J e g y z ő k ö n y v a MABÉOSZ Okmány és Illetékbélyeg Gyűjtők Szakosztálya február 21-én tartott közgyűléséről.

Átírás

1 J e g y z ő k ö n y v a MABÉOSZ Okmány és Illetékbélyeg Gyűjtők Szakosztálya február 21-én tartott közgyűléséről. A közgyűlés a MABÉOSZ II. emeletének 201-es termében került megtartásra. Az elmúlt évben lefolytatott tagrevíziót követően az elektronikus elérhetőséggel rendelkező tagjaink a napirendi pontokat tartalmazó meghívót, a beszámolót és az SZMSZ tervezetet ben kapták meg, amely ugyancsak elérhető volt a honlapunkon is ( továbbá nyomtatott formában minden megjelent számára biztosítva volt. A ½10 órai kezdő időpontban a megjelentek számára tekintettel a közgyűlés nem volt határozatképes, így a meghívóban foglaltaknak megfelelően változatlan napirendi pontokkal az 10 órai kezdő időponttal került megtartásra. A Szakosztálynak 68 tagja van, amiből 39 rendelkezik szavazati joggal, a többiek un. pártoló tagjaink. A 10 órai kezdő időponttal 17 szavazati joggal rendelkező tagunk volt jelen, akik közül az egyikük meghatalmazással képviselt egy másik szavazati joggal rendelkező tagunkat is. Jelen volt továbbá 3 pártoló tagunk is. A jelenléti ív aláírásával egyidejűleg a szavazati joggal rendelkező tagok átvehették a szavazólapot, így 18 szavazólap került kiosztása. A kezdésig lehetőség volt beszélgetni, csereberélni, illetve megtekinteni Szücs Károly által hozott 1880-as kiadású okmánybélyegeket és iratokat, amely 12 keretben került elhelyezésre. A bemutatott anyag jól szemléltette a kiadás nagy számú vízjelállás és fogazatvariációit, melyek jól szemlélhetőek voltak a bemutató által szerkesztett előrenyomott albumlapokon. A Szakosztály elnöke 10 órai kezdettel megnyitotta a közgyűlést, majd köszöntötte a megjelent gyűjtőtársakat. Levezető elnökként jegyzőkönyv vezetésre felkérte dr. Vincze Árpád Viktor szakosztályi titkárt, akit a tagok egyhangúan megszavaztak. Megkérdezte, hogy a jelenlévőknek van-e kifogása az ellen, hogy a jegyzőkönyv számára hangfelvétel készüljön. Ezt a tagok nem ellenezték, így a jegyzőkönyv manuális vezetésével egyidejűleg hangfelvétel is készült, amely a jegyzőkönyv hitelesítését követően törlésre kerül. Jegyzőkönyv, valamint az elfogadandó SZMSZ hitelesítésre felkérte Hodobay Andort és Moys Gyulát, akiket a tagok egyhangúan megszavaztak. Szavazatszámlálónak felkérte Filep Lászlót, Kernács Györgyöt és Csépán Istvánt, akit a szintén egyhangúan megszavaztak a tagok. Az elnök ismertette a napirendi pontokat, melyet a közgyűlés módosítási javaslat és észrevételek nélkül egyhangúan elfogadott. Az elmúlt évben elhunyt gyűjtőtársaink (Becherer Károly, Martin Erler és Voloncs Gábor) emlékére fényképeik elé egy egy mécsest gyújtott, majd néhány mondatban megemlékezett az elhunytak munkásságáról. A kiosztott elnöki beszámoló (mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi) felolvasása helyett annak rövid ismertetése következett. A vezetőség az elmúlt évben négy alkalommal ülésezett, amelyekről emlékeztető készült. Ezek kinyomtatva itt vannak, akit érdekel ezek tartalma, az beletekinthetett. Ezek nem kerültek publikálásra a honlapon sem. Az elmúlt évben több előadás is megtartásra került, amelyek közül kiemelte Hodobay Andor két előadását. Az egyik az illetéktarifákról, a másik az ügyvédi meghatalmazás űrlapok feldolgozása során tapasztaltakat foglalta össze. Jövőre esedékes lesz a váltókról egy előadás, illetve megjelenik 1 / 8

2 a váltókat feldolgozó szakkönyve is. Dr. Németh Kálmán sajnálatos módon nincs itt, aki ígérte, hogy még idén befejezi a marhalevelek feldolgozásán alapuló könyvet, amely kiadványok a díjjegyes űrlapokról egyszerre jelenhetne meg. A szakosztály az elmúlt évben a tagrevízióval párhuzamosan a kintlévőségeket is sikeresen megszüntette, valamint áttértünk az újság megjelenését és biztonságos gazdálkodást megteremtő előfinanszírozásra. Ennek köszönhetően mintegy 200 ezer forintja van a szakosztálynak. Anyagi lehetőségünk megengedi, hogy a két szerző részére a könyv megjelenéséhez anyagi támogatást is biztosítsunk, amelyről a vezetőség döntött 50-50e Ft összegben, mivel az, hogy a szakosztályunk támogatásával jelenhet meg ez a két díjjegyes mű emeli pesztizsünket. Az elmúlt évben egy megjelent szakcikk körüli nézeteltérés miatt Székely László vezetőségi tag lemondott és a szakosztályból is kilépett, akinek visszatérésében még reménykedünk. Az elmúlt évben végrehajtott tagrevízió alakalmával ismereteink szerint okmánybélyeggel foglalkozó több mint száz, nem csak szakosztályi tagunkat kerestük meg. Akik tagjaink akartak lenni/maradni és megadták MABÉOSZ tagsági körük nevét és számát, azok szavazati joggal rendelkező tagjainkká váltak, akik nem MABÉOSZ tagok, azok pedig támogató tagjaink. Jelenleg 68 tagunk van akik közül szavazati joggal rendelkezik 39 fő (a beszámolóban még 66 és 34 fő szerepel). Jövőre lesz a szakosztályunk 25. éves jubileuma, így ez az év erre való felkészülés jegyében fog zajlani. Röviden ismertetésre került a évi tervezett program. Tőlünk független kezdeményezésre alakult egy Facebook csoport, Okmánybélyeg Baráti Kör néven, aminek több mint száz tagja van. Ebben vannak olyanok is, akik komolyan foglalkozik az okmánybélyegekkel, de jelenleg nem tagjai a szakosztálynak. A beszámoló rövid ismertetését követően több hozzászólás is volt. Filep László javasolja az elhunyt Martin Erlernek, aki nem volt tagunk posztumusz tiszteleti taggá nyilvánítását, amelyről készített oklevelet küldjünk meg a német szövetségnek és a családnak is. Majd a könyvtár anyagának bővítésére fölajánl egy nyomdaipari enciklopédiát. Bedő József az Árverés 90 Bt. vezetője felajánlja a szakkönyvtárunk bővítéséhez valamennyi rendelkezésére álló szakfolyóirat és szakkönyv ajándékozásával, ha az ténylegesen valamennyi tagunk számára elérhető lesz. Ezt az elnök köszönettel vette, majd röviden ismertette, hogy a szakkönyvtárunk alapítását Székely László javasolta tavaly, aki annak gondozását is vállalta. Távozása miat e feladatkörét dr. Rill Attila vállalta át. A tavaly megújított vezetőség 2 könyvvel vette át az anyagot. Az egyik a Gulyás László által a szakosztály pénzén megvett Császári nyíltparancs, a másik egy Köblig- Hollander katalógus volt. Jelenleg mér közel 40 kötetnyi szakirodalom áll rendelkezésünkre, amely az iménti felajánlásokkal várhatóan mág tovább fog bővülni. Könyveink egy zárható szekrényben vannak, amelyhez három vezetőségi tagnak van kulcsa. A könyvek és folyóiratok kölcsönzését, amiről a vezetőség már korábban határozott, a rendelkezésre álló anyag katalogizálását követően biztosítani fogjuk. A kölcsönzéskor letéti díjat kell majd fizetni, ami biztosítéka lesz a kikölcsönzött anyag visszakerülésének, valamint egy minimális pár száz forintos kölcsönzési díj is meg lesz határozva. A részletes szabályok kidolgozása és a kölcsönzés megkezdése idén várható. Néhány pótolhatatlan darab, mint pl. a Császári nyíltparancs természetesen nem lesz kölcsönözhető. A honlapunkon fent lesz a kölcsönözhető kiadványok jegyzéke és a kölcsönzés módja is. Rakicsány István javasolja, hogy ez jelenjen meg egyszer az újságban is, illetve bizonyos időközönként a könyvtár bővüléséről is adjunk hírt, melyet Filep László és Bedő József is támogat és a vezetőség is elfogad. 2 / 8

3 Bedő József szeretne aktívan részt venni a munkában és felajánlja az árverezőházat (Árverés 90 Bt Budapest, Erzsébet krt. 37. I/11.) rendezvények, előadások tartására, melyet a vezetőség szívesen vesz és élni fog a lehetőséggel. Dalmadi Sándor kérdezi az elnöktől, hogy miért a MAFIT honlapon keresztül érhető el a szakosztály weboldala, valamint kérdezi a vezetőségtől, hogy a Székely László volt vezetőségi tag szakosztályból történő kilépését követően történt-e irányában olyan lépés, ami a szakosztályba való visszalépését célozza, illetve a csonka vezetőség tud e működni. Az elnök válaszolja, hogy önálló honlap működtetése anyagi vonzattal jár, ezért ez a Mafitt részéről szponzoprált reklámmentes megoldás nekünk egyelőre így is megfelelő. Az elmúlt időszakban többen is próbálták Lászlót eredménytelenül rábeszlni, hogy térjen vissza közénk, de sajnos hajthatatlan volt. Jelenleg tehát nem tagunk, bár az újságot továbbra is járatja. Tavaly több vezetőségi tag került megválasztásra, mint amennyi szükséges volt, és a László kilépését követően a vezetőség munkáját zavartalanul tudta folytatni így nem tartottuk szükségesnek új vezetőségi tag választását. Amennyiben viszont most a közgyűlés kéri választhatunk további tagot a következő gyűlésen, amennyiben van aki segíthetné a munkánkat. További hozzászólás hiányában az elnök elfogadásra javasolja a közgyűlésnek a évi beszámolót és a évi munkatervet. Szavazást követően a szavazatszámlálók megállapítják, hogy egyhangúan elfogadásra került a javaslat. Ennek megfelelően a közgyűlés az alábbi 1. számú határozatot hozta: 2015/1. A közgyűlés elfogadta a évi beszámolót és a évi munkatervet. ( ) A következő napirendi pont a szakosztály Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításának megbeszélése és annak módosításokkal történő elfogadása volt. Ennek során a kiosztott, de korábban elektronikusan megküldött és a honlapon is elérhető tervezet változásait ismertette az elnök a korábbi szabályzathoz képest. A hozzászólások alapján az egyes változtatandó részekről külön-külön történt szavazás. Filep László javasolja a SZMSZ jobb áttekinthetősége érdekében az egyes pontokon belül az ABC kisbetűivel jelölni az elkülönített részeket a pont helyett. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadta, így az alábbi 2. számú határozatot hozta: 2015/2. A közgyűlés elfogadta SZMSZ jobb áttekinthetősége érdekében az egyes pontokon belül az ABC kisbetűivel történő jelölést. ( ) Filep László javasolja a SZMSZ I. fejezet 3. pontjának első mondatában javítani a készít szót ad ki kifejezésre, amely a szakmai periodikaára az OKMÁNYBÉLYEG-re vonatkozik. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadta, így az alábbi tartalmú 3. számú határozatot hozta: 2015/3. A közgyűlés elfogadta SZMSZ I. fejezet 3. pontjának első mondatában a készít szót helyett az ad ki kifejezést. ( ) Filep László javasolja a SZMSZ II. fejezet 2. pontjának a) részének második mondatában szereplő gondolatjelek között lévő tekintet nélkül a megjelentek tagsági formájára, tehát a csak tanácskozási jogú tagokat is beleértve szövegrész törlését. A javaslatot a közgyűlés 12 igen szavazattal 6 nem szavazattal és tartózkodás nélkül elfogadta. A közgyűlés az alábbi 4. számú határozatot hozta: 2015/4. A közgyűlés elfogadta SZMSZ II. fejezet 2. pontjának a) részének második mondatában szereplő gondolatjelek között lévő tekintet nélkül a megjelentek tagsági formájára, tehát a csak tanácskozási jogú tagokat is beleértve szövegrész törlését. ( ) 3 / 8

4 Filep László javasolja a SZMSZ II. fejezet 2. pontjának b) részének utolsó mondatának törlését, amely szerint Szavazategyenlőség esetén a szakosztály elnökének, annak hiányában a levezető elnök szavazata dönt. A javaslatot a közgyűlés 11 igen szavazattal 6 nem szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. A közgyűlés az alábbi 5. számú határozatot hozta: 2015/5. A közgyűlés elfogadta SZMSZ II. fejezet 2. pontjának b) részének szavazategyenlőség esetére rendelkezést tartalmazó utolsó mondatának törlését. ( ) Filep László javasolja a SZMSZ II. fejezet 2. pontjának f) részének javítását úgy hogy a rendkívüli közgyűlés összehívásánál a szakosztályi tagok 1/3-a helyett 10%-a, illetve a vezetőségi tagok 2/3-a helyett elég legyen valamely vezetőségi tagindítványa. A javaslatot a közgyűlés egyhangúan elfogadta és az alábbi 6. számú határozatot hozta az SZMSZ II. fejezet 2. pontjának f) pontja helyett: 2015/6. A közgyűlés elfogadta SZMSZ II. fejezet 2. pontjának f) pontját az alábbi szövegezéssel: Rendkívüli közgyűlést kell összehívni akkor, ha a szakosztályi tagok 10%-a, vagy valamely vezetőségi tag azt írásban kéri, illetve az szakosztály elnöke az ok megjelölésével azt indítványozza. ( ) Filep László javasolja a SZMSZ II. fejezet 6. pontjának utolsó mondat utolsó szakaszának elhagyását, amely szerint nem csak az elnök lemondása és halála esetén kell új vezetőséget választani, hanem akkor is: ha a vezetőség tagjainak több mint a fele tartósan nem vesz részt a munkában. A javaslatot a közgyűlés egyhangúan elfogadta, így az alábbi 7. számú határozatot hozta, amely az SZMSZ II. fejezet 6. pontjának utolsó mondata helyébe lép: 2015/7. A közgyűlés elfogadta SZMSZ II. fejezet 6. pontjának utolsó mondatát az alábbi tartalommal: Új vezetőséget kell választani, ha az elnök lemond, vagy elhalálozik. ( ) Filep László javasolja a SZMSZ II. fejezet 7. pontjának d) részét javítani, hogy az elnök tisztségét nem díjazás nélkül hanem társadalmi munkában látja el. Ugyanezen szakasz módosítására irányult Dalmadi Sándor javaslata, mely szerint díjazás és költségtérítés nélkül szöveg szerepeljen. Dalmadi Sándor javaslatát a közgyűlés egyhangúlag nem támogatta, Filep László javaslatát a közgyűlés 6 igen, 10 nem és 2 tartózkodás mellett nem támogatta. Ennek megfelelően a tervezetben szereplő szöveg változatlanul hagyása mellett az alábbi 8. számú határozatot hozta a közgyűlés: 2015/8. A közgyűlés nem fogadta el az SZMSZ II. fejezet 7. pont d) részére vonatkozó módosító javaslatokat, így azt változatlan tartalommal hagyja jóvá. ( ) Filep László javasolja a SZMSZ III. fejezet 3. pontjában a tiszteletbeli tag helyett a tiszteleti tag megfogalmazást. A javaslatot a közgyűlés egyhangúan elfogadta és ennek megfelelően az alábbi 9. számú határozatot hozta: 2015/9. A közgyűlés elfogadta SZMSZ III. fejezet 3. pontjának módosítási indítványt, amely szerint a vonatkozó részben a tiszteletbeli tagként helyett tiszteleti tagként szövegrész lép. ( ) 2015/10. Az SZMSZ-ről szóló vita lezárását követően az Okmány és Illetékbélyeg Gyűjtők Szakosztálya a vita során elfogadott módosításokkal at Szervezeti és Működési Szabályzata tervezetét egy tartózkodással elfogadta. E végleges szöveg a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 4 / 8

5 Az Okmány és Illetékbélyeg Gyűjtők Szakosztályának elfogadott és hitelesített Szervezeti és Működési Szabályzata a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Az elfogadott SZMSZ alapján Filep László Martin Erler részére történő posztumusz tiszteleti tagság adományozásához csatlakozott a szakosztály elnöke és a szintén elhunyt Voloncs Gábor részére is javasolta a posztumusz tiszteleti tagság adományozását, melyet a közgyűlés külön-külön egyhangúan megszavazott és az alábbi határozatot hozta: 2015/11. A közgyűlés Martin Erlernek és Voloncs Gábornak posztumusz tiszteleti tagságot adományoz. ( ) Az utolsó napirendi ponton belül kellett tárgyalni az Okmánybélyeg újság szerkesztői feladatokkal kapcsolatos teendőinek további ellátását kit bízunk meg, tekintettel arra, hogy Gidófalvy Péter ezen feladatát a továbbiakban nem tudja ellátni, de lehetőségeihez képest a továbbiakban is próbálja az új szerkesztőt feladataiban támogatni. Az Elnök ismertette az ezzel kapcsolatban ellátandó feladatokat és kérdezi a tagokat ki az aki önként vállalná. Önként vállalkozó nem volt. Dr. Rill Attila javasolta, hogy ezen szerkesztői feladatokat az elnök lássa el a továbbiakban. Filep László javasolja, hogy a szerkesztőt segítse a munkában egy több tagú konzulens bizottság, amelyben szívesen részt vesz. Bedő József javasolja ebbe a tanácsadó bizottságba Hodobay Andort is, akinek már több szakkönyve is megjelent, és további kiadványokat is tervez és az egyik legelismertebb szakember. Javaslat érkezik Bedő Józsefre is. A jelöltek a tanácsadó bizottságban való részvételt elfogadták. A közgyűlés egyhangúan megválasztotta Szücs Károlyt a szaklap felelős szerkesztőjének, majd szintén egyhangú szavazással kérte fel Bedő Józsefet, Filep Lászlót, Gidófalvy Pétert és Hodobay Andort a szerkesztői munkát segítő tanácsadó testületbe. Ennek megfelelően a közgyűlés az alábbi 12. számú határozatot hozta: 2015/12. A közgyűlés megválasztotta Szücs Károlyt a szaklap felelős szerkesztőjének, valamint felkéri Bedő Józsefet, Filep Lászlót, Gidófalvy Pétert és Hodobay Andort a szerkesztői munkát segítő tanácsadó testületbe. ( ) Egyebek napirendi ponton belül a korábbi években cikket írók, illetve kiállítók kerültek megjutalmazásra egy-egy emlékívvel. A személyesen jelen lévők (Csépán István, Filep László, Hodobay Andor) ezt átvehették, a távollévők (Mészáros Zoltán, Dr. Németh Kálmán, Petneházy Zoltán) pedig a következő lapszámmal együtt kapja meg. A Magyar posta- és illetékbélyeg katalógus következő ( ) számának előkészítése folyamatban van, amelynek a szerkesztőbizottság vezetője Bölcskei Imréné (Márti) meghívásunkat elfogadva jelen van. Tekintve, hogy a minket érintő illetékbélyeg résznek a szerkesztője az elhunyt Voloncs Gábor volt, így most kell átgondolnunk, hogy milyen javaslatokat teszünk a változtatásra a szerkesztőbizottság felé. Bölcskei Imréné röviden ismerteti, hogy a héten ült össze a szerkesztőbizottság és megkezdte munkáját. Tájékoztatott, hogy a nyomdai tördelés és szerkesztés nagy időigénye miatt a változásokkal együtt az új anyagot már most májusban le kell adni a nyomdának. Megítélése szerint a 20 év alatt kialakult szerkezetén a kiadványnak nem kellene változtatni. Még várják a gyűjtőtársak javaslatait, de az eddigi javaslatok alapján a gyűjtők kérik a piaci áraknak megfelelő árat szerepeltetni a katalógusban, a bosnyák résznél az alapsorok árainál kell változtatni, valamint ennél a résznél téves ionformációk is vannak amit javítani kell, továbbá publikálni szükséges az eddig ismeretlen Hatvan városi illetékbélyegeket is. 5 / 8

6 A szakterület felelősének a szerkesztőbizottság Hodobay Andort kérte fel. Andor tájékoztatott arról, hogy a rendelkezésre álló idő rövidségére tekintettel jelentős változások most nem lesznek, de a javaslatok alapján a későbbi számokban az előkészítő feladatokat el lehet végezni, ezért várja minden gyűjtőtárs véleményét javaslatát, de konkrétan. Jelenleg csak a nagyon durva hibák és nagy árdifferenciák kerülnek javításra. Távlati tervben szerepel a két kötetben való megjelenés, a katalógusban a díjjegyesek szerepeltetése is. Most azt kéri minden gyűjtőtől, hogy a május 10-ig leadandó anyaghoz mihamarabb jelezzük észrevételeinket, javaslataikat. A könyvben javítva lesz, hogy az illetékbélyegek között ne szerepeljenek a forgalmi adóbélyegek, valamint a városi okmánybélyegek között ne szerepeljenek nem illetékbélyegek (pl inségbélyegek és segélybélyegek). Több hozzászólás is volt arra vonatkozóan, hol kellene árakat változtatni. Dalmadi Sándor arról szólt, hogy a katalógusban a képek sokszor zavaróak, mert a valóságtól eltérő színűek, valamint a korábbi katalógus az egyes bélyegképeket betűvel jelölte, amelyek az egyes kiadások címleteinél is jelölve volt, amely most nincs. Javasolja a nemzetközileg is elfogadott betűjelzéseket visszahozni a katalógusba. Szücs Károly is javasolja, hogy ha nem is mindenütt, de legalább azokon a részeken, ahol tényleg zavaró ott kerüljenek megjelölésre a képek betűvel, mert szerinte a modern bélyegeknél nem szükséges. Javasolja továbbá, hogy ahol a meglévő kép színe nem megfelelő ott legyen a katalóguskép mellé téve egy bélyeg, amit együtt beszkennelve kerüljön elküldésre a szerkesztő bizottságnak. Javasolja továbbá, hogy mivel az illetékbélyegeknél is vannak használatlanok (amik döntően enyvezés nélküliek, tehát érvénytelenítés nélküli, de okmányról kerültek leáztatásra) melyek ritkák, az enyvezett ténylegesen nem használtak pedig még ritkábbak, így ezekre külön árak kerüljenek meghatározásra úgy, hogy egy-egy címlet mellett két oszlopba kerüljenek jelölésre eltérően a mostani egyoszlopos szerkezettől. Ezek ára akár 5-10 szeres szorzóval is számolandók. Bedő József javasolja, hogy ennél fontosabb lenne annak szerepeltetése, hogy okmányon mennyi az értéke egy-egy bélyegnek. Szücs Károly szerint ez speciál katalógusba való. Az első magyar kiadású illetékbélyegeknél szerepelnek többoszlopos árazások, de szerinte ezt is csak a speciál katalógusban kell szerepeltetni, mert a legtöbb gyűjtő nem is tudja megkülönböztetni pl. az első kiadásoknál a sárgás, a fehér és a kékes papírt. Dalmadi Sándor felhívja a figyelmet arra, hogy nagy hiba egy újabb katalógusból kihagyni, ami már egyszer benne volt, mert azt a gyűjtői társadalom megismerte, elfogadta. Ha egy újabb katalógus ezeket az információkat nem tartalmazza, az bosszantó. Szücs Károly javasolja, hogy a következő időszakig tekintsük át és gondolkodjunk közösen arról, mit érdemes javítani a katalógusban. Hibaként említi például, hogy az illetékbélyegek felülnyomásainál zavarosak a sorozatok, mert címlet szerint vannak rendezve, így különböző kiadásokból származó alapbélyegek is egymás mellé kerülnek, nem úgy, mint a postabélyeg résznél pl. a köztársaság felülnyomásnál, ahol ezek az alapsoronkon belü vannak címletre rendezve és így sokkal áttekinthetőbbek. Hiányoznak az illetékbélyegeknél az alapsorok összesítő árai is, melyet pótolni kellene. Kardinális kérdés a városi bélyegekkel kapcsolatban, hogy sok olyan bélyeg került be, amely nem illetékbélyeg, hanem segélybélyeg, vagy egyéb bélyeg. Ezeket külön fejezetben kellene szerepeltetni. Bedő József szerint a városok által kiadott bélyegek egyik sem illetékbélyeg. Illetéket csak egyszer kellett fizetni. A városok által kiadott kötelezettségjegyek amelyek felhasználási területe nagyon szerteágazó volt. Célszerű lenne minden településnél a vonatkozó rendeleteket elolvasni, hogy mire kellett felhasználni, illetve milyen célt is szolgáltak ezek. Függetlenül attól, hogy a 6 / 8

7 nevükben szerepelt-e az adomány, segély, vagy illeték szó, ugyanis java részük adománybélyeg volt. Sőt egy részük nem is kötelező felhasználású volt. Megítélése szerint külön kell választani a kötelező felhasználású és az adománybélyegeket. Bölcskei Imréné (Márti) ismét felhívja a figyelmet, hogy a katalógus jelenlegi szerkezetén nem kívánnak változtatni, mert ez húsz év alatt alakult ki. Filep László javasolja, hogy tartalmazza katalógus azt, hogy egy alapsor értéke mennyi és hány bélyegből áll, de a sorban feltüntetett változat ára nélkül, mert az zavaró, ha az összértékben ez hol benne van hol nincs. Példaként a turulos kis hadisegély sort említette. Hodobay Andor legutóbbi árverésének eredményét foglalja össze, amiben rengeteg városi bélyeg volt. Voloncs Gábor úgy készítette a katalógusnak ezt a fejezetét, hogy a katalógusár 30%-a legyen a piaci ár. Ennek megfelelően indítottam az árverésen a bélyegeket, de voltak olyan városok, ami senkinek nem kellett (pl. Pápa), és voltak olyanok, amik 4 ajánlattal a katalógus ár fölött mentek el. Bedő József szerint a helyes árképzés az lenne, ha tudnánk minden bélyegnél mennyi a felhasznált mennyiség, illetve a gyűjtőknél mennyi van. Ezen egymáshoz viszonyított arányokkal lehetne megfelelő árat képezni, de ez nagy munka. Viszont a piaci árat nagyon meghatározza az, hogy hány gyűjtő van. Szücs Károly megfontolásra javasolja, hogy a katalógusárak és piaci árak közt összefüggést kell tekinteni, és hosszútávon az árak lehetőleg a nettó árak felé tendáljanak. Dalmadi Sándor szerint a jelenlegi katalógusárakat befolyásolta a külföldi bélyegkatalógusok árpolitikája is, ami szerint a katalógus ár bizonyos %-a csak a piaci ár. Ebből kifolyólag az illetékbélyeg résznél sem lehet ettől az árpolitikától eltérni, mert zavart okozna. Bölcskei Imréné szerint nagy leértékelést nem lehet végrehajtani a katalógusban, mert az a gyűjtőknél problémás lehet. Mindenki a katalógus árak figyelembe vételével értékeli a saját gyűjteményét. Abban egyetért a szerkesztőbizottság, hogy csökkentés helyett hosszabb ideig változatlanul hagyjanak olyan árat, amelyik túlértékelt. Dr. Kovács László megemlíti, hogy a katalógus több helyen is tartalmazza azt, hogy a katalógus nem a piaci árakat, hanem árarányokat tükröz. Tekintve, hogy a Magyar Posta feliratú bélyegek nem használhatóak, így a katalógusártól, vagy értékaránytól függetlenül ezen bélyegek ára nagyon alacsony lett. Mindent akkor kell eladni, amikor kereslet van rá és annyiért, amennyit adnak érte, mert lehet, hogy később még olcsóbban sem lehet odaadni. Mindig a piaci kereslet határozza meg az árat és nem a katalógus ár, az csak irányadó arányokat tartalmaz. Filep László szerint, amikor az új bélyegek árának csökkenése kihat a régi bélyegek árára is. A német bélyegekkel mi is történt? Bejött az euró, ezzel együtt megszűnt a márka címletű bélyegek felhasználhatósága és értékük nulla lett. Amíg korábban a jó német bélyegeket a kereskedő a katalógusár %-áért adta, az most a katalógusár 12%-áért adható el. Kérdezem, vajon egy kereskedő milyen áron veszi be ezeket a bélyegeket? Lassan fizetni kell, hogy átvegyék. Szücs Károly javasolja Mártinak, hogy néhány olyan bélyegnél, amiből nagyon sok van és nem eladható azok árával próbáljunk kicsit lejjebb menni. Ezzel nem rontjuk a katalógus hitelét, ha ezeket az árarányokat finomítjuk. Néha egy soron belül is vannak jelentős eltérések lefelé és felfelé is. Ne felejtsük el, hogy az árak most kerültek bele először a katalógusba, és senki nem ennyiért vette ezeket a bélyegeket. Még most az elején célszerű kompenzálni a nagyon kirívó eltéréseket. Farkas Zoltán egy senki által sem látott pécsi fordított középrészű városi illetékbélyeg 150 eft-os értékelésének a többi hasonló ritkasághoz viszonyított alacsony voltát furcsállotta. Szücs Károly: Az MPIK-ben évekkel később már árral értékelt pécsi bélyegnél erre nem volt támpontunk, ezért ennél annál nálunk konkrét ár megadhatósága hiányában az ilyen esetben helyes R jelzés szerepel. Az árazásunknál a katalógusban szereplő áraknál egyébként a korábbi 7 / 8

8 katalógusárakat indokolt esetben maximum 50%-al próbáltuk eltolni. A értelem szerűen ahol a piac ezt nem követi, ott később indokolt ezen tovább változtatni. Szücs Károly elnök megköszönte a tagoknak az aktív és eredményes részvételt, és bezárta a Szakosztályi közgyűlést. E jegyzőkönyv 12 óra 10 perckor került lezárásra. Mellékletek: 1. A Szakosztály új SZMSZ-e 2. Jelenléti ív Jegyzőkönyv vezető Jegyzőkönyv hitelesítők:... Dr. Vincze Árpád Viktor Hodobay Andor és Moys Gyula s.k. s.k. s.k. 8 / 8