MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ"

Átírás

1 Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP / MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Munkaerő-piac szakképzés - felnőttképzés

2 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP / számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Dr. Kavecsánszki Gyula Gúr Nándor Dr. Stadinger Csaba Nagy István

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 Bevezetés Munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatottság változása Magyarországon az elmúlt 20 évben Foglalkoztatási szint Az elmúl 20 év jelentősebb korszakváltásai a munkanélküliség aspektusából Munkaerő-piaci sajátosságok Inaktivitás Az Európai Integráció hatásai a szakképzésre Szakképzési stratégia meghatározása Az Észak-Magyarországi Régió mutatóinak alakulása GDP alakulása Foglalkoztatás Pályakezdő munkanélküliek Támogatások Innováció, K+F Demográfia Prognózis A gazdaság kívánt fejlesztésének súlypontjai Foglalkoztatás A szakképzési stratégiát befolyásoló tényezők A stratégia alapelvei A stratégia szerkezete A stratégia céljai A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok működése Az elvárt hatások: A feladat illeszkedése a szakképzésfejlesztés folyamatába Az alkalmazható módszertan Előzetes dilemmák és megfontolások A feladat szakmai tartalmának elvégzése érdekében kidolgozott átfogó szempontrendszer A 2008-ban ténylegesen elvégzett munka menete, és módszertana A munka menete Módszertani elemek Összegzés Pályatanácsadás intézménye Foglalkozási Információs Tanácsadó FIP hálózat EUROFIT A szakképzés Országos Képzési Jegyzés (OKJ)... 60

4 3.2 A szakképzés vertikális és horizontális szerkezete A szakképzés intézményrendszere Az iskolai rendszerű szakképzés Az iskolarendszerű szakképzés intézményei Szakiskolai képzés Szakközépiskolai képzés Az iskolarendszeren kívüli képzés Szakképzési intézmények, testületek Felnőttképzés A Térségi Integrált Szakképző Központok működése TISZK modellek : A TISZK-ek feladatai A TISZK-ek hatékonysága, fenntarthatósága Térségi Integrált Szakképző Központok szervezése Miskolcon

5 Bevezetés A modern társadalmak gazdasági és szociális fejlődésének, a tudásalapú társadalom megteremtésének kulcstényezője a magas színvonalú oktatás és képzés. Így a stratégia középpontjában az élethosszig tartó tanulás, valamint a tudás és a készségek fejlesztése áll. A gazdasági fejlődést alapvetően befolyásolja, hogy milyen módon illeszkedik a szakképzettségi struktúra a foglalkozási és munkahelyi struktúrához. Van egy optimális szakképzettségi szint, ezt kell megtalálni. Akár túlképzünk, akár alulképzünk, mindkettő káros az optimális gazdaságfejlődésre. Az emberi tőke elmélete azt sugallja, minél többet költünk az oktatásra, annál fejlettebb lesz a gazdaság, azaz a befektetés megtérül. Neves szakemberek kutatásai alapján azonban megállapíthatjuk, hogy ez csak egy határig igaz, mert ez akár káros is lehet (pl. munkaerő elvándorlás). A gazdasági fejlődés, illetve a gazdaság fejlettségében meglévő különbségek szakképzésre való hatása többrétű, mert a gazdaság hat a szakképzésre, s a szakképzés is hat a gazdaság fejlődésére. A gazdaság igényt formál a szakképzett munkaerőre, ezzel irányt mutat a szakképzés fejlesztéséhez, biztosítja a szakképzés hátterét. A szakképzés pedig a végzettek szakmai képzettségének összetételével, a képzés színvonalával gyakorolhat hatást a gazdaság fejlődésére. A gazdaság és a szakképzés egymásra gyakorolt hatása különösen előtérbe került a kilencvenes években, amikor olyan radikális változások történtek Magyarországon, amelyek a két rendszert alapvetően érintették. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a gazdaság három szerkezeti egysége, munkahelyi struktúra foglalkozási struktúra szakképzettségi struktúra egymást fejlesztő (dialektikus) kapcsolatban állnak egymással. Ezért a munkaerő-piac szakképzés felnőttképzés témakörét ilyen felépítés szerint tekintjük át. 5

6 1. Munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatottság változása Magyarországon az elmúlt 20 évben A rendszerváltást megelőző időszakban Magyarországon a teljes foglalkoztatottságot összes előnyével és hátrányával -, szüleink és felmenőink megtapasztalták. A 90-es évek tulajdonosi szerkezetének átalakulása, a piacgazdasági áttérés tömeges létszámleépítésekkel és munkanélküliséggel társult. Másfél millió aktív korú munkavállaló státusza változott inaktívra, illetve állásvesztőre. A folyamatokat a piacgazdasági áttérés vezényelte annak minden nehézségével együtt. A rendszerváltás utáni szakpolitika és kormányok a feszültségek csillapítására törekedtek, jórészt az ellátó rendszer kialakításával és az aktív munkaerő-piaci eszközrendszer (támogatások) bővítésével. Ezen időszakot a szakpolitika szándékai mellett egy rendkívül erős szociális hatás is befolyásolta. A rendszerváltás óta eltelt 15 év leginkább kritikát érdemlő állapota az, hogy a munka világát a foglalkoztatási, illetve a munkanélküliséget érintő szakmai kérdéseket sem sikerült kivenni a politikai hatalmi ütköző zónából. Továbbá azt is súlyos probléma, hogy ezek a kérdések még mindig nem váltak össztársadalmi üggyé, az egymást követő tárcák vívták küzdelmüket - több, kevesebb sikerrel - a fejlődésért és az eredményekért. Pedig eredmények is akadtak szép számmal, csak néhányat kiragadva: a közgazdasági és jogi környezet változása, a Munkaerő-piaci Alap (MPA) forrásainak bővítése, a folyamatos decentralizálás a munkanélküliség kezelésében, az oktatási rendszer fejlesztése, a felkészülés az EU-s csatlakozásra (Phare projektek). Az eltelt időszakban a szakemberek között is késhegyig menő viták zajlottak. A legjelentősebb elképzelésbeli különbségek a következők kérdésekben voltak: Milyen módon bővíthető a foglalkoztatottak száma és ezzel szinkronban milyen módon csökkenthető a munkanélküliek és az inaktívak száma? Megfelelő-e az a jogi, közgazdasági és intézményi környezet, amely az ellátórendszer és az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert jellemzi? Kellően ösztönző-e a szociális ellátó rendszer a munkakezdésre és vállalkozásra? A gazdasági környezet változásával, fejlődésével, kiszámíthatóságával kialakítható-e olyan jelzőrendszer a gazdaság rövid- közép- és hosszú távú igényeihez rendelten, amely szinkront teremt a képzési rendszer és a munkaerőpiac között? 6

7 Kik minősülnek valójában és szakmai értelemben vett módon munkaerőnek? Akik nem bírnak készséggel és képességgel, milyen stratégiák, intézkedések mentén válhatnak azzá? Milyen eszközrendszerrel kezelhető a társadalom kvalifikációs- és szakképzettségi szintje? A rendszerváltást követően kialakult térségi (régió, megye, kistérség) hátrányok hogyan kezelhetők? Milyen a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott jelentős összegű foglalkoztatást segítő, élénkítő támogatások eredménye, hatásfoka? Milyen módon fejleszthetők az ezt mérő monitoring rendszerek? Milyen képességekkel fogadókészséggel csatlakozunk az EU-hoz? Képes-e a munkaügyi szervezet a folyamatos innovációra, szolgáltatásai, transzferei és működése terén? Az ország demográfiai helyzetét évtizedek óta lélekszámában tartósan csökkenő és korösszetételében fokozatosan öregedő népesség jellemzi ban az előző évhez képest emelkedett a születések és csökkent a halálozások száma, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege meghaladta az egy évvel korábbit. Ennek eredményeként mérséklődött a népességfogyás üteme január 1-jén az ország népességének lélekszáma ezer fő volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A népesség életkor szerinti összetételében folytatódtak a már hosszabb idő óta tapasztalt szerkezeti változások. Felgyorsult a népesség elöregedési folyamata. A 60 éves és idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a gyermekkorú (0 14 éves) népességét, 2005-ben viszont már a 65 évesek és ennél idősebbek is többen voltak, mint a gyermekkorúak január 1-jén száz gyermekkorú lakosra 110 időskorú (legalább 65 éves) lakos jutott. Az ország valamennyi régióját és megyéjét természetes fogyás jellemzi, ennek mértéke azonban különböző. Az ezer lakosra jutó természetes fogyás a délalföldi és a dél-dunántúli régióban a legmagasabb, a középmagyarországi és az észak-alföldi régióban pedig a legalacsonyabb. Az egyes megyéket tekintve az országos átlagnál jelentősen gyorsabb Békés, Nógrád és Somogy megye természetes fogyása, ugyanis az ország e területein az átlagosnál alacsonyabb az ezer lakosra jutó születés és magasabb a halálozás. Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont főleg az országosnál fiatalabb korösszetétel folytán viszonylagosan 7

8 magas a születési és alacsony a halálozási arány, ebből eredően a legkisebb a természetes fogyás mértéke ban csak három olyan nagyobb területi egysége volt az országnak, ahol a belföldi és a nemzetközi vándorlásnak köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott: a közép-magyarországi régiót alkotó Budapest és Pest megye, valamint Győr-Moson-Sopron megye. A munkaerő-piaci folyamatokat 2008-ban a gazdasági növekedés lassulása, majd a harmadik negyedévtől a globális gazdasági válság határozta meg. Az OECD-országokban a GDP növekedése a harmadik negyedévben megtört, és az utolsó negyedévben már átlagosan 1,1%-os volt a csökkenése. Az Európai Unióban a foglalkoztatottság az első három negyedévben egyre lassuló ütemben bővült, és az év utolsó negyedévét jellemző visszaesés ellenére is a évesek foglalkoztatási rátája 2008-ban az EU-27 átlagában elérte a 65,9%-ot, 0,5 százalékponttal meghaladva az előző évi szintet. A válság nyomán bekövetkező tömeges állásvesztés hatása a első félévi adatokban már markánsan jelentkezett. Az unióban Málta után a második legalacsonyabbnak számító magyar foglalkoztatási ráta már 2008-ban csökkent: a évesek esetében a évi 57,3%-ról 56,7%-ra. A foglalkoztatási ráta a férfiak esetében 63,0% volt, ami a legalacsonyabb érték az EU-ban, a nőknél pedig 50,6%, aminél csak Görögország és Málta mutatója kedvezőtlenebb. A foglalkoztatott nők körében a teljes munkaidőben dolgozók aránya azonban Magyarországon jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Az alacsony foglalkoztatottsági szint szélsőséges eloszlással párosul: a kor és végzettség szerinti foglalkoztatottsági ráták különbségei Magyarországon kiugróan magasak. Igazán jelentős lemaradás a 25 év alattiak és az 55 év felettiek korcsoportjában, illetve a legfeljebb alapfokú végzettségűeknél jelentkezik. A foglalkoztatottság mértékére ható tényezőket vizsgálva a poláris életkori csoportok adatait leszámítva továbbra is az iskolai végzettség okozza a legszélsőségesebb különbségeket. A felsőfokú végzettségűek esetében több ötéves korcsoportban is szinte teljes a foglalkoztatottság: a foglalkoztatási ráta a férfiaknál hat korosztályi-iskolázottsági csoportban (ebből négy az egyetemet, kettő a főiskolát végzettek esetében), a nőknél pedig egyben, a éves egyetemet végzettek között meghaladja (és az éveseknél megközelíti) a 95%-ot. Ezzel szemben a legfeljebb alapfokú végzettségűek esetében a férfiaknál 65,1%, a nőknél pedig 54,9% a legmagasabb foglalkoztatási ráta. A munkanélküliségi adatok hasonlóan kedvezőtlen képet mutatnak. Az Európai Unió munkanélküliségi rátája 2008-ban 7% volt, ami 0,1 százalékpontos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Magyarország munkanélkülisége 2007-ig az uniós átlag alatti volt, 2008-tól viszont meghaladja azt. 8

9 Mind az uniós, mind a magyar adatok azt jelzik, hogy a válság munkaerőpiaci hatása 2008-ban elsősorban a férfiakat, a fiatalokat és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat érintette kedvezőtlenül. A nők foglalkoztatási rátája az unióban 2008-ban még a negyedik negyedévben is 0,4 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A magyar adatok is hasonló tendenciát mutatnak: a nők foglalkoztatásában 0,3 százalékpontos javulás következett be az említett időszakban. A fiatalok 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 2008-ban 18,0-ról 19,9%-ra nőtt, míg a megfelelő uniós adat 15,3, illetve 15,4% volt. Foglalkoztatási ráták (%), 2008 Megnevezés Magyarország EU éves 56,7 65, éves 20,0 37, éves 31,4 45,6 A évesek közül Alapfokú végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű 27,2 48,1 63,3 70,6 79,5 83,9 Forrás: KSH A regionális adatok alapján az országot két részre oszthatjuk. A foglalkoztatási arány három régióban Közép-Dunántúlon, Nyugat- Dunántúlon és Közép-Magyarországon jelentősen meghaladta az átlagot, (a évesekre számítva 60,3 62,7%); négy régióban viszont elmarad attól: Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön 49,5 54,5% közötti volt. A regionális különbségek az alacsonyabb iskolázottsági csoportokban nagyobbak, az érettségizetteknél és a felsőfokú végzettségűeknél kisebbek. 9

10 2008-ban a munkaerő-felmérés definíciói szerint 329 ezren minősültek munkanélkülinek, ami 7,9%-os rátát jelentett. A munkanélküliek számának utóbbi években bekövetkezett növekedése részben még annak köszönhető, hogy a munkanélküliségi támogatások egyre inkább előfeltételezik az aktív keresést, illetve az állásnélküliek egyre kisebb részének van lehetősége a társadalombiztosítási ellátórendszer felé kilépni a munkaerőpiacról végétől azonban már egyértelműen a válság munkaerő-piaci hatását jelzi, hogy a munkanélküliek létszámának növekedése a foglalkoztatottak létszámcsökkenésével jár együtt, így felgyorsult a munkanélküliségi ráta emelkedése. A munkanélküli státusba történő beáramlás növekvő intenzitása egyben átmenetileg csökkenti a munkanélküliként eltöltött idő átlagos hosszát. A éves korosztályba tartozók közül 2008-ban, éves átlagban 2616 ezren (38,5%) nem voltak jelen a munkaerőpiacon (gazdaságilag inaktívak). Ebből 1076 ezren nyugdíjban, 280 ezren gyermekgondozási ellátásban, 57 ezren árvasági ellátásban, illetve beteg hozzátartozójuk gondozása miatt ápolási díjban részesültek, míg 82 ezren pénzbeli munkanélküliségi ellátást kaptak (de jellemzően azért, mert nem jelöltek meg aktív munkakeresési formát, így nem minősültek munkanélkülinek). A 1121 ezer önálló jövedelemforrással nem rendelkező évesből 820 ezren nappali tagozaton tanultak. A fennmaradó 301 ezer fő ún. egyéb inaktívból 71 ezren évesek, akik közül minden negyedik nyilatkozott úgy, hogy részt vesz valamiféle nem nappali tagozatos iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben. Az egyéb inaktív sokaságot a korskálán felfelé haladva a nők arányának növekedése jellemzi. Míg a éves egyéb inaktív fiatalok között közel fele-fele arányban van jelen a két nem, addig a középkorú, illetve az idősebb korosztályokban már közel kétszer annyi a nő, mint a férfi. A ma Magyarországát miként ezt a Wim Kok által vezetett Európai Foglalkoztatási Munkacsoport év végén kifejezetten hazánknak címzett ajánlásaiban is megállapította - hosszú ideje 3 kulcstényező, illetve munkaerő-piaci paraméter jellemzi, illetve determinálja: alacsony foglalkoztatási szint (55,6% 1 ) relatíve alacsony munkanélküliségi ráta, mely a válság kiterjedésével térségünkben is emelkedett (10,5%) magas inaktivitás (38,0%) amelyek alacsony gazdasági aktivitással is társulnak. 1 A KSH 190-es számú gyorstájékoztatója alapján, mely augusztus-október hónapokra vonatkozik. 10

11 1.1 Foglalkoztatási szint A Lisszaboni Stratégiában meghatározott foglalkoztatási célkitűzésekhez (2005-ig 67%-os, 2010-ig 70%-os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyarország elmaradása jelentős. Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét, fokozza a társadalmi kirekesztés kockázatát. Ezért a Kormány már a Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelésben és a évi Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben is a foglalkoztatás bővítését határozta meg a foglalkoztatási stratégia legfontosabb prioritásaként, és továbbra is elsődleges célnak tekinti azt. A foglalkoztatás tekintetében 2004-ben a következő számszerűsített célkitűzéseket határozta meg a kormány: Nemzeti célkitűzések Foglalkoztatási ráta EU átlag Uniós célkitűzések Tény (2003) EU-15 EU-25 EU-25 EU-25 Magyar -ország Tény (2008) Nemzeti célkitűzések Összesen 64,3 62, , Nők 56,0 55, , Férfiak 72,5 70, , ,7 40, , Összességében az alacsony foglalkoztatással párosuló, viszonylag alacsony munkanélküliség azt jelzi, hogy a nem foglalkoztatott emberek jelentős része nem keres aktívan állást. A rendszerváltást követő alacsony munkaerő-piaci részvétel kialakulásában az alacsony nyugdíjkorhatár és a népesség rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott az is, hogy az állásukat vesztett vagy azt veszélyeztetve érző emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a különböző jövedelempótló ellátásokat. 11

12 Az 1990-es évek végétől ezt a folyamatot erősítette az is, hogy a foglalkoztatáspolitika középpontjában a munkanélküliség csökkentése és nem a foglalkoztatás bővítése állt. A munkanélküli-ellátás szigorítása az álláskeresésre nem ösztönző szociális ellátások felé terelte az állástalanokat. A munkanélküliség csökkentésére irányuló politika önmagában tehát nem bizonyult megfelelő válasznak a magyar munkaerőpiac kihívásaira. A teljes foglalkoztatás uniós szinten 2010-re 70% foglalkoztatási rátában kitűzött célját Magyarország tekintetében a korábban említett Akcióterv 63%-ban határozza meg. A nők esetében az Akcióterv 57% a férfiak esetében 69 %, az évesek tekintetében 2010-ig 37 % foglalkoztatási szint elérését határozta meg. A nemzeti célokban megfogalmazott 0,8%-os foglalkoztatási növekedési átlaggal láthatóan mintegy 5-6%-kal tartják reálisnak növelni a foglalkoztatási rátát Magyarországon 2010-ig. Ezzel az ütemmel várhatóan (63 %) az EU25-ök (illetve azóta EU27-ek) között (a 70%-os célkitűzéséhez képest) a lemaradók közé pozícionáljuk magunkat. A lisszaboni stratégia és a Magyar akciótervben megfogalmazott szándékok, év végén jól érzékelhető módon nem teljesülnek. 12

13 1.2 Az elmúl 20 év jelentősebb korszakváltásai a munkanélküliség aspektusából 1990 és 2000 között a Magyar gazdaság szerkezet átalakulási periódusa, mely átalakulást a piacgazdaságra történt áttérés vezérli. Főbb jellemzői: a kezdetekben a globális munkanélküliség az időszak második felében strukturális és a súrlódásos munkanélküliség jellemzőivel együtt Az ezredfordulótól felerősödtek a strukturális munkanélküliség jellemzői, ezt az átalakulást már nem a piacgazdaságra való áttérés, hanem a nemzetközi verseny irányítja. Ezen időszaktól kibontakozó tendencia, hogy az olcsó munkaerőre települt külföldi munkáltatók helyét egyre inkább a hazai szakember állomány tudására építő magas hozzáadott értéket előállító tevékenységet folytató munkáltatók veszik át, miközben a hazai munkáltatók tevékenysége is átrendeződik, modernizálódik. Mindez a munkaerő-piacon jelentős mozgással társul, jelentős elbocsátásokat is indukál, ugyanakkor munkahelyteremtéssel is társul, hiszen a foglalkozatási szint alig változik. A munkaerő túlkínálat mellett jelen van a hiány is, a munkáltatók versenyeznek a korszerűbb szakképzettségű munkaerőért. Az elmúlt esztendő újabb jelentős változásokat mutat nagyjából 2008 őszétől, a világgazdasági válság, a magyarországi recesszív környezet rendkívül kedvezőtlen módon érinti a foglalkoztatási szintet. Egy év alatt kb. 145 ezer fővel nőtt az álláskeresők létszáma és új a globális munkanélküliségre jellemző képet mutat. A hagyományosan nehéz pozíciójú álláskereső csoportokon túl (szakképzetlenek, idős korúak, megváltozott munkaképességűek), a kvalifikált munkaerő foglalkoztatására is drasztikus hatással bír. 13

14 1.3 Munkaerő-piaci sajátosságok A ma Magyarországán magasak (bár európai összehasonlításban vitatható e megállapítás) az élőmunkára rakodó költségek különféle adók, járulékok és társadalombiztosítási hozzájárulások formájában. A foglalkoztatás élénkítésének egyik legfontosabb normatív állami eszköze lehet ezen költségek folyamatos felülvizsgálata és csökkentése. A ma Magyarországán sajnos súlyos gond a szakképzettségi, képzettségi kvalifikáció kérdésköre is, jelen állás szerint több mint 2 millió (FMM ös összegző jelentése) fő fölötti azon létszám, akik aktív korúak és a munkaerőpiacon szakképzettség nélkül próbálnak meg boldogulni. E rendkívül magas számmal a 27-eken belül is a sereghajtók közé tartozunk. 14

15 A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint ( ) adatok: ezer fő Megnevezés ált. és kevesebb 121,9 101,0 85,8 82,9 84,1 81,8 78,7 91,9 102,8 103,3 111,2 Szakmunkás, szakiskola 107,7 107,4 102,3 87,2 86,0 91,9 90,1 107,8 107,8 103,1 106,2 Középiskola 72,1 67,8 65,1 54,4 55,5 57,7 65,1 81,2 82,3 80,2 86,2 Felsőfokú 12,3 9,1 10,5 9,6 13,2 13,1 19,0 23,0 23,9 25,3 25,6 Összesen 314,0 285,3 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 Megoszlás, % Megnevezés ált. és kevesebb 38,8 35,4 32,5 35,4 35,2 33,5 31,1 30,2 32,4 33,1 33,8 Szakmunkás, szakiskola 34,3 37,6 38,8 37,2 36,0 37,6 35,6 35,5 34,0 33,1 32,3 Középiskola 23,0 23,8 24,7 23,2 23,2 23,6 25,7 26,7 26,0 25,7 26,2 Felsőfokú 3,9 3,2 4,0 4,1 5,5 5,4 7,5 7,6 7,5 8,1 7,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése. 15

16 A regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele ( ) adatok: ezer fő Megnevezés ált. és kevesebb 171,8 165,5 160,1 153,1 146,3 152,4 159,1 171,6 165,1 181,2 191,9 Szakmunkás, szakiskola 152,3 146,2 136,3 124,1 115,3 117,6 121,6 132,8 126,2 134,4 136,3 Középiskola 88,4 86,8 82,9 76,1 71,8 73,9 79,4 87,6 84,3 91,6 94,2 Felsőfokú 11,0 11,0 11,2 10,9 11,3 13,3 15,8 17,8 17,9 19,7 19,9 Összesen 423,1 409,5 390,5 364,1 344,7 357,2 376,0 409,9 393,5 426,9 442,3 Megoszlás, % Megnevezés ált. és kevesebb 40,6 40,4 41,0 42,0 42,4 42,7 42,3 41,9 42,0 42,4 43,4 Szakmunkás, szakiskola 36,0 35,7 34,9 34,1 33,5 32,9 32,3 32,4 32,1 31,5 30,8 Középiskola 20,9 21,2 21,2 20,9 20,8 20,7 21,1 21,4 21,4 21,5 21,3 Felsőfokú 2,6 2,7 2,9 3,0 3,3 3,7 4,2 4,3 4,6 4,6 4,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: ÁFSZ 16

17 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2000-től - a 2006-os megtorpanás után folyamatosan emelkedett. A munkaügyi szervezet 2008-ban havi átlagban 442 ezer állástalant regisztrált, 3,6%-kal többet az előző évinél. A nyilvántartott álláskeresők 9,4%-a - közel 41,4 ezer fő - a pályakezdő fiatalok közül került ki, számuk ezer fővel volt magasabb az előző évinél során az álláskeresők létszámának növekedése jelentősen gyorsult az év utolsó hónapjaira. A változó dinamika már egyértelműen a gazdasági-pénzügyi válság munkaerő-piaci hatásairól tanúskodik. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve 2008-ban lényeges változás nem történt, 2009-ben azonban több tekintetben is módosultak az addig viszonylag stabilnak mondható arányszámok ban ugyan még folytatódott a szakképzetlen álláskeresők arányának növekedése, ám ez idén a középfokú végzettségű álláskeresők intenzívebb beáramlásával mérséklődött. A válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatása e téren a legmarkánsabb, az elbocsátások a szakképzett munkaerő által betöltött munkahelyeket érintették legnagyobb számban. Kedvezőtlen tendencia volt 2008-ban, hogy tovább bővült a tartós munkanélküliség. A legalább egy év folyamatosan a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma 2008 átlagában 141,7 ezer főt tett ki, amely 17,2%-os emelkedést jelent 2007-hez képest. Arányuk 32,0%-nak felelt meg, melyben szintén jelentős területi különbségeket fedezhetünk fel. A tartósan állást keresők aránya a legkisebb Közép-Magyarországon (18,2%), míg a legnagyobb Észak-Magyarországon (41%) ben azonban a hosszú ideje állástalan ügyfelek száma csökkent, melyet alapvetően a közfoglalkoztatás kiszélesítése, az Út a munkához program végrehajtása eredményezett ban éves átlagban álláskeresési ellátásban a nyilvántartott álláskeresők 30,1%-a részesült, számuk az előző évhez képest lényegében stagnált. Nagyobb részük (72%-uk), álláskeresési járadékot, kisebb részük álláskeresési segélyt kapott. Az álláskeresők további harmada (33,4%-a) részesült rendszeres szociális segélyben, számuk 10,9%-kal bővült egy év alatt. Összességében 2008-ban 63,5% volt a valamilyen juttatásban részesülő nyilvántartott álláskeresők aránya, miközben az álláskeresők csaknem 36,5%-a nem részesült semmilyen ellátásban. Ez utóbbi csoport száma 161,5 ezer főt számlált éves átlagban, amely létszám a megelőző évhez képest stagnálást mutat. 17

18 1.4 Inaktivitás A rendszerváltást követően és 2008-ban is Magyarországon az európai trendekhez mérten rendkívül magas az inaktivitási arány. Ez 1992-ben közel 2,5 millió fő, 2008-ban közel 2,6 millió fős volument jelentett. Ha szemügyre vesszük az inaktívak csoportjait, státuszait, akkor megállapíthatjuk, hogy a munkavállalási korú inaktívak közül 41%-uk már nyugdíjas, ezer fő az, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül, ezek közül is rendkívül magas aki rokkantsági nyugellátásban részesül. Ez az alacsony nyugdíjkorhatár (bár az utóbbi időben folyamatosan megemelték), a népesség rossz egészségi állapota mellett közrejátszik az a tényező is, hogy a 90-es évek első felében tömeges munkanélküliség elől menekülve, rendkívül nagy számban vehették és vették is igénybe a különböző nyugellátási formákat. Az inaktívak második legnépesebb csoportját 820 ezer fővel, a nappali tagozatos tanulók jelentik, akik még nem léptek ki a munkaerőpiacra, mert valamilyen szakma megszerzését tűzték ki célul. A nappali tagozatos képzésben lévők számának bővülése a versenyképesség szempontjából biztató jel, hiszen a megszerzett tudás, szakképzettség garancia lehet a későbbi nagyobb volumenű munkaerő-piaci részvételre. Az inaktivitás lassú csökkenésében (2008-ban enyhe emelkedésében) játszik szerepet ezen létszám bővülése, hiszen a fiatalok munkába állása elhúzódik, sokan a képzésük befejezése után újabb képzésbe kapcsolódnak, bízva abban hogy az újabb tudásuk még piacképesebb szakképzettség megszerzését erősítheti. Harmadik legnagyobb kör a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők köre, ez 2008-ban mintegy 280 ezer fő körül mozgott, rendkívül csekély azonban azoknak a száma, akik az ellátások igénybevétele mellett is dolgoztak. Kedvezőtlen tendencia, hogy a kisgyermekes anyák álláshoz jutását a munkaadók sem nagyon preferálják mondván, kedvezőtlen tapasztalataik vannak, bár a Start Plusz kártya bevezetése éppen ezen kíván változtatni. A GYED-en lévő és ellátásban lévő kismamák, nők elhelyezkedési esélyei az utóbbi esztendőkben apró lépésekkel ugyan, de javuló tendenciát mutatnak, részmunkaidős álláslehetőségek, a távmunka nagyon lassú, fokozatos térnyerésével van remény arra, hogy számuk folyamatosan bővül a munkaerőpiacon. Ezt igyekeznek egyébként azon eszközrendszerrel is segíteni, mely szerint a 90-es évek végétől már a GYED-en, GYES-en, valamilyen más ellátási formában lévő kismamák munkaerő-piaci képzése is támogatható. Az inaktívak következő nagy körét azok alkotják, akik az ILO besorolása aktív munkakeresés kritériumát nem teljesítik. A 2008-as adatok szerint 82 ezren kaptak kisebb hányadban álláskeresési ellátást, zömében munkanélküliségük miatt segélyt. Ők állnak legközelebb a 18

19 munkaerőpiachoz, abban lehet bízni, hogy ellátásukat megfelelő állásajánlat mellett rögtön készek, képesek munkajövedelemre cserélni. A munkaerő felmérés 2008-ban közel 301 ezer olyan munkavállalási korú egyéb inaktívat talált, akik semmilyen kimutatható jövedelemforrással nem rendelkeznek. Jelentős részt képviselnek azok a nők, akik főállású hivatásszerű anyaként, vagy háztartásbeliként élik mindennapjaikat, ezt a kört tekinthetjük az Akciótervben vállalt foglalkoztatás bővítés legfőbb elsődleges munkaerőforrásának. A munka világába való visszatérésük munkavállalási hajlandóság esetén is azonban csak szubvenciókkal, támogatásokkal, ösztönzőkkel valósítható meg. Ezek a csoportok azok, akik alacsony iskolai végzettségük, vagy éppen korábbi kiszorulásuk okán csak valamilyen képzéssel, átképzéssel lennének képesek újra elhelyezkedni. Közöttük jelentős a korábbi iskolarendszerből lemorzsolódottak száma, illetve akik a munkavégzéshez rendelődően valamilyen térségi hátránnyal, munkahelyhiányos környezetben élve nehéz utazási és infrastrukturális feltételek között a legnehezebben mozdíthatók a munkaerőpiac irányába. További sajátosságok lelhetők fel a Magyar munkaerő-piacon, a pályakezdők, az idős potenciális munkavállalók foglalkoztatása, a roma foglalkoztatás, a megváltozott munkaképességük, ill. a fogyatékossággal élők terén hasonló problémát jelent az atipikus foglalkozatási formák, viszonylag csekély volta miatt. A Magyar munkaerő-piacon jelentős térségi különbözőségek alakultak ki, mint mikró kistérségi, megyei ill. régiós szinten. Elég példaként Középmagyarországot és az Észak-Dunántúlt említeni, ahol gyakorlatilag a recesszív korszak ideéig teljes foglalkoztatottság valósult meg, ezzel szemben Észak- Magyarországon és az Észak-alföldi régióban, rendkívül súlyos hátrányok tapasztalhatók. Az EU 254 régiója közül az észak-magyarországi régió a 249. helyet foglalja el, a régión belül a legrosszabb pozíció B.-A.-Z. megyét jellemzi. Az EU25 átlagát véve 100%-nak az alábbi eredmény mutatkozott: 19

20 Észak-Magyarországi régió az Unióban A 10 legmagasabb érték A 10 legalacsonyabb érték Ssz Régió % Ssz Régió % 1. Belső London (UK) Lettország Bruxelles-Capitale (BE) Kelet-Szlovákia Luxemburg Észak-Alföld Hamburg (DE) Opolskie (PL) Ile de France (FR) Észak- Magyarország Wien (AT) Swietokrzyskie (PL) Berkshire- Buckingham.(UK) Podlaskie (PL) Prov.Aut. Bolzano (IT) Warminsko- Mazurskie(PL) Stockholm (SE) Podkarpackie (PL) Oberbayern (DE) Lubelskie (PL) 32 Forrás: Eurostat, 2005 Az ország foglalkoztatási feszültségeinek oldására, így a foglalkoztatás bővítésére, munkaerő-piaci képzések szervezésére, munkahelyek létesítésének segítésére, a különféle közfoglalkoztatási feladatok finanszírozására a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, képzési és egyéb alaprészeiből, továbbá a munkaügyi szervezet által megvalósított uniós programok éves előirányzatai révén jelentős nagyságrendű forrás áll rendelkezésre. A források ilyen jellegű összetétele évről-évre változik, attól függően, hogy a következő évben a munkaerő-piacot milyen irányú és mértékű változások alakítják. A különböző programok finanszírozására a munkaügyi központok ban például összesen közel 38,0 milliárd Ft-ot használtak fel a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéből. Ebből legnagyobb arányban az Észak-Alföld és az Észak-Magyarországi régió felhasználása volt a legnagyobb, 8,7 illetve 8,2 milliárd forint, legkevesebbet a Nyugat-Dunántúl régió használt fel (2,9 milliárd forintot). A képzéssel, bér jellegű támogatással, vállalkozóvá válás támogatással, illetve egyéb eszközzel érintett létszám 191,2 ezer fő volt.,8 20

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 1. Munkaerő-piac szakképzés - felnőttképzés Szemere

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon A munkaerő-piac és a felnőttképzési programok Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon Év Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R 3 1't' Cáitt Iromány: Érkezett : 2012 JÚN 2 6, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MIN [SGTIs R Iktatószám: NGM/t 3098 (2012) Válasz a K/7593-7611 számú írásbeli kérdésekre: Fiatalok munkaerő-piaci integrációjának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

A Munkaerőpiaci Alap 2003. évi költségvetésének teljesítése. 2003. évi eredeti. módosított. előirányzat

A Munkaerőpiaci Alap 2003. évi költségvetésének teljesítése. 2003. évi eredeti. módosított. előirányzat A Munkaerőpiaci Alap költségvetésének teljesítése 1. sz. melléklet Megnevezés eredeti előirányzat módosított kiadások, ill. bevételek FMM, illetve OM * Területi Összesen kiadások, ill. bevételek a módosított

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában

A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában Előadó: Pákozdi Szabolcs igazgató Tatabánya, 2012. október 31 Társadalmi, gazdasági folyamatok megyénkben Második legintenzívebben

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben