Erőforrás- és hulladékgazdálkodás

Átírás

1 Erőforrás- és hulladékgazdálkodás

2 Kocsis Tibor: Új Eldorádó (Verespatak) Más forrás szerint egy 10 g-os gyűrűhöz 2-5 tonna kőzetet kell felhozni a 2 km-es mélységből; 5 tonna vizet; 30 kg nátrium-cianidot kell felhasználni; 30 tonna levegő kell a bányajáratok szellőztetéshez; + villamos energia, szállítás (Fred Pearce, 2008: Witwatersrand - Dreifontein)

3 INPUT I. Közlekedési eszközök gyártása Egyetlen átlagos (1-1,5 tonnás) autó gyártásához átlagosan t nyersanyagot termelnek ki; t energiahordozót használnak fel; Az erőforrás-felhasználás hatékonysága <1%

4 EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogram 6. fejezet: Az erőforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás 6.1 fejezet: Erőforrás-gazdálkodás K + F támogatása a nyersanyagigény csökkentésére; Természeti erőforrások adóztatása; Támogatások megvonása az erőforrás-igényes iparágaktól; Ökocímkézés, környezeti jelentések 6.2 fejezet: Hulladékmegelőzés és -gazdálkodás

5 6.1.2 Célok az erőforrás-gazdálkodásban o Annak biztosítása, hogy a megújuló és nem megújuló erőforrások fogyasztása, valamint a másodlagos hatások ne haladják meg a környezeti eltartóképességet; o az erőforrás-használat mértékének elválasztása a gazdasági növekedéstől; o jelentősen javított erőforrás-hatékonyság, a gazdaság dematerializálása és a hulladék keletkezésének megelőzése révén.

6

7 Az EU-ban a gazdaság teljes anyagigénye TMR (Total Material Requirement) a felhasznált ásványi nyersanyagok és energiahordozók, valamint növényi anyagok mennyisége : átlagosan t/fő/év 26 t/fő/év (Málta) 40 t/fő/év (Magyarország) 200 t/fő/év (Luxemburg)

8 Az EU28-ben a háztartásokban keletkező szilárd hulladék mennyisége kg/fő/év vagyis ~0,47-0,52 t/fő/év Magyarországon kg/fő/év

9 Hulladék fogalma Szemét vagy hulladék?? Másodnyersanyag vagy hulladék?? az illetékes hatóságoknak mindig egyedi alapon kell megítélniük (Európai Bíróság); Halmazállapot szilárd folyékony (légnemű) Tulajdonlás határozza meg a felelősséget.

10 6. Kv. Akcióprogram 6.2. fejezet: Hulladékmegelőzés és -gazdálkodás A hulladékkeletkezés elválasztása a gazdasági teljesítménytől; hulladékmegelőzési kezdeményezések; a természeti erőforrások felhasználásának jobb hatékonysága; váltás a fenntartható fogyasztói szokásokra. A maradék hulladék esetében elérendő: ne legyen veszélyes, de legalábbis nagyon alacsony környezeti és egészségügyi kockázatot jelentsen; visszajuttatni a gazdasági folyamatokba; Az ártalmatlanítás a keletkezés helyéhez minél közelebb történjen. Számokban kifejezve: A lerakóra 2010-ig 20%-kal kevesebb (2000-hez képest), 50%-kal kevesebb 2050-ig; A veszélyes hulladék 2010-ig 20%-kal csökkenjen (2000-hez képest), 50%-kal 2050-ig;

11 28 oldal 43 cikk A kötelező sorrend: EU Hulladék keretirányelv (2008) Megelőzés újrahasználat újrafeldolgozás hasznosítás ártalmatlanítás; Ha műszaki, gazdasági vagy környezetvédelmi akadálya nincs ; Szerves hulladékok különgyűjtése és hasznosítása (komposztálás, biogáz); decemberre nemzeti hulladékmegelőzési tervek; Indikátorok

12 Anyagáramlás a gazdaságban Nyersanyagok és energiahordozók Termék Nem anyagi természetű input Gazdaság Hulladék Légszennyezés

13 Gyakori képi ábrázolása

14 Megelőzés, elkerülés

15

16 Újrafeldolgozás és szelektív gyűjtés A termékekben megtestesülő anyag, energia és munkaerő jelentős értéket képvisel, és a cél, hogy ezt az értéket minél tovább és minél magasabb szinten megőrizzük.

17

18 1 tonna anyag legyártásának energiaigénye energiaigény elsődleges nyersanyag feldolgozásakor (GJ/t) energiaigény másodlagos nyersanyag feldolgozásakor (GJ/t) energiamegtakarítás mértéke (%) Acél 25 2,5 90 Alumínium 59 8,5 85 Réz 64 11,5 82

19 1 tonna papír előállítása Elsődleges nyersanyagból 1700 kg fa 417 m 3 víz 717 kwh energia* 181 kg mészkő 87 kg kén 6 t gőz 60 kg klór Másodlagos nyersanyagból 1150 kg újságpapír (0%) 100 m 3 víz (24%) 300 kwh energia (42%) 0 kg mészkő (0%) 0 kg kén (0%) 3 tonna gőz (50%) 0 kg klór (0%) * Egy fő villamosenergia-fogyasztása ~ 1100 kwh/év Forrás: Szentendrei Papírgyár

20 (inverz) logisztikai kihívás 450 tonna (20 konténer) papírhulladék esete (BBC, 2005) 11 hónap, 3 átválogatás, számos tulajdonosváltás (forrás: Fred Pearce, 2008) 1) Átlag 270 km utazás a szelektív gyűjtés során 2) Grosvenor Waste Management Limited (Crayford) telephelyről 3) 630 km - kamionnal feldolgozásra továbbszállítva 4) Münster (Németo.) feldolgozóüzem szennyezettség miatt a feldolgozás elutasítva 5) 250 km 6) Rotterdam (Hollandia) 7) km hajón 8) Tanjung Priok (Jakarta, Indonézia) a szállítási cím egy bezárt étteremé 9) 1558 km 10) Port Klang (Malajzia) 11) 44 km 12) Kuala Lumpur (Malajzia) - az újrafeldolgozás megtörtént

21

22 Sajátos hazai értelmezés (1997)

23 Tervezési és szabályozási összefüggések

24 Távol a valódi megoldásoktól...

25

26 Ártalmatlanítás a évi hulladéktörvény szerint: minden olyan művelet, amely nem hasznosítás, még akkor sem, ha a művelet másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez. Az 1. melléklet az ártalmatlanítási műveletek nem kimerítő listáját tartalmazza; évi hulladéktörvény szerint: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával;

27 Ártalmatlanítás módjai a évi tv. szerint D1 Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba (például hulladéklerakás) D2 Talajban történő kezelés (például folyadékok, iszapok talajban történő biológiai lebontása) D3 Mély-injektálás (például kutakba, sódómokba vagy természetes üregekbe juttatása) D4 Felszíni feltöltés (pl. folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben, tározó) D5 Lerakás műszaki védelemmel (pl. fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban) D6 Bevezetés víztestbe, kivéve a tengereket és óceánokat D7 Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést is D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek D9 E mellékletben máshol nem meghatározott fiziko-kémiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek (például elpárologtatás, szárítás, kiégetés) D10 Hulladékégetés szárazföldön D11 Hulladékégetés tengeren (jogi aktusok alapján tiltott művelet) D12 Tartós tárolás (például tartályokban történő elhelyezés mélyművelésű bányában) D13 Keverés vagy elegyítés a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében D14 Átcsomagolás a D1-D13 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében D15 Tárolás a D1-D14 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén, az elszállításig történő előzetes tárolás kivételével)

28 Esettanulmány

29 A-változat: Hulladékártalmatlanítás lerakással B1-változat: Termikus hasznosítás B2-változat: Termikus hasznosítás, mechanikai válogatás, biogázüzem

30

31

32

33 Költségek (1000 Ft-ban)

34 Hulladékgazdálkodás az EU-ban (2012)

35 Hulladékgazdálkodás az EU-ban - arányok (2012)

36 A hulladékgazdálkodás kevéssé preferált megoldásai

37 Hulladékégetés Pirolízis

38 Filozófiája: igényli a nagy mennyiségű hulladékot! A megelőzés ellen hat! Ha egy égetőműbe kevesebb hulladékot szállítanak, mint amekkora mennyiség feldolgozására tervezték, az gazdaságtalan működéshez vezethet. Légszennyezés Egészségkárosítás A hulladékégetők kéményén több száz vegyület (rákkeltő, idegrendszert károsító anyag) kerül a légkörbe, amelynek hatásáról lényegében semmit nem tudunk!

39 Hulladéksors, október

40 Hulladéklerakás

41 Szilárd hulladék-lerakó??

42 Hulladék lerakás hulladéklerakó típusok építési mód alapján: gödör feltöltés dombépítéses típusú terepadottságok alapján: felszín-közelben kialakított medence védőgáttal kiemelt hányószerűen kialakított lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakó mesterséges tereptárgy felhasználása pl. felhagyott salakhányó (Várpalota)

43 A hulladékgazdálkodási törvény és a 1999/31/EK irányelv szerint, hulladéklerakóban előkezelés nélkül hulladék nem ártalmatlanítható. Ennek megfelelően a jogszabályok teljesítése érdekében a hulladékártalmatlanítást megfelelő előkezelési eljárásnak kell megelőznie, mely magába foglalja: - a hulladék begyűjtését, - tárolását, - hasznosítását, - ártalmatlanítását elősegítő tevékenységeket.

44 közötti bezárások

45 A hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásai

46 Védekezés a hatások ellen

47

48

49

50 Veszélyes hulladékok

51 "Robbanó": A veszélyességi jellemzők jegyzéke "Oxidáló": anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek "Tűzveszélyes": "Irritáló vagy izgató": bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak "Ártalmas": halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak "Mérgező": kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak "Karcinogén": daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik "Maró" (korrozív): élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák "Fertőző": életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben "Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító": "Mutagén": genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék "Környezetre veszélyes": a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják

52 Jelentősebb mennyiségben keletkező veszélyeshulladék-fajták 2000-ben Magyarországon (ezer t) vörös is zap erőművi füs tgáztis ztítás i maradék erőművi égetési maradék állatok feldolgozás ából származó ipari s zennyvíztis ztítás ból származó szű rőpapírok település i hulladékégetés salakja

53 Megelőzés Újrahasználat Újrafeldolgozás Égetés Lerakás

54 A II. veszélyességi osztályba tartozó hulladékok tárolójának metszete

55 Az I. v.o.-ba tartozó veszélyes hulladékok tárolójának metszete

56 Az aszódi végleges veszélyes hulladék lerakó telep helyszínrajza

57 Radioaktív hulladék MSZ14344 számú szabvány (1988) "olyan hulladékanyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként."

58 Aktivitás-koncentráció szerint osztályozva: kis aktivitású hulladékok (low level waste - LLW): < 5*10 5 kbq/kg közepes aktivitású hulladékok (intermediate level waste - ILW): 5*10 5-5*10 8 kbq/kg nagy aktivitású hulladékok (high level waste - HLW): > 5*10 8 kbq/kg

59

60

61

62

63 Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló - BÁTAAPÁTI

64 A kiégett fűtőelemek sorsa Az erőmű épületének sorsa a lebontást követően?

65