Kompetencia, mint új dimenzió a munkaer piacon, európai kontextusban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kompetencia, mint új dimenzió a munkaer piacon, európai kontextusban"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Regionális Gazdaságtan Tanszék Kompetencia, mint új dimenzió a munkaer piacon, európai kontextusban Készítette: Soós Gergely

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 I. A munkaer -piaci igények változásának helyzetvizsgálata és elemzése 6 I. 1. A magyar munkaerő-piaci helyzet főbb jellemzői I. 2. Foglalkoztatási tendenciák I. 3. Igények, szükségletek és az ennek való megfelelés állapota I. 4. A piacorientált szakképzés helyzetelemzése II. Foglalkoztatási tendenciák feltárása, az új foglalkozási profilok kompetencia - igényének értékelése II. 1. Szakmai munkavégzés kompetenciák birtokában Asztalos Ács-állványozó Épületburkoló Villanyszerelő Cukrász Fodrász II. 2. A kompetencia-fogalom bevezetése és elterjedése II. 3. Az új foglalkozási profiloknak megfelelő kompetencia fogalom értelmezése II. 4. Az EU kompetenciáknak megfelelő csoportosítás: II. 5. Kompetencia-elméletek áttekintése II. 6. A kompetencia jellemzői, kompetencia-megközelítések II. 7. Kompetenciaigények kidolgozása és értékelése III. Javaslat a kompetencia alapú oktatási-képzési folyamat kialakítására III. 1. Európai elvárások, távlatok a kompetenciák tekintetében III. 2. A munka, mint tanulási folyamat III. 3. A hazai adaptáció lehetőségei III. 4. A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés III. 5. A kompetenciák és az oktatási rendszer III. 6. Kulcs kompetenciák iskolarendszeren kívül és azon belül IV. A munkaer piac igényeihez alkalmazkodó oktatási-képzési rendszer összefoglaló értékelése IV. 1. Idézet a stratégiából:

3 IV. 2. Következtetéseim IV. 3. Kitekintés összefoglalás Irodalomjegyzék SUMMARY Mellékletek

4 BEVEZETÉS A piacgazdaságban a praxis - nak van els dlegessége, a gyakorlat felértékel dik, az elméleti tudás gyakorlat nélkül csak korlátozottan igényelt képesség. A feln ttkori aktivitás életmin séget meghatározó tényez. Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam a munkaer vel szemben a gazdaság részér l felmerül igényeket és rámutassak azokra az elvárásokra, amelyekre választ kell, hogy adjon az életen át-tartó tanulás intézményrendszere, különösen a munkaer -piaci aspektusok tekintetében. A lisszaboni stratégia azt a célt t zte az Európai Unió elé, hogy 2010-re váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává. A Lisszabonban született döntésekben a versenyképesség er sítése mellett társadalmi célok is megfogalmazódtak. Az Európai Bizottság februárjában új startot javasolt a Lisszaboni stratégia számára, a tagországok és az Európai Unió egészének er feszítéseit két f feladatra koncentrálva er teljesebb, tartós növekedést, valamint több és jobb munkahelyet biztosítva. A megvalósítás a Lisszaboni stratégia f kérdése mind európai, mind nemzeti szinten. Felismerve, hogy az akcióprogram megvalósítása megújult partnerséget követel, az Európai Tanács márciusában közétett felhívása mind az Európai Unió, mind a tagországok szintjén a kormányzás megújítását kezdeményezte. Ennek megfelel en a Bizottság integrált irányelveket fogalmazott meg a tagországok számára a közötti id szak növekedési és foglalkoztatási céljainak elérése érdekében. Az egyes nemzeti reformprogramokat a Bizottság lisszaboni programja egészíti majd ki, ami az európai szint növekedési és foglalkoztatási célok elérését célzó akciókat fogalmazza meg. 4

5 A foglalkoztatás növelésének konkrét akcióit illet en keretet adott, hogy Magyarország 2004-ben az EU foglalkoztatási iránymutatásaival összhangban elkészítette els nemzeti foglalkoztatási akciótervét a közötti id szakra vonatkozóan, de a Lisszaboni stratégia félidei felülvizsgálata során a gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai uniós koordinációs és jelentéstételi mechanizmusok átalakításához kapcsolódóan Magyarország 2005-ben újrafogalmazta foglalkoztatási stratégiáját a közötti id szakra vonatkozóan. A foglalkoztatási stratégiának arra kell irányulnia, hogy a munka legyen vonzó és tényleges lehet ség mindenki számára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv f célja - összhangban a Nemzeti akcióprogramban foglaltakkal - a növekedés és a foglalkoztatás b vítése. Egyfel l elengedhetetlen, hogy a gazdasági növekedés növelje a munkaer iránti keresletet, új munkahelyeket hozzon létre, ezáltal b vítve a foglalkoztatást, másfel l a gazdaság tartós növekedésének feltétele, hogy többen dolgozzanak, és az emberi er forrásainkban rejl tartalékokra építve javuljon az ország versenyképessége. Ezen operatív program az ÚMFT céljainak eléréséhez az emberi er források fejlesztésével járul hozzá. Az ÚMFT-vel és a Nemzeti Akcióprogrammal összhangban, az operatív program átfogó célja az aktivitás növelése. Cél az, hogy az aktivitási ráta a 2013-ig tartó id szakban 6 százalékponttal emelkedjen. A foglalkoztatás és a humáner forrás-fejlesztés eszközeivel is el kell segíteni, hogy az aktív korú népesség minél nagyobb hányada lépjen be és maradjon a munkaer piacon, lehet sége legyen megszerezni az ehhez szükséges tudást és készségeket, és sikeresen alkalmazkodjon a gazdasági és a technológiai változásokhoz. 5

6 I. A munkaer -piaci igények változásának helyzetvizsgálata és elemzése I. 1. A magyar munkaer -piaci helyzet f bb jellemz i A munkaer -piaci helyzet legfontosabb jellemz je az alacsony munkaer -piaci részvétel. Az alacsony foglalkoztatási szint mellett viszonylag alacsony a munkanélküliség, miközben magas az inaktívak aránya. Az uniós átlaghoz viszonyítva alacsony az id sek és a férfiak foglalkoztatottsága. Különösen nehéz elhelyezkedniük az alacsony iskolai végzettség embereknek. A kilencvenes évek elején a nagyvállalati szektorból kiszorult, alacsonyabb képzettség, id sebb munkavállalók nagy része végleg elhagyta a munkaer piacot. Ebben az alacsony nyugdíjba vonulási kor és a népesség rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott az is, hogy az állásukat vesztett, vagy a munkahelyüket veszélyeztetve érz emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a különböz jövedelempótló ellátásokat. Jelent sek a munkaer piac területi különbségei és a kereslet- és kínálat közötti strukturális eltérések. 1. sz. táblázat F bb munkaer -piaci jelz számok alakulása 2004-ben (%) Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív éves férfiak 63,14 6,10 32, éves n k 50,69 6,13 46, éves népesség 56,76 6,12 39, éves népesség 23,59 15,45 72, éves népesség 31,06 3,07 67,96 Forrás: KSH 6

7 I. 2. Foglalkoztatási tendenciák 2004-ben a éves aktív korú népesség 56,8%-a összesen 3 874,7 ezer f volt foglalkoztatott. Uniós összevetésben mind a férfiak, mind a n k foglalkoztatási szintje elmarad az átlagtól. A leginkább foglalkoztatott korosztály 2004-ben a éveseké 74%-os rátával, a legkisebb foglalkoztatási szint pedig a két széls korosztályt, a és az éveseket (23,6%, illetve 31,1%) jellemzi. 0,2% A foglalkoztatottak megoszlása foglalkoztatásuk jellege szerint ,5% 10% 0,4% Alkalmazot t Szövetkezet t agja 85,8% Társas vállalkozás tagja Egyéni vállalkozó Segít családtag 1. sz. diagramm A foglalkoztatottak megoszlása foglalkoztatásuk jellege szerint Forrás: Gazdasági Minisztérium A foglalkoztatás ágazati struktúráját tekintve 2004-ben a foglalkoztatottak 5,3 százaléka a mez gazdaságban, 32,8 százaléka az iparban és 61,9 százaléka a szolgáltatásokban dolgozott. A férfiak mintegy fele, a n knek háromnegyede a szolgáltató szektorban dolgozik ben, az alkalmazásban állók közül ezer f a versenyszférában dolgozott, a közszférában pedig 816,5 ezer f állt alkalmazásban. A prognózisok szerint közép és hosszú távon egyaránt folytatódik a szolgáltatási szektor térnyerése, valamint a mez gazdaság és az ipar létszámvesztése, a jöv ben a legdinamikusabb létszámfelszívó gazdasági ágak az ingatlanügyletek, gazdasági tevékenységet segít szolgáltatások, a kereskedelem- 7

8 javítás és az épít ipar lesznek. A közszférában átalakulások, reformok várhatók, amelynek foglalkoztatási hatásaival is számolni kell. 2. sz. diagramm A f bb munkaer piaci mutatók éves alakulása között Forrás: Gazdasági Minisztérium I. 3. Igények, szükségletek és az ennek való megfelelés állapota A bevezet ben jelzett folyamatok, tendenciák részletesebb elemzését adják azok a felmérések, kutatások, adatgy jtések, amelyek a gazdaság, a foglalkoztatottság a munkaer piac összefüggéseit mutatják. Szükségesnek ítélem ennek az alábbiakban történ bemutatását. Ennek során támaszkodom olyan elérhet és publikus információkra, amelyek révén feltárul az az összefüggésrendszer, ami segít 8

9 dolgozatom szakképzéssel, a munkaer piacon elvárt kompetenciákkal kapcsolatos követelményeinek megértésében és ezen követelmények elfogadásában. Az 1990-es években tehát - a gazdasági átalakulással párhuzamosan - gyökeres változások zajlottak a munkaer piacon is. A foglalkoztatottság és az aktivitás ben érte el a mélypontot, majd ezután a gazdasági stabilizálódás és befektetések megélénkülése hatására 2000-ig viszonylag gyors ütem - évi 0,7-0,8 százalékpontos - emelkedésnek indult. Az azóta eltelt id szakot - a 2003-as átmeneti fellendülésen kívül - stagnálás-közeli állapot jellemezte. A foglalkoztatotti létszám változása az ágazati struktúra jelent s módosulása mellett ment végbe. A képzetlen, vagy alacsony végzettséggel rendelkez munkavállalók fokozatosan kiszorultak a munkaer piacról, ugyanakkor 14,5%-ról 21% fölé emelkedett a fels fokú végzettséggel rendelkez foglalkoztatottak aránya es évtized legelején az átalakulás hatására a foglalkoztatottság és az aktivitás csökkenésével párhuzamosan emelkedett a munkanélküliségi ráta ugyanakkor fordulópontot jelentett, hisz a foglalkoztatottság további csökkenése mellett gyorsütem csökkenésnek indult a munkanélküliek száma is. Az 1993-ban 12,1%-kal tet z munkanélküliségi ráta, illetve 520 ezer f t közelít munkanélküliség két év alatt 2 százalékponttal, illetve 100 ezer f vel csökkent. Ez a változás az aktivitás visszaesésével, s különösen a különböz nyugdíjazási formák hirtelen felfutásával függött össze (a nyugdíjban és nyugdíjszer ellátásban részesül k száma, leszámítva az öregségi nyugdíjban részesül ket, ben két év alatt 100 ezerrel, majd további négy év alatt újabb 100 ezerrel emelkedett). A foglalkoztatottság és az aktivitás ben érte el a mélypontot 46,5, illetve 51%-kal, majd ezután a gazdasági stabilizálódás és befektetések megélénkülése hatására 2000-ig viszonylag gyors ütem - évi 0,7-0,8 százalékpontos - emelkedésnek indult. A es id szakot stagnálás jellemezte, s ekkorra a 9

10 munkanélküliségi ráta csökkenése is megállt ban - részben a közszféra létszámb vítése, illetve az épít iparral összefügg konjunktúrális hatás következtében - 0,7 százalékponttal b vült a foglalkoztatottság, 0,9 százalékponttal pedig az aktivitás, de 2004-re a javulás lendülete kifulladt, s a foglalkoztatottság 50,5, az aktivitás pedig 53,8%-on stabilizálódott. A munkanélküliségi ráta a év átlagában 6,1% volt, 2005-ben pedig jelent s mértékben emelkedett. A foglalkoztatotti létszám változása az ágazati struktúrát sem hagyta érintetlenül. A 90-es évek legelején a mez gazdaság még több mint 11%-át adta a foglalkoztatottaknak, ám ez 2005-re 5%-ra csökkent. Az arányában felére csökken súly létszámban még ennél is nagyobb változást takar, hisz a szektor 1992-ben mért 460 ezer f s foglalkoztatotti létszáma mára 200 ezer f s szint alá apadt és 2005 között ugyancsak csökkent az ipar összsúlya - 35,5%-ról 32,4%-ra. Ellentétben a mez gazdasággal ez a változás ugyanakkor közel sem volt egyenletes, hisz a 90-es évek vége felé átmeneti emelkedést is okozott az iparon belül is jelent s ágazati átrendez dés. B egy évtized alatt felére (2%-ra) csökkent az energiaipar súlya (els sorban a bányászat leépülése miatt), de jelent s mértékben vesztett súlyából az élelmiszeripar és a textilipar is (összesen közel 170 ezerrel csökkent az ezen ágazatokban foglalkoztatottak száma). Jelent s b vülést csupán a gépek és berendezések gyártása, az egyéb feldolgozóipar, s különösen az épít ipar tudott felmutatni. Ez utóbbi - különösen az 1998 után kibontakozó épít ipari konjunktúra hatására höz viszonyítva közel 98 ezer f vel b vítette foglalkoztatottainak számát. A szolgáltató szektorban ugyanakkor gyakorlatilag valamennyi alágazat létszáma dinamikusan b vült, s ennek köszönhet en a szektor súlya 1992 óta 53%- ról 62,6%-ra n tt. A 310 ezer f körüli összes b vülésben dönt szerepet játszott az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazat, amelyben 135 ezer f vel n tt a foglalkoztatottak száma, s így 2005-re meg tudta duplázni az 1992-ben még csak 3,5%-os súlyát. 105 ezer f vel b vült a legnagyobb súlyú szolgáltató ágazat - a kereskedelem - is, de a közszférához tartozó ágazatok (közigazgatás, védelem, oktatás, egészségügy) is 100 ezer f feletti mértékben növelték foglalkoztatásukat, 10

11 ráadásul ennek dönt többsége az utóbbi 8 évre esett, igaz a szféra emelkedése ben megállt. A foglalkoztatás formái is módosultak. Míg a 90-es évek elején a foglalkoztatottak közel 6-6%-a tevékenykedett szövetkezeti, vagy társas vállalkozási formában, addig 2003-ra az el bbi forma gyakorlatilag elt nt (0,2%), míg az utóbbi 3%-ra esett vissza re a szövetkezetek részaránya tovább csökkent (0,1%), a társas vállalkozások súlya ugyanakkor 3,8%-ra emelkedett. A 90-es évek elején mért 7%- ról 9-10%-ra n tt ugyanakkor az egyéni vállalkozók aránya, s a foglalkoztatottak többségét adó alkalmazotti viszony súlya még növekedett is 1992 óta 80%-ról 86,3%-ra. A foglalkoztatottak legmagasabb végzettsége szerinti bontás jól mutatja a munkaer -piaci igények változását. A képzetlen, vagy alacsony végzettséggel rendelkez munkavállalók fokozatosan kiszorultak a munkaer piacról, hisz míg 1992-ben a foglalkoztatottak 29%-ra rendelkezett nyolc, vagy annál kevesebb elvégzett osztállyal, addig 2005-re súlyuk már alig éri el a 14%-ot. Bár relatív súlyuk a munkanélkülieken belül is határozott csökkenést mutat - ami a magasabb szint képzés általános elterjedésére utal - ott az összes munkanélküli 30%-át adja ez a csoport. Középfokú végzettséggel rendelkezett 2005-ben a foglalkoztatottak mintegy 64,7%-a, ami 8,3 százalékpontos emelkedés a 90-es évek elejéhez képest. E csoporton belül az érettségit adó, illetve a kizárólag szakképesítést célzó képzési formák súlya szinte egyforma mértékben növekedett, de az érettségizettek aránya kiegyensúlyozottabban emelkedett és a munkanélkülieken belül is kisebb súlyt képviseltek. 14,5%-ról 21,2%-ra emelkedett a fels fokú végzettséggel rendelkez foglalkoztatottak aránya, amiben a munkaer -piaci igények változása mellett minden bizonnyal a fels fokú képzés dinamikus expanziója is jelent s szerepet játszik. Ez utóbbi struktúrájában vélhet en nem tudott tökéletesen megfelelni a munkaer piaci igényeknek, mivel a fels fokú végzettség ek aránya a munkanélküliek között 11

12 1992-höz képest több mint duplájára - 7,6%-ra - emelkedett; igaz ez teljes létszámarányukhoz képest még mindig a legkedvez bb érték a végzettségen alapuló bontást tekintve. A munkanélküliek létszámát több adatforrás alapján becsülhetjük ben a munkanélküliek átlagos létszáma a 304 ezer f t közelítette, ami a éves népességen belül 7,2%-os munkanélküliségnek felel meg. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ugyanakkor 2005 átlagában közel 410 ezer regisztrált munkanélküli volt ben a munkanélküliek száma és aránya valamennyi adatgy jtés szerint jelent s emelkedést mutatott az el z évhez képest, ám ez f ként az aktivitás növekedésével áll összefüggésben. Kedvez tlen változás továbbá, hogy míg, 2000 közepéig viszonylag jelent s ütemben csökkent a pályakezd regisztrált munkanélküliek száma, az utóbbi években szintén viszonylag drasztikusan n ni kezdett. Ennek eredményeképpen végén a regisztrált munkanélküliek 9,4%-a pályakezd és közel 16,5%-a 25 év alatti. Szintén számottev feszültségeket gerjeszthet továbbá, hogy az utóbbi években (közel 11%-ra) n tt a nyugdíjhoz közel álló korosztály (55 év feletti férfiak és 50 év feletti n k) aránya a regisztrált munkanélkülieken belül. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy 2005-ben az átlagosan 410 ezer munkanélküli közül alig 112 ezer részesült munkanélküli ellátásban és csak 133 ezren kaptak rendszeres szociális segélyt, továbbá átlagosan betöltetlen álláshely volt bejelentve a munkaügyi központoknál ben a 25 tagú Európai Unió átlagos aktivitási rátája 70%, foglalkoztatottsága 63,6%, munkanélküliségi rátája pedig 9,1%. A 15 régi tagállam mutatói a fentieknél valamelyest kedvez bb képet mutatnak (de a 65%-os foglalkoztatottsági ráta is elmarad a Lisszaboni Stratégia 2005-re kit zött 67%-os id közi célkit zését l). Noha hazánk 2005-ben mért munkanélküliségi rátája (7,2%) jobb az uniós átlagnál és (Ciprus és Szlovénia kivételével) a 2004-ben csatlakozott országokénál is, a visegrádi országok közül egyedül nálunk emelkedett az értéke. 12

13 Az EU régi tagjai közül ugyanakkor több országban is (Portugália, Svédország) hasonló mérték, vagy enyhébb, mégis számottev (Németország) romlást regisztráltak. E változások ugyanakkor - ahogy hazánk esetében is - összefügghetnek a munkakeresés szabályozási és jövedelmi ösztönz inek változásával, ugyanis számos esetben a munkanélküliség emelkedése az aktivitás számottev élénkülésével és a foglalkoztatottság stagnálásával (esetenként emelkedésével) párhuzamosan ment végbe. Jelent sen emelkedett az aktivitási ráta Németországban, Írországban, Spanyolországban, Ausztriában (+1%-pont felett), Belgiumban, Svédországban és Magyarországon (+0,8-1%-pont). A 25 tagállamból 8 esetben javult 0,5, további 7 esetben pedig 1%-pontnál er sebben a foglalkoztatottak aránya. A visegrádi országok közül Lengyelországban és Csehországban mindhárom f mutató számottev mértékben javult, míg Szlovákiában a 2,3%-ponttal csökken munkanélküliséget és a 0,9%-ponttal javuló foglalkoztatottságot az aktivitás 0,8 %-os romlása kísérte. A munkanélküliség 2004 tavaszán kezd dött lassú, de folyamatos emelkedése ben számottev en felgyorsult, s 2006 februárjában többéves csúcsra emelkedett. Bár a munkanélküliségi ráta az azóta eltelt hónapokban valamelyest szelídülni látszik, a harmadik negyedéves mutató továbbra is igen magas. Ezzel párhuzamosan - bár lassan és f ként a szezonális hatások miatt - emelkedik a foglalkoztatottsági ráta, ami összességében a rendkívül alacsony hazai munkaer -piaci aktivitás emelkedésének folytatódását hozta. A munkanélküliség emelkedése mögött - hasonlóan az elmúlt néhány negyedévhez - továbbra is az áll, hogy a megnövekv munkaer -piaci aktivitást a versenyszféra nem képes megfelel ütemben felszívni. 13

14 Magyarország munkaer piaci adatai sz. táblázat Foglalkoztatottak (ezer f ) Munkanélküliek (ezer f ) száma száma , , , , , ,5 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 Gazdaságilag aktívak száma (ezer f ) 4 119, , , , , ,4 Gazdaságilag száma (ezer f ) inaktívak 3 659, , , , , ,1 Foglalkoztatási arány (%) 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 Munkanélküliségi ráta (%) 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 Aktivitási arány (%) 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 Forrás: Munkaer -piaci jellemz k a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal 2006 harmadik negyedévében a munkanélküliségi ráta 7,46%-os volt, amely mindössze 0,13 százalékponttal magasabb, mint 2005 azonos id szakában, de utoljára 1998-ban volt ennél kedvez tlenebb harmadik negyedévi adat. A munkaer piaci felmérés módszertana szerint mintegy 8 ezer f vel magasabb a munkanélküliek száma, mint egy éve, amely így a 318 ezer f t is meghaladja, míg a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2006 szeptemberében regisztrált munkanélküli, illetve nyilvántartott álláskeres volt hazánkban, közel 23 ezer f vel kevesebb, mint egy éve. Kedvez továbbá, hogy a gazdasági aktivitás 2006 július-szeptember átlagában 0,5 százalékponttal, 55,3%-os szintre emelkedett, ami az aktivitás folyamatos növekedésének folytatódását jelzi. A gazdaságilag aktívak száma 2005 azonos 14

15 id szakához képest 40 ezer f vel emelkedett, s így megközelíti a 4,27 millió f t. A növekv aktivitás ezúttal els sorban nem a növekv munkanélküliségb l táplálkozik, hisz a munkanélküliek számának 8,4 ezer f s emelkedése mellett a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedév átlagában 32 ezer f t megközelít mértékben n tt az el z év azonos id szakához viszonyítva. Kedvez fejlemény továbbá, hogy az inaktívak között számon tartott passzív munkanélküliek száma 2006 els negyedévében 100 ezer, majd a második és harmadik negyedévben 85 ezer f alá csökkent, ami a korábbi évekre jellemz 110, illetve 105 ezer feletti szinthez képest jelent s javulásként értékelhet. A foglalkoztatottsági ráta 2006 harmadik negyedévében 51%-os volt, ami az egy éve mért értéknél 0,4 százalékponttal magasabb, de az els negyedévhez viszonyított 0,8 százalékpontos növekmény nagyjából megfelel a szokásos szezonalításnak. A munkanélküliség trendszer növekedése 2006 második és harmadik negyedévében lelassulni, megállni látszik, de a munkaer -piaci mutatók által jelzett kedvez tendenciák tartóssága bizonytalan, különösen a negyedik negyedévben életbe lépett kormányzati intézkedések várható, rövid távú munkaer -piaci hatásai, valamint a közszféra vélhet en felgyorsuló leépítése tükrében. Az eddigiekb l látható, hogy az elmúlt 15 évben a magyar munkaer piacon nagyfokú átrendez dés indult meg, melynek f oka a politikai rendszerváltozásból ered. Azokban a régiókban, ahol ez nem kell hatásfokkal valósult meg és külföldi befektetések sem realizálódhattak, a régi munkahelyeket nem pótolta semmi. A kedvez bb helyzet régiókban az újonnan létesül vállalatok a versenyhelyzet miatt csak a szükséges mennyiségben és megfelel képzettségben foglalkoztattak, minek hatására a munkaer piac jelent sen összezsugorodott, földrajzilag differenciálódott. A jobban alkalmazkodó régiókban az átalakulás szerkezetileg sikeresen zajlott le, és az országos átlaghoz képest a munkanélküliségi mutatók alacsony értéket képviselnek, ezek a Nyugat-Dunántúl, Vas, Gy r-moson-sopron, illetve Közép-Magyarország és a Közép-Dunántúl régiói. 15

16 Elmaradottság mutatható ki a Dél-Dunántúl, az Alföld és az ország északi és keleti vidékein, ahol el fordul 40%-os munkanélküliség is néhány halmozottan hátrányos helyzet kistérségben. Ezeknél a településeknél a munkahelyek hiánya mellett az elzártság is jellemz, az úthálózat, távolsági tömegközlekedés problémái révén. Mindezek hatására elmaradnak a hazai és külföldi befektetések, a környez munkahelyek pedig nehezen megközelíthet k, az ott él lakosság megélhetése egyre kilátástalanabbá válik, a távolság egyre nagyobb lesz az elmaradott és fejlett régiók között. Különös hangsúlyt szentelek az Észak-magyarországi régió munkaer -piaci és foglalkoztatáspolitikai helyzetelemzésének. A régió jellemz en ugyanazokat a tendenciákat mutatja. Sajnálatos módon minden szegmensében negatív hangsúly eltolódással. Ezért különös jelent sége van annak, hogy az egyes intézkedések hatása feler södjön, amelyet mintegy keretként egy regionális hálózat megszervezése és folyamatos m ködtetése biztosíthat. A régió szerepl inek a foglalkoztatáspolitikában és munkaer -piaci képzések terén fel kell ismerniük a hálózati együttm ködés fontosságát: ki kell alakítani az együttm köd partnerségi kört, amelyben helyet kell kapniuk a társintézményeken túl a gazdaság szerepl inek is. 1 A hálózatépítés természetesen nem öncélú. Az együttm köd k befolyásolni tudják a munkaer -piacoknak megfelel szakmaválasztást, azt, hogy ne az aktuális divat, hanem a megélhetést is nyújtó, azt hosszabb távon is biztosító szakmák dominanciája érvényesüljön. Az együttm köd felek a partnerség keretében rendszeres információáramlással elérhetik, hogy a szakképz helyek kínálata igazodjon a gazdasági igényekhez. Felülírhatják a szakképz k esetleges elkényelmesedéséb l ered aktuális szakma-kínálatot. Elérhet az együttm ködéssel az is, hogy a képzésben részt vev k reális képet kapjanak arról, hogy végzettségük mire pozícionálja ket, milyen kompetenciák birtokába jutnak a szakképzés révén. 1 (prof. Dr. Kocziszky György: az Észak-magyarországi régió szakképzés-fejlesztési stratégiája 2004) 16

17 Partneri együttm ködéssel és egy pozitív értelm koncentrációval érhet csak el az is, hogy a szakképzés technikai bázisa a képzéshez használt eszközök és berendezések megfeleljenek a kor követelményeinek. A gyakorlati szintek színvonala nem minden esetben felel meg a XXI. század kívánalmainak 2 A munkaer -piac és a szakképzés közötti kölcsönhatás végül is a gazdaság m köd képességének mindenkori fokmér je. A következ években várhatóan tovább er södik a megfelel en felkészült, munkára alkalmas, korszer ismeretekkel rendelkez szakemberek iránti igény. Ez jelent vonzer t többek között a befektet k számára is. Megfelel kommunikációs hálózattal növelhet k a szakmát szerzettek munkaer piaci esélyei. Azok kereslet-orientálttá tehet k. Egyúttal a képzések költséghatékonysága is n het. I. 4. A piacorientált szakképzés helyzetelemzése Tekintettel arra, hogy dolgozatomban azt vizsgálom, hogyan felel meg a jelenlegi szakképzés a praxis állította követelményeknek, fontosnak tartom ennek helyzetelemzését is. A kompetenciaalapú oktatási-képzési folyamat kialakítására tett bármely kísérlet eredményességét befolyásolja ugyanis a tárgyilagos és korrekt elemzés, a konkrét helyzetfeltárás. Ennek ismeretében lehet ugyanis meghatározni a teend ket, elindulni egy munkaer piachoz jobban alkalmazkodó oktatási-képzési rendszer kialakításának irányában. Az oktatás, ezen belül is kiemelked en a szakoktatás színvonala és a gazdaság szervezettsége, a foglalkoztatottak aránya szoros kölcsönhatásban állnak egymással. 2 (prof. Dr. Kocziszky György: az Észak-magyarországi régió szakképzés-fejlesztési stratégiája 2004) 17

18 A szakképzés fejlesztésének els dleges célkit zése a piacorientált szakképzés kialakítása. Alapvet elvárás: az oktatásban résztvev ket képessé kell tennie arra, hogy a jöv kihívásainak meg tudjanak felelni. Olyan kulcskompetenciákkal rendelkezzenek, melyek biztosítják számukra a megújulás képességét, a szakmaváltoztatás lehet ségét is. Az oktatás rendszere és a munkaer piac sokoldalú kapcsolatban állnak egymással. Az oktatás által szerzik meg a szakképesítésüket a résztvev k, abban a reményben, hogy az elsajátított szaktudásukkal aktív részesei lehetnek a társadalmi munkamegosztásnak. Hatékonyan m köd gazdaságban ez magas arányban valósul meg. Ott ahol az oktatás és a munka világa közötti együttm ködés akadozik, a pályakezd fiatalok elhelyezkedési lehet ségei korlátozottan valósulnak meg. Ennek hatására a munkanélküliség kedvez tlen helyzetet mutat. A munkaer piacra lép k elhelyezkedési esélyeinek elemzéséhez vizsgálni kell a képzés kimeneti oldalát és munkaer piac felvev képességét. A keresleti oldalt reprezentálják a meghirdetett álláshelyek. A legjellemz bben túltermelt szakmákban elhelyezkedési nehézségek mutatkoznak. Ezt a problémát tovább súlyosbítja az a tény, hogy a magyar lakosság mobilitása munkahelyszerzés céljából alacsony szint nek min síthet. Kevesen vállalják az újrakezdést egy munkaügyileg jobban ellátott térségben, illetve az ingázás a munka és lakóhely között is csak csekély mértékben jellemz. 18

19 Közismert tény, hogy a szakképzés kimenete nincs összhangban a munkaer piac bemenetelével. Ezt ma már senki nem vitatja, a gazdaság képvisel inek érvrendszerét a képz k képvisel i is elfogadják. Mi akkor a probléma? Egyebek között az, hogy szakképz k valamint munkaer piac igényeinek, elvárásainak, felvev képességeinek összehangolása hiányzik. E nélkül pedig a képz helyek nem képesek a változó igényeket követni, ezért bizonyos szakmákat indokolatlanul sok helyen oktatnak, vagyis túltermelnek, ugyanakkor másokból hiány képz dik. Az is egyre növekv gond, hogy a szakképzést választó fiatalok az általános iskolát általában gyenge eredménnyel teljesítik, egyre több diáknál mutatkoznak írási, olvasási, számolási nehézségek, tetézve ezt motiválatlansággal és fegyelmi gondokkal is. Ezeknél a diákoknál, a túlzottan elméletorientált képzés hatására még jobban tükröz dnek a tanulási nehézségek. A különbségek egyre markánsabban mutathatók ki a lemaradók és a megfelel en teljesít k között. A hátrányos helyzet kistérségekben él k iskolázottsági mutatója is elmarad az országos átlagtól, mely összetett folyamatok együttes eredménye. Összességében elmondható hogy a rendszerváltásba sikeresen bekapcsolódott régiókban a gazdaság is kedvez bben alakult, ami pedig vonzer t jelent a magasabb iskolázottság számára. A fejletlen régiókban - a megélhetési és közlekedési gondok miatt - a középiskolás korúak továbbtanulási lehet ségei sokkal rosszabbak, mint másutt. Az iskolák megközelítése, a tanulmányok finanszírozása nem teszi lehet vé, hogy az itt él k képesek legyenek gyermekeik számára a hosszabb id t igényl ugyanakkor magasabb végzettséget nyújtó tanulmányok biztosítását. Mindezen tényez k együttes hatása azt eredményezheti, hogy a rövidebb képzési idej iskolatípusokat fogják preferálni, vagy egyáltalán nem folytatnak középiskolai tanulmányokat. 19

20 A szakiskolát választók aránya a más iskolatípusokhoz képest az elmúlt évtizedben jelent sen csökkent, ezért is szükséges a szakoktatást vonzóbbá tenni, melynek legfontosabb területe hogy piacképes szakmákra összpontosítva történjen az oktatás. Az országos szinten megfigyelhet csökken tanulólétszám ellenére például ban 1100 szakképzést folytató intézmény m ködött hazánkban, átlagosan 270 f s gyereklétszámmal. Ennél is súlyosabb, hogy 150 településen összesen 170 intézmény van, ezekben 120 f az átlagos tanulólétszámmal. Ez a szétforgácsoltság véleményem szerint egyik alapvet oka a mai (tarthatatlan) helyzet rögzülésének. A magyar szakképzés lokális és globális problémákkal küzd. A szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzési helyei sok esetben nem biztosítják a tanulóknak a korszer technikák és technológiák bemutatását. A szakmai tárgyak tartalma és a gazdaságban végzett tevékenységek színvonala között nincs mindenütt összhang. Mindezek a hiányosságok fokozódnak a kisméret intézményeknél, ahol a sz kös forrásokból nem valósulhatnak meg a korszer sítések, új programok és segédanyagok beszerzése. A fejlesztések finanszírozásához a fenntartók sok esetben egyáltalán nem tudnak támogatást biztosítani, a különböz pályázatokkal pedig csak azok a képz intézmények tudnak hatékonyan operálni, ahol megvalósul ezek folyamatos figyelemmel kísérése és a formai követelményeknek való megfeleléshez szükséges rutin is rendelkezésre áll, illetve az esetleges önrészt is el tudják teremteni. Az oktatott szakmák közül indokolatlanul sok az átfedés. A legjellemz bben túltermelt szakmákban elhelyezkedési nehézségek mutatkoznak. Megfigyelhet hogy párhuzamosan több helyen is folytatnak azonos szakmákban képzést. Az intézményrendszer elaprózódottsága egyrészt a támogatások megfelel felosztása és kihasználása terén jelent gondot. Másrészt megnyilvánul ez a probléma a képzés min ségében is. Az iskolák nem képesek a teljesség igényével nyomon követni minden oktatott szakmában a munkaer -piaci igényeket, hiszen erre a 20

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

A FEJLESZTÉS KERETEI. Az Uniós fejlesztések lehet sége. és kényszere

A FEJLESZTÉS KERETEI. Az Uniós fejlesztések lehet sége. és kényszere A FEJLESZTÉS KERETEI Az Uniós fejlesztések lehet sége és kényszere Kohéziós támogatások, 2000-2013. (Phare, ISPA, SAPARD, Strukturális és Kohéziós Alap) 900 800 739 747 779 803 827 843 883 700 600 Milliárd

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Gondolatok a magyarországi felnőttképzésről 1

Gondolatok a magyarországi felnőttképzésről 1 Fodor Imréné Éva FODOR IMRÉNÉ ÉVA Gondolatok a magyarországi felnőttképzésről 1 Bevezető Magyarország a rendszerváltás után a felnőttképzés rendszerének kidolgozása terén az újonnan csatlakozott országok

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,8 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata

A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata Vámosi Tamás Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei Kutatási összefoglaló a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részére 2006. július TARTALOM BEVEZETÉS 2 A MINTA BEMUTATÁSA

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben