HUMANGEO ENERGETIKA, AZ APRÓFALVAK KITÖRÉSI LEHETSÉGE

Átírás

1 HUMANGEO ENERGETIKA, AZ APRÓFALVAK KITÖRÉSI LEHETSÉGE Berzsenyi Dániel Fiskola Szombathely, 2007

2 PhD Hallgató Debreceni Egyetem Csákberényi-Nagy Gergely Energetika, az aprófalvak kitörési lehetsége Summary The primer condition of the efficient renewable energy usage is the exact knowledge of the natural energy possibilities in a region of the surface in a period. Henceforth in the alternative energy usage the technological background has determinant position. Besides the natural and technical aspects the supporting-financial background is the third pillar that determine the energy usage. There is a fourth pillar the social acceptance of an energy source, which depends on the teaching system, media and politics. Serious changes will be reach by the coordinated policy of the European Union, the government of Hungary and the regional policy. Communication, teaching system and Research and Development will have central mission for the spreading of the environmentalfriendly thinking. Key words: alternative energy usage, technical-social aspects, supporting-financial aspects Bevezetés A vizsgált településeink Gelénes és Vámosatya az Ukrán határ mentén helyezkednek el, Vásárosnaménytól 10 km-re. A települések lélekszáma 613 és 649 f ( 2004) A településeken 393, illetve 341 munkaképes korú lakos van, melybl munkája 26 valamint 21 fnek van. Csatornázottság nincsen, a gázfogyasztók aránya 50 % alatti. Segélyben részesül 137 f. Ezek az adatok jelzik a terület kilátástalan helyzetét, melybl kiutat csak küls segítséggel találhatnak. Természeti adottságok Megvizsgáltuk, hogy az adott technikai körülmények között, milyen lehetségek kínálkoznak a megújuló energiaforrások alkalmazására a területen. A legkézenfekvbb megoldás, a napenergia alkalmazása, ezen belül az önkormányzat, mint referencia épület napelemekkel és napkollektorokkal történ ftésének megoldása. A vizsgálatok elméleti megalapozását a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékén végeztük (Csákberényi-Nagy G.,

3 2003), ezen eredmények alapján a beruházás megtérülési ideje a jelenlegi körülmények között 16 év lenne. A lakosság hozzáállása ábra: A megújuló energiaforrások elfogadottsága Gelénesen 2006-ban (saját kutatás) % Napenergia Szélenergia Hszivattyú Geotermikus Bio energia Bio dízel Biogáz Kérdíves felmérést végeztünk Gelénesen 2006-ban, mely során 100 ft kérdeztünk meg, ami a lakosság 15 %-a. A felmérés eredményei szerint a megújuló energiaforrások ismertsége és elfogadottsága között szoros korreláció mutatható ki, ebbl következen az ismertség növelésével jelentsen javítható az elfogadottság is. A napenergia és a szélenergia ismertsége 75% fölötti, míg elfogadottsága 60 % fölötti, amely rendkívül magas érték, közelít a Dániában, Finnországban és Franciaországban végzett kérdíves felméréseim eredményeihez, mindösszesen 5-10 %-kal marad el azoktól (Csákberényi-Nagy G., 2003). A többi megújuló energiaforrás esetében a legnagyobb problémát az ismertség hiánya jelenti. Észak-európai kérdíves felmérések (Csákberényi-Nagy G., 2003) során nyert tapasztalatok alapján elmondható, hogy a megvalósult példák, média és oktatás fontos szerepet töltenek be az ismertség fokozásában és ezzel együtt az elfogadottság növelésében. A Gelénesen felmért kérdívek során vizsgáltam a különböz energiaforrásokról szerzett információk eredetét. A média szerepe dönt az információk szerzésében (Rádió/TV 46 %, írott sajtó 33 %). Az oktatásból szerzett információk mértéke Gelénesen mindössze 6 %,

4 míg Dániában 21 %, Finnországban 22 % volt, ebbl következen hazánkban lényegesen nagyobb szerepet kell kapnia az környezettudatos nevelésnek, mint az ma tapasztalható. Az energiaprobléma magyarországi megoldásának lehetségei Két külföldi példa kerül említésre ebben a részben, melyek már beváltak, különböz elemek magyarországi adaptálásával jelentsen csökkenthet lenne hazánk energia függsége. Az egyik példa ország Finnország, ahol rendkívül fejlett a regionális energia politika, a másik minta ország Dánia, ahol a NUTS4-es szinten történ energetikai fejlesztésekre kerül sor. Az EU egyik legfejlettebb tagállama Finnország, ahol az energiafüggség megoldásán már több évtizede fáradoznak számos jól adaptálható megoldást elérve. Finnországban az energetika els lépcsjét az Állami-Uniós intézkedések adják, melyek az irányokat szablyák meg és jelents forrásokat biztosítanak azokhoz. A finn energiapolitika a regionális szintre helyezi a hangsúlyt. Fontos szerep hárul a helyi egyetemekre, városi tanácsokra és a forrásokat koordináló Regionális Környezetvédelmi Centrumokra és Regionális Foglalkoztatási és Gazdasági Centrumokra, melyek együttmködése alapozza meg a hatékony beruházásokat. Európai Unió Állami Energia Politika Energetikai Vállalatok Regionális Munkügyi és Gazdasági Centrum Regionális Környezetvédelmi Centrum Joensuui Egyetem Önkormányzat 4. ábra: Energia beruházások Finnországban (saját kutatás) Az adórendszerben található Energiaadó, amely mértéke függ az energiafelhasználás mértékétl, az energiahordozó típusától, és a kibocsátott CO 2 mértékétl. A megújuló energiaforrások alkalmazása esetén a háztartásoknak, vagy vállalkozásoknak nem kell Energiaadót fizetniük, míg a leginkább környezetszennyez szén esetén kell a legtöbb adót fizetniük. Az Energiaadón túl 1996-ban vezették be a CO 2 adót, amely egy plusz teher a legnagyobb kibocsátók számára. Finnországban a beruházások koordinálását segítend kialakítottak egy Környezetvédelmi Menedzsment Rendszert, melynek f célja energia auditok végzése és a beruházások támogatása.

5 A finn állami energiapolitika másik pillére a támogatási rendszer, melyben szorosan együttmködik az EU-val. A kormányzat energia megtakarítási programokat dolgoz ki, és pénzügyi alapokat hoz létre mint a Climtech és az Efom. Ezen programok felügyeletét két szervezet a Motiva Oy és a Tekes Oy végzi. A szervezetek feladata pénzek elosztásának felügyeletén túl az energia-megtakarítási kutatások végzése. A regionális (NUTS2) szinten az energiapolitika 5 szervezett között épített ki szoros kapcsolatot, melyek a következk: Regionális Munkaügyi és Gazdasági Centrum, mely f feladata a foglalkoztatottság és a gazdasági aktivitás növelése. A Regionális Környezetvédelmi Centrum, mely f feladata az EU és állami támogatási rendszerek és beruházások felügyelete és koordinálása. A harmadik pillér a városi tanács, amely további kedvezményeket biztosíthat a beruházásokhoz, és szorosan együttmködik a többi szervezettel. A helyi egyetemek kutatásokat végeznek az energetika különböz aspektusait vizsgálva. Ezek a szervezetek, programok és intézkedések segítik a Regionális Energetikai Vállalkozásokat. A finn energia politika hatásai jól mérhetek 1998 és 2003 között jelentsen, 2,59 %-kal növekedett a megújuló energiaforrások részesedése az összes energiafelhasználáson belül meghaladva ezzel a 25 %-ot ( Kutatásokat végeztem Észak Karéliában a regionális megújuló energiaforrás változásokról, és ennek eredménye képen 1998 és 2003 között 6 bio ermvet helyeztek üzembe 6,8 %-kal növelve a térségben a megújuló energiaforrások részesedését. (Humphreys. P., 1990; Taisto Y. T., 2002; Az energiapolitika Dániában a legkomplexebb. A dán kormányzat a álláspontja szerint a leghatékonyabb energiapolitika az állami felügyelet melletti lehet legnagyobb verseny és liberalizáció mellett érhet el. Ez a megoldás a világ vezet környezetbarát gondolkodású gazdaságához vezetett. A dán adórendszerben megtaláljuk az energiaadót, éppúgy, mint Finnországban. Ezen túlmenen a nagy szennyezanyag kibocsátók jelents mérték CO 2 és SO 4 adót kénytelenek megfizetni. SO 4 adót Európában egyedül Dániában találhatunk. Az adókon túl a rendszer részét képezi egy Környezetvédelmi Menedzsment Rendszer is, amely segít a vállalkozásoknak és háztartásoknak energia auditok elvégzésében és energiaracionalizálási programok koordinálásában. A másik pillére a dán állami energiapolitikának a támogatási rendszer szoros együttmködésben az EU által megszabott f irányokkal. A Dán Energia Ügynökség koordinálja a támogatási rendszereket, és energia-megtakarítási programokat, kutatásokat. Európai Unió Állami Energiapolitika

6 Kis energetikai vállalkozások ELSAM, ELKRAFT Risø Állami energetikai cégek Város tanácsok 5. ábra: Energetikai beruházások Dániában (saját kutatás) Dániában a regionális energiapolitika NUTS4-es szinten mködik számos kis szolgáltató vállalkozással, melyek CHP ermveket üzemeltetnek akár 80 %-os hatásfokkal. Az energiaellátás biztonságról nagy két nagy szolgáltató gondoskodik részleges állami felügyelet mellett: az ELSAM (Yütland-félsziget), és az ELKRAFT (szigetek). A kormányzat további két szervezettek segíti az energetikát: egyrészrl a Risøval, mely egy állami energetikai kutató központ, és f célkitzése az energiahatékonyság fokozása, és az energiafüggség csökkentése. A másik állami segítségnyújtási mód az állami tulajdonú társaságokon keresztül ermvek, szélfarmok létrehozása, melyek mértékérl a kormányzat annak ismeretében dönt, hogy a piac a kormányzati céloknak megfelel mennyiségben növelte a megújulók arányát, amennyiben nem akkor nyúlnak ehhez az eszközhöz. Az ötödik együttmköd szervezet az városvezetés, önkormányzat, amely további kedvezményekkel járul hozzá a kis települési szint szolgáltatók segítésébe ( IEA, 1998). Az energiapolitikai intézkedések révén Dániában 1992 és 2004 között 15,66 %-kal ntt a megújuló energiaforrások részesedése az összes energiafelhasználásból. Két sikeres észak-európai példa elemzése után, adaptáltuk a rendszerek elnyeit a magyar viszonyokra Januárjától Magyarország képes lesz nagy összeg forrásokhoz hozzá jutni az EU pénzügyi alapjaiból, amely az alapját képezheti a támogatási rendszerek továbbfejlesztésének hazánkban. A támogatási metódusok már jelenleg is megvannak, viszont a kormányzat nem rendelt ezekhez elegend forrást, így például a NEP 2006 már hat nap alatt kimerült. Az adózási rendszer kialakítására jó alapot nyújthatnak a külföldi példák. A környezettudatos adórendszer kialakítása felé történtek elmozdulások 2004-ben az energiaadó

7 bevezetésével, de ez csak egy újabb teherként jelenik meg a vállalkozások számára, a hatékonyság alapját nem teremtette meg a kormányzat. Az adónem kialakítása Dániában 1996 és 2000 között fokozatosan alakult ki, úgy hogy amennyivel emelkedett az energiaadó mértéke, ugyanannyival csökkentették a munkáltatói adót és a munkavállalói járulékokat, ezzel növelve a foglalkoztatottságot, csökkentve az energiafelhasználást és jelentsen növelve az adómentes megújuló energiaforrások arányát. További energiafelhasználás csökkent adónemként Magyarországon is bevezetésre kerülhet a CO 2 és SO 4 adónem, viszont ebben az esetben is a dán mintát követve más a foglalkoztatásra vonatkozó adó csökkentésével. Európai Unió Állami energiapolitika Kis energetikai vállalkozások Regionális Környezetvédelmi Centrum Nagy szolgáltatók Állami energetika cégek Debreceni Egyetem Önkormányzat 6. Ábra: Lehetséges energetikai beruházási modell Magyarországon (saját kutatás) Regionális szinten tud segíteni az energiaprobléma leküzdésén, például állami energetikai vállalkozásokkal, mint ahogyan az a dán példánál láthattuk. A nagy szolgáltató vállalkozások esetében adókkal, törvényekkel (áramátvételi kötelezettség) és támogatási rendszerekkel lehet ösztönz az állam, ugyanis ezen vállalkozások esetében a külföldi tke részaránya minden esetben %. A leghatékonyabb energiafelhasználás csökkentési metódus a kis energetika vállalkozások létrehozása, a decentralizált energetika kialakítása, így minimális szállítási költség jelentkezik, a lakosság közvetlenül érdekelté tehet az energiacsökkentésben, és ezen CHP ermvek hatásfoka 80 %-os hibrid rendszereket alkalmazva (nap-bio, nap-szél, szél-bio, bio-termál). A helyi vezetknek fontos szerepe van a decentralizált energiatermelés kialakításában, az hozzáállásuk formálható képzések segítségével. Ez az egyik fontos kapcsolódási pontja a helyi egyetemeknek, az oktatási intézmények, kutatási központok másik fontos feladata a

8 tanulmányok, felmérések végzése, mellyel elsegíthet a decentralizált energiatermelés kialakítása. Végezetül a Regionális Környezetvédelmi Centrumnak (Magyarországon erre a feladatra több kisebb szervezet van) irányító és koordináló szerepe lehet. Célszer lenne hazánkban is kialakítani egy szervezetet, amely megfelelen felügyelni tudja a beruházások tervezését, ellenrzését, és az EU források elosztását. Bibliográfia Fleischer T Energiagondok magyar szemmel In: Tudomány 1990 November p. Guilmot J. F., McGlue D., Valette P., Waeterloos C.1987, Energy Cambridge University Press, Cambridge, p. Handler P Energy in Transition , Final Report of the Committee on Nuclear and Alternative energy systems National Academy of Sciences, Washington, D. C p. Humphreys. P The Yearbook of the Finnish Economy Donald Fields, Business Books, Helsinki International Energy Agency 1998, Energy Policies of IEA Countries Denmark, IEA press, Paris, p. Kacz K. Neményi M. (1998): Megújuló energiaforrások Mezgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 11.o. Kondratyev, N. D. Oparin, D. I A konjunktúra nagy ciklusai MKKE Politikai gazdaságtan füzetek információs központja, Budapest p. Nakicenovic, N Dynamics of energy technologies and global change energy policy Elsevier Sci., Oxford p Major Gy. (szerk.) (1985): A Napenergia hasznosítás meteorológiai megalapozása Magyarországon, OMSZ, Budapest Mounfield P. R. 1991, World Nuclear Power Routledge Kiadó, London-New York, p. Taiso Y. T., 2002, Energiakatsaus 1/2002 Prima Oy, Helsinki, 3 11 p. Weinberg C. J. Williams R. H. (1990): Energia a Napból, Tudomány 1990 November p. W. Stanley J The Coal Question, Augustus M. Kelley published, New York p