A bevándorlók túlképzettségének kérdése az Európai Unióban: helyi szintű esetek és megközelítések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bevándorlók túlképzettségének kérdése az Európai Unióban: helyi szintű esetek és megközelítések"

Átírás

1 A bevándorlók túlképzettségének kérdése az Európai Unióban: helyi szintű esetek és megközelítések március Az Európai Integrációs Alap társ- finanszírozásával

2 Ezt a jelentést a Projekt Works Associationtól Ian Goldring és Yamina Guidoum készítették a Realise projekt nevében a következőkkel együttműködésben: Anneleen Dewitte & Stephan Henau, Kom- Pas Gent vzw Claudia Emmanuel, Bilbaói Városi Tanács Luca Faggi & Emilio Maraldi, Cesena Városi Tanács Kováts András, Suppan Klaudia & Magyar Eszter, Menedék Egyesület Dimitra Kampeli, Heraklion Fejlesztési Ügynökség Mikael Morberg & Anna Tulin Brett, Botkyrka, Multikulturális Központ Angela Paschoeto Gonzalez & Paula Cristina Macedo de Lima, Sevilla Acoge Alapítvány Sara Wickert, Migráns Forrás Központ Töltse le ezt a jelentést, valamint a REALISE egyéb dokumentumait a oldalról 2

3 A szakpolitikus előszava Mint a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága tagjának és alelnökének a célom az, hogy az EU versenyképességét fenntartsuk. Ugyanakkor jelenleg két fejlemény fenyegeti a versenyképességet: a demográfiai változások, valamint a szakképzett munkaerő hiánya. Ha nincs bevándorlás, akkor az idősödő lakosság, valamint az alacsony születési ráta re 14 millió fővel fogja csökkenteni a munkaképes lakosság számát az EU- ban. Már ma is többszázezernyi szakképzett munkaerő hiányzik az Unióban olyan területeken, mint az informatika, a természettudományok és az egészségügy. Ezek a negatív trendek csak részben ellensúlyozhatók azzal, hogy a dolgozókat átképzik, növelik az Unión belüli mobilitást vagy bővítik az európai belső piacot. Ha biztosítani akarjuk a globális versenyképességünket hosszú távon, akkor a bevándorlásra kell támaszkodnunk és fokoznunk kell erőfeszítéseinket ahhoz, hogy a világ legokosabb elméit idevonzzuk. Ennek érdekében elengedhetetlen az, hogy a potenciális migránsok a végzettségüknek megfelelő munkát találhassanak. A túlképzettség veszélye komoly akadálya annak, hogy a migrációs és integrációs politikák sikeresek lehessenek. Nettó veszteséget okoz a társadalmaknak és frusztrálja az egyént, ha nem tudja teljes mértékben kihasználni tehetségét. Ezért én üdvözlöm a Realise hozzájárulását ehhez a vitához. A bevándorlók integrációjáról szóló jelentésemben (A migránsok integrációjáról, a munkaerőpiacra való hatásukról és a társadalombiztosítás koordinálásának külső dimenziójáról szóló jelentés [2012/2131(INI)] ) kiemeltem, hogy a külföldi diplomák gyors, átlátható és olcsó elismerése mennyire fontos. Az EU nem engedheti meg magának, hogy a szakképzett munkavállalók patthelyzetbe kerüljenek adminisztratív okok miatt. Éppen ezért, az úgy nevezett indulás előtti ügyfélszolgálatok rendelkezésére kellene álljanak a potenciális bevándorlóknak, annak érdekében, hogy az adminisztratív folyamatok elindulhassanak még a migráns hazájában. A tagállami munkaerőpiac elemzésével, ezek az ügyfélszolgálatok segíthetnek abban, hogy hozzáigazítsák a kínálatot a kereslethez, ezáltal csökkentve a túlképzettséget. Végül, de nem utolsó sorban az Európai Parlament Unió- szerte síkra száll egy önkéntes, kritériumokhoz kötött munkaerőpiacra való belépés mellett, amely megint csak segítene abban, hogy hozzáigazítsuk a bevándorlók szakképzettségét a tagállamok igényeihez. Összefoglalva, a túlképzettség csökkentése fontos lépés egy vonzó és hatékony európai munkaerőpiac megteremtésének irányában, és amely hozzájárulna az EU versenyképességéhez a globalizált világban. Nadja Hirsh, az Európai Parlamenti képviselő, a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságának alelnöke, A migránsok integrációjáról, a munkaerőpiacra való hatásukról és a társadalombiztosítás koordinálásának külső dimenziójáról szóló jelentés készítője. 3

4 A gyakorlati szakember előszava Mindig a helyi lépések töltik meg élettel a kormányok szabályzatait és kezdeményezéseit. A REALISE projekt jelentése hasznos és időszerű, amikor leírja azt a két pillért, amely helyi szinten javíthatja a bevándorlók foglalkoztatását: a bevándorlókat megcélzó közvetlen lépések, mint az önképviseleti képzés, a hálózatok kialakítása, a szakértelem és a végzettség elismertetése, stb., valamint az olyan emberek felé irányuló lépések, akik kapcsolatba kerülnek migránsokkal: munkáltatók, politikai döntéshozók vagy mások. Annak érdekében, hogy ezek az intézkedések szélesebb elfogadást nyerjenek, és hogy kihatásuk is legyen, ahhoz jól szervezettnek, kitartónak és fenntarthatónak kell lenniük. És mind a két pillérre támaszkodni kell. Egy pilléren állni nehéz, főleg hosszabb ideig. De mind a kettőre szükség van, ha tovább akarunk lépni, pláne egy ennyire nehéz terepen. A munkáltatók, munkaügyi tanácsadók, a politikai döntéshozók és mások gyakran elsiklanak amellett az egyszerű tény mellett, hogy a bevándorlók az elmúlt évben magasabban képzettek, mint a háború utáni időszakban voltak. A tanulási lehetőségek kibővültek sok helyütt, nemcsak Európában, így a bevándorlók sokkal inkább rendelkeznek képzettséggel, mint korábban. A REALISE azért is figyelemre méltó, mert figyelmet és támogatást nyújtott olyan projekteknek is, amelyek nem kizárólag a nagyvárosokban folytak, hanem a központoktól távol estek. A magasan képzettek és felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a kisváros vagy a vidék kevesebb megfelelő állást tud biztosítani. Ez egy olyan kérdés, amelyet már jobban átlátnak a gender témájú vitákban, de kevésbé értékelt a migráció kapcsán. A menedékkérőket gyakran távoli helyekre helyezik el, és még ha meg is engedik számukra, hogy munkát keressenek, lehetőségek a megfelelő színvonalú munkára szinte nem is léteznek. Emellett a kisvárosok lakossága sokkal zártabb. Nagyon ügyes helyi kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy ezeket a hátrányokat az újonnan jövők számára erőforrássá alakítsák át, de már látható hogy ez lehetséges. August Gächter vezető kutató a Szociális Innovációs Központban (ZSI), Ausztriában. Emellett a Bécsi Bevándorlási Tanácsadó Központ vezetőségi tagja, valamint a Perspektive- nek is, amely egy a menekültek és új bevándorlók elismerésért és továbbképzéséért küzdő szolgálat /perspektive/perspektive.html 4

5 A magasan képzett bevándorló előszava Ha a célunk egy fenntartható és tisztességes gazdasági modell elérése, akkor elengedhetetlen, hogy ne támaszkodjunk teljességgel a humán tőkére. Ez annyit jelent, hogy az embereket olyan állásba helyezzük, amelyek megfelelnek képességeiknek és végzettségüknek. Nem pedig korlátozzuk őket úgy, hogy alacsony szakértelmet kívánó munkát adunk nekik, mint például a mezőgazdasági kisegítő munka, a háztartási munka vagy az építkezés. Le kell küzdenünk a bevándorlók túlképzettségből fakadó problematikát, mivel ez a tehetség és a termelékenység elherdálásával jár, főleg olyan területeken, mint a nyelvtudás vagy az interkulturális ismeretek, amelyek gyakran erőssége az olyan embereknek, akiknek jelentős nemzetközi és migrációs tapasztalata van. A túlképzettség magasabb arányban fordul elő a női migránsoknál, akik ezáltal duplán szenvednek a diszkriminációtól: egyrészt a nemük, másrészt a származási helyük miatt. Az effajta diszkrimináció makacs, ezért hathatós erőfeszítések híján nehéz legyőzni, vagy haladást elérni. Főleg gazdasági válság, vagy egy feléledő, patriarchális kurzus idején, amikor legitimmé válik az, hogy munkát elsősorban csak a férfiak kapjanak. Európának le kell vonnia a következtetéseit az olyan országok példájából, mint Kanada, Dánia vagy Ausztrália, ahol olyan speciális intézkedéseket hoztak, amelyek jobban kihasználják a bevándorlók potenciálját, különösen azokét, akik magasan kvalifikáltak. Sok mindent lehet elmondani az olyan módszertani innovációkról, mint például a végzettség felmérése, a külföldi diplomák adaptációja a munkaerőpiachoz, vagy a pályaválasztást célzottan a munkakeresést szolgáló programok. Az önfoglalkoztatás lényeges eleme az Európa 2020 célkitűzései megvalósításának, melynek egyik eleme a 75%- os munkapiaci aktivitás elérése. Sok mindent kell tenni azonban a migránsok, a fiatalok és a nők támogatásának érdekében ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. Imane EL RHOMRI, marokkói rezidens Spanyolországban, a CoopMed alapítója és igazgatója- amely egy sikeres fejlesztési tanácsadó iroda Sevillában és Casablancában. 5

6 Tartalomjegyzék I. Tartalmi összegzés II. Bevezetés III. Túlképzettség a harmadik országból származó állampolgárok esetében az Európai Unióban. Tények, számadatok, szakpolitikák és programok. 1. Mi a túlképzettség és mi a jelentősége? 2. Mely csoportokat érinti leginkább a túlképzettség és miért? 3. Mi ennek kihatása az európai munkaerőpiacra és a gazdaságra nézve? 4. Vajon a gazdasági válság idején kell-e felvetni a túlképzettség kérdését a harmadik országból származó migránsok esetében? 5. Vonatkozó EU-s szakpolitikák és programok IV. A harmadik országból származó szakképzettek túlképzettsége helyi szinten. Különböző helyzetek és megközelítések 1. Helyzetek 2. Folyamatok 3. Stratégiák és eszközök V. Következtetések és ajánlások. 6

7 I) Tartalmi összegzés Amikor az emberek végzettségi szintjük alatt dolgoznak, akkor kevésbé járulnak hozzá a gazdasághoz, mint ahogy azt a bennük rejlő potenciál megengedné. A túlképzettség amellett, hogy személyes kihatással van magukra az alul- foglalkoztatottakra nézve is jelzi a munkaerőpiac egyfajta hatékonyatlanságát. Vagyis az emberi erőforrás elpazarlása csökkenti a gazdasági versenyképességet, ennél fogva ez nem jó az egész társadalomra nézve sem. A harmadik országból származó állampolgárok egyre inkább fontossá válnak, hisz arányuk növekszik a munkaerőpiacon belül, mint ahogy ezáltal növekszik a GDP- hez való hozzájárulásuk is. Ily módon általános gond az is az EU- n belül, hogy a harmadik országból származó állampolgárok (angol rövidítéssel TCN- k) között a túlképzettség aránytalanul magas. A es adatok szerint, 46%- uk szenved a túlképzettség miatt, szemben a helyiek 19%- ával. És a probléma csak egyre növekszik a jelenlegi gazdasági válság közepette. A harmadik országból származó állampolgárok, a nők, az újonnan jövők és azok, akik Dél-Európából származnak azok, akiket leginkább érint ez a kérdés. Az elöregedés csökkenti az aktív lakosság számát és romlik az eltartási ráta (kevesebb dolgozó embernek kell eltartani egy egyre növekvő inaktív réteget) ra az Európai Unióban várhatóan hiány lesz szakképzett munkaerőből a mostani gazdasági válság ellenére. Valószínűleg a migráció lesz részben a megoldás erre a hiányra. Ezt az egyszerű tényt kell megérteni és a mostaninál jobban kezelni. EU- szerte nyolc helyszínen végzett kutatás, mind pedig a szakirodalom több tényezőben határozza meg, hogy mi vezet a túlképzettséghez. Elsősorban a helyi munkaerőpiac sajátosságai, a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök, a munkáltatók ismereteinek hiányossága vagy annak a megértése, hogy mivel jár a szakképzett bevándorlók alkalmazása, vagy nem tudják helyére tenni a végzettségüket, nincs diploma honosítási eljárás, a társadalmi kapcsolathálók hiánya, nem értik a helyi munkaerőpiac dinamikáját és társadalmi kódrendszerét vagy a nyelvet. A helyzetre vonatkozó diagnózis a szakképzett bevándorlók túlképzettséget illetően az EU nyolc helyszínén azt állapította meg, hogy ez a kérdés alacsony politikai prioritást élvez. Ez tükröződik abban is, hogy a foglalkoztatást segítő szolgálatok nem alkalmasak rá, vagy nem is foglalkoznak a túlképzett harmadik országbeli állampolgárokkal. Maguk ezek a szolgálatok is gyakran bizonyos mértékig tévesen vagy előítéletesen viszonyulnak a migránsok végzettségéhez. Sőt, a gazdasági válság csak kiélezte a versenyt a munkaerőpiacon és a munkaköri követelményeket felfelé tornászta, még jobban rontva ezáltal a szakképzett migránsok lehetőségeit. Az, hogy a migránsok a kapcsolatépítést a saját etnikai csoportjukra korlátozták, ez a munka elgettósodásához vezetett. Vagyis azáltal, hogy egy migráns közösséget mindig egy adott területen foglalkoztattak, a helyi lakosok gyakran ezzel a munkával azonosították őket. Az általános példa az, hogy a túlképzett bevándorló maga is beletörődik a rossz munkahelybe és feladja a reményt, hogy ez jobb is lehet. Minél tovább marad a nem megfelelő munkahelyen, annál inkább erodálódik a szaktudása. Míg vannak közös vonások Európa- szerte (sokszor csak az esetek súlyossága eltérő) az világossá vált, hogy bármilyen erőfeszítés, amely arra irányul, hogy a problémát tehát a TCN- k túlkvalifikáltságát 7

8 hatékonyan kezelje, ahhoz elengedhetetlen a helyi sajátosságok megértése. Ilyen például a helyi munkaerőpiac és gazdaság dinamikája, háttere, a helyi bevándorlás jellemzői, vagy hogy mennyire fordul elő túlképzettség általában véve a helyi lakosok között, stb. Megközelítés tekintetében a nyolc helyszínen azt találták, hogy az üzleti világ bevonása hatékonynak bizonyult abban, hogy a munkáltatók igényeit és gondolkodásmódját jobban meg lehessen érteni. Mindegyik helyszínen partneri együttműködésben dolgoztak és sokan fel is használták ezt arra, hogy szövetséget kössenek ahhoz, hogy hosszú távú eredményeket lehessen elérni. Európa- szerte a válság közepette az a kérdés, hogy több támogatást kellene- e nyújtani a migránsoknak, a közömbösség és az ellenséges attitűd közötti reakciókkal találkozik. Emiatt aztán sok esetben a helyi erők inkább arra fokuszáltak, hogy érveiket a többi fél (pl. az üzleti életben) érdekeként tüntessék fel, hozzákössék az intézkedéseket más, egyéb csoportok támogatásához, vagy beleágyazzák más szélesebb körű programokba, stb. Azok a szervezetek, amelyek a korábbi tapasztalatokra koherens módon építettek, képesek voltak jól végrehajtott módon beavatkozni és arra tudtak koncentrálni, hogy az intézkedések fenntarthatóak legyenek, és azáltal, hogy már egy meglévő és hozzáférhető forrásra támaszkodtak, az eredmények érdemiek voltak. A helyi erők autonóm gondolkodás módja megértette, hogy az elképzeléseket meg kell emészteni és hozzáigazítani a gyakorlathoz és a környezet sajátosságaihoz, mert ez teszi csak lehetővé, hogy a kezdeményezések kivitelezhetőek és hatékonyak legyenek. Csakúgy, mint a migránsok aktív bevonása a stratégiai elképzelések kidolgozásába, megvalósításába és kiértékelésébe, hogy ne csupán passzív elszenvedői legyenek ezeknek. Egy sor stratégiát és eszközt fejlesztettek ki a különféle helyszíneken, némi átfedéssel a hasonló gyakorlatok közötti. Ez logikus is, hiszen a résztvevők mind ugyanazt a problémát és ugyanazt a közösséget vették célba. Mindez két évnyi csere és egymással megosztott gyakorlat eredménye volt. Helyi szinten volt, ahol kreatívan alkalmazták a mentorálást is. Mindegyik helyszín, bár eltérő módon, de foglalkozott azzal, hogy jobban el kellene ismerni és kifelé kommunikálni a bevándorlók végzettségét és szakképesítését. A kormányzási kérdések felvetése is alapvetően fontos volt ahhoz, hogy bármilyen új gyakorlatot el lehessen terjeszteni, vagy tartós változást lehessen elérni. Sok esetben ez nem jelentett mást, mint a már meglévő programok és szolgálatok jobb megszervezését, koordinálását, átdolgozását vagy munkájának javítását. Ugyanakkor az is kiderült, hogy sok esetben az akadályok az intézményeken kívül voltak, és ezeket úgy kellett feloldani, hogy erősíteni kellett az ún. "puha készségeket", mint a bemutatkozás, kommunikáció, az interkulturális dinamika megértése, stb. Szükség van arra, hogy hosszú távon ébren tartsuk a kérdést a munkáltatók, a közszolgálat és a lakosság körében. Ez a tudatosítás ahhoz kell vezessen, hogy a túlkvalifikált TCN- k kérdését jobban megértsék, más csoportok érdekeivel összhangba hozzák, hangsúlyozva a gazdasági előnyöket, stb. A vállalkozások és a migránsok közötti kapcsolat sokféle módon és ellentmondásosan került a felszínre, ezért ez még további vizsgálatra szorul, hogy meg lehessen érteni. A foglalkoztatási problémák helyi szintű kezelése és az érdekeltekkel való együttműködés hatékony módjának helyi kidolgozása egyértelműen igazolódott. Fontos kérdés a túlképzettség esetén a nemek közötti megoszlás, és erre megfelelő módon oda kell figyelni. Hatalmas probléma egész Európában, hogy a külföldi végzettség elismerésére nincsenek hatékony és olcsó mechanizmusok. Jelenleg ezeknek a bizonyítványoknak a honosítása a nehéz és a 8

9 lehetetlen között mozog, attól függően, hogy az illető hol van. Egyértelmű, hogy sokkal többet kell tenni ezeknek a folyamatoknak a javítása érdekében. Végezetül pedig, Európának át kell gondolnia, hogyan tekint a migránsokra. Olykor a különböző státusú bevándorlók közötti különbségtétel a gyakorlatban mesterséges és ez a szolgáltatások és az intézkedések mechanikus megvalósításához vezet. Még fontosabb pedig az, hogy Európának szembe kell néznie azzal, hogy a migráció kikerülhetetlen, ezért a migránsokra nem vendégként, hanem mint új európai állampolgárokként kell tekintenie. 9

10 II) Bevezetés Ennek a jelentésnek az a célja, hogy hozzájáruljon az ismeretek átadásához és hogy felhívja a figyelmet a harmadik országbeli állampolgárok túlképzettségének problematikájára az Európai Unión belül, valamint hogy elterjessze azokat a stratégiákat és eszközöket, amelyeket helyi szinten e célból dolgoztak ki. Elsősorban gyakorlati szakemberek és politikusok számára készült. Olyanoknak, akiket foglalkoztat a bevándorlás, a munkaerőpiac és a humán tőke optimalizálása, a társadalmi befogadás, és az Európa 2020 növekedési és gazdasági célkitűzései. Ez a jelentés annak a REALISE projektnek a terméke, melyet az Európai Bizottság Európai Integrációs Alapja támogatott a 2011 szeptember 1. és február 28. közötti megvalósítása során. A REALISE fő célkitűzése az, hogy foglalkozzon a szakképzett harmadik országból származók túlképzettségével helyi szinten ott, ahol a REALISE projektnek aktív partnerei vannak, így Gentben (Belgium); Bilbaóban és Sevillában (Spanyolország); Botkyrkában (Stockholm), Budapesten (Magyarország); Cesenában (Olaszország); Heraklionban (Görögország) és Londonban (Egyesült Királyság). A projekt lényege az, hogy hozzájáruljon a gazdasági versenyképesség javításához és az Európa 2020 célkitűzések eléréséhez. Az OECD 1 és az Európai Bizottság által készített jelentés III. fejezete veti fel a túlképzettség kérdését az Európai Unióban, hogy mennyire aránytalanul érinti ez a harmadik országból származókat, mi ennek az oka és melyek a kihatásai az EU munkaerőpiacára és gazdasági teljesítményére, és hogyan függ össze a mostani gazdasági válsággal. Ezután következik a főbb Európai Bizottsági szakpolitikák és programok áttekintése, amelyek a bevándorlók túlképzettségével kapcsolatosak. A IV. fejezet leírja a specifikus helyi viszonyokat, amelyek a harmadik országbeli állampolgárok túlképzettségét idézik elő azokon a helyszíneken, amelyek a REALISE hálózatát alkotják (az ebben a részben idézett gondolatokat gyakorlati szakemberek, magasan kvalifikált harmadik országbeli állampolgárok és a helybéliek fogalmazták meg), és azt, hogy milyen módon közelítik meg a kérdést és hogy milyen stratégiákat és eszközöket fejlesztettek ki. A REALISE hálózata által követett módszertan ösztönzi a részvételt az akciókban és a kutatásban és ezek következőkből állnak: 1. Partneri viszonyt kialakítani a projekt során és azon túl azáltal, hogy létrehozták a Helyi Érdekcsoportok Paneljét (Panel of Local Key Stakeholders, PLS) minden egyes helyszínen. Ennek a megközelítésnek az a célja, hogy előmozdítsa a szakpolitikák és akciók létrejöttét, ehhez támogatást szerezzen és képviselje ezeket a helyi közösségen belül. 2. Felállítani a helyi diagnózist arról, hogy mennyire súlyos és mi az oka a harmadik országbeli állampolgárok túlképzettségének úgy, hogy felméréseket és interjúkat készítenek a szakképzett migránsokkal és azokkal a csoportokkal, akik ezen a területen dolgoznak. A cél az volt, hogy meg lehessen érteni a probléma súlyosságát a különböző helyszíneken és hogy meg lehessen állapítani azokat a tényezőket, amelyek leginkább a túlképzettség kialakulásához vezetnek helyi szinten. A kutatás a PLS tagok segítségével bonyolódott és az eredményt nekik mutatták be és vitatták meg, hogy egyetértésre jutva meghatározhassák azokat a lépéseket, 1 The Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) 10

11 amelyeket az eredmények alapján meg kell tenni. A "Helyzetek" című fejezet foglalja össze ezeknek a kutatásoknak az eredményeit. 3. A Helyi Kísérleti Intézkedések (Pilot Local Interventions, PLI) megtervezésébe, bevezetésébe és kiértékelésébe bevonták a szakképzett bevándorlókat, akik a helyi szinten hozzáférhető eszközök és opciók figyelembe vételével célba vették a diagnózisban feltárt okokat. A cél az volt, hogy inkább egy stratégiai, holisztikus megközelítés legyen, sem mint egy elszigetelt lépés, amely egyetlen tényezőre irányul csak, mint például a nyelvtanfolyamok szintjének javítása. 4. A helyi kísérleti intézkedéseket kellett adaptálni és felhozni egy hosszú távú stratégia szintjére, amely a szakképzett harmadik országbeli állampolgárok túlképzettségével foglalkozik. A hosszú távú stratégiát a "Helyzetek" és "Folyamatok" fejezetek írják le. 5. Megvalósítani egymás kiértékelését és bevezetni a bevált gyakorlatot, amelyet helyi és regionális szinten dolgoztak ki az EU- ban és Kanadában, hogy jobban meg lehessen tervezni a helyi kísérleti intézkedéseket és a hosszú távú stratégiákat. Az V. fejezet egy sor szakpolitikára és gyakorlatra vonatkozó ajánlást tartalmaz, hogy hogyan kell a harmadik országbeli szakképzett állampolgárok túlképzettségével foglalkozni az EU- ban. Definíciók: A harmadik országból származó állampolgárok (TCN- k) olyan személyek, akik általában az EU- 27 országaiban tartózkodnak, de nem rendelkeznek az EU- 27 egyik országának állampolgárságával sem. (Forrás: Migránsok Európában: Statisztikai portré az első és a második generációról es kiadás Eurostat. Európai Unió) A szakképzett harmadik országbeli állampolgárok olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik vagy szakmai képesítéssel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. További információért látogasson el ide: 11

12 III) A harmadik országból származó bevándorlók túlképzettsége az Európai Unióban. Tények, számadatok, szakpolitikák és programok. 1) Mi a túlképzettség és mi a jelentősége? A túlképzettségnek többféle definíciója létezik. Általában azt értik ezen, amikor egy dolgozónak magasabb a végzettsége annál, mint amelyet a munkája megkövetel. 2 Ezt az általános diploma- centrikus definíciót ki lehet és ki kell egészíteni az adott személy munkatapasztalatával, az informális módon szerzett ismereteivel is, stb. A túlképzettségi ráta standard definícióját az Eurostat jelentése tartalmazza (2011 évi jelentés, Migránsok Európában: Statisztikai portré az első és a második generációról) 3 a lakosság azon százaléka amelynek ugyan felsőfokú végzettsége van, de csak alsó- vagy középfokú képzettséget igénylő munkája van. A túlképzettség jelensége jelentősen gátolja a gazdasági teljesítményt és a munkaerőpiac hatékonyságát a fejlett világban. Az OECD re vonatkozó Foglalkoztatási Kilátasok kiadványa szerint az OECD országokban 4 minden négy munkavállaló közül egy túlképzett ahhoz a munkához képest, amelyet végez 5. Az Európai Unión munkaerőpiacát is az jellemzi, hogy jelentős az eltérés a munkavállalók végzettsége és a munka között, amelyet végeznek ben míg a évesek 21%- a volt túlképzett az Európai Unióban, addig a harmadik országból származó dolgozók esetében a túlképzettség 46% volt 6. Nyilvánvalóan, amikor az emberek a végzettségi szintjük alatt dolgoznak, akkor sokkal kevésbé járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez, mint azt potenciálisan tehetnék. Mivel ez a munkaerőpiac alacsony hatékonyságát jelzi, a túlképzettség rossz az egész társadalomra nézve is, azon túl, hogy jelentős személyes és lelki kihatással van magukra az emberekre nézve is. 2) Mely csoportokat érinti leginkább a túlképzettség és miért? Kiket: 2 A definíciót itt használták: A munkához való jog: túl- vagy alulképzett? OECD, Szociális, Foglalkoztatási és Migrációs munkaanyag, 120 sz. Glenda Quintini, Letöltve innen: 3 Migránsok Európában Statisztikai portré az első és a második generációról 2011-es kiadás Eurostat. Európai Unió Letöltve innen: 4 Az OECD 31 tagállama a következő: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Chile, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Korea, Luxembourg, Mexikó, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok. 5 OECD (2011), OECD Employment Outlook 2011, OECD Publishing. 6 Eurostat Munkaerő-felmérés Letöltve innen: 12

13 Európában a bevándorlók, a fiatalok és a nők között aránytalanul magas a túlképzettség. Az OECD 7, valamint az Európai Bizottság szerint 8 a bevándorlók esetében sokkal inkább fordul elő az, hogy túlképzettek ahhoz a munkához, amelyet végeznek azokhoz képest, akik az adott országban születtek. "És túlreprezentáltak az alacsony végzettséget igénylő munkákban is, annak ellenére, hogy a többségük közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik" 9. Nem meglepő módon, a túlképzettség inkább akkor növekszik, amikor a munkaerőpiacon recesszió van 10, például a jelenlegi gazdasági válság is növeli a diszparitást. Hasonló módon az EU Foglalkoztatási és Szociális Helyzete szeptemberi negyedéves kiadványa 11 szerint a bevándorlók munkanélküliségi rátája 22,1% volt 2012 első negyedében, ami több, mint a duplája a helyi lakosokénak. Ezen túlmenően, az EU- n belüli, illetve a migráns dolgozók közötti munkanélküliségi olló tovább nyílt. A válságot megelőző időben 7-8% között mozgott, míg ben a különbség meghaladta a 12%- ot (ez 50%- os növekedést jelent). A helybéliek és a bevándoroltak közötti szakadék a túlképzettség tekintetében különösen mély Dél-Európában: Cipruson a harmadik országból származók 74%- a túlképzett, szemben a helyi lakosság 27%- val. Olaszországban ez az arány 73% szemben a 13%- kal. Spanyolországban 73% szemben a 31%- kal. Portugáliában 63% szemben a 14%- kal. Görögországban pedig 68% szemben a 19%- kal. De hogy világos legyen, a probléma nem kizárólag a földrajzi értelemben vett déli országokat érinti csak. Észtországban ez az arány 56% illetve 22% 12. A harmadik országból származók esetében a túlképzettség sokkal gyakoribb a nők körében. Náluk a túlképzettek aránya 49%, szemben a férfiak 44%- ával. (ld. 1. táblázat) Ez a helyi lakosok esetében 20% a nőknél és 19% a férfiaknál. A nők túlképzettsége Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban a legmagasabb arányú a harmadik országból jövők körében. Spanyolországban 75%, míg a helyieknél 31%. Olaszországban ez az arány 73% illetve 13%. Görögországban 71% és 18% 13. Az újonnan jövők körében is magasabb a túlképzettség aránya. Jóllehet valamennyi országban, kivéve Írországot és Portugáliát, a bevándorlók 10 év elteltével is túlképzettek maradnak 14. Ahol van erre vonatkozó adat a harmadik országból jövőkre vonatkozóan, a tartózkodás hosszának nincs jelentős hatása a túlképzettségre. Az újonnan jöttek és a már 7 Az iskolai végzettség és a foglalkoztatás összeegyeztetése A bevándorlók kihívásai a befogadó országokban, 2007 Nemzetközi migrációs kilátások, 2007 OECD. Letöltve innen:http://www.oecd.org/dataoecd/19/5/ pdf ; A migráns lakosság profilja a XXI. században OECD. Letöltve innen: ;és Right for the job: over-qualified or underskilled? OECD Szociális, foglalkoztatási és migrációs munkaanyag, 120 sz. Glenda Quintini, Letöltve innen:http://www.oecd.org/els/ pdf. 8 Idem 3 és Migrants, minorities, mismatch? A migránsok s etnikai kisebbsége szakképzettségének diszparitásai Európában RESEARCH PAPER No. 16. European Centre for the Development of Vocational Training (Cedefop), Letöltve innen: 9 A migránsok integrációja és kihatása a munkaerőpiacra, EU Parlamenti Felmérés, Letöltve innen: 10 Idem 2 11 Az EU Foglalkoztatási és Szociális Helyzete - Negyedéves kiadvány, 2012 szeptember Európai Bizottság 2012 Letöltve innen: 12 Idem 3. * 2008-ban nem volt a Görögországban élő harmadik országból származókra vonatkozó hozzáférhető adat, ezért ez a szám a "külföldön születettek"- re vonatkozik, vagyis az olyan személyekre, akiknek a születési helye eltér attól az országtól, ahol most tartózkodik, vagy az anya tartózkodott a szülés idején. 13 Idem Az iskolai végzettség és a foglalkoztatás összeegyeztetése A bevándorlók kihívásai a befogadó országokban, 2007 Nemzetközi migrációs kilátások, 2007 OECD. Letöltve innen:http://www.oecd.org/dataoecd/19/5/ pdf 13

14 letelepedett harmadik országból származók helyzetének javulása 8 éves tartózkodás elteltével mindössze 2 százalékpontnyi. (ld. 1. táblázat) 1. Táblázat A túlképzettek aránya a korú foglalkoztatottaknál állampolgárság, nem, a tartózkodás hossza szerint az EU-27 államában 2008-ban (%) Hazaiak% Az EU-27 polgárai EU Férfiak Nők Harmadik országból származó állampolgárok % Friss migránsok (<8 éves tartózkodás) Letelepedett migránsok( 8 éve itt- tartózkodók) A befogadó országban születettek Forrás: Migránsok Európában: Statisztikai portré az első és a második generációról es kiadás Eurostat. Európai Unió Miért: A külföldön szerzett végzettség és képesítések ekvivalenciájának és elismerésének hiánya az, ami elsősorban hátrányos helyzetbe hozza a szakképzett bevándorlókat 15. A származási országban szerzett bizonyítványokat illetően különbség van a vélt és a valós érték között. A munkáltatók gyakran nem, vagy alig rendelkeznek információval vagy ismeretekkel arra vonatkozóan, hogy mennyit ér egy a származási országban szerzett diploma vagy bizonyítvány 16. A befogadó ország nyelvének hiányos ismerete. A társadalmi kapcsolatok, valamint a befogadó ország munkaerőpiacával kapcsolatos információk hiánya 17. Szabályozási kérdések (pl. mi szükséges a munkavállalói, vagy a letelepedési engedély megszerzéséhez, hogyan lehet megkapni az állampolgárságot) szintén korlátozhatják az olyan harmadik országból származók munkavállalási lehetőségeit, akik frissen érkeztek a befogadó országba. 15 Idem 2, 3 és Idem Idem 11 14

15 Magasabb a túlképzettség jelensége ott, ahol a migránsokkal szemben erős a diszkrimináció és ahol negatívan ítélik meg a bevándorlást 18. A munkaerőpiac jellemzői is kulcsfontosságú tényezők lehetnek, melyek túlképzettséghez vezetnek. Gyakran magasabb a migránsok végzettsége annál a munkánál, mint amelyet végeznek az olyan országokban, ahol egyébként is alacsony az iskolázottsági szint és ahol a gazdasági tevékenység alapja a betanított munka. Nagyobb ennek az előfordulása olyan migránsok esetében, akik külföldön végeztek 19. 3) Mi ennek a kihatása az európai munkaerőpiacra és a gazdaságra nézve? Az Európa , amely felváltotta a megbukott Lisszaboni Agendát, az Európai Unió növekedési és gazdaság- élénkítési stratégiája az elkövetkezendő 7 évre vonatkozóan. Az Európa számára meghatározott célkitűzés az intelligens, fenntartatható és inkluzív (befogadó) növekedés, magas szintű foglalkoztatottság és társadalmi kohézió mellett. Tehát a stratégia az, hogy egyre több szakértelmet igénylő munka és szakképzett dolgozó egy egyre nagyobb hozzáadott értéket teremtő gazdaságban járuljon hozzá a technológia fejlesztéséhez és a gazdasági tevékenységhez. Intelligens munkáról van szó egy intelligens gazdaságban, ahol innováció van, stb. Ha ez a stratégia sikeres, akkor Európának - ahol az elöregedés miatt az aktív lakosság száma csökken - annyi aktív munkaerőre lesz szüksége, amennyire csak lehet, és arra, hogy ez az aktív munkaerő a saját potenciáljának megfelelően teljesítsen a munkaerőpiacon. Tehát, ha az emberek a munkaerőpiacon alulteljesítenek - köztük a túlképzett bevándorlók -, akkor Európa nem a (akár az Európa ban, akár a máshol megfogalmazott) céljai felé halad, mint a versenyképesség, az általános gazdasági és társadalmi jólét irányába, hanem másfelé sodródik. A gazdasági érv: A migránsok hozzájárulása az EU gazdaságához mindig is érdemi volt között a harmadik országból származó állampolgárok több, mint negyedével járultak hozzá a foglalkoztatás szintjének emelkedéséhez, és 21%- kal járultak hozzá a GDP növekedéséhez az EU- 15 országaiban. Ez a növekedő aránya a migráns munkavállalásnak részben az egyre több szektorban végzett magasan kvalifikált munkából állt, illetve az olyanokból, ahol alacsonyabb képzettségi mixre volt szükség Migrants, minorities, mismatch? Képzettség-béli diszparitás a bevándorlóknál és az etnikai kisebbségeknél Európában Kutatási anyag No. 16 European Centre for the Development of Vocational Training (Cedefop), Letöltve innen: 19 Idem EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, stratégiája, Európai Bizottság. Letöltve innen: News=yes 21 Foglalkoztatás Európában jelentés, 2008, Európai Bizottság Letöltve innen: 15

16 2020- ra az EU munkaerőpiacának valamennyi területén magasabb szakképzettségi szintre lesz szükség - ezt vetíti előre a jövőben, ig szükséges képesítési követelményeket felmérő vizsgálat, melyet az Európai Bizottság készített az "Új képzettség az új munkához" struktúra keretében 22. A migránsok szakképzettségének nem kihasználása csökkenti a versenyelőnyt, ami ezáltal gyengébb gazdasági teljesítményhez vezet. A sokszínűség a nemzetközivé válás és az innováció hajtóereje 23 ez. A gazdasági siker fedezi azokat a közszolgáltatásokat, amelyeket az emberek fent kívánnak tartani. Azok a szakpolitikák, melyek ezt jobban megértik, sokkal inkább fogják a harmadik országból származó humán tőkét maximalizálni, amit most egyetemesen nem értékelnek még. Az önmegvalósítás alacsonyabb szintje, amely a túlképzettségből fakad, jelentős személyes gondokat okoz az egyénnek. Egy kanadai felmérés szerint például, az egyre növekvő mentálhigiénés problémák a bevándorlók körében jórészt a túlképzettségükkel köthetők össze 24. Míg ezeknek a bevándorlóknak a dilemmája egyértelműen aggasztó az emberi együttérzés alapján, addig a túlképzettségük problematikája jóval keményebb dió. A saját közös érdekünk szempontjából a túlképzettség azt jelenti, hogy nem használjuk ki a munkaerőben rejlő teljes potenciált, ezáltal az nem járul hozzá sem a gazdasághoz, sem a munkaerő minőségének javításához. A harmadik országbeliek túlképzettsége strukturális kérdés is, ezáltal hosszú távú megközelítést igényel. Ez egész Európára jellemző probléma, jóllehet bizonyos fokú eltérések lehetnek. A jelenlegi helyzetben a gazdaság talpra állításának igénye vitathatatlan. Ehhez viszont strukturális reformra, növekedésre és lendületre van szükség. Valamennyi fellelhető forgatókönyv, amely Európa gazdasági fejlődésével foglalkozik azt tartalmazza, hogy növekedni fog a szakképzett munkaerő iránti igény. Ilyen értelemben elengedhetetlen az európai humán tőke maximalizálása és a gazdaság dinamikussá tételéhez való hozzájárulása. E stratégiai irány és strukturális reform részeként Európának szüksége van és lesz arra, hogy a lehető legjobban kihasználja a harmadik országból jövők szakképzettségét, különös tekintettel a fiatalokra és a nőkre, hiszen őket érinti leginkább a túlképzettség. A munkaerőpiaci integrációs intézkedéseknek nem szabad kizárólag a migránsok elhelyezkedésére koncentrálniuk, hanem arra is, hogy a végzettségüknek és képességeiknek megfelelő munkahelyet találjanak. Nagyon fontos, hogy a bevándorlók ki tudják használni saját képességeiket, hiszen ez megerősíti őket, mint individuumokat és emellett ez szolgálja a kollektív érdekeket is. Angel Gurría, az OECD Főtitkára így fogalmazta meg: "ez egyszerűen a gazdasági ésszerűség kérdése" Új képzettség az új munkához: Előrejelzés a munkaerőpiac és a szakképzettségi igények hozzáigazításáról. Az Európai Bizottság közleménye COM/2008/0868 final. Letöltve innen: 23 Nyitott városok felé. Clark, G. (2008). British Council. 24 At Work, Issue 64, 2011 Tavaszi szám: Institute for Work & Health, Toronto, február 20, az OECD Főtitkárának beszéde 16

17 4) Vajon a gazdasági válság idején kell- e felvetni a túlképzettség kérdését a harmadik országból származó migránsok esetében? Nem nagy titok, hogy mind a bevándorlás és a bevándorlók kérdése mind politikailag, mind társadalmilag nagyon kényes ügy, még e legjobb időkben is. Most viszont Európa rossz időket él. A legrosszabb gazdasági válságot éli az as óta. Nő a munkanélküliség, az elszegényedés, tehát ilyenkor a túlképzettség kérdését felvetni luxusnak tűnik. Az emberek megkérdezhetik, hogy olyankor, amikor még a helybéliek is vagy munkanélküliek vagy rosszul élnek, akkor miért kell a külföldieket abban segíteni, hogy jobb munkát kaphassanak? Nem csak akkor jár ez a plusz, amikor jó idők járnak? Mások pragmatikus módon csak egyszerűen azt kérdezik, vajon a szavazataikra játszanak? A válasz kétrétű. A migránsok túlképzettségének kérdésével foglalkozni annyi, mint a válság okaival is foglalkozni, és erre hosszútávon szükség van. A túlképzettség megszüntetése akár a helyi lakosoknál, akár a migránsoknál része egy nagyobb mérvű strukturális reformnak, amelyre szükség van ahhoz, hogy ki lehessen lábalni a válságból és javítani lehessen Európa versenyképességét. Azt kell tennünk annak érdekében, hogy elérjük azt a helyzetet, amelyben a migránsok képesek teljes mértékben hozzájárulni a munkaerőpiachoz, mint amit akkor teszünk egyébként is, amikor saját magunk érdekében lépünk. Hosszútávon Európának szüksége van arra, hogy betömje a szakértelemben és a hozzáértésben támadt lyukakat, hogy legyőzze a demográfiai kihívást és sikeres legyen a globalizált versenyben. "Valamennyiünknek szükségünk van arra, hogy ellensúlyozzuk az öregedő lakosságot, hogy egyénekkel töltsük fel a munkaerőpiac lyukait és kellenek az okos elmék ahhoz, hogy továbbra is legyen innováció és előrehaladás az egyetemeinken és kutatóközpontjainkban". Cecilia Malmström Az EU Belügyi biztosa Munkaerő-vándorlás Ebben mi rejlik a számunkra? Wadensjö et al, 2012 A tágabb kontextus, számadatok és előrevetítések: Képzettségi igény: A szakképzettségre továbbra is egyre nagyobb mértékben lesz szükség az EU munkaerőpiacán 26. Várható hiányok a munkaerőpiacon: A CEDEFOP 27 előrejelzései szerint a jövőben a szakképzettségi követelmények növekedni fognak, elsősorban felsőfokú iskolai végzettségre lesz szükség (12,5 millió munkahely, ami 2,4%- os növekedés), valamint középfokú végzettségre (9,5 millió állás, ami 1%- os növekedés). Azt is előrevetítik, hogy csökkenni fog az alapfokú szakképesítés iránti igény (8,5 millió munkahely, ami 1,9%- os visszaesés). (Vigyázat, 26 Idem CEDEFOP az Európai Szakképzés fejlesztési Központ, 17

18 az előrejelzés ből való, így a gazdasági válság hatásai valószínűleg eltorzíthatják a pontos időkeretet és a számokat, ennek ellenére az irányok nagyon kevéssé valószínű, hogy megváltoztak volna). Ez a CEDEFOP előrejelzés nem kifejezetten a bevándorló munkaerőről szól, de a CEDEFOP úgy véli, hogy a migráció részben megoldás lehet a munkaerőpiacon jelentkező hiányokra és hogy olyan bevándorlási politikákat kell középpontba venni, amelyek támogatják a magasan képzett migránsokat és akarják, hogy legyen egy összehangolt szakpolitika a tagállamok között ben, a Németországi Munkaügyi Intézet (IZA 29 ) szakértői felmérést végzett a magasan kvalifikált migráns munkaerőről (ESHSLI) a EU számára. Összegyűjtötte a szakértők véleményét azzal kapcsolatban, hogy kellenek- e bevándorlók és hogy milyen mérvű bevándorlási hullámra lenne szükség, különösen, ha magasan képzett migránsokról van szó. A válaszadók 96%- a úgy gondolja, hogy az EU- nak fent kellene tartania a magas szakképzettséggel rendelkezők bevándorlási szintjét, míg 81%- uk úgy vélte, hogy ezt növelni kellene. A felmérés adatai kiegészítik a CEDEFOP megállapításait, például abban, hogy állítja, hogy egyre több, első sorban magasan kvalifikált migránsra lesz szükség a munkaerőpiacon 30. Gazdasági válság és szakképzettségi igény: A jelenlegi gazdasági válság és a munkanélküliségi ráták ellenére, sok tagállamban van hiány bizonyos szakterületeken. A Bizottság új szakképzettség és új munkahelyekkel kapcsolatos Agendája a következő becsléseket tartalmazza (betöltetlen állások): ezer informatikus (ICT) szakember ig és kb. 1 millió szakember az egészségügyben ig, további közel 2 millió az egészségügyhöz kapcsolódó területeken 31. Demográfia, idősödés és a zsugorodó munkaerő kínálat: Európa lakossága öregszik, ez ahhoz vezet, hogy kevesebb dolgozó embernek kell eltartania az egyre nagyobb létszámú nyugdíjast és más nem dolgozó eltartottakat és 2060 között az európai munkaerő 50 millió fővel csökkenni fog ben egy 65 éves korú személyre 3,5 munkaképes korú (20-64 éves) jutott. A jelenlegi trendek alapján ez az arány ra 1,7 fő lesz 1 emberre 32 vetítve. Az Eurocities felmérése hasonló trendeket fest le ban a halálozási arány elkezdte meghaladni a születésekét, ám az EU lakossága, hála a bevándorlásnak, nem fog jelentősen csökkenni re. Az elkövetkezendő 4 évtizedben, re az EU átlagéletkora 39- ről 49- re fog emelkedni, míg a munkaképes korú lakosság aránya 48 millióval csökkenni fog. Minden 65 évesnél idősebb személyre jutó aktív dolgozó száma a felére fog csökkenni, tehát négyről leesik kettőre. Egyre több idős személy igényel majd egészségügyi ellátást és nyugdíjat, amit egyre kevesebb aktív dolgozó fog finanszírozni, aminek nyilvánvaló kihatása van a növekedésre és a termelékenységre. (A Bizottság adatai nagyjából ezzel megegyezőek 33 ). Ha ezt ellensúlyozni lehet azzal, hogy több harmadik országból származó bevándorlót vonzunk ide, akkor egyre 28 Idem 9 29 IZA= the Institute for the Study of Labour in Germany (Institut zur Zukunft der Arbeit) 30 A migránsok integrációja és ennek kihatása a munkaerőpiacra. EU Parlament Tanulmánya, 2011, letöltve innen: //www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201108/ att25420/ att25420en.pdf 31 Európai Agenda a migránsok integrációja érdekében. Gyakran intézett kérdések- MEMO/11/530. COM Letöltve innen: 32 Idem Az előrejelzés szerint az EU lakossága a 2010-es 501 millióról 2035-re 520,7 millió lesz, de 2060-ra visszaesik 505,7 millióra és 2060 között a munkaerő az EU-ban 50 millió fővel csökken majd ben egy 65 vagy annál idősebb személyre 3,5 aktív lakos jutott, ezzel szemben 2060-ra ez az arány várhatóan 1,7 az 1-hez lesz. Európai Agenda a migránsok integrációja érdekében. Gyakran intézett kérdések- MEMO/11/530. COM

19 inkább szükség lesz a hatékony integrációs politikákra annak érdekében, hogy leküzdjük a társadalmi megosztottságot és az előítéleteket 34. à Egy olyan környezetben, mint amilyet az Eurocities felmérése vagy az Európai Bizottság adatai lefestenek, elengedhetetlenül szükség lesz arra, hogy - akár gazdasági, akár társadalmi szempontból - a túlképzettséget csökkentsük a harmadik országból jövők esetében. Ez a kérdés nem múlik el magától. Az Eurobarométer felmérései azt mutatják, hogy az európai polgárok 70% megérti azt, hogy a kvalifikált migránsok segíthetnek ellentételezni az elöregedő lakosságot és úgy vélik, hogy a bevándorlásra szükség van az európai gazdaság szempontjából 35. à Visszatérve e fejezet elejére, az az érv, hogy a magasan kvalifikált migránsokat olyan állásba kell juttatni, amely a képességeiknek és a végzettségüknek megfelel olyan, amely belátható és amelyet széles körben el lehet fogadtatni. A hely verselőnyt jelenthet: Egy globalizált gazdaságban azok a társadalmak, amelyek nem megfelelően használják ki a társadalom tagjainak képességeit, beleértve a képzett bevándorlókét is, azok sokkal kevesebb előnnyel indulnak a versenyben. Az ember változatossága potenciális hasznot jelent a társadalomnak. A vállalkozásoknak, kreativitásnak és az innovációnak hajtóereje lehet 36. Ily módon azok a társadalmak, amelyek képesek a humán tőkéből származó versenyelőnyt maximalizálni, azok jobb gazdasági teljesítményre számíthatnak. Sokkal innovatívabbak, versenyképesebbek és prosperálóbbak lesznek, aminek következtében magasabb színvonalú szociális és kulturális szolgáltatást tudnak nyújtani, olyat, amelyet az európai állampolgárok elvárnak. Ezt a felismerést tükrözi az Európa 2020 programja is, valamint más egyéb politikája is. Néhány ország, régió és város, állami vagy privát szervezet már felismerte ezt, ezért már lépéseket tesz annak érdekében, hogy a harmadik országból jövő humán tőkét maximalizálja. Mások azonban még nem értik igazán, mi is vész el. 5) Vonatkozó EU- s szakpolitikák és programok Az Európa 2020 az a jelenlegi makropolitikai keret, amely az EU programjait és akcióit tartalmazza (ld. 3. fejezet fent). Ha segítjük a migránsok jobb beillesztését a munkaerő- piacba, vagy ha változtatunk a bevándorlási politikánkon, az több ok miatt is igazolható és nagyobb politikai bizalmat is "2010 márciusában az Európai Tanács megállapodott az Európa 2020 stratégia főbb elemeiben, beleértve a foglalkoztatási célarányt is, kiemelve, hogy ezt a célt részben a legálisan bevándorlók jobb integrációjával lehet elérni. Ezt az átfogó Uniós célt le kell fordítani a nemzeti célok nyelvére". Foglalkoztatás Európában, 210, Foglalkoztatási DG, Európai Bizottság " Az EU2020 Stratégia keretében az bevándorlás szerephez tud jutni abban, hogy a munkaerőpiaci hiányokat pótolni lehessen, és ezt figyelembe kell vennie a Tagállamoknak." Bevándorlási és Menekültügyi Jelentés (2010). Európai Bizottság 34 Analysis of EUROCITIES 2007 Demográfiai változások felmérése 35 Idem Towards Open Cities. Clark, G. (2008). British Council. 19

20 teremt. A harmadik országból származók integrációjának közös alapelvei ben a Tanács elfogadta a "A bevándorlók integrációs politikájának közös alapelvei - t 37, amely az európai együttműködés integrációval kapcsolatos keretegyezménye lett. Ezen keretek között a Bizottság egy sor intézkedés és módszert vezetett be az ismeretek kicserélése és a koordináció céljából. Európai Honlap az Integrációról 38 Integrációs kézikönyv politikai döntéshozók és szakemberek számára 39 A Nemzeti Kontakpontok hálózata az integrációért és a nemzeti hatóságok közötti cseréért Európai Integrációs Fórum, kétévente tartják 2009 óta. A cél: a párbeszéd fenntartása a civil társadalommal 40 A harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap (EIA) finanszírozza a nemzeti és nemzeteken átnyúló projekteket. Megjegyzendő, hogy az Alap Munkaprogramja ra vonatkozóan tartalmazza az olyan helyi akciókat is, amelyek elősegítik a migránsok társadalmi, kulturális és politikai részvételét és támogatja a szakmai tapasztalatokkal, végzettséggel rendelkező migránsok feltérképezését, felmérését és tudásának validálását 41. Megjegyzendő, hogy ezek az eszközök és struktúrák általában véve a migránsok beilleszkedésére fókuszálnak és kevésbé törődnek a magasan kvalifikált migránsokkal, és az ő munkaerőpiacra való beillesztésükkel. Ugyanakkor, az említett kérdésekkel különböző mértékben ugyan, de foglalkoznak e szélesebb konstrukciók keretében is, de első sorban ki kell emelni a REALISE hálózatot, amelynek e mostani jelentését is részben az Európai Integrációs Alap finanszírozta. A 2011 évi Európai Agenda a harmadik országból származók beilleszkedéséért 2011 júliusában a Bizottság elfogadta az Európai Agendát a nem uniós országból származó bevándorlók beilleszkedéséért 42, amelynek középpontjában a migránsok társadalmi, kulturális és politikai bevonása áll és nagy hangsúlyt helyez a helyi akciókra. à Hangsúlyozva a helyi lépések szükségességét, az Agenda támogatja a REALISE alapgondolatát és legfontosabb feltételezéseit, miszerint az integráció mindig helyi szinten történik (vagy nem történik), ezért van szükség arra, hogy helyi szinten hozza össze a politikát, a szereplőket és az akciókat Most a 3. kiadás, ld.: Teljesebb információért látogasson el ide:

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box Marie-Pascale BALCON ADD PHOTO HRE and replace this box Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések EACEA/ A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában Budapest/HU, 2015. június 4. Az hálózat

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben