A MÁSODIK ESÉLY ISKOLA KOMPLEX TÁMOGATÓ RENDSZERE OSZTÁLYFŐNÖK HELYETT MENTOR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MÁSODIK ESÉLY ISKOLA KOMPLEX TÁMOGATÓ RENDSZERE OSZTÁLYFŐNÖK HELYETT MENTOR"

Átírás

1 A MÁSODIK ESÉLY ISKOLA KOMPLEX TÁMOGATÓ RENDSZERE OSZTÁLYFŐNÖK HELYETT MENTOR Forrás:? Tartalom 1. A LEMORZSOLÓDÓ FIATALOK JELLEMZŐ PROBLÉMÁI 2. MENTORRENDSZER 2.1. A mentor-diák viszony, segítő kapcsolat Szerződés, mint a partneri viszony megvalósulása Egyéni beszélgetés, mint a segítő munka terepe 2.2. A mentor feladatai Tanulmányi kérdések, adminisztráció A diák tanulási képessége A diák családi környezete A diák életmódja, életvezetése, kapcsolatrendszere A diák személyisége, gondolkodásmódja, világképe Szociális ügyintézés 2.3. A segítő munka veszélyei 3. ESETMEGBESZÉLŐ TEAM MŰKÖDTETÉSE 4. SEGÍTŐ SZEMLÉLET, ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS 5. ISKOLAI LÉGKÖR 6. EGÉSZ NAPOS STRUKTURÁLT ELFOGLALTSÁG A második esély iskola feladata, hogy a hozzá forduló középiskolából lemorzsolódó, olykor súlyos szociális és egyéb problémákkal küszködő, kallódó fiatalok számára a középiskola elvégzéséhez és az érettségi vizsga letételéhez, valamint életproblémáinak megoldásához segítséget nyújtson. A segítségnek amit az iskola biztosít több eleme van, de legfontosabb gondolata, hogy ezek nem válnak el egymástól. A segítést egy egységes, összefüggő folyamatként érdemes értelmezni, amelynek része minden tevékenység, amelyet a fiatalok, a tanárok, szociális munkások, és más segítő munkatársak együtt végeznek. A második esély iskola teret, lehetőséget biztosít azoknak a fiataloknak, akiknek tanulási szándékuk van és bár ez valami miatt akadályoztatott, hiszen más iskolában nem tudtak boldogulni rendelkeznek a tanulás képességével. 1

2 1. A lemorzsolódó fiatalok jellemző problémái A középiskolából lemorzsolódó fiatalokra általánosan jellemző egy olyan mentális, pszichés állapot, amely szorongást, koncentrációs zavarokat, tanulási problémákat okoz. Mindez képtelenné teszi őket az iskolai teljesítésre. Ezen állapot mögött azonban minden esetben speciális, egyedi problémák húzódnak meg. Ezen problémák feltárása és megoldása személyközpontú szemlélettel lehetséges. A fiatalok teljes személyére, személyiségére fókuszálással, egyszerre kell a pszichés állapotukat javítani, az általa okozott gondokat kezelni és a háttérben meghúzódó egyedi problémát feltárni, annak megoldásában a fiatalt támogatni. Az iskolát elhagyó, a rendszerből kihulló, lemorzsolódó fiatalokra jellemző a labilis pszichés állapot, a nem reális önértékelés, az önbizalom, értelmes tevékenységek, célok, jövőkép hiánya. Többségük zárkózott, bizalmatlan, nehezen alakítanak kapcsolatokat. A felnőtt társadalmat és életformát csalódásból és kiábrándultságból, a felnőtteknek a fiatalokkal szembeni intoleranciájának tapasztalatából gyakran elutasítják. Szeretethiány, az érzések őszinte vállalásának hiánya jellemzi őket. Kudarcok sorozatával érkeznek mind az érzelmi életükben, emberi kapcsolataikban (szülő, pedagógus, kortárs), mind az iskolai életben. Mindemellett tanulási problémáik vannak, melyek hátterében éppen az említett, illetve egyéb speciális problémák húzódnak meg. Tanulási nehézségeket okoz a koncentráció zavara, a rövid ideig tartó, nem kellő mélységű, szaggatott, szakaszos figyelem; tanulásmódszertani, tanulástechnikai hiányosságok; analizáló (jegyzetelési, lényegkiemelési, vázlatolási) és szintetizáló (összefüggések felismerése) nehézségek. A mindezekből fakadó szorongás képtelenné teszi őket az iskolai teljesítményre. Ezért a középiskola elvégzéséhez és az érettségi letételéhez az oktatáson kívül több tényezőből álló támogató rendszer szükséges. A hagyományos iskolai keretek sok esetben alkalmatlanok a problémák valódi okának észlelésére és kezelésére. Ezért egy komplex támogató rendszert tanácsos alkalmazni. A támogató rendszer legfontosabb elemei: mentorrendszer, osztályfőnök helyett mentor; esetmegbeszélő team, szoros együttműködés a munkatársak között; segítő szemlélet, értékközvetítés; elfogadó, biztonságos, támogató iskolai légkör kialakítása és biztosítása; egész napos strukturált elfoglaltság lehetőségének biztosítása; 2

3 2. Mentorrendszer A közoktatásból már kihulló, vagy abban veszélyeztetett fiatalok akkor lehetnek sikeresek, ha iskolai életük során személyes törődést, odafigyelést kapnak. Ezt biztosítja a mentorrendszer. A hagyományos osztályfőnöki szerepbe nem férnek bele azok a szerepek, és feladatok, amik a fiatalok iskolai sikerességét eredményezheti. A diákok személyes segítését egy más rendszer, a mentorrendszer biztosíthatja. A mentor alapvető legfontosabb funkciója az iskolában a fiatal támogatása, életének figyelemmel kísérése. Fontos a napi kapcsolattartás, hogy a mentor ismerje a fiatal életmódját, élethelyzetét, időbeosztását, aktuális problémáit. Egyszerre lássa őt a jelenben és az iskolában eltöltött idő távlatában, ismerje jól személyiségét, problémáit és annak változásait. Fontos, hogy a mentor az iskolában elérhető, megtalálható legyen, így a diák gondjaival, problémáival bármikor megkereshesse. A mentor a fiatal számára biztonságos támaszt és segítséget jelent problémáinak megoldásában. Visszajelzéseivel segíti a fiatal reális önértékelésének, énképének kialakulását. A mentorrendszer a kölcsönös bizalmon alapul és a személyes kötődés, egymás elfogadása és tisztelete, az őszinteség működteti. Ezért alapvetően fontos, hogy a diákok mentorukat a tanárok közül maguk válasszák. Praktikus, ha a diákok az iskolában eltöltött első 2-3 hét után az addig megismert, őket tanító tanárok közül választják ki mentorukat. Ehhez szükséges, hogy a fiatalok és a tanárok ne csak az órán, hanem azon kívül is találkozzanak, beszélgessenek, hogy módjuk legyen alaposabban megismerni egymást. A találkozás lehetőségeit bővíti, ha tanórán kívüli iskolai programokon tudnak együtt részt venni, pl. délutáni közös kulturális vagy sportprogramban, együtt tanulás során, stb. Hasznos, ha a mentorválasztást közvetlenül megelőzi egy közös kirándulás. Ez lehetőséget ad a nem iskolai közegben való együttlétre, egymás jobb megismerésére természetesebb, kötetlenebb körülmények között. A diákok a tanároktól, segítőktől olyan mintákat láthatnak, amivel a mindennapokban nem találkoznak. Ezen kívül a különleges együttlét erősíti a csoport összetartozását, illetve az egyes diákok csoporthoz tartozásnak érzését. Egy ilyen közös program után a fiatalok könnyebben találják meg azt a tanárt, segítőt, akiben bízni tudnak, így könnyebben választják meg mentorukat. Érdemes a segítő tanároknak előre megegyezniük, hogy melyikük hány mentorált diákot vállal. Praktikus, ha a fiatalok két tanárt, illetve segítőt jelölnek meg, akikkel szívesen dolgoznának. Ez megkönnyíti a mentoráltak egyenlő eloszlását a tanárok között. Ha ugyanis egy tanárt túl sokan választanának, és nem tud már több diákot vállalni, az adott diák mentora a második helyen megjelölt tanár lehet. A diákok számára lehetővé kell tenni, hogy ha szükségesnek érzik új mentort válasszanak. Ilyen esetben érdemes a diákkal tisztázni, hogy ennek mi az oka, miért rendült meg a bizalma mentorában. Egy ilyen tisztázó beszélgetésből diák és a segítő is sokat tanulhat. 3

4 A mentor feladata kettős: Egyrészt intézi a diák tanulmányi és adminisztratív ügyeit, a fiatallal közösen folyamatosan nyomon követi tanulási folyamatát. Másrészt minden olyan problémában, ügyben, amiben a fiatal segítséget kér, próbál vele közösen megoldásokat találni, s támogatja annak megvalósítását. Ezek közt a problémák között lehetnek életvezetési, nehézségek, mentális, ill. családi vagy egészségügyi problémák, szociális, lakhatási ill. munkakeresési gondok, egyebek A mentor-diák viszony, segítő kapcsolat A kallódó, iskolai kudarcok miatt bizalmatlan, önbizalomvesztett fiatalok akkor tudnak az iskolában diákként jól működni, ha a tanárok, de elsősorban is a mentor részéről nyitottságot, kíváncsiságot, hitelességet tapasztalnak. A mentor-diák kapcsolatot a partneri viszony jellemezi. A mentor a diáknak segítője, aki támogatja őt minden olyan tevékenységben, ami az érettségi letételéhez vezet. Ennek része a tanulás és az ahhoz kapcsolódó dolgok, és része a személyiségfejlődés is, amelynek során a fiatal érett felnőtt személyiséggé válik. A mentor-diák kapcsolat egy bizalmi viszony. A mentornak bíznia, hinnie kell mentorált diákjában. Abban, hogy a diák el fogja tudni érni a célját, és ebben őt minden módón támogatnia kell. Ennek a bizalmi viszonynak a kialakulása hosszú folyamat, minél kudarcosabb, sérültebb a fiatal, annál hosszabb. A mentornak kíváncsinak, odafordulónak, őszintének kell lennie diákjaival. Kíváncsinak, hogy milyen ember is a diák, milyen dolgok foglalkoztatják, hogyan gondolkodik magáról és a világról, vajon miért éppen úgy. Meg kell próbálni őt megértenie, Ehhez empátiára van szükség, és nyitottságra, mert lehet, hogy a mentor saját gondolkodásától igen távol állót kell megértenie, befogadnia. Odafordulónak kell lennie, hogy a diák meg tudjon nyílni, kialakulhasson a bizalma, meg tudja mutatni magát. Őszintének kell lennie, mert csak ez építheti a bizalmi kapcsolatot, ettől válhat hitelessé, a diák számára elfogadható személlyé. Őszintének kell lennie saját magával kapcsolatban. Meg kell mutatnia magát. Ez a diák számára példát, egy másik ember és ezzel egy másik világ megismerését jelentheti. Ez nagyon fontos. És őszintének kell lennie a diákkal kapcsolatban, visszajelzéseiben, hogy a diák jobban lássa önmagát. Ez az önismeret fejlődését segíti, a reális énkép, és önértékelés kialakulását. A fejlett önismeret csökkenti a kudarcokat, hiszen a diák jobban fel tudja mérni képességeit, lehetőségeit. Az esetleges kudarc feldolgozása is könnyebb, és a további fejlődést szolgálja. Az önismeret fejlődése növeli a sikerességet, ami hatványozottan erősíti az önbizalmat, ami újra visszahat a sikerességre. A bizalmi viszonyt erősíti, ha a diák azt érzi, az őt érintő ügyekbe minden esetbe maximálisan be van vonva. A saját ügyeiben kizárólag ő dönt, és nem helyette döntenek mások, pl. az igazgató, osztályfőnök, a szülők stb. A serdülő fiatalnak a gyerek lét és a felnőtt lét határán már komoly igénye van arra, hogy maga irányítsa az életét. Meg kell tanulnia, hogy az önállósággal felelősség is jár, a döntésiért neki kell viselnie a következményeket. 4

5 Ezért engedni kell, hogy életük ügyeiben vele közösen átgondolva, a mérlegelésben őt segítve maga hozzon döntéseket és viselje annak előnyös és hátrányos következményeit. Ez egy fontos tanulási folyamat, amit a fiatal csak a gyakorlatban tud megtanulni. Erre a felnőtteknek mind a családban, mind az iskolában lehetőséget, teret kell adni. De nem szabad ebben a kamaszt egyedül hagyni. Támogatni kell, segíteni a felnövésben, az önállóvá, az érett személyiséggé válásban. Ebben van nagyon fontos szerepe a mentornak Szerződés, mint a partneri viszony megvalósulása Építő és hasznos szerződéses rendszert alkalmazni a mentor-diák segítő kapcsolatban. A szerződés természeténél fogva eleve egy partneri viszony bizonyos helyzetekre vonatkozó tartalmának, kereteinek tisztázására szolgál. Szerződést lehet kötni bármilyen helyzetben, ami elég fontos, amikor a diák vagy éppen a mentor számára segítség a megbeszéltek formai rögzítése. Sokszor könnyebb egy ilyen dologhoz tartani magunkat, mint felelőtlenül ígérgetni. Nagyobb súlya, komolysága van a szerződéses ügyeknek. Ez lehet szóbeli megállapodás, vagy írásbeli szerződés. Szóbeli megállapodás esetén is mindig tisztázni kell, hogy ez most valóban az, hogy mindkét félnek világos legyen a betartás kötelezettsége, illetve a be nem tartás következménye. Szerződést lehet kötni tanulmányi ügyekre, pl egy dolgozat, vagy félévi, évvégi osztályzat megszerzésére, esetleg kijavítására, de akár a tanulás módjára, lehet iskolai helyzetekre, pl. késés, órai viselkedés, vagy bármilyen a diákot érintő üggyel kapcsolatban. Szerződéskötéskor törekedni kell a tiszta, egyértelmű megfogalmazásra. Jó, ha a szerződés tartalmazza az elérni kívánt célt, a hozzá vezető eszközt, és a következményt. Ha a szerződésben foglaltak teljesülnek, maga a cél teljesül, vagyis az a pozitív következmény. Ha nem teljesül, akkor negatív a következmény, amit a szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell. Nagyon fontos, hogy a szerződést ne büntetésként fogjuk fel, és ne így alkalmazzuk. Nagyon körültekintően kell megfogalmazni. Ügyelni kell arra, hogy nem teljesülés esetére csak olyan következményt szerepeltessünk, amit valóban vállalni lehet, és ami valóban visszatartó erejű, illetve inspiratív, és semmiképpen sem végzetes. Pl. nagyon megfontolandó a tanulói jogviszonyt érintő következményt szerződésbe foglalni. Lényeges ugyanis, hogy a szerződés minden betűje valóban teljesüljön, csak így van értelme, hatása. A szerződés eszköz és nem cél. Ezért a szerződés szinte bármikor módosítható. A szerződésnek motiváló ereje kell legyen, ezért semmiképpen nem jó, ha nagyon nehéz betartani, ha túl könnyen elbukható, vagy túl súlyos a következmény. Ezért sokszor a mentor kezdeményezi a módosítást, ha látja, hogy már nem teljesülhet, de úgy érzi, nem volna jó, ha a diák ezt kudarcként élné meg. Soha ne kössünk olyan szerződést, amit nem beszéltünk meg nagyon alaposan a diákkal, nem tártuk fel teljes mélységében a célját, tartalmát, következményeit, és ami nem vállalható teljes mértékben a diák számára. 5

6 A szerződéses rendszer mindenki (diák, mentor, tanárok, stáb) számára követhetővé és tisztává teszik a diák céljait, vállalásait, eredményeit, fejlődését. Biztosítja, hogy a fiatalt mindig önmagához, saját vállalásához, változásához képest láthassuk. Ez a fiatal számára a legfontosabb, hiszen ezáltal tükröt tart saját magának. Világos, hogy a siker a saját sikere, és a sikertelenségért is ő a felelős. Mindezek közös elemzése azonban mindig a jövőre, a továbblépésre fókuszál, vagyis a siker biztatásként jelenik meg, a kudarcból pedig tanulni lehet Egyéni beszélgetés, mint a segítő munka terepe A mentornak meg kell ismernie mentorált diákját. A megismerés a mindennapi tanórai és egyéb időben kötetlen együttlét mellett fontos terepe az egyéni beszélgetés. Ez rendszeres heti a fiatal igényétől, állapotától, élethelyzetétől függően, ha szükséges akár napi rendszerességű beszélgetés a diák és mentorja között. E beszélgetések témája a tanulásszervezési kérdések mellett minden a fiatalt érintő, érdeklő dolog lehet. Ezek a beszélgetések adnak a legtöbb alkalmat a diák megismerésére. Ezeken az egyéni beszélgetéseken elsősorban a fiatal iskolai jelenléte, tanulási programjának helyzete, tanulási problémái, szociális kapcsolatai, mentális állapota és ezek kapcsán életvezetési, szociális és egyéb problémái kerülnek szóba, melyekre közösen keresik a megoldásokat. Lényeges, hogy a fiatal maga találja és fogalmazza meg a számára eredményes problémamegoldási módokat, életstratégiákat, hiszen saját gondjait csak ő oldhatja meg. A mentor feladata, hogy segítsen neki a konkrét napi lépések, teendők megfogalmazásában és bizalmával, türelmével, biztatással, illetve folyamatos visszajelzéssel támogassa azok megvalósulását. A beszélgetések időről időre visszatérnek e témákra és közösen elemzik a változásokat, alakítják ki a továbblépés lehetőségeit. Az egyéni beszélgetés ideje hetente 1 1 óra előre egyeztetett, lehetőleg állandó időpontban. Lényeges, hogy a beszélgetés valamilyen nyugalmas, meghitt helyen történjen az iskola épületében. Fontos, hogy minden alkalommal végigbeszéljük a diákkal az elmúlt hetét, általános közérzetét, tanulmányi ügyeit, aktuális élethelyzetét, kapcsolati helyzetét, életvitelét. Mindig térjünk vissza az előző beszélgetés zárására, miben mi történt azóta. Hosszasabban lehet elidőzni egy-egy aktuális témánál, problémánál, és a beszélgetés nagy részében lehet esetkezelést folytatni. 6

7 2.2. A mentor feladatai Tanulmányi kérdések, adminisztráció Az egyéni beszélgetések hetente felbukkanó témája a diák aktuális tanulmányi ügyei. Végig lehet beszélni az elmúlt hetet a tanulás szempontjából. Melyik tantárgyból hogy áll, mi történt az órákon, hogy ment a tanulás? Milyen visszajelzéseket, osztályzatokat kapott a tanároktól? Hogyan, milyen módon milyen szempontok alapján értékelték? Neki milyen érzései, véleménye van ezekről? Hogyan tudott együttműködni a tanárokkal és a társaival? Mit tett annak érdekében, hogy az iskolai és otthoni tanulásban jól működjön? Mik jelenleg tanulmányi céljai, ahhoz képest hol tart, mit kell a közeli és a távoli jövőben tennie? Praktikus a diákkal közösen napi- és hetirendet készíteni, amibe az otthoni teendőket is beleírjuk. Érdemes végigbeszélni a fiatal tanulási szokásait, sok minden kiderül ebből mind a diák, mind a mentor számára. Van-e otthon nyugodt, saját helye, szobája, íróasztala, ahol tanulhat? Támogatja-e a családja, lakótársai az otthoni tanulását? Vannak-e könyvei, füzetei, taneszközei? Mit gondol, szüksége van-e ezekre? Szokott-e otthon tanulni? Mit gondol az otthoni tanulásról? Mit gondol a saját tanulásáról? Mit gondol, min, hogyan kellene változtatnia a tanulás ügyében? Olykor érdemes azt a kérdést feltenni: miért is jár ebbe az iskolába? Mindezekre a témákra hétről hétre, időről időre vissza lehet térni. Ilyenkor nagyon fontos a korrekt visszajelzés, a diák szembesítése a múltjával, korábbi szavaival. Meg tudja találni az összefüggéseket tanulási szokásai és iskolai kudarcai, vagy sikerei között. Ebből magára vonatkoztatóan tud tanulni, fejlődik az önismerete. Elsődleges cél valóban az, hogy ő a saját tanulási szokásait megismerje, és a változás útján elinduljon A diák tanulási képessége A mentornak meg kell ismernie a diák tanulási képességeit, és ha van, problémáit. Ehhez természetesen a diákot tanító tanártársaktól, fejlesztő- és akár gyógypedagógustól kérhet segítséget. A mérések sokféleségének köszönhetően ez közös akarattal viszonylag gyorsan feltárható. Ha indokolt, tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság is bevonható. Ha konkrét tanulási zavart, vagy diszfunkciót állapítanak meg a szakemberek, ki kell dolgozni a fejlesztés módját, menetét, a felmentések rendjét. Ennek végigfuttatása, intézése, teljesítésének ellenőrzése a mentor feladata. Sokszor kiderül azonban, hogy a tanulási teljesítés problémája mögött nem áll zavar, vagy diszfunkció. Ilyenkor több eset lehetséges. Tanulásmódszertani elégtelenség, hiányosság, áll a háttérben. Ez egy tréninggel viszonylag egyszerűen és gyorsan pótolható, illetve folyamatosan, tudatosan fejleszthető. Valamilyen életvezetési probléma, gond, nehézség áll a háttérben Pl. zavaros családi helyzet, konfliktus; súlyos veszteség, rendezetlen lakhatás, megélhetési gondok, zűrös életvitel, súlyos lelki gondok, szorongás, depresszió, egyéb betegség. 7

8 Ekkor ezek feltárása, és a diákkal közös megoldása a segítő kapcsolat keretében, segítő beszélgetések során a mentor feladata. Mind a tanulási gondok, nehézségek csökkentésére, mind a segítő kapcsolat erősítésére nagyon hasznos, és roppant praktikus dolog, ha a mentor bizonyos rendszerességgel leül tanulni mentorált diákjával. A közös tanulás tartalmában, és légkörében, hangulatában fontos építőköve a diák az érettségihez vezető útján, és a mentor-diák kapcsolat épülésében A diák családi környezete A mentornak ismernie kell a diák családi állapotát, helyzetét. Ha a diák családban él, fontos, a diák iskolai sikerességét támogató elem, a család bevonása a diákkal való közös munkába. Amikor a diák megkezdi iskolai életét a második esély iskolában, szükséges a szülőket, a családot részletesen tájékoztatni arról, hogy mi vár gyerekükre. o Milyen az iskola rendszere? o Milyenek és mik a szabályok? o Hogyan folyik a tanítás, a számonkérés, értékelés? o Milyen módokon törődik az iskola a gyerekekkel? o A szülőknek milyen lehetőségei, módozatai vannak az iskolával, a mentorral való kapcsolattartásra, kommunikálásra? Ugyanakkor a mentornak is szükséges tájékozódnia a család helyzetéről. Ennek a tájékoztatásnak és tájékozódásnak több módja is lehetséges. Amennyiben az iskolában, vagy az adott osztályban, tanulócsoportban jelentős a tanulásra, az iskolával együttműködésre szocializálódott családok aránya, érdemes a tanév 2-3. hetében, esetleg a mentorválasztás után szülői tájékoztatóra hívni szülőket, családokat. A szülők amellett, hogy megismerhetik gyermeküket tanító tanáraikat, és mentorukat, képet kaphatnak az iskoláról, mint helyről, és működő intézményről, ahol a gyerekek napjaikat eltöltik, ahol az eddigi kudarcok után remélhetőleg sikeresek lesznek, megismerhetik szülőtársaikat, ezáltal kialakulhat bennük az érzés, hogy nem csak az ő gyermekük volt problémás, kudarcos az iskolai életben, mások is küzdenek hasonló gondokkal. Ez reménnyel töltheti el a családot, megerősítés kap abban, hogy támogassa gyermekét a tanulásban. Amennyiben az ilyen családok aránya nagyon kicsi, vagy nem jellemző, érdemes a mentornak személyesen felkeresni a családokat. A családlátogatás során nagyon körültekintően, de mindvégig őszintén, kongruensen kell viselkedni, hogy bizalmi viszony, és a továbbiakban együttműködés alakulhasson ki a család és a mentor áttételesen az iskola között. Fontos, hogy a szülőkkel való beszélgetéseken minden esetben részt vegyen a fiatal is. Soha ne beszéljünk, egyeztessünk, és főleg ne döntsünk a fiatal háta mögött. A diák iskolai pályafutása alatt előfordul, hogy megkeresik az iskolát, a mentort a szülők, vagy a mentornak van dolga a szülőkkel. Ilyen esetekben mindig hangsúlyozzuk, hogy csak a diákkal közösen, három oldalú beszélgetést tartunk célravezetőnek, azt preferáljuk. o Ez egyrészt valóban közelebb visz a felmerült probléma megoldásához, hiszen éppen az érintettek tudják megbeszélni. o Másrészt erősödik a fiatal irántunk és talán a szülők iránti bizalma, mert érzi, hogy vele nem történhetnek nélküle dolgok. Az ilyen három oldalú beszélgetések eredménye lehet az is, hogy párbeszéd kezdődik a fiatal családjában, ami tovább erősítheti a változást. 8

9 A diák életmódja, életvezetése, kapcsolatrendszere A mentornak meg kell ismernie a diák életmódját, életvezetését. Az egyéni beszélgetéseken, közös akár iskolán kívüli programokon (pl. kirándulás) a diák életmódja feltárulhat. Fontos ennek megismerése, hiszen az iskolai életét, a tanulás sikerességét nagyon meghatározza az életvezetése. Ez az egyéni beszélgetések fő témája. Sok dolog tartozik ide. Hol, hogyan, kikkel él? Mivel, hogyan tölti a napjait? Hogyan, hol, mennyit alszik, pihen? Mikor, hogyan ébred? Hogyan hozza magát tanuláskész állapotba? Mit és hogyan tesz, a munkájában, kötelezettségei teljesítésekor. Pl. hol, mikor, hogyan tanul, végez-e otthon, vagy máshol munkát, mit, hogyan, kivel? Mivel, hogyan, kikkel tölti a szabadidejét? Milyen szórakozási szokásai vannak, hogyan szokott lazítani. Sportol-e, bulizik-e, fogyaszt-e alkoholt, drogot, mit, milyen rendszeresen kikkel? Mi jellemzi a kortárs és felnőtt kapcsolatrendszerét? Vannak-e barátai, haverjai, kik ők, milyen a viszonyuk, mit csinálnak együtt? Milyen a viszonya a szüleivel, van-e olyan felnőtt a közelében, akivel bizalmas viszonyban van, akire felnéz, akire számíthat? Van-e párkapcsolata, az milyen, hogyan működik, hogy érzi magát benne? Hogyan, miből él meg? Eltartják, vagy eltartja magát, esetleg ő másokat? Azt hogyan keresi meg? Mindezek persze lassan, mozaikosan tárulnak fel, de nagyon fontosak a diákkal való közös munkához. Kiderül az is, hogy az életének mely pontjával elégedetlen, hol érez problémákat, mely pontok hátráltatják a tanulást, az iskolai sikerességét. Ezek kitapintása, megfogalmazása, felmutatása a mentor feladata. Mentorként azt tudjuk felkínálni a diáknak, hogy ezen problémák megoldásában segítünk neki. Vele közösen feltárjuk a problémát, és segítünk az összefüggések és saját megoldásainak megtalálásában, támogatjuk őt ebben az olykor hosszú, nehéz szakaszokkal, mélypontokkal teli úton A diák személyisége, gondolkodásmódja, világképe A beszélgetések során lassan feltárul előttünk a diák egész személyisége, gondolkodásmódja, világképe, magához, a szűkebb és tágabb környezetéhez való viszonya, kapcsolatrendszere, konfliktusai, problémái, probléma-megoldási stratégiái. Megmutatkoznak előttünk azok a problémák is, amelyek az iskolai, tanulási kudarcokat okozták. Ezek közt sokszor olyan mélységű és összetettségű problémák vannak, amelyek feltárása, megoldása hosszú, bonyolult folyamat. 9

10 Ezek segítő beszélgetések során lépésről lépésre megtehetők. Első feladatunk, hogy kérdésekkel, visszatükrözéssel, visszajelzésekkel segítsük a fiatalt saját problémái megfogalmazásában. Ezután szintén kérdések segítségével fogalmazza meg a hosszú- és rövidtávú célját. Közösen gondoljuk végig a lehetséges megoldási stratégiákat, és közösen alakítsuk ki a probléma-megoldás irányát. Beszéljük meg a lehetséges lépéseket, teendőket. További beszélgetéseken térjünk vissza a kiinduláshoz, hogyan halad ebben a munkában, folyamatban, hol tart most, hogy érzi magát, hogy látja most a múltat és a jövőt, hogyan tovább. Lezárásként visszatekintünk az egész folyamatra, értékeljük azt, közösen átgondoljuk a tapasztalatokat. Ez az egész folyamat nemcsak azért fontos, mert valóban egy probléma megfogalmazásának, feltárásának és megoldásának módja, hanem mert a fiatal megtapasztalja, hogy képes saját magára rálátni, és addig megoldhatatlannak tűnő gondokat legyőzni. Mindeközben egy mintát is lát és tapasztal egyszerre, hogyan lehet mindezt csinálni. Mindezen túl hozadéka a folyamatnak, hogy felkeltjük a fiatalban az igényt, hogy önmagával, saját problémáival, és ezen keresztül saját személyiségével építő módon foglalkozzon. Úgy, hogy ne az önsajnálat, a mások hibáztatása és vele párhuzamosan az önvád, az önmarcangolás álljon a középpontban.. E segítő munka során a mentor feladata a folyamatos vezetés, kísérés, támogatás, visszatükrözés, bátorítás, bíztatás. A fiatal érzéseinek, gondolatainak megfogalmaztatása, és tisztázása, egyáltalán a tisztánlátás kialakulásának segítése. A mentor attitűdjét az értő figyelem, az empátia, a nyitottság, a bizalom kell, hogy jellemezze. A minősítésnek, ítélkezésnek, utasításnak nincs helye a segítő kapcsolatban. Nagyon fontos viszont az őszinte visszajelzés érzéseinkről, gondolatainkról. Ne féljünk rossz érzéseink, akár indulataink kifejezésétől, de mindig ügyeljünk a megfogalmazásra, hogy ne legyen bántó, ahogy mondjuk, még ha bántó, nehezen elviselhető is, amit mondunk. Így le tudunk bontani mondandónkról miden olyan réteget, ami elterelheti a fiatal figyelmét a lényegi mondanivalóról. Így van esély az üzenet célba érésére. Személyessé, hitelessé teszi jelenlétünket, szerepünket, ha saját megélt tapasztalatainkról, érintődéseinkről beszélünk. A direkt tanácsadásnak lehet olykor továbblendítő ereje, de ha túl gyakran alkalmazzuk, azt a látszatot keltjük, hogy mi ismerjük a megoldást, birtokában vagyunk a jó válaszoknak. Ez nem szerencsés, mert így a fiatalban erősödhet az érzés, hogy mi jobbak vagyunk nála, vagyis ő rosszabb, illetve eleve rossz, hibás, alkalmatlan. Ilyenkor elvész a partneri viszony, és átcsúszik alá-fölérendeltségi viszonyba, ahol a segítő mentor a fiatal fölé kerül. Ezzel pedig elcsúszik a fókusz is, nem a konkrét probléma, hanem az általa kiváltott érzés kerül újra a fiatal figyelmének középpontjába. A mentor szerepe valójában egy facilitátori, kísérő szerep, folyamatos támogatással végigkíséri a fiatalt saját problémája megtalálásában, megfogalmazásában, feltárásában, megoldásában. 10

11 Szociális ügyintézés A diákok szociális ügyintézésében (iratok beszerzése, segélyek felkutatása, intézése, munkakeresés, lakhatási probléma kezelése, tartozások kezelése, kölcsönök intézése, gyámság, gondnokság ügyében intézkedés stb.) a mentornak nagyon fontos konkrét segítő és támogató szerepe van. Ilyen esetekben is fontos azonban, hogy ne intézkedjünk a mentorált diákunk helyett, hiszen éreznie kell, hogy a saját életéért ő a felelős, és meg is kell tanulnia az ilyen ügyek kezelését, intézését A segítő munka veszélyei Az ilyen intenzív segítő munka, amit a problémás fiatalokkal végzünk veszélyeket is rejt magában. Ilyen veszély a túlságos bevonódás. Ez akkor történhet meg, ha a fiatallal nagyon együttérzünk, a közös munka során túl mélyen bekapcsolódunk életproblémáinak feltárásába, megoldásába. Ez veszélyes mind a segítő mentornak, mind a diáknak. Egy idő után egyikük sem lát már ki a saját közös esetükből, és előfordulhat, hogy mindketten rosszabb állapotba kerülnek, mint korábban. Az ilyen mérvű bevonódás a fiatalnak már nem segítség. A segítőt pedig megbetegedés, vagy a kiégés veszélyezteti. Ennek elkerülése tudatosan lehetséges. Nagyon fontos, hogy mindig tartsuk az esetkezelés, vagyis a mentori segítő munka kereteit. A diákkal lehetőleg csak az iskolai élet keretein belül tartsuk a kapcsolatot. Pl. közös kiránduláson, vagy sport, kulturális tevékenységen, stb. csak iskolai szervezésben vegyünk részt. Semmiképpen ne találkozzunk a mentorált diákkal pl. kocsmában, szórakozóhelyen, iskolai programokon kívül lehetőleg egyáltalán ne, mert kapcsolatunk irányítása így kicsúszik a kezünkből. Tartsuk a beszélgetések előre megbeszélt idejét, gyakoriságát. Tudatosan, saját erőtartalékainkat ismerve osszuk be időnket, ne vállaljuk túl magunkat. Mindig finoman, de határozottan jelezzük saját személyünk, személyiségünk, időnk, tevékenységeink, érdeklődésünk határait. Újra és újra gondoljuk végig, tisztázzuk magunkban, mit is jelent nekünk az a mentorált fiatal. Nem fontosabb-e nekünk ő, mint neki saját maga. A segítő munka veszélyei könnyebben elkerülhetők, ha a mentor munkájában nincs egyedül. Lényeges, hogy munkáját esetmegbeszélő team és szupervízió támogassa. Ez megvédi a kiégéstől, és segíti az esetkezelésben is. Ezért nagyon hasznos és fontos az intézményben esetkezelő teamet működtetni. A mentori segítő munkát csak egészséges személyiség végezze, mert jelentős károkat okozhat mind a fiatalokban, mind a kollégákban, mind saját magában a kontrollálatlan segítő tevékenység. Ezért nagyon fontos a segítők folyamatos önismereti munkája. Az önismeret mélyítése, a személyiség építése alapvető belső igény és kötelesség kell hogy legyen. Munkájának gerincét a problémás serdülők személyiségfejlesztése képezi. Akkor tudja hitelesen képviselni a fiatalok felé, hogy változzanak, épüljenek, ismerjék meg saját magukat, ha ez önmaga számára is evidencia, ha ezt folyamatosan gyakorolja is. 11

12 3. Esetmegbeszélő team működtetése Elengedhetetlen, hogy a mentorok segítő munkáját heti rendszerességű esetmegbeszélő team támogassa. Ennek a csoportnak részvevője minden olyan munkatárs, aki az iskolában mentori munkát végez. Nagyban segíti a munkát, ha több olyan tanár is tagja, akik tanítják a mentorált diákokat. Az esetmegbeszélő team több szempontból is fontos és hasznos. Egyrészt támogatja a mentor munkáját. Érzi, hogy nincs egyedül, van, akivel megosztja az esetkezelés terhét. Segítséget kap kollégáitól, akik az adott folyamatra olykor kívülről jobban rálátnak, mint a benne lévő mentor. Fontos a diák számára is, mert így jobban megismerik az őt tanító tanárok, ezáltal a tanórákon is jobban tudnak együttműködni. Ezáltal csökkenek azok a tényezők, amik a tanulást gátolják (pl. magatartási, viselkedési probléma, kommunikációs elcsúszások, stb.) Az esetmegbeszélő team hetente előre meghatározott időben ülésezzen. Vezetését végezheti egy meghívott külső munkatárs, pl. szupervizor, vagy a csoport tagjai közül választott vezető, vagy heti váltással a team tagjai. Témája minden ülésen a mentorált diákok aktuális helyzete, állapota, problémái. Egy-egy ülésen egy-egy diák esetének megbeszélésére kerül sor. Miután a teamtagok röviden vázolják, hogy mi az eset, amiről beszélni szeretnének, a csoport közösen dönt arról, hogy melyik esetet választják arra az alkalomra. Az esethozó mentor részletesen elmondja az esetet, a diák történetét, iskolai pályafutását, jelenlétét, tanulási helyzetét, kapcsolatrendszerét, felvázolja kettőjük viszonyát, közös munkájuk tartalmát, menetét és a főbb problémapontokat. Ezután megfogalmazza konkrét kérdését, problémáját az esetkezeléssel kapcsolatban. Ezután egy beszélgetés alakul ki, amelyben a teamtagok kérdéseket fogalmaznak meg, illetve elmondják a diákkal kapcsolatos saját tapasztalataikat, az esettel kapcsolatos érzéseiket, észrevételeiket, gondolataikat. Ha szükséges, a csoport közös koncepciót, stratégiát alakít ki a diákkal kapcsolatban, amit a továbbiakban a tanárok a tanórán, a mentorok pedig a segítő munka során igyekeznek képviselni. Ily módon az esetkezelő team a segítő munka szakmai kontrolját is ellátja. A csoport és a mentor közti információcsere biztosítja egyrészt a fiatal számára a biztonságos légkört és a törődést, a tanárok jelentős részének támogatását, másrészt a diák védelmét. Az esetmegbeszélésen elhangzott információk természetesen titkosak. Ezek az esetmegbeszélések komoly segítséget és támogatást jelentenek az összes érintettnek: a diák számára biztosítja, hogy helyzetét, problémáit több tanár ismeri, és tanárai közösen gondolkodnak-gondoskodnak róla; mentorának szélesebb körű információkat, a közös gondolkodás és cselekvés pedig segítő munkája támogatását illetve személyének védelmét (túlságos bevonódás, elfogultság, kiégés, idő előtti elfáradás, stb.) biztosítja; a többi tanárnak, segítőnek az adott diákról bővebb információkat biztosít, melyek megkönnyítik mind tanári, tanórai, mind segítői munkájukat. 12

13 A csoport munkájában meghatározó a munkatársak közötti bizalom, tisztelet és elfogadás. A teamben mindenki egyenrangú, minden álláspont, vélemény, érzés és gondolat egyformán fontos. A munkatársak közti kommunikáció különösen erős mintaként hat a fiatalok számára, ezért érdemes arra törekedni, hogy nézetkülönbségeink, vitáink során meggyőzzük, és ne legyőzzük egymást. 4. Segítő szemlélet, értékközvetítés A második esély iskolában a diákok sikerességét segíti, ha szemléletében nem különül el a tanári és segítő munka. Ha a munkatársak a diákokkal való bármilyen együttlétüket lényegében a segítés részeként tudják értelmezni. Segítő munkaként lehet értelmezni magát a tanítást is. A segítő munka legfontosabb terepe a mindennapok közös együttléte, az iskolai élet, ahol természetes közegben spontán módon valósul meg a személyes figyelem és törődés. Ez a legjobb módja egymás megismerésének, hiszen a diákok és segítőik sokféle helyzetben találkoznak, működnek együtt (tanítás-tanulás, egyéni beszélgetés a mentorral, szünetbeli csevegés, spontán csoportos vagy egyéni beszélgetés, kávézás, teázás, szabadidős tevékenység, sportolás, kirándulás stb.) Ez az együttélés valóságosabb, ha a munkatársak és a diákok térben sem különülnek el nagyon egymástól. Jó, ha a közösségi élet helye valóban közös, ahol szabad bejárása van mindenkinek, ahol diákok, tanárok sok időt töltenek el, pl. a szünetekben, a tanórák után, délután. Jó, ha diákok és tanárok, segítők részesei vagyunk egymás iskolában zajló életének. Ez az együttélés ad lehetőséget a tanároknak, segítőknek arra, hogy leghitelesebben képviseljék életszemléletüket, mutassanak mintát az emberi kapcsolatok, a kommunikáció működésére; különböző élethelyzetek megélésére; érzelmek, indulatok felvállalására és kifejezésére; napi problémák és konfliktusok kezelésére, megoldására. Ez az értékközvetítés láthatatlan, de nélkülözhetetlen része a segítő kapcsolatnak, alapjául szolgál. Fontos, hogy a felnőttek az iskolában a fiatalok számára egy inspiráló segítői közeget alakítsanak ki, amelyben a célok megfogalmazása mellett érték a tevékenység, a tanulás, az alkotó munka, a tiszta kommunikáció, a változtatni akarás, törekvés a problémák megoldására, a továbblépésre. Ha a felnőttek ezen értékeket közvetíti a fiatalok felé, és minden módon segíti azok megvalósulását, a problémás serdülők az itt eltöltött idő alatt, amely sokszor többéves személyiségépítő folyamat egyfelől megerősödött önbizalomra, másfelől tartalmas emberi kapcsolatokra tesznek szert, és a tanulásban sikereket érnek el. Ezek együttesen azt eredményezik, hogy a hozott problémák csökkenek, esetleg megszűnnek. 13

14 5. Iskolai légkör Az iskolai sikerességet nagyban befolyásolja az iskola légkör. A második esély iskolában olyan légkör kialakítása és folyamatos biztosítása kell törekedni, ahol a fiatalok személyük elfogadását, nyílt, hiteles, őszinte emberi kapcsolatokat (tanárdiák, diák-diák, tanár-tanár) személyes törődést élhetnek meg mindennapjaikban. Fontos, hogy a fiatalok egy bizalommal és türelemmel teli támogató légkörben élhessenek. Érezzék, tanáraik bíznak abban, hogy céljaikat meg tudják valósítani, ehhez támogatást és türelmet kapnak. A diákok által megfogalmazott célokat a középiskola elvégzése, érettségi vizsga letétele, strukturált, rendezett életmód, szociális kapcsolatok, egészséges, normális élet kialakítása mentoroknak, tanároknak, az iskola munkatársainak közös célként kell, értelmeznünk, és közösen kell azokat a megoldásokat keressük, amelyek számukra ehhez a legtöbb segítséget biztosítják. E légkört diákok és tanárok, segítők, mentorok közösen alakítjuk a mindennapokban. Legfontosabb része a napi együttlét az iskolában: A közös élet a tanórákon és a szünetekben. Lényeges, hogy a tanárok a tanórákon is igyekezzenek oldott, szorongásmentes légkört biztosítani. Ezt olyan tanítási módszerekkel, tanulásszervezési technikákkal érhetik el, amelyek nem a frontalitásra építenek, sőt azt igyekeznek csökkenteni. Lényeges az is, hogy a tanárok a szünetben lehetőleg ne meneküljenek be a zárt ajtajú irodába, hanem igyekezzenek a diákokkal tölteni a szünetből amennyit csak lehet. Ez nagyon jó alkalom a kötetlen, oldott beszélgetésekre. A szabadidő együttes eltöltése. Érdemes a tanároknak, de a mentoroknak mindenképp minél több délutáni, tanórán kívüli programokon, iskolai kirándulásokon részt venni. Kötetlen, spontán beszélgetések. A szünetekben és az említett programokon. Kulturális és alkotó tevékenység. Új, a mindennapitól eltérő helyzetben való találkozásra, együttlétre alkalmas. Kirándulások, sportolás stb. Ez a természetes együttélés a mindennapokban talán a leghatékonyabb segítség a fiatalok számára, hiszen így könnyebben tudnak elfeledkezni problémáikról, társaikkal, tanáraikkal való együttlét során észrevétlenül változnak, nyílnak ki, lesznek egyre tevékenyebbek, apróbb, nagyobb sikereket érnek el, kapcsolataik alakulnak ki. szembesülnek mások problémáival, megélhetik azt, hogy gondjaikkal nincsenek egyedül, és egymás segítéséből is sokat meríthetnek. láthatják és maguk is megtapasztalhatják az aktív, örömteli, egészséges, normális élet lehetőségét. Életteret és lehetőséget kapnak, megtalálhatják azokat a tevékenységeket, ahol sikeresek, ahol tehetségüket kibontakoztathatják. Ebben nagy szerepe van a mentoroknak: egyrészt az elfoglaltságok felkínálásában, másrészt a diákok egyes témák, tevékenységek iránti érzékenységének felismerésében, és további inspirálásában. Fontos, hogy a diákok maguk alakíthassák emberi és tárgyi környezetüket. 14

15 Az iskolai közösség (diákok, tanárok, egyéb munkatársak) maga alakítsa közös szabályait, így azt magának érezve könnyebben betartja azt. Így mindenki számára elfogadottak és egyértelműek az elvárások, követelmények, következmények. Az átlátható viszonyok lehetővé teszik, hogy közös tevékenységeink során a fiatalok korrekt visszajelzést kapjanak magukról, ami fejleszti a reális önértékelés és énkép kialakulását. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a diákok, tanárok rendszeresen megbeszélhessék közös iskolai dolgaikat. Ennek működő, nem csak formális fórumot kell biztosítani. Lehetőség szerint a diákok beleszólhassanak az iskolai terek kialakításába és berendezésébe. Ez ugyancsak segít abban, hogy a fiatalok magukénak érezzék az iskolát. 6. Egész napos strukturált elfoglaltság A második esély iskolában kialakítandó támogató rendszer fontos eleme, a diákok számára az egész napos strukturált elfoglaltság lehetősége. Ez a tanórákon kívül is tevékenységeket, programokat kínál. A fiatalok problémái közé tartozik, hogy nehezen osztják be az idejüket, nem találnak tartalmas szabadidős tevékenységeket, kortárs csoport hatására könnyen csúsznak bele egészségromboló és/vagy deviáns tevékenységbe (ivás, drog, bűnözés). Könnyen sodródnak függőségbe. E veszély csökkentésére, napi feladatok, megfogalmazható rövid és hosszútávú célok, a fiatalok számára reális jövőkép kialakítására ad módot az egész napos strukturált elfoglaltság. Jó, ha második esély iskola a fiatalok többségének nem csupán egy iskola, hanem amíg oda jár életének színtere is. Fontos, hogy sok diák egész napját szívesen tölthesse ott. Egy serdülő, ill. fiatal felnőtt életében bár ők maguk elsődleges célként az érettségit nevezik meg nem csak az iskola és a tanulás kell, hogy a középpontban álljon. Különösen így van ez a többszörös problémahalommal küszködő, kallódó, olykor deviáns életvezetésű diákokkal. Számukra a szabadidő hasznos eltöltéséhez mintát, lehetőséget és társakat, problémáik megoldásához alkalmat, közeget, terepet kell biztosítani. Ezért fontos arra törekedni, hogy a tanórák, közös és egyéni tanulás mellett sport, művészeti alkotó, kulturális és egyéb szabadidős tevékenységek, gyakran spontán szerveződő beszélgetések töltsék ki a második esély iskola hétköznapjait. Ezeknek fontos eleme egyfelől közösségi jellegük, másfelől a nyitottságuk, az hogy diák és tanár együtt vesz bennük részt, mindenki a maga örömére, épülésére, a maga tehetsége, képessége szerint. A programokat a fiatalok igénye szerint érdemes szervezni, illetve jó, ha hagyjuk és inspiráljuk őket arra, hogy maguk szervezzék, kezdeményezéseiket támogatjuk. Ne legyenek leosztott, megmerevedett szerepek, a diákok kezdeményezői, irányítói lehessek egy-egy tevékenységnek. Így mindannyian megtapasztalhatjuk, hogy mindenki ért valamihez, mindannyian tanulhatunk egymástól. Az a fiatal is, aki a tanulásban kevésbé sikeres, más területen megmutathatja tehetségét, és a siker mellett átélheti, azt az érzést, hogy valamit ő adott társainak, tanárainak. 15

16 Mindez természetesen a tanítási órákra is igaz. A tananyag kialakításakor alapvetően a fiatalok érdeklődésére, meglévő tudására, képességikre érdemes támaszkodni. Nagyban motiválja a diákokat, ha igyekszünk az órák tartalmát, légkörét, hangulatát, a tanulás-tanítás módszereit úgy alakítani, hogy a fiatalok hasznosnak találják, sikerélményük legyen a tanulásban is, és érezzék, hogy hozzásegíti őket céljuk az érettségi vizsga eléréséhez. Vagyis érdemes legyen bejárni a tanulás, a hasznos, érdekes tevékenységek, a társas együttlét, a közösség miatt. A fent leírt komplex támogató rendszer segíti a közoktatás ellátórendszeréből kihullott, vagy abban veszélyeztetett fiatalokat az iskolai kudarcsorozat megszűntetésében, a gimnázium elvégzésében, az érettségi sikeres letételében, és problémáik megoldásában. 16

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig.

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. 2012. A tanulószoba időbeosztása: Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. A tanulószoba helyszíne: 6. osztály tanterme A tanulószoba

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Program címe: Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Tanúsítvány száma: 13/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. szeptember 03. Kérelmező neve: Kallódó Ifjúságot Mentő Missziós Támogató

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Közösségi szolgálati napló

Közösségi szolgálati napló Élményeim, tapasztalataim: Közösségi szolgálati napló Név:... Oktatási azonosító:... Kedves középiskolás Diák! Bizonyára sokat hallottál már a közösségi szolgálatról, és foglalkoztat a kérdés: Miért éppen

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadásról Alapelvek Az új típusú szaktanácsadás alapelvei: személyre szabott/egyéni támogató/megerősítő segítő szükséglet - alapú fejlesztő célú (helyzetelemzés, tervezés, megvalósítás, reflexió)

Részletesebben

Eredmények 2 0 1 0 / 2 0 11.

Eredmények 2 0 1 0 / 2 0 11. Eredmények S z ü lői elégedettségi kérdőív 2 0 1 0 / 2 0 11. A kérdőívek száma 250 213 200 150 100 93 50 0 kiadott kitöltött 2 Az Ön gyermeke 60 56 50 40 34 30 20 10 0 fiú lány nincs válasz 2 3 A kérdőív

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium (OM azonosító: 035282) Györgyi Albert) Az iskola dolga, hogy megtanítsa vélünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: postmaster@pjngszi.t-online.hu Kedves Érdeklődő! Ön a Pécsi

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010 2010. február 1 I. A Naszály-Galga TISZK Tehetséggondozó Programjának céljai A Naszály-Galga TISZK tehetséggondozó programjának célja, hogy elősegítse

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására

2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 2. Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására 1. A hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását csökkentő program, amely adaptált helyi program a TÁMOP 3-2-3-08/1-2009-0008-as

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák közvetlen el dje a szabad beszélgetések" órája, 1947-ben került a tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekeket érdekl és érint kérdésekr

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

ki szeretne lépni. Minden más esetben utolsóként.. horderejű eseménykor, minimális alkalommal

ki szeretne lépni. Minden más esetben utolsóként.. horderejű eseménykor, minimális alkalommal Egyéni fejlesztési terv minta Általános rész Fejlesztési terv készítője: Fejlesztési tervért felelős személy neve: Kit Mikor Hogyan értesítek Egyéb Feljegyzések Projektmenedzser Projektben lévő fiatal

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014 Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Mentorálás a tehetséggondozásban. tamas.marta53@gmail.com

Mentorálás a tehetséggondozásban. tamas.marta53@gmail.com Mentorálás a tehetséggondozásban tamas.marta53@gmail.com MATEHETSZ Tehetséghidak program www.tehetseghidak.hu/tehetsegkonyvtar Dávid Mária-Gefferth Éva-Nagy Tamás- Tamás Márta: Mentorálás a tehetséggondozásban

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

ZSIBRIKI DROGTERÁPIÁS INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány

ZSIBRIKI DROGTERÁPIÁS INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány ZSIBRIKI DROGTERÁPI PIÁS S INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítv tvány Szenvedélybetegek kezelési programja Kanadai módszer m alapján Egyedi és s megújított program Reintegrálja a szenvedélybetegeket

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA MI A SZUPERVÍZIÓ? A szakmai munkát végző, kevés tapasztalattal rendelkező szakember munkájának ellenőrzése és segítése, egy megfelelő tapasztalattal

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01 0103 07

Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01 0103 07 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01 0103 07 Beszélni és beszélgetni önmagában nem nehéz, viszont kevésbé sikert eredményező folyamat. Megértetni magunkat pontosan úgy, ahogy azt mi gondoljuk, illetve

Részletesebben