A Z I S K O L A I P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J Á N A K
|
|
- Andrea Borbélyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZEM ER E B E R TA L A N SZAK K Ö ZÉPI SK OL A, SZAKI SKO L A ÉS KO L LÉ GI U M A Z I S K O L A I P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J Á N A K K I E G É S Z Í T É S E A K O M P E T E N C I A - A L A P Ú O K T A T Á S B E V E Z E T É S É H E Z A M U N K A E R Ő - P I A C I E S É L Y E K J A V Í T Á S A A K O M P E T E N C I A - A L A P Ú O K T A T Á S B E V E Z E T É S É V E L H E F O P / / november 3529 Miskolc, Ifjúság u Tel.: (46) , Fax: (46)
2 "Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós attitűdök, kedvtelések és ellenszenvek gyakran sokkal fontosabbak, mint a nyelvtanórák, földrajzórák, vagy a megtanult történelmi tények. Mert alapvetően ezek az attitűdök számítanak később". (John Dewey,1938) Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2
3 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium elkötelezett a pedagógiai innováció, a szemléletbeli és módszertani megújulás mellett, kedvet és erőt érez munkálkodni az iskola igazi reformján, egy korszerű, nyitott, a hátrányokkal érkezőkre is odafigyelő új iskola megalkotásán. Valljuk, hogy a bölcsességhez több út vezet, és nem vetjük el a már bevált és bejárt ösvényeket, elvárásunk, hogy pedagógus kollégáink aktívan részt vegyenek az új utak felfedezésében és megépítésében. Miért van szükség fejlesztésre? A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodóképességét, ugyanakkor a közösségeket új szerepek vállalására késztetik. Az oktatási rendszerek számára is óriási kihívás, hogy feladatuk teljesítése során fokozott versenyhelyzetnek és változó munkaerő-piaci igényeknek kell megfelelniük. Nem folytatható az a több évtizedes gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. A személyiség integritásának megőrzése azonban összebékíthető az erőteljes alkalmazkodás követelményével, amennyiben a személyes és szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól az ifjúkorig tartó oktatási-nevelési folyamat egészében. Az Európai Unió 2000-ben elfogadott lisszaboni határozatában követelményként fogalmazódik meg a tagállamok oktatási és képzési rendszerének átalakítása - a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése céljából. Az eltelt fél évtizedben a döntéshozók sorra megerősítették a kulcskompetenciák fejlesztésének sürgető igényét a versenyképesség biztosítása érdekében. Kutatások és mérési tapasztalatok egyaránt azt támasztják alá, hogy a hazai oktatás tartalmának és módszertanának átalakítása, a rendszer demokratizálása szükségszerű, elodázhatatlan. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos az alapozó képzési szakaszban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az oktatási intézményekben megújuljon a pedagógiai kultúra. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Kiemelten fontos az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, a személyre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlat iskolán belüli meghonosítása. A projekt keretében felkészített pedagógusok képesek használni az újszerű, kompetencia alapú oktatási programcsomagokat és kapcsolódó digitális tartalmakban megjelenő teljes pedagógiai eszközrendszert. Az iskola mindent megtesz, hogy teremtse a fejlesztések intézményi bevezetésének feltételeit is. Az intézmények irányítói elkötelezettek a szervezet folyamatos fejlesztésére, a változások kezelésére. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3
4 A kompetencia-alapú oktatás bevezetésének tartalma A hat kompetenciaterületet központba állító fejlesztés a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program es központi programja keretében valósul meg 2008 nyaráig. A program kezdő szakaszában az óvoda-iskola átmenetre és a belépő 1., 2., 5., 7. és évfolyamokra kifejlesztett programcsomagokat a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) pedagógusai próbálták ki a 2005/2006-os tanévtől. A további évfolyamokra szóló programok és a tesztelés évről évre folyamatosan zajlik. A tesztelést követő korrekció után a HEFOP as pályázat keretében iskolánk - a több mint 300 nyertes intézmény mellett - vállalkozott arra, hogy megfelelő felkészítés után 2006 szeptemberében a kompetenciafejlesztő programcsomagokat tanrendjébe illeszti. A bevezetést segítette azon szakmai szolgáltató intézmények munkája, amelyek a HEFOP es pályázat keretében 2006-tól akkreditált pedagógus-továbbképzést tartottak, felkészítve pedagógusainkat az oktatási programcsomagok alkalmazására, valamint a Sulinet Digitális Tudásbázis kezelésére. E fejlesztéseink a közoktatás teljes időtartamát átfogva segítik majd az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozását, valamint - kapcsolódva a HEFOP 2.1-es intézkedésben megfogalmazott törekvésekhez - szolgálják a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelését is. Az oktatási programcsomag fogalma, összetevői és a fejlesztendő kompetenciaterületek Az oktatási programcsomag egy adott célú tanulási-tanítási folyamat megvalósítását segítő eszközrendszert jelent, amely a különféle, részben digitális taneszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Legfőbb funkciója a tanulási-tanítási folyamat biztosítása a célokhoz vezető utak és eljárások leírása által. A programcsomagok a tartalom körvonalazása mellett mindig válaszolnak a hogyan?, illetve a miért? kérdéseire is. A es program hat kiemelt kompetenciaterületen támogatja oktatási programcsomagok létrehozását. Az eszközjellegű kompetenciák közül a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, idegen nyelvi (angol, német, francia, magyar mint idegen nyelv) és az IKT (informatika és médiahasználat) területén, valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő, a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása szempontjából kulcsfontosságú szociális, életviteli és környezeti, illetve az életpálya-építési kompetenciák területén. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 4
5 Kompetencia alapú oktatási programcsomagok Az oktatási programcsomagok a tanítás-tanulás megtervezését, megszervezését segítő választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Legfőbb funkciója a tanításitanulási folyamatok segítése úgy, hogy a célokhoz vezető utakat, eljárásokat írja le. Elsősorban a hogyan?", illetve a miért?" kérdésre válaszol. Az oktatási programcsomagok szerkezete és tartalmi jegyei A programcsomag meghatározása Az oktatási programcsomag egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszközegyüttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Ennek megfelelően az oktatási programcsomag komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanulási-tanítási folyamatban hagyományosan a tantervek, a tankönyvek, a munkafüzetek, a gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), a tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök szolgálnak. A programcsomagok jellemzői Valamennyi programcsomag moduláris felépítésű, és kínálatával időben átfogja az évfolyamok teljes tanulási időszakát. Lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanulási-tanítási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, ami lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására. További jellegzetességük a tevékenységre épülő módszertan, a tanulói aktivitás előtérbe helyezése. A programcsomagok típusai Háromféle programcsomagról beszélhetünk. Az úgynevezett műveltségterületi programcsomag ( A" típus) vertikális műveltségterületi rendszer szerint építkezik. Tartalmában teljeséggel lefedi a legközvetlenebbül kapcsolódó műveltségterületet. (Pl. a szövegértés-szövegalkotás esetében a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet, a matematikai kompetenciák esetében a matematika műveltségterületet.) A kereszttantervi programcsomag ( B" típus) horizontálisan, kereszttantervi rendszerként működik. Ez az jelenti, hogy a program fókuszában álló kompetencia (pl. matematika-logika) fejlesztését nem az erre elsősorban hivatott műveltségterület vagy tantárgy keretében, hanem más területek, tantárgyak tananyagában (pl. történelem, biológia, kémia stb.) valósítja meg. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 5
6 A tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C" típus) a tanórán kívül szakkörökben, táborokban, diákkörökben, erdei iskolákban alkalmazható eszközök. Ilyenek pl. a szociális, életviteli és környezeti kompetencia esetében a Nemzeti alaptanterv Földünk és környezetünk műveltségterülethez kapcsolódó természetfigyelési projektek, vagy ilyen a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen belül az Irodalmi önképző, a Médiaismeret, a Báb-dráma stb. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 6
7 Az egyes kompetenciaterületek áttekintése 1. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenységcentrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi- irodalmikommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés: a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7
8 a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége, a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, nyelvi adatokkal műveletek végzése, szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása, szövegtípusok interpretálása és alkotása, a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia, a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében, a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása. Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megkonstruálja, megépíti magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentésösszefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében, s más szépirodalmi művek olvasásakor. Az előbbieknél az olvasó többnyire már valamilyen előzetesen adott gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiak esetében az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés-szövegalkotás program nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet tantervesíti", illetve tankönyvesíti", hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket a képességeket kell tudatosan és módszeresen fejlesztenie. A típusú programcsomagok. Olyan originális, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 8
9 B típusú (kereszttantervi) programcsomagok. Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban keretmodulok, amelyek az adott műveltségterület tananyagtartalmával tölthetők meg. Ilyenek lehetnek például a tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készült feldolgozási sémák. A műveltségterületek mindegyikében megjelenik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése. A program ugyanakkor kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, vagyis elsősorban kognitív ismeretek közvetítői. Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk és - speciális szövegei miatt - a Matematika és a Testnevelés. Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. A kérdés, hogy hol, mikor, milyen módon van lehetőség a kompetencia fejlesztésére, illetve a kompetencia fejlesztésének melyik összetevője kaphat hangsúlyt az adott tantárgyban. (Például a problémalátás és az adatkezelés képessége a matematikai szöveges feladatokban, az utasítások hallás utáni megértésének fejlesztése a testnevelésben, a verbális és nem verbális információk együttes megértésének képessége kiemelten fejleszthető az Ember és társadalom, valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. ) A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban a műveltségterület tananyagtartalmát veszik alapul. A tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készülnek a feldolgozási minták. (Gondolunk olyan modulokra, amelyek az érvelő, magyarázó, kifejtő, dokumentum, narratív, informatív, hivatalos vagy egyéb speciális szövegek megértésének menetét mutatják be az adott terület tankönyvi szövegeit véve alapul.) C típusú programcsomagok (tanórán kívüli fejlesztés). A kompetencia fejlesztésére a program ezen része a tanórán kívüli lehetőségeket veszi számba. Célunk, hogy ezek a programcsomagok lehetőséget biztosítsanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz. Felzárkóztatás esetén erős motiváció lehet az a vonatkoztatási keret, amely értelmessé teszi a megtanultakat a gyerek számára. Tehetséggondozás esetében pedig az előzőekben megszerzett ismeretek, képességek stb. komplex módon, egymással kombinálva szervesülnek. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 9
10 A szövegértés-szövegalkotás kompetencia-alapú oktatásához rendelkezésre álló programcsomagok A programcsomag típusa Műveltségterületi programcsomagok (A) Kereszttantervi programcsomag (B) Tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C ) Tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C ) Műveltségterületi kapcsolódás Ember és társadalom, ember a természetben, matematika, művészetek, testnevelés és sport, földünk és környezetünk médiaismeret Irodalmi önképzőkör Szakasz évfolyam évfolyam 7- évfolyam évfolyam Műveltségterületi programcsomagok szövegértés-szövegalkotás Tanulói munkatankönyv Kereszttantervi programcsomagok biológia fizika földrajz kémia történelem Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 10
11 Tanórán kívül felhasználható programcsomagok irodalmi önképző médiaismeret DVD a tanárok részére Szakmai koncepció és programterv (1-12. évfolyam) Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 11
12 2. Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese". Készségek (számlálás, számolás, becslés); Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); Tanulási képességek (figyelem, emlékezet). A matematikai kompetencia fejlesztési területei A típusú programcsomagjaink a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A bemenet vezérlésű építkezés" a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 12
13 Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg. A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint ahhoz, hogy a következő szakasz munkája biztonságosan elkezdhető legyen, körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik. B típusú programcsomagok az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozzák meg a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember a természetben valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. Ezen anyagok elsődleges célja nem a tananyag megtanítása, hanem a rendszerező és kombinatív képesség, deduktív és induktív gondolkodás fejlesztése az adott műveltségterületi (tantárgyi) ismeretek segítségével. Ezáltal természetesen a tantárgyi ismeretek is rögzülnek. Minden területen, minden évfolyamon öt modul készül, amelyek a jelenleg érvényes kerettantervek anyagát fedik le. Minden modul 5 egységet tartalmaz, amelyeket öt órára elosztva célszerű feldolgozni, mégpedig oly módon, hogy egyegység fejlesztő feladataival az adott tanóra percében foglalkozzanak a tanulók. A feladatsorok az óra bármelyik részébe beilleszthetők akár ráhangoló, akár ismétlő részként, akár gyakorlásként, és feldolgozhatók frontálisan, egyéni munkában, párban vagy akár csoportban. A C-típusú programcsomagok kettős célt szolgálnak: kiegészítik az A, illetve B típusú programcsomagokban megcélzott képességek differenciált fejlesztését, illetve formálják, alakítják a matematika iránti pozitív attitűdöt a tanórán kívüli tevékenységek körében. A matematikai kompetencia-alapú oktatásához rendelkezésre álló programcsomagok A programcsomag típusa Műveltségterületi programcsomagok (A) Kereszttantervi programcsomag (B) Tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C ) Műveltségterületi kapcsolódás Művészetek, Ember a természetben Testnevelés és sport, Magyar nyelv és irodalom, Természetismeret, Történelem, Földrajz, Kémia, Fizika, Biológia Szakasz évfolyam évfolyam évfolyam Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 13
14 Műveltségterületi programcsomagok Tanulói feladatlapok matematika Tanulói eszközök Tanulói útmutató Kereszttantervi programcsomagok fizika földrajz magyar nyelv történelem Tanórán kívül felhasználható programcsomagok Matematika c" tanári útmutató tanulói munkafüzet Szakmai koncepció és programterv (1-12. évfolyam) Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 14
15 3. Idegen nyelvi kompetenciaterület A fejlesztés célja Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagok fejlesztését tűztük ki célul, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: Célcsoportok Felfedezés Megbeszélés Vita Dráma Játék Pár- és csoportmunka Projektmunka Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló, újonnan kidolgozandó programok az általános és középiskolai korosztálynak és tanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kapnak a tanártovábbképzések, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése két szinten Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére többféle programcsomag készül alap- és középfokra az alábbi felosztásban. Két programot mindkét szinten, 12 évfolyamos fejlesztésben tervezünk. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 15
16 Program Cél Szint Szakasz Kreatív kommunikáció Beszédkészség fejlesztése tevékenységeken keresztül Projektek idegen nyelven Ötletek az Internet felhasználására a nyelvórán Idegen nyelvi kompetenciafejlesztés Integrált készségfejlesztés projektmunkában tantárgyközi tartalmak felhasználásával Beszédkészség és szövegértés fejlesztése autentikus anyagok keresésével és felhasználásával alap- és középfok alap- és középfok középfok évf évf évf. A Nemzeti alaptanterv az élő idegen nyelvek fejlesztési feladatait jelöli meg. Így a programcsomagok fejlesztésénél alapvetően három (angol, német, francia) nyelvet kell figyelembe venni, és ezek fejlesztésére kell alternatív programokat kínálni. A fejlesztés bizonyos szakaszai egységesen kerültek megtervezésre, és magyar nyelven készültek el, de a modulleírások szintjétől kezdve az adott célnyelven dolgozták ki a programokat. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére A típusú (egy adott nyelvhez kapcsolódó) programcsomagokat kerültek kidolgozásra. A hatékony fejlesztés és a célirányos alkalmazás érdekében a tanév egy részét lefedő, kiegészítő programcsomagok készültek. Így a nyelvtanárnak lehetősége nyílik a fejlesztést kisebb egységekben kipróbálni, alkalmazni. Az alapfokú fejlesztés szintjén azonban az alacsonyabb óraszám miatt lehetőség van a programcsomagnak akár a teljes tanévet lefedő alkalmazására is. Az idegen nyelvek kompetencia-alapú oktatásához rendelkezésre álló programcsomagok a programcsomag típusa Kreatív kommunikáció Projektek idegen nyelven Internet a nyelvórán Műveltségterületi programcsomagok (A) szint szakasz nyelvterület Alap- és középfok Alap- és középfok Középfok Kezdő - haladó évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Angol, német, francia Angol, német, francia Angol, német, francia Magyar mint idegen nyelv Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 16
17 Műveltségi programcsomagok Angol nyelv internet a nyelvórán kreatív kommunikáció projektek idegen nyelven Német nyelv internet a nyelvórán kreatív kommunikáció projektek idegen nyelven Francia nyelv internet a nyelvórán kreatív kommunikáció projektek idegen nyelven Szakmai koncepció és programtanterv (1-12. évfolyam) Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 17
18 4. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák A terület meghatározása, a fejlesztés célja A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezetőés szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan - tanulói részvételen alapuló - eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket. Jellegzetes módszerek kooperatív tanulás projekt-módszer vita dráma kutatás felfedezés terepgyakorlat interjúkészítés és újságírás Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 18
19 Kulcskompetenciák: a programcsomagok kiemelt fejlesztési területei Típus Alapfok Középfok A-B kevert típusú A szociális kompetenciának a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok. Fókuszban a képesség- és készségformálás, a kognitív dimenzió fejlesztése. B típusú A szociális kompetenciának a szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok. Fókuszban a képesség- és készségformálás, a társas dimenzió fejlesztése. C típusú A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok. Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója. Én és a világ (Ember és környezete) környezettudatos magatartás kritikai gondolkodás az emberiség értékeinek védelme a biztonságos életvitel kialakítása aktív felelősségtudat Én és a másik (Az együttműködés fejlesztése) baráti magatartás hitelesség empátia kooperativitás autonómia és elfogadás Én dimenziói (Önállóság, önbizalom, kreativitás) önállóság önbizalom, pozitív énkép belső harmóniára való képesség a fejlődés igénye önértékelés alkotókedv, kreativitás Polgár a demokráciában (Civil szerepek) szabad véleményalkotás döntési képesség aktív felelősségtudat vitakészség részvétel a valós folyamatokban szociális érzékenység problémamegoldó képesség konfliktuskezelő képesség Felnőtt szerepek (Felkészülés a felnőtt élet szerepeire) tudatosság a kapcsolatokban barátságra és a szerelemre való képesség nemi szerepek szülői, családi szerepek harmonikus viszony a nemzedékekhez és korosztályokhoz munkatársi szerepek átmenetek Toleranciára nevelés (A másik és én) önelfogadás nyitottság előítéletek csökkentése szorongás felismerése és csökkentése kíváncsiság rugalmasság mások elfogadása Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 19
20 A szociális, életviteli és környezeti kompetenciafejlesztéséhez rendelkezésre álló programcsomagok a programcsomag típusa Több műveltségterületet átfogó programcsomagok (A) Polgár a demokráciában Kereszttantervi programcsomagok (B) Felnőtt szerepek Tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C ) Toleranciára nevelés műveltségterületi kapcsolódás Ember és társadalom, Ember a természetben, Művészetek, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Testnevelés és sport, Földünk-környezetünk, Osztályfőnöki óra szakasz évfolyam Több műveltségterületet átfogó programcsomagok polgár a demokráciában Kereszttantervi programcsomagok felnőtt szerepek Tanórán kívül felhasználható programcsomagok toleranciára nevelés Fehér Márta: például (Pedagógusok gyakorlati példái a személyközpontú szemlélet iskolai megvalósítására.) Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 20
21 szamai koncepció és programterv (1-12. évfolyam) tanári kézikönyv (1-12. évfolyam) programterv/polgár a demokráciában (7-12. évfolyam) programterv/én és a másik (1-12. évfolyam) programterv/felnőtt szerepek (7-12. évfolyam) Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 21
22 5. Életpálya-építési kompetenciák A fejlesztés célja Egy képpel szemléltetve: ahogy a vasút haladásához pályára van szükség, elágazásokkal, váltókkal és állomásokkal, úgy van szükség arra, hogy felkészítsük gyerekeinket saját életvonatuk" tudatos irányítására. Támogatást kell nyújtani számukra a haladáshoz szüksége pálya megépítésében, az egyes állomások meghatározásában, a meghibásodás" kiküszöbölésében. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai Helyzetmeghatározás Alkalmasság a pillanatnyi körülmények, lehetőségek, ismeretek, képességek, érdeklődés és vágyak megítélésére, Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás a döntéshozás és a helyzetmeghatározás kongruenciájának megteremtésére. Célkitűzés, tervezés, megvalósítás A helyzetmeghatározás alapján alkalmasság a célok megfogalmazására, a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, az idővel való gazdálkodásra, a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, az akadályok elhárítására. Az életpálya-építés A" típusú programcsomagjai a fentieket 45 perces tanórákban, a következő műveltségterületek tartalmaiba ágyazva fejleszti: Ember a természetben Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 22
23 Ember és társadalom Művészetek Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen, valamint osztályfőnöki órákon történik a specifikus életpálya-építési ismeretek: o a pálya- és szakmaismeret, o a munkaerő-piaci ismeretek, o az álláskereséséi technikák fejlesztése. B" típusú programcsomagjaink a matematika és a szövegértés-szövegalkotás órák percnyi részében szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tanórán kívüli idősávban a C" típusú programcsomagok keretében folyik célirányosan a munka világára felkészítő pályaorientáció együtt a munkapiac-ismerettel, továbbá olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik azoknak az emberi értékeknek - a későbbi munkahelyzetekben hasznos - tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését mint az együttműködés, a sportszerűség, a tolerancia, a kudarctűrés, a szolidaritás, az önállóság, az önbemutatás, az önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldásához segítséget kérjen. Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, kísérletezést, a kérdezést, segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést. Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásoknak, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, valamint mások munkájának támogatását, a szolidaritást. Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására is. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 23
24 A életpálya-építési kompetencia fejlesztéséhez rendelkezésre álló programcsomagok a programcsomag típusa műveltségterületi kapcsolódás szakasz ember és társadalom, évfolyam ember a természetben, Több műveltségterületet átfogó programcsomagok (A) művészetek, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport, Kereszttantervi programcsomagok (B) Tanórán kívül felhasználható programcsomagok ( C ) földünk-környezetünk, osztályfőnöki óra Magyar nyelv és irodalom, matematika évfolyam évfolyam Több műveltségterületet átfogó programcsomagok életpálya építési ismeretek ember a természetben ember és társadalom földünk és környezetünk művészetek testnevelés és sport Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 24
25 Kereszttantervi programcsomagok matematika szövegértés Szakmai koncepció és programterv (1-12. évfolyam). Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 25
26 A pedagógiai program kiegészítésének elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai program kiegészítését az iskola diákönkormányzat év december hó 14. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: december Kis-Simon Katalin az iskolai diákönkormányzat elnöke A pedagógiai program kiegészítését a szülői munkaközösség iskolai vezetősége év december hó 14. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: december Gál Károlyné az iskolai szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai program kiegészítését az iskolaszék vezetősége év december hó 14. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: december Baráti Tibor az iskolaszék titkára A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével kapcsolatban az iskola vezetése a nevelőtestület a év november hó 20. napján tartott nevelőtestületi értekezleten tájékoztatta. Kelt: december Lipcsei Gábor igazgató Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 26
27 A Pedagógiai Program kiegészítésének nyilvánossága, kihirdetése: Az elkészült programot az Iskolaszék, a Szülői Bizottság, a Diákönkormányzat, a nevelőtestülete megtárgyalta és elfogadta. A kiegészített program az időközben bekövetkezett jogszabályi változások miatt szükséges átalakítások miatt 2007 évben kerül átalakításra és egybe szerkesztésre a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos tartalommal. A Pedagógiai Program az előzőekben leírt formában Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának (mint fenntartó) jóváhagyása után válik érvényessé. A program elhelyezésre kerül és megtekinthető az alábbi helyeken: 1 példány Irattár, 1 példány az iskola igazgatója, 1-1 példány az iskola igazgatóhelyettesei és kollégiumvezető, 1 példány a tanári szobában, és a nevelőtestület tagjainál 1 példány iskolai könyvtár elektronikus formában az iskola honlapján ( ). Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 27
alapú vel HEFOP-3.1.3
A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás s bevezetésével vel HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...
RészletesebbenKompetenciamérés eredményei 2003-2008. között
Kompetenciamérés eredményei 2003-2008. között Eredmények elemzése és ebből adódó feladatain SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola 2009. május 20. A fenti táblázatból a következőkben kiemeltük azokat
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL
BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0
RészletesebbenTÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.
Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenKOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi
KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes
RészletesebbenHEFOP/2005/ Felkészítés a kompetencia alapú. HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése
HEFOP/2005/3.1.3. Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP-3.1.3 A program megvalósítása
RészletesebbenKétegyháza KOMP-ra száll
Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenTÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14.
TÁMOP 3.1.4 Pályázat iskolai tájékoztató 2009. szeptember 14. 1 A pályázat Szeged megye jogú város Önkormányzata a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázaton, amely a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív
RészletesebbenAz egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat
TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen
RészletesebbenA pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő
1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenSzabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea
tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenTÁMOP-3.1.4/08/ A kompetencia-alapú oktatás elterjesztésért Szolnokon
TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0031 A kompetencia-alapú oktatás elterjesztésért Szolnokon Projektindító nap - Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenHEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú
HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenSZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK. Összeállította: Bognár Judit
SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Összeállította: Bognár Judit A szociális kompetencia területén olyan egységes meghatározás,melyet általánosan elfogadott definíciónak tekinthetünk, mindeddig
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenA TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében
Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenA kompetencia alapú oktatás 2009.
A kompetencia alapú oktatás 2009. Kompetencia alapú okt. Hunyadi Stratégia Hunyadi János J KözoktatK zoktatási Intézm zmény Stratégi giájának ismertetése, se, prezentálása Az előzmények (1) Miért tudunk
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenA Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely
A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs
RészletesebbenSzerződéskötéshez szükséges adatok
Szerződéskötéshez szükséges adatok TÁMOP 3.1.4./08/2. projekt összefoglalása Cég neve Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Adószám 15384481-2-11 Közép-Magyarországi régió Fenntartóra vonatkozó adatok
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenEGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió
EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják
RészletesebbenDigitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata
M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
RészletesebbenEgészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.
Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenSakk logika Jó gyakorlat
Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik
RészletesebbenTÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27.
TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) Készítette: Nagyközségi Pogány Önkormányzat Gyuláné szakmai Nyírábrány vezető 2010.08.27.
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
RészletesebbenNagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság
Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning
RészletesebbenA nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában
A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,
RészletesebbenHódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola (200896 / 001) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Intézmény neve Feladatellátási hely
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebben4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató
RészletesebbenBEVEZETŐ. Grúber György igazgató
BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenKOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK
5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi
Részletesebben16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK
MATEMATIK A 9. évfolyam 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR, DARABOS NOÉMI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenA KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP
A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP-3.1.2-16-2016-00001 A KOMPLEX ALAPPROGRAM SZAKMAI TARTALMA DR. RÉVÉSZ LÁSZLÓ A PROJEKT EFOP 3.1.2-16 Kiemelt projekt keretében Időtartam:
RészletesebbenA SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN CZIKE
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...
Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ
RészletesebbenTÁMOP-3.1.4/08/ A kompetencia-alapú oktatás elterjesztésért Szolnokon
TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0031 A kompetencia-alapú oktatás elterjesztésért Szolnokon Beszámoló a tantestületnek 2010. június 21. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Társadalmi
RészletesebbenMatematika A 9. szakiskolai évfolyam. 16. modul EGYBEVÁGÓSÁGOK. Készítette: Vidra Gábor
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 16. modul EGYBEVÁGÓSÁGOK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 16. modul: EGYBEVÁGÓSÁGOK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály
RészletesebbenA pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása
A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása 08.26-28. Képzési terület: természetismeret tárgyú továbbképzés Téma: Környezettudatos életmódra nevelés Képzési terület:
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:
A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
RészletesebbenAZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése
RészletesebbenA pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489
Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai
RészletesebbenPROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben
PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4-ES PROJEKTBEN VÁLLALT
10. SZÁMÚ MELLÉKLET A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium TÁMOP 3.1.4-ES PROJEKTBEN VÁLLALT NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Szeged 2010
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV
SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Hajdúböszörmény PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM... MOLNÁR MAGDOLNA ILONA
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése
RészletesebbenAz iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei
Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Singer Péter Hajdúszoboszló, 2013. 10. 09. Történeti visszatekintés Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2001-ben 4 iskolafokozatra készültek kerettantervek:
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV
TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenAz iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam
Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:
RészletesebbenA BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. KÖTET HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE SZEPTEMBER 21.
A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. KÖTET HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE 2010. SZEPTEMBER 21. 2 III. kötet TARTALOMJEGYZÉKE 1. Bevezetés 8 2. Idegen nyelv tanterv-kiegészítés
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
Részletesebbenkompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3
A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola
RészletesebbenHavas Péter igazgató Országos Közoktatási Intézet Szentendre, december 12.
A helyi környezeti nevelési program oktatáspolitikai vonatkozásai Havas Péter igazgató Havasp@oki.hu Országos Közoktatási Intézet Szentendre, 2003. december 12. Miről szól ez az előadás? A közoktatás fejlesztés
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenÉletpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA
Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa
RészletesebbenA pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései
A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség
RészletesebbenHEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI
HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI Célkitűzés A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenHelyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:
Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,
RészletesebbenDigitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak
Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak Készítette: Neumann Viktor A digitális tartalomfejlesztés szervezeti keretei Az (OFI) által gondozott, 2013-ban indult TÁMOP 3.1.2-B kiemelt
RészletesebbenGöd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben
Göd Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4 09/1 2009 0006 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Valló Péter intézményi folyamat szaktanácsadó vallo.peter@vbcomp.hu 1 Miről
RészletesebbenAz Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet
Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület
RészletesebbenSzentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6.
Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-17267/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A Koszta József Általános Iskola Pedagógiai Program módosítása és a maximális létszám
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2015 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.
RészletesebbenMatematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK!
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK! MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul:gondolkodjunk, RENDSZEREZZÜNK! Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenKulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány
Kulcskompetenciák fejlesztése Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Iskolánkról Három (évfolyamonként 1-1 osztályos) kisiskola 2005-ben társult Tagintézményenként merőben eltérő szülői háttér Tagintézményeink
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó
Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó DIGITÁLIS TANANYAGOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KOCZOR MARGIT SZAKMAI VEZETŐ ÚJ TARTALOMFEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN TÁMOP 3.1.2-12/2 Nemzeti tananyagfejlesztés és
RészletesebbenAkkreditált pedagógus továbbképzések
Akkreditált pedagógus továbbképzések Megnevezés Alapítási engedély száma Óraszám A csapatépítés gyakorlati módszerei a pedagógus munka során 82/105/2012 30 A differenciált tanulásszervezés lehetőségei
RészletesebbenA GYERMEKBARÁT PROGRAM
A GYERMEKBARÁT PROGRAM A program jellemzői I. Alapdokumentum az ún. kompetencia alapú fejlesztéshez a szövegértés és szövegalkotás területén. A program kedvez a gyakorlati felhasználásban szükség szerint
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a
RészletesebbenPápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 132. részére. Beszámoló
Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 132. részére Beszámoló a TÁMOP-3.1.4. Kompetenciaalapú oktatás bevezetése Pápa innovatív intézményeiben című pályázatról (Munkácsy Mihály Általános Iskola
RészletesebbenMérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.
Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk
Részletesebben