MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ"

Átírás

1 Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP / MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Munkaerő-piac szakképzés - felnőttképzés

2 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP / számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Dr. Kavecsánszki Gyula Gúr Nándor Dr. Stadinger Csaba Nagy István

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 Bevezetés Munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatottság változása Magyarországon az elmúlt 20 évben Foglalkoztatási szint Az elmúl 20 év jelentősebb korszakváltásai a munkanélküliség aspektusából Munkaerő-piaci sajátosságok Inaktivitás Az Európai Integráció hatásai a szakképzésre Szakképzési stratégia meghatározása Az Észak-Magyarországi Régió mutatóinak alakulása GDP alakulása Foglalkoztatás Pályakezdő munkanélküliek Támogatások Innováció, K+F Demográfia Prognózis A gazdaság kívánt fejlesztésének súlypontjai Foglalkoztatás A szakképzési stratégiát befolyásoló tényezők A stratégia alapelvei A stratégia szerkezete A stratégia céljai A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok működése Az elvárt hatások: A feladat illeszkedése a szakképzésfejlesztés folyamatába Az alkalmazható módszertan Előzetes dilemmák és megfontolások A feladat szakmai tartalmának elvégzése érdekében kidolgozott átfogó szempontrendszer A 2008-ban ténylegesen elvégzett munka menete, és módszertana A munka menete Módszertani elemek Összegzés Pályatanácsadás intézménye Foglalkozási Információs Tanácsadó FIP hálózat EUROFIT A szakképzés Országos Képzési Jegyzés (OKJ)... 60

4 3.2 A szakképzés vertikális és horizontális szerkezete A szakképzés intézményrendszere Az iskolai rendszerű szakképzés Az iskolarendszerű szakképzés intézményei Szakiskolai képzés Szakközépiskolai képzés Az iskolarendszeren kívüli képzés Szakképzési intézmények, testületek Felnőttképzés A Térségi Integrált Szakképző Központok működése TISZK modellek : A TISZK-ek feladatai A TISZK-ek hatékonysága, fenntarthatósága Térségi Integrált Szakképző Központok szervezése Miskolcon

5 Bevezetés A modern társadalmak gazdasági és szociális fejlődésének, a tudásalapú társadalom megteremtésének kulcstényezője a magas színvonalú oktatás és képzés. Így a stratégia középpontjában az élethosszig tartó tanulás, valamint a tudás és a készségek fejlesztése áll. A gazdasági fejlődést alapvetően befolyásolja, hogy milyen módon illeszkedik a szakképzettségi struktúra a foglalkozási és munkahelyi struktúrához. Van egy optimális szakképzettségi szint, ezt kell megtalálni. Akár túlképzünk, akár alulképzünk, mindkettő káros az optimális gazdaságfejlődésre. Az emberi tőke elmélete azt sugallja, minél többet költünk az oktatásra, annál fejlettebb lesz a gazdaság, azaz a befektetés megtérül. Neves szakemberek kutatásai alapján azonban megállapíthatjuk, hogy ez csak egy határig igaz, mert ez akár káros is lehet (pl. munkaerő elvándorlás). A gazdasági fejlődés, illetve a gazdaság fejlettségében meglévő különbségek szakképzésre való hatása többrétű, mert a gazdaság hat a szakképzésre, s a szakképzés is hat a gazdaság fejlődésére. A gazdaság igényt formál a szakképzett munkaerőre, ezzel irányt mutat a szakképzés fejlesztéséhez, biztosítja a szakképzés hátterét. A szakképzés pedig a végzettek szakmai képzettségének összetételével, a képzés színvonalával gyakorolhat hatást a gazdaság fejlődésére. A gazdaság és a szakképzés egymásra gyakorolt hatása különösen előtérbe került a kilencvenes években, amikor olyan radikális változások történtek Magyarországon, amelyek a két rendszert alapvetően érintették. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a gazdaság három szerkezeti egysége, munkahelyi struktúra foglalkozási struktúra szakképzettségi struktúra egymást fejlesztő (dialektikus) kapcsolatban állnak egymással. Ezért a munkaerő-piac szakképzés felnőttképzés témakörét ilyen felépítés szerint tekintjük át. 5

6 1. Munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatottság változása Magyarországon az elmúlt 20 évben A rendszerváltást megelőző időszakban Magyarországon a teljes foglalkoztatottságot összes előnyével és hátrányával -, szüleink és felmenőink megtapasztalták. A 90-es évek tulajdonosi szerkezetének átalakulása, a piacgazdasági áttérés tömeges létszámleépítésekkel és munkanélküliséggel társult. Másfél millió aktív korú munkavállaló státusza változott inaktívra, illetve állásvesztőre. A folyamatokat a piacgazdasági áttérés vezényelte annak minden nehézségével együtt. A rendszerváltás utáni szakpolitika és kormányok a feszültségek csillapítására törekedtek, jórészt az ellátó rendszer kialakításával és az aktív munkaerő-piaci eszközrendszer (támogatások) bővítésével. Ezen időszakot a szakpolitika szándékai mellett egy rendkívül erős szociális hatás is befolyásolta. A rendszerváltás óta eltelt 15 év leginkább kritikát érdemlő állapota az, hogy a munka világát a foglalkoztatási, illetve a munkanélküliséget érintő szakmai kérdéseket sem sikerült kivenni a politikai hatalmi ütköző zónából. Továbbá azt is súlyos probléma, hogy ezek a kérdések még mindig nem váltak össztársadalmi üggyé, az egymást követő tárcák vívták küzdelmüket - több, kevesebb sikerrel - a fejlődésért és az eredményekért. Pedig eredmények is akadtak szép számmal, csak néhányat kiragadva: a közgazdasági és jogi környezet változása, a Munkaerő-piaci Alap (MPA) forrásainak bővítése, a folyamatos decentralizálás a munkanélküliség kezelésében, az oktatási rendszer fejlesztése, a felkészülés az EU-s csatlakozásra (Phare projektek). Az eltelt időszakban a szakemberek között is késhegyig menő viták zajlottak. A legjelentősebb elképzelésbeli különbségek a következők kérdésekben voltak: Milyen módon bővíthető a foglalkoztatottak száma és ezzel szinkronban milyen módon csökkenthető a munkanélküliek és az inaktívak száma? Megfelelő-e az a jogi, közgazdasági és intézményi környezet, amely az ellátórendszer és az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert jellemzi? Kellően ösztönző-e a szociális ellátó rendszer a munkakezdésre és vállalkozásra? A gazdasági környezet változásával, fejlődésével, kiszámíthatóságával kialakítható-e olyan jelzőrendszer a gazdaság rövid- közép- és hosszú távú igényeihez rendelten, amely szinkront teremt a képzési rendszer és a munkaerőpiac között? 6

7 Kik minősülnek valójában és szakmai értelemben vett módon munkaerőnek? Akik nem bírnak készséggel és képességgel, milyen stratégiák, intézkedések mentén válhatnak azzá? Milyen eszközrendszerrel kezelhető a társadalom kvalifikációs- és szakképzettségi szintje? A rendszerváltást követően kialakult térségi (régió, megye, kistérség) hátrányok hogyan kezelhetők? Milyen a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott jelentős összegű foglalkoztatást segítő, élénkítő támogatások eredménye, hatásfoka? Milyen módon fejleszthetők az ezt mérő monitoring rendszerek? Milyen képességekkel fogadókészséggel csatlakozunk az EU-hoz? Képes-e a munkaügyi szervezet a folyamatos innovációra, szolgáltatásai, transzferei és működése terén? Az ország demográfiai helyzetét évtizedek óta lélekszámában tartósan csökkenő és korösszetételében fokozatosan öregedő népesség jellemzi ban az előző évhez képest emelkedett a születések és csökkent a halálozások száma, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege meghaladta az egy évvel korábbit. Ennek eredményeként mérséklődött a népességfogyás üteme január 1-jén az ország népességének lélekszáma ezer fő volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A népesség életkor szerinti összetételében folytatódtak a már hosszabb idő óta tapasztalt szerkezeti változások. Felgyorsult a népesség elöregedési folyamata. A 60 éves és idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a gyermekkorú (0 14 éves) népességét, 2005-ben viszont már a 65 évesek és ennél idősebbek is többen voltak, mint a gyermekkorúak január 1-jén száz gyermekkorú lakosra 110 időskorú (legalább 65 éves) lakos jutott. Az ország valamennyi régióját és megyéjét természetes fogyás jellemzi, ennek mértéke azonban különböző. Az ezer lakosra jutó természetes fogyás a délalföldi és a dél-dunántúli régióban a legmagasabb, a középmagyarországi és az észak-alföldi régióban pedig a legalacsonyabb. Az egyes megyéket tekintve az országos átlagnál jelentősen gyorsabb Békés, Nógrád és Somogy megye természetes fogyása, ugyanis az ország e területein az átlagosnál alacsonyabb az ezer lakosra jutó születés és magasabb a halálozás. Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont főleg az országosnál fiatalabb korösszetétel folytán viszonylagosan 7

8 magas a születési és alacsony a halálozási arány, ebből eredően a legkisebb a természetes fogyás mértéke ban csak három olyan nagyobb területi egysége volt az országnak, ahol a belföldi és a nemzetközi vándorlásnak köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott: a közép-magyarországi régiót alkotó Budapest és Pest megye, valamint Győr-Moson-Sopron megye. A munkaerő-piaci folyamatokat 2008-ban a gazdasági növekedés lassulása, majd a harmadik negyedévtől a globális gazdasági válság határozta meg. Az OECD-országokban a GDP növekedése a harmadik negyedévben megtört, és az utolsó negyedévben már átlagosan 1,1%-os volt a csökkenése. Az Európai Unióban a foglalkoztatottság az első három negyedévben egyre lassuló ütemben bővült, és az év utolsó negyedévét jellemző visszaesés ellenére is a évesek foglalkoztatási rátája 2008-ban az EU-27 átlagában elérte a 65,9%-ot, 0,5 százalékponttal meghaladva az előző évi szintet. A válság nyomán bekövetkező tömeges állásvesztés hatása a első félévi adatokban már markánsan jelentkezett. Az unióban Málta után a második legalacsonyabbnak számító magyar foglalkoztatási ráta már 2008-ban csökkent: a évesek esetében a évi 57,3%-ról 56,7%-ra. A foglalkoztatási ráta a férfiak esetében 63,0% volt, ami a legalacsonyabb érték az EU-ban, a nőknél pedig 50,6%, aminél csak Görögország és Málta mutatója kedvezőtlenebb. A foglalkoztatott nők körében a teljes munkaidőben dolgozók aránya azonban Magyarországon jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Az alacsony foglalkoztatottsági szint szélsőséges eloszlással párosul: a kor és végzettség szerinti foglalkoztatottsági ráták különbségei Magyarországon kiugróan magasak. Igazán jelentős lemaradás a 25 év alattiak és az 55 év felettiek korcsoportjában, illetve a legfeljebb alapfokú végzettségűeknél jelentkezik. A foglalkoztatottság mértékére ható tényezőket vizsgálva a poláris életkori csoportok adatait leszámítva továbbra is az iskolai végzettség okozza a legszélsőségesebb különbségeket. A felsőfokú végzettségűek esetében több ötéves korcsoportban is szinte teljes a foglalkoztatottság: a foglalkoztatási ráta a férfiaknál hat korosztályi-iskolázottsági csoportban (ebből négy az egyetemet, kettő a főiskolát végzettek esetében), a nőknél pedig egyben, a éves egyetemet végzettek között meghaladja (és az éveseknél megközelíti) a 95%-ot. Ezzel szemben a legfeljebb alapfokú végzettségűek esetében a férfiaknál 65,1%, a nőknél pedig 54,9% a legmagasabb foglalkoztatási ráta. A munkanélküliségi adatok hasonlóan kedvezőtlen képet mutatnak. Az Európai Unió munkanélküliségi rátája 2008-ban 7% volt, ami 0,1 százalékpontos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Magyarország munkanélkülisége 2007-ig az uniós átlag alatti volt, 2008-tól viszont meghaladja azt. 8

9 Mind az uniós, mind a magyar adatok azt jelzik, hogy a válság munkaerőpiaci hatása 2008-ban elsősorban a férfiakat, a fiatalokat és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat érintette kedvezőtlenül. A nők foglalkoztatási rátája az unióban 2008-ban még a negyedik negyedévben is 0,4 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A magyar adatok is hasonló tendenciát mutatnak: a nők foglalkoztatásában 0,3 százalékpontos javulás következett be az említett időszakban. A fiatalok 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 2008-ban 18,0-ról 19,9%-ra nőtt, míg a megfelelő uniós adat 15,3, illetve 15,4% volt. Foglalkoztatási ráták (%), 2008 Megnevezés Magyarország EU éves 56,7 65, éves 20,0 37, éves 31,4 45,6 A évesek közül Alapfokú végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű 27,2 48,1 63,3 70,6 79,5 83,9 Forrás: KSH A regionális adatok alapján az országot két részre oszthatjuk. A foglalkoztatási arány három régióban Közép-Dunántúlon, Nyugat- Dunántúlon és Közép-Magyarországon jelentősen meghaladta az átlagot, (a évesekre számítva 60,3 62,7%); négy régióban viszont elmarad attól: Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön 49,5 54,5% közötti volt. A regionális különbségek az alacsonyabb iskolázottsági csoportokban nagyobbak, az érettségizetteknél és a felsőfokú végzettségűeknél kisebbek. 9

10 2008-ban a munkaerő-felmérés definíciói szerint 329 ezren minősültek munkanélkülinek, ami 7,9%-os rátát jelentett. A munkanélküliek számának utóbbi években bekövetkezett növekedése részben még annak köszönhető, hogy a munkanélküliségi támogatások egyre inkább előfeltételezik az aktív keresést, illetve az állásnélküliek egyre kisebb részének van lehetősége a társadalombiztosítási ellátórendszer felé kilépni a munkaerőpiacról végétől azonban már egyértelműen a válság munkaerő-piaci hatását jelzi, hogy a munkanélküliek létszámának növekedése a foglalkoztatottak létszámcsökkenésével jár együtt, így felgyorsult a munkanélküliségi ráta emelkedése. A munkanélküli státusba történő beáramlás növekvő intenzitása egyben átmenetileg csökkenti a munkanélküliként eltöltött idő átlagos hosszát. A éves korosztályba tartozók közül 2008-ban, éves átlagban 2616 ezren (38,5%) nem voltak jelen a munkaerőpiacon (gazdaságilag inaktívak). Ebből 1076 ezren nyugdíjban, 280 ezren gyermekgondozási ellátásban, 57 ezren árvasági ellátásban, illetve beteg hozzátartozójuk gondozása miatt ápolási díjban részesültek, míg 82 ezren pénzbeli munkanélküliségi ellátást kaptak (de jellemzően azért, mert nem jelöltek meg aktív munkakeresési formát, így nem minősültek munkanélkülinek). A 1121 ezer önálló jövedelemforrással nem rendelkező évesből 820 ezren nappali tagozaton tanultak. A fennmaradó 301 ezer fő ún. egyéb inaktívból 71 ezren évesek, akik közül minden negyedik nyilatkozott úgy, hogy részt vesz valamiféle nem nappali tagozatos iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben. Az egyéb inaktív sokaságot a korskálán felfelé haladva a nők arányának növekedése jellemzi. Míg a éves egyéb inaktív fiatalok között közel fele-fele arányban van jelen a két nem, addig a középkorú, illetve az idősebb korosztályokban már közel kétszer annyi a nő, mint a férfi. A ma Magyarországát miként ezt a Wim Kok által vezetett Európai Foglalkoztatási Munkacsoport év végén kifejezetten hazánknak címzett ajánlásaiban is megállapította - hosszú ideje 3 kulcstényező, illetve munkaerő-piaci paraméter jellemzi, illetve determinálja: alacsony foglalkoztatási szint (55,6% 1 ) relatíve alacsony munkanélküliségi ráta, mely a válság kiterjedésével térségünkben is emelkedett (10,5%) magas inaktivitás (38,0%) amelyek alacsony gazdasági aktivitással is társulnak. 1 A KSH 190-es számú gyorstájékoztatója alapján, mely augusztus-október hónapokra vonatkozik. 10

11 1.1 Foglalkoztatási szint A Lisszaboni Stratégiában meghatározott foglalkoztatási célkitűzésekhez (2005-ig 67%-os, 2010-ig 70%-os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyarország elmaradása jelentős. Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét, fokozza a társadalmi kirekesztés kockázatát. Ezért a Kormány már a Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelésben és a évi Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben is a foglalkoztatás bővítését határozta meg a foglalkoztatási stratégia legfontosabb prioritásaként, és továbbra is elsődleges célnak tekinti azt. A foglalkoztatás tekintetében 2004-ben a következő számszerűsített célkitűzéseket határozta meg a kormány: Nemzeti célkitűzések Foglalkoztatási ráta EU átlag Uniós célkitűzések Tény (2003) EU-15 EU-25 EU-25 EU-25 Magyar -ország Tény (2008) Nemzeti célkitűzések Összesen 64,3 62, , Nők 56,0 55, , Férfiak 72,5 70, , ,7 40, , Összességében az alacsony foglalkoztatással párosuló, viszonylag alacsony munkanélküliség azt jelzi, hogy a nem foglalkoztatott emberek jelentős része nem keres aktívan állást. A rendszerváltást követő alacsony munkaerő-piaci részvétel kialakulásában az alacsony nyugdíjkorhatár és a népesség rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott az is, hogy az állásukat vesztett vagy azt veszélyeztetve érző emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a különböző jövedelempótló ellátásokat. 11

12 Az 1990-es évek végétől ezt a folyamatot erősítette az is, hogy a foglalkoztatáspolitika középpontjában a munkanélküliség csökkentése és nem a foglalkoztatás bővítése állt. A munkanélküli-ellátás szigorítása az álláskeresésre nem ösztönző szociális ellátások felé terelte az állástalanokat. A munkanélküliség csökkentésére irányuló politika önmagában tehát nem bizonyult megfelelő válasznak a magyar munkaerőpiac kihívásaira. A teljes foglalkoztatás uniós szinten 2010-re 70% foglalkoztatási rátában kitűzött célját Magyarország tekintetében a korábban említett Akcióterv 63%-ban határozza meg. A nők esetében az Akcióterv 57% a férfiak esetében 69 %, az évesek tekintetében 2010-ig 37 % foglalkoztatási szint elérését határozta meg. A nemzeti célokban megfogalmazott 0,8%-os foglalkoztatási növekedési átlaggal láthatóan mintegy 5-6%-kal tartják reálisnak növelni a foglalkoztatási rátát Magyarországon 2010-ig. Ezzel az ütemmel várhatóan (63 %) az EU25-ök (illetve azóta EU27-ek) között (a 70%-os célkitűzéséhez képest) a lemaradók közé pozícionáljuk magunkat. A lisszaboni stratégia és a Magyar akciótervben megfogalmazott szándékok, év végén jól érzékelhető módon nem teljesülnek. 12

13 1.2 Az elmúl 20 év jelentősebb korszakváltásai a munkanélküliség aspektusából 1990 és 2000 között a Magyar gazdaság szerkezet átalakulási periódusa, mely átalakulást a piacgazdaságra történt áttérés vezérli. Főbb jellemzői: a kezdetekben a globális munkanélküliség az időszak második felében strukturális és a súrlódásos munkanélküliség jellemzőivel együtt Az ezredfordulótól felerősödtek a strukturális munkanélküliség jellemzői, ezt az átalakulást már nem a piacgazdaságra való áttérés, hanem a nemzetközi verseny irányítja. Ezen időszaktól kibontakozó tendencia, hogy az olcsó munkaerőre települt külföldi munkáltatók helyét egyre inkább a hazai szakember állomány tudására építő magas hozzáadott értéket előállító tevékenységet folytató munkáltatók veszik át, miközben a hazai munkáltatók tevékenysége is átrendeződik, modernizálódik. Mindez a munkaerő-piacon jelentős mozgással társul, jelentős elbocsátásokat is indukál, ugyanakkor munkahelyteremtéssel is társul, hiszen a foglalkozatási szint alig változik. A munkaerő túlkínálat mellett jelen van a hiány is, a munkáltatók versenyeznek a korszerűbb szakképzettségű munkaerőért. Az elmúlt esztendő újabb jelentős változásokat mutat nagyjából 2008 őszétől, a világgazdasági válság, a magyarországi recesszív környezet rendkívül kedvezőtlen módon érinti a foglalkoztatási szintet. Egy év alatt kb. 145 ezer fővel nőtt az álláskeresők létszáma és új a globális munkanélküliségre jellemző képet mutat. A hagyományosan nehéz pozíciójú álláskereső csoportokon túl (szakképzetlenek, idős korúak, megváltozott munkaképességűek), a kvalifikált munkaerő foglalkoztatására is drasztikus hatással bír. 13

14 1.3 Munkaerő-piaci sajátosságok A ma Magyarországán magasak (bár európai összehasonlításban vitatható e megállapítás) az élőmunkára rakodó költségek különféle adók, járulékok és társadalombiztosítási hozzájárulások formájában. A foglalkoztatás élénkítésének egyik legfontosabb normatív állami eszköze lehet ezen költségek folyamatos felülvizsgálata és csökkentése. A ma Magyarországán sajnos súlyos gond a szakképzettségi, képzettségi kvalifikáció kérdésköre is, jelen állás szerint több mint 2 millió (FMM ös összegző jelentése) fő fölötti azon létszám, akik aktív korúak és a munkaerőpiacon szakképzettség nélkül próbálnak meg boldogulni. E rendkívül magas számmal a 27-eken belül is a sereghajtók közé tartozunk. 14

15 A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint ( ) adatok: ezer fő Megnevezés ált. és kevesebb 121,9 101,0 85,8 82,9 84,1 81,8 78,7 91,9 102,8 103,3 111,2 Szakmunkás, szakiskola 107,7 107,4 102,3 87,2 86,0 91,9 90,1 107,8 107,8 103,1 106,2 Középiskola 72,1 67,8 65,1 54,4 55,5 57,7 65,1 81,2 82,3 80,2 86,2 Felsőfokú 12,3 9,1 10,5 9,6 13,2 13,1 19,0 23,0 23,9 25,3 25,6 Összesen 314,0 285,3 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 Megoszlás, % Megnevezés ált. és kevesebb 38,8 35,4 32,5 35,4 35,2 33,5 31,1 30,2 32,4 33,1 33,8 Szakmunkás, szakiskola 34,3 37,6 38,8 37,2 36,0 37,6 35,6 35,5 34,0 33,1 32,3 Középiskola 23,0 23,8 24,7 23,2 23,2 23,6 25,7 26,7 26,0 25,7 26,2 Felsőfokú 3,9 3,2 4,0 4,1 5,5 5,4 7,5 7,6 7,5 8,1 7,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése. 15

16 A regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele ( ) adatok: ezer fő Megnevezés ált. és kevesebb 171,8 165,5 160,1 153,1 146,3 152,4 159,1 171,6 165,1 181,2 191,9 Szakmunkás, szakiskola 152,3 146,2 136,3 124,1 115,3 117,6 121,6 132,8 126,2 134,4 136,3 Középiskola 88,4 86,8 82,9 76,1 71,8 73,9 79,4 87,6 84,3 91,6 94,2 Felsőfokú 11,0 11,0 11,2 10,9 11,3 13,3 15,8 17,8 17,9 19,7 19,9 Összesen 423,1 409,5 390,5 364,1 344,7 357,2 376,0 409,9 393,5 426,9 442,3 Megoszlás, % Megnevezés ált. és kevesebb 40,6 40,4 41,0 42,0 42,4 42,7 42,3 41,9 42,0 42,4 43,4 Szakmunkás, szakiskola 36,0 35,7 34,9 34,1 33,5 32,9 32,3 32,4 32,1 31,5 30,8 Középiskola 20,9 21,2 21,2 20,9 20,8 20,7 21,1 21,4 21,4 21,5 21,3 Felsőfokú 2,6 2,7 2,9 3,0 3,3 3,7 4,2 4,3 4,6 4,6 4,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: ÁFSZ 16

17 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2000-től - a 2006-os megtorpanás után folyamatosan emelkedett. A munkaügyi szervezet 2008-ban havi átlagban 442 ezer állástalant regisztrált, 3,6%-kal többet az előző évinél. A nyilvántartott álláskeresők 9,4%-a - közel 41,4 ezer fő - a pályakezdő fiatalok közül került ki, számuk ezer fővel volt magasabb az előző évinél során az álláskeresők létszámának növekedése jelentősen gyorsult az év utolsó hónapjaira. A változó dinamika már egyértelműen a gazdasági-pénzügyi válság munkaerő-piaci hatásairól tanúskodik. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve 2008-ban lényeges változás nem történt, 2009-ben azonban több tekintetben is módosultak az addig viszonylag stabilnak mondható arányszámok ban ugyan még folytatódott a szakképzetlen álláskeresők arányának növekedése, ám ez idén a középfokú végzettségű álláskeresők intenzívebb beáramlásával mérséklődött. A válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatása e téren a legmarkánsabb, az elbocsátások a szakképzett munkaerő által betöltött munkahelyeket érintették legnagyobb számban. Kedvezőtlen tendencia volt 2008-ban, hogy tovább bővült a tartós munkanélküliség. A legalább egy év folyamatosan a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma 2008 átlagában 141,7 ezer főt tett ki, amely 17,2%-os emelkedést jelent 2007-hez képest. Arányuk 32,0%-nak felelt meg, melyben szintén jelentős területi különbségeket fedezhetünk fel. A tartósan állást keresők aránya a legkisebb Közép-Magyarországon (18,2%), míg a legnagyobb Észak-Magyarországon (41%) ben azonban a hosszú ideje állástalan ügyfelek száma csökkent, melyet alapvetően a közfoglalkoztatás kiszélesítése, az Út a munkához program végrehajtása eredményezett ban éves átlagban álláskeresési ellátásban a nyilvántartott álláskeresők 30,1%-a részesült, számuk az előző évhez képest lényegében stagnált. Nagyobb részük (72%-uk), álláskeresési járadékot, kisebb részük álláskeresési segélyt kapott. Az álláskeresők további harmada (33,4%-a) részesült rendszeres szociális segélyben, számuk 10,9%-kal bővült egy év alatt. Összességében 2008-ban 63,5% volt a valamilyen juttatásban részesülő nyilvántartott álláskeresők aránya, miközben az álláskeresők csaknem 36,5%-a nem részesült semmilyen ellátásban. Ez utóbbi csoport száma 161,5 ezer főt számlált éves átlagban, amely létszám a megelőző évhez képest stagnálást mutat. 17

18 1.4 Inaktivitás A rendszerváltást követően és 2008-ban is Magyarországon az európai trendekhez mérten rendkívül magas az inaktivitási arány. Ez 1992-ben közel 2,5 millió fő, 2008-ban közel 2,6 millió fős volument jelentett. Ha szemügyre vesszük az inaktívak csoportjait, státuszait, akkor megállapíthatjuk, hogy a munkavállalási korú inaktívak közül 41%-uk már nyugdíjas, ezer fő az, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül, ezek közül is rendkívül magas aki rokkantsági nyugellátásban részesül. Ez az alacsony nyugdíjkorhatár (bár az utóbbi időben folyamatosan megemelték), a népesség rossz egészségi állapota mellett közrejátszik az a tényező is, hogy a 90-es évek első felében tömeges munkanélküliség elől menekülve, rendkívül nagy számban vehették és vették is igénybe a különböző nyugellátási formákat. Az inaktívak második legnépesebb csoportját 820 ezer fővel, a nappali tagozatos tanulók jelentik, akik még nem léptek ki a munkaerőpiacra, mert valamilyen szakma megszerzését tűzték ki célul. A nappali tagozatos képzésben lévők számának bővülése a versenyképesség szempontjából biztató jel, hiszen a megszerzett tudás, szakképzettség garancia lehet a későbbi nagyobb volumenű munkaerő-piaci részvételre. Az inaktivitás lassú csökkenésében (2008-ban enyhe emelkedésében) játszik szerepet ezen létszám bővülése, hiszen a fiatalok munkába állása elhúzódik, sokan a képzésük befejezése után újabb képzésbe kapcsolódnak, bízva abban hogy az újabb tudásuk még piacképesebb szakképzettség megszerzését erősítheti. Harmadik legnagyobb kör a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők köre, ez 2008-ban mintegy 280 ezer fő körül mozgott, rendkívül csekély azonban azoknak a száma, akik az ellátások igénybevétele mellett is dolgoztak. Kedvezőtlen tendencia, hogy a kisgyermekes anyák álláshoz jutását a munkaadók sem nagyon preferálják mondván, kedvezőtlen tapasztalataik vannak, bár a Start Plusz kártya bevezetése éppen ezen kíván változtatni. A GYED-en lévő és ellátásban lévő kismamák, nők elhelyezkedési esélyei az utóbbi esztendőkben apró lépésekkel ugyan, de javuló tendenciát mutatnak, részmunkaidős álláslehetőségek, a távmunka nagyon lassú, fokozatos térnyerésével van remény arra, hogy számuk folyamatosan bővül a munkaerőpiacon. Ezt igyekeznek egyébként azon eszközrendszerrel is segíteni, mely szerint a 90-es évek végétől már a GYED-en, GYES-en, valamilyen más ellátási formában lévő kismamák munkaerő-piaci képzése is támogatható. Az inaktívak következő nagy körét azok alkotják, akik az ILO besorolása aktív munkakeresés kritériumát nem teljesítik. A 2008-as adatok szerint 82 ezren kaptak kisebb hányadban álláskeresési ellátást, zömében munkanélküliségük miatt segélyt. Ők állnak legközelebb a 18

19 munkaerőpiachoz, abban lehet bízni, hogy ellátásukat megfelelő állásajánlat mellett rögtön készek, képesek munkajövedelemre cserélni. A munkaerő felmérés 2008-ban közel 301 ezer olyan munkavállalási korú egyéb inaktívat talált, akik semmilyen kimutatható jövedelemforrással nem rendelkeznek. Jelentős részt képviselnek azok a nők, akik főállású hivatásszerű anyaként, vagy háztartásbeliként élik mindennapjaikat, ezt a kört tekinthetjük az Akciótervben vállalt foglalkoztatás bővítés legfőbb elsődleges munkaerőforrásának. A munka világába való visszatérésük munkavállalási hajlandóság esetén is azonban csak szubvenciókkal, támogatásokkal, ösztönzőkkel valósítható meg. Ezek a csoportok azok, akik alacsony iskolai végzettségük, vagy éppen korábbi kiszorulásuk okán csak valamilyen képzéssel, átképzéssel lennének képesek újra elhelyezkedni. Közöttük jelentős a korábbi iskolarendszerből lemorzsolódottak száma, illetve akik a munkavégzéshez rendelődően valamilyen térségi hátránnyal, munkahelyhiányos környezetben élve nehéz utazási és infrastrukturális feltételek között a legnehezebben mozdíthatók a munkaerőpiac irányába. További sajátosságok lelhetők fel a Magyar munkaerő-piacon, a pályakezdők, az idős potenciális munkavállalók foglalkoztatása, a roma foglalkoztatás, a megváltozott munkaképességük, ill. a fogyatékossággal élők terén hasonló problémát jelent az atipikus foglalkozatási formák, viszonylag csekély volta miatt. A Magyar munkaerő-piacon jelentős térségi különbözőségek alakultak ki, mint mikró kistérségi, megyei ill. régiós szinten. Elég példaként Középmagyarországot és az Észak-Dunántúlt említeni, ahol gyakorlatilag a recesszív korszak ideéig teljes foglalkoztatottság valósult meg, ezzel szemben Észak- Magyarországon és az Észak-alföldi régióban, rendkívül súlyos hátrányok tapasztalhatók. Az EU 254 régiója közül az észak-magyarországi régió a 249. helyet foglalja el, a régión belül a legrosszabb pozíció B.-A.-Z. megyét jellemzi. Az EU25 átlagát véve 100%-nak az alábbi eredmény mutatkozott: 19

20 Észak-Magyarországi régió az Unióban A 10 legmagasabb érték A 10 legalacsonyabb érték Ssz Régió % Ssz Régió % 1. Belső London (UK) Lettország Bruxelles-Capitale (BE) Kelet-Szlovákia Luxemburg Észak-Alföld Hamburg (DE) Opolskie (PL) Ile de France (FR) Észak- Magyarország Wien (AT) Swietokrzyskie (PL) Berkshire- Buckingham.(UK) Podlaskie (PL) Prov.Aut. Bolzano (IT) Warminsko- Mazurskie(PL) Stockholm (SE) Podkarpackie (PL) Oberbayern (DE) Lubelskie (PL) 32 Forrás: Eurostat, 2005 Az ország foglalkoztatási feszültségeinek oldására, így a foglalkoztatás bővítésére, munkaerő-piaci képzések szervezésére, munkahelyek létesítésének segítésére, a különféle közfoglalkoztatási feladatok finanszírozására a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, képzési és egyéb alaprészeiből, továbbá a munkaügyi szervezet által megvalósított uniós programok éves előirányzatai révén jelentős nagyságrendű forrás áll rendelkezésre. A források ilyen jellegű összetétele évről-évre változik, attól függően, hogy a következő évben a munkaerő-piacot milyen irányú és mértékű változások alakítják. A különböző programok finanszírozására a munkaügyi központok ban például összesen közel 38,0 milliárd Ft-ot használtak fel a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéből. Ebből legnagyobb arányban az Észak-Alföld és az Észak-Magyarországi régió felhasználása volt a legnagyobb, 8,7 illetve 8,2 milliárd forint, legkevesebbet a Nyugat-Dunántúl régió használt fel (2,9 milliárd forintot). A képzéssel, bér jellegű támogatással, vállalkozóvá válás támogatással, illetve egyéb eszközzel érintett létszám 191,2 ezer fő volt.,8 20

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok Dr. Nyári Tibor Programozási időszak 2007-2013 Új Magyarország Fejlesztési terv ( Új Széchenyi Terv) 15 db Operatív Program (főbb fejlesztési területek)

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben