SEMIGRA Szelektív vándorlás és kiegyensúlyozatlan nemi arányok a rurális térségekben. Esettanulmány Vezetői összefoglaló Észak-alföldi régió

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SEMIGRA Szelektív vándorlás és kiegyensúlyozatlan nemi arányok a rurális térségekben. Esettanulmány Vezetői összefoglaló Észak-alföldi régió"

Átírás

1 SEMIGRA Szelektív vándorlás és kiegyensúlyozatlan nemi arányok a rurális térségekben Esettanulmány Vezetői összefoglaló Észak-alföldi régió május 15. Dr. Timár Judit Dr. Velkey Gábor Dr. Nagy Terézia Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Békéscsaba együttműködve az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel ESPON

2 A kutatás célja Európa periférikus, többnyire gazdaságilag elmaradott rurális régióiban a társadalmi nemek szelektív elvándorlása nőhiányt eredményez a fiatalabb korcsoportokban. Az ESPON SEMIGRA projekt 1 célja, hogy betekintést nyerjen a nők egyoldalú elvándorlásának okairól, hatásairól Európa vidéki térségeiben; felmérje a vidéken élő fiatal nők és férfiak elvárásait, szükségleteit. Az eredmények alkalmasak lehetnek a területfejlesztés kor és nem szerinti szempontok iránti érzékenységének erősítésére is. A négy ország öt régiójában folytatott empirikus kutatás egyik terepe az Észak-alföldi régió 2. Az itt folyó, három módszerrel (statisztikai analízis, kérdőíves vizsgálat, mélyinterjúk) végzett vizsgálatok eredményeiről ad vázlatos összegzést e jelentés. 1. Regionális statisztikai analízis A statisztikai analízis megerősítette, hogy az Észak-Alföld Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű régiója területének 80%-a rurális tér. Az országos átlagot felülmúló a népességfogyás, negatív a vándorlási egyenleg. Az ötezer főnél kisebb települések körében a lakosságszám és az elvándorlások száma között logaritmusos összefüggés van, ugyanakkor a tartósan munka nélkül lévők szociális támogatásában részesítettek arányának növekedése exponenciálisan jelenik meg az elvándorlásban. A vándorlási veszteség összefoglalóan a fős településeknél a legsúlyosabb. Az Észak-Alföld a legfiatalabb korstruktúrával rendelkező régió. A 100 férfira jutó állandó lakos nők száma a éves korcsoportban kissé kevesebb ( ben), mint az országos átlag (96.18). A évesek korosztályában azonban ez a nőhiány hangsúlyosabb (93.59) mind a fiatalabb korosztályhoz, mind az országos átlaghoz (96.37) viszonyítva. A város falu különbségek nemcsak a Középmagyarországi régióhoz (102.04) képest fejeződnek ki, hanem az Észak-Alföldön belül is: az egyetlen olyan településkategória, amely a éves korcsoportban nőtöbblettel jellemezhető, az az 50 ezer fősnél nagyobb településeké. Ezzel szemben a legkirívóbb nőhiány (78.16) az 500 fősnél kisebb Hajdú-Bihar megyei falvakban jelentkezik. Az általunk elvégzett főkomponens analízis a társadalmi nem kicsiny magyarázó erejére világított rá. Az ennek ismeretében végrehajtott klaszterelemzés öt klasztert eredményezett (Térkép 8). Mindegyik változó régión belüli percentilisértékekkel került az elemzésbe, tehát a régión belüli státuszuk a következőképpen jellemezhető. 1. Kelet-magyarországi nagytelepülések. Olyan nagyobb települések, ahol viszonylag magas a nők aránya (50,72% körüli 3 ), a régió kontextusában magas a regisztrált munkanélküliek száma, de az öregedési mutató is (83 ilyen települést találtunk). 2. Elöregedett községek, viszonylag kevés szociális gonddal. Olyan községek, melyekben az öregedési mutató 1,17 1,4 (nőknél: 1,38-nál nagyobb); magas a 1 2 A projekt támogatója az ESPON 2013 European Union Programme. A projekt partnerei a Leibniz Institute for Regional Geography, a Royal Institute of Technology, Stockholm, a Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a University of Oulu, Kajaani University Consortion, AIKOPA szoros együttműködésben dolgozva a Ministerium für Landesentwicklung und Verkehr Sachsen-Anhalt, a County Administrative Board of Västernorrland, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Joint Authority of Kainuu Region vizsgált régiókban működő területfejlesztő szervezetekkel. 3 Cluster-központot tekintve ESPON

3 nők aránya (51,33%), alacsony a regisztrált munkanélküliek aránya, a segélyezettek, a RÁT-osok száma (82 település). 3. Relatíve jobban élő öregedő községek. A régiós átlagnál magasabb az egy főre jutó jövedelem ( ezer Ft/év), alacsony a regisztrált munkanélküliek száma, a RÁT-osok és segélyezettek száma, magas a munkaképes korúak aránya (66 68%), de magasabb az öregedési mutató is (0,8 0,95). (63 település) 4. Nagyobb község, kevesebb nővel, több szociális gonddal. Alacsony a nők aránya (50,3%), a munkaképes korúak aránya, magas a regisztrált munkanélküliek, a RÁT-osok, a segélyezettek száma, s a régiós átlagnál alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem ( ezer Ft) (83 település). 5. Aprófalvak demográfiai, gazdasági gondokkal. Alacsonyabb a támogatottak száma, de a munkaképes korúak aránya is (kevesebb, mint 0,65), miközben az öregedési mutató (0,66) is. Alacsony az egy főre jutó jövedelem szintje is (kevesebb, mint 350ezer Ft) (55 település). 2. A kérdőíves vizsgálat legfontosabb eredményei A végzős középiskolai tanulók véleményének felmérését nem online módon, hanem iskolán keresztül történő közvetlen megkereséssel végeztük. A vizsgálatba vont iskolák kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy a képzés szintje és szakképzés esetén a képzés iránya a lehető legszélesebb kört öleljen fel, továbbá az iskolák térbeli elhelyezkedése és a képzésnek helyet adó városok nagyságrendje kövesse a vidéki tanulók középfokú képzésének regionális szerkezetét. A megkeresett intézmények között volt a régió központi településén található, megyei jogú városban lévő, közép és kisvárosi elhelyezkedésű, illetve megyei önkormányzati, megyei jogú városi, települési önkormányzati és egyházi fenntartású, vagyis a földrajzi elhelyezkedés, az iskola településének nagysága és az iskola fenntartójának típusa esetében is biztosított volt a reprezentativitás. A mindösszesen kitöltött 740 kérdőív közül a tanulók lakóhelye alapján 61% élt tízezer főnél kisebb településen, illetve 51% (a vidékiek között 52,5%) a lányok aránya. A családok anyagi életviszonyai, a szülők iskolai végzettsége sem a nemek, sem az állandó lakóhely szerint nem mutat belső arányeltolódást. A legfontosabb társadalmi kapcsolatokban sem a nemek, sem a lakóhely szerint nem jellemző érdemi belső arányeltolódás, mindössze a haveroknál mutatnak a vidékiek esetében kisebb arányt azok, akik számára ez a kapcsolattípus nem igazán fontos (15, illetve 21%), ami a vidékiek kortárs csoportba történő integrációjának kissé nehezebb voltára utalhat. Az iskolai közösség fontosságát a fiúk közül alig 12, a lányoknál azonban már több mint 20% tartja teljesen mellékesnek, amit leegyszerűsítve úgy foglalhatnánk össze, hogy a lányok baráti kapcsolatai könnyebben válnak szorosabbá. A kérdőív adatai egyértelműen cáfolják azt a gyakorta megfogalmazódó feltételezést, miszerint a bejáró, vagy kollégiumban lakó fiatalok esetében a lakóhelyhez kötődő kapcsolatrendszer szerepét átveszi, helyettesíti az iskola városában kialakuló új kapcsolatrendszer. A vidéki tanulók válaszainak megoszlása alapján az otthoni kapcsolatrendszer fontossága bizonyosan megmarad a középiskola befejezéséig. Ezt erősíti az a válaszokból szintén kiolvasható jellemző, miszerint sem a társadalmi kapcsolatok, sem a szabadidő eltöltése nem kötődik olyan terekhez, melyek csupán a nagyobb városokban érhetők el. Sőt a speciális tereket vagy szolgáltatásokat igénylő szabadidő-eltöltés gyakorisága a havi rendszeresség irányába tolódik a városban élőknél is. Az adatok a fiúk lakókörnyezethez (település, térség) történő erőteljesebb ragaszkodását mutatják: a helyben maradást a lányok 18%-ával szemben a fiúk közel 35 %-a ESPON

4 tervezi. Sőt, a régiót elhagyni szándékozók között is 5%-kal nagyobb arányban vannak a lányok. Ez a fiúkra jellemzőbb kötődés jelenik meg abban is, hogy az elköltözést tervezők közül a fiúknál több mint 40, a lányoknál pedig kevesebb, mint 25% valószínűsíti későbbi visszatérését. A középiskola befejezése után a kérdezettek közel kétharmada folytatni szeretné tanulmányait. E tekintetben nincs különbség a vidéken és a városban lakók között. A továbbtanulási szándék azonban érzékelhetően erőteljesebb a lányok esetében (72, illetve 65%). Ezzel szemben a fiúk kissé nagyobb arányban kezdenének vállalkozásba (64, illetve 55%), a konkrét vállalkozási elképzelésekkel rendelkezők esetében még nagyobb a különbség (28, illetve 17%). A költözési szándékok nemek szerinti lényeges különbsége így azzal is magyarázható, hogy a lányok jövőképében legfontosabb karrierlehetőségek és a család számára nélkülözhetetlen szolgáltatásokban teljesítenek a vidéki térségek a legalacsonyabb szinten. A fiatalok kimondottan kritikusan tekintenek mind az országos politikai, mind a helyi önkormányzati döntéshozókra, nem érzik, hogy fontosak lennének, hogy figyelnének rájuk és problémáikra, ami tovább erősíti kiszolgáltatottság-érzetüket, gyengíti kötődésüket. 3. Szakértői interjúk Lévén, hogy a migrációs döntések Magyarországon a településen maradás, onnan való elköltözés viszonylatában fogalmazódnak meg, a fiatal nők hiányát pedig alapvetően a vidékies terekhez kötötten vizsgáltuk, ezért az interjúalanyokat 4 rurális településből választottuk ki (Abádszalók, Hortobágy, Körösszegapáti, Tiszaszentmárton). Így láttuk biztosítva a döntések társadalmi-gazdasági kontextusának lehető legalaposabb megismerhetőségét. Az interjúra felkért szakértők a települési-kistérségi problémákat legjobban átlátó helyi politikusok, települési és megyei/regionális szinten dolgozó szakemberek, gazdasági szereplők, civil szervezeti vezetők; összesen 15 fő. Az egyéni interjúk tapasztalatait két rendezvényéié egészítették ki. Az egyik a Mobilitás Északalföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda és a Hajdúsági Hallgatókért és Civilekért Egyesület által szervezett, Helyzetek c., a régió fiataljainak elvándorlásáról, önkéntes munkájáról és a jövőjével foglalkozó fejlesztési stratégiáról vitázó rendezvény volt (46 civil szervezet képviseletében 72 szakember). A másik egy regionális kerekasztalbeszélgetés volt, melyet az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel együtt szerveztünk, s melyen 12 szakértővel vitattuk meg a SEMIGRA projekt kérdéseit. A migrációs viszonyokat legjobban ismerő önkormányzati alkalmazottak egyetértenek a hipotézisünkkel, miszerint a éves korosztály éves korosztályénál is markánsabb nőhiánya részben adminisztrációs hiba : a lakás ki- és bejelentkezések posztszocialista politikai változásokat követő liberalizálása feltehetően a fiatal elköltözők szülői házból való kijelentkezésének késleltetését hozta magával. A papíron szülőknél maradásnak egyrészt vannak bizonyos előnyei (pl. számlák kifizetésének szülőkre hagyása ), miközben az új lakóhelyre való bejelentkezést inkább csak a későbbi gyerekszülés, gyerekvállalás, saját jogú ingatlan szerzése, hiteligény, esetleges saját jogú szociális támogatások igénybevételi szándéka ösztönzik. A szakértők véleménye összecseng az Észak-alföldi Régió Ifjúsági Stratégiájában a fiatalok helyzetét az alábbi 3 problémába sűrítő jellemzéssel : munkahiány, pénztelenség, céltalanság. Az elvándorlás szempontjából legfontosabbnak ítélt gazdaság-, illetve foglalkoztatáspolitika (s az ifjúságpolitika) mint kormányzati ágazati politikák (az ezekkel kapcsolatos javaslatokat lásd a 7. fejezetben) mellett a (vidéki) település-, illetve közösségfejlesztésnek tulajdonítanak kiemelt szerepet: ESPON

5 Meggyőződésük szerint az elmaradott Észak-alföldi régióban a különösen a kistelepüléseken nehéz helyzetben lévő fiatalok bevonásával fel kell tárni a helyi értékeket (erőforrásokat) s az ő érdekeik megjelenítésével jövőképet és stratégiát kell kialakítani a falvak számára. Rendkívül fontosnak tartják a közösségépítést, amiben kiemelt szerepet tulajdonítanak a nőknek. Ezt többek között közösségi terek kialakításával, növelésével, a fiatalok hálózatainak támogatásával kell segíteni. Megtartó erőt tulajdonítanak a lokális közösségekben kiépített óvodának éppúgy, mint a szakképzést előkészítő/segítő iskolarendszerű oktatásnak. A gazdasági tevékenységek helyi feltételrendszerének megteremtését (az adókedvezményektől az infrastruktúra kiépítéséig) kulcskérdésnek tartják. Olyan országos szabályozásokat s az ágazatiak mellett vidékpolitikát várnak el, amely figyelemmel van a falusi fiatalok sajátos igényeire, de például az észak-alföldi településszerkezeti sajátosságokra is. 4. Mélyinterjúk fiatal nőkkel Kutatásunk fontos célja, hogy megismerjük a vizsgálat tárgyát képező fiatal nők saját és ismerőseik/rokonaik eddigi migrációjával kapcsolatos élettapasztalatait, terveit, véleményét. Magyarországi körülmények között ennek a célnak különös jelentőséget ad, hogy sem a területi kutatások, sem a területi politika nem ad igazán hangot fiataloknak, pláne nem a nőknek. A 4 esettanulmány-helyszínen összesen 23 személyt, elköltözni szándékozót, már visszaköltözőt, bevándorlót, helyben maradót, sőt kétlaki nőt is felkerestünk. Az interjúk legfontosabb tapasztalatai a következőkben összegezhetők: Településeik kiegyenlítetlen nemi arányáról a megkérdezetteknek nincs tudomásuk, azonban többen azzal próbálják magyarázni a szelektív migrációt, hogy a nők jobban hajszolják a jobb élet lehetőségét, önállóbbak, míg a fiatal férfiak inkább maradnak a szüleikkel. Ez alátámasztja a SEMIGRA projekt alapkérdése tudatosításának szükségességét. Végiggondolandó a költözések hivatalos bejelentésének elmaradása, ill. elhúzódása nemcsak a pontosabb statisztikai adatbázis kialakítása érdekében, hanem a településekhez kötődést segítő/hátráltató szabályok, adminisztratív gyakorlatok miatt is. A városi középiskolába járás még nem készteti interjúalanyainkat elköltözésre, az inkább a felsőfokú tanulmányokhoz kapcsolódik. Számos megkérdezett fiatal nő próbálja magát folyamatosan képezni, a munkaerőpiacon eladhatóbbá tenni. Mivel azonban a tandíj jelentős anyagi megterhelést jelenthet, elterjedőben van az a fajta különösen külföldre irányuló, eredetileg ideiglenesre tervezett migráció, ami gyors pénzgyűjtési lehetőségekkel kecsegtet. Az elköltözések alapvető okát a megkérdezettek egyértelműen a falusi munkalehetőségek hiányában látják, ami néhol különösen a nők, másutt mindkét nem számára hasonló elvándorlási kényszert jelent. A kisgyermekes falusi nők hátrányos helyzetbe kerülnek az ingázással elérhető munkákért folyó versenyben. Ráadásul interjúpartnereink sorozatosan számoltak be arról, hogy a gyes után elvesztették munkájukat. A családalapítás szempontját háttérbe szorító, ill. azt késleltető munkakereső migráció a népesség- és családpolitika számára (is) kihívást jelent. ESPON

6 Az interjúalanyok szeretik a falujukat, ami lényeges helyben tartó erő akkor is, ha vonzás és taszítás eredőjeként alakul ki. A nyugodt, barátságos légkört, szabad levegőt, kertet s a mindenki ismer mindenkit társadalmi közeg előnyeit gyakran sorolják, még akkor is, ha például az utóbbinak különösen a beköltözők a hátrányait is látják. Több családanya rendkívül fontosnak tartja e természeti-társadalmi előnyöket gyermeke fejlődése szempontjából, s alapvetően ezért nem akar elköltözni falujából. Szinte mindenkit biztonságérzettel tölt el, hogy van helyben ha nem is saját, hanem szülői tulajdonban lakásuk. Sokan azonban épp házuk városi áraktól nagyságrenddel elmaradó értékében látják a röghöz kötés okát: a költözés csak a ma megfizethetetlen hitellel lenne biztosítható. A falvakban olcsóbbnak tartják az életet, viszont a város távolsága megdrágítja bizonyos közellátások elérhetőségét. Lévén, hogy a vizsgált, ezer fősnél valamivel nagyobb településeken óvoda, iskola, egészségügyi, kereskedelmi alapellátás is megtalálható, így ezek hiányára, színvonalára általában nem panaszkodnak. Aki megteszi, az gyermeke megfelelő ellátásának veszélyeztetettségére hivatkozva tervezi az elköltözést. Aki munka miatt megy el, az interjúpartnereik szerint nem állhat meg Budapest alatt, ezen kívül csak a Dunántúlban és néhány nyugati országban látnak lehetőséget az Észak-alföldi régióban még Debrecen sem valós alternatíva. Részben, mert a vizsgált észak-alföldi falvak kisvárosi központjai nem képesek valós munkaerő-piaci központként funkcionálni, saját lakosságuk számára sem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani, részben pedig, mert ha a régióban van is foglalkoztató, az olcsó munkát kínál. Az elvándorlás kényszerítő elemeit erősíti, hogy a legtöbbeket kifejezetten taszítja a nagyvárosi, lakótelepi élet, a tér" hiánya. A többek de különösen a városból beköltözők által jól működőnek értékelt falusi emberi kapcsolatok, hálózatok segítik a nők számára a helyben való boldogulást (pl. gyerekfelügyelet vállalása idénymunka alatt). Ugyanakkor szaporodnak a személyes ismerősök, akiket szervezetten visznek Budapestre, Dunántúlra dolgozni. Ők, miután el is költöznek oda, megteremtik azokat a kapaszkodópontokat, melyek segítségével a hátramaradóknak is könnyebb útra kelni. Ez a folyamat pedig felgyorsíthatja az elvándorlást. A be-, visszaköltözők motivációi, ösztönzői nem feltétlen adhatnak alapot egy megfelelő migrációs politikához: a családi okokból való visszaköltözések egyedi jellegük miatt nem igazán kezelhetők jó gyakorlatokként, viszont megerősítik a nők és a férfiak migrációs döntései befolyásolása összehangolásának szükségességét; az olcsó lakás nem feltétlen előny, illetve megfelelő migrációs politikai eszköz, hiszen az gyakran a szegénységet mélyíti el, a szegregációt erősíti. 5. SWOT-analízis A többféle módszerrel elvégzett elemzés ismeretében elkészített összefoglaló értékelés az egész Észak-alföldi régióra vonatkozik, de az ugyanezen térség területfejlesztéséhez készült több SWOT-tal szemben az a sajátossága, hogy egy konkrét kérdésre, problématerületre koncentrál. Nevezetesen, azokat az adottságokat, trendeket veszi számba, amelyek a régió fiatal korosztályának kiegyensúlyozatlan nemi aránya kialakulásáért/fenntartásáért felelősek. Olyan gyengeségeket és veszélyeket emel ki, amelyeket meg kellene változtatni ahhoz, hogy ez az arány ne romoljon tovább, hogy a fiatalok, s különösen a nők elvándorlása ne növelje tovább a rurális kistérségekben ESPON

7 a nők hiányát. Végül olyan erősségeket és lehetőségeket sorakoztat fel, amelyeket a jövőben ki lehetne és kellene használni e negatív demográfiai trendek megváltoztatásához: az elvándorlás csökkentéséhez és a bevándorlás növeléséhez. A SWOT-analízis elkészítést a regionális kerekasztal-beszélgetés résztvevőivel értékeltettük, megvitattuk s az elhangzottakat figyelembe véve véglegesítettük. Táblázat 1 SWOT-analízis Erősségek A belföldi elvándorlás többsége megyén belüli Az ország legfiatalabb korösszetételű régiója A középiskolás lányokra nagyobb arányban jellemző továbbtanulási szándék jelentős számú rugalmas, átképezhető munkaerő A K+F-ráfordítások, -ágazatban dolgozók magas aránya Debrecenben Sokszínű, fejlett szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási intézményrendszer Országos és nemzetközi hatókörű turisztikai vonzerők; természeti és kulturális értékek a rurális térségekben is Belső erőforrásokra alapozó helyi önkormányzati foglalkoztatási programok, helyi piacra építő közösségi, szociális szövetkezeti követhető kezdeményezések Hasznosítható, olcsó ingatlanok a községekben Az alapszintű helyi közellátás kiépültségével jellemezhető nagyfalvak magas aránya A települési kötődést segítő, emberléptékű, egészséges környezet és táji, kulturális értékek A középiskolai tanulók ragaszkodása lakóhelyükhöz. A középiskolás lányok értékrendjében a szakmai siker és a családszeretet összekapcsolódása az egészséges környezet fontosságával Lehetőségek EU KAP-reform: a komplex vidékfejlesztést segítő támogatási formák bővülése (a közvetlen támogatások rovására) A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kiterjedése, a határ túloldalán lévő jelentősebb centrumok fejlődésének dinamizálódása A külföldiek növekvő igénye a falusi ingatlanok iránt A környezeti és kulturális értékekre épülő turisztikai kereslet élénkülése tájjellegű, egyedi, magas minőségű termékek és a biotermékek iránti kereslet növekedése, az ökológiai gazdálkodás felértékelődése Az információs társadalom kiteljesedésével a nőknek különösen kedvező tele-munka, atipikus foglalkoztatás, vállalkozási sémák terjedése Az esélyegyenlőség melletti, a kirekesztés elleni politika erősödése A társadalmi nemek eltérő igényeire érzékeny közgondolkodás A fiatalok elhelyezkedésére, életkezdésére irányuló célzott társadalompolitika erősödése Gyengeségek Jelentős és növekvő vándorlási veszteség, a községekben kiugró mérvű népességcsökkenés Rendkívül alacsony GDP A működő vállalkozások aránya csekély Az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a nők foglalkoztatását lehetővé tevő ágazatok fejletlensége A munkanélküli férfiak és a gazdaságilag inaktívak nők magas aránya Az álláskeresők között a legfeljebb 8 osztályt végzettek kiugróan magas aránya Különösen a fiatal nőknek hátrányos ingázási feltételek Az aprófalvakból, külterületekről nehezen elérhető közellátás számos gyenge térszervező erejű központ A nők migrációs stratégiáiban a családalapítás igényét háttérbe szorító gazdasági kényszerek Az országostól leszakadó alacsony, nemileg egyenlőtlen jövedelmek A konzervatív nemi szerepeket és családmodellt közvetítő/elváró falusi környezet Fokozódó szociális feszültségek, mélyülő szegénység, gettósodó falusi térségek, külterületi lakott helyek A bűncselekmények igen magas aránya (különösen a személy-, család-, ifjúságellenes) Veszélyek A tartós gazdasági válság következtében fokozódó regionális egyenlőtlenségek miatt növekvő elvándorlási kényszer A működő (külföldi) tőke folyamatos távolmaradása a térségtől Fiataloknál növekvő agyelszívás A regionális egyenlőtlenségeket kompenzáló területi politika gyengesége, az elszegényedő rurális térségek magukra hagyása A közigazgatás és közszolgáltatás nők falusi foglalkoztatási esélyeit tovább rontó, az elérhető szolgáltatásokat tovább szűkítő fokozódó centralizációja A gyereknevelés melletti rugalmasabb munkavállaláshoz szükséges lehetőségek megteremtésének hiánya A közfoglalkoztatás feltételeinek további romlása, a bűnös szegény szemlélet erősödése A civil szervezetek, az önkéntes munka állami támogatásának csökkenése Szélsőségek erősödése, a társadalmi előítéletek növekedése tolerancia- szolidaritáshiány ESPON

8 6. A jövőre vonatkozó lehetséges forgatókönyvek Az Észak-alföldi régió lehetséges jövőjére vonatkozó forgatókönyveket és azok kutatási témánk szempontjából releváns hatásait a SWOT-analízis során feltárt legfontosabb jellemzőkre és összefüggésekre alapoztuk. A három vázolt forgatókönyv közül az elsőt a külső tényezők értelmezésekor megfogalmazott lehetőségek korlátozott érvényesüléseként és a reális veszélyek erősödéseként értelmezzük. A második forgatókönyv azt a lehetséges jövőt értelmezi, melyben a külső feltételek a mai kedvezőtlen irányból fokozatosan elmozdulnak, aminek eredményeként a belső erőforrások mozgósítása képes lehet a negatív folyamatok korlátozására és az előrelépés fokozatos megvalósítására. A harmadik forgatókönyv a külső feltételek kedvező irányba fordulásával számol, ami nemcsak megteremti a lehetőségét a kiegyensúlyozott fejlődésnek, hanem olyan új irányokat is felkínál, melyek a belső erőforrások gyorsabb mozgósítása révén a kedvezőtlen folyamatok korlátozásán túl új érdemi fejlődési perspektívát kínálnak. Tovább romló külső feltételek: A tartóssá váló európai gazdasági, pénzügyi válság és a hazai költségvetési egyensúly hiánya miatti forráskivonási kényszerek, a hektikus devizaárfolyamok és a kiszámítható gazdaságpolitika hiánya nemcsak elemészti a gazdasági növekedés belső (hazai) erőforrásait, hanem tőkekivonásra kényszerítve a bel- és külföldi befektetőket, tovább fokozza az amúgy is kritikus hazai foglalkoztatási helyzetet. Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásának egyetlen útjaként megmaradó közfoglalkoztatási programok az állami források szűkülése és a létfenntartáshoz elengedhetetlenül szükségesnél is alacsonyabb kereseti lehetőségek miatt a legszegényebbek számára sem kínálnak életesélyeket. Mindez a rurális térségek legtöbbjében kritikus szociális helyzetet teremt tovább gyorsítva mindazok migrációját, akik még képesek elhagyni e perspektívátlan térségeket (fiatalabbak, magasabb státuszú, magasabb iskolai végzettségű, mobilabb társadalmi csoportok), ami egy öngerjesztő folyamat eredményeként tovább szűkíti a piaci és a közszolgáltatásokat. A szűkülő állami források a közigazgatás és a humán szolgáltatások centralizációját eredményezve a közszférában is szűkíthetik a foglalkoztatást, tovább nehezítve ezzel az elhelyezkedési esélyeket, különösen a nőkét. Pozitív fordulat: A gazdasági, pénzügyi válság fokozatos oldódása mind pénzügyi, mind befektetési szempontból felértékelheti Közép-Európa keleti felének fejlődési tartalékokkal rendelkező térségeit. Ezt az Észak-Alföld esetében erősíthetik a kedvező közlekedési kapcsolatok, a kiépített infrastruktúra és információs hálózatok, az európai és térségi összevetésben is alacsony adószint, és a nagy tömegben rendelkezésre álló olcsó, képezhető munkaerő. Mindez egy növekedésorientált, munkahelyteremtő befektetéseket, beruházásokat kiemelten támogató, a bürokratikus akadályokat lebontó gazdaságpolitikával nemcsak munkahelyeket, jövedelmet és fogyasztást gerjeszt, hanem egyúttal lehetővé teszi az évtizedes állami költségvetési egyensúlyhiány kinövését további állami forrásokat szabadítva fel a foglalkoztatást bővítő, gazdaságot élénkítő politika számára. A rurális térségek munkaerőpiacára e folyamatok két irányból is hatást gyakorolhatnak. Egyrészt a piaci konjunktúra erősítve a helyi vállalkozásokat önmagában is növelheti a foglalkoztatást, amit a helyi szolgáltatások iránti igény lassú növekedése is követhet. Másrészről azonban a gyorsabban dinamizálódó centrumok munkaerővonzó szerepe növelheti a hátrányos térségekre jellemző migrációs nyomást. A rurális térségek közül tehát azok kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, melyek központi települése megtalálja a kapcsolódást a dinamizálódó területekhez. Kisebb mértékű előrelépés következhet be a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező településeken, ugyanakkor további stagnálás, visszaesés várható a távolabbi, többnyire halmozottan hátrányos helyzetű térségek elöregedő vagy elcigányosodó települé- ESPON

9 seire. 4 A továbbra is stagnáló mikrotérségek lehetőségeit a helyi összefogás, a sikeres helyi kezdeményezések, közfoglalkoztatási programok, szociális szövetkezetek, szociális gazdaság bővíthetik. Új hajtóerők, új szemlélet: A pozitív fordulat új célzott politikák, tudatos beavatkozások és új szemlélet nélkül tehát a rurális térségek érdemi differenciálódását eredményezi. Ha azonban ehhez az európai politikák szintjén már megfogalmazott, a hazai valóságban azonban nem, vagy csak formálisan érvényesülő, a vidék gazdaságát, szolgáltatásait, infrastruktúráját kiemelten, hatékonyan és fenntarthatóan fejleszteni képes politika társul, a pozitív folyamatirányok területi határa lényegesen bővíthető. Az alacsony iskolai végzettségű, nehezen képezhető emberek, és különösen a nők számára csak az agrárgazdaság foglalkoztatási szerepét lényegesen növelő szerkezetváltás, a gépi erőre alapozott alapanyag- előállítást felváltó munkaigényes kultúrák előtérbe állítása és a feldolgozás, a kapcsolódó gazdasági (raktározás, szállítás), pénzügyi és szervezési (szövetkezés, információ) szolgáltatások erősíthetik. Amennyiben az infrastruktúra fejlesztésében, a közlekedési és információs szolgáltatások kiépítésében nem jelenik meg a vidék lakosságának hátrányait csökkenteni próbáló, akár a hatékonyság szempontjait is zárójelbe tevő szemlélete, e térségek nem értékelődhetnek fel természetközelségük, egészséges környezetük, emberléptékű közösségeik ellenére sem a jelen kor családjai, emberei számára. Ez egyúttal nagyban segítheti a turizmus fejlődését is újabb megélhetési lehetőséget adva falusi fiatalok és nők számára. 7. Konklúzió és fejlesztési javaslatok Kutatásunk során egyértelművé vált, hogy sem a szakértők, sem a fiatal nők nem érzékelik még az észak-alföldi falvakban, kisvárosokban, rurális kistérségekben a fiatal korosztályokban statisztikailag kimutatható nőhiányt, annak káros következményeit. Amit problémaként fogalmaznak meg, az a fiatalok elvándorlása. Egyelőre megválaszolatlan maradt, hogy a megkérdezettek tapasztalatai mit tükröznek inkább vissza: azt, hogy e régióban egyelőre kisebb mérvű a nőhiány, mint a SEMIGRA projekt több más térségében, vagy azt, hogy mint Magyarországon általában itt is jellemző a társadalmi nemekre érzéketlen gondolkodás. Mivel abban teljes egyetértés mutatkozik, hogy olyan körülményeket kell biztosítani a fiatalok számára, amelyek lehetővé teszik, hogy a régiójukban maradjanak, illetve ha elköltöznek, később hazatérhessenek, ezért meggyőződésünk szerint azokra, akik nagyobb arányban hagyják el a térséget vagyis a nőkre különösen oda kell figyelni a regionális stratégiák megfogalmazásánál. Ennek a célnak a megvalósítási lehetőségeit keresve, áttekintve a különböző fejlesztési dokumentumokat, melyek közül hármat tartottunk kiemelten fontosnak: i) az Észak-alföldi Régió Stratégiai, valamint Operatív Programját ( ra); ii) az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégiát (készült 2010-ben); és az egyelőre a Kormány által elfogadott s a következő tervezési időszakra irányt mutató Nemzeti Vidékstratégiát ( ). Míg a legutóbbi a vidéken élő, illetve vidékre visszamenni szándékozó, vagy odaköltözést tervező, vállaló fiatalokat, fiatal családokat tekinti az egyik célcsoportjának, a férfiak és nők eltérő igényeivel, céljaival egyáltalán nem számol. Az Ifjúsági Stratégia, bár a helyzetértékelésében elég következetesen összeveti a férfiakra és nőkre vonatkozó adatokat, a célok között már nem találjuk meg a társadalmi nemekre vonatkozó szempontokat. Leginkább az Operatív Program látszik számolni a nő-férfi viszonnyal, egyfajta általános esélyegyenlőségi elv érvényesítésének fontosságát legalábbis a terv szintjén rögzítve. 4 Amennyiben egy térség központi települése nem, vagy csak korlátozottan képes e dinamizáló hatás közvetítésére, a stagnálás, viszszaesés szélesebb körben érvényesülhet. ESPON

10 Részben e tapasztalatokból kiindulva, a regionális kerekasztal-beszélgetésen nagy teret szenteltünk a fiatalok, s különösen a fiatal nők régióban tartását, illetve őket a rurális településekbe vonzását segítő fejlesztési stratégiák, intézkedések lehetőségeinek közös számbavételének. Meghívott szakértőink legfontosabb javaslatai a következőkben összegezhetőek: 1. Munkahelyteremtés. Ehhez szükségesnek látják az agrárgazdaság szerkezetváltását, a feldolgozóipar újbóli kiépítését, továbbá az idegenforgalom/turizmus fejlesztését. Hangsúlyozták a vállalkozóvá válás segítésének szerepét, s szinte csak ezen az egy területen kiemelték, hogy különösen a nők vállalkozói ambícióit, önbizalmát kellene javítani. Véleményük szerint a fiatalok jól szervezett önkéntes munkája javíthatja a későbbi munkaerő-piaci pozíciójukat. 2. Képzés. Már óvodás kortól fontosnak tartják szakértőink a képességfejlesztést. Kiemelték, hogy az iskolarendszerű szakképzésben is oldani kellene a foglalkozások nemi szegregációját, így maszkulinizálódott szakmákat is tanítani kellene a lányoknak. Ezen túl, meg kellene szüntetni az oktatáspolitika intézményrendszerének bürokratizáltságát, a helyi igények felmérésére kellene alapozni a középiskolákban indítható szakok tervezését. 3. Ifjúságpolitika. A Regionális Ifjúsági Stratégiát követve kiemelték a demokratikus állampolgári szocializáció és állampolgári részvétel elősegítésének fontosságát a fiatalok körében. Ehhez a jövőképük kialakítását, szerveződéseik és önkéntes munkájuk támogatását és közösségi tereik növelését tartják kulcskérdéseknek. 4. Falu- és vidékfejlesztés. Szakértőink a 3. fejezetben részletezettek szerint hangsúlyozták a közösségfejlesztés és abban különösen a nők szerepének fontosságát, a helyi erőforrások fiatalokkal együtt végzett közös feltárását, jövőkép megfogalmazását. További lehetőségeket látnak a gazdaságfejlesztés helyi feltételeinek javításában (infrastruktúra, szolgáltatások, adópolitika), továbbá az Operatív Programban is kiemelt óvodafejlesztésben. Végül kiemelték a településközi, kistérségi összefogások jelentőségét. Ami a SEMIGRA projekt célirányos kérdésfeltevése ellenére meglehetősen kis szerepet kapott az egyébként hasznos felvetésekben, az a társadalmi nemi szempontok integrálása a fejlesztésekbe. Mindezek miatt a legfontosabb javaslatunk az, hogy bár a célzottan az ifjúság és a férfi nő egyenlőség, vagy kifejezetten a nők helyzetét segítő célzott fejlesztési programokra is szükség van a régióban, valamennyi regionális és kistérségi, települési fejlesztési politika, beavatkozás tervezésekor számba kell venni az ifjúság és azon belül a nők és a férfiak sajátos igényeit, az egyes politikák, programok/projektek nemekre gyakorolt hatásait. Ezért olyan rendszer/tervezés működtetését javasoljuk, ami valamennyi ágazati fejlesztést a vidékpolitika metszetében gondolja végig s minden egyes cél megfogalmazásában, program és projekt kialakításában és konkrét intézkedésben horizontális elvként érvényesíti az ifjúság-, a nők és a férfiak esélyegyenlőségének biztosítását (mely a pozitív diszkriminációt is magában foglalhatja). Itt közölt összefoglaló táblázatunk nem egy komplett javaslatcsomag, hanem példa egy tervezési gondolkodásmódra, a meglévő stratégiák és intézkedések újragondolására. Bár ezek a javaslatok a regionális (azon belül megyei, kistérségi, települési) léptékben jelen levő/működő ágensek számára szólnak, a nemzeti és EU-s szinttel való kapcsolattartás, a külső hatások áttekintése minden egyes intézkedés esetén elengedhetetlen. Nyilvánvaló, hogy a jelenleg negatív hatású migráció megváltoztatásához magát a népesedéspolitikát kell újragondolni, amihez például a gyes/gyed/gyet rendszerét átalakító jogszabályi változtatásokra, azaz országos szintű intézkedésekre van szükség, de ez túlmutat e projekt felvállalt feladatain. ESPON

11 Táblázat 2 Javaslatok a fiatalok és a társadalmi nemek igényeire érzékeny fejlesztési politikákra az Észak-alföldi régióban Stratégiai területek AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA VIDÉKFEJLESZTÉS Az aktorok fejlesztési, szabályozási tevékenységeinek léptékei Lokális (LAU 2) Aktív fiatal polgárok (a társadalmi nemek érdekeinek közvetítése a helyi, a makrotársadalom és a döntéshozók felé a társadalmi tervezésben) Közösségfejlesztés (köz- /sport-/terek fiatal nőknek és férfiaknak, nyitott iskolák ; közös önkéntes munka; roma-, nem roma kultúrák, hagyományos, modern nemi szerepek tanulása egymástól; pozitív lokális/regionális identitás építése) Házi betegellátás, közétkeztetés (főleg fiatal nőknek fizetett munkát adva, az önkormányzatok és/vagy kertészetre, marketingre szerveződő szociális szövetkezet által szervezve) Olcsó telkek, lakások, bérlemények (fiatal pároknak, foglalkoztatott fiatal, gyermekes nőknek kis lakások kisvárosokban, üres felújított házak városok közeli falvakban) Kompetencia alapú oktatás és gyakorlati képzés (a tanulók kompetenciáinak feltárása gyermekkortól; gyakorlati képzés a helyi vállalkozók által a lakókörnyezetben a szakképzés alatt; maszkulinizált szakmák tanítása lányoknak is) Regionális NUTS 2,3,4) Társadalmi nemekre érzékeny regionális ifjúsági stratégia; programok; társa-dalmi tervezés; jó gyakorlatok a médiában ; regionális identitás építése; a helyi közösségek regionális hálózatainak építése; jó gyakorlatok a médiában ; képzés; jó gyakorlatok a médiában ; közös lakáspolitika kistérségek számára; jó gyakorlatok a médiában A megyei szintű oktatásirányítás átszervezése; város falu kapcsolatok a szakképzés szervezésében Országos (Magyarország) Társadalmi nemekre érzékeny nemzeti ifjúságpolitika; a társadalmi tervezés támogatása Civilszervezetek támogatása törvényi szabályozással, programokkal; nemi egyenlőségről a médiában ; pénzügyi támogatási formák Az alap- és középfokú oktatás decentralizációja; médiakampány a foglalkozások nemi szegregációja ellen Nemzetközi (EU) A társadalmi tervezés támogatása Civilszervezetek támogatása fejlesztési programokkal A fiatal nők életét és vidéki kötődését segítő közszolgáltatások és munkalehetőségek biztosítása számukra (magas színvonalú és elérhető bölcsőde, óvoda, családi napközi; gyermekgyógyászati ellátás; fogyatékosok nappali ellátása kisvárosokban, ír autista farm modell) ; szolgáltatások szervezése kistérségi szinten GAZDASÁGFEJLESZTÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA KÖRNYEZETFEJLESZTÉS VIDÉKFEJLESZTÉS VIDÉKFEJLESZTÉS Fenntartható, strukturálisan megújult helyi gazdaság (a fiatal nőknek és férfiaknak fizetett munkát adó munkaigényes tevékenységek, biotermékek termelése, ökológiai gazdálkodás, rugalmas feldolgozóüzemek, üzleti szolgáltatások, turizmus) Új gazdasági szereplők, versenyképes, innovatív KKV-k (főleg fiatal nők által működtetve és/vagy tele-munkát, atipikus munkát alkalmazva) Szociális vállalkozások és szövetkezetek (különösen a fiatal nők számára munkahelyet teremtő közösségi szolgáltatásokban, közösségfejlesztésben, falumegújításban) A természeti és a kulturális értékek védelme (a vidéki területeket vonzóbbá tevő értékek feltárása; hulladékgazdálkodás, zöld falvak ; biobrikett-termelés közfoglalkozási programokban, amelyek fizetett munkát adnak fiatal nőknek és férfiaknak és olcsóbbá teszik az életet) Az elzártság megszüntetése (gyenge tömegközlekedési ellátottságú falvakban, rurális perifériákon és tanyákban élő fiatal nőket és férfiakat segítve; közszolgáltatások fejlesztése szegregáltan, szegénységben élők számára) ; új típusú város falu kapcsolatok ; képzések, főleg fiatal nők számára; jó gyakorlatok a médiában ; képzések, főleg fiatal nők számára; hálózatépítés kistérségi szinten is; jó gyakorlatok a médiában ; jó gyakorlatok a médiában Közlekedés, kommunikáció, integrált régiók fejlesztése IFJÚSÁGPOLITIKA NŐK ÉS FÉRFIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGE A társadalmi nemekre érzékeny Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia; megfelelő adópolitika Megfelelő adópolitika; programok Adópolitika; közszolgáltatások és közfoglalkoztatási programok összekapcsolását segítő szabályozás Közlekedés- és kommunikáció-fejlesztés KAP-reform: komplex vidékfejlesztést segítő támogatási formák Közlekedés- és kommunikációfejlesztés ESPON

12 Mellékletek Táblázat 3 A kérdőíves vizsgálat során megkeresett intézmények Intézmény Település Létszám Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközép- és Szakiskola Tiszafüred 82 Verseghy Ferenc Gimnázium Szolnok. 121 Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző, Közgazdasági Szakközépiskola és Szabó Pál Kollégium Berettyóújfalu 154 Diószegi Sámuel Közép- és Szakképző Iskola Debrecen 148 Lónyay Menyhért Szakközép- és Szakképző Iskola Vásárosnamény 76 Szent László Katolikus Szakközépiskola, Általános Isk., Kollégium és Óvoda Kisvárda 159 Táblázat 4 Szakértői interjúk Szakértő Intézmény Kor Település Bánfi Zsuzsa Gyermekvédelmi előadó 35 Abádszalók Gyöngyi Józsefné Népességnyilvántartási előadó 50 Körösszegapáti Kovács Mihály Polgármester 36 Abádszalók Mikola Károly Vezérigazgató helyettes 53 Hortobágy Nagy József Agrárvállalkozó 63 Abádszalók Nemes Béla Tanyagondnok 53 Hortobágy Papp Imre Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke 45 Tiszaszentmárton Szabó Sándorné Népességnyilvántartási előadó 53 Hortobágy Szűcs Dezső Polgármester 58 Tiszaszentmárton Tarsoly Attila Polgármester 32 Körösszegapáti Tóth Henrietta Közfoglalkoztatási előadó, Teleház vezető 27 Tiszaszentmárton Vad Erzsébet Általános iskolai igazgató 53 Körösszegapáti Varga András Középiskolai igazgató 58 Tiszafüred Vincze Andrásné Polgármester 52 Hortobágy Vincze Emese Szakképzési előadó, Kereskedelmi és Iparkamara, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 39 Nyíregyháza Táblázat 5 A regionális kerekasztal-beszélgetésen résztvevő szakértők Szakértő Intézmény Település Fényes Hajnalka Szociológus, Debreceni Egyetem Debrecen Katonáné Kovács Judit Mezőgazdasági mérnök, Debreceni Egyetem Debrecen Katona Mária Hivatalvezető, Mobilitás Észak-Alföldi Ifjúsági Szolgáltató Központ Debrecen Grecula Enikő Hallgató, Debreceni Egyetem Debrecen Vince Emese Szakképzési előadó, Kereskedelmi és iparkamara, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyháza Bogdándiné Zsiros Márta INTERIM-CARE KFT. Debrecen Dányi Olga Jászság Kistérségi Szervezet Jászberény Szűcs Dezső Polgármester Tiszaszentmárton Papp Imre Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke Tiszaszentmárton Balázsy Eszter Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Debrecen Dorogi Zoltán Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Debrecen Balogh Zoltán Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Debrecen ESPON

13 Térkép 1 Városias és rurális kistérségek Magyarországon, 2007 Térkép 2 Nemi arányok a és a éves korosztályok esetén Magyarország kistérségeiben, 2010 ESPON

14 Térkép 3 Nemi arányok a éves korosztály esetében az Észak-alföldi régió településein, 2010 Térkép 4 Nemi arányok különböző korcsoportok szerint az Észak-alföldi régió településein, 2010 ESPON

15 Térkép 5 Egy főre jutó GDP Magyarország megyéiben, 2010 Térkép 6 A vidéki kistérségek fejlettségi szintje Magyarországon (Csatári, 2005) ESPON

16 Térkép 7 Az aktivitási ráta Európa régióiban (NUTS 2) Térkép 8 Klaszterek az Észak-alföldi régióban ESPON

17 Diagramm 1 Mit tanácsolnak a szüleid, a barátaid vagy a tanáraid, mit csinálj azután, ha befejezted az iskolát? Szülők Barátok Tanárok hogy maradjak a térségben hogy hagyjuk el a térséget Nem adtak tanácsot Nem beszéltünk erről Diagramm 2 Mit gondolsz, mennyire nehéz vagy könnyű a következő néhány dolog azoknak a fiataloknak, akik ezen a helyen élnek? Munkát találni Sikeresnek lenni Megélni Kulturális rendezvényeken részt venni Közösségi életet élni Családot alapítani To reach leisure facilities Barátokat találni 0% 20% 40% 60% 80% 100% nagyon könnyű könnyű nehéz nagyon nehéz ESPON

18 The ESPON 2013 Programme is part-financed by the European Regional Development Fund, the EU Member States and the Partner States Iceland, Liechtenstein, Norway and Switzerland. It shall support policy development in relation to the aim of territorial cohesion and a harmonious development of the European territory. ISBN ESPON

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének ADAPT2DC INTERREG IVB CENTRAL EUROPE projekt Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének bemutatása Balázsy Eszter, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Demográfiai változások kezelése Magyarország régióiban 2012. július

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben