II.4. EGYÉB SZAKÁGI MUNKARÉSZ Régészeti hatástanulmány

Átírás

1 II.4. EGYÉB SZAKÁGI MUNKARÉSZ Régészeti hatástanulmány

2 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZE K U N A D A C S TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ Kecskemét 2014 TARTALOM Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya Jogszabályi környezet Örökségvédelemmel, régészeti lelıhelyek védelmével kapcsolatos alapvetı jogszabályok jegyzéke A kulturális örökség védelemével kapcsolatos további jogszabályok jegyzéke A régészeti lelıhellyel érintett területek típusai, ezen területeken követendı eljárások A régészeti feltárások egyes formáira vonatkozó különleges elıírások A vizsgált terület értékfelmérésének eredményei Általános földrajzi, geomorfológiai leírás Általános történeti leírás Régészeti védettségek Az örökségi értékek elemzése Változtatási szándékok Hatáselemzés a különbözı hatásterületek kijelölésével Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetıségei Összegzés Nyilatkozat Mellékletek A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetıségei. A folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetısége, költsége, illetve ellentételezésének lehetıségei 3.4. Egyéb szakági munkarész 2

3 1. Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya A évi LXIV. kulturális örökségvédelmi törvény 66. -a örökségvédelmi hatástanulmány készítését írja elı a települések fejlesztési koncepciójának kidolgozásakor, abban az esetben, ha nem készült hatástanulmány a fejlesztési koncepció kidolgozásakor, vagy a rendezés alá vont területre vonatkoztatva, vagy tíz évnél régebben készült hatástanulmány. Kunadacs településrendezési tervéhez eddig nem készült örökségvédelmi hatástanulmány. Jelen munka, mely az Építészmőhely Kft. (6000. Kecskemét, Wesselényi u. 1.) megbízásából készült, az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részét tartalmazza. A hatástanulmány a készítés idıpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült. 2. Jogszabályi környezet 2.1. Örökségvédelemmel, régészeti lelıhelyek védelmével kapcsolatos alapvetı jogszabályok jegyzéke a) évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl b) évi CXL. törvény a kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl; c) évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; d) évi LIII. törvény a természet védelmérıl, különösen a kunhalmok és földvárak törvényi védelmérıl ( bek. f, g.) e) évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl. f.) 310/ 2012 (XI.6.) Korm. rendelet a Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról g.) 312/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenırzésekrıl, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról h.) 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a mőemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról i.) 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról j.) 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekrıl k.) 19/2010 (IV.3.) OKM rendelet a kulturális szakértıi tevékenység folytatásának feltételeirıl és a kulturális szakértıi nyilvántartás vezetésérıl. l.) 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet a régészeti lelıhely és a mőemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól m.) évi II. törvény a szabálysértésekrıl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrıl, (3.) szerint n.) évi C. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl; különös tekintettel a 357 és ra o.) 191/2001. (X.18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról 2.2. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos további jogszabályok jegyzéke a),,1954. évi Hágai Egyezmény'' [1957. évi 14. törvényerejő rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzıkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területrıl való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetésérıl]; c) évi LXXX. törvény a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról; d) 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról; 3.4. Egyéb szakági munkarész 3

4 e) 47/2001 (III. 27) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról; f) 149/2001 (VIII. 31) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között január 16-án kelt, Valettában aláírt, a régészeti örökség védelmérıl szóló Európai Egyezmény kihirdetésérıl; i) 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról; 2.3. A régészeti lelıhellyel érintett területek típusai, ezen területeken követendı eljárások Régészeti lelıhely A évi LXIV., a kulturális örökségvédelmi törvény meghatározza a régészeti lelıhely fogalmát: Régészeti lelıhely: nyilvántartásba vett, e törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók. (7 20) A régészeti lelıhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak (11 ) A földmunkával járó fejlesztéseknél ugyancsak meghatározza a törvény a követendı magatartást: 19. (1)A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelıhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükbıl csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson elıkerülı régészeti leletek a helyszínen nem ırizhetık meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni. A hivatkozott szabályozást a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelıhely Az örökségvédelmi törvény a nyilvántartott régészeti lelıhelyeknél figyelembe vesz védett régészeti lelıhelyeket. Ezen belül két kategóriát különböztet meg: a fokozottan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelıhelyet (13. a.). Kiemelten védettnek tekinti azt a lelıhelyet, amely kivételes tudományos jelentıséggel bír és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedı fontosságú. Fokozottan védett az a régészeti lelıhely, melynek tudományos jelentısége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedı fontossággal bír. (13. 4.) Régészeti érdekő terület, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelıhely Az örökségvédelmi törvény meghatározza a régészeti érdekő terület fogalmát is: Régészeti érdekő terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelıhely elıkerülése várható vagy feltételezhetı. ( pont) A törvény 19. (2) szerint: A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükbıl csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson elıkerülı régészeti leletek a helyszínen nem ırizhetık meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni. Az ilyen területeken elıkerülı régészeti leletek esetében a leletek elıkerülése után követendı magatartást ugyancsak szabályozza az örökségvédelmi törvény ( ). Az addig folytatott tevékenységet azonnal abba kell hagyni, és a feltárásra jogosult szervnek - a területileg illetékes múzeumnak - haladéktalanul be kell jelenteni. A helyszín és a lelet ırzésérıl - a felelıs ırzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni kell Egyéb szakági munkarész 4

5 2.4. A régészeti feltárások egyes formáira vonatkozó különleges elıírások Az örökségvédelmi törvény elıírja, hogy meghatározott körülmények között milyen típusú feltárásra van lehetıség. A feltárás típusai a következık: mentı feltárás a váratlanul, régészeti feltárás nélkül elıkerülı lelete esetére; a próbafeltárás a régészeti lelıhelyek jellegének, kiterjedésének tisztázására; beruházásokhoz kapcsolódó megelızı feltárás; a törvény külön szabályozza a nagyberuházáshoz kapcsolódó megelızı és próbafeltárást, valamint a nagyberuházáshoz kapcsolódó elızetes régészeti dokumentációt Mentı feltárás 24. (1) A régészeti emlékek és leletek elıkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. (2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék vagy lelet kerül elı, a felfedezı (a munka felelıs vezetıje), az ingatlan tulajdonosa, az építtetı vagy a kivitelezı köteles a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, b) a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni, c) a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, d) a helyszín és a lelet ırzésérıl - a felelıs ırzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni. (3) Ha hatósági intézkedésre van szükség, a feltárásra jogosult szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést követıen haladéktalanul értesíti a hatóságot. (8) A feltárásra jogosult szerv köteles a mentı feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az elıkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentı feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. (9) Ha a mentı feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. 25. A mentı feltárást végzı múzeum jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról. A költségek iránti igényt a hatósághoz kell benyújtani. 26. A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplı régészeti lelıhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezıje vagy bejelentıje anyagi elismerésben részesíthetı Próbafeltárás 21. A próbafeltárás célja a régészeti lelıhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztetı források és a megelızı feltárás mértékének meghatározása, a lelıhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása Megelızı feltárás 22. (1) A régészeti lelıhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által elıírt módszerekkel megelızı régészeti feltárást kell végezni. (2) A nyilvántartási adatok és - amennyiben rendelkezésre áll - az elızetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatásának egybevetése alapján készült javaslatai, továbbá a védettségi fokozat figyelembevételével - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a megelızı feltárás keretében az alábbi és kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben a) régészeti megfigyelést kell elıírni, ha a régészeti örökségi elemek elıfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelıhely korábbi bolygatása esetén; b) próbafeltárást kell elıírni, ha elızetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást; 3.4. Egyéb szakági munkarész 5

6 c) teljes felülető feltárást kell elıírni, ha a beruházással érintett lelıhely vagy lelıhelyrész hazánk múltjának nagyjelentıségő, egyedi vagy pótolhatatlan forrása. (3) A hatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott régészeti feladatokat a lelıhely különbözı részei vonatkozásában eltérıen is meghatározhatja. (4) A próbafeltárásra és a teljes felülető feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult szerv és a beruházó írásbeli szerzıdést köt. A szerzıdés tartalmazza a feltárás idıtartamát, a feltárásra jogosult szerv által végzendı régészeti szolgáltatás és a beruházó által végzendı kapcsolódó régészeti földmunka költségét, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb szakmai feltételeket. (5)A (4) bekezdés szerinti szerzıdést a feltárásra jogosult szerv ajánlattételéhez szükséges - kormányrendeletben meghatározott - adattartalomnak a beruházó által történı rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni. Ha a szerzıdés e határidın belül - a feltárásra jogosult szervnek felróható okból - nem jön létre, a hatóság határozatban jelöli ki a feltárást elvégzı szervet. (6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti kijelöléssel egyidejőleg hivatalból lefolytatja a feltárás engedélyezési eljárását is. (7) Az (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza a) a feltárási engedély jogszabályban meghatározott tartalmi elemeit, b) a beruházó kötelezését a feltárás költségeinek viselésére. (8) A hatóság a (7) bekezdés b) pontjával kapcsolatos döntését a feltárás költségeire vonatkozóan jogszabályban meghatározott tartalmú költségbecslésre alapozza /A. A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelıhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. (4)-(5) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerzıdés köthetı Nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárás és megelızı feltárás 23/B. Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekő cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelızı feltárásra a próbafeltárásra és a megelızı feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/E. -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 23/C. (1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekő cél megvalósítása esetén az elızetes régészeti dokumentációt - kormányrendeletben meghatározott esetekben - próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végzı szerv a beruházóval - az errıl szóló, általuk kötött szerzıdés megküldésével - bejelenti a hatóságnak. A hatóság a szerzıdés alapján végzett próbafeltárást a hatósági ellenırzésre irányadó szabályok szerint ellenırzi. A próbafeltárás idıtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítı jegyzıkönyvvel történı átvételétıl számított legfeljebb 30 - miniszteri rendeletben meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végzı szerv ennél hosszabb idıtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka idıtartama legfeljebb 10 nap, amely a próbafeltárás idıtartamába nem számít bele. (2) Az elızetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerő megelızı feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. A feltárást végzı szerv és a beruházó az elızetes régészeti dokumentáció szakmai javaslata alapján, ha végeztek próbafeltárást, kérelmet nyújt be a hatósághoz, ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó régészeti földmunka költsége a) nem lépi túl a 23/E. (1) bekezdésben meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, akkor a teljes felülető feltárás engedélyezése iránt, 3.4. Egyéb szakági munkarész 6

7 b) túllépi a 23/E. (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a további régészeti feladatellátásról - a 23/E. -ban foglalt költségkorlát figyelembevételével - a hatóság 15 napon belül dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. 23/D. (1) A hatóság döntése alapján megkezdett teljes felülető feltárás vagy elfedés idıtartama a hatóság döntésének közlésétıl számított legfeljebb 30, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végzı intézmény ennél hosszabb idıtartamban állapodnak meg. A megelızı feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka idıtartama legfeljebb 10 nap, amely a teljes felülető feltárás idıtartamába nem számít bele. (2) A régészeti lelıhely elfedésére jogszabályban meghatározott és ez alapján a hatóság döntésében elıírt módon kerülhet sor. A régészeti lelıhely elfedése a lelıhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti. 23/E. (1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a teljes felülető feltárás és az elfedés, valamint az ezekhez kapcsolódó régészeti földmunka költségei - ide értve a hatóság által elıírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült teljes felülető feltárás költségét is - de legfeljebb a beruházás teljes bruttó bekerülési költsége 1 százalékának megfelelı összeg viselésére köteles, amely összeg - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a bruttó 200 millió forintot. (2)A feltárást végzı intézmény kezdeményezése alapján az (1) bekezdésben meghatározott összeg - a hatóság javaslatára, a miniszter elıterjesztésére - a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az elızetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelızı feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelıhely hazánk múltjának kiemelkedı jelentıségő, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt mőszakilag lehetetlen, vagy az a lelıhely fizikai állapotromlását eredményezné. (3) A próbafeltárás költségei az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékát nem haladhatják meg Elızetes régészeti dokumentáció 20/A. (1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekő cél megvalósítása esetén elızetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben elızetes régészeti dokumentáció készíthetı különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelızıen. Kormányrendelet elızetes régészeti dokumentáció készítését kötelezıvé teheti. (2)Az elızetes régészeti dokumentáció - ha kormányrendelet eltérıen nem rendelkezik - nem pótolja a 22. (2) bekezdése szerinti próbafeltárást. (3) Az elızetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben - a központi költségvetésbıl fedezhetıek Az örökségvédelmi bírság Az örökségvédelmi törvény rendelkezik az örökségvédelmi bírságról is: 82. (1) Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetet, aki (amely) a) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérı módon végzi, b) a 61/I. (4) bekezdése szerinti tevékenységet a kiemelt nemzeti emlékhely területén, vagy annak részét képezı közterülettel határos ingatlanon a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elızetes hozzájárulása nélkül vagy az elızetes hozzájárulásban meghatározottaktól eltérı módon végzi, 3.4. Egyéb szakági munkarész 7

8 c) a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti vagy megrongálja, valamint d) a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti. (2) Bírsággal sújtható az, aki a jogszabály által elıírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. (3) A bírságot a hatóság szabja ki. (4) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell: a) a kulturális örökség elemének történeti, eszmei jelentıségét és egyediségét, b) az okozott kár nagyságát. 83. A bírság kiszabásának nincs helye, a) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a hatóság tudomására jutásától számítva egy év, vagy b) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a befejezésétıl tíz év eltelt. 85. A bírságolásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat és a bírság legmagasabb összegét a Kormány rendeletben határozza meg. A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet határozza meg a régészeti lelıhelyek kategóriákba sorolását és a kategóriánkénti büntetés összegét is: 2. (1) A kategóriába sorolást - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével - régészeti lelıhelyek és mőemlékek esetén a védettségre vonatkozó miniszteri rendelet, kulturális javak esetén a védetté nyilvánítást kimondó határozat tartalmazza. (2)A bírság megállapítása szempontjából a Kövt ában meghatározott kulturális javak és a nem védett kulturális javak a IV., a nyilvántartott régészeti lelıhelyek és a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak. (3) Az január 1-je elıtt mőemlékké nyilvánított ingatlanok I. és II. kategóriába sorolását e rendelet melléklete tartalmazza, az e körbe tartozó, de a mellékletben nem szereplı mőemlékek a III. kategóriába tartoznak. (4)A kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése elıtt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lelıhelyek és kulturális javak e rendelet alapján mindaddig az I. kategóriába tartoznak, amíg a védettségükre vonatkozó rendelet, illetve határozat másképp nem rendelkezik. 4. A bírság összege a) az I. kategória esetén 10 ezertıl 250 millió forintig, b) a II. kategória esetén 10 ezertıl 125 millió forintig, c) a III. kategória esetén 10 ezertıl 25 millió forintig, d) a IV. kategória esetén 10 ezertıl 250 millió forintig terjedhet. A kulturális javak védelme a tulajdonos rendelkezési jogát is korlátozza. A Btk-ban ezt az alábbi módon szabályozzák: Mőemlék vagy védett kulturális javak megrongálása 357. Aki a tulajdonában álló mőemléket, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy a tulajdonában álló ingatlanon lévı régészeti lelıhelyet megrongálja, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a tulajdonában álló a) mőemléket vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti, b) mőemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elı, amelynek következtében az elveszti mőemléki jellegét, vagy c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lelıhely helyrehozhatatlan károsodását idézi elı, 3.4. Egyéb szakági munkarész 8

9 egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Védett kulturális javakkal visszaélés 358. Aki a) a védett győjteményhez tartozó tárgyat vagy védett tárgyegyüttes darabját jogszabályban elıírt elızetes hozzájárulás nélkül elidegeníti, b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, győjtemény vagy tárgyegyüttes tulajdonjogában bekövetkezett változásra vonatkozó, jogszabályban elıírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, győjteményt vagy tárgyegyüttest engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi, bőntettet miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a kulturális javak körébe tartozó és kiviteli engedélyhez kötött tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi. 3. A vizsgált terület értékfelmérésének eredményei 3.1. Általános földrajzi, geomorfológiai leírás Kunadacs Bács-Kiskun megye É-i részén, a Homokhátság Ny-i peremén található. A Kiskunsági-homokhát kistáj része. A kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp síkság. Tengerszint feletti magassága 94 és 139 m között váltakozik. A kistáj talajainak többsége homok alapkızető, a táj területének legnagyobb részét a nyílt homokpusztával, zuzmóval, mohával borított futóhomok teszi ki. Éghajlata a mérsékelten meleg, alapvetıen száraz, vízhiányos vidék. Az uralkodó szélirány ÉNy-i. Növényzete a Duna-Tisza közi flórajárásba sorolható. Legelterjedtebb erdıtársulásai a borókás-nyárasok, a pusztai tölgyesek, és a sziki tölgyesek. Jellemzı növényei még a homoki kikerics, a tartós szegfő és az árvalányhaj. Az erdészetileg hasznosított területeken keménylombos erdık találhatóak. A mezıgazdaságilag hasznosított területek jellemzı kultúrái a rozs, az ıszi árpa, és a kukorica. Felhasznált irodalom: - Magyarország kistájainak katasztere I. (Szerk. Marosi Sándor Somogyi Sándor) MTA FKI, Bp., Általános történeti leírás A település közigazgatási területérıl az ember legkorábbi megtelepedésére a pattintott kıkor fiatalabb idıszakából már van adatunk. A Köztemetı területérıl elıkerült megmunkált kıeszközök és kovaszilánkok a felsı paleolitikum idıszakára jellemzıek. A felsı-paleolitikumból származó leletek után sokáig nincs nyoma az emberi megtelepedésnek, majd a rézkortól kezdve szinte folyamatos megtelepedés figyelhetı meg a területen. A rézkorból a kései idıszak állattartó pásztornépeinek hagyatéka került elı Alsóadacs- Pergel tanyán. A rézkort követı bronzkor idıszakától pedig tovább sőrősödnek a régészeti leletek. A kora bronzkori Makó kultúra leletei, egy ház és több tárológödör, melyet ugyancsak a Köztemetıben tártak fel, a kultúra megtelepedését jelzik. A középsı bronzkor idıszakából származhat az Alsóadacson feltárt urnatemetı. A bronzkor után újabb hiátus jelentkezik, mivel a szarmaták megjelenéséig nincsenek régészeti adataink a település történetére vonatkozóan Egyéb szakági munkarész 9

10 Az I. század közepén a Duna-Tisza közére költözı iráni eredető szarmaták elsı törzsei, a jazigok, akiket a III. században a roxolánok, majd az alánok követtek, ugyancsak itt hagyták emlékanyagukat. A kezdetben fıleg állattartással foglalkozó szarmaták laza szerkezető szállásait az évszázadok során, a földmővelés térhódításával a nagy kiterjedéső, folyamatosan lakott falvaik váltották fel, melyek sőrő településhálózatot alkottak a Duna-Tisza közén. Kunadacs határából telepeiket és temetıiket is ismerjük (Alsóadacs-Pergel tanya, Köztemetı, Felsıadacs- Hajdú tanya, stb.) Az V-VI. századból, a gyorsan egymás után következı hun-germán népmozgásoknak kevés régészeti nyoma maradt a település határában. Terepbejárás során eddig a Dunai tanyánál találtak gepida településre utaló. A VI. század közepétıl új nép jelent meg a Kárpát-medencében, az avarok népe. Valószínő, hogy már ekkor, a VI. században megtelepedtek területünkön, hiszen a közeli Kunpeszéren gazdag leletanyaggal kerültek elı sírjaik. Településeik nyomát terepbejárások során megtalálták, illetve ugyancsak Kunpeszéren került sor egy VII. században lakott településük feltárására. Jelentıs leleteik kerültek elı a késı avar korban használt, a Turupuli tanyánál feltárt temetıbıl. A honfoglaló magyarság is megtelepedett ezen a területen. Jelentıs leletanyaguk került elı a Köztemetıbıl. Az itt feltárt éves férfi sírjában megtalálták ezüstveretes, palmettás dísző övét, íját, tegezét. A lábához fektették lovának lenyúzott bırét a koponyával és a négy lábbal, valamint a lószerszámmal együtt. Az Árpád-korban is számolhatunk több település meglétével, ezt jelzik a terepbejárások során győjtött leletek a Rapcsák-tanyánál és a Hosszú-dőlı Észak nevő lelıhelyen. A község történetével foglalkozó munka az elsı írásos említését 1302-re teszi, amikor is két templom romjáról készült feljegyzés ban Adach néven említik. A török hódoltság alatt a budai szandzsák adóösszeírásában Adacs hat házzal szerepel, a továbbiakban nincs adat a településrıl, valószínő, hogy település a XVII. század elejétıl puszta. A ráckevei uradalom részeként bérlık kezén volt. Az uradalmi cselédek által lakott tanyás települést a peszéri tanyákkal egyesítették és 1873-tól újra község lett Peszéradacs néven ben Peszér kiválásával lett önálló község. Források: - Katona József Múzeum (Kecskemét) Régészeti Adattára - Lechner Lajos Tudásközpont Kunadacsra vonatkozó adatszolgáltatása Irodalom: - Ács Viktor: Kunadacs község története - H. Tóth Elvira Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében ( ) Cumania 12 (1990) Régészeti védettségek A kulturális örökségvédelmi törvényben meghatározott fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelıhely nincs a település közigazgatási határán belül Az örökségi értékek elemzése Azonosított és nyilvántartásba vett régészeti lelıhelyek a település közigazgatási területén A régészeti lelıhelyek felsorolása elıtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem volt olyan, a község teljes közigazgatási területére kiterjedı terepbejárás, amely a régészeti lelıhelyek feltérképezését vette volna célba. Véletlenül elıkerült régészeti lelıhelyek, valamint két nyomvonalas létesítményhez (M8 autópálya, tervezett gázvezeték) kapcsolódó terepbejárás eredménye adja a jelenleg ismert és nyilvántartott régészeti lelıhelyek listáját Egyéb szakági munkarész 10

11 A régészeti lelıhelyek nagyobbik részét a terepbejárások során elıkerült lelıhelyek teszik ki. A lelıhelyek pontos kiterjedését azonban pusztán felszíni vizsgálatokkal terepbejárással csak hozzávetılegesen lehet megállapítani. Ugyanakkor gondot jelenthet a régészeti érintettség megállapítása is, ha a terepbejárás nem ideális körülmények között történt. Azonosító szám Lelıhely neve Száma Típusa Végzett tevékenység Köztemetı 1 İskori telep, 1983-ban és temetı, római 1984-ben felsı kori temetı, paleolit telep, honfoglalás kori kora bronzkori temetı telep, ıskori sír, szarmata és honfoglalás kori temetı került feltárásra Felsıadacs- 2 Avar temetı 1960-ban és Látosházidőlı 1961-ben Horváth Attila és H. Tóth Elvira tárt fel avar sírokat a Turupuli tanya Alsóadacs- Pergel-tanya Felsıadacs -Hajdú-tanya 3 Öskori, római kori település 4 İskori, római kori, népvándorlás kori telepnyomok Rapcsák-tanya 5 Középkori település közelében ben terepbejárás során rézkori (badeni kultúra) bronzkori és szarmata településre utaló győjtöttek 1976-ban helyszíni szemle során bronzkori, szarmata és avar győjtöttek a százholdas erdı területén Az M8 autópálya tervezett nyomvonalában végzett Helyrajzi szám 436, 426, 424, 443/7, 445/1 0125/13, 0125/3 0260/38, 0260/ /18, 0178/8, 0178/4 0264/20, 0264/3, 0264/19, 0264/18, 0264/17, 3.4. Egyéb szakági munkarész 11

12 74551 Horváth-tanya 6 Népvándorlás kori, középkori telep Dunai-tanya 7 Római kori, népvándorlás kori telep Barátság Tsztıl K-re 8 Népvándorlás kori, középkori telep Mezei-tanya 9 Római kori, újkori telep Simon J. tanyától É-ra terepbejárás során Árpádkori győjtöttek Gázvezeték építéséhez kapcsolódó terepbejárás során avar kori és késı középkori településre utaló győjtöttek. Gázvezeték építéséhez kapcsolódó terepbejárás során szarmata, gepida és avar kori településre utaló győjtöttek. Gázvezeték építéséhez kapcsolódó terepbejárás során népvándorlás kori és késı középkori településre utaló győjtöttek. Gázvezeték építéséhez kapcsolódó terepbejárás során szarmata ás újkori településre utaló győjtöttek. 10 İskori telep Gázvezeték építéséhez kapcsolódó 0261, 0264/15, 0264/6, /11, 0208/4, 0208/6, 0204, 0208/2, 0208/5, 0208/3 0203/13, 0203/12, 0203/5, 0217/5, 0203/11, 0216, 0215/21, /11, 0219/10, 0219/7, 0219/2, 0219/8, 0219/4, 0218, 0219/3, 0219/9 0194/3, 0191/21, 0191/20, 0191/19, 0191/18 050/14, 050/13, 051, 3.4. Egyéb szakági munkarész 12

13 terepbejárás során ıskori településre utaló győjtöttek Szıke-tanya 11 İskori telep Gázvezeték építéséhez kapcsolódó terepbejárás során ıskori településre utaló Béni-tanyától DK-re Hosszú-dőlı Észak 12 Népvándorlás kori telep 13 İskori, középkori telep Útátvágás 14 İskori, római kori és középkori telep Alsóadacs 15 Bronzkori és római kori temetı győjtöttek. Gázvezeték építéséhez kapcsolódó terepbejárás során avar kori településre utaló győjtöttek. Egy illegális homokbánya területén ıskori, Árpádkori és késı középkori győjtöttek ben egy szarmata telep leletmentésére került sor, majd 2012-ben sikerült a lelıhelyet beazonosítani és bronzkori és középkori győjteni ban Patay Pál középsı bronzkori birituális temetıt és szarmata temetıt tárt fel. 052/19, 052/18 050/10, 050/14, 050/3, 050/7, 050/6 038/27, 038/ /8, 0125/9 060/2, 0183, 0181, 0178/16, 0178/15, 0179, 067, 0184/1, 0182, 0187/13, 0186, 0178/ / Egyéb szakági munkarész 13

14 A lelıhelyet 2012-ben azonosították Nyilvántartásba vett, de nem azonosított régészeti lelıhelyek Azonosító szám Lelıhely neve Száma Típusa Végzett tevékenység Kunadacs környéke 2 Sír, bizonytalan jellegő lelet 1976-ban jelentették be az Poletár 3 Korai holocén lócsontok elıkerülését Leltárkönyvi bejegyzésben található, tızegbıl került elı, pontos helymegjelölés nélkül A azonosító számon nyilvántartott Kunadacs környéke II. lelıhelyet, egy kunadacsi lakos jelentette be. A Kecskeméti Katona József Múzeum Régészeti Adattárában található bejelentés alapján egyértelmő, hogy a leletbejelentés Kiskunfélegyházán elıkerült bronzkori urnákra vonatkozik.(kjm Rég. Ad ) 4. Változtatási szándékok A változtatási szándékokat a tervezés indításakor kapott információk alapján, az elızetes tájékoztatási szakaszban szemléltetett helyszínek szerint tekintettük át. Azok a célok és feladatok kerültek meghatározásra, amelyek elısegíthetik a település fejlıdését. Ezt a fejlıdést szolgálja a mezıgazdasághoz kapcsolódó gazdaságfejlesztés, ezzel együtt a természetvédelmi szempontok érvényesítése. A település belterületén a közösségi célú területek megtartását és a gazdasági célú területkijelöléseket, míg külterületen a beépítéseknél a természetmegırzést és tájfenntartást szolgáló beépítéseket tartja fontosnak. Lakásfejlesztés.A község belterületén a nagytelkes falusias lakóházas beépítésnek van hagyománya, ezt a településfejlesztési koncepció folytathatónak tartja. Külterületen a tanyaépítés hagyományosan jelen van, ezt a távlatban is biztosítani kell. Intézményfejlesztés A településen az önkormányzathoz tartozó intézmények a településközpontban találhatóak. A vállalkozásokhoz kapcsolódó intézmények elhelyezésére a Kunszentmiklósi út mentén kell helyet biztosítani. Zöldterület fejlesztése Belterületi zöldterületeknél a már meglévı közpark fejlesztése, utcák fásítása, és a beépítések védelmét szolgáló erdısítések. Külterületen a természetes erdıket és gyepeket a továbbiakban is meg kell tartani. Infrastruktúrafejlesztés A településfejlesztési koncepció a jobb összeköttetés érdekében indokolt tartja a Kunadacs - Szabadszállás és a Kunadacs - Kunpeszér összekötı út kiépítését országos közútként Egyéb szakági munkarész 14

15 A település távlati fejlıdését nagyban segítené, ha megvalósulna az M8 Veszprém Szolnok közötti, Kunadacsot is érintı gyorsforgalmi út. Ivóvízellátás Jelenleg folyik a Kék víz ivóvíz minıségjavító program megvalósítása. Szennyvíz A szennyvíz hálózat és tisztítómő kiépítése folyamatban van, a tervek szerint év végéig megvalósul. A településközponti területek kiterjedése változatlan marad. A gazdasági területeken belül a már korábban kijelölt kereskedelmi szolgáltató területek változatlanul megmaradtak. A felsıadacsi területen a már kialakult helyzetet figyelembe véve különleges beépítésre szánt területbe sorolást javasolják. A munkarész elvállalása idıpontjában még nem volt ismert, hogy a kunszentmiklósi határ közelében 44 hektáros, jelenleg mezıgazdasági-szántó besorolású területet gazdasági területbe sorolnak át. Az érintett területen szükséges lehet a terepbejárás végzése, amennyiben ezt a véleményezési szakaszban az illetékes államigazgatási szerv indokoltnak tartja. Ha erre a késıbbiekben kerül sor, ezzel a terepbejárási dokumentációval szükséges a hatástanulmányt kiegészíteni. 5. Hatáselemzés a különbözı hatásterületek kijelölésével. A településfejlesztési koncepció általánosságban fogalmazza meg azokat a célokat és feladatokat, amelyek a település átfogó fejlesztését szolgálják. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részében ennek következtében ugyancsak általános irányelveket tudunk megfogalmazni. Ha a változtatási szándékok konkréttá és ismertté válnak szükség lesz a jelen hatástanulmány felülvizsgálatára az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 395/ 2012 (XII. 20) Korm. rendelettel összhangban Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetıségei Régészeti lelıhelyeket Kunadacs belterületérıl a Köztemetı kivételével nem ismerünk. Ugyanakkor nem zárható ki a belterületi lakásfejlesztéseknél régészeti leletek elıkerülése. Ugyanez mondható el a külterületi lakásfejlesztéseknél is. Ezekben az esetekben a évi LXIV., a kulturális örökség védelmérıl szóló törvény, mentı feltárásokra vonatkozó ( ) részét kell alkalmazni. A feltárásra jogosult intézmény ebben az esetben a Kecskeméti Katona József Múzeum (6000, Kecskemét, Bethlen krt. 1.) Az infrastruktúra fejlesztésnél amennyiben sor kerül a két út, a Kunadacs Szabadszállás és a Kunadacs Kunpeszér közötti összekötı út kiépítésére, a konkrét tervek ismeretében szükséges az örökségvédelmi hatóságot, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát (6000, Kecskemét, Széchenyi krt. 12) megkeresni. A Hivatal, mint szakhatóság írja elı azokat a feladatokat, amelyek elvégzése szükséges a beruházások megkezdése elıtt terepbejárás, régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, stb. a kulturális örökség védelme érdekében. Kunbaracs területét érinti a tervezett M8 gyorsforgalmi út. A tervezett út nyomvonalában a régészeti terepbejárásokra már sor került. A kulturális örökség védelmérıl szóló törvény a nagyberuházások esetén elızetes régészeti dokumentáció elkészítését írja elı. A beruházás megkezdése elıtt szükséges ennek a dokumentációnak az elkészítése. Az elızetes régészeti dokumentáció elkészítésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetıségei Egyéb szakági munkarész 15

16 A 2001.évi LXIV. törvény értelmében a régészeti lelıhelyeket a fenntartható használat elvének figyelembevételével csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevıen ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentısen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetıleg eredeti lelıhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megırizni. A védelmükre irányuló intézkedéseknek elsısorban megelızı, szükség esetén mentı jellegőeknek kell lenniük. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükbıl csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el A folyamatok iránya, visszafordíthatósága A régészeti lelıhelyeket érintı beruházások esetében nagyon fontos a helyi önkormányzat és az örökségvédelmi szakemberek, valamint a beruházók szoros együttmőködése. Ez a szoros és konstruktív együttmőködés teheti lehetıvé a lelıhelyek védelmét, illetve a feltárások szakszerő elvégzését. Ellenkezı esetben a régészeti lelıhelyek megsemmisülése visszafordíthatatlanná válik Kárenyhítés lehetısége, költsége, illetve ellentételezésének lehetıségei A régészeti lelıhelyek állagromlásának lassítása vagy megállítása csak a helyi önkormányzat, a területileg illetékes múzeum, az örökségvédelmi hatóság és az érintett magánszemélyek és vállalkozások együttmőködésével lehetséges. Amennyiben valamelyik beruházás régészeti lelıhelyet érint, a keletkezı károk enyhítésének a lehetıségei a következık: a régészeti lelıhely elkerülése, megelızı feltárás vagy a régészeti lelıhelynek a jogszabályban elıírt elfedése. 6. Összegzés A régészeti lelıhelyek nemzeti kulturális örökségünk fontos részét képezik, ezért mindenki részérıl elvárható a törvények tiszteletben tartása és a jogkövetı magatartás. Kunadacs község településfejlesztési koncepciója általános elveket fogalmaz meg, ezért a régészeti hatásvizsgálat is általános elveket fogalmazhat meg. Kunadacs közigazgatási határán belül több régészeti lelıhelyet ismerünk. A településen módszeres terepbejárásra eddig még nem került sor, így régészeti lelıhelyek elıkerülésével bárhol számolni lehet. Ezért a jövıbeni fejlesztéseket a kulturális örökség védelmével összhangban kell végezni. Somogyvári Ágnes régészeti szakértı 7. Nyilatkozat Alulírott, Somogyvári Ágnes, régész, nyilatkozom, hogy a 439/2013 (XI. 20) Korm. rendelet elıírásának megfelelıen szerepelek a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft régészeti szakértıi névjegyzékében. Az általam jegyzett örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági elıírásokkal összhangban készült, a tanulmányban szereplı tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek. Kecskemét, március 23. Somogyvári Ágnes 3.4. Egyéb szakági munkarész 16

17 régészeti szakértı Mellékletek Kunadacs az II. katonai felmérés térképén 3.4. Egyéb szakági munkarész 17

18 Régészeti lelıhelyek Kunadacson 3.4. Egyéb szakági munkarész 18

19 Régészeti lelıhelyek a topográfiai térképen 3.4. Egyéb szakági munkarész 19