A Bizottság Szolgálatainak álláspontja MAGYARORSZÁG as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodása és programjai előrehaladásáról

Átírás

1 A Bizottság Szolgálatainak álláspontja MAGYARORSZÁG as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodása és programjai előrehaladásáról

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS LEGFŐBB KIHÍVÁSOK TÁMOGATÁSI PRIORITÁSOK Az üzleti innováció és versenyképesség támogatása; a K+F hatékonyságának növelése Fenntartható és összekapcsolt infrastruktúra és hatékony használata A foglalkoztatási szint növelése a gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási és társadalmi befogadási politikák révén, figyelemmel a területi különbségekre A források környezetbarát és hatékony használata; az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség SIKERESSÉGI TÉNYEZŐK A HATÉKONY MEGVALÓSÍTÁSHOZ AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS PRIORITÁSAI...19 MELLÉKLET...20 A. INTÉZKEDÉSEK A HATÉKONY PROGRAMOZÁS ÉS VÉGREHAJTÁS ÉRDEKÉBEN...20 B. FEJLESZTÉSI IGÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN...22 C. ADMINISZTRATÍV INTÉZKEDÉSEK ÉS ELVEK

3 BEVEZETÉS Az Európai Unió a gazdasági válságból való kilábalás, valamint a gazdaság fenntartható fejlődési pályára való visszaállításának nehéz kihívásával néz szembe. A kilépési stratégia magában foglalja a rendezett államháztartás visszaállítását, a növekedést elősegítő strukturális reformokat, valamint a munkahelyteremtést és gazdasági növekedést támogató célzott beruházásokat. Az utóbbi célkitűzés eléréséhez jelentős mértékben hozzájárulhatnak a közös stratégiai kerethez tartozó alapok 1, melyek elősegítik a fenntartható növekedést, a munkahelyteremtést és a versenyképességet, illetve előmozdítják a kevésbé fejlett tagállamok és régiók felzárkózását az Európai Unió fejlettebb térségeihez. A közös stratégiai kerethez tartozó alapok hosszantartó gazdasági és társadalmi hatásának biztosítása érdekében az Európai Bizottság új megközelítést vázol fel az alapok felhasználásával kapcsolatban a as többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában 2. Az Európa 2020 stratégia prioritásaival való szoros kapcsolat, a makrogazdasági és előzetes feltételrendszer, a tematikus koncentráció és a teljesítményösztönzők mind az eredményesebb forrásfelhasználást hivatottak segíteni. Ez a megközelítés kiemeli a határozott rangsorolás és szilárd eredmények szükségességét, és szakít a jogosultsági szemléletmóddal. A közös stratégiai kerethez tartozó alapok tehát a közcélú befektetések fontos forrásai, továbbá a növekedés és munkahelyteremtés katalizátoraként működnek a fizikai és emberi tőkebefektetés előmozdítása által, miközben hatékony eszközként működnek közre az európai szemeszter keretében kidolgozott országspecifikus ajánlások végrehajtásának támogatásában. Ez a megközelítés összhangban van az uniós költségvetés felhasználására vonatkozó, június 29-i európai tanácsi felhívással 3. A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak együttesen kell megcélozniuk a versenyképesség, a konvergencia és az együttműködés elősegítését, a megfelelő országspecifikus befektetési prioritások kijelölésével. A finanszírozást a kutatásra és innovációra, a kkv-k támogatására, a minőségi oktatásra és képzésre, a minőségi foglalkoztatást és társadalmi összetartozást célzó, befogadó munkaerőpiacokra, a termelékenység lehető legnagyobb növekedésére, az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések érvényesítésére kell összpontosítani, illetve át kell térni az erőforráshatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra. Ezen célok elérése érdekében a közös stratégiai kerethez tartozó alapok következő programozási időszakbeli tervezése és végrehajtása során át kell törni a mesterséges bürokratikus határokat, illetve ki kell alakítani egy olyan erős és egységes megközelítést, amely révén az egyes országokon belül és között mozgósítani lehet a szinergiákat, valamint optimális hatást lehet elérni. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit érvényesíteni kell a közös stratégiai kerethez tartozó különböző alapokon keresztül, amelyek mindegyike hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez. Továbbá az említett alapoknak kulcsszerepük van a magáncélú befektetések áttételes hatásait erősítő pénzügyi eszközök támogatásában, 1 A közös stratégia kerethez tartozó európai uniós alapok, vagyis az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA). 2 COM(2011) 500 végleges, COM(2011) 398 végleges és COM(2012) 388 final. 3 Az Európai Tanács június 29-i következtetései (EUCO 76/12), 2

4 megsokszorozva ezáltal az államháztartás hatékonyságát. Röviden, a közös stratégiai kerethez tartozó alapok körültekintően megcélzott és eredményorientált felhasználására van szükség, amely maximalizálja az alapok együttes hatását. Jelen állásfoglalás célja a 2012 őszén az Európai Bizottság és Magyarország között induló, a partnerségi megállapodás és programok előkészítésére vonatkozó párbeszéd kereteinek megteremtése. Az állásfoglalás kiemeli a kulcsfontosságú országspecifikus kihívásokat és bemutatja a bizottsági szolgálatok előzetes álláspontját a növekedést elősegítő közkiadásokra vonatkozó, főbb magyarországi támogatási prioritásokkal kapcsolatban. Az állásfoglalás a közös stratégiai kerethez tartozó alapok felhasználásának optimalizálására szólít fel a termelékenységet és versenyképességet előmozdító reformokkal való szorosabb kapcsolat felállítása, a magánerőforrások áttételes hatásának növelése és a nagy növekedési potenciállal rendelkező szektorok fellendítése által, hangsúlyozva az Unión belüli szolidaritás megőrzésének fontosságát és a természeti erőforrások fenntartható felhasználásának biztosítását a jövő generációi számára. A támogatások elaprózódásának elkerülése és az elérni kívánt célok maximalizálása érdekében a jövőbeli uniós kiadások prioritási területekre történő koncentrálására van szükség. Az uniós pénzforrásokat európai uniós szintű prioritások támogatására is szükséges fordítani, illetve biztosítani kell azt, hogy Magyarország teljes mértékben profitálhasson európai uniós tagságából. Ezért a Bizottság az európai uniós finanszírozásnak a jelen állásfoglalásban vázolt kulcsfontosságú kihívások szerinti csoportosítását és az azokra való korlátozását javasolja. Nem szabad, hogy a nemzeti közpénzek csak az uniós beruházások társfinanszírozására korlátozódjanak; azoknak önmagukban is támogatniuk kell az EU által finanszírozott projektekhez illeszkedő fejlesztések megvalósítását, különösen regionális és helyi szinten. A Bizottság kiindulási pontként az Európa 2020-as célkitűzések felé tett magyarországi lépéseknek a 2012-es nemzeti reformprogramra 4 és konvergenciaprogramra vonatkozó szolgálati munkadokumentumában szereplő értékelést használja, alátámasztva a Tanács által kiadott, július 12-i országspecifikus ajánlásokban 5 és az országspecifikus fejlődési kihívásokban szereplő információkkal. Az állásfoglalás figyelembe veszi a as programozási időszak tanulságait, és a Bizottság ra irányuló jogalkotási javaslatait. A költségvetési fegyelem időszakában ez az állásfoglalás arra ösztönzi Magyarországot és régióit, hogy olyan középtávú stratégiákat dolgozzon ki és hajtson végre, amelyek egyfelől képesek szembenézni az előttünk álló kihívásokkal nevezetesen a globalizációval, másfelől segítenek megőrizni és korszerűsíteni az európai szociális modellt. Továbbá rugalmas keretrendszert biztosít Magyarország és régiói számára a cselekvéshez és ahhoz, hogy az ország az európai, nemzeti és helyi erőforrásokat a növekedésre és munkahelyteremtésre irányítsa a költségvetési fenntarthatóság és a növekedésbarát politikák összehangolása mellett. A maximális hatás kifejtése érdekében foglalkozik továbbá a Magyarországot és régióit érintő, valamint területi és földrajzi határain túli strukturális és intézményrendszeri problémákkal, kiterjedve az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájára is Ide vonatkozó dokumentumok elérhetőek az Europa2020 honlapon: Magyarországra vonatkozóan lásd még: _council_recommendation_en.pdf. 3

5 Végül, arra bíztatja Magyarországot és régióit, hogy egy stratégiai és integrált megközelítés keretében a lehető legnagyobb mértékben használják ki a közös stratégiai kerethez tartozó alapok és más európai uniós alapok szinergiáit. Ez magában foglalja a szomszédos országokkal és régiókkal való együttműködés perspektíváinak lehető legszélesebb körű kiterjesztését. 1. LEGFŐBB KIHÍVÁSOK 2011-ben Magyarországon az 1 főre jutó GDP az EU 27 átlagának 66%-a volt. Az országot nagymértékben sújtotta a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság végén elővigyázatossági hitelben részesült az IMF-től és az EU-tól, de 2010 novemberében kilépett a programból óta, miközben a gazdaság fellendülésnek indult, az ország még mindig nincs stabil növekedési pályán: ez év első felében gazdasági hanyatlás következett be az országban. A bizottsági szolgálatok évi tavaszi előrejelzése alapján a GDP 2012-ben előreláthatólag 0,3%-kal csökken, majd 2013-ban 1%-kal nő. Ennek ellenére a rendelkezésre álló első féléves adatok lefelé irányuló kockázatot mutatnak mindkét évre, de különösen 2012-re. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2008 óta folyamatosan csökken. A munkanélküliség 2012-ben elérte a 11,7%-ot, a foglalkoztatási ráta pedig egyike a legalacsonyabbaknak Európában (62,1% 2012-ben). Ez egyre sürgetőbbé teszi az aktív munkaerőpiac javítását és a társadalmi befogadást elősegítő politikák fejlesztését. Emellett foglalkozni szükséges az egész életen át tartó tanulásban részt vevők alacsony arányával, a korai iskolaelhagyás problémájával és a felsőoktatáshoz való hozzáférés nem megfelelő voltával is. Magyarország továbbra is küzd a magas államadósság és külső adósság csökkentésével. Habár a folyó fizetési mérleg már sorozatban harmadik éve többletet mutat, és az adósság 2011-ben és 2012-ben csökken, a sebezhetőség továbbra is megmarad az ismétlődő költségvetési csúszások, az adósság szintje és összetétele, a magas finanszírozási költségek, az alacsony szintű befektetés és a gyenge növekedési potenciál miatt. A jelenlegi várakozások szerint a nettó export az egyetlen növekedésserkentő a hazai kereslet zsugorodása mellett. Az árban versenyképes és viszonylag képzett munkaerő is komparatív előny. Növekszik, de még mindig korlátozott marad a magyar kkv-k és alvállalkozók integrálása a globális értékláncba. A befektetők bizalmának növelése, valamint a stabil és kiszámítható üzleti környezet megteremtése kulcsfontosságú kihívások a közvetlen külföldi befektetések már fontos szerepének fenntartása és növelése, illetve a kkv-ágazat gyenge versenyképességének növelése szempontjából. Az egyes régiók gazdasági fejlődése között jelentős különbség mutatkozik, és ez az eltérés Közép-Magyarország esetében az európai uniós csatlakozás óta csak tovább nőtt (az egy főre jutó GDP EU átlagának 109%-a 6 ), különösen a budapesti agglomeráció és az ország többi részének viszonylatában. Szintén eltérés mutatkozik a fő európai piacok közelségéből profitáló észak-nyugati régiók, valamint a keleti régiók között. Ugyancsak jelentős különbségek vannak a városi és vidéki területek között 7. Az utóbbiak az ország 6 Eurostat adat, legutolsó elérhető adat: 2009-ből. 7 Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A View on Employment, Growth and Innovation in Rural Areas (A vidéki területek foglalkoztatásának, növekedésének és innovációjának áttekintése) Brüsszel, SWD(2012) 44 final. 4

6 területének kétharmadát alkotják, és itt él a perifériára szorult (többnyire, de nem kizárólag, roma) lakosság jelentős része. Komoly strukturális változások végrehajtása szükséges Magyarországon annak érdekében, hogy gazdasága versenyképesebbé, környezetileg fenntarthatóbbá és befogadóbbá váljon. A jelenlegi helyzet jelentős eltéréseket mutat az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez és a nemzeti reformprogramban (2012) lefektetett nagyon ambiciózus nemzeti célokhoz képest. Ez tükröződik a Tanács által július 10-én elfogadott országspecifikus ajánlásokban is. Ezek az országspecifikus ajánlások egyaránt foglalkoznak adó- és költségvetési politikákkal és termék-, illetve munkaerő-piaci kérdésekkel. Az adó- és költségvetési politikákkal foglalkozó országspecifikus ajánlások azért fontosak, mert a közös stratégiai kerethez tartozó alapok keretében megvalósuló valamennyi projekt másodlagos gazdasági hatással rendelkezik. A másik öt országspecifikus ajánlás sokkal közvetlenebb kapcsolatban áll a közös stratégiai kerethez tartozó alapokkal 8, mivel ezek magukban foglalják a nők és a hátrányos helyzetűek (különösen az alacsony képzettségűek) részvételét, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat teljesítőképességének erősítését és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok befogadását. Foglalkoznak még az oktatás minőségével minden szinten, a felsőoktatás minőségével és a felsőoktatási intézményekbe való bejutással, illetve a gyermekgondozási létesítmények elérhetőségével, csakúgy, mint az innovációbarát üzleti környezet, a költséghatékony tömegközlekedés, illetve az energiához kapcsolódó intézkedések szükségességével. 8 A támogatási prioritások közötti kapcsolatok részletes lebontását és az orszásspecifikus ajánlásokat lásd a mellékletben. 5

7 Az Európa 2020 stratégia célkitűzései Jelenlegi helyzet Magyarországon A nemzeti reformprogramban szereplő 2020-as nemzeti célkitűzés A GDP 3%-ának K+F-re való fordítása 1,16% (2010) 1,8 % Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest (ETS és nem-ets együtt) 20% megújuló energia (a teljes energiafogyasztásban) beleértve a 10%-nyi megújuló energia felhasználását a közlekedési szektorban Az energiahatékonyság 20%-os növekedése (%)/368 Mtoe elsődleges energiafogyasztás csökkentése 75%-os foglalkoztatottság (a évesek körében) Az iskolából kimaradók arányának max. 10%-ra való csökkentése A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának 40%-ra növelése a éves korosztály körében A szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett lakosok számának 25%-os csökkentése, 20 millió ember kiemelése a szegénységből 26% (nem-ets előrejelzés 2020-ra höz képest) 14% (nem-ets kibocsátás 2010-ben 2005-höz képest) 8,68 % (2010) 4,7% (2010) 24 Mtoe (teljes elsődleges energiafogyasztás) +10% (kötelező nemzeti cél az ETS alá nem tartozó ágazatokban 2005-höz képest) 14,65 % 10% 2,96 Mtoe megtakarítás (=24,89 Mtoe teljes fogyasztás 2020-ban) 60,7 % (2011) 75 % 11,2 % (2011) 10 % 28,1 % (2011) 30,3 % (2010) 2008-as index Ebből következően a Magyarországot érintő legnagyobb kihívások a következő, egymással összefüggő témákkal kapcsolatosak: az üzleti innováció és versenyképesség előmozdítása, fenntartható infrastrukturális fejlődés, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió szintjének növelése és a természeti erőforrások hatékony felhasználása. Gyenge vállalati versenyképesség, elégtelen K+F és korlátozott pénzügyi hozzáférés Magyarország teljes K+F költségvetési ráfordítása még mindig nagyon messze van az Európa 2020 stratégia célkitűzéseitől és még távolabb az uniós szintű céltól. A közelmúltban bekövetkezett számos átszervezés következtében a magyar kutatás, fejlesztés és innováció rendszerének irányítása instabilnak tűnik. Töredezett is, mivel a forráselosztás és a stratégiakészítési funkciók különválnak. Az új nemzeti innovációs stratégia jelentős mértékben késik. A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek nagymértékben a legfejlettebb régiókra koncentrálódnak. 9 Azt mutatja, hogy a szegénység által veszélyeztetett lakosság fővel nőtt 2009 és 2010 között, és Magyarország távolabb került a célkitűzés teljesítésétől. 6

8 Jelentős mértékben csökkentek a belföldi közcélú K+F költségek az utóbbi években, miközben a magáncélú (vállalati) kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek főként egy szűk körű, korlátozott számú multinacionális cégcsoport irányítása alatt állnak. A hazai kkv-k integrálása e multinacionális cégek ellátási láncába kismértékű, következésképpen a kkv-k irányába történő technológiatranszfer korlátozott. Csupán néhány hazai tudásalapú és innovatív kkv van: a kkv-k kevesebb, mint 15%-a végez beruházásokat és fejlesztéseket házon belül, ami csupán fele az uniós átlagnak. A globális versenyképességi rangsor 10 alapján Magyarország versenyképességi teljesítménye a leggyengébbek között van az európai uniós tagállamok összehasonlításában. A magyar kkv-k nem versenyképesek a nemzetközi piacon: a csúcstechnológia exportjának viszonylag magas részesedése elsősorban a külföldi nagyvállalatok tevékenységének köszönhető. A magyar mezőgazdasági szektor termelékenysége viszonylag alacsony a szomszédos országokhoz viszonyítva, különösen az átalakítási tevékenységeket illetően. A vidéki területek életképessége szorosan összefügg a mezőgazdasági szektor modernizációjával és a helyi kkv-k fejlődésével. Az egyetemek, a közszféra, a vállalatok és különösen a kkv-k közötti együttműködés csekély mértékű. Továbbra is elégtelen a tudásmegosztás és a kutatói mobilitás a tudományos intézetek, valamint a magánszektor között. A szigorú hitelfeltételek és a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférés további kihívást jelentenek a magyar vállalkozások számára, különösen az induló innovatív vállalkozások esetében. Ezek a szigorú hitelfeltételek hozzájárulnak a hiteláramlás csökkenéséhez, amely gyenge növekedést eredményez. Az infrastruktúra hiányos és eredménytelen működése A teljes körű, jó minőségű infrastruktúra hiánya, továbbá a jelenlegi rendszer eredménytelen és nem fenntartható működése akadályokat emel a magyar gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátású és forráshatékony működése elé. A tervezés töredezett, ellentmondásos, az irányítás pedig gyakran nem megfelelő, különösen a közlekedési szektorban. A tömegközlekedési rendszer átstrukturálása felé tett előrehaladás hiánya (például a MÁV és a BKV esetében) volt az elmúlt évek költségvetési csúszásainak egyik legfőbb oka. A közlekedési szolgáltatások minősége, csakúgy mint összekapcsolódásuk és a városi, regionális, nemzeti és nemzetközi tömegközlekedési hálózatokba való integrálásuk, nem megfelelő. A vasúthálózat, valamint a városi és elővárosi tömegközlekedés területén van leginkább szükség beruházásokra. Noha Európa többi országával összehasonlítva Magyarország vasúthálózata sűrűnek tekinthető, potenciálját mégsem lehet megfelelő mértékben kihasználni az elavult gördülőállomány és sínpályák miatt, melyek a hálózat több mint felén sebességkorlátozást eredményeznek. Magyarország nem felel meg az európai uniós követelményeknek az ivóvíz minősége, a városi és mezőgazdasági-ipari szennyvízkezelés, valamint a mezőgazdasági hulladékgazdálkodás terén 11. Az újrahasznosítási célokat sem sikerül teljesítenie Magyarországnak. Be kell fejezni, majd hatékonyan működtetni kell a kapcsolódó infrastruktúrát. 10 A ra vonatkozó globális versenyképességi rangsor alapján az ország a 60. helyen áll a 144- ből. Forrás: World Economic Forum Global Competitiveness Report: 11 Nitrát-irányelv (91/676/EGK). 7

9 Bár az energia-infrastruktúra terén Magyarország már viszonylag magas szinten össze van kötve szomszédjaival, további ösztönzők szükségesek az intelligens megoldások irányába és a magasabb kereskedelmi forgalom elérése érdekében ott, ahol azt jelenleg piaci hiányosságok akadályozzák. Alacsony foglalkoztatási szint, rossz minőségű közszolgáltatások, illetve csekély mértékű társadalmi kohézió A munkaerő-piaci részvétel európai összehasonlításban nagyon alacsony, különösen a kisgyerekes nők és az alacsony képzettséggel rendelkező munkavállalók esetében. A munkaerőpiac erős regionális, illetve vidéki-városi tagoltsággal rendelkezik 12, míg a munkaerő földrajzi és szakmai mobilitása alacsony. Magyarország még nem azonosította be a növekedést serkentő és a munkahelyteremtést elősegítő főbb ösztönzőit. Különleges munkaerő-piaci kihívásokat jelent az alacsonyan képzett munkaerő iránti csekély kereslet a nyílt piacon, különösen a kiszolgáltatott csoportok, a kisgyermekes anyák, a pályakezdők, az idősebb munkavállalók és a fogyatékkal élők alacsony foglalkoztatási szintje. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat jelenleg kapacitáshiány miatt nem alkalmas személyre szabott szolgáltatások nyújtására különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, és így a megfelelő szintű aktiválás biztosítására. Emellett a jó minőségű, de egyúttal megfizethető gyermekgondozás is elégtelen szinten áll. A szegénységben élők száma az elmúlt években növekedett. E téren még jelentősebb erőfeszítésekre van szüksége ahhoz, hogy elérjék a 2020-ra kitűzött célokat a szegénységben élők számának csökkentését illetően (jelenleg ember a korább nyilvántartott rel szemben). A szegénység és az ahhoz kapcsolódó tényezők (munkanélküliség, alacsony képzettségi szint, rossz lakáskörülmények stb.) aránytalanul nagymértékben sújtanak néhány hátrányos helyzetű területet és csoportot, különösen a romákat. A Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia nem illeszkedik megfelelően a többi főbb nemzeti politikához, és nincs átlátható nyomonkövetési rendszere. A lakosság általános egészségi állapota rossz, hiányzik az egészségügyi dolgozókra vonatkozó stratégia. Továbbá az egészségügyi rendszer egyenlőtlenségeket mutat a hozzáférhetőség és megfizethetőség terén, és nem megfelelően reagál a változó lakossági igényekre. Magyarország jelentős problémákkal küzd az oktatásügy nevezetesen a korai iskolaelhagyók és a hátrányos helyzetűek integrálása területén, és az oktatás minden szintjén hiányosságok tapasztalhatók. Az egész életen át tartó tanulás nem kap kellő figyelmet, és nem biztosított mindenki számára a felsőoktatáshoz való hozzáférés. Jelentős az ellentmondás az oktatási rendszer kínálata és a munkaerő-piaci igények között. Nemzetközi összehasonlításban a magyar közigazgatás átláthatósága és hatékonysága csekély mértékű. A bürokratikus jelleg tekinthető a magyarországi vállalkozás egyik legnagyobb gátjának. A polgári igazságszolgáltatási rendszer sem segíti hatékonyan az intézményi és jogalkotási környezet javítását. Új megoldásokat vezettek be a hatékonyság növelése érdekében; lépések történtek a Magyar Programon, illetve a korrupcióellenes programon keresztül a közigazgatási rendszer hatékonyságának és átláthatóságának javítására, de a reform főbb részeinek végrehajtása még nem történt meg, és a gyakorlati eredmények értékelésre várnak. 12 Magyar Nemzeti Vidékstratégia : Darányi Ignác Terv. 8

10 A természeti erőforrások nem hatékony felhasználása Magyarország számára a hatékony erőforrás-felhasználás a legnagyobb kihívások egyikévé vált. A Kárpát-medence és különösen Magyarország az Európai Unió más földrajzi területeinél nagyobb mértékben kitett az éghajlatváltozásnak. Az összes ágazat, de különösen a mezőgazdasági szektor és a természetes ökoszisztéma összehangolt működése szükséges ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásaival fel lehessen venni a harcot. Más uniós tagállamokhoz viszonyítva Magyarország gazdasága magas energiaintenzitású és a legkevésbé szén-dioxid-hatékonyak közé tartozik. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek a lakóépületek modernizálásában és a központi fűtési rendszer korszerűsítésében. Magyarország számára továbbra is jelentős kihívást jelent az, hogy elérhesse a 2020-ra kitűzött azon célját, hogy az összes felhasznált energia 14,65%-a megújuló energia legyen. A biomassza jobb kihasználása 13, a szél-, a nap-, és a geotermikus energia használata jelentős mértékben hozzájárulna ennek az aránynak az eléréséhez. Az éghajlatváltozás, a termőföldhasználatot érintő gazdasági és környezeti nyomás a természetes élőhelyek területének csökkenéséhez és széttagoltságához vezetett. Ebből kifolyólag a biodiverzitás megőrzése Magyarország kiemelt felelőssége, különös tekintettel a pannon biogeográfiai régióban elfoglalt kiterjedt területére. Ezt a régiót nagymértékben érintik az aszály- és árvízkárok. Magyarországon jelentős hiányosságok tapasztalhatók a különböző víztípusok jó ökológiai állapotának a víz-keretirányelv 14 szerinti fejlesztése területén. Mivel az ország jelentős mértékben ki van téve az árvízveszélynek, a belföldi vízhálózat fejlesztése, az árvizek elleni védekezés, illetve a főfolyók áradásának megakadályozása folyamatosan jelentős kihívást jelentenek. Mindezeknek nemzetközi hatása van, és megoldásuk együttműködést igényel. 2. TÁMOGATÁSI PRIORITÁSOK A közös stratégiai kerethez tartozó alapok alapvető eszközei Magyarország fő fejlesztési kihívásainak a kezelésében és az Európa 2020 stratégia végrehajtásában. Mindegyik alapnak prioritást szükséges adnia, ahol releváns, az országspecifikus ajánlásokban meghatározott szakpolitikai területeknek. A vidékfejlesztés és a halászat vonatkozásában a támogatási prioritások a közös agrárpolitikához és a közös halászati politikához is hozzájárulnak. Ezért a közös stratégiai kerethez tartozó alapok beavatkozásait korlátozott számú prioritásra szükséges koncentrálni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tematikus koncentráció lehetőséget ad a közérdekű beavatkozások hatékonyságának növelésére, megvalósítva azt a kritikus tömeget, mely valódi hatást fejt ki az ország és régiói társadalmi-gazdasági helyzetére. A rangsorolásnak különösen fontos szerepe van a költségvetési konszolidáció időszakában. 13 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA): Az éghajlatváltozás mérséklése (Magyarország) évi jelentés: 14 Az Európai Parlament és a Tanács október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról. 9

11 Négy (az alábbiakban bemutatott) kiegészítő és kölcsönösen egymást erősítő támogatási prioritás javasolt, összhangban az országspecifikus kihívásokkal 15. Ezek a prioritások a támogatási igények, valamint a növekedéshez és foglalkoztatáshoz történő potenciális hozzájárulás fontosságát tükrözik. A támogatási prioritások bemutatása nem rangsorolást jelent. Ezek azok a prioritások, amelyekhez a Bizottság a következő, es programozási időszakban társfinanszírozást szeretne nyújtani Magyarország számára. Az új programozási időszak struktúrája kellően rugalmas ahhoz, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és a nem várt eseményeknek, továbbá indokolt esetben lehetővé tegye az átprogramozást. A tervezéskor figyelembe kell venni a határokon átnyúló kapcsolatokat és a transznacionális koordinációt. 2.1 Az üzleti innováció és versenyképesség támogatása; a K+F hatékonyságának növelése Ahhoz, hogy Magyarország hosszú távú, fenntartható növekedési pályára kerülhessen, az innováció fejlesztését támogató következetes politikára, a K+F területén megvalósuló fokozottabb erőfeszítésekre, a vállalkozások különösen a fejlettebb finanszírozási lehetőségek révén történő támogatására, magasabb foglalkoztatási szintre és hatékony oktatási és képzési rendszerre van szükség. A magyar gazdaság közép- és hosszú távú versenyképessége az ország kutatási, fejlesztési és innovációs rendszerének minőségétől és hatékonyságától függ. Jelentős kiegészítő forrásokat szükséges elérhetővé tenni és mobilizálni annak érdekében, hogy teljesüljön Magyarország Európa 2020-as célja (azaz a K+F kiadások érjék el a GDP 1,8%-át). Ennek érdekében a K+F és innováció, a kkv-k és az információs és kommunikációs technológiák (továbbiakban: IKT) számára nyújtott célzott támogatások relatív részesedésének jelentősen növekednie kell. A vállalkozások innovációja (beleértve az IKT-t) és nemzetközivé válása, különös tekintettel a kkv-kra, projektre szabott finanszírozási eszközök segítségével A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak Magyarországon a teljes innovációs ciklust kellene támogatniuk a kutatástól a találmányok piacra viteléig. Ez többek között a közfinanszírozású kutatás, a felsőoktatás és a magánszférabeli újítók közötti együttműködési partnerséggel valósítható meg. Célzott ösztönző programokat kell meghatározni és végrehajtani az innovatív kkv-k támogatása érdekében. A jelenlegi programozási időszakhoz képest nagyobb mértékben van szükség arra, hogy fejlett üzleti tanácsadási szolgáltatások is elősegítsék a kkv-k nemzetközivé válását és a megfelelő színvonalú IKT-infrastruktúrák átvételét. Ezeknek az intézkedéseknek ahhoz is hozzá kell járulniuk, hogy a magyar vállalkozások jobban integrálódjanak a globális értékláncba, elő kell segíteniük a nemzetközivé válásukat, valamint a multinacionális vállalkozások jobb beágyazódását az országos és helyi kutatási és gazdasági hálózatokba, valamint a regionális innovációs rendszerekbe. Magyarországnak szintén nagyobb mértékben javasolt támogatnia az IKT és a szélessávú internet vidéki lakosság körében történő felhasználásának növelését, és a gazdálkodó közösségek és a vidéki területek egyéb helyi szereplőinek IKT-képzését. Habár Magyarország jelentős tapasztalatokra tett szert a pénzügyi eszközök terén a jelenlegi időszakban, a közös stratégiai kerethez tartozó alapok felhasználása során 15 A javasolt szabályozásban megfogalmazott tematikus célkitűzések és a támogatási területhez való kapcsolódásuk a Mellékletben találhatók. 10

12 további elmozdulás szükséges a klasszikus támogatási programok felől. A pénzügyi eszközöket még innovatívabbá, rugalmasabbá és célzottabbá kell tenni, kiszélesítve a jelenleg elérhető kínálatot. A pénzügyi eszközök a hagyományos támogatásoknál nagyobb lehetőséget kínálnak további (állami és magán-) finanszírozás mobilizálására. A pénzügyi eszközök széles körét a hiteleket (beleértve a mikrohiteleket), garanciákat, kockázati/magvető tőkét, a vissza nem térítendő támogatások és a feltöltődő alapok kombinációját szükséges használni a magyar vállalkozások különböző finanszírozási igényeinek lefedése érdekében. A as időszak eredményeinek körültekintő elemzése, valamint egy alapos hiányelemzés segítheti a pénzügyi eszközökön keresztül nyújtott támogatások hatékonyabbá és célzottabbá válását a as időszakban. A kutatási beruházások és a K+F kiválósági központok beruházásainak támogatása, a K+F eredmények átvitelének elősegítése a kkv-k felé A közös stratégiai kerethez tartozó alapok keretében nyújtott finanszírozás egy részét néhány körültekintően kiválasztott K+F kiválósági központra kellene összpontosítani, például az ESFRI-menetrend szerinti projekteket vagy más világszínvonalú kutatási infrastruktúrákat szolgáló regionális vagy nemzeti partnereszközök létrehozása révén. Ebben a kontextusban alapvető fontosságú, hogy a programozási időszak első éveiben teljes mértékben befejezésre kerüljön a szegedi SZUPERLÉZER-projekthez (ELI) kapcsolódó beruházás, valamint kiaknázásra kerüljön a projektben lévő transznacionális együttműködési potenciál. Támogatni szükséges mind az alkalmazott kutatási infrastruktúra beruházásait, mind az Európai Innovációs Partnerséghez és a Horizont 2020 szerinti közös programozási kezdeményezéshez kapcsolódó projekteket. El kell kerülni a források bárminemű, kritikus tömeget nem elérő projektekre történő szétszórását. A kkv-k irányába tett K+F erőfeszítésekből származó tudás- és technológiaátadást erősíteni kell. A környezetvédelmi és mezőgazdasági ágazatra vonatkozóan speciális kutatási stratégiára van szükség, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekhez, az ökoinnovációhoz és a források fenntartható felhasználásához kapcsolódó kutatás és innováció fejlesztése révén hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak emellett támogatniuk kell egyrészt a vidéki kkv-k/a mezőgazdasági-ipari ágazat, másrészt a specializálódott kutatóközpontok közötti fokozott együttműködést annak érdekében, hogy elősegítsék a tudásátszivárgást, a technológiatranszfert és az innovációt. Többpólusú fejlesztés a regionális növekedési pólusok és innovációs klaszterek segítségével Jelenleg Magyarországon a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek a legfejlettebb régiókban koncentrálódnak elsősorban a fővárosi agglomerációban. A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak a különböző területek erősségeire kell építeniük, egyúttal azonban kiegyensúlyozott többpólusú fejlesztést is kell biztosítaniuk. Ezért a különböző területek egymáshoz viszonyított előnyeinek figyelembevételével intelligens szakosodást szolgáló regionális és helyi kutatási és innovációs stratégiákat kell kidolgozni. Ezeket a regionális vagy helyi bázisú stratégiákat olyan tevékenységekre kell összpontosítani, amelyeknél kritikus tömeg érhető el. Magyarország középtávú növekedési stratégiája beazonosítja a lehetséges koncentráció ágazatait (például zöld K+F, biotechnológia, gépjárműipar/tiszta közlekedési eszközök). A főbb érdekelteket és helyi partnereket be kell vonni mind a tervezésbe, mind a végrehajtásba. Az e stratégiák alapját jelentő pólusok között szerepelniük kell a főbb egyetemi városoknak (Szeged, 11

13 Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen). Továbbá a budapesti agglomerációra vonatkozóan megfelelő, intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiát kell meghatározni, olyan területekre fókuszálva, melyeken a tovagyűrűző hatás a magyarországi gazdaság egészére vonatkozóan maximalizálható. A megfelelő irányítási és hatékony végrehajtási mechanizmusok biztosítása érdekében integrált területi beruházásokat lehet bevezetni az érintett területeken. Ideális esetben ezek gondoskodhatnak a tovagyűrűző hatásról és a környező vidéki területeken működő kkv-k felé történő technológiaátadásról is. Ezt a megközelítést célzott klaszterpolitikával szükséges kiegészíteni azokban az ágazatokban, melyek már szerepelnek az Új Széchenyi Tervben, ideális esetben a meglévő erősségekre és klaszterekre építve. Ebben az összefüggésben Magyarország tanulhat jelenlegi klaszterpolitikájának eredményeiből, építhet azokra és figyelembe veheti más országok elérhető tapasztalatait is. A kkv-k vidéki gazdasághoz történő hozzájárulásának növelése és a mezőgazdasági ágazat versenyképességének elősegítése A magyarországi mezőgazdasági ágazat és a vidéki területek fontosságát figyelembe véve a közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak prioritást kell biztosítaniuk a versenyképesség elősegítésének, valamint a mezőgazdasági ágazat és a vidéki területek szereplői által végrehajtott, a munkahelyteremtést központba állító, innovatív projektek (például gazdaságok, erdőgazdálkodók és kkv-k) támogatásának. A kkv-k nem mezőgazdasági fókuszú tevékenységeinek támogatását is biztosítani kell. A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak elő kell segíteniük a mezőgazdasági termékek átalakításával és a minőségi termeléssel kapcsolatos beruházásokat, különös tekintettel a helyi hozzáadott értékre és a foglalkoztatás biztosítására. A szükséges strukturális változások kezelése révén (nemzedékek megújításának támogatása, a félig önellátó gazdaságok szerkezetátalakítása és termelői szervezetek létrehozása) növelni kell a mezőgazdasági ágazat versenyképességét Fenntartható és összekapcsolt infrastruktúra és hatékony használata A magyar gazdaság modernizációja szükségessé teszi a közlekedési, környezetvédelmi és energiaipari infrastruktúra-rendszerek befejezését, ily módon a korábbi beruházások minden előnyének kiaknázását. E rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát fejlett igazgatásuknak és működésüknek kell biztosítaniuk. A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak továbbra is támogatniuk kell az olyan beruházásokat, amelyek modern magyarországi infrastruktúrák létrehozását célozzák a közlekedés, az energia, az ivó- és szennyvíz, valamint a hulladékgazdálkodás területén. Ez alapvetően fontos annak érdekében, hogy kiépüljenek a magasabb szintű versenyképesség, a gazdasági növekedés és a társadalmi befogadás alapjai. A közös stratégiai kerethez tartozó alapok által támogatott beruházásokat finanszírozási és környezetvédelmi szempontból fenntartható megoldások révén a különbségek kiegyenlítésére és a hiányzó kapcsolódások létrehozására kell összpontosítani, beleértve az infrastruktúra-rendszerek határokon átnyúló beruházásait is. Ezeknek a beruházásoknak a segítségével Magyarország továbbra is határozottan haladhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósítása felé. Ennek ellenére a terület jelenlegi magas támogatási részesedésére tekintettel a as programozási időszakhoz viszonyítva Magyarországnak között várhatóan csökkentenie kell 16 Vidékfejlesztés az Európai Unióban statisztikai és gazdasági tájékoztató jelentés (2011). 12

14 a terület relatív részesedését. A közútfejlesztést a vasútfejlesztéssel szemben előnyben részesítő múltbéli tendenciát meg kell fordítani a közös stratégiai kerethez tartozó alapokból a közúti infrastruktúra-fejlesztésre felhasználható támogatások csökkentésével. Az energia-, az ivóvíz- és a szennyvízágazat, valamint a hulladékgazdálkodás rendszereinek befejezése, hatékony működtetése és összekapcsolása Magyarországnak további beruházásokat kell végrehajtania annak érdekében, hogy teljesítse az ivóvízminőségre, a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv 17 végrehajtására és a hulladékgazdálkodási hierarchiával 18 összhangban lévő újrahasznosítási célok elérésére vonatkozó európai uniós elvárásokat. Az energiaágazatban, fejlődést gátló piaci hiányosságok jelenléte esetén, kiemelten kell kezelni az elektromos hálózat határokon átnyúló kapacitásainak növelését. Ennek megfelelően támogatni kell a határokon átnyúló és transznacionális megközelítéseket. A beruházásoknak az intelligens energiahálózatok fejlesztését is célozniuk kell annak érdekében, hogy energiahatékony fejlesztések valósuljanak meg. Meg kell vizsgálni az energiatárolási megoldások lehetséges előnyeit a megújuló energia felhasználásának elterjesztése érdekében. A városi, regionális, nemzeti és transznacionális mobilitási rendszerek integrációjának, fenntarthatóságának és költséghatékonyságának fejlesztése (különösen a vasúti és városi tömegközlekedés területén) Átfogó multimodális közlekedési terv alapján kell végrehajtani a magyarországi közlekedési beruházásokat. A beruházásoknak az két TEN-T törzshálózati folyosó korszerűsítésének befejezésére, nevezetesen az országon áthaladó vasúti projektekre és a kapcsolódó ERTMS-fejlesztésekre kell összpontosítaniuk. A végrehajtás esetleges csúszása veszélyezteti az ezeken a folyosókon korábban megvalósított beruházások előnyeinek a kihasználását. A vasúti szállítás, különösen a vasúti teherszállítás fejlesztése alapvető környezetvédelmi előnyöket biztosít, elősegítve Magyarország előrehaladását az Európa 2020-as célok teljesítésében. Az átfogó és fenntartható városi közlekedési stratégiák meghatározása és végrehajtása továbbra is kiemelt prioritása a közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak. Ez a szükséges infrastruktúra-rendszerek befejezését jelenti, beleértve a fokozottan környezetbarát gördülőállomány beszerzését. A budapesti agglomerációban megfelelő intézkedéseket szükséges tenni a tömegközlekedés támogatása és a személygépkocsihasználat csökkentése érdekében, beleértve a dugódíj alkalmazását. A közlekedési rendszerek irányítását, tervezését, nyomon követését és menedzsmentjét javítani kell. Pénzügyi és környezetvédelmi fenntarthatóságukat biztosítani kell, elsősorban a szolgáltatások átszervezésével és a hálózat racionalizálásával (MÁV, BKV és a helyközi buszszolgáltatások). A nemzetközi úthálózatban bevezetett használatarányos útdíjrendszer következetes alkalmazása alapvetően hozzájárulna a gazdasági és a környezetvédelmi fenntarthatósághoz. 17 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve a hulladékokról. 18 A hulladékhierarchia a csökkentés, az újrahasználat, újrahasznosítás, visszanyerés és elhelyezés koncepciójára vonatkozik és a hulladékkezelési stratégiákat kívánatosságuk szerint osztályozza. A fenti fogalmak a fontossági sorrend hierarchiáját írják le. 13

15 A vidéki területek megfelelő közlekedési kapcsolódásainak elégtelensége akadályozza e területek gazdasági fejlődését, ami megoldásra vár. Továbbra is szükséges törekedni a Duna hajózhatóságának fejlesztésére és a Folyami Információs Szolgálat fejlesztésére, biztosítva egyúttal a folyók ökoszisztémájának védelmét az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiáján belüli együttműködési keret felhasználásával. Minden közlekedési mód esetében érdemes multimodális megközelítés alapján figyelembe venni a határokon átnyúló és makroregionális kapcsolódásokat A foglalkoztatási szint növelése a gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási és társadalmi befogadási politikák révén, figyelemmel a területi különbségekre Magyarország számára fő prioritás kell, hogy maradjon a foglalkoztatási szint és a társadalmi kohézió jelentős növelése. A közös stratégiai kerethez tartozó alapokból nyújtott támogatások foglalkoztatási hatásait maximalizálni szükséges. Magyarországnak további erőfeszítéseket kell tennie, hogy a támogatásokat a foglalkoztatás növelésére, a társadalmi befogadás céljainak elérésére és az oktatás fejlesztésére összpontosítsa, összhangban az országspecifikus ajánlásokkal és figyelembe véve a nemzeti társadalmi jelentést is. Meg kell erősíteni a civil szektort és az azzal való együttműködést, javítva a társadalmi párbeszédet. Így a közös stratégiai kerethez tartozó alapokból az e területekre allokált források relatív részesedésének növekednie kell a as programozási időszakhoz képest. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kapacitásnövelése és az aktív munkaerő-piaci politikák erősítése Az alacsonyan képzett és a hátrányos helyzetű személyek, valamint a kisgyermekes anyák, a fiatalok és a fogyatékkal élők foglalkoztatási rátájának növekedése a közös stratégiai kerethez tartozó alapokból finanszírozott fejlesztések fókuszába kell, hogy kerüljön. Olyan aktív és preventív munkaerő-piaci intézkedéseket szükséges megvalósítani, mint a személyre szabott szolgáltatások és tanácsadás, a célzott és egyéni igényeknek megfelelő képzés, vagy az innovatív és rugalmas foglalkoztatási formák ösztönzése. Elő kell segíteni a földrajzi és a szakmaközi mobilitást, valamint ösztönözni kell az egész életen át tartó tanulást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hatékonyságának és kapacitásának növelése feltétele a magasabb színvonalú és eredményesebb képzésnek, a munkakeresési segítségnek, a munkaközvetítésnek és más standard szolgáltatásoknak, amelyek segítik a rendes munkapiacra való bejutást. Ebben az értelemben az intézkedéseknek törekedniük kell a közmunkaprogramok arányának az aktiválás javára történő csökkentésére. A leghátrányosabb helyzetűeket és a fiatalokat önfoglalkoztatási, vállalkozásra ösztönző és üzletfejlesztő támogatásokkal is célba kell venni. A helyi közösségeket is be kell vonni a közösségi szinten irányított helyi fejlesztések eszközein keresztül. Az élet különböző területein (foglalkoztatás, oktatás, lakhatás, egészség, szolgáltatásokhoz való hozzáférés) hátrányt szenvedő csoportok integrációja A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak célul kell kitűzniük a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, beleértve a romák, aktivitási rátájának növelését is. Ez a személyre szabott támogatás megerősítését, tanácsadást, valamint az általános és a szakképzéshez való jobb hozzáférés elősegítését jelenti. A megreformált közmunkaprogramnak az aktivizálást szolgáló elemét képzési és munkakeresést segítő szolgáltatásokkal kell megerősíteni. Figyelmet kell fordítani a szociális gazdaság, az új üzleti modellek és innovatív szociális vállalkozásformák ösztönzésére. 14

16 Az alapszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés előmozdításán és a szegregáció elleni fellépést támogató integrált intézkedéseken keresztül az alapoknak a társadalom peremére szorult csoportok segítésére is összpontosítaniuk kell a hátrányos helyzetű városi és vidéki közösségek fizikai állapotának és gazdasági helyzetének javítása révén. Ezeknek az intézkedéseknek együtt kell járniuk az egészségügyi és a szociális ágazat reformjával: javítani kell a hozzáférést a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokhoz, támogatva az átmenetet a kórházközpontú megközelítésből a közösségalapú, integrált ellátásra épülő megközelítés felé, a térségi, valamint a szakmák között fennálló egészségügyi különbségek csökkentése céljából. Emellett javítani szükséges a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést is, beleértve az intézményi részvétel további csökkentését e szolgáltatások nyújtásában, ugyanakkor megteremtve a szolgáltatásnyújtás megfelelő infrastrukturális feltételeit. Az oktatás minőségének és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférésnek a javítása szükséges, különös tekintettel az óvodai (beleértve a gyermekgondozási) szolgáltatásokra, valamint a felsőoktatásra A következő programozási időszakban növelni szükséges a közös stratégiai kerethez tartozó alapok oktatáson keresztül érvényre jutó munkaerő-piaci hatásait. Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az oktatás és különösen a szakképzés minőségének javítása. A beavatkozásoknak azon szűk keresztmetszetek felszámolására is kiemelten fókuszálniuk kell, amelyek az oktatás kínálata és a munkaerőpiac igényei közötti különbségeket eredményezik, külön figyelmet szentelve a növekedést és az innovációt leginkább előmozdító ágazatokra. Hasonlóképpen szükséges a továbbiakban is támogatni a felsőoktatásban részt vevők arányának növekedését, társítva a tanulmányok sikeres befejezését segítő, kedvező pénzügyi és társadalmi feltételek kialakításával. Az alapoknak elő kell mozdítaniuk a korai iskolaelhagyás elleni küzdelmet, lehetővé téve a fogyatékkal élő és a hátrányos helyzetű diákok hozzáférését, ösztönözve egyúttal azt is, hogy az oktatási rendszer tegyen a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek ellen, ezáltal javítva a társadalmi befogadást. Az oktatási rendszerből kimaradók számára második esélyt kell biztosítani egy későbbi életszakaszban. A gyermekgondozási és az óvodai szolgáltatások fejlesztése kulcsfontosságú mind a nők munkaerő-piaci részvételének növelése szempontjából, mind annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű diákok hosszabb távon bennmaradjanak az oktatási rendszerben. Az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások fejlesztése hatékony és pénzügyileg fenntartható közigazgatás segítségével Az alapoknak folytatniuk kell a közigazgatás modernizációjának támogatását a jelenleg folyamatban lévő reformtörekvések mentén, különösen az e-kormányzást célzó koherens intézkedéscsomag finanszírozása révén, a Magyarországon elfogadott jelenlegi tervekkel összhangban. Emellett támogatni szükséges elsősorban a bírósági eljárások hatékonyságának, minőségének és átláthatóságának javítását célzó eszközöket és az e területet érintő jogszabályok hatásvizsgálatát, az eljárások felgyorsítását, a határidők jobb betarthatóságát segítő lépéseket, a humánerőforrás-menedzsment fejlesztését, a bevált gyakorlatok tapasztalatcseréjét (például az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája keretében kialakított együttműködési hálózatok segítségével), valamint elő kell mozdítani a jogviták közvetítés vagy más alternatív vitarendezés útján való megoldását. Az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célzó intézkedéseket minden közigazgatási területen folytatni szükséges, beleértve a vámhatóság modernizációját. 15

17 2.4 A források környezetbarát és hatékony használata; az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség Az energiahatékonyság fejlesztése, a megújuló energia támogatása, a megfelelő vízkezelés, a zöld gazdaság és a környezetvédelem elősegítése alapvető fontosságúak a környezeti szempontból fenntartható fejlődés, az ország alacsony szén-dioxidkibocsátású célkitűzéseinek teljesítése és az éghajlatváltozás káros következményeihez való alkalmazkodás érdekében. A közös stratégiai kerethez tartozó alapok magyarországi támogatási prioritásai között lesz a gazdaság környezetbarátabbá alakítása és a forrásfelhasználás hatékonyságának javítása, beleértve az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javítását. Ez olyan intézkedéseket jelent, melyek segítségével minden ágazatban megtörténik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás, valamint a természeti források kezelésének a javítása. Ennek a támogatási területnek a teljes támogatáson belüli relatív arányát meg kell őrizni legalább azon a szinten, mint a as programozási időszakban. A magyarországi folyók és vízforrások kezelésének integrált fejlesztése, beleértve az árvíz-kezelést A beruházásokat célzottan a hatékonyabb vízkezelésre és a vízminőség javítására kell felhasználni. A tápanyag- és szervesanyag-terhelés csökkentése, valamint egyéb szennyeződések előrejelzése és megelőzése nagymértékben javíthatja a folyók és tavak hidromorfológiai helyzetét. A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak támogatniuk kell a vízkészletek és hidromorfológiájuk védelmét szolgáló, több ágazat együttműködésével létrejövő folyó menti tevékenységeket 19. A mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat különösen érintett e kérdésben. Magyarország éghajlatváltozásnak való fokozott kitettsége szükségessé teszi kockázatkezelési tervek kidolgozását és végrehajtását, kihasználva a transznacionális együttműködési lehetőségeket, elsősorban a teljes Duna régió vonatkozásában. Az árvizek jelentette nagy veszélyeztetettség kiemelten fontossá tesz további árvízkezelési beruházásokat. Az árterületek és mocsaras területek helyreállítása az élőhelyek védelme érdekében, a természetvédelmi területek fenntarthatósága legyen kiemelt fontosságú, mivel ezek segítségével az aszály hatásai is enyhíthetőek. A sikeres beavatkozások feltétele az aszály- és árvízkezelési intézkedések integrációja az erdészeti szakpolitikába. Az energiahatékonyság javítása és a megújuló energia termelésének és felhasználásának előmozdítása A közös stratégiai kerethez tartozó alapokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátást elősegítő stratégiák támogatására kell felhasználni, különösen a megújuló energia termelésére és felhasználására, valamint az energiahatékonyságra. Energiahatékonyságot és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat támogató beruházásokra van szükség a kkv-knál és a közszférában. A megújuló energia, mint például a szél, a bioenergia, a napenergia, a hidrogén és üzemanyagcellák következetesen fokozott támogatásban kell, hogy részesüljenek, az Európa 2020-as célok teljesítése érdekében. 19 EEA (Magyarország): Víz: 16

18 Fogyasztói és vállalkozói körben támogatni kell az energiahatékonysági és környezetvédelmi tudatosságot. Az energiahatékonyság és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése minden projekt esetében legyen az egyik kiválasztási szempont, különösen a közlekedés, a mezőgazdasági ágazat és a városi területek esetében. Jelentős kihívás a középületek és a lakhatási ágazat energiamegtakarítása, éppúgy, mint a távhő-szolgáltatási rendszerek felújítása. A zöld ágazat is nyújthat érdekes beruházási lehetőségeket a kkv-k számára. E téren fel kell tárni a legjobb nemzetközi gyakorlatokat. A mezőgazdasági és az erdészeti ágazatnak nagyobb figyelmet kell fordítania a termelői szervezetek közös beruházásaira, az innovatív megújuló energiatechnológiákra és projektekre, a megújuló energiaforráson alapuló, fenntartható energiaellátás fejlesztésének támogatására (például a hulladékból, a mezőgazdasági maradványokból, melléktermékekből, energiaerdőkből). A környezetbarát energiatermelést (bioenergia) fejleszteni kell a környezeti ártalmak korlátozása érdekében. A környezet, az ökoszisztéma és a táj védelme, a biodiverzitás megőrzése Magyarországnak megfelelő forrásokat kell fordítania a természeti közjavak biztosításának javítására. Elsősorban a Natura 2000 területek és más magas értéket hordozó természeti területek fenntartható kezelését és helyreállítását kell támogatni, ami többszörös hasznot eredményez a társadalom számára, beleértve a munkahelyteremtést, az éghajlatváltozás hatásainak az enyhítését és a változáshoz való alkalmazkodást, a fenntartható turizmust és a rekreációt. Ebben az összefüggésben a támogatást különösen a gazdálkodási tervek elkészítésére és a pusztai füves területek és a pannon erdőség extenzív kezelésére kell fordítani 20. Magyarországnak ugyancsak támogatnia kell a leromlott vízi ökoszisztémák helyreállítását, a talaj ellenálló képességének javítását, a célzott erdőtelepítést és az invazív idegen fajok kezelését. Hasonlóan a városi területeket is támogatni kell a levegőminőség fenntartása és ha lehetséges javítása érdekében 21. A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak támogatniuk kell a fenntartható mezőgazdasági termelési gyakorlatokat a nagy természeti értékű és védett területeken, valamint meg kell erősíteniük az organikus mezőgazdasági termelés támogatását 22. Ökoszisztéma-alapú megközelítéseket kell kidolgozni a természetes szénmegkötés megőrzése és elősegítése érdekében (erdők, termőföldek, tőzeges, füves területek), beleértve a vidéki és városi zöld infrastruktúrát. A közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak támogatniuk kell az innovatív politikákat és kezdeményezéseket, amelyek a nem megújuló források, a kulturális örökség és a táj megőrzését és valorizációját célozzák. 3. SIKERESSÉGI TÉNYEZŐK A HATÉKONY MEGVALÓSÍTÁSHOZ A strukturális reformok a pénzügyi konszolidációval együtt kulcsszerepet töltenek be a magyar gazdaság átfogó hatékonyságának és ezáltal növekedési potenciáljának 20 EEA (Magyarország) Természetvédelem és biodiverzitás (Magyarország): 21 Hulladék (Magyarország): 22 Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia: 17

19 erősítésében. Ezek kiemelt tényezői a közös stratégiai kerethez tartozó alapok sikeres végrehajtásának, melyeknek csak akkor érhető el az optimális hatásuk, ha megfelelő szakpolitikai, jogi és adminisztratív keret áll rendelkezésre. Az új, általános rendelkezésekről szóló rendelet ezért előzetes feltételrendszert fog felállítani, amely magában foglalja az európai uniós alapok hatékony és eredményes felhasználására vonatkozó, egy adott program jóváhagyása előtt teljesítendő előfeltételeket. A Bizottság hivatalosan megvizsgálja a Magyarország által rendelkezésre bocsátott információkat a partnerségi megállapodás és programok értékelése keretében. A jelen programozási időszak tapasztalataira és az országspecifikus ajánlásokra építve a bizottsági szolgálatok megállapítottak néhány olyan előzetes feltételt, amelyek kritikusak a fenti támogatási prioritások sikeres végrehajtása szempontjából. A magyar hatóságoknak intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a következő programozási időszak megkezdése előtt minden egyes területen megfeleljenek a sikeres forrásfelhasználás előfeltételeinek. Fel kell gyorsítani az átfogó és multimodális nemzeti közlekedési főterv elkészítését (beleértve a beruházások rangsorolását), és koordinálni kell a főszereplők (MÁV, BKV, városok, megyék) stratégiai dokumentumait és terveit. Ki kell dolgozni a nemzeti kutatási és innovációs stratégiát, beleértve a digitális technológia alkalmazásának növelését, a nemzeti új generációs hozzáférési tervet, és ennek a stratégiának a keretében megfelelő területi alapon intelligens szakosodási stratégiákat kell kifejleszteni. Intézkedéseket kell tenni a nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv és a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési terv hatékony végrehajtása érdekében. A kisvállalkozói intézkedéscsomag hatékony végrehajtása érdekében intézkedéseket kell tenni. Átfogó nemzeti stratégiát kell kialakítani és végrehajtani a korai iskolaelhagyás csökkentése, a felsőfokú végzettség megszerzésének előmozdítása, valamint a minőség és az eredményesség javítása érdekében. Aktív munkaerő-piaci szakpolitikát kell kialakítani és végrehajtani; modernizálni és erősíteni kell a munkaerő-piaci intézményeket 23. Nemzeti szintű stratégiát szükséges kidolgozni a szegénység csökkentésére 24, beleértve a szociálisan hátrányos helyzetű csoportokat célzó intézkedéseket. Fejleszteni, végrehajtani és érvényesíteni kell a nemzeti romaintegrációs stratégiát 25, és fel kell gyorsítani egy felülvizsgálati mechanizmus és egy erős nyomonkövetési rendszer elkészítését, mely utóbbi lehetővé teszi a roma integrációs tevékenységek hatásainak értékelését. Biztosítani kell az EU környezetvédelmi vívmányainak a hatékony végrehajtását a hulladék- és a szennyvízkezelési ágazatban, valamint a horizontális 23 A Foglalkoztatási iránymutatásokkal összhangban a Tanács július 13-i 2010/410/EU ajánlása (HL L 191., ). 24 Összhangban a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló október 3-i bizottsági ajánlással (HL L 307., , 11. o.) és a foglalkoztatási iránymutatásokkal. 25 Összhangban a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről szóló bizottsági közleménnyel (COM(2011) 173 végleges). 18

20 rendelkezések végrehajtását a környezeti hatásvizsgálatra és a stratégiai környezeti hatásvizsgálatra vonatkozóan. Stratégiai szakpolitikai keretet kell biztosítani az igazgatási hatékonyság megerősítése érdekében, amelynek ki kell térnie a közigazgatás reformjára is. El kell készíteni az akvakultúrára vonatkozó többéves nemzeti stratégiai tervet, és ki kell alakítani egy adatgyűjtési rendszert a halászati és akvakultúra-szektorban. Ezeknek az ágazatspecifikus feltételeknek a teljesítése jelentős erőfeszítést igényel annak érdekében, hogy a közös stratégiai kerethez tartozó alapok időben történő végrehajtását akadályozó körülményeket elkerülje az ország. A közös stratégiai kerethez tartozó alapok hatékony végrehajtásának (és az előzetes feltételrendszer teljesítésének) biztosítása érdekében szükség van további fejlesztésekre az igazgatási kapacitások terén, különös tekintettel az uniós szabályozás (környezetvédelem, állami támogatás és közbeszerzés, pénzgazdálkodás, igazgatás és ellenőrzés) hatékony alkalmazására, az innovatív projektek megfelelő projektkiválasztásának kialakítására, valamint a megfelelő támogatási programok tervezése céljából a kkv-k finanszírozási igényeit felmérő alapos hiányelemzés elvégzésére. 4. AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS PRIORITÁSAI A as programozási időszakban az európai területi együttműködési programoknak koherenciát és kapcsolatot kell felmutatniuk a beruházást, növekedést és foglalkoztatást célzó programokkal. Minden határnak közös stratégiát kell létrehoznia, amely a közös projektek végrehajtása szempontjából egy funkcionális területet hoz létre és korlátozott számú prioritásra összpontosul. Az alapok által támogatott országspecifikus operatív programokba teljes mértékben be kell építeni a Duna régióra vonatkozó uniós stratégiában foglalt célokat az operatív programok prioritási tengelyei és együttműködési prioritási területei meghatározásakor. A transznacionális és határokon átnyúló dimenziók, beleértve a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia keretét, különösen fontosak a következő területeken azonosított kihívásokat illetően: Kutatás, fejlesztés és innováció (különösen a transznacionális és interregionális programokon keresztül történő tapasztalatcsere). Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság (különösen az energiahatékonyság terén). A TEN-T hálózatok (főként az országon belüli vízi utak és a vasúti/közúti kapcsolódások). Víz- és árvízkezelés, a természeti és technológiai kockázatok megelőzése, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a változásokhoz való alkalmazkodás. Foglalkoztatás, oktatás és társadalmi befogadás (különös figyelemmel a marginalizált közösségekre, például romákra). 19