, a programok nem annyira alakítják, mint inkább leképezik a turizmus szezonalitását. A rendezvénynaptárban szereplő programok hónapokra vetített időrendje a Balaton idegenforgalmi főszezonjára mutató súlyozottságot tár fel. A rendezvénynaptárban regisztrált programok minimumgyakorisága az év első hónapjában, januárban mutatkozik, a maximumérték pedig júliusban. A minimum és a maximum érték között két-két egymást követő hónap volumenében lépcsőzetes, ezzel együtt folyamatos emelkedő tendencia jelentkezik. A februári gyakoriság kevéssel magasabb, mint a januári, a két év eleji téli hónap regisztrált programgyakorisága március és április havi gyakoriságokhoz képest az összes program arányában mintegy 2-2,5 %-al elmarad. Márciusban és áprilisban, a vizsgált időintervallumon belül az összes rendezvénynaptárban szereplő program 4,33-4,51 %-a valósulhatott meg. 90 Zamárdi a vizsgálati időszak négy és fél éve alatt, és között község volt. 91 Az üdülőkörzet 2008-ig hatályos területi rendelkezése alapján 164 településre vetítve ez a települések tizedét jelenti, az üdülőkörzet területi módosítása után létrejött 179 települést alapul véve 8,9 %-os arányt jelent. 92 Buzsák-Csisztapuszta Dél-Dunántúl termálfürdői szempontjából számottevő jelentőségű gyógyüdülőhely, ezzel szoros összefüggésben számos turisztikai értékkel bíró programrendezvényre is sor kerül ezen a településen. Bővebben: Az egészségturizmus szerepe Magyarország és Horvátország határmenti térségei versenyképességének javításában; IPA-HR-HU,

140 20,00 19,00 18,00 17,00 16,00 15,00 14,00 13,00 12,00 11,00 10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0, ábra Balaton térségi integrált rendezvénynaptárban szereplő programok gyakorisága hónapok szerint Január 1,92 2,53 Február Március 4,33 4,51 Április 11,31 11,78 Május Június 18,77 18,01 Július Augusztus Szeptember 8,99 Október 4,57 2,19 3,94 0,33 November December Tavasz (március-május) Nyár (június-augusztus) 4,37 0,20 0,14 0,53 0,47 0,47 0,08 0,24 0,02 0,31 Tél (december-február) Ősz (szeptember-november) A programok 15 %-a A programok 10 %-a A programok 5 %-a Tavasz-Nyár Nyár-ősz Tavasz-ősz Tél-tavasz Ősz-tél Nyár-Tél Egész éves A március-áprilisi gyakoriságarányokhoz képest a gyakoriságnövekmények május-júniusi lépcsője, az idegenforgalom várható megélénkülésével párhuzamosan már lényegesen magasabb. Az összes program 11,31-11,78 %-a valósult meg május, illetve június hónapokban, ehhez képest a július-augusztusi rendezvénycsúcs jelenti a gyakoriságok emelkedésének befejező lépcsőjét. Az, hogy júliushoz képest augusztusban már kevesebb a rendezvénynaptárban regisztrált program, az idegenforgalmi főszezon végét jelző bójaként is felfogható. Augusztustól indulóan a regisztrált programgyakoriságok novemberig hónapról hónapra lineárisan csökkennek. A rendezvények számának és arányának csökkenése olyan rohamos, hogy a november hónapban regisztrált programgyakoriság már kisebb, mint a februári érték. Az év utolsó hónapját, decembert tendenciatörő hónapnak tekinthetjük, hiszen a decemberi programgyakoriságok lényegesen meghaladják mind a novemberi, mind a januári értéket. Ennek oka nyilvánvalóan a december hónap hagyományos programjaihoz köthető, amelyet bizonyos mértékben idegenforgalmi szempontból is értékesíteni lehet. Az MT Zrt Balatoni Regionális Marketing Igazgatósága munkatársai által összegyűjtött rendezvénynaptárban szereplő programok önkormányzatok, költségvetési szervezetek intézményei, nonprofit szervezetek, illetve a vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetek, vállalkozások, hegyközségek, egyházak, magánszemélyek. Egyes rendezvények, például gasztronómiai, vagy össz-művészeti programok, fesztiválok, hosszú időn át nyitva tartó kiállítások esetében életszerű módon többszörös programszervezői együttműködésről van szó, ugyanis az önkormányzat például helyet biztosít egy rendezvénynek, amelyet egy vállalkozás finanszíroz, de az ötlet egy magánszemélytől származik, aki a helyi művelődési ház vezetőjével van szakmai kapcsolatban, és végül az ötletből sikeresen megvalósult rendezvény lesz. 140

141 24. ábra Rendezvénynaptárban szereplő programszervezők 15,3 Önkormányzat 70 1,8 Egyház ,5 Költségvetési szervezet ,4 Hegyközség 13,8 Nonprofit szervezet,nonprofit kft 4,1 0,1 Vállalkozás Magánszemély A rendezvénynaptár adatai alapján a programok főszervezőinek 64,5 %-a költségvetési szervezet valamilyen intézménye, alapvetően művelődési ház, faluház, közösségi ház, könyvtár, klubkönyvtár, rendezvényszervezéssel is foglalkozó Tourinform Iroda, vagy oktatási-nevelési intézmény munkatársa. Csaknem minden hatodik program szervezését a programtípus szerint egy-vagy több önkormányzat munkatársai végezhették el. A programok csaknem hetedét szervezte nonprofit, vagy vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet. 93 A rendezvénynaptárban szereplő összes program 4,1 %-a sorolható szervezők szerint tisztán vállalkozásokhoz, ez több száz programot jelent a vizsgált nyolc éves időintervallumban. A további programszervezők vonatkozásában igen alacsony gyakoriságokat mutathattunk ki. Az összes program 1,8 %-a sorolható felelős rendezvényszervezők szerint valamely egyház, egyház által fenntartott intézményhez. A Balaton borrégió egy, vagy több hegyközségekhez az összes program mintegy fél százaléka köthető programszervezői szinten. Főszervezői szinten magánszemélyekhez kapcsolható programok aránya igen alacsony, a vizsgált időszak alatt mindössze csak néhány esetre tehető. 93 Ehhez kapcsoltan lényeges kiemelni, hogy az uniós jogharmonizáció jegyében 2008 során a korábban létező, tisztán nonprofit besorolású közhasznú társaságoknak (kht), annak érdekében, hogy tovább működhessenek nonprofit korlátolt felelősségű társaságokká kellett alakulniuk. Ezzel együtt megtarthatták, vagy megszerezhették továbbra is a közhasznú, vagy kiemelt közhasznú státuszt. Mindez nem jelentette azt, hogy az adott szervezet megszűnt, vagy akár csak működési területet váltott volna, ebből következően módszertani értelemben nem volt értelme két külön besorolási kategóriát létrehozni, hiszen az adott szervezetek rendezvénynaptárban megjelenő szervezői tevékenysége teljesen érintetlen maradt. Megjegyezzük, egyes nonprofit szervezetek 2008 előtt is végezhettek vállalkozó tevékenységet, csak a 2008-óta lehetségesnél korlátozottabb mértékben. 141

142 Az eredmények alapján megállapítható, hogy a balatoni rendezvények jelentős része regisztrálatlan, a regisztrált rendezvények ismert tulajdonságai alapján pedig az, hogy koordinálatlan, a Balaton által megcélzott vendégkörhöz képest előnytelen szerkezetű 94, esetenként pedig megkérdőjelezhető színvonalú. Valójában ma senki nem foglalkozik azzal, hogy legalább a közpénzekből finanszírozott rendezvények figyelemmel legyenek a régió olyan stratégiai céljaira, mint amilyen a szezonhosszabbítás, a területi diverzifikáció, vagy a kívánatosnak tartott összetételű vendégkör. A rendezvények időbeli és területi mobilizálhatósága miatt ugyanakkor komoly eszköze lehet a turista forgalom irányításának, a tudatos és tervszerű fejlesztéspolitikának. Ebből a célból ban a későbbi partnerségi együttműködést megalapozó program került lebonyolításra a régió programszervezői körében, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség szervezésében. 95 Képzőművészeti hagyományok és adottságok A Balaton a magyar képzőművészet régóta kedvelt témája. A legelső vizuális Balatonábrázolás - a Seuso kincs együttes tálján lévő Pelso, majd a Lázár deák féle térkép után a XIX. század közepén indult meg egy fokozódó érdeklődés a Balaton tájai iránt. Sok költőnek, írónak és művésznek is nagy szerepe van abban, hogy milyen kép él bennünk a Balatonról, milyennek látjuk a "Magyar Tengert". A Balaton a maga kiegyensúlyozottságában és hallatlan változatosságában mindenkinek azt tudja adni, amit a kereső vár tőle: tengert, ősvegetációt, a panteista létet hordozó természetet, vagy ennek a gazdag történelemmel bíró vidéknek a kultúráját: pannon derűt vagy a magyar századok örökségét. Hatalmas lélegzetű panorámát, vagy hosszú idő óta a vonattal, busszal, gyalog vagy autón kirándulóknak kedvelt, divatos helyeit, a fürdőélet és vízi sportok színtereit. Az első tájrajzolók nyomdokain Barabás és Ligeti, Molnár József és Telepy, Mészöly Géza, majd a huszadik századi, immár klasszikussá lett művészek: Csók, Vaszary, Rippl-Rónai, Bernáth, Vass, Bartha - és sorolhatnánk, milyen gazdag a balatoni képeknek kollekciója művészetünk történetében. A Balaton környékét ma is sokan választják alkotásaik témájául, s a régió által garantált életminőség miatt sokan választották a Balatont lakóhelyül is a művészek. A Balaton felvidéken a közelmúltban is számos művész telepedett meg, és alkot(ott). Hogy csak néhányat említsünk: Somogyi Győző és Raffay Béla Salföldön, Udvardi Erzsébet (2013-ban hunyt el), Bárdy Margit Badacsonyban, Bokros Lászlóék Szigligeten, Vágfalvy Ottó Balatonfűzfőn, Péterfy Gizella és Györgydeák György (2008-ban hunyt el) Balatonkenesén, Veszeli Lajos Balatonalmádiban, 94 A rendezvények csupán 2 %-a sorolható a gyermekek rendezvények közé. 95 Turisztikai jelentőséggel bíró kulturális és művészeti programkoordináció és támogatási rendszer kiépítésének szükségessége és lehetősége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben NKA, 2012,

143 de említhetjük Gábor Áron és Heller Zsuzsa (Badacsonytomaj), Gáyor Tibor és Maurer Dóra (Badacsonyörs) Hencze Tamás (Sáska), Jovánovics György (Hegymagas), Klimó Károly (Monostorapáti), Nádler István (Káptalantóti), Šwierkiewicz Róbert (Csobánc), Trombitás Tamás (Szentbékálla), Veszely Ferenc (Dörgicse), Baksa -Soós Krisztina és Medve András (Nemesvita), Borsos Miklós (Tihany) nevét is. (A felsorolás korántsem teljes). A Balaton környékén a művészettel foglalkozó intézmények (és egyének) egymástól viszont teljesen függetlenül, mintegy szigetként, széttagoltságban működnek. Közöttük, egy - két személyes kapcsolatot leszámítva, nincs összehangolt tervezés, nincs "összjáték". Szükség van bizonyos hatáskörökkel (és anyagi lehetőségekkel) felruházott kisszámú csoport (kuratorium, tanács, grémium ) létrehozására, ha együttesen megjelenő, értéket képviselő, művészi kvalitást biztosító programokat, rendezvényeket kíván a Balaton-régió felmutatni. Könyvtárak Nikla települését leszámítva minden településen, köztük a legkisebb községekben is megtalálhatóak a települési könyvtárak. Közkönyvtári funkciójukat forráshiány miatt egyre nehezebben töltik be, közösségi, és közművelődési szerepük azonban egyre nő, egyéb helyi közösségi intézményi és alternatív lehetőségek híján pótolhatatlanok. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre több a teleház, közművelődési, könyvtári funkciókat együttesen ellátó intézmény. Működtetésükben a legtöbb helyen szerepet vállalnak az ifjúsági és az egyéb civil szervezetek is. 25. ábra Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma 2000 és 2011 között Forrás: TeIR, Közművelődési adatbázis 143

144 Az üdülőkörzet könyvtáraiba beiratkozott olvasók száma 2007-ig folyamatosan csökkent. A 2008-as növekedés még leginkább az újonnan csatlakozott 15 település beiratkozott olvasóinak köszönhető. Ezt követően azonban általános, de lassú növekedés mutatható ki a BKÜ-ben, a legtöbb beiratkozott olvasó 2009-ben volt, 2010-re azonban egy kisebb csökkenés, majd stagnálás mutatható ki az olvasók számának változásában. A Somogy illetve Veszprém megyéhez tartozó részek a BKÜ egészében tapasztalt változásaihoz hasonlatosak, Zala megyében azonban 2010-ig folyamatosan nőtt a beiratkozott olvasói létszám a települési könyvtárakban, és a es csökkenést is gyors, de viszonylag mérsékelt növekedés követte. Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér A vidéki Magyarországon a as Európai Uniós fejlesztési ciklusban új elemként jelentek meg a vidéki élet javítását célzó, 5000 fő alatti vagy 100 fő/km2 alatti népsűrűséggel rendelkező településeken létrehozható Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (röviden: IKSZT). Az IKSZT program az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása, ezen belül az A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások intézkedésének része. Az IKSZT címbirtokos szervezetek kötelező feladatai közé tartozik az 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 7. alapján: helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) tájékoztatási pont működtetéséhez; ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása, ifjúsági információs pult működtetése; közművelődési programok szervezése; a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése; a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 65. (2) pontjában meghatározott nyilvános könyvtár működtetése vagy mozgókönyvtári ellátás biztosítása vagy - kizárólag abban az esetben, ha a településen az IKSZT megvalósulási helyszínétől eltérő helyszínen a nyilvános könyvtári vagy mozgókönyvtári ellátás elérhető - olvasósarok működtetése; közösségi internet hozzáférés biztosítása az önállóan, teleházban vagy könyvtárban működő e-magyarország ponton (közösségi információs hozzáférési pont). Kötelező feladatai mellett az IKSZT címbirtokos szervezeteknek szabadon választható feladataik is vannak, melyek az IKSZT program céljait szolgálják, amely legfőképpen a vidéki lakosság megtartása. Jelenleg Magyarországon 365 IKSZT működik. A BKÜ területén habár településméretük (5000 fő alatti illetve 100 fő/km2 népsűrűség alatti) alapján 131 község pályázhatna, 22 mű- 144

145 ködő IKSZT címbirtokos szervezet tevékenykedik, ennek fele a somogyi részen, 6 a veszprémi részen, 5 pedig a zalai térségben 96. Egyéb kulturális színhelyek A településeken galériákban, egyéb kiállító termekben több közösségi rendezvényt, kiállítást, bemutatót is szerveznek, de a nyári idényjelleg ebben az esetben is meghatározó. Egyedi, és turisztikai vonzerővel is rendelkező vonzerőt hordoznak azok a kulturális vállalkozások (pl.: Első Magyar Látványtár- Tapolca-Diszel), magángalériák (a Káli medence több települése, pl: Óbudavár, Kővágóörs, Salföld, Tihany) művésztelepek (Balatonboglár, Vöröstó, Alsóőrs, Felsőörs), amelyek általában a régióhoz kötődő művészek és gyűjtők fenntartásában és szervezésében működnek, s egyben jelentős megbecsüléssel bírnak a nemzetközi művészeti életben is. Az üdülőkörzetben szélesebb körű meghatározó kulturális központként Balatonfüred, Keszthely, Fonyód, Tapolca, Balatonboglár, Balatonföldvár Siófok és Balatonalmádi említhető. Utóbbiban 2003-ra jelentős költségekkel újították fel a térségi feladatokat is ellátó könyvtárat és művelődési központot, 2005-ben pedig Balatonfüreden adták át a Balaton Szabadidő és Konferenciaközpontot, 2010-ben pedig ugyanitt a Vaszary villát. Ezek az intézmények működtetik, segítik azokat a helyi közösségeket, amelyek meghatározó jelentőségűek mind a balatoni identitás, mind az idegenforgalmi rendezvények művészeti bázisának biztosításában (pl. néptánccsoport, népdalkörök, népművészeti alkotókörök, népművészek). A Balaton idegenforgalmi rendezvényeire nem egyedüli üdvözítő megoldás a megarendezvény(ek) ösztönzése, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hagyományaiban, lehetőségeiben erre sokkal többre képes (pl.: néphagyományok, nyitott porták, művészeti alkotótelepek, várak stb.). A balatoni rendezvénynaptár ma már színes, vonzó, igyekszik minden igényt kielégíteni. A koordinációt, az együttműködési képességet ösztönözni kell és segíteni. Történhet ez tudatosabb, stratégia mentén történő pályáztatással, de érdemes elgondolkodni önálló, a BFT és együttműködő partnerek által lebonyolított fesztiválban is. Emellett támogatásra méltóak a helyi lakosság kötődését, identitását - különösen a fiatalabb generációk esetében - erősítő események is. (pl. az egykori Veszprém Megyei Közművelődési Intézet által, minden évben más-más balatoni településen megrendezett Balatoni dalok és dalosok fesztiválja, sikeres és fontos a Nők a Balatonért Egyesület balatoni mesemondó rendezvénye, vagy az almádi Balaton tárlat, stb.). A tömegkultúrával szemben felértékelődik, s egyre inkább fizetőképes kereslettel bír a szelíd turizmushoz kötődő, elsősorban a háttértelepüléseken már meg-megjelenő kulturális turizmus (Káli-medence, Tapolcai-medence, Paloznak stb.). E programok tervezhető támogatása, a régió kulturális stratégiába való bevonása nemcsak földrajzilag és időben nyújtja ki a szezont, hanem elősegíti a rendezvények profilváltását is, ezáltal az árnyaltabb vendégkör megjelenését. 96 Forrás: 145

146 A régió egységes kulturális kínálatában egyelőre többnyire nincsenek jelen az olyan tematika mentén kialakított turisztikai kínálatok, mint pl. a kálváriák, múzeumok, emlékházak, műtermek, stb. A közművelődési-kulturális infrastruktúra szétaprózottsága, az információs rendszerek és a szakfelügyelet megyék szerinti megosztottsága miatt elsősorban a turisztikai szezonban jelentős mértékű probléma ma még a programok regionális és kistérségi szintű összehangolatlansága, koordinálatlansága. Egyebek mellett ezen is sokat javíthatna egy vagy több regionális léptékben gondolkodó, rendszeresen kiadott médium megjelentetése. Jelentős lehetőségektől és forrásoktól esik el amiatt az üdülőkörzet, hogy szemben a hét fejlesztési-statisztikai régióval nem képezi az utóbbi időszakban megnyilvánuló ágazati decentralizáció tárgyát. Kulturális vidékfejlesztés A Kormány közelmúltban elfogadott un. Hungarikum törvénye 97 célul tűzi ki a nemzeti értékek gyűjtését, bemutatását, védelmét és hasznosítását. A Balaton térségében komoly turisztikai jelentősége lehet annak, ha a törvény kezdeményezéséhez illeszkedően sor kerül a tájspecifikus termékek (szőlő, bor, balatoni halak, gyümölcsök, levendula, stb.), természeti értékek (Balaton, Nagy-Berek, tanuhegyek, kőtenger, stb.) továbbá az épített (várak, kastélyok, templomok, pincék, présházak, lakóházak) és a szellemi kulturális örökség (népművészet mesterei, tudástár, hagyományok, termelési módok) számtalan elemének turisztikai célú hasznosítására, a térségi vonzerőleltár velük történő gazdagítására. Ennek alapja lehet a települési és a megyei értéktárakat figyelembe vevő balatoni értéktár létrehozása és menedzselése. Világörökség A Balaton Régióban a világörökségi címmel kapcsolatos tervek első megfogalmazása ban jelent meg a Káli-medence kapcsán, majd 1993-ban Tihany nyilvánította ki ilyen szándékát ben a Tapolcai-medence tanúhegyei címen és a vele párhuzamosan, a Hévízi-tó megjelöléssel született felterjesztés világörökség várományosi helyszín kijelölés érdekében. Az illetékes hatóság 2003-ban elfogadta a felterjesztéseket, majd a Balaton törvény 2008-ban történt módosítása során hivatalosan is létrejött a Balaton-felvidéki világörökség várományosi övezet. A világörökség várományosi helyszínek évi felülvizsgálatát során új helyszínekkel bővült a Balaton-felvidéki várományosi helyszín, ami jelenleg a Tihanyi-félsziget, a Tapolcaimedence, a Káli-medence és a Hévízi-tó természeti, illetve kulturális örökségi védettség alatt álló területeit, valamint Balatonfüred reformkori városrészének műemléki védelem alatt álló területét foglalja magába

147 16. sz. térkép Világörökség várományosi területek a BKÜ-ben A Balaton a magyar közgondolkodás szerint nemzeti kincs, azonban a térség a kedvező adottságok ellenére ma nem képes megfelelő módon és mértékben kiaknázni az idegenforgalomban is rejlő gazdasági-, illetve fejlesztési lehetőségeket. A sikeres pályázat esetén elnyert világörökségi cím tudatos tervezés és turisztikai termékfejlesztés segítségével hozzájárulhat a térség fenntartható fejlesztéséhez, ami multiplikátor hatásával az egész régió társadalmi-gazdasági fellendülését megalapozhatja. A Világörökségi törvény biztosította eszközrendszer, illetve az általa megnyíló állami támogatások, pályázati lehetőségek jól szolgálnák a táj értékeinek kiemelését, fenntartható módon való fejlesztését, munkahelyek teremtését, a magyar kulturális örökség nemzetközi megismertetését, ebből adódóan a kedvezőbb nemzeti jövedelem termelés biztosítását a Régióban. Végeredményben a teljes Balaton arculat újjászületését, a történelmi táj megújulását segíthetné elő ez a világszerte nagy presztízsnek örvendő cím, amely egyben zászlóshajója lehet a Balaton megújuló marketingstratégiának is. Digitalizáció A régióban felhalmozott kulturális értékek megőrzése és hasznosítása érdekében új eszközök igénybevétele is szükséges. Ezek egyike lehet e javak digitalizálása és modern technikai eszközök igénybevételével történő hasznosítása az oktatás, a művelődés és a turizmus területén egyaránt. A Balaton térségében található kulturális értékek és szolgáltatások versenyképességének erősítése érdekében elengedhetetlen a kreatív ipar korszerű eszköztárának fejlesztése 147

148 (Követendő példaként említhető, hogy többek között a Balatoni Múzeum már megkezdte gyűjteményének digitalizálását.) Szabadidő, sport, versenysport A Balaton térségében a magyarországi helyzethez hasonlóan a vitorlás sport kivételével nincs, illetve féloldalas a sportkultúra, alacsony a sportolási aktivitás, hiányos az intézményrendszer, elmaradott a szabadidősport infrastruktúrája és a sportturizmus idegenforgalmi vonzerő-potenciálja nagyrészt kihasználatlan. Az elmúlt időszakban megfogalmazott végrehajtásra sohasem került tervek nem segítették elő, hogy a szabadidősport az életmód szerves részévé váljon, ami pedig elengedhetetlen feltétel a régióban élők testkultúrájának fejlődéséhez. Alapvető probléma, hogy a magyar sport jelenleg nem rendelkezik regionális, térségi szinten közép és hosszú távú koncepcióval, amely keretet biztosíthat a szerkezeti és társadalmi kérdések együttes kezelésére, az intézményrendszer átgondolt fejlesztésére. További probléma, hogy az aktív üdülés, a szabadidősport létesítményi feltétele csaknem teljes egészében hiányzik a Balaton parton (uszodák, golfpályák, minőségi szabadtéri rekreációs parkok, műanyag atlétikai pálya lehetőség szerint mindezek villanyvilágítással -, minőségi sportcsarnokok, stb.) ben a BKÜ 179 településéből 52-ben volt sportcsarnok, illetve sportpálya, ebből 18 parti-partközeli, 34 pedig háttértelepülés 98. Az intézményesült fejlesztés helyett a lokális, alulról építkező, főleg turisztikai-rekreációs célzattal a térségbe érkező különböző társadalmi csoportokra alapozott sport és szabadidős tevékenységek a motorjai a fejlődésnek. A kerékpározás infrastrukturális háttere -bár megújításra és bővítésre szorul-jól kiépítettnek mondható: körben kiépült kerékpárút, biciklis frissítőpontok kerékpárbérlési és szervízszolgáltatásokkal kiegészülve, biciklibarát szállás- és vendéglátóhelyek. A vízi sportok kedvelői a vitorlázást, csónakázást, kajak-kenut, szörföt, wakeboardot és vízisít (Balatonfüred, Vonyarcvashegy, Siófok) űzhetik a tavon, a horgászat kedvelői a Balatonban és több kisebb tavon is hódolhatnak szenvedélyüknek. A 2004 óta megrendezésre kerülő Mozdulj Balaton! programsorozat keretében jelenleg 33 parti település 36 strandján kialakított sportpályák, sporthelyek és a hozzájuk kapcsolódó szervezett programkínálat biztosít aktív kikapcsolódást. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyalogos túraútvonalai többféle vezetett és teljesítménytúrát kínálnak a természet szerelmeseinek. A falusi turizmushoz köthető a lovas turizmus népszerűsítése. A kalandparkok, élményparkok száma is gyarapodik (pl.: Balatoni Élménypark, Zamárdi, Gyenesdiás, Balatonfűzfő, Tihany, Zánka, Alsópáhok, Zalaszabar). A térség versenysport-kínálata is kibővült az elmúlt évek során. Kerékpáros (pl.: Tour de Pelso, Balaton Bike Fest, Balaton-felvidéki országúti körverseny), futó és triatlon (Ultrabalaton körverseny, Balatonman triatlon fesztivál, Balaton Maraton és Félmaraton, 98 TeIR adatok alapján,

149 Keszthelyi Kilométerek maraton/félmaraton, Balaton Regatta) versenyek várják az egyéni és csapatban induló versenyzőket, mind a szárazföldön, mind a vízen. Sajnálatos módon a versenyek a nyári szezonra koncentrálódnak, sok esetben tovább növelve a part menti települések terheltségét, az elő- és utószezon sportválasztéka sokkal szegényesebb. Rangos sportesemények, meghívásos rendezvények, tömegsport népszerűsítő fesztiválok kísérőrendezvényeikkel egyetemben az egészséges életmód és az aktív kikapcsolódás célterületévé tehetik a Balatont, a nyári szezonon kívül is. Nemzetközi mércével is igen jelentős nagyrendezvény, a már közel tízezer résztvevővel zajló Balaton-átúszás (Révfülöp-Balatonboglár), az Öböl-átúszás (Balatonfüred-Tihany), a rangos hazai és nemzetközi vitorlásversenyek (Kék Szalag, kupa- emlék- és válogatóversenyek, Európa- és világbajnokságok), műrepülő-, sárkányrepülő, újabban pedig jégvitorlás versenyek. Külön szükséges megvizsgálni a balatonfűzfői Balaton Uszoda fenntartási problémáit, valamint a Zánkai Új Nemzedék Központ (korábban Gyermek és Ifjúsági Centrum) rejlő lehetőségeket, amely a már meglévő szálláshelyeivel, sportlétesítményeivel kiváló helyszíne lehet a jelenlegi kínálatból hiányzó többnapos sportrendezvényeknek csakúgy, mint élsportolóink és utánpótlás korú sportolóink edzőtáborainak. További probléma, hogy jelenleg még kihasználatlanok a Balaton nyújtotta téli sportolási lehetőségek, amelyek azonban akár a turizmushoz kötődve a szezonalitás problémáját is oldhatnák. Az utóbbi években egyre ismertebbé és népszerűbbé válik a Balaton Átcsúszás, amely nemcsak a korcsolyázóknak, jégszörfösöknek, kite-ozóknak, fakutyázóknak vagy a jégvitorlással versenyzőknek nyújt kiváló kikapcsolódási lehetőséget, de fent említett szezonális problémákra is egy megoldás lehet. Kialakulóban vannak azok a települési szokások is, amelyek a téli Balatonhoz kötődnek, ilyenek a strandokon megrendezett jégkarneválok. A jégsportokhoz, havazáshoz köthető versenyek egyre népszerűbbek a helyi társadalmak körében. Elsősorban ezek azok a programok, amelyek a téli Balatont is élettel tölthetik meg, és amelyekből kialakulhat egy vendégcsalogató téli balatoni kínálat is A balatoni népesség életminőségének alakulása Emberi fejlettségi mutató Az egyszerű társadalomstatisztikai adatsorok tanulmányozásán túl a legújabb HDIelemzések 99 eredményei lehetőséget adnak a népesség életminőségének időbeni és területi összehasonlító vizsgálatára. 99 Az Emberi Fejlődés Indexe (HDI) három fejlődési dimenzió (a gazdasági teljesítmény, az élettartam és az oktatási teljesítmény) négy mutatószámmal mért súlyozott átlaga. A gazdasági teljesítmény indikátora az egy főre eső reál BHÉ vásárlóerő-paritáson vett értékének diszkontált változata. Helyzetelemzésünkben Csite András és Németh Nándor: Az emberi fejlődés indexének (HDI) alakulása a magyarországi kistérségekben ( ) című dolgozatának (kézirat) eredményeit és megállapításait használtuk fel. A témáról ld. még: Fóti K. (szerk.) (2000): Az emberi erőforrások jellemzői Magyarországon (A Human Development Report, Hungary, 1999 magyar nyelvű változata). MTA Világgazdasági Kutató Intézet, Budapest) ill. Fóti, K. ed.(2003): Towards Alleviating Human Poverty Human Development Report Hungary, Institute for World Economics of the Hungarian Academy of Sciences - United Nations Development Programme: Budapest. Rechnitzer János - Smahó Melinda (2005): A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben. MTA 149

150 A HDI-értékek alapján Magyarország 2004-ben a világranglista 35. helyét foglalta el. A magyar HDI ekkor 0,869 volt, ami valamivel meghaladta Argentína értékét, de elmaradt Csehországétól. A magyarországi megyék közt 2005-ös HDI értékük alapján jelentős fejlettségbeli különbségek mutatkoztak. A legfejlettebb Budapest a németországi átlaggal megegyező HDI értékkel rendelkezik, míg a legfejletlenebb Békés megye Costa Rica nemzeti átlagával megegyező HDI értékkel bír. Human Development Index 17. sz. térkép A HDI évi kistérségi egyenlőtlenségei A HDI alapvetően az életminőségre utaló indikátor, bár épp az életminőségben rejlő országon belüli területi különbségek megragadására csak korlátozottan alkalmas, hisz elsősorban az országok közti összehasonlításra, a fejlődő országok felzárkózásának mérésére fejlesztették ki az ENSZ kutatói, másrészt pedig a HDI közvetlenül nem méri az életminőség szubjektív komponensét, vagyis az objektív társadalmi-gazdasági helyzettel való társadalmi elégedettséget. Országon belüli egyenlőtlenségek mérésére továbbá azért is csak korlátozottan használható, mivel komponenseit regionális szinten vagy egyáltalán nem mérik a statisztikai hivatalok, Közgazdaságtudományi Intézet: Budapest, ill. Husz Ildikó (2002): Regionális különbségek Magyarországon, kísérlet a területi különbségek bemutatására az emberi fejlődés indexe alapján. In: Lengyel Gy. szerk.: Indikátorok és elemzések. BKÁE: Budapest. 150

151 vagy csak népszámlálások idején közelítik, így mindössze tíz évente állnak elő új adatsorok, így a területi elemzők sok esetben csak különféle becslési eljárások segítségével tudják előállítani a HDI kiszámításához szükséges alapadatokat. Különösen igaz ez a kistérségi szintre, ahol is az adatfelvétel természetéből adódóan települési adatokból kell aggregálni a kistérségi adatokat, ami különösen megnehezíti a számítási folyamatot. A HDI három fejlődési dimenzió (a gazdasági teljesítmény, az élettartam és az oktatási teljesítmény) négy mutatószámmal mért súlyozott átlaga. A HDI nagy előnye, hogy lineáris skálán mozog és értéktartománya mind alulról, mind felülről korlátos: értéke 0 és 1 közé esik, bár elméletileg lehetséges olyan magas szintű fejlettségi eset is, ahol az index-érték 1 fölé kerül. 18. sz. térkép A HDI évi kistérségi egyenlőtlenségei Pannon.Elemző Iroda HDI 2008 legfelső hatod (29) 5. hatod (32) 4. hatod (28) 3. hatod (28) 2. hatod (29) legalsó hatod (28) 151

152 19. sz. térkép A HDI évi kistérségi egyenlőtlenségei Pannon.Elemző Iroda HDI legfelső hatod (29) 5. hatod (29) 4. hatod (29) 3. hatod (29) 2. hatod (29) legalsó hatod (29) 20. sz. térkép A HDI évi kistérségi eloszlása Pannon.Elemző Iroda HDI ,9 felett (4) 0,8-0,9 (11) 0,7-0,8 (20) 0,6-0,7 (37) 0,5-0,6 (58) 0,5 alatt (44) 152

153 Az ENSZ 2010-ben megváltoztatta a HDI számításának módszertanát az alábbiak szerint: - egyrészt a számtani átlag helyett mértani átlagot számolnak (elkerülve ezzel azt, hogy az egyik komponensben való "előny" ki tudja egyenlíteni egy másikban mutatkozó "hátrányt"); - másrészt a normalizálás során használt minimum és maximum értékek is megváltoztak, hiszen azokat több esetben az elmúlt 23 év folyamán megfigyelt értékekhez kötik. Ez alapján mi a évi kistérségi HDI-t már úgy számoltuk ki, hogy a születéskor várható élettartam esetében a minimum értéket meghagytuk 20 évnek, a maximumot pedig az elmúlt 20 évben megfigyelt maximum értékhez kötöttük (Balatonfüred ,86 év). A diplomások aránya esetében a minimumot 0%-on hagytuk, a maximum pedig a budaörsi kistérség 2011-es értéke lett (34,52%). Az egy lakosra jutó jövedelemnél pedig a minimum és a maximum értékek is megfigyelt értékekhez kötődnek, 2011-es reálárra számolva. A minimum ez esetben a bodrogközi kistérség évi fajlagos jövedelme volt, a maximum pedig a budaörsi kistérség 2011-es jövedelme. Ezt követően a szokásos normalizálással megkaptuk a részindexeket, majd ezek mértani átlagát véve alakult ki a kistérségi HDI évi értéke 100. A HDI kistérségi eloszlása több tanulságot is közvetít. Egyrészt stabil térszerkezetet tükröz ez az index is, és között lényegében az országnak ugyanazon térségeit mutatja leginkább és legkevésbé fejlettnek, nincsenek nagy ugrások, ami szinkronban van az egyéb fejlettségi mutatók által is bizonyított képpel. Ha térségeket nézünk, a HDI is a főváros környékét, az Észak- és Nyugat- Dunántúl iparosodottabb zónáit, valamit a Balaton környékét mutatja leginkább fejlettnek, míg Északkelet-Magyarországot, a Dél-Dunántúl perifériáit, és általában több belső perifériális kistérséget pedig legkevésbé fejlettnek. Az egyéb fejlettségi mutatókhoz képest azt mindenképpen ki kell emelnünk, hogy a HDI érzékeny a nagyvárosi környezetek megjelenésére: az összes nagyobb városunk kistérségét a legfejlettebbek között indexálja ( térképek) átszámozni Ami a évi becslés nominális eloszlását illeti, a 20. sz. térkép látható, hogy a balatoni kistérségek már nem tartoznak a legmagasabb kategóriákba, mindegyikük értéke 0,8 alatt marad, miközben Budapesttől nyugatra 0,9-es, míg több nagyvárosi kistérségben (pl. Veszprém, Székesfehérvár, Győr) 0,8-0,9 közötti értékeket számítottunk. Vagyis amíg a Balaton környéke még mindig az ország 30 legjobb emberi fejlettségi indexével rendelkező kistérsége között jelenik meg, ezen a kategórián belül megnövekedtek a belső különbségek, és nem a Balaton javára. 100 A HDI évi értékének előállítása Farkas Máté, az ELTE PhD-hallgatójának munkája. 153

154 Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam kistérségi adatait külön megrendelésre az aktuális halálozási statisztikákból számítja ki a KSH. A számítás módszertani sajátossága az, hogy minél kisebb az adott kistérség lakosságszáma, annál nagyobb bizonytalansággal lehet csak megbecsülni a várható élettartamokat. Ily módon két egymást követő év között is több évnyi különbséget mutathat a számítás eredménye, amit egyébként ma már kizárólag csak nemenként végez el a KSH, összesített várható élettartamokat nem közölnek. A születéskor várható élettartam hazai sajátossága, hogy a férfiak esetében jóval nagyobbak a területi különbségek, mint a nők esetében úgy, hogy a nők születéskor várható élettartama szignifikánsan magasabb, mint a férfiaké. A Balaton térsége általában a jobb helyzetű térségek közé tartozik e tekintetben: a férfiak várható élettartama különösen a Balatonfüredi, de a Keszthelyi és Hévízi kistérségekben is a legmagasabbak közé tartozik országosan. Hasonló értékek a főváros környékén és az ország fejlettebb, zömmel urbanizáltabb kistérségeiben fordulnak még elő. A nők esetében pedig fokozottan igaz, hogy a teljes balatoni térség a legjobb életkilátásokat produkálja az országban, hozzátéve, hogy a nők esetében a kistérségek zöme között alig 1-2 év a különbség a várható élettartamokat tekintve. 21. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, Születéskor várható élettartam férfiak, < (2) (9) (53) (64) (35) > 66 (11) 154

155 22. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, Születéskor várható élettartam férfiak, < (1) (24) (43) (67) (28) > 66 (11) 23. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, Születéskor várható élettartam férfiak, < (3) (23) (64) (57) (24) > 66 (3) 155

156 24. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a férfiak esetében, Születéskor várható élettartam férfiak, < (9) (29) (63) (50) (21) > 66 (2) 25. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, Pannon.Elemző Iroda Születéskor várható élettartam nők, < (7) (55) (72) (33) (5) > 72 (2) 156

157 26. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, Pannon.Elemző Iroda Születéskor várható élettartam nők, < (6) (70) (70) (23) (5) > 72 (0) 27. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, Pannon.Elemző Iroda Születéskor várható élettartam nők, < (6) (77) (63) (24) (4) > 72 (0) 157

158 28. sz. térkép A születéskor várható élettartam kistérségi jellemzői a nők esetében, Pannon.Elemző Iroda Születéskor várható élettartam nők, < (16) (83) (52) (19) (4) > 72 (0) A közbiztonság, mint az életminőség, valamint a turisztikai vonzerő speciális jellemzője A Balaton régió múltját, jelenét értékelendő és ennek alapján a jövőt megalapozó tervezés speciális vizsgálati területe a közbiztonság fogalomkörének tágan értelmezett halmaza. Ennek elemzése és ennek alapján a megfelelő tervezéssel előkészített fejlesztés azért igényel önálló interdiszciplináris megközelítést, mert a régióban élők, ott dolgozók, valamint a kiemelt nyári idegenforgalmi szezonban turistaként, vendégként megjelenő hazai- és külföldi személyek, családok, továbbá az őket kiszolgáló idényjellegű vállalkozások, szolgáltatások is speciális jellemzőkkel bírnak. A leglényegesebb specialitások a következők: - A Balaton a nemzetgazdaság egyik leghatékonyabb jövedelemtermelő ágazatában, az idegenforgalomban kiemelkedő hatékonysággal működik; - A bevételek jelentős hányada a nyári szezonban realizálódik; - A nyári szezonban a jelenlévő népesség száma előre nem prognosztizálható módon, de jelentősen megnő; - A szezonon kívül jelentős mértékű magánvagyon marad kihasználatlanul és őrizetlenül elsőssorban ingatlanok, vállalkozási eszközök, valamint hajópark; - Meghatározó a nyelvet nem beszélő, más kultúrájú, pihenni és szórakozni érkező külföldiek aránya - A Balaton fizikailag kétfelé osztja a tervezési területet, amely a közbiztonság szempontjából is sajátos helyzetet teremt. - A biztonság megteremtésében kötelezettséggel bíró szervek, szervezetek területi tervezési és költségvetési struktúrája nem követi a Balaton által igényelt, fent jelzett specialitásokat. 158

159 - Jelentős mértékű civil szervezet tevékenykedik a közbiztonság megteremtésében, különösen igaz ez a vízbiztonság területére. Előzmények A Balaton régió közbiztonság-fejlesztési tevékenységének integrált, a költségvetési szervek közvetlen költségvetési forrásain kívüli fejlesztési lehetőségeinek tervezett és harmonizált megoldásainak szükségszerűsége már 1995-ben is felmerült a Miniszterelnöki Hivatal balatoni kormánybiztosa és a rendőrség ez irányú tárgyalásain. A program kidolgozására, az igények és feladatok elemzésére a kormánybiztos a szakpolitikai koordinációra meghatalmazottat nevezett ki, aki elvégezte a számára kitűzött feladatot, azonban a megvalósításra jelentős mértékű forrást a kormányzat abban a ciklusban fordítani nem tudott. A fejlesztési programmal kapcsolatos egyeztetések során már felmerült, hogy a rendőrségen kívül a többi közbiztonságban érintett szervezettel való integrált fejlesztés lehet a jövő útja. Az 1998-as választásokat követően a Somogy Megyei Közgyűlés alelnökének ösztönzésére és a BFT elnökének hatékony támogatásával az új közigazgatási struktúrában a megyei közgyűlési elnökök által létrehozott testületi formációban a Közbiztonsági Tanácsadó Testület (KTT) keretében készült el, majd került megvalósításra a régió Középtávú Közbiztonsági Fejlesztési Programja. A ben, majd ban a választások után fenntartották a Testületet és változó koordináció és súlyozás mellett továbbra is a BFT-vel együtt fogalmazták meg, illetve fogadták el a fejlesztések programjait, kiemelt feladatait. Ebben az időszakban alkotta meg a KTT a REKTOR Regionális Közbiztonsági Támogatási Rendszert, illetve a Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava szlogennel hirdetett Komplex Vízbiztonsági Programot. A három program keretében együttesen mintegy 850 millió forint forrást biztosítottak a régió közbiztonsági fejlesztésének. Társadalmi, politikai háttér A Balaton régió helye, szerepe a nemzetgazdaság értéktermelő folyamataiban, a hazai és nemzetközi idegenforgalom palettáján jelentős mértékben változott az elmúlt években. Ennek voltak pozitív és negatív jelenségei, hatásai. A Nemzeti Együttműködés Programja alapvetően újraértelmezte több olyan társadalmi igény realizálásának jövőképét, amely kihatással van, vagy lehet a tágan értelmezett közbiztonságra, vagy amelyet direkt módon befolyásol a közbiztonság helyzetének, színvonalának változása. A Nemzeti Együttműködés Rendszere újra érdekeltté teszi a nemzet minden tagját az együttműködésben, a közösségek építésében és a közjó megteremtésében. Más irányból közelítve az Európa Tanács Helyi és Regionális Kormányzatok Kongresszusa több szekciójában tárgyalta az államhatalmi szervek, önkormányzatok, civil kezdeményezések szinergiáinak lehetséges területeit, ajánlásokat fogalmazva meg az EU tagállamai számára. Az ET/HRKK 216/2007. ajánlásának 6. pontja szinte minden elemében vonatkoztatható a Balaton régióra. Az a.) pont szerinti szervezeti együttműködést tartalmazó ajánlás már jelenleg is működik. Az e) pont szinte a korábban működő tervező-, tanácsadó-, szervező testület tevékenységét írja le bővebb jogkörrel. A d/f/g/h) pontok szerint a BM és az önkormányzatok közös hatáskörében működhetne egy fejlesztés-centrikus bizottság regionális és térségi for- 159

160 mációk létrehozásával. Jelenleg ezt a feladatot a BFT, illetve az általa létrehozott Közbiztonsági Testület látja el. Az alapelvek A évi parlamenti, majd önkormányzati választásokat követő szakmai tárgyú egyeztetésein, régiós- és szakpolitikusokkal, a helyi közélet szereplőivel és a közbiztonság területén érdekelt szervezetek vezetőivel történt egyeztetések során megfogalmazódott az eddigi alapvetően szakirányú feladatelemzésen alapuló fejlesztés-centrikus programok mellett egy új felfogású integrált elemzési-, tervezési, fejlesztési együttműködés megteremtésének szükségessége. Ennek főbb elvei, illetve gondolatai a következők: A hatalomgyakorlás közjogi deklarációjától és tartalmától elkülönülő, de attól nem független, azt kiegészítő, velük szimbiózisban működő szegmensei, illetve részben a közbiztonság nemállami feladatai a következők: - az állampolgári veszélyhelyzeti felkészítés és bűnmegelőzés, - a számon kérhető személyi és szervezeti felelősségvállalás deklarációi, - az eszközök és erőforrások hatékony alkalmazása, - a civil együttműködés és feladatvállalás ösztönzése, - az állami-, önkormányzati- és civil (önkéntes) szervezetek közötti koordináció, - az áldozatvédelem, jogsegély szolgáltatás működtetése. Mindezek a tágan értelmezett közbiztonság olyan speciális megnyilvánulási területei, illetve összetevői, amelyek megfelelő rendező elvek mellett jelentős fejlesztési források nélkül, illetve költség-hatékony működtetéssel - nagy társadalmi támogatottság mellett - képesek a térségi közbiztonsági paramétereket javítani, a lakosság és az ide látogatók biztonságérzetét fokozni. A Balaton Fejlesztési Tanács a február 18.-i határozatában elfogadta a Fejlesztési Program előkészítésére, lebonyolítására vonatkozó javaslatot. Az előkészítő munka keretében a régiós idegenforgalmi, valamint településszociológiai és településüzemeltetési jellemzők és igények alapján - a BKÜ polgármestereinek véleményeivel harmonizáló módon kell megalapozni a további munkát. Ennek fejlesztési tervét az önkormányzatok, a készenléti szervezetek és az érintett civil szervezetek véleményeinek összegzésével, szintetizálásával kell kialakítani, majd széleskörű konszenzus megteremtésével elfogadtatni. A szakmai és területi alapon biztosított együttműködési készségek támpontot adnak a későbbiekben a megcélzott fejlesztési források és additív pénzügyi, támogatási lehetőségek célszerű, arányos és hatékony felhasználására, allokálásra is. A cselekvési tervben foglaltak figyelembe vételével az együttműködésen, partnerségen alapuló fejlődés érdekében a területi és szervezeti szinergiák kihasználásával kell a későbbiekben a szakirányú fejlesztéseket előkészíteni, koordinálni az egyéb régiós fejlesztési elképzelések, tervek, pályázatok közbiztonsági hatásmechanizmusait, következményeit számba venni. A Közbiztonsági Fejlesztési Program a következő szakterületeket érinti: 160

161 - Közbiztonság, a közterületek biztonsága és bűnmegelőzés, áldozatvédelem - Település és város rendészet - Mentés- elsősegély ellátás - Lakossági tájékoztató-, viharjelző-meteorológiai előrejelzés, közérdekű infokommunikációs rendszerek - Katasztrófavédelem (Tűzvédelem, Iparbiztonság, Polgári védelem) - Környezet- és vízvédelem, - Vízi- közúti- és légi közlekedés biztonsága, zavartalansága A fentiek közül számos terület a költségvetés forrásain túl jelentős régiós fejlesztési forrásokat igényel a fentiekben részletezett specialitások miatt. Ugyanakkor a hatásmechanizmusok szakágakat átfogó hatásai miatt sem várhatjuk, hogy egy-egy szakterület erején felül vállaljon terheket. Erre példa a viharjelző rendszer fejlesztése és fenntartása, amely a teljes régió idegenforgalma szempontjából meghatározó technológia, azonban érinti a katasztrófavédelem, meteorológiai, vízi mentés és rendészet tevékenységeit is. Tekintettel arra, hogy a tervezés jelen fázisában a helyzetértékelés, helyzetelemzés áll a középpontban, a fenti megalapozás mellett érthető a közbiztonság érdekében eddig történt fejlesztések indokoltsága, valamint az, hogy a fejlesztések interdiszciplináris elemeit a Balaton erre predesztinált szervezeteivel közösen lehet csak végrehajtani. Hivatkozva e helyzetelemző dokumentumban szereplő általános célokra, a Balaton turisztikai vonzerejének növelésére, valamint a társadalmi-, gazdasági- és környezeti feltételek javítására alapvető hatással lévő közbiztonsági, valamint vízbiztonsági tevékenységek fejlesztését elengedhetetlennek tartjuk, mivel ez a teljes régiós turisztika megítélése, a megcélzott vendégkör meggyőzése szempontjából kiemelt szempont. Ez a korábbi tervezési időszakban is hasonlóan indokolt volt, azonban csak kis mértékben lehetett integrált fejlesztéseket végrehajtani. Ezeket jelen fejezet későbbi részében ismertetjük. Az elmúlt 15 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül a Balaton régió komplex közbiztonsága, amely a hagyományos rendészeti jellegű megközelítésen túl a vízbiztonság szélesen értelmezett területét, valamint az interdiszciplináris megoldásokat (területeket) is tartalmazza. E fejezet ugyan komplexitásában kezeli a kérdést, azonban rávetíthető a helyzetértékelés alábbi vizsgálati szegmenseire: - A régió általános leírása, hiszen a turisztikai jellegű sajátosságok között szerepelnek olyan célcsoportok, illetve trendek, amelyek itt definiáltak; - A BKÜ helyi társadalma időhorizont szerinti összetétele, mivel más megközelítést igényel a téli- és a nyári szezon veszélyeztetettsége; - A képzettség, oktatás területén a speciális ismeretek iránti igény megvan, de nincs definiálva a szakterületi besorolásuk. A lehetőségek pedig jelenleg szinte teljesen hiányoznak a speciális ismeretek megszerzésére. Példaként említhető az általános iskolák számára több évvel ezelőtt indított Vízek veszélyei sorozat, a vízimentő képzés máig rendezetlen környezete, vagy a strand- és kikötő üzemeltetők, vízi vállalkozások számára indított meder veszélyei program; 161

162 - A civil szervezetek tekintetében nemcsak a régió szempontjából meghatározó és ma már szinte nélkülözhetetlen a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, vagy a legtöbb infokommunikációs fejlesztésben közreműködő Rádiós Segélyhívó- és Infokommunikációs Országos Egyesület; - Az egészségügyi ellátottság fejezete mellett itt foglalkozunk a mentés, elsősegélynyújtás, sürgősségi ellátás, EMESE program eredményeivel, hatásaival, problémáival; - Az életminőség javulásában igencsak szerepe van a biztonságérzetnek, amelynek szubjektív és objektív mérési módszerei vannak és amely igencsak változik a különböző időszakokon belül; - A turizmus fejezetében egyébként részletezett minőségi paraméterek egyike a médiában leginkább megjelenő eleme a közbiztonság helyzete, annak változása; - A BKÜ forrásfelvevő képessége szempontjából lényeges az eddigi közbiztonsági pályázatok struktúrája, azok értékelése, illetve a forrásfelvevő képesség e területen a következő időszakban szinte korlátlan lehetőséggel bír. - A közlekedési infrastruktúráról szóló fejezetet is érinti az itt tárgyalt vízbiztonság néhány kérdését. A vízi útként kezelendő vízfelület közlekedési szabályozása, dokumentálása, a ma inkább csak bújtatott motorcsónakázásként értékelhető vállalkozói szolgáltatás, a mederbiztonság megteremtése, a nautikai infokommunikációs megoldások eddig is alapvetően a közbiztonság szempontjából volt értékelve. A vízi út legalább követő jellegű fejlesztése sokkal nagyobb potenciált követel, mint amit eddig erre fordítani lehetett. - A klímaváltozás fejezet ugyan érint néhány fejlesztésre szoruló területet, azonban a vízbiztonság és a lakosság biztonsága okán itt kiegészítjük, tovább részletezzük a máshol említetteket. Példaként a szélerő és irány változás, a szélsebesség növekedési intenzitásából fakadó veszélyek, a kistérségi meteorológiai jelenségek számának növekedése, az extrém hőmérséklet kialakulásának és fennmaradásának veszélye említhető. Mindezek generálták eddig is és generálják a lakossági monitoring és tájékoztató rendszer, az előrejelző rendszer és a magatartás befolyásolási megoldások fejlesztését. Ezekre is van már számos pozitív példa. Az összes megjelölt cél, illetve tevékenység jelentős múlttal rendelkezik a régióban. Megvalósult, illetve működő nagyobb projektek: - Középtávú Közbiztonság-fejlesztési Program, - Komplex Vízbiztonsági Projekt, - REKTOR Program, - BVR fejlesztési program, - LIFE-monitoring program). - Megalkotásuk eredményes és hatékony volt. Fejlesztésük kiemelten fontos nemcsak a helyi lakosságot érintő társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásai szempontjából, hanem a munkahelyek megtartását, növelését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó idegenforgalmi iparág működési feltételeinek javítása, fejlesztése szempontjából is. Nem utolsósorban az évek óta forráshiánnyal küzdő területek már korábban tervezett fejlesztései is megvalósulhatnak. 162

163 Közbiztonság, bűnmegelőzés és áldozatvédelem A közötti közbiztonsági helyzetértékelés számszerűsíthető adatainak megítélését alapvetően befolyásolják a statisztikai módszerek, a statisztikai elemek tartalmának változásai, a jogszabályi változások okán történő besorolási változások, valamint az idegenforgalmi szokások változásai is. A tendenciákat figyelme és összevetve a különböző interjú-alapú közvélemény kutatásokkal, média elemzésekkel egyértelműen kijelenthetjük, hogy a közbiztonság a BKÜ területén jelentős mértékben javult, a szubjektív biztonságérzet a pozitív trend mellett is kiemelten jó. Ugyanakkor számos terülten jelentős javulást lehet elérni a módszerek fejlesztésével, az új technikai megoldások gyors alkalmazásával, a rendészet számára rendelkezésre álló eszközök cseréjével, illetve számuk növelésével. Ezek együttesét képezik a régiós közbiztonsági fejlesztési programok is. Nagy jelentősége van az önszerveződő civil kezdeményezéseknek. Ezek között is kiemelkedő a polgárőrségek működése, a bűnmegelőzési táborok és oktatások sora, valamint a Fehér Kereszt Egyesület és Alapítvány, illetve az áldozatvédelmi egyesület tevékenysége. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács a korábbi bűnmegelőzési feladatok jelentős részét átvéve, azokat jobb koordinációval és jelentős forrás felhasználásával végzi. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia sok feladatot célzott meg, ebben a régiónak is számos rész feladata van. A rendezvények biztonsága érdekében elkészült és széles körben ismertté vált a biztonsági tervek elkészítését segítő dokumentum, a jogszabályok gyűjteménye, amely segíti a jogkövetés hatékonyságát és a prevenciós célt. A közbiztonság javítása az eddigi fejlesztési programokban kiemelt támogatás élvezett, számos műszaki jellegű újdonság került a rendszerbe. (Lásd: programok, pályázatok eredményei.) A Balaton régió közbiztonságának helyzetértékelése a közötti időszak vonatkozásában A térség bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetének alakulását, rendőri szerveinek tevékenységét alapvetően meghatározza az idegenforgalom bűnözést generáló hatása, amely nagyrészt a Balaton-partra és a kiemelt üdülő övezetek területére koncentrálódik. A pihenni vágyó bel- és külföldi vendégek, valamint az itt élő állampolgárok részéről jogos elvárás, hogy biztonságban érezzék magukat és javaikat. Az elmúlt évtizedekben az érintett rendőr-főkapitányságok Somogy-, Zala és Veszprém - azon munkálkodtak, hogy a turistaforgalom által érintett területeken szélsőségektől mentes bűnügyi és közbiztonsági viszonyokat tudjanak biztosítani, és azt az elvárásoknak megfelelő színvonalon fenn is tudják tartani. Ezt a célt szolgálta/szolgálja továbbá a több mint húsz éve regnáló Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság tevékenysége is, amely az említett rendőr-főkapitányságok, valamint a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Velencei-tó általi érintettsége kapcsán, évenkénti váltásban, minden év június 1-jétől augusztus 31-ig koordinálta/koordinálja a régióban működő, Balaton-parti rendőrkapitányságok idegenforgalommal összefüggő feladatait. A Régió közbiztonsági helyzetének elemzésénél a Balaton-parttal rendelkező megyei rendőrfőkapitányságokon, között, az idegenforgalmi idényben keletkezett bűnügyi és 163

164 közbiztonsági adatokat vettük figyelembe az időközben bekövetkezett adatszolgáltatási változásokat követve. Jelzett RFK-k működési területről kellene ide egy térkép rövid kommenttel, miben egyezik, különbözik ez a BKÜ területétől. Ha az megegyezik a 3 megyével, akkor szúrjuk ezt be a fenti bekezdésben általam betoldottak szerint. A vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy év óta a és évet kivéve a nyomozás elrendelések dinamikájában csökkenő tendencia érvényesült. A legnagyobb arányú visszaesés viszonylatában tapasztalható. 26. ábra Nyomozás elrendelése Valamennyi szezont (június 1.-augusztus 31.) a vagyon elleni bűncselekmények jellemezték, kiemelten a betöréses lopások, gépkocsi lopások és feltörések. A strandlopások vonatkozásában csak az utóbbi két év adatai állnak rendelkezésre, de azok dinamikájából is jól érzékelhető a balatoni strandok bűnügyi szempontú veszélyeztetettsége. A évben elkövetett strandlopások száma évben közel megháromszorozódott. A betöréses lopások száma minden évben markánsan meghatározta a bűnügyi helyzet alakulását. Amint az a diagramból is jól látható az ismertté vált cselekmények száma a vizsgált időszakban 490 és 670 között mozgott. A legtöbb ilyen jellegű bűncselekményt évben követték el, a legkevesebbet pedig 2013-ban. 164

165 27. ábra Betörés, lopás A gépjárművekhez kapcsolódó deliktumok számszerű alakulását szintén meghatározó elemeiként tartjuk számon az idegenforgalmi szezon bűnügyi helyzetének értékelésénél. Az elmúlt hét évben az érintett RFK-k területéről 43 és 60 közötti számban tulajdonítottak el gépkocsit, a legtöbbet azonos számban 2009-ben és 2011-ben, a legkevesebbet pedig 2013-ban. 28. ábra Gépkocsi lopások A gépkocsi feltörések dinamikájában évtől csökkenő tendencia figyelhető meg, a viszszaesés mértéke évben a évi adatokhoz viszonyítva közel 40%-os. 165

166 29. ábra Gépkocsi feltörések Az idegenforgalmi szezonban nem jellemző az állampolgárok biztonságérzetét, a köznyugalmat jelentősen befolyásoló erőszakos-garázda jellegű jogsértések körében az emberölés elkövetése. A vizsgált időszakban sajnálatos módon történt három ilyen esemény, az egyik 2007-ben Somogy megyét, 2010-ben és 2012-ben pedig Veszprém megyét érintően. Mindhárom esetről elmondható, hogy azok elkövetése nem köthető az idegenforgalmi idényhez, a háttérben szerelemféltés, illetve egyéb más bűncselekmény elkövetésének elleplezése állt. A rablás, a súlyos testi sértés és a garázdaság azonban minden évben negatív kísérőjelensége a turisztikai szezonnak. Ezen cselekmények elkövetése a buli-turizmussal összefüggésben nagyrészt a déli parthoz, ezen belül is Siófokhoz köthető, de az utóbbi években Balatonfüreden is tapasztalható volt. Az elmúlt hét évre visszatekintve a térségben elkövetett rablások száma 15 és 25 között mozgott. A legkevesebb rablás 2008-ban történt, a legtöbb 2011-ben, azok több mint 80%-a a déli parton. 166

167 30. ábra Rablás A súlyos testi sértések száma 2009-től viszonylag állandónak mondható, csupán csak ben és 2008-ban maradt az esetszám hetven alatt. 31. ábra Súlyos testi sértés A garázdaságok száma mint az a diagramon is jól látható évig erőteljesen emelkedett évek viszonylatában bekövetkezett egy 21%-os csökkenés, azonban a ban regisztrált cselekmények száma így is háromszorosa a évinek. 167

168 32. ábra Garázdaság Az ország és a régió megítélése szempontjából rendkívül fontos mutató, hogy a térségbe érkező külföldiek hány esetben válnak bűncselekmény áldozatává. A diagram jól szemlélteti, hogy a külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma eltekintve évtől - csökkenő tendenciát mutat, a évi adatokhoz képest ban a visszaesés mértéke jelentős. 33. ábra Külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények A külföldiek sérelmére elkövetett szabálysértések tekintetében évet követően erőteljes csökkenés következett be, majd között a mutató növekedési pályára állt és év viszonylatában ismét visszaesés történt, melynek aránya igen jelentős. 168

169 34. ábra Külföldi sérelmére elkövetett szabálysértés A külföldi gyanúsítottak száma 2008-ban közel a duplájára emelkedett, majd az ezt következő években csökkenő tendencia érvényesült évben az előző év azonos időszakához képest sokkal több külföldi személy gyanúsítotti kihallgatására került sor, főként Somogy megyét érintően. 35. ábra Külföldi gyanúsítottak száma Az idegenforgalmi idényben regisztrált szabálysértések köréből három olyan szabálysértést emeltünk ki, amelyek ezekben az időszakokban gyakoribbak, illetve a turisztikai szezon bűnügyi jellemzői közé tartoznak. Az egyik ilyen szabálysértés a kisebb értékre elkövetett tulajdon elleni szabálysértés. A diagramból jól látható, hogy ezen deliktum dinamikája évig emelkedett ebben az évben kiugró adatot produkálva -, majd 2013-ban ugyan csökkent, de ez az érték is közel négyszerese a évinek. 169

170 A rendzavarások tekintetében megállapítható, hogy számuk az elmúlt hét évben 36 és 125 között mozgott. A legmagasabb értéket évben regisztráltuk, majd ezt követően egy csökkenő tendencia indult meg ban azonban az előző évhez viszonyítva több mint másfélszeresére emelkedett ezen cselekmények száma. A tiltott prostitúció korábbi tényállás szerint tiltott kéjelgés - a korábbi években/évtizedekben szinte külön iparágként virágzott a Balaton-parton. Az elmúlt hét év adatait értékelve ma már elmondható, hogy a gyakori fokozott rendőri ellenőrzéseknek, jogszabályi változásoknak köszönhetően ezen nemkívánatos tevékenység háttérbe szorult, kiugró számadatot csak 2009-ben regisztráltunk. Természetesen e vonatkozásban a látenciát is figyelembe kell venni. 36. ábra A közbiztonság fokozása érdekében a korábban megkezdett fejlesztéseket e téren is folytatni kell, illetve a változó helyzethez alkalmazkodva további szervezet fejlesztési-, szervezet együttműködési megoldásokat kell bevezetni, illetve alkalmazni kell a technikai újdonságokat is. Ez utóbbiak vonatkozásában a személyi-, terület és objektumvédelmi megoldások, az infokommunikációs technológiák, a közlekedésbiztonsági eszközök kiterjedt körének, továbbá a lakosság és a vendégkör tájékoztatását segítő széleskörű alkalmazását célozzuk. Település-, és város rendészet A hazai közbiztonsági struktúra speciális eleme a településen belüli rendészeti rendszer január 01-től a közterület felügyelők már mint rendészeti feladatot ellátó hivatalos személyek teljesítenek szolgálatot. Tekintettel arra, hogy a városi rendőrség modellje nem alakult ki, a közbiztonsági feladatoktól részben eltérő de fontos részfeladatok ellátására, olyan hiánypótló városi belső rendészeti formákat mutató szervezetek jöttek létre, mint a közterület felügyelet, vagy a város őrség, Ezen szervezetek a közterület tisztaságával, hasznosításával, a városépítészet betartatásával a közösségi életterek védelmével, és a parkolási rend betartásával foglalatoskodnak. Működtetésük feltételeit az önkormányzatok biztosították, azonban a technikai 170

171 háttér megteremtésében régiós feladatok is vannak. Ebbe értendő a közterületi kamera rendszer, az utcai segélyhívó megoldások is. Az elmúlt időszakban csak minimális mértékű központi, illetve regionális fejlesztési forrást kaptak, azonban néhány interdiszciplináris fejlesztési eredmény közvetett élvezői-, felhasználói lehettek. Ilyen a táv-vezérelhető, többcélú kamera rendszer, a sebességmérő és kijelző megoldások, vagy a Balatrönk 101 közösségi rádió rendszer. Mentés- elsősegély ellátás Külön aspektusból kell megítélni a hagyományos, szárazföldi mentés, valamint a vízimentés tevékenységét. A szárazföldi mentés alapvetően állami feladat, amelyet az Országos Mentőszolgálat törvényi felhatalmazás alapján, költségvetési forrásból professzionális szakmai háttérrel végez. Munkájukat a légi mentés eszközrendszere segíti. A Balaton-part specialitása miatt a kapacitások időbeli- és térbeli szükségessége okán a régiós fejlesztéseknek volt és marad is szerepe. Mivel a kiemelt szezonban a BKÜ területén tartózkodók száma a többszöröse az állandó lakosok számának, szükséges a mentési kapacitás számottevő megerősítése. Ez nem oldható meg más területről történő átcsoportosítással, így erre helyben kell forrást találni. A BKÜ területén kialakított ideiglenes mentőállomások segítik a gyors helyszínre érkezést. A járműpark felújítása, cseréje, a speciális mentőegységek (gyermek mentőorvosi kocsi, mentőmotor) üzemeltetése, a korszerű eszközök beszerzése és a mentésirányítás korszerűsítése is megkezdődött, azonban e folyamatok folytatása is forrásigényes. Fontos kiemelni a Magyar Gyermekmentő Alapítvány (együttműködésben az Országos Mentőszolgálattal) által szolgálatba állított speciális felszerelésű, sérült gyermekek méretéhez igazított mentési eszközökkel ellátott mentőorvosi autók jelenlétét a Balatonnál. Az első ilyen autót 2005-ben állították szolgálatba, azóta az országban megtalálható Győrben és Pécsen és idényjelleggel a Balatonnál (2008-tól). A speciális mentőautókban a gyermekek intenzív ellátására szakosodott szakorvosok és szakápolók nyújtanak segítséget. A szakembergárdának és a korszerű gyermekmentési eszközöknek (defibrillátor és monitor rendszer, lélegeztető gép, speciális rögzítő eszközök, lélegeztető ballonok több méretben, gyógyszeradagoló pumpák, inhalátorok, infúzió hűtő-fűtő stb.) köszönhetően jobb ellátást tudnak biztosítani a bajba jutott gyermekeken, mint egy átlagos mentőautó vagy rohamkocsi. A nyári időszakban a Balatonnál a jelentős turistaforgalom és ennek következtében a gyakoribb balesetek miatt a térségben kiépült mentőhálózat nem tudja megfelelően biztosítani az ellátást, így a Balatonnál a Magyar Gyermekmentő Alapítvány speciális mentőautója indokolt esetben felnőtt sérülteket is ellát. A strandokon kötelező elsősegély-nyújtó helyek hálózata megfelelő, azonban az elmúlt években több pályázat is segítette, hogy korszerű újraélesztő eszközök kerüljenek a strandokra. A Magyar Vöröskereszt több éve folytatja az ifjúsági programja keretében a parti segítők számának növelését. Mindkét tevékenység fejlesztése szükséges. További eszközöket és forrásokat kell biztosítani a laikus segítők munkájához, a szükséges oktatások, tréningek szervezéséhez

172 A vízi mentés terén lépett előre a legnagyobbat a régió. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (továbbiakban BVRK) végzi a legkomolyabb mentési tevékenységet a Balatonon, a hat vízirendészeti rendőrőrs 20 darab kisgéphajójával közel 300 embert mentenek ki minden évben a tóból. A hivatásos szervezetek mellett megjelent a korábbi kisebb, szervezetlen, illetve koordinálatlan csoportok mellett vagy azok részbeni integrálásával a Vízimentők Magyarországi (korábban: Balatoni) Szakszolgálata. A komplex vízimentési tevékenységük kiterjed a strandi mentőőri szolgálattól a nyíltvízi mentésen át az eltűnt személyek felkutatását is végző búvárszolgálatig. Az EMESE program keretében megkapott Rupert sürgősségi mentőhajó üzemeltetésével új fejezet nyílt, hiszen esetkocsi felszereltségű a hajó, amelyen főidényben mentőorvos, vagy mentőtiszt és mentőápoló is szolgálatot ad. A hajó a legnehezebb időjárási körülmények között is kifutásra képes. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság VÉSZ központja (Vízi Életmentés-irányítási Szolgálat) irányítja és felügyeli a Balatonon a vízimentést és engedélyezi valamint koordinálja a kifutásokat. A vízimentés irányítása során tartja a kapcsolatot a VMSZ által működtetett diszpécseri központtal. a VMSZ diszpécser központja a parti mentőrök koordinálásán túl irányítja az egyesület mentőhajóit, a sürgősségi beavatkozásokat, valamit többféle kommunikációs csatornán fogad segélyhívásokat. A pár éve bevezetett nautikai információkat is ők gyűjtik és közvetítik a hajósok felé. Mindezek mellett a vízimentő képzésben is kiemelkedő szerepük van. E komplex tevékenységet hosszú ideje jelentős támogatásokkal, pályázati forrásokkal segítik a régiós fejlesztési programok. Ugyanakkor a technikai fejlődés, valamint a mentés- és mentésszervezés területén megjelent új eszközök és technológiák az állandó fejlesztés iránti igényt alapozzák meg. A szolgáltatások körének bővítése például a különösen indokolt további egy sürgősségi mentőhajó beszerzése, valamint nyolc zárt kormányállású, komoly nautikai jellemzőkkel bíró vízirendészeti mentőhajó beszerzése csak régiós források bevonásával lehet eredményes. A vízimentés mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a tóra a jegesedést követően is, hiszen jelenleg nincs olyan technológia, vagy járműtechnika egyetlen szervezet birtokában sem ami nyílt, a parttól távol lévő jégfelületről mentést képes végrehajtani. Olyan felszerelések és speciális járművek beszerzése szükséges mint a légpárnás vagy nádjáró járművek. Viharjelző meteorológiai előrejelzés, lakossági tájékoztató-, közérdekű infokommunikációs rendszerek A Balatoni Viharjelzés meteorológiai módszertana ez elmúlt években jelentős átalakuláson ment át. A méréstechnika és a földfelszíni állomáshálózat fejlődése lehetővé tette, hogy a korábbi órás sűrűségű mintavételezés 10 perces gyakoriságra nőhetett, illetve több mint 100 folyamatosan működő hazai állomásról jöjjenek információk az Obszervatóriumba. Az időjárási radar hálózat mintavételezési gyakorisága 15 percről 5 percre növekedett. Végül a dinamikus alapú numerikus modellezés az OMSZ szuperszámítógépén működő és folyamatosan fejlesztés alatt lévő WRF modell segítségével jóval nagyobb felbontású előrejelzést képes készíteni a Balatonra. Mindez lehetővé tette a Balaton viharjelzési szempontból történő három medencére való bontását. Ugyancsak lehetővé vált egy objektív alapú hullám előrejelzés. Mindezen információk az OMSZ honlapján valós időben frissülve is felkerülnek. A LIFE cölöpökön 172

173 mért és az OMSZ által beszerzett és hitelesített szenzorok adatai az RSOE hálózatán keresztül ugyancsak bejutnak az Obszervatóriumba, hasznos információt szolgáltatva közvetlenül a víz feletti meteorológiai állapotokról. A kiadott viharjelzéseknek az érintettek részére való eljuttatása a viharjelzés balatoni bevezetése óta már három technológiai váltáson esett keresztül. Az első időszak kosaras, rakétás megoldását a távvezérelt forgólámpás megoldások váltották. Ezt követte a villanócsöves megoldások bevezetése és az állomások számának bővítése. Jelenleg már a harmadik generációs vezérlés kialakítása és a LED technológiájú lámpák felszerelése folyik. Az időjárási riasztások és előrejelzések egyértelmű továbbítása érdekében a BAHART kikötőkben bevezetésre került a meteorológiai információk webes technikán alapuló közzététele. Ezt a technikát hasznos lenne az önkormányzatok által üzemeltetett strandok és magán kikötők irányába is kiterjeszteni. A jövő a személyi előrejelzés, riasztás megteremtése irányába mutat, amely komoly infokommunikációs fejlesztéseket igényel. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek miatt szükségessé válhat a várható rendkívüli időjárási eseményekre való hangsúlyozott és részletes figyelmeztetések kiadása, úgy a hatóságok, mint a lakosság és az üdülők részére. Továbbra is nagy szükség van a korábban kialakított többfunkciós közösségi célú rádiórendszerre. A Balatrönk lassan 15 éves és az üzemeltetés műszaki nehézségei mellett a korszerűbb digitális technológia bevezetését ösztönzi a spektrumhatékonysági szempont és a lényegesen nagyobb szolgáltatási kör is. Fejleszteni lehet és kell az erre épülő applikációkat, alkalmazásokat. (Lásd: viharjelzés) A közel tíz esztendős LIFE monitoring rendszer a régió egyedülálló technológiai komplexuma. A széleskörű telemetriai megoldások mellett az adatgyűjtés struktúrája és tartalma, valamint a kimenetek, információs csatornák számossága sok szakmai eredményt alapozott meg. (Közlekedés, meteorológiai, vízminőség, desztináció, vízmozgás, környezetvédelem) A felhasználók igényei, valamint a hosszú távú adatgyűjtés szükségszerűsége predesztinál bennünket a rendszer korszerűsítésére. Katasztrófavédelem A Balaton és környezete különösen érzékeny élővilággal rendelkezik, amely egy nagyobb természeti-, de különösen környezeti-, ipari katasztrófa esetén visszafordíthatatlan károkat okozhat. Gyakoriak a nádas-tüzek is. A Balaton közelségében húzódó autópálya jelentős mértékű veszélyes-anyag szállítás útvonala. Az átalakult katasztrófavédelem tevékenysége a korábbi évekénél lényegesen komplexebb. A környezeti jelenségek, szélsőséges időjárási helyzetek, de még az élő környezete változása is olyan összetett jelenségeket generál, amelyeknek lakosságvédelmi következménye, felkészítési és védelmi, valamint kárelhárítási feladata van. Elkészültek azok a havária tervek, amelyek a Balaton környezetében ezeket komplexen közelítik meg, segítik a felkészítést, valamint a védelmi tervezést is. A vizsgált időszak elemző felmérése rendkívül tanulságos és egyben mértékadó a tervezési időszak előkészítése, a fejlesztések megalapozása szempontjából. Ezért ezt jelen dokumentáció függelékeként mellékeljük.(ld.:3.sz. melléklet) Az elmúlt években e veszélyek csökkentésére, a speciális régiós igények kielégítésére minimális forrást tudtunk biztosítani. Szükséges a megfelelő minőségű és mennyiségű kárelhárító, 173

174 semlegesítő anyagok és eszközök beszerzése, a beavatkozó technológiák fejlesztése. A helyi önkéntes erők technikai fejlesztése is elmarad a kívánatos mértéktől. Környezet- és vízvédelem, horgászati-halászati szabályozások A hagyományos környezetvédelmi feladatok többszintű rendszerben, a közigazgatásba integrált módon, a költségvetésből, valamint EU pályázati forrásokból finanszírozva valósultak meg, ezek végrehajtása nagyban eredményes volt. Ezt nemcsak a Balaton vízminőségén, hanem a környezet általános állapotán is lemérhetjük. A tó környezetében lévő ipari üzemek száma csökken, ugyanakkor védelmi intézkedéseik hatásfoka nőtt. Az egyértelmű előrelépés mellett azonban még mindig erőteljesen jelen van a partfalak illegális feltöltése, illegális vízparti telekrészek kialakítása, a vízinövények jogszerűtlen pusztítása, a nádas pusztítása az emberi tevékenységek könnyebb folytatása vagy gazdasági haszonszerzés miatt, vagy kisebb kikötők, bejárók létesítése. A korábbi állapot rendezetlensége sokszor lehetetlenné teszi a pontos helyzet tisztázását, így a felelősségre vonás lehetőségei is csökkennek. A helyzetet csak pontos regiszter, partfalszabályozás és következetes felszámolás és szankcionálás oldaná meg, az ezzel foglalkozó szervezetek költségvetési forrásokhoz jutása mellett. A vízvédelem része a meder jogi partvonalának megőrzése, annak karbantartása, állapotának megőrzése is. Ebben a korábbi években kiseb-nagyobb lépések már történtek, de az időszakonként előforduló extrém alacsony vízszintek újra- és újra ráirányítják a figyelmet a meder nem oldódó idegen testeinek, szennyezőinek problémájára. A mederbiztonság érdekében szükséges annak pontos feltérképezése, veszélytelenítése, valamint a fürdő- és hajózó felületek állapotfenntartó ellenőrzése. Ez szintén egy többszereplős, komplex tevékenység, amelynek haszna az idegenforgalom növekedésében is megjelenik. A Balaton meder felmérése kiemelten fontos terv már évek óta, ez a közérdekű adatbázis alapozhatja meg a további szükséges intézkedések körét. A természetvédelem és vízvédelem fontos kérdése az azt megteremtők és használók összetétele, így kiemelten a horgászok tevékenysége, száma, összetétele. A Balatont évente közel 100 ezer horgász látogatja, használja, így környezeti terhelés kapcsán kiemelt a felelősségük. A helyi horgász közösségek bevonása a természetvédelem, környezetvédelem feladataiba, a helyi bűnmegelőzésbe, a horgászattal összefüggésben nagyon fontos. A horgászegyesületek által üzemeltetett kikötők és parti területek környezete, az onnan folytatott tevékenység, a kikötői biztonság, a vízi jármű használat szakszerűsége, a jogszabályok betartása mind fontos kérdés ilyen viszonylag elszeparált, zárt kisközösségek életében. Vízi- közúti- és légi közlekedés biztonsága A légi közlekedés biztonsága érdekében a régió speciális intézkedéseket nem prognosztizál. A légügyi hatóságok által előírtak teljesítését a BKÜ területén eddig is a szakszerűség jellemezte. A nagyobb repülőterek (Szentkirály-szabadja, Siófok-Kiliti, Sármellék) szerepét a hazai légiközlekedésben a folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás jellemezte. Jelenleg a sármelléki repülőtér forgalma a leghangsúlyosabb a Balaton idegenforgal- 174

175 mában. Ez a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság állományát terheli, illetve a Katasztrófavédelmi Igazgatóság számára szükséges a megfelelő kapacitás és technika biztosítása. A vízi közlekedés biztonságának fokozására több program készült az előző tervezési időszakban. Az ezekben rögzített feladatok jelentős része teljesült. A Komplex Vízbiztonsági Program aktualizálása most folyik. A Balaton veszély- és akadálymentesítése szintén interdiszciplináris megközelítést igényel és kisebb lépések már az elmúlt időszakban történtek. A korszerű és hatékony megoldás a meder felmérések elvégzése, naprakészen tartása, tematikus adatbázisok tematikus térképek létrehozása esetében egy olyan elektronikus tájékoztató felület létrehozása, amely egyszerre szolgáltat morfológiai, kitűzési adatokat, meteorológiai adatokat és előrejelzéseket, tájékoztat a viharjelzőrendszer állapotáról, és a vonatkozó riasztásokról és az ezekhez kapcsolódó közleményekről egyaránt. A vízbiztonság javítása érdekében első lépés a megbízható, korszerű, szakmailag tematizált térképek előállítása. Ehhez 2014-ben és 2015-ben el kell végezni a Balaton mederfelmérését és a nyilvántartási térképek aktualizálását. A Tó rendkívül sekély medre miatt, a felmérésnek 0,5dm pontosságúnak kell lennie. Rendkívül fontos az akadályok és a változó üledékviszonyok felmérése ben el kell készíteni a tó teljes kitűzési tervét. A hajózási tematikus térképeket hozzáférhetővé kell tenni papír és elektronikus térképi formákban is. Fenn kell tartani, valamint javítani kell a Meteorológiai prognózisok elérhetőségét a vízhasználati helyeken és az interneten egyaránt. Gondoskodni kell tájékoztatókkal és ismertetőkkel, valamint az internetes bemutatókkal arról, hogy a viharjelző rendszer jelzési minden vízhasználó számára értelmezhetőek legyenek. A LIFE projekt keretében létrehozott nyíltvízi mérőállomásokon hullámzásmérő berendezéseket kell elhelyezni, és megbízható hullámadatokat kell közzétenni. Folyamatosan korszerűsíteni kell, a vonalismereti és vízi jártassági szakértői anyagokat. A fenti feladatok elvégzése érdekében, jelenleg módosítás alatt áll az állami kezelő szervezet a KÖDUVIZIG, mind működési területét, mind jogkörét érintően. A fenti feladatok, azonban csak megfelelő pénzügyi forrás birtokában végezhetőek el, és erre jelenleg központi forrás nem áll rendelkezésre. A vízirendészet felkészítése a megváltozott körülményekre és a fokozott elvárásokra folyamatban van, eszközfejlesztésükre évek óta kiemelt figyelmet fordítanak. A szakszolgálati tevékenységek irányításában bekövetkezett és folyamatban lévő korszerűsítései okán (ESR-112, OMSZ-MIR, OKF bevetés területi integráció, Rendőrségi TIK létrehozása) jelentős fejlesztéseket kell a régión belüli együttműködés biztosítására fordítani. A korábban elfogadott elvek mellett át kell gondolni a Készenléti Szervek Koordinációs Központja projekt megvalósíthatóságát. 175

176 A víziközlekedés biztonsága érdekében fejleszteni szükséges: a BVRK járőr és mentőhajó parkját két nagy befogadóképességű vízirendészeti mentő nagyhajó rendszerbe állítása, a légi járművek vízre kényszerleszállása vagy vízbe esése, illetve a személyszállító hajók balesete esetére a navigációs rendszereket (Radar, GPS, stb.) az AIS rendszer pályázati, azt követően kötelező bevezetése minden hajózási és üzemeltetési engedélyes vízijárműnél speciálisan képzett vízirendészeti állomány képességeit (szakmai, idegen nyelvi, kommunikációs, problémamegoldó és konfliktuskezelő stb.) a vízi mentő rendszereket harmonizálni és szintetizálni kell egy professzionális rendszer megszületése érdekében, és ennek alkalmazása a vízen mentési tevékenységet ellátóknál jégről mentő technológiák, ás speciális járművek beszerzése szükséges A közúti közlekedés biztonságának helyzetének elemzését rendszeres felmérések és statisztikák segítik. A vizsgálat tárgyát képező időszakban a legtöbb közúti közlekedési balesetet évben regisztráltuk, majd az ezt követő években számuk 811 és 959 között változott. A személysérüléses balesetek vonatkozásában elmondható, hogy a régió útjain a legtöbb baleset 300-at meghaladó számban évben következett be, de magas ezen események aránya 2009-ben és 2010-ben is. 37. ábra A halálos eredménnyel járó események aránya az összes sérüléses baleseten belül 1,7% és 6% közötti arányt képviselt, számuk években meghaladta a tízet, a többi évben 4 és 7 között változott. 176

177 A súlyos sérüléses balesetek tekintetében 2011-ig viszonylagos állandóságról beszélhetünk, jelentősebb csökkenés és években következett be. A könnyű sérüléssel végződött ütközések száma minden évben magas részarányt képviselt a sérüléses baleseteken belül. Számuk 2009-ig emelkedett, majd a évi csökkenést követően 2011-ben a vizsgált időszak legmagasabb értékét regisztráltuk év viszonylatában egy 17%-os csökkenés következett be, amelyet 2013-ban egy minimális mértékű emelkedés követetett. 38. ábra A közúti közlekedés területén a biztonság növelésére a Középtávú Közbiztonság-fejlesztési Program és a REKTOR program is számos célt tűzött ki és teljesített. Az ennek kapcsán megvalósult közterületi fejlesztések, a sebesség ellenőrző és kijelző készülékek, ezek adatgyűjtővel való ellátása, a LIFE programban létrehozott mérő és ellenőrző megoldások, tájékoztató állomások, kijelzők, illetve a rendőrség technikai eszközökkel való ellátása eredményei megmutatkoztak a baleseti mutatók alakulásában. Ezt a folyamatosan emelkedő gépjármű szám mellett lehet igazán értékelni. Ugyanakkor néhány éve jelentős eredmények születtek a közlekedésbefolyásolás technológiáiban, amelyek gyakorlatba történő átültetése a Balaton környezetében jelentős javulást eredményezne. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető hogy egy-egy komolyabb közlekedési baleset, de még sok esetben egy sérülés nélküli egyszerű anyagi káros baleset is megbéníthatja az M7-es autópálya, vagy a 7-es, 71-es főutak forgalmát, így azok szakszerű és gyors rendőri kezelése kiemelt fontosságú a régió látogatottsága érdekében. A baleseti, vagy egyes egyéb különleges események (különleges szállítás, védett vezető kísérés stb.) kezelése során a terelések alkalmazása szinte elengedhetetlen, ezrét az ilyen eseményekre való felkészülés kiemelt fontosságú. A fentiek miatt szükséges állandóan szinten tartani és fejleszteni: 177

178 a közúthálózatot, a kiterelési felvevő helyekkel a terelési terveket a speciálisan képzett közlekedésrendészeti állomány képességeit (szakmai, idegen nyelvi, kommunikációs, problémamegoldó és konfliktuskezelő stb.) a közúti közlekedést megfigyelő rendszereket (forgalomszámláló kamerák, légi megfigyelés stb.) az elzárt helyszínekre könnyebben eljutó rendőrmotoros szolgálatot speciális mérő, jelző és terelő berendezések beszerzését Összegzésül A közbiztonság biztosítása érdekében folyó tevékenység alapvetően a régió három megyei rendőr-főkapitánysága, illetve az általuk irányított helyi rendőrkapitányságok speciális vízi rendészeti feladatok esetén a vízi rendészeti rendőrkapitányság felelősségi körén belül jelenik meg. A minőségi paraméterek - a statisztikai adatszolgáltatások és a szakmai elemzések alapján több területen javultak, azonban főleg az idegenforgalmi szezon jellemzői szerint vannak időleges visszaesések. Az egyre nagyobb létszámú és esetszámukban is emelkedő tömegrendezvények idején néhány bűnelkövetési forma halmozottan jelent meg. Kiemelt fontosságú a közterületek, nyitott közösségi terek biztonsága, a közterületi erőszakos, garázda jellegű cselekmények visszaszorítása, hiszen ezen eseteknek a legnagyobb a félelemkeltő ereje, így nagyon negatívan befolyásolják a szubjektív biztonságérzetet. Külön kell foglalkozni a rablások és kifosztások helyzetével, valamint a gépjármű és strandi lopásokkal amelyek nagyon negatívan befolyásolják az ide érkező üdülővendégek megítélését a Balaton régióról, sokszor komoly negatív nemzetközi reklámot generálva. A jelzett tematikus csoportokban is szereppel rendelkező tényezők azonban e fejezeten belül kapnak komplex értelmet. Ezért nyomatékosan javasoljuk a tervezési munkák részeként kidolgozni, illetve kidolgoztatni az alábbiakat: 1. A Balaton, mint multifunkcionálisan használt élővíz állapotának fenntartása, minőségének javítása részeként a meder állapotának fejlesztése. (E munkafejezetet a továbbiakban mederbiztonsági fejlesztési célnak nevezzük.) 2. A Balaton vízfelületén, illetve parti részein tartózkodók (állandó lakosok, üdülőtulajdonosok, turisták, vendégek, munkát végzők, szolgálatokat teljesítők, sportolók stb.) számára a mentés-, elsősegélynyújtás-, sürgősségi ellátás-, felkutatás-, valamint a kapcsolódó prevenciós tevékenység tevékenységirányítási-, képzési-, valamint eszközpark fejlesztése. (E munkafejezetet röviden mentési célnak nevezzük.) 3. Az időjárási jelenségek, a vízminőség változásából fakadó veszélyek, a prognosztizálható veszélyhelyzetek, valamint a haváriák következményeinek érzékelését (monitorozását), feldolgozását, valamint a térségek, települések és személyek tájékoztatását, riasztását végző, továbbá a segélykérést támogató rendszerek fejlesztése. (E munkafejezetet röviden monitoring infrastruktúrának nevezzük.) 178

179 4. A régió közlekedéshálózati topológiájából, geológiai jellemzőiből és idegenforgalmi adottságaiból fakadó katasztrófavédelmi veszélyek indukálta kötelezettségek (közúti balesetek, vízszennyezés, természeti katasztrófák stb.) és a Balaton, mint a megközelítés szempontjából speciális határvonalat alkotó természetes elválasztó közeg okozta megközelítési akadály együttese által szükséges lokális műszaki mentési-, tűzoltási-, valamint ellátási technológiai fejlesztések. A veszélyek megismertetésére és az ezekkel való tudatos együttélésre való felkészülés, felkészítés speciális (üdülők, lakosság, szolgáltatók) feladatai. (Röviden: katasztrófavédelmi fejlesztések.) 5. A közterületek rendjét, biztonságát növelő, a bűncselekmények megelőzését, a közlekedés rendjét, zavartalanságát biztosító térségi eszközrendszerének korszerűsítését célzó fejlesztések. (E munkafejezetet a továbbiakban közbiztonsági célnak nevezzük.) Összességében megállapítható, hogy a korábbi fejlesztés-tervezési munka hatékonysága a jelenlegi fragmentált közigazgatási struktúrában, az állami-, önkormányzati- és civil feladat megosztási elképzelések mentén nem biztosítható. Ugyanakkor a felhalmozódott tapasztalatok, az elkezdett fejlesztési programok beruházásainak további korábbiaknál hatékonyabb és célorientáltabb hasznosítása, illetve tovább fejlesztése az idegenforgalmi minőség-paraméterek szempontjából szükségszerű. A feladathalmaz továbbra is fennáll, a közbiztonsági szempontú érdekeltségek talán a korábbiaknál is erősebbek de sok tekintetben látensek, illetve megoszlanak több terület között. Hatékonyabb feladat ellátást egy, a szakmai, az önkormányzati és a civil szereplők kapacitásait hatékonyan integráló, az üdülőkörzetre intézményesített egységes feladatellátó szerv létrehozása eredményezhetne. 2.3 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) gazdasága A rekreációs célú területhasználat első jeleivel a XIX. század végén találkozhatunk a térségen. A Balaton térsége - kiemelkedő kultúrtörténeti és természeti értékeinek köszönhetően - a hatvanas évek közepétől kezdődően a turizmusgazdaság kiépülésével párhuzamosan jelentős fejlődésnek indult. A Balaton Budapestet követően az ország turizmusában a második legfontosabb célpont. Bár népszerűségéből az utóbbi években vesztett valamelyest, jelenleg is Közép-Európa egyik leglátogatottabb üdülőhelye a tó és környéke A szektor átalakulása A rendszerváltás az 1990-es évek első felében együtt járt a korábbi szervezeti rendszer gyökeres átalakulásával. A szerkezetátalakítás és a termelékenység javítása következtében a munkahelyek számottevően csökkentek, az egyéni vállalkozásként folytatható tevékenységek köre viszont bővült. Sor került a túlzottan centralizált nagyvállalkozások zömének privatizációjára, amelynek lebonyolításához általában szükség volt előzetes szétdarabolásukra, a profiltisztításra és a területi egységek önállósítására. A változás azóta sem állt meg, a vállalkozások száma a 2000-es években mért adatokhoz képest napjainkra csökkent, de ebben a gazdasági világválság nemzetgazdaságra gyakorolt hatása jelentős volt. Az idegenforgalom és a kereskedelem eredményes működtetése már a 60-as évektől egyre inkább megkövetelte a közvetlen személyes érdekeltség érvényesítését. A fenti folyamatok 179

180 eredményeként év végén működő vállalkozást regisztráltak az üdülőkörzetben, számuk a év végén a KSH adatai szerint volt ben mindössze működő vállalkozás volt a BKÜ területén. A térségben az összes Magyarországon működő vállalkozás 2,8%-a található. Figyelembe véve, hogy a turizmushoz kötődő vállalkozások egy része a szezonon kívül szünetelteti tevékenységét elmondható, hogy a működő vállalkozások jelenléte a nyári időszakban meghaladja a fenti értéket. (2000-es évek elején végzett vizsgálatok 102 rámutattak a BKÜ területén szezonális jelleggel, ideiglenes működési- és telephelyengedélyek alapján ugyanis újabb mintegy 2000 olyan mikro-, és kisvállalkozás végez szolgáltatást az üdülőkörzet legforgalmasabb pontjain, amelyek székhelye az üdülőkörzeten kívül regisztrált.) 16. sz. táblázat A BKÜ-ben található működő vállalkozások részesedése az alábbi nemzetgazdasági ágazatokban Nemzetgazdasági ágak közül Ebből BKÜ Ebből BKÜ Magyarország Magyarország db % db % Ipar , ,5 Építőipar , ,7 Kereskedelem, javítás , ,8 Mezőgazdaság , ,4 Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás , ,4 Szállítás, posta, távközlés , ,6 Ingatlanügyletek, és egyéb gazd. szolg , ,3 Forrás: KSH T-STAR Az legjellemzőbb változás abban ragadható meg, hogy az elmúlt évtizedben csaknem a felére csökkent a turisztikai érdekeltségű balatoni vállalkozások aránya. Míg 2000-ben több mint minden 10. ilyen működő vállalkozás az üdülőkörzetben regisztrált, arányuk ben már alig haladta meg a 6 %-ot. Az vállalkozások száma országos szinten is csökkent az elmúlt években, de a többi meghatározó ágazatba tartozó balatoni vállalkozások aránya alig változott Vállalkozási aktivitás A 2000-es években a vállalkozások 1000 lakosra vetített száma országos viszonylatban alig változott. Az átlag szintjén tapasztalható lassú növekedés azonban belső területi elmozdulásokat takar. Ebből az összehasonlításból 2000-hez képest 2004-re nyilvánvalóan kedvezőtlenül került ki a BKÜ egésze. A csökkenés a parti településeken 2002-től, a háttér településeken 2003-tól tapasztalható, miközben a vidéki Magyarország vállalkozásainak 1000 főre vetített száma 2004-et leszámítva végig nőtt. 102 Dombi G.:A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén kívüli székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások üdülőkörzeten belüli érdekeltségei és működésük szezonális jellemzői (BIFÜ KHT, 2003.) 180

181 A lakosságszámhoz viszonyított vállalkozás-sűrűség az említettek következtében 2004-ben a Balaton környékén számottevően magasabb (95/1000 lakos) az országos Budapest nélküli vidéki átlagnál (74). A térségen belül elsősorban a partközeli települések (115/1000 fő) vonzzák a vállalkozásokat (öt évvel korábban még 124/1000 fő), a háttértelepülések (67/1000 fő) már csupán az országos átlagtól (86/1000 lakos) messze elmaradó mértékben (2000:71/1000 fő). A 2010-ben működő vállalkozásokra vetítve a Balaton környékén 71,42/1000 lakos sűrűséget mérhetünk, amely a korábbi értékekhez képest csökkenést jelent. Ez az érték azonban még mindig meghaladja az átlagos országos vállalkozás sűrűséget, amely 2010-ben 68,85/1000 lakos volt es regisztrált vállalkozások számára vetítve 193,4 db/1000 lakos értéket mérhetünk a BKÜ-ben, ugyanakkor országos szinte ez a szám 163,64 vállalkozás/1000 lakos volt. 29. sz. térkép 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma településenként Forrás: KSH-TSTAR 181

182 30. sz. térkép Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások Forrás:KSH-TSTAR A Balaton térségében év végén működő vállalkozások 71 %-a ( db) volt egyéni vállalkozás, ami 13 százalékponttal volt magasabb, mint az országos átlag. Öt évvel később arányuk már csak 64 %-os.az egyéni vállalkozások eloszlása a part mentén kissé alacsonyabb (62%), mint a háttértelepüléseken (72%). A ténylegesen partszakassszal rendelkező településeken az egyéni vállalkozások aránya év végén 61 % volt. Ez azonban mindössze arra utal, hogy a szezonhoz rugalmasan alkalmazkodó egyéni vállalkozások nagyobb hányada szünetelteti tevékenységét a téli időszakban ben a BKÜ-ben már csak vállalkozások, alig több mint 58%-a ( db) tartozott az egyéni vállalkozások közé. Számuk drasztikus csökkenésében a gazdasági válság piacra gyakorolt hatását is érzékelhetjük. Arányuk az országoshoz (45%) képest még így is jóval magasabb. Az egyéni vállalkozások túlnyomó többsége (65%) a parti, partközeli területekre koncentrálódik. A Balaton térségében a vállalkozások gazdálkodási formája kevésbé függ a település méretétől, mint földrajzi helyzetétől. A part mentén jóval intenzívebb a vállalkozási tevékenység, és magasabb a nagyobb tőkekoncentrációt feltételező (viszont ennek ellenére általában kis létszámot foglalkoztató) társas vállalkozási formák részaránya. A háttértelepüléseken az egyéni vállalkozások kiemelkedő szerepe arra utal, hogy önfoglalkoztatással sikerül a munkahelyek hiányából adódó megélhetési gondokat mérsékelni. 182

183 Az egyéni és a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások döntő többsége ön- és családfoglalkoztató jellegű, esetleg néhány alkalmazottal működik. A nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások - önálló jogi személyiséggel rendelkező társaságok - létszám-kategória szerinti megoszlása is igazolja, hogy a Balaton környékének vállalkozásait az országosnál kisebb méret jellemzi Tőkeerő Az 1990-es években lezajlott szerkezeti átalakulás, a vállalkozások számának növekedése nem eredményezte a helyi tőkeerő növekedését. A Balaton térségben működött társas vállalkozások saját tőkéje az közötti időszakban éves átlagban mintegy 9 %-kal növekedett, amely ugyan növekvő tendenciát mutat, azonban ez az érték nem érte el az inflációs ráta értékét, ezért relatív csökkenést jelentett. A vállalkozások - akárcsak az összes hazai vállalkozás a 90-es években - tehát meglehetősen alultőkésítettek voltak, saját tőkéjük értékének növekedése jelentősen elmaradt az inflációtól. A 2000-es években a balatoni társas vállalkozások saját tőke ereje messze elmaradt az országos értékektől ben az országos átlag 38%-át, 2006-ban 44%-át, 2010-ben pedig csak alig 35%-át érte el a helyi társas vállalkozások egy egységre kivetített saját tőke ereje. Míg az évtized közepén az országban a vállalkozói tőke kisebb megszakításokkal növekedni kezdett, eközben a BKÜ-ben ez az érték stagnáló szinten maradt. 39. ábra Egy társas vállalkozásra eső saját tőke összege között (Ft) Forrás: KSH-TSTAR, NAV es, illetve 2011-es értékek adatok alapját az előző évi működő társas vállalkozások száma adta, mivel ezekből az évekből nem létezik ilyen típusú adatgyűjtés. 183

184 A fennálló pénz és tőkehiány nagymértékben akadályozta a hagyományos balatoni vállalkozások megerősödését. A tőke hiánya nem egy fejlesztés elmaradásának gátja: pályázatok esetében a megkívánt önrészt nem feltétlenül tudja egy-egy helyi vállalkozás kitermelni. A saját források hiányában a vállalkozások külső finanszírozási piacra kényszerülnek. A pénzügyi piacot bizonytalanná tevő gazdasági válság mellett e finanszírozási lehetőségeket a tőkeszegény vállalkozások nem feltétlenül vállalták A vállalkozások gazdasági ágankénti megoszlása az üdülőkörzetben A Balaton környékén működő vállalkozások gazdasági ágankénti megoszlása az ágazat hanyatlása ellenére az idegenforgalom és a kapcsolódó szolgáltató ágazatok kiemelt szerepét mutatja. Az elmúlt években jelentősen átalakult a balatoni gazdaság szerkezete. A 2000-es évek elején az építőipari vállalkozások aránya is viszonylag magas volt, főként a háttértelepüléseken, ahol az építkezések élénkebb ütemben folytak, mint a korlátozás alá eső part mentén. Átlagos a mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, halászattal, valamint a szállítással foglalkozó, és az országosnál kissé alacsonyabb volt az ipari, vállalkozások részaránya. Korábban lényeges lemaradás volt tapasztalható a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások arányában, év végén a vállalkozások 22 %-a tartozott már ebbe a körbe. A térség működő vállalkozásainak gazdasági ágazatok szerinti időben átalakuló belső arányeltéréseit az alábbi ábra szemlélteti. 40. ábra Működő vállalkozások száma az alábbi nemzetgazdasági főágazatokban Forrás: KSH T-STAR 184

185 Öt év alatt csökkent az ipari, a kereskedelmi, és a szállítással, raktározással foglalkozó, viszont nőtt a szolgáltató, az építőipari és a mezőgazdasági vállalkozások száma. A 2000-es évek második felében tovább módosult a helyi gazdaság szerkezete, bár a korábbi évekhez képest csak kisebb mértékben. Szinte minden ágazatban csökkent a vállalkozások száma, bár nem jelentős mértékben. A legmarkánsabb csökkenés a kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve az ingatlanügyek ágazatban következett be. Ebben a nagyarányú változásban jelentős szerepe lehetett a gazdasági világválság helyi lecsapódásának, a kereslet csökkenésének. Feltűnően nőtt azonban azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek egyéb szolgáltatási ágakban tevékenykednek. Ezek közé sorolhatók az oktatás, egészségügyi, tanácsadás, pénzügy tevékenységi körök. 41. ábra Vállalkozások főbb ágazati megoszlása a BKÜ-ben A vállalkozások számában, összetételében utóbbi években bekövetkezett leglátványosabb változás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban figyelhető meg: 2000-ben 4769 idegenforgalmi vállalkozó működött a üdülőkörzetben, addig szeptemberében már csak 1948 volt a számuk (- 59,2%) ben ez az érték 2064 volt, amely a korábbiakhoz képest alig jelent változást. 104 A lemorzsolódás nyilvánvalóan magában hordja az utóbbi évek ágazaton belüli fejlesztéseinek, beruházásainak révén megvalósuló szerkezetváltás pozitív következményeit, viszont magával hozhatja a térség aktív korú népességmegtartó erejének további csökkenését. Úgy tűnik, hogy a 2000-es évek második felére letisztult a balatoni idegenforgalmi szolgáltató piac és állandósult az a vállalkozási szám, amelyet a jelenlegi keresleti igények eltarthatnak. 104 A kismértékű növekedés a BKÜ 2008-as bővítésének a következménye is lehet, ekkor 452 működő vállalkozás került a BKÜ-be. 185

186 42. ábra Idegenforgalomban és vendéglátásban érdekelt (H nemzetgazdasági ág) működő vállalkozások számának alakulása között Vállalkozások száma, db Forrás: KSH T-STAR Turizmus A nem végleges adatok szerint 2012-ben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén több mint 4,4 millió hivatalos vendégéjszakát regisztráltak, amely a korábbi évhez képest 2,5%-os bővülést jelentett. A vendégéjszakák nagy részét belföldi vendégek töltötték el: mintegy 2,7 milliót. A külföldi látogatók 1,7 millió regisztrált vendégéjszakát tartózkodtak a Balatonnál. A BKÜ-re esett az összes hazai vendégéjszaka 20,5%-a, amely így Budapest - Közép-Magyarország után továbbra is az ország második legfontosabb turisztikai célterülete maradt. 105 A balatoni vendégforgalom teljes nagyságrendjének nyomon követésére nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy az elmúlt években regionális utasszámlálásra nem került sor, a hivatalos (rendszeresen közölt) statisztika pedig csak a regisztrált szálláshelyek vendégforgalmát figyeli meg. A különböző reprezentatív adatfelvételek alapján korábban számítások készültek a Balaton térségének teljes vendégforgalmára vonatkozóan. Mindezek alapján a nem regisztrált szálláshelyekkel együtt (intézményi, vállalati üdülők, adózás alól kivont fizető-vendéglátó helyek, bérelt és saját, rokoni, baráti alapon átengedett nyaralók, hétvégi házak, külföldi ingatlanok) a BKÜ éves teljes vendégforgalma kb. 9,5-10 millióra (2 millió külföldi és mintegy 8 millió belföldi turistára), illetve kb. 55 millió vendégéjszakára volt becsülhető a 2000-es években. 106 Elemezések szerint a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az összforgalomnak hozzávetőlegesen egytizede, ugyanakkor ebből a vendégkörből származik a Balaton térség teljes turisztikai bevételének meghatározó része. 105 Magyarország turizmusa Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda kiadványa. 106 BIFÜ N.KFT becslése 186

187 A regisztrált kereskedelmi és magán szálláshelyek adatai alapján a vendégforgalom legfontosabb jellemzői a következők: A kereskedelmi szálláshelyeken is túlsúlyba kerültek a belföldi vendégek, míg korábban a külföldi és a belföldi vendégek nagyjából hasonló mértékben keresték fel. A magánszálláshelyeken viszont a turisták háromnegyede külföldi, ami nagyrészt azzal magyarázható, hogy a belföldi vendégek közül többen a nem regisztrált magán szálláshelyeket használják. A külföldi turisták elsősorban az igényesebb szállodákat (négy-, és háromcsillagos szállodák), az üdülőházakat és a kempingeket veszik igénybe. A külföldi és a belföldi vendégek zöme (85%-a) a Balaton partján lévő szálláshelyeket keresi fel. A Balaton part túlsúlya a kereskedelmi szálláshelyeknél is erőteljesebb a magán szálláshelyek forgalmában. A Balaton part 10 településére koncentrálódik a BKÜ regisztrált vendégforgalmának csaknem kétharmada. A külföldi vendégéjszakák aránya a Balatonnál hosszabb ideje folyamatosan csökken: 1991-ben még 85% volt, ami re kétharmadra mérséklődött re ez az arány 38%-ra esett. Ez részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt évtized jelentős részében a külföldi forgalom nagyobb mértékben csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken, mint a belföldi forgalom. Míg korábban a Balaton iránti kereslet lényegében négy országra (Németország, Hollandia, Dánia, Ausztria) korlátozódott. Napjainkban a korábbi küldő országok mellett markánsan megjelent Csehország, Lengyelország, Ukrajna és Oroszország is között csak az orosz állampolgárok által eltöltött vendégéjszaka 60 ezerrel bővült. A balatoni turisztikai kereslet további jellemzői, hogy: a tényleges főidény (az un. teltházas forgalom) az időjárás függvényében július-augusztus hónapokra (4-6 hétre) korlátozódik, az átlagos tartózkodási idő 3-4 napra csökkent, az átlagos költés az EU átlag alatti, a forgalom döntő részét a nem szervezett egyéni turisták adják, megnőtt a külföldi nyaralótulajdonosok száma, amely csökkenti a szálláshely szolgáltatást igénybevevők számát, a balatoni vendégek fizetőképessége csökkent, melynek oka visszavezethető a kínálat és a marketing munka gyengeségeire. a 2008-ban elmélyülő gazdasági világválság jelentősen átalakította a keresleti piacot. A belföldi vendégek aránya jelentősen nőtt, fizetőképessége viszont tovább csökkent. A különböző utalványrendszerek szerepe jelentősen megnőtt. A beszűkült piaci lehetőségek erőteljes marketing tevékenységet, összehangolt piaci fellépést igényelnek a korábbi pozíciók visszaszerzése, a magas német forgalom és a belföldi vendégek megőrzése érdekében. Változtatni szükséges a piaci munkán is, mivel a kereslet az egyéni utazások irányában tolódik el. A BKÜ marketing tevékenységét illetően jelentős intézményi átalakulások történtek a 2000-es években január1-én létrejött a Magyar Turizmus Rt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatósága (BRMI). Az Igazgatóság elsődleges feladata: az üdülőkörzet image-ének, és ehhez kapcsolódóan arculati elemeinek (kiadványok, marketing eszközök) kidolgozása, valamint 187

188 hatékony marketingkommunikációs programterv összeállítása a célcsoport szegmens termék szempontok alapján. (2000. szeptemberében a Marketing Igazgatóság beolvadt a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Irodába (BRTPI). Ennek eredményeként az Iroda feladatköre a marketing tevékenység mellett projekt-fejlesztési feladatokkal is bővült. Napjainkban a BRMI újra csak az eredeti feladataival foglalkozik.) Kereskedelmi szállásférőhelyek kapacitása a BKÜ-ben Napjainkban a BKÜ-ben található az ország regisztrált szálláshelyeinek 37%-a; a kereskedelmi szektor nem egész 27%-a, míg a magán szálláshelyek 53%-a. Konvergencia régiók viszonylatában ez az arány 33-, és 56%. Emellett nem regisztráltan feltehetőleg még több százezer szállásférőhely lehet az üdülőkörzetben. 17. sz. táblázat A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szállásférőhely részesedése az országos adatokból Szállástípus Ország Konvergencia régiók (Vidék Budapest és Pest megye nélkül) BKÜ BKÜ részesedés az országosból % BKÜ részesedés Budapest és Pest megye nélkül % Szálloda ,8 Szállodából ,7 36,9 gyógyszálló Szállodából ,1 36,2 wellness Panzió ,6 18,89 Közösségi ,1 19,85 szállás Üdülőház ,18 35,96 Kemping ,4 39,44 Kereskedelmi szállásférőhely összesen ,85 33 Magánszállás ,36 55,98 férőhely Szálláshely ,3 42,99 összesen Forrás:KSH T-STAR A társadalmi-, gazdasági- rendszerváltást követően a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek kapacitása másfélszeresére bővült, elsősorban a szállodákban, panziókban és turistaszállásokon. Ugyanakkor a korábban domináns kempingek kapacitása csökkent. A szállodai férőhelyek száma jelentősen (csaknem háromszorosára) nőtt, elsősorban a volt üdülők nyílt forgalmú szálláshellyé történő átalakulása következtében. 188

189 A 2000-es évek második felében a szálláshely-kapacitás is jelentősen átalakult ig csökkent a férőhelyek száma, majd lassú növekedés indult el. Ugyanakkor egy nagyarányú belső átrendeződés zajlott le. A magán szállásférőhelyek a kereslet igényei alapján öt év alatt mintegy 20 ezerrel csökkentek, ezzel párhuzamosan a kereskedelmi főőrhelyek aránya 15 ezerrel növekedett. (A magán férőhelyek csökkenésében az is közrejátszhat, hogy a szektor képviselői esetleg a szürkegazdaság irányába mozdultak el.) 43. ábra Szállásférőhelyek a BKÜ-ben A férőhelyek eloszlása továbbra is nagyon egyenlőtlen. A háttértelepüléseken a férőhelyek csak alig 8%-a található és ezek igen nagy aránya is egy településhez (Zalakaros) kötődik. A parti, vagy partközeli területek szállásférőhelyeinek eloszlása továbbra is aránytalan: a nagyobb vonzerővel bíró települések adják a szállásférőhelyek túlnyomó többségét (Balatonfüred, Siófok, Hévíz) évben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben összesen 576 kereskedelmi szálláshelyszolgáltató várta az ideérkezőket. 191 szálloda üzemelt (közülük 29 wellness, 17 gyógyszálló besorolású volt. 158 panzió 5700 szálláshelyet kínált. Ezeken kívül 128 üdülőház, 52 kemping és 47 közösségi szálláshely (turistaház, diákszálló) szolgálta az idegenforgalmat. A közvetlen Balaton parton ötcsillagos szálloda továbbra sem található, a négycsillagos szállodák kapacitása pedig egyelőre csak lassan nő. (Ettől eltérően a négycsillagos gyógyszállók kapacitása növekvő és a háttértelepüléseken, főként Hévízen, meghaladja a 2600 férőhelyet, ahol 5 csillagos szálloda 107 is üzemel.) Továbbra is probléma, hogy az átalakított és felújított szállodák zöme alacsonyabb kategóriájú, korlátozottan képes megcélozni az igénye- 107 Lotus Therme Hotel & Spa Hévíz 189

190 sebb, illetve nívósabb szolgáltatásokat elengedhetetlen követelményként számon tartó közönséget. A korábbi évtizedekben épült Balaton-parti családi üdülőknek, hétvégi házaknak köszönhetően a vendégek fogadásában jelentős szerepet játszik a magán szálláshelyek értékesítését magába foglaló fizető vendéglátás. Problémát jelent azonban, hogy a magánszálláshelyek jelentős része bejelentés nélkül végzi tevékenységét és így kívül esik a KSH regisztrációján. A vendégek számának alakulása az üdülőkörzet kereskedelmi szálláshelyein 2006-ban a hazai turisztikai vendégforgalomból az üdülőkörzet a kereskedelmi szálláshelyeken 16,3 -, a regisztrált magánszálláshelyeken pedig 40 %-os mértékben vette ki a részét. Ez a részesedés a hat vidéki fejlesztési statisztikai régión belül 26-, ill. 42 %-os volt re (bár a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma némiképp növekedett) a Balaton nem tudta javítani pozícióit. Az országos vendégforgalomban továbbra is 16%-os arányt képvisel, míg a konvergencia régiókba is csak 26,6%-ot. A magán szálláshelyek forgalmában viszont jelentősen romlott a BKÜ pozíciója. Az országos regisztrált forgalom mindössze 33%-a esik e területre. 18. sz. táblázat Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken Szállástípus Ország Konvergencia régiók (Vidék Budapest és Pest megye nélkül) Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken Vendégek száma a regisztrált magán szállásadásban Forrás:KSH T-STAR BKÜ BKÜ részesedés az országosból % BKÜ részesedés Budapest és Pest megye nélkül % , ,6 35,8 A 2000-es évek elejére tíz év alatt a kereskedelmi szállásférőhelyek vendégforgalma 839 ezerről 1138 ezerre nőtt ban az itt megforduló vendégek 60 %-a volt külföldi, csökkenő számú jelenlétüket 2002-re érte el, illetve haladta meg a belföldi vendégforgalom. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégarány 40 %-ra csökkent. Az elmúlt évtizedben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma lassú ütemben, (időszakos visszaeséssel ben) folyamatosan növekedett, 2011-re csaknem elérte az 1,3 milliós értéket. 190

191 44. ábra Vendégszám és vendégéjszaka átlagos tartózkodási idő kereskedelmi szálláshelyeken a BKÜ-ben A növekvő vendégforgalom nem járt együtt az itt tartózkodási idő növekedésével. A kereskedelmi szálláshelyek az eltöltött vendégéjszaka számok folyamatos csökkenését regisztrálják. Az elmúlt évtizedben 700 ezer vendégéjszaka veszteség mellett az átlagos tartózkodási idő 4,81-ről 3,36 éjszakára csökkent. A 2000-es évek közepén a hazai viszonylatban megfigyelt vendégéjszakákból a BKÜ-re a kereskedelmi szálláshelyeken 22,5-, a regisztrált magánszálláshelyeken pedig 40,4 %-os részesedés esett. Ez az arány a hat vidéki fejlesztési-statisztikai régión belül 34-, illetve 45 %-os volt re a Balaton vendégéjszaka teljesítményének országon belüli aránya csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 21%-a, a magánszálláshelyek 39%-a esett a BKÜ területére. 19. sz. táblázat Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken Szállástípus Ország Konvergencia régiók (Vidék Budapest és Pest megye nélkül) Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a regisztrált magán szállásadásban Forrás:KSH T-STAR BKÜ BKÜ részesedés az országosból % BKÜ részesedés Budapest és Pest megye nélkül % ,9 32, ,08 42,6 191

192 Az elmúlt évtized mutatószámainak változása mögött jelentős belső átrendeződés zajlott le. A vendégforgalom zöme a külföldiekről a belföldi keresletre tevődött át. Míg 1996-ban a vendégéjszakák 73 %-át külföldiek valósították meg, addig 2006-ban azok többségét (53 %- át) már a hazai vendégforgalom produkálta. A balatoni vendégforgalom alakulásában hosszú idő óta ez volt az első olyan év, amikor a kereskedelmi szálláshelyeken több belföldi vendég tartózkodott, mint külföldi re a vendégéjszakák már csak alig több mint 38%-át töltötték el külföldiek. Ezzel párhuzamosan a vendégek számában arányuk mindössze 20%-ra csökkent (330 ezer vendég). 45. ábra A külföldi vendégek és a vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási ideje a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein 192

193 A korábbi gazdasági helyzetértékelés megállapítása szerint a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának csökkenésében a német vendégkör visszaesésének volt a legnagyobb szerepe. Hiányukat nem tudta pótolni az arányaiban valamelyest növekvő osztrák, dán, cseh, orosz stb. turistaforgalom. 46. ábra Kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak megoszlása küldő országok szerint Forrás: Turizmus bulletin Balatoni különszám Napjainkban már egyértelműnek tűnik, hogy a külföldi vendégek számának elmaradása mögött sokrétű okok húzódhatnak. Ide sorolható az egyéb kelet-közép-európai vagy más égtájakon lévő vonzerők megerősödése, amelyekkel a Balaton jelen állapotában nem tud versenyezni. Mindemellett az elmúlt években a külföldi vendégek piaca is jelentősen átalakult és ma már nagy tömegekben érkeznek a Balatonhoz kelet-közép, vagy kelet-európai országok állampolgárai is. 108 A táblázatban Egyéb megjelöléssel a következő országok szerepelnek: Nagy- Britannia, Svédország, Szlovákia, USA, Spanyolország 193

194 Napjainkban továbbra is a Németországból érkező vendégek a legmeghatározóbbak a kereskedelmi szálláshelyek piacán. Tőlük messze elmaradva érkeznek osztrák vendégek és a lista vendégek számában a következő öt helyet kelet- és kelet-közép-európai polgárok foglalják el. A legtöbben Oroszországból és Csehországból érkeznek. 47. ábra Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben Forrás: TeIR A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát tekintve az elmúlt években jelentősen átalakult piac. A legtöbb időt továbbra is a német vendégek töltik a BKÜ-ben, de a hagyományos osztrák vendégeket megelőzve a második legtöbb időt itt tartózkodó vendégek orosz állampolgárok. Minden más nemzet állampolgárai jóval kevesebb vendégéjszakát töltenek a Balatonnál. 194

195 48. ábra Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben Forrás:TeIR Németország Oroszország Vendégéjszakák száma Ausztria Hollandia Csehország Dánia Lengyelország Szlovákia Ukrajna Svájc Belgium Franciaország Olaszország Románia Nagy-Britannia Szlovénia Izrael Svédország Egyéb A legújabb 2012-es adatok a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák lassú növekedését mutatják. A vendégéjszakák száma 2011-hez képest 2,5%-kal növekedett, a külföldiek által eltöltötteké 4,5%-kal. A regisztrált magán szálláshelyek vendégforgalma a BKÜ-ben Mint már a fenti adatok is rámutattak, az ország, s benne az üdülőkörzet turisztikai kapacitásából és forgalmából a regisztrált magán szálláshelyek egyre kisebb mértékben részesednek ben még a BKÜ-ben tartották számon az összes ( ) ilyen hazai szállásférőhely 72 %-át, 2006-ban azonban már csupán 63 %-uk ( ) volt itt megtalálható re ez az érték már 53%-ra csökkent (118 ezer). A kapacitások arányváltozásával e kategóriában együtt jár a vendégforgalmi mutatók alakulása is. Regisztrált magánszálláshelyeken 2000-ben még egyedül a Balaton körül többen szálltak meg, mint máshol együttvéve, ez az arány 2006-ra kétharmad alá csökkent, a vendégéjszakák tekintetében pedig még nagyobb mértékű a visszaesés re a vendégek számában (országos 33%-a) és vendégéjszakák számában (országos 39%-a) is tovább folytatódott a Balaton térségének pozícióvesztése. 195

196 20. sz. táblázat A regisztrált magánszálláshelyek forgalmi adatai VENDÉGEK SZÁMA A MAGÁNSZÁLLÁSADÁSBAN ÉV BKÜ ORSZÁG RÉSZESEDÉS % ,71% ,02% ,10% ,99% ,77% ,57% ,95% ,95% ,18% ,77% ,82% ,19% VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA A MAGÁNSZÁLLÁSADÁSBAN ÉV BKÜ ORSZÁG RÉSZESEDÉS % ,19% ,71% ,78% ,21% ,88% ,90% ,43% ,52% ,16% ,17% ,81% ,85% Forrás: KSH T-STAR adatbázis További (regisztrálatlan) szálláshelyek vendégforgalma a BKÜ-ben A kereskedelmi férőhelyeken és a regisztrált magán-szállásadás felületén végbemenő szállásférőhely forgalmazás a BKÜ-ben köztudottan mással is kiegészül es vizsgálatok 109 adatai mutatják, hogy a Balaton térség állandó lakosainak mintegy 5-6 %-a is foglalkozik ilyesmivel. 109 Állandó lakosok a BKÜ-ben 2002, Belföldi üdülőingatlan tulajdonosok a BKÜ-ben, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoport, Balatonfüred 196

197 2003-as kutatási eredmények szerint a belföldi állampolgárságú magánszemélyek által tulajdonolt üdülőingatlanok egy részében átlagosan 35 napon át külföldi, 25 napon át belföldi turista tartózkodik. Az ingatlanok többségében egyszerre, egy időben 4-8 fő találhat magának szállást. Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 10 ezer ilyen ingatlanban 350 ezer külföldiek által, 250 ezer belföldiek által eltöltött vendégéjszaka realizálódik. Az évtizedekig stabil kapacitásstruktúra azonban az utóbbi évtizedben jelentős változáson esett át. A korábbi adottságok és helyzet megváltozását jól szemlélteti az a körülmény, hogy a 10 ezres nagyságrendű külföldiek által tulajdonolt ingatlankör felületén csupán átlagosan 5 szálláshelyet, 8 hetes szezonokkal két hetes turnusokat számolva potenciálisan mintegy 200 ezer, okkal feltételezhetően külföldi vendég mintegy 3 millió vendégéjszakája bonyolítható. Mivel az ingatlanok jelentős része (több mint egyharmada) az egész évben igénybe vehető gyógyfürdőhelyek közelében van, e volumen valószínűleg megduplázható. 6 millió külföldi vendégéjszakával számolva ez újabb 120 millió Eurós (mintegy 36 milliárd Ft-os) értékesítési tétel lehet. Az így kapott mintegy milliárdos tétel még mindig csak szállásférőhely bérbeadásból származtatható bevétel, nem számolva még a szállást igénybe nem vevők beutazásaival, az egyéb szolgáltatások igénybevételéből származó bevételekkel, stb. A külföldi ingatlantulajdonosok körében lefolytatott vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy 62%-uk számol be a saját rekreációs célú használaton túlmenő vendégforgalmazásról ( barát, ismerős nyaral nála ). Arányuk a somogyi és a zalai metszetben átlagot meghaladó, a Balaton-felvidéken attól elmaradó. Az összes ingatlanon belül 35% esetében ez évi kettő, újabb 19% esetében 4 hetet jelent, de a tulajdonosok 7%-a jelzett 8 heti, 3%-a 3-, 1%-a pedig 6 havi nyaraltatást. Ezen önbevalláson alapuló adatsor alapján annyi már bizonyíthatóan megállapítható, hogy a külföldi tulajdonlású ingatlanfelületen 165 ezer tartózkodási napon átlagosan 4,1 fővel számolva (2002-es külföldi turisták körében végzett vizsgálat alapján számított adat 110 ) mintegy 680 ezer, feltételezhetőleg külföldi vendégéjszaka statisztikából történő eltűnésének okaira fény deríthető. A fentiek alapján a jelenlegi kínálati struktúrában elsősorban a korszerűsítésre, szolgáltatási csomagok kialakítására (termék-kreativitásra) és a kedvelt üdülőfalvak létesítésére indokolt koncentrálni, illetve pályázati rendszer keretében a támogatásokat ilyen jellegű beruházásokra fordítani. Ha a turisztikai kínálat jelenleg feszítő gondjai, a torz struktúrák, a nem adózó illegális vendégszerzők tevékenysége mellett a balatoni fejlesztési tevékenység leáll, a támogatás megszűnik, vagy kisebb mértékben valósul meg, mint a konkurens desztinációkban, az a Balaton turizmusának tartós visszaeséséhez, a versenyképesség hosszú időre történő elvesztéséhez vezethet. A viszonylag gyorsan növekvő árak a hazai közönség jelentős része számára elérhetetlenül magasakká váltak, a magasabb jövedelműek és a külföldiek számára pedig az ár/érték arány 110 Vö.:Belföldi vendégforgalom a BKÜ-ben 2002., Külföldi vendégforgalom a BKÜ-ben 2002., Külföldi állampolgárságú ingatlantulajdonosok a BKÜ-ben, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoport,Balatonfüred 197

198 kedvezőtlen alakulása okoz visszatartó hatást, azaz a szolgáltatások színvonala, a környezet kulturáltsága, a szakképzettség és a vendégről való gondoskodás nem áll összhangban a szolgáltatások árával. A balatoni turizmus szezonalitásának alakulása A balatoni turizmus számon tartott problémái közül a szezonalitás az egyik meghatározó. A BKÜ fenntartható fejlesztésének mind gazdasági-társadalmi, mind pedig környezeti szempontok szerinti egyik legfontosabb feladata az időben kiegyensúlyozott vendégforgalom kialakulásának elősegítése. 49. ábra A turisztikai főszezonon (július-augusztus) kívüli hónapok részesedése a BKÜ idegenforgalmából kereskedelmi szálláshelyeken ,65 55,47 56,27 57,51 58,5458,5659,5760,3 58,83 61,0360, ,37 54,96 45,8848,3348,4650,0350,5350,4551,0251, ,1 43,4843,8446,09 44, ,32 57,0157,17 57,6557,3 56,6 51,350,5950,78 51, Vendégek Vendégéjszakák Forrás:KSH-TSTAR Az elmúlt közel 20 év viszonylatában pozitív folyamatok indultak el a turisztikai szezon időben szétterítésének érdekében. Az 1990-es években a főszezon részesedése a vendégszám tekintetében magasan 40% felett volt, míg a vendégéjszakák esetében 50% feletti. A 2000-es években szinte folyamatos csökkenés zajlott, az évtized végére ez a folyamat megállt, illetve megfordult ben a főszezonban érkező vendégek aránya mindössze csak 3%-kal volt alacsonyabb mint 1994, és 4%-kal volt magasabb mint 2005-ben. A vendégéjszakák főszezonon belüli aránya a 2000-es évekre a korábbi állapothoz képest mintegy 10%-kal csökkent és tartósan 50%-alatt maradt, de az értékek lényegében nem változtak. A szezon időbeli szétterítése a BKÜ-ben az elmúlt időszakban megállt, nem sikerült előmozdítani a 1990-es évtizedben megkezdett folyamatokat. Továbbra is a turisztikai fő- 198

199 szezon két hónapja a legmeghatározóbb a balatoni idegenforgalomban. Ez az állapot a bevételek, kereslet, szezonális foglalkoztatás gyakorlatát is meghatározza. A turizmus időbeni megoszlásában, a folyamatok alakulásában szerepet játszhatott, hogy legfőbb turisztikai kínálat jelenleg is maga a tó, amelyre a legtöbb szálláshely-szolgáltató építi kínálatát. A nyári szezonon kívül a termálturisztikai szolgáltatások jelentenek vonzerőt, az elmúlt 20 évben látható felfutásuk ugyanakkor csak a jelenlegi szintig volt képes a vendégforgalmat időben szétteríteni. 21. sz. táblázat A Balaton vendégforgalmának a szezonalitása a kereskedelmi szálláshelyforgalom alapján Vendégszám kereskedelmi Vendégéjszakák kereskedelmi szálláshelyeken Főszezon ré- szálláshelyeken Főszezon részesedése Teljes év % Július, auszesedése % Július, augusztugusztus Teljes év ,35% ,90% ,53% ,52% ,73% ,16% ,49% ,91% ,63% ,54% ,04% ,12% ,46% ,67% ,44% ,54% ,43% ,97% ,70% ,14% ,17% ,55% ,97% ,98% ,92% ,86% 2007 na. na. na. na. na. na ,68% ,70% ,99% ,41% ,83% ,22% ,35% ,40% ,70% ,03% Forrás: KSH T-STAR A balatoni turizmus területi dimenziói A Balaton térség szezonalitáson kívüli másik jelentős problémája a turizmus területi koncentráltsága. Az üdülőkörzeten belül a vízparti, partközeli területek jelentősen nagyobb turisztikai potenciállal bírnak, mint a víztől messzebb lévő ún. háttértelepülések. Ebből eredően a BKÜ fejlesztésének egyik kiemelt célja a vendégforgalom területi szétterítése is. Az időbeni szétterítéshez hasonlóan ebben a szempontból is történtek előrelépések az 1990-es évek állapotához képest, ennek mértéke azonban még messze elmarad az ideálistól. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek 95-96% 1994-ben partközeli területen töltötte idejét Ez az érték hosszú ideig tartotta magát és 2005-re csökkent 90%-alá (88,73%). A 2000-es évek második fele a háttértelepülésekre érkező vendégek arányának növekedését hozták ben a partközeli területekre már csak 87,8%-a érkezett, 2010-re pedig tovább csökkent ez az érték ( ,58%; ,27%). Közel 20 év viszonylatában a háttér- 199

200 települések szerepe (változó méretű BKÜ mellett) a vendégforgalomban kb. 10%-kal növekedett. 50. ábra Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Parti, partközeli Háttértelepülés Összesen Forrás: KSH T-STAR A kereskedelmi szálláshelyeken mért vendégéjszakák tekintetében is lassú elmozdulás zajlott le a háttértelepülések javára. Míg 1994-ben alig több mint 4,2% vendégéjszaka jutott a háttértelepülésekre, 10 évvel később ez az arány csaknem a duplájára 7,9%-ra emelkedett. A 2000-es évek végén pedig további aránynövekedés volt mérhető ( ,96%; ,22%). Közel 20 éves intervallumban (változó területű BKÜ mellett) a háttértelepüléseken mért kereskedelmi vendégéjszakák aránya megháromszorozódott. A pozitív képet pontosítja, hogy a háttértelepülések növekvő jelentősége túlnyomó többsége Zalakaros fürdőhelynek volt köszönhető. A település folyamatosan növelni és erősíteni tudta turisztikai pozícióit és napjainkban a háttértelepülések vendégéjszakáinak mintegy 75%-a e településre koncentrálódik. 200

201 51. ábra Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken Forrás: KSH T-STAR A balatoni turizmus területi megoszlásának fontos adaléka, hogy az ágazatot lényegében négy település uralja. Balatonfüred, Hévíz, Siófok és Zalakaros a teljes balatoni kereskedelmi vendégéjszaka forgalmának csaknem felét termeli. E települések jelentősége az üdülőkörzeten belül folyamatosan növekszik, míg 1999-ben az összes balatoni vendégéjszaka alig 38%-át töltötték el ezeken a helyeken, 2010-ra ez érték már megközelítette az 50%-ot. E települések erősödése jelenleg is zajló folyamat. Ezzel párhuzamosan az össze többi település veszít pozícióiból. Ez eredményezi azt, hogy a balatoni turizmus (ebben a perspektívában) nem a szétterülés irányában mozdul el, hanem a térségen belüli központok köré igen jelentősen koncentrálódik. A balatoni turizmus perspektívái Korábbi értékelések és stratégiák számos esetben rámutattak arra, hogy a Balaton egy hanyatló turisztikai célterület, desztináció. E hanyatlásnak számos mérhető és több nehezen leírható aspektusa létezik. A legszembetűnőbb változás, hogy a Balaton hazai turizmusban betöltött szerepe évről-évre csökken. Napjainkban az országban eltöltött vendégéjszakák csak alig 20%-a jut a BKÜ területére. A Balatonért sokszor és sokan emeltek szót, és fontos fejlesztésekre is sor került. Az eddigi szétszórt és gyakran kampányszerű fejlesztések elégtelennek bizonyultak olyan új turisztikai kínálat létrehozásához, amely alkalmas lenne új kereslet lekötésére és a hagyományos gondok 201

202 (nehézkes megközelíthetőség, szezonalitás, területi koncentráció, komplex turisztikai termékek hiánya, a marketing munka elégtelensége stb.) orvoslására. A mindezekre orvoslást ajánló tervek így a Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepció és a Balatoni Turizmus Fejlesztési Program 111 céljai is csak töredékesen teljesültek, legfeljebb egy-egy kiragadott elemük valósult meg. A nehézségek gyökerét már a Balaton turizmusfejlesztési koncepciója egyszerűen jelezte: a balatoni turizmusnak nincs gazdája. Talán úgy pontosítható, hogy a számos térségi szervezet között nincs egyetlen sem, ahol együtt lenne az érdeken túl a szükséges kompetencia, eszköz és szakértelem. A 2014-ben záródó uniós fejlesztési időszak Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv, később Új Széchenyi Terv) során megvalósuló beruházások kevés eredményt hoztak a BKÜ-ben, és messze elmaradtak a sikerek a várakozásoktól. Ahogy arra A turizmusfejlesztés területi kohézió szempontú értékelése című dokumentum (Pannon Elemző Iroda 2013.) is rámutatott, a BKÜ területe három NUTS2 fejlesztési régió és így három ROP között oszlott meg (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl), amely egy sajátos helyzetet eredményezett a hazai fejlesztéspolitika gyakorlatában. A augusztusa közötti időszakban a BKÜ esetében 381 turisztikai pályázat adatait (országos 14%-a) vizsgálta az értékelés, amelyekhez kapcsolódóan mintegy 18 milliárd Ft megítélt turisztikai támogatást lehetett megállapítani. Ez az összeg a teljes hazai megítélt turisztikai fejlesztési források alig több mint 8%-a volt. A Balaton térség hazai turizmusban betöltött szerepének ismeretében ez a forrásszerzési eredmény rendkívül csekély, amely már előre vetíti az ágazat fejlesztésének problémáit. Szintén ezt támasztja alá, hogy az összes nyertes turisztikai pályázat csak mintegy 16%-a esett a BKÜ területére. A számos fejlesztési cél között megfogalmazott balatoni nagyprojektek, szezonhosszabbító beruházások elmaradását kiválóan példázza, hogy az 500 millió Ft felett pályázatok az országosnál jelentősen kisebb arányban vannak jelen, arányuk csak mindössze 4%-volt. A kisebb beruházások túlsúlyát mutatja, hogy az országosnál nagyobb arányban szerepelnek millió Ft közötti projektek, és millió Ft közöttiek is elmaradnak hazai viszonylatban. Az értékelés rámutatott, hogy a BKÜ-ben regisztrált turisztikai pályázatok közül 280 (73%) attrakció-fejlesztésre, 75 (20%) szálláshely-fejlesztésre, 26 (7%) pedig TDM-ek fejlesztésére került beadásra. A megítélt támogatások, a leszerződött és a kifizetett összeg alapján a domináns turisztikai fejlesztés egyértelműen az attrakció-fejlesztés volt. Az elemzés megállapításai szerint a nyertesek aránya ellenben ezen a fejlesztési területen volt a legkisebb, míg a desztináció-menedzsment fejlesztések területén a legnagyobb. Főbb turisztikai kategóriák szerint vizsgálva a pályázatokat: többségüket a kulturális turizmus, illetve a fürdőturizmus csoportjába lehetett besorolni, nagy számban megjelentek vízi turizmushoz köthetők is. 111 LT Consorg Kft: A Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja (2005) 202

203 A balatoni turizmus-ágazat általános jellemzése során már szóltunk arról, hogy területileg rendkívül koncentrált és egy-egy város köré csoportosul főként a szálláshelyekvendégéjszakák tekintetében. Ez a kiegyenlítetlen rendszer a pályázatok száma és a források megszerzése során is érvényesült. A legtöbb projekt a part menti településekre koncentrálódott, közülük is kiemelkedett Balatonfüred, Siófok, Tihany, Keszthely. A partközeli, illetve háttértelepülések közül csak Hévíz, illetve Zalakaros említhető. A pályázati rendszernek a turizmus dekoncentrációját nem sikerült elősegítenie, sőt ellentétes hatásokat váltott ki. A leszerződött támogatási összegek tekintetében is hasonló koncentrációt találunk: Balatonfüred 2,5 milliárd Ft összeggel a lista élén áll, míg Siófok, Zalakaros és Tihany 1-2 milliárd Ft közötti támogatást nyert el, 18 település pályázói 100 millió és 1 milliárd Ft közötti összeggel rendelkeznek elviekben, míg további 19 településen 100 millió Ft alatti összeget nyertek el. A BKÜ 138 települése (77%) semmilyen leszerződött turisztikai támogatással nem rendelkezett a vizsgált időszakban. A fejlesztések sikerességének fontos mutatója lenne, hogy a rendelkezésre álló források közül mennyit tudott megszerezni e terület. A BKÜ abszorpciós képességeinek vizsgálata során azonban jelenleg komoly adathiányba ütközünk. A különböző fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott, erőteljesen az idegenforgalomra építő Balaton fejlesztési irány tekintetében, az ÚMFT első 2/3-ának időszaka nagyrészt sikertelen volt. A fejlesztéspolitika rendszerében a balatoni idegenforgalom fejlesztésének kiemelt célját a BKÜ-nek nem sikerült érvényesítenie. Elmaradtak a szezonhosszabbító, tömegeket vonzó nagyberuházások, és látványos nagyprojektek. A források elaprózódtak. Az összes turizmusfejlesztési forrás csekély arányát sikerült a Balatonhoz irányítani, amely kiemelt státusza, de a hazai turizmusban romló helyzete miatt viszont szükségét látná. A turizmus területi megoszlását sem sikerült előmozdítani, hiszen a BKÜ településeinek ¾-ét semmilyen idegenforgalom fejlesztési forrás nem érintette. Emellett a fejlesztési célok közül, mint az elemzés rámutatott, komplex fejlesztési csomagok sem tudtak megvalósulni. Az értékelés számos más megállapítása mellett két fontos következtetésre jutott. Egyrészt a BKÜ térsége fejlettségi es jövedelmi viszonyait tekintve az országos átlag alá került, így, kiemelt turisztikai szerepre való tekintettel, fejlesztéshez támogatások szükségesek. Ugyanakkor a as ciklusban a BKÜ-re meg turisztikai súlyához képest is kevesebb fejlesztési pénzt allokáltak. Ennek jövőbeli változatlansága esetében a térség turisztikai versenyképessége kritikussá válik. Másik fontos megállapítás a fejlesztéspolitika Balaton esetében tapasztalható területi ellenmondásaira világított rá. Azáltal, hogy a BKÜ területe három ROP között oszlott meg, így bizonyos értelemben perifériális pozícióba került; számos nélkülözhetetlen fejlesztés elmaradt. Ez rámutat a térség egységes fejlesztéspolitikai kezelésének szükségességére (intézmény, forrás). Ráadásul az OTK elismerte, hogy a térség közszolgáltatási kapacitásai, fejlesztési igényei nem csupán állandó lakosainak igényeit kell, hogy kielégítse, hanem a mintegy 240 ezer főnyi üdülőtulajdonosi körét is, továbbá az itt megjelenő turisztikai forgalmat is ki kell szolgálni. Ez a fejlesztéspolitikában nem érvényesül. Az országos, és főleg a vidéki átlagot sokszorosan meghaladó társadalmi igénybevétel okozta amortizációs és környezetvédelmi következmények kezelése a területpolitika kiemelt figyelmét 203

204 követeli meg, ami átlagot meghaladó fejlesztési források régióba áramoltatását és helyben integrált módon történő felhasználását igényli. Az elmúlt időszak a Balaton számára nem csak a sikertelenségekről szólt, hanem bizonyos területeken igen komoly előrelépések történtek. Turisztikai desztináció menedzsment A korábbi, Balatonra vonatkozó fejlesztési dokumentumok mindegyike szorgalmazta a turizmusirányítás korszerű rendszerének, a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek létrehozásának elősegítését. Ezek az alulról építkező, az önkormányzati és vállalkozói szféra összefogásával, felkészült szakemberekkel dolgozó helyi szervezetek alkalmasak arra, hogy egy-egy turisztikai célterület vonzerejét, kínálati és szolgáltatási piacát, fejlesztési irányát és marketingjét meghatározzák. A Balaton környékén a Gyenesdiásról kiindulva a 2000-es években sorra alakultak a TDM szervezetek, amelyek kialakítását és fejlesztésüket a ÚMFT/ÚSZT támogatási konstrukciói is kiemelten segítettek. Napjainkban a BKÜ-ben összesen 21 regisztrált TDM szerveztek működik, amelyek lényegében körül ölelik a Balatont; található köztük települési és térségi együttműködésen alapuló TDM szervezete egyaránt. A TDM szervezetek összekötő kapocsként szolgálnak mind a térségben, mind a térségek között. Jó példa erre a Bakonyt és a Balatont összekötő Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. A Sümegtől Várpalotáig húzódó, északon a Somlószőlős-Zirc, délen pedig a Tapolca-Balatonkenese vonalak által határolt Bakony-Balaton együttműködés keretében a turisztikai marketing és menedzsment tevékenységet a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. látja el, mint térségi TDM szervezet. A áprilisában 12 alapító tag (települési önkormányzat, intézmény és vállalkozás) által létrehozott és 43 Veszprém megyei települést összefogó társaság a Közép-dunántúli Operatív Program keretében meghirdetett Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése elnevezésű pályázat keretében nyert 62,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatást (a projekt összköltsége 77,1 millió Ft volt). A Kft. legfontosabb célkitűzése a két földrajzi térség egységes márkává formázása (az eltérő adottságokból eredő szinergiákra építve). A desztináció-fejlesztési stratégia célja, hogy a közös értékek bázisán fogalmazza meg küldetését, melynek eredményeként egységes arculat kerül kialakításra a szolgáltatások és látnivalók terén egy integrált értékesítési rendszer érdekében. Középtávú cél, hogy a térség 2019-re a magyar lakosság által ismert és kedvelt turisztikai célterületévé váljon, a külföldi piacok számára is jól azonosítható vonzerőt jelentsen, egyedi és összehangolt kínálattal rendelkezzen, így önálló desztinációt képezzen. Elsősorban a lassú turizmus élménykínálatára alapoznak, ennek jegyében 5 fő termékkategória került kialakításra: - aktív- és sportturizmus - kulturális programok - vidéki élmények - vízparti üdülés - bor és gasztronómia 204

205 A szervezetet megalakulása óta aktívan figyelemmel kísérő Dr. Navracsics Tibor megfogalmazása szerint az együttműködés célja, hogy egy közös turisztikai vállalkozásban láncra fűzzék azon településeket, amelyek vagy kettős identitásúak (Balaton térsége és Bakony) vagy a két nagy turisztikai térség közé esnek (forrás: A munkaszervezet legfontosabb részfeladatai közé tartozik a termékfejlesztés, vonzerőleltár készítése, vendégelégedettség mérése, célcsoport-specifikus kutatások, szakmai rendezvények, workshopok szervezése és a turisztikai marketing tevékenység. A szervezet eddig elért eredményei közé tartozik többek között egy arculati kézikönyv, illetve különféle tematikus kiadványok szerkesztése, térképi összeállítás a térségbeli programlehetőségekről, rendezvénynaptár, egy négy évszakos fotóleltár elkészítése, melyet Nánási Pál fotós neve fémjelez, továbbá egy PR-film megalkotása. A TDM szervezet saját honlapján az információk és hírek mellett egy szálláshely-katalógus is található, illetve online szállásfoglalásra is van lehetőség. Bevezetésre került egy térségi turisztikai kedvezménykártya és elkészült egy 11 állomású, 300 kerékpárból és a hozzá tartozó kiegészítőkből álló kerékpárkölcsönző hálózat. 2 db panorámakamerát és 8 db üdvözlőtáblát is telepítettek ben a BKÜ-ben található 19 szervezet együttműködésével létrejött a Balatoni Regionális TDM Szövetség (BTSZ), amely igen jelentős esemény a balatoni turizmus életében. Ez az együttműködés lefedi azokat településeket, amelyeken a BKÜ vendégéjszakáinak 80-90%-a megvalósul. Az egyesületi keretek között működő szervezet, ha a megfelelő jogosítványokat és fejlesztési forrásokat megszerzi képes lesz arra, hogy a balatoni turizmus tényleges gazdája legyen. Ennek megfelelően fogalmazta meg céljait is: a Balatoni régió átfogó turisztikai fejlesztési koncepciójának és stratégiájának kidolgozása, régiószintű marketingterv és költségterv összeállítása, a Balaton márka kialakítása, újrapozícionálása, regionális kommunikáció megvalósítása (belső PR), szakmai tanácsadás, támogatás nyújtása, oktatási és továbbképzési tevékenységek ellátása, szemléletváltás támogatása, szakmai szekciók működtetése. Szintén fontos cél a balatoni programkínálat egységesítése és koordinálása, illetve a balatoni turisztikai vállalkozásokat érintő törvények előkészítésében való szerepvállalás. A Balaton térségében a resort modellben működtetett vállalkozások mellett tehát ma már a TDM típusú modell is megtalálható. A két meghatározó, koncepcionálisan elkülönülő turizmusszervezési gyakorlat közül a balatoni tradíciók és adottságok ismeretében az utóbbi elterjesztését tartjuk célravezetőnek, ami természetesen nem jelent kizárólagosságot. 205

206 31. sz. térkép TDM szerveztek a BKÜ-ben Adatok forrása: Bár országos viszonylatban a BKÜ turizmusa arányaiban évről-évre veszít pozícióiból, de ha e térséget önmagában tekintjük, komoly előrelépések is történtek. Az elmúlt fejlesztési időszakban az üdülőkörzet meghatározó városai teljesen megújultak. Balatonfüred, Keszthely, Siófok is modern arculattal, régi-új városképpel várja az ideérkezőket. Sokat fejlődött a gyógy-turizmus: az ágazat szerepét mutatja, hogy Hévíz önmagában már évente 1 millió vendégéjszaka teljesítésére képes. Az elmúlt években sokat javult az üdülőkörzet megközelíthetősége. Teljesen elkészült az M7-es autópálya, újra megnyílt a sármellék-zalavári reptér (Hévíz Balaton Airport). A Budapest-Nagykanizsa vasútvonal szakaszainak felújításával a kötöttpályás közlekedés is fejlődött. Mint fentebb bemutattuk a két nagyon fontos problémát, a turizmus időbeni és térbeli hatékonyabb eloszlását nem sikerült megoldani, továbbra is hiányoznak az igazán nagy vonzerő fejlesztések, szezonhosszabbító és infrastrukturális beruházások. A sikerek és kudarcok mellett jelenleg minden lehetőség adott, hogy a következő fejlesztési időszak során a BKÜ végre megvalósíthassa elmaradt turisztikai fejlesztéseit és a negatív tendenciák megálljanak. 206

207 A 2014-túl kezdődő uniós fejlesztési időszak több új eszközt vezet be a területfejlesztés eszközrendszerében. Ezek közül az egyik az ún. ITI, integrált területi befektetések. 112 Az ITI rendszere lehetővé teszi különböző operatív programok prioritásainak, ágazati céloknak a közös, összehangolt, egységben megvalósuló fejlesztését. Számos ágazatot és szereplőt érintő kérdés a Balaton fejlesztésének problémája. Az egymással szoros összefüggésben lévő célok (vízminőség, turizmus, közösségi közlekedés, természetvédelem, mederkotrás, vízpart rehabilitáció, stb.) intézményi áthidalására az ITI rendszere alkalmas lehet. Ennek indokoltságát mutatja, hogy közel sem garantált, hogy a 2014-től kiemelt fejlesztési feladatokat felvállaló középszint (megyék) alkalmas lesz az így továbbra is perifériálisan elhelyezkedő BKÜ megoldandó céljainak elérésére. Az ITI összekapcsolható a területfejlesztés másik új eszközével, a CLLD rendszerével (közösség által irányított helyi fejlesztések). A balatoni turizmus rendszerében nagy hagyománya van a közösségi irányításon alapuló turisztikai desztináció-menedzsment szervezeteknek (fürdőegyesületek, TDM). A már működő szervezetek szakmai tapasztalatuk és helyi beágyazottságuk révén a CLLD rendszerén keresztül alkalmasak lehetnek a BKÜ turizmusának alulról történő fejlesztésére. Egy önálló Balaton fejlesztési program az ITI és a CLLD eszközeivel kiegészülve a BKÜ fejlesztése a jövőben új irányokat vehet. A Balaton térsége kapcsán megállapítható, hogy egy rendkívül összetett vonzerővel rendelkező turisztikai fogadóterület, az egyes részvonzerők hatóköre azonban eltérő. Mind a mai napig a víz és ráépülő szolgáltatások az első számú természetes attrakció, amely egyrészt jelenti a Balatont, másrészt a tágabb térségben bőven rendelkezésre álló gyógyvíz készletet, különös tekintettel a hévízi tóra. Ezen vonzerők hatósugara a legszélesebb, egész Európából vonzzák a kikapcsolódásra, gyógyulásra vágyó turistákat. A vizek nyújtotta kínálatot egészíti ki: a Balaton vidék természeti környezete, földrajzi adottságai, épített öröksége, rendkívül gazdag művelt tájai, széles értelemben vett kulturális hagyománya a borkultúrától a magas művészetekig. Az üdülőkörzet 2005-ben elkészített Balaton Turizmus Fejlesztési Koncepciója alapján megállapítható, hogy a BKÜ fogadóképessége fejlesztésének legfőbb korlátját a vízre alapuló, nem megfelelő szintű kínálat jelenti. Azaz a meglévő adottságok, vonzerők eladhatóvá tétele, turisztikai termékké fejlesztése még nem megoldott. Ebből következik szinte minden hátrány, amely erős szezonalitásban és területi koncentráltságban, magasabb árakban, gyengébb kapacitáskihasználtságban, egyre gyengülő jövedelemtermelő képességben jelentkezik. Ugyanis egy turisztikai fogadóterület, - amely rendelkezik jelentős, nagy hatósugarú vonzerővel - turizmusának sikeres működése nagymértékben függ attól, hogy a rendelkezésre álló, vagy kialakított vonzerőkre alapozva milyen turisztikai termékeket kínál a megcélzott küldő területek számára. A turisztikai termékek összetett ajánlatok, amelyek a vonzerő kihasználását célzó szolgáltatás mellett kiegészül szállás, étkezés és egyéb programelemek szolgáltatásaival. 112 ITI-ről bővebben lásd: Integrált területi befektetés

208 Turisztikai termékek a BKÜ-ben A) Vízi turizmus Vonzerő: A Balaton, természeti és kulturális környezetével A Balaton térség jelenleg meghatározó terméktípusa, amely a tó adottságait kihasználandó több termékre bontható. Passzív vízparti üdülés A tó 235 km partvonalából mintegy 38 km a strandok hossza, amelyek kb. 200 ha területen fogadják a vendégeket. A strandok befogadóképessége meglévő infrastruktúrájuk alapján ezer fő. Főszezon idején a vízparton található vendégek száma eléri a ezer főt. A Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója készítésekor végzett elemzés szerint a tó, terhelhetősége szempontjából egyidejűleg maximum 600 ezer fő befogadására alkalmas. Tehát a tó adottságai és a meglévő igények is szükségessé teszik a strandok kommunális, higiénés és építészeti fejlesztését a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében. Ez a folyamat az elmúlt években folytatódott. A fejlesztés, illetve annak ösztönzése azonban mindaddig nem állhat meg, amíg az utolsó strand is modernizálásra nem kerül. Aktív vízparti üdülés 1. Vitorlás turizmus A terméktípus a tó aktivitásokra alkalmas adottságait használja ki. A Balatonon jelenleg a vitorlázás és a szörfözés az engedélyezett aktivitási lehetőség. A robbanómotorral hajtott vízi eszközök használatának tilalma a tó vízminőségének védelme érdekében nem teszi lehetővé a jetski és a vízisízés szolgáltatások kialakítását. A vitorlás turizmus szempontjából a tó terhelhetőségének EU-s határértéke 4 hajó/ha. Ez a Balatonon jelenleg 0,4-0,5. A természettel harmonizáló fejlesztés tere tehát adott. A rendelkezésre álló mintegy 60 vitorláskikötő (3 ezer hajó kapacitás) modernizálása, valamint új kikötők építése elindult. A Balatonon a Balatoni Hajózási Zrt. működteti a személyhajó forgalmat. A Balatonon közlekedő hajók a társaság kezelésében lévő 22 kikötőben bonyolítják le a rendszeres utasforgalmat. Ezek a kikötők 20 Balaton parti településen találhatóak 113. A 22 közforgalmi kikötőből 10 kikötőben lehet vitorlásokkal kikötni. A 10 Bahart vitorláskikötőben 2200 férőhely van, további közel 3000 férőhely nem a hajózási Rt kezelésében lévő yacht kikötőkben található. 114 A BHRT-n kívül sportegyesületek, oktatási és egészségügyi intézmények, vállalkozások kezelésében is vannak kikötők, ezekkel együtt több mint 80 kikötő működik a Balatonon Balatonalmádi, Balatonfüred, Alsóörs, Csopak, Balatonudvari-Fövenyes, Balatonakali, Révfülöp, Badacsony, Szigliget, Balatongyörök, Keszthely, Balatonmáriafürdő, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonföldvár, Szántód, Siófok, Tihany. 114 Például: Balatonvilágos, Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonfüred, Ábrahámhegy, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Balatonberény, Balatonőszöd. 115 Frank László - Frank Melinda: Balaton hajózási és idegenforgalmi kézikönyv. 208

209 A 2000-es években számos balatoni kikötő megújult és modern környezetben várja az utasokat; pl. Balatonszemes és Balatonudvari-Fövenyes, Alsóörs, Balatonalmádi, Csopak, Tihany, Balatonboglár, Siófok. 52. ábra Balatoni vitorlás kikötők Forrás: A balatoni hajózás mint aktív kikapcsolódás szerepe az elmúlt években jelentősen visszaesett. Ez feltehetőleg összefüggésben van a balatoni turizmus mutatóinak általános csökkenésével. A kevesebb időt itt tartózkodó, nem feltétlenül jómódú vendégek kevesebb esetben veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Az ágazat rendkívül nagy múltja és gazdag hagyományai, a Balaton életében betöltött szerepe az hajózás fejlesztését indokolttá teszik. 53. ábra Személyhajó utasforgalom Forrás:BAHART ZRT 209

210 Horgászturizmus Hozzávetőlegesen ezer horgász jelenik meg időről időre a parton. A tó horgászokra ható vonzerejét veszélyezteti a tó halállományának vízminőség javulásával párhuzamosan bekövetkező csökkenése, valamint a Balatoni Halászati ZRt. amúgy veszteséges tevékenysége. A halállomány összetétele - fogas-süllő, ponty, harcsa, stb. - vonzó, azonban a fogási gyakoriság, ami a horgász sikerélményét jelenti rendkívül alacsony. Erre komoly volumenű vendégforgalmat nem igazán lehet építeni. A horgászturizmus mértékének növelése csak az orvhorgászat, orvhalászat eredményes visszaszorításának függvényében valósítható meg. Lényeges a halőrzés megfelelő megszervezése, az orvhorgászat, orvhalászat büntetési tételeinek szigorítása. A Balaton a horgászat szempontjából közepesen terhelhető tó, nem fokozható mértéktelenül a horgászat volumene. A vízminőség javulása láncreakciót okozott, amely főleg a táplálékhálózatok menti anyagforgalmat csökkentette. A Balaton, mint horgásztó-horgászparadicsom állapot kialakítása jelentős mértékben növelheti a régió versenyképességét, mely folyamatban a Balatoni Halászati ZRt. a tó halgazdálkodását, a nem kívánatos halak elszaporodásának megakadályozását, lehalászását és a horgász turisták horgásztatását végzi. A horgászturizmus a fogadóképesség szempontjából fejlesztésre szorul. A horgászok vízre jutásának körülményei nem megoldottak. A horgászstégek kihelyezése szabályozott, engedélyhez kötött, a csónakkikötők kialakítása és körülményei azonban rendkívül rossz állapotokat mutat. A helyi horgászok csónakjaikat nádasokban elrejtve tárolják, amelynek megközelítésére provizórikusnak mondható árkon-bokron át vezető kijárókat építettek. A vendéghorgász lehetőségei nagyon korlátozottak, kevés a partról közvetlenül meghorgászható vízterület. Csónakot bérelni alig lehet, hiányoznak a korszerű horgász-csónakkikötők. Ilyen körülmények között Európa fizetőképes horgász turistáira nem lehet számítani. A terméktípus fejlesztéséhez elengedhetetlen a korszerű csónakkikötők létesítése parkolóval, kommunális helységekkel, illetve a már meglévő horgásztanyák (Tihany, Balatonkenese) mellé újabbakat, konszenzuson alapuló területválasztás mellett újabb horgásztanyát lehetne telepíteni. A szezonhosszabbításra is tekintettel a jövőben fokozható a balatoni versenyhorgászat, amelynek ma még nem alakult ki a megfelelő szervezeti rendje és regionális léptékű összehangoltsága. B) Aktív turizmus Vonzerő: A Balaton természeti környezete Gyalogos természetjárás A térség adottságai kiemelkedően jónak mondhatók, festői környezetet biztosítva a tónak. A fogadóképesség szempontjából azonban fejlesztésre szorul. Jellemző a terméktípus gazdátlansága, hiszen a jelzett túra útvonalak zöme a településeken kívül fut. A legnagyobb problémát az utak karbantartása, tisztítása és a felfestés megújítása jelenti. 210

211 A túra útvonalak karbantartására - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - a megyei természetbarát szövetségek, illetve az óta működő Balaton-felvidéki, ig Balatoni, ma szintén Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, és néhány civil szervezet 116 a legalkalmasabbak. Ezen szervezetek azonban forráshiánnyal küzdenek, így a szinten tartás és a fejlesztés egyaránt támogatásra szorul. Hiányoznak a javasolt túra utakat bemutató kiadványok, térképek is. Az elmúlt években nagyon jelentős fejlesztések zajlottak a Keszthelyi-hegységben: Gyenesdiás -Vonyarcvashegy - Balatongyörök térségében esztétikusan kialakított túraútvonalak, gazdag információs táblák, GPS koordináta alapú túralehetőségek valósultak meg. Ezek mellett kiemelkedő az évek során egyre több turistát vonzó Bakony-Balaton Geopark túraútvonalai és látogatóhelyei. Kerékpáros turizmus A BKÜ-ben a 2000-es években a kerékpáros turizmus óriási fejlődésnek indult. Ma már nem csak a tavat körülölelő kerékpárút áll rendelkezésre, hanem számos, látnivalók felé mutató leágazása is várja a aktív turizmus híveit. Jelenleg problémát jelent, hogy a balatoni körút már sok helyen felújításra szorulna, valamint a nyomvonala sem mindenütt egyértelmű; emellett a leágazások kiépítését tovább kell fokozni. Ma már kiterjedt szolgáltató hálózat épült rá a kerékpáros turizmusra. Szerviz műhelyek, kölcsönzők, vendéglátóhelyek állnak az ideérkezők rendelkezésére. A szolgáltatói rendszer és az utak vonzerők irányában történő további fejlesztésével a jövőben a kerékpáros turizmus a BKÜ nagyon meghatározó ágazata lehet. Lovas turizmus A magyar lovas tradíciók és a térség természeti környezete igazi vonzerőt jelenthet Európa lovas társadalma számára. Az elmúlt 5-10 év fejlesztéseinek köszönhetően a fogadóképesség sokat javult. A BKÜ-ben jelenleg több mint 70 lovas turisztikai létesítmény található. A lovas központok nagysága és színvonala azonban nagyon eltérő. A vállalkozások döntően futószárazással, rövidebb távú túra lovagoltatással, csillagtúrázással foglalkoznak. A lovas központok egy része ma még nem tud szállást vagy vendéglátást biztosítani a vendégeknek. A legnépszerűbb és legjobban jövedelmező (több napos) túralovaglás pedig csak elszórt jelenség a Balaton vidékén. Az ágazat változására nem tudunk összehasonlítani adatokat bemutatni: 2012-ben a BKÜ területén 16 új lovas szolgáltató került nyilvántartásba. 117 Problémát jelent a több napos lovas túraútvonalak kialakítása, hiszen a területek jelentős része magán kézbe került. A régi, kipróbált útvonalakat tehát újra kell szervezni. 116 Pl. Nők a Balatonért Egyesület, Forrásvíz Természetbarát Egyesület. 117 TEIR,

212 A kultúrával, a borral és a gasztronómiával szemben a szezonhosszabbító jelleggel bíró lovasturizmus még nem jelenik meg önálló elemként a térség idegenforgalmi kínálatában, annak ellenére, hogy e téren kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, ám egyelőre a keresleti oldal mértéke sem megfelelő. Vannak ugyan lovascentrumok, lovardák, azonban ezek inkább csak szigetszerű elemnek tekinthetők az idegenforgalmi kínálaton belül, önálló elemként még nem jelenik meg Egészségturizmus Vonzerő: A BKÜ-ben található gyógy-, termál-, és ásványvíz készlet, természeti adottságok A térség kedvező természeti adottságai mellé az egyes területeken (Hévíz, Tapolca, Zalakaros, Nagyberény) viszonylag jól kiépített gyógy-idegenforgalmi alapinfrastruktúra társul. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez megfelelő alapot jelent a továbblépésre, azonban meg kell jegyezni, hogy jelen állapotban a gyógy idegenforgalmi infrastruktúra területileg koncentráltan, a Balaton nyugati medencéjében helyezkedik el es adatok szerint a BKÜ területén összesen 17 gyógyszálló 118 üzemelt: Balatonfüreden 1, Hévízen 11, Tapolcán 1 és Zalakaroson 4. Összesen négy település rendelkezik gyógy idegenforgalmi infrastruktúrával és kiszolgáló létesítményekkel. Ez a korábbi értékekhez képest visszalépés, mivel ben még 22 gyógyszálló üzemelt a térségben, összesen 5 településen. Idegenforgalmi és gyógyászati célokra hasznosítható gyógyforrás összesen 10 található a tágabb térségben: Buzsák-Csisztapuszta, Hévíz, Zalakaros, Balatonfüred, Nagyberény, Marcali, Kehidakustány, Tapolca, Fonyód és Kékkút. Korábbi állapothoz képest ma már gyógyszállók egyértelműen a vízforrások köré csoportosulnak, ezek hiányában ilyen profilú szállodák nem tudnak tartósan működni. 22. sz. táblázat A gyógy- és wellness szállodák forgalma és jelentősége a BKÜ-ben Vendégéjszakák száma Aránya BKÜ kereskedelmi szálláshelyein (%) 13,96 % 14,90 % 19,59 % 22,62% 22,21 % 24,05% 23,40% 23,81% 40,52% (wellness nélkül: 22,22%) 37,75% (wellness nélkül: (19,14%) Forrás: KSH T-STAR Az egészség társadalmi felértékelődésével előtérbe kerülnek az egészségmegőrző (prezentív), egészségtudatos utak. A piac bővülése nagymértékű specializálódással jár, a gyógyászati tu- 118 A Központi Statisztikai Hivatal óta veszi külön nyilvántartásba a szállodák közül a gyógyszállók adatait. A szálloda és gyógyszálló közötti megkülönböztetés alapja a 45/1998. (VI. 24.) IKIM-rendelet, illetve az ezt módosító 54/2003 (VIII. 29.) GKM-rendelet, mely szerint: gyógyszálloda az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM-rendeletben foglalt feltételeknek. Idézet: Idegenforgalmi évkönyv 2005, módszertani fejezet 212

213 rizmus elkülönül az egészségmegőrző funkciótól, ahol a még egészséges szervezet regenerálásán, a napi stressz, környezeti és civilizációs káros hatások kiiktatásán van a hangsúly. A gyógy turizmus mellett az elmúlt években dinamikus fejlődés zajlott le a wellness turizmus területén, amely egy keresett kínálati elemmé vált. A BKÜ-ben napjainkban összesen 29 wellness profilú szálloda működik 17 településen. A legtöbb Siófokon (7), Balatonfüreden (4), Hévízen (3) és Zalakaroson (2). Az üdülőkörzet az elmúlt években kihasználta azokat az adottságait, amelyek alkalmassá tették mind az egészségmegőrzést és karbantartást élményszerű programként nyújtó fitness és wellness turizmus fejlesztésére, mind pedig a gyógy turizmus fejlesztésére. Adottságok: víz, klimatikus adottságok, szép környezet, testi, lelki, szellemi kikapcsolódás lehetősége. A BKÜ-ben egyre több helyen található gyógy-termálvizek önálló, nemzetközi vonzerőt képviselő turisztikai termék kialakítását teszik lehetővé. A 2000-es években a térségen belül a legtöbb gyógyfürdőhely megújult, korszerűsödött; illetve több helyen kiépültek a hiányzó infrastruktúrák. A gyógy turisztikai ágazat iránti kereslet töretlen és ebből a fürdőhelyek profitálni és fejlődni képesek. Mivel a tapasztalatok szerint e vidék gyógy-termál vagyonának turisztikai hasznosítása a térség fejlesztésének sarokköve, az alábbiakban elemzésre kerülnek a meghatározó gyógyfürdők legfőbb jellemzői. Buzsák-Csisztapuszta 119 A létesítmény a Balatontól mintegy 10 km-re délre elhelyezkedő Buzsák településhez tartozik. A település fürdője mellett Dunántúlon egyedülálló népművészetével, valamint 150 éves pincesorával is híressé vált. A 2006-ban gyógyító hatásúvá nyilvánított, de már ban, olajkutatás közben felfedezett forrás vízhozama 300 L/perc és mintegy 600 m mélyről tör a felszínre. A víz egyetlen literje 5200 mg ásványi anyagot tartalmaz, zömében alkáli anyagokat, kloridokat és ként. A fürdő vizét bőrbetegségek, emésztőrendszeri, mozgásszervi megbetegedések kezelésére javasolják. A fürdőhely pályázati forrásokból szinte teljesen megújult, ma már korszerű igényeknek megfelelő körülményekkel várja vendégeket. A fürdők a Balaton gyógy-idegenforgalmának ma már szerves része, de egyelőre kevéssé jelentékeny. Tapolca Tapolca a Balatontól északi irányban 8 km-re található 18 ezer lakosú város. Gyógyidegenforgalmának az alapját az 1903-ban kútásás közben felfedezett tavasbarlang adja. Ez a természeti képződmény annyiban különleges, hogy a kialakulásában 119 Forrás: MTRT Balatoni regionális Turisztikai Projektiroda, január, továbbá Az információk frissítésre kerültek. 213

214 döntő szerepet játszó karsztosodás folyamatát utóvulkáni működés következtében felmelegedő, 40 Celsius fokos forrás, valamint valódi karsztvíz keveréke végezte el. A karsztvíz által ki-alakított háromszintű barlangrendszert, és csónakkal bejárható alsó termeit a felső járatok egy részét a két forrás keveredése nyomán 19 Celsius-fokos víz borítja 120. A változó mélységű, tiszta vízben jól láthatók az alsó termekbe vezető lejáratok is. A barlang különleges klímájának gyógyhatása régóta ismert. Gyógyvízének hasznosítása nem csak ivókúra, vagy fürdőzés révén lehetséges, hanem inhaláció révén is kiválóan alkalmazhatóak légzőszervi megbetegedések enyhítésére. Erre ad kivételes lehetőséget a tapolcai barlangterápia. A barlang két fő részből áll: az egyik idegenforgalmi hasznosítású, a másik, amely a kórház alatt helyezkedik el, gyógyító célokat szolgál. Klimatikus adottságai miatt - stabil hőmérséklet, magas relatív páratartalom, illetve széndioxid és radon tartama révén - alkalmas idült asztmás betegek gyógyítására. A településen a tavas barlang mellett található egy 1600 főt befogadni képes termálfürdő is. Tapolcán gyógyszálló is üzemel, a Hotel Peliont 2003 júliusában adták át. Kehidakustány A zalai dombok között található Kehidakustány ugyan viszonylag távol, mintegy 25 km-re esik a Balatontól, és nem is része hivatalosan az üdülőkörzetnek, azonban nyújtott szolgáltatásai révén valójában az idegenforgalmi körzet részének tekinthető. A kehidakustányi, radont nem tartalmazó, 49 C fokos gyógyvíz, kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos víz. Szulfidion tartalma 2,4 mg/l, ezáltal a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. Javasolt ízületek kopásos (degeneratív) betegségei, a gerinc degeneratív (kopásos) megbetegedései, ízületi gyulladás, sérülések utókezelése, csontritkulás, ízületi és csontműtétek utáni utókezelés, lágyrészek reumatizmus kezelésére. A baleseti rehabilitációban is fontos szerepet játszhat, mivel a sérülések, törések gyógyulási folyamatát lényegesen felgyorsítja. A településen egy négycsillagos gyógy hotel, valamint egy gyógy kemping is található. A hotel a fürdővel egy épületben van, és az alábbi gyógy szolgáltatásokat kínálja a vendégei részére: Hidroterápia (súlyfürdő, víz alatti gyógytorna) mechanoterápia (gyógymasszázs, gyógytorna, reflexzóna masszázs svédmasszázs), elektroterápia (ultrahang, galvánkezelés, elektromos kádfürdő). Zalakaros A zalai település a Balatontól mintegy 20 km-re délnyugatra található. Elhelyezkedése rendkívül előnyös, mivel a 7. számú főút mellett az M7-es autópálya is a település közelében fut, sőt mindössze 15-km-re található a sármelléki Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér is, amelynek elsődleges funkciója az, hogy a nyugat balatoni medence gyógyfürdőinek és gyógyszállóinak főként külföldi vendégkörét szállítsa helybe as évek közepére a Tapolcai tavasbarlang léte a bakonyi bauxitbányászat következtében túlzott mértékű karsztvíz-kitermelés miatt veszélybe került. A barlangból eltűnt a víz, mára azonban a bányászat megszűntével a természetes állapotok helyreálltak. Hasonló problémákat okozott a karsztvíz-kitermelés a Hévízi tó esetében is, a karsztvízkitermelés megszűntével azonban a Hévízi tó is regen e rálódik. 214

215 A közel 800 éves települést az olajkutatás nyomán 1962-ben fellelt termálvízkincse tette határainkon túl is híressé. A 2000 m mélyről feltörő 96 fokos zalakarosi gyógyvíz Európában is egyedülálló nátriumkloridos és hidrogénkarbonátos hévíz, amely a jodid- és bromid-ion tartalma következtében a jódos-brómos; szulfid-ion tartalma miatt pedig a kénes gyógyvizek csoportjába sorolható. A felsoroltakon túl a gyógyvíz további fő összetevői a kálium és nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav, szabad szénsav. A víz emellett enyhén radioaktív hatású. A gyógyvíz krónikus nőgyógyászati, a mozgásszervi és izületi betegségek gyógyításában, az idegrendszeri-, szív- és keringési-, valamint anyagcserezavarok kezelésében játszik jelentős szerepet. A gyógyvízforrás mellett egy másik forrás is található Zalakaroson. Ezt az 53 fokos vizet gyógyításra nem, csak a rekreációs célokra használják. A termálvízre épült fürdő az utóbbi években, szintén a Széchenyi-terv keretében újult meg. Jelenleg közel 5000 m 2 -nyi (ebből 1500 m2 fedett) vízfelület áll a vendégek rendelkezésére. Az egész évben nyitva tartó fedett fürdőben különböző vízhőmérsékletű gyógyvizes ülőmedencék, egy felülről nyitott termálmedence, és szauna-blokk található. Az orvosi felügyelettel működő gyógyászat a kezelések széles választékával szolgálja a gyógyulást. A hidroterápiás kezelések között megtalálható a súlyfürdő, a szénsavas fürdő, a 4 rekeszes galvánfürdő és a tangentor, valamint az elektroterápia széles körű szolgáltatásai - ingeráram, ultrahang és mágnes-gyűrű szolgálják a gyógyulást. Fontos megjegyezni, hogy a fürdő megújulásával nagyobb szerepet kapott a rekreációs (jakuzzi, élmény és pezsgőfürdő) célú hasznosítás is. Mivel a településen immár fél évszázada az elsődleges látványosság a gyógyfürdő, ezért számos gyógyszálló üzemel. Hévíz Hévíz a magyar gyógyfürdők között különleges, kiemelt helyet foglal el. Nem csak azért, mert ez a legrégebben ismert és használt gyógyvíz az országban, hanem mert olyan természeti képződménnyel párosul, ami egész Európában ritkaságnak számít. A Balatontól alig 10 km-re fekvő településhez tartozik a Hévízi-tó, amely 44 ezer m 2 vízfelületével, 60 ezer m 3 víztérfogatával a világ legnagyobb meleg vizű, tőzegfenekű gyógytava. A gyógyvíz a mintegy 38 méter mélyen lévő forráskráterből tör fel, átlagos nyári hőmérséklete C, de télen sem süllyed 23 C alá, vízhozama 400 l/sec feletti. A több tízezer évvel ezelőtt feltört víz jótékony hatását már a római korban felismerték, de gyógyfürdővé csak 1795-ben gróf Festetics Györgynek, a terület birtokosának kezdeményezésére alakították. A víz összetétele hidrogén karbonátos, enyhén radioaktív és kalcium sókat tartalmaz. Mivel a tó fenekén az évezredek során jelentős mennyiségű szerves anyag halmozódott fel, így ezt az 1-3 m vastag fenékiszapot is gyógyászati célra hasznosítják. A hévízi gyógyfürdőkúra az alábbi betegségek esetében javasolt: krónikus degeneratív ízületi és gerincbetegségek, csontritkulás és egyéb anyagcsere csontbetegségek, anyagcsere ízületi megbetegedések krónikus stádiumai (pl. köszvény, álköszvény) lágyrész rheumatizmus, idült gyulladásos reumatológiai kórképek, baleseti utókezelések, valamint ortopédiai műtétek utókezeléseként neurológiai kórképek és nőgyógyászati megbetegedések esetén. 215

216 A hévízi tófürdő létesítményei az elmúlt évtized során sorra megújultak. Ma már teljesen felújítva, minden igényt kielégítő szolgáltatásokkal várják a gyógyulni vágyókat. Balatonfüred A lakosú kisváros a Balaton északi partjának a központja, nagy hagyományokkal bíró fürdő és üdülőváros. Már a reformkorban felismerték a településen és annak környékén fakadó források gyógyhatását. A XVIII. században már Bél Mátyás tollából is olvasni lehetett egy rövid leírást a forrásokról. Bár a jelenleg ismert 8 forrás egyike sem ad meleg vizet, gyógyító erejük mégis közismert. A C fokos víz szénsavas, vasas ízű és jellegű, enyhe radioaktivitást is mutat. Jelentős mértékben tartalmaz még kalciumot, lítiumot, vashidrokarbonátot és glaubersót. Elsősorban szív és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, infarktus utáni rehabilitáció) kezelésére javasolt a balatonfüredi fürdőkúra. Első ízben 1772-ben, Mária Terézia királynő parancsára analizálták a források vizét, 1786-ban nevezték ki az első fürdőorvost. Ebben az időben már épülete is volt a fürdőnek, amely a XX. század elején nyerte el a mai, szecessziós stílusban látható formáját ben állami kezelésbe került az intézet, és évtizedeken keresztül Állami Szívkórház néven működött. A múlt század közepén korszerűsítették a kórház addigra elavult berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedők számára. A régi épületegyüttes 1979-ben újabb modern épületszárnyakkal bővült, ezzel az ágyak száma 600 fölé emelkedett. A kórház környéke védett gyógy-övezet. A gyógyítás terén elért eredmények alapján Balatonfüredet 1971-ben gyógyüdülő várossá nyilvánították. Napjainkban a balatonfüredi Állami Szívkórház az ország egyik legnagyobb kardiológiai szakkórháza, amely szív-és érrendszeri betegségek diagnosztikájával, gyógyításával és a szívbetegek rehabilitációjával foglalkozik. 121 Jelenleg 429 ágyon és 12 ambulancián folyik a gyógyító munka, és évente több mint beteg vizsgálatára, kezelésére és rehabilitációjára kerül sor. A kórház gyógyfürdő és fizioterápiás részleggel is rendelkezik, kereskedelmi szálláshelyként azonban nem funkcionál, erre a jövőben sem lesz lehetőség. A kórház gyógy-szolgáltatásait beutaló nélkül is igénybe lehet venni, azok, akik így tesznek, Balatonfüred egyéb szálláshelyein tudnak megszállni. A település vonzerejét növeli, hogy elkészült Balatonfüred történelmi, reformkori városközpontjának teljes körű rehabilitációja Európai Uniós forrásból. A projekt a szívkórház és a szanatórium közvetlen környezetét érintette. Közvetlenül az intézmény szomszédságában két, egykori polgári épületet (volt Bányász-üdülő) alakítottak át újra szállodává. Ezek az új szállodák immár térben is közelebb hozták a gyógyító helyet a szálláshelyhez. 121 Az egészségügyi reform során az intézmény nem került be az úgynevezett súlyponti kórházak közé, ezért a balatonfüredi önkormányzat tervei szerint átvenné az intézmény kezelését és működtetését. 216

217 Marcali Viszonylag új szereplő a balatoni egészségturisztikai kínálatban a marcali termálfürdő. Marcali városában az 1970-es évek elején egy szénhidrogén-kutató fúrás kapcsán találtak rá az 1050 méter mélyről feltörő 48 C-os hőmérsékletű gyógyvízre. Erre az adottságra alapozva készült el a Marcali Városi Gyógyfürdő. A korszerű, minden igényt kielégítő fürdőkomplexum augusztus 7-én nyitotta meg kapuit. Az intézmény évben egy meleg vizes részt is magában foglaló tanuszodával, egy kültéri árnyékoló tetővel ellátott 200 m 2 -es gyógymedencével, egy családi csúszdával és egy új strandröplabda pályával bővült. Éves látogatottsága 65 ezer fő körüli. Fonyód Fonyódot szintén e felsorolásban kell megemlíteni, miután jelentős méretű ásványvízkitermelés folyik a városban. Az 1960-ban megnyitott kutakból nyert (1000 mg/liter alatti összsótartalommal bíró) Fonyódi Forrásvizet és a (literenként 1000 mg-ot meghaladó ásványi anyag összetételű) Fonyódi Ásványvizet" palackozzák itt. A kutak nitrit- és nitrátmentes, közepes kalcium és magnézium tartalmú vizet adnak, ezeknek az alacsony vastartalma nem indokolja a vastalanítást, természetes formában kerülnek a védett vízadó rétegből a fogyasztóhoz. Kiemelhető a Fonyódi Forrásvíz üdítő hatása és a Fonyódi Ásványvíz jelentős metakovasav tartalma miatt, amely sejtöregedést gátló hatású. Nagyberény A kistelepülés a Balatontól mintegy 15-km-re található délre, közvetlen közúti összeköttetéssel rendelkezik Siófokkal. A településen három nyitott medencével rendelkező fürdő üzemelt, amelynek a vize hatásosan alkalmazható mozgásszervi problémák, nőgyógyászati és urológiai betegségek, bőrgyógyászati elváltozások gyógyítására, valamint baleseti sérülések és ortopédiai műtétek utókezelésére. Ez a fürdő még nincs kellően bekapcsolva a Balaton gyógyturisztikai kínálatába, inkább csak helyi viszonylatban ismert. A létesítmény jelenleg zárva található. Tulajdonosváltást követően a közelmúltban készültek el a fürdő rekonstrukciós tervei. Pályázatuk pozitív elbírálásban részesült, a munkák viszont a milliárdos nagyságrendű fejlesztési források hiányában egyelőre még nem kezdődtek meg. A gyógy-turizmus pozitív hatásait az alábbiakban lehet összefoglalni: relatíve hosszabb tartózkodási idő magasabb fajlagos költés jelentős forrásszükséglet időjárástól független, kisebb szezonalitás humáninfrastruktúra igénye a kvalifikáltabb munkaerő irányába mutat a visszatérő vendégek magasabb aránya. 217

218 Elemzői tapasztalatok 122 azt mutatják, hogy a gyógy-termál fürdőhelyek rentabilitása, fenntarthatósága jelentős mértékben függ a szállásférőhelyek meglététől, minőségétől, a vendégfogadás kultúrájától, a helyben, illetve a székhely település közvetlen környezetében található egyéb vonzerők számától, jelentőségétől. Borturizmus A vonzerő: hat történelmi borvidék, 2000 éves tradíciók A magyarországi borturizmus fiatal turisztikai terméktípus, a térségben különleges helyzetben van. Az ide érkező nyári vendégkör számára mindig is egy kellemes program lehetőség volt a borkóstoló, a vendéglátással egybekötött pincelátogatás. A programokat többnyire a vendéglátás képviselői nyújtották, így a bortermelő gazdák kiszorultak a szolgáltatásokból. Az idegen, olcsó borok régióba hozatala és a borhamisítás okozta árzuhanás miatt a termelők a jövedelemtermelő képesség növelésének lehetőségét a klasszikus borturizmus kialakításában látják. BKÜ térsége csak részben esik egybe a megalakult Balatoni Borrégió területével. A borrégiót 6 borvidék alkotja: - Balatonfüred-Csopaki - Badacsonyi - Balaton-felvidéki - Balatonboglári - Nagy-Somlói - Zalai. (A Nagy-Somlói Borvidéken kívül mindegyik területe részben vagy egészben érinti a BKÜ területét is.) A borrégió területe 32 ezer hektár, ebből összesen 10 ezer 700 hektár a szőlőterület, amelyen a legelterjedtebb fajta az olaszrizling. A Balatoni Borrégió feladatai: a) a borrégió szőlőtermelése és borászata közép- és hosszú távú stratégiájának kialakítása; b) a borrégiót alkotó borvidékek, körzetek bortermelési hagyományaira építve védett eredetű borok piacra juttatása; c) a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (előállítása feletti szakmai felügyelet ellátása; d) a marketingtevékenység egységesítése; e) a szőlőtermesztés és fajtahasználat összehangolása; f) a borászati fejlesztés teendőinek meghatározása; 122 Oláh-Dombi-Retz: Az egészségturizmus szerepe Magyarország és Horvátország határ menti térségei versenyképességének javításában, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség N.KFT, 2012, Horvátország- Magyarország IPA Határ menti Együttműködési Program (HUHR/0901/2.1.3.) 218

219 g) a belföldi piacokon, az Európai Unió belső piacán, valamint harmadik országok piacain a meglévő pozíciók megőrzése, bővítése; h) a borvidékek sajátosságainak megőrzése mellett a borrégió egységes arculatának megteremtése. 123 A korábbi kisebb területű BKÜ településeinek többsége (54 %) sorolható törvényben (1997. évi CXXI. tv. a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról) is felsorolt borvidékekhez, mivel a 164 településből összesen 88 tartozott egy-egy borvidékhez. Ez az arány a későbbi 2008-as bővülés hatására sem változott érdemben. A Kárpótlási Hivatal adatai alapján tudható, hogy az érintett öt borvidéken 4332, szőlőültetvényeket érintő kárpótlás történt, ami önmagában is jelentős mértékben strukturálta át a borrégió tulajdon - és birtokszerkezetét. A régió borvidékein kataszterbe sorolt hektárnyi terület által megtestesített agrárgazdasági potenciálnak már ma is jelentős szerepe van és a jövőben még nagyobb lehet a balatoni turizmusban, az ültetvények egyszersmind fontos tájesztétikai szerepet is játszanak a térségben. Az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején sorra alakultak a BKÜ területén belül a borturizmust elősegíteni kívánó borút egyesületek. Mellettük sokkal meghatározóbbak azok a ma már híressé és elismertté vált borászok, borászatok, pincészetek, amelyek önmagukban is jelentős vonzerővel bírnak. Minden érintett borvidéken több olyan elismert borászat működik, akik a borvidékük értékeit is híven képviselik. A régiót ma már olyan közismert borászok neve fémjelzi, mint a 2000-ben az év bortermelőjévé választott id. Figula Mihály (Füred-Csopak), a 2006-ban ugyanezen címet megszerző Garamvári Vencel (Balatonboglár), Konyári János, Balatonboglár (2008), vagy Légli Ottó, Balatonboglár (2010). Ifj. Figula Mihályt 2011-ben az év Fiatal Borászává választották. A 2013-as év jelöltjei között is található balatoni borász, Borbély Tamás személyében (Badacsony). Badacsonyörsön található az ország legnagyobb palackozója, a Varga Pincészet, amely jelentős országos ismertséggel és kereskedelmi forgalommal jellemezhető, és a borturizmusban is fontos szerepet játszik. Kiemelkedő szereppel bír továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ részeként működő Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató állomása. A BKÜ turisztikai kínálatának markáns és komoly vonzerőt jelentő elemei a nyári szezonban tartott jó hírű borfesztiválok is, amelyek minden borvidéken megtalálhatók. A borkultúrával kapcsolatban számos szezonhosszabbító rendezvény is megrendezésre került. Az ágazat turizmuson belül képviselt jelentőségét illusztrálja az a 2002-es vizsgálati eredmény is, amely eredménye szerint a külföldi turisták 32-, a belföldiek 15 %-a a balatoni bort választja az otthon maradottak megajándékozása céljából /2006. FVM rendelet a Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról 124 Vö.:Belföldi vendégforgalom a BKÜ-ben 2002., Külföldi vendégforgalom a BKÜ-ben 2002., Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoport,Balatonfüred

220 A balatoni bor hírének öregbítésében komoly szerepe lehet, hogy 2013 őszén a legnagyobb nevű borászok Balatoni Kör néven új alapokra helyezték együttműködésüket. Mikroregionális léptékű jó gyakorlatnak 125 tartható még a csopaki borászok jobb minőség irányába mutató, un. közösségi kormányzási modellben 126 értelmezhető kezdeményezése, a Csopaki Borkódex. Ezek mellett meg kell említeni, a neves borászokat, pincészeteket magukba tömörítő VSOP-t (Villa Tolnay, Sabar, Orbán és Pálffy Pincészet) és a Badacsonyi Kört is, mint alulról építkező, közösségi szerveződéseket. Kulturális turizmus A vonzerő: kulturális, könnyűzenei események. A BKÜ-ben szintén jók a lehetőségei a kulturális turizmusnak is, ezek azonban nincsenek kellően kihasználva. Noha vannak az országos köztudatba megfelelően bevezetett kulturális programok, fesztiválok, tapasztalatok szerint a külföldi vendégek körében ezek csak elszigetelt, alkalmi jelleggel megvalósuló programoknak tekinthetőek. Ezt támasztotta alá az a vizsgálati eredmény is, hogy a Balaton térségébe (talán csak a Művészetek Völgyét, ill. Balatonfüredet kivéve) kifejezetten kulturális programok kedvéért meglehetősen kevesen érkeznek. Ma már számos olyan belföldi és nemzetközi hírnévnek is örvendő esemény zajlik a balatoni térségben, amely igen komoly vonzerővel bír. A teljesség igénye nélkül ide sorolható a zamárdi Balaton Sound, az alsóőrsi motoros-találkozó, nyári színházi játékok, fesztiválok. Az előrelépések ellenére továbbra is javasolt a meglévő rendezvények nagyobb mértékű hazai és külföldi népszerűsítése, valamint a kínálat szélesítése és minőségi irányban történő fejlesztése is. Utóbbit a potenciális kulturális vonzerők figyelembe vételével (szorosan kapcsolódva a bor-és gasztronómiai turizmushoz), és a BKÜ-n kívüli helyszínek (Veszprém, Sümeg, Baláca, Tác-Gorsium) bevonásával célszerű megtenni. Kiemelten támogatandó továbbá egy egész üdülőkörzetre kiterjedő Balatoni Kulturális Fesztivál alapjainak a kidolgozása, amely megfelelő piaci bevezetéssel, színvonallal, valamint megfelelően kiválasztott időpontokkal (elő-vagy utószezon) alkalmas lehet a kínálatban tapasztalható hiányosságok pótlására, miközben a térségi identitás alakulására is jótékony hatással bír. A magyar kultúra ezeréves hagyományaira építő kulturális turizmus területén a kínálat ma már sokszínű, a rendezvények azonban regionális és kistérségi szinten koordinálatlanok, illetve nem minden esetben rendelkeznek megfelelő marketinggel sem Ld. erről bővebben: Bördős Katalin, Luksander Alexandra, Megyesi Boldizsár, Mike Károly Balás Gábor, Csite András:Helyi termékek és termelői önszerveződés HÉTFA Kutatóintézet, 2012 OSTROM, E. (2005): Understanding Institutional Diversity. Princeton University Press, Princeton, New Jersey,

221 Konferencia turizmus A balatoni turizmus erős szezonalitása, a szezon folyamatos rövidülése miatt, a szállodai kapacitások jobb kihasználása érdekében a szállodák a konferencia turizmus területén próbálják meg pótolni kieséseiket. Fogadóképességük a kisebb létszámú konferenciák, szemináriumok fogadására alkalmas. A konferencia turizmus elsősorban komoly adottságokkal rendelkező szállodák tekintetében napjainkban már helyi gazdaság egyik fontos eleme. Fejlesztése az igények tekintetében indokolt lehet. A közelmúltban több kísérlet történt 127 a BKÜ turizmus gazdaságon belüli funkcionális térségekre való felosztására. A térség egészében valóban találhatók jellegzetes arculattal bíró mikrorégiók (pl.: Nyugat-Balaton: gyógy termál, Balaton-felvidék:kulturális turizmus, Káli medence: ökoturisztika, stb.), meglátásunk szerint azonban a régió egésze nem fedhető le olyan tiszta profilú kistérségekkel, mint amilyenekre a hivatkozott ajánlások kísérletet tettek. Eldöntendő kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e ilyenekre egy olyan sokrétű adottságú és szerteágazó vonzerővel rendelkező régióban, mint amilyen a Balaton térsége. Abban az esetben, ha e kérdésre igenlő válasz adható és azt a területpolitika is a magáévá teszi, ennek megfelelő, mikroregionális vertikumban differenciált fejlesztéspolitika kell, hogy egy ilyen koncepció szerint alakítsa a térséget. Nemleges válasz esetén az tűnik helyes megoldásnak, ha a helyi, és mikroregionális metszetben is sokféle vonzerő, és ezekre épülő szolgáltatás szinergiájára törekedve teszünk kísérletet a sokféleség fenntartása és fejlesztése mellett arra, hogy e kínálati elemek érdeksérelem mentesen férjenek meg egymás mellett. Meglátásunk szerint a Balaton esetében a feladat vitathatatlan nehézsége mellett is az utóbbi megoldás az életszerűbb. Megfelelő feladat-, és hatáskörök, eszközök rendelkezésre állása esetén a térség versenyképességében érdekelt partnerek alkalmassá tehetők e peremfeltételek garantálására. Vallásturizmus A vallásokhoz köthető turizmus, ahogyan az ország egészében, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben is nagy lehetőségeket rejt magában. Ennek kiaknázására egyre több fejlesztési elképzelés született a as ciklusban. A helyzetelemzés korábbi alfejezeteiben is említésre került templomok, kápolnák egyre több turistát vonzanak a térségbe. Újabban egyre nagyobb az érdeklődés a Mária út, a Pálos kolostorok, Bencés kolostorok, a Zsákos-Pálos zarándoklat iránt, ezek mellett az Üdülőkörzet búcsújáró helyekben is bővelkedik. A vallási sokszínűség a legelterjedtebb hazai vallási értékek mellett például a zalaszántói buddhista szentély (sztúpa), vagy a somogyvámosi Krisna-völgy egyben a vallásturizmusban rejlő, az érdeklődők széles körét vonzó szerteágazó turisztikai szolgáltatások kínálatát teszi lehetővé a térségben. 127 Ld.pl.:GKI Gazdaságkutató Rt: A Balaton térség nemzetgazdasági-szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata. (2004), Vital Pro Kft:Balaton régió fejlesztési stratégiája, (2005) 221

222 Kereskedelem, vendéglátás A BKÜ területén a lakosságot és az évenként nagy számban idelátogató turistákat a kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások látják el árukkal és szolgáltatásokkal. A térségben mintegy 5 ezer áruház, szaküzlet bolt vagy áruda működik, amelyeket kiegészítenek automata és mozgóárus értékesítők. Ebből több mint 3 ezer a part menti övezetben található ben több mint 5300 kiskereskedelmi üzlet működött a BKÜ-ben. A nyári főszezon idején a kereskedelem is nagyüzemi jelleget ölt és a kapacitások csúcsra járatásával szervezik meg az áruforgalmat. A vendéglátás is igen kiterjedt ágazatot alkot: összesen 3800 különféle vendéglátóhely, közte 2315 étterem, büfé, 1131 italbolt, zenés szórakozóhely várja a kikapcsolódásra vágyókat. A szaklapok által ajánlott éttermek, büfék között a top-10-ben minden évben megtalálhatók a balatoni vendéglátó egységek, közöttük visszatérő szereplő a balatonszemesi Kis Tücsök étterem. A korábbi állapotokhoz képest a kereskedelem színvonala az 1990-es években jelentősen javult. Kibővült azon üzletek köre, ahol a korszerű marketing elveihez igazodva alakították ki az elárusítóhelyeket, szervezték meg az áru utánpótlást, készletezést és értékesítést. Napjainkban a frekventált helyeken komoly üzletközpontok, bevásárlóközpontok, plázák, üzletsorok modern, igényes környezetben várják a vásárlókat. Szerkezeti, tulajdonosi viszonyait illetően sajátos kettősség jellemzi a kereskedelmet. Egyik oldalon a tőkeerős multinacionális vállalatok, amelyek új szakmai fogásokat, módszereket és természetesen felérhetetlen versenyhelyzetet hoztak, másik oldalon a nagy számú hazai kis- és közepes cég az utolérhetetlen alkalmazkodó képességgel, szakmai leleményességgel. Ez a versenypálya a térség jó ellátásának az alapja. A szakterület élőmunka igényessége jelentős, döntő fontosságú a foglalkoztatásban. A terület szakember ellátottsága statisztikailag jó, de a munkaerő összetétele közel sem ilyen kedvező. A cégek jelentős hányada a főszezonban alkalmi és főleg olcsó munkaerőt verbuvál a diákokból, amely helyenként a szakmai igényesség, pontosság, korrekt és igényes munkavégzés hiányát tükrözi. A forgalom állandó növelésére ma már nincs lehetőség. A versenyhelyzetben az árrések nyomottak, a jövedelemtermelő képesség mérsékelt, így a rotáció nagy, évente több száz kisvállalkozás, illetve üzlet zár be gazdasági okokból. Ma már újra igény jelentkezik a vendéglátásban a helyi alapanyagok, ízek, ételek fogyasztására. A tradicionális értékeket kínáló vendéglátóhelyek szerepe egyre fontosabb lesz. Mellettük ugyanakkor még nagy számban található a klasszikus világkonyhát menüjükre tűző helyek is. A magas igényeket kielégítő vendéglátáshoz a helyi termékekre alapozott jó minőségű nyersanyagok előállítása és piacra juttatása nélkülözhetetlen. A közelmúlt örvendetes fejleményei- 222

223 ként a régióban megjelentek a helyi termelői piacok (elsőként 2007-ben a Liliomkert Káptalantótiban, majd Tihanyban, Gyenesdiáson) és sorra alakulnak az újak. A vendéglátásra korábban jellemző etikai problémák kisebb számban, de előfordulnak. A piac tisztulásának folyamatához szükség lenne a szakmai szervezetek erőteljesebb összefogására Ipar A balatoni térség gazdasági szerkezete sokat változott, ezen belül az ipar szerkezete is. A Balatont körülvevő 3 megye iparából kevés található a partközeli és a háttértelepüléseken. Az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma itt a három megye átlagának mindössze 60 %-a. A tó környékének ipara nem mondható jelentősnek. A települések 61 %-án volt található ipari munkahely, amely 2001-ben közel 18 ezer embernek biztosított munkalehetőséget ben a BKÜ lakossága közül már csak 9858 dolgozott ipari jellegű munkakörben. A legnagyobb számba az üdülőkörzet városi lakossága kötődött ipari munkahelyekhez: a keszthelyi lakosok közül 593 fő, Tapolcáról 683 fő, Marcaliban 653 lakos, siófoki polgárok közül 693 fő és Balatonfüreden 389 fő. (TEIR) (A 2011-es népszámlálás végleges adatainak birtokában kerülhet sor annak megállapítására, hogy az iparban hány foglalkoztatott található.) Pontosabb képet ad az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) tevékenykedő vállalkozások számának alakulása. Az üdülőkörzet területén 2010-ben 1384 ipari vállalkozás működött, amely az összes működő vállalkozás 7 %-át jelentette. Az ipari tevékenységű vállalkozások közel 2/3-a parti településeken koncentrálódik. Az ipari tevékenységű vállalkozások aránya a siófoki és a balatonfüredi kistérségben a legkevesebb, azonban ebben közrejátszik a más tevékenységű vállalkozások magas száma. Az ipartelepek túlnyomó többsége kis létszámú. Többségük a víztermelés, - kezelés, - elosztás és az - energiaellátás területén működik. Hasonló arányú 20 % körüli - a vegyiparban dolgozók aránya is. A közelmúltban fejlődésnek indult a híradástechnikai ipar, amely a BKÜ ipari létszámának kb. egytizedét foglalkoztatja. Jelentős súlyt képvisel még a textilruházati ipar, a papírgyártás, a villamos ipari gépgyártás és az élelmiszeripar. Ez utóbbi meghatározó és kiemelkedő részterületei az italgyártás (borászat, pezsgő, üdítő, és ásványvíz) a húsfeldolgozás és a malomipar. A BKÜ ipari vállalkozásai jellemzően nem vesznek részt vállalkozások közötti együttműködési rendszerekben (hálózatok, klaszterek, beszállítói rendszerek, stb.). A fejlődés szempontjából ezen irány erősítése szükséges. A térség egyes ágazatai fejlődésének gátat szab továbbá a BKÜ-re vonatkozó szigorú környezetvédelmi szabályozás, amely következtében a vegyipar és egyéb környezetterhelő ágazatok fejlődési lehetősége nem biztosított. A bányászat, ha nem is a korábbi volumenben, de továbbra is meghatározza a térség arculatát: 2012-ben összesen 56 engedélyezett működő bánya volt az Üdülőkörzet területén. 223

224 Az ipari szektor fejlesztése elsősorban a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban fontos, hogy kellő hátteret teremtsenek az idegenforgalom fejlődésének. Ezen ágazatok az építőipar, hajógyártás, műanyag feldolgozás, fém- és lakatos ipar, nem környezetterhelő szerelő ágazatok, csomagolóanyag ipar, faipar, üvegipar, stb Mezőgazdaság A BKÜ mezőgazdasági művelés szempontjából kevésbé kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkezik. A termőföldek a keleti part közelében lévő mezőségi talajok kivételével általában a gyengébb minőségűek közé sorolhatók és magas a szélsőségesen rossz, vizenyős, lápos, sekély termőrétegű talajok aránya. Kisebb az országos átlagnál a mezőgazdaságilag művelt területek aránya is. Ugyanakkor az agrárágazat minden szakága számára találhatók kedvező termőterületek (szántóföldi termelés, kertkultúra, szőlő- és gyümölcstermesztés, állattartás, hal- és vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás). A növénytermesztés ágazatai közül a szőlőtermesztés kiemelkedik, a balatoni táj egyik meghatározó, jellegzetes és idegenforgalmi szempontból is nagyon értékes jellemző vonását biztosítva (bőveben ld.: borturizmus fejezetnél). A gyümölcstermesztés lehetőségei jelenleg még nem kellő mértékben kihasználtak. Jelentős, nagyterületű gyümölcsösöket Siófok, valamint Veszprémfajsz-Felsőörs térségében lehet találni. A rendelkezésre álló adatok alapján 2000-ben a Balaton térségében 1846 ha gyümölcsös volt, ez az érték 2006-ra 2048 ha-ra növekedett. (TEIR-CORRINE adatok) A legnagyobb ültetvények továbbra is Felsőőrs, Siófok, Lengyeltóti, Hács, Visz, Zalaszántó területén voltak. Az állattenyésztés lehetősége - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása mellett adott, azonban a gazdasági változások miatt az ágazat visszaesése figyelhető meg. Az 1990-es évtizedben az agrárágazatban is alapvetően átalakult a szervezeti rendszer a nagyüzemi szervezetek zömének szétesésével. Ez az átalakulás - nem arányosan - valamennyi területen végbement. Az agrárium egyes részei elsősorban a szőlészet és borászat lendületes minőségi változáson és az utóbbi 2-3 évben érezhető növekedésen ment keresztül. Sajnos a pozitív változások mellett is megfigyelhető a gondozatlan szőlőterületek számának növekedése és a szőlő kultúra csökkenése. A magánosítás kiérlelte a családi gazdaságokra alapozott kisgazdaságokat és a célzott támogatási rendszer még inkább gyorsította, a hatékony, életképes gazdaságok megerősítését. A korábbinál nagyobb mértékű a piaci alkalmazkodás és a nagyüzemi termelés mennyiségi stratégiája helyébe a minőségi termékek felé fordult az ágazat. A termékpiaci marketing módszereinek terjedésével a szelekció is gyorsult. Egyes termelők már a kezdeti lépések után kiszorultak az ágazatból és a művelésre alkalmas területek bérleti rendszerbe, vagy eladásra kerültek. Az egyéni gazdaságok száma arányaiban az országos átlag alatti (mindössze 2,7 %-a az országosnak). Ez is kifejezi, hogy a területek felhasz- 224

225 nálási irányában a prioritás már évtizedek óta a telkesítés, üdülőövezetek, parkok kialakítása, és a településbővítés. Napjainkban a térség mezőgazdasága a helyi piacok ellátására alapoz. Ez azonban a versenyképesség hiányában gyakran okoz traumákat. Más térségekből főleg az alföldi termelőktől ide szállított zöldség, gyümölcs még a szállítási költséggel és kereskedelmi haszonnal is versenyképes a helyi termékekkel szemben. Balaton térségében az agrárgazdálkodás fejlesztése a parttól távolabbi települések szempontjából kiemelten kezelendő terület, hiszen ezen települések lakossága megélhetés szempontjából a mezőgazdasághoz áll legközelebb. Ezért az ágazat fejlesztése mindenképpen indokolt, azonban fejlesztésénél szem előtt kell tartani a környezet érdekeit a környezetkímélő technológiák adaptálásával, illetve az ágazat szereplőinek alkalmazkodnia kell a folyton változó piaci viszonyokhoz. A Balaton vidék agrárgazdaságának meghatározó elemével, a szőlőtermelés és borkészítés jövőjével kapcsolatban általánosságban megállapítható, hogy annak turisztikai jelentősége miatt: - törekedni kell az ültetvények átlagéletkorának csökkentésére, - a művelt területek nagyságának megtartására, - az integrált szőlőtermesztési szemlélet elterjesztésére, - az egységes szaktanácsadási rendszer kialakítására, - kooperáció ösztönzésére az értékesítés terén, - az ágazat turisztikai célú hasznosításának növelésére, az ilyen hasznosítási lehetőségeket lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztésekre (csatorna, gáz, út, villany, vízelvezetés, szállásférőhelyek, parkolóhelyek, hulladékelszállítás, stb), ezek kistérségi és regionális összehangolására, - öntözéses technológia kialakítására, - a tájidegen, esztétikailag kifogásolható épületek átalakítására, a régi, tájba illő pincék és présházak állagmegóvására, - a regionálisan összehangolt, egységes balatoni borászati marketing megvalósítására. Az egyéni kisebb termelők szemszögéből kiemelt fontosságú, hogy az elmúlt években óriási igény lett a helyi termékek fogyasztására és vásárlására. Erre építve sorra nyíltak a különböző bio- és helyi termékpiacok (pl. Káptalantóti, Tihany, Gyenesdiás), ahol a termelőktől, a Balaton térségében termett magas minőségű termékeket lehet vásárolni a sajtoktól, lekvárokig, gyümölcsökig, stb.) Az Agrárgazdasági Kutatóintézet által végzett, Magyarország piacaira, kiemelten a termelői piacokra vonatkozó kutatás szerint hazánkban összesen 614 piac működik 128. A tanulmányhoz mellékelt adatsorból könnyedén kiszámítható, hogy ebből a BKÜ térségébe tartozik mintegy 128 JUHÁSZ ANIKÓ SZABÓ DOROTTYA: A piacok, vásárcsarnokok és vásárok elhelyezkedése és jellemzése a termelői piacok kiemelésével, Agrárgazdasági Kutatóintézet 2012, kézirat. 225

226 37 piac (IH piacok listája). Meg kell jegyezni, hogy ebbe a számba beletartoznak a vásárcsarnokok, a viszonteladói piacok, az állat- és kirakodóvásárok, illetve a termelői- és biopiacok is. Esetünkben nyilvánvalóan a termelői piacokra kell a hangsúlyt fektetni, de nem hagyhatók figyelmen kívül a biopiacok sem, hiszen a biopiacokon igen nagy számban értékesítik termékeiket ős- és kistermelők. Sőt, a termelői piac fogalma gyakran összemosódik a biopiac fogalmával, pedig a megkülönböztetés és ennek tudatosítása fontos volna, hiszen egy termelői piacon nem csak bioélelmiszereknek lehet helye, míg a biopiacokon a kínálat csak bioélelmiszerekből állhat. Mindebből következően szükséges mind a biopiacok, mind pedig a termelői piacok körét vizsgálni ahhoz, hogy reális képet kaphassunk a Balaton térség őstermelői piacairól. A 37 BKÜ-ben elhelyezkedő piac mintegy 40%-a, 15 számít termelői- vagy biopiacnak sz. táblázat A BKÜ piacok alapítási éve és internetes elérhetőségi lehetőségei a Liliomkert piaccal együtt Piac neve Település Helyi piacok gyűjtő lési hon- hon- Telepü- Saját Alapítás Facebook éve oldalai lap lap Liliomkert Termelői 1. Piac Káptalantóti 2007 igen igen igen igen 2. Őstermelői Biopiac Sármellék 2010 igen igen igen igen 3. Káli Piac Köveskál 2012 igen igen igen igen 4. BioBalaton Öko- és Kézműves Piac Balatonfüred 2013 igen igen igen igen 5. Tihanyi Piac Placc Tihany 2008 igen igen igen nem Balatoni Autentikus 6. Bio- és Látványpiac Gyenesdiás 2011 igen igen igen nem 7. Szent Mihály Piac Balatongyörök 2011 igen igen igen nem 8. Hévízi Termelői Piac Hévíz 2011 igen igen igen nem 9. Csopaki Ökopiac Csopak 2012 igen igen igen nem 10. Siófoki Termelői Piac Siófok-Kiliti 2012 igen igen nem nem Termelői Piac és 11. Kézműves Vásár Szántódpuszta 2011 igen igen nem nem 12. Vindornyalaki Vásár Vindornyalak 2011 igen igen nem nem 13. Kapolcsi Közös Piac Kapolcs 2011 igen igen nem nem Balaton-felvidéki Kincsesház 14. Révfülöp 2011 igen nem igen nem Balatonfüredi Termelői és Bolhapiac 15. Balatonfüred 2012 igen igen nem nem 16. Vászolyi Piac Vászoly 2012 igen igen nem nem 17. Siófoki Bioudvar Siófok 2005 igen nem nem nem 18. Őstermelői Piac Balatonmáriafürdő n.a. igen nem nem nem 19. Petendi Piac Vigántpetend n.a. igen nem nem nem Forrás: Fekete Károly gyűjtése 129 Fekete Károly: Egy helyi gazdaság- és közösségfejlődési út a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: a termelői piac, Diplomamunka, Geográfus mesterszak, Terület- és településfejlesztő szakirány,

227 Az a körülmény, hogy a termelői piacok több mint fele egész éves, állandó nyitva tartással üzemel, segítheti a BKÜ gazdasága erőteljes turizmusfüggőségének oldását, erősítheti a helyi gazdaságok, termelőállandó szerepét a térség élelmiszerellátásában, illetve segítheti a télen is folytatható és jövedelmet adó gazdálkodási melléktevékenységek kialakítását. Azonban ehhez erős, a potenciális térségi keresletet szezonon kívül is megmozgatni képes piacokra van szükség. Annak következtében, hogy a Balaton térség népességszáma a nyári hónapokban időszakosan jelentősen megnövekszik, lehet létjogosultsága azoknak a termelői piacoknak is, melyek kifejezetten csak az idegenforgalmi szezon idején működnek. Ha a piacok éves működési rendjében az országos térségi tendenciáknak megfelelően a keresletközpontú szemlélet érvényesül, akkor ez a piacrend indokolt lehet. Azonban ha a termelők, kézművesek, árusok oldaláról vizsgáljuk a kérdést, más szempontokat is figyelembe kell vennünk. Bár a termelők jelentős része inkább szezonális tevékenységet folytat (zöldség- és gyümölcstermesztés illetve feldolgozás), s magában a háztáji termelésben nagy szerepe van az évszakosságnak, mégis a piacok szezonális nyitvatartása és a kereslet főszezonon kívüli erőteljes visszaesése jelentős hátrányba sorolja azokat, akik tartós élelmiszereket (méz, füstöltáruk), állati eredetű termékeket (tojás, sajt), vagy kézműves termékeket (használati- és ajándéktárgyak) árusítanának a termelői piacokon. Jól szervezett, térsége társadalmába szervesen beágyazódott egész évben működő termelői piacok létrejötte nagymértékben enyhíthetné az egész évben termelők piacra jutásának korlátozott lehetőségeit. 32. sz. térkép Főszezonban szombatonként működő termelői piacok a BKÜ területén Forrás: Fekete Károly A hétvégeken működő vásárok esetében igen erőteljes az északi oldal túlsúlya. A 14 piaci alkalomból 12 az északi oldalra tevődik, csupán egy piac működik hétvégenként a déli parton (Siófok), s egy a Balaton nyugati sarkában, Sármelléken. Már ez a tény is önmagában egy 227

228 igen erőteljes térbeli koncentrációra utal, de ha tovább vizsgáljuk napokra lebontva a hétvégéken működő piacokat, árnyaltabbá és még érzékletesebbé válhat ez a térbeli jelenség. 33. sz. térkép Vasárnapi piachelyszínek a BKÜ területén Forrás: Fekete Károly Javaslatok jövőbeni piachelyszínekre piachiányos déli part Az elemzés korábbi szakaszában megállapításra került, hogy a termelői piacok északi parti jelenléte jóval erőteljesebb. Az északi parti településeken működő piacok azon túl, hogy számukat tekintve messze meghaladják a déli partot, minőségükben, reklám és marketingtevékenységükben is jelentősen előrébb tartanak. A déli part regisztrált piacai között nem jelent meg olyan piac, mely a turizmus által generált helyzeti előnyöket jelentősebb mértékben kihasználta volna. De az olyan piac is hiányzik a déli partról ennek következtében mely a jelentős őstermelői bázis hagyományos értékesítési csatornájának szerepét, vagy a helyi társadalom helyi szintű árucsere-igényét nagyobb volumenben kielégítené. Az északi part piacainak nagy részénél érzékelhető valamilyen formában a komoly szervezőmunka, a piac fejlődésére, sikerességére, megismertetésére és társadalmi beágyazódására irányuló szándék. Mindez aktív, informatív és igényes internetes formájában nyilvánosan, mindenki számára elérhetően testet ölt. A Liliomkert piacon kívül kiemelendő a hévízi, a tihanyi, a balatonfüredi (BioBalaton) vagy a köveskáli piac aktív reklám- és kommunikációs tevékenysége, melyekben azon kívül hogy a piacot hirdetik, egyfajta missziót is felvállalnak hitet 228

229 téve a helyi élelmiszerek fogyasztása, a kisléptékű, minőségi élelmiszertermelés, az egyedi, egyéni termékek, az egészséges életmód és összességében a helyi gazdaságfejlesztés, a magyar vidék talpra állításának fontossága mellett. Ennélfogva elsőként a déli part termelői piacainak mennyiségi és minőségi fejlődésére volna szükség. Ez elősegíthetné az északi oldalon tapasztalható folyamatokkal párhuzamosan a vidéki népesség egyre dinamikusabb aktivizálódását, s olyan a BKÜ perifériáján tengődő településeket kapcsolhatna be a helyi gazdasági vérkeringésbe, melyek a térség javaiból, jövedelmeiből csak elenyésző mértékben részesülnek, vagy attól lényegében elzártan léteznek. Termelői piaci lehetőségek Somogyban A Somogy nyugati felén elhelyezkedő háttérbeli kistelepülések magas, 10% feletti (Visz 14,45, Gyugy 12,6, Ordacsehi 11,8, Táska 10,45, Somogysámson 10,07) és a körüli (Lengyeltóti 9,4, Látrány 9,1) állandó népességhez viszonyított őstermelői arányszáma jelentős potenciális piaci résztvevőre, nagyszámú termelői bázisra utal. Tovább erősíti ezt az a tény, hogy a BKÜ dél-nyugati részének lokális vagy kistérségi központi funkciókkal rendelkező kisvárosaiban (Marcali, Balatonboglár, Lengyeltóti, Balatonlelle) az őstermelők száma az egész BKÜ viszonylatában meglehetősen magasnak számít. Mind a négy város beletartozik a tíz legmagasabb őstermelői számmal rendelkező település közé, arányaiban pedig a régió őstermelőinek egyhatodát adják. 24. sz. táblázat Négy jelentős termelői piaci potenciállal bíró somogyi város távolságmátrixa Település Balatonlelle Balatonboglár Marcali Lengyeltóti Balatonlelle Balatonboglár Marcali Lengyeltóti A négy város légvonalban mért távolságának mátrixa azt mutatja, hogy összesen egy esetben Marcali és Balatonlelle között haladja meg két város légvonalban mért távolsága a 30 kmt (9. táblázat). Ennek értelmében egy alig több mint 30 km-es átmérővel rendelkező körön belül négy olyan város helyezkedik el, melyekben kiemelkedően magas az őstermelők jelenléte a BKÜ viszonylatában. Hogyha ehhez hozzávesszük azt, hogy az imént felsorolt kistelepülések ezen városok valamelyikének közvetlen szomszédjában, vagy ahhoz 10 km-es távolságon belül vannak, további indokul szolgálhat arra, hogy e térségben legalábbis kellő méretű kínálati körrel rendelkezhetne egy, sőt akár több helyi piac is. A potenciális keresleti oldal feltárása ez esetben nyilván nehezebb, azonban talán feltételezhetjük azt, hogy egy mindegyik környéki városból (ne feledjük Fonyód földrajzi közelségét) közúton jól, viszonylag rövid idő alatt elérhető, e települések által földrajzilag élesen körülhatárolt terület egy központi pontján elhelyezkedő, egyedi arculattal és hangulattal rendelkező piac egész éves vonzóerővel bírhatna a térség lakói számára. 229

230 Bár a helyi közösségek aktivitását és kezdeményezőkészségét a témában nehéz mérni és feltárni, az a tény, hogy Lengyeltótiban bejegyzett és működő civil szervezet az Ökogazdálkodási és Bioélelmiszeripari Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapítvány további alapot adhat egy itteni helyi piacnak. Az alapítvány célkitűzése, hogy megismertesse és elfogadtassa az ökológiai (fenntartható) mezőgazdasági termelést és árutermelést a gazdálkodókkal, illetve a tudományos élet szereplőivel. További célja, hogy a szakterülethez kapcsolódóan oktatási, kutatási fejlesztési, innovációs és kommunikációs tevékenységet fejtsen ki. Amennyiben ez az alapítvány mindezen célokat valóban elkötelezetten igyekszik megvalósítani, akkor egy megfelelő helyi közösségi bázis kialakítására is alkalmas lehet. Bár nem a BKÜ része, de érdemes lehet még itt megjegyezni, hogy a Lengyeltótitól mintegy 15 km-re, délre fekvő Somogyvámoson működik az öko- és biogazdálkodással aktívan foglalkozó Krisna-völgy. E közösség egyrészt ökogazdálkodási tapasztalatával, szakértelmével, másrészt kialakult és aktívan működő közösségi szemléletével egy helyi termelői piac alapjául szolgálhat. Egy zalai helyszín Zalaújlak és környéke Zalaújlak kapcsán felmerült, hogy egyrészt 2011-ben itt volt a legmagasabb az őstermelők állandó népességhez viszonyított aránya, másrészt ugyanezen évben e településen volt a legkedvezőbb a vándorlási egyenleg a teljes BKÜ területén. Sőt e kistelepülésen tizenhétszeresére nőtt az egyéni gazdaságok használatában lévő konyhakert területe közt. Zalaújlak Zalakaros közvetlen szomszédja, ahol a termálfürdőnek köszönhetően egész évben jelentős a vendégforgalom. E tényezők szinergiája azt eredményezheti, hogy megfontolandó lehet egy helyi piac létrehozása. Főképpen úgy, hogy a környék más településein is igen magas az őstermelők aránya, olyannyira, hogy például a Kis-Balaton partján fekvő Balatonmagyaródon az egész térségben a második legmagasabb. Zalakaros és a Kis-Balaton szezontól, évszakoktól kevésbé függő idegenforgalmi potenciálja, a beköltözők figyelemreméltó száma és a helybeli termelők kiemelkedő aránya és a háztáji konyhakertek területének meglehetősen magas volta szolgálhat alapjául egy itt kialakítandó piacnak. Hozzá kell azonban tenni, hogy a sármelléki piac viszonylagos közelsége óvatosságra adhat okot, ügyelni kell arra, hogy a két piac egymást ne gyengítse, hanem inkább kölcsönösen segítsék egymást fejlődését. Kelet felé gyengülő potenciálok megoldási lehetőségek A somogyi partszakasz keletebbre eső területein már nem adnak ilyen egyértelmű képet a statisztikai adatok. Már korábban rögzítésre került az az alapvető jellemző, hogy a BKÜ-ben nyugatról kelet felé haladva fokozatosan csökken az őstermelők lakosságszámhoz viszonyított aránya. Következésképpen e tényező szerepe lecsökken, lehetséges piachelyszínek után kutatva más szempontokat kell figyelembe venni. Annak értelmében, hogy a 2011-es adatok lakosságarányosan kevesebb őstermelőt mutatnak ki, mint a nyugatabbi területeken, célszerű lehet kezdetben nagyobb területű termelői vonzáskörzettel rendelkező piacok létrehozása. Telephelyelméletekkel foglalkozó tudományos munkákból tudhatjuk, hogy az elérhetőség jelentős befolyással bír mind a keresleti, mind a kínálati oldalra nézve. Kiváló elérhetőségi adottságokkal egy piachelyszín ellensúlyozhatja azt a hátrányt, hogy a termelők kisebb mértékben koncentrálódnak térségében. Vonzáskörzetének területe megnövekedhet a minél jobb 230

231 időbeni tehát minél rövidebb elérhetőségi adatoknak köszönhetően. Ennek nyomán a ma is piachelyszínként működő Szántódpuszta egy meglehetősen erős adottságokkal rendelkező területnek számít. Köszönhető ez annak, hogy a Balaton déli partja közlekedési főütőerének számító 7. számú főút ha az autópályát nem számoljuk közvetlen szomszédságában helyezkedik el. Mivel itt korábban egy skanzen-jellegű turistaközpont működött, a helyszín infrastrukturális ellátottsága is meglehetősen jó, például méretes, jól kiépített parkolóterület áll rendelkezésre. Mint az a Liliomkert példáján keresztül látszódott, szükséges hogy egy helyi piacnak egyedi hangulata, sajátos arculata legyen. Szántódpusztán mindez, a kiváló állapotban és egészében fennmaradt, régi paraszti világot idéző majorsági épületekkel tulajdonképpen adott, de további, egyediséget hangsúlyozó színezetet adhat itt a helyszín szakrális vonatkozása a majorság felett álló dombon található egy a XVIII. századból fennmaradt kápolna, mely alkalomszerűen a mai napig egyházi szertartások helyszínéül szolgál. S bár mint szó volt róla, a majorság területe ma is otthont ad kisebb termelői piacoknak és használtcikk-vásárnak, véleményem szerint adottságaihoz mérten nem ér el jelentős hatást. Ha egy közösség, vagy egy helyi hős az itteni piacot új alapokra helyezné, aktív marketingmunkával bevonzaná mind a vásárlókat, mind pedig az árusokat, Szántódpuszta egy aktívan működő, jelentős helyi gazdaságfejlesztési potenciállal bíró termelői piachelyszínné válhatna. Az elérhetőségen kívül fontos tényező lehet a táji adottság faktora. Arra alapozom ezt, hogy a Liliomkert sikerében is nagy szerepet játszott a táj maga, mind természeti, mind pedig társadalmi vonatkozásában. Mint azt láthattuk, a táji adottságok generálták elsősorban azt a bebírási folyamatot mely a Káli-medencében végbement. A Káli folyamatokhoz hasonló, bár annál kisebb volumenű változásoknak lehetünk tanúi Balatonszárszón és további három aprócska, egymással szomszédos déli parti háttértelepülésen, a Szárszótól délre fekvő Szóládon, Kötcsén és Nagycsepelyen. Főként a három aprótelepülés bővelkedik a népi-paraszti kultúra épített emlékeiben, s ezzel párhuzamosan magas tájképi értékkel bíró természeti környezet jellemzi őket. Az utóbbi évek során e három faluban számos jómódú, a közéleti elithez tartozó személyiség vásárolt ingatlant, sőt, Kötcse és Balatonszárszó a két ellentétes politikai póluson elhelyezkedő értelmiségi elit találkozóhelyévé lett. Emellett az is megemlítendő, hogy Balatonszárszón helyi szintű irodalmi és kulturális élet kezd kialakulni egy meghatározó személyiség Csukás István körül. Ezek a tények önmagukban nem determinálják azt, hogy hosszú távon a Káli-medencéhez hasonló folyamatok mehetnek végbe ezeken a településeken, már csak azért sem, hiszen a Káli-medence bebírói jellemzően a második nyilvánossághoz tartoztak, és kifejezetten egy, az országos politikai közélettől elfordulni kívánó, vagy azzal szembehelyezkedő közösséget hoztak létre. A tárgyalt települések esetében pedig pontosan ennek ellentettje látszik 130. Mindennek ellenére azonban a falvakban időről-időre, szezonálisan vagy akár állandó jelleggel megjelenő többségében jómódú réteg jelentősebb vásárlói bázist képezhet. Ez a helyben tegyük fel időszakosan megjelenő keresleti többlet, kiegészülve a helyi árucsere lehetőségével megfelelő feltételeket biztosíthatnak egy termelői piac számára. A piac létjogosultságát alátámaszthatja továbbá az is, hogy a tárgyalt falvakban az őstermelők arányszáma bár messze nem olyan magas, mint a tőlük nyugatabbra fekvő, már tárgyalt háttértelepüléseken a BKÜ átlag felett van. Négy helyi civil szervezet foglalkozik települési-térségi hagyományőrzéssel, értékmentéssel, ezek akár közösségi alapját is képezhetik egy helyi termelői piacnak. 130 A téma társadalomtudományi vizsgálata a jövőben javasolt és indokolt lehet. 231

232 A déli part legkeletebbre eső területein Siófok jelentőségét kell kiemelni. A város piaci szempontból fontos szerepe abban mutatkozik meg, hogy az elmúlt években két termelői piacot is létrehoztak itt azonban kétes sikerrel. Bizonyos, hogy a több mint 20 ezres lakosságszám a keresleti oldal szempontjából kecsegtetőnek tűnik, és kellő méretű vásárlói bázissal láthat el egy helyi piacot akár egész éves szinten. Az is bizonyos, hogy a nyári főszezonban Siófokra érkező nyaralótömeg egy jól szervezett piacon komoly forgalomnövekedést eredményezhet, ezzel párhuzamosan pedig jelentős jövedelemtöbblettel szolgálhat az árusoknak. Mindennek feltétele azonban, hogy a városban legyen olyan szervezet vagy személy, aki a piac szervezését kézben tudja tartani, a helyi termelői piac jelleget igyekszik megőrizni, s elszántan óvja a piac hitelességét a jelentős forgalomból származó haszonra ácsingózó viszonteladóktól, kereskedőktől. Ha a Siófok vonzáskörzetébe tartozó települések helyi gazdaságfejlesztésének, helyi árucseréjének a szemszögéből vizsgáljuk a kérdéskört, más megoldási lehetőséggel is számolnunk kell. Ez esetben hangsúlyos agrárgazdasági profillal rendelkező falvakról beszélünk, melyek az idegenforgalomból származó bevételektől gyakorlatilag elzártan élnek, számottevő belső potenciállal nem rendelkeznek, a BKÜ térség gazdasági perifériáját testesítik meg (pl. Bábonymegyer, Nyim, Lulla, Nagyberény, Sérsekszőlős). Ilyen tipikus, a magyar vidék általános problémáit hűen reprezentáló települések esetében különösen fontos volna a helyi gazdaság bizonyos fokú dinamizálása, a helyi társadalom közösségbe kovácsolása, egyfajta helyi szintű perspektíva kialakítása, a települések népességmegtartó-erejének növelése érdekében. Ennek egyik eszköze lehetne egy helyi termelői piac létrejötte e háttértelepülések esetében. A helyi termelők közösségi szerveződése (gazdakörök Lullán és Nagyberényben, Bábonymegyerben) mindenesetre alapot adhatnak egy ilyen kezdeményezésnek (IH35). A keleti végek lehetőségei Ahogy azt feljebb láttuk, a Balaton térség keleti peremén, a keleti parton egyáltalán nincs termelői piac. A statisztikai adatok elemzése során feltárásra került, hogy a keleti part településeinek helyi társadalmaiban kifejezetten alulreprezentált csoportként jelennek meg az őstermelők. Az egész BKÜ-ben mérhető legalacsonyabb ilyen értékek Balatonfűzfőn és Litéren regisztrálhatóak. Ez feltehetőleg annak egyik következménye, hogy a térség egyetlen jelentős, hagyományosan ipari (vagy iparibb) profillal rendelkező települése Balatonfűzfő. A keleti rész legmagasabb őstermelői arányszámmal rendelkező települése, Küngös sem éri el a 4%- ot. Ennek következtében a potenciális őstermelői bázis viszonylag szűkösnek tűnik a térségben. A legfőbb pozitív faktort egy, e térségben létrehozandó termelői piac tekintetében maga a földrajzi elhelyezkedés jelentheti, vagyis az, hogy a keleti part település együttese tulajdonképpen a Balaton keleti kapuját testesíti meg mint az a balatonkenesei TDM szervezet nevében is szerepel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a BKÜ térségén kívül eső nagyvárosok, megyeszékhelyek (Veszprém, Székesfehérvár), vagy akár a főváros irányából a Balaton térség többi területéhez képest hamarabb elérhető, az átmenő forgalom által erőteljesebben érintett településekről beszélünk. Az előnyös földrajzi helyzet azonban nem minden. Ahhoz, hogy a keleti parton egy jól működő, a helyi és a mikrotérségi társadalomba szervesen integrálódó termelői piac vagy piacok jöhessenek létre, szükség volna egyrészt a viszonylag kevés helyi 232

233 termelő összefogására, aminek elengedhetetlen feltétele, egyben kulcsszereplője egy nagyon erős egyéniséggel rendelkező helyi hős lehet, vagy egy szervesen együttműködő civil szervezet. A balatonkenesei TDM ha erre valós igény mutatkozik képes lehet marketingtevékenységgel támogatni egy helyi piacot. Bár ebben a térségben is van olyan gazdakör (Balatonfőkajár), mely akár elméletben képes lehet egyfajta közösségi szervezője lenni egy piacnak, ehhez valós közösségi szemléletre, elhivatott munkára, kitartásra van szükség. Mindent egybevetve a keleti part esetében meglehetős bizonytalanság rajzolódik ki, nehezen megfogható az, hogy konkrétan hol és milyen szempontok mentén volna célszerű termelői piacot alapítani. Ennek nyomán egy ilyen piac létrehozásakor kiemelten fontos lehet akár minden esetben egy alapos mikrotérségi szintű előzetes helyzetelemzés, igényfelmérés, hogy az adott piac valóban racionális megfontolások által megalapozottan, ne csak esetleges, gyenge lábakon álló érvek és feltételek mentén alakuljon meg. 131 A BKÜ mezőgazdaságában és gazdaságfejlesztésében a jövőben komoly szerepet kell kapnia a helyi termékekre épített kínálatnak. Mindezt komoly marketinggel, eredetvédettségi kritériumrendszerrel, termékfejlesztéssel, balatoni márka kialakításával lenne szükséges párosítani. A piaci típusú megoldások mellett ajánlhatók speciális kistérségekben a szociális jellegű feladatellátások, a helyi közösségi igények kielégítésére. (A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának megállapítása a 2011-es népszámlálás végleges adatainak ismeretében lesz majd tisztázható.) Halászat, horgászat 132 A korábbi Balatoni Halászati Zrt. jogutódjaként a balatoni halászat kezelője a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (A Zrt. állami tulajdonú, a vagyonkezelői jogokat a Balatonfelvidéki Nemzeti Park gyakorolja.) A szervezet kiemelt feladata a nem őshonos balatoni halak számának visszaszorítása. Emellett széleskörű tevékenységet folytat az alábbi területeken: 1. az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány megőrzése 2. természetes szaporodó helyek fenntartása, fejlesztése (élőhely-rekonstrukcióval is) 3. közreműködés a vízi, vízparti környezet jó ökológiai állapotának fenntartásában 4. havaria helyzetek kezelése (pl. halpusztulás esetén) 5. idegenhonos fajok állományának visszaszorítása, eltávolítása (a kivett hal további kezelésével, értékesítésével) 6. a halállomány monitorozása, állománybecslés, adatgyűjtés, változások nyomon 131 Fekete Károly: Egy helyi gazdaság- és közösségfejlődési út a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: a termelői piac, Diplomamunka, Geográfus mesterszak, Terület- és településfejlesztő szakirány, A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Középtávú Szakmai Koncepciója nyomán

234 7. követése, ökológiai állapotelemzés (az MTA BLKI bevonásával) 8. a kutatások, tapasztalatok révén szerzett információk értékelése alapján a telepítések szerkezetének átalakítása 9. minőségi és biztonságos haltelepítési anyag előállítása/beszerzése és telepítése fajta-fenntartás (pl. balatoni fogas, balatoni nyurgaponty, kis-balatoni nyurgaponty) 10. balatoni hal mint különleges helyi ételspecialitás biztosítása az idegenforgalom részére balatoni süllő, keszeg) 11. horgászati kínálat fejlesztése 12. turisztikai lehetőségek, szolgáltatási színvonalának fejlesztése 13. halászati hagyományok ápolása, bemutatása Napjainkban a balatoni halászat és horgászat helyzetét az alábbi problémák jellemzik: a) Az idegenhonos fajok (busa, angolna, ezüstkárász, törpeharcsa, amur) túlzott mennyisége az őshonos és egyben horgászatilag fontos fajok rovására. b) A tonnára becsült busaállomány esetleges tömeges pusztulása súlyos ökológiai, gazdasági kockázatot jelent. c) Az ívó és ivadéknevelő élőhelyek jelentős részének elvesztése, a jobb vízminőséggel együtt járó csökkent haleltartó képesség. d) Jelentős halászati és horgászati terheltség. (A fogások mennyisége a telepítéshez és a természetes szaporulathoz viszonyítva túl nagy. A ponty esetében 90%-os a telepítés horgászszezonjában a visszafogás és ez a süllőnél is eléri az 50%-ot.) e) Turizmust veszélyeztető havaria helyzetek esetleges kialakulása, zavaró haltetemek eltávolításának kényszere. f) Horgászati turizmus infrastruktúrájának alacsony szintje. g) A szervezett hallopás mértéke jelentősen csökkenti a legálisan kifogható halak mennyiségét Erdő-, és vadgazdálkodás Az üdülőkörzet területén ha az erdőterület, ami 25,9 %-os erdősültséget jelent. Ennek 30%-a védelmi-, 67 %-a gazdasági-, 3%-a turisztikai rendeltetésű. A parti települések erdősültsége alacsony (12 % körüli), a parttól távolabbi területek és a Balatonra néző domboldalak jelentős része erdővel borított. Lecsökkent a közjóléti-parkerdők területe. Az erdőterületek növelése a környezet védelme, a kedvezőtlen mezőgazdasági területek hasznosítása és a közjóléti funkciók figyelembe vételével is indokolt. Az agrárium speciális területe a vadgazdálkodás. A Balaton környékének sajátos mikroklímája és flórája, nem különben a kiterjedt erdőterületek és a hagyományosan gondos vadgazdálkodás ideális feltételeket biztosít a vadállomány fenntartásához. Mivel a turisztika egyik sajátos területe is, így különleges szerepe van a szezon hosszabbításában. A Balaton környékén főleg vaddisznót, őzet, szarvast, muflont vadásznak A régió gazdasági pozíciói és forrásfelvevő képessége A BKÜ gazdasági pozíciói Települési Gazdasági Erő 234

235 Mivel a módszertan összetettsége következtében a területi GDP-adatok megyéknél alacsonyabb területi aggregációkra nem állíthatók elő, gyakran az ún. Települési Gazdasági Erő mutatóját alkalmazzuk a kistérségek és települések gazdasági teljesítményének számbavételére. A TGE tekintetében szélsőséges területi egyenlőtlenségek jellemzik az országot; jellemzően Budapest emelkedik ki a térszerkezetből, itt az egy lakosra jutó gazdasági teljesítmény a Budapest nélkül számolt vidéki átlag közel háromszorosát éri el. Ugyanakkor megtalálhatók a térszerkezetben olyan kistérségek is, amelyek egy lakosra jutó gazdasági teljesítménye ugyanennek a vidéki átlagnak az 50%-át sem éri el. A Balaton térsége e tekintetben az ország legjobban teljesítő térségei közé tartozik, legalábbis ami a közvetlenül part menti kistérségeket illeti. Közülük is kiemelkedik a Hévízi kistérség, ahol az egy lakosra jutó gazdasági teljesítmény folyamatosan meghaladja a vidéki átlag másfélszeresét. Egyedül a Tapolcai kistérség az, amelyik a vidéki átlag körüli értékeket produkál: egyik évben kicsivel felette, másik évben kicsivel alatta van a gazdasági teljesítménye a vidéki átlagnak. 34. sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, Pannon.Elemző Iroda Települési Gazdasági Erő, a vidéki átlag %-ában 200 < (3) (7) (44) (109) > 50 (11) 235

236 35. sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, Pannon.Elemző Iroda Települési Gazdasági Erő, a vidéki átlag %-ában 200 < (3) (5) (47) (111) > 50 (8) 36. sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, Pannon.Elemző Iroda Települési Gazdasági Erő, a vidéki átlag %-ában 200 < (2) (7) (47) (113) > 50 (5) 236

237 37. sz. térkép A Települési Gazdasági Erő kistérségi eloszlása, Pannon.Elemző Iroda Települési Gazdasági Erő, a vidéki átlag %-ában 200 < (3) (5) (50) (110) > 50 (6) A BKÜ teljes területének gazdasági teljesítménye a kilencvenes évek közepe óta jellemzően folyamatosan pozíciókat veszített az ország Budapest nélkül számított növekedéséhez képest ben még 40%-kal volt a BKÜ-ben magasabb az egy lakosra jutó TGE, mint a vidéki átlag, míg 2009-ben már éppen csak 1%-ra csökkent ez az előny. Ugyanakkor és trendfordulót látszik hozni: után most fordul elő újra, hogy a BKÜ gyorsabban tudott nőni (pontosabban kisebb mértékben esett vissza), mint a vidéki átlag A BKÜ-ben található ingatlanvagyon értékének alakulása Egy térség területi státuszértékének alakulását a legpontosabban talán ingatlan vagyona értékének alakulása mutatja. A BKÜ-ben a lakás céljára használt ingatlanokon túl nyilvánvalóan számottevő állami és önkormányzati, továbbá vállalkozói vagyon testesül meg, a rendelkezésre álló adatok 133 azonban egyelőre a BKÜ lakóingatlan-állománya vagyonértékének időbeli és területi összehasonlító elemzését teszik lehetővé. 133 Adatbázisunk a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet 179 településére (illetve nagyobb települések, pl. Balatonfüred esetén kisebb településrészekre) tartalmaz adatokat közötti évekre. Adataink forrása 2006-ig az FHB, ezt követően a KSH adatbázisa volt. Fontos megjegyezni, hogy a 2013-as év KSH adatai még nem tartalmazzák az összes 2013-as tranzakciót, így vizsgálatunk során ezeket összevontuk a 2012-es év adataival. Az elemzéshez felhasznált adatbázisok rendelkezésre bocsátásában nyújtott segítségüket köszönettel tartozunk Dr. Németh Zsoltnak, a KSH elnökhelyettesének, Székely Gábornénak és Lehoczki-Krsjak Adriennek, a KSH munkatársainak, valamint Dr. Molnár Zsoltnak, az FHB vezérigazgató helyettesének. 237

238 Számítási módszertan A lakáspiac esetében vizsgálunk medián fajlagos árakat (négyzetméterárak), medián árszinteket, illetve különböző, tranzakciók számával súlyozott átlagárakat, emellett átlagos alapterületeket is. Az aktuális állapotok bemutatása során a /2013 évek átlagárait állítjuk elő, míg a lakáspiac válságra való reakciójakor a es időszak átlagos négyzetméterárait hasonlítjuk össze a ig tartó időszak átlagáraival. Hasonlóképpen két időszak öszszevetésével szemléltetjük a válságból való kilábalást, ekkor a és a es átlagárakat viszonyítjuk egymáshoz. Az átlagárakra azért volt elsősorban szükség, hogy csökkentsük a kevés tranzakcióval rendelkező települések adatainak hullámzását. Kevesebb, mint a települések 40 százalékán (70 db) történt lakáspiaci tranzakció a vizsgált időszak minden évében 134, és 23 település esetén a vizsgált időszak felében nem volt példa adásvételre, ami megnehezíti ezen piacok elemzését. Az üdülő-tranzakciók forrása a lakásokhoz hasonlóan az FHB, illetve a KSH adatbázisa voltak. A lakáspiac-tranzakcióknál vizsgált mutatókhoz képest több eltérés is adódik: a bizonytalannak mutatkozó négyzetméter-adatokat nem vesszük figyelembe, így csak medián árszinteket, illetve tranzakciók számával súlyozott átlagárakat vizsgálunk. A tranzakciók alacsonyabb száma miatt tágabb időszakokra terjesztjük ki elemzésünket, így az aktuális állapotok vizsgálatánál közötti átlagos árszinteket tekintünk. A válság hatásainak vizsgálatakor a as időszak átlagárait hasonlítjuk össze a essel. A tranzakciók hiánya jóval nagyobb problémát jelent az üdülők elemzése során, mivel mindössze 38 település esetén haladta meg számuk az időszak során az 50-et, ami körülbelül évente átlagosan 4 adásvételnek felel meg. Így térképes ábrázolásaink során csak ezeket a településeket vesszük figyelembe. Közös bennük, hogy Hévíz és Zalakaros kivételével mind rendelkeznek balatoni partszakasszal. A BKÜ lakás- és üdülőállományának értéke Az alábbiakban a rendelkezésünkre álló adatok alapján megbecsüljük a BKÜ településein található lakóingatlanok, illetve az üdülők állományának jelenlegi értét. Többféle módszerrel is végrehajtjuk a becslést, az eredményeink megbízhatóságát pedig jól mutatja, hogy igen hasonló eredményre vezetnek a különböző megközelítések. Az állomány értékének kiszámításához a következő alapképletet alkalmazzuk: Állomány értéke = településszintű medián ár településszintű lakásállomány Először a lakóingatlanok, majd az üdülők esetét tekintjük, végül összesítjük az eredményeket. A lakóingatlanok állományának értéke A fenti képletet alkalmazzuk a lehető legfrissebb adatokra, amelyek jellemzően ra, illetve 2011-re vonatkozóak. A becsléshez a településszintű lakásállomány a KSH adataiból rendelkezésre áll; a településszintű medián ár számszerűsítése tehát az, amiben többféle megközelítést is alkalmazhatunk. A medián ár származhat: 134 Összesen 13 év, mivel a 2012-es és 2013-as évet összevontuk 238

239 1. A KSH adatbázisából a ra vonatkozó medián árszámításból; 2. A KSH adatbázisából a ra vonatkozó medián fajlagos ár és a medián alapterület szorzatából; 3. Regressziók prediktált eredményéből. Mind a három lehetőség által adott eredményeket áttekintjük az alábbiakban. Ahogy korábban bemutattuk azonban, nem minden településben történt kellő számú tranzakció (a tranzakciók száma akár nulla is lehet egy-egy évben, vagy akár a teljes időszakban) ahhoz, hogy megbízható módon tudjunk településszintű medián árakat meghatározni. Éppen ezért csak azon települések esetében vesszük figyelembe a településszintű medián árakat, ahol azok legalább 10 tranzakció eredményeként jöttek létre. A többi esetben a csoportszintű medián árakat (illetve fajlagos árakat, és medián alapterületeket) alkalmazzuk. Ezáltal több település együttes tranzakcióiból tudunk megbízhatóbb számításokat végezni. Emlékeztetőül, a csoportok figyelembe veszik, hogy egy település milyen településtípushoz tartozik, mely parton található, milyen távolságra található a parttól, illetve van-e vendégforgalma. Ilyen módon kellően részletes bontást ad ahhoz, hogy robusztus számításokat tudjunk készíteni. A három számítás eredményét mutatja be a következő táblázat. Módszer Eredmény (milliárd Ft) Medián árszámítás 1224,3 Medián fajlagos árak medián alapterületek 1201,4 Regressziós becslés 1186,7 25. sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan-állományának értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján) A táblázatból jól látható, hogy a három eredmény egymáshoz igen közeli eredményeket ad; a legnagyobb és a legkisebb becslés közötti eltérés mindössze 3,1%. Összességében azt mondhatjuk, hogy a lakásállományra a legjobb becslésünk 1200 milliárd forint. Az eredményt megbonthatjuk aszerint is, hogy parti vagy nem parti településekről van szó. Módszer Parti települések lakóingatlan-állományának Nem parti települések lakóin- értéke gatlan-állományának értéke (milliárd Ft) (milliárd Ft) Medián árszámítás 846,7 377,6 Medián fajlagos árak 830,3 371,1 * medián alapterületek Regressziós becslés 795,3 391,4 26. sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan-állományának értéke parti és nem parti településekre (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján) Látható, hogy a parti települések lakóingatlanjai összességében körülbelül kétszer akkora értéket képviselnek, mint a nem közvetlenül partmenti települések lakóingatlanjai. 239

240 Az üdülők állományának értéke Az üdülők esetében is hasonló megközelítéseket alkalmazhatunk, mint a lakóingatlanok esetében, itt azonban a kisebb üdülőállomány és üdülő-tranzakciószám miatt több kihívást jelent a becslés elvégzése. Ahogy korábban is, az üdülők esetében inkább árszintekkel, és nem fajlagos árakkal dolgozunk, így kétféle módszer eredményeit hasonlítjuk össze. A medián ár származhat: 1. A KSH adatbázisából a ra vonatkozó medián árszámításból; 2. Regressziók prediktált eredményéből. Amennyiben a medián árszámításhoz az adott településen nem volt elég tranzakció, úgy többdimenziós csoportosítás eredményeit alkalmazzuk a lakóingatlanok esetéhez hasonlóan. Amennyiben egy ilyen csoportban sem volt kellő számú tranzakció, akkor pedig a parttól való távolság szerinti 3 kategóriára számított medián árat helyettesítjük be. Módszer Eredmény (milliárd Ft) Medián árszámítás 505,6 Regressziós becslés 534,0 27. sz. táblázat A BKÜ üdülőállományának értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján) Látható, hogy a kétféle számítás eredményei közötti eltérés itt is igen alacsony, mindössze 5,6%-os. Összességében azt mondhatjuk, hogy az üdülőállományra a legjobb becslésünk kb. 520 milliárd Ft. Együttes eredmény az állomány értékére Hasznos lehet a lakóingatlanok és az üdülők állományának együttes értékét is megállapítani. Módszer Lakóingatlanok állományának Üdülők állományá- Összesen értéke (milliárd nak értéke (milliárd (milliárd Ft) Ft) Ft) Medián árszámítás 1224,3 505,6 1729,9 Medián fajlagos árak 1201,4 - - * medián alapterületek Regressziós becslés 1186,7 534,0 1720,7 28. sz. táblázat A BKÜ lakóingatlan- és üdülőállományának együttes értéke (Forrás: ELTINGA-számítás KSH adatok alapján) Amint a táblázatból kiolvasható, a BKÜ lakóingatlan- és üdülőállományának együttes értékére a legjobb becslésünk kb milliárd Ft. Megegyező módszertannal készített becslés szerint ez az érték 2000-ben 2050 milliárd, 2008-ban pedig 2200 milliárd forint volt. 240

241 Az ingatlanértéket hosszú távon alakító tényezők A következőkben azt a keretet vázoljuk fel, ami a következő évtizedek során az ingatlanállomány értékét fundamentálisan alakítja. A lakóingatlanok ára a háztartások által támasztott kereslet és az építési teljesítményből eredő kínálat interakciójából határozódik meg. A keresletet befolyásoló tényezők között az alábbiakat szokás kiemelni: demográfiai tényezők, a várható (permanens) reáljövedelem, a hitelkamatlábak, a jelzáloghitelezés elérhetősége és feltételei, és más befektetések hozamai. Az egyensúlyi igazodást befolyásoló kínálati tényezők többek között a szabályozási környezet, építési engedély elérhetősége, az építőanyagok költsége, a finanszírozás költsége és a meglévő lakásállomány nagysága. Bár valamennyi összetevő befolyásoló szerepet játszhat Magyarországon, és így a Balatonon is, a fenti tényezők közül várhatóan a következő évben demográfia és a jövedelem alakulása vezérli majd a piacot. A hitelezés élénkülése, a támogatási környezet változása, a szabályozási lépések alakíthatják rövidebb időtávon és szűkebb környezetben a lakóingatlanok piacát, de országos szinten és évtizedes időtávokon hatásuk nem játszik olyan fontos szerepet, mint a fent kiemelt két tényező. A klasszikusan említett befolyásoló tényezőkön túl két továbbit kell kiemelnünk, amelyek a következő évtizedekben alakítják majd a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet ingatlanjainak értékét. Először, európai és országos szinten is meghatározó változás, hogy előtérbe került az ingatlanok energiahatékonysága. Másodszor, a balatoni körzet értékét döntően befolyásolja a tó népszerűsége és kihasználtsága. Demográfia A demográfiai tényezők közül alapvetően kettőt érdemes különválasztani. Egyrészt fontos tényező a teljes népesség alakulása, melynek növekedése felfelé, csökkenése pedig lefelé nyomja a lakóingatlanok árát. Másrészt, a népesség korstruktúrája is mérvadó, ugyanis az embereknek életkor szerint eltérő a keresleti viselkedése. Ennek figyelembevételére a kutatók gyakran a fiatal felnőttek népességen belüli arányának hatását vizsgálják a lakóingatlanok árára. A társadalom elöregedése a vagyontárgyak, így az ingatlanok értékcsökkenéséhez vezet. Számos megalapozott nemzetközi vizsgálat található a témáról, itt pedig két magyar vonatkozású eredményt emelünk ki. Takáts Előd 2010-ben a BIS (Bank of International Settlements, Nemzetközi Elszámolások Bankja) keretében vizsgálta empirikusan a demográfiai változások lakóingatlan-piacra gyakorolt hatását 135. A vizsgált mintában 22 fejlett gazdaság adatait használja fel 1970 és 2009 között. A tanulmányban a népesség változásának hatásán kívül az idős korosztály függőségi rátájának rugalmasságát is megbecsüli a szerző. Függőségi ráta alatt az idős népesség és a dol- 135 Takáts, Előd Aging and Asset Prices BIS Working Papers, Monetary and Economic Department, No

242 gozó népesség hányadosát értjük. A népesség 1%-os növekedése 1%-os emelkedést eredményez a lakóingatlanok árában. A függőségi ráta 1%-os növekedése 2/3 %-kal csökkenti a lakásárakat. Farkas Miklós 2011-ben készült díjnyertes szakdolgozatában foglalkozott a témával 136. Az elemzésben a korstruktúrát jelző változóként Farkas a évesek arányát használja a népességben, melynek 1 % pontos csökkenése 3-4%-os lakásár-csökkenéshez vezet. Jövedelem A jövedelem növekedése minden jószág, és így a lakhatás iránti keresletet is emeli. A lakóingatlanok iránti kereslet azonban csak nagyon tartós, permanens változásokra reagál, amikor a vásárlók úgy érzik, hogy stabil változások történtek, és megengedhetik maguknak a magasabb költési szintet. Ennek megfelelően a jövedelmi hatást becsülő tanulmányok eredményei bizonytalanok, de a hosszú távra koncentráló vizsgálatok megerősítik a klasszikus hipotéziseket. Takács Előd előbb is idézett tanulmánya az aggregált jövedelemrugalmasságot is megbecsüli, amely szerint 1% növekedés az egy főre jutó GDP-ben a lakóingatlan-árak 1%-os növekedéséhez vezet. Ezt a hüvelykujj-szabályt gyakran alkalmazzák a lakóingatlanok piacán. Tetten érhető ez a gondolat ott is, amikor különböző területek jövedelem / lakóingatlan-ár hányadosait hasonlítják össze. Azokban az országokban, ahol több évtizedes hosszúságú idősorok rendelkezésre állnak, a tapasztalatok szerint ez a hányados hullámzik a vonzási értéktől, de idővel mindig visszafordul feléje. A települési szintű becslések alacsonyabb értéket mutatnak, aminek magyarázata, hogy a magyarországi események az utóbbi évtizedben mind a hitelezési boom miatt, mind a válság nagysága miatt kivételesek voltak. Épületek energiahatékonysága A klasszikusan említett befolyásoló tényezőkön túl az utóbbi években előtérbe került az ingatlanok energiahatékonyságának kérdése. Mérések, kutatások szerint a lakóingatlanok értékét kivételes esetben akár 20-40%-os mértékben is alakíthatják energiahatékonysági jellemzőik 137. Az Európai Unióban elfogadott irányelvek, és az ezzel összefüggésben elfogadott hazai jogszabályok, illetve kitűzött célok azt sugallják, hogy a következő évtizedekben a hazai ingatlanárakat ez az irány is alakítani fogja. Az állami támogatások, felújítási ösztönzők abba az irányba mutatnak, hogy az ingatlanok értékét hozzávetőlegesen 10-20%-kal is megnövelheti majd korszerűsítésük. Bár a nagyközönség számára még nem ismertek a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia részletei, vélelmezhető, hogy a korszerűsítési hullám erősen érinteni fogja a Balaton környékét is. A hatás nagysága döntően múlhat azon, hogy milyen kiemelt célcsoportokat céloz meg a kormányzati Stratégia. Kiemelve két példát: a panelfelújítási programok csak néhány nagyváros lakótelepét érintik, kisebb mértékben emelve így az állomány összértékét. Egy, a családi házak felújítását célzó program pedig nagy arányban célt érne a BKÜ-ben, és jelentős hatást gyakorolhatna így az állomány értékére. 136 Farkas, Miklós Housing Demand and Demographic Trends MA thesis submitted to Central European University. 137 Horváth Áron, Kiss Hubert János és McLean Aliz (2013): Hat-e a lakóingatlanok árára az energiahatékonyság? Közgazdasági Szemle, 60(9), o. 242

243 A Balaton-part értéke az ingatlanokban Nemzetközi tanulságok nagy üdülőhelyekről Elemzések tanulságai szerint a jövedelmekhez viszonyított ingatlanárak prémiuma megjelenik az üdülőterületeken. A külföldi területeken általában tapasztalt 2 feletti lakásár / jövedelem mutató a Balatonnál is 2,5 (négyzetméternyi lakásár / havi jövedelem). Kivételt képez Spanyolország ingatlanpiaca, ahol a tengerparton a hányados valamivel 1 feletti értéke jellemző, ezzel is megmutatva a spanyol ingatlanpiac visszaesését. Az általában mért nagyjából 50%-os prémiumok alátámasztják, hogy a szép természeti környezetért a vásárlók hajlandók prémiumot is fizetni. Ezeken a lokációkon hajlamosak ingatlanár-buborékok és árleolvadások megjelenni. Azaz, egy-egy rövid időszak alatt nagy mértékben emelkedhet az ingatlanok ára, ugyanakkor a tulajdonosok számára kedvezőtlen irányú változásokra is van példa. A divathullámok és ingatlanár-hullámzások mellett egy olyan nemzetközi változást mutatunk be, amely fundamentumokhoz köthető. A változások itt a környezetet meghatározó eseményekhez kapcsolódtak, tanulságosak lehetnek a balatoni körzet számára is: Montenegró természeti értékeinek köszönhetően pl. elkezdett teret nyerni. Montenegró népszerűsödése Ahogy a 2000-es évektől egyre nagyobb szerep jutott Montenegrónak, mint nyaralóhely, úgy került egyre inkább a külföldi befektetők célkeresztjébe az ország ingatlanpiaca. A politikai helyzet a függetlenség után sokkal biztonságosabbá vált, s az ország megindult az európai integráció útján. Jelentős fejlesztések indultak, mind magán mind pedig állami oldalról, s egyre több orosz, brit, ír és holland vevő érkezett nyaralóvásárlási szándékkal. Montenegró a jó természeti adottságainak, s az alacsony árainak köszönhetően a mediterrán partvidék korábban felkapott üdülőhelyeinek kihívója lett. Az érdeklődés erősödésével az árak is növekedésnek indultak ben a kormányzati statisztikák szerint a 900 millió eurós külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) több mint a felét fordították ingatlan vásárlásra, 2008-ban ez a szám szintén jelentős, 319 millió euró volt 138. Montenegró felismerte, hogy kulcsfontosságú a turizmus jövője szempontjából a szezon hosszúsága. A viszonylag rövid nyári hónapokon kívül is kell szórakozási és kikapcsolódási lehetőségről gondoskodni a turisták számára, különben azok könnyen elpártolhatnak, s vele együtt az ingatlanpiaci fejlődés is megállhat. A fejlesztők csak olyan piacot választanak, ahol el is tudják adni termékeiket. Az emelkedő, és a nyugatihoz egyre közelebb kerülő lakásárak mellett erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az adott térség megfelelő szolgáltatásokat nyújt az új lakóingatlan-tulajdonosok számára, s valóban felveszi a versenyt a már érettebb nyaralópiacokkal. Mivel a vevők elsősorban a tenger mellett szerették volna megvásárolni második otthonukat, ezért a tapasztalt áremelkedés is nagyobb volt ezekben a térségekben. Ezt jól mutatja a legjelentősebb nyaralóváros, Budva lakóingatlan-árprémiumának változása. Budvában az országos átlaghoz képesti lakásár prémium 2006-ban 26%-os volt, míg 2012-ben 91 százalékkal kellett többet fizetni az új lakóingatlanokért, mint az országos átlag 139. A másik jelentős tengerparti város, a legjelentősebb kikötőnek számító Bar esetében az árprémium az új lakások esetében ennél azért szerényebb, de így is többnyire 30 százalék körül mozgott 2013-ban, miután a lakások ára 2006-ban nem érte el országos átlagot az új lakások esetében 140. Azaz Montenegróban a természeti adottság kínálta lehetőségek növekvő kihasználása 40-50%-os lakóingatlan-árnövekedést eredményezett. Hazai regionális szintű tanulságok Ebben a perspektívában magyarországi üdülőövezetek ingatlanpiacait hasonlítottuk össze a BKÜ-ről számított eredményekkel. 138 Forrás: Montenegrói Fejlesztési Minisztérium 139 Forrás: Montenegro.com, Montenegrói Statisztikai Hivatal 140 Forrás: Montenegro.com, Montenegrói Statisztikai Hivatal 243

244 Budapest vonzza a legtöbb turistát, és a négyzetméterárak tekintetében is a legdrágábbnak számított az elmúlt évtizedben. Az üdülőkörzetek közül az utóbbi időben sok fejlesztési forrást felhasználó Tisza-tó környékén továbbra is a legalacsonyabbak voltak a vizsgált időszakban a medián négyzetméterárak. A Dunakanyar a főváros vonzáskörzetébe tartozik, kiemelt üdülőkörzetként pedig elmondható, hogy egy gyors felívelés után visszaesést szenvedett el, így 2012-ben már csak 20 ezer Ft-tal volt drágább az átlagár a BKÜ-nél. Sopron- Kőszeghegyalja volt a másik körzet, amelyik a BKÜ mellett stabil árakkal rendelkezett, kezdetben előbbi volt a drágább, de 2009-től a balatoni ingatlanok keltek el átlagosan magasabb áron. A leszakadók közé tartozik a Mecsek és Villány, a Mátra-Bükk és a Velencei-tó Vértes körzet, némelyikük egyes időszakokban közel került a BKÜ átlagáraihoz, de a buborék kipukkanása után mára átlagosan 50 ezer Ft/m 2 -re nőtt a fajlagos árak különbsége. Üdülőkörzet Budapest KÜ Dunakanyar KÜ BKÜ Sopron-Kőszeghegyalja KÜ Mecsek és Villány KÜ Mátra-Bükk KÜ Velencei-tó-Vértes KÜ Tisza-tó KÜ Medián négyzetméterár (2012) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 29. sz. táblázat Lakások medián négyzetméterárai a kiemelt üdülőkörzetekben (2012) Az összehasonlítás alátámasztja, hogy a Balaton kiemelt szerepet játszik a hazai ingatlanpiacon is. A fővároshoz képest mintegy 25%-kal alacsonyabb a lakóingatlanok ára, de a többi hazai üdülőkörzet árait jelentős, 60-70%-kal meghaladja. A továbbiakban ezt a prémiumot igyekszünk még pontosabban mérni. A BKÜ-n belüli elemzés part távolságáról szóló tanulsága Analitikus eszközökkel, regressziós módszertannal bontottuk fel a települések ingatlanárait meghatározó tényezők hatásait. A számításokat a lakóingatlanok esetére végezzük el, hiszen eredményeink azt mutatták, hogy az üdülők esetében nem mutatható ki part-hatás. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az üdülők értékében nincs jelentősége a partnak, sőt: elsődleges a jelentősége. Pontosan emiatt azonban az üdülők eleve a part mentén épülnek nagy számban és itt is cserélnek gazdát kellő gyakorisággal így nincs megfelelő összehasonlítási alapunk nem parti üdülőkből. Továbbá ebben az esetben a megfelelő gondolatkísérlet is megbicsaklik: azt szeretnénk megtudni, hogy ha egy adott ingatlan a parttól valamivel távolabb helyezkedne el, mennyivel érne kevesebbet. Mivel a parttól távolabb az üdülők száma igen alacsony, így a kérdés nem különösebben érdekes. Lakóingatlanok esetében annál inkább. Eredményeink azt mutatták, hogy a lakóingatlanok esetében, azaz a nem kizárólag a szezonban, vagy átmenetileg lakott, hanem állandó otthonként funkcionáló ingatlanok esetében is igen nagy értéke lehet a part menti elhelyezkedésnek. 244

245 54. ábra Áralakulás a parttól való távolság szerint (fajlagos medián árak), lakóingatlanok (Forrás: ELTINGA-számítás FHB és KSH adatok alapján) Térképszerűen is ábrázolhatjuk az árak megoszlását: 38. sz. térkép Tranzakciószámokkal súlyozott átlagos medián négyzetméterár ( ) (Forrás: ELTINGA-számítás és ábrázolás FHB és KSH adatok alapján) 245

246 A parttól való távolság és az ingatlanok jellemző árai közötti összefüggés pontosabb számszerűsítésében a regressziós módszer volt segítségünkre. Az alábbi táblázat a parttávolságra kapott regressziós eredményeket foglalja újra össze. Regresszió Eredmény Csak lokációs kontrollokkal -0,0348*** (0,00103) Összes kontrollváltozóval -0,0217*** (0,0013) 30. sz. táblázat Regressziós eredmények a parttól való távolságra vonatkozóan (Forrás: ELTINGAszámítás FHB és KSH adatok alapján) A fenti számok 100-zal szorozva a fajlagos árra való százalékos hatásként értelmezhetők. Ez azt jelenti, hogy csak lokációs változók figyelembe vételével 1 perccel nagyobb parttól való távolság (a települést tekintve) kb. 3,48 %-kal kisebb ingatlanértékkel jár együtt; ezt az eredményt kb. 2,17%-ra csökkenti a többi változó, és konkrétan pedig az egy főre jutó jövedelem bevonása. A jövedelem és a parttól való távolság viszonylag erős mértékben felveszik egymás hatását, amikor valamelyik nincs jelen az egyenletben. A jövedelem kérdése tehát igen fontos a parttól való távolság hatásának megállapításában. Az egy perces távolság helyett tekinthetünk más távolságokat is. A BKÜ települései jellemzően nincsenek nagyon távol a Balaton partjától. Az alábbi Hiba! A hivatkozási forrás nem található. a parttól való távolsággal kapcsolatos alapvető statisztikákat mutatja be: Statisztika Eredmény Átlagos távolság 12,7 perc Medián távolság 12 perc Legnagyobb távolság 35 perc, Taliándörögd 31. sz. táblázat Alapvető statisztikák a parttól való távolságra vonatkozóan (Forrás: ELTINGA-számítás Google Maps adatok alapján) A fenti adatok alapján a következőket mondhatjuk: 10 perces távolság például körülbelül 21,7, illetve 34,8%-kal alacsonyabb ingatlanértéket implikál, 20 perces távolság pedig körülbelül 43,4, illetve 69,6%-osat, azaz eddigre már szinte eltűnik a tó vonzereje. Megjegyezzük, hogy a percekkel való egyszerű felszorzás matematikailag valamennyire alulbecsli a valós hatást, ez azonban összhangban van azzal, hogy a parttól egyre inkább távolodva egy-egy addicionális perc hatása is vélhetőleg egyre kisebb, így a fentieket jó becsléseknek tekintjük. Átlagolva a kijövő eredményeket az egész körzetre tehát, azt mondhatjuk, hogy a Balaton mintegy 30-40%-ot ad hozzá a körzet ingatlanállományának értékéhez. A szálláshelyek piaca is hasznos és alkalmas indikátora ennek a prémiumnak. A szálláshelyek vonzerejének csökkenésével az ingatlanok is veszítenek értékükből, rövid távú indikátorként mutatva így az állomány értékének alakulását. Településeken belüli elemzések tanulsága A nagyobb perspektívák után végül a legközelebbről vizsgáljuk meg a Balaton-part értékét. Három nagyobb települést bontottunk részekre, ahol mindegyik esetben kiemelt figyelemmel követtük a part környékét. Siófok, Balatonfüred és Keszthely esetében is azt láttuk, hogy a parthoz közeli területek legalább 20%-kal magasabb piaci árú ingatlanokat mutattak fel, mint a parttól távolabbi területek. 246

247 Az elemzési szinten lehető legjobban megközelítve a partot, térkép alapján válogattunk le Balaton-parti utcákat, majd az adatbázisból az utcákban lezajlott tranzakciókat. település utca neve Ábrahámhegy Park utca Balatonboglár Csejtei utca Balatonkenese Kikötő utca Balatonmáriafürdő Hullám utca Balatonmáriafürdő Parti utca Balatonszárszó Berzsenyi Dániel utca Balatonszárszó Móricz Zsigmond utca Balatonvilágos Rákóczi út Balatonvilágos Zrínyi út Paloznak Vörösparti sor Siófok Baross Gábor utca Szántód Parti villasor Zamárdi Lenkei János utca 32. sz. táblázat A közvetlen parti utcaként azonosított ingatlanok helye Ezután kigyűjtöttük az adatbázisunkból a fenti utcákban lezajlott valamennyi tranzakciót. A korábbi eladási árakat is jelenértékesítettük úgy, hogy a településre jellemző, számított lakáspiaci árindexet használtuk. Végül 320 tranzakcióból álló adathalmazunk keletkezett, amelyek vagy közvetlen parti ingatlanokat jellemeznek, vagy egy parti utca másik oldalán elhelyezkedő ingatlant. Az alábbi ábra mutatja, hogy ezeknek az ingatlanoknak a jellemző ára 20 millió forint felett van, ami már önmagában magas érték. Azonban jó néhány prémium, kivételes ingatlan van a parton, így az átlagos ár a 30 millió forintot is eléri. A legdrágább ingatlanok pedig 70 millió forint feletti értéken keltek el az Illetékhivatali adatok tanúsága szerint. 55. ábra Partmenti utcák regisztrált tranzakciós ingatlanárai 2012-es értéken (Forrás: TEIR) 247

248 A fajlagos árakat tekintve is hasonlóan érzékelhető a Balaton-part kiemelkedő értéke: a felső decilisben 900 ezer forintot közelíthetik az árak, akár üdülőkről, akár házakról van szól. Érdemes megfigyelni, hogy a szokásos városi reláció itt megfordul: az önálló parti ingatlan jelenti a csúcsot, és a társasházi lakások négyzetméterára ezért alacsonyabb. A középértékmutatókat tekintve is magas értékeket láthatunk: három-négyszázezer forintos kategória még a fővárosban is csak az elit részeken figyelhető meg. 56. ábra Partmenti utcák regisztrált tranzakciós fajlagos ingatlanárai 2012-es értéken (Forrás: TEIR) A fejezetben különböző perspektívákból tekintettük át a parti üdülőövezetek lakóingatlanárainak prémiumát. A nemzetközi, a BKÜ-s és a mikrokörnyezetet vizsgáló tanulságok alapján a Balaton léte nagyjából 30-60%-ot adhat hozzá a lakóingatlanok árához, és a kihasználtság, népszerűség növekedésével ez a prémium meg is duplázódhat. Azt a felmerülő hipotézist, miszerint a lakóingatlanok üdülő funkciója és a szálláshelyek egymás helyettesítői, egyértelműen felülírja a mindkettő iránti keresletet meghatározó természeti, szolgáltatási vonzerő. Ott drágák és fejlődnek a szálláshelyek, ahol a lakóingatlanok piaca is élénkül. Így elmondható, hogy a turizmus tulajdonképpen az ingatlanpiac rövid távú és jól látható indikátora. A turizmus felfutása jelentkezni fog az ingatlanérték növekedésében is, de a másik irány is igaz: a turisztikai vonzerő elvesztése az ingatlanok értékének csökkenését okozza A BKÜ forrásfelvevő képessége A térség viszonylagos gazdasági súlyvesztése egyrészt a turizmus, másrészt az üdülőkörzet területpolitikai pozícionáltságának a függvénye. A rendszerváltást követő kormányzatok területpolitikájukban nem egyforma súllyal szerepeltették egyrészt a turisztikai szakpolitikát, másrészt a Balaton térségét. 248

249 57. ábra Turisztikai fejlesztésekre fordított állami költségvetési összegek Forrás: A Magyar Köztársaság Költségvetése Időben hullámzó volt az üdülőkörzetbe érkező központi fejlesztési források mennyisége, ennek decentralizált része, és a balatoni helyi társadalom aktivitásában rejlő lehetőségekkel is eltérő módon éltek a kormányzatok, másként viszonyultak az itt élők identitásában rejlő erőforrásokhoz, ezek fejlesztési célú kiaknázásához. 58. ábra A BFT hatáskörébe utalt fejlesztési források M Ft év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év 2004 év 2005 év 2006 év Forrás: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. 249

250 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) fejlesztési forrásai Az üdülőkörzetbe az NFT-I teljes időszaka fejlesztési forrásainak egy főre eső (országos) átlagához képest mindössze 45 %-a érkezett. A turisztikai régió törvényben deklarált kiemeltsége ellenére kevesebb fejlesztési forrásban részesült, mint bármely más fejlesztési régió, és megye. 59. ábra Egy lakosra jutó NFT I. fejlesztési forrás (országos átlag: Ft) BKÜ Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Forrás:MEH EMIR-adatbázis alapján készített összesítés, Balatoni Integrációs Kht

251 60. ábra Egy lakosra jutó NFT I. fejlesztési összeg megyék szerint a BKÜ-ben Forrás:MEH EMIR-adatbázis alapján készített összesítés, Balatoni Integrációs Kht.2007 A fenti és lenti ábrákból látható, hogy az NFT-I alkalmatlannak bizonyult a Balaton térség szükséges fejlesztési forrásokkal való ellátására. Ahogy az látható, e forrásokon túl az üdülőkörzet 2004-ben és 2005-ben a BFT-n keresztül 2,826 Mrd Ft-nyi forráshoz is hozzájutott. A BKÜ-ben két év alatt mindez egy főre vetítve Ft-ot tesz ki, mely összeg az NFT-I keretében elnyert forrásokkal együtt is csupán Ft, vagyis csupán 60,9 %-a az egy főre eső NFT-I források hazai átlagának. Bár az új Országos Területfejlesztési Koncepcióban csupán őszén 141 került kodifikálásra a fejlesztési pólusok intézménye, vagyis az öt nagyváros és Székesfehérvár-Veszprém kiemelt területpolitikai státusza, az NFT-I időszakában 142 ezek a városok deklarált kiemeltség nélkül is egy főre vetítve a BKÜ forrásainak több, mint háromszorosában részesültek /2005. (XII.25) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról február 27-i állapot szerint. 251

252 61. ábra Egy főre jutó NFT I. támogatások a kiemelt pólusvárosokban Az ÚMFT és az ÚSzT fejlesztési forrásai Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban ÚMFT: ) és az Új Széchényi Terv (továbbiakban: ÚSzT 2010-) keretében május 29-ig mind összesen pályázat került regisztrálásra, ezek közül 4531 benyújtott projekt esetében nem került feltüntetésre igényelt összeg az átvett adatbázisban. Összesen tehát a projekt Ft, vagyis csaknem 14 ezermilliárd Ft forrásigényt generált, ez Magyarország 2012 évi nominálisan (folyó áron) számolt GDP-jének közel fele. A benyújtott projektek abszolút többsége, összesen projekt (53,2 %) az ÚSzT-hez, projekt (46,8 %) az ÚMFT-hez sorolható. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 179 településére és május 29-ig lakosonként forint Európai Uniós támogatást ítéltek meg az ÚMFT és az ÚSZT konstrukcióban, 4390 benyújtott pályázat keretében, összesen forint. Az üdülőkörzetben a megítélt támogatás mértéke a térség megkérdőjelezhetetlen sikereit mutatja. Az egy főre jutó megítélt támogatás értéke, összevetve az országos illetve a térséget érintő három megye hasonló adataival, jóval magasabb a térségben, pontosan az országos átlag 117%-a. Ez több más, a részletekben rejlő ok mellett magyarázható a magas pályázati aktivitással és a jó pályázati eredményességgel is. Azonban a Közlekedés Operatív Program pályázati eredményei nélkül az egy főre jutó megítélt támogatás már az országos átlag alatti értéket mutat, annak 96,39%-a. A forráskihelyezési folyamat során fellépő változások miatt például, a felek elállnak a pályázattól, illetve a támogatástól, az eredményességet jobban tükrözi a már kifizetési fázisba jutott projektek vizsgálata. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén 1391 projekt esetében kezdődött meg a kifizetés. A birtokunkban levő adatbázis elemzése alapján elmondható, hogy 143 Az elemzés EMIR adatbázis alapján készült, amely a május 29-i állapotokat tükrözi. A helyzetelemzés elkészítéséhez október 17-én igényeltük az NFÜ friss EMIR adatbázisát, az adatszolgáltatásra a jelen helyzetelemzés elkészítésének határidejéig (2013. november 15.) nem került sor. 252

253 2013. május 29-ig már kifizetett összegek elmaradnak a megyei és az országos eredményektől is. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az egy lakosra jutó kifizetésre került forrás az országos érték alig több mint 72 %-a, és a tervezési statisztikai régiók között is az utolsó helyen áll. Ezek az adatok egyértelműen tükrözik a térség jelentős lemaradását. 33. sz. táblázat A megítélt és kifizetett források a különböző területi szinteken Megítélt és kifizetett források különböző területi szinteken május 29-ig Megítélt forrás Egy főre jutó megítélt forrás Kifizetett összeg Egy főre jutó kifizetett összeg Ország egésze Budapest nélkül BKÜ-t érintő három megye ebből Somogy megye ebből Veszprém megye ebből Zala megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Adatforrás: EMIR, 2013.május 29. lekérdezés A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (továbbiakban BKÜ) területéhez az adatleválogatás napjáig összesen tehát 4390 projekt sorolható, ezek közül 2674 projekt (60,9 %) az ÚSzT, 1716 projekt (39,1 %) az ÚMFT-hez került benyújtásra. A BKÜ területi metszetében a projektek több mint kétötöde, 43,6 %-a GOP, mintegy ötöde TÁMOP, kilencede KEOP. A három ROP (Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Nyugat- Dunántúl) aránya az összes BKÜ projekten belül (DDOP KDOP NYDOP 228 = 1019 /4390*100 = 23,2 %. Országos viszonylatban a pályázók működési formája, minősítési kódja alapján a mikrovállalkozások alkotják a relatív többséget. Legalább minden negyedik benyújtott pályázat mögött az államháztartáson belüli nonprofit szervezet áll, legalább minden hatodik kisvállalkozás, csaknem minden nyolcadik államháztartáson kívüli nonprofit szervezet. A közép-vállalkozások aránya 7,1 %, minden tizennegyedik pályázó. A támogatási szempontból nem kedvezményezett pályázó vállalkozások aránya 3,4 %. A fennmaradó nagyságrendet a pályázó szerint nem besorolt (1,5 %), illetve a belföldi természetes személyek (0,3%) teszik ki. Az üdülőkörzet területén belüli pályázók működés típusa az országos átlaggal megegyező. A legtöbb a mikro-vállalkozás, az államháztartáson belüli nonprofit szervezet, illetve a kisvállalkozás. 253

254 A ROP-ok keretében a BKÜ területére 465 pályázat metszetében 75,8 Mrd Ft részesült pozitív elbírálásban, ebből 417 rendelkezik leszerződött támogatással, közel 67,3 Mrd Ft értékben. Kifizetésben 334 pályázat részesült, mintegy 36 Mrd Ft összegben. Az ÚMFT-ÚSzT időszakában (2013. május 29-ig) mindösszesen közel 14 ezer milliárd Ft forrásigény generálódott. A számítható, érvényes adatok alapján egy projektre átlagosan 121 millió Ft igényelt összeg jut. A leggyakrabban igényelt forrásösszeg 10 millió Ft, az igényelt források mediánja (nagyságrendileg növekvő sorozatba rendezett adatok középső értéke) 15,7 millió Ft. A projekt tervek összköltsége meghaladja a 18 ezermilliárd Ft-ot. Egy projektre ebben az esetben átlagosan közel 158 millió Ft jut. Az összes projekt abszolút többsége, 52,1 %-a támogatásban, vagyis megítélt összegben részesült. A megítélt források nagyságrendje mintegy Mrd Ft. Egy támogatott projektre átlagosan 133 millió Ft jutott. A leggyakrabban előforduló megítélt összeg csakúgy, mint az igényelt forrásnál, 10 millió Ft, a medián 12,7 millió. A leszerződött támogatással rendelkező projektek aránya 48,1 %, vagyis ebben az esetben már abszolút többségben (51,9%) vannak azok a benyújtott pályázatok, amelyek nem jutottak el a szerződésig. Ebben az esetben egy projektre átlagosan 130 millió Ft jut. A leszerződött támogatások teljes összege megközelíti a Mrd Ft-ot. A támogatott projektek szerződéses összköltsége (támogatás+önrész) csaknem Mrd Ft, ebben a metszetben egy projektre átlagosan mintegy 168 millió Ft-ot vetíthetünk. A területi-települési szinten nem besorolt projektekkel együtt Magyarországon az 1 lakosra jutó megítélt támogatás csaknem 822 ezer Ft volt, a BKÜ-ben 1 lakosra jutó összesen = (megítélt forrás ÚMFT) (Megítélt forrás ÚSzT) = / (2011 évi állandó népesség) = Ft. Ugyanakkor az ÚMFT-n belül területi-települési értelemben nem besorolt projektekkel országosan 1 lakosra Ft jut, szemben az üdülőkörzet Ft-os indexértékével ( / = Ft). Az Új Széchenyi Terv metszetében (2010-) az üdülőkörzet minden egyes állandó lakosára Ft megítélt támogatás jutott. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten belül az egy főre jutó megítélt források jól kimutathatóan a part menti településeken koncentrálódnak, a háttértelepülések túlnyomó többségén nagyságrendekkel kevesebb forrást ítéltek oda. 254

255 39. sz. térkép Az egy főre jutó megítélt támogatások mértéke a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Adatforrás: EMIR, 2013.május 29. lekérdezés Az egy főre jutó megítélt támogatások rangsorolásakor az első húsz helyen ennél az éles elkülönülésnél árnyaltabb a kép. Közöttük 9 parti és 11 háttértelepülés található, ez utóbbiak azonban jellemzően kis lélekszámmal rendelkező települések (7 település lélekszáma nem éri el a 750 főt sem), így egy kisebb megítélt támogatás is nagyobb egy főre jutó értékeket eredményezhet. A húsz településből 9 Somogy megyéhez, 6 Zala megyéhez, 5 pedig Veszprém megyéhez tartozik. A járások esetében 4-4 településsel a Keszthelyi járás és a Balatonfüredi járás voltak a legsikeresebbek ebben a rangsorban. A legnagyobb egy főre jutó megítélt támogatás az M7-es építkezési forrásainak e településre kódolása révén Balatonkeresztúrra (1705 fő 2011-ben) esik, amely összeg A rangsorban a térképen is feltűntetve 20 olyan település követi, ahol lakosonként több mint 1 millió forintot sikerült elnyerni. A BKÜ-n belül az ÚMFT-ÚSzT keretében 1391 projekt jutott kifizetési fázisba, ez az összes térséghez köthető benyújtott projekt közel harmada, ezzel együtt további 600 projekt esetében igazoltuk, hogy az adott projekt megítélt támogatásban részesült, elfogadott összköltségvetéssel rendelkezett, de (még) nem kezdődött meg a program kifizetése. Az eddigi forrásösszegekhez képest nagyságrendi értelemben lényegesen kisebb a kifizetett összeg, amely az adatleválogatás időpontjáig összesen mintegy Mrd Ft. Egy projektre átlagosan 87,4 millió Ft jut. Az átlag körüli átlagos szóródás magas, közel 1,3 255

256 milliárd Ft. A leggyakoribb kifizetett összeg 4 millió Ft. A kifizetett összegek mediánja mintegy 11 millió Ft. A kifizetésben részesült projektek száma, és a kifizetett összeg értelemszerűen évről évre magasabb, egy adott projekt kifizetése több évig, adott esetben egészen a költségvetési ciklus végéig is eltarthat május 29-ig országosan az előző, 2012 évi kifizetések 46,52 %-a már teljesült. 62. ábra Az ÚMFT és az ÚSzT kifizetésben részesült projektjeinek száma és a kifizetett összegek nagysága , , , , , KIFIZETETT ÖSSZEG 2007 (BEVEZETÉSTŐL - TELJES ÉV) 58 0,931 KIFIZETETT ÖSSZEG 2008 (TELJES ÉV) KIFIZETETT ÖSSZEG 2009 (TELJES ÉV) KIFIZETETT ÖSSZEG 2010 (TELJES ÉV) KIFIZETETT ÖSSZEG 2011 (TELJES ÉV) KIFIZETETT ÖSSZEG KIFIZETETT ÖSSZEG 2012 (TELJES ÉV) MÁJUS 29-ig Kifizetett összeg (Mrd Ft) Adatforrás: EMIR, 2013.május 29. lekérdezés Kifizetésben részesült projektek száma az adott évben Az üdülőkörzet területén 2007-ben még nem került sorra projektkifizetés, de 2008-ban már 68 pályázó számára mintegy 931 millió Ft-ot kifizettek. A következő évek emelkedései után évek között jelentős kifizetés növekmény nem volt, ezt 2012-ben ismét jelentős növekedés követte május 29-ig az előző, 2012 évi kifizetések 50,32 %-a már teljesült. A kifizetésre került források megyei + főváros metszete szerint az üdülőkörzet 1 lakosra jutó indexértéke 8 megye értékét (Bács-Kiskun, Békés, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Veszprém) előzi meg. A KÖZOP programok nélküli 1 lakosra jutó BKÜ index szintén nyolc megye (Bács-Kiskun, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Zala) értékeinél kedvezőbb. 256

257 40. sz. térkép Az egy főre jutó kifizetett források eloszlása a BKÜ településein május 29. Adatforrás: EMIR, lekérdezés 2007 és május 29. között a BKÜ településein a tényleges kifizetések alapján egy lakosra forint támogatás jut. Ez az összeg az országos értéknek csupán 72,6%-a. Települési viszonylatban összességében a parti településekre koncentrálódik a kifizetések legnagyobb része. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek eredményességét azonban a megítélt forrásoknál jobban tükrözi a már kifizetési fázisba került projektek elemzése. A 126 megítélt forrásban részesített település közül 114 esetében már kifizetésekre is sor került, 12 településen azonban május 29-én még nem kezdődött meg a kifizetési folyamat. A legtöbb egy főre jutó kifizetett forrás Balatonendréd községbe jutott, itt egy főre forint jutott. Egy millió forint feletti egy főre jutó kifizetett forrással 6 település rendelkezik; 48 település 1 millió és 100 ezer forint, 19 településen 100 ezer és 50 ezer forint, 23 település 50 ezer és 10 ezer forint közötti, 15 település pedig 10 ezer forint alatti egy főre jutó kifizetett támogatás birtokosa. Abban az esetben, ha az üdülőkörzet eredményei mellett az eredménytelenséget is mélyebben kívánjuk vizsgálni, akkor a kifizetési fázisba került projektek vizsgálata mellett amely jelezheti valamelyik fél projekttől illetve támogatástól való elállását is, vagy a projekt esetleges megakadását az alapján, hogy miként maradnak el a kifizetett források a megítélt forrásoktól 257

258 vizsgálnunk kell azokat a településeket is, amelyek nemcsak hogy kifizetett, de megítélt forrással sem rendelkeznek. 41. sz. térkép A megítélt forrásban nem részesült települések a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Adatforrás: EMIR, 2013.május 29. lekérdezés Az egy főre jutó megítélt források alapján a legkedvezőtlenebb helyzetben azok a települések vannak, amelyeken egyáltalán nem volt megítélt forrás a vizsgált időszakban. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 53 olyan település található, amelyek a május 29. közötti időszakban nem részesültek olyan Európai Uniós forrásból, melyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv illetve az Új Széchenyi Terv keretében osztottak ki, illetve ebből a település közigazgatási határain belül bármilyen fejlesztés megvalósulhatott volna. Ez az 53 település az üdülőkörzet településeinek csaknem harmada. Ezen települések között már jobban szembetűnik a parti és háttértelepülések közötti különbség. Közöttük egy parti (Balatonrendes), két partközeli (Felsőpáhok, Lovas) település található, 50 pedig háttértelepülés. Mind az 53 település jogállása szerint község, nem volt tehát olyan város, amelynek nem ítéltek meg forrást. Megyei bontásban 20 Somogy megyei, 19 Veszprém megyei és 14 Zala megyei települést sorolhatunk ide. Járási szinten a Keszthelyi- (11), Marcali- (9), Tapolcai- (9), Balatonfüredi- (6), Veszprémi- (4), Nagykanizsai- (3), Tabi- (3), Fonyódi (2) járások települései nélkülöznek ÚMFT-ÚSZT forrásokat. Az 53 településből hét 100 fő alatti, kilenc fő közötti, tizenkilenc fő közötti, tizenhét fő közötti lélekszámmal rendelkezik (1. és 2. melléklet), és csak egy településen haladja meg a népesség az 1000 főt. 258

259 Az 53 településből 33 nyújtott be pályázatot a vizsgált időszakban, de megítélt támogatásban egyik sem részesült. Ezen települések Lovas (partközeli) kivételével a Balaton partjától távolabb fekszenek. Pályázati eredménytelenségük okairól jelenleg nem rendelkezünk információval december 2-i frissített adatbázis szerint már az összesen beadott pályázat 3,6 %-a, összesen 4512 projekt sorolható a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések valamelyikéhez, amelyek összesen forint forrásigényt generáltak. A pályázatok 51%-a, összesen 2321 benyújtott projektterv esetében volt pozitív az elbírálás. Ennek köszönhetően forint támogatást ítéltek meg az Üdülőkörzet sikeres pályázóinak. Ez a december 2-i frissített adatok alapján egy főre vetítve forint megítélt támogatást jelent. Ezzel a régiós rangsorban a BKÜ az élen végez, messze meghaladja az országos átlagot, amely forint megítélt támogatás lakosonként. A 2321 támogatásra érdemesnek tartott pályázat esetében, ahogyan az már említésre került, forint támogatást ítéltek meg. Ennek december 2-ig csak 33%-a került kifizetésre, azaz forint, amely egy főre vetítve forint. A fenti időszakban azonban 19 olyan település volt a BKÜ-ben, ahol a projekt helye szerint nem nyújtottak be pályázatot, illetve a BKÜ településeinek csaknem harmadának, azaz 50 településnek nem sikerült ebben az időszakban Európai Uniós forrást megszerezniük, tehát május 29. és december 2. között további egy település, Nyim község nyújtott be pályázatot Európai Uniós források megszerzésére. Országos viszonylatban átlagosan forint kifizetett támogatás jut egy lakosra. Ezt az átlagot a BKÜ éppen csak átlépi. A régiós rangsorban csaknem utolsó helyet foglal el, megyei viszonylatban pedig a középmezőnyben található. Az ÚMFT időszakát a BKÜ-be jutó fejlesztési források vonatkozásában az országos (egy főre jutó) átlaghoz mért elmaradás jellemzi. Ez az elmaradás nemcsak a kifizetett, hanem a megítélt források tekintetében is megmutatkozik. Az ÚMFT-ÚSzT időszakában térségi elemzési célokra évente kértünk friss adatokat, így ezek keresztmetszeteiben jól követhetők a változások. Ha valamennyi operatív programot együtt vizsgáljuk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az egy lakosra jutó megítélt források rendre meghaladják az országos egy lakosra jutó indexértékeket. A 2009 márciusi adatmetszet alapján az országos egy lakosra jutó érték több mint 130 %-a volt az üdülőkörzeti érték. Abban az esetben azonban, ha Közlekedés Operatív program forrásait kivonjuk az összes program nagyságrendjéből, az egy lakosra jutó indexértékek az országos index alá kerülnek. A KÖZOP nélküli összehasonlítást indokolja közlekedésfejlesztési (többek között az M7-es autópálya, illetve ennek társult beruházásai) források a többi operatív programhoz képest aránytalanul hatalmas, óriási volumene. A 2009 és 2013 közötti adatmetszetek tanúsága szerint az ÚMFT és az ÚSzT időszakában is megmaradtak a különbségek, de ezek egymáshoz viszonyított nagyságrendje előbb mérséklő- 259

260 dött, majd 2013-ra lényegében kiegyenlítődött. A 2013 decemberi adatleválogatás tanúsága szerint valamennyi operatív program vonatkozásában már csak alig több a BKÜ egy lakosra jutó részesedése, ezzel párhuzamban a KÖZOP nélküli volumen már alig kevesebb, az országosnál. Az egymáshoz viszonyított értékek kiegyenlítődése összességében az ÚSzT időszakában következett be. 63. ábra Egy lakosra jutó megítélt források alakulása operatív programok szerint összesen és a Közlekedés Operatív Program nélkül országos és BKÜ összehasonlításban az adatgazdák által elemzési célokra átadott adatbázismetszetek alapján ,78 118,70 118, ,00 120, Megítélt források alakulása , , , , , ,10 97, , , ,00 80,00 60,00 40,00 BKÜ index az országos érték %-a szerint ,00 0 Teljes KÖZOP nélkül Teljes KÖZOP nélkül Teljes KÖZOP nélkül Teljes KÖZOP nélkül Teljes KÖZOP nélkül Teljes KÖZOP nélkül Tengelycím 0,00 Magyarország BKÜ BKÜ index az országos érték %-a szerint Forrásadatok NFÜ/MEH EMIR adatbázisok alapján készített összesítés. Balatoni Integrációs NKFT. Az egy lakosra jutó számításokhoz felhasznált népességadatok forrása KSH T-STAR népszámlálásból továbbvezetett adott évi állandó népesség. 3. Infrastruktúra 3.1 Kommunális infrastruktúra A régió vagyonának minőségi eleme a kiépített és épülő kommunális infrastruktúra, mely az országos átlaghoz képest mintegy10 %-kal magasabb fokú ellátottságot jelent Lakásellátottság A kommunális infrastruktúra egyik eleme a lakásállomány, lakásellátottság, amely a Balaton régióban - hasonlóan az országoshoz - a korábbi évekhez képest mérsékelten gyarapodott. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 2008 és 2011 között 4,24%-kal növekedett a lakásállomány, amelynek mértéke az időszak vége felé csökkenő intenzitást mutat. Ez a tény az újonnan épített lakások számának csökkenéséből következtethető: míg 2005-ben 736 új lakás 260

261 épült, addig 2011-re a lakásépítési kedv jelentősen lecsökkent: 2006: 639; 2007: 674; 2008: 619; 2009: 565; 2010: 437; 2011: 357 új építésű lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt. A csökkenés mértéke a partközeli településeken érzékelhető jobban. A térségben található nagyságrendileg 124 ezer lakás az országos lakásszám 2,82%-t teszi ki. Az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőbbek a lakásellátottság jellemzői: 34. sz. táblázat Összefoglaló táblázat a régió lakásellátottságáról Megnevezés BKÜ Partközeli BKÜ Háttér BKÜ Országos BKÜ/ország % Lakónépesség (fő) ,64 Lakásállomány (db) , lakásra jutó lakos 221,71 206,91 211,63 226,05 93,62 Épített lakások száma (db) , lakosra jutó épített lakás 2,82 1,89 2,21 1,27 173,12 Az év folyamán megszűnt lakások száma (db) , épített lakásra jutó megszűnt lakás (nettó lakásszaporulat) 6,05 10,57 8,64 21,75 39,71 Épített üdülőegységek száma (db) ,41 Forrás: KSH-TSTAR A laksűrűség -100 lakásra jutó népesség - a Balaton régió egészében folyamatosan alacsonyabb értékeket mutat az országos átlagnál. Ez a tény csak látszólag kedvező, ugyanis a térségben számos olyan üdülőnek használt ingatlan van, amely a kedvezőbb adózási besorolás miatt lakásnak minősítettek. Ezen ingatlanok tulajdonosai pedig valójában nem minden esetben sorolhatóak a térség állandó népességéhez ban az épített lakások átlagos alapterülete az Üdülőkörzetben 111,6 m 2 volt, ami re 8,8%-kal nőtt. A lakásépítések számának csökkenéséből következtethető, hogy a mérséklődő lakásépítési kedvet az átlagos alapterület lassú növekedése ellentételezi között 1448 üdülőingatlanra adtak ki használatbavételi engedélyt a BKÜ területén, ami a vizsgált időszak alatt kiadott összes engedély közel 1/3-át jelentette. A vizsgált időszakban a BKÜ területén használatba vett üdülőegységek 77%-a a partközeli településeken található, A 2001-es népszámlálási adatokat ( üdülőingatlan) alapul véve, a térség üdülőingatlan-vagyona 74 ezer közé becsülhető. 261

262 64. ábra Az épített üdülőegységek száma a BKÜ településeiben 2005 és 2011 között * 2008-tól a BKÜ településeinek száma 164-ről 179-re gyarapodott Forrás: KSH-TSTAR Vezetékes gázellátás, energiahordozók A régióban az országos átlaghoz viszonyítva magasabb a vezetékes energiahordozókkal, a víz és csatornahálózattal, (valamint a telefonnal) való ellátottság mértéke. A lakások minőségét, a lakosság komfortérzetét jelentős mértékben befolyásolja a vonalas infrastruktúra kiépítettsége. A vezetékes energiahordozók esetében közel teljes körűnek tekinthető a gázvezeték-hálózat kiépítettsége, a BKÜ-ben Öcs és Zalamerenye kivételével minden települést elér a gázhálózat. A vízvezeték-hálózat és az áramellátás kiépítettsége az üdülőkörzetben 100%-os. A térség elektromos energia ellátása az országos hálózatból történik, a Balaton Régió területén számottevő erőmű nincs. Az egyetlen villamos erőmű a korszerű litéri gázturbinás készenléti erőmű (120MW), amely csak más erőművek kiesése esetén gyorsindítási tartalékkapacitásként, vészhelyzetben üzemel (az eddigi gyakorlat alapján havi 1-2 órát). A régió városaiban néhány kisebb teljesítményű távfűtőmű is található, azonban ezek eg