540 éves a magyar könyvnyomtatás

Átírás

1 XVIII. évfolyam, 278. szám, június 14. A nyomtatott termék a maradandóság része Környezetbarát: a természetbôl vétetett, és annak károsítása nélkül képes visszatérni oda 540 éves a magyar könyvnyomtatás

2

3 SEMMIKÉPP NEM VAGYUNK SZINKRONBAN A pályázati pénz igazi Janus-arc. Mára azonban már kiderülni látszik, hogy nagyobb az az oldala, amely a rosszarc, s igen kicsike sôt, hosszabb távon szinte láthatatlanná zsugorodik a jobbik énje. Egyrészt tény, hogy valóban beruházásélénkítô: enélkül nagyon nehéz lenne a fejlesztés fôleg a drága eszközökkel dolgozó nyomdaipar számára. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az egészséges piaci versenyt elképesztôen megborítja. Az ingyen pénzen vett gépek amortizációs költsége lényegesen alacsonyabb, emiatt az árképzés egészen-egészen-egészen más alapokon nyugszik, és egy olyan kiélezett árharcban amely jó ideje tart, és természetesen jelenleg is folyik ez gyilkos hatással van az iparág valamennyi szereplôjére. Az ingyen pénz maradandóan veri szét bármilyen ágazat gazdasági normalitását. A pályázati pénz azt okozza a gazdasági életben, mint a százméteres síkfutásnál attól függôen, honnan nézzük az ötvenméteres elôny/hátrány. Egy biztos: nem sportszerû, nem fair körülményeket teremt. Mindazonáltal a pályázati pénzbôl beruházók sincsenek könnyû helyzetben, a hitelkonstrukciósokról meg nem is beszélve. Akinek meg ez sincs, meg az sincs, az se örülhet: annak ugyanúgy nincs elegendô munkája, mint a többieknek, ugyanúgy küzd, ugyanúgy kétséges a jövôje. Az kevés vigasz, hogy ki bukik kevesebbet, ha mindenki bukik Azt gondolom, ha az emberfia elôre látná egy vállalkozás elképesztô nehézségeit, fejvesztve bemenekülne egy csendes sarokba, és várná, hogy elmúljon ez irányú késztetésének rohama, majd gondosan ügyelne, hogy vissza ne térjen. Ahhoz, hogy belevágjunk annak idején vagy éppen most, egyszerre van/volt szükségünk a vak ló bátorságára és az önmagunk erejében való feltétlen bizodalomra. Ha mégoly körültekintôen és megfontoltan alapítottuk is vállalkozásunkat, ha mégoly kidolgozott üzleti és megvalósítási tervvel is rendelkeztünk, már csak azon okból sem volt elégséges, merthogy igaz a mondás: csak a változás állandó. Ezzel együtt nincs is baj a változás örökkön valóságával, csak annak tempójával, de fôleg az irányával. Ma egyrészt nem lépést, hanem rohanást kell tartani a változásokkal, és az irányt olyan sebesen változtatni az éppen aktualitását élô, nem ritkán mesterségesen gerjesztett trendekre, amelyre bárki is fôleg egy drága eszközparkú iparág, legfeljebb módjával, de inkább egyáltalán nem képes. Az akár több százmilliós termelôeszközöket nem lehet csak úgy kihajítani, mert éppen gyorsult és fordult a széljárás. Ha egy korábbi beruházás, fejlesztés nem tudja kitermelni az árát merthogy a változás gyorsabb, akkor nincs mibôl a változást lekövetni. Kétségtelen: magunknak pörgettük fel az életet, és most átbukni látszik rajtunk. Jószerint csak loholunk utána, esetleg elôtte, vagy éppen mellette, de semmiképp nem vagyunk szinkronban vele A megoldást megtalálni manapság alighanem szinte képtelenség, mert, ha még esetleg tudjuk is, mit és hogyan kellene tenni, nem biztos, hogy lehetôségünk is van megtenni. Hogy mire lehet mégis számítani? Óhatatlanul az Úr zárószavai jutnak eszembe Madách Imre Ember tragédiája címû mûvébôl: Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál! Nos, igény szerinti nyarat mindenkinek! A szokásos nyári szünetünket követôen pedig ôsszel találkozzunk! PRINTinfo Kiadja: a PRINTinfo Kft. Cím: 1111 Bp., Kende u. 11., I. em printinfo@t-online.hu Kiadóvezetô-fôszerkesztô: Korsós Ilona Szerzôk: Kiss Nóra, Malatyinszki József, Nagy Veronika, Spartvis Hirdetésfelvétel, felvilágosítás a PRINTinfónál (szerkesztôségi órák: 8 9 óra között): 1/ Megjelenik: cca. 3 hetente, példányban Következô szám: szeptember 11. (kéziratzárás: szept. 1.) Szedés-tördelés: PRINTinfo Korrektor: Fáklya Ágnes Levilágítás CtP-re: GMN-Buda, Pauker Holding Nyomdai munkák: Pauker Nyomda (F. v.: Vértes Gábor) Papír: Budapest Papír (Hello Fat Matt 1.1 vol. 100 g) ISSN: Nyilvántartási szám: 163/0398/2/2010. A lapban megjelent írások a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók. A hirdetések tartalmáért a szerkesztôség nem vállal felelôsséget! 3

4 Tar artalom talominfo Díjinfo Magyar Nyomdászatért életmûdíj 2013 Schuck István oldal Majd felismerve, hogy a nyomdai és kötészeti partnerek erôteljesen igénylik a közvetlen kapcsolattartást, a helyi raktárkészletet, szervizt és alkatrészellátást stb. rábeszélte Richter urat elôször helyi iroda, majd rövidesen helyi vegyesvállalat alapítására. Az ötlet egyébként olyannyira bevált, hogy ezek az immáron jogilag és tulajdonosilag is független cégek megtartották egymás között az együttmûködést. Késôbb szerencsésnek bizonyult Céginfo Océ-Hungária: V. Digitális Könyvnyomtatási Pályázat oldal Közinfo Közinfo 15. Csomagolástechnológus és Papíros szakmai nap oldal Bevezetô oldal Felsôoktatás helyzete, új képzési lehetôségek oldal Hírek, aktualitások, adatok oldal Környezetvédelmi termékdíj tapasztalatok oldal Interaktív pop-up mesekönyv oldal Papíralapú termékek visszaforgatásának oldal Globális szabvány, avagy a megbízható digitális információ biztosítéka oldal Élelmiszer-csomagolások nyomtatásának szabályai oldal Magyarországon elôször gombafertôzés-vizsgálat a közgyûjteményekben oldal A flexó kihívása: a nyomat minôsége oldal Tudományos konferencia, valamint az Óbudai Egyetem: szakmérnökképzési felhívása oldal Vándorgyûlés oldal Bevezetô, valamint a házigazdák Generál Nyomda, Lapcom bemutatkozása oldal Új mérnök-továbbképzési programok az Óbudai Egyetemen oldal Az ágazat saját, új, és több mint kiállítása PPDExpo oldal A nyomtatott csomagoláshoz kapcsolódó aktualitások oldal Élet egy saját nyomda elbukása után oldal Merre tart a magyar nyomdaipar fejlôdése egy gépkereskedô szemével oldal Océ manroland: a flexibilis termékstuktúra elônyei oldal Egy független kötészet paradigmaváltása oldal Céginfo Könyvinfo A kevesebb több Metsä Board a legfontosabb, hogy jelentôsen könnyített súlyban tudják ugyanazt a minôséget, feldolgozhatóságot, simaságot, szilárdságot, vastagságot kínálni, Tehát most egy jóval könnyebb Simcote valamennyi tudása egyenértékû Beszámoló a partnertalálkozóról oldal Ne zavarj! Olvasok! debütált a Ne zavarj! Olvasok! kilincsakasztó, és óriási sikert aratott: szinte nem volt olyan látogató, aki ne vitt volna magával Magyar Nyomdatermék flyer oldal 4 Könyvinfo Gépinfo Közinfo Spartvis: nem comme il faut oldal PNYME-hírek oldal CSAOSZ: Hungaropack 2013 pályázat oldal Nyomdavilág: Zöld Díj pályázat oldal Apróinfo Könyvek ünnepe Nyomdászünnep Békéscsabán oldal Book On Demand (3.) gépsor helyett modulárisan oldal oldal

5

6 Díjinfo Magyar Nyomdászatért életmûdíj 2013 Schuck István Tanulóévek és a sport Schuck István szeptember 4- én született Pilisvörösváron, és gyermekként minden vágya az volt, hogy régész legyen. Ebbôl kifolyólag rendületlenül járta a környezô erdôket, hegyeket, és ôskori leleteknek titulált kövekkel és csontokkal töltötte meg családi házuk pincéjét Általános iskolai évei alatt kezdett el kézilabdázni, és a csapat komoly sikereket ért el az országos bajnokságokon is. Régészeti érdeklôdése idôközben megcsappant, és az élet realitása mûszaki irányba sodorta: a középiskolát az újpesti Landler Jenô technikumban végezte, ahol nemcsak alapos mûszaki, híradástechnikai ismereteket szerzett, hanem beválogatták az iskola híresen erôs kézilabdacsapatába is, amellyel szintén országos szintû bajnoki címet ért el. A középiskolát követôen a Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki karán tanult tovább, ám közben sportkarrierje töretlenül ívelt egyre magasabbra, egészen az NB1B-ig, mígnem a 70-es évek közepén olyan súlyos sportbalesetet szenvedett, amely miatt egyszer s mindenkorra le kellett mondania a versenyszerû sportról. A nem kis megrázkódtatást úgy dolgozta fel, hogy onnantól kezdve minden erejét és energiáját a tanulásra fordította. Az egyetemi tanáraim nem is értették, hogy mi történt, hiszen az addigi finoman fogalmazva bukdácsolásom helyett»megtáltosodtam«emlékszik vissza ezekre az idôkre Schuck István, aki ban végzett villamosmérnökként. Nyomdászkodás Még elôtte, 1978-ban egy fényszedéssel kapcsolatos elôadás hallatán, amely jellegébôl adódóan igen közel állt a híradástechnikához, illetve számítógépes ismeretekhez, amelyeket tanultam, kezdtem el érdeklôdni a nyomdaipar iránt, de oly annyira, hogy amikor a Szikra Lapnyomdába felvételt hirdettek villamosipari mûvezetôi állásra, jelentkeztem, és meg is kaptam a pozíciót. Így került tehát 1979-ben Schuck István a Szikra Lapnyomdához, ahol megismerte az újságnyomtatás teljes technológiai vertikumát a szedéstôl egészesen a terjesztésig bezáróan. A 80-as évek elején kapta azt a megtisztelô feladatot a Szikra Lapnyomda berkein belül, hogy Magyarországon elsôként megvalósíthatták a fényszedési technológiát. Ennek kapcsán döntött úgy, hogy jelentkezik a Könynyûipari Mûszaki Fôiskolára a híres Gara Mûvekhez, amelyet ben sikeresen elvégzett. Nagyon szerencsés voltam, hogy mindazt, amit a fôiskolán elméletben tanultam, azt a nyomdában mivel közben rendes mûszakban dolgoztam rögtön láthattam, tapasztalhattam a gyakorlatban is. Ez így a legjobb iskola! Már végzett nyomdamérnökként került át a Kossuth Nyomdába fômérnöknek azon feladat kapcsán, hogy a világon elsôként megvalósítsák a kép-szöveg integrációs rendszer bevezetését. Végül is nem mi valósítottuk meg elsôként: a finnek egy héttel megelôztek bennünket... mondja némi iróniával Schuck István a nem kis kihívás kapcsán. Öt évig dolgozott a Kossuth Nyomdában, ahol volt szerencséje egy teljes üzemáttelepítést végrehajtani a Parlament melletti épületbôl a Jászberényi útra ráadásul úgy, hogy közben nem volt, mert nem lehetett termeléskiesés, és ott ismerhette meg a teljes ofszet-rotációs és íves nyomtatást, a puha- és keménytáblás kötészeti technológiákat, és tulajdonképpen ennek a tudásnak köszönhetôen került az ellenkezô oldalra, vagyis a nyomdagép-kereskedelembe. 6

7 Nyomdagépkereskedelem Miután 1990-ben elhagyta a Kossuth Nyomdát, és ahogy fogalmaz Schuck István megpróbálta a kapitalista világot : az osztrák Richter cégnél kezdett el dolgozni. A bécsi székhelyû, különbözô kötészeti gépek generál-kereskedelmével foglalkozó vállalatnál a magyar és a romániai piacért felelôs régió igazgatója lett. Majd felismerve, hogy a nyomdai és kötészeti partnerek erôteljesen igénylik a közvetlen kapcsolattartást, a helyi raktárkészletet, szervizt és alkatrészellátást stb. rábeszélte Richter urat elôször helyi iroda, majd rövidesen helyi vegyesvállalat alapítására. Az ötlet egyébként olyannyira bevált, hogy rövid idôn belül Lengyelországtól Oroszországig, valamennyi Richter-képviselet vegyesvállalattá alakult, ám ezek az immáron jogilag és tulajdonosilag is független cégek megtartották egymás között az együttmûködést. Késôbb szerencsésnek bizonyult az átalakulás, ugyanis egy sajnálatos malôr miatt az osztrák Richter cég felszámolás alá került, de ez már nem érintette a vegyesvállalatokat. Az üzlethez szerencse is kell, mert hiába hozzuk meg az adott tudásunk mentén a legjobbnak vélt döntéseket, az élet sok mindent felülírhat vallja ma is Schuck István. Létrejött tehát a Prosystem-Inventio Kft., amelynek kezdetben három tulajdonosa volt: Richter úr, az Inventio Kft. és Schuck István, aki azután 1993-ra kivásárolta a másik két tulajdonost, és létrehozta azt a céget, cégcsoportot, amelyet ma is ismerünk: a Prosystem Printet, a Prosystem Service-t és a SIKO-t. Ennek immáron 20 éve És ez alatt a húsz év alatt olyan neves nyomda-, illetve kötészetigép-gyártók kizárólagos képviseletére kérték fel a cégcsoportot csak néhány márkát felsorolva, mint a KBA, a Kolbus és Sigloch, vagy éppen az MBO. És partnereik között tudhatják a meghatározó hazai íves, rotációs, valamint fôleg nagyformátumban a csomagolóanyag-gyártó nyomdákat. Közben pedig a szerviztevékenységüket is igen jelentôsen megerôsítették, felfejlesztették. Arra a kérdésemre, hogy nyomdaipari pályafutása kapcsán mire a legbüszkébb, Schuck István a következôket felelte: Lehet, hogy furcsán hangzik, vagy kishitûség de arra vagyok talán a legbüszkébb, hogy kereskedôként a nyomdászszakma elitje és azok az emberek, akiket nyomdászként nagyon tisztelek, ôk partnerként tekintenek rám. Oktatás, társadalmi felelôsségvállalás Schuck István a 2000-es évek elején kapott elôször meghívást a Könynyûipari Mûszaki Fôiskolára dr. Endrédy Ildikó tanszékvezetôtôl, kezdetben csak oktatásra, majd 2002-tôl részt vehetett a vizsgabizottság munkájában, amelyet nagy megtiszteltetésnek tartott. Az utóbbi néhány évben pedig vizsgabizottsági elnökként volt módja igen sok fiatal hölgy és úr tanulmányainak befejezését figyelemmel kísérni. Az elmúlt húsz évben évente több alkalommal tartott Magyarországon és külföldön egyaránt a nyomdaiparral összefüggô konferenciákon elôadást. Szívügye a Zöld nyomdaipar, éppen ezért messzemenôkig támogatja a Nyomdavilág által alapított Zöld Díj pályázatot. És valamennyien emlékezhetünk a Budai család érdekében indított kezdeményezésére, és véghezvitelében történô aktív közremûködésére, amelynek eredményeként több mint 10 millió forint gyûlt össze, és talán a legnagyobb dolog született, ami egyáltalán születhet: a család számára esély egy normális életre. Schuck István azóta is tartja velük a kapcsolatot, rendszeresen látogatja ôket, figyelemmel kíséri miként alakul életük: jól. Család és jövô Schuck István 1975-ben nôsült meg, azóta élnek együtt feleségével. Két gyermekük született: fia, István, aki jelenleg is együtt dolgozik vele a nyomdaipar berkein belül, a cégcsoport irányításában tevékenykedik. Ô is nyomdamérnökként végzett, és mellette még két másik közgazdász és nemzetközi gazdasági kapcsolatok diplomát is szerzett. Leánya, Tímea, a fôiskola elvégzése óta stewardessként dolgozik: hat évet külföldön, egy éve pedig ismét Magyarországon. És a legfontosabb: idén február elején megszületett elsô kis unokája, Levente, aki nyugodtan kijelentem nagyapja szeme fénye. Az ôsszel nyugdíjba vonulok, és nem fogok már napi 12 órát dolgozni, legfeljebb hatot Szeretnék minél több idôt tölteni az unokámmal, illetve remélhetôleg rövidesen az unokáimmal mondja nevetve beszélgetésünk végén Schuck István. Ilona Díjinfo info

8 Céginfo Océ-Hungária V. Digitális Könyvnyomtatási Pályázat Ötödik alkalommal került sor a Digitális Könyvnyomtatás pályázat Legszebb könyv ünnepélyes díjátadójára május 22-én, ezúttal már az új, Záhony utcai telephelyen, a Graphisoft Park egyik rendezvénytermében. A beérkezett pályázati mûveket ma már felesleges összehasonlítgatni az ofszettel készült könyvekkel, ugyanis gyakorlatilag nincs különbség sem a hordozó, sem a nyomtatás, sem a kötészet minôségét illetôen. A kivitelezés az idén is a digitális mûfaj koronázatlan királyának számító Prime Rate digitális nyomdában történt, a papírt pedig ezúttal is a Budapest Papír Kft., pontosabban az immáron fúzióra lépett BPP&EPH biztosította. Ahogy arra nyilván emlékeznek, a pályázat útnak indíttatásának kettôs célja volt és van is: egyrészt egyfajta mecénási tevékenység, amely segíti az akár elsô kötetes írók, költôk mûveinek megjelentetését, másrészt és természetesen magának a digitális könyvgyártásnak a népszerûsítése. Az ünnepélyes díjátadóra érkezett vendégeket Németh György ügyvezetô igazgató helyett aki csak késôbb tudott csatlakozni a rendezvényhez ezúttal Szalai István, az Inkjet nyomtatók értékesítéséért felelôs igazgató köszöntötte. Szalai István rövid üdvözlô beszédében részben felidézte a pályázat történetét és célját, valamint beszélt a Canon Océ integráció elônyeirôl. Bevezetôjét követôen pedig Miért éppen Inkjet? címmel tartott elôadást. Azért Inkjet, mert Szalai István Commercial Printing üzletág-igazgató, Océ-Hungária Az inkjet technológia a 2008-as drupán debütált. Jellemzôje, hogy abszolút ofszetminôségû nyomatokat képes elôállítani, ugyanakkor rendelkezik a digitális nyomtatás valamenynyi elônyével változóadat-tartalom, megszemélyesítés stb., és nagy példányszámok gyors és hatékony nyomtatására is alkalmas kezdte elôadást Szalai István. Ezt követôen rávilágított arra, hogy ezen technológia mind a lapnyomtatásban, mind a könyvgyártásban, mind a tranzakciós küldemények elôállításában jelenthet egy olyan megoldást, amely az e-világ térhódítását megakaszthatja, s újra a print felé tereli a piacot. Az inkjet nyomtatók teljesítménye több mint 15 ezer B1-es ív/óra 4+4 színben. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos terjedelmet tekintve óránként 2500 könyv állítható elô rajta, amely napjainkban megfelel az átlagos példányszámnak. Költségét tekintve pedig szintén versenyképes: egy B5-ös, 250 oldalas könyv, példányban történô elôállítása 400 forint/db alatt van. Az Inkjettel több pénzt lehet keresni hangsúlyozta az elôadó, ugyanakkor kétségtelen, ehhez kellôképpen le is kell kötni a nyomtató kapacitását Szalai István elôadása befejezô részében némileg hazabeszélve elmondta, hogy az Océ, mint a Canon Group tagja, mintegy 14 féle digitális nyomdagépet gyárt, és a világon 47 százalékos (EU-adat: es értékesítés) piaci részesedéssel bír, és csak a múlt évben több mint 200 inkjet digitális nyomdagépet helyezett üzembe világszerte. Három évvel ezelôtt kötöttek a manrolanddal egy együttmûködést, amelynek keretei között a manroland egy olyan kötészeti egységet fejlesztett az Océ-gépek mögé, amellyel nemcsak könyvek, hanem újságok, magazinok, DM-levelek, sôt brosúrák kötészeti feldolgozása is gazdaságosan és hatékonyan elvégezhetô. Papírkoncepció opció a fúzió mentén Erdély Zsolt ügyvezetô igazgató, BPP&EPH Benny Landa, a»nanonyomtatás«feltalálója szerint még 300 évig biztos fennmarad a Gutenberg galaxis, ezzel együtt új megközelítésre van szükség a könyvgyártásban mondta egyebek mellett Erdély Zsolt, a pályázatot a kezdetektôl támogató Budapest Papír Kft., illetve az immáron július 1-jétôl jogilag is egynek számító cég ügyvezetôje. Majd röviden beszélt a PaperlinX Heinzel fúzióról, kitért annak elônyeire: például, miként erôsítik egymást kölcsönösen, mennyire vált szélessé a port- 8

9 fólió, mekkora raktárkészlet áll rendelkezésre, illetve milyen széles körû szolgáltatásokat nyújtanak partnereiknek. Ezt követôen ismertette, hogy a könyvgyártáshoz olyan papírféleségekben például a különlegesen exkluzív Munken design; az anyagában színezett IQ Color; a környezetbarát, kreatív papírcsalád, a Mohawk; illetve a fotókönyvekhez ajánlott Panoramic is érdemes gondolkodni, amelyek egyben kiemelik a könyv tartalmi értékét. Nagyon fontos lenne, hogy a kiadók éljenek a papírok sokféleségével, és használják ki a bennük lévô többletértéket, és ehhez cégünk minden segítséget, információt szívesen megad mondta végezetül Erdély Zsolt. Egyre intenzívebb az érdeklôdés a digitális könyvgyártás iránt Dr. Tomcsányi Péter tulajdonos-ügyvezetô, Prime Rate Dr. Tomcsányi Péter elôadásában az elmúlt 15 év változásainak tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal a könyvnyomtatatás, azon belül a digitális könyvgyártás kapcsán. Mint egyebek mellett elmondta: 2008-ig meglehetôsen nagy volt ezen a téren az elutasítás, aminek többféle oka is volt: minôségileg is akadtak kifogások, szûk volt az alapanyag-kínálat, magas árfekvés jellemezte, és a kiadók»megszokásból«is ragaszkodtak az ofszet bejáratott útjához. Nos, mára ez már megváltozott, ami annak is köszönhetô, hogy az elôbb említett problémák megszûntek. Nyugat-Európában kifejezetten nagy az igény a digitálisan történô könyvgyárttatásra fôleg a keménytáblás könyvek iránt, és az utóbbi egy-két évben a hazai kiadói szféra is határozottan él ezzel a lehetôséggel. Az érdeklôdés növekedése azonban nemcsak a csökkenô példányszámok gazdaságos gyárttatásának köszönhetô, hanem annak is, hogy az igény szerinti gyártás jelentôsen csökkenti a kiadók számára az egy-egy mû kapcsán felmerülô kockázatot. A Prime Rate éppen ezért a kötészeti felkészültségét is jelentôsen megerôsítette, mégpedig olyan szintre, hogy exportpiacuk dicséretét is kiváltották. Egyik legerôsebb szegmensükké vált a digitális könyvgyártás, és információim szerint még ebben az évben további fejlesztéseket valósítanak meg e téren. A kultúra ôrzôje is ez a pályázat Dr. Tarján Tamás Dr. Tarján Tamás irodalomtörténész, színikritikus és dramaturg, mint a pályázat fôvédnöke rövid beszédében elsôsorban azt hangsúlyozta, hogy ez a pályázat egyben a kultúra ôrzôje is, hiszen a díjazott mûvek között a kulturális igények, az irodalmi mûfajok vers, regény, tudományos mû, lektûr stb. szinte valamennyi válfaja megtalálható. Ugyanakkor biztatta is a pályázat kiíróját, hogy még szélesebb körben növelje a pályázat ismertségét, és még több kiadót, szerzôt vonjon bele ennek a lehetôségnek a kiaknázásába. Céginfo info 9

10 Céginfo Bírálóbizottsági megállapítások Pesti Sándor elnök Az eredmény kihirdetést megelôzôen az ötfôs Kiss Gábor, Münnich Dénes, Szita Lajos, Vágó Magdolna bírálóbizottság nevében Pesti Sándor elnök foglalta össze tapasztalataikat a Digitális Könyvnyomtatás pályázatra benevezett mûvek kapcsán. A nyomtatott könyv nemcsak tartalom, hanem esztétikum is, mint az embereken a ruha, illetve maga az öltözködés idézte Pesti Sándor Vágó Magdolna hasonlatát, majd részletesen ismertette a zsûrizés menetét, szisztémáját. Összességében megállapítható, hogy mind a minôség, mind pedig az általános teljesítmény jelentôsen javult, és mondhatni, abszolút értéket képvisel, vagyis nemcsak a korábbi évekhez képest igényes a kivitelezés, hanem egyáltalán az elérhetôség szintjéhez képest is. A papírválasztás és a tipográfia terén csakúgy, mint a tradicionális technológiával készült könyvek esetében azonban továbbra is van még hova fejlôdniük a pályázóknak Az igen részletes és alapos értékelést követôen sor került a díjak átadására. Díjátadás, folytatás Az idei évben sajátságos végeredmény született: a szakmai zsûri egyetlen elsô helyezést, ám három második helyezést ítélt meg, viszont bronzérmet senkinek nem adott. A gyôztes Bencsik Gábor A lovasok címû könyve lett, amellyel a Magyar Mercurius Kiadó pályázott. Második helyezést a Múlt és Jövô által kiadott Hárs György Péter: Karinthy Frigyes Új lélektan Pszichoanalitikus írások címû, az Optima-Téka Kiadó Persovits József: Magyar betûmûvészek Az ólombetûtôl a digitális világig, valamint a Gabbiano Kiadó Aharon Appelfeld: Katerina címû könyvek nyertek. Az elismerô okleveleket az Océ képviseletében az idôközben megérkezett Németh György adta át, aki felhívta a jelenlévôk figyelmét, hogy az idén is kiírásra kerül a Digitális Könyvnyomtatási pályázat. A pályázat védnöke Kamarás István, aki egyetemi vizsgáztatási kötelezettsége miatt sajnos nem tudott részt venni a rendezvényen, de elôre jelezte, hogy köszöni a felkérést, szívesen és örömmel elfogadja. (Kamarás István a Magyar Tudományos Akadémia elsô olvasáskutató doktora az akadémiai doktorok között, az ELTE magyar könyvtár, majd szociológia szakán végzett. Egyetemi doktori Ph.D. fokozattal, habil és akadémiai doktori címmel rendelkezik. Dolgozott a MTA Könyvtárának levéltárában, az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjában, a Mûvelôdéskutató Intézetben, az ô munkájának köszönhetôen került a Nemzeti Alaptantervbe az emberismeret tantárgy, számos fôiskolán és egyetemen tanított és tanít. Könyvek, mesekönyvek, novellák ôrzik kézjegyét, és megannyi díj birtokosa.) Végezetül nézzük át gyorsan az immáron hagyománnyá vált pályázati kiírás elemeit! A legfôbb változás a Miért éppen Inkjet? kérdés válaszában rejlik. Ugyan Szalai István kitûnô technológiai és pénzügyi válaszokat adott rá, de az említett érveken kívül van egy harmadik oka is. A VI. Océ Digitális Könyvnyomtatási Pályázattal elôször a pályázat életében a kiíró lehetôséget biztosít színes könyvek megjelentetésére is. A kivitelezés egyéb terén nincs változás: az eddigi gyakorlatnak megfelelôen 250 példányban jelenik meg a 12 kiválasztott könyv, amelyeket majdan a Stanctechnik fog elkészíteni. Ilona 10

11

12 Közinfo 15. Csomagolástehnológus és Papíros szakmai nap Tizenötödik alkalommal került megrendezésre május 23-án ez a nagy hagyományokkal bíró szakmai mûhely az Óbudai Egyetem Rejtô Sándor Könnyûipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézete és a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület Papíripari Szakosztályának közös szervezésében. A rendezvény célja, hogy a hazai szakemberek megismerkedjenek szélesebb szakmaterületeink legújabb eredményeivel, fejlesztéseivel, valamint a szakmai felsôoktatásban az elmúlt években végzett mérnökök és doktori képzésben résztvevô fiatal kutatók az ipar és a szaktudományok képviselôi elôtt is ismertethessék munkájukat, széles körben számolhassanak be mûszaki és tudományos eredményeikrôl fogalmazott Szôke András szakosztályelnök, egyben a rendezvény moderátora. A reggel fél tízkor kezdôdô egész napos konferencián mintegy 12 elôadás hangzott el. Professzor dr. Patkó István dékán ünnepélyes megnyitóját követôen dr. Horváth Csaba intézetigazgató helyett dr. Koltai László egyetemi docens tartott egy rövid elôadást a felsôoktatás jelen helyzetérôl, illetve a változásokról, lehetôségekrôl. (Dr. Horváth Csaba csak a délutáni elôadásokra érkezett meg, ugyanis aznap délelôtt volt Papp Lajos, a Gyomai Kner Nyomda nyugalmazott igazgatójának temetése Debrecenben, amelyen magánemberként és mint a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke vett részt a fôszerk.) A felsôoktatás helyzete, új képzési lehetôségek Dr. Koltai László áttekintette a felsôoktatás jelenlegi, valóban némileg kissé bonyolult helyzetét, amely most van éppen átszervezés alatt, és 2015-re egy teljesen átalakított rendszer kerül majd bevezetésre. Ennek részletei még nem pontosan ismertek. Ami tudható, hogy a kormányzat megszüntette a tavaly meghirdetésre került mérnökaszszisztensi képzés lehetôségét, jelenleg szakmérnöki képzés indul az egyetemen, amely három félévbôl áll, és bármilyen mérnöki alapképzettség után lehet felvételt nyerni rá. A késôbbiek során indítanak egy úgynevezett szak-ember képzést is, erre nem elôfeltétel a mérnöki diploma, ám valamilyen felsôfokú végzettség mindenképpen szükségeltetik hozzá. Dr. Koltai László arról is beszámolt, hogy a Papíripar címû lapot, amely három éve az egyetem gondozásában jelenik meg, lektorált tudományos folyóirattá minôsítették. Hírek, aktualitások, adatok a csomagolóipar, illetve a papírok kapcsán Szôke András szakosztályelnök volt a következô elôadó. Néhány olyan ténnyel és adattal ismertette meg a hallgatóságot, amely eligazításul szolgál arra nézve, hogy miként is alakult és alakul a csomagolás, illetve a papírféleségek piaci helyzete. Nos, között mintegy egy százalékkal nôtt a világ papírgyártása, ezen belül azonban Európában 1,5 százalékkal csökkent. A csomagoláscélú papírfelhasználás cca 3 százalékot emelkedett, ám a grafikai papírok 5 százalékot, illetve az újságpapírok 7 százalékot csökkentek. A csomagolási célra gyártott papírok az összpapírgyártásnak mintegy 44,5 százalékát teszik ki. Csökkent Európában a cel- 12 ERÔSSÉGÜNK A MINÔSÉG! Gyorsan, kedvezô áron CTP lemezlevilágítás B/1-es méretig Filmlevilágítás B/1-es méretig 1047 Budapest, Baross u Tel.: Fax: gmnpest@gmnpest.hu

13 lulózgyártás, és a papírhulladék felhasználása is: mindkét területen 1-1 százalékot. Továbbá hullám-alappapírból is kevesebb készült, nagyjából 1-2 százalékkal. Ezzel együtt Magyarországon némi emelkedés volt tapasztalható az elmúlt pár évben a papíralapú csomagolóanyagok felhasználásának terén, kivételt képez a tavalyi év, amikor picit visszaesett. A trendek azt mutatják, hogy a csomagolóanyagok ugyan mennyiségileg csökkennek, ám értékben és kivitelben emelkednek, egyre igényesebbé válnak. És az is tény fûzte hozzá Szôke András, hogy interneten ugyan mindenhez hozzá lehet férni, mindent meg lehet rendelni, dróton elküldeni azonban nem lehet. Csomagolóanyagra mindig szükség lesz Környezetvédelmi termékdíj néhány pozitív változás és sok negatívum Nagy Miklós, a CSAOSZ fôtitkára termékdíjügyileg számolt be a jelenlévôknek az elmúlt egy év tapasztalatairól, tényeirôl, illetve ismertetett néhány némileg kedvezônek nevezhetô változást. Nos, szinte semmi nem teljesült azokból a célokból, amelyeket a kormányzat elérni szándékozott az új termékdíjtörvény bevezetésével. Csakhogy néhányat megemlítsünk: a kötelezettek száma érdemben nem csökkent, az elvárt költségvetési bevétel nem teljesült, sokkal több lett az adminisztráció, versenyhátrányba kerültek a hazai csomagolósok, a hulladékgazdálkodásra fordított összegek lényegében a korábbi szinten maradtak stb. Az elôadó a következôképpen összegezte a tapasztalatokat: az új rendszer egyelôre nem látszik igazolni a hozzá fûzött reményeket, ezidáig környezetvédelmi eredmények nem, csak a bonyolult adminisztráció érzékelhetô. Az viszont kétségtelenül egy pozitív változás és ez a napokban lépett hatályba, hogy immáron a disztribútorok is lehetnek átvállalók, illetve megváltoztatták az úgynevezett számlazáradékot és a CSK-kódokat is. Interaktív pop-up mesekönyv tervezése, kivitelezése Vörös Bettina csomagolástervezô szakos hallgató elôadása volt a következô. Sokan emlékezhetünk gyermekkorunk kihajthatós mesekönyveire, amelyeket kinyitva, térben elevenedttek meg a képek, és a királylány ha akartuk hol megcsókolta a békát, hol nem, illetve a Jancsi és Juliska címû mesekönyv végén a lapátot mozgatva, akár mi magunk vethettük tûzbe a gonosz boszorkányt. Nos, tulajdonképpen ez az interaktív pop-up mesekönyv, csak akkoriban ezt nem tudtuk, illetve nem így hívtuk Mindenesetre, Vörös Bettina kvázi újjáélesztette e mûfajt, ráadásul igen nagyfokú kreativitással, ugyanakkor a kivitelezésben pontos mérnöki szemlélettel és tudással. Mivel modellezésrôl, illetve kis példányszám gyártásáról van szó, a gazdaságosság és hatékonyság érdekében digitális nyomtatással készült, és stancolás helyett plotteren történt a kimetszés. Tény, hogy léteznek napjainkban is ilyen típusú mesekönyvek, ám azok jellemzôen Kínában, bizonyos sablonok felhasználásával készülnek. Vörös Bettina viszont a mese megírásától a kivitelezésig mindent egyedül végzett, sôt a célcsoportnál, azaz az ovisoknál tesztelte is, hogy miként fogadják, illetve esetleg milyen változtatásokat kell végrehajtania. Az eredmény több mint ígéretes: túl azon, hogy igen nagy sikert aratott a célcsoport körében, és maga az ötlet, a kivitelezés is dicséretet érdemel, üzletileg is kiváló ötlet, hiszen jó néhány megrendelést kapott már a könyvre Papíralapú termékek visszaforgatásának továbbfejlesztése A következô elôadásban Lele István, a Nyugat-magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Papíripari Kutatóintézet munkatársa számolt be arról a nemzetközi projektrôl, amelyhez Magyarország is csatlakozott, és amelynek célja, hogy miként lehetne még környezetbarátabb módon továbbfejleszteni a közép-európai papíralapú termékek visszaforgatását. Egyszerûbben fogalmazva: a több munkacsoportból álló team azt vizsgálja, hogyan lehetne javítani, hatékonyabbá tenni a begyûjtési stratégiát, illetve a visszagyûjtött papírral mit érdemes kezdeni, valamint azt, hogy miként lehetne mindezt még környezetkímélôbb módon megoldani. Globális szabvány, avagy a megbízható digitális információ biztosítéka A világ egyre inkább digitalizálódik, tehát az IT-használat erôteljesen növekszik. Az elmúlt tíz évben az online vásárlások tízszeresére nôttek, és mindenkire jut legalább egy mobiltele- Közinfo info sales@lemmaco.hu EDEL lakkok 13

14 Közinfo fon, amelyek 25 százaléka okostelefon. Ugyanakkor sokféle alkalmazás létezik, és gyakran egy terméken elhelyezett informális kód olyan webhelyre navigál, amelyen az információk valódi hitelessége alkalmasint erôsen megkérdôjelezhetô. Márpedig, ha egy érdeklôdô vagy vevô elsôre nem jut hiteles információhoz, akkor azt a megoldást vagy terméket a késôbbiek során sem fogja használni kezdte elôadását Kecskés Katalin, a GS1 Magyarország Zrt. munkatársa. A GS1 egy olyan globális, semleges, nonprofit szervezet, amelyet a szabványalkalmazók irányítanak, és célja, hogy elôsegítse az együttmûködést az üzleti partnerek között annak érdekében, hogy hatékonyabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb ellátási láncok jöjjenek létre a globális szabványok alkalmazásba vételével tôl digitálisan is ugyanolyan pontos információt kell szolgáltatni, mint korábban a nyomtatott azonosításhoz. A GS1 MobilCom digitálisan oldja meg ezt az EU-elôírást: azaz olyan alkalmazást kínál, amely a csomagoláson elhelyezett kód alapján teljes hitelességet biztosítva juttatja a fogyasztót a pontos információhoz. A GS1 az Eskóval közösen dolgozta ki ezt az új rendszert, amelynek a neve SafeBrand, és ez év július elsejétôl Magyarországon is hozzáférhetô lesz. A rendszerhez csatlakozó gyártók számára azonban nemcsak a teljes körû és hiteles termékinformáció szabványos elhelyezését szavatolja, és ezeket ellenôrzött keretek között juttatja el a kereskedôkhöz, web-áruházakhoz, alkalmazás-szolgáltatókhoz és végül a fogyasztókhoz, hanem egyúttal arról is felvilágosítást ad, hogy kik érdeklôdtek az adott gyártó adott termékei iránt. És mindezt a legköltséghatékonyabb módon teszi. 14 Élelmiszer-csomagolások nyomtatásának szabályai A következô elôadást Mohor Balázs, a manroland Magyarország munkatársa tartotta, és az élelmiszer-csomagolás nyomtatásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertette, amelyek a gyógyszerek csomagolóanyagának gyártására is vonatkoznak, sôt ott még szigorúbbak. Olyan kívánalomnak kell megfelelniük az ezeken a területeken használt csomagolóanyagoknak, mintha ezek is a szervezetbe jutnának kezdte Mohor Balázs, majd részletesen ismertette a különféle flexibilis, karton, egyedi, gyûjtô, elsôdleges, másodlagos csomagolási megoldásokat, külön kitérve a beltartalom sokféleségére: zsíros, vizes, száraz vagy éppen cigaretta, mosópor, macskaalom stb. Az ofszetfestékek nem érintkezhetnek közvetlenül élelmiszerrel, akkor sem, ha úgymond vannak ilyen festékek. A lakk az, amely egy fedô-, illetve védôréteget alkot, ám tudni kell, hogy ebbôl sincs teljesen migrációmentes, legfeljebb migrációszegény hangsúlyozta az elôadó. Ezt követôen részletesen is bemutatta, hogy az általuk forgalmazott Weilburger Graphics diszperziós, illetve UV-lakkokat mikor és milyen típusú csomagoláshoz lehet és érdemes használni annak érdekében, hogy a csomagolás megfeleljen az igen szigorú élelmiszer-biztonsági elôírásoknak. Elôadása végén pedig még két fontos dologra hívta fel a hallgatóság figyelmét Mohor Balázs: egyrészt nemcsak a festék lehet a szennyezôdés forrása, hanem maga a hordozó is például újrahasznosított karton egyáltalán nem használható élelmiszerek csomagolására, valamint a nyomtatás során használt segédanyagok, vagy éppen a nem megfelelô tárolás vagy szállítás. A másik lényeges információ pedig az, hogy ebben az évben tovább fognak szigorodni a biztonsági elôírások, és persze az ellenôrzések is. Magyarországon elôször gombafertôzés-vizsgálat a közgyûjteményekben A Budapest Fôváros Levéltárának osztályvezetôje, Holl Adrienn egy tudományos igényû elôadást tartott a címben lévô témáról. Noha a téma kétségtelenül nem érinti a hazai nyomda-, illetve csomagolóipart, a papíripar szempontjából nem kis jelentôséggel bír. A lényege az, hogy a különféle szervezeteknek például bíróságoknak, önkormányzatoknak stb. a levéltár részére fertôzésmentesen kell átadni iratôrzésre az anyagokat, hiszen bármifajta fertôzöttség átterjedhet a többi dokumentumra, és helyrehozhatatlan kár következhet be. Holl Adrienn egy olyan módszert dolgozott ki, amely lehetôvé teszi, hogy megállapítást nyerjen a tény, mely szerint szükség van-e a dokumentumok sterilizálására, vagy sem. A szabványos eljárás során mintavételre kerül sor az adott iratanyagból, majd csészékbe helyezve a mintát, öt napig tenyésztik a rajta található gombákat, hogy kiderüljön: még élnek vagy már elpusztultak. Az eredmény tükrében dôl el, hogy miként történjen a gombamentesítés. A flexó kihívása: a nyomat minôsége A délelôtt utolsó elôadását Gazda Gergô, a partners Kft. munkatársa tartotta. Tulajdonképpen azt kell mondanunk, hogy napjainkban már nem jelent kihívást a flexónyomatok minôsége, hiszen az Esko a DuPont céggel közösen kifejlesztette a formakészítés terén a ma már szabványnak minôsülô digitális Full HD-flexo eljárást, amelynek köszönhetôen a nyomatok minôsége eléri, mondhatni: meghaladja az ofszet minôségét. To-

15 vábbi elônye, hogy a formakészítés ideje a korábbi 2,5 3 óráról alig percre rövidült, illetve a Digital Flexo Suit alkalmazást használva a klisékészítés is jóval gazdaságosabbá vált. De ezen kívül is számos okos program Color és Imaging Engine, Artpro szolgálja a digitális állomány minél hibátlanabb és egyszerûbb elôkészítését. Az elôadó felhívta a figyelmet a felhôalapú színkezelési rendszerre, a PantonLIVE-ra is, amely különféle hordozókra határozza meg, hogy miként lesz Pantonszínhû a nyomat. Természetesen a jóváhagyatáshoz is kínálnak megfelelô szoftvert, amellyel akár három dimenzióban és forgathatóan, aranyozva vagy éppen zsugorfóliázva, de akár bolti környezetet szimulálva veheti szemügyre a megrendelô a terméket, és így már csak a véglegesen jóváhagyott tervek kerülnek legyártásra. Tudományos konferencia Az egyetem éttermében elfogyasztott ebédet követôen kerültek sorra a tudományos konferencia elôadásai. Ezek interpretálására azonban nem vállalkozom, de biztatok mindenkit, hogy amennyiben bármelyik téma felkeltette az érdeklôdését, keresse meg a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesületen keresztül Szôke Andrást, aki nyilván segít, hogy hozzájussanak az egyes elôadások részletes anyagához. Az alábbi témákban hangzottak el elôadások a konferencián: Vállalati folyamatok mentén kialakított informatikai támogatás a környezettudatos mûködés segítésére Mélynyomtatott karton csomagolóanyagok oldószermaradék-tartalmának vizsgálata TetraPack-csomagolóanyagok újrahasznosítása mechanikai- és hôenergiával Költségcsökkentés menedzsmenteszközökkel a csomagolóanyag-nyomtatásban Ilona Az Óbudai Egyetem Rejtô Sándor Könnyûipari és Környezetmérnök Karának Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézete Nyomtatott kommunikáció szakon szakmérnökképzést indít 3 féléves levelezô oktatás keretében, mérnöki diplomával rendelkezôk számára Ezt a képzést azoknak ajánljuk, akik korábban már szereztek nyomdaipari jellegû diplomát, de tudásukat frissíteni szeretnék. Továbbá azoknak is, akik más típusú mérnöki képzést követôen találtak munkát és hivatást ezen a területen, és úgy érzik, lenne kedvük a legkorszerûbb tudást elsajátítani. A képzés áttekinti a korszerû nyomtatási és feldolgozási technológiákat, azt követôen a digitális nyomtatási technológiák alkalmazástechnikájára és a nyomtatottmédia-menedzsmentre fókuszál. A szakmérnöki továbbképzésben az egyetem oktatói mellett nagy szakmai és ipari tapasztalattal rendelkezô meghívott elôadók is részt vesznek. A képzés 2013 októberében indul. Jelentkezési határidô: szeptember 1. Ne maradj le! A szükséges információk megtalálhatók honlapunkon: de szívesen ad személyes tájékoztatást is az intézetünkben telefonon Bánlaki Helga oktatásszervezô: 06-1/ , vagy ben: banlaki.helga@rkk.uni-obuda.hu Közinfo info 15

16 Közinfo 16 Nyomdász Vándorgyûlés 2013 Nem kezdem sopánkodással a beszámolót, hogy bezzeg régente több száz, közel ezerfôs vándorgyûlések vagy, ahogy eredetileg hívták: mérnök-technikusi találkozók is voltak Tudomásul kell venni: az nagyon régen volt, és elmúltak azok az idôk! Örüljünk annak, ami van! Egyébként meg, nem is voltunk kevesen, ahhoz képest, hogy nem túl szívderítô idôk járnak a nyomdaipar mondhatni valamennyi szereplôjére, s alkalmasint a csöppet sem kis napi problémák bizony elsodorják egy szakmai rendezvényen való részvétel akarását. És ahogy a múltkori lapszámunkban írtam az apátia is erôteljesen rányomja bélyegét az emberek kedélyére. Ezzel együtt összességében közel 150 fô vett részt az ezúttal Szegeden, a Hotel Novotelben május én a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület által megrendezett másfél napos rendezvényen, amely elsô napjának délutánján elôadásokat hallgathattak meg a résztvevôk, a második nap délelôttjén pedig üzemlátogatásokon Generál Nyomda, Lapcom vehettek részt. Az elsô négy elôadás tekintettel arra, hogy ezek szorosan véve nem voltak szakmai irányultságúak, hanem általános érdeklôdésre tarthattak számot plenáris ülés keretében hangzott el. A kávészünetet követôen pedig két szekció (Digital-PrePress, illetve Nyomtatás, papírfeldolgozó) három-három elhangzó elôadásából preferenciájuknak megfelelôen választhattak az érdeklôdôk. Miután Fábián Endre, az egyesület elnöke köszöntötte a plenáris ülés résztvevôit, elsôként a házigazdák mutatkoztak be röviden. Házigazdák Generál Nyomda Hunya Ágnes, a cég ügyvezetôje mutatta be röviden a nyomdát, illetve fejlôdésüket, valamint beszélt további terveikrôl. A szegedi Generál Nyomda közel 15 éve alakult, és tulajdonképpen átvette a volt Szegedi Kossuth Nyomda könyvgyártását. Nemrégiben költöztek új telephelyre, amely mintegy 1300 négyzetméteres korszerû üzem, parkolóval, kerékpártárolóval, modern és kényelmes szociális helyiségekkel. A részben pályázati pénzbôl, részben hitel igénybevételével megvalósult fejlesztés célja az volt, hogy partnereik növekvô igényeit ki tudják elégíteni. Szolgáltatásaik között szerepel grafikai tervezés és nyomdai elôkészítés, bármilyen adathordozóról ofszet és digitális nyomtatás kis- és közepes példányszámban, kötészet vágás, hajtás, fóliázás, aranyozás, kasírozás, valamint nyomdai szaktanácsadás is. Mint megtudtuk, a cég biztos szakmai alapokra épült, hiszen a cégvezetô, Hunya Ágnes a Szegedi Nyomdában több mint tízéves vezetôi tapasztalatra tett szert. Ennek is köszönhetô, hogy a társaság máig is tartó dinamikus fejlôdési pályán áll. Céljuk, hogy ügyfeleik megelégedésére a tradicionális szegedi nyomdászat hagyományait színvonalas szolgáltatásaikkal vigyék tovább. Sikeres mûködésük bizonyítéka a közel 200 hazai és külföldi partnerük. A nyomda az ISO 9001:2009 minôségirányítási rendszer szerint mûködik. Lapcom Szegedi Nyomda A másik házigazda a Lapcom szegedi nyomdaüzeme volt, amelynek képviseletében Dornbach Péter nyomdavezetô tartott egy rövid, bemutatkozó elôadást. A Lapcom éppen a napokban ünnepli hibrid (heat- és cold-set nyomtatásra egyaránt alkalmas) rotációs gépük üzembe állításának ötödik évfordulóját. A nyomdavezetô elmondta, hogy a gép azóta is hibátlanul mûködik: üzem- és minôségbiztosan termelünk rajta hangsúlyozta az elôadó. A válság a Lapcomot sem kerülte el, de az idei évben megállni látszik a zuhanás. Kifejezetten szerencsésnek bizonyult, hogy annak idején a hibrid-technológia mellett döntöttek, mert a csökkenô napilapok helyét ezáltal pótolni tudják magazinok gyártásával. Náluk készül például a Heti TV Magazin, a Gasztro Magazin, az Otthon és Kert címû folyóirat stb. A Lapcom a két üzemével (a másik Gyôrben található) a hazai nyomdaipari portfólió mintegy 10 százalékát tudhatja magáénak. S noha kétségtelen, hogy az általuk gyártott egyes kiadványok példányszáma és terjedelme csökkenést mutat fôleg a napilapoké, ám magazinból egyre többfélét állítanak elô, és ezt a növekvô papírfelhasználásuk is bizonyítja, ezen kívül pedig alvállalkozóként más nyomdáknak is bedolgoznak. Elôadása befejezéseként pedig Dornbach Péter részletesen is bemutatta a Szegedi Lapcom mûszaki felkészültségét.

17 Plenáris ülés Mielôtt elkezdôdtek volna az elôre meghirdetett elôadások, rendkívüli napirendi pontként Kelemen György, a manroland Magyarország ügyvezetôje emelkedett szólásra, és ennek két apropója is volt. Az egyik, hogy öt évvel ezelôtt a manroland hibrid gépe állt üzembe a Lapcom nyomdában, és e felett fejezte ki örömét, másrészt beszélt magáról a manroland cégrôl is, amely mint azt valamennyien tudjuk az elmúlt pár évben némileg megrendült, és tulajdonosváltás is történt. Nos, Kelemen György örömmel tudatta a jelenlévôkkel, hogy a cég túl van a nehezén, sôt a tavalyi évben mintegy egymilliárd eurós forgalmat bonyolított, és 200 millió euró nyereséget realizált. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ráadásul a nyomdagépgyártók között az egyetlen a manroland, amely nem vitte Kínába a gyártást vagy annak egy részét. Fejlesztéseik is folytatódnak: 115 fejlesztômérnök dolgozik a cégnél. Íves gépeknél egy stabil, de alacsonyabb mennyiségû piacra állt be a manroland, tekercses oldalon ahol eddig is piacvezetô volt viszont nagy energiákkal folyik a fejlesztés továbbra is mondta végezetül Kelemen György. Új mérnök-továbbképzési programok az Óbudai Egyetemen Dr. Horváth Csaba, mint az Óbudai Egyetem RKK Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézetének igazgatója ismertette a hallgatósággal azokat az új továbbképzési lehetôséget, amelyek ôsszel indulnak, valamint beszélt az oktatást érintô egyéb változásokról is. Ezentúl például az elnevezés is változik: a korábban használt nyomtatott kommunikációs helyett grafikus kommunikációs szakemberképzésnek fogják hívni, mert ez jobban kifejezi azt a sokrétû ismeretet, amelyet a hallgatók kapnak. Újdonság, hogy az Óbudai Egyetemen nyomdaipari ismeretekbôl az eddigi alap- és mestervégzettségen kívül doktori fokozatot is lehet már szerezni. Ezt követôen részletesen bemutatta az ez év októberében induló nyomdaipari szakmérnökképzésüket, amelyet az egyetemi oktatókon kívül neves, a szakma által legjobbak között elismert gyakorlati szakemberek fognak tartani. Az elmúlt negyven évben annyi minden változott, egy valami azonban stabil: a nyomdaipar alma matere a Doberdó utca 6. szám alatt van mondta dr. Horváth Csaba. Az ágazat saját, új és több mint kiállítása PPDExpo Közinfo info Többször, ám ez idáig csak töredékesen adtunk hírt ágazatunk saját kezdeményezésû tervezett rendezvényérôl, a PPDExpóról, azaz a Print & Packaging Days vásárról, kiállításról, szakmai eseményrôl. Eddigi töredékes beszámolónk oka az volt, hogy még nem lehetett konkrétumokat tudni, ám mára már az elképzelés kezd valósággá válni. Errôl számolt be Fábián Endre, a PPDExpo koordinálását végzô Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület elnöke. Mindannyian tapasztalhattuk az elmúlt években, hogy meglehetôsen nyögve nyelôsek voltak a hazai nyomdaipari kiállítások, olyanok lettek, mint a róka fogta csuka, csuka fogta róka: egyre csappant az érdeklô- termegkft@t-online.hu 17

18 Közinfo dés, emiatt kevesebb lett a kiállító, ami miatt ismét megcsappant a kilátogatók száma. Pedig az ágazat széles köre szerint valamire szükség van, szükség lenne. Nos, a szakma három szervezete Nyomda- és Papíripari Szövetség, a PNYME és a CSAOSZ arra az elhatározásra jutott, hogy az ágazat eme valami igényére válaszul közösen szervez, rendez meg egy ahogy Fábián Endre fogalmazta koncentrált és nyílt vevô-szállító partnertalálkozót, számos szakmai közérdeklôdésre számot tartó kísérô programmal díjátadók, szakmai elôadások, gálavacsora stb. együtt. A helyszín a Syma csarnok lesz, és a szervezésben az Expositor Kft.-vel köttetett megállapodás. Az idôpont pedig: november Ugyanakkor a szakma nem támogatja a Hungexpo által szervezett Printexpót, és nem kerül megrendezésre a Digitalexpo sem. Az ágazat új és egyetlen ilyen típusú rendezvénye: a PPDExpo. Meglehet, hogy ez lesz az elsô és egyben utolsó is, de nem vagyunk szkeptikusak. Bízunk benne, hogy a Print & Packaging Days Expo a megújulás kiinduló pontjává válik a szakma széles köre számára mondta végezetül Fábián Endre. A nyomtatott csomagoláshoz kapcsolódó aktualitások A plenáris ülés következô elôadója Nagy Miklós, a CSAOSZ fôtitkára volt. Négy témát érintett elôadásában: az elsô a termékdíjtörvénnyel kapcsolatos tapasztalatok és változások (errôl részletesen olvashatnak a CS+P szakmai napról szóló beszámolónkban lapunk 13. oldalán a fôszerk.), majd ismertette a Hungaropack 2013 csomagolási verseny felhívását, amely immáron 30. alkalommal kerül kiírásra, ezt követôen a Magyar Csomagolási Évkönyv lehetôségeit ismertette. Végezetül pedig a 2014-ben megrendezésre kerülô Interpack kiállítás kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) anyagilag is támogatja a hazai csomagolóanyag-gyártók köztük a nyomdák kiállítóként való részvételét. S mivel a hazai nyomdaipar számára az export egyfajta menekülô útvonalat is jelent, jelenthet, nagyon érdemes kihasználni az Interpackon való megjelenés kedvezményes lehetôségét. 18 Megbízható partnert keres kimetszôszerszám gyártására? CNC technológiával rendelkezô, precíz, hosszú távon gondolkodó, korrekt partnerei leszünk. karton, hullámkarton kartonplast, mûanyag hab vagy egyedi anyagokhoz minden, ami stancolható 12 mm-tôl 100 mm késmagasságig automata vagy bármilyen típusú stancgépekhez 20 éves tapasztalattal Tervezés Plotteres mintakészítés Pertinax készítése Tatabánya, Fürdô u. 55., Telefon: 34/ , 34/ , fax: 34/

19 Élet egy saját nyomda elbukása után Sikereikrôl is óvatosan szeretnek csak beszélni az emberek legalábbis a többség, inkább jellemzôbb legalábbis ránk, magyarokra, hogy szeretünk sírni. Ám hogy a kudarcainkat nem verjük nagydobra, az egészen biztos. S ugyan tény, hogy mindenki azt tanulja meg igazán, amit a saját bôrén megtapasztal, alkalmasint van abban igazság, hogy az okos a más kárából is okul. A vándorgyûlés következô elôadása szokatlanul rendhagyó volt: egy saját bukás ôszinte vallomása. Helmle János valaha nem is olyan régen még saját nyomdáját igazgatta, és ôt is mint oly sokakat elkapta a gépszíj : elképesztôen fejlôdött, és azt gondolta, hogy ez mindig így lesz. Ráadásul a külsô körülmények kecsegtetô és kedvezô banki hitellehetôségek, gépforgalmazók unszolása, a szomszéd füvének zöldje is a felé presszionálták, hogy fejlesszen, növekedjen, merjen nagyot álmodni. Mert. Nem kellett volna: elvesztett mindent, amit 20 év alatt felépített, elért. Bukása saját és valahol önhibáján kívüli okokra is visszavezethetô. Helmle János ma már pontosan látja, hol hibázott ô, és esetleg, hogyan lehetett volna a külsô kockázati tényezôket is tompítani. Mesélt arról is, hogy nemcsak egzisztenciálisan, hanem emberileg is miként ritkult meg körülötte a levegô, amikor padlóra került, s miként sikerül lassanlassan felállnia onnan. No, nem arra a szintre, ahol korábban volt, hanem tudomásul véve, hogy van olyan, hogy valami egyszer és mindenkorra a múlté jóval szerényebbre. Abból gazdálkodik, amije megmaradt: a szakmai hozzáértésébôl és a vevôkkel való kapcsolattartás képességébôl. Elszegôdött külsô munkatársnak volt konkurenciájához, Budapest talán legmeghatározóbb nyomdájához, és printmenedzserkedik. De már legalább újra a talpán áll Helmle János, s egyúttal tanulja, szokogatja újkori életét. Közinfo info A kávészünetet követôen két szekcióban folytatódtak az immáron szakmai elôadások, így döntenem kellett, melyiken veszek részt. A Nyomtatás papírfeldolgozó szekció mellett tettem le a voksom, ezért nem tudok beszámolni Önöknek a Digital-PrePress szekción elhangzottakról, amelynek moderátora Schmidt Dániel volt. Akit viszont érdekel az elôadások anyaga az egyesületnek, pontosabban a Magyar Grafika gyakorlatának köszönhetôen, hozzáférhet az mgonline.hu oldalon. Kedvcsinálóként felsorolom, ki mindenki beszélt és mirôl: Szekció-elôadások Sosem késô újranyomni avagy minôségkontroll a nyomdában (Lázárfalvi Tamás Print Control Group) KODAK ügyfélkapcsolati rendszer alkalmazása (Tóth Péter HVG Press) Nyomdai elôkészítés és gyártás márkatulajdonosoknak Pantone Live (Boncza Attila X-Rite, Ratkovics Péter partners) Nyomtatás papírfeldolgozó szekció A Nyomtatás papírfeldolgozó szekció elôadásait Szabó Szabolcs moderálta, és ezen is három elôadás hangzott el. Itt jegyezném meg, hogy a kicsinek egyáltalán nem nevezhetô termet olyannyira zsúfolásig töltötték meg az érdeklôdôk, hogy sokaknak már csak állóhely jutott. És olyannyira jók voltak az itt elhangzó, nem is annyira elôadások, hanem inkább élénk eszmecserék, viták és pengeváltások, hogy nem volt senki, aki a program végezte elôtt elhagyta volna a helyiséget, pedig az ajtók nem voltak bezárva 19

20 Közinfo Nem tudom kezdte elôadását Jakubász Péter, a Heidelberg Magyarország értékesítôje, majd így folytatta: az utóbbi tíz év statisztikájából semmilyen tendenciát nem lehet kihámozni sem a gépek felszereltségét illetôen, sem az egyes években eladott mennyiségeket tekintve. Csak attól függ a beruházás, hogy van-e pályázati pénz Változás viszont a pár évvel ezelôtti állapothoz képest, hogy ma már tudatosabb döntéseket hoznak a nyomdászok egy-egy fejlesztés kapcsán akkor is, ha esetleg az nem is valósul meg. Körbenéznek a különféle hitelezési feltételek területén, üzleti terveket készítenek stb. Ezt követôen arról beszélt, hogy miként alakul a világon a nyomdaipari termelés, milyen tendenciák tapasztalhatók. Nos, a világ nyomdaipari termelésének összvolumene mintegy 70 milliárd eurót tesz. Öt éve is ennyi volt, csakhogy az utóbbi években Európában és az USA-ban százalékot csökkent, Ázsiában viszont ugyanennyit növekedett. És az is tény, hogy a kapacitások kelet felé mennek: Cseh- és Lengyelországba számos multi-nyomda települt át, ám Magyarországra ez nem jellemzô. S noha a hazai nyomdászok ennek akár örülhetnének is, nem lehet elvitatni, hogy a multik jelenléte gazdaságélénkítô hatással van mondta az elôadó. A digitális vs. ofszet kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljes nyomdaiparon belül mintegy 70 százalékban használják az ofszet technológiát, és mindössze 2 százalék na, mond, hogy 4! a digitális aránya. Ezzel kapcsolatban a KBA-vezér meglátását is idézte, aki a következôket mondta: Valóban csökken az ofszet, de nem olyan mértékben, ahogy a digitálisok mondják, és a digitális nem olyan mértékben nô, ahogy állítják Hogy ebben van igazság, azt az is alátámasztja, hogy míg régebben a Heidelberg Gépgyárnak könyörögnie kellett a bankoknál hitelért, ma a bankok ajánlgatják, tukmálják a hitellehetôségeket a Merre tart a magyar nyomdaipar fejlôdése egy gépkereskedô szemével cégnek, és biztatják, hogy erôsítse még tovább K+F részlegét Nálunk a manroland 115 mérnökével szemben mintegy 2500 kutatómérnök dolgozik jelenleg is ezen a területen szúrt oda a Kelemen György korábbi felszólalásában elhangzottakra Jakubász Péter. (A megszólított nem sokat késlekedett a riposzttal: Meglehet, de a manroland 115 mérnöke mégis jobb gépeket fejleszt mondta.) Visszatérve a digitális vs. ofszet közötti helyzetre, az elôadó elmondta, hogy ugyan nincs vonatkozó hazai felmérés, de a többi európai országot tekintve elmondható, hogy nagyjából az ofszetnyomdák negyedénél van digitális nyomdagép is, de csak a nyereség 4 százalékát termelik ebbôl Ami a hazai nyomdák számára fejlôdési, kitörési, fellendülési pontot jelenthet, az az export. Tény, hogy ez is csak akkor, ha a német és/vagy osztrák nyomdáknál jóval alacsonyabb már-már a hazaihoz közelítô árszinten vállalják a munkákat. És az is tény, hogy ma sokkal többet kell dolgozni ugyanannyi vagy inkább kevesebb pénzért, mint korábban. A pályázatokról szólva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nem biztos, sôt biztos nem szabad arra várni, mert az így megnyert kvázi ingyen pénz rendkívüli mértékben torzítja a piaci helyzetet, és vezet a drasztikus árletörésekhez. A lengyel és cseh nyomdák ezt idôben felismerték, és az elôbbiek közül mindössze 30 százalékuk élt ezzel a lehetôséggel, az utóbbiak pedig az elmúlt 2 3 évben egyáltalán nem. Volt erre nagy és jogos felzúdulás, hiszen a jelenlévô nyomdák képviselôi pontosan emlékeztek és emlékeztették Jakubász Pétert, hogy ô is, és a többi nyomdagép-kereskedô is, na meg a lízingcégek és a bankok, miként ecsetelték a kedvezô hitelés lízinglehetôségek kihasználásának elônyeit, miként gyôzködték az ipar szereplôit a fejlesztésekre. Mi hittünk nektek mondta az egyik hozzászóló. Mi is olyan kapzsik vagyunk, mint ti. És ezt be is valljuk: nem akarunk pápább lenni a pápánál hangzott a válasz. Tény, ha önmagunkba nézünk, meg kell állapítanunk fogalmazott (mondhatni, sokak nevében is) egy önkritikus hozzászólás, hogy hosszú évekig éltünk sokkal jobban a nyomdászkodásból, mint amit a realitás engedett volna. Pár éve még élvezkedtünk, most pedig részben isszuk a levét, részben tanuljuk, hogyan kell valójában mûködtetni egy nyomdát. És ez bizony egyre nehezebb. S folytatódott volna tovább a hozzászólások hosszú sora, de hátra volt még két elôadás , mint a legnagyobb papírhulladék-kereskedô és papírhulladék-gyûjtô kiemelt áron vásárol nyomdai papírhulladékot! 20